Gyógyír a poszttrianoni traumára
Nincs külön magyarországi és határon túli magyar érdek – emelte ki Németh Zsolt külügyi államtitkár vasárnap a Budapest XXII. kerületében tartott nemzeti összetartozás napi ünnepségen.
A Fideszes politikus rámutatott: minden magyar érdeke, hogy kihozzuk a határok feletti összetartozásból, amit lehet, erre hívja fel a figyelmet évről-évre a nemzeti összetartozás napja. A külügyi államtitkár hangsúlyozta: mindent meg kell tenni az anyaországi élet szervezésével az államigazgatásban, az önkormányzatokban, a gazdaságban és a szellemi életben azért, hogy a határon túliak „magától értetődő kapcsolódási pontokat” találjanak. „Meg kell tenni mindent, hogy a határon túli magyar szervezetekkel – így az Erdélyi Magyar Néppárttal és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal is – olyan együttműködési programokat alakítsunk ki, amelyek minden szakterületen felszabadítják az összetartozásban rejlő energiákat, és értéket teremtenek. Ezáltal pedig megőrzik és átörökítik az új nemzedékeknek az összetartozást” – mondta Németh. Hozzátette: meg kell tenni mindent ezekért a célokért a szomszédos országokkal és a nemzetközi partnerekkel való együttműködésben is, olyan projektek indításával, amelyek szorosabbá teszik a kapcsolatokat a magyarországi és a szomszédos országok társadalma, nemzetei és gazdaságai között. A külügyi államtitkár elmondta, Nyugat-Európa számos országában beigazolódott, hogy a kisebbségek területi és kulturális autonómiaformái segítik az önmegvalósítást, az energiák felszabadulását, és ez így van a Kárpát-medencében is. „Több autonómia, több teljesítmény. Több teljesítmény, gyorsabb felemelkedés. Gyorsabb felemelkedés, jobb Közép-Európa” – foglalta össze az államtitkár a nemzeti összetartozás programját.
Tőkés László erdélyi EP-képviselő az ünnepségen azt mondta: Trianon nem egyedi, egyszeri esemény, hanem 93 éve tartó gyilkos folyamat. „Állandó poszttrianoni traumában élünk, ezért nagyon fontos az anyaország támogatása a külhoni magyarság számára” – hangsúlyozta az EMNT elnöke, aki szerint ez az ünnep egy történelmi eseményen, Trianonon, és egy kristálytiszta eszményen alapul, ami nem más, mint az összetartozás. „Ez az, ami magyarok százezreit gyűjti össze ezekben a napokban. Gyásznap helyett az egymásra találás napját éljük át” – hangsúlyozta Tőkés, majd a székely lobogót magasba emelve azt mondta az egybegyűltek előtt: „ezt a zászlót senki nem veheti ki a kezünkből”. Kijelentette: a romániai magyarok nem akarnak az erdélyi szászok, svábok és zsidók sorsára jutni, akiket „kemény valutáért árusítottak ki.”
Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
szekelyhon.ro

Tőkés László: Trianon 93 éve tartó gyilkos folyamat
Az erdélyi magyarok nem akarnak az erdélyi szászok, svábok és zsidók sorsára jutni, akiket „kemény valutáért árusítottak ki." – mondta Tőkés László, az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke Budapest XXII. kerületében tartott nemzeti összetartozás napi ünnepségen. Az emléknap június 4-én, a Trianoni szerződés évfordulóján van.
A XXII. kerületben nemzeti összetartozás napi megemlékezést tartottak, melyen beszédet mondott Németh Zsolt külügyi államtitkár és Tőkés László, az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke.
Németh Zsolt rámutatott: minden magyar érdeke, hogy kihozzuk a határok feletti összetartozásból amit lehet, erre hívja fel a figyelmet évről-évre a nemzeti összetartozás napja. Hozzátette: az év minden napján, és nemcsak ünnepi keretek között , hanem „szürke hétköznapi aprómunkával" kell megtenni mindent ezért az eredménymaximalizálásért.
A külügyi államtitkár hangsúlyozta: mindent meg kell tenni itthon, az anyaországban a hazai élet szervezésével az államigazgatásban, az önkormányzatokban, a gazdaságban és a szellemi életben azért, hogy a határon túliak „magától értetődő kapcsolódási pontokat" találjanak. Meg kell tenni mindent, hogy a határon túli magyar szervezetekkel, – így az Erdélyi Magyar Néppárttal és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal is -, olyan együttműködési programokat alakítsanak ki, amelyek minden szakterületen felszabadítják az összetartozásban rejlő energiákat, és értéket teremtenek. Ezáltal pedig megőrzik és átörökítik az új nemzedékeknek az összetartozást – mondta. Németh Zsolt úgy folytatta: meg kell tenni mindent ezekért a célokért a szomszédos országokkal és a nemzetközi partnerekkel való együttműködésben is, olyan projektek indításával amelyek szorosabbá teszik a kapcsolatokat a magyarországi és a szomszédos országok társadalma, nemzetei és gazdaságai között. A külügyi államtitkár szerint minél szabadabb és stimuláltabb környezetben élnek otthon a határon túli magyarok, annál többet tudnak kihozni képességeikből. Ezért kérnek ők autonómiát és ezért támogatjuk mi az autonómia törekvéseiket – fejtette ki.
Hozzátette: Nyugat-Európa számos országában beigazolódott, hogy a kisebbségek területi és kulturális autonómia formái segítik az önmegvalósítást, az energiák felszabadulását, és ez így van a Kárpát-medencében is. „Több autonómia, több teljesítmény. Több teljesítmény gyorsabb felemelkedés. Gyorsabb felemelkedés jobb Közép-Európa" – foglalta össze a külügyi államtitkár a nemzeti összetartozás programját.
Tőkés László, EP-képviselő az ünnepségen azt mondta: Trianon nem egyedi, egyszeri esemény, hanem 93 éve tartó gyilkos folyamat, és „állandó poszttrianoni traumában élünk". Ezért nagyon fontos az anyaország támogatása a külhoni magyarság számára – hangsúlyozta az erdélyi politikus. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint ez az ünnep egy történelmi eseményen, Trianonon, és egy kristálytiszta eszményen alapul, ami nem más, mint az összetartozás. Ez az, ami magyarok százezreit gyűjti össze ezekben a napokban, „gyásznap helyett, az egymásra találás napját éljük át".
Tőkés László magasba emelve a székely lobogót azt mondta az egybegyűltek előtt: ezt a zászlót senki nem veheti ki a kezünkből, majd idézve Szabó Dezső szavait úgy fogalmazott: megmaradásunk, anyagi és lelki megújhodásunk feltétele, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Kijelentette: nem akarnak az erdélyi szászok, svábok és zsidók sorsára jutni, akiket „kemény valutáért árusítottak ki."
Az ünnepségen állampolgársági eskütételt is tartottak. Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP) polgármester azt mondta: „mi anyaországiak meg sem értjük mit jelent, hogy sokan ismét felvehetik fiatalságuk, őseik állampolgárságát".
Kitért arra, hogy nyilván nem mindannyian hoztak könnyű döntést a kérelem beadásakor, hiszen több országban nem csak nem nézik jó szemmel, de egyenesen büntetik is ezt a lépést. Azt kívánta, élvezzék ezt az új helyzetet, találják meg számításukat magyar állampolgárként akár szülőföldjükön, akár Magyarországon, vagy bárhol a világban. Ugyanakkor azt is kérte, hogy soha ne felejtsék el a gyökereiket, amelyek több mint 1000 éve megtartották a magyarságot.
„Önökön is múlik, hogy újabb 1000, vagy több ezer év elteltével elhangzik-e magyar szó a Földön, ismerik-e zenénket, táncainkat, kultúránkat" – fogalmazott a kormánypárti politikus.
MTI
Erdély.ma,

Túlszárnyalta a reményeket az első Kalotaszegi Magyar Napok
Gergely Balázs: elégedettek, boldogok és hálásak vagyunk
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Reconstructio Egyesület és a Kalotaszeg Klub először szervezett Kalotaszegi Magyar Napokat Bánffyhunyadon, május 31-e és június 2-a között. A rendezvényre a helybeliek által csak Barcsay-kertnek nevezett elkerített zöldövezetben került sor. A változatos program minden korosztály számára tartogatott meglepetést, élményt nyújtó eseményt. Június 1-jén, szombaton, a Nemzetközi Gyermeknap alkalmával kiemelt hangsúlyt kaptak a kisebbeknek szánt programok, amelyekben oroszlánrészt vállalt a kolozsvári Donát Alapítvány. Ami a zenei kínálatot illeti, itt is a bőség zavarával találták szembe magukat a bánffyhunyadiak: a néptáncegyüttesek fellépése mellett a könnyűzene különböző műfajaiból is kaphattak ízelítőt. Gergely Balázs elmondta: a Kalotaszegi Magyar Napok első rendezvényének sikere túlszárnyalta a reményeiket; ez pedig erőt ad a szervezőknek a folytatásra is.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Csak az autonómia jelenthet gyógyírt – Megemlékezés Nagyváradon
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezeteinek közös rendezésében, a Partiumi Keresztény Egyetem pantheonjában elhelyezett Trianon-emléktáblánál, 2013. június 4-én a trianoni békediktátum aláírásának 93. évfordulójáról emlékeztünk meg. Ezt a napot a Magyar Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává, annak jeléül, hogy – amint a 2010. évi XLV. számú törvényben szerepel – „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság”.
Nagy József Barna EMNT-régióelnök köszöntötte az egybegyűlteket, aki szerint a trianoni gyásznap Magyarország történelmének egyik legsötétebb napja, amikor is a nemzetközi igazságtalanság diadalmaskodott a magyarok felett. Kifejtette: ma már azt látjuk, hogy ez a nemzet felegyenesedik, és az állampolgárság kiterjesztésével végre elindult a határok feletti nemzetegyesítés. Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke beszédében Trianont a történelem leggyalázatosabb békediktátumának nevezte, amikor a kapzsiság, az irigység, a gyűlölet győzött az igazság felett. Napjainkban egyedül az autonómia jelenthet gyógyírt a Trianon okozta sebekre – jelentette ki az EMNT elöljárója, megemlékezvén arról is, hogy a 2013-as évet az Autonómia Évének nyilvánította a Tőkés László vezette nemzeti mozgalom. Török Sándor ugyanakkor hozzátette: „az, ami más európai nemzeti kisebbségeknek jár, az nekünk, magyaroknak, Európa legnagyobb nemzeti kisebbségének is jár. Aki ezt nem veszi tudomásul, az gazember, de minimum cinkos.”
Végezetül Zatykó Gyula, a Néppárt alelnöke szólt az egybegyűltekhez, mondván: egy országot roppantottak össze a nagyhatalmak a trianoni békediktátum aláírásakor. Magyarország területe 71, lakosságának 64 százalékát vesztette el, továbbá ipari termelésének 81 százaléka került idegen kezekbe – részletezte Zatykó. Hozzátette: a nemzeti szocializmus idején, nagyapáink csak csukott ablakok mögött mertek beszélni arról a rémálomról, amit az idegen megszállók viselkedése okozott. Napjainkban Magyarország nemzeti kormányának köszönhetően kezd tudatosulni, hogy hiába szabdalták szét hazánkat, a Kárpát-medence természetes egysége megváltozhatatlan. A magyarság csak akkor tud végre talpra állni, ha visszatér gyökereihez: Istenhez, a család szentségéhez és a nemzet eszméjéhez – hangsúlyozta a néppárti alelnök, aki beszéde végén a gyermekvállalás fontosságát emelte ki.
A megemlékezés nemzeti imáink eléneklésével, és az emlékezés koszorúinak elhelyezésével zárult. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt közleménye
Erdély.ma

Az összetartozás napja Marosvásárhelyen is
Marosvásárhelyen a Bolyai téri unitárius egyházközség kertjében az egy évvel ezelőtt elültetett almafánál gyűltek össze azok, akik kötelességüknek érezték megemlékezni a trianoni békediktátumról.
A trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját két éve a magyar Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Tavalyhoz hasonlóan Marosvásárhelyen idén is az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Állampolgárok Klubja, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt hívta az emlékezőket a Bolyai téri unitárius egyházközség kertjébe kedden kora délután.
Az EMNP marosvásárhelyi elnöke, Jakab István elmondta, a 93 évvel ezelőtt aláíratott diktátum igazából Magyarország szétdarabolását és halálát okozta, mintsem békeszerződés lett volna.
Az EMNT Maros megyei elnöke, Cseh Gábor hangsúlyozta: egyik szeme sír, a másik nevet. Nevet, mert 90 év után olyan kormánya van ma Magyarországnak, amely cselekedett a külhoni magyarokért. Sír, mert Trianont nem lehet elfelejteni, hiszen a külhoniakat az 1940–44 közötti időszakot leszámítva az utódállamokban másodrangú állampolgároknak tekintik. „Hiába állította gróf Apponyi Albert, hogy a tények hamisak, a magyar delegáció bizonyítékait meg sem nézték, meg sem hallgatták. Trianonra emlékezve ne az Európai Uniótól várjuk a megoldást, mert tehetségtelen, és nem hajlandó közbelépni. Ne azoktól a politikusainktól várjuk a segítséget, akik jobban ragaszkodnak a bársonyszékhez, ezt látjuk 23 éve. Cselekedjünk és reménykedjünk ezen a gyásznapon”– fogalmazott Cseh Gábor.
A Nemzeti Összetartozás Napján tavaly elültetett almafa előtt – amelynek gyökerei összetartanak, növekedése pedig legyen a magyar nemzet növekedése – Bodnár Tünde, Kozsik József és Nagy Hajnalka Zsuzsanna szavalt, Diós Brigitta pedig népdalt énekelt. A megemlékezést Nagy László unitárius főjegyző zárta Pál apostol levelével, majd hozzátette: június 4-én szerte a világon, akik ezt a nyelvet beszélik, egy kicsit megállnak és emlékeznek, hogy reménye legyen a nemzetnek.
Gáspár Botond
szekelyhon.ro

Nemzeti összetartozás napja: megemlékezések Erdélyben
Több erdélyi településen tartottak megemlékező rendezvényeket a nemzeti összetartozás napján.
Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban szerveztek ünnepséget a nemzeti összetartozás napján, ahol helybeli és magyarországi diákok mutattak be irodalmi-zenés műsort. Ezt követően az Erzsébet parkban lévő volt országzászló helyén tartották meg a trianoni megemlékezést, amelyen hagyományosan valamennyi politikai szervezet képviselője beszédet mondott.
Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester a Székely Nemzeti Múzeumban megszervezett rendezvény megnyitóján rámutatott: június 4-e gyásznap az erdélyi magyaroknak, hiszen a trianoni döntés következményeként elveszítették a hazájukat. „Próbálnak elküldeni minket Mongóliába vagy Magyarországra, holott nem vagyunk bevándorlók, nem azért élünk Romániában, mert egy elmaradott országból menekülve idejöttünk. Mi a szülőföldünkön maradtunk, a határok jöttek-mentek a fejünk felett.”
Antal Árpád szerint könnyebb lenne a romániai magyarság helyzete, ha betartották volna az 1918. december elsejei gyulafehérvári ígéreteket. „Akkor lesz Székelyföld és Erdély a mienk, ha a következő években jól politizálunk, jó diplomatáink lesznek, és több gyerekünk lesz, mint más nemzeteknek” –mutatott rá Antal Árpád.
Az ünnepi műsort követően a történelmi magyar egyházak templomainak harangzúgásával kezdődött a trianoni megemlékezés az Erzsébet parkban, ahol Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta: Magyarország nem mondott le a székelységről, az országházán most is lobog a székely zászló, bizonyságul annak, hogy az anyaország felelősséget visel az elszakított nemzetrészekért.
A megemlékezésen felszólaltak az Erdélyi Magyar Ifjak, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet, az MPP, az EMNP és az RMDSZ képviselői. Imát mondott Incze Zsolt a Sepsi-református Egyházmegye esperese. A rendezvény helyszínén a szervezők felhúztak egy 2 méteres székely zászlót, amely a következőkben ott is marad.
Tamási Áron szülőfalujában három éve emelték Erdély első Trianon emlékművét. Az emlékműnél tartott idei ünnepségen a Tamási Áron Művelődési Egyesület meghívására Dörner György a budapesti Újszínház igazgatója is részt vett, aki szavalatával tette ünnepélyessé a rendezvényt.
"Ha nem vagyunk őszinték magunkkal Trianon kapcsán, az egész életünk hazuggá válik. Trianon az igazodási pont, ehhez képest kell építeni a jelent, a jövőt" - nyilatkozott az MTI-nek az esemény kapcsán Dörner György. Azt is hozzátette, a nemzeti összetartozás napja csak ráirányítja a figyelmet az összetartozásra, ami az év valamennyi napján természetes kell hogy legyen.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetei Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem panteonjában elhelyezett Trianon-emléktáblánál tartott megemlékezést.
Maszol.ro/MTI

Megingathatatlan a szebb jövőbe vetett hit
A trianoni diktátum kilencvenhárom évvel ezelőtti aláírásának időpontjában, délután fél ötkor lovas felvonulással, a központi parkban szónoklatokkal, szavalatokkal, valamint a Mikó-vár előtt az Összefogás Tüzének meggyújtásával egybekötött megemlékezésre került sor Csíkszeredában.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Identitas Egyesület, a Minta, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) csíkszéki szervezete, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és Csíkszereda önkormányzatának szervezésében a Gloria Victis-szobornál egyperces néma csenddel vette kezdetét a megemlékezés, majd a huszárok irányításával a megjelentek a központi parkba vonultak.
A parkban az emelvény előtt félkörben álló több száz megemlékezőt Fülöp István, az EMI elnökségi tagja köszöntötte, majd Tőke Ervin helyi önkormányzati képviselő szólt az egybegyűltekhez. „Légy résen! – szól a cserkészek mottója. Nekünk is így kell most tennünk, amikor szellemi és gazdasági hadviselést folytatnak ellenünk. Most nem engedhetünk jogos követeléseinkből, őseink verejtékes munkájával szerzett földjét védelmeznünk kell, és meg kell akadályoznunk, hogy elherdálják erdeinket” – mondta Tőke. Hangsúlyozta, amennyiben a trianoni szerződésben foglalt önrendelkezési jogot nem tartják tiszteletben, úgy a paktum semmissé nyilvánítandó. Ezt követően vitéz Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének elnöke elszavalta József Attila Levegőt! című versét.
Petres Katalin, az EMI csíkszéki szervezetének alelnöke kiemelte, Trianon nemcsak a szétszaggatott magyarságról, határokról és városokról szól, hanem a nemzet múltjáról, jelenéről és jövőjéről is. „Erdélyben huszonhárom éve dolgozunk azon, hogy kisebbségi jogainkat elismerjék. Igen, haladunk, de nem ez a jó irány. Más értékekhez kell igazodni, felül kell írni a múltat, és megmutatni, hogy a magyarok szebb jövőbe vetett hite megingathatatlan” – emelte ki az alelnök. Szatmári Ingrid református lelkész nehezményezte, hogy „egyesek ünnepnek nevezik ezt a napot, holott ez nem más, mint egy mély seb, amelyben még mindig benne van a tőr”. „A trianoni diktátum égbekiáltó bűn volt nemcsak a kitervelők és végrehajtók, hanem a közömbösen figyelők részéről is. A bűn következménye pedig a romlás, a szenvedés. Nem történt bocsánatkérés, Európa pedig hallgat. De mi a hazáról, örökségünkről nem mondunk le, keresztényekként nem lehetünk reménytelenek” – nyomatékosította a lelkész.
Solymosi Alpár unitárius lelkész örvendetesnek tartotta, hogy „idén szemmel láthatóan többen jelentek meg, mint tavaly”, majd Pál apostol szavaival élve hozzátette, „ez is bizonyítja, hogy nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erőben, az pedig ott rejtőzik mindannyiukban”. Solymosi sérelmezte, hogy „kilencvenhárom év után egy elrabolt ország elrablói még mindig felfuvalkodottak”, és képtelenek megtenni a sebeket begyógyító lépéseket. Csapai Árpád egyetemi lelkész megköszönte a gyásznapi megemlékezést a szervezőknek, „akik fiatal koruk ellenére már tudják, mit jelent Trianon, és nem szégyellik felvállalni, hogy fáj nekik”. Az egyházak képviselőinek áldása után a jelenlévők elénekelték a székely és magyar himnuszt.
A keddi esemény zárásaként este kilenc órakor a Mikó-vár melletti parkolóban meggyújtották az Összefogás Tüzét. A kétnapos megemlékezés keretében szerdán 19 órától a Mikó-vár szabadtéri színpadán fellép a csíkzsögödi Harom Néptáncegyüttes, 19.30-tól pedig a szentegyházi Gold Band zenekar. Őket negyed kilenctől a Role követi.
Az Összefogás Tüze Csíkszéken
Bár az esős időjárás igencsak megnehezítette a szervezők dolgát, kedd este az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének kezdeményezésére Balánbányától Nagytusnádig húsz településen is készültek az összefogás lángjának meggyújtására. Madéfalván a Bogát-tetőn például a mostoha időjárás miatt elmaradt a tűzgyújtás, de a tervek szerint a plébánia udvarán pótolták. Csíkdánfalván sem lobogott még kilenckor a tűz, viszont Csíkszentmihályon a kultúrotthon udvarán sikerült meggyújtani az összetartozás lángját.
Pinti Attila
szekelyhon.ro

Kibővült a nemzeti régiók védelmét szorgalmazó európai kezdeményező bizottság
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által jelölt Korodi Attila parlamenti képviselővel és a Belgiumban működő Emberi Jogok Közép-európai Bizottságának elnökével, Pierre Gillettel bővült ki az a kezdeményező bizottság, amely a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) javaslatára európai jogszabályt akar elfogadtatni a nemzeti régiók védelmére.
Az SZNT szerdai közleményében abbéli meggyőződését hangsúlyozta: az RMDSZ-képviselő bevonása "a közvélemény előtt is megerősíti, hogy nincs versenyhelyzet, nincs konfrontáció az európai polgári kezdeményezés ügyében a Székely Nemzeti Tanács és a többi kezdeményező között".
Az Izsák Balázs elnök által jegyzett közleményben az SZNT kinyilvánította, fönntartja korábbi együttműködési megállapodását az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) is. Köszönetet mondott ugyanakkor a Magyar Polgári Pártnak (MPP), hogy kezdetektől támogatta régiós kezdeményezését.
Az SZNT közölte, hamarosan benyújtja az Európai Bizottsághoz a régiós polgári kezdeményezést, de aktív szerepet kíván vállalni mind az RMDSZ által szorgalmazott, mind az EMNP-EMNT által szorgalmazott kezdeményezés népszerűsítésében, a támogató aláírások összegyűjtésében.
Az Európai Unió 2012. április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel. Az aláírásgyűjtést azt követően lehet elindítani, hogy az EB megállapítja: az unió jogkörébe tartozik a jogalkotás az adott kérdésben.
Az erdélyi magyar politikai szervezeteknek nem sikerült összehangolniuk elképzeléseiket, és három irányba indultak el. Az RMDSZ és nemzetközi partnerei az őshonos európai kisebbségek jogainak megannyi területére kiterjedő, átfogó szabályozást kezdeményeztek. Hasonló úton indult el az EMNT és az EMNP is. Az SZNT és partnerei azt javasolják, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
MTI

Uniós közöny a kisebbségvédelem iránt
Három erdélyi magyar európai polgári kezdeményezés kerül az Európai Bizottság asztalára. Az EMNT-EMNP kezdeményezést a bizottság jogászai negatívan véleményezték, a másik kettő sorára vár. Egy dolog bizonyos: az unió legfelsőbb fóruma nem vevő a nemzeti kisebbségek jogérvényesítésére.
A Kárpát-medencei magyar szervezetek közül elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nyújtotta be március 22-én Európai Polgári Kezdeményezését elővéleményezésre az Európai Bizottság (EB) jogi szolgálatához. A másfél éves előkészület után előterjesztett szöveget az EB jogi bizottsága 78 nap után, június 8-án kelt levelében negatívan véleményezte. A Néppárt alelnöke, Szilágyi Zsolt szerint a polgári kezdeményezés úgynevezett nulladik állomásán vannak túl, módosítással újra elküldhető a szöveg az Európai Bizottság jogi szolgálatához.
Az európai „magyar ügy” előzményei
„Az Európai Polgári Kezdeményezés rendeletének megjelenését követően több ízben összeült a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács, hogy a polgári kezdeményezésben rejlő lehetőségekről tanácskozzon a kárpát-medencei magyarság jogérvényesítése érdekében. A tavaly februári KMAT-tanácskozásra már elkészült az EMNT és a Néppárt közös szövegtervezete is” – összegzi a kezdeti lépéseket Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök.
A KMAT tavaly júniusi budapesti ülésén derült ki, hogy az EMNP-EMNT-szövegtervezet mellett újabb két kezdeményezés jelent meg. Az RMDSZ által bejelentett indítvány tervezetében igen hasonlított a néppárti kezdeményezéshez, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szövegtervezete viszont – az első kettőtől eltérően – azt kéri, hogy az uniós tagállamok kötelező módon tartsák tiszteletben a kulturális-technikai kohézióval rendelkező régiók területi egységét. Szilágyi Zsolt szerint a három magyar polgári kezdeményezés új helyzetet teremtett. Tőkés László azt szorgalmazta, hogy lehetőleg egyetlen közös tervezetben egyezzenek ki a Kárpát-medencei magyar szervezetek, de miután ez kivitelezhetetlennek bizonyult, a KMAT-ban résztvevő szervezetek abban állapodtak meg, hogy amelyik polgári kezdeményezés átjut az Európai Bizottság jogi szűrőjén, azt valamennyi Kárpát-medencei magyar szervezet felvállalja és támogatja. „A helyzet mai állása szerint az előzetes jogi szűrőn eltanácsolt polgári kezdeményezésünk mellett már benyújtották az SZNT kezdeményezését, és folyamatban van az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által, RMDSZ-segítséggel szerkesztett szövegtervezet benyújtása az Európai Bizottsághoz” – mondja Szilágyi Zsolt.
Nem kötelező érvényű elutasítás
A polgári kezdeményezéseket szabályozó európai jogrend szerint az Európai Bizottságnak két hónap áll rendelkezésére, hogy a benyújtott kezdeményezések szövegét elbírálva arról döntsön, hogy az az uniós szerződések hatálya alá esik-e. Szilágyi szerint ennek a folyamatnak van egy nem kötelező, úgynevezett előzetes jogi normakontrollos része, azaz kérésre az Európai Uniónak ugyanaz a jogi szolgálata véleményezi a szövegtervezeteket, amely később a végső döntést is meghozza a kezdeményezés regisztrációjáról. Az EMNT-kezdeményezés esetében ez a konzultatív döntés született meg. A külügyi alelnök ezt azért tartja fontosnak, mert a negatív véleményezés után is marad továbblépési esély: a szöveg átdolgozását követően újabb lehetőség nyílik, hogy végleges döntésre nyújtsák be tervezetüket az Európai Bizottsághoz.
A kisebbségi jogok ügyében született polgári kezdeményezés előzetes elutasítása azonban üzenetértékű. „Válaszában az Európai Bizottság kijelenti, hogy nincs elsődleges hatásköre a nemzeti kisebbségekhez tartozók identitásának védelmére, meglátásuk szerint ez tagállami kompetencia. A jogászaik által megfogalmazott levélben hangsúlyozzák, hogy a kulturális örökség védelme szintén tagállami, illetve regionális kompetencia” – foglalja össze az elutasítás indoklását Szilágyi. A 78 nap után kapott válasz túl van az Európai Bizottságra kötelező két hónapos válaszadási határidőn, ami azt is jelzi, hogy mindez olyan területe a közösségi jognak, amelyet nem tud, de nem is akar felvállalni az Európai Unió. Az Európai Bizottságtól kapott levelet a FUEN brixeni kongresszusán Szilágyiék átadták a szervezet elnökségének, „jelzésként, hogy az Európai Polgári Kezdeményezés ügye számunkra nem politikai verseny, hanem az európai nemzeti közösségek európai szolidaritása ügyének kell lennie” – fogalmaz Szilágyi Zsolt, aki úgy véli, a FUEN tudja hasznosítani eddigi tapasztalataikat.
A másik két tervezet elbírálása még hátravan. Az alelnök szerint folytatják a munkát, hiszen mindent el kell követni annak érdekében, hogy az európai kisebbségek ügyében végre elinduljon egy Európai Polgári Kezdeményezés. A másik két tervezetre kapott válasz még nem ismert, a FUEN tervezete egyelőre nem is nyilvános.
Nem nyerő a kisebbségek ügye
A Lisszaboni Szerződés, az Európai Unió működését megalapozó szerződés és az Alapjogi Charta olyan jogi keretet teremtett, amelyben hely és lehetőség lenne közösségi törvényalkotásra az őshonos európai nemzeti kisebbségek ügyében. Miközben az Európai Bizottság a csatlakozni kívánó országoktól hét éve megköveteli, hogy tartsák tiszteletben az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményét, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, ugyanez nem kötelező az Európai Unió régebbi tagországaira, amelyek között több olyan is akad, amely nem ratifikálta a két dokumentumot. Szilágyi szerint ez a kettős mérce határozza meg az unió mai kisebbségpolitikáját, ezért van égető szükség olyan összeurópai kisebbségvédelmi kezdeményezésre, amely felrázza az Európai Bizottságot eddigi passzív, nemtörődöm álláspontjából, és elmozdítja a jogalkotás irányába.Az Európai Bizottsághoz eddig 25 polgári kezdeményezést nyújtottak be, amelyből tizenkettőt fogadott el a bizottság, kilenc esetben indult el az aláírásgyűjtés. A benyújtott kezdeményezések közül kettő szólt nemzeti kisebbségekről, a bizottság mindkettőt negatívan véleményezte: az erdélyi kezdeményezés mellett elutasította a katalán-dél-tiroli közös szöveget is, amely az önrendelkezési jogot emberi jogként kívánta meghatározni, biztosítván az önrendelkezést.
A regisztrált polgári kezdeményezéseket az Európai Bizottság honlapján – személyi adatainak megadása mellett – minden uniós állampolgár aláírásával támogathatja: Szilágyi szerint az on-line aláírások aránya 90-92 százalékát is kiteszi a szükséges egymillió aláírásnak. Ez nagy segítség a tervezeteket benyújtó bizottságok számára. Eddig egyetlen kezdeményezésre gyűlt össze a kötelező aláírásszám: abban azt kérik, hogy a vízszolgáltatás ne kereskedelmi szolgáltatásként, hanem alapvető emberi jogként jelenjen meg az unió tagállamaiban.
Kisebbségi jogok új köntösben
„A Székely Nemzeti Tanács az európai régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nyújtott be június 18-án Európai Polgári Kezdeményezést az Európai Bizottsághoz. Tudjuk, hogy ezt a kérdéskört a mai európai jogrend szellemében nem lehet a kisebbségi jogérvényesítés szempontjából megközelíteni, ezért más megoldást kerestünk. Olyan jogszabályt kezdeményezünk, amely az európai kohéziós politika hatékony életbeültetését szorgalmazza. Beadványunkban bebizonyítjuk, hogy kulturális és történelmi örökségű, tehát identitás nélküli régiók esetében nem lehet hatékonyan felhasználni a kohéziós alapokat” – foglalja össze Izsák Balázs polgári kezdeményezésük lényegét. Az SZNT elnöke szerint a mai európai jogrendben más módon nem lehet felvetni a kisebbségi kérdést, mivel azt az Európai Bizottság startból elutasíthatja, arra hivatkozva, hogy ezen a területen a törvényalkotás a tagállamok kompetenciája. Az esélylatolgatásról szólva Izsák úgy fogalmazott: Magyarország uniós meghurcolása óta már kevésbé bízik kezdeményezésük sikerében, de azért optimistán várják az augusztus derekán lejáró két hónapos terminust az Európai Bizottság válaszadására.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

S ha Erdélyt elveszik? – avagy a nemzeti összeomlás magyar útja
A fenti címet kapta az a trianoni megemlékező előadás, melyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács aradi szervezete és az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezett kedden este a Jelen Ház nagytermében.
A június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján megtartott, videovetítéssel egybekötött tényfeltáró előadás zsúfolt teremben zajlott dr. Borbély Zsolt Attila politológus, az EMNT aradi szervezete elnökének irányításával.
Az est meghívott előadója Fráter Olivér történész, a budapesti Miniszterelnökség Nemzetstratégiai Kutatóintézetének elnökhelyettese tömör, részletes összefoglalót tartott a nemzeti összeomlás sajátságos magyar útjáról.
Az átfogó előadást az I. világháború előestéjétől a trianoni tragédiáig témába illő szavalatok tarkították: Pálfi Emese Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz , Murvai Róbert Dávid Wass Albert: Láthatatlan Lobogó, Kiss Zsuzsa Wass Albert: A hontalanság hitvallása, míg ifj. Tóthpál Béla Reményik Sándor: Nagy Magyar télben című költeményét tolmácsolta az est folyamán.
Fráter Olivér történészi pontossággal és részletekkel ismertette az országszakadáshoz vezető tragédia állomásait, mozzanatait, helyszíneit:
a szarajevói merénylet – a világháború kitöréséhez vezető közvetlen ok, a román betörés Erdélybe, Tisza István 1918-as parlamenti felszólalása, majd tragikus halála, a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása, a belgrádi fegyverszünet, a demarkációs vonal, a román katonaság betörése a gyergyóbékési és gyergyótölgyesi szorosba, Jászi Oszkár tárgyalásai a Román Komité képviselőivel (akik 26 erdélyi és kelet-magyarországi vármegyét követeltek), a marosvásárhelyi Székely Nagygyűlés, a gyulafehérvári Román Nemzetgyűlés, Philippe Berthelot tábornok aradi látogatása, a zászló-affér stb.
A múlt iránt érdeklődő és a jelenben tenni akaró magyaroknak nem ismeretlen a trianoni tragédiához vezető út.
A budapesti történész előadásában historia domusokból (egyházi intézmények fontosabb eseményeit tartalmazó könyv) olvasott fel idézeteket, mintegy alátámasztva mondanivalóját.
„Nem arról van szó, hogy Trianon piros betűs ünnep lenne. Ez a Nemzeti Összetartozás Napja, meg kell tanulnunk szellemileg építkezni abból, aminek a veszteségeit és hátrányait el kellett szenvednünk. Meg kell találjuk a módját és lehetőségét annak, hogy ebből a széttagolt, felaprózott nemzetből hogyan lehet egy egységes és erős világnemzetet építeni” – zárta előadásár Fráter Olivér.
A rendezvény befejezéseként Baracsi Levente belvárosi református lelkipásztor imát mondott a nemzetért, majd a régi és az új Magyar Himnusz közös éneklése zárta a megemlékező előadást.
Demény Ágnes
Nyugati Jelen (Arad)

Gyalázat Nagyszalontán
2013. június 6-ára virradó reggelre ismeretlen tettesek az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyszalontai irodaépületén lévő táblát, valamint a bejárati ajtót emberi ürülékkel mocskolták be.
Balogh János, a Néppárt szalontai szervezetének elnöke feljelentést tett a rendőrségen. A helyszínre érkező nyomozók elmondása szerint nem volt még példa Nagyszalontán hasonló gusztustalan tettre. Balogh János megítélése szerint a gyalázkodás politikai indíttatású, ez abból is kiderül, hogy az elkövetők a szintén összemocskolt Csillagos Hírek című néppárti havilapot dobták a bejárati ajtó elé.
Az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtószolgálata
erdon.ro

Tőkés László függetlenként vagy az RMDSZ-szel összefogva indulna az EP-választáson
Tőkés László lehetségesnek tartja, hogy független jelöltként induljon az európai parlamenti (EP) választásokon, amiként 2007-ben, vagy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) megállapodva méresse meg magát a versenyben, miként 2009-ben tette.
Tőkés pénteki nagyváradi sajtótájékoztatója után az MTI-nek elmondta, olyan megoldást tartana kedvezőnek, amely a leghangsúlyosabb képviseletet biztosítja az erdélyi magyarságnak a brüsszeli testületben.
Hozzátette, 2009-ben az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) együttműködése nyomán három erdélyi magyar képviselő szerzett mandátumot. Emlékeztetett arra, hogy az akkori együttműködésből kimaradt a Magyar Polgári Párt (MPP). „Ha az összefogás teljes lett volna, lehet, hogy a negyedik erdélyi magyar képviselőt is sikerül bejuttatni az EP-be" – nyilatkozta a volt püspök. Megjegyezte, most az a körülmény is nehezíti a versenyt, hogy Románia a jelenlegi 33 képviselő helyett csak 32-t küldhet a brüsszeli testületbe.
Tőkés László elmondta, soha nem vágyott arra, hogy európai parlamenti képviselő legyen, de egy csonka és egy teljes mandátum után mind az EMNT, mind az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) arra biztatja, hogy újabb ciklusra vállalja a brüsszeli munkát. „Ha hí a haza, soha nem tértem ki a hívás és a kihívás elől. Most sem tudok kitérni" – jegyezte meg.
Elvi kérdésnek tartotta, hogy az erdélyi magyarság számára legkedvezőbb képviselet jöjjön létre Brüsszelben. „Meg kell találni azt a megoldást, amely maximalizálja az erdélyi magyarok szavazatait. Ha ebben tudok segíteni, szívesen vállalkozom egy újabb jelöltségre" – nyilatkozta a volt püspök.
Az EP-képviselő hozzátette, a független jelöltség és a magyar összefogás jelöltsége mellett további két lehetőséget is mérlegel az EP-választásokon való részvételre, de korainak tartja, hogy ezekről beszéljen.
MTI
Erdély.ma

Több százan segítkeznek a gátakon az elszakított területekről
Erdélyből négy, a Kárpátaljáról egy busz érkezett Magyarországra, a legkritikusabb helyzetben lévő településekre.
Két busz indult Csíkszeredából, egy pedig Máramarosból – Szatmárról és Érmellékről gyűjtötte össze az önkénteseket. Nagyváradon éjjel fél 3-kor a Partiumi Keresztény Egyetem előtt gyülekeztek. Az egyik csapat azt vállalta, hogy 48 órán át segít majd az áradó Duna mentén, a gátakon. „Most megmutatjuk, mi a nemzeti összetartozás a határon túlról” – mondta a csapat egyik tagja.
Dunabogdányban száz erdélyi magyar szivattyúzta a vizet és hordta a homokzsákokat. „Ma jöttünk mi, és holnapig maradunk, még az éjszaka is dolgozunk, ha szükséges” – mondta egyikük. A külhoni magyarokat az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mozgósította. „Június negyedike most volt néhány napja, számomra ez még tetézi azt, hogy itt kell lennünk, hiszen a nemzeti összetartozás mi másban mutatkozna meg jobban, mint abban, hogy segítjük egymást, mikor bajban vagyunk” – mondta Nagy József Barna szervező, az Erdélyi Magyar Néppárt régióelnöke.
Esztergomba Székelyföldről jött segíteni egy százfős csapat, Tahitótfaluban kárpátaljai magyarok segédkeztek. Az önkénteseket a Kárpátaljai Református Egyház toborozta.
MTI
Erdély.ma

Tőkés egyeztetne, de nincs kivel
Elutasította az RMDSZ Tőkés László EP-képviselő azon kezdeményezését, hogy egyeztetéseket folytassanak a jövő évi európai parlamenti választásokon való együttműködés tárgyában. Biró Zsolt MPP-elnök a fúziót ajánló EMNP-t kosarazta ki.
Tőkés László egyeztetést kezdeményezett az RMDSZ-szel a jövő évi európai parlamenti választáson történő együttműködés érdekében. A 2007-ben függetlenként, 2009-ben pedig az RMDSZ színeiben brüsszeli mandátumot nyerő, volt református püspök pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján bejelentette, kész nekivágni egy újabb megmérettetésnek.
Mint ismeretes, a politikus az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) április végi kolozsvári kongreszszusán még azt mondta, nem kíván indulni a 2014-es EP-választáson, mivel pihenni szeretne. Toró T. Tibor EMNP-elnök akkor úgy vélekedett, mindent meg kell tenni, hogy Tőkés László folytathassa brüszszeli munkáját, és bár a néppárt még nem döntött esetleges indulása mikéntjéről, ha kell, százezer aláírást gyűjt védnöke támogatása érdekében.
Tőkés László pénteken elmondta, négy alternatíva mutatkozik választási részvételére, közülük azonban csak a függetlenként, valamint az RMDSZ-szel való közös indulást nevezte meg. Leszögezte: négy évvel ezelőtt koalíciós megállapodást kötött az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az RMDSZ-szel, Sógor Csabával és Winkler Gyulával így szereztek mandátumot. Újságírói kérdésre ugyanakkor nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy egy magyarországi politikai alakulat listáján pályázzon újabb európai törvényhozói mandátumra. Az Orbán Viktor kormányfő vezette Fidesz és Tőkés közötti stratégiai partnerség ismeretében ez az alakulat csakis a nagyobbik magyar kormánypárt lehet. „Szégyen lenne, ha a valamennyi román parlamenti párttal jó viszonyt ápoló RMDSZ velünk nem tudna megállapodni" – jegyezte meg Tőkés László.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a Krónika érdeklődésére kijelentette: nem látja értelmét annak, hogy a szövetség összefogjon Tőkés Lászlóval, az erre irányuló tárgyalások számukra nem élveznek prioritást. „Tőkés nem érti meg, hogy a politikában vannak bizonyos szabályok, amiket be kellene tartani. Amikor 2009-ben az RMDSZ-szel közösen bejutott az Európai Parlamentbe, már másnap azon munkálkodott, hogy új pártot hozzon létre" – mondta lapunknak Borbély, egyértelművé téve, hogy az elmúlt évek eseményei után nem kívánnak újabb koalíciót Tőkéssel. „Az RMDSZ-t nem foglalkoztatja az, hogy Tőkés László hogyan folytatja politikai pályafutását" – jelentette ki a szövetség politikai alelnöke.
MPP-s elutasítás a fúzióra
Ezzel egy időben Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziós ajánlatát és csak a párbeszédkészségét erősítette meg. A Toró T. Tibor EMNP-elnöknek címezett nyílt levelében Biró Zsolt pártjának a szervezeti önállóság megőrzéséről szóló kongresszusi határozatára hivatkozott. „Meggyőződésünk, hogy erdélyi magyar társadalmunk csak akkor válhat ténylegesen autonóm, saját sorsát irányítani képes közösséggé, ha a politikai sokszínűség és a nemzeti érdek közös képviselete egyaránt érvényesül. Ennek jegyében nyitottak vagyunk a párbeszédre minden magyar politikai párttal és szervezettel!" – fogalmazott nyílt levelében Biró Zsolt. Az MPP elnöke ugyanakkor éles hangon bírálta az EMNP fúziós törekvéseit. „Arra kérjük a néppárt vezetőit, hogy lépjenek túl saját árnyékukon, hagyjanak fel a közvélemény folyamatos manipulálásával, a sajtón keresztül történő üzengetéssel, a fúzió alapokat nélkülöző erőltetésével, és amennyiben tényleg szívükön viselik közösségünk sorsát, akkor maszatolás helyett válasszák bátran az őszinte párbeszédet" – jelentette ki Biró Zsolt. Úgy vélte, az EMNP és az MPP meg tudja találni az együttműködésnek azokat a lehetőségeit, amelyek a választások szabadságát és az erős nemzeti érdekképviseletet is biztosítják.
Helyi szinten tárgyal a néppárt
Biró Zsolt nyílt levelére reagálva az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pénteken közölte, hogy az MPP helyi vezetőivel folytatja a tárgyalásokat a két párt fúziójáról. A néppárt elnöksége által jegyzett közleményben annak írói arra hivatkoznak, hogy a magyar közösség nagy része együttműködést és közös cselekvést vár az erdélyi magyar politikai szereplőktől. „A néppárt számára egyértelmű, hogy a fúzió ellenzésével az MPP egyes vezetői, Biró Zsolt elnökkel az élen homlokegyenest szembemennek a párt tagságának akaratával, hiszen a polgáriak helyi szinten – amint ezt több alkalommal jelezték is –, igenis akarják a nemzeti oldal egyesítését" – állapította meg az EMNP, hozzátéve, hogy helyi és önkormányzati szinten a legtöbb helyen példaértékű az együttműködés a két párt között. A néppárt emlékeztetett: május elején a makfalvi majálison azt ajánlotta az MPP-nek, hogy a két alakulat egyesítse erőit az autonómia ügye érdekében. Akkor a két párt vezetősége arról is megállapodott, hogy egy többfordulós, váltott szervezésű tárgyalássorozat keretében egyeztetnek az egyesülés lehetséges módozatairól. A péntekre tervezett első tárgyalási fordulón azonban Biró Zsolt MPP-elnök nem jelent meg, hanem nyílt levélben tudatta: csakis az együttműködésről kész tárgyalni, a fúzióról nem. Az EMNP ezt azért is sérelmezte, mert nem egy kész fúziós megállapodással akart előállni, hanem csak tárgyalni kívánt az együttműködésről.
Mint ismeretes, az EMNP elnökségének megbízásából Papp Előd alelnök május 4-én, a makfalvi majális alkalmával tett nyilvános ajánlatot a fúzióra. A nyilvános bejelentése után írásban is átadta Biró Zsoltnak az EMNP elnökségének a fúziós tárgyalások elkezdését ajánló határozatát.
A tavalyi önkormányzati választásokon a magyar pártok megyei listáira leadott voksok 85 százalékát az RMDSZ szerezte meg, a fennmaradó 15 százalékon pedig az ellenzékét megtestesítő MPP és EMNP osztozott, megközelítőleg egyenlő arányban. Az MPP-nek hét, az EMNP-nek két polgármesteri tisztséget sikerült megszereznie.
Krónika (Kolozsvár)

Más olvasatban – könyvröptetés és Moldávia erdélyi gyökerei
Könyvröptetés és rácsodálkozás címmel szervezett a Kolozsvári Könyvhéten rendhagyó olvasásnépszerűsítő kerekasztalt a Fehér Holló Médiaklub. A rendezvényen közéleti személyiségek egyszerű olvasóként csodálkoztak rá az újságírósorozat köteteire.
Másnap az EME-székházban román nyelvű kerekasztallal rukkolt elő a médiaklub, melynek címe Határtalan anyanyelv – Limba maternă fără hotare volt, és amelynek fő témái a székelység, a gagaúzok, a moldávok illetve ezek kisebbségi státusza, szokásvilága, anyanyelvi gondjai voltak Mindkét rendezvényen megteltek az otthont adó termek: a Sapientia Óváry-terme illetve az EME-székház előadója. A kerekasztal-beszélgetések díszvendége Aurelian Lavric, a Kisinyovi Állami Egyetem történésze volt.
„Ideje arról is beszélni, hogy a könyvek olvasók nélkül elvesztik önmagukat, és a legjobb esetben is csak szervezett pótcselekvésként könyvelhetők el” – mondta Szabó Csaba, a Fehér Holló Médiaklub alapítója. Hozzátette: nincs nagyobb öröm egy (köz)író számára, mint az, ha valaki elolvassa könyvét. Ennél már csak az az élmény nagyobb, ha az olvasó megjegyzéseket is fűz azokhoz, vagy – és ez a az író-olvasó intim kapcsolatának netovábbja -, ha másodszor elolvasva a könvet kijelenti: „másodszorra mintha más olvasata lenne, mint először”.
A rácsodálkozók sorát Guttmann Szabolcs nyitotta meg, aki nagyszebeni emlékei tükrében villantotta fel Kalmár Zoltán: Nagyszeben a vörös város és hajdani magyarjai című kötetének témakörét, és számtalan saját élménnyel „írta tovább” azt. Kuszálik János Lőwy Dániel: Két világ között című publicisztika-kötetét tartva kezében vallotta be, hogy másodszorra olvasva a könyvet, nemcsak a felnőtt Lőwy Dániel képe sejlik fel előtte, hanem a diák is, aki egykoron a kéményekről tartott előadást kedves iskolájában.
Demény Péter Mihály István: Örömszakadtáig című publicisztika-füzéréről beszélt, vagy inkább annak szerzőjéről, akinek családias hangnemben „felrótta”, hogy túl gyakran pesszimista. – Mihály Istvánt először az Ifjúmunkásból ismertem meg. Két szerkesztő volt, akit feltétlenül elolvastam, ha megjött az iskolába a lap: Bodor Gy.Tamást és Mihály Istvánt – mondta. Megjegyezte: nagy kár, hogy a szerző egyre ritkábban közöl az írott sajtóban, irodalmi lapokban.
Horváth Gabriella Szabó Csaba – Ambrus Attila: Folyópartok – Újnomádok című közös kötetéről beszélt, annak első felét szinte jelzős szerkezetekig elemezve. Elmondta: olyan tájleírások és megszemélyesítések is vannak a szövegben, hogy az a filológusoknak külön csemege, az olvasónak meg valóságos „rácsodálkozás, röptetési kísérlet”. Aurelian Lavric, a Kisinyovi Állami Egyetem tanára a Fehár Holló Újságírósorozat román nyelvű válogatását, a NOI_MI-t mutatta be, külön hangsúlyt fektetve arra a regényes nyomozásra, amely Alexandru cel Bun első, erdélyi magyar felesége nyomán ered a két Moldva alapítása nyomába.
„Moldova Köztársaságban nem újdonság az, hogy a két országrész máramarosi eredetű, de Bedőházi Drágosnak (olacos de Bedeuhaza) és Izakonyhai Bogdánnak (Bogdan de Cuhea) a magyar államhoz és szokásvilághoz való szoros kapcsolata nem közismert. Történész kollégáimmal beszéltük, hogy a Jó Sándor Margarétái című regényes nyomozást Kisinyovban be kellene külön mutatni, már csak azért is, mert a magyar és lengyel regényekben megjelenő Moldova-kép újdonságszámba menne a moldáv olvasók körében” – mondta a történész.
Az erdélyi-moldáv kapcsolatok feltérképezése volt a vezérfonala a Határtalan anyanyelv – Limba maternă fără hotare román nyelvű kerekasztalnak is, amelyet a Médiaklub az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen szervezett. Szabó Csaba hivatalos médiaanyagok vetítése által támasztotta alá azon meggyőződését, hogy Erdély és Moldova Köztársaság között egyre szorosabb kapcsolat alakul ki. Meglátásában ennek a kapcsolatnak a gyökerénél a közös történelem kell hogy álljon, hiszen Nagy Lajos magyar király Magyarországa nélkül soha nem születhetett volna meg a történelmi Moldva. Szabó Csaba hazai román történészeket idézett, akik szerint „a kezdetek Moldvája Erdély nyúlványaként fogható fel”.
Aurelian Lavric egyetemi tanár elmondta: több hangsúlyt kellene fektetni a 14.századi történésekre, a magyar-moldáv kapcsolatokat más szinekben is fel kellene tüntetni, hiszen egyértelmű,hogy mindkét Moldva megmaradásának egyik titka az a szervezeti rendszer, amit Drágos illetve Bogdán az akkori Magyarországról hozott.
„Moldávia Székelyföldjéről”, az autonóm státust kiharcoló Gagaúziáról valamint magánakMoldáviának a jövőjéről beszélve Aurelian Lavric elmondta: jelenleg nagyon erősek azok az erők, amelyek a régiót nem az Európai Únióhoz, hanem az Orosz-Ukrán-Kazah vámúnióhoz szeretnék kapcsolni. Ehhez az általános horizontvesztéshez az is hozzájárul, hogy az egyszerű emberek tömegei moldovánokként határozzák meg magukat, és az alkotmányban is az áll, hogy a köztársaság nyelve nem a román, hanem ennek tájszólása (grai), a moldován.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Nagyenyed román nemzetiségű polgármestere, Horatiu Josan is, aki nem a moldáv-magyar, hanem az erdélyi román-magyar kapcsolatok gyakorlati vetületeiről beszélt. A polgármester elmondta: a városi tanácsban folyó munka, együttműködés rendkívül fontos. – Nagyenyeden 16-17 százalék a magyarság arányszáma, így a román tanácsosok minden leszavazhatnának, ha akarnák. Enyeden viszont másképpen van ez, ezért jut pénz mindig a Bethlen Gábor Kollégiumnak is. Az együttműködés a kulcsa az együttélésnek – mondta.
A rendezvény végén stílszerűen moldáv borospalackot és tokajit bontottak meg, jelezve, hogy a moldáv-magyar közeledést a bor is segíteni fogja. A médiaklub meglepetésként az Eurovízió moldáv és magyar „félignyertes” zeneszámainak klippjét vetítették ki, hangsúlyozva, hogy – Romániával ellentétben – mindkét nép saját nyelvén énekelt Malmöben.
Maszol.ro

Dicséretes munkát végzett a székely csoport
Kétnapos, több helyszínre kiterjedő megfeszített árvízvédelmi munka után vasárnap este indulnak vissza Esztergomból az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt mozgósította székelyföldi önkéntesek.
A székelyföldi és belső-erdélyi csoport a péntek éjféli indulás után szombaton kora délután érkezett meg Esztergom belvárosába, ahol a Mária Valéria híd közelében azonnal a védművek homokzsákokkal való megerősítésébe kezdtek. A rendkívül magas vízállás miatt a csapatot később a Csenkei-hídhoz irányították át, vasárnapra virradóra pedig a szakemberek felügyelete mellett több önkéntes is őrjáratot teljesített, figyelve, nehogy átszakadjon a gát – ekkor érte el ugyanis a Duna az eddig mért legmagasabb, 816 centiméteres szintet.
A vasárnap 14 órai jelentés szerint Esztergomnál a vízszint stagnál, sőt, apadás várható. Csibi Zoltán önkéntes koordinátor a késő délutáni órákban arról tájékoztatott, néhány, autókkal érkezett székelyföldi csoport már visszaindult, a csíkszeredai buszok önkéntesei pedig hétfő reggel nyolc óra körül érkeznek haza. „A magyar hatóságoktól függ, hogy igénylik-e majd a további segítségünket, mi készen állunk újabb buszokat indítani” – közölte Csibi. A székely segítőket – akik katonák, tűzoltók, rendőrök és diákok mellé csatlakoztak – egyébként nagy örömmel fogadta az esztergomi közösség, hazatérésük előtt ismételten megköszönték a dicséretes munkájukat. Akárcsak a partiumi önkéntesekét a dunabogdányiak, ahol közös erővel homokzsákokból mintegy négy kilométer hosszúságú, kétsoros védvonal épült ki.
Pinti Attila
szekelyhon.ro

Kárpát-medencei összefogás kell a cianidos aranybányászat ellen
Tőkés László erdélyi EP-képviselő kezdeményezésére ma, 2013. június 10-én, Budapesten egy Kárpát-medencei informális találkozó keretében egyeztettek a cianidos technológiával folyó bányászat elleni közös fellépés lehetőségeiről. Mint ismeretes, a verespataki bányaberuházás kapcsán elhíresült ciánalapú aranybányászat nem csupán Erdélyben jelent valós veszélyt a környezetünkre, épített és kulturális örökségünkre, de hasonló tervekről és kezdeményezésekről kapunk híreket Szlovákiából és Ukrajnából is.
A találkozón a leginkább érintett régiók képviselői vettek részt: Körmöcbánya (Felvidék, Szlovákia) polgármesterét, Zuzana Balážovát elkísérte Ľuboš Kürthy, a Kremnica Nad Zlato (kb. „Körmöcbánya többet ér az aranynál”) Polgári Társulás elnöke; Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Városi Szervezetének elnöke, Bocskor László ismertette a Nagymuzsaly melletti aranybánya újranyitásának terve körül kialakult helyzetet; Erdélyből Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület, illetve Para Zoltán, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Környezetvédelmi Bizottsága elnökének szakértői anyagaira támaszkodva Király Melinda torockói önkormányzati képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke a verespataki bányanyitás veszélyeiről számolt be.
A találkozó elején, felvezetésképpen Tőkés László leszögezte: az európai polgárok joga (beleértve az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó Ukrajna állampolgárait is) a tiszta környezethez, a magántulajdonhoz, illetve a víz- és tájvédelem minden gazdasági érdeknél, rövid távú haszonnál előbbre való. Ezt követően az európai érdekérvényesítés nehézségeit és buktatóit foglalta össze. Az erdélyi képviselő emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Áder Jánossal, Magyarország jelenlegi elnökével, akkori EP-képviselővel közösen a cianidos bányászat európai betiltását követelő határozatot nyújtottak be, amelyet az Európai Parlament majdhogynem egyöntetűen elfogadott. Ám a határozatnak kevés foganatja volt: az Európai Bizottság illetékesei minden további nélkül lesöpörték a témát az asztalról, és az azt követő sorozatos intervencióknak sem lett foganatjuk.
Pedig a veszély igen nagy, hívták fel a figyelmet a cianidos bányászat veszélyeinek kitett térségek képviselői, – a teljesség igénye nélkül – a következőkre hívva fel a figyelmet: a környezetvédelmi károk mellett a körmöcbányaiak példának okáért attól félnek, hogy a bányanyitás tönkreteszi a kis- és középvállalatokat, illetve a turizmusra épülő gazdaságukat. Megjegyzésre méltó, hogy Szlovákiából Körmöcbánya nyerte el Biodiverzitás Fővárosa címet, az uniós tagállamok környezetvédelmi és területfejlesztési szervezetei által meghirdetett versenyen. Az egymással vetélkedő, homályos hátterű külföldi cégek kapzsi önérdekének esne áldozatául a környék és a város, a Garam és a Duna vizének esetleges szennyezéséről nem is beszélve.
A Beregszászi járásban található Nagymuzsaly lakói viszont testközelből már elszenvedhették a felelőtlen bányanyitás következményeit: az 1996-tól kezdődött és 2006-ban – csődhelyzet miatt – leállt, két szakaszban megvalósított bányászat a keleti vadkapitalizmus összes jegyét magán viselte. Bocskor László beszámolója szerint 1996-tól a bányától 1300 kilométerre lévő Dnyeper mellé hordták az üledékanyagot – nyitott teherautókon! –, 2003 óta pedig a szennyeződésekkel terhelt hulladékanyagot mindenfajta védelem nélkül tárolják Beregszász és vidékének kiváló mezőgazdasági területén.
Király Melinda a verespataki bányanyitás legújabb fejleményeiről tájékoztatta a beszélgetés résztvevőit, és a tavalyi választási kampány időszakában megszervezett népszavazásra hívta fel a figyelmet, amely a térség lakossága körében kifejtett hazugságpropaganda ellenére érvénytelenül végződött.
Az informális és tájékozódó jellegű találkozó végén a felek megegyeztek a folytatásban: túl azon, hogy mandátumot adtak Tőkés Lászlónak ügyeik európai parlamenti képviseletére, közös cselekvési terv is körvonalazódott. Első lépésként mindhárom településre ellátogatnak, hogy a helyszínen tájékozódjanak a fennálló állapotokról. Hasonlóképpen folyamatosan tájékoztatják egymást a fejleményekről.
Abból a felismerésből kiindulva, hogy csak az ügy nemzetköziesítése révén nyílik esélyük a sikerre, az erdélyi képviselő szervezésében az ősz folyamán nyilvános közmeghallgatás keretében tárják elő problémáikat az Európai Parlamentben, ezzel együtt pedig Janez Potočnik környezetvédelmi biztossal is találkozót szerveznek, és közös memorandumban fordulnak José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez.
A találkozó alkalmával újból bebizonyosodott, hogy ellentétek által megosztott európai országainkat és polgárainkat sokkal több közös érdek – és érték – kapcsolja össze, mint amennyi elválasztja egymástól őket.
Budapest, 2013. június 10.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája

Székelyek a gáton
Mint már hírül adtuk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) felhívására a múlt hét végén két autóbusznyi, hetven székelyföldi önkéntes vett részt gátépítésen Magyarországon a Duna által veszélyeztetett településeken.
Sepsiszentgyörgyről heten, Kézdivásárhelyről pedig öten jelentkeztek. A legidősebb önkéntes a hatvanhét éves kézdivásárhelyi Sólyom Vince volt, a többiek zömében fiatalok. Tegnap Balázs Attila, az EMNP városi elnöke résztvevőként sajtótájékoztatón számolt be élményeiről. Elmondta: a székelyeket a katasztrófavédelem Esztergomba irányította, ahová szombaton érkeztek meg, és azonnal a gátra indultak, ahol homokzsákokat töltöttek és vittek a Duna partjára.
Két olyan kritikus pont volt, ahol a Duna vízállása meghaladta az út szintjét egy méterrel, ott zsákolni kellett keményen. Egy másik helyen is dolgoztak tízen, egy zsilipet nem tudtak lezárni, és ezért a Duna vize egy gyárat veszélyeztetett. Elmondása szerint a gátépítési akciót nagyon jól meszervezték, a vízügyi szakemberek állandóan a helyszínen voltak. A székelyek tíz perc alatt megtanulták, mi a teendőjük a zsákolással – hangsúlyozta. Hazafelé tartva mindenki büszke volt arra, hogy segíteni tudtak bajba jutott nemzettársaikon. A gátépítésen szintén jelen levő Péter Taierling arról számolt be, hogy az esztergomi önkéntesek tapssal fogadták a székelyeket, nem románozta le őket senki. A székely zászlót a gátra is magukkal vitték – fűzte hozzá Balázs Attila, aki szerint Esztergomban példaértékű összefogás tanúi lehettek.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ne bolygassuk a múltat!
A Kultúrpalota és a közigazgatási palota termeinek elnevezése nem képezheti politikai alku tárgyát
– Elutasítjuk a Kultúrpalota és a közigazgatási palota termei névadási procedúrájának az elindítását. Úgy gondoljuk, hogy egy ünnepségnek, egy százéves évfordulónak nem egy ilyen vitatott névadás a megünneplési módja, hanem a kimondottan művészi, kulturális, zenei programok – hangzott el tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei és marosvásárhelyi vezetőinek közös sajtótájékoztatóján, amelyen jelen volt Cseh Gábor, az EMNT megyei elnöke, Jakab István, az EMNP marosvásárhelyi elnöke, valamint Kirsch Attila, az EMNT irodavezetője. A politikusok tiltakozó tüntetést is kilátásba helyeztek.
A megyei tanács a marosvásárhelyi tanáccsal közösen rendezzen inkább Bartók–Enescu emlékünnepséget, mert mindketten itt koncerteztek, a Kultúrpalota történelme és múltja erre feljogosítja őket, de semmiképpen sem szabad a nevekkel dobálózni akkor, amikor a történelem egyértelműen bebizonyította, hogy mindkét palota Bernády Györgyhöz köthető, az ő tevékenységének köszönhető Marosvásárhely mindkét emblematikus épülete. Nem tudjuk elfogadni, hogy egyáltalán neveket adjanak a termeknek, a városépítő polgármester úgy álmodta meg, és az elmúlt száz évben is név nélkül voltak, s nagyon jó volt, mindenki kultúráját szolgálta, nemzeti vagy felekezeti hovatartozás nélkül. Szerintünk ezt az utat kell követni az elkövetkezendő száz évben is, volt az egyöntetű vélemény.
"Tiszteljék a tradíciót, ne adjanak nevet a termeknek!"
Jakab István bejelentette, hogy az EMNP tiltakozik a megyei tanács múlt pénteken hozott határozata ellen, amely szerint román–magyar párosítású nevet adnak a Kultúrpalota nagytermének, illetve a közigazgatási palota nagy gyűléstermének. Követeli a megyei tanácsosoktól, vizsgálják felül ezt a döntést, és hagyják a termeket úgy, ahogy eddig is voltak, "tiszteljék a tradíciót, és ne adjanak nevet a termeknek, hiszen csupán Bernády György neve illetné meg ezeket a termeket".
Ezért az EMNT-vel közösen aláírásgyűjtésbe kezdenek. Felszólították a megyei tanácsot, tárgyalja újra ezt a határozatot. "Megkeressük a megyei RMDSZ-t is, hogy álljon a magyar közösség mellé, hiszen sajnos, támogatja ezt az elképzelést" – nyilatkozta Jakab István.
"A kettős elnevezés etnikai konfliktushoz vezethet"
Cseh Gábor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei szervezete nevében tiltakozott a megyei tanács pénteki határozata ellen. Elutasította azt a kezdeményezést, hogy a Kultúrpalota koncerttermét Enescu–Bartók teremnek nevezzék, illetve, hogy a közigazgatási palota nagyterme a Dandea–Bernády nevet kapja. A kettős elnevezés, jelentette ki, akár etnikai vitákhoz, konfliktusokhoz vezethet, hiszen "mindkét épület a sajátos magyar szecesszió gyöngyszemei, azaz a magyar kulturális építészeti örökség része".
Az EMNT megyei elnökét meglepte, hogy "az RMDSZ üdvözli a névadásra vonatkozó határozattervezetet", aki a megyei tanács RMDSZ- frakcióvezetőjének szavait idézte, amely szerint "a Kultúrpalota nagyterme és a volt városháza nagy gyűléstermének elnevezése méltó módja fennállásuk megünneplésének". Cseh Gábor kijelentette, Marosvásárhely és Maros megye magyar lakossága tiltakozik a kettős elnevezés ellen és feltette a kérdést, "kit képviselnek a megyei tanácsban az RMDSZ-tanácsos urak?", mert a "fejbólogatás mögött" újabb kompromisszumot sejtenek.
Ugyanakkor bejelentette, hogy még a tegnapi nap folyamán elindítják tiltakozó akciósorozatukat: aláírásgyűjtésbe kezdenek, felkérik a magyar közösségeket, a történelmi egyházakat, a civil szféra képviselőit, támogassák őket. "Reméljük, hogy jobb belátásra bírjuk azokat is, akik elhamarkodottan üdvözölték ezt a nem szerencsés kezdeményezést" – mondta végül Cseh Gábor.
"A múltat tisztelni kell, nem megváltoztatni"!
Kirsch Attila, az állampolgársági iroda vezetője szerint nem lehet születésnapi ajándék az, hogy új neveket aggatnak arra a megvalósításra, amely 100 éve született, amelyet Bernády György képzelt el, lobbitevékenységével finanszírozást, támogatást szerzett. Véleménye szerint a marosvásárhelyi magyar közösségnek, és nemcsak neki, határozottan vissza kell utasítania, hogy a kultúra és művészet bástyái politikai eszközzé, pártok játékszerévé váljanak.
"Ne bolygassuk a múltat, hagyjuk meg a 100 évvel ezelőtti elképzeléseknek megfelelően, mert ez a 100 év bebizonyította, hogy jól elfért benne mindenféle, a város közösségének szellemi fejlődését szolgáló multikulturális, zenei, művészi és közösségi rendezvény. Nagyon fontosnak tartom, hogy a marosvásárhelyi magyaroknak legyen ez ügyben véleményük, javaslatukkal erősítsék meg, hogy nincs szükség névadásra. A múltat tisztelni kell, nem megváltoztatni, a jövőt tervezni kell a békés és építő egymás mellett élés szellemében" – jelentette ki Kirsch Attila.
– Ha nem történik semmiféle változás, július 3-án tiltakozó tüntetést szervezünk – nyilatkozta végül Jakab István.
(mózes)

Fúzió és környéke
Akár tudományos alapon is megkockáztatható hipotézis, hogy minden szuverenitásában drasztikusan korlátozott nemzeti közösség politikai elitjének keretében a legfőbb törésvonal az elnyomó hatalomhoz való viszony mentén ragadható meg. E törésvonal jellemzően intézményes síkon is artikulálódik. És fordítva: az intézményes pluralizmus mögött e törésvonalak feszülnek, mint ahogy az például az Osztrák-Magyar Monarchia idejében is volt: a pártok közötti eszmei-ideológiai különbségek másodlagosak voltak az 1867-es közjogi konstrukcióhoz való viszonyuláshoz képest.
Hosszú időn keresztül így volt ez Erdélyben is a rendszerváltás után. Előbb az RMDSZ-en belüli platformosodás, majd az EMNT, az SZNT, az MPSZ és az MPP megalakulásával egészen addig, míg a Magyar Polgári Párton belül elviselhetetlenné nem vált a belső szabálytalanságsorozat és belső diktatúra azok számára, akiknek a nemzet és a demokrácia, az átlátható játékszabályok, a jogkövetés egyaránt fontos.
Érvek pro és kontra
Az Erdélyi Magyar Néppárt megalakulásával új helyzet adódott. Két nemzeti-autonomista párt jelenléte a politikai porondon egyáltalán nem szükségszerű, mi több, nem is kívánatos. Annál is inkább, mivel a két párt együttesen sem tudott az önkormányzati választáson annyi szavazatot szerezni, mint korábban a Magyar Polgári Párt egymagában. A választók általában büntetik a felső szintű torzsalkodást, érthető tehát a törekvés az Erdélyi Magyar Néppárt részéről, hogy összefogja a nemzeti erőket.
Kívülről azonban meglehetősen reménytelennek tűnik a feladat. A legutóbbi választáson az MPP nem indult, amivel önként sorolt be azon szervezetek közé, amelyek léte kizárólag a román jogalkalmazás jóindulatán múlik. Más szóval, az MPP-t, mint a parlamenti választásokon két ízben nem induló pártot törvényen kívül lehet helyezni, ami értelemszerűen növeli a szervezet kiszolgáltatottságát és zsarolhatóságát. A pártszervezet jogilag biztos keretbe való átmentése tehát józan és racionális döntés lenne. A fúzió mellett szól az is, hogy a választópolgárok egységet akarnak látni, legalább az egyként gondolkodó táboron belül.
Mi szól a fúzió ellen? Néhány vezető önállósági ambícióján kívül lényegében semmi. Az viszont nagy erő. Inkább legyünk ugyebár biztosan egy kis, akár létében is bizonytalan párt vezetői, mint egy nagyobb politikai erőn belül ki tudja milyen pozícióban, nemde? Ismerős a helyzet. Ez tartja vissza a moldovai politikai elitet is a Romániához való csatlakozástól, ami persze nekünk, magyaroknak nem rossz, ellentétben az MPP önállósági erőlködésével. Érdemes a legutóbbi választáson az RMDSZ-re való szavazást Szász Jenővel egyetemben a kisebbik rossznak tartó Biró Zsolt elnök nyilatkozatának egyes kitételeit górcső alá venni. Biró szerint „egy milliós nagyságrendű potenciális szavazótábor csakis akkor mozgósítható megfelelő mértékben, ha érvényesül a pluralizmus, azaz a programok és ideológiák sokszínűsége.” A tapasztalat nem igazolja ezt az állítást. Az erdélyi magyarság legnagyobb számban 1990-ben járult az urnákhoz, amikor az RMDSZ a legnagyobb egységet mutatta. Azóta volt, amikor mobilizált a versenyhelyzet, volt, amikor nem, annyi azonban bizonyos, hogy a pluralizmus és az ideológiák sokszínűsége valamint a mobilizálás között messze nincs szükségszerű és egyértelmű összefüggés. Az MPP-re és az EMNP-re elsősorban nem az absztrakt sokszínűség, a politikai pluralizmus biztosítása érdekében volt szükség, hanem azért, mert a közösen megteremtett, felépített és autonomista programmal ellátott szervezet, az RMDSZ letért a nemzeti érdekképviselet útjáról, a román hatalom által pozíciókkal kifizethető szatellitpárttá, a román politikum által is megbízható partnernek tekintett komprádor szervezetté vált.
Abban messzemenően egyetérthetünk Biró Zsolttal, hogy „a nemzeti érdek minden pártpolitikai törekvést, minden egyéni és csoportérdeket felülír.” De vajon mikor hallgatott az MPSZ/MPP a pártérdek szirénhangjaira, s hányt fittyet a nemzeti érdeknek? Akkor-e, amikor képviselői a Népi Akció színeiben indultak az RMDSZ ellen a pluralizmus megteremtése és az autonómia képviselete érdekében vagy akkor, amikor az MPP elnöke elődjével együtt arra biztatta az erdélyi választópolgárokat, hogy szavazzanak a kollaboráns RMDSZ-re, ne pedig a nemzeti autonomista EMNP-re?
Maszatolás helyett
Hasonlóképpen helyes alapelv, hogy az MPP a „plurális egységet” szorgalmazza, „a választások szabadságának biztosítását és az erős nemzeti érdekképviselet megteremtését.” De abban aligha érthetünk egyet, hogy „ezen elvek ellentétesek a néppárt által szorgalmazott fúzió gondolatával.” Az egypártrendszer és a kétpártrendszer között sokkal nagyobb a különbség, mint a kétpártrendszer és a sokpártrendszer között. A kétpártrendszer per definitionem plurális rendszer, ellentétben a versenyelvet kizáró és fennálló helyzet változatlanságában érdekelt nomenklatúra kialakulását elősegítő egypártrendszerrel. Az MPP és az EMNP között sem a gyakorlati politikában, sem a vallott értékrendben nincs olyan különbség, amely akár politológiai, akár szociológiai alapon indokolná két párt működését a politikai paletta azonos szegmensében.
Az urnáktól távol maradó választópolgárok pedig már ítéletet mondtak az autonomista belharcról. Biró Zsolt zárómondata – amiben arra kéri a Néppárt vezetőit, hogy „lépjenek túl saját árnyékukon, hagyjanak fel a közvélemény folyamatos manipulálásával, a sajtón keresztül történő üzengetéssel, a fúzió alapokat nélkülöző erőltetésével” és „maszatolás helyett válasszák bátran az őszinte párbeszédet” – nem egyéb üres retorikánál. Így próbálja igazolni, hogy az MPP miért maradt ismét távol egy fontos és előremutató tárgyalástól, és így próbálja legitimálni a nemzetérdekkel ellentétes merev, klikkelvű álláspontját.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

A román állam szolgáltassa vissza a magyar egyházak 1945 után elkobzott javait!
Az amerikai kongresszus húsz képviselője levélben kérte csütörtökön John Kerry külügyminisztert: erőteljesen lépjen fel a román kormánynál annak érdekében, hogy az állam maradéktalanul szolgáltassa vissza a magyar egyházak 1945 után elkobzott javait – adta hírül mai nap az MTI.
Tőkés László európai parlamenti képviselő elégtétellel üdvözli az amerikai törvényhozók állásfoglalását. A világ vezető nagyhatalmának figyelme elősegítheti annak a petíciónak az ügyét is, amelyet erdélyi képviselőnk kezdeményezésére Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, a magyarországi Legfelsőbb Bíróság volt vezetője, valamint Erdélyi Géza, korábbi felvidéki református püspök és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke nyújtott be az Európai Parlament Petíciós Bizottságához. Emlékeztetésképpen: tavaly, 2012. szeptember 1-jén, az Igazság Napja elnevezésű tömegdemonstráción több ezren tüntettek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Imre Református Kollégium visszaállamosítási kísérlete, illetve a romániai restitúciós bizottság tagjainak méltatlan meghurcolása ellen.
Ezt követően fogalmazódott meg az említett petíció, melyben az aláírók azt kérték, hogy az EP Petíciós Bizottsága tűzze napirendjére a romániai egyházi ingatlanok, köztük is a történelmi rangú háromszéki egyházi gimnázium visszaállamosításának ügyét, és vizsgálja meg, hogy a román államnak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, illetve a Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosítására vonatkozó intézkedései összeegyeztethetők-e az Európai Unió jogrendszerével, továbbá azt is, hogy az Európai Parlament szólítsa fel Romániát, hogy az Unióhoz való csatlakozásakor vállalt kötelezettségeit az egyházi ingatlanok tekintetében is tartsa be, és a már visszaadott jogos egyházi tulajdonokat ne vegye vissza jog szerinti gazdáiktól.
A petícióban – egyebek mellett – arra is felhívták a figyelmet, hogy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának elmaradása főképpen a romániai kisebbségi egyházakat, köztük is a román görög katolikus egyházat, valamint az erdélyi magyar történelmi – a református, a római katolikus, az evangélikus és az unitárius – egyházakat sújtja.
Az aláírók megállapították: „Romániának tehát az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása során a saját jogi normái mellett az Európai Unió jogi rendelkezéseit is figyelembe kellett volna vennie. Bizonyítható, hogy Románia nem tartotta be a csatlakozáskor vállalt, e körbe tartozó kötelezettségeit, hiszen a visszaszolgáltatásra csak vontatottan és csupán részlegesen került sor. Ez a tény megalapozza Románia kötelezettségszegését, hiszen minden tagállamtól elvárható, hogy vállalt kötelezettségeit teljesítse. A Református Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása az uniós jogban alapkövetelménynek számító jogbiztonság, valamint a tulajdonhoz való jog elveinek súlyos megsértését jelenti, következésképpen a román állam ebben a konkrét ügyben is kötelességszegést követett el.”
Emlékezetre méltó, hogy Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) előző püspökének kezdeményezésére és részvételével az erdélyi egyházi vezetők a kétezres évek elején többször is ökumenikus látogatást tettek Brüsszelben és Strasbourgban, aminek eredményeképpen az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása 2006-ban, az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentésében már csatlakozási feltételként szerepelt.
Tőkés László EP-képviselő a petíció ügyének előmozdítása érdekében találkozót kezdeményezett Erminia Mazzonival, az Európai Parlament Petíciós Bizottságának elnökével.
Nagyvárad, 2013. június 14.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája

Az elszakított magyar nemzetrészek megmaradásának esélye

Európára számítanak, Brüsszel hárít (Magyar szervezetek polgári kezdeményezése)
Az erdélyi és a székelyföldi magyarságot is érintő európai polgári kezdeményezések sorsa került előtérbe tegnap. A Székely Nemzeti Tanács elnöke közölte: iktatta már az Európai Bizottság a szervezet dokumentumát, amely nemzeti és kulturális sajátosságokkal rendelkező régiók védelméről szól. Az RMDSZ őshonos nemzeti kisebbségek védelméről szóló tervezetét az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) dél-tiroli kongresszusán véglegesítik és mutatják be a héten. Közben azonban az Európai Bizottság polgárokkal folytatott kommunikációért felelős részlege válaszolt az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megkeresésére, és ebben leszögezte: az Európai Uniónak nincs hatásköre kisebbségi ügyekben.
Az EB nem kíván beleszólni
Az EMNP és az EMNT az európai polgári kezdeményezés eszközével próbálja az őshonos kisebbségek védelméről szóló jogszabály elfogadására sarkallni az uniót. „A kisebbségekhez tartozó egyének védelme fontos az Európai Bizottság számára. (...) Bár az Alapjogi Charta tiltja a valamely nemzeti kisebbséghez való tartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetést, az uniónak nincs általános hatásköre a kisebbségek ügyében, és különösképpen nincs egy kisebbség jogállásának elismerésére, valamint a kisebbség önrendelkezésére vagy autonómiájára vonatkozóan” – idézte az EMNP tegnapi közleménye a brüsszeli választ. A bizottság kommunikációs osztálya azt is közölte, hogy az Európai Uniónak a kulturális örökség védelme terén sincs döntéshozatali hatásköre. A brüsszeli hivatal ugyanakkor azt is hozzátette véleményezéséhez, hogy „a közölt álláspont sem az Európai Bizottságot, sem pedig a kezdeményezőt hivatalosan nem kötelezi, a véleményezés pusztán tájékoztató jellegű”. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke értékesnek tartotta a visszajelzést. Abból a tényből, hogy két és fél hónapra volt szükség a válaszadásra, azt a következtetést vonta le, hogy „jó helyen kopogtatnak”, a beadott szöveg pedig „éppen hogy súrolja a lécet”. „Ez hozzásegít ahhoz, hogy továbblépjünk, a tapasztalatot pedig megosszuk mindenkivel, aki hasonló kezdeményezésen dolgozik” – idézte a közlemény a párt alelnökét. Szilágyi hozzátette, továbbra is vallják, hogy az európai polgári kezdeményezést csakis Kárpát-medencei és európai összefogással lehet sikerre vinni.
Őshonos kisebbségek védelmében
Az RMDSZ és európai partnerei az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretszabályozás elfogadására szeretnék sarkallni az Európai Uniót. A Minority SafePack Initiative című kisebbségvédelmi csomagot péntek délelőtt mutatják be a dél-tiroli Brixenben zajló FUEN-kongresszuson. Ezután Brixen főterén indítják hivatalosan útjára a kisebbségi európai polgári kezdeményezést. A ceremónián jelen lesz a kezdeményezés héttagú bizottsága, beszédet mond Luis Durnwalder, Dél-Tirol kormányzója, Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A héttagú kezdeményező bizottság megalakulását május 23-án Kolozsváron jelentették be. A testületben Luis Durnwalder, Hans Heinrich Hansen és Kelemen Hunor mellett részt vesz Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német ajkú közösség kormányának miniszterelnöke, Anke Spoorendonk, a németországi Schleswig-Holstein tartomány igazságügyi, művelődési és Európa-ügyi minisztere, Jannewietske de Vries, a Nyelvi Sokszínűséget Támogató Hálózat hollandiai elnöke és az ausztriai Valentin Inzko, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselője, a karintiai Szlovének Nemzeti Tanácsának elnöke.
Iktatták az SZNT kezdeményezését
Iktatta az Európai Bizottság a Székely Nemzeti Tanács és partnerei polgári kezdeményezését – tájékoztatott tegnap Izsák Balázs. Az SZNT elnöke elmondta: a kezdeményezés internetes regisztrációját igazoló levélben a bizottság közölte: augusztus 18-áig ad választ arra, hogy bejegyezték-e a nemzeti régiók védelméről szóló kezdeményezést. Ha a válasz pozitív, az SZNT és partnerei elkezdhetik a támogató aláírások gyűjtését. Az SZNT és partnerei azt javasolják a dokumentumban, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Az SZNT május elején alapította meg a dokumentumot beterjesztő kezdeményező bizottságot. Ebben Izsák Balázs mellett a szlovákiai Boldoghy Olivér, a magyarországi Dabis Attila, a spanyolországi baszk Miren Martiarena, a spanyolországi katalán Jordi Xuclá, a svédországi magyar Publik Antal, az ausztriai Roland Dudda és a hollandiai Frans Jeursen kapott helyet. Az SZNT felkérésére az RMDSZ később Korodi Attila képviselőt delegálta a testületbe. Az SZNT tizennyolc tagállamban épített ki partnerkapcsolatokat a majdani aláírásgyűjtésre. Az Európai Unió 2012 áprilisa óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel. Egy év alatt egymillió uniós polgár támogatását kell megszerezni ahhoz, hogy az EU figyelembe vegye a kezdeményezést. Ugyancsak előírás, hogy legkevesebb hét országban kell 750-szer annyi aláírást összegyűjteni, mint amennyi európai parlamenti képviselője van az illető tagállamnak. Az aláírásgyűjtést akkor kezdhetik el, ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy az uniónak jogosultsága van a javasolt szabályozásra.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

EB: Nincs hatásköre az uniónak az önrendelkezés ügyében
Közel nyolcvan nap várakozás és többszöri sürgetés után válasz érkezett az Európai Bizottságtól (EB) az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által március végén benyújtott európai polgári kezdeményezés tervezetére – adta hírül tegnap az EMNP sajtóirodája. A kezdeményezés tervezetét Szilágyi Zsolt alelnök, az EMNP Kül- és Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetője küldte el előzetes normakontrollra az EB illetékes szervéhez.
A Jogi Főosztállyal való konzultáció nyomán válaszában az EB polgárokkal való kommunikációért felelős osztálya megerősíti: „A kisebbségekhez tartozó egyének védelme fontos az Európai Bizottság számára (...) Bár az Alapjogi Charta tiltja a valamely nemzeti kisebbséghez való tartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetést, az uniónak nincs általános hatásköre a kisebbségek ügyében, és különösképpen nincs egy kisebbség jogállásának elismerésére, valamint a kisebbség önrendelkezésére vagy autonómiájára vonatkozóan.” „Ezek alapján, elviekben úgy tűnik, nem létezik törvényes alap az önök által benyújtott kezdeményezés elfogadására” – vonja le a következtetést az EB.
Szilágyi Zsolt a válaszlevél kapcsán leszögezi: a tény, hogy az EB Jogi főosztályának két és fél hónapra volt szüksége ebben a témában választ adni, azt jelzi: jó helyen kopogtatunk, az általunk beadott szöveg pedig éppen hogy súrolja a lécet. „Aláhúznám azt, míg mi a polgári kezdeményezésünkkel arra kérnénk az uniót, hogy fogadjon el egy uniós kisebbségvédelmi egyezményt, addig a válaszlevélben arra kaptunk választ: az uniónak nincs kompetenciája az önrendelkezés és az autonómia ügyében. Ez utóbbit eddig is tudtuk...” – véli az EMNP politikusa.
Szabadság (Kolozsvár)

Összefogás a beolvasztás megakadályozására
A Székelyföldet beolvasztani akaró román régióátszervezés erdélyi magyar összefogással egyértelműen megakadályozható – fogalmaz Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A közképviseleti szervezet hétvégi tisztújító küldöttgyűlésén a több mint 250 küldött a székely autonómiatörekvések ügyét is tárgyalja.
Tisztújító küldöttgyűlését tartja június 22-én Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A székely székek képviseletében több mint 250 küldött részvételével rendezendő összejövetel a tavalyi statútummódosítás óta az első olyan küldöttgyűlés, amely elnököt választhat. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint az eredeti szabályzatban azért nem szerepelt az elnökválasztás, mert az SZNT létrehozói nem hosszú távra rendezkedtek be. „Az SZNT alapítóinak eredeti elképzelése szerint Székelyföld autonómia-statútumának elkészítése és beterjesztése volt a cél, és időközben derült ki, hogy hosszú távú munkára kell berendezkednünk, így menet közben alakítottuk át belső rendszabályainkat” – fogalmazott az elnök, aki beszélgetésünk időpontjában az egyetlen elnökjelölt volt. Az SZNT-küldöttgyűlés az elnök személyéről dönt, míg az Állandó Bizottság tagjaiként nyilvántartott alelnököket a Széki Székely Tanácsok választják közgyűléseiken, utóbbiak személye az elmúlt években többször is módosult.
A hétvégi fórumon komoly munka várható az elfogadásra kerülő hat határozattervezet ügyében. Az SZNT két fő projektre összpontosít: a román régióátszervezés Székelyföldre hátrányos kitételeinek megakadályozására és az európai polgári kezdeményezés ügyére, amelyet rövidesen benyújtanak az Európai Bizottsághoz. Izsák Balázs szerint mindkét tárgykörben széleskörű erdélyi magyar összefogást sikerült elérni. A marosvásárhelyi autonómiatüntetésen valamilyen formában valamennyi erdélyi magyar politikai, közképviseleti szervezet részt vett, az azóta eltelt időszakban még inkább kikristályosodott a közös érdek: minden rendelkezésre álló eszközzel harcolni kell az önálló székelyföldi közigazgatási régióért. „Ma már bizonyos: nem csak tüntetni tudunk a beolvasztás ellen, hanem széleskörű összefogással meg tudjuk akadályozni a román politikum magyarellenes törekvéseit. A teendőkről részletesen tárgyalunk a küldöttgyűlésen” – mondta az SZNT elnöke.
A Székely Nemzeti Tanács európai régiók védelméről szóló polgári kezdeményezése támogatói között ott van az EMNP, az MPP, az RMDSZ és az EMNT is. Az SZNT elnöke a legfontosabb erdélyi magyar célok körüli összefogást jelentős előrelépésnek tartja. Izsák szerint szervezete olyan széles körű európai mozgalom elindításában is érdekelt, amely túlmutat a polgári kezdeményezésen. „Az európai régiók között nem csak a politikai, hanem a gazdasági párbeszéd és együttműködés is egyaránt fontos. Ennek a folyamatnak az elején tartunk ma, de a visszajelzések szerint jó esély mutatkozik arra, hogy európai mozgalommá emeljük” – fogalmazott az SZNT elnöke.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Hírsaláta
CSERHALOM UTÁN VÖRÖSMARTY. Vasárnap avatják fel Vörösmarty Mihály mellszobrát a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkén. A magyarlakta szórványtelepülésen 1998-ban avatták a Cserhalom-emlékművet, Kolozsi Tibor szobrászművész közel tíz méter magas alkotása Szent László királynak a kun sereg felett 1068-ban aratott győzelmének állít emléket az egykori csatamező közelében.
A Cserhalom Művelődési Egyesület most a győztes csatát Cserhalom című eposzában megéneklő költő előtt tiszteleg, Zawaczki Walter Levente szobrászművész mellszobra a református templomkertben kapott helyet. (Krónika)
BUDAPEST ÁLLJA A SZENT GYÖRGY-SZOBOR RESTAURÁLÁSÁT. A magyar kormány támogatásával újítják fel a kolozsvári Sárkányölő Szent György-szobrot, a felújítási és tisztítási munkálatokat a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság végzi Kolozsi Tibor restaurátor tervei alapján. E célra a magyar külügyminisztérium ötmillió forintot bocsátott a műemlékvédő társaság rendelkezésére, amely minden költséget fedez. Átadására nagy valószínűséggel a Kolozsvári Magyar Napok alatt kerül sor. (Szabadság)
SZENT LÁSZLÓ-NAPOK NAGYVÁRADON. A Kolozsvári Magyar Napok, Brassói Magyar Napok, illetve Kalotaszegi Magyar Napok mintájára szervezik meg Nagyváradon a Szent László Napokat. A szervező EMNT szerint 2013. június 28–30. között egyfajta kulturális seregszemle lesz, tisztelgés a városalapító Szent László lovagkirály emléke előtt, Nagyvárad jelenlegi életét formáló szereplőknek adva bemutatkozási lehetőséget. (Transindex)
FUKAR KEZEKKEL MÉR. Kolozsvár templomainak közel egymillió lejt utal a helyi tanács felújításra, építkezésre, ebből a vendégforgalmi szempontból legfontosabb Szent Mihály-templomnak mindössze 70 ezer lej jut. (Itthon.ma)
VIGYÁZAT A DICLOFENACKAL! Amennyiben hosszú ideig és nagy adagban használják, a Diclofenac szívinfarktust és agyvérzést is okozhat. A figyelmeztetés az Európai Gyógyszerügynökség részéről érkezik, szerintük a gyógyszernek súlyos mellékhatásai lehetnek, amennyiben a „fogyasztónak” szív- és érrendszeri betegsége van. Az elmúlt 12 hónapban kilencmillió doboz Diclofenac került a román piacra. (Gândul)
AZ ASSZONY VERVE JÓ? Egy 2011-es közvélemény-kutatás szerint a románok fele természetesnek véli a családon belüli erőszakot. 2004 és 2009 között 60 ezer eset került a hivatalos nyilvántartásokba, ezek közül 770 halállal végződött. Egy európai civil szervezet felmérése szerint azonban 800 ezer romániai nő mondta azt, hogy otthon bántalmazták, de félt vagy szégyellt feljelentést tenni. (Puterea)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Összefognak-e a hazai magyar pártok és szervezetek?
Elképzelhető, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem indítja útjára saját európai polgári kezdeményezését a kisebbségi jogok európai keretszabályozásáról, hanem támogatja azt a polgári kezdeményezést, amelyet pénteken indítottak hivatalosan el a dél-tiroli Brixenben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának kongresszusán – erősítette meg szombaton a Maszol.ro-nak Király Melinda, az EMNP alelnöke. A politikus az EMNP egy másik alelnökével, Szilágyi Zsolttal részt vett a brixeni kongresszuson. Hogy ez így történik-e, vagy folytatódik még ez ügyben is a széthúzás, a pártok itthon döntik el.
Háromszék
Erdély.ma,

Székelyföld nem beolvasztható (Izsák Balázst újraválasztották az SZNT élére)
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tiltakozó megmozdulásokat szervez itthon és a nagyvilágban, ha Románia kormánya nem tesz le arról, hogy Székelyföldet beolvassza egy román többségű közigazgatási régióba – döntötte el az SZNT szombaton a Marosvásárhelyen rendezett tisztújító közgyűlésén. A 171 küldött egyhangúlag újraválasztotta Izsák Balázst az SZNT elnökévé.
Az SZNT felszólította a kormányt: ne kényszerítse bele a székelységet – a helsinki folyamattal ellentétes intézkedésekkel – egy olyan konfrontatív spirálisba, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek. Elnöki beszámolójában Izsák Balázs hangsúlyozta: az Európai Unióban elfogadott elv, hogy a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell – erre szólította fel Romániát is. Rámutatott: az SZNT a románságot is szeretné meggyőzni arról, hogy az autonómia nem ördögtől való, de a párbeszédkészség szerinte egyoldalú: a román kormány mindmáig nem válaszolt a március 10-i marosvásárhelyi autonómiademonstráción elfogadott beadványra. Izsák Balázs köszönetet mondott Magyarországnak a székelyföldi autonómiatörekvés támogatásáért és a „zászlóháború” idején tanúsított szolidaritásért, amellyel ráirányította a nemzetközi közvélemény figyelmét a romániai demokráciadeficitre. Kifejtette: azok is előmozdították a székely jelképhasználat ügyét, akik gáncsolni akarták.
Izsák Balázs üdvözölte azt, hogy a kisebbségi jelképhasználat alkotmányos joggá válhat Romániában, ugyanakkor rámutatott: ami természetes, arról nem kell törvényt alkotni, mert fennáll a veszély, hogy szabályozni is akarják ezt a jogot.
Veres Dávid, a Csíkszéki Székely Tanács elnöke felszólalásában azt szorgalmazta: Magyarország a megválaszthatóság jogát is adja meg a külhoni magyar állampolgároknak, és tegye lehetővé, hogy a székelyek maguk közül választhassanak küldöttet az Országházba. A Székelyföldért megmozgatjuk Európát jelmondat alatt megrendezett küldöttgyűlésen az SZNT elnöke beszámolt arról, hogy példátlan összefogással – amelyben az erdélyi magyarság mindhárom politikai pártja támogatja az SZNT-t – útjára indították a nemzeti régiók védelmét szolgáló európai polgári kezdeményezést. Az SZNT küldöttgyűlését rövid beszédben köszöntötte Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, Pap Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője és Szesztay Ádám, a Külügyminisztérium főosztáblyvezetője.
A Székelyföld területi autonómiájáért mozgalmi eszközökkel küzdő civil szervezet szombaton újabb négy évre Izsák Balázst választotta elnökévé. Az elnök székfoglaló beszédében rámutatott, az SZNT-nek katonai szellemre lenne szüksége: fegyelemre, céltudatosságra, szervezettségre és bajtársiasságra. „A következő négy évben, ha úgy építjük fel a Székely Nemzeti Tanácsot, hogy minden székely faluban legyen küldött, akkor 700 tagú lesz az SZNT: majdnem egy ezred. És egy ezred székely katonával bevesszük a lehetetlent is” – mondta Izsák Balázs.
Autonómiastatútum és a Székely Szabadság Napja
Az SZNT közgyűlése hat határozatot fogadott el szombati ülésén. A régióátszervezésről szóló határozaton kívül leszögezték: támogatják egy konszenzusos alapon kidolgozott autonómiastatútum parlamenti beterjesztését, és részt vesznek annak előkészítésében. Az európai polgári kezdeményezés kapcsán hangsúlyozzák: a polgári kezdeményezést annak sikere esetén is csak egy olyan széles körű európai mozgalom egyetlen fejezetének tekintik, amelyet az európai nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságokkal rendelkező régiók összefogásával el kell indítani. A mozgalomnak elő kell mozdítania a régiók közötti szoros együttműködést, meg kell teremtenie minden európai régió között a teljes és tényleges egyenlőséget, az esélyegyenlőség intézményi kereteit, valamint a regionális kultúrák fenntarthatóságának feltételeit. Határozatot fogadtak el arról, hogy támogatják Sepsiszentgyörgy önkormányzatának a Székelyföld Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerését célzó kezdeményezését, hiszen az a térség értékeinek nemzetközi megjelenítését is szolgálja. Támogatják továbbá a Kárpátok Őre szobrának felállítását Csíkcsomortánban. Arról is döntöttek, hogy március 10-ét a Székely Szabadság Napjává nyilvánítják, és minden évben ezen a napon szerveznek egész Székelyföldre kiterjedő megemlékezést, melyen a résztvevők a Székelyföld autonómiája melletti elkötelezettségükről is hitet tehetnek.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nyilatkozat
Az európai őshonos nemzeti közösségek kollektív jogainak biztosítása, a kulturális örökség védelme, valamint a hagyományos régiók sajátos jogállása tárgyköreiben benyújtandó európai polgári kezdeményezések (EPK) ügye immár több mint két éve a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) napirendjén szerepel.
Tavaly májusi találkozójukon a KMAT tagszervezetei úgy döntöttek, hogy minden olyan polgári kezdeményezést egyöntetűen támogatnak, amely az Európai Bizottság jogi főosztályának szűrőjén átjut. Az eltelt egy évben, Erdélyből induló kezdeményezések vonatkozásában a következőkről számolhatunk be:
● Elsőnek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) lépett. Közös tervezetünket március 22-én nyújtottuk be jogi elővéleményezés céljából az EB jogi szolgálatához. A Bizottság június közepén kelt válaszában azt közölték, hogy a kérdés tagállami hatáskörbe tartozik. Ennek ismeretében a kezdeményezőknek kell dönteniük a kezdeményezés további útjáról, illetve szövegének módosításáról.
● A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) saját tervezetét a napokban terjesztette be, ennek megfelelően a jogi szakhatóság válasza mintegy két hónapon belül várható.
● Az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEN) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) együttműködésével véglegesített EPK-szöveg elkészültét június 21-én, a FUEN kongresszusán jelentették be. Noha a teljes dokumentumot még mindig nem hozták nyilvánosságra, a szerzők nyilatkozata alapján az valószínűsíthető, hogy júliusban ez utóbbit is benyújtják.
Annak ellenére, hogy eredetileg egyetlen, egységes polgári kezdeményezésben gondolkoztunk, a kialakult helyzetet figyelembe véve és az egyes kezdeményezők akaratát tiszteletben tartva, ezennel bizakodással üdvözlöm, hogy benyújtását követően mindhárom, hosszú hónapok szakértői munkájával kidolgozott szövegnek elvi esélye van arra, hogy az EB jogi szűrőjén túljutva, elindulhasson az egymillió aláírás összegyűjtésének fáradságos útján.
Amennyiben a három szövegváltozat közül bármelyik is túljut a regisztráció sorompóján, tavalyi állásfoglalásunknak megfelelően, arra szólítunk fel mindenkit, akit illet, hogy aláírásával támogassa ezeket a kezdeményezéseket.
Az Európai Parlament képviselőjeként minden lehetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy mind a kisebbségi frakcióközi munkacsoport (intergroup), mind pedig a kisebbségi ügyek iránt elkötelezett európai képviselők hatékony támogatásukban részesítsék kezdeményezéseinket.
Az egyesülő Európának és tagországainak közös érdeke, hogy a lakosságuknak jelentős részét kitevő őshonos kisebbségek védelmét és jövőjét az egész Unióra érvényes kerettörvény szabályozza, mely az egyéni állampolgári jogokkal együtt a kisebbségi közösségi jogoknak is helyt ad.
Nagyvárad, 2013. június 24.
Tőkés László EP-képviselő, a KMAT elnöke
erdon.ro

Támogatásra szólít Tőkés
Az egyesülő Európának és tagországainak közös érdeke, hogy a lakosságuknak jelentős részét kitevő őshonos kisebbségek védelmét és jövőjét az egész unióra érvényes kerettörvény szabályozza, mely az egyéni állampolgári jogokkal együtt a kisebbségi közösségi jogoknak is helyt ad – áll abban a nyilatkozatban, amelyet Tőkés László EP-képviselő a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) elnökeként adott ki tegnap Nagyváradon, arra biztatva „mindenkit, akit illet”, hogy aláírásával támogassa a „regisztráció sorompóján” túljutott európai polgári kezdeményezést, bármelyik erdélyi szervezet kezdeményezéséről legyen szó.
Tőkés emlékeztet arra, hogy „az európai őshonos nemzeti közösségek kollektív jogainak biztosítása, a kulturális örökség védelme, valamint a hagyományos régiók sajátos jogállása tárgyköreiben benyújtandó európai polgári kezdeményezések ügye” már több mint két éve szerepel a KMAT napirendjén, és ennek tagszervezetei tavaly májusban határozták el, hogy minden olyan polgári kezdeményezést egyöntetűen támogatnak, amely az Európai Bizottság jogi főosztályának szűrőjén átjut.
Az EMNT és az EMNP idén márciusban nyújtott be közös tervezetet az EB jogi szolgálatához, ahonnan (június közepén) azt a választ kapták, hogy a kérdés tagállami hatáskörbe tartozik. Az SZNT a napokban terjesztette elő saját változatát, erre két hónapon belül várható válasz; az RMDSZ az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) kongresszusán, június 21-én jelentette be, hogy véglegesítette kezdeményezését – sorolja Tőkés, aki szerint „mindhárom, hosszú hónapok szakértői munkájával kidolgozott szövegnek elvi esélye van arra, hogy az EB jogi szűrőjén túljutva, elindulhasson az egymillió aláírás összegyűjtésének fáradságos útján”, és EP-képviselőként ő maga is mindent meg fog tenni azért, hogy „mind a kisebbségi frakcióközi munkacsoport, mind pedig a kisebbségi ügyek iránt elkötelezett európai képviselők hatékony támogatásukban részesítsék kezdeményezéseinket”.
Háromszék(Sepsiszentgyörgy)