Majális, Tőkés László és a nemzetpolitikai rendszerváltozás – Tőkés: európai összefogás eredménye a cianidos bányászat elutasítása
Közvetlen hangulatú, barátságos majálist szervezett szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány kolozsvári székhelyének udvarán, ahol a rendezvényre kíváncsiak kötetlenül ismerkedhettek, beszélgethettek a szervezet vezetőivel és más rangos tisztségviselőkkel, de bőségesen fogyaszthattak az ízletes bográcsgulyásból is. A majálist követően politikai beszélgetésre is sor került Tőkés László EP-képviselő, EMNT elnök és Mátis Jenő politológus között, Nemzetpolitikai rendszerváltozás, avagy a négyharmados többség címmel, amelyen az EP-képviselő értékelte és bírálta az elmúlt húsz év politikai folyamatait, eredményeit. A majálist megelőzően Tőkés László sajtótájékoztatón ismertette a cianidos bányászati technológiák alkalmazásának tilalmára vonatkozó EP-állásfoglalással kapcsolatos nézeteit. Elmondta, hogy számára elégtétel az egyéves folyamat utáni lehengerlő siker, ami európai összefogás eredménye.
Baráti, közvetlen hangulatban zajlott szombaton délután az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány udvarán szervezett majális. Igaz ugyan, hogy a civilpolitikai szervezet vezetője, Tőkés László nem tudta megkóstolni Kiss Budai Tibor gulyását, de a résztvevők – többek között Szilágyi Mátyás jelenlegi, és Cseh Áron volt kolozsvári magyar főkonzul, továbbá az EMNT különböző szintű képviselői értékelték a Spritz Café tulajdonosa készítette ízletes falatokat.
A majálist követően az alapítvány gyűléstermében került sor a Nemzetpolitikai rendszerváltozás, avagy a négyharmados többség című előadásra, amelyen Mátis Jenő politológus Tőkés Lászlóval beszélgetett.
– Az itt jelen lévő Ilona lányom egykorú a rendszerváltozással, és nemrég vele egykorú, európai fiatalokkal értekezett az európai realitásokról. Érdekes őt példaként említenem, ugyanis mérni lehet vele is a rendszerváltozást – fogalmazott az EMNT elnöke, kifejezve ugyanakkor sajnálkozását, hogy az általuk kiharcolt és létrehozott egyházi iskolában is szembesült a rendszerváltás hiányával a központosított tanügyi rendszer okán.
Tőkés László központi kérdésként említette a húsz évvel ezelőtt bekövetkezett rendszerváltozás folytatását. Szerinte az Orbán-kormány ma is emelkedést, biztosítást jelent, akárcsak 1998-ban, és akkor is, most is nagy élmény a magyarországi változás. Lényegében a 20 év az újrakezdések, a kitartás, az állhatatosság időszaka volt. Tőkés megjegyezte, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak ügyesen politizál, és az egyik záloga a folytatásnak. A rendszerváltozást a képviselő a bibliai 40 éves pusztai vándorláshoz is hasonlította, szerinte a folyamat második felénél tartunk, remélve, hogy minden gyorsabban zajlik majd. Tőkés bírálta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) működésképtelenségét. – Tavaly áprilisban aláírtuk a dokumentumot, kezet fogtunk a kamerák előtt, de nem mindenki tartja magára érvényesnek az iratban foglaltakat. Az RMDSZ egyes képviselői beágyazták magukat a PSD, PNL és PD-L üzleti szférájába, s úgy tűnik, képtelenek szabadulni a vonzáskörből – mondta.
Verespatak miatti RMDSZ-tudathasadás
A majális előtt sajtótájékoztatón ismertette Tőkés László EP-képviselő a cianidos bányászati technológiák alkalmazásának tilalmára vonatkozó EP-állásfoglalással kapcsolatos nézeteit. Mint ismeretes, május 5-én az Európai Parlament plénuma 488 igen, 48 nem és 57 tartózkodó szavazattal elfogadta az Áder János és Tőkés László képviselők, majd mások által is kezdeményezett európai néppárti beadványt, amelynek nyomán az Európai Bizottság elhatározhatja a tömegmérgező bányászati eljárás betiltását.
Tőkés László elégtételnek nevezte az egyéves folyamat utáni lehengerlő sikert, ami európai összefogás eredménye. Csernobil, a tiszai ciánkatasztrófa, újabban pedig a Mexikói-öbölben kialakult tragikus helyzet emlékeztet a környezetvédelem jelentőségére. Sajnálta, hogy a szavazást megelőző napokban Brüsszelben valóságos „bányászjárás” zajlott, a Roşia Montana Gold Corporation által felbújtatott verespataki emberekből álló küldöttség lobbizott, eredménytelenül, a tilalmi tervezet ellen. Anakronisztikusnak nevezte, hogy a PSD szinte teljesen támogatta a beadványt, a PDL ellenezte annak ellenére, hogy az Európai Néppárt tagja. Az RMDSZ pedig szkizofrén állapotba került: Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők Brüsszelben igennel szavaztak, de a Verespatak ügyében érintett Borbély László és Kelemen Hunor miniszterek a PD-L csapdájába kerülve mára hajlandók beadni a derekukat, bár két hónappal ezelőtt még határozottan kiálltak az ügy érdekében. Ebben a kérdésben elvi és nem konjunkturális politizálásra van szükség: tiltsák be a cián használatát!
Szégyenletesnek nevezte, hogy az aranyat kitermelni igyekvő cég nacionalistákként, szélsőségesekként tüntette fel az ellene fordulókat. Az áldozatokká vált verespataki lakosoknak alternatív megélhetési forrásokat kellene nyújtani (turizmus, famegmunkálás, állattenyésztés, keskeny nyomtávú vasút kihasználása stb.), és EU-s támogatást biztosítani. Világviszonylatban általános, hogy a kitermelők milliókat költenek lobbizásra, helyi polgármesterek megvásárlására ahelyett hogy azt a pénzt kutatásra, alternatív módszerek kidolgozására fektetnék be. Tőkés reméli, hogy az Európai Bizottság gyorsan és pozitívan dönt ebben a közös kérdésben, és a hazai hatalom 2011-ig nem ad ki semmilyen ciántechnológiára vonatkozó működési engedélyt.
K. O., Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)

Szabó Ödön tisztázta magát
Sajtótájékoztatón magyarázta szereplését a botrányba fulladt lakossági fórumon Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke. Elmondta: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vádjával ellentétben nem hívatlanul jelent meg az utcanevek ügyében tartott találkozón.
Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke egyeztetett Biró Rozáliával, akinek 25 perc felszólalási időt előlegeztek meg, majd ezt a későbbiekben az idő szűkössége okán közös megegyezéssel 15 percre rövidítették.
Az RMDSZ-es alpolgármestert helyettesítő Szabó Ödön elmondta, azért vittek saját hangosítást, mert tapasztalata alapján rossz hangosításra számított, a vetítéssel pedig az igazukat akarták bizonyítani: az eddig megvalósított feliratozást a települések határában, az önkormányzati épületeken, a belső tájékoztató táblákon, a műemléktáblákon, az útjelző táblákon, a kulturális és egyéb intézményeken.
Szabó Ödön szerint az EMNT-fórumon nem akarták meghallgatni
Az RMDSZ-es politikus beszámolt arról is, hogy a Nagyváradi Állami Színház magyar és román nyelvű felirata is az RMDSZ eredménye, és mindkettő RMDSZ-tulajdon, ugyanis az öntött betűket Nyíregyháza önkormányzata ajándékozta a szövetségnek. A „Nagyvárad Sf. Ladislau” városa elnevezésű fórum kapcsán Szabó elmondta, a Sf. Ladislau utcanevet az a Lengyel György szavazta meg 1995-ben, aki ma a Magyar Polgári Párt Bihar megyei elnöke.
„A fórumon nem tényekkel reagáltak beszédemre, hanem egyszerűen kiabáltak” – mondta Szabó Ödön, megjegyezve, aki biztos az igazában, annak nincs oka félni a másik féltől.
Totka László
Új Magyar Szó (Bukarest)

Levél Markó Bélához
Tisztelt Elnök úr!
Az országunkban előállott – immár a görögországira emlékeztető – rendkívül súlyos gazdasági-szociális helyzet komoly aggodalommal tölt el bennünket. Ennél is nagyobb aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy ennek a helyzetnek – kormánybeli jelenléte folytán – az Ön által vezetett Szövetség is alanyi részese. Az RMDSZ felelőssége tehát óriási – különösképpen azok iránt, akiket képvisel.
Ezen körülmények között viszont én egy belső természetű – magyar – ügyben vagyok kénytelen megkeresni az Elnök urat, éspedig az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban testet öltő erdélyi Magyar Összefogás viszonylatában.
A nagyváradi magyar utcanév-táblák kérdéséről, ennek mentén pedig az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megromlott Bihar megyei viszonyáról van szó. Ami Váradon történik, az talán leginkább a marosvásárhelyi Guşă-szobor körül kialakult helyzethez hasonlítható. Ott és akkor az Elnök úr határozottan állást foglalt a helyi RMDSZ elhibázott döntésével szemben, amikor is városi tanácsosaik a tömeggyilkos tábornok szobrának felállítását egyhangúlag megszavazták. Ismételt módon, hasonló baklövéseket követett el a bihari RMDSZ, példának okáért akkor, amikor évekkel ezelőtt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának a Román Ortodox Egyház részére való átadást egyöntetűen megszavazták.
Utóbb a magyar utcanév-táblák ügyében cselekedett a bihari RMDSZ-szervezet városunk magyar lakosságának sérelmére és megbotránkoztatására. Nyilvánvaló hibáikat és tévedéseiket azonban ahelyett, hogy kijavították volna, ezeket még botrányos „kultúrharccal” tetézték, mely folyó év május 7-én, az EMNT és az EMI nagyváradi fórumán tetőzött. Ezen a rendezvényen egy 20–25 tagú „botránykommandóval” az oldalán Szabó Ödön megyei RMDSZ-ügyvezető elnök Református Egyházunk megszentelt Dísztermében minősíthetetlen botrányt provokált, olyannyira, hogy – a nyílt konfrontációt kerülendő – a Szervezők menet közben a fórumot kénytelenek voltak áttenni az egyházkerületi-egyetemi Székház egy másik termébe.
Anélkül, hogy az esetet részletezném, okkal teszem fel a kérdést: az EMEF keretében megvalósuló-félben lévő összefogás ellenében megengedhető-e, hogy helyi, illetve megyei szinten az Ön által vezetett szervezet ilyenképpen rúgja fel a kívánatos együttműködést?!
Nekünk az a szent meggyőződésünk, hogy olyan – vitán felül álló – közügyekben, mint amilyen a magyar feliratok, illetve nyelvhasználat kérdése, mindnyájunknak egyakarattal össze kell fognunk, és népünket szolgálva, nem szabad hamisan politizálnunk.
Kérem az Elnök urat, hasson oda, hogy a bihari RMDSZ vizsgálja felül névtábla- és nyelvhasználati ügyben folytatott eddigi elhibázott politikáját (1.)
Továbbá arra is kérem, hogy – miként annakidején Marosvásárhelyen – az országos RMDSZ-szervezet foglaljon állást a nagyváradi RMDSZ-es botránykeltés ügyében, és nevezett hatalmaskodó ügyvezető elnököt fogja vissza a hasonló, megbotránkoztató és ártalmas cselekményektől (2).
Arra is kérem, hogy vállaljon közvetítő szerepet abban, hogy országos együttműködésünk Nagyváradon és Biharban is megvalósulhasson (3).
Mindezeken túlmenően, megragadom az alkalmat, hogy közös ügyeink megtárgyalása és – meglazult – együttműködésünk erősítése szempontjából rámutassak az EMEF kiemelt fontosságára. Időszerű kérdések sora teszi szükségessé az EMEF összeülését, mint amilyenek: az EMEF szakbizottságainak működtetése; az oktatási autonómia és a felekezeti oktatás szempontjainak érvényesítése a tanügyi törvény parlamenti vitája során; a kisebbségi törvénytervezet sorsa és az autonómia kérdése; a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) létrehozása; európai parlamenti együttműködésünk és a ciánalapú bányakitermelés ügye; az új magyarországi kormány felállása – hogy csak a legfontosabbakat említsem.
Végezetre, de nem utolsósorban azt is javaslom, hogy az országunkban kialakult súlyos gazdasági-társadalmi helyzetről s a hazai magyar politika ehhez való viszonyulásáról is sürgősen folytassunk megbeszélést.
Annak reményében, hogy megkeresésem meghallgatásra talál, tisztelettel küldöm jókívánságaimat:
Nagyvárad, 2010. május 12.
Tőkés László,
az EMNT elnöke, az EMEF társelnöke
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Felelős képviseletre kérik az RMDSZ-t az EMNT területi elnökei
A magyar parlamenti képviselet végzetes hitelvesztésének megállítása érdekében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) területi elnökei felszólítják az RMDSZ vezetését, hogy a törvényhozásban és a végrehajtásban a leszegényedett lakosságot, a közalkalmazottakat, a pedagógusokat és nem utolsósorban a kisnyugdíjasokat próbálja képviselni, amikor az államelnök és a nagyobbik kormánypárt a társadalmi genocídiumot közelítő általános megszorító intézkedésekben gondolkozik.
Az EMNT területi elnökeinek közös felhívása szerint a világgazdasági válság begyűrűzése Romániába nyilvánvaló és elkerülhetetlen volt, azonban ennek kezelésére a jelenlegi kormány mindeddig képtelennek bizonyult. Megfelelő gazdaságélénkítő és ugyanakkor a szociális egyensúlyt biztosító megoldások hiányában társadalmi földrengés fenyeget, amely nemcsak a kormány és a mögötte álló koalíciós erők politikai tőkéjét emészti fel, de a magyar parlamenti képviselet monopóliumát birtokló RMDSZ kormányzati szerepvállalása következtében ez a negatív kép kivetül a romániai magyarság egészére is.
Álláspontjuk szerint az elszabadult költségvetési hiány csökkentését célzó megszorításokat elkerülni nem lehet, ám azokat több megfontoltsággal és differenciáltan kellene alkalmazni az állami intézmények mindeddig elodázott reformjával párhuzamosan.
A levélírók több szempontot is megfontolásra ajánlanak az RMDSZ-nek. Felhívják a figyelmet, hogy az állami intézményeket átszövő korrupció több bevételtől fosztja meg az állami költségvetést, mint a gazdasági és pénzügyi világválság negatív következményeinek összessége – ennek visszaszorítására kell elsősorban koncentrálni. Gazdaságélénkítő intézkedések nélkül az életminőséget lerontó intézkedések hiábavaló áldozatnak bizonyulnak, legfeljebb a lakosság amúgy is fogyófélben levő bizalmát emésztik fel a politikai döntéshozók vezetési képességeiben.
A közalkalmazottak esetében is differenciált kezelés szükségeltetik - írják. „Ha az oktatást kiemelt stratégiai ágazatnak tekintjük, nem lehet a pedagógustársadalom amúgy is hátrányos helyzetét tovább rontani” - vélekednek. Hozzáteszik: külön védelmet igényelnek a megszorítások közvetlen negatív hatásaival szemben a nagycsaládok és a kisgyermeket nevelők.
A EMNT területi elnökei szerint a kisnyugdíjasok jövedelmének megnyirbálása nemcsak haszontalan, hanem erkölcstelen is. Ha a nyugdíjalap kiadásait csökkenteni kell, mert az állami költségvetés nem győzi a hiányt pótolni, akkor ezt nem a kisnyugdíjak további kurtításával kell elérni, hanem például a kommunista diktatúra védelmében elévülhetetlen érdemeket szerzett egykori állami és pártnomenklatúra, különösen a politikai rendőrség tagjainak kiemelt állami nyugdíját kell a minimálnyugdíj szintjéhez közelíteni. Mint írják: egy aránytalanul és érdemtelenül odaítélt nyugdíj fele akár több tíz kisnyugdíjast megnyomorító megvonást is fedezheti.
Krónika (Kolozsvár)

Mérlegeljék, kit sújtanak a levonások! – Az EMNT területi elnökeinek felhívása az RMDSZ vezetőségéhez
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács területi szervezeteinek elnökei Kolozsváron adták ki szombaton az alábbi felhívást a parlamenti képviselettel rendelkező és a jelenlegi román kormány túlélését biztosító RMDSZ-nek címezve.
A világgazdasági válság begyűrűzése Romániába nyilvánvaló és elkerülhetetlen volt, ám ennek kezelésére a jelenlegi kormány mindeddig képtelennek bizonyult. Megfelelő gazdaságélénkítő és ugyanakkor a szociális egyensúlyt biztosító megoldások hiányában társadalmi földrengés fenyeget, amely nemcsak a kormány és a mögötte álló koalíciós erők politikai tőkéjét emészti fel, de a magyar parlamenti képviselet monopóliumát birtokló RMDSZ kormányzati szerepvállalása következtében ez a negatív kép kivetül a romániai magyarság egészére is.
A magyar parlamenti képviselet végzetes hitelvesztésének megállítása érdekében az EMNT területi elnökei határozottan felszólítják az RMDSZ politikáját alakító csúcsvezetést, hogy a törvényhozásban és a végrehajtásban a leszegényedett lakosságot, a közalkalmazottakat, a pedagógusokat és nem utolsósorban a kisnyugdíjasokat próbálja képviselni akkor, amikor az államelnök és a nagyobbik kormánypárt a társadalmi genocídiumot közelítő általános megszorító intézkedésekben gondolkozik. A mi álláspontunk szerint az elszabadult költségvetési hiány csökkentését célzó megszorításokat elkerülni nem lehet, de több megfontoltsággal és differenciáltan alkalmazni minden bizonnyal lehetséges, ha a politikai döntéshozók ezzel párhuzamosan hajlandók az állami intézmények mindeddig elodázott reformjára. Megfontolásra ajánljuk a következőket:
– az állami intézményeket átszövő korrupció több bevételtől fosztja meg az állami költségvetést, mint a gazdasági és pénzügyi világválság negatív következményeinek összessége – ennek visszaszorítására kell elsősorban koncentrálni;
– gazdaságélénkítő intézkedések nélkül az életminőséget lerontó intézkedések hiábavaló áldozatnak bizonyulnak, legfeljebb a lakosság amúgy is fogyófélben levő bizalmát emésztik fel a politikai döntéshozók vezetési képességeiben;
– a közalkalmazottak esetében is differenciált kezelés szükségeltetik. Ha az oktatást kiemelt stratégiai ágazatnak tekintjük, nem lehet a pedagógustársadalom amúgy is hátrányos helyzetét tovább rontani.
– külön védelmet igényelnek a megszorítások közvetlen negatív hatásaival szemben a nagycsaládok és a kisgyermeket nevelők;
– a kisnyugdíjasok jövedelmének megnyirbálása nemcsak haszontalan, hanem erkölcstelen is. Ha a nyugdíjalap kiadásait csökkenteni kell, mert az állami költségvetés nem győzi a hiányt pótolni, akkor ezt nem a kisnyugdíjak további kurtításával kell elérni, hanem például a kommunista diktatúra védelmében elévülhetetlen érdemeket szerzett egykori állami és pártnómenklatúra, különösen a politikai rendőrség tagjainak kiemelt állami nyugdíját kell a minimálnyugdíj szintjéhez közelíteni. Könnyen kimutatható, hogy egy aránytalanul és érdemtelenül odaítélt nyugdíj fele akár több tíz kisnyugdíjast megnyomorító összeg megvonását is fedezheti.
Ismételten kérjük az RMDSZ képviselőit, mérlegeljék mindezeket akkor, amikor – vélt koalíciós lojalitásból vagy magasabb rendű állami érdekre hivatkozva – az őket szavazatukkal döntéshozói tisztségekbe segítő százezrek érdekei ellen kell hogy döntsenek.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Az önrendelkezésről átfogóan
Autonómiának neveznek mindent, ami nem az – mutatott rá a fogalommal való félremagyarázásokra BÁCSFAINÉ HÉVIZI JÓZSA pénteken Nagyváradon. A tisztánlátás érdekében előadás keretében tisztázta a szó jelentését az Ezredévi emléktéri Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. A budapesti Szent Margit Gimnázium történelem és angol szakos tanára, a históriatudomány doktora az autonómiaformák történeti és a napjainkban meglévő megjelenéseiről egyaránt szólt.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett Trianon-emlékév keretébe illeszkedett a rendezvény. Nagy József Barna, az EMNT megyei szervezetének ügyvezető elnöke szólt a köszöntés rendjén a hiánypótló könyvről, Bácsfainé Hévizi Józsának a Püski Kiadó gondozásában megjelent Autonómiatípusok Magyarországon és Európában című kötetről.
A kötet szerzője előadását a történeti résszel kezdte. Beszélt a Magyar Királyságban jelentkező önrendelkezési formákról, így például a székelységet megilletőről. Egyébként a népcsoport napjainkig el nem szórványosodását az esetükben erősen meglévő közbirtokossággal magyarázta. Államon belüli állam volt az övék, lényegében saját nemzetgyűléssel. A hospesek is hasonló jogok birtokában illeszkedhettek be Magyarországra (pl. a szászok). Az Szent Korona országaiban nem csak területi, hanem népi autonómiák is léteztek, mégpedig egyedülállóan Európában. Szólt ugyanakkor a városi önrendelkezésekről. Eleinte nyelvi alapon tettek különbséget (például Zsolnán a 15. században a városi tanácsban szlávul is beszéltek, de például Kolozsvárt, Budán is fele-fele arányban voltak képviseltetve a németek és magyarok). Később, a reformáció megjelenése után a felekezeti szempontokat is figyelembe vették a helyi tanácsokban. A Magyarországon a legkorábbi időktől létező és működő önrendelkezési formákat összevetette a nyugat-európaiakkal. Például az Angol Királyság esetében nem létezett semelyik autonómiaforma. A megszállt szomszédos kelta eredetű népeknek nem biztosítottak önrendelkezést, ezzel magyarázható, hogy nyelveik, a walesi, a skót, az ír kihaltak. Franciaországban még szörnyűbb feltételeket teremtettek a mindenáron egységesíteni akaró irányzat nevében. Bácsfainé Hévizi Józsa vetítettképes előadását történetekkel is közérthetőbbé tette (pl. amennyiben breton nyelven szólalt meg a diák az iskolában, a facipőjét a nyakában kellett hordania, addig, amíg egy társa hasonló „bűnét” nem árulta el).
A mai autonómiák rendjén szólt a nagy-britanniairól. Észak-Írországban – a konfliktusok jellemezte utóbbi évtizedek után – most teljesedik ki az autonómia, amely a protestáns angolok és a római katolikus írek békés együttélésének feltétele lehet. Skóciának teljes körű területi autonómiát biztosítanak az Egyesült Királyságban. Beszélt még a finnországi, az olaszországi, a spanyolországi önrendelkezési formákról is.
Az áttanulmányozott autonómiaformák alapján az előadó az aprólépéses taktikát javallta. Hangoztatta, hogy a kulturális önépítésnek nagyon fontos a feladata.
A félszáz jelenlévő vastapssal köszönte meg az előadást, melyet Bácsfainé Hévizi Józsa gondolatébresztőnek szánt. Hangoztatta, hogy mindössze egy órában mindent nem mondhat el a témáról. Átfogóbb képet fest a könyvében, valamint történelemtanároknak, diákoknak szívesen jön beszélni, ha hívják. Vallotta, hogy az önrendelkezési jogról szólni kell, terjeszteni ennek igazságát, üdvösségét. Számos hozzászólással jelezte a hallgatóság, hogy bizony szívesen beszél minderről. Egy jelenlévő szükségét látta a fogalom definiálásának. Mint mondta, tájainkon az adminisztrációs autonómiát összemossák a valódival. Hosszasan beszélgettek még az előadóval a kulturális, a gazdasági autonómia-típusok előnyeiről, hátrányairól.
Bácsfainé Hévizi Józsa könyvét is meg lehetett vásárolni, és a továbbiakban is mindenki beszerezheti ezt a hiánypótló kötetet Nagyváradon az Illyés Gyula Református Könyvesboltban 25 lejért.
Megyeri Tamás Róbert
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Az EMNT az RMDSZ vezetőihez
Ne döntsenek saját választóik érdekei ellen!
Az EMNT területi elnökei közös felhívással fordultak az RMDSZ országos vezetőségéhez, amelyben rámutatnak, hogy a világgazdasági válság begyűrűzése Romániába nyilvánvaló és elkerülhetetlen volt, ám ennek kezelésére a jelenlegi kormány mindeddig képtelennek bizonyult, és felkérik, rosszul értelmezett koalíciós lojalitásból ne döntsenek saját választóik érdekei ellen.
Megfelelő gazdaságélénkítő és ugyanakkor a szociális egyensúlyt biztosító megoldások hiányában társadalmi földrengés fenyeget, amely nemcsak a kormány és a mögötte álló koalíciós erők politikai tőkéjét emészti fel, de a magyar parlamenti képviselet monopóliumát birtokló RMDSZ kormányzati szerepvállalása következtében ez a negatív kép kivetül a romániai magyarság egészére is. A magyar parlamenti képviselet végzetes hitelvesztésének megállítása érdekében az EMNT területi elnökei határozottan felszólítják az RMDSZ politikáját alakító csúcsvezetést, hogy a törvényhozásban és a végrehajtásban a leszegényedett lakosságot, a közalkalmazottakat, a pedagógusokat és nem utolsósorban a kisnyugdíjasokat próbálja képviselni akkor, amikor az államelnök és a nagyobbik kormánypárt a társadalmi genocídiumot közelítő általános megszorító intézkedésekben gondolkozik, olvasható a felhívásban.
Az EMNT szerint az elszabadult költségvetési hiány csökkentését célzó megszorításokat elkerülni nem lehet, de több megfontoltsággal és differenciáltan alkalmazni igen, ha a politikai döntéshozók ezzel párhuzamosan hajlandók az állami intézmények mindeddig elodázott reformjára. Felhívják a figyelmet, hogy * az állami intézményeket átszövő korrupció több bevételtől fosztja meg az állami költségvetést, mint a gazdasági és pénzügyi világválság negatív következményeinek összessége, tehát ennek visszaszorítására kell elsősorban koncentrálni, * gazdaságélénkítő intézkedések nélkül az életminőséget lerontó intézkedések hiábavaló áldozatnak bizonyulnak, * a közalkalmazottak esetében is differenciált kezelés szükségeltetik, * külön védelmet igényelnek a megszorítások közvetlen negatív hatásaival szemben a nagy családok és a kisgyermeket nevelők, * a kisnyugdíjasok jövedelmének megnyirbálása nemcsak haszontalan, hanem erkölcstelen is.
Kérik az RMDSZ képviselőit, mérlegeljék mindezeket akkor, amikor – vélt koalíciós lojalitásból vagy magasabb rendű állami érdekre hivatkozva – az őket szavazatukkal döntéshozói tisztségekbe segítő százezrek érdekei ellen kell döntsenek.
Aláírók: Bencze Tibor csíkszéki elnök, dr. Burián Sándor Arad megyei elnök, Gazda István Temes megyei elnök, Gergely Balázs Kolozs megyei elnök, Hupka Félix Máramaros megyei elnök, Jakabos Janka háromszéki elnök, Kali István Maros megyei elnök, Kerekes Zoltán Beszterce megyei elnök, Nagy Pál Udvarhelyszéki elnök, dr. Sándor József Szi-lágy megyei elnök, Toró Tamás Brassó megyei elnök, Török Sándor Bihar megyei elnök, Veres Kupán Enikő Szatmár megyei elnök.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

Lépésről lépésre az érmelléki autonómiáért
Bár nem újkeletű az elképzelés, a folyamat még meglehetősen a kezdeti stádiumban van. Azt, hogy pontosan milyen elképzelések mentén indulhat meg az érmelléki autonómiáért való küzdelem, dr. Szilágyi Ferenc Kitekintőnek adott válaszai mutatják be.
Az autonómia ötlete több szempontból is kedvező lenne az érmelléki térségnek, és nem csupán a magyar nemzetiségű lakosoknak. A romániai régiók beosztása jelenleg felülvizsgálat alatt van, ennek megfelelően lenne lehetőség ésszerű, működőképes egységek létrehozására. Mindez kiemelt jelentőséggel bír a közpénzek elosztásánál. Emellett egy nagyobb önállósággal bíró közigazgatási egység megkönnyítené – többek közt – az együttműködést a magyarországi határ menti régiókkal is.
A közelmúltban indult meg az Érmelléki Autonómia Fórum szervezése. Az első rendezvényre Érmihályfalván került sor – többek között – olyan politikusok részvételével, mint Tőkés László európai parlamenti képviselő, EMNT-elnök, Toró T. Tibor EMNT-alelnök, stb. A fórum igen sikeres volt, nemcsak előadásokból és beszélgetésekből állt, hanem döntések is születtek.
Érmihályfalván választották meg az autonómia-tervet kidolgozó bizottság tagjait is. A jelenlévők szavazatai alapján az Érmellék Autonómia Kezdeményező Bizottság elnöke dr. ifj. Szilágyi Ferenc lett. A Kitekintő az Érmelléki Autonómia kérdésével kapcsolatosan az elnökkel készített interjút.
- Honnan indult az új Autonómia Mozgalom: az EMNT kezdeményezése, vagy a partiumi-érmelléki lakosok fejezték ki igényüket az autonómiára?
- Az autonómia mint lehetőség már néhány éve közbeszéd tárgyát képezi, elsősorban az érmelléki értelmiség körében. Nem egy határozott, célratörő igényre gondolok, de valami folyamatosan lóg a levegőben. Voltak olyan kezdeményezések, melyek az Érmellék mint regionális egység, kistérség kihangsúlyozására törekedtek. A legfontosabb az volt, amikor néhány éve több érmelléki önkormányzati RMDSZ kezdeményezte egy önálló területi szervezet megalakítását, hiszen nyilvánvaló, hogy az itteni magyarság más kihívásokkal néz szembe, más hétköznapi realitásokat él át, mint a megye más részein, kisebbségben, nyelvszigeten és szórványban élők. Az eltérő nyelvi helyzet eltérő lehetőségeket is jelent. Sajnos, az akkori kezdeményezés az RMDSZ megyei szervezetének ellenállása miatt elbukott.
Én regionális földrajzi szemmel közelítettem meg a kérdést, disszertációmban is az Érmellék és a Partium közigazgatási kérdéseit kutattam. Más, már működő modelleket próbáltam alkalmazni az itteni helyzetre, illetve sajátos megoldásokat is kidolgoztam. Ezekre figyeltek fel, elsősorban az itteni magyar jobboldal képviselői, a Magyar Polgári Párt, az EMNT vezetése és személyesen Tőkés László. Lassan megfogalmazódott bennünk, hogy ki kell mondani végre mindazt, ami már régóta kimondatlan volt. Emellett fontos megemlíteni, hogy más kezdeményezések is léteznek. Az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) nagyváradi szervezete is kiforrott koncepcióval rendelkezik, de már az érmihályfalvi autonómia-fórum szervezésekor is függetlenek kerestek meg saját elképzeléseikkel.
- Kik állnak pontosan a kezdeményezés mögött? Civil mozgalom, politikai pártok, stb? Milyen a viszony például a SZNT-vel vagy az Autonómia Tanáccsal?
- Az autonómia sokáig tabutémának számított Erdélyben. A csendet Székelyföldön az SZNT, a Partiumban az EMNT törte meg. Így tehát a válasz a kérdés első felére az, hogy az EMNT mint szervezet áll mögötte, bár itt átfedések vannak a bihari MPP szervezetével is, melynek én magam is tagja vagyok. Megemlíteném ugyanakkor, hogy Török László RMDSZ-es politikus is megemlítette az érmelléki autonómia szükségességét. Így ezt az igényt ők is érzik, bár konkrétummal nem álltak elő, sőt a megyei ügyvezető elnök legutóbbi nyilatkozatában megpróbálta elbagatelizálni ennek a jelentőségét. A mi feladatunk (Autonómia Kezdeményező Bizottság) lesz, hogy megtaláljuk a kapcsolatot az RMDSZ-en belül mindazokkal, akikkel létezik közös nevező ebben a témában.
Az SZNT-vel én közvetlenül nem állok kapcsolatban, de természetesen támogatom kezdeményezéseiket. Ők jóval előttünk járnak, megpróbálunk majd felzárkózni hozzájuk, és lépést tartani velük. Olyan koncepciót kell kidolgoznunk a Partiumban, amely kompatibilis a székelység igényeivel, hogy akár közösen léphessünk fel a továbbiakban.
- Hogyan reagált a kezdeményezésre a partiumi közvélemény?
- Nem lennék őszinte, ha azt mondanám, hogy egyöntetűen mellénk álltak. Ez nem is csoda, hiszen itt nincsenek olyan hagyományai az önrendelkezésnek, mint a székelyeknél. A többség nem ismeri a kifejezés valós tartalmát, így sokan inkább kíváncsian, mások bizalmatlanul szemlélik kezdeményezésünket. Természetesen nagyon sokan örülnek a felvetésnek, de pontos adatot nem tudnék mondani, hogy ez a népesség mekkora szegmensét teszi ki. Remélem, hogy nem keveset. Az SZNT-vel ellentétben nekünk kétfrontos munkát kell elvégezni. Meg kell értetnünk a kormányzattal, hogy az önrendelkezési igényünk nem jelent veszélyt Romániának, eközben pedig a lakosságnak is meg kell magyaráznunk, hogy milyen lehetőségek rejlenek ebben.
- Bemutatná néhány szóban az Érmelléket? Mely tényezők teszik indokolttá és miért éppen most az autonómiamozgalom beindítását?
Az Érmellék egy partiumi, határ menti tájegység. Mintegy 150.000 lakosa van a történelmi Bihar, Szilágy és Szatmár területén. Déli felében a magyar etnikum erőfölénye túlnyomó, és területileg összefügg a kisebb, de hasonlóan magyar Hegyközzel. Az Érmellék északi felében a magyar és román etnikum aránya szinte azonos. Az, hogy milyen határok között kezdeményezzük az önrendelkezést, még vita tárgyát képezi, és véglegesen persze még sokáig nem is fog eldőlni. Legvalószínűbb azonban, hogy a „magterület” a Sebes-Körös és Kraszna folyók közötti határsáv (a Hegyközzel együtt), melynek 130.000 lakosa van, és ebből 100.000 magyar anyanyelvű. Hogy miért most? Az elmúlt években magyar nemzetpolitika és nemzetstratégia nem létezett. A december ötödikei népszavazás szintén letargiát okozott. Most kezd visszatérni a hitünk.
- Nem tartanak-e attól, hogy a kezdeményezés hatására – ismerve a székelyföldi autonómiatörekvéseket rendre elutasító országos reakciókat – az etnikumok békés egymás mellett éléséről közismert Partiumban is megjelenhetnek az etnikai feszültséget generáló politikai hangok?
- Én személy szerint jelenleg jobban tartok a magyar-magyar ellentét blokkoló hatásaitól, mint a román-magyar szembenállástól. Emellett pedig úgy gondolom, hogy ezt a kockázatot vállalnunk kell, nem lehet állandóan kompromisszumot kötni és megalkuvóan viselkedni. Ilyen kockázatvállalás nélkül ma a világon sehol nem létezne területi autonómia.
- Nem lenne-e célszerűbb – főként gazdasági szempontból – az Erdélytől magát mindig határozottan „leválasztó", egységes Partium számára kezdeményezni a területi autonómiát? Nem profitálna-e abból többet a vidék magyarsága?
- Ez a kérdés bennünk is motoszkál. Azt nem tudom, hogy ez a partiumi autonómia mitől lenne magyar. A Partium népességének negyede tartozik nemzetünkhöz, és jól tudjuk, hogy ez jelenleg Romániában még arra sem elég, hogy kielégítően rendeződjön például a magyar feliratok és a nyelvhasználat ügye. Nagy kérdés, hogy változna-e valami egy ilyen regionális és nem-etnikai jellegű összautonómiával. Azt mindenesetre kezdeményezni fogjuk, hogy az ország régióinak átszervezésekor a Partiumot önállósítsák. Ebben találkozik az érdekünk úgy a helyi románság, mint a régiók átalakítását szintén kérő székelyek igényével. Amire oda kell majd figyelnünk, hogy a Partiumi Régió kétnyelvűként alakuljon meg. Egy ilyen területegység létrejötte nem zárja ki az érmelléki autonómia létezését.
- Tervezik-e referendum kiírását a kérdésben?
- Ez még nagyon távoli lépés. Nem szabad ennyire előre szaladnunk, egyelőre a helyi identitást kell megerősíteni. A jövőben persze erre is szükség lesz.
- Milyen esélyt lát a céljak elérésére? Milyen lépésekben képzelik a megvalósulást?
- Figyelembe véve, hogy a magyarság ezt csak egységesen tudja elérni, azt gondolom, hogy jelen pillanatban kicsi az esély. Nagyon eltávolodott egymástól a közember és a politikai vezető, a helyi kis magyar társadalmat is politikai és szociális árkok tagolják. Ha nem sikerül legalább a stratégiai fontosságú kérdésekben összhangot elérni, úgy nem csak autonómia nem lesz, de néhány év múlva még a magyar képviselet is megszűnik majd. Ami a lépéseket illeti, nem tervezünk sokkal előre. A következő két lépés: egy nemzeti érdeket szolgáló és működőképes stratégia megtervezése, és a lakossággal folytatott folyamatos kapcsolattartás, párbeszéd megvalósítása.
Kitekintő
Erdély.ma

Utcanevek: folytatja az EMI és az EMNT
Nagyvárad – Nem szabad hagyni ezt az ügyet – véli az EMNT és az EMI. Éppen ezért ma újabb magyar utcanévtáblákat helyeztek ki Nagyváradon. Mint mondták, bárki kérésére készítenek névtáblákat, akár fel is szerelik azokat.
Újabb akcióval hívta fel magára a figyelmet az Erdélyi magyar Ifjak (EMI) és az Erdélyi magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ma Nagyváradon. Mint ismeretes, régóta napirenden van – és egy ideje magyar-magyar botrányok, hangulatkeltés ürügye is – a magyar megnevezések témaköre. Mindazonáltal az EMI és az EMNT továbbra is a régi magyar megnevezések újbóli használatának híve – tudatták tegnap, hozzátáve, hogy nem tántorodtak el ettől az elképzeléstől, sőt, fontosnak tartják a magyar nevek feltüntetését.
E tematika folytatásaképpen az EMI-sek újabb magyar nyelvű utcanévtáblákat helyeztek ki a bihari megyeszékhelyen: a Városháza (Teleki), valamint a Kálvin utca sarkánál. A román feliratok alá helyezték el a magyar megnevezést tartalmazó táblákat. A tevékenységet a helyszínen követte figyelemmel az EMNT megyei elnöke, Török Sándor is.
Ezúttal senki sem zavarta meg tevékenységüket. Az arra járók egy része meglepetéssel vette tudomásul, mi zajlik, másoknak fel sem tűnt, több járókelőtől viszont egyenesen gratulációkat kaptak a fiatalok, akik a létrák tetején a táblákat rögzítették éppen.
Előzmények
A táblaszerelési munkálatok közben Csomortányi István, az EMI egyik képviselője emlékeztetett: nem volt ez mindig így, hiszen 2007-ben már volt egy hasonló akciójuk Nagyváradon, ám akkor az önkormányzat néhány órán belül leszereltette a feliratokat. Sőt, az egyik munkás még meg is ütötte az ez ellen tiltakozó EMI-sek közül Csomortányit. “Azóta vegyes fejlemények vannak a magyar utcanevek kapcsán. De meggyőződésünk, hogy ezt az ügyet nem szabad annyiban hagyni” – tette hozzá.
A mostani helyszín kiválasztásával kapcsolatos kérdésre elmondták: bárhova felszerelnek magyar nyelvű táblákat, ha ezt bárki igényli. Változatlanul térítésmentesen készíttetik el a táblákat, sőt, kérésre akár azok felszerelését is vállalják. Emellett ők felvállalják atörténelmi magyar utcanevek feltüntetését is. Mint már megírtuk, aki (történelmi) magyar utcanévvel ellátott táblát akar, ráadásul ingyen, az az Illyés Gyula könyvesboltban található formanyomtatványon igényelheti, vagy a 0740-256790-es számon telefonon rendelheti meg. Az elmúlt hónapban egyébként több mint 50 ilyen igénylést kaptak. Ebből 40 táblát már el is készíttettek, a többi kivitelezése folyamatban van.
erdon.ro

EMNT: terjessze ki az elszámoltatást a határon túlra a magyar kormány
A Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) felkéri az új magyar kormányt, hogy az elszámoltatás gyakorlatát terjessze ki a határon túlra is - olvasható a szervezet szerdai közleményében.
A Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnöke által aláírt, az MTI bukaresti irodájához eljuttatott dokumentum szerint az elmúlt nyolc évben a magyar kormány határon túli magyarokra vonatkozó támogatáspolitikája valós kormányzati és társadalmi ellenőrzés hiányában sokszor "az egypártrendszer és klientúrájának építését szolgálta közösségépítés helyett"
MTI

Az EMNT elnöksége kettős átvilágítást kér
"Véget vethet a nemzetromboló testvéri szembenállásnak"
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége nyilatkozatban üdvözli a Temesvári Kiáltvány 20. évfordulóján megszületett romániai átvilágítási törvényt, mely értelmében a volt kommunista nómenklatúra tagjai öt évig nem tölthetnek be sem államfői, sem képviselői, sem kormány-, sem polgármesteri vagy alpolgármesteri, sem önkormányzati képviselői, sem bírói vagy ügyészi, sem egyéb állami tisztséget.
Ugyanakkor, "a múlttal való őszinte szembenézés és a társadalmi megtisztulás jegyében" javasolja, hogy az átvilágítást terjesszék ki "magyar közösségünk összes meglévő, továbbá a jövőben létrehozandó társadalmi-közéleti és politikai testületeink tagjaira is"(…), "mivel az anyaországban az új magyar kormány nemzetpolitikai rendszerváltozást készít elő". Az EMNT felkéri a magyar kormányt, hogy "az elszámoltatás gyakorlatát terjessze ki a határon túlra is, hiszen az elmúlt nyolc év támogatáspolitikája valós kormányzati és társadalmi ellenőrzés hiányában sokszor a közösségépítés helyett az egypártrendszer és klientúrájának építését szolgálta".
"Trianon 90. évfordulóján, demokratikus jogállamiságunk 20. esztendejében csak így kezdhetjük el érdemben Trianon és a kommunizmus ütötte sebek gyógyítását. A kettős átvilágítás véget vethet a nemzetromboló testvéri szembenállásnak, külső és belső erőtartalékainkat felélő, de a felelősséget mindig elhárító posztkommunista kétkulacsos politikának". A Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök által aláírt nyilatkozat szerint az EMNT elnöksége a "Minden magyar felelős minden magyarért" szellemben kívánja a megújulást és a nemzeti együttműködés rendszerét szolgálni.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

A román sajtó a kettős állampolgárságról
Orbán Viktor rákényszerítette akaratát Romániára és Szlovákiára, de a kettős állampolgárság megadásáról szóló törvényelfogadása szögesen ellentétes reakciót váltott ki Bukarestben és Pozsonyban, az utóbbítól eltérően Románia számára nem jelent különösebb problémát – írta csütörtöki számában a România libera.
A bukaresti napilap beszámol a törvény elfogadásáról, ismertetve annak tartalmát. Akárcsak az elektronikus média híradásai, ez a laptudósítás is csak a szlovákiai ellenző megnyilatkozásokról tájékoztat részletesen, megállapítva, hogy Pozsony ellenlépéseket helyezett kilátásba. Emlékeztet, hogy a félmilliós lélekszámú szlovákiai magyarság az összlakosság mintegy tíz százalékát alkotja.
Bár a napilap tudósításának címében úgy fogalmaz: Orbán Viktor rákényszerítette akaratát Romániára és Szlovákiára, a szövegből az derül ki, hogy Bukarest óvatos a magyarországi törvény megítélésében. Titus Corlateant, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnökét idézi, aki csupán annyit állapít meg: a törvény végső szövegét figyelmesen kell elolvasni, mert szerinte abban olyan "probléma" rejlik, amelyre a román kormánynak majd reagálnia kell.
Corlatean szerint ugyanis összeférhetetlenség van a magyarországi és az e témában érvényben lévő romániai törvény között. Budapest az "etnikai elvet" követi, míg Románia vérségi szempontot határoz meg az állampolgárság megadásában – vallja a politikus. Nem fejti ki azonban pontosan, mit ért ez alatt, csak annyit mond: bármely személy kérheti a román állampolgárságot – függetlenül attól, hogy jelenleg románnak, magyarnak vagy más nemzetiségűnek tartja magát –, ha román elődök leszármazottja. Corlatean jelezte: a szenátus külügyi bizottsága a jövő héten vizsgálja a magyarországi törvényt.
A lap megszólaltatja Adrian Cioroianu volt liberális külügyminisztert, aki úgy látja: a Fidesz által kidolgozott törvény valóban okozhat problémákat Románia számára. Szerinte e törvény nem az európai politika szellemét tükrözi, és korántsem formális gesztus a határon túli magyarok számára.
Gelu Visan, a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PD-L) képviselője úgy nyilatkozott: a magyarországi törvény aligha fog etnikai problémákat okozni Romániában. "Nem hiszem, hogy tömegesen fogják kérni a magyar állampolgárságot. Ne feledjük: Románia és Magyarország egyaránt az Európai Unió tagja, s mihelyt Románia belép a schengeni övezetbe, még egyszerűbb lesz a dolog" – mondta a képviselő.
A Gândul című napilap csak tényszerű tudósítást közölt Orbán Viktor fotójával. Ez a lap is a pozsonyi reakciókat részletezi. A tudósítás szövegében megállapítja: a határon túli magyarok számára az állampolgárság megszerzésének megkönnyítése a legnagyobb mértékű szimbolikus gesztus a magyarországi jobbközép szövetség részéről.
Tőkés László szerint történelmi jelentőségű tett az állampolgárság kiterjesztése
Történelmi jelentőségű politikai tettnek nevezte Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a magyar Országgyűlés szerdai döntését, mellyel jóváhagyta az állampolgársági törvény módosításáról szóló javaslatot.
Az EMNT elnöke, aki egyben romániai európai parlamenti képviselő, az MTI bukaresti irodájához szerdán eljuttatott közleményében üdvözölte a parlament döntését. Szerinte az Országgyűlésben leadott szavazatok száma azt mutatja, hogy kialakulóban van az a szükséges nemzeti minimum, amely mentén a nemzeti együttműködés rendszere kiépíthető.
Tőkés szerint Trianon gyógyítása elkezdődött, és – mint írja – ezért köszönet jár a törvény kezdeményezőinek, valamint az Országgyűlés össznemzetben gondolkodó tagjainak is.
Szerdán fogadta el az Országgyűlés a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket.
A Der Standard a magyar és a szlovák törvénymódosításról
Vissza a XIX. századba címmel közölt kommentárt csütörtökön az állampolgárságról szóló magyar és az arra válaszul elfogadott szlovák törvénymódosításról a Der Standard című osztrák napilap.
A budapesti és a pozsonyi "populisták" számára egyaránt az a lényeg, hogy a nemzeti érzésekre játsszanak, vagy célzatosan szítsák azokat – vélekedett a liberális lap munkatársa.
Orbán Viktor kijelölt magyar miniszterelnök részben nemzeti retorikával nyerte meg a parlamenti választásokat. Anyagi jótéteményeket üres kasszák mellett nem tud nyújtani a választóinak, helyette a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló törvénnyel jóvátételt akar a trianoni gyalázatért – áll a cikkben.
Robert Fico szlovák miniszterelnök a június 12-i választásokon ki akarja húzni a talajt eddigi koalíciós partnere, a Szlovák Nemzeti Párt alól. Ehhez éppen jókor jön a magyar "provokáció". A szerző úgy látja, hogy a más állampolgárság felvétele esetén a szlovákról való lemondást előíró "reváns-törvény" legalább olyan aggályos, mint a kettős állampolgárságról szóló magyar.
"A budapesti és a pozsonyi miniszterelnök urak számára nyilvánvalóan még nem egészen világos, hogy alattvalóik az Európai Unió polgárai is, és hogy már nem a XIX. században élünk" – fogalmazott a Der Standard cikkének írója. "Egy bizonyos Franz Grillparzer mindamellett már akkor is tudta: »A humanitástól a nemzetiségen át a bestialitásig«" – idézett a híres XIX. századi osztrák író, költő egyik epigrammájából. (Az epigramma teljes szövege: "Der Weg der neueren Bildung geht von Humanität durch Nationalität zur Bestialität" – Az újabb műveltség útja a humanitástól a nemzetiségen át a bestialitásig vezet.)
Népújság (Marosvásárhely)

EMNT-stratégia készül
Gazdasági szakbizottságot alapított az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A testület Székelyudvarhelyen csütörtökön ismertette célkitűzéseit, amelyek között a gazdaság fejlesztését hatékonyan elősegítő stratégia kidolgozása is szerepel. Az újonnan megalakult testület többek között tartalmas kapcsolatok kiépítésén dolgozik az erdélyi magyar kis- és közepes vállalkozókkal.
Fontosnak tartják a helyi és regionális gazdasági adottságok, lehetőségek feltérképezését, az új gazdasági kezdeményezések népszerűsítését, tudtuk meg László János udvarhelyi vállalkozótól, az EMNT régióelnökétől, aki a május 26-i alakuló ülés határozata alapján immár a szakbizottság elnöke is. Az alelnöki tisztséget Mátis Jenő kolozsvári közgazdász tölti be, a székelyföldi munkacsoportot pedig Jakabos Janka irányítja.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke kiemelte a tanács más szakbizottságaival való együttműködés fontosságát. Példaként a munkaerőpiac felhozatalának elszegényedését hozta fel, ami szerinte nagy valószínűséggel annak tudható be, hogy a szakképzett dolgozók külföldön vállalnak munkát, ezért az oktatási szaktestülettel közösen arra kell törekedni, hogy az egyetemeken olyan szakembereket képezzenek, amelyekre az országnak is szüksége van. A további célkitűzések közt szerepel a hagyományos gazdasági régiók megerősítésének serkentése, a gazdasági szereplők egységes fellépésével pedig a magyar vállalkozók lobbierejét erősítenék.
„A civil-politikai EMNT-n keresztül akár az egész Kárpát-medencéből lehetne tapasztalatokat gyűjteni, amelyeket alkalmazva romániai magyarság gazdasági életét is fellendítenék” – részletezte László János, aki szerint megoldást jelentene a gazdasági életben, ha hatékonyabban használnánk fel a Székelyföld természeti erőforrásait, de a turizmus fejlesztésére sem ártana szerinte nagyobb hangsúlyt fektetni.
A magyar Országgyűlés szerdai döntése kapcsán, amely szerint a határon túl élő magyarok is igényelhetnek magyar állampolgárságot, az EMNT gazdasági szakbizottsága azt is tervei közé ékelte, hogy az új magyar kormány ágazati partnereként aktív szerepet vállal majd a nemzetegyesítés program gazdaságfejlesztési céljainak a megvalósításában, továbbá azt, hogy álláspontjukat az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum gazdasági szakbizottságában is képviseltetik.
Dénes Emese
Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ-EMNT összefogást sürget Antal Árpád
Meg kell teremteni az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közti összefogást, hogy a román és magyar kormányoktól származó pénzforrásokat az erdélyi magyarság érdekében lehessen értékesíteni – jelentette ki tegnap Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester. Kifejtette: azért fontos és aktuális most ez a kérdés, mert a magyarországi választások után „az anyaországban és itthon is letisztultak a viszonyok”.
A politikus szerint a következő időszakban két erőforrást lehet értékesíteni a magyar közösség javára. Az egyik az RMDSZ román kormányban való részvételéből származik, a másik pedig abból adódik, hogy a Fidesz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) tekinti legfontosabb erdélyi partnerének. Antal Árpád szerint negatív forgatókönyv az, ha a hazai és magyarországi erőforrásokat a két szervezet egymás gyengítésére használja fel, a pozitív pedig az, ha működik az összefogás a két szervezet között, és a magyarság érdekében használják erőforrásaikat.
A polgármester kijelentése két nappal azután hangzott el, hogy Tőkés László, az EMNT elnöke közleményben felkérte az új magyar kormányt, hogy az elszámoltatás gyakorlatát terjessze ki a határon túlra is. A dokumentum szerint az elmúlt nyolc évben a magyar kormány határon túli magyarokra vonatkozó támogatáspolitikája valós kormányzati és társadalmi ellenőrzés hiányában sokszor „az egypártrendszer és klientúrájának építését szolgálta közösségépítés helyett”.
Mint ismert, a magyarországi kormánytámogatások jelenleg elsősorban a Szülőföld Alapon keresztül jutnak el a határon túli magyarokhoz. Nem tudni még, hogy a Fidesz-kormány milyen formában változtat az eddigi gyakorlaton.
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Megemlékezés az ezeréves határnál
A trianoni békediktátum aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából háromnapos megemlékezés-sorozatot szerveznek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom csíkszéki szervezetei. Az EMNT Maros megyei szervezete jutányos áron – 25 lej – indít autóbuszt június 6-án, vasárnap Gyimesbükkbe, az ezeréves határnál rendezett megemlékezésre. Az autóbuszok reggel 6-kor indulnak a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház parkolójából. A rendezvényen résztvevők 12 órától szentmisén vesznek részt a gyimesbükki katolikus templomban. 13.30-tól felvonulnak a volt határhoz, ahol a 14.30-kor kezdődő zenész megemlékezésen fellép az Árvácska együttes és Antal Tibor. Beszédet mond Tőkés László, az EMNT elnöke, európai parlamenti képviselő.
Népújság (Marosvásárhely)

Trianoni krokodilkönnyek
Olvasom a Reggeli Újságban, hogy a trianoni diktátum 90. évfordulóján több megemlékezés is lesz Nagyváradon. Az EMI-sektől ez már megszokott, akkor haragudnánk meg rájuk, he nem tennének semmit. Az EMNT nemrégen szerveződött meg Bihar megyében, de azóta minden rendezvényével mutatja az utat, amelyen járni kíván, ennek szellemében szervezik meg a június 4-i megemlékezést is.
És akkor olvasom, hogy az RMDSZ is megemlékezik a diktátumról. Nézem, jól látok-e? És ki a beharangozója rendezvényeiknek? Többes számban. Mert ők már csak ilyenek, állandó rendezvényszervezők, példának okáért magyar kultúra napjait, sőt hetét (nem napját!) szervezik. Minden alkalommal megmutatják, hogy mindenhez értenek, sőt, mindenhez többször is értenek. Most például felkérik az egyházakat, hogy a trianoni évfordulón harangozzanak román idő szerint. Javaslom az egyházaknak, hogy az RMDSZ-nek vagy néhány képviselőjének ítéljék oda az ökumenikus egyházszervező nagydíjat, persze csakis román idő szerint...
Aztán rajzversenyt szerveznek a gyerekeknek. Pontosabban a gyerekeket meg tanítóikat is beszervezik politikai játszmáikba. A kettő között azért van különbség.
És felmérést is készíttetnek arról, hogy mit tudnak a nagyváradi magyarok Trianonról, milyen hatásait érzik ma. Meg kell a szívnek szakadni az őszinte érdeklődésüktől…
Felháborító és undorító, hogy azok kezdenek „sírni” Trianon miatt, akiknek soha nem jutott eddig eszébe Trianon, akik soha nem szólaltak meg e napon. Nem vitatjuk el, hogy Trianon minden magyarnak fájhat, hogy lehetnek megtérők, lehetnek magyarok, akik csak most ébrednek rá, hova is tartoznak. De amikor azt látjuk, hogy csakis az anyaországi politikai fordulat, a magyar nemzeti kormányhoz való dörgölőzés, a megfelelés kényszere késztet embereket arra, hogy most nemzeti ügyekkel foglalkozzanak, hogy trianonozni kezdjenek, azt a leghatározottabban el kell ítélnünk. Lehet-e őszinte az olyan kezdeményezés a Trianoni évfordulón, amely mögött olyan emberek állnak, akik eddig nem is tudtak erről a napról, vagy nem is akartak róla tudni? Lehet-e őszinte azok aggódása a nemzeti ügyekért, akik idehozták Nagyváradra Medgyessyt, Horn Gyulát, Gyurcsányt, Demszkyt, Kunczét, Újhelyit, Nyakót és még folytathatnám a sort sokáig. Ez a díszes társaság még ma is, az anyaországi jobboldali, pontosabban nemzeti győzelem után is úgy akadályozza a nemzeti gondolat, a nemzeti összetartozás kialakulását, ahogy tudja. Nem akarták és nem akarják a kettős állampolgárságot, nem szavazták meg a június 4-i Nemzeti Összetartozás napját sem. De legalább következetesek, ma is éppolyan nemzetrontók, mint amilyenek voltak éveken keresztül.
A mi nagyváradi, bihari Gyurcsányaink azonban hamar elkezdték a dörgölőzést, hamar felvették nemzetünkért aggódó álarcukat. Nyilván van még a tarsolyukban hamuba sült pogácsa, amit megosztanának az anyaországi nemzeti politikusokkal és akár velünk is, megmutatva, hogy ők aztán nagyobb magyarok, mint akárki ebben a városban.
És azt is el kell itt ítélnünk, hogy Nagyváradon azok kezdjenek krokodilkönnyeket hullatni Trianon miatt, azok tolakodjanak előtérbe, akik nem is oly régen átvették és a nagyváradi polgárok, tehát a nagyváradi magyarok nevében is megköszönték azt a szobrot, amelyik a tót, mai nevén szlovák nacionalizmus egyik alapítóját ábrázolja. Ez a nacionalizmus vezetett oda, hogy a felvidéki magyar területeken, a trianoni rablódiktátum nyomán országot alapító tótok, mai elnevezéssel szlovákok, fenyegessék, állampolgárságuk elvesztésével félemlítsék meg felvidéki magyar testvéreinket.
Köszönetet rebegni a szlovák nacionalizmus szobra előtt, részt venni a magyarok százezreit nyomorba döntő romániai kormányzásban, nagy üzleteket kötni köztisztviselőként, mindenféle zavaros telekügyletekben részt venni, ezeket már jól megtanulták. Jól tudják képviselni saját cégeiket, üzleteiket is, de vajon ennyi elfoglaltság mellett, mikor szánnak egy kis időt, a magyar érdekek őszinte képviseletére is?!
A Kozacek-szobrot megköszönő hölgy sajtótájékoztatója végén leütötte az aduászt: nem hívtak meg egyetlen magyarországi politikust sem ökumenikus imájukra. Hát mi történt, régi barátaik – Gyurcsány, Kuncze, Demszky, Újhelyi, Nyakó stb. – közül senki nem ér rá?
Az RMDSZ most kénytelen magyarországi politikusok nélkül emlékezni, de emlékezik, mert őszinték, mert gerincesek, mert fontos nekik a nemzeti gondolat. Ugye, hihető?
Nagy József Barna
Nagyvárad
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tőkés: nem a revízió a megoldás, hanem a nemzeti összefogás
Trianon gyógyítása – ezzel a címmel szervezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megemlékezést Gyimesbükkön. A szentmise után a résztvevők az ezer éves határhoz, a kontumáci kápolnához vonultak. Méltatták azt is, hogy a magyar országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává tette a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját.
– Végre nemzeti összetartozássá válhat a 90 éves fájdalom, sérelem, akkor ezt úgy gondoltam, hogy nyomatékot kell adnunk, és örülnünk kell neki – állapította meg Szabó K. Attila nyugalmazott tanár.
Tőkés László szerint itt az ideje a gyógyulásnak. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt mondta: véget kell vetni annak, hogy másokban keressük a szenvedés, a kudarcok okát.
– Fordulat állott be a trianoni szemléletünkben, a poszt-trianoni szindróma véget ért. A 20. századdal hadd érjen véget Trianon és minden következménye, és kezdődjön egy új korszak. Ez a megbékélés korszaka, ahol nem a határok revíziója a járható út, hanem a nemzeti összefogás – mondta Tőkés László, aki egyúttal a magyarországi árvízkárosultak megsegítésére is kérte az embereket.
Farkaslakán felavatták Erdély első Trianon-emlékművét. Az apostoli kettős keresztet és az elszakított nemzetrészeket ábrázoló kopjafákat Albert Mátyás, Farkaslaka polgármestere, Szász Jenő, az MPP elnöke és Kövér László a Fidesz országos választmányának elnöke leplezte le.
Csúcs Mária, Jakab Endre
Erdély.ma

Erdélyi magyar szervezetek a magyarországi árvízkárosultak megsegítésére szólítanak
A magyarországi árvízkárosultak megsegítésére hívja fel a romániai magyar szervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Gondviselés Segélyszervezet.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából kolozsvári keltezéssel kiadott - az MTI-hez is eljuttatott - dokumentumban a négy szervezet az emberi és tárgyi erőforrások mozgósítását szorgalmazza. "Hetek óta megrendüléssel követjük a magyarországi árvízi helyzetet, és együtt érzünk a vészhelyzetbe került embertársainkkal. Elevenen él bennünk a 2005. évi udvarhelyszéki árvíz borzalma, amelyet anyaországi nemzettársaink példátlan segélyezési hullámmal igyekeztek enyhíteni. Most rajtunk a sor, hogy lelkiismeretünkre hallgatva az árvízkárosult magyar testvéreink segítségére siessünk!" - olvasható a felhívásban.
Az első önkéntes csoportok részt vesznek a helyszíni árvízi védekezésben - írják a szervezetek, amelyek várják további erdélyi társadalmi szervezetek, intézmények és egyházak bekapcsolódását a segélyezési együttműködésbe. Ennek keretében pénzt gyűjtenek, továbbá hasznos természetbeni adományok (például épületanyag) felajánlását is várják.
A pénzadományokat a Gondviselés Segélyszervezet (Asociatia Gondviselés Segélyszervezet) számlájára várják, a számlavezető pénzintézet: Banca Transilvania Sucursala Cluj-Napoca; Swift-kód: BTRLRO22. Lejben a RO92BTRL01301205I2145400, forintban a RO83BTRL01312205I2145400, euróban a RO19BTRL01304205I2145400, dollárban pedig a RO03BTRL01302205I2145400 számlaszámra lehet utalni - áll a felhívásban.
Hasonló felhívást tett közzé az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége is. "A Kárpát-medencei Református Egyházkerületek püspökeivel folytatott egyeztetés, helyzetfelmérés után azzal a kéréssel fordulunk az erdélyi magyar társadalomhoz, hogy közös összefogással siessünk az árvíz sújtotta területeken élők megsegítésére" - áll a felhívásban, amely szerint az Erdélyi Református Egyházkerület erre a célra saját keretéből gyorssegélyalapot különített el, amit a lehető legrövidebb időn belül eljuttat a Magyar Református Szeretetszolgálathoz.
Az erdélyi egyházkerület azzal a kéréssel fordul a segíteni szándékozókhoz, hogy pénzadományaikat a legközelebbi református parókiára vigyék be. Amennyiben ez megoldhatatlan, adományaikat a következő bankszámlaszámra utalhatják: EPARHIA REFORMATA DIN ARDEAL, RO66-RNCB-0106-0266-0457-0001 RON
Banca Comerciala Romana BCR. Suc. Jud. Cluj-Napoca, Cod fiscal: 13729410
Hírszerző.hu

Elkezdődött Trianon sebeinek gyógyítása
Kárpát-medence-szerte megemlékezéseket, emlékműavatásokat szerveztek a hétvégén a trianoni békediktátum aláírásának kilencvenedik évfordulóján. A rendezvényeket első ízben szervezték meg hivatalosan is a nemzet egységének jegyében, azt követően, hogy a magyar Országgyűlés az elmúlt héten a Magyar Összetartozás Napjává nyilvánította a szerződés aláírásának napját, június 4-ét.
Erdély-szerte megemlékeztek a hétvégén a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulójáról. Tegnap mintegy ezer, Nagyváradról, Kolozsvárról és a Székelyföld különböző szegletéből érkezett személy válaszolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívására, és „zarándokolt” el Gyimesbükkbe. Az eseményen Tőkés László EP-képviselőn kívül jelen volt Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete is.
„A lelki határokat nem lehet felülírni”
A megemlékezés a katolikus templomban kezdődött, ahol Salamon József helyi plébános prédikációját hallgathatták végig a hívek és meghívottak. Az ünnepi szentmisét követően a résztvevők jelentős része a csíkszeredai huszárok vezetésével átvonult a tavaly felújított Kontumáci-kápolnához. Itt Deáky András nyugalmazott pedagógus, a határ „őrzője” ismertette a hely jellegzetességeit, beleértve a Rákóczi György építtette vár romjait, az egykori utolsó magyar vasúti őrházat, valamint a Mária Terézia támogatásával felépült kápolnát.
Füzes Oszkár felszólalásában a csíksomlyói búcsú példájából kiindulva, amikor „piros-fehér-zöld takaró borította dombokat”, rámutatott: az országhatárokat bármikor felülírhatja a nemzetközi jog, pontosabban a nemzetközi jogtalanság. A lelki határokat azonban az ellenfél nem tudja megváltoztatni, a nemzet határai ott húzódnak, ahol mi azokat meghúzzuk, mutatott rá. „Minden magyar gyereknek, anyának, férfinak és szónak megvan a maga helye ezeken a határokon belül, és én csak megköszönni tudom, hogy ez így van” – hangsúlyozta a nagykövet.
Tőkés László elsősorban lelkészként, egykori püspökként szólt a hallgatósághoz, hangsúlyozva: elérkezett az idő a trianoni korszak lezárására. Nincs már helye az önsajnálatnak, annak, hogy mindig másban keressük a kudarcok okát – figyelmeztette hallgatóságát az EP-képviselő. „Egy gyógyuló Magyarországból, gyógyító anyaország lesz lassanként” – mutatott rá Tőkés László, aki szerint ennek tudatában ideje felszámolnunk belső Trianonunkat.
A beszédeket a zágoni Mikes Kelemen vegyes kórus és a csíkszeredai Árvácska együttes előadásai tették színesebbé, a megemlékezés szeretetünnepséggel zárult.
Trianon-emlékművet avattak Farkaslakán
A trianoni szerződés aláírására emlékeztek tegnap a Székelyudvarhely melletti Farkaslakán is, ahol felavatták Erdély első Trianon-emlékművét. A Millenniumi emlékparkban tartott eseményen Albert Mátyás polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd leleplezték az Apostoli kettős kereszt nevű emlékművet. A Magyar Polgári Párt (MPP), a farkaslaki önkormányzat, valamint a Tamási Áron Kulturális Egyesület által szervezett ünnepségen jelen volt Kövér László fideszes országgyűlési képviselő is, aki beszédében a Trianon óta eltelt 90 év történéseit idézte fel.
„90 évvel ezelőtt a harangszó a darabokra tépett Magyarországon szólalt meg, ideje szembenézni a trianoni örökséggel, ideje észrevenni, hogy senki nem emel fel, és senki nem véd meg minket, ha mi nem becsüljük meg önmagunkat” – fejtette ki Kövér László, aki szerint a történelem nemcsak rombol, hanem időnként esélyt ad, így új reményekkel léphetünk tovább.
„Az emlékmű nemcsak a múlt, hanem a jövőbeli felemelkedés szimbóluma is” –mutatott rá az öt méter magas emlékmű avatóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kérdéssel fordult a hallgatósághoz: van-e küldetése annak az embernek, aki június 4-én, a magyar nemzet gyásznapján született.
„Az ember elvi és erkölcsi küldetését nem a születés dátuma határozza meg, azonban tennünk kell érte, hogy a mostani magyarországi változások mindenkinek új esélyt adjanak” – adta meg a választ a politikus. Az emlékművet – amely nemzeti összetartozásunkat szimbolizálja – a különböző egyházak képviselői áldották meg, a több mint kétórás rendezvényt a farkaslaki iskolások szereplése tette színesebbé, a rendezvény a magyar és székely himnusz eléneklésével zárult.
Nagy Demeter István, Dénes Emese
Pályázat Trianonról Szatmárnémetiben
A trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából az RMDSZ szatmárnémeti szervezete pályázatot hirdet a helyi iskolák diákjai számára Egy a nemzet címmel – jelentette be Kereskényi Gábor elnök. A fiatalabb generáció körében nincs kibeszélve, feldolgozva a téma, mert sok helyen még mindig tabunak számít, mutatott rá. Kereskényi szerint sokszor a nyugati vendégek sincsenek tisztában azzal, hogy nem homogén a lakosság összetétele, hanem itt 40 százalékos magyar közösség él.
Tíz évvel ezelőtt az RMDSZ egy könyvet jelentetett meg. 2010-ben már nem a múlttal szeretnének foglalkozni, hanem előretekinteni, ezért írnak ki pályázatot diákok számára. Két kategóriában lehet nevezni, az elsőben 1-12. osztályos tanulók számára hirdetnek rajz- és plakátversenyt, a másodikban az 5–12-esek esszéit fogadják. A verseny fődíja kategóriaként 300 lej, a második és harmadik helyezett 200, illetve 100 lejt vihet haza. A pályázat leadási határideje június 18., a beérkezett anyagokból novemberben kiállítást szerveznek, illetve egy kiadványt is megjelentetnek.
Gozner Gertrud
Krónika (Kolozsvár)

Trianoni Emlékév
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2010-et Trianoni Emlékévnek nyilvánította.
Célként azt tűzték ki, hogy nemzetünk szétszakításának 90. évfordulóján – végre – vessünk véget az önmagában meddő önsajnálatnak, és az elkövetkezendőkben – Trianongyógyításaképpen – a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesülésének programadó eszménye hassa át cselekedeteinket.
A Nemzeti Összetartozás Napja
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a fenti gondolat jegyében 2010 június 4-én részt vett a Magyar Országgyűlés emlékülésén. A Trianon-emlékülés délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában, a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, harangzúgással, majd a Himnusszal vette kezdetét. Az ünnepségen részt vettek a diplomáciai testületek, a határon túli magyarok és a történelmi egyházak képviselői, Mádl Ferenc korábbi államfő és felesége, Antall József néhai miniszterelnök özvegye, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Boross Péter és Medgyessy Péter korábbi kormányfők. Szili Katalin a szocialista frakció részéről egymagában vett részt az emlékülésén.
Sólyom László köztársasági elnök az emlékülésen úgy fogalmazott: ha Magyarország empátiával viseltet partnerei iránt, nyugodtan nézhetünk szemükbe, ragaszkodhatunk jogainkhoz, de a szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül nincs végleges megoldás. Az államfő szerint nélkülözhetetlen az anyaország segítsége a kisebbségi nemzetrészek számára, Magyarországnak is használnia kell a nemzetközi jog minden eszközét kisebbségeink védelmében. Az államfő hangsúlyozta: a nemzetpolitika csak akkor lehet hatékony, ha szakpolitikává válik. A köztársasági elnök kitért arra, hogy az emléknap akkor tölti be feladatát, ha valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek, és pozitív fordulatnak tartja, hogy a nemzeti összetartozásról szóló törvény nem a történelmi magyar államról szól, hanem a nemzet egységére helyezi a hangsúlyt.
Méltóképpen kell emlékezni a kilencven évvel ezelőtt történtekre és erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből – mondta Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke a Trianon-emlékülésen a parlamentben. Schmitt ünnepi beszédében kiemelte: nem revíziót, hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kínálunk szomszédainknak és Európának.
Az ünnepségen felolvasták a június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, amelyet a parlament hétfőn fogadott el.
Tőkés László EP-képviselő az emlékülés után a fővárosi Március 15. téren mondott ünnepi beszédet. Itt több száz ember részvételével tartott megemlékezést a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a trianoni szerződés aláírása 90. évfordulójának napján. Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke külön köszöntve a 90 évvel ezelőtt elcsatolt részekről érkezett több tucatnyi, népviseletbe öltözött magyart, beszédében úgy fogalmazott: Trianonra emlékezni nemzeti ügy, mert ez a történelmi tény mindenki szívébe markol, de amíg Európa nem dolgozza fel ezt a gyalázatos eseményt, addig nem teremtődhet meg a kontinensi béke sem.
Erdélyi képviselőnk üdvözölte, hogy a kommunizmus évtizedei után végre nyíltan lehet megemlékezni az akkori eseményekről. A református püspök ugyanakkor nehezményezte, hogy míg a holokauszt tagadását lehet büntetni hazánkban, addig Trianon, valamint a békediktátum következményeinek tagadását nem. Tőkés László szerint erre szükség van, a nemzettagadás miatti eljárást pedig azokkal a parlamenti képviselőkkel, akik nemmel szavaztak a kettős állampolgárság megadásáról szóló törvényre. Véget ért a Kun Béla-, Rákosi-, Kádár- és Gyurcsány-korszak, az elhallgatás, a hazaárulás korszaka – jelentette ki az EMNT elnöke. „Szembe kell néznünk a 20. század két csapásával, Trianonnal és a kommunizmussal, de ez nem elég, szakítani kell ezek átkos örökségével is. Be kell fejezni a 20. századot, új történelmet kell írnunk, ez a mai nap üzenete.” Tőkés szerint már nem lehetünk revizionisták, de a területért kollektív és egyéni jogokat, ezzel együtt pedig autonómiát követelünk. A református püspök figyelmeztetett: a felszín alatt tovább folyik a határon túli magyarság pusztulása.
A Nemzeti Összetartozás Napján Budakalászon felavatták a Kárpátok őre trianoni emlékművet. Az esemény díszvendégei Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő, Tőkés László EP-képviselő, valamint Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum elnöke voltak. A Kárpátok őrét Budakalász város önkormányzata állította, a polgárok adakozásából a békediktátum 90. évfordulóján. A szobor a magyar népfelkelőt formázza, aki ezer éven át védte Magyarországot. Az eredeti alkotást Kolozsváron állították 1915-ben, ezt a bevonuló románok 1918-ban elpusztították. A most felavatott emlékművet Szcuka Attila tervei alapján Horváth-Béres János faszobrász készítette, a követ a budakalászi mészkőbánya ajándékozta.
Az estet a Theatrum Hungaricum művészei és a Kamp János Kapelle fúvószenekar lélekemelő műsorszámai színesítették. Tőkés László a budakalásziaknak Erdély és Partium üdvözletét tolmácsolta. A püspök kolozsvári születésűként megidézte az elszakított nemzetrészek szenvedéseit, ugyanakkor hangsúlyozta: véget kell végre vetni a „fájdalom és önsajnálat-retorikának”, a Nemzeti Összetartozás Napja Trianon gyógyítását jelenti. Ezzel együtt az elszakított területeken élő magyarságra fokozottan oda kell figyelni, hiszen – a látszat ellenére – a huszonnegyedik órában vagyunk, az elszórványosodás és az asszimiláció reális veszélyek – fogalmazott. Az elszakított nemzetrészek is szeretnének tevőleges módon hozzájárulni az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerének éltetéséhez, mondotta az EMNT elnöke. Az erős Anyaország és az elszakított nemzetrészek különböző formájú autonómiáinak rendszere az egyesülő Európában a 20. század trianoni és kommunista örökségének lezárását, és a 21. századi egységes magyar nemzet újjászületését eredményezi – zárta beszédét az erdélyi képviselő.
Nemzeti Zarándoklat
Június 5-én, szombaton Tőkés László a hagyományos Trianoni zarándoklaton vett részt Zebegényben. A trianoni gyász 90. évfordulójára a Trianon Társaság által szervezett nemzeti zarándoklaton tiszteletüket tették: Dr. Beer Miklós római katolikus püspök, Csuka Tamás református püspök, Lakner Pál evangélikus püspök, Balázsi László unitárius püspökhelyettes, Kapás László és Forgách Alajos római katolikus kanonokok, Szeverényi János és Smidelius Zoltán evangélikus lelkészek, a Templomos Lovagok, a Szent György Lovagrend, a Szent Korona Társaság, a Horthy Miklós Társaság, a Vitézi Rendek, a Történelmi Családok, a Magyar Tengerészek Egyesülete, a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány, a Nemzeti Érzelmű Motorosok Egyesület, a 832. Havas Boldogasszony Cserkészcsapat, az elszakított országrészek képviselői, valamint az emigráció képviselői.
A zarándoklat résztvevőit Pálmai Béla, a Nemzeti Emlékezés Harangja Alapítvány elnöke köszöntötte, az egyházi köszöntőt Kapás László, Zebegény plébánosa mondotta, a házigazdák részéről Sinkó Vilmosné, Zebegény polgármestere üdvözölte a résztvevőket, majd az elszakított nemzetrészek képviselői tolmácsolták az összetartozás üzenetét. Erdély és Partium életérzését és élni akarását Pálffy József lelkipásztor, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója fejtette ki – Kós Károly Kiáltó szó című röpiratát megidézve – a szépen kimunkált beszédében.
Tőkés László az ökumenikus istentisztelet után elmondott rövid beszédének elején az árvízkárosultak, illetve a most is gátakon lévők iránti szolidaritásra és együttérzésre kérte a jelenlévőket. A püspök kijelentette: az önsajnálat, a hibakeresés és az önviktimizálás ideje lejárt. „Fogjuk meg az eke szarvát”, fogalmazott képletesen a képviselő, a beszédek ideje lejárt. Trianon gyógyítása az igazság kimondásából is ered. Ezért vigyáznunk kell arra is, jelezte Tőkés László, hogy az „Erdély-romantika” ne fedje el valós problémáinkat. Nézzünk szembe őszintén múltunkkal, ugyanakkor vessünk véget a sérelmi politizálásnak.
Itt az ideje a gyógyulásnak
Trianon gyógyítása címmel szervezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megemlékezést Gyimesbükkön vasárnap, június 6-án. Jobb helyszínt keresve sem találhattak volna a szervezők, hiszen a többségében ma is magyarok lakta Gyimesbükk mindkét világégés alatt heves honvédő harcok tanúja volt, s mai napig kettősen szenvedi meg Trianon átkát: nemcsak az anyaországtól csatolták el, de az 1968-as megyésítéskor a zömében románok lakta Bákó megyéhez kapcsolták az addig Csík vármegyéhez tartozó települést.
Az EMNT központi rendezvénye szentmisével kezdődött, melyet Salamon József helyi plébános celebrált. A szentmise után a résztvevők az Ezeréves Határhoz, a kontumáci kápolnához vonultak. Itt, ahol a XVIII. századi kápolna mellett egy, Bethlen Gábor által a 17. században építtetett erődítmény romjai állnak, emlékparkot alakítottak ki, s az itt emelt színpadon Szilágyi Zsolt sepsiszentgyörgyi énekes hangja köszöntötte a résztvevőket, akiket a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület huszárai vezettek fel a helyszínre.
A huszárok sorfala előtt Deáky András, az „ezeréves határ őre” szólalt fel, aki több mint harminc esztendeje végez közösségépítő munkát Gyimesbükkön, és jórészt neki köszönhető, hogy az ezeréves határ tárgyi emlékei megmaradtak, és Gyimesbükk a turisták egyik kedvenc úticélja lett. Rövid köszöntő beszédében Deáky hangsúlyozta: „Jöhet ide bárki, ez mindig a mi földünk marad…” A zágoni Mikes Kelemen Vegyeskar „Magyar igazság” című összeállításának meghallgatása után Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete lépett a mikrofonhoz s az anyaország nevében arra kérte az itt lakókat, hogy „tartsanak ki sokáig, mindörökké.”
Tőkés László európai parlamenti képviselő új megközelítésben beszélt a trianoni traumáról. Itt az ideje a gyógyulásnak, véget kell vetni annak, hogy másokban keressük a szenvedés, a kudarcok okát – mondta az EMNT elnöke. „Fordulat állott be a trianoni szemléletünkben, a poszt-trianoni szindróma véget ért. Érjen véget a 20. századdal egyetemben Trianon és minden következménye, és kezdődjön egy új korszak. Ez a megbékélés korszaka, ahol nem a határok revíziója a járható út, hanem a nemzeti összefogás” – fogalmazott Tőkés László, aki az anyaországi politikai változásokról, annak erdélyi kihatásairól is szólt, hangsúlyozva: „A rendszerváltozás új fejezete kezdődött el, beérett ’89 decemberének gyümölcse”. Tőkés László figyelmeztette a jelenlevőket: „csak akkor vagyunk kisebbségben, ha kicsinynek érezzük magunkat”, és intő példaként említette Makfalva esetét, ahol a színmagyar falu magyar polgármestere levetette a székely zászlót a szintén magyar alpolgármesterrel…
Az EMNT elnöke kitért Gyimesbükk helyzetére is, nagy tapsot aratott kijelentése: a kormányon levő RMDSZ-nek „ezzel kell kezdenie, Gyimesbükköt visszahozni oda, ahova tartozik.”
Beszéde végén Tőkés László a magyarországi árvízkárosultak megsegítésére is kérte az embereket. A rendezvény a régi székely himnusz eléneklésével zárult.
erdon.ro

Szabadelvű Kör: a Jobbik nem kívánt vendég Erdélyben
Felháborodással értesült az RMDSZ Szabadelvű Köre arról, hogy a Jobbik szélsőjobboldali magyar párt egyik európai parlamenti képviselője parlamenti irodát nyitott Marosvásárhelyen – áll a szövetségi liberálisok közleményében. Megítélésük szerint Szegedi Csanád irodájának a jelenléte nemhogy segítené, hanem egyenesen akadályozni fogja az erdélyi magyarok, és ezen belül a székelyek bármilyen nemű autonómiatörekvését.
Hozzáteszik, a magyarországi szélsőjobboldal jelenléte Erdélyben rontja a román közéletben és politikumban a hiteles magyar érdekképviseletet, érveket adva a román nacionalistáknak.
"A magyarországi szélsőjobb revizionista üzenete a halál csókja minden erdélyi magyar autonómia-projekt vagy bármilyen más kisebbségi érdekérvényesítési küzdelem számára" - írják.
Nyomatékosítanak: Erdélynek nincs szüksége sem a magyar, sem a román szélsőségesekre, sem parlamenti irodák, sem nyári táborok, sem ifjúsági szervezetek, sem propagandaanyagok szintjén.
A Jobbik nem kívánt vendég Erdélyben.
"Interetnikus környezetben élünk, ahol egymás tisztelete és elfogadása alapérték. Aki ezt nem érti, az ne nyisson képviseleti irodát Erdélyben" - hangoztatja a liberális platform, amely felkér minden erdélyi magyar politikai szervezetet, az RMDSZ-t, az EMNT-t, az MPP-t, civil szervezetet, egyházat, ifjúsági szervezetet, sajtóorgánumot, hogy egyértelműen és félre nem érthetően határolódjon el a magyarországi szélsőjobb erdélyi terjeszkedésétől. Ebben a kérdésben nincs helye tétovázásnak, kétszínűségnek, hisz a feszültséggerjesztés következményeivel nekünk erdélyi magyaroknak kell számolnunk, nem a Jobbik képviselőinek" - zárják közleményüket. (hírszerk.)
Transindex.ro

Magyar-magyar egyeztetés a kisebbségi törvényről
Közös álláspontot igyekszik kialakítani a kisebbségi törvényről az RMDSZ és az EMNT, a nézetkülönbségek rendezése az autonómia-munkacsoport feladata, és az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) várhatóan jövő heti ülése előtt igyekeznek közös nevezőre jutni — mondta el Márton Árpád, a munkacsoport RMDSZ-es társelnöke.
Legutóbbi ülésükön nem sikerült véglegesíteni a vitatott kérdések rendezését, maradtak tisztázásra váró pontok. Egyetértenek abban, hogy az autonómiatanácsoknak kétszintesnek kell lenniük — arról vita folyik, hogy helyi vagy megyei legyen-e az alsó szint, és másképp látják ezek megválasztásának módját is. Bakk Miklós, az EMNT-s társelnök szerint az alsó szinten közvetlen szavazással, az országos szinten elektorosan kellene megválasztani az autonómiatanácsot, Toró Tibor és Márton Árpád szerint szerencsésebb lenne, ha mindkét szinten közvetlen módon választanák meg a testületeket a jegyzékbe vett, magukat magyarnak valló, szavazásra jogosult polgárok. Márton Árpád úgy véli, ezeken a belső választásokon a politikai szerepet vállaló szervezetek indulhatnának, a szakmai szervezetek nem állíthatnának jelöltet.
Zajlik tehát a vita, és Márton Árpád érthetetlennek nevezte Tőkés László kifakadását, aki egy héttel ezelőtt szemrehányóan nyilatkozott arról, hogy az RMDSZ elzárkózik a kisebbségi törvényről szóló tárgyalásoktól, és a jogszabállyal önnön hatalma megerősítésére törekszik. Márton Árpád szerint a munkacsoport már azt megelőzően egyeztetett, és a törvény elfogadása éppen hogy nyitáshoz vezetne, az RMDSZ monopolhelyzetének felszámolásához.
Az autonómia-munkacsoport folytatja a tárgyalást, megkeresik azokat a pontokat, amelyekben egyetértenek, és beszélnek arról is, hol lehet javítani a jogszabályon. Kialakítanak egy minimális kritériumrendszert, és vállalják, hogy ennél kevesebbel a román pártokkal zajló alkuk során sem érik be, ezt természetesen nem hozzák nyilvánosságra, hisz akkor oda az alkupozíció — mondotta Márton Árpád.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újra bizalmat ébreszteni az erdélyi magyarságban
A Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös rendezvényének meghívottja volt Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarokkal foglalkozó szakbizottságának elnöke pénteken. A politikust arról kérdeztük: amennyiben az április 11-i országgyűlési választásokat követően a Fidesz alakíthat kormányt, milyen lényeges, a kisebbségben élő magyarságot érintő változásokra számíthatnak a határon túli magyar közösségek.
„Nagyon fontosnak tartjuk a külhoni magyarság ügyének határozottabb megjelenítését a magyar kormánypolitikában. Olyan együttműködést szeretnénk kiépíteni a külhoni magyar politikával, amely újra bizalmat ébreszt a határon túli magyarságban az anyaország iránt, ugyanakkor elkötelezettséget, felelősséget gerjeszt az anyaországban a külhoni magyarság iránt”, fejtette ki Németh Zsolt.
Úgy vélekedett: van egyetértés a magyar politikában a kettős állampolgárság ügyében. „A 2004. december 5-i kártételt jóvá kell tennünk. Nem tartjuk szükségesnek, hogy újabb népszavazás foglalkozzon a kérdéssel, hiszen az 52 százalékos igen szavazat a magyar társadalom egyértelmű politikai akarata megnyilvánulásának tekinthető. Olyan megoldást szeretnénk találni, amely mind Magyarországon, mind a Kárpát-medencében a legszélesebb politikai konszenzusra támaszkodik”, hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: lát lehetőséget arra is, hogy a magyar igazolványok tulajdonosai új kedvezményekhez jussanak, ám konkrét javaslatokról korai lenne még beszélni.
„Szeretnénk erős Közép-Európát kiépíteni, ezért Magyarország úgy tekint Romániára és Lengyelországra, mint a legfőbb szövetségeseire a térségben. Biztonságpolitikai értelemben úgy vélem, az amerikai rakétavédelmi rendszer romániai telepítése növeli Magyarország biztonságát és az erdélyi magyarság felelősségét külpolitikai kérdésekben. Ha nő a közösség felelőssége, nő a mozgástere is. Ez azt jelentheti, hogy az Amerikai Egyesült Államok nagyobb figyelemmel követi az erdélyi magyarság helyzetét és igényeit”, vélekedett.
Ami pedig a Magyarország és Románia jövőbeli gazdasági partnerségét illeti, a politikus szerint számos közös gazdasági lehetőség állhat a két ország előtt 2011-től, amikor majd Magyarország látja el fél évig az EU-elnökséget. „Van lehetőség arra, hogy a 2014–2020 közötti új EU-költségvetési időszak tervezésekor együtt dolgozzunk. Növelnünk kell Magyarország és Románia között az infrastrukturális hátteret: utakat kell építenünk, határátkelőket kell nyitnunk, vasutakra van szükség, amely által a gazdasági és szellemi-kulturális kapcsolatok lebonyolódhatnak. Magyarországnak nagy hangsúlyt kell fektetni azon ígéretek betartatására is, amelyek román részről már elhangzottak: a kulturális autonómia törvény megalkotását emelném ki – Szerbiában ez már megszületett –, továbbá a határon túli magyarság szempontjából fontos kulturális és oktatási intézmények megmaradását. A tömbmagyarság lehetőségei nagymértékben annak függvénye, hogy a közigazgatási decentralizáció miként valósul meg Romániában, és hogy ez miként segíti elő az erdélyi magyarság autonómiájának kiteljesedését”, összegzett az anyaországi politikus.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Romániában a magyar történelmi egyházak a vallási diszkrimináció áldozatai
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2010. június 13-án Nagyváradon: - A vasárnapi szentmisét követően, 2010. június 13-án került sor Váradszentmártonban arra az imatüntetésre, majd sajtótájékoztatóra, amelyet Fejes Rudolf Anzelm premontrei rendi apát tartott, s amelyen részt vett Tőkés László EP-képviselő is.
 Az apátkanonok ily módon tiltakozik az ellen, hogy a szentmártoni premontrei kolostor épületét a román állam nem hajlandó visszaszolgáltatni a rendnek, noha hivatalos dokumentációval bizonyították tulajdonjogukat. A román törvénykezés ítéletével elégedetlen rendfőnök a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert a főapát szerint a premontrei ingatlan esete egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Romániában vallási diszkrimináció történik. A fehérkanonok múlt héten kapta meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának válaszát a kolostor tulajdonlásával kapcsolatban. A rövid értesítésben csupán az áll, hogy egy bizottság kivizsgálta az egyházi ingatlan körül kialakult helyzetet, s úgy találják, a premontrei rend nem merített ki minden jogi lehetőséget Romániában. Tehát a szerzetesrend kezdheti elölről a pereskedést.
 A sajtótájékoztatón Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is felszólalt. A képviselő a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása körül kialakult furcsa helyzetek kapcsán rámutatott arra, hogy a magyar történelmi egyházak milyen sok esetben válnak kisemmizettekké. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület is megszenvedte, emlékeztetett a volt püspök arra a botrányos esetre, amikor a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályáját akarta elorozni az állami hatóságok által támogatott ortodox egyház. A restitúciós törvények önmagukban semmit nem érnek, ha nem lehet őket a gyakorlatban is igazságosan, méltányosan alkalmazni – mutatott rá Tőkés. Márpedig a szentmártoni kolostoréhoz hasonló történetek azt igazolják, hogy a kommunizmus okozta „társadalmi betegségek” nem gyógyultak meg, s ezeket csak tettekkel és valós, működő, a magyar egyházak érdekeit és jogait figyelembe vevő érdekérvényesítéssel lehet orvosolni.
 Tőkés László meghívására egy ökumenikus egyházi delegáció utazik nemsokára Strasbourgba, amelynek egyik tagja a nagyváradi fehérkanonok lesz. A küldöttség célja, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét: Romániában a magyar történelmi egyházak mind a mai napig a vallási diszkrimináció áldozatai, márpedig ez egyetlen magát demokratikusnak valló EU-tagállamban sem megengedett.
 Romániában a négy történelmi magyar egyháztól a hivatalos adatok szerint 2140 elkobzott épületből mindezidáig elenyésző számú ingatlan került vissza jogos tulajdonosaikhoz. 2005-ben még az amerikai képviselőház külügyi bizottsága is külön határozati javaslatban sürgette a kommunista uralom alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1997. évi határozatában is szorgalmazott „restitutio in integrum” elve szerint.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája

Az erdélyi magyarok és nem a kormány érdekeit kellene figyelnie az RMDSZ-nek
Az EMNT régióelnökeinek levele az RMDSZ képviselőinek
Az EMNT nyilatkozatban fogalmazta meg az RMDSZ-nek címzett kérését a gazdasági válságra reagáló kormányzati lépésekkel összefüggésben. A Nyilatkozat szövege a következő:
"A román kormány felelősségvállalással kívánja a parlamenten áterőszakolni a fizetés- és nyugdíjcsökkentés törvényét. Hetek óta folynak a tiltakozások, tüntettek már nyugdíjasok, kismamák, tanárok, szinte minden szakszervezet – úgy tűnik, hiába. Igazolódni látszik, hogy a politika valóban csak négyévente akarja meghallani az utca hangját.
A román média szerint, ha csökkentik az amúgy is alacsony jövedelmeket, akkor a kormány és az őt támogató pártok képviselői nem csak a törvényért, hanem annak következményeként előálló társadalmi genocídiumért is felelős lesz.
Ne legyenek részesei ennek! Önök magyar szavazatokkal jutottak be a parlamentbe, önöknek az erdélyi magyar közösség érdekéért kell felelősséget vállalniuk, nem a kormány elhibázott politikájáért.
Ne a bérből élőkkel, a kisnyugdíjasokkal, a gyermeket nevelőkkel fizettessék meg azt, hogy a lassan két éve tartó világválságra be nem tartott választási ígéretekkel válaszol a román politika – gazdaságélénkítő programok helyett.
Nem ez az útja a válságból való kilábalásnak!
Önök a mandátum révén döntési jogot, de felelősséget is kaptak a választóktól. Az erdélyi régiók, azok magyar közösségei nevében bizton mondhatjuk: ez nem azonos azzal, amit felelősségvállalás címén a kormány elvár önöktől a szavazáskor.
Éljenek a közösség javára a döntési jogukkal: ne szavazzanak meg, ne vállaljanak felelősséget olyan törvényért, amely csak elmélyíti a válságot, és mélynyomorba, az lét peremére szorít többszázezer embert."
2010. június 14.
Orbán Mihály, az EMNT Partiumi régióelnöke, Gergely Balázs, az EMNT Közép-Erdélyi régióelnöke, László János, az EMNT Székelyföldi régióelnöke
Erdély.ma

Antonescu kirohant Tőkés László ellen
Tovább folytatódik a román ellenzéki pártok Tőkés László elleni negatív kampányhadjárata annak kapcsán, hogy az erdélyi képviselő lehet az Európai Parlament egyik alelnöke a törvényhozás plénumának holnapi plenáris ülése nyomán.
Mint ismeretes, az RMDSZ és az EMNT Magyar Összefogás Listáján a tavalyi EP-választásokon újabb mandátumhoz jutott volt egyházfőt a Fidesz-delegáció javaslatára az európai néppárti frakció jelölte az Európai Parlament alelnöki posztjára, amely Schmitt Pálnak, a magyar Országgyűlés elnökévé történt megválasztása után üresedett meg. Crin Antonescu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a hét végén bejelentette: az alakulat EP-képviselőinek kötelezően nemmel kell szavazniuk a „Románia határait folyamatosan feszegető” Tőkés megválasztására, ellenkező esetben kizárják őket a pártból.
Crin Antonescu azzal indokolta pártja Tőkés-ellenes megnyilvánulását, hogy szerinte politikai karrierje során az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke „folyamatosan Románia aktuális határai, államisága és a trianoni békeszerződés következményei ellen foglalt állást”. „Politikai pártként a PNL-nek döntő hozzájárulása volt Nagy-Románia megteremtéséhez, hiszen az alakulat egykori elnöke, Ion I. C. Brătianu volt az, aki részt vett a tárgyalásokon, és aláírta a trianoni békeszerződést, ennek megfelelően pártunk egyetlen képviselője sem támogathatja Tőkés alelnökké választását” – jelentette ki szombaton a PNL elnöke. (Antonescu történelmi ismeretei azonban hiányosak, a trianoni békediktátumot ugyanis Bukarest részéről nem Brătianu, Románia korábbi és későbbi miniszterelnöke, hanem Ion Cantacuzino államminiszter és Nicolae Titulescu diplomata látta el kézjegyével).
Az ellenzéki politikus élesen támadta a szintén néppárti, Emil Boc kormányfő vezette Demokrata-Liberális Pártot (PDL) is Tőkés támogatása miatt, sőt felrótta a nagyobbik kormánypártnak, hogy „feláldozta” a román nyelvet a tanügyi törvény megszavazásával, amely lehetővé teszi Románia történelme és földrajza anyanyelven történő oktatását. Antonescu kirohanása különben még a román Zöld Pártot is megdöbbentette. Remus Cernea, az alakulat ügyvezető elnöke (tavalyi államfőjelöltje) tegnap elítélte a PNL elnökének nacionalista diskurzusát, emlékeztetve, hogy Tőkésnek oroszlánrésze volt az 1989-es forradalom temesvári kirobbantásában, ugyanakkor méltatta az erdélyi EP-képviselőnek a ciántechnológia európai betiltását célzó kezdeményezését. „Románia számára fontos siker lenne Tőkés László EP-alelnökké választása” – szögezte le Cernea.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

A Kulturális Autonómia Tanács működését pártpolitikai megfontolások fölé kell emelni
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács június 11-én, Kolozsváron tartotta elnökségi ülését, amelyen véglegesítette a Kulturális Autonómia Tanács küldötteinek névsorát – közölte tegnap az EMNT sajtóirodája. A küldöttek személyére korábban az EMNT területi szervezetei és szakbizottságai tettek javaslatot.
Az Elnökség értelmezésében a Kulturális Autonómia Tanács egy olyan közösségi testület, amelynek fő feladata a stratégia-alkotás az oktatás, tudomány, közművelődés, hagyományőrzés, műemlékvédelem, közszolgálati média és általában a közösségépítés területén, továbbá olyan támogatáspolitikai reform előkészítése és végrehajtásának felügyelete, amely visszaszorítja a civil társadalmi szerveződések kiszolgáltatottságát a politikummal szemben.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szándéka szerint mindezt a pártpolitika fölé kell emelni, ezért küldöttei a Kulturális Autonómia Tanácsban elsősorban a civil és kulturális szervezetek képviselői, és nem politikusok. Fontos továbbá, hogy a testület a konszenzus-orientált döntéshozatal elve szerint működjön.
Az Elnökség elvárja, hogy ebben az RMDSZ is partner legyen, hiszen a testület tagjainak csak negyedét jelöli az EMNT. Amennyiben mindezen kérdésekben az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum soron következő ülésén megegyezés születik, nincs akadálya annak, hogy a közel jövőben, az EMNT szándéka szerint Erdély fővárosában, Kolozsváron, végre megalakuljon a Kulturális Autonómia Tanácsa.
Az EMNT küldöttsége mandátumot kapott, hogy az mindezeket érvényesítse az RMDSZ képviselőivel való tárgyalás során.
Az elnökségi ülésen Szabó László jegyző, az EMNT segélyprogramjainak koordinátora beszámolt a magyarországi árvízkárosultak megsegítésére kezdeményezett gyűjtés eredményeiről. Az első segélyszállítmány június 10-én érkezett Edelény térségébe, és több önkéntesesekből álló csoport is dolgozik az árvízkárok felszámolásán. Az EMNT elnöksége a gyűjtés folytatásáról határozott.
Gergely Balázs Kolozs megyei elnök ismertette a Kolozsvári Magyar Napok tervezett programjait. A 2010. augusztus 18–22. között zajló rendezvényt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos, kiemelt rendezvényként kezeli.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Hajdúvárosi est Toróval
Nagyszalontán a Hajdúvárosi esték elnevezésű RMDSZ-rendezvény legutóbbi alkalmára Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét hívták meg, aki tanulságos előadást tartott az érdeklődő nagyszalontaiaknak Az erdélyi magyarság dilemmái címmel.
A gondolkodók klubjaként is emlegetett rendezvénynek a legutóbbi találkozóját a szalontai Magyar Ház kistermében tartották meg szerdán a koraesti órákban. A jeles vendéget Török László polgármester köszöntötte, megkérvén az előadót, hogy legjobb tudása szerint tájékoztassa az „ősi hajdúfészek mai képviselőinek táborát”, adjon útbaigazítást napjainknak úgymond csetlő-botló útvesztőiben, dilemmáiban.
Toró T. Tibor bevezetőjében elmondta, hogy ő maga is kezdetben a tevékenynek számító RMDSZ tagja volt. Majd az évek politikai viharai az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felé hajtották. Említést tett a Tőkés Lászlót az RMDSZ tiszteletbeli elnökségétől megfosztó történésről is. De mindezek ellenére meg kell találni a közös gondjainkat megoldó konszenzusos megállapodást, mert csak így léphetünk előre. Együtt kell működni – tanácsolta az előadó. Hangsúlyozta, legyen bármilyen politikai vagy civil szervezet, meg kell találni a közös nevezőt – de csak az ésszerűség határain belül.
Napjaink égető kérdései közé tartoznak az autonómiatörekvések. Ezzel kapcsolatban is az egyet nem értés, az összefogás hiánya a fő akadály.
Az előadó az asszimiláció veszélyeire is figyelmeztetett, egy furcsa rövid történetet említett. Megkérdeztek egy polgárt, minek tartja magát. A válasz az volt: „Amikor kicsi voltam akkor magyarnak, de most felnőve már román lettem.” Hát ez a summája annak, hogy hova fejlődhetünk.
Sára Péter
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Egyetemről felső fokon
„Történelmi pillanat ez a magyar és a román felsőoktatás kapcsolatának történetében, hiszen még nem nyílt alkalom eddig ilyen léptékű és színvonalú egyeztetésre” – mondta Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a hétvégén Kolozsváron megrendezett Felsőoktatási Fórumon, melynek résztvevői – hazai és magyarországi egyetemek vezetői – a romániai magyar egyetemisták tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést írtak alá.
Az értekezleten az intézményvezetők áttekintették annak lehetőségeit, hogyan kapcsolható össze, hogyan fejleszthető hatékonyabban a két ország egyetemi rendszere.
„Csereképesnek kell lennie Erdélynek és Romániának, csereképeseknek, versenyképesnek kell lenniük a felsőoktatási intézményeinknek, hiszen, paradox módon, az itthon maradást is így szolgáljuk legjobban” – hangsúlyozta felszólalásában Markó Béla RMDSZ-elnök, aki rámutatott arra is, hogy az új egyetemi rendszerek a minőségi felsőoktatás biztosítása érdekében az országokon belüli és a határokon átívelő együttműködést szorgalmazzák.
Ez a terület azért is kiemelten fontos – figyelmeztetett a miniszterelnök-helyettes – mert három év alatt négyezerrel nőtt a hazai felsőoktatásban továbbtanulók száma, 13 ezer egyetemistát tartottak nyilván az elmúlt tanévben.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélte: a felsőoktatás fejlesztése nemzetpolitikai fontossággal bír. „Ennek a képzésnek a rendeltetése az, hogy Erdélyben és a Partiumban élő magyar közösségünk számára biztosítsa az esélyegyenlőséget az oktatás területén, és az, hogy a magyar kistársadalmunk számára önálló értelmiséget és szakembereket képezzen” – mondta az EP- képviselő.
Szabó Gábor rektor a közös egyeztetést és az együttműködésre való törekvést azért is nevezte stratégiai fontosságúnak, mert az egyetemek közötti verseny most nem belföldön, hanem külföldön, a nemzetközi porondon dől el. A kolozsvári fórum új lendületet kíván adni a közös képzési és kutatási programok kialakításának figyelmeztettek a résztvevők, az oktatók, hallgatók, és kutatók cseréjének, valamint különböző regionális együttműködési programok fejlesztésének – hangzott el az értekezleten.
Elballagtak a Partiumi Keresztény Egyetem végzősei
Szombaton ballagtak el az idei végzős hallgatók Románia egyetlen, a Bolyai Egyetem megszüntetése után fél évszázaddal államilag akkreditált magyar egyeteméről, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemről (PKE). A hagyományos ünnepi istentisztelettel egybekötött záróeseményt a nagyvárad-újvárosi református templomban tartották.
Igehirdetésében Tőkés László püspök, EP-képviselő, a PKE alapítója a „hit fegyverzetével” való felvértezés fontosságát emelte ki. Az igehirdetést követően János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora mondott ünnepi évzáró beszédet, amelyben beszámolt az egyetem eredményeiről.
Baló Levente
Új Magyar Szó (Bukarest)

Marad vagy bukik a kormány?
Miközben Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette, az alakulat honatyái kiállnak a költségvetési megszorítások mellett, a kormány megbuktatását célzó ellenzéki bizalmatlansági indítvány megszavazását kérik a szövetség képviselőitől, szenátoraitól tegnapi nyílt levelükben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régióelnökei.
„Önök magyar szavazatokkal jutottak be a parlamentbe, önöknek az erdélyi magyar közösség érdekéért kell felelősséget vállalniuk, nem a kormány elhibázott politikájáért. Ne a bérből élőkkel, a kisnyugdíjasokkal, a gyermeket nevelőkkel fizettessék meg azt, hogy a lassan két éve tartó világválságra be nem tartott választási ígéretekkel válaszol a román politika gazdaságélénkítő programok helyett.
Nem ez az útja a válságból való kilábalásnak!” – fogalmaz Gergely Balázs közép-erdélyi, László János székelyföldi, valamint Orbán Mihály partiumi régióelnök. Szerintük az RMDSZ-nek nem szabadna megszavaznia egy olyan törvényt, „amely csak elmélyíti a válságot, és mélynyomorba, a lét peremére szorít több százezer embert”.
Az RMDSZ szolidáris a kormánnyal
Bár korábban a szakszervezetek, valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) is hasonló kéréssel fordult az RMDSZ-hez, egyre valószínűbbnek látszik, hogy a honatyák nemmel fognak voksolni a bizalmi szavazáson. Ülésezett ugyanis tegnap a Szövetség Állandó Tanácsa (SZÁT), ahol az a döntés született, miszerint az ellenzéki indítvány ellen fognak szavazni.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes a tanácskozást követően leszögezte, támogatják a kormány által kidolgozott megszorító intézkedéseket, azonban ezzel párhuzamosan szerintük a közigazgatás újjászervezését is célzó reformokra van mielőbbi szükség. „Ha megszavaznánk a bizalmatlansági indítványt, ki kellene lépnünk a kormányból. Ebben a pillanatban nem merül fel, hogy ne legyünk szolidárisak a kormánykoalícióval” – fogalmazott a szövetségi elnök. A SZÁT után kiadott politikai nyilatkozat is a megszorító intézkedések és a reformok fontossága mellett foglal állást.
„A román gazdaság, az állami, valamint a konszolidált költségvetés állapota és jelenlegi kilátásai, amint az a nyilvánosságra hozott makrogazdasági mutatókból és előrejelzésekből kiderül, a vártnál kedvezőtlenebbek. Romániában 2010-ben tovább tart a recesszió, miközben az EU tagállamainak egy része már gazdasági növekedéssel számol. Az okok sokrétűek, kezdve az évek óta halogatott államháztartási reformokkal, folytatva a 2009-es év eredménytelen kormányzásával, befejezve a tavalyi két választás oltárán feláldozott válságkezelő intézkedések hiányával” – mutatnak rá a dokumentumban.
Folytatódik a sztrájkhullám
A szakszervezetek korábbi bejelentése értelmében ma hatalmas tüntetés várható Bukarestben, amelyen legalább 20–30 ezer személy részvételére számítanak. A tiltakozók egy része a tervek szerint élőláncot is alkot majd a parlament épülete körül, így próbálva meg jobb belátásra bírni a politikumot a megszorító intézkedések kapcsán. Eközben a Kovászna megyei egészségügyi alkalmazottak tegnap bejelentették, szintén mától sztrájkba kezdenek a kormány által tervezett intézkedések ellen, a munkát azonban nem szüntetik be.
„Az egészségügyi dolgozók 80 százaléka írta alá a sztrájk kirobbantásához szükséges nyilatkozatot. 1500 alkalmazottról van szó, akik a hat kórházban, a megyei vérátömlesztő központban, illetve a mentőszolgálatnál dolgoznak. A munkabeszüntetés nélküli sztrájk mellett döntöttünk, mivel azok a közalkalmazottak, akik beszüntethetnék a munkát, feladták a harcot, s inkább alszanak, vagy elmentek szabadságra” – közölte Cătălin Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezeti tömörülés Kovászna megyei vezetője. Ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy Háromszékről mintegy száz szakszervezetis utazik ma Bukarestbe, hogy csatlakozzon a parlament körüli élőlánchoz.
„Ha nem megy át a bizalmatlansági indítvány, akkor eldöntjük, hogy a továbbiakban milyen tiltakozási formákat választunk” – nyilatkozta a szakszervezeti vezető, aki szerint az általa képviselt alkalmazottak körében teljes az elégedetlenség, s semmiképp nem fognak belenyugodni a béreik 25 százalékos csökkentését is célzó megszorító intézkedések életbelépésébe.
Mint hozzáteszik, mindezek következtében szükség volt a nemzetközi pénzügyi intézetekkel megkötött hitelszerződésekben igényelt közel 20 milliárd eurós kölcsönre, a Nemzetközi Valutaalappal való megegyezés által megteremtett bizalmi tőkére, még akkor is, ha a további részletek folyósítását konkrét, a megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítéséhez és kitűzött részcélok eléréséhez kötik.
„A SZÁT elengedhetetlenül szükségesnek véli és szorgalmazza a reformok folytatását és felgyorsítását” – szögezik le az állandó tanácsi tagok, akik a decentralizáció felgyorsítása és kiterjesztése mellett foglalnak állást. Ennek keretében a már elindított egészségügyi decentralizációt említik, továbbá a központi közigazgatás mélyreható átszervezését sürgetik, amelynek keretében megszüntetnék a felesleges állami ügynökségeket, intézményeket, ésszerűbb költséghatárokat alkalmaznának.
Még kellenek voksok
A bizalmatlansági indítványt benyújtó szociáldemokraták eközben folyamatosan számolgatják, hány támogató szavazatot kell még szerezniük, hogy megbuktassák a Boc-kabinetet. Viorel Hrebenciuc, a párt képviselőházi frakcióvezetője szerint a liberálisokkal közösen 212 szavazatuk van. Ehhez adódik hozzá a Demokrata-Liberális Pártból tegnap kizárt Daniel Oajdea képviselő voksa. (Oajdeától azt követően vonta meg pártja a bizalmat, hogy bejelentette, támogatja a bizalmatlansági indítványt.) Hrebenciuc számításai szerint ugyanakkor amennyiben a 20 RMDSZ-es képviselőnek, illetve 10 szenátornak a 60 százaléka a kormány ellen voksolna, átmenne az indítvány.
Krónika (Kolozsvár)