Székelyföldi közszolgálati fordítóiroda létrehozását kezdeményezi az EMNP
Székelyföldi közszolgálati fordítóiroda létrehozását kezdeményezte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) annak elősegítésére, hogy az önkormányzatok érvényesíthessék a magyarságot megillető nyelvi jogokat – írta keddi számában a Háromszék című napilap.
Az EMNP politikusai Hargita megyében a múlt héten, Kovászna megyében hétfőn iktatták az erre vonatkozó határozattervezetet. A párt álláspontja szerint a közszolgálat elláthatná a közigazgatási dokumentumok szakszerű fordítását, és segíthetne abban, hogy a tanácsüléseket anyanyelven bonyolítsák le. A jogi keret ugyanis adott ehhez, de a gyakorlatban még a magyar többségű Székelyföldön is akadozik az anyanyelv használata a közigazgatásban.
Az Erdélyi Magyar Néppárt a Politea Tudományos Társaság felmérésére hivatkozott, mely szerint a magyar nyelv hivatali használata Kovászna és Hargita megyében is vagy csak a szóbeliségre korlátozódik, vagy egyáltalán nem működik. A tényleges kétnyelvűségnek anyagi akadályai is vannak, de hiányoznak a képzett fordítók is, és sokszor a kényelem diktálja, hogy csak románul adják ki a tanácsi határozatokat, és az állam nyelvén tartsák a tanácsüléseket. Az EMNP a Politea tanulmánya alapján fogalmazta meg javaslatát, mely szerint a két megye akár egyesület, akár társulás formájában létrehozhatna egy közszolgálatot, ahol egy irodavezető, hét fordító, két informatikus és egy közigazgatási jogban jártas jogász dolgozhatna, akik biztosíthatnák a két megyei tanács, a két megyei jogú város, a 12 város és 96 község számára a fordításokat.
Benedek Erika, a Kovászna megyei önkormányzat néppárti képviselője úgy vélte, hogy ez a téma azon nemzeti ügyek sorába illeszkedik, melyekben együttműködés szükséges a magyar pártok között.
Népújság (Marosvásárhely)

Kelemen: nem kell Marosvásárhelyre „lecsó" – Szilágyi: lejárt az egypártrendszer ideje
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nem támogatja, hogy Marosvásárhelyen a jövő évi helyhatósági választásokon közös, többpárti magyar önkormányzati, vagyis tanácsosi jelöltlistát indítsanak.
A Kossuth Rádió munkatársa, Erdei Edit Zsuzsanna erről kérdezte az RMDSZ elnökét.
Kelemen Hunor azt mondta, hogy a marosvásárhelyi előválasztást a közös magyar polgármesterjelölt megválasztásáért szervezték, és az lenne a tisztességes, hogy ezt most minden magyar párt támogassa. Erről szólt a választás, nem arról, hogy „csinálunk egy lecsót” – hangsúlyozta Kelemen. Hozzátette: nem arról szólt az előválasztás, hogy aki nem jutna be az önkormányzatba, az most valami más megoldással mégis bejut. Közös polgármestert választottak a marosvásárhelyiek, nem közös tanácsosi listát – szögezte le az elnök.
A jövő évi parlamenti választásokkal kapcsolatosan Kelemen Hunor azt mondta: a Magyar Polgári Párttal „mindenképpen” megvalósul az összefogásuk, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pedig azt a stratégiát tűzte ki célul, hogy az RMDSZ-t térdre kényszerítse. Ezért vele összefogni nem lehet. A térdre kényszerítés volt mindig a néppárt célja, „ők az igazi politikai vándorok, a navétisták, akik az RMDSZ-ből indultak és voltak az MPP-ben, voltak zöldek, voltak németek, most pedig az EMNP címén futnak, de lehet, hogy egy újabb pártot is létrehoznak” – fogalmazott a beszélgetés végén Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor nyilatkozatára Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke reagált.
Szilágyi Zsolttal Moszkovits János beszélgetett.
Mivel a marosvásárhelyi előválasztás példaértékű lehet, mert megmutatta, hogy „a frontvárosban visszaszerezhető a bástya”, kisugárzása hatására javasolták az RMDSZ-nek, hogy ne csak a polgármester személyét támogassák közösen, hanem a marosvásárhelyi, és a megyei listát is közösen állítsák össze – magyarázta Szilágyi Zsolt.
Az EMNP elnöke fontosnak tartotta megjegyezni, hogy úgy az RMDSZ, mint a Néppárt helyi szervezete támogatja az összefogást, és a közös kampányt, tehát csak az RMDSZ országos vezetése kéne jobb belátásra térjen a magyar-magyar összefogást illetően.
A parlamenti választásokról Szilágyi azt mondta: azon kell dolgozni, hogy több magyar képviselő jusson be a parlamentbe, erősebb magyar képviselet legyen. Tehát változtatni kell azon az állásponton, miszerint mindegy hány képviselő van, csak mind az RMDSZ színeit képviseljék.
Ha valóban fontos az, hogy a magyarok képviselete erősebb legyen, akkor tudomásul kell venni az erdélyi magyar politika valóságát, azt, hogy ez nem egyszínű. A kommunizmussal lejárt az egypártrendszer ideje – fogalmazott Szilágyi. Ennek felismerése kéri azt, hogy üljünk le, és tárgyaljuk, meg, hogyan lehet megvalósítani egy közös koalíciót – tette hozzá az EMNP elnöke.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Kettős aláírásgyűjtés
Két aláírásgyűjtést is folytat párhuzamosan az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a kötelező migrációs kvóta ellen. A magyar állampolgársággal is rendelkezők támogathatják a Fidesz által kezdeményezett véleménynyilvánítást, a román állampolgárok pedig csatlakozhatnak az EMNP hasonló, de Romániára vonatkozó kezdeményezéséhez.
Mindkét ív aláírható a háromszéki Demokrácia Központokban, de hamarosan önkéntesek is gyűjtik majd a támogató kézjegyeket – jelentette be Balázs Attila, az EMNP megyei elnöke. Benedek Erika, a Néppárt megyei önkormányzati képviselője elmondta, tudomásuk szerint Romániában még egyetlen párt sem kezdett ilyen aláírásgyűjtésbe, ők azonban úgy értékelik, ilyen fajsúlyú kérdésben ki kell kérni az emberek véleményét, késő lesz akkor tiltakozni, amikor betelepülők tízezreivel árasztják el az országot. A romániai helyzetre vonatkozó petíció kétnyelvű, számítanak arra, hogy nemcsak magyarok, de románok is aláírják. (-kas)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Román tavasz?
Nyílt titok, hogy a pártversenyre épülő parlamentáris demokráciákban a „szakértői kormány” fából vaskarika. Az alkotmányos monarchia egyes változataiba politológiailag, jogdogmatikailag beilleszthető lenne, de ott, ahol az egész rendszer a törvényhozásra épül – amelytől a kormány is függ, a törvényhozásba pedig a pártoligarchiák versenye alapján kerülnek be a képviselők – a rendszer logikájának mond ellent a szakértői kormány működése.
Úgyhogy lássuk a medvét, nézzük, mennyit tölt ki a Dacian Cioloş vezette kormány a nagyjából egyéves mandátumából. A különböző országokban a tüntetések révén hatalomra került kormányok az utóbbi időben a háttérhatalom bábjainak bizonyultak: a káoszt és vért hozó „arab tavasz” mellett a legdurvább példa erre a forradalomnak aligha nevezhető ukrán puccs volt, melynek vonatkozásában már könyvtárnyi anyag került nyilvánosságra a mindkét oldal embereit az eszkaláció érdekében gyilkoló mesterlövészek bevetésétől a konkrét összegig, amit az amerikai titkosszolgálat a törvényes kormány megbuktatására költött.
Háttérhatalmi ukázra utalhat az is, hogy a pártok nem vállalták a jelöltállítást, így került sor Dacian Cioloş kormányalakítással való megbízására. Az ok egyelőre rejtve marad, hiszen a román „demokrácia” mindkét nagy politikai tömbje engedelmes kiszolgálója volt a globalista háttérhatalomnak, s eme erőközpont első számú nyíltszíni megjelenítőjének, az Egyesült Államoknak. Leszámítva persze a bevándorlás kérdését, amelyben a Ponta-kormány kettős játékot játszott: egyik oldalról kihasználta az alkalmat a magyar kormány szapulására, másik oldalról viszont a román nemzeti érdeknek megfelelően elutasította a kvótarendszer intézményét. Nem elképzelhetetlen, hogy ez volt a román kormányváltás mögött, ha valóban így van, hamar kiderül. A feltételezést erősíti, hogy sokan az új miniszterelnököt Soros György emberének tartják s a miniszterek között is akad, aki a globalista világhatalom valamely nyilvános intézményéhez kötődik.
Még a nemzeti oldalon is szinte általános a vélekedés, miszerint magyar szempontból jó lehet az, ha Románia globalizálódik, ha a románság tudatát is kilúgozza a Soros-birodalom által szimbolizált kozmopolita tudatipar. Mindez azok után nem meglepő, hogy az utóbbi bő százötven esztendőben – beleérve 1848-at is – igencsak megtapasztalhattuk a mélyortodox román nacionalizmus agresszív megnyilvánulásait. Azt viszont aligha remélhetjük, hogy a mi közösségünkre ez a tudatmosás nem fog hatni, hiszen máris tapasztalható, hogy a most felnövekvő nemzedékek nagy része szinte annyira talaj-, érték- és gyökérvesztett, mint a nyugatiak.
Mindazonáltal leszögezhető, hogy a Cioloş-kormány magyar szempontból aligha lesz rosszabb a Ponta-kormánynál. Létezik ugyan olyan pesszimista logika is, miszerint éppen azért, hogy bizonyítsa román nacionalista elkötelezettségét, rajtunk statuál majd példát, ezt látszik alátámasztani a minap megesett rendőri túlkapás az Ismerős Arcok sepsiszentgyörgyi koncertjén. Ezzel együtt úgy vélem, hogy az alapvető töltet is számít. Bármit is mondjon az RMDSZ egykori sztárszenátora, Ponta kezdettől a nyílt magyarellenességre alapozott, és ez akkor is így van, ha kormányra emelte az RMDSZ-t. Cioloş indíttatása, retorikája más, nem véletlen, hogy az RMDSZ is bizalmat szavazott a kormánynak, Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke pedig nyílt levelet írt az akkor még csak jelöltként aposztrofálható miniszterelnöknek, felsorolva, hogy mi mindenben kellene lépni ahhoz, hogy Romániában valódi rendszerváltás történjen.
Valószínűtlen, hogy az új miniszterelnök felvállalná e nyílt levében foglalt ésszerű s valójában a távlati román érdekekkel is egy irányba mutató régióalakítási javaslatot. Amennyiben Trianonban nem olyan nagy a román étvágy és a szövetségeseit hátba támadó ország csak a román többségű területeket kapja meg a nagyhatalmaktól, Románia föderalizációja már jó eséllyel megtörtént volna, hiszen az országot erre predesztinálja történelme, máig létező régiós összetétele, mely világosan követhető mentalitásban, nyelvjárásban, népszokásokban s népművészetben egyaránt. Az Izsák Balázs által megfogalmazott jelmondat, miszerint a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell, nemcsak a józan ésszel, de a román érdekekkel is egy irányba mutat, s elfogadást nyerne, ha a román központi hatalom nem fogná fel a Székelyföldet potenciális veszélyt hordozó, homogenizálandó, megszüntetendő területként.
Elképzelhető, hogy a kvótaügyben sikerül továbbra is őrizni a kelet-európai konszenzust. Az EMNP elnöke helyesen tette, hogy beillesztette a kérdést nyílt levelébe, mert ennél aktuálisabb s rövid távon lényegesebb probléma nincs. E kérdés mentén történő állásfoglalás arra is választ adhat, hogy mennyire önálló szereplő az új román miniszterelnök, illetve mennyire fogják szoros pórázra a háttérhatalom emberei.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Lefújt összmagyar együttműködés Marosvásárhelyen
Míg a Maros megyei RMDSZ-es vezetők látszólag megértették a választók egyértelmű üzenetét, miszerint a 2016-os helyhatósági választásokon közös tanácsosi listára van szükség mind a vásárhelyi, mind a megyei önkormányzat esetében, Kelemen Hunor, a szövetség országos elnöke egyértelművé tette: az előválasztás megszervezése nem a közös listaállításról szólt, és nem is támogatja ezt a javaslatot.
Hosszú, talán egyre hosszabb út vezet Marosvásárhelyen a magyarság pártsemleges, valós magyar–magyar összefogást tükröző listájához – derül ki egyes, befolyással bíró RMDSZ-es tisztségviselők álláspontjából.
Szerdán Kelemen Hunor szövetségi elnök a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy a marosvásárhelyi előválasztást a közös magyar polgármesterjelölt megválasztásáért szervezték, és az lenne a tisztességes, hogy ezt most minden magyar párt támogassa. Erről szólt a választás, nem arról, hogy „csinálunk egy lecsót” – hangsúlyozta Kelemen. Hozzátette: az előválasztást nem azért szervezték, hogy aki nem jutna be az önkormányzatba, az most valami más megoldással mégis bekerüljön. „Közös polgármestert választottak a marosvásárhelyiek, nem közös tanácsosi listát” – hangsúlyozta az elnök.
Miután egy héttel korábban Brassai Zsombor megyei elnököt kérdeztük, ezúttal Kelemen Márton, Vass Levente és Balogh József véleményére voltunk kíváncsiak. Emlékeztetőül: Brassai egészen másként látja a marosvásárhelyi helyzetet, mint a Kolozsvárról ítélkező Kelemen Hunor. Az RMDSZ megyei elnöke nem csak arról beszélt, hogy elfogadja a „lecsót”, de azt is belátta, hogy pártsemleges listára van szükség, azonban hangsúlyozta, hogy a döntést egymaga nem hozhatja meg. „A legnagyobb kihívás, amivel a magyar politikai pártok küszködnek, a marosvásárhelyi magyarok hitének és bizalmának a visszanyerése. A térvesztés csak valós összefogással fordítható vissza, ez pedig a közös jelöltlista összeállításában nyilvánulhat meg” – mondta a múlt héten portálunknak Brassai Zsombor.
„Sok ismeretlenes egyenlet”
A magyar–magyar együttműködés egy rendkívül nehéz, összetett kérdés, amire nehéz választ találni – véli Kelemen Márton, a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsának elnöke. Oly sok ismeretlenes képlet ez, hogy szerinte nincs is olyan ember a szövetségben, aki jelen pillanatban pontos forgatókönyvet be tudna mutatni. „Egyet tudok: meg kell egyezni, mert ez a marosvásárhelyi magyarok elvárása” – állítja, nyomban hozzátéve, hogy számára az együttműködés csakis a reális erőviszonyok mentén képzelhető el. Ami azt jelenti, hogy minden párt a maga megfelelő súlyával veheti ki részét a körvonalazódó koalícióból. Egy olyan koalícióból, amely csak elméletileg lenne az ami, mert törvényszéki bejegyzését Kelemen egyrészt elkésettnek, másrészt értelmetlennek tartja.
smétlődő történelmet lát Vass Levente
A marosvásárhelyi választmány új elnöke, Vass Levente nem kívánja befolyásolni az ügymenetet. Mint mondja, a megyei illetve városi elnököknek, azaz Brassainak és Petinek kellene végigvinni a történetet, annál is inkább, mivel ők voltak azok az RMDSZ-vezetők, akik az előválasztások szervezését és lebonyolítását vállalták. „Ezelőtt szinte négy évvel, 2012 január végén, amikor első alkalommal meghívtak az egyébként egy éve folyó egyeztetésekre, kiderült, hogy lényegében minden előre el van döntve, nem lesz Vásárhelyen semmiféle egyezség. Ennek eredménye, hogy az eredeti döntéssel szemben végül nem én lettem a jelölt. Az az érzésem, hogy most is erről szól a történet. Úgy érzem, hogy ma is csak azért hívnak és kíváncsiak a véleményemre, mert az összefogás megtagadásának ódiumát meg akarják osztani a választmánnyal” – állítja a magát belső ellenzékinek meghatározó Vass. Az általa vezetett testület valamikor 2016 elején teszi majd közzé álláspontját, addig az öt éve nem módosult szabályzatát próbálja rugalmasabbra átgyúrni. Kérdésünkre, hogy magánemberként mit gondol, miként kellene megvalósulnia az összefogásnak, Vass nem válaszolt; szerinte ez nem magánügy, hanem közösségi kérdés. „Azt tudom, hogy az én jelöltem Soós Zoltán, és mellette teljesen mértékben hajlandó vagyok kiállni. Ha meg a marosvásárhelyiek békés együttműködést szeretnének, akkor egy tartós békét kell kialakítani” – szögezte le. Ezalatt azt érti, hogy a magyar pártok közti egyezségnek feltétlenül ki kell terjednie a jövő évi őszi, általános választásokra is.
Az „átverés” választásai
A négy, illetve nyolc évvel ezelőtt történt utolsó pillanat előtti váltások még frissen élnek a választópolgárok emlékezetében. A vásárhelyi magyarság nem díjazta, hogy az RMDSZ felső vezetése 2008-ban Csegzi Sándor helyett Borbély Lászlót, 2012-ben Vass Levente helyett Frunda Györgyöt erőltette a polgármesterjelölt pozíciójába, mintegy lenullázva a belső választások eredményét. Mindkét csúcspolitikus kizárt bármiféle együttműködést az ellenzékkel, majd csúfos vereséget szenvedett a 2000 óta regnáló Dorin Floreaval szemben. „Két dolgot tartok fontosnak kiemelni, és ezt Kelemen Hunornak is elmondom. Egyrészt nem szabad még egyszer átverni a marosvásárhelyieket, mint ahogy történt 2012-ben, amikor Frunda kitúrta Vasst. Másrészt összefogás nélkül sem Marosvásárhelyen, sem Szászrégenben nem megyünk semmire!” – figyelmeztet a szövetség megyei alelnöke, Balogh József. Az összefogás hogyan továbbjáról úgy véli, hogy az EMNP-ben és az MPP-ben kellene legyen annyi bölcsesség, hogy embereit az RMDSZ listáján, a tulipán jelvénye alatt indítsa. „Attól, hogy a listán nem lesz ott a jelvény, még nem lesz se pirosabb, se zöldebb a zászló. Nekik is kellene engedniük, elvégre mégiscsak az RMDSZ a legnagyobb magyar párt. Ettől a néppárti még néppárti marad és a polgári polgári” – látja a dolgokat Balogh.
Kelemen: egyesek újabb feltételeket szabnak
„Amikor összmagyar előválasztást szerveztek Marosvásárhelyen, akkor Brassai Zsombor, az RMDSZ és Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei szervezetének elnöke is azt nyilatkozta, azért van szükség a megmérettetésre, hogy magyar polgármesterjelöltet válasszunk, akit majd minden magyar politikai alakulat támogat. Aki annak idején ezt állította, és most egyebet mond, az vagy akkor nem volt tisztességes és hazudott, vagy most nem tisztességes és hazudik – fogalmazott a Krónika kérdésére válaszolva Kelemen Hunor. „Miután megszületett az előválasztás eredménye, egyesek csak bizonyos kikötések mellett akarják támogatni Soós Zoltánt, és újabb meg újabb feltételeket szabnak. Ez szerintem nem korrekt” – mondta a szövetség vezetője.
Kelemen kifejtette: többek között erről a témáról is tárgyal a jövő héten Szilágyi Zsolttal, a néppárt elnökével. „Amikor a marosvásárhelyi embereket megkérdeztük a városi konzultáció alkalmával, akkor ők azt mondták, magyar polgármestert akarnak, nem azt mondták, hogy ilyen vagy olyan listát szeretnének. Arról nagyon szívesen hajlandó vagyok tárgyalni, hogy Soós Zoltán neve mellett szerepeljen a tulipán, a fenyőfa, a NATO-jel és bármilyen más logó, mint ahogy azt is elképzelhetőnek tartom, hogy egyetlen párt szimbóluma se szerepeljen a neve mellett” – mondta Kelemen Hunor. A szövetségi elnök azt is elmondta, a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy a magyarok román polgármesterre szavaznak, „ha nem sikerül őket meggyőznünk arról, hogy Soós Zoltán a megfelelő jelölt”. Az lesz a legfontosabb feladatunk, hogy a magyarokat meggyőzzük arról, hogy van esély a váltásra Marosvásárhelyen – tette hozzá.
Szilágyi: meg kell győzni az RMDSZ csúcsvezetését
Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke megkeresésünkre elmondta, az összmagyar koalíciós listaállítást tartja a legjobb megoldásnak Marosvásárhelyen és Maros megyében. Állítása szerint már három héttel ezelőtt levélben elküldte az erre vonatkozó javaslatot Kelemen Hunornak, ám eddig még nem kapott választ. „A levélben azt javasoltam, hogy induljunk ki az előválasztási tapasztalatokból. Sikerült kiválasztani Marosvásárhelyen a közös polgármesterjelöltet, aki remélhetőleg a magyar pártok támogatásával, több logó alatt indul el a választásokon. Ugyanígy Marosvásárhelyen és Maros megyében is legyen közös, magyar koalíciós lista, de erre a javaslatomra még nem kaptam választ” – mondta Szilágyi Zsolt. Szerinte a kérdés úgy vetődik fel, hogy akarják-e, hogy a Maros megyei, a marosvásárhelyi magyarságnak erősebb képviselete legyen az önkormányzatokban, több képviselője jusson be a döntéshozó testületekbe, vagy az RMDSZ ragaszkodik eddigi álláspontjához, hogy a pártlistán a szövetség jelöltjei jussanak be. „El kell dönteni, hogy a magyar érdeket, vagy a pártérdeket tartjuk szem előtt” – mondta a néppárti politikus, aki szerint „nem marad más hátra, mint meggyőzni az RMDSZ országos elnökségét”.
Székelyhon.ro

Feladott hídfőállás
Nincs szükség választási lecsóra Marosvásárhelyen – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a közös önkormányzati lista kapcsán, és ezzel a kijelentéssel tulajdonképpen szét is verte az alig körvonalazódó, igen sérülékeny magyar–magyar együttműködés lehetőségét. Érvelése, miszerint egyetlen polgármesterjelölt kell, ám a tanácstagoknak nincs, amiért egyetlen névsorban közösködniük, felülírja a helyi igényt, veszélyezteti azt is, amit a helyi politikusoknak sok egyeztetéssel, tárgyalással sikerült tető alá hozniuk.
Pedig a marosvásárhelyi előválasztás legfeljebb csak azért nevezhető sikernek, mert megszületett az együttműködés a három magyar párt között, és túlélte az RMDSZ-es jelölt győzelmét is. Viszonylag kevesen nyilvánítottak véleményt, és ez jól jelzi a székely főváros magyarjainak körében eluralkodott kiábrándultságot, közönyt, no meg azt, hogy ennél jóval többre van szükség a közösség felrázásához. A hátralévő bő fél évnek a továbbépítkezésről kellett volna szólnia, a képlékeny összefogás hitelessé tételéről, arról, hogy mindenki lássa, valóban egy irányba húzzák a szekeret. Hitet, reményt, valós közösségi megmozdulást eredményezhetett volna, és esélyt arra, hogy újra magyar polgármestere legyen Marosvásárhelynek, a helyi tanácsban pedig erős képviselet, amely akár többségi szavazattal is bír, nemcsak zsarolással tudja kicsikarni az ígéretet, hogy lesznek majd magyar utcanévtáblák. Nem így történt, minden helyi igyekezetet felülírt a legnagyobb magyar szervezet, az RMDSZ elnökének cinikus verdiktje: az EMNP-vel nincs, amiért közösködniük, támogassák polgármesterjelöltjüket, de elvárásaik ne legyenek.
Ismét belebüdösít a „nagypolitika” egy helyi, de az erdélyi magyarság egészére kisugárzó ügybe. Pedig ezúttal az RMDSZ marosvásárhelyi, megyei vezetői is úgy látják, folytatni kellene a hárompárti együttműködést, ezt kéri az EMNP országos elnöke, és ennek igényét, szükségszerűségét jelzik a közvélemény-kutatások is. Az autonómiáért oly keményen harcoló RMDSZ legfőbb vezetője azonban felülírja a helyi akaratot. Akárcsak nyolc vagy négy évvel ezelőtt, ismét olyan lépést tesz a szövetség, amely minimálisnál is kisebbre csökkenti a győzelem esélyét. Akkor utolsó pillanatban cserélték le a jelölteket az RMDSZ nagyágyúira – Borbély Lászlóra, majd Frunda Györgyre –, akik annak rendje és módja szerint el is veszítették a megmérettetést. Sokan emlegettek akkoriban tudatos szabotázsakciót, hogy háttéregyezségek, alkuk miatt adták el a polgármesteri széket. Mit kaptak cserébe? Ők ha tudják, mert Marosvásárhely magyarjai semmit nem nyertek, térvesztésük évről évre látványosabb. Marosvásárhely, az egyszer elveszített és talán soha vissza nem szerezhető hídfőállás politikusi játszmák, gőgök, érdekek és árulások áldozata. Székelyföld egykori fővárosát eladták, eladják, és az így beindult folyamat visszafordíthatatlan lehet. Ez vár húsz év múlva Sepsiszentgyörgyre, negyven év múlva Székelyudvarhelyre is?
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Húsz esztendőm hatalom: születésnapot ünnepelt a Magyar Ifjúsági Tanács
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) húszéves fennállását ünnepelte 2015. november 28-án Székelyudvarhelyen. A tanács a nemzeti elkötelezettségű erdélyi magyar fiatalok civil szervezeteit tömöríti, azaz a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségét (MISZSZ), a református Ifjúsági Keresztyén Egyesületet (IKE), az unitárius Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletet (ODFIE) és az Erdélyi Magyar Ifjakat (EMI).
A rendezvényen beszédet mondott Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is.
Transindex.ro

Az RMDSZ feltételhez köti a Néppárttal kötendő koalíciót Marosvásárhelyen
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) abban az esetben fogadja el az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a javaslatát közös önkormányzati képviselői lista állítására Marosvásárhelyen és Maros megyében, ha az EMNP írásban vállalja, hogy nem indul a parlamenti választáson – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A romániai magyar politikus a Maszol.​ro hírportálnak adott interjúban beszélt erről. Marosvásárhelyen a romániai magyar pártok októberben előválasztást tartottak, amelyen eldőlt, hogy Soós Zoltán, az RMDSZ jelöltje lesz a közös magyar polgármester-jelölt. Arról kell még megállapodniuk, hogy Soós Zoltán koalíciós jelöltként, függetlenként, vagy az RMDSZ jelöltjeként indul a jövő nyári megmérettetésen. Az EMNP azt is kérte, hogy a magyar pártok állítsanak közös önkormányzati képviselői listát.
Kelemen Hunor ezzel kapcsolatban elmondta, tárgyalni fog erről Szilágyi Zsolttal, az EMNP elnökével, ugyanakkor ismét hangsúlyozta, hogy az előválasztás kiírásakor csak közös polgármesterjelölt állításáról volt szó. „Nem látom, hogy a polgármester-választást miért kellene összekötni a tanácsosok megválasztásával. Amikor meghirdettük az előválasztást, akkor ezeket nem is kötöttük össze" – mondta Kelemen Hunor.
Hozzátette: Szilágyi Zsoltnak már elmondta telefonon, hogy Marosvásárhellyel és Maros megyével akkor lehetne kivételt tenni úgy, hogy az önkormányzati képviselő-jelöltek esetében is állítsanak közös listát, ha az EMNP írásban adja, hogy nem indul a parlamenti választásokon. Kelemen szerint Szilágyi Zsolt az válaszolta neki akkor, hogy szó sem lehet erről.
Jelezte, az RMDSZ hajlandó tárgyalni arról, hogy Soós Zoltán neve mellett egyetlen párt jele se szerepeljen, és ő legyen az összmagyar jelölt. Úgy vélte, ez azt mutatja: az RMDSZ hajlandó kompromisszumot kötni, hogy magyar polgármestere legyen Marosvásárhelynek. De abban nem tudunk partnerek lenni – tette hozzá, hogy feladjuk a politikai identitásunkat azoknak a kérésére, akiknek az RMDSZ térdre kényszerítése a célja – hangoztatta Kelemen Hunor.
Romániában várhatóan nyáron tartanak önkormányzati választást, az év végén parlamenti választások lesznek.
MTI
Erdély.ma

A román-magyar viszony aláaknázásától tart az EMNP és az EMNT
A magyar közösség kriminalizálását sérelmezte a székelyföldi terrorizmusváddal kapcsolatban szerdán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
Az MTI-hez eljuttatott közleményében az EMNP aggályosnak tartotta a romániai terrorizmusellenes szervezeteknek a román nemzeti ünnepre időzített kézdivásárhelyi fellépését, mert – mint fogalmazott – „az az etnikai feszültségek elmélyítését eredményezheti". A párt azt kérte a román hatóságoktól, hogy ha bebizonyosodik a Beke István elleni terrorizmusvád, a törvény teljes szigorával járjanak el, addig azonban tartsák tiszteletben az ártatlanság vélelmét.
„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Európában és a világ számos pontján egyre inkább felerősödő terrorizmus és terrorizmusellenes harc álcája mögé bújva, a román hatóságok és egyes véleményformálók – kihasználva a román nemzeti ünnep székelyföldi megünneplésének egyébként is konfliktusos helyzetét – úgy tűnik, az erdélyi magyarok ellen próbálják a hangolni a közvéleményt" – fogalmazott az EMNP elnöksége. A párt úgy vélte, a magyarellenes és kisebbségellenes hangulat nem szolgálja Románia stabilitásának a megerősítését.
„A romániai magyar közösség vezetői évtizedek óta harcolnak jogaikért, és ezt mindig békés, demokratikus eszközök által tették" – emlékeztetett a párt elnöksége. Azt is hozzátette, hogy az állami szerveknek is felelősségük, hogy magyar-román együttélést ne veszélyeztessék. Az EMNP kinyilvánította: felelőtlenségnek tartja a román-magyar kapcsolatok destabilizálását, és higgadtságra, mértékletességre intette a politikai élet szereplőit és a véleményformálókat.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közleményében arra figyelmeztetett, hogy valóságtartalmában súlyosan megkérdőjelezhető indítékkal hurcolják meg a feltételezett kézdivásárhelyi terrorkísérlet gyanúsítottját. „Ismét egy jól megszervezett, a titkosszolgálatok közreműködését is igénybe vevő akcióról van szó, melynek fő célja a román-magyar viszony aláaknázása, valamint nemzeti közösségünk megfélemlítése" – állapította meg a tanács. Az EMNT szerint a törekvést csak súlyosbítja, hogy az Európában jelen lévő terrorfenyegetettséget használják fel a rendvédelmi szervek vezetői és a közvélemény alakítói akciójuk hitelesítésére. „Elítélünk minden, a román és magyar közösség viszonyának aláásását célzó törekvést, a meghurcoltakkal pedig szolidaritást vállalva ajánljuk fel jogi és politikai segítségünket" – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége nevében kiadott közleményben.
MTI
Erdély.ma

Húszéves jubileumát ünnepelte a Magyar Ifjúsági Tanács
A húsz éve működő Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (ODFIE – Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, IKE – Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, MISZSZ – Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, EMI – Erdélyi Magyar Ifjak) szombaton Székelyudvarhelyen tartották meg az ünnepi gálát, ahol az egykori és jelenlegi vezetők emlékeztek vissza az eltel két évtized történéseire.
A gálát a két műsorvezető, Barothi Brigitta (ODFIE-alelnök) és Szűcs Péter (EMI-alenök) nyitotta meg. A meghívottakat Fancsali Barna, a MIT elnöke, az est házigazdája köszöntötte elsőként, aki rövid értékelést tartott, majd a jövőbeli terveket osztotta meg a jelenlévőkkel.
A felszólalók sorát Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke folytatta, aki megköszönte a MIT eddigi munkáját és azt, hogy 2007-ben a szervezet is támogatta az akkori Európai Parlament indulását. Ezt követte Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének beszéde, aki ugyancsak háláját fejezte ki az ünneplő ernyőszervezetnek. Nagy Pál, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) egykori elnöke és a MIT- küldöttgyűlések egykori oszlopos tagja mesélt az 1995-ös kezdetekről, majd bemutatta azt a húszéves pólót, amelyben Strasbourgig bicikliztek az akkori IKAO csapatával. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, aki a leghosszabb ideig, kilenc évig volt a MIT elnöke, közvetlen gondolatokat osztott meg és jó tanácsokkal látta el a közönséget.
A köszöntések után népdalokat énekelt Fekete Kincső, aki az ODFIE versmondó és népdaléneklő verseny díjazottja volt.
A következőkben a tagszervezeti vezetők köszöntötték a gálát és mondták el elképzeléseiket a szervezettel kapcsolatosan. Elsőként Fülöp Júlia ODFIE-elnök, utána Sorbán Attila Örs EMI-elnök, majd Tussay Szilárd IKE-ügyvezető szólalt fel. Ezután történelmi pillanatra került sor. A MIT megváltoztatott alapszabályának köszönhetően Vass Orsolya UFF- elnök és Fancsali Barna aláírták azt a tagszervezeti megállapodást, amely lehetővé tette, hogy az UFF tagszervezetként csatlakozzon a MIT ernyője alá.
Lakatos Ágnes éneke után levetítették a MIT elmúlt húsz évéből válogatott képes összeállítást, amely megtalálható a www.facebook.com/MITESEK oldalon is.
A gálát a Himnusz eléneklése zárta, majd ezt követte a fogadás, amelynek a Küküllő Hotel adott otthont.
Népújság (Marosvásárhely)

Házkutatások és szimpátiatüntetés („Székely terrorista”-ügy)
Kedden este 23.20 órakor a Bukaresti Táblabíróság eleget tett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság kérésének, és Beke István Attilát, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi vezetőjét harmincnapos vizsgálati fogságba helyezte. Előzőleg – mint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk – az igazgatóság a Román Hírszerző Szolgálattal közösen házkutatást tartott Beke István Attila lakásán és cégénél, és további kihallgatásokra Bukarestbe szállították. Hétfőn újabb házkutatásokat tartottak, ezúttal Kézdisárfalván. Tegnap délután spontán szolidaritási tüntetés zajlott Kézdivásárhelyen.
Nem csitul Kézdivásárhelyen a bukaresti tévéadók és a román titkosszolgálat által keltett „székely terrorista”-ügy. Három központi román tévéadó stábja a Gábor Áron téren tartózkodott tegnap, és azokra „vadászott”, akik Beke István Attila „székely terrorista” ellen nyilatkoztak volna. A fiatalember mellett szólók nyilatkozatát nem közvetítette az Antena 3 adó. Házkutatás Kézdisárfalván. Tegnap délelőtt Kézdisárfalván Szabó Ottó karatéedzőnél, amatőr festőnél jártunk. Nála és az egykori mustárosüzem helyiségében, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által bérelt teremben december elsején tartottak házkutatást Forró Fazakas Csilla, a kézdivásárhelyi bíróság elnöke által kibocsátott házkutatási parancs szerint. Onnan Hodor Istvánhoz ment az ügyészekből, rendőrökből és csendőrökből álló tizennyolc tagú különítmény. Szabó Ottó elmondta: december 1-jén reggel háromnegyed hatkor érkeztek meg a lakására. Két csapat volt: az egyik tagjai átugrottak a kapun, a többiek a lakásával szemben lévő szövetkezeti épület előtt várakoztak. Amint beengedte őket a lakásába, első kérdésük az volt, hogy igényel-e ügyvédet, amire Szabó Ottó nemleges választ adott. Elkezdődött a házkutatás, de nem mondták meg, mit keresnek. Mindent kihánytak a szekrényekből, a hátsó udvaron lévő pajtánál, a mangalicáknál is kutattak. A ház emeletén lévő műteremben is keresgéltek, elsősorban a festékeket tanulmányozták. Mindent lefilmeztek. Ezután az egykori mustárkészítő helyén bérelt karaté-edzőterem átkutatása – a HVIM székhelye – következett. „Nem állíthatom, hogy parasztul viselkedtek volna – hangsúlyozta Szabó Ottó –, megnézték a régi kardokat, ám semmit nem koboztak el.” Az edzőteremben még alaposabb házkutatást tartottak, de semmit nem találtak. Szabó Ottónak az volt a kifogása, hogy sáros bakancsokkal végigmentek a tatamin, és a tisztek vagy ügyészek közül senki nem szólt a csendőrkatonákra. Nem volt fegyver, nem volt robbanószer, de van egy parittyája – amit végül nem koboztak el. Szabó Ottó azt is elmondta, hogy a műteremben megtalálták a csontenyv- granulátumot, amit a vásznak alapozására használ. Azt hitték, hogy megvan a nagy fogás, de végül a tűzszerész megnyugtatta őket, hogy nem puskapor. A pácolóporokat is kibontották – azokról is azt feltétezték, hogy puskapor –, de nagy sajnálatukra kiderült, hogy nem az, amire gondoltak. „Semmit nem találtak, semmit nem koboztak el” – mondotta Szabó Ottó –, és akárcsak Hodor Istvánt, őt is el akarták vinni Sepsiszentgyörgyre, de miután valakit telefonon felhívtak és elmondták, hogy nem találtak semmit, távoztak a lakásából.
Túllőttek a célon
Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere érdeklődésünkre elmondta: előző nap felhívta a kormánymegbízottat és a városi rendőrfőnököt, de egyikük sem tudott plusz információval szolgálni, ők is csupán csak annyit tudtak, amit a tévéállomások közöltek. „Messze túllőttek a célon – hangsúlyozta –, nem hiszem el azt, amit állítanak Beke Istvánról, nem létezik bomba, akkor mit tudott volna robbantani december elsején. Ha netalán mégis elkészült volna a bomba, én nem hiszem, hogy éppen szülővárosában robbantotta volna fel, saját honfitársait csak nem akarta megölni. Az időpont kiválasztása sem volt véletlenszerű, ha a titkosszolgálat tudott a bombáról, akkor a nemzeti ünnep előtt legalább egy héttel le kellett volna csapniuk rá, és nem november 30-án.” Az elöljáró szerint december elsején erődemonstráció történt, ami nem segíti elő a két nép közeledését: „Mi sem megyünk el március 15-én más városba ünnepelni, mindenki otthon ünnepel, nem értem, miért kellett máshonnan idehozni a románságot.”
Balázs Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke szerint tömegmanipuláció és diverzió történt Kézdivásárhelyen november 30-án. A háromszéki elnök azt kéri, hogy mutassák fel a terhelő bizonyítékokat, és ha nincs ilyen, engedjék szabadon Beke Istvánt. Éket ütöttek a magyarok és a románok közé – és ez sikerrel is járt – mondotta Balázs Attila. Hozzátette, békés úton követeljük az önrendelkezést. Az akció megfélemlítési kísérlet is volt a hatalom részéről, de tévednek, ez még jobban össze fogja kovácsolni a székelységet. Tortára járó csillagszórókkal és egyéb mesékkel szédítik a román közvéleményt ellenünk.
Félezren tüntettek Beke István mellett
A Facebookon közzétett felhívásra tegnap délután mintegy ötszázan gyűltek össze a Gábor Áron-szobornál. A spontán megmozdulás kezdetén többen vitába szálltak a helyszínen megjelent csendőrökkel, akik szerint a tüntetést nem engedélyeztették. Az egyre növekvő tömeg a városháza elé vonult, majd onnan egy fekete zászlóval az élen gyertyás felvonulásra indultak. Előbb a rendőrség, majd a bíróság és az ügyészség épülete következett, ahol Igazságot akarunk! Hazug román sajtó! Szabadságot Beke Istinek! Beke Isti! Engedjétek szabadon! Hazug hatalom! Beke Isti ártatlan! Hol van a bomba! Igazságot akarunk, terroristák nem vagyunk! Hazudik az RHSZ! Le a diktatúrával! Holnap is jövünk, és még többen leszünk! jelszavak hangzottak el. Visszatérve a Gábor Áron térre, az ott filmező Antena 3 tévé stábjának tagjai ellen fordult a tömeg, hazugnak nevezve őket. Beke Ernő, István édesapja köszönetet mondott a tömegnek, hogy kiálltak ártatlanul meghurcolt fia és a város becsülete mellett, abbeli reményét fejezve ki, hogy az igazság előbb-utóbb győzni fog. A spontán tüntetés a székely és a magyar himnusz közös eléneklésével, rendbontás nélkül ért véget. A résztvevők úgy váltak el egymástól, hogy ma ismét találkoznak a Gábor Áron-szobornál.
Kukában robbantottak volna?
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi tagjai egy október 10-ei összejövetelükön tervezték el, hogy a városközpontban Románia nemzeti ünnepén működésbe hoznak egy petárdákból összeállított robbanószerkezetet, amelyet a katonai parádé útvonalán egy szemeteskukában kívántak elrejteni – közölte a Mediafax hírügynökség ügyészségi forrásokra hivatkozva. A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság a Bukaresti Táblabíróságnak eljuttatott kérésben közölt részleteket az állítólagos kézdivásárhelyi merényletkísérletről, amellyel elérte Beke István Attilának, a HVIM kézdivásárhelyi vezetőjének 30 napos előzetes letartóztatását. A gyanúsított állítólag azt mondta, a bombát úgy is fel tudja robbantani, hogy sem ő, sem családja nem lesz a városban. A Mediafax szerint megbeszélték, hogy a robbantáshoz egy új mobiltelefont használnak, amelyet aztán megsemmisítenek. A Mediafax úgy tudja, a Román Hírszerző Szolgálat október 23-án tett feljelentést a terrorizmus elleni igazgatóságom a HVIM helyi szervezete ellen. A titkosszolgálat ebben úgy fogalmazott, hogy a csoport tagjai „közvetlen kapcsolatban állnak a magyar szélsőséges Jobbik politikai alakulat és a magyar Alkotmányvédelmi Hivatal által terrorista jellegű szervezetként megbélyegzett Betyársereg” vezetőivel.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

EMNP–EMNT állásfoglalás
A román–magyar viszony aláaknázásától tart a székelyföldi terrorizmusváddal kapcsolatosan az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Tegnapi közleményében az EMNP aggályosnak tartotta a romániai terrorizmusellenes szervezeteknek a román nemzeti ünnepre időzített kézdivásárhelyi fellépését, mert az „az etnikai feszültségek elmélyítését eredményezheti”.
A párt azt kérte a román hatóságoktól, hogy ha bebizonyosodik a Beke István elleni terrorizmusvád, a törvény teljes szigorával járjanak el, addig azonban tartsák tiszteletben az ártatlanság vélelmét. Mint írják, elfogadhatatlan, hogy az Európában és a világ számos pontján egyre inkább felerősödő terrorizmus és terrorizmusellenes harc álcája mögé bújva a román hatóságok és egyes véleményformálók az erdélyi magyarok ellen próbálják hangolni a közvéleményt. Az EMNP ugyancsak tegnapi közleményében arra figyelmeztetett, hogy valóságtartalmában súlyosan megkérdőjelezhető indítékkal hurcolják meg a feltételezett kézdivásárhelyi terrorkísérlet gyanúsítottját. „Elítélünk minden, a román és magyar közösség viszonyának aláásását célzó törekvést, a meghurcoltakkal pedig szolidaritást vállalva ajánljuk fel jogi és politikai segítségünket” – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége nevében kiadott közleményben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szilágyi feltétellel válaszol Kelemen feltételére
Ha Maros megyében és Marosvásárhelyen megvalósul az összefogás az Erdélyi Magyar Néppárt és az RMDSZ között a jövő nyári önkormányzati választást megelőzően, akkor az EMNP hajlandó tárgyalni arról, hogy a megyeszékhelyen ne indítson önálló jelöltlistát a parlamenti megmérettetésen.
Ezt nyilatkozta Szilágyi Zsolt EMNP-elnök a Krónikának Kelemen Hunor felvetése kapcsán, miszerint az RMDSZ abban az esetben fogadja el a néppárt javaslatát közös önkormányzati képviselői lista állítására Marosvásárhelyen és Maros megyében, ha az alakulat írásban vállalja, hogy nem indul a parlamenti választáson.
Az RMDSZ elnöke a Maszol.ro hírportálnak nyilatkozva kedden leszögezte, a marosvásárhelyi előválasztás kiírásakor csak közös polgármesterjelölt állításáról volt szó. (Ezen eldőlt, hogy Soós Zoltán, az RMDSZ városi tanácsosa lesz a közös magyar polgármesterjelölt). „Nem látom, hogy a polgármester-választást miért kellene összekötni a tanácsosok megválasztásával. Amikor meghirdettük az előválasztást, ezeket nem is kötöttük össze” – mondta Kelemen.
„Bár Kelemen Hunor olyan, mint egy bűvész, aki újabb és újabb feltételeket húz ki a politikai varázskalapból, mi hajlandóak vagyunk tárgyalni az általa támasztott feltételekről” – jelentette ki szerdán a Krónikának az EMNP elnöke, kifogásolva, hogy a mai napig nem kapott hivatalos választ a Maros megyei és marosvásárhelyi összefogást szorgalmazó, bő három héttel ezelőtt elküldött levelére.
Szilágyi emlékeztetett, a néppárt és az RMDSZ Maros megyei szervezete, valamint az EMNP országos elnöksége egyaránt azt szorgalmazzák, hogy Marosvásárhely polgármesteri tisztségének visszaszerzéséért közös erővel és – a pártelnök szerint közös logók által támogatott – jelölttel induljanak. A politikus sajnálatosnak tartja, hogy miközben az eddigi összefogásnak pozitív kisugárzása volt, az RMDSZ elnöke számára nem evidencia ennek szükségessége. Szerinte ezt bizonyítja, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége nem engedte a szövetség helyi szervezetének, hogy az előválasztás előtt aláírja az EMNP által előterjesztett, a játékszabályokat rögzítő szerződést.
Szilágyi „durvának” nevezte, hogy Kelemen – szerinte – „lehazugozta” az RMDSZ és a néppárt Maros megyei szervezeteinek vezetőit, amikor kijelentette: az előválasztást megelőzően nem volt szó városi és megyei tanácsosi jelöltlistákról. „Nem ártott volna visszakeresnie az év eleji nyilatkozatokat, amikor világos volt: nemcsak a polgármesterjelöltről, hanem a listáról is tárgyalások indultak. Egy előzetesen megkötött szerződés tehát elkerülte volna, hogy új feltételeket támasszanak” – szögezte le lapunknak az EMNP elnöke.
Megtudtuk, az RMDSZ vezetője október elején vetette fel neki: az a feltétele a vásárhelyi összefogásnak, ha a néppárt nem indul a parlamenti választáson. A politikus közölte: mivel a néppárt számára Vásárhely ügye magyar, és nem pártügy, a városi és megyei összefogás megvalósulása esetén hajlandóak tárgyalni arról, hogy Marosvásárhelyen nem indítanak képviselő- és szenátorjelöltet.
„Jó előre tudni szeretnénk viszont, milyen újabb feltételei lesznek az RMDSZ elnökének. Vele ellentétben mi nem tartjuk lecsónak a magyar öszszefogást, egyébként is kár volt a magyarok által nagyon szeretett ételt így leminősíteni. Vissza kell térni arra az eredeti megegyezésre, amit a helyi szervezeteink kötöttek, hiszen az az összefogás működött. A közösen támogatott magyar polgármesterjelölt akkor indul a legnagyobb sikerrel, ha mind Vásárhelyen, mind a megyében közös jelöltlista jön létre” – állapította meg Szilágyi.
Kérdésünkre, az EMNP fontolgatja-e, hogy egyáltalán nem indul a parlamenti megmérettetésen, a politikus közölte: a párt azért jött létre, hogy a választásokon induljon, másrészt nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy az RMDSZ elnökének kérésére a néppárt „csak úgy leszerelje önmagát”. Közölte: bár azt is a sajtóból tudta meg, hogy Kelemen a Magyar Állandó Értekezlet csütörtöki budapesti ülésén szeretne találkozni vele, részéről semmi akadálya az egyeztetésnek.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor lefújta az összefogást
Míg a Maros megyei RMDSZ-es vezetők látszólag megértették a választók egyértelmű üzenetét, miszerint a 2016-os helyhatósági választásokon közös tanácsosi listára van szükség mind a városi, mind a megyei önkormányzat esetében, Kelemen Hunor, a szövetség országos elnöke egyértelművé tette: nem támogatja a közös listaállítást.
Amikor összmagyar előválasztást szerveztek Marosvásárhelyen, akkor Brassai Zsombor, az RMDSZ és Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei szervezetének elnöke azt nyilatkozta, azért van szükség a megmérettetésre, hogy magyar polgármesterjelöltet válasszunk, akit majd minden magyar politikai alakulat támogat. Aki annak idején ezt állította, és most egyebet mond, az vagy akkor nem volt tisztességes és hazudott, vagy most nem tisztességes és hazudik – fogalmazott a Krónikának Kelemen Hunor. – Miután megszületett az előválasztás eredménye, egyesek csak bizonyos kikötések mellett akarják támogatni Soós Zoltánt, és újabb meg újabb feltételeket szabnak. Ez szerintem nem korrekt.”
A szövetségi elnök többek között erről a témáról is tárgyalna a héten Szilágyi Zsolttal, a néppárt elnökével. Kérdésünkre, hogy a legfrissebb felmérés alapján – mely szerint a marosvásárhelyi magyarok alig 40 százaléka menne el szavazni – az RMDSZ tart-e attól, hogy tanácsosi mandátumokat veszíthet Marosvásárhelyen, a szövetségi elnök azt mondta: bármi megtörténhet, a legvalószínűbbnek viszont azt tartja, hogy a magyarok román polgármesterre szavaznak, „ha nem sikerül őket meggyőznünk arról, hogy Soós Zoltán a megfelelő jelölt”. „Az lesz a legfontosabb feladatunk, hogy a magyarokat meggyőzzük, hogy van esély a váltásra Marosvásárhelyen” – tette hozzá. Kelemen Hunor egyébként a Kossuth Rádiónak úgy fogalmazott, az előválasztást „a közös magyar polgármesterjelölt megválasztásáért szervezték, és nem arról szólt, hogy csinálunk egy lecsót”.
Beszédes egyébként, hogy a jövő évi parlamenti választásokkal kapcsolatosan azt mondta: a Magyar Polgári Párttal „mindenképpen” megvalósul az összefogásuk, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig „azt a stratégiát tűzte ki célul, hogy az RMDSZ-t térdre kényszerítse, ezért nem lehet vele összefogni”.
Soós Zoltán az összefogás híve
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke teljesen másképp látja a marosvásárhelyi helyzetet: „A legnagyobb kihívás, amivel a magyar politikai pártok küszködnek, a marosvásárhelyi magyarok hitének és bizalmának a visszanyerése. A térvesztés csak valós összefogással fordítható vissza, ez pedig a közös jelöltlista összeállításában nyilvánulhat meg” – mondta Brassai.
A marosvásárhelyi RMDSZ-választmány új elnöke, Vass Levente kérdésünkre úgy fogalmazott, nem kívánja befolyásolni az ügymenetet. Szerinte a megyei, illetve városi elnököknek, azaz Brassainak és Peti Andrásnak kellene végigvinni a történetet, annál is inkább, mivel ők voltak azok az RMDSZ-vezetők, akik az előválasztások szervezését és lebonyolítását vállalták. Egyébként a széles körű marosvásárhelyi összefogást az októberi magyar előválasztás győztese, Soós Zoltán is erőteljesen szorgalmazza. Az RMDSZ városi tanácsosa a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) legutóbbi, november 7-i kolozsvári ülésén úgy vélekedett, nem lenne jó, ha a jövő nyári helyhatósági választáson több magyar politikai alakulat is önálló tanácsosi listát indítana Marosvásárhelyen. Mint mondta, az RMDSZ-nek különálló egyezményt kellene kötnie a megyeszékhelyen, mégpedig az EMNP-vel is, ez a megállapodás ugyanis új pályára állíthatná az erdélyi magyar politikát is.
„Nem szabad átverni a vásárhelyieket!”
A négy, illetve nyolc évvel ezelőtt történt utolsó pillanat előtti váltások még frissen élnek a választópolgárok emlékezetében. A vásárhelyi magyarság nem díjazta, hogy az RMDSZ felső vezetése 2008-ban Csegzi Sándor helyett Borbély Lászlót, 2012-ben Vass Levente helyett Frunda Györgyöt erőltette a polgármesterjelölt pozíciójába, mintegy lenullázva a belső választások eredményét. Mindkét csúcspolitikus kizárt bármiféle együttműködést az ellenzékkel, majd csúfos vereséget szenvedett a 2000 óta regnáló Dorin Floreával szemben. „Két dolgot tartok fontosnak kiemelni, és ezt Kelemen Hunornak is elmondom. Egyrészt nem szabad még egyszer átverni a marosvásárhelyieket, mint ahogy történt 2012-ben, amikor Frunda kitúrta Vasst. Másrészt összefogás nélkül sem Marosvásárhelyen, sem Szászrégenben nem megyünk semmire” – figyelmeztet a szövetség megyei alelnöke, Balogh József. Az összefogással kapcsolatban úgy véli, az EMNP-ben és a Magyar Polgári Pártban (MPP) kellene legyen annyi bölcsesség, hogy embereit az RMDSZ listáján, a tulipán jelvénye alatt indítsa.
Szilágyi: meg kell győzni a csúcsvezetést
Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke lapunknak elmondta, az összmagyar koalíciós listaállítást tartja a legjobb megoldásnak Marosvásárhelyen és Maros megyében. Állítása szerint már három héttel ezelőtt levélben elküldte az erre vonatkozó javaslatot Kelemen Hunornak, ám eddig még nem kapott választ. „A levélben azt javasoltam, hogy induljunk ki az előválasztási tapasztalatokból. Sikerült kiválasztani Marosvásárhelyen a közös polgármesterjelöltet, aki remélhetőleg a magyar pártok támogatásával több logó alatt indul el a választásokon. Ugyanígy Marosvásárhelyen és Maros megyében is legyen közös, magyar koalíciós lista, de erre a javaslatomra még nem kaptam választ” – mondta Szilágyi Zsolt. Szerinte a kérdés úgy vetődik fel, hogy akarják-e, hogy a Maros megyei, a marosvásárhelyi magyarságnak erősebb képviselete legyen az önkormányzatokban, több képviselője jusson be a döntéshozó testületekbe, vagy az RMDSZ ragaszkodik eddigi álláspontjához, hogy a pártlistán a szövetség jelöltjei jussanak be. „El kell dönteni, hogy a magyar érdeket vagy a pártérdeket tartjuk szem előtt” – mondta a politikus, aki szerint „nem marad más hátra, mint meggyőzni az RMDSZ országos elnökségét”.
Szucher Ervin
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

A hazug juhász története
Ez túl szép, hogy igaz legyen – mondta egy barátom az október 11-re meghirdetett összmagyar marosvásárhelyi előválasztás kapcsán, amikor éppen azon ügyködtem, hogy mindhárom jelöltet megszólaltassam az Erdélyi Napló hasábjain. Ez volt a második nekifutásom, hiszen néhány hónappal korábban, június elején készült már egy hármas interjú a benevezett „versenyzőkkel”. Mindkét alkalommal azt tapasztaltam, hogy a jelöltek őszintén hisznek abban, hogy a pártok által kiásott csatabárdot végre félre lehet tenni, és összmagyar közmegegyezés születhet Marosvásárhely visszaszerzéséért. Igaz, Portik Vilmos már nyáron is szóvá tette, hogy nincs papíron rögzített megállapodás arról, hogy az előválasztás végkimenetelétől függetlenül a jövő évi helyhatósági választásokra választási szövetség jönne létre Marosvásárhelyen. Noha erről szóbeli egyezség volt, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje hónapokkal előre látta, hogy „sok ember legnagyobb félelme az, ha az RMDSZ azt fogja erőszakolni, hogy az előválasztást nyert jelölt a tulipán színe alatt induljon, ami azonnal visszavetné a kezdeményezés sikerét”. Amikor erre rákérdeztem, Soós Zoltán így fogalmazott: „Az összefogás által már a politikai lehetőség is adott. Ezek után remélem, lesz közös választási lista is. Különben mi értelme lett volna az egésznek”?
Nos, úgy tűnik, az RMDSZ csúcsvezetősége semmit nem úgy tervez, mint azt helyi szinten a marosvásárhelyiek. A Borbély, Markó, Frunda marosvásárhelyi RMDSZ-trió árnyékában felemelkedett szövetségi elnök, Kelemen Hunor a zavarosban halászik, amikor azt állítja, hogy kezdetekben szó sem esett a közös választási listaállításról. Ha erre a két ellenzéki jelölt nem kapott volna szóbeli garanciát, el sem indulnak a megmérettetésen. Kötve hiszem, hogy Portik és Barabás szavazóinak többsége még egyszer rápecsételne a színtiszta tulipánra. De ezt beismerte maga Soós Zoltán is, aki a jövőre elképzelt közös választási lista nélkül értelmetlennek tartotta a megmérettetést.
Ilyen előzmények után a Dâmboviţa-parti román környezetben politikát és politikai erkölcsöt tanult Kelemen Hunortól nem meglepő, hogy ismét előhúzza a szokásos marosvásárhelyi kártyát, ami arról szól, hogy helyi szinten dönthetnek bármit a politikusok, úgyis az lesz, amit a bukaresti grémium elhatároz. A sok sebből vérző marosvásárhelyi összefogásnak ezlehet a végzete, amivel az RMDSZ örökre eljátszhatja a visszaszerezhető Marosvásárhelyről alkotott álmokat. Az embereket még egyszer nem lehet lóvá tenni.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

RMDSZ–EMNP egyezkedés
Ha Maros megyében és Marosvásárhelyen megvalósul az összefogás az Erdélyi Magyar Néppárt és az RMDSZ között a jövő nyári önkormányzati választást megelőzően, akkor az EMNP hajlandó tárgyalni arról, hogy a megyeszékhelyen ne indítson önálló jelöltlistát a parlamenti megmérettetésen – nyilatkozta Szilágyi Zsolt EMNP-elnök Kelemen Hunor felvetése kapcsán, miszerint az RMDSZ abban az esetben fogadja el a néppárt javaslatát közös önkormányzati képviselői lista állítására Marosvásárhelyen és Maros megyében, ha az alakulat írásban vállalja, hogy nem indul a parlamenti választáson.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke politikai szempontból butaságnak, jogi szempontból nonszensznek nevezi Szilágyi javaslatát, szerinte elkerülte a néppárt elnökének figyelmét, hogy Románia visszatért a megyei pártlistás szavazáshoz.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vita az alapokról
„Ha Maros megyében és Marosvásárhelyen megvalósul az összefogás az Erdélyi Magyar Néppárt és az RMDSZ között a jövő nyári önkormányzati választást megelőzően, akkor az EMNP hajlandó tárgyalni arról, hogy a megyeszékhelyen ne indítson önálló jelöltlistát a parlamenti megmérettetésen” – nyilatkozta Szilágyi Zsolt EMNP-elnök a Krónikának Kelemen Hunor RMDSZ-elnök felvetése kapcsán, miszerint az RMDSZ abban az esetben fogadja el a néppárt javaslatát közös önkormányzati képviselői lista állítására Marosvásárhelyen és Maros megyében, ha az alakulat írásban vállalja, hogy nem indul a parlamenti választáson.
Az RMDSZ elnöke a Maszol.ro hírportálnak nyilatkozva kedden leszögezte, a marosvásárhelyi előválasztás kiírásakor csak közös polgármesterjelölt állításáról volt szó. Ezen eldőlt, hogy Soós Zoltán, az RMDSZ városi tanácsosa lesz a közös magyar polgármesterjelölt. „Nem látom, hogy a polgármester-választást miért kellene összekötni a tanácsosok megválasztásával. Amikor meghirdettük az előválasztást, ezeket nem is kötöttük össze” – mondta Kelemen.
„Bár Kelemen Hunor olyan, mint egy bűvész, aki újabb és újabb feltételeket húz ki a politikai varázskalapból, mi hajlandók vagyunk tárgyalni az általa támasztott feltételekről” – jelentette ki szerdán a Krónikának az EMNP elnöke, kifogásolva, hogy a mai napig nem kapott hivatalos választ a Maros megyei és marosvásárhelyi összefogást szorgalmazó, bő három héttel ezelőtt elküldött levelére.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnök tegnap a Maszol.ro-nak nyilatkozva politikai szempontból butaságnak, jogi szempontból nonszensznek nevezte Szilágyi javaslatát. Mint mondta, a néppárt elnökének bizonyára elkerülte a figyelmét, hogy időközben megváltozott parlamenti választási törvény, Románia visszatért a megyei pártlistás szavazáshoz.
„Egy pártnak egy adott megyében ugyanaz lesz a jelöltlistája valamennyi szavazókörzetben. Nem lehetséges az, hogy az EMNP letesz Maroskeresztúron egy listát, és két kilométerrel arrébb, Marosvásárhelyen letesz egy másik listát, vagy nem tesz le listát. Érthetetlen, hogyan tud egy pártelnök ilyet nyilatkozni” – fogalmazott Kovács Péter.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Maszatol és kekeckedik a magyarországi sajtó
Két napja köszörüli a nyelvét Tőkés László és Orbán Viktor viszonyán a magyarországi sajtó, megpróbálván ismét összeugrasztani őket. Aligha fog sikerülni.
Előbb a balliberális média kezdett el hisztizni szint egy héttel a Magyar Állandó Értekezlet december 4-i ülése után, amikor árgus szemek felfedezték, hogy a tanácskozás után kiadott zárónyilatkozat végén szereplő aláírások között nem szerepel a Tőkés Lászlóé. A dokumentum felsorolja a MÁÉRT-on részt vevő 26 szervezetet és azok képviselőit, akik szignálták azt. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében Tőkés László elnök kellett volna aláírja a zárónyilatkozatot, ám a neve fölött valóban nem szerepelt a saját kezű szignója. Aminek nagyon egyszerű magyarázata van: akkor éppen nem tartózkodott a teremben, amikor a szervezők körbeadták a dokumentumot aláírás végett.
Elsőre a szocialista Népszabadság harapott rá a szenzációra, aztán az egész balliberális média fölsorakozott a képzeletbeli botrány mögé, mi több, a Simicska-birodalom médiája is elkezdte verni a tamtamot. A Magyar Nemzet például ilyen épületes felvezető mondattal indította Tőkés kínos pillanatokat okozott Orbánnak című „leleplező’ írását: „Az erdélyi püspök nem írta alá a határon túli vezetők nyilatkozatát, beszédet sem mondott, és elviharzott a szünetben.” Ebben az egy mondatban több pontatlanság is van, a legdurvább az, hogy a nyilatkozatot nemcsak határon túli magyar vezetők írták alá, hanem elsődlegesen a magyar kormány feje és annak helyettese. Az „elviharzott a szünetben” hangulatfestő kifejezés pedig merő újságírói kitaláció, sőt blöff.
Amúgy a MÁÉRT-ülésnek csak az elején, Orbán Viktor nyitóbeszéd elhangzásakor volt jelen a sajtó, azt követően kitessékelték az újságírókat, napokkal később kerültek elő az „értesülések, híresztelések, jól értesült források”. A sajtópletykák és hírlapi kacsák közé gusztustalan spekulációk is vegyültek, a pesti média viszont még ahhoz sem vette a fáradságot, hogy tisztességesen leírja, ki és milyen minőségében vett részt a tanácskozáson. A Magyar Nemzet például „Tőkés László pártjának” nevezi a civil szervezetként létrejött Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a képviselőt pedig pártelnöknek.
Annak sem jártak utána, hogy miért nem szólalt fel a tanácskozáson a volt püspök, egyből Orbán-Tőkés-konfliktust próbáltak kreálni. Holott csak annyi történt, hogy a szervezők hibájából és a szónokok fegyelmezetlenség folytán csúszást szenvedett a program, emiatt aztán Semjén Zsolt csapata megpróbálta menet közben behozni a lemaradást, mégpedig úgy, hogy azt sugallták az Orbán Viktor és Kelemen Hunor után következő felszólalóknak, hogy rövidítsék le mondanivalójukat vagy álljanak el a hozzászólástól. Nem először próbálkoztak összemosni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot az Erdélyi Magyar Néppárttal, miközben ugyanezt nem tették meg az RMDSZ-szel és csatlósával, a Magyar Polgári Párttal. Orbán is és Kelemen is kicsúszott a saját időkeretéből, az RMDSZ-elnök például húsz percen át nyomta a szöveget, ennek láttán Tőkés László a számára fenntartott időt átengedte az utána következő Néppárt-elnök Szilágyi Zsoltnak.
A bulvársajtó heccelődése láttán az EP-képviselő sajtóirodája rövid közleményben pontosított ma: „A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) legutóbbi, december 3-i ülésén elfogadott záródokumentum kapcsán megindult sajtóspekulációkra vonatkozóan mindenki szíves figyelmébe ajánljuk, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kezdettől fogva egyetértett a zárónyilatkozatban foglaltakkal, támogatva annak elfogadását. Tekintettel arra, hogy a sajtóhoz a dokumentum aláíráslistájának egy korábbi, nem végleges változata jutott el, ezúton mellékeljük a Tőkés László szignóját is tartalmazó listát.”
Vagyis nincs semmilyen konfliktus Tőkés László és a magyar kormány vagy annak feje között, a MÁÉRT zárónyilatkozatának végleges változatán pedig mindenkinek ott szerepel az aláírása, akit felkértek aláírni azt, mondhatni „teljes nemzeti egységben”.
R. B. M.
itthon.ma//erdelyorszag

Bővül a gyűjtemény
Partiumi zászlóval gyarapodik a nagyváradi Tőkés-iroda erkélyén kiállított „gyűjtemény”. A székely, magyar, román és európai uniós zászló mellé holnap elhelyezik a partiumi lobogót is Tőkés László EP-képviselő nagyváradi irodájának erkélyén. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Partiumi Autonómia Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt szervezésében december 11-én, pénteken 18 órakor sorra kerülő eseményen ott lesz Tőkés László is.
„A zászló kitűzésével nemcsak Partium zászlaja mellett állunk ki, hanem a romániai, állami túlkapások ellen is tiltakozunk. Az utóbbi időszakban elszaporodtak az állam különböző szervei által végrehajtott magyarellenes megnyilvánulások. Ne engedjük, hogy szimbólumainkat, nyelvünket támadják, hogy újra teret hódítson a magyarellenesség!” – fogalmaznak a kezdeményezők. (Főtér)
TÉRKÉPPEL AZ EGYESÜLÉS ELLEN Botrány tört ki a moldovai parlamentben TEGNAP, amikor az oroszbarát, ellenzéki szocialista párt (PSRM) képviselői széttéptek egy, szerintük az ország oktatási minisztériuma által terjesztett térképet, amelyen Moldova Románia részét képezi. Az ellenzéki képviselők megvádolták az ország oktatási minisztériumát, és különösen Corina Fusu oktatási minisztert, hogy olyan oktatási anyagokat terjeszt, amelyekben a román állammal való egységet hirdetik. Fusu az ellenzék szerint az unionisták, azaz a Romániával való egységet hirdető moldovai politikai erők egyik ismert figurájának számít. A kormánykoalíció részét képző liberális párti miniszter mellett a párt vezetője, Mihai Gimpu is kiállt a parlamentben, kijelentve: „A Romániával való egység mindenképpen létre fog jönni”. (Maszol)
SIRALMAS KÉP. Corina Creţu román EU-biztos csapatának fele felmondott az elmúlt egy évben (18-ból kilencen távoztak), mivel elégedetlenek a regionális politikákért felelős európai biztos viselkedésével, stílusával, munkavégzési szokásaival. A helyzetről a politico.eu. számolt be, a portál 11 volt és jelenlegi alkalmazottat szólaltatott meg. A legtöbben azt rótták fel, hogy a magánéletet összekeveri a munkával. Rendetlennek, lustának mutatják be főnöküket, aki egyebek mellett dohányzik is a munkahelyén, ami tilos, illetve azt is elmondták, hogy olyan személyes elintéznivalókat bíz rájuk, mint a bevásárlás, a rokonai szállítása. A politico cikkéből az is kiderül, hogy a európai biztos egy héten csak két napot van az irodában, állítása szerint hétfőn, csütörtökön és pénteken a dokumentumok tanulmányozásával foglalkozik. A 28 biztos közül ő hiányzott a legtöbbet az Európai Bizottság heti szokványos üléseiről – nagyjából egyharmadán nem volt jelen. Creţu 350 milliárd euró felett rendelkezik, amit fejlesztési projektek finanszírozására kell felhasználni, de egy év alatt alig volt kezdeményezése ezen a téren – állítja a politico. (Adevărul)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elégedetlen az EMNP
„Bohózattá alakítják a tanácsülést”
Az RMDSZ és az MPP képviselői olyan alacsony röptű előadást tartottak, hogy arra a szintre nem érdemes leereszkedni – fogalmazta meg véleményét a megyei tanács tegnapi ülése után Benedek Erika, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) frakcióvezetője.
Benedek Erika azon háborodott fel, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnöke azt javasolta, vegyék le a napirendről az EMNP határozattervezetét, amelyben kérik, hogy a pártból kizárt Bedő Zoltán helyét, akinek mandátumát megszüntette a prefektus (ezt egyébként Bedő Zoltán megtámadta) a választási listán következő jelölttel egészíthessék ki. Kulcsár-Terza József „cinkossággal” vádolta az EMNP-t amiatt, hogy a prefektushoz fordult azért, hogy az „összefogáspárti” Bedő Zoltán helyett más tanácsost hozzanak.
A javaslatot Benedek Erika, Szakács Zoltán (EMNP) és a liberális Kovács-Cziprián Loránd ellenszavazata, valamint a román képviselők és a megyetanácselnök tartózkodása mellett, 21 szavazattal elfogadták.
– Bedő Zoltán tanácsosi mandátuma mindenképpen megszűnt, hiszen a párt vezetősége akárkit visszahívhat egy testületből, akár anélkül is, hogy kizárja a pártból. Amúgy, a megváltozott procedúra szerint, a mandátumot csak a prefektus semmisítheti meg, máshoz nem fordulhattunk. Itt egy bohózat szintű erődemonstrációt láttunk, amiben az RMDSZ megyei elnöke, aki korábban minden párbeszédet elutasított, összefogott azzal az MPP-elnökkel, aki a nagy belső demokrácia fejében azt sem tudja, miként rúgja ki saját, nyitott agyú sepsiszentgyörgyi vezetőjét, és jól „megleckéztették” a renitens EMNP-frakciót. Csak gratulálni tudok. Elérték, hogy csonka maradt a megyei tanács – szögezte le Benedek Erika.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Egy héttel a Máért-ülés után írta alá a sértődött Tőkés László a zárónyilatkozatot
Tőkés László valóban vérig sértődött a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén, és csak a sajtóban megjelentek hatására, egy héttel az esemény után írta alá a Máért zárónyilatkozatát – erősítette meg több forrásunk.
Mint megírtuk, a fideszes európai parlamenti képviselő csütörtök esti közleményében azt állította, hogy a médiában megjelentekkel ellentétben aláírta a Máért december 3-i ülésén elfogadott nyilatkozatot. Sajtóirodája mellékelt egy dokumentumot is, amelyen valóban szerepel az aláírása. „Tekintettel arra, hogy a sajtóhoz a dokumentum aláíráslistájának egy korábbi, nem végleges változata jutott el, ezúton mellékeljük a Tőkés László szignóját is tartalmazó listát” – olvasható a közleményben.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság december 9-én, szerdán küldte ki a résztvevőknek és a sajtónak a végleges dokumentumot, ezen még nem szerepelt az EP-képviselő szignója. „Mellékelten küldöm a december 3-án megrendezésre került XIV. MÁÉRT ülés végleges, aláírt zárónyilatkozatát” – írta a kísérőszövegben az államtitkárság sajtóreferense. Ugyanaznap jelent meg a nol.hu-n így írás arról, hogy Tőkés László nem volt hajlandó felszólalni a Máért budapesti ülésén, és az összes Kárpát-medencei magyar párt által szignált, autonómiát követelő nyilatkozatot sem írta alá.
Ez a cikk késztethette az EP-kéviselőt arra, hogy végül mégis ellássa kézjegyével a dokumentumot. Tőkés László utólag írta alá a zárónyilatkozatot, mert a Máért-ülésről már délben elment, még az ebéden sem maradt – erősítette meg a Maszolnak az ülés egyik résztvevője.
Forrásunk szerint a volt püspök megsértődött, mert a szervezők közölték vele: a korábbi gyakorlattól ellentétben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nevében csak egy ember szólalhat fel az ülésen. Erre reagálva az ülésen azt mondta: majd írásban közli észrevételeit, és átadta a szót az EMNP elnökének, Szilágyi Zsoltnak.
„Potápi Árpád kérlelte, hogy mégis mondjon beszédet. Erre Tőkés László azt válaszolta: ő pontos instrukciót kapott arra, hogy csak egy ember beszélhet a két szervezet nevében, és nem szólalt fel” – mesélte forrásunk.
Cs. P. T.
maszol.ro

Magyarázat nélkül került vissza a székely zászló
A székely lobogót szavazták meg a megyei képviselők Hargita megye hivatalos zászlójának pénteken a Zetelakán tartott önkormányzati-testületi ülésén. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) frakciói támogatták a döntést, a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői tartózkodtak a voksoláson.
A megyei önkormányzati képviselők többsége ötféle elképzelés közül a székely lobogót tartotta a legmegfelelőbbnek arra, hogy az Hargita megye hivatalos zászlója legyen – tudtuk meg a Zetelakán tartott megyei önkormányzati-testületi ülés után nem sokkal Incze Csongortól, Hargita Megye Tanácsának RMDSZ-es alelnökétől. Mint mondta, Ion Proca a Nemzeti Liberális Párt politikusa módosító indítványt terjesztett a tanács elé, melyben kifejtette, a román nemzetiségű képviselők számára teljesen mindegy, hogy melyik zászlótervet fogadják el az ülésen, de azt szeretnék, ha a kérdéses lobogóra egy piros színű tölgyfalevél is felkerülne. A javaslatot szavazás után elvettették a tanácsosok.
MPP: Székelyföld zászlaját senki nem sajátíthatja ki!
Az MPP-frakció nem értett egyet azzal, hogy a székely lobogó legyen a megye zászlója, éppen ezért tartózkodott a voksoláskor. A történtekről Thamó Csabát a polgáriak megyei képviselőjét kérdeztük, aki elmondta, több szempontból is kifogásolják a megszületett döntést. Kijelentette, nem értenek egyet azzal, hogy a székely zászlót bármely település is kisajátítsa magának. „A székely zászló Székelyföld zászlója, vagyis mindenkié” – fogalmazott. A 141/2015-ös törvényt ismertetve Thamó rámutatott, a jogszabály egyik pontja kimondja, hogy a közintézményekre három zászlót lehet kitenni: az országét, az Európai Unióét, illetve az adott közigazgatási egységét. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a székely zászlót száműzték a hivatalos épületekről.” A kérdéses törvény egy másik „ravasz és furcsa” cikkelye leszögezi, hogy két közigazgatási egység nem fogadhat el azonos zászlót. Thamó szerint a törvényhozók ezzel azt akarták meggátolni, hogy Székelyföldön mindenhol a székely lobogót fogadják el hivatalos zászlónak, így sajátunké téve azt.
Thamó Csaba kifejtette, az MPP frakciója nevében arra kérte román ajkú kollégáit: segítsék azon törvénymódosító törekvéseiket, amellyel el szeretnék érni, hogy elfogadják a székely lobogót a régió zászlójaként. A támogatásért cserébe azt ígérte, a polgári frakció is segíteni fog nekik abban, hogy román szimbólumok is legyenek a megyezászlón. „A román közösségnek egyébként egyértelmű joga van ahhoz, hogy az ők szimbólumaik, gondolataik, érzelmeik is bekerüljenek egy Hargita megyei zászlóba” – tette hozzá.
Továbbra sincs válasz a zászló korábbi eltávolításának miértjére
Incze Csongor elmondta, nem tartja kizártnak, hogy a prefektúra megtámadja a zászlóval kapcsolatos megyei határozatot, azonban mindaddig a székely lobogó ott marad a megyeházán. A zászlót egyébként már pénteken kitűzték az intézmény épületére. A testületi ülésen nem hangzott el hivatalos magyarázat arra, hogy két héttel ezelőtt miért tűnt el a székely lobogó a megyeháza homlokzatáról, noha Borboly Csaba az önkormányzat hétfői rendkívüli ülésén azt ígérte az MPP frakciónak, hogy választ ad az eltávolítás miértjére.
Mint ismeretes, több mint hat éve, 2009 novemberében döntött arról a Hargita megyei önkormányzat képviselő-testülete, hogy Hargita megye zászlója lesz a kék-arany színű lobogó. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla 2012 szeptember 26-án végleges és visszavonhatatlan ítéletben megsemmisítette a megyei tanács 269/2009-es számú, a kék-arany színű lobogót Hargita megye hivatalos zászlajának nyilvánító határozatát.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Megnövelt támogatás – megnövekedett függés
Szőcs Géza nem kevesebb, mint 17 esztendővel ezelőtt, 1998-ban írta le, hogy az RMDSZ addigi, alig 8 éves története úgy írható le, mint egy olyan metamorfózis, melynek során valaki belülről irányított személyiségből kívülről irányított személyiséggé válik. Nem véletlenül.
1998-ra már megtörtént a nagy váltás a politikai stratégiában, a világszemléletben, a közösségi érdekek szolgálatát felváltotta a klikkérdek érvényesülése, a magyar nemzeti önkormányzat elvei szerinti működést a pártlogika, a belső pluralizmus egyre kényelmetlenebb díszletté silányult, Kolozsvár helyett egyre inkább Bukarest vált a politikát irányítók horizontjának meghatározójává.
A bukaresti vonal kezdettől meghatározó pozícióban volt ebben a mamutszövetségben, de egyeduralmuk 1996-ban kezdődött a kormányra lépéssel. Eladdig a magyar érdek képviselői, a távlatokban, magyar megmaradásban és gyarapodásban gondolkodók nem egy csatát megnyertek, kezdve az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozattal s befejezve az 1995-ben kiteljesített autonómia-programmal. (A területi autonómia követelése ekkor került be az RMDSZ hivatalos dokumentumaiba.)
1996-tól viszont már nem az számított, hogy miként lehet nyomás alá helyezni a román hatalmat, miként lehet elsősorban okos, bátor és következetes külpolitikával rákényszeríteni azt, hogy érdemben tárgyaljon az erdélyi magyarság közösségi jogainak köréről, belső önrendelkezéséről, a három szintű autonómiáról, hanem az, hogy melyik lépésünkhöz mit szólnak majd a kormányzati partnerek, akik már a közös kormányzás első évében becsapták magyar szövetségeseiket a történelem és földrajz anyanyelvű oktatásának kérdésében.
1996 óta az RMDSZ vezetés és a román hatalom szimbiózisa egyre erősödött, a “kéz kezet mos” logika szellemében. A kimondott – kimondatlan paktum lényege, hogy egyik oldalról a román hatalom megad minden eszközt ahhoz, hogy az RMDSZ kisajátíthassa az erdélyi magyarság érdekképviseletét, tehát elfogadja azt, hogy az erdélyi magyarságnak a központi költségvetésből kiutalt támogatás teljes mértékben az RMDSZ csatornáin keresztül legyen szétosztva, jogi segítséget nyújt a potenciális versenytársakkal szemben (emlékezzünk az MPSZ választási indulásának 2004-es megakadályozására vagy akár az alternatív küszöbre, amit kifejezetten az RMDSZ kedvéért kodifikáltak), cserébe az RMDSZ nem kényelmetlenkedik, céljait nem a magyar érdekekhez, hanem a román elvárásokhoz és a kormányon levők érdekeihez igazítja, külpolitikai fronton pedig belesimul a román nemzetstratégiába.
S láss csodát, a dolog működik, olyannyira, hogy még meg is növelték idéntől az apanázst.
Nem véletlen, hogy az RMDSZ bármiről hajlandó tárgyalni a többi magyar szervezettel, akár az EMNT-vel, akár az EMNP-vel, akár az MPP-vel, persze különböző hangnemben és konjunkturális adottságoktól függően különböző ajánlatokkal élve (lásd például a közös indulás kérdést), de egy valamiről soha: a forrásmegosztásról.
Ez biztosítja az erdélyi magyar sajtó nagy részének kézből etetését, a klientúra fenntartását és minden vetélytárssal szemben a messzemenő versenyelőnyt a választásokon. Hogy közben az erdélyi magyarság vészesen fogy, az aligha számít azoknak, akik már át vannak programozva az „utánam az özönvíz”-jellegű, komprádor-ihletésű klikk-gondolkodásra.
Borbély Zsolt Attila
itthon.ma//erdelyorszag

Hargita megye prefektusa kifogásolja a megyezászlóvá választott székely zászlót
Adrian-Jean Andrei, Hargita megye prefektusa szombaton kifogásolta, hogy a megye önkormányzata az előző napon a székely zászlót fogadta el a megye zászlajának.
A prefektus az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elsősorban azt kifogásolta, hogy a zászlóba nem foglalták bele a székelyföldi megye román közösségének a jelképeit is.
„Megengedhetetlen, hogy a megyei tanács határozata ne legyen tekintettel Hargita megye valamennyi lakosának az érdekére" – nyomatékosította a prefektus. Hozzátette, a megyezászlóról szóló határozatot egyelőre csak tervezetnek kell tekinteni. A törvény értelmében a közigazgatási egységek által elfogadott zászló azt követően válik hivatalossá, hogy a Román Akadémia heraldikai bizottsága véleményezi, és a kormány határozatot fogad el róla.
A prefektus azt is kifogásolta, hogy Hargita megye „ugyanazt a zászlót fogadta el megyezászlónak, amelyről egyszer már egy törvényerővel bíró, jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy nem Hargita megye zászlaja".
A Hargita Megyei Tanács korábban 2009-ben nyilvánította a megye zászlajává a székely zászlót. A határozatot román civil szervezetek támadták meg a bíróságon, először arra hivatkozva, hogy a jelkép diszkriminálja a román közösséget. Miután ezt a pert elvesztették, arra hivatkoztak, hogy egy megyének nem lehet saját zászlaja. Az utóbbi per végén, 2012 szeptemberében a Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerősen hatályon kívül helyezte a megyei tanács határozatát. A helyi zászlókról szóló, júniusban elfogadott törvény azonban lehetővé tette és szabályozta az önkormányzatok zászlóhasználatát. A Hargita megyei önkormányzat pénteki zetelaki kihelyezett ülésén fogadta el a székely zászlót a megye zászlajának. A tanácsban többséggel rendelkező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) frakciói támogatták a döntést, a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői tartózkodtak a voksoláson. A székelyföldi megye döntéshozó testületében kisebbségben lévő román képviselők azt kérték, hogy a – világoskék alapon arany sávot és a székely nap-hold jelképeket tartalmazó – lobogóra egy piros színű tölgyfalevél is kerüljön fel a románság jelképeként, javaslatukat azonban leszavazták.
Az MPP-frakció azért tartózkodott a szavazásnál, mert nem értenek egyet azzal, hogy a székely zászlót bármely település is kisajátítsa. A helyi zászlók használatáról májusban elfogadott törvény szerint ugyanis két vagy több közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlaja.
MTI
Erdély.ma

Románok és magyarok együtt vagy külön utakon? – Autonómiakonferencia Brassóban
Brassó volt a harmadik állomása a tavalyelőtt Sepsiszentgyörgyön megkezdett, egy évvel ezelőtt pedig Marosvásárhelyen megtartott autonómia-konferenciasorozatnak, melyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezett. A regionalizmus, a föderalizmus és az autonómia témaköreiben szervezett kétnyelvű – román–magyar – szakmai kerekasztal-beszélgetésen újságírók, politikusok, civil aktivisták osztották meg gondolataikat a román–magyar viszonyról, az erdélyi regionális mozgalmakról és a föderalizmus romániai esélyeiről.
A felszólalások sorát Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár kezdte, aki összességében pozitív folyamatokra mutatott rá az erdélyi társadalmon belül, s példaként említette a konszolidálódó önkormányzati demokráciamodelleket, valamint a – például a környezetvédelem kapcsán – létrejött társadalmi szerveződéseket. Rámutatott: közös erdélyi identitás van kialakulóban.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke szerint a román–magyar viszony vizsgálatakor megállapítható, hogy az egyik konfliktusforrás Erdély státusának meghatározása. A politikus szerint az 1923-as román alkotmány, mely az országot homogén nemzetállamként határozta meg, máig kiható károkat okozott, s zárójelbe tette az Erdély-kérdést. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a román–magyar viszony elemzésekor elmondta: az általa vezetett Székely Nemzeti Tanács szerint az autonómia megvalósítása – alkotmányos eszközökkel – nélkülözhetetlen.
Az önrendelkezés kivívásához Izsák szükségesnek látja a jó román–magyar kapcsolat kialakítását mind a két ország között, mind az Erdélyen belüli nemzetiségek hálójában. Hans Hedrich civil aktivista, a Neuer Weg Egyesület alelnöke elhibázott döntésnek nevezte azt, hogy a román–magyar viszonyt Bukarest és Budapest viszonyának elemzésén keresztül próbáljuk megérteni, s ezzel ellentétben azt javasolta, hogy erdélyiekként egymás között, saját problémáinkra fókuszálva oldjuk meg vitás kérdéseinket, még akkor is, ha a történelem során a román és magyar nemzetépítés gyakran egymás ellenében ment végbe. Fancsali Ernő egyetemi hallgató, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke felhívta a figyelmet az erdélyi román és magyar társadalmak párhuzamosságára, mely helyzet megnehezíti a valós párbeszéd kialakulását.
Trianon-komplexusa mindkét nemzetnek van – állapította meg Adrian Szelmenczi újságíró, az ActiveWatch munkatársa. Szerinte Bukarestben szinte egyáltalán nem beszélnek a román–magyar kapcsolat valós kérdéseiről. Az újságíró hozzátette: az erdélyi és Kárpát-medencei magyarságra a román közvélemény jelentős része továbbra is a háborúban legyőzöttekként tekint.
Regionális mozgalmak
A bevezető hozzászólások után az erdélyi regionális mozgalmak megerősítéséről beszéltek a meghívottak. Mircea Dăian újságíró, az Erdélyi Demokrata Liga alapítója a romániai államberendezkedést hipercentralizált rendszerként jellemezte, s kijelentette: szükség van Románia „erdélyesítésére”, valamint megjegyezte, hogy csak egy föderális berendezkedés és újraszerveződés után látja elképzelhetőnek az ország modernizálását.
Bakk Miklós felidézte az erdélyi érdekérvényesítés néhány múltbeli, emlékezetesebb megnyilvánulását, véleménye szerint a regionalizmus mint téma társadalmasítása végbement, s az utóbbi időben már számos fórumon beszélnek e kérdésről. Adrian Szelmenczi szerint ezek a regionalista mozgalmak egyelőre csak azt érik el, amit a román titkosszolgálatok is célul tűztek ki, vagyis a románság és a magyarság közti bizalmatlanság elmélyítését, ugyanakkor a regionalizáció kérdésköre kapcsán Szelmenczi nem lát érdemi szakmai vagy politikai vitát Bukarestben.
A föderalizáció esélyei
Szilágyi Ferenc egyetemi tanár, a Partiumi Autonómia Tanács elnöke Románia föderalizálását az itt élő népek alapvető érdekének nevezte, s rámutatott arra, hogy a Romániával azonos méretű vagy annál nagyobb országokban a föderalizmus jelen van. Szilágyi szerint a kivándorolt diaszpóra döntő többsége regionalizált vagy föderalizált államban él, a régiók itthoni létrejöttéhez pedig erős regionális identitás szükséges. Ehhez kapcsolódva kijelentette: a régiókat nem létrehozni, hanem elismerni kell. Ezt kiegészítve Bakk Miklós beszélt arról a román közéletben jelen lévő dilemmáról, mely a modernizációs váltás kapcsán generál vitákat, s amely a francia modellt állítja szembe a globalizációs modellel. Bakk szerint az etnikai alapú régiók kapcsán egy terület etnikai jellegét nem lehet megváltoztatni, így ez a törekvés a románsággal szemben is vállalható és képviselhető.
Mircea Dăian egyetértett a felvázolt elvekkel, majd leszögezte, hogy a föderalizmussal kapcsolatos döntéshozatalból Bukarest – mint az ország fővárosa – kihagyhatatlan, ugyanakkor alulról jövő építkezésre van szükség, melyben új, fiatal politikusok közreműködésére is szükség van. Toró T. Tibor a Néppártot nyíltan föderalista pártnak nevezte, s elmondta: várják azt a román pártot, melynek szintén hasonlóan fontosak lesznek ezen elvek. A föderalizációban Románia szétdarabolódásának veszélyét látják azok a bukaresti döntéshozók, akik ellenzik e törekvéseket – mondta Hans Hedrich.
A civil aktivista szorgalmazta a decentralizáció megkezdését, ugyanakkor kijelentette: kevés esélyt lát arra, hogy a mostani, bukaresti politikai garnitúra szemléletmódján változtassanak. Erre reagálva Adrian Szelmeczi elmondta: elsősorban nem a politikusokkal kell megértetni a föderalizáció lényegét, hanem a választókat kell felvilágosítani annak előnyeiről. Az újságíró ugyanakkor eldöntetlennek látja a kérdést, hogy a föderalista törekvések kizárólag Erdélyre korlátozódnak, vagy egyéb régiókban is létjogosultságuk van?
Erősödő magyarellenesség
Az ActiveWatch munkatársa felszólalásában ismertette az elmúlt időszak magyarellenes ügyeit, melyeket egyesületük révén rendszeresen monitorizálnak, s jelentéseikben rögzítenek. Rendszeresen és tervezetten zaklatják az erdélyi magyarságot – jelentette ki Szelmenczi. Hans Hedrich javasolta, hogy a „kisebbségi” kifejezés helyett a közélet és közvélemény alakítói használják az „őshonos nemzeti kisebbség” megnevezést, majd a beszélgetést moderáló Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke felsorolta mindazokat a magyarellenes történéseket (november 24-től december 4-ig szám szerint tizenkettőt), melyek valamilyen módon megsértették közösségünk – vagy a közösség egy tagjának – jogait. Ezek kapcsán Izsák Balázs megjegyezte: várható volt, hogy a régi (posztkommunista) nomenklatúra megpróbálja – akár mesterségesen kreált magyarellenes megnyilatkozásokkal és akciókkal is – bebizonyítani a közvélemény számára, hogy kizárólag ők képesek rendet tartani az országban.
Erdély.ma

Újabb vitát szít a kék-arany lobogó
A székely lobogót fogadta el a megyei önkormányzat képviselő-testülete Hargita megye hivatalos zászlajaként pénteken Zetelakán tartott ülésén. A Magyar Polgári Párt frakciója nem támogatta a kezdeményezést, és a Gyergyószéki Székely Tanács is jelezte már: nem értenek egyet azzal, hogy a Hargita megyei önkormányzat kisajátítsa a kék-arany lobogót. Adrian-Jean Andrei prefektus a román közösség jelképeit hiányolja a zászlóról.
A székely lobogót fogadta el a megyei önkormányzat képviselő-testülete Hargita megye hivatalos zászlajaként pénteken Zetelakán tartott ülésén.
A tanácsban többséggel rendelkező RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) frakciói támogatták a döntést, a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői tartózkodtak a voksoláson. A székelyföldi megye döntéshozó testületében kisebbségben lévő román tanácsosok azt kérték, hogy a – világoskék alapon arany sávot és a székely nap-hold jelképeket tartalmazó – lobogóra egy piros színű tölgyfalevél is kerüljön fel a románság jelképeként, javaslatukat azonban leszavazták.
A székely zászlót még pénteken ismét kitűzték Csíkszeredában a megyeházára. A jelkép korábban is ott lobogott az épület homlokzatán, de két hete eltűnt anélkül, hogy erre az önkormányzat vezetői magyarázattal szolgáltak volna. Incze Csongor, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke elmondta: nem tartja kizártnak, hogy a prefektus megtámadja a zászlóval kapcsolatos megyei határozatot, azonban mindaddig a székely lobogó ott marad a megyeházán.
A zetelaki ülésen a képviselők ötféle elképzelés közül találták a székely lobogót a legmegfelelőbbnek arra, hogy Hargita megye hivatalos zászlója legyen. Az MPP-frakció tartózkodását Thamó Csaba képviselő azzal indokolta: nem értenek egyet azzal, hogy a székely zászlót bármely település is kisajátítsa. A helyi zászlók használatáról májusban elfogadott törvény szerint ugyanis két vagy több közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlaja. Thamó szerint a törvényhozók ezzel azt akarták meggátolni, hogy a Székelyföldön mindenhol a székely lobogót fogadják el hivatalos zászlónak.
Nem tetszik a zetelaki döntés a Gyergyószéki Székely Tanácsnak sem: a szervezet közleménye szerint a Hargita Megyei Tanács ismét kisajátította és megyezászlóvá fokozta le a székely lobogót. „A Székely Nemzeti Tanács már jelezte, hogy ez a lépés elfogadhatatlan, illetve annak ellenére, hogy ez a kísérlet is nyilvánvaló kudarcra van ítélve, a kezdeményezőnek egyetlen célja van vele, a saját politikai karrierjének az építése” – olvasható a közleményben.
Adrian-Jean Andrei, Hargita megye prefektusa az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva szombaton azt kifogásolta, hogy a zászlóba nem foglalták bele a székelyföldi megye román közösségének a jelképeit is. „Megengedhetetlen, hogy a megyei tanács határozata ne legyen tekintettel Hargita megye valamennyi lakosának az érdekére” – nyomatékosította a prefektus. Hozzátette, a megyezászlóról szóló határozatot egyelőre csak tervezetnek kell tekinteni.
A törvény értelmében a közigazgatási egységek által elfogadott zászló azt követően válik hivatalossá, hogy a Román Akadémia heraldikai bizottsága véleményezi, és a kormány határozatot fogad el róla. A prefektus azt is kifogásolta, hogy Hargita megye „ugyanazt a zászlót fogadta el megyezászlónak, amelyről egyszer már egy törvényerővel bíró, jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy nem Hargita megye zászlaja”.
A Hargita megyei önkormányzat – mint ismeretes – nem először hozott ilyen döntést: a testület már 2009-ben határozatba foglalta, hogy a székely zászló a megye jelképe, a Maros megyei táblabíróság azonban ezt a döntést 2012 szeptemberében jogerősen megsemmisítette.
A világoskék tónusú, hosszanti arany sávot, valamint a holdat és a csillagot ábrázoló székely zászlót 2004-ben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) fogadta el saját szimbólumaként. A lobogó oly sikeresnek bizonyult, hogy az SZNT 2009-ben tartott székelyföldi önkormányzati nagygyűlésén egész Székelyföld szimbólumává nyilvánították. A román hatóságok az utóbbi években perek tucatjait indítva igyekeztek megakadályozni, hogy a közösségi jelképet a székelyföldi intézményekre is kitűzzék.
Fülöp-Székely Botond, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Eredmény nélkül
Összegyűltek az autonomisták
Az erdélyi autonómiamozgalom román és magyar képviselőinek az összefogását szorgalmazták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szervezett brassói román–magyar kerekasztal-beszélgetés résztvevői.
Bakk Miklós politológus arra hívta fel a figyelmet a beszélgetésen, hogy a romániai társadalom széles rétegei érzik úgy, rés keletkezett a politikai struktúrában, ahová új üzeneteket megfogalmazó szereplők törhetnek be. Hozzátette: az erdélyi autonómiát zászlajukra tűző mozgalmak strukturálódása folyamatban van.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke viszont úgy látta, a 2016 végén tartandó romániai parlamenti választásokig nincs már elég idő ahhoz, hogy az autonómiát vagy föderalizmust képviselő pártok megalakuljanak és megerősödjenek, így ezek várhatóan csak a 2020-as választások után „rúghatnak igazán labdába”. Adrian Szelmenczi újságíró, az ActiveWatch bukaresti emberjogi szervezet aktivistája arra figyelmeztetett, az erdélyi autonómia híveinek gondolniuk kell Románia szegényebb régióira is, amelyek saját bevételeikből képtelenek lennének fenntartani önmagukat. Hans Hedrich civil aktivista, a Neuer Weg Egyesület alelnöke úgy vélte: a föderalizmus lenne a román társadalom felnőttségi bizonyítványa. Arra is figyelmeztetett azonban, hogy ha Románia úgy tekint a föderalizmusra, mint a széthullás első lépésére, ez a jóslat beteljesítheti önmagát.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke amellett érvelt, hogy a jelenlegi román alkotmány is lehetővé teszi az autonóm régiók létrejöttét. Kijelentette, Olaszország is egységes államnak határozza meg magát, pedig autonóm területei is vannak.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Az erdélyi magyar szervezetek szolidárisak az SZNT-vel az EB ellen indított perben
Az erdélyi magyar politikai és társadalmi szervezetek szolidárisak a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) abban a perben, amelyet az SZNT-nek a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésének elutasítása miatt indítottak a kezdeményezők – Izsák Balázs és Dabis Attila – az Európai Unió luxembourgi bíróságán.
Erről a Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal Kolozsváron folytatott hétfői megbeszélésen fogadott el közös nyilatkozatot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az SZNT, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) küldöttei a per luxembourgi tárgyalásának előestéjén.
Az aláírók szerint az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor hatáskörének korlátait értelmezi. Ezt az eljárást az aláírók elutasítják.
A nyilatkozatban rámutatnak: az EB novemberben nyilvántartásba vette a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció Wake up Europe című európai polgári kezdeményezését, miközben az EB mind az SZNT Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című, mind pedig az RMDSZ és partnerei Minority Safe Pack címet viselő európai polgári kezdeményezését arra hivatkozva utasította el, hogy az EU alapító szerződései állítólag nem nyújtanak jogalapot a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos uniós jogalkotáshoz.
„Amennyiben ezt a megszorító joggyakorlatot a Bizottság következetesen kívánja alkalmazni, akkor miként vehette nyilvántartásba a Magyarországgal szemben az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikkét, azaz az európai értékek betartásának kikényszerítését szolgáló eljárás életbe léptetéséről szóló indítványt" – hívták fel a figyelmet az EB jogalkalmazásának visszásságaira az erdélyi magyar szervezetek. Hozzáteszik: az uniós intézmények személyzeti szabálya már tiltja a nemzeti kisebbségek diszkriminálását, amit álláspontjuk szerint az Európai Unió más politikái és rendelkezései terén is érvényesíteni kellene.
Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. Az RMDSZ uniós kisebbségvédelmi intézkedéseket szorgalmazott európai polgári kezdeményezésében.
Az erdélyi magyarok mindkét európai polgári kezdeményezését elutasította az Európai Bizottság. Mindkét elutasító határozatot az EU luxembourgi bíróságán támadták meg a kezdeményezők. Románia mindkét perbe az EB oldalán lépett be, Magyarország mindkét esetben a kezdeményezők oldalán avatkozott be.
MTI
Székelyhon.ro

Elutasítják a brüsszeli kettős mércét
Az erdélyi magyar politikai és társadalmi szervezetek szolidárisak a Székely Nemzeti Tanáccsal abban a perben, amelyet az SZNT nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésének elutasítása miatt indítottak a kezdeményezők – Izsák Balázs és Dabis Attila – az Európai Unió luxembourgi bíróságán. Erről a Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal Kolozsváron folytatott tegnapi megbeszélésen fogadtak el közös nyilatkozatot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az SZNT, az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) küldöttei a per luxembourgi tárgyalásának előestéjén.
Az aláírók szerint az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor hatáskörének korlátait értelmezi, ezt az eljárást pedig az aláírók elutasítják. Nyilatkozatukban rámutatnak: az EB novemberben nyilvántartásba vette a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció Wake up Europe című európai polgári kezdeményezését, miközben az SZNT Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című, valamint az RMDSZ és partnerei Minority Safe Pack címet viselő európai polgári kezdeményezését is arra hivatkozva utasította el, hogy az EU alapító szerződései állítólag nem nyújtanak alapot a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos uniós jogalkotáshoz. Hozzáteszik: az uniós intézmények személyzeti szabálya már tiltja a nemzeti kisebbségek diszkriminálását, amit álláspontjuk szerint az Európai Unió más politikái és rendelkezései terén is érvényesíteni kellene.
Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. Az RMDSZ uniós kisebbségvédelmi intézkedéseket szorgalmazott európai polgári kezdeményezésében. Az EB mindkét európai polgári kezdeményezést elutasította, a kezdeményezők az elutasító határozatokat az EU luxembourgi bíróságán támadták meg. Románia mindkét perbe az EB oldalán lépett be, Magyarország mindkét esetben a kezdeményezők oldalán avatkozott be.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zenészt bántalmazott Toró Tamás brassói tanácsos?
Bántalmazták Márkos Albert csellistát, zeneszerzőt a hétvégén Sepsiszentgyörgyön. Az esetről a zenész felesége, Tijana Stanković számolt be a Facebook közösségi oldalon.
Az angol nyelvű bejegyzésben azt írja, férjét megtámadták, ő nem ütött vissza, neki azonban kiütötték a fogait. „Sepsiszentgyörgyön történt, miközben a férjem a zenekar zsidó tagját védte egyértelműen antiszemita támadásoktól” – írja Stanković, hozzátéve, hogy a támadó politikus.
A közösségi oldalon nagy felháborodást váltott ki a bejegyzés, többen együttérzésükről biztosították a Budapesten élő zenész házaspárt, biztatva őket, hogy tegyenek feljelentést, és jogi segítséget is ajánlottak. A bejegyzésekből arra derült fény, hogy a támadó Toró Tamás brassói politikus lehetett, akit a helyszínen készített fotó alapján azonosítottak. Toró Tamás az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben politizál, a brassói megegyezés eredményeként RMDSZ-listán jutott be a Cenk alatti város önkormányzatába.
Toró Tamás lapunknak elmondta: önvédelemből lökte el a férfit, aki ittas volt, és beesett a székek közé, akkor törhetett ki a foga. „Nem is tudtam, ki, hiszen a koncerten nem is vettünk részt, egy másik rendezvényről érkeztünk. Két részeg férfi kötekedett, a velem lévő hölgyek több ízben visszautasították a közeledésüket, majd Orbán-bérencnek, mocskos RMDSZ-esnek neveztek, és azt fejtegették, hogy az erdélyieknek nem jár szavazati jog. Amikor egyikük a pulóveremet próbálta letépni, ellöktem” – mesélte az EMNP-s politikus, aki tagadja, hogy antiszemita megjegyzések hangzottak volna el.
Nicoleta Marin, a Kovászna megyei rendőrség szóvivője lapunknak elmondta, hogy az ügyben nem érkezett feljelentés, ám még hatvan napig van erre lehetőség. Márkos Albert és Tijana Stanković az ARGO zenekar tagjaiként szombat este a sepsiszentgyörgyi PulzArt fesztiválon léptek fel.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)