Legyen Székelyföldön hivatalos nyelv a magyar!
A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Ideiglenes Házbizottsága, a nagygyűlés tavaly szeptemberi határozata értelmében 2010. március 12-én, 15 órára a sepsiszentgyörgyi kultúrpalotába összehívja a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést (SZÖN).
Az eseményre meghívnak minden egyes székelyföldi önkormányzati képviselőt, illetve polgármestert valamint megye-elnököt, hogy politikai hovatartozástól függetlenül vegyenek részt a nagygyűlés munkálataiban.
Azt követően, hogy a tavaly szeptemberben tartott első nagygyűlés mindkét helyszínén egyöntetűen a fent jelzett időpontot és helyszínt fogadták el a jelen lévők, az Ideiglenes Házbizottság annak reményében látott hozzá a szervezéshez, hogy ezúttal nem lesz vita sem az ülés formájáról sem annak tartalmáról, minden politikai szereplő felismerte, hogy az autonómia érdekében egységes fellépésre van szükség. Ennek jegyében levélben fordultunk a Székelyföldön tevékenykedő politikai szervezetekhez, hogy jelöljenek képviselőket a szervezőbizottságba. Eddig pozitív válasz érkezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt ügyvezető elnökétől. Továbbra is várjuk az RMDSZ, valamint a román pártok visszajelzését – áll az Ideiglenes Házbizottság közleményében.
Az Ideiglenes Házbizottság tartalmi javaslatokat is tett. Ezek közül legfontosabb, hogy a SZÖN határozatban rögzítse a magyar nyelv hivatalos jogállását Székelyföldön.
A résztvevőkkel való jobb kommunikáció érdekében a házbizottság internetes felületet hozott létre (címe: http://blog.erdely.ma/hazbizottsag/), ahol közzé tesznek minden, a szervezéssel és a tartalommal kapcsolatos közérdekű információt, illetve ahol a résztvevőknek lehetőségük lesz hozzászólni, véleményt mondani, javaslatokat tenni. Forrás: Erdély.ma

Basescu "gyermetegnek" minősíti az autonómiát szorgalmazó politikusokat
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- "Gyermetegnek" minősítette Traian Basescu román államfő azokat a politikusokat, akik területi autonómiát szorgalmaznak.
Az államelnök a hétvégén Iasi-ban (Jászvásáron) a Moldova és Havasalföld egyesülésének 151. évfordulóján tartott ünnepen így fogalmazott: "A területi autonómiát emlegető politikusok nem értik, hogy a román nép egysége a románok lelkében lakozik."
Basescu már sokszor hangsúlyozta, hogy nincs ellene a közigazgatási autonómiának, de az "etnikai alapú" önrendelkezést elveti. Híressé vált tavaly februárban Budapesten tett kijelentése: "Arra a kérdésre, hogy mikor lesz területi autonómia Székelyföldön, azt tudom válaszolni, hogy sohasem, mivel Románia egységes, szuverén nemzetállam". Emlékeztetett, hogy ez szerepel az ország alkotmányában is. Bukarest soha nem fogja elismerni a nemzetiségi kollektív jogokat, ugyanakkor fenntartja a nemzetiségek képviselőinek egyéni jogait – hangsúlyozta.
Az autonómia ügyét nagyon is felvállaló Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről akkor azt felelték: a politikában soha nem szabad azt mondani, hogy soha.
Basescu mostani kijelentése mindenesetre annak tükrében vált "érdekessé", hogy éppen az RMDSZ romániai magyar ellenzéke látta a román államfőben a magyar ügynek, így az autonómiának is a támogatóját.
Tavaly nyáron azonban Tusnádfürdőn füttykoncert kísérte az államfőnek azt a kijelentését, mely szerint az alkotmány szellemében Székelyudvarhelynek is csupán annyi autonómiája lehet, mint Tulceának vagy Caracalnak.
A XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor meghívottjaként beszédet mondó Basescu a hallgatóság reakcióját látva háromszor ismételte el az alaptörvény első cikkelyét, amely szerint Románia nemzetállam, szuverén és oszthatatlan. Bukaresti elemzők szerint az államfő tusnádfürdői jelenlétének az volt a fő célja, hogy a magyar szavazók egy részét is meghódítsa magának az elnökválasztáson. Bármennyire is kifütyülték őt Tusnádfürdőn, a választásokon sok székelyföldi magyar szavazott éppen őrá.
Ősszel azonban volt még egy esemény, amely felizgatta a kedélyeket a román belpolitikában. Szeptember elején két különböző székely önkormányzati nagygyűlés zajlott, az egyiket Csíkszeredában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a másikat Székelyudvarhelyen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hívta össze a Magyar Polgári Párt (MPP) támogatásával. A román politikai erők haragját különösen ez utóbbi váltotta ki, elsősorban az, hogy a székelyudvarhelyi találkozó résztvevői elfogadták Székelyföld jelképeit is.
Egy vezető szociáldemokrata politikus akkor (persze már az elnökválasztási verseny előszeleként) Basescut tette felelőssé a történtek miatt, szemére vetve, hogy az államfő korábban támogatást nyújtott az SZNT-nek, amelyben az RMDSZ bomlasztását segítő eszközt látott. "Most ugyanazok a székelyek, akiket Basescu többször meglátogatott, himnuszt, lobogót és egy sor önrendelkezésről szóló dokumentumot fogadtak el" - panaszolta a szociáldemokrata politikus.
Azóta Basescu megnyerte a választást, az őt támogató Demokrata Liberális Párt (PD-L) adja a miniszterelnököt Emil Boc személyében, aki az RMDSZ-t vonta be a kormányzásba. Ily módon e pillanatban a magyarok e szervezete kormányzati szövetségese lett a sokak szerint Basescu "hátországát" jelentő PD-L-nek.
Ilyen körülmények között tette Basescu azt a kijelentését, amelyben "gyermetegnek" minősítette az autonómiát hangsúlyozó, általa néven nem nevezett politikusokat. Szerinte ezek a közszereplők a román állam egységének megbontását célozzák. Bukaresti megfigyelők most azt próbálják kibogozni, hogy kinek is szól ez az "üzenet": a koalíciós szövetséges - az autonómiáért kormányzati szerepben is küzdeni kívánó - RMDSZ-nek, avagy az RMDSZ-en kívüli más magyar erőknek, amelyek azzal vádolják az RMDSZ-t, hogy eddig nem eléggé határozottan és következetesen szállt síkra az autonómia ügye mellett. Forrás: MTI

SZNT-es meghívás, RMDSZ-es nem
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 12-én 15 órára a sepsiszentgyörgyi kultúrpalotába hívta össze a második székelyföldi önkormányzati nagygyűlést. A szervezők meghívtak minden székelyföldi önkormányzati képviselőt, illetve polgármestert, valamint megyeelnököt, hogy politikai hovatartozástól függetlenül vegyenek részt a nagygyűlés munkálataiban.
„Reméljük, hogy ezúttal nem lesz vita sem az ülés formájáról, sem annak tartalmáról, minden politikai szereplő felismerte, hogy az autonómia érdekében egységes fellépésre van szükség” – írja Farkas Csaba, aki szerint eddig pozitív válasz érkezett az EMNT és az MPP ügyvezető elnökétől. Farkas szerint a nagygyűlés legfontosabb javaslata, hogy határozatban rögzítsék a magyar nyelv hivatalos jogállását Székelyföldön.
„Az RMDSZ nem vesz részt az SZNT által március 12-én Sepsiszentgyörgyön megszervezett önkormányzati nagygyűlésen” – jelentette ki hétvégén Markó Béla, aki elmondta, az általa vezetett szervezet nem tervezett közös rendezvényt az SZNT-vel, és nem is kapott meghívást ilyenre. Markó ugyanakkor nem kommentálta az SZNT nagygyűlésének fő célkitűzését, miszerint a magyar nyelv hivatalos jogállását szeretnék határozatba foglalni.
Kovács Zsolt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Az EMNT közleménye a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés tárgyában
Kedden, 2010. január 26-án Székelyudvarhelyen a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) megszervezéséről tárgyalt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttsége – László János régióelnök, valamint Nagy Pál és Papp Előd alelnökök – és az Ideiglenes Házbizottság (IHB) tagjai – Farkas Csaba elnök, valamint Árus Zsolt, Ferencz Csaba, Tulit Attila és Vass Imre.
A találkozón a felek egyetértettek abban, hogy Székelyföld autonómiájának ügye megköveteli az összefogást, vagyis az azonos célok érdekében kifejtett közös és összehangolt cselekvést, ezért együtt törekszenek olyan politikai és szervezési feltételek kialakítására, hogy a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen – pártállásától függetlenül – valamennyi székelyföldi választott önkormányzati tisztségviselő részt vehessen.
Ennek érdekében az IHB és az EMNT küldöttségei megállapodtak abban, hogy az IHB által kijelölt személyek az EMNT-küldöttség tagjaiként részt vesznek majd annak a paritásos bizottságnak a munkájában, amely – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében született megállapodás alapján – mind tartalmi, mind szervezési szempontból előkészíti a márciusi Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés munkálatait.
Az EMNT álláspontja továbbra is az, hogy Székelyföld területi autonómiájának kivívásához egyaránt szükség van az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviseletének célzott munkájára és a székelyföldi önkormányzatokban szerepet vállaló – az RMDSZ és az Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben, vagy akár függetlenként megválasztott – magyar tisztségviselők határozott fellépésére. Ugyanakkor a pártpolitikai kezdeményezések erejét és legitimitását megsokszorozhatja az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által következetesen megjelenített és képviselt autonómia-igény és az EMNT átfogó nemzetpolitikai programja.
Az EMNT továbbra is várja a magyar pártok – az RMDSZ és az MPP – székelyföldi szervezeteitől: az EMEF soron következő, februári üléséig gyűjtsék össze önkormányzati vezetőik aláírásait az első Nagygyűlésen elfogadott Székely Memorandum támogatására, hogy annak külpolitikai hasznosításának útjából elháruljon az akadály.
Az EMNT-nek meggyőződése, hogy a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés csak akkor vihet közelebb a közös cél: a régió területi autonómiájának megvalósításához, ha azt az érdekelt felek közösen szervezik, és ha az nem válik belső hatalmi harcok vagy önlegitimációs kommunikáció eszközévé, hanem egy olyan tanácskozásnak teremt keretet, amely a hagyományos székely munkaszeretetre és becsületre alapozva közös cselekvésre szólít az önrendelkezés érdemi feltételeinek megteremtése érdekében.
Az EMNT Elnöksége erre vonatkozó mandátummal küldi képviselőit az EMEF által létrehozott paritásos munkabizottságba, és hasonló szándékot, kompromisszumkészséget és elkötelezettséget vár el az RMDSZ küldöttségétől is.
Nagyvárad, 2010. január 28.
Tőkés László Toró T. Tibor
elnök, EP-képviselő ügyvezető elnök. Forrás: Erdély.ma

Válságban a román felsőoktatás
Folyamatos botrányok övezik a román felsőoktatást: diplomák akkreditáció nélkül, uniós el nem ismerés, állami pénzek elszivárgása, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
Diploma gyakorlati alkalmazhatóság nélkül
A szocializmus óta nem vizsgálták felül a bukaresti egyetemen bizonyos szakok „naprakészségét”. A mai napig képeznek kohász- és vaskohász mérnököket, míg szinte minden, ezzel foglalkozó romániai cég befejezte működését az utóbbi 20 évben. Emellett meg kell említeni, hogy évente körülbelül 9000 diák kap jogi diplomát, míg mindent egybevetve (ügyvédbojtár, közjegyző stb.) legfeljebb ezren tudnak elhelyezkedni.
Romániában jelenleg mintegy 710 ezer munkanélkülit regisztráltak a hatóságok, míg legfeljebb 7 ezer állásajánlat van. Az Impulzus.ro értesülései szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket sokkal inkább sújtja a munkanélküliség, ugyanis a szakmunkásokhoz képest jóval nehezebben találnak – képzettségüknek megfelelő – állást.
Nem véletlen, hogy körülbelül 3 millió román állampolgár megy külföldre jobb elhelyezkedési lehetőségek miatt. Ők azonban azzal szembesülnek, hogy – minden uniós jogszabály ellenére – diplomájukat számos országban nem fogadják el, így például Franciaországban sem. Így marad a taxisofőrség, bébiszitterkedés, újságkihordás, és a többi.
A román felsőoktatás válsága hosszabb ideje húzódik. Már Basescu is felemelte szavát több ízben a helyzet lehetetlensége miatt. Tavaly augusztusban például az államelnök élesen bírálta a nagyváradi, a Târgu Jiu-i, az alexandriai állami egyetemeket és a iaşi-i orvosi egyetemet is a tanügyi reformmal kapcsolatban. Szerinte olyan felsőoktatásra volna szükség, ami értékeket, képességeket és ismereteket ad át hallgatóinak, és – nem utolsósorban – megfelel a jelenlegi munkaerő-piaci elvárásoknak. A felsorolt egyetemeket azzal vádolta, hogy tulajdonképpen a Spiru Haret magánegyetem megfelelői állami pénzen.
Az egyetem, mint sikeres gazdasági vállalkozás
A Spiru Haret egyetem több botrány főszereplője volt a közelmúltban. Mint kiderült, számos, még nem akkreditált szakon adott ki diplomát, amelyek érvényességét az oktatási minisztérium később kétségbe vonta. Végül megállapították, hogy ezeket nem vonják vissza, a közeljövőben azonban a hallgatóknak más egyetemeken kell államvizsgát tenniük amennyiben érvényes diplomához akarnak jutni. Mindemellett arra is fény derült, hogy az egyetem „meglehetősen” nyereségesen működik: a tavalyi év legsikeresebb román vállalkozása ugyanis a Spiru Haret volt. Pénzügyi hatékonyságával az ország legnagyobb vállalkozásait is maga mögé szorította. A siker titka: számos új szak indítása (akár akkreditáció nélkül), megnövelt hallgatói létszám, valamint a távoktatás kiterjesztése, ami jóval olcsóbb az egyetemnek.
Rangsorolás – lefokozás
A tarthatatlan helyzetet tovább fokozta, amikor közzétették a Times Higher Education című brit felsőoktatási szakfolyóirat éves ranglistáját, ahol egyetlen román egyetem sem került be a legjobb ötszáz közé. A bukaresti egyetem valahol 500 és 600 között szerepel, míg a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem nevét csupán megemlítették – igaz, ez jelentős előrehaladás, eddig ugyanis még ez sem történt meg. Basescu szerint „a román tanügy nem engedheti meg magának, hogy a nemzetközi ranglisták végén kullogjon, hogy szalagon állítsa elő a munkanélkülieket és a diplomákat, amely az állami intézményekben ugyanolyan látványos, mint a magánegyetemeken.”
Éppen ezért készítenek 2011-re egy országos rangsort Romániában, ahol az egyetemek közötti sorrend a végzősök sikeres munkapiaci elhelyezkedése, a hatékony információátadás és az oktatási programok minősége alapján alakul majd ki. Ennek elsődleges célja az lesz, hogy rákényszerítsék a felsőoktatási intézményeket képzéseik munkaerő-piaci elvárásokhoz való igazítására.
Magyar egyetemek
Erdélyben a rendszerváltás óta több intézményben tanulhatnak magyar nyelven a hallgatók. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen több-kevesebb megszorítással folytonos volt a magyar nyelvű oktatás, bár a 80-as években fennállt annak a veszélye, hogy ezt is elveszítik határon túli testvéreink. Emellett sikeresen működik a Református Egyház fenntartásában a Partiumi Keresztyén Egyetem Nagyváradon, valamint a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Problémák azonban itt is akadnak, többek közt ezért határozta el 2010 januárjában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), hogy oktatási szakbizottsága kidolgozzon egy egységes magyar felsőoktatási tervet.
A román és a magyar állam között voltaképpen a rendszerváltás óta vitatéma az erdélyi magyar felsőoktatás helyzete. Ezzel kapcsolatban számos megegyezés született több-kevesebb sikerrel. A 2009-ben aláírt román–magyar együttműködési jegyzőkönyv szerint nem engedhető meg, hogy bárkit is hátrány érjen amiatt, hogy magyarul tanul Romániában. Emellett a két fél által felállított vegyesbizottság vizsgálja majd a jövőben a kétnyelvűség megfelelő alkalmazását a Babes-Bolyai Egyetemen.
Ilyen szempontból sokkal jobb helyzetben van a Sapientia Tudományegyetem, ahol egyre több szakot akkreditálnak. Az egyetem rektora, Dr. Hollanda Dénes szerint célirányosan olyan képzéseket indítanak, amire manapság igény van: kommunikáció, fordító, informatika, automatizálás, távközlés stb. Itt nem a diplomagyártásra „szakosodtak”, hanem az egyetem tudományos hírnevét kívánják növelni, amire jó szakemberekkel meg is van az esélyük. Az egyetemet javarészt a magyar állam finanszírozza, de a fentebb említett megállapodás szerint több szak sikeres akkreditálása után a román fél is fontolóra veszi a hozzájárulást.
Mindezek sok jóval bíztatnak az erdélyi magyar felsőoktatással kapcsolatban, aminek a helyzete – nagy küzdelmek árán, de – folyamatosan javul. A képet árnyalja, hogy a tapasztalatok szerint az itt végzett hallgatók javarészt külföldön kamatoztatják tudásokat. Éppen ezért az intézményeknek arra is kell törekedniük, hogy visszafogják az "agyelszívást", ami fizetőképes munkahelyek nélkül meglehetősen nehéz.
ZSÁR VIRÁG. Forrás: Kitekinto.hu

Az igazság fáklyás menetével a „fekete márciusért”
Közlemény
Az újjáalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kétnapos eseménysorozattal emlékezik a „fekete márciusként” elhíresült marosvásárhelyi eseményekre. Az 1990. március 16-20-i marosvásárhelyi események tetteseinek, felbujtóinak, egyszóval a vétkeseknek a felelősségre vonását követelik rendezvényeikkel is.
1990. március 19-20-án a Vatra Românească 13 busznyi zömében ittas „tüntetőket” Marosvásárhelyre hozatott be a környékről, akik megtámadták a békésen demonstráló magyar nemzetiségűeket, és az RMDSZ székházát fejszékkel, husángokkal ostromolták. A harcoknak 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sérültje volt, és még ma is vita tárgya, hogy mi robbantotta ki a zavargásokat.
Az EMNT nem hisz a kollektív bűnösségben, de határozottan követeli, hogy a felelősöket nevezzék meg, az ügyészség pedig ne seperje a szőnyeg alá az új bizonyítékokat, amelyek alapján újra meg lehet nyitni az ügyészségi dossziékat.
Március 19-én Marosvásárhelyen mindezekre fáklyás menettel emlékezik az EMNT, majd 20-án mintegy tíz román, magyar, valamint külföldi európai parlamenti képviselő részvételével magyar – román kerekasztalt szerveznek. A Közös múlt, közös jövő – Együtt Európában című fórum egyértelmű üzenete, hogy hazugságra nem lehet jövőt építeni.
A rendezvényt a Vártemplomban ökumenikus istentisztelet zárja majd. Az eseménysorozatra az emlékezni vágyó románokat és magyarokat egyaránt várják a szervezők.
2010. február 2., Marosvásárhely
Az EMNT Maros megyei szervezete. Forrás: Erdély.ma

Újraélesztés
Nincs abban semmi rendkívüli, hogy a kisebbségi törvénytervezetet korábban oly sokszor bíráló Emil Boc tegnap a dokumentum elfogadására kérte a bukaresti honatyákat, és hogy mindezt éppen most teszi. A demokrata-liberális pártelnök azzal lett közismert, hogy maga vagy alakulata pillanatnyi politikai érdekeitől vezérelve saját meggyőződésével ellentétes ígéretet tesz, eszmét vállal.
Így tett a 2004-es helyhatósági választások idején, amikor kolozsvári polgármesterjelöltként a Bibliára tett kézzel esküdött arra: nem működik együtt a magyarsággal és az RMDSZ-szel (aztán a PDL azóta is együttkormányoz a szövetséggel a Kolozs megyei és kincses városi képviselő-atestületben), majd Traian Băsescu tavalyi népszavazásának sikerén felbuzdulva az egekig magasztalta az egykamarás parlament bevezetésének ötletét, holott egyetemi tanárként a kétkamarás felette szükséges voltára hívta fel a jogi hallgatók figyelmét.
Ezúttal pedig arról a kisebbségi törvényről állítja, hogy „egy demokratikus társadalomban szükséges”, amelynek kapcsán korábban leszögezte: Románia nem lesz gyakorlótér a kisebbségi jogok szavatolása terén. Ez a Boc tehát ugyanaz a Boc, aki tisztában van vele: muszáj engedményeket tennie az RMDSZ-nek, különben a kormánya megbukik, ugyanakkor ezeket a gesztusokat most kell megtennie a magyaroknak, közvetlenül a választások előtt politikai öngyilkosság lenne egy román politikus részéről. Amúgy az RMDSZ által 2005-ben előterjesztett, azóta többek között a PDL ellenkezése nyomán mellékvágányra terelt jogszabály számos jelentős előrelépést tartalmaz a kisebbségvédelem terén, kezdve azzal, hogy felülírja a Romániát egységes nemzetállamként meghatározó alkotmányt, és államalkotó tényezőnek nevezi a nemzeti kisebbségeket.
Nagy-nagy hibája azonban, hogy a kisebbségi szervezetek létrejötte esetében fenntartaná az RMDSZ monopóliumát, valamint például az MPP bejegyzésekor már tapasztalt diszkriminatív előírásokat, másrészt a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájának szavatolásáról szóló, rétestésztaként elnyúlt parlamenti vita során kiiktatott cikkely nélkül a jogszabály alaposan felhígult. Arról nem beszélve, hogy a tervezetet az RMDSZ magyar partnere, az EMNT sem fogadja el jelenlegi formájában, így a törvényhozási vita előtt még „házon belül” is módosítani kell.
Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Tőkés: az RMDSZ posztkommunista pártként viselkedik
Élesen bírálta az RMDSZ-t Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, mondván, hogy a szövetség „posztkommunista pártként”, elvtelenül viselkedik, és mindent alárendel a szavazatszerzésnek. Tőkés szerint módosítani kell a kisebbségi törvény tervezetét, mivel rajta keresztül az RMDSZ monopolizálja a magyar közösség képviseletét.
Tőkés László pénteken, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján azt kifogásolta, hogy az RMDSZ az elnökválasztási kampányban a posztkommunista Szociáldemokrata Párt (PSD) mellé állt, és a magyar választópolgárokat is a PSD felé irányította. „Magam azt szorgalmaztam, hogy a néppárti alakulatok fogjanak össze. A Demokrata Liberális Párt (PDL) melletti, vagy legalábbis semleges álláspontra helyezkedtem – személyesen Băsescu mellett álltam, de az EMNT semleges állásponton volt az elnökválasztás kapcsán. Végül az én álláspontom valósult meg, az RMDSZ pedig arra kényszerült, hogy igazodjon az új helyzethez. A szövetség nagy hibáit mindig megbocsátják, opportunizmusa révén pedig mindig talpra esik” – fogalmazott Tőkés, aki szomorúnak nevezte, hogy az RMDSZ posztkommunista pártként viselkedik.
Tőkés felháborítónak tartja az RMDSZ „elvtelen és opportunista” magatartását, amelynek célja szerinte a szavazatszerzés. Noha a szövetség elért bizonyos eredményeket kormányzati szerepvállalásai során, a mérleg inkább kedvezőtlen a magyar közösség számára. „E tekintetben a románok sem dicsekedhetnek, de mi magyarok kétszer nagyobb hátrányban vagyunk: csökken a létszámunk, a szórvány fogyatkozik, a magyarok vagy beolvadnak, vagy távoznak az országból” – fejtette ki Tőkés László.
Az EMNT elnöke szerint felül kell vizsgálni az RMDSZ egyoldalú, egypárt-központú politikáját, a többi magyar politikai szervezettel, a civil társadalommal, a egyházakkal közösen. A politikai pluralizmus érdekében nem a pártot, hanem a romániai magyar politika keretét kellene egységesíteni, mivel „az egypárt kommunista, diktatórikus és totalitárius”, és a román politikum is azt szeretné, hogy a magyaroknak egyetlen pártja legyen, mivel így könnyebben manipulálhatók – tette hozzá.
Tőkés László szerint a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, amely szerepel a kormány prioritáslistáján, és amelyet Emil Boc kormányfő a nyárig elfogadtatna a parlamenttel, módosítani kell, mivel jelenlegi formájában az RMDSZ egyeduralmi helyzetét szilárdítja meg. „Világosabban rögzíteni kell a hatásköröket az autonómia tekintetében, mivel a tervezet jelenlegi formájában a magyar közösség azonosul az RMDSZ-szel, holott a magyar politika alanya nem az RMDSZ, hanem a magyar közösség, minden politikai, civil és egyházi szereplőjével együtt” – fejtette ki Tőkés. Hozzáfűzte: megengedhetetlen hogy egyetlen párt monopolizálja a magyar közösség képviseletét. Az EP-képviselő elmondta, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében javaslatot tett a kisebbségi törvény tervezetének felülvizsgálatára, választ azonban egyelőre nem kapott. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Tőkés: A Guşă-szobor ártana Romániának
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azt nyilatkozta, hogy Ştefan Guşă tábornok szobrának felállítása „sokat ártana Románia nemzetközi megítélésnek”.
Tőkés, aki bíróságon is megtámadta a marosvásárhelyi tanács szoborállításról szóló határozatát, bejelentette, találkozott Dorin Florea polgármesterrel és megpróbáltak mindkét fél számára elfogadható megoldást találni a problémára.
„Azt ajánlottam a polgármester úrnak, keressünk békés megoldást, ne a bíróságnak kelljen ítéletet hoznia. Tudják, hogy bepereltük a Helyi Tanácsot, így próbáljuk megakadályozni a szoborállítást. (…) A polgármester úr biztosított, nem ad engedélyt a szoborra, amíg nem dönt a Törvényszék, és az derült ki szavaiból, hogy meghatározatlan időre felfüggesztette az ügyet. Remélem közben megoldódnak a dolgok, és nem lesz lehetőség felállítani ezt a szobrot. Meggyőződésem, hogy a szobor felállítása sokat ártana Románia nemzetközi megítélésének és erre nincs szüksége az országnak”, mondotta Tőkés.
Hangsúlyozta, a Európai Néppárt már állást foglalt a kérdésben és bonni kongresszusán elítélte a kommunista szimbólumok újraélesztését.
Az európarlamenti képviselő aláhúzta, „nem szerencsés” ilyen „gyűlöletes szimbólumokkal játszani”.
„A polgármester úr kereszténydemokrataként (Dorin Florea PDL-tag- szerk.megj.) és az RMDSZ az Európai Néppárt tagja és nem engedhetjük meg magunknak, hogy ilyen gyűlöletes szimbólumokkal játszunk, éppen az 1989-es forradalom huszadik évfordulóján”, nyilatkozta Tőkés, aki azt is elmondta, hogy nagyon sok jeles értelmiségi, köztük Herta Müller Nobel-díjas író, tiltakozott a szoborállítás ellen.
Tőkés hangsúlyozta Guşă tábornok szobrának ügye semmiképpen nem etnikai kérdés, és azzal érvelt, a 89-es forradalom áldozatainak többsége román volt és nem magyar.
„Bár próbálnak ilyen vonzatot adni, nyilvánvaló, hogy a szobor ügy nem etnikai kérdés. Ez a posztkommunizmus ügye, hisz a Ştefan Guşă tábornok vezette megtorló hadsereg áldozatainak többsége román nemzetiségű és nem magyar volt”, mondta Tőkés, aki kitért arra is, hogy az ügyben együttműködnek a Pro Európa Ligával.
Arra a kérdésre, egyetért-e a Pro Európa Liga elnökének, Smaranda Enachenak két nappal ezelőtti bejelentésével, miszerint „újabb Egyetem-térre” és „szünet nélküli” tiltakozásra készülnek, hogy megakadályozzák Ştefan Guşă tábornok szobrának felállítását, Tőkés elmondta, tetszik neki az ötlet, de bízik benne, nem lesz ilyesmire szükség.
A marosvásárhelyi tanács 2009 szeptemberében fogadta el a határozatot Guşă tábornok szobrának felállításáról. Az RMDSZ és több civil szervezet kérte a határozat visszavonását.
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerdai sajtótájékoztatóján nyilatkozta : a szervezet „újabb Egyetem-térre” és „szünet nélküli” tiltakozásra készül Ştefan Guşă tábornok szobrának Marosvásárhelyen történő felállítása ellen.
(Mediafax)

EMEF-ülés két hét múlva
„Még nem kaptunk választ az RMDSZ-től arra a kezdeményezésünkre, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében tárgyaljuk meg a kisebbségi törvény részleteit. Ez nagyon aggasztó” – dobta fel a labdát marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
A volt református püspök hozzátette: február 18–20. között kerül sor a következő EMEF-ülésre, ahol napirendre vennék a kérdést. „Nagyon zavarna, ha az RMDSZ jobban kijönne a Demokrata– Liberális Párttal, mint a többi magyar szervezettel” – fejtette ki Tőkés. Szerinte módosítani kell a törvény tervezetét, mivel jelenlegi formájában „az RMDSZ egyeduralmi helyzetét szilárdítja meg”.
Mint ismeretes, a jogszabály szerepel a kormány prioritási listáján, a kormányfő szándéka, hogy a nyárig elfogadtatja a parlamenttel. „Világosabban rögzíteni kell a hatásköröket az autonómia tekintetében, mivel a tervezet jelenlegi formájában a magyar közösség azonosul az RMDSZ-szel, holott a magyar politika alanya nem az RMDSZ, hanem a magyar közösség” – fejtette ki Tőkés. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyar-magyar egyeztetés a kisebbségi törvényről
Közös álláspontot igyekszik kialakítani a kisebbségi törvényről az RMDSZ és az EMNT, a nézetkülönbségek rendezése az autonómia-munkacsoport feladata, és az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) várhatóan jövő heti ülése előtt igyekeznek közös nevezőre jutni — mondta el Márton Árpád, a munkacsoport RMDSZ-es társelnöke.
Legutóbbi ülésükön nem sikerült véglegesíteni a vitatott kérdések rendezését, maradtak tisztázásra váró pontok. Egyetértenek abban, hogy az autonómiatanácsoknak kétszintesnek kell lenniük — arról vita folyik, hogy helyi vagy megyei legyen-e az alsó szint, és másképp látják ezek megválasztásának módját is. Bakk Miklós, az EMNT-s társelnök szerint az alsó szinten közvetlen szavazással, az országos szinten elektorosan kellene megválasztani az autonómiatanácsot, Toró Tibor és Márton Árpád szerint szerencsésebb lenne, ha mindkét szinten közvetlen módon választanák meg a testületeket a jegyzékbe vett, magukat magyarnak valló, szavazásra jogosult polgárok. Márton Árpád úgy véli, ezeken a belső választásokon a politikai szerepet vállaló szervezetek indulhatnának, a szakmai szervezetek nem állíthatnának jelöltet.
Zajlik tehát a vita, és Márton Árpád érthetetlennek nevezte Tőkés László kifakadását, aki egy héttel ezelőtt szemrehányóan nyilatkozott arról, hogy az RMDSZ elzárkózik a kisebbségi törvényről szóló tárgyalásoktól, és a jogszabállyal önnön hatalma megerősítésére törekszik. Márton Árpád szerint a munkacsoport már azt megelőzően egyeztetett, és a törvény elfogadása éppen hogy nyitáshoz vezetne, az RMDSZ monopolhelyzetének felszámolásához.
Az autonómia-munkacsoport folytatja a tárgyalást, megkeresik azokat a pontokat, amelyekben egyetértenek, és beszélnek arról is, hol lehet javítani a jogszabályon. Kialakítanak egy minimális kritériumrendszert, és vállalják, hogy ennél kevesebbel a román pártokkal zajló alkuk során sem érik be, ezt természetesen nem hozzák nyilvánosságra, hisz akkor oda az alkupozíció — mondotta Márton Árpád.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Németh: Újra bizalmat ébreszteni a határon túli magyarságban
A Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös rendezvényének meghívottja volt Németh Zsolt (képünkön) fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarokkal foglalkozó szakbizottságának elnöke pénteken. A politikust arról kérdeztük: amennyiben az április 11-i országgyűlési választásokat követően a Fidesz alakíthat kormányt, milyen lényeges, a kisebbségben élő magyarságot érintő változásokra számíthatnak a határon túli magyar közösségek.
„Nagyon fontosnak tartjuk a külhoni magyarság ügyének határozottabb megjelenítését a magyar kormánypolitikában. Olyan együttműködést szeretnénk kiépíteni a külhoni magyar politikával, amely újra bizalmat ébreszt a határon túli magyarságban az anyaország iránt, ugyanakkor elkötelezettséget, felelősséget gerjeszt az anyaországban a külhoni magyarság iránt”, fejtette ki Németh Zsolt.
Úgy vélekedett: van egyetértés a magyar politikában a kettős állampolgárság ügyében. „A 2004. december 5-i kártételt jóvá kell tennünk. Nem tartjuk szükségesnek, hogy újabb népszavazás foglalkozzon a kérdéssel, hiszen az 52 százalékos igen szavazat a magyar társadalom egyértelmű politikai akarata megnyilvánulásának tekinthető. Olyan megoldást szeretnénk találni, amely mind Magyarországon, mind a Kárpát-medencében a legszélesebb politikai konszenzusra támaszkodik”, hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: lát lehetőséget arra is, hogy a magyar igazolványok tulajdonosai új kedvezményekhez jussanak, ám konkrét javaslatokról korai lenne még beszélni.
„Szeretnénk erős Közép-Európát kiépíteni, ezért Magyarország úgy tekint Romániára és Lengyelországra, mint a legfőbb szövetségeseire a térségben. Biztonságpolitikai értelemben úgy vélem, az amerikai rakétavédelmi rendszer romániai telepítése növeli Magyarország biztonságát és az erdélyi magyarság felelősségét külpolitikai kérdésekben. Ha nő a közösség felelőssége, nő a mozgástere is. Ez azt jelentheti, hogy az Amerikai Egyesült Államok nagyobb figyelemmel követi az erdélyi magyarság helyzetét és igényeit”, vélekedett.
Ami pedig a Magyarország és Románia jövőbeli gazdasági partnerségét illeti, a politikus szerint számos közös gazdasági lehetőség állhat a két ország előtt 2011-től, amikor majd Magyarország látja el fél évig az EU-elnökséget. „Van lehetőség arra, hogy a 2014–2020 közötti új EU-költségvetési időszak tervezésekor együtt dolgozzunk. Növelnünk kell Magyarország és Románia között az infrastrukturális hátteret: utakat kell építenünk, határátkelőket kell nyitnunk, vasutakra van szükség, amely által a gazdasági és szellemi-kulturális kapcsolatok lebonyolódhatnak. Magyarországnak nagy hangsúlyt kell fektetni azon ígéretek betartatására is, amelyek román részről már elhangzottak: a kulturális autonómia törvény megalkotását emelném ki – Szerbiában ez már megszületett –, továbbá a határon túli magyarság szempontjából fontos kulturális és oktatási intézmények megmaradását. A tömbmagyarság lehetőségei nagymértékben annak függvénye, hogy a közigazgatási decentralizáció miként valósul meg Romániában, és hogy ez miként segíti elő az erdélyi magyarság autonómiájának kiteljesedését”, összegzett az anyaországi politikus.
NAGY-HINTÓS DIANA. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Hajdúvárosi est Tóróval
Nagyszalontán a Hajdúvárosi esték elnevezésű RMDSZ-rendezvény legutóbbi alkalmára Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét hívták meg, aki tanulságos előadást tartott az érdeklődő nagyszalontaiaknak Az erdélyi magyarság dilemmái címmel.
A gondolkodók klubjaként is emlegetett rendezvénynek a legutóbbi találkozóját a szalontai Magyar Ház kistermében tartották meg szerdán a koraesti órákban. A jeles vendéget Török László polgármester köszöntötte, megkérvén az előadót, hogy legjobb tudása szerint tájékoztassa az „ősi hajdúfészek mai képviselőinek táborát”, adjon útbaigazítást napjainknak úgymond csetlő-botló útvesztőiben, dilemmáiban.
Toró T. Tibor bevezetőjében elmondta, hogy ő maga is kezdetben a tevékenynek számító RMDSZ tagja volt. Majd az évek politikai viharai az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felé hajtották. Említést tett a Tőkés Lászlót az RMDSZ tiszteletbeli elnökségétől megfosztó történésről is. De mindezek ellenére meg kell találni a közös gondjainkat megoldó konszenzusos megállapodást, mert csak így léphetünk előre. Együtt kell működni – tanácsolta az előadó. Hangsúlyozta, legyen bármilyen politikai vagy civil szervezet, meg kell találni a közös nevezőt – de csak az ésszerűség határain belül.
Napjaink égető kérdései közé tartoznak az autonómiatörekvések. Ezzel kapcsolatban is az egyet nem értés, az összefogás hiánya a fő akadály.
Az előadó az asszimiláció veszélyeire is figyelmeztetett, egy furcsa rövid történetet említett. Megkérdeztek egy polgárt, minek tartja magát. A válasz az volt: „Amikor kicsi voltam akkor magyarnak, de most felnőve már román lettem.” Hát ez a summája annak, hogy hova fejlődhetünk.
Sára Péter. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

Mi lett volna, ha...
Fantáziajáték az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában
Fantáziajátékot javasolt Markó Béla a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati ülésén, a kritikusoknak, kételyeket megfogalmazóknak bizonyítandó, hogy az RMDSZ jól döntött, amikor belépett a kormányba. Ajánlotta, "gondoljanak bele", hogyan telt volna ez a másfél hónap, ha nem vállal kormányzati szerepet, és most milyen volna a retorikája az RMDSZ-nek, ha ellenzékben volna.
Véleménye szerint az lehet az egyetlen következtetés, hogy "jó, az RMDSZ és a romániai magyarság szempontjából az egyetlen igazán hasznos döntés volt", bár "van aggodalom, szorongás és nehéz felelősségvállalás, ami ellenzékben nem nyomasztotta volna". Az RMDSZ-nek ebben a pillanatban négy minisztere van a 16 tagú kormányban, hét államtitkára, egy kormányfőtitkár-helyettese, sorolta, de nemcsak kormányzati tisztségeket jelent a kormányzati részvétel, hanem "esélyt a kormánynak alárendelt intézményekben".
Esély és eszköz
A kormányba lépés óta eltelt másfél hónapot zsúfoltnak nevezte: véglegesítették a nyugdíjtörvényt, amely, véleménye szerint, "nem úgy néz ki az RMDSZ-szel a kormányban, mint ahogy az RMDSZ nélkül nézne ki", "előttünk áll egy olyan tanügyi törvény kidolgozása és elfogadtatása, amely az Alkotmánybíróság által visszautasított tervezeten alapul, de amelyen lehet javítani". Markó kijelentette: az RMDSZ feladata megvédeni és kiszélesíteni, amit eddig elértünk, kivenni minden korlátozó rendelkezést, érvényesíteni a pozitív diszkriminációt, "útjára kell indítani a kisebbségi törvényt", illetve elindult a régiófejlesztés is, amit a képviselőházban "érdemben és jól kell lebonyolítani". Mindez esély és eszköz a nehéz gazdasági körülmények között is, jelentette ki.
Etnikai arány szerint
Zajlanak a koalíciós tárgyalások a megyékben is az RMDSZ és a PD-L között, mondta Markó a továbbiakban, és fontosnak nevezte, hogy megegyeztek az etnikai arány szerinti leosztásban a különböző intézményekben, de ugyanakkor belátta, hogy másfél hónap elteltével nem lehet komoly mérleget készíteni, csak szándékról, eszközökről, tervekről lehet beszélni. Hangsúlyozta: nehéz helyzetben vállalt kormányzást az RMDSZ azért, hogy a parlamentben, kormányban "legyen szószólója a magyar közösségnek".
Arról is beszélt, hogy mi nem volt az elmúlt másfél hónapban: nem volt koalíciós viszály, "nem mintha nem lett volna ok a veszekedésre", hanem mert az RMDSZ stabilizációs tényező tud lenni, tiszteletben tartja a szövetséget, és kormányzásban gondolkodik 2012-ig.
Az erdélyi magyarság szolidaritásának első pillanata
Végül utalt az 1990. február 10-i, százezres könyves-gyertyás tüntetésre, amely az erdélyi magyarság szolidaritásának első megnyilvánulása volt. Kijelentette: érdemes visszagondolni arra, hogy akkor mit követelt a magyarság (magyar nyelvű iskola Vásárhelyen, kétnyelvű felira-tok), és arra is, hogy milyen hatalmas összefogásra volt képes. Ugyanakkor március 15, 19, 20-a is a szolidaritás fontos pillanatai, ezen alapul az RMDSZ teljes munkája az elmúlt húsz esztendőben – mondta Markó.
"Ne gyártsanak hamis könyveket"
A felszólalók egyetértettek az elnökkel abban, hogy az RMDSZ-nek a kormányban a helye, de többen is kifogásolták például a nyugdíjtörvény előírásait. Ugyancsak kritika hangzott el a parlagon hagyott területek megadóztatása miatt, de az RMDSZ huszadik születésnapjára kiadott eseménynaptár sem nyerte el a képviselők mindegyikének a tetszését: dr. Bárányi Ferenc, a Kereszténydemokrata Mozgalom politikai alelnöke azt kifogásolta, hogy a dokumentum elfelejti megemlíteni, hogy a temesvári RMDSZ-szervezet alakult meg elsőként az országban, 1989. december 22-én délután 4 órakor, Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke egyenesen botrányosnak minősítette, és felszólította az RMDSZ- vezetést: "ne gyártsanak hamis könyveket". Ugyanakkor kijelentette: "a százezres tüntetés kapcsán egy fél szót kellett volna szólni a cigányságról is, mert nélkülük a vásárhelyi magyarság vereséget szenvedett volna", majd arra is figyelmeztetett, hogy senki sem beszélt a románokkal való kapcsolatról. Végül arra kérte az RMDSZ-t, "ne tekintsük ellenségnek a Székely Nemzeti Tanácsot, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot", és, mint hozzátette, "talán az MPP-vel is lehet valamit kezdeni", mert "ezek a konfliktusok rengeteg kárt okoznak".
A testület egyhangúlag megerősítette Takács Csabát a Kelemen Hunor művelődési miniszterré való kinevezés nyomán felszabadult (megbízott) ügyvezető elnöki tisztségben, illetve Tánczos Barnát az ügyvezető alelnöki tisztségben.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Merre tovább, erdélyi magyar média?
Marosvásárhelyen ülésezett szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Médiapolitikai Szakbizottsága, amely azzal a céllal alakult meg, hogy kidolgozzon és képviseljen magyar és román környezetben egy, a romániai magyar közösség sajátosságainak és szükségleteinek legjobban megfelelő médiapolitikát – tájékoztat az EMNT. A bizottság célja továbbá kidolgozni egy olyan lehetséges média-hálózat (sajtó, rádió, televízió, internet) tervezetét, amely felhasználva a ma már létező intézményeket, a felsőfokú szakmai képzésben részesült fiatalok munkáját, hatékonyabbá tudná tenni az erdélyi magyarság tájékoztatását, nem feledkezve meg a média mindenkori közszolgálati feladatairól sem (értékmegőrzés, értékteremtés, hídszerep, szórakoztatás stb.).
A tanácskozáson Boros Zoltán bevezetőjében elmondta: az erdélyi magyar média a rendszerváltás után húsz évvel problémákkal küzd és ebben az állapotban nem tud megfelelni küldetésének. A nehézségek egy részét a kisebbségi sajtó sajátos jellegéből eredő gazdasági hátrányok jelentik, de vannak területek, ahol a hatékonyság alacsony színvonalának közvetlen oka a nem megfelelő struktúra. Ilyen a közszolgálati televíziók és rádiók esete.
Makkay József (MÚRE, írott sajtó alelnök) a romániai magyar nyomtatott sajtó helyzetét elemezve kifejtette, a kisebbségi számarányból eredően legfeljebb a megyei napilapok élhetnek meg támogatások nélkül. A támogatások jelenlegi rendszeréből, mióta a szakmának (MÚRE) kevés beleszólása van az elosztásba, az RMDSZ irányában bírálóbb hangnemet megütő lapok semmilyen támogatásban nem részesülnek (a megszűnt Erdélyi Napló esete). Szerinte a kisebbségi sajtó támogatását nem a politikusok, hanem a szakma kellene véleményezze.
Mosoni Emőke (Román TV Magyar adása, Bukarest) ismertette a közszolgálati televíziók helyzetét. A megnőtt konkurencia mellett a több csatornán és rossz adásidőben való szétszórtság következménye a nézők számának jelentős csökkenése. A cél tehát a közszolgálati magyar adás hozzáférhetőbbé tétele. László Edit (Marosvásárhelyi Rádió, MÚRE audiovizuális alelnök) elmondta, a közszolgálati rádióműsorok helyzete bizonyos mértékig hasonlít a televíziókéhoz: nincs olyan rádiófrekvencia, amelyen sávváltás nélkül egymás után hallgatható lenne minden erdélyi magyar közszolgálati rádióműsor. Az elképzelés az összefüggő csatornára már rég megszületett, de a szerkesztőségek idegenkedtek az ötlettől, érthető módon, hiszen a közös sáv nem csak komoly egyeztetést igényelne, hanem kihatással lenne az önálló szerkesztőségek műsorpolitikájára és műsorrácsára.
Csép Sándor (Janovics Jenő Alapítvány, médiaszakember) írásban eljuttatott felszólalásában kitért a Janovics Jenő Alapítvány történetére, amelynek kuratóriumi tagja, és amely az egész napos független Erdélyi Magyar Televízió (EMTV) létrehozására született meg. Nehezményezi, hogy kuratóriumi tagként sincs rálátása a magyar adófizetők pénzéből átutalt összeg sorsára, sem a Marosvásárhelyen e pénzből létrehozott stúdió tevékenységére.
Ambrus Attila (MÚRE elnök) támogatási forrásokról és módozatokról számolt be. Nem értett egyet azzal a feltételezéssel, hogy az erdélyi magyar sajtó kritikátlanságának a támogatások politikai jellege az oka. Szerinte törvényhozási kezdeményezéssel kellene élni, például a lapkiadás adómentességének a bevezetése érdekében.
Boros Zoltán EMNT alelnök zárszavában elmondta, a Szakbizottság a közeljövőben a szakma képviselőinek további folyamatos konzultálásával kidolgozza és nyilvánosságra hozza elképzelését arról, hogy milyen fejlesztési stratégia lenne a megfelelő a nyomtatott és elektronikus sajtó, internet és multimédia területein, valamint arról, hogy milyen lépéseket kellene indítványozni a romániai média-hatóságoknál (az Országos Audiovizuális Tanács, a Közszolgálati Rádió és Televízió igazgató tanácsai), illetve a lehetséges magyarországi és EU-s forrás-intézményeknél. A bizottságnak a jelen kormányzási ciklusra vonatkozó javaslatait az EMEF legközelebbi találkozóján, február 20-án, az EMNT tárgyalói adják át az RMDSZ képviselőinek. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Nagyobb szakmaiságot vár Markó a tisztségviselőktől
Véleménykülönbségek ütköztek
Mint tegnapi tudósításunkból is kiderült, a szombati SZKT mozgalmasabb s érdekesebb is volt az utóbbi időben megszokottaknál. Ugyanis, meglepetésre, a központi vezetéssel ellenkező vélemények is elhangzottak. Ami különben normális egy valóban demokratikus szervezetben.
A felszólalások sorát Lakatos Péter nyitotta meg, aki szerint mind a belső választások előtt álló román pártok, mind a parlamenti választások előtt álló magyarországi pártok esetében a "kentaurbeszéd" a divat.
Az RMDSZ-ben nincs helye a "kentaurbeszédnek"
Ezzel szemben, véleménye szerint, az RMDSZ esetében az egyenes, egyértelmű beszéd a kívánatos. A szervezetet a magyar vízilabdacsapathoz hasonlította, amely 2000 óta négyévenként megnyerte az olimpiát, de ugyanabban a periódusban kétévente egyetlen világ- vagy Európa-bajnokságot sem. Az RMDSZ is négyévenként összeszedi magát, felnő a feladathoz, de a választások közötti időszakban nem teljesít folyamatosan jól".
Rámutatott, hogy ha a legutóbbi SZKT előtt még volt jogosultsága a "kentaurbeszédnek", a kormányra lépésről szóló döntés meghozatala után csak egy lehetőség maradt: jól összeszokott csapathoz méltó teljesítményt nyújtani. Figyelmeztette a testületet, nem lesz könnyű dolga az RMDSZ-nek, ismerve a PD-L-t, amely "tavaly ellenfélnek ugyan jó volt, lehetett bírálni, de idén partneri minőségben nehezebb nyilvánosan szóvá tenni az egyeztetés előtti kiforratlan, végig nem gondolt ötletek piacra dobását, ami gyorsan erodálja a kormány amúgy is megcsappant társadalmi támogatottságát". Ezért azt javasolta: "gondolkodásban, javaslattételben legyünk gyorsabbak, összehangolva a kormányzati, parlamenti, megyei cselekvéseket", és az RMDSZ-nek "az emberek mindennapjait érintő megszorító intézkedések hatásainak elviselhetőbbé tételében, a közigazgatási bürokrácia túlburjánzásának megelőzésében kell élen járnia".
Arra biztatott, "ne tűrjék el szó nélkül, hogy az ESZMNT-sek Tőkés Lászlóval az élen" mindenért az RMDSZ-t hibáztatják, "miközben ők egy épkézláb, kivitelezhető megoldást sem képesek javasolni", s rámutatott, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak akkor van értelme, ha "ésszerű egyeztetések folynak és nem vágyálmokat fogalmaznak meg ultimátum formájában. Szomorú és kiábrándító erkölcsi silányságra utal, ha egyeseknek az RMDSZ csak addig felel meg, amíg listáján európai parlamenti mandátumhoz jut valaki, majd utána az illető gátlástalanul posztkommunista utódpártnak titulálja szervezetünket. Egyeztetni csak a hozzávetőlegesen azonos irányú magyar közösségi érdekeket érdemes és szabad, az egyéni hatalomvágy és okkult államelnöki érdekek nem jöhetnek számításba".
Szemléletváltás szükségeltetik
Kira Miklós, a Szociáldemokrata Tömörülés alelnöke fogalmazott így, s a nyugdíjtörvény kapcsán hívta fel a figyelmet, hogy "az RMDSZ egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy a szociális kérdéseket szőnyeg alá seperje", mert "leghűségesebb és legnagyobb számú választói tábora érdekeinek föl nem vállalása tömegbázisának elvesztését, s ezáltal a szövetség létét sodorja veszélybe". Ezért, véleménye szerint "újra kell gondolni a prioritásokat, a szövetség elitje és a tagság közötti viszonyt".
Hangsúlyozta, hogy a szociális kérdések kiemelt kezelése jelen körülmények között legalább olyan fontos kihívást jelent, mint a kisebbségi jogokért folytatott küzdelem, és ebből a Szociáldemokrata Tömörülés részt kíván vállalni.
Össztűz a marosvásárhelyi tanácsra
Borbély László arról beszélt, jobban össze kell hangolni a tevékenységet, majd rátért a Gusa-szobor-ügyre. Elmondta, hogy a Maros megyei TKT elmarasztalta a vásárhelyi tanács RMDSZ- frakcióját, s utasította, hogy minden politikai döntésben konzultáljanak az RMDSZ vezetésével. Bejelentette, hogy dr. Benedek István lemondott a frakcióvezetői tisztségről, és "megyünk tovább".
Markó Béla szerint a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója "köszöni szépen, jól megvolt magában, nem érdekelte az RMDSZ véleménye, és szégyenletes módon a Gusa-ügyben összevissza kenték-fenték, nyilatkoztak"... Az eset maga kivédve, mondta, de "nagyon sok helyen RMDSZ-es tanácsosok, polgármesterek úgy tekintik, hogy őket születésüktől fogva felruházta a sors azzal, hogy polgármesterek, tanácsosok, miniszterek, államtitkárok legyenek, s minden az égvilágon. Ez elfogadhatatlan. Mint ahogy az is, hogy sokan elfelejtik, az RMDSZ bizalmából és az RMDSZ megbízásából, erejéből vannak ott, ahol vannak".
Az RMDSZ nem a megélhetési politikusok szövetségeként született
Katona Ádám, az EMK elnöke ezekkel a szavakkal kezdte felszólalását, hozzátéve, hogy a valóság sajnos, "nagyon ebbe az irányba mutat". Rámutatott, az EU-csatlakozás során "iszonyatosan sokat veszítettek" azzal, hogy az RMDSZ kormányban volt. "Ez a vonat elment, mondta, de nem ment el az a vonat, az a százezres tüntetés, amellyel mozgósítani lehetett embereket, "az akkori vezetés akarata ellenére", utalva arra, "amit Domokos Géza telefonált Sütő Andrásnak", és amiről az évfordulóra kiadott könyvben egyetlen szó sem esik. Erre mondta, hogy az RMDSZ ne gyártson hamis könyveket, mert "nem becsületes dolog". Nehezményezte, hogy bár fél szó sem esik a cigányságról, akik nélkül a vásárhelyi magyarság elveszett volna, s hogy Nagyvárad azzal, hogy a koldusokat kitiltotta a városból, nem oldott meg semmit. Felemelte szavát a magyar széthúzás ellen, és a székelyföldi hőszigetelések kapcsán kérte Borbély Lászlót, találjon megoldást ezek finanszírozására.
Annyi államtitkárjelölt volt, hogy egész Európát el tudtuk volna látni
Válaszában Markó Béla a 20. évforduló kapcsán azt mondta, hogy egy ilyen esemény során "adottak a keretek és abból valakik mindig kimaradnak", s javasolta Katona Ádámnak, ha elégedetlen, "írja meg a saját RMDSZ-történetét". Bárányi Ferencnek azt válaszolta, úgy tudja, hogy Temesvár benne van a könyvben, de a szervezetalakítás egyidejűsége, a szolidaritás volt a legfontosabb. A nyugdíjtörvényt ért kritikákra reagálva "eléggé baloldalinak" nevezte a törvényt, kiemelve, hogy voltak kérdések, amelyekben történt előrelépés. Azt is mondta: "A kormányzás hátránya, hogy bizonyos dolgokat nem lehet elmondani. Nem lehet Bukarestben egyet, Vásárhelyen mást mondani".
Arról is beszélt, hogy sokan elfelejtik, az RMDSZ támogatása révén kerültek funkcióba. A vásárhelyi tanács mellett felemlegette a gyergyói, a székelyudvarhelyi problémákat, amelyek szerinte nem csak fegyelmi kérdések, majd beszélt a dekoncentrált intézményekről, hogy "adták a jelöléseket csőstül a területi szervezetek". "Annyi államtitkárjelölt volt, hogy egész Európát el tudtuk volna látni államtitkárokkal". Nagyobb felelősséget, nagyobb szakmai igényességet kért a területektől; olyan embereket tegyenek vezető tisztségbe, akik szakmailag bizonyítottak, s akik képesek a lehető legmagasabb szinten ellátni a feladatukat. Emellett a legnagyobb politikai elkötelezettségre van szükség, mondta végül az RMDSZ elnöke.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Az RMDSZ lemondott a pártpénzről a kisebbségi támogatás fejében
Immár hivatalosan is az RMDSZ kasszájába folynak be a romániai magyar közösségnek szánt költségvetési támogatások. A Hivatalos Közlönyben február 17-én jelent meg a 100-as számú kormányhatározat, amely nem a Communitas Alapítványt, hanem a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget jelöli meg a romániai magyar kisebbségnek szánt költségvetési támogatások kezelőjeként. Nem csak ezen a ponton módosult a kormányhatározat a korábbi évek hasonló jogszabályaihoz képest. Kimaradt a dokumentumból az a hivatkozás, amely szerint ebből a pénzből nem részesülhetnek azok a kisebbségi szervezetek, amelyek parlamenti pártként is költségvetési támogatáshoz jutnak.
A helyzetet Frunda György szenátor azzal magyarázta az Agerpres hírügynökségnek, hogy az RMDSZ kettős szerepet tölt be a magyar közösség életében: a közösség politikai képviselete mellett kulturális feladatokat is vállal. A nemzeti kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, 1997-től azonban kénytelen volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a parlamenti pártként kapott támogatástól.
Az EMKE maga kérte a feladat átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az általa bejegyzett, és vezetői által irányított Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. Az alapítvány nyilvántartásba vételét a költségvetés végrehajtásáról rendelkező 2001/376-os kormányhatározat emelte jogerőre. Ennek megjelenése óta a Communitas kizárólag a román költségvetésből származó pénzalapokkal gazdálkodott.
Az RMDSZ vezetői több alkalommal is büszkén említették meg, hogy a kisebbségek szervezetei közül egyedül az erdélyi magyarság számára kiutalt pénzeket kezelő Communitas Alapítvány vezetett be nyílt pályázati rendszert. Arról viszont hallgattak, hogy a megszerzett költségvetési támogatásnak rendszerint csak harmadrészét osztották ki a pályázati rendszeren keresztül (lásd a táblázatot). A fennmaradó kétharmad felhasználására soha nem adtak magyarázatot az erdélyi magyarságnak. Az elmúlt években a Krónika megannyi cikkében közölt arra utaló információkat, hogy a Communitas-pénzt tulajdonképpen az RMDSZ élte fel. Az alapítvány székházaként építették fel a szövetség ügyvezető elnökségének kolozsvári épületét, és jószerével a teljes RMDSZ-apparátust a Communitas fizetési listáira írták. Amikor ezt 2004 áprilisában a kolozsvári területi munkaügyi igazgatóságtól kapott hivatalos irattal igazoltuk, az intézmény szóvivőjét fizetésmegvonásban részesítették a bizalmasnak tekintett információk kiadása miatt.
Feláldozták a párttámogatást
A Communitas Alapítványt egyébként már 2009-ben felmentették a korábbi feladatai alól. Ez a tavalyi kisebbségi támogatások elosztásáról szóló 2009/396-os kormányhatározatból derül ki. A januárra és februárra járó támogatási összeget még az alapítvány kasszírozta, márciustól azonban az RMDSZ lépett a helyébe. A kormányhatározatot az Interetnikus Kapcsolatok Hivatala részéről Markó Attila államtitkár jegyezte. Csütörtöki megkeresésünkre elmondta, az ő nyilvántartásukban az RMDSZ szerepel az erdélyi magyarság képviselőjeként. Az RMDSZ-től kapott kérvény alapján utalták immár a szövetség számlájára a pénzt 2009 márciusától. Markó Attila úgy tudta, az RMDSZ azáltal vált alkalmassá a pénz törvényes befogadására, hogy lemondott a költségvetésből származó párttámogatásról. Hozzátette, a párttörvény is rögzíti azt az összeférhetetlenséget, amely kimaradt a kisebbségi pénzeket osztó idei kormányhatározatból.
A magyar kisebbségnek nyújtott állami támogatások megoszlása

.„Ragaszkodunk Székelyföldhöz, mint önálló régióhoz!” – EMNT-közlemény
Bár számos kérdésben eltérő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ álláspontja, a 2010. február 20-i marosvásárhelyi találkozójukon a párbeszéd és az egyeztetések folytatásáról döntöttek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon belül.
Az EMNT álláspontja szerint az autonómia az erdélyi magyar közösség jogos igénye, függetlenül attól, hogy az RMDSZ kormányoz, vagy ellenzékben van. Ennek érdekében tehát az autonómia-munkacsoportnak folytatnia kell a munkáját. Stratégiai és az aktuálpolitikai szinten is olyan törvényjavaslatot kell kialakítani, amely belső demokráciát teremt, és esélyegyenlőséget biztosít a politikai szereplőknek, továbbá megteremti a kulturális autonómia intézményi és jogi kereteit – fogalmazták meg az autonómia-munkabizottság előtt álló feladat irányelveit.
A találkozón a magyar közösség számára különösen fontos aktuálpolitikai kérdésekről is egyeztettek. A közoktatás egészét érintő költségvetési szigor, amelynek értelmében bevezetik a normatív finanszírozást (vagyis ősztől a tanulók létszáma alapján fizetik majd a tanárokat), a kisebbségi oktatást halmozottan hátrányos helyzetbe hozza. Ezért az EMEF résztvevői elhatározták: oktatási bizottságot alakítanak, amelyet azzal a feladattal bíznak meg, hogy a lehető legrövidebb idő alatt dolgozzon ki tervet a normatív tanügyi támogatás hátrányainak kivédésére a kisebbségi oktatás pozitív diszkriminációjának elve alapján. A felek egyetértettek abban, hogy az új tanügyi törvényben paradigmaváltásra van szükség, tovább kell lépni az oktatási autonómia fele, hogy reform címén ne számolhassanak fel magyar osztályokat, iskolákat.
Ami a küszöbön álló közigazgatási reform kérdését illeti, Tőkés László EMNT-elnök leszögezte: „Regionális ügyekben kimondtuk és kimondjuk, hogy Székelyföld sem közigazgatási, sem regionális átalakítási módszerekkel, eszközökkel, törvényekkel nem feldarabolható. Ragaszkodunk Székelyföldhöz, mint önálló régióhoz és annak fenntartásához”.
Az EMEF napirendjén szerepelt a verespataki aranykitermelést ciántechnológiával megoldani kívánó bányaprojekt is. A felek egyetértettek abban, hogy nemet kell mondani a ciántechnológián alapuló verespataki kitermelésre, továbbá abban is megegyeztek: közösen lépnek fel annak érdekében, hogy az Európai Unió egész területén tiltsák be a ciántechnológián alapuló bányászatot.
Szóba került a Kulturális Autonómia Tanács megalakításának kérdése is. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a mielőbbi megalakulást szorgalmazta, de elfogadta az RMDSZ javaslatát, melynek értelmében májusban megalakul a Kulturális Autonómia Tanács.
Felemás eredményre jutottak a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) összehívásával kapcsolatban. A korábban közösen elfogadott, és a tavaly őszi nagygyűlésen kitűzött márciusi időpontot már nem tartja alkalmasnak az RMDSZ, ugyanakkor a napokban megnevezi a küldötteit, akik a paritásos bizottságban egyeztetnek a tartalmi és szervezési kérdésekről.
A támogatáspolitikáról is eltérőek az álláspontok: az RMDSZ szerint a törvény értelmében a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezetnek jár az állami költségvetési támogatás, az EMNT szerint ez a magyar közösséget illeti. Az EMEF márciusban összeülő támogatáspolitikai munkacsoportjának feladata lesz a kompromisszumos álláspont kidolgozása.
A közeljövő egyik fontos eseménye, a marosvásárhelyi Fekete Márciusra emlékező rendezvénysorozat tárgyában sikerült közös nevezőt találni. Az elhangzottak értelmében az ezelőtt húsz évvel egész erdélyi magyar közösségünk, a magyar-román megbékélés, valamint a parlamentáris demokrácia ellen irányuló, háttérből szervezett „ellenforradalomra”, amely a visszarendeződést készítette elő, az EMEF keretén belül közösen szerveznek megemlékező eseményeket.
Marosvásárhely, 2010. február 20.
Az EMNT
Tájékoztatási Szolgálata. Forrás: erdély.ma

Folytatódjon a magyar-magyar párbeszéd!
Bár számos kérdésben eltérő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ álláspontja, a 2010. február 20-i, marosvásárhelyi találkozójukon a párbeszéd és az egyeztetések folytatásáról döntöttek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon belül.
Bár számos kérdésben eltérő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ álláspontja, a 2010. február 20-i, marosvásárhelyi találkozójukon a párbeszéd és az egyeztetések folytatásáról döntöttek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon belül.
Az EMNT álláspontja szerint az autonómia az erdélyi magyar közösség jogos igénye, függetlenül attól, hogy az RMDSZ kormányoz, vagy ellenzékben van. Ennek érdekében tehátaz autonómia-munkacsoportnak folytatnia kell a munkáját. Stratégiai és az aktuálpolitikai szinten is olyan törvényjavaslatot kell kialakítani, amely belső demokráciát teremt, és esélyegyenlőséget biztosít a politikai szereplőknek, továbbá megteremti a kulturális autonómia intézményi és jogi kereteit – fogalmazták meg az autonómia-munkabizottság előtt álló feladat irányelveit.
A találkozón a magyar közösség számára különösen fontos aktuálpolitikai kérdésekről is egyeztettek. A közoktatás egészét érintő költségvetési szigor, amelynek értelmében bevezetik a normatív finanszírozást (vagyis ősztől a tanulók létszáma alapján fizetik majd a tanárokat), a kisebbségi oktatást halmozottan hátrányos helyzetbe hozza. Ezért az EMEF résztvevői elhatározták: oktatási bizottságot alakítanak, amelyet azzal a feladattal bíznak meg, hogy a lehető legrövidebb idő alatt dolgozzon ki tervet a normatív tanügyi támogatás hátrányainak kivédésére a kisebbségi oktatás pozitív diszkriminációjának elve alapján. A felek egyetértettek abban, hogy az új tanügyi törvényben paradigmaváltásra van szükség, tovább kell lépni az oktatási autonómia fele, hogy reform címén ne számolhassanak fel magyar osztályokat, iskolákat.
Ami a küszöbön álló közigazgatási reform kérdését illeti, Tőkés László EMNT-elnök leszögezte: „Regionális ügyekben kimondtuk és kimondjuk, hogy Székelyföld sem közigazgatási, sem regionális átalakítási módszerekkel, eszközökkel, törvényekkel nem feldarabolható. Ragaszkodunk Székelyföldhöz, mint önálló régióhoz és annak fenntartásához”.
Az EMEF napirendjén szerepelt a verespataki aranykitermelést ciántechnológiával megoldani kívánó bányaprojekt is. A felek egyetértettek abban, hogy nemet kell mondani a ciántechnológián alapuló verespataki kitermelésre, továbbá abban is megegyeztek: közösen lépnek fel annak érdekében, hogy az Európai Unió egész területén tiltsák be a ciántechnológián alapuló bányászatot.
Szóba került a Kulturális Autonómia Tanács megalakításának kérdése is. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a mielőbbi megalakulást szorgalmazta, de elfogadta az RMDSZ javaslatát, melynek értelmében májusban megalakul a Kulturális Autonómia Tanács.
Felemás eredményre jutottak a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) összehívásával kapcsolatban. A korábban közösen elfogadott, és a tavaly őszi nagygyűlésen kitűzött márciusi időpontot már nem tartja alkalmasnak az RMDSZ,ugyanakkor a napokban megnevezi a küldötteit, akik a paritásos bizottságban egyeztetnek a tartalmi és szervezési kérdésekről.
A támogatáspolitikáról is eltérőek az álláspontok: az RMDSZ szerint a törvény értelmében a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezetnek jár azállami költségvetési támogatás, az EMNT szerint ez a magyar közösséget illeti. Az EMEF márciusban összeülő támogatáspolitikai munkacsoportjának feladata lesz a kompromisszumos álláspont kidolgozása.
A közeljövő egyik fontos eseménye, a marosvásárhelyi Fekete Márciusra emlékezőrendezvénysorozat tárgyában sikerült közös nevezőt találni. Az elhangzottak értelmében az ezelőtt húsz évvel egész erdélyi magyar közösségünk, a magyar-román megbékélés, valamint a parlamentáris demokrácia ellen irányuló, háttérből szervezett „ellenforradalomra”, amely a visszarendeződést készítette elő, az EMEF keretén belül közösen szerveznek megemlékező eseményeket.
Marosvásárhely, 2010. február 20.
Az EMNT
Tájékoztatási Szolgálata. Forrás: erdon.ro

RMDSZ–EMNT párbeszéd
Bár számos kérdésben eltérő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ álláspontja, a szombati marosvásárhelyi Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon a párbeszéd és az egyeztetések folytatásáról döntöttek a felek.
A tanácskozás napirendjén szerepelt egyebek mellett a magyar összefogás kérdése, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának az ügye. Ezután következtek a konkrét kérdések, a kisebbségi és az oktatási törvénytervezet kérdése, és általában az úgynevezett oktatási reform okozta gondok, a fejlesztési régiók átalakításának ügye, és a verespataki beruházás kérdése. A több órás tanácskozás végén Markó Béla, az RMDSZ, illetve Tőkés László, az EMNT elnöke külön-külön nyilatkozott a sajtónak.
Szemrehányást tettünk az RMDSZ-nek
Tőkés László: – Hosszas vitát követően megegyeztünk, hogy az autonómiabizottság folytatja a tárgyalásokat a kisebbségi törvénytervezet számunkra legmegfelelőbb formában való kialakítása érdekében, másfelől pedig távlatilag stratégiai szinten folytatja a tevékenységét. Az oktatásügyben összehívjuk az EMEF oktatási bizottságát, amely kezelni igyekszik a jelenlegi válságos tanügyi helyzetet.
A regionális ügyekben kimondtuk és kimondjuk, hogy Székelyföld sem közigazgatási, sem regionális átalakítási módszerekkel, eszközökkel, törvényekkel nem feltagolható. Ragaszkodunk Székelyföldhöz mint önálló régióhoz, s annak fenntartásához. A verespataki bányaügyben egyöntetűen kimondtuk, hogy a ciános bányakitermeléssel nem értünk egyet, és együtt szorgalmazzuk a ciános kitermelés európai szintű betiltását, ezen fáradozom egyébként én magam is az európai parlamentben.
A székelyföldi önkormányzati nagygyűlés kérdésében az RMDSZ nem tartja időszerűnek a március 12-i dátumot, kénytelenek voltunk ezt tudomásul venni, illetve miután az EMNT kinevezett egy ad hoc öttagú bizottságot a nagygyűlés előkészítésére, az RMDSZ is kinevezi a napokban a saját öttagú küldöttségét, és ez hivatott megegyezni a következő önkormányzati nagygyűlés időpontjáról.
Sor került a támogatáspolitikai kérdésre is, ugyanis szemrehányást tettünk az RMDSZ-nek, hogy a tavaly, miközben mi éppen a támogatáspolitika átalakításáról kezdeményeztünk megbeszélést és egyeztetést, kiderült, hogy a Communitastól átutalták az egész kisebbségi közösségi szervezeteknek járó támogatást az RMDSZ-nek. Annyiban máris megállapodtunk, hogy rövidesen összeül az EMEF támogatáspolitikai munkacsoportja Bodó Barna és Takács Csaba társelnökök vezetésével.
Prioritás az oktatás
Markó Béla: – Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mai találkozóján több témáról tárgyaltunk. Tulajdonképpen a konklúzió az, hogy különböző témákban dolgozunk együtt. Amit most legfontosabbnak, legidőszerűbbnek és mindenképpen prioritásnak tartanék, az az oktatás. Ezért egyrészt együtt dolgoznánk az oktatási törvénytervezeten, mert ezt a kormánynak, és utána a parlamentnek minél előbb el kellene fogadnia, de együtt dolgozunk olyan kérdéseknek a megoldásán is, mint például az a reformintézkedés, amely a finanszírozásra vonatkozik, és amely a jelenlegi formájában könnyen elvezethet majd az iskolák, magyar osztályok megszüntetéséhez. Éppen ezért a kritériumrendszeren változtatni kell. A kisebbségi törvénytervezeten is együtt fogunk működni, és ugyanúgy a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezésén.
Olyan döntéseket is hoztunk ugyanakkor, hogy a tervezett székelyföldi nagygyűlést ebben az időszakban nem tartjuk időszerűnek, tehát kollégáink majd egyeztetnek, és egy későbbi időpontban fogjuk majd megtartani.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Az oktatási reform hátrányos a kisebbségek számára
Tőkés László EMNT-elnök kijelentette: az „úgynevezett oktatási reform” a kisebbségek, így a magyarság számára is hátrányos.
Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülése után Tőkés elmondta: az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélésen több témáról szó esett, többek között a kisebbségi és az oktatási törvényről is.
„Az oktatás ügyében jövő héttől újabb munkacsoport alakul. Ez a csoport egyrészt a magyar oktatás védelmét célzó javaslatokat fogalmaz meg az úgynevezett oktatási reform kontextusában, amely különben hátrányos a nemzeti kisebbségek, így a magyarok számára is, másrészt az általános oktatási törvényen dolgozik” – fejtette ki Tőkés.
Mint mondta, az EMEF ülésén szó esett „a román kormány által a nemzeti kisebbségi közösségeknek szánt támogatáspolitikáról” is, és bírálta, hogy tavalytól az „RMDSZ monopolizálta az állami költségvetésből származó pénzügyi források egészét, és ez elfogadhatatlan az EMNT számára.”
Ugyanakkor Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette: az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum számára az oktatás a legfőbb prioritás, hiszen a tanügyben tervezett „finanszírozási reform” magyar osztályok és iskolák felszámolásához vezethet.
„Ha az iskolák finanszírozására szánt fejkvótát nem megfelelően alkalmazzák, a kritériumokat nem rögzítik világosan, magyar osztályok és iskolák felszámolásához vezethet a reform. Meg kell mondanom, hogy jelenleg ez a legfontosabb feladat számomra és kollégáim számára. Ez a rendszer számunkra nem elegendő, az egyenlősdi kritériumok nem vezetnek jóra, így más kritériumokat kell találnunk a finanszírozásra a magyar iskolák számára. Ebben is együtt dolgozunk az EMNT-vel. Más területeken is együttműködünk, így az oktatási, kulturális intézmények finanszírozása terén úgy romániai, mint magyarországi alapokból” – fejtette ki Markó.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Régióátszervezés - Markó kompromisszumban reménykedik a PD-L-vel.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kijelentette: a fejlesztési régiók átszervezéséről szóló tervezet ügyében valószínűleg sikerül kompromisszumra jutni a PD-L-vel.
„Nem tudom, olyan lesz-e a térkép, amilyennek mi elképzeltük, hiszen, mint önök is tudják, koalícióban általában kompromisszumos döntések születnek. Valószínűleg kompromisszumra jutunk, még nem tudjuk, hogyan. Egy dolog biztos a fejlesztési régiók kapcsán: éspedig hogy PD-L-s kollégáink is egyetértenek velünk abban, hogy a jelenlegi felosztás nem hatékony, és hogy a jelenlegi nyolc helyett kétszer ennyi fejlesztési régiót kellene létrehozni, tehát körülbelül 15-16 régiót” – fejtette ki Markó.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: a koalíción belül a „konkrét felosztásról” még nem esett szó.
„A továbbiakban koalíciós partnereinkkel kell tárgyalnunk a konkrét felosztásról, tehát a konkrét térképről, hogy mely megyék lesznek egy-egy régió részei, és erről még nem beszéltünk PD-L-s kollégáinkkal. Ugyanakkor ez ügyben az EMNT-vel is folyamatosan konzultálunk, együtt dolgozunk” – fűzte hozzá.
A Szenátus hallgatólagosan elfogadta azt a törvénytervezetet, amelyet az RMDSZ-es honatyák kezdeményeztek, s amely 16 fejlesztési régió létrehozásáról rendelkezik, önálló régióba sorolja Kovászna, Hargita és Maros megyét és öt makrorégió megszervezését írja elő.
A törvénytervezet, melyet az összes RMDSZ-es képviselő és szenátor aláírt a 2004/ 315-ös, Románia fejlesztési régióiról szóló törvényt módosítja és egészíti ki, hallgatólagos elfogadásának időpontja február 10. volt.
A tervezet szerint Romániában 16 fejlesztési régiót és 5 nagy régiót hoznak létre, melyek nem közigazgatási egységek és nincs önálló jogi személyiségük.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Közös törvényalkotás
A kisebbségi és oktatási törvénytervezet, az oktatási reform okozta gondok, a fejlesztési régiók átalakítása és a verespataki bányaberuházás szerepelt többek között az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) szombati marosvásárhelyi ülésének napirendjén. A tárgyalás szünetében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője és Markó Béla RMDSZ-elnök külön-külön számolt be a sajtónak a tárgyalás menetéről.
"Fontosnak tartjuk a magyar együttműködés folytatását, és erőnk szerint mindent megteszünk annak érdekében, hogy olyan események, mint az RMDSZ kormányra lépése, vagy egyéb megosztó kérdések ne távolítsanak el egymástól" - hangsúlyozta Tőkés. Az EP-képviselő szerint az ülésen megegyeztek, hogy az autonómiabizottság folytatja a tárgyalást a kisebbségi törvénytervezetről. Markó Béla szerint a kiindulási alap a már meglevő törvénytervet lesz, amelyet öt évvel ezelőtt elfogadott az akkori román kormány, majd a parlament elvetette azt.
Közös bizottságok alakulnak
Az oktatással kapcsolatos kérdés orvoslása érdekében úgy döntöttek, hogy megalakítják az oktatási bizottságot, amely kezelni igyekszik az ügyet. Az RMDSZ-nek és az EMNT-nek feltétlenül együtt kell működnie a terítéken levő törvénytervezetek jobbítása érdekében, hangsúlyozta Markó Béla is az oktatási törvényre és a fejlesztési régiók átszervezéséről szóló jogszabálytervezetre utalva. Hozzátette, a szövetségnek természetesen a kormánykoalíciós partnerrel is együtt kell működnie. Az RMDSZ-elnök az EMEF legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy az oktatási reform terén hallassa szavát, ugyanis mint mondta, fennáll a veszély, hogy a fejkvóta bevezetése a kisebbségi iskolák, osztályok felszámolásához vezet. "A kisebbségi törvénytervezeten és a gazdasági régiók átszervezésén is közösen dolgozunk" - tette hozzá Markó, hozzátéve, hogy a koalíciós egyeztetések után valószínűleg kompromisszumra jutnak majd a Demokrata-liberális Párttal (PDL) az ország regionális átszervezését illetően. "A PDL-s kollegák is egyetértenek velünk abban, hogy a jelenlegi felosztás nem jó, a nyolc gazdasági fejlesztési régió helyett ezeknek a duplájára lenne szükség. Erről további tárgyalásokat kell folytatnunk" - mondta az RMDSZ-elnök. Tőkés László eközben a Székelyföld feldarabolása ellen emelte fel szavát. "Regionális ügyekben kimondtuk, hogy Székelyföld sem közigazgatásilag, sem regionális átalakítási módszerekkel, eszközökkel, törvényekkel nem feldarabolható, ragaszkodunk a Székelyföldhöz, mint önálló régióhoz" - hangsúlyozta a fejlesztési régiók átszervezése kapcsán Tőkés. Egyetértettek a verespataki bányaberuházás ügyében is: együttesen szorgalmazzák, hogy európai szinten betiltsák a ciántechnológiát. "Mi sem értünk egyet olyan megoldásokkal, amelyek környezetvédelmi gondokat okoznak, illetve veszélyeztetik az ott található régészeti leleteket" - tette hozzá Markó Béla.
Elhalasztott székely nagygyűlés
Az EMEF-ülésen a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés is szóba került. Tőkés szerint az EMNT tudomásul vette, hogy az RMDSZ nem tartja időszerűnek a március 12-i nagygyűlést, és a továbbiakban közösen egyeztetnek ennek megszervezéséről. Az EMNT kinevezett egy öttagú bizottságot és a napokban az RMDSZ is kinevezi saját küldöttségét, amelyek egyeztetnek a következő önkormányzati találkozó időpontjáról. Tőkés úgy véli, a Székely Nemzeti Tanács sem szervezi meg a március 12-re hirdetett nagygyűlését, ugyanis szerinte nem lenne értelme a külön értekezletnek. (Gazda Zoltán, az MPP Kovászna megyei elnöke tegnap közölte: az EMNT nem tárgyalhat a rendezvény elhalasztásáról). Terítékre került az EMEF-en a támogatáspolitikának a Krónika pénteki számában ismertetett kérdése is. "Szemrehányást tettünk az RMDSZ-nek, hogy miközben a támogatáspolitika átszervezéséről kezdeményeztünk megbeszéléseket, kiderült, a Communitas Alapítványtól a kisebbségnek, kisebbségi szervezeteknek járó támogatást átutalták az RMDSZ-nek. Rövidesen összeül az EMEF támogatáspolitikai munkacsoportja, amelynek Bodó Barna és Takács Csaba lesz a két társelnöke" - szögezte le az EMNT-elnök. Tőkés kifejtette: a Magyar Polgári Párttal érdemben akkor kezdeményeznek párbeszédet, ha az tisztázza belső ellentmondásait és megerősödik. "Furcsa, hogy mindjárt könnyebben értünk szót az RMDSZ-szel, mint azzal a párttal, mely az erdélyi magyar jobboldalt képviseli" - mondta a politikus. A két szervezet vezetőinek a marosvásárhelyi fekete márciusra emlékező rendezvénysorozat tárgyában is sikerült közös nevezőre jutnia, az EMEF keretében közösen szerveznek megemlékező eseményeket.
Máthé Éva. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Megnyitották az EMNT székelyföldi központi irodáját
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Udvarhelyszéki Szervezete 2010. február 23-án, Székelyudvarhelyen a Kossuth Lajos utca 20. szám alatt nyitotta meg a Székelyföldi Központi Irodáját.
Az alkalomra meghirdetett sajtótájékoztatón jelen volt Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, László János, az EMNT székelyföldi régióelnöke, Nagy Pál udvarhelyszéki-, Bencze Tibor csíkszéki-, Jakabos Janka háromszéki elnökök, valamint Papp Előd, az EMNT egyik alelnöke.
Toró T. Tibor a Tanács regionális és helyi szinten betöltött szerepét hangsúlyozta, illetve körvonalazta az iroda szükségességét és feladatait.
László János régióelnök szerint szerepét tekintve az EMNT Székelyföldi Központi Irodája elsősorban a székelyföldi szervezetek közötti együttműködést irányítja és kommunikációs feladatokat lát el. Tájékoztatás területén kiemelt feladata a tagság, illetve a közvélemény felé irányuló tájékoztatás megszervezése és hatékony működtetése, továbbá az országos központtal való egyeztetés is.
Nagy Pál udvarhelyszéki elnök kihangsúlyozta, hogy ezentúl a helyi közéletben is aktív szerep vár az EMNT Udvarhelyszéki Szervezetére. A jelenlegi pártközi torzsalkodásokkal túlfűtött légkörben az EMNT a hatalmon kívüliek tisztánlátásával igyekszik majd jó irányba terelni a többi közszereplőt, akikkel a közösség érdekében remélhetőleg partneri viszonyt sikerül kialakítani. Az udvarhelyszéki EMNT tovább folytatja a szervezetépítést, összehangolva tevékenységét a többi területi szervezettel is.
A Székelyföldi Központi Iroda monitoring munkát is végez. Az Erdélyi Figyelőszolgálat tevékenysége többek között magába foglalja környezetünk figyelését regionális szinten, hírlevelek terjesztését és a kisrégió állapotáról készült jelentések készítését.
Az udvarhelyszéki iroda munkáját Somogyi Attila irodavezető segíti.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Székelyföldi Központi Irodájának, akárcsak az EMNT Udvarhelyszéki Szervezetének, Tőkés László EP képviselő irodája biztosít helyet.
Az iroda nyitvatartási rendje:
Hétfő – péntek 10:00-14:00
Az iroda elérhetősége:
535600 Székelyudvarhely, Kossuth Lajos 20.
Telefon: 0747-272 676
E-posta: emnt.szki@gmail.com. Forrás: Erdély.ma

Markó: Alapvető véleménykülönbség van közöttünk
A múlt hét végi EMEF-tanácskozáson az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács átadott egy meghívót az RMDSZ-nek azzal, hogy nagyon szeretnék, ha részt vennének az igazságért induló fáklyás menetben, amely a marosvásárhelyi fekete március huszadik évfordulójára szervezett rendezvénysorozat nyitómomentuma lesz.
Ennek kapcsán, újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla szövetségi elnök kijelentette:
- Mi is fogunk szervezni eseményeket, és mondtam is az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács-béli kollégáknak, hogy kicsit furcsállom, és talán egyeztetni kellett volna velünk is, amikor Marosvásárhely márciusáról akarunk megemlékezni, hiszen úgy adódik, hogy az RMDSZ vezetői közül ma is többen vannak, akik így-úgy részesei, szenvedő alanyai voltak az akkor történteknek. Az azért különös, hogy nem velük konzultálva és őket meg nem kérdezve történik a megemlékezés.
Az első nagy megemlékezés március 15-én lesz
- Az RMDSZ is meg fog emlékezni, és azt gondolom, hogy az első nagy megemlékezés ebben az esetben maga március 15-e lesz mint fontos ünnepünk. Húsz éve ünnepeltük meg először március 15-ét itt, Marosvásárhelyen, aztán rá néhány napra bekövetkezett március 19-20., tehát nem hiszem, hogy nekünk most azon kellene huzakodnunk, hogy ki hogyan emlékezik. Az jó, hogy mindenki tudatában van annak, hogy mennyire fontos felidézni az akkori tanulságokat, mert ezek nemcsak marosvásárhelyi érvényűek, hanem egész Erdélyt átfogó, sőt egész Kárpát-medencei fontosságúak.
- Részt vesz az RMDSZ a fáklyásmenetben?
- Nem tudom. Megmondom őszintén, egyelőre nem foglalkoztam a konkrét programmal, amelyet Tőkés Lászlóék szerveznek. Nem vagyok én ilyen fáklyásmenetpárti, de hát szervezhetünk fáklyás felvonulást. Utoljára gyermekkoromban cipeltek el különböző fáklyásmenetekre, emlékszem, egész más érzelmi háttérrel. Nem tudom tehát, hogy részt veszünk-e ezen a fáklyásmeneten.
Az erdélyi magyarok számára a lehetséges legerősebb eszköz a kormányban való részvétel
- A kormányba lépés kapcsán fejtette ki Tőkés László, hogy nem lenne jó, ha az RMDSZ közelebb kerülne a koalíciós partnereihez, mint a magyarokhoz…
- Azt hiszem, alapvető véleménykülönbség van közöttünk. Tőkés László és még néhány jelentős személyiség sem 1996-ban, sem 2004-ben, sem 2009-ben nem igazán tudták támogatni azt, hogy a romániai magyar érdekvédelmi szervezet kormányzásra vállalkozzék. Nemcsak most, amikor Tőkés László nincs az RMDSZ-ben, hanem már 1996-ban, amikor az RMDSZ-ben volt, akkor sem igazán értett egyet vele. Ez az alapvető nézetkülönbség most is megvan, és én továbbra is állítom, hogy az erdélyi magyarok számára ma, a jelenlegi politikai körülmények között a lehetséges legerősebb eszköz, ha jól használjuk ki egyrészt az önkormányzatokban való jelenlétet – az is kormányzás, helyi szinten, és attól senki sem ódzkodik –, másrészt pedig központi szinten, a kormányban való részvételt.
Mózes Edit, Népújság. Forrás: Erdély.ma

Markó Béla: Nem vagyok fáklyásmenetpárti
Nincs megegyezés a március 19-20-i megemlékezés ügyében
A múlt hét végi EMEF-tanácskozáson az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács átadott egy meghívót az RMDSZ-nek azzal, hogy nagyon szeretnék, ha részt vennének az igazságért induló fáklyásmenetben, amely a marosvásárhelyi fekete március huszadik évfordulójára szervezett rendezvénysorozat nyitó momentuma lesz.
Ennek kapcsán, újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: – Mi is fogunk szervezni eseményeket, és mondtam is az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács-béli kollégáknak, hogy kicsit furcsállom, és talán egyeztetni kellett volna velünk is, amikor Marosvásárhely márciusáról akarunk megemlékezni, hiszen úgy adódik, hogy az RMDSZ vezetői közül ma is többen vannak, akik így- úgy részesei, szenvedő alanyai voltak az akkor történteknek. Az azért különös, hogy nem velük konzultálva és őket meg nem kérdezve történik a megemlékezés.
Az első nagy megemlékezés március 15.- én lesz
Az RMDSZ is meg fog emlékezni, és azt gondolom, hogy az első nagy megemlékezés ebben az esetben maga március 15-e lesz mint fontos ünnepünk. Húsz éve ünnepeltük meg először március 15-ét itt, Marosvásárhelyen, aztán rá néhány napra bekövetkezett március 19-20., tehát nem hiszem, hogy nekünk most azon kellene huzakodnunk, hogy ki hogyan emlékezik. Az jó, hogy mindenki tudatában van annak, hogy mennyire fontos felidézni az akkori tanulságokat, mert ezek nemcsak marosvásárhelyi érvényűek, hanem egész Erdélyt átfogó, sőt egész Kárpát-medencei fontosságúak.
Népújság: Részt vesz az RMDSZ a fáklyásmenetben?
Markó Béla: Nem tudom. Megmondom őszintén, egyelőre nem foglalkoztam a konkrét programmal, amelyet Tőkés Lászlóék szerveznek. Nem vagyok én ilyen fáklyásmenetpárti, de hát szervezhetünk fáklyás felvonulást. Utoljára gyermekkoromban cipeltek el különböző fáklyásmenetekre, emlékszem, egész más érzelmi háttérrel. Nem tudom tehát, hogy részt veszünk-e ezen a fáklyásmeneten.
Az erdélyi magyarok számára a lehetséges legerősebb eszköz a kormányban való részvétel
Népújság: A kormányba lépés kapcsán fejtette ki Tőkés László, hogy nem lenne jó, ha az RMDSZ közelebb kerülne a koalíciós partnereihez, mint a magyarokhoz…
Markó Béla: Azt hiszem, alapvető véleménykülönbség van közöttünk. Tőkés László és még néhány jelentős személyiség sem 1996-ban, sem 2004-ben, sem 2009-ben nem igazán tudták támogatni azt, hogy a romániai magyar érdekvédelmi szervezet kormányzásra vállalkozzék. Nemcsak most, amikor Tőkés László nincs az RMDSZ-ben, hanem már 1996-ban, amikor az RMDSZ-ben volt, akkor sem igazán értett egyet vele. Ez az alapvető nézetkülönbség most is megvan, és én továbbra is állítom, hogy az erdélyi magyarok számára ma, a jelenlegi politikai körülmények között a lehetséges legerősebb eszköz, ha jól használjuk ki egyrészt az önkormányzatokban való jelenlétet – az is kormányzás, helyi szinten, és attól senki sem ódzkodik –, másrészt pedig központi szinten, a kormányban való részvételt.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Lemondott Bakk Miklós
Bakk Miklós lemondott az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében létrehozott autonómiabizottság társelnöki tisztségéről.
A politológus a sajtónak eljuttatott közleményében azzal indokolja döntését, hogy a bizottság társelnökeként, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) felkérése alapján az elmúlt hónapokban egy közös, több politikai és mozgalmi eszközt integráló autonómia-stratégia kimunkálását kívánta előmozdítani, törekvése azonban nem volt sikeres. Szerinte a bizottság munkája lassan haladt, az RMDSZ pedig mind a kisebbségi törvény, mind pedig a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés kérdését csupán az aktuálpolitikai helyzet és a kormányzati pozíció nézőpontjából tekintette, és stratégiai érveket, elképzeléseket nem igényelt a bizottságtól. Ezért úgy döntött, hogy lemond társelnöki tisztségéről, de – mint leszögezi – továbbra is nagyon fontosnak tartja, hogy az autonómia kérdésében az egyeztetés keretei – a kevés eredmény ellenére is – fennmaradjanak, és a bizottság munkáját szakértőként továbbra is támogassa. „Lemondásomat jelzésnek szántam arra vonatkozólag, hogy nem működik jól a bizottság” – fejtette ki a Szabadság kérdésére Bakk Miklós.
Az autonómiatanács RMDSZ-es társelnöke, Márton Árpád több okból kifolyólag is meglepetéssel fogadta Bakk Miklós döntését. Lapunknak elmondta: a bizottságban valamennyien egyetértettek abban, hogy egyaránt foglalkoznak stratégiai és aktuálpolitikai kérdésekkel, illetve azoknak a minimális feltételeknek a kidolgozásával, amelyeknek a készülő törvénytervezetnek eleget kell tennie ahhoz, hogy az RMDSZ elfogadtassa azt a parlamentben. „Az más lapra tartozik, hogy a munkálatok során hol a stratégia, hol pedig az aktuálpolitikai kerültek terítékre, s ezért kissé nehézkesebb volt az egyeztetés. A testületen belül azonban teljes volt az egyetértés arról, hogy mindhárom kérdéssel egyaránt foglalkozunk” – fejtette ki Márton Árpád. Elmondása szerint Bakk Miklós döntése azért is meglepő számára, mivel a politológus ebbéli szándékát már bejelentette az EMEF legutóbbi marosvásárhelyi ülésén, és akkor mind jómaga, mind pedig Tőkés László, az EMNT elnöke kifejtette: indokolatlannak tartja döntését. Tőkés László ráadásul azt is közölte, hogy nem fogadja el a felajánlott lemondást. „Ezért az a gyanúm, hogy a felsorolt indokoktól eltérő lehet Bakk Miklós lemondásának az oka” – vélekedett Márton Árpád.
P. A. M. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

SZNT-s meghívás, RMDSZ-es nem
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 12-én 15 órára a sepsiszentgyörgyi kultúrpalotába hívta össze a második székelyföldi önkormányzati nagygyűlést. A szervezők meghívtak minden székelyföldi önkormányzati képviselőt, illetve polgármestert, valamint megyeelnököt, hogy politikai hovatartozástól függetlenül vegyenek részt a nagygyűlés munkálataiban.
„Reméljük, hogy ezúttal nem lesz vita sem az ülés formájáról, sem annak tartalmáról, minden politikai szereplő felismerte, hogy az autonómia érdekében egységes fellépésre van szükség” – írja Farkas Csaba, aki szerint eddig pozitív válasz érkezett az EMNT és az MPP ügyvezető elnökétől. Farkas szerint a nagygyűlés legfontosabb javaslata, hogy határozatban rögzítsék a magyar nyelv hivatalos jogállását Székelyföldön.
„Az RMDSZ nem vesz részt az SZNT által március 12-én Sepsiszentgyörgyön megszervezett önkormányzati nagygyűlésen” – jelentette ki hétvégén Markó Béla, aki elmondta, az általa vezetett szervezet nem tervezett közös rendezvényt az SZNT-vel, és nem is kapott meghívást ilyenre. Markó ugyanakkor nem kommentálta az SZNT nagygyűlésének fő célkitűzését, miszerint a magyar nyelv hivatalos jogállását szeretnék határozatba foglalni.
Kovács Zsolt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Toró T. Tibor lesz az EMEF autonómia munkacsoport elnöke
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke veszi át az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum autonómiabizottságának társelnöki tisztségét, miután az EMNT részéről delegált Bakk Miklós politológus benyújtotta lemondását. Toró T. Tibor a Transindex kérdésére elmondta, Bakk már korábban le akart mondani a tisztségről, mivel elégedetlen volt a munka lassú haladásával. Azonban az EMNT kérésére nem tette meg.
„Az autonómiabizottság munkálatain belül nagyobb hangsúlyt kapott az aktuálpolitikai kihívások megvitatása és ezek kapcsán felmerülő kérdések megválaszolása. Bakk Miklós nem politikus, ő a stratégiai célok kidolgozását részesítette előnybe az aktuálpolitika helyett” - mondta el Toró, hozzátéve, hogy Bakk szakértőként továbbra is részt vesz a bizottság munkálataiban.
Még elmondta, úgy fogja gyakorolni a társelnöki funkciót, hogy közben nem téveszti szem elől Bakk Miklós meglátásait, mert maximálisan egyetért ezekkel. Hozzáfűzte, a munka folytatása halaszthatatlan, hiszen ígéretek szerint a kisebbségi törvény egy új löketet kap a parlamentben, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen formában fog átmenni a törvényhozó testületen.
Toró elmondta, fontos egy, a kisebbség jogállásáról szóló, jól megfogalmazott kellőképpen egyeztetett törvény, mivel az megteremtheti a kulturális autonómia közjogi kereteit. Így nem érthet egyet Szász Jenő MPP elnök tegnapi kijelentésével, miszerint a magyar kisebbségnek nem kisebbségi törvényre, hanem autonómiára van szüksége.
Bakk Miklós politológus lemondását egyébként azzal indokolta, hogy nem sikerült kidolgozni egy autonómiastratégiát, illetve nehezményezte, hogy az RMDSZ a kisebbségi törvény és a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés kérdését alárendeli az aktuálpolitikai helyzetnek és a kormányzati szerepvállalásának. (hírszerk.) Forrás: Transindex.ro

Szembenézés a kommunizmussal
Tőkés László európai parlamenti képviselő tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján beszámolt a február 24-26-a között lezajlott prágai nemzetközi konferenciáról, amely A kommunizmus bűnei címet viselte. A konferencia fővédnökségét Jan Fischer cseh miniszterelnök vállalta, a szervezők a védnökségre rajta kívül olyan személyiségeket kértek fel, akiknek élete és munkája a kommunizmus elleni harcot fémjelzi, mint amilyenek Romániából Tőkés László európai parlamenti képviselő, Tunne Kelam észt, Milan Zver szlovén és Jana Hybášková volt cseh EP-képviselők.
A konferencián Tőkés az igazságszolgáltatás elmaradásának következményeiről szóló tanácskozást felvezető előadásában kijelentette: nem alkalmazhatunk kettős mércét a totalitarizmusok megítélésében. Idézte Kelamot: „A nácizmus és a kommunizmus ikertestvérekként, kéz a kézben robbantották ki a második világháborút.” A magyar Országgyűlésben néhány nappal ezelőtt elfogadott jogszabályra visszautalva érthetetlennek minősítette, hogy míg a holokauszt tagadását büntetik, a kommunista terror tagadásával szemben a legtöbb országban bűnös engedékenység érvényesül. A három napos tanácskozás végén a résztvevők egy közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben egyebek mellett leszögezik: „Mivel az emberiség ellen elkövetett kommunista bűncselekmények kivizsgálása és az ezen ügyekben való igazságtétel nem tartozik a létező nemzetközi bíróságok jogkörébe, az Európai Unión belül egy új nemzetközi bíróság létrehozását indítványozzuk, amelynek feladata a kommunizmus bűneinek kivizsgálása. Ez a bíróság a nácizmus bűneit kivizsgáló és elítélő Nürnbergi bírósághoz, illetve a volt Jugoszláviában elkövetett bűnök kivizsgálására létrejött bírósághoz hasonló módon vizsgálná ki és ítélné el az emberiség elleni elkövetett kommunista bűncselekményeket.”
Az erdélyi képviselő ugyanakkor felháborodását fejezte ki Marius Oprea és Dinu Zamfirescu eltávolítása miatt a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet, illetve a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet éléről. Ennek kapcsán megjegyezte: készülvén a Temesvári Kiáltvány megszövegezésének 20. évfordulójára, fontos felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy annak a 8. pontja – amelynek értelmében volt szekusok, pártaktivisták és pártvezetők 12 évig, azaz három mandátum idejéig nem tölthettek volna be köztisztségeket – 1990 után nem teljesült. Sajtókimutatásokat idézve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke rámutatott, hogy még a forradalmárigazolvánnyal rendelkezők között is találhatunk volt szekusokat, illetve arra, hogy mennyi volt szekuritátés és egykori pártaktivista politizál mai napig aktívan a különböző román pártok és a RMDSZ színeiben. Magyar részről két személyt említett példaként: Fazakas László volt margittai lelkipásztort, akit előbb román parlamenti képviselőként, majd püspökjelöltként „futtattak” a bihari RMDSZ vezetői, és akiről egyértelműen bebizonyosodott, hogy kollaborált a volt pártállami titkosrendőrséggel. Az ő egyik fő támogatója Lakatos Péter jelenlegi román parlamenti képviselő volt, aki tíz éve a bihari RMDSZ prominense. Róla tudni lehet, hogy tűzoltótisztként az 1989 előtti román belügyhöz tartozott, tehát a Temesvári Kiáltvány 8. pontja rá is vonatkozik. Mennyivel előbb tartanánk, ha 1990-ben érvényt lehetett volna szerezni ennek a követelésnek – mondta Tőkés László. Rendet kell tenni az egyházakban, a közéletben és a társadalomban is, szögezte le az EP-képviselő, és ő elkötelezett ez ügyben.
Húsz év múlva sem tudjuk, hogy kik voltak az ún. „terroristák”, kik írták a marosvásárhelyi Fekete Március forgatókönyvét, vagy kik a felelősök a bányászjárásokért – sorolta az EP-képviselő. Létezik egy összetett és nagyon konkrét kimutatás ezekről az esetekről, és amennyiben Traian Băsescu államfő és Laura Codruţa Kövesi főügyész tartják a szavukat, akkor remélhetően előbb-utóbb talán ki is vizsgálják a közelmúltunk szégyenfoltjait. A február 16-án közzétett szekus-lista további nevekkel bővült, jelentette be Tőkés László, így már 136-ot tartalmaz.
Zárszóként az EMNT elnöke kifejezte reményét, hogy a prágai nemzetközi értekezlet új lendületet ad a kommunizmus bűnivel való szembenézés folyamatának, és a remélt európai támogatással itthon is sikerül felelősségre vonni a bűnösöket. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)