Ki a magyarokkal az országból?
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt zilahi irodájának munkatársait szokatlan látvány fogadta székházuk kapujában, amikor szerda reggel a megszokott időben munkába érkeztek. Ismeretlen tettesek a helyi, és – minden túlzás nélkül – az egész erdélyi magyar közösséget sértő matricákat ragasztottak fel az iroda nyitvatartási órarendjére.
Amint a mellékelt fotó is igazolja, a matricákon a magyarok számára rossz emlékű Avram Iancu arcképe látható a nyomdafestéket nem tűrő „Muie Ungaria” (kb. Leszophatsz Magyarország) és „Afara cu ungurii din tara” (Ki a magyarokkal az országból) feliratokkal.
Püsök Ferenc, az Erdélyi Magyar Néppárt zilahi elnöke ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Szilágy megyei rendőrségen.
Zilahon mindeddig nem voltak hasonló megnyilvánulások, a különböző nemzetiségek mindig békében éltek egymás mellett, ezért is érthetetlen számunkra, hogy mi sarkallta a tetteseket a sértő ragaszok kihelyezésére. Az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtószolgálata
Erdély.ma

Tisztújítás, alapszabály-módosítás az EMNT Küldöttgyűlésén
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2013. október 12-én, szombaton Nagyváradon tartotta Országos Küldöttgyűlését, amelynek keretében az elnökség és a jelen lévő 129 küldött az elmúlt két év eredményeit összegezte, továbbá tisztújításra és az Alapszabály módosítására is sor került.
A küldöttgyűlés Herman M. János igei köszöntőjével vette kezdetét, majd Török Sándor házigazdai minőségében köszöntötte a küldötteket és a meghívottakat.
Az EMNT elnöke, Tőkés László a Nemzeti Tanácsok megalakulása óta eltelt elmúlt tíz év eredményeiről és kudarcairól szólva – a „külső elnyomás” és a „belső bomlasztás” körülményei között – a közös felelősség fontosságát hangsúlyozta. A tőle elvitatott Románia Csillaga érdemrend jelmondatát idézte: „hitben van a szabadulás”. Mint mondotta: „1989-ben ebben a hitben reméltünk és cselekedetünk, negyed század után azonban csőd lett a vége”.
A napokban Zilahon megjelent magyarellenes falragaszokra utalva az EMNT elnöke fölvetette a kérdést: „Ez jelentené a többségi román nemzet jövőképet és demokratikus ideáját? A csillagtalan vak gyűlölet lenne a szabadságeszmény alternatívája?”
A Kárpát-medencei magyarság helyzetének általános kiértékelője rendjén Tőkés László rámutatott azokra a negatív folyamatokra, amelyek Európa hallgatólagos hozzájárulásával a nemzet „leépüléséhez” vezetnek. Nincs időnk a halogatásra, stratégiaváltásra van szükség, és az EMNT jövőbeli szerepe ennek megvalósításában mutatkozik meg. A stratégia elemeit részletezve Tőkés László elmondta: nem erdélyi, felvidéki, kárpátaljai vagy délvidéki magyar ügy, hanem Kárpát-medencei ügy van, amelyet képviselni kell. Európa szintjén kisebbségi, és ezen belül pedig magyar kisebbségi stratégiára van szükség. Az EMNT elnöke teljes körű autonómia-rendszer kidolgozását, a jogsegélyszolgálat kiterjesztését, valamint a sok helyütt állampolitikai rangra emelkedett magyarellenesség tilalom alá helyezését szorgalmazta. Ugyanakkor megismételte a Tusnádfürdőn tett kijelentését, miszerint Magyarország, sőt Európa védhatalmi státuszt kellene vállaljon az erdélyi magyarok felett. Beszéde végén az európai parlamenti képviselő az erdélyi magyar összefogást sürgette, akár az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, akár más intézményi keretek között.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntő beszédében elmondta: küzdelmes és eseménydús évet tudhat maga mögött az erdélyi magyarság, gondoljunk csak a Székelyföldet kedvezőtlenül érintő regionalizációs tervekre, a verespataki bányaberuházásra, vagy a nemzeti szimbólumok szabad használata elleni törekvésekre. Az EMNT ebben a küzdelemben helyt tudott állani, mint amiképpen nagy a szerepet játszik abban, hogy az autonómia kérdése folyamatosan napirenden legyen a közvéleményben – vélekedett a helyettes államtitkár. Hozzátette: a magyar kormány támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit, de nem cselekedhet a külhoni magyarok helyett. Az erre irányuló stratégiákat a közösségeknek kell kidolgozniuk, ugyanakkor el kell oszlatni az autonómiával kapcsolatos félelmeket és tévhiteket – fogalmazott Répás Zsuzsanna.
„A mi nagy közös ügyünk a honosítás” – utalt Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja arra, hogy az EMNT demokrácia-központjai segítenek a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges dossziék összeállításában. Ez a hálózat sokat segített a magyar konzulátusoknak a könnyített honosításban, ezért köszönet illeti mindazokat, akik ebben a munkában részt vesznek – mondta a főkonzul. Hangsúlyozta: a honosításnak nincs határa, és a következő években is folytatódni fog, hiszen az eddigi adatok azt mutatják, hogy a kedvezményesen honosítottak száma nem érte el a lehetséges maximumot. Magdó új feladatként említette a magyarországi parlamenti választásokra történő regisztrációt, amelyben a konzulátusok segítenek, és ismét számítanak az EMNT segítségére, hiszen az erdélyi magyaroknak lehetőséget kell adni, hogy élhessenek szavazati jogukkal, hogy ezáltal véleményt nyilváníthassanak a jelenlegi magyar kormány teljesítményéről.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint az EMNT mögött két nehéz év áll, miután a legutóbbi Küldöttgyűlésen stratégiai jelentőségű döntéssel létrehozta a Néppártot abból a megfontolásból, hogy a civil politikai eszköztár nem elég gazdag így pártpolitikai eszközökkel kell dolgozni a kitűzött cél – az autonómia – eléréséért. Toró szerint a Néppárt felnőtt a feladathoz, hiszen két nehéz kampány és választás után is életben maradt, ebben pedig az EMNT-nek is nagy szerepe volt, például befogadta székházaiba a pártot.
A politika szempontjából 2012 háborús év volt, és a kampányokban a civil mozgalmak háttérbe szorulnak, a pártoknak jut a főszerep. Ámde 2013 az autonómia éve, és az EMNT bebizonyította, hogy képes építkezni, és egy sor hasznos eseményt rendezett ennek jegyében – mondta a Néppárt elnöke.
Toró elmondta, a 2014-magyarországi választások előtt a Néppárt és az EMNT szerepet vállal abban, hogy megkönnyítsék a magyar állampolgárságot szerzett erdélyiek részvételét. Az erdélyi magyarok számára újdonság a levélben szavazás, és a választásokat megelőző regisztráció, ezért a két szervezet segíteni fog – szögezte le. Azt is elmondta, hogy a Néppárt által a magyar közösség számára kedvező régiósítás érdekében indított aláírásgyűjtés folytatódni fog addig, ameddig a kellő számú ember megérti, hogy mi a tétje, hogy mi a különbség a fejlesztési, illetve a közigazgatási régió között. Ez egy alapos és hosszú folyamat, amelyben a Néppárt számít az EMNT segítségére is – tette hozzá Toró T. Tibor.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke az elmúlt két év tevékenységét értékelte beszámolójában. Röviden összefoglalta a szervezet elnökségének, választmányának és szakbizottságainak munkáját. Említést tett az erdélyi magyar közösség gazdaságfejlesztési tervéről, a Mikó Imre tervről, szólt az EMNT külkapcsolatairól, a területi szervezetekkel való kapcsolattartásról, az EMNT rendezvényeiről, valamint az Erdélyi Magyar Néppárttal való viszonyról is.
Nagy József Barna, Bardocz Csaba és Szabó László régióelnökök után Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Mátis Jenő és Szilágyi Ferenc alelnökök számoltak be eddigi munkájukról, majd Tiboldi László ismertette az EMNT-irodák honosításban vállalt tevékenységét.
Szili Katalin magyar országgyűlési képviselő, a Szociális Unió elnökének üzenetét Kerényi György főtanácsadó tolmácsolta.
***
A tisztújítás során a Küldöttgyűlés újabb kétéves elnöki mandátummal bízta meg Tőkés Lászlót, aki egyedüli jelölt volt az elnöki tisztségre. Megválasztása után Tőkés László Sándor Krisztinát javasolta az ügyvezető elnöki tisztségbe, a Küldöttgyűlés pedig szavazással jóváhagyta a jelölést.
A három régióelnöki tisztségbe a Küldöttgyűlés Nagy József Barnát (Partium), Gergely Balázst (Közép-Erdély) és Nagy Pált (Székelyföld) választotta.
Az Alapszabály egyik módosítása értelmében ötről háromra csökkent az EMNT alelnökeinek száma, a tisztségekbe Mátis Jenőt, Borbély Zsolt Attilát és Tiboldi Lászlót választották.
Az ülés végén a küldöttek zárónyilatkozatot fogadtak el.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Nagyvárad
Nyugati Jelen (Arad)

Nem veszélyezteti az erdélyi magyar EP-képviseletet a kettős állampolgárság
Csökkenhet a saját hazájuk pártjaira szavazó romániai magyarok száma a jövő évi európai parlamenti választáson amiatt, hogy a magyar állampolgársággal is rendelkezők maguk dönthetik el: romániai vagy magyarországi párt listájára adják-e le a szavazatukat – írta hétfőn a România Liberă című napilap. Az újság szerint a 2014-es EP-választás alkalmából először fordulhat elő a kedvezményes honosítás következtében, hogy a romániai magyarok nagyobb számban maguk dönthetik el, romániai vagy magyarországi jelöltekre szavaznak-e.
Csökken a szavazóbázis a kettős állampolgárok miatt?
A lap feltételezése szerint a romániai magyarok egy része a magyar külképviseleteken fog voksolni, hogy „így fejezze ki a Fidesz és Orbán Viktor iránti háláját a kettős állampolgárságért”. Emiatt a romániai magyarok már kevesebb, mint 7 százalékot fognak képezni a romániai szavazók körében, és csökkenni fog a magyar szavazóbázis. A lap megállapítja, hogy amennyiben mindhárom erdélyi magyar párt külön-külön vesz részt a választáson, akkor az RMDSZ esetében fennáll az a „komoly kockázat”, hogy nem éri el az EP-be való bejutást biztosító 5 százalékos küszöböt.
A lap szerint Tőkés László EP-képviselő akár függetlenként indul Romániában egy újabb mandátumért, akár a Fidesz listáján, elegendő szavazatokat vonhat el az RMDSZ-től, hogy ez utóbbi szervezet ne jusson be az európai törvényhozói testületbe, és Tőkés legyen az egyedüli erdélyi magyar képviselő Brüsszelben. A România Liberă megállapítja: ez a forgatókönyv alaposan megváltoztathatja a romániai magyar közösségen belüli politikai erőviszonyokat, ami a magyar politikusok diskurzusának a radikalizálódásához és Erdélyben újabb nemzetiségi feszültségek megjelenéséhez vezethet – olvasható a lapban.
Csak egy tagállamban lehet szavazni az EP-választásokon
Székely István politológus lapunknak elmondta: az Európai Unióban (EU) a választópolgár csak egy tagállamban érvényesítheti szavazati jogát. A magyarországi EP-választásokon részt vehet az EU bármely tagállamának választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja. Tehát a választójog ebben az esetben nem magyar állampolgársághoz kötött – például az a román állampolgár is szavazhat, akinek Magyarországon van az állandó lakóhelye.
Tőkés László indul, de nem RMDSZ-listán
Tőkés László a Mediafax hírügynökségnek a hétvégén megerősítette, hogy 2014-ben indul az európai parlamenti választáson, de határozottan cáfolta a híresztelést, miszerint RMDSZ-listán pályázna újabb mandátumra. Tőkés – akit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombati nagyváradi tisztújító küldöttgyűlésén újraválasztottak a szervezet elnökévé – az erdélyi magyar pártok közötti választási szövetség lehetőségéről beszélt, nem zárta ki viszont azt sem, hogy esetleg függetlenül, vagy „más felállásban” induljon az EP-választáson.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke lapunk érdeklődésére kijelentette: egyelőre csak arról van tudomása, hogy Tőkés László – amint azt júniusban bejelentette – indul a jövő évi európai parlamenti választáson. Emlékeztetett továbbá, hogy az EMNP szeptemberben ismételten tárgyalást kezdeményezett az RMDSZ vezetőségével négy témakörben, többek között, az európai parlamenti választást illetően. A néppárt elnökségének határozott álláspontja, hogy erős európai magyar képviseletet az erdélyi magyar politikai erők megállapodása eredményezhet. Szilágyi Zsolt kifejtette: Tőkés László, az EMNP védnökeként is támogatja az erdélyi magyar politikai erők összefogását.
Kovács Péter kizártnak tartja a választási szövetséget
Az ügyben megkérdeztük Kovács Pétert is, aki elmondta, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) november 23-i marosvásárhelyi ülésén elfogadja az európai parlamenti képviselői jelölési szabályzatát, és várhatóan jövő év elejére elkészül az RMDSZ végleges jelöltlistája. Az RMDSZ főtitkára teljes mértékben kizártnak tekinti egy esetleges választási szövetség létrejöttét az erdélyi magyar politikai erők között. Kovács Péter hangsúlyozta, az RMDSZ mindig önállóan indult a választásokon, így 2009-ben is, amikor Tőkés László a szövetség listavezetője volt. „Semmi nem indokolja azt, hogy jogi értelemben választási koalíciót hozzunk létre” – hangsúlyozta az RMDSZ főtitkára, kiemelve, hogy minden RMDSZ-tag egyforma eséllyel pályázhat az EP-képviselői jelöltségre. „Ha például egy Tőkés László nevű RMDSZ-tag indul ebben a folyamatban, ugyanolyan esélye van neki is, mint más jelentkezőnek” – fejtette ki Kovács Péter.
Kiss Tamás: Eltűnik a különbség a magyar és román részvétel között
Kiss Tamás szociológus szerint a 2014-es EP-választások alkalmával a magyar és a román részvétel közötti különbség csökkenni fog.
Mindkét Európa-parlamenti választáson a magyarok részvétele jóval meghaladta az országos átlagot, az elmúlt 23 évben csakis e két alkalommal, 2007-ben és 2009-ben tapasztalhattunk ilyen eltérést. Úgy vélem, hogy ennek a különbségnek elsősorban nem az erdélyi magyar politikai erők összefogása vagy ellenkezőleg, az ezek közt kialakult versenyhelyzet az oka, ahogy azt korábban feltételeztük, hanem egyszerűen az, hogy az erdélyi magyarok körében sokkal kedvezőbb kép alakult ki az Európai Unióról, mint a románoknak. Ez nem meglepő, hiszen az egész magyar politikai elit az EU-csatlakozást megelőző évtizedekben azt sulykolta a köztudatba, hogy az unió kisebbségi kérdések terén is megoldást jelent majd. Az elmúlt időben azonban ez a bizalmi többlet megcsappant, a magyaroknak az EU-hoz való viszonyulása megváltozott, kezd közelíteni a románokéhoz. Véleményem szerint ez jelenti a fő problémát. Felméréseinkből arra következtetünk, hogy jövőre már nem lesz ekkora különbség a románok és magyarok részvétele között, mint az elmúlt két választáson, függetlenül attól, hogy lesz-e összefogás vagy sem.
A szakértő szerint nagy kérdés, megbírja-e a külön indulást az erdélyi magyarság, pontosabban a különindulásnak milyen formáit bírja el. Véleménye szerint nem valószínű a 2007-es helyzetnek a megismétlődése, mármint hogy Tőkés is mandátumot nyer, és az RMDSZ is bekerül az európai parlamentbe.
 • Románia 2007. január 1-jétől tagja az Európai Uniónak. Ugyanabban az évben EP-választást tartottak az országban, a kétéves, csökkentett mandátum megszerzésére 13 párt indult, köztük az Európai Néppárthoz tartozó RMDSZ és egy független jelölt Tőkés László személyében. Tőkésre 176 533-an voksoltak, ami a szavazatok 3,44 százalékát jelentette. (A független jelöltek számára a bejutási küszöb 3 százalék.) Az RMDSZ-listára 282 929-en szavaztak (5,52 százalék). (A pártok számára a küszöb 5 százalék.) Az RMDSZ-lista élére Frunda György került, aki egyéb fontos megbízatására hivatkozva végül visszalépett. A listán befutónak számító helyeire Sógor Csaba és Winkler Gyula került, a bizonytalan harmadik helyre a nagyváradi Bíró Rozáliát jelölték. Az országos részvétel 29,46 százalék volt.
A 2009-es európai parlamenti választáson az RMDSZ-lista 431 739 voksot kapott, ami a szavazatok 8,92 százalékát jelentette, ez a szavazatarány 3 mandátumot eredményezett. A Magyar Összefogás listáját Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke vezette. Őt Winkler Gyula és Sógor Csaba követte. A választási részvétel 27,67 százalék volt. Romániának 2009–2014 között 33 EP-mandátum jár.
Szabadság (Kolozsvár)

Corlăţean kirohanása az autonómia ellen
A magyaroknak üzent Titus Corlățean román külügyminiszter kedden Nagylakról az autonómiatörekvések és Tőkés László tusnádfürdői kijelentése kapcsán, amelyben az európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke védhatalmi státust kért Magyarországtól az erdélyiek számára.
A román külügyminiszter az Arad megyei kisvárosban járva arról beszélt: a település az interkulturalitás és a társadalmi integráció modellje, „a 210 éves román-szlovák együttélés pedig azt bizonyítja, hogy nincs szükség protektorátusra annak érdekében, hogy sikeresen megőrizzék a nemzeti identitást.”
Corlăţean bírálta egyes magyar politikusok szerinte „szélsőségesen nacionalista retorikáját”, amellyel etnikai alapú autonómiát követelnek, és arról beszélt: Románia fenntartja „a kisebbségvédelem európai modelljét,” de az ország területén található „szigetek” nélkül.” A miniszter szerint az etnikai alapú autonómia ellentétes az európai követelményekkel, szerinte ugyanis az „szegregációról, konfliktusokról és etnikai feszültségről” szól. Úgy vélte, amit egyes magyar politikusok művelnek, az „saját kisebbségük érdekei ellen való.”
Corlăţean egy, a szlovákok nagylaki jelenlétének 210. évfordulója alkalmából a szlovák és a román miniszterelnöki hivatal által szervezett rendezvényen vett részt Nagylakon, a rendezvényen szlovák kollégája, Miroslav Lajcák is ott volt. Corlăţean beszédében arról szólt, hogy a protektorátus mellett „nincs szükség társadalmon belüli, etnikumközi konfliktusokra sem, mivel két, nyelvében, vallásában és kultúrájában különböző közösség képes harmonikusan együtt élni.” Egyúttal úgy vélte, a szlovák közösség teljes mértékben integrálódott a romániai társadalomba. „Egy társadalmon belül a kulturális sokszínűség, amely egy nemzeti kisebbség tagjai kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzése révén nyilvánul meg, nem zárja ki azt, hogy az adott kisebbség tagjai integrálódjanak a társadalomba, hanem ugyanazon érme két oldalát jelentik, ami ellentétes mindenféle asszimilációs politikával” – jelentette ki a román külügyminiszter. Corlăţean egyúttal azt állította: Románia következetesen folytatja a nemzeti kisebbségek védelmére irányuló politikáját, és meg kívánja óvni a nemzeti kisebbségek tagjainak etnikai, nyelvi, vallási és kulturális önazonosságát.
Miroslav Lajcák arról beszélt: sehol sem talált olyan kedvező körülményeket a kisebbségben élő szlovákság számára, mint Romániában, ahol iskolái és intézményei is vannak, és parlamenti képviselettel is rendelkezik.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Összefogással az álkonfliktusok ellen
A történelemhamisítás és a magyarellenesség különféle aspektusairól, az autonómiáért folytatott aláírásgyűjtésről is szó esett az Erdélyi Magyar Néppárt csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A Székelyföld tagadásával, a székely zászló kitiltásával indultak el a magyarellenes cselekmények, melyekkel ismét – mint ahogy évtizedek óta mindig – a valós problémákról akarják elvonni a lakosok figyelmét, jelentette ki Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke a sajtótájékoztatón. A Vásárhelyi Napokat egy szomszéd településen kellett megtartani, múlt héten pedig egy olyan történelmi konferencia színhelye volt Nagyvárad, ahol igyekeztek elhallgatni a magyar jelenlétet. A „magyar kártyával” ismét a munkahelyek hiányáról, a nemlétező infrastruktúráról, az egészségügy katasztrofális helyzetéről és nem utolsó sorban az aggasztó méreteket öltő korrupcióról akarják elhárítani az emberek figyelmét, ez nyolcvan éve így megy.
Összefogás
S hogy mindez hová vezet? Egy múltheti felmérés szerint más nemzetekhez képest legkevésbé a magyarokat kedveli a román lakosság, előttünk az oroszok vannak, tíz százalék fölénnyel. Ez nagyon sokat mond arról, hogy ez a retorika mennyire veszélyes, fejtette ki az alelnök, aki szerint a verbális agresszió ellenünk fordítja a románokat. Fontos lett volna leülni a tárgyalás asztalához, ezzel megelőzhető lett volna például, hogy december elseje legyen a nemzeti ünnep, vagy hogy Nagyváradon óránként hangozzon el Iancu himnusza, Nagyvárad napja pedig nem október 12-én lenne. Úgy tűnik, egyeseknek nem érdekük a megbékélés, nagyon jól tudnak az ilyen álkonfliktusok által fenntartott „zavarosban” halászni. Persze a párbeszédhez mindkét fél szándéka szükséges, s amíg ez létrejön, addig is fontos lenne az összefogás a politikai és civil szervezetek között – de nem úgy, ahogy az RMDSZ hirdeti, „egy a zászló, egy a csapat” jelszóval, hanem ügyek mentén, közös stratégiák kialakításával.
„Nem igazán értik a románok, hogy mi mit keresünk itt, zavar van a fejükben, ennek tisztázása érdekében kellene összefogniuk a civil szervezeteknek, az egyházaknak és a politikai pártoknak” – részletezte Zatykó Gyula, aki szerint a Magyar Egyeztető Tanács keretein belül lenne fontos leülni és beszélni minderről. Most látszik, tette hozzá, mekkora jelentősége van a Szent László Napok rendezvénynek, melynek megszervezése nyomán „saját magyarjaink támadtak bennünket”. Amikor román nacionalista erők el akarják tüntetni, akkor álljunk félre? – tette fel a retorikus kérdést. „Ezt folytatnunk kell, el kell magyarázzuk, hogy Nagyvárad Szent László óta létezik, nem 1113 óta”- fejtette ki.
Aláírásgyűjtés
Kristófi Kristóf, a néppárt nagyváradi elnöke arról szólt: folytatódik az aláírásgyűjtés Partium autonómiájáért, s amennyiben megkapják erre az engedélyt, jövő héttől a Fő utcán állítanak fel két sátrat, ahol önkénteseik déltől 17 óráig várják az érdeklődőket. Az akciót terveik szerint október végéig folytatják, de igény esetén akár meg is hosszabbíthatják. A két sátor előtt két, egyenként hétméteres molinót függesztenek majd ki – bíznak benne, hogy erre is meglesz az engedély. A két molinó játékos, könnyen érthető formában ismertet gazdasági, történelmi adatokat, melyek rámutatnak arra, hogy Erdélynek szüksége van egy föderatív formájú autonómiára. A román nyelvű szövegben párhuzamot vonnak Erdély és Svájc között, ennek a szlogenje: Erdély, Románia Svájca. Arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem herdáljuk el az altalaji kincseinket, illetve a megtermelt hasznot nem „rabolja el” Bukarest, akkor Erdély Svájchoz hasonlóan virágzóvá válhat. Mint láttuk, a játékos rajzok között Bukarest egy polipszerű pénzszivattyúként jelenik meg, a Svájccal való összehasonlítás során pedig ara is kitérnek, hogy a Milka tehénhez hasonlóan nekünk is van tehenünk (Joiana, vagy Mariska), illetve a svájci bicskának is megvan az itthoni megfelelője, a székely bicska. A két molinót az idén, Tusványoson mutatták be először.
Részvétel
Az EMNT, valamint az EMNP csatlakozik a Civil Összefogás Fóruma által szervezett budapesti békemenethez. Még mintegy tíz szabad hely van, eddig negyven körüli a Bihar megyei jelentkezők száma. Az indulás október 23-án, szerdán fél tízkor lesz a Partiumi Keresztény Egyetem elől, jelentkezni a 0259.220126 telefonszámon lehet, a hozzájárulás 50 lej. Az 56-os forradalom tiszteletére szervezett békemenet a Hősök terén ér véget, ahol 16 órától Orbán Viktor mond ünnepi beszédet. Szintén ezen a számon lehet jelentkezni az október 27-i Székely Menetre, melyen belül 47 kilométeres élő láncot fognak alkotni. Ehhez 30 lejt szükséges kifizetni, hangzott el.
Neumann Andrea
erdon.ro

Kárpát-medencei magyar autonómiát követel az EMNT
Tőkés Lászlót választotta újra elnökévé az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyváradi küldöttgyűlése. A közgyűlés a civil-politikai szervezet stratégiaváltásáról is döntött.
Tisztújító küldöttgyűlését tartotta múlt szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Nagyváradon. A mintegy 150 küldött jelenlétében sorra kerülő kongresszust december 14-én ünnepi rendezvény egészíti ki Kolozsváron: az egykori alapítók az EMNT évek során bővült csapatával, tagjaival és szimpatizánsaival ünneplik közösen a szervezet megalakulásának tíz éves évfordulóját. A nagyváradi rendezvény is egyféle szembenézés volt az elmúlt időszakkal – utóbbi kapcsán Tőkés László, a szervezet elnöke (képünkön) sommásan úgy fogalmazott: az erdélyi és más utódállambeli magyarság életének alakulásában stratégiaváltásra van szükség ahhoz, hogy meg lehessen állítani, illetve meg lehessen fordítani Európa hallgatólagos hozzájárulásával végbemenő nemzeti leépülést. Az elnök szerint az EMNT-nek ebben a stratégiaváltásban kell fontos szerepet játszania. A civil-politikai szervezet elnöke a teljes körű autonómiarendszer kidolgozásában, a jogsegélyszolgálat kiterjesztésében, illetve az állami rangra emelkedett magyarellenesség – az antiszemitizmushoz és rasszizmushoz hasonló – tilalom alá helyezésében látja a gyökeres váltás lehetőségét, amelyet az Európai Unió közömbössége mellett is fel kell vállalnia a Kárpát-medencei magyarságnak.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár ráerősített a stratégiaváltás fontosságára. Hangsúlyozta: a magyar kormány támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit, de nem cselekedhet a külhoni magyarok helyett. Mint fogalmazott, az autonómiastratégiákat a helyi magyar közösségeknek kell kidolgozniuk.
Kritikus hangot ütött meg a szervezet ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina, aki az EMNT sikertörténeteként is elkönyvelhető számos tömegrendezvény, konferencia és közéleti fórum mellett a szervezet hiányosságairól is szólt, elsősorban a szakbizottságok gyenge teljesítményéről. Az EMNT-Néppárt súrlódások ténye is felszínre került: Nagy Pál frissen megválasztott székelyföldi régióelnök szerint a két szervezet kapcsolatán még sokat kell javítani. A néppárti politikusok egy része kampányban nagyobb segítséget szeretett volna kapni attól a szervezettől, amelynek sorából maga a Néppárt is kinőtt. Ezekre a súrlódásokra is reagálva, zárszavában Tőkés László úgy fogalmazott: az EMNT-nek nem szabad elpártosodnia, az erősödő civil tevékenység nem rendelhető alá pártérdekeknek.
A közgyűlés foglalkozott a sikertörténetnek számító honosítási folyamattal is: a magyarországi vendégek elismerésüket fejezték ki az EMNT által működtetett Demokrácia Központok munkájáért. A világszerte nyilvántartott mintegy félmillió új magyar állampolgár egyharmadának az EMNT munkatársai állították össze ügyiratcsomóját Erdélyben.
A három tartózkodás mellett a küldöttek egyhangú szavazatával EMNT-elnökké újraválasztott Tőkés László ismét Sándor Krisztinát bízta meg az ügyvezető elnöki teendőkkel. A három régióelnöki tisztségbe Nagy József Barnát (Partium), Gergely Balázst (Közép-Erdély) és Nagy Pált választották. Az alapszabály-módosítás során az eddigi 5-ről háromra csökkent alelnöki mandátumokért erős versengés alakult ki: a közgyűlés Mátis Jenőnek, Borbély Zsolt Attilának és Tibold Lászlónak szavazott bizalmat.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Tíz esztendő az autonómiaharc jegyében
Tízéves fennállására jubileumi gálával és az autonómiaharcban kiemelkedő teljesítményért odaítélt Kós Károly-díjak kiosztásával fog megemlékezni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács december 14-én – ez áll többek a szervezet múlt hétvégén, Nagyváradon lezajlott küldöttgyűlésének zárónyilatkozatában. Nehéz elhinni, de már egy évtizede elvált az autonómia célkitűzését komolyan vevő és azt csak választási jelszónak használó tábor útja. Hadd ugorjunk vissza tíz esztendőt az időben! „Néhány száz méterrel odébb egykori harcostársaink félrevezetett vagy átállt serege egy évtizedes közös önszerveződési munkájának eredményét: a minden magyarnak helyet adó, sokszínű, az egység jelképes és racionális erejét hordozó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni, sajnos ismét nem vagyunk elegen, hogy a rombolás útját álljuk. A szétvert önkormányzati modell romjain magabiztosan lobog a tulipános zászló. Az egypárt győzelmét hirdeti. A párttagok érdekeinek felsőbbrendűségét a közösség érdekei felett. (…) Az egypárt alternatívája nem egy másik párt. Az legfeljebb csak eszköz lehet a kizárólagosságra igényt formáló törekvések ellen. (…) Nem tudtuk megfékezni azt a gátlástalan és törtető szándékot sem, amely mindent maga alá gyűrne, mindenkit megvásárolna vagy megosztana, hogy aztán uralkodhasson rajtuk. Akit nem lehet, az biztos egységbontó, annak kinn tágasabb. Így lehet az egység alapértékét furkósbotként használni a választás szabadsága ellen. Bizony mondom, tisztelt gyülekezet, rossz felé fordult a világ. Mi, itt egybegyűltek fordíthatunk-e rajta? Hittel mondom, hogy igen.” Toró T. Tibor fogalmazta meg és mondta el e ma is aktuális gondolatokat a Láncos templomban 2003. február 1-jén, miközben az RMDSZ küldöttgyűlése a nemzeti önkormányzat elvén alapuló alapszabályzatát párt-alapszabályzattá fazonírozta, erősítve a központi vezetést, bevezetve a pártfegyelmet, a belső választásokat részleges tisztújítással váltva ki, mellékessé téve a platformokat, megszüntetve Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét, és leszámolva a kommunizmussal elleni nyílt szembenállás szellemi-politikai-történelmi örökségével. Jelképértékű, hogy e kongresszuson kezet foghatott a küldöttek által megtapsolt Medgyessy Péter és Adrian Năstase, a térségbeli kommunista utódszervezetek két emblematikus képviselője, akiket a politikai múlton túl a magyar érdekek iránti érzéketlenség, illetve ellenségesség köt össze.
Hosszú utat járt be azóta az RMDSZ és az autonomista tábor egyaránt.
Önfeladó politika
Az RMDSZ latba vetve bukaresti kapcsolatait, amíg tudta, gáncsolta a választásokon vele szemben induló Magyar Polgári Szövetséget. 2004 június elején megrendezett helyhatósági választásokon az MPSZ függetleneket volt kénytelen indítani, mivel a választási bizottság RMDSZ-es kezdeményezésre leseperte az asztalról a rekordidő alatt összegyűjtött 55000 aláírást, s ez ismétlődött meg ősszel is, amikor az MPSZ, az ismételt justizmord miatt a Népi Akció pártjával volt kénytelen közös listán indulni. 2004-ben mindkét oldal választási jelszava az volt, hogy „kettős állampolgárság és autonómia”. Ha mást nem, ennyit sikerült elérni, hogy az RMDSZ ország világ előtt, az autonomista önépítkezést befagyasztó és a belső önrendelkezésre fókuszáló valódi érdekképviseletet megszüntető kormányzati szerepvállalás után nyolc esztendővel nyíltan felvállalja ezt a gondolatrendszert, valamint a magyar állampolgárság kiterjesztésének azóta megvalósult célkitűzését.A következő ciklusban az RMDSZ a kisebbségi törvény gigantikus átverésének manőverét tartotta elsősorban szem előtt s csak a román szűkkeblűségen és politikai korlátoltságon múlt, hogy szemfényvesztő törekvései zátonyra futottak. Mert mi is volt a kisebbségi törvény lényege? Egyik oldalról az RMDSZ érdek-képviseleti privilégiumainak bebetonozása, a kisebbségi verseny ésszerűtlen korlátozása, a másik oldalról a kulturális autonómia látszatának megteremtése. Mert a hangzatos pártpropagandával ellentétben a törvénytervezet semmiféle közjogi kompetenciával nem ruházta volna fel a román politikai berkekben heves ellenállásba ütköző kulturális autonómiatanács intézményét, hanem a parlament és a kormány jogkörébe utalta s a bizonytalan jövőbe tolta ki a tanács hatáskörének kijelölését. Nesze semmi, fogd meg jól! 2007-ben pánikot keltett az RMDSZ berkeiben, hogy az EMNT elnöke, Tőkés László egymaga közel annyi szavazatot kapott függetlenként az európai parlamenti választásokon, mint az RMDSZ, Székelyföldön pedig elvitte a voksok valamivel több, mint felét. Minden bizonnyal ennek is volt köszönhető, hogy 2009-ben, midőn az RMDSZ nómenklatúra kívül került a román hatalom sáncain, a szervezet ismét felfedezte autonomista énjét és ajánlatot tett Tőkés Lászlónak a közös indulásra az EP választásokon, majd hajlandónak mutatkozott a Székely Önkormányzati Nagygyűlés megszervezésére, s a székely területi autonómia melletti hangsúlyos kiállásra. Mihelyt azonban ismét megszólaltak a bukaresti szirénhangok, a következő önkormányzati nagygyűlés összehívását már elszabotálta és ígéretével ellentétben a 2009-es zárónyilatkozatot sem íratta alá tanácsosaival és polgármestereivel. Azóta pedig Bukarest-orientált, önfeladó politikája töretlen.
Közösségi építkezés és autonómiaküzdelem
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mindeközben az autonómia gondolatkörének népszerűsítésével foglalkozott, nemzetközi konferenciákat rendezett, európai fórumok keretében lobbizott, a belőle kivált Székely Nemzeti Tanács kőkemény munkával, állami támogatás nélkül megszervezte a mozgóurnás autonómiareferendumot, melynek keretében a székelység több mint fele voksolt és a szavazók elsöprő többsége hitet tett az autonómia mellett. (Az RMDSZ csúcsvezetése pedig csak gúnyolódott a szabad idejüket és energiájukat az ő kötelezettségük teljesítésére fordító önkénteseken.) Az EMNT akkor még RMDSZ-színekben küzdő parlamenti képviselői több törvénytervezetet is benyújtottak az autonómia vonatkozásában, beleértve a Csapó József által kidolgozottat, amelyről Székely Ervin, az RMDSZ neptuni szárnyának egyik emblematikus figurája azt találta írni, hogy Adolf Hitler elképzeléseinél is diszkriminatívabb. Az EMNT-nek és az SZNT-nek sikerült elérnie azt, hogy míg tíz esztendővel ezelőtt aktivistáit ügyészségi eljárással, a bíróság elé állítással fenyegették a román politikusok, s a rendőrség zaklatta, ma már az autonómia tárgyalási alap. Nem sok ez, de ahhoz képest valami, hogy az akkor még egységes RMDSZ hosszú éveken át jó mélyen őrizte e célkitűzést. (Emlékezetes, hogy az RMDSZ részvételével zajló első kormányzati ciklusban egy belső anyagot a szervezet „erős embere” Kelemen Attila az iratmegsemmisítőbe küldött, mert megfogalmazói, Tamás Sándor és Birtalan Ákos bele merték foglalni a frakció cselekvési prioritásai közé valahányadik pontban az autonómiát.) 2008-ban a várakozásokkal ellentétben bejegyezték a Magyar Polgári Pártot, mely azonban a helyhatósági választásokon nem aratott nagy sikert, a voksok valamivel több mint 15 százalékát szerezte meg, az őszi parlamenti választáson pedig nem indult. Korábbi elnöke, Szász Jenő pedig olyan diktatúrát épített ki párton belül, mely még az RMDSZ-en belüli antidemokratikus viszonyokon is túltett. Az EMNT lépéskényszerbe került. 2010 végén a szervezet küldöttgyűlése úgy határozott, hogy szükség van egy új magyar autonomista pártra, mely egyszerre képviseli a nemzetet és a demokráciát, az autonómiát tiszta, átlátható belső viszonyok mellett tűzi zászlajára. Az Erdélyi Magyar Néppárt a továbbiakban az EMNT-vel szoros együttműködésben fejtette ki tevékenységét, a két elnökség tagjai mindenkori meghívottak a másik szervezet elnökségének ülésein.
A választóközönség nem értékelte a nemzeti oldal megoszlását, a két párt az MPP és az EMNP együtt kevesebb szavazatot ért el a helyhatósági választásokon, mint négy évvel korábban az MPP egyedül. Ezért mondhatta Tőkés László a hétvégi gyűlésen azt a mondatot, amit most a sajtó hangoztat, miszerint az EMNP nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A mondat elejére sajnos elmulasztotta odailleszteni azt, hogy „egyelőre”. Azt pedig nem idézi a sajtó, hogy az EMNT elnöke leszögezte, a viszonylagos kudarcért nem az EMNP vezetőit hibáztatja. De hát ez is a demokráciának nevezett játék szerves része, míg a sajtó viszonylag szabadon működik, az újságírók azt ragadnak ki a kontextusból, ami érdekeiknek vagy elképzeléseiknek megfelel. A közösségi építkezés pedig nem áll le. Az autonómiaküzdelem jegyében eltelt tíz esztendőt újabb követi, s ha netán intézményesítést nyernek önrendelkezési törekvéseink, akkor is lesz feladat bőven a mozgástér-kitöltés kapcsán.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Tőkés László szerint a külhoni magyaroknak 2014-ben élniük kell a választás lehetőségével
A külhoni magyaroknak 2014-ben élniük kell a választás lehetőségével, ha több évtized után a magyar haza lehetőséget biztosít számukra a nemzeti kérdések ügyében a döntésre - jelentette ki Tőkés László pénteken a szlovéniai, muravidéki Gyertyánoson (Gaberje).
"Mozgósítanunk kell az újrahonosított polgártársainkat" - mondta a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke, európai parlamenti képviselő a KMAT és a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának Autonómia Albizottsága által tartott együttes ülését követő sajtótájékoztatón. Megállapította, kiemelt kérdés a magyarországi választásokon való részvétel.
Tőkés szerint a külhoni magyarok szeretnék, ha a 2010-ben teret nyert nemzeti irányvonal 2014-ben folytatódna, felülemelkedve minden pártpolitikai kérdésen. A nemzetpolitika ugyanis nem szűkíthető le pártpolitikai szintre - fogalmazott a volt püspök. Hozzátette, hogy a mozgósításban aktív szerepet vállal valamennyi kárpát-medencei magyar párt és szervezet.
Tőkés László azt mondta: a KMAT és a magyar parlamenti albizottság ülését a kisebbségek ügyében tett európai polgári kezdeményezések kudarca hívta életre, annak a felismerése, hogy európai szinten gyökeres változásra, előrelépésre van szükség a kisebbségpolitika tekintetében.
"Mi még mindig mostohagyermekei vagyunk az egyesült Európának" - vélekedett a politikus, hangsúlyozva, hogy eközben például a védett növények és állatok gondját a szervezet a szívén viseli. Az Európai Parlament (EP) a cigányság ügyében európai szintű stratégiát készít, ezzel szemben az európai lakosság mintegy 10 százalékát jelentő, 40-50 milliónyi nemzeti kisebbség ügyét "lesepri az asztalról", nem foglalkozik érdemben a kisebbségek ügyének jogi, politikai rendezésével - mondta Tőkés László.
Hangsúlyozta: ebben a kérdésben továbbra is használni akarják az eddigi, korlátozott politikai eszközöket, vagyis szóbeli kérdést nyújtanak be a kisebbségek ügyében az EP-ben, határozattervezetet kezdeményeznének, de újból próbálkoznak egy vagy több európai polgári kezdeményezés benyújtásával is.
Tőkés László arról is beszélt, hogy a határon túli magyarság számára a határok feletti nemzetegyesítés és a nemzeti közösségek önrendelkezése "a két pillére jövőképünknek, nemzeti felemelkedésünknek". A magyar kisebbség védelme érdekében olyan monitoring-rendszer kiépítésére törekszenek, amely hathatósabb védelmet nyújt a magyarellenességgel, az etnikai diszkriminációval, a beolvasztási politikával és a nemzeti térvesztéssel szemben.
Kijelentette: a magyarellenesség újabb hullámai tapasztalhatók például Szlovákiában vagy Romániában, "Délvidéken a magyarverések sebei még mindig sajognak", és újabb temelini per aggasztja a magyar és a nemzetközi közösséget.
A KMAT és a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának Autonómia Albizottsága által tartott együttes ülésről levezető elnökként Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke elmondta: szinte teljes létszámban részt vettek a kárpát-medencei magyar szervezetek és pártok. Csupán az ausztriai magyarok, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt képviselője nem tudott jelen lenni.
Az ülés házigazdája Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke volt, aki a résztvevők között üdvözölte a határon túli szervezetek vezetőin és a magyar parlamenti képviselőkön kívül Szent-Iványi Istvánt, Magyarország ljubljanai nagykövetét is.
A muravidéki találkozót követően Tőkés László a szécsiszentlászlói (Motvarjevci) református templomban istentiszteletet is tartott.
2013. október 18. (MTI)

Leleplezték: nem civil
Lakó Péterfi Tünde azt állítja magáról, hogy egy civil csoportosulás egy tagja, aki csak egyszerűen jobban exponálta magát, mint a többiek. És, hogy mindent, amit a kétnyelvűségért tesz, azt civilként teszi. Csakhogy, leleplezték!
Kiderült róla például, hogy nő. Teljesen nőként viselkedik, szeret szépen öltözni, hosszú, hullámos tincsekben viseli a haját, satöbbi, tehát nem semleges! Másképp kezeli a férfiakat, mint a nőket, egyértelmű. A sajtó azt is kiderítette róla, hogy vallásos. Sőt, nem elég, hogy istenhívő, hanem még a protestánsok oldalán is áll! Tehát, ebben a vonatkozásban sem tud objektíven állni a dolgokhoz. Még azt is kinézem belőle, hogy egy szentmisén nem térdel le az Úr színe előtt!
Nade, legfőképpen azért nem civil, mondják, mert „lepaktált" a Néppárt gyökerét képező EMNT-vel. Odáig „süllyedt", hogy elfogadta az általuk gyűjtött banisokat, ráadásul nyilvánosan! Az, hogy az háromszéki RMDSZ-től is átvette, nem baj, de hogy az EMNT-től, „az azért durva"!
Feltételezem, Tünde el akar menni a Nagy Menetelésre. Amint tudjuk, Vásárhelyről az RMDSZ, a Néppárt és a Református Egyház is indít buszokat. Vajon, melyikre fog felszállni? Remélem, nem fog otthon maradni, kedves Tünde!
Kovács Csaba P.
Erdély.ma

Ötvenhét éve volt „ötvenhat”
Napra pontosan ötvenhét éve kezdődött el az '56-os forradalom és szabadságharc Magyarországon, október 23. pedig azóta is a magyar nép szabadságszeretetének szimbóluma. Több mint húsz éve már nálunk is szabad, lehet emlékezni arra az egész világot megrengető tizenhárom napra, s szerdán méltóképpen meg is teszik ezt Marosvásárhelyen.
Az 1956-os forradalom Magyarország sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, s egyben a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye is. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött minden 57 évvel ezelőtt október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett.
A szabadságvágytól áthatott magyarországi történéseket a Kárpát-medence különböző államaiba szakadt nemzetrészek, magyar közösségek is érzékelték, mi több, visszafojtott lélegzettel követték és ahol lehetőség volt arra, támogatásukról, szimpátiájukról biztosították a magyar forradalmárokat.
Székelyföldön, a Magyar Autonóm Tartomány területén 1956 és 1965 között az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméivel való azonosulásért 826 személyt állítottak hadbíróság elé és ítéltek el. Közülük 620 magyar, 184 román, 18 német, 2 zsidó, 2 cigány volt. A legnagyobb véráldozatot Marosvásárhely hozta. Budapesten 1957-ben végezték ki a marosvásárhelyi származású Dudás József mérnök-technikust és Preisz Zoltán szerszámlakatost. Temesváron végezték ki dr. Kónya István-Béla ügyvédet, valamint a marosvásárhelyi kényszerlakhelyre hurcolt Orbán Károlyt és báró Huszár József földbirtokost, 1958-ban.
'56 izzó ősze volt
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete diákvetélkedővel, emléktábla avatással, valamint ünnepi műsorral tiszteleg a hősök emléke előtt. Szerdán 14 órától zajlik az '56 izzó ősze volt című diákvetélkedő a Kultúrpalotában, 17 órától emléktáblát avatnak a Vártemplom udvarán, majd az RMDSZ az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság Maros megyei szövetségével közösen koszorúz az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére emelt kopjafánál.
Az ünnepi műsor a Vártemplomban kezdődik ünnepi áldással, majd Márai Sándor Mennyből az angyal című versét szavalja a Református Kollégium diákja, Vass Márton. 1956 és Marosvásárhely címmel tart előadást Tófalvi Zoltán, majd Cseh Tamás-Bereményi Géza: Corvin köziek című dalát előadja Kovács Károly Márk. Az '56 izzó ősze volt esszéíró pályázat rövid kiértékelése és a győztes diák előadása is itt lesz, majd Illyés Gyula: Ne feledd a tért! című versével zárja a műsort Malinás Nimród, a Bolyai Farkas Gimnázium diákja.
Megszólal egy szemtanú
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete Az 1956-os magyar forradalom és hazai visszhangja, személyes történetek címmel interaktív rendezvényt szervez a Bolyai téri unitárius templomban szerdán 18.30-tól. A rendezvény témái: megtorlások magyarok és románok ellen Bukarestben és Marosvásárhelyen. Mi történt a MOGYE-n? Megszólal egy szemtanú, aki tüntetett október 23-án Budapesten. Szász István Tas orvos-író úgy ment el, hogy lélekben máig itthon maradt. Részleteket vetítenek B. Nagy Veronika és Boros Zoltán dokumentumfilmjeiből, amelyekről beszélgetni is lehet. A rendezvény műsorvezetője Boros Zoltán.
Szász Cs. Emese
Székelyhon.ro

Az Erdélyi Magyar Néppárt október 23-i rendezvényei
Marosvásárhely Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete Az 1956-os magyar forradalom és hazai visszhangja, személyes történetek címmel interaktív rendezvényt tart Marosvásárhelyen, a Bolyai téri unitárius templomban, 2013. október 23-án 18:30-tól. Megtorlások magyarok és románok ellen Bukarestben és Marosvásárhelyen. Mi történt a MOGYÉ-n? Megszólal egy szemtanú, aki tüntetett 1956. október 23-án Budapesten. Részletek B. Nagy Veronika és Boros Zoltán dokumentumfilmjeiből és beszélgetés. Meghívott dr. Szász István Tas, orvos-író. Műsorvezető: Boros Zoltán. Marosvásárhely
Csíkszereda Gergely István (Tiszti) lesz a meghívottja a Beszélgetések sorozat legújabb rendezvényének október 22-én 18 órakor az EMNT székházában. Az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői megemlékezésen, koszorúzáson vesznek részt Csíkszeredában október 23-án 11:00 órától a Kalász negyedi temető 1956-os kopjafájánál és 15:00 órától Gloria Victis emlékműnél.
Nagyvárad Október 23-án 11 órától, a Partiumi Keresztény Egyetem udvarán tart megemlékezést az EMNT. Az esemény során elhelyezik a kegyelet koszorúit és virágait az 1956-os szabadságharc emléktáblájánál.
Kolozsvár Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke beszédet mond Bethlen Gábor szobrának felavatásán, október 23-án, a Kétágú templom udvarán. Az EMNT és a Néppárt képviselői a többi erdélyi városban is részt vesznek az október 23-i megemlékezéseken. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Erdély.ma

Menetelés a Székelyföldért
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, a Kultúrpalotában nemrég tartott gyűlésen kijelentette: a székelyek október 27-i nagy menetelésének a célja lényegében ugyanaz, mint március 10-én Marosvásárhelyen, a székely szabadság napján: tiltakozás a kormány közigazgatási átszervezési terve ellen, és egyben tüntetés az autonóm, egységes és önálló Székelyföldért. – Nem fogadhatjuk el, hogy a Székelyföldet egy román többségű régióba beolvasszák – jelentette ki.
Az SZNT kezdeményezését az erdélyi magyar politikai és civil szervezetek is felkarolták. Pár nappal a nagy menetelés előtt az előkészületekről kérdeztük ezek képviselőit.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint Marosszékről és Maros megyéből kb. száz autóbusz indul a székelyek vasárnapi nagy menetelésére.
– Az SZNT elnöke nem busszal megy, hanem a csütörtökön Makfalváról induló szekér-karavánnal. Van ennek valamiféle üzenete?
– Arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy nagyon-nagyon fontos, hogy a székelységnek az életéhez – akinek a legfőbb jövedelemforrása a mezőgazdaság – a 21. század elején is hozzátartozik a ló és a szekér. Ezt annál inkább fontosnak tartjuk, mivel a hagyományos életforma megtartása a megmaradásukat is garantálná. Nem kell a lovaknak és szekereknek eltűnniük, hiszen az igavonó állat tulajdonképpen újratermelődő energia, és a kis székely gazdaságok nem létezhetnek ezek nélkül. Feltették a kérdést, hogy a mai motorizált, modern világban kell-e még használni a lovas szekeret? A válaszom az, hogy igen, hozzátartozik a hagyományos életformához.
– Vannak-e visszajelzéseik arra vonatkozóan, hogy a várakozásuknak megfelelő számban vesznek részt a magyarok a nagy menetelésen?
– Érkeznek visszajelzések, és ezekből arra következtetünk, hogy sokan leszünk. Bízom abban, hogy sokan jönnek majd kiskocsival, hiszen a kérésünk az volt, hogy mivel az autóbuszpark korlátozott számú, ezt a lehetőséget hagyjuk meg azoknak, akiknek nincs módjuk saját autóval utazni.
Peti András, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke kérdésünkre elmondta, hogy két autóbuszra érkezett támogatás, adomány jólelkű emberektől, akik így akarták támogatni a menetelést. Ezért sikerült jóval az önköltségi ár alatt, 10 lejben meghatározni az útiköltséget.
– És ha többen jelentkeznek?
– Ha többen jelentkeznek, akkor lehetőségünkben áll újabb autóbuszokat lefoglalni, de annak ki kell fizetni az önköltségi árát, ami utasonként 50 lej. A Bolyai térről, a Teleki Téka elől indulunk, fél hatkor lesz a gyülekező, tájékoztatott az RMDSZ városi elnöke.
Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke elmondta, hogy az EMNT és a Néppárt közösen nyolc autóbuszt indít, és a még fennmaradt helyekre szeretettel várják a jelentkezőket a Klastrom (Mihai Viteazu) utca 40. szám alatti székházukban reggel kilenctől délután három óráig. Iratkozni péntek délig lehet. Megközelítőleg 400-450 emberre számítanak.
Jakab István, az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi elnöke azzal egészítette ki Cseh Gábor tájékoztatóját, hogy az általuk szervezett autóbuszok a Sportcsarnok elől indulnak.
László György, a Székely Nemzeti Tanács jegyzője szerint Maros megye jól teljesít.
– Sikerül a tervezett buszszámot biztosítani, elkészültek az utaslisták több mint 90 autóbuszra. Jelenleg még dolgozunk azokon az adatokon, amelyek az egyházaktól jönnek be. A mai nap folyamán szeretnénk véglegesíteni, és akkor meglesz a teljes listánk. Számításaink szerint kb. 100 autóbusz indul Marosvásárhelyről és Maros megyéből.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Fidesz-listán indulna Tőkés?
Fidesz-listán indulna újabb európai parlamenti képviselői mandátumáért Tőkés László – közölte meg nem nevezett forrásokra hivatkozva kedden a bukaresti Adevărul. Demeter Szilárd, az EP-képviselő központi irodájának vezetője úgy véli, az ilyen hírek keltésében azok a politikai formációk érdekeltek, „amelyek el szeretnék távolítani Tőkés Lászlót az erdélyi magyarság politikusainak köréből, ki szeretnék lőni azt a kényelmetlenségi faktort, amelyet ő jelent bizonyos politikai erők számára”. A kérdésre, hogy eldöntötte-e már Tőkés László, megpályáz-e és milyen módon egy újabb mandátumot, Demeter azt mondta: az EP-képviselő szeretné folytatni munkáját, ha az erdélyi magyarok erre felhatalmazzák, de azt, hogy miként indul a választáson, még nem döntötte el. „Több variáció lehetséges: indulhat pártkoalíciós listán, indulhat egyéniben, és más opciók is figyelembe vehetők” – állította.
Az  Adevărul Sorin Bocancea politológust is megszólaltatta, aki szerint Tőkés László politikai pályájának végét jelenti, ha a Fidesz listáján indul, hiszen az erdélyi választók nem bocsátanák meg neki, hogy egy „másik állam érdekeit képviseli”.
Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közelmúltban rendezett tisztújító közgyűlésén is kifejtette álláspontját, hogy az erdélyi magyarság számára a pártkoalíciós közös lista lenne az optimális, hiszen a hatályos törvények szerint az EP-be jutáshoz a pártkoalícióknak sem kell a pártoknál magasabb küszöböt elérniük, ugyanúgy öt százalékot kell teljesíteniük – ismertette Demeter Szilárd irodavezető.
„Ha abban vagyunk érdekeltek, hogy az erdélyi magyarságnak minél erősebb EP-képviselete legyen, akkor egy összpárti koalíció lenne a megoldás, amihez csak politikai akarat szükségeltetik” – mondta Demeter.
Nincs pontosan szabályozva a kettős szavazás az EU-ban
Az uniós szabályozásban nincsenek speciális rendelkezések arra, hogy az európai parlamenti (EP) választásokon kizárják a többes szavazást a kettős állampolgárok esetében – közölte a magyar Nemzeti Választási Iroda (NVI). Az uniós szabályozás csak általánosságban tiltja, hogy bárki is egynél többször szavazzon az Európai Parlament tagjainak választásán.
Az MTI azt követően kereste meg az irodát, hogy a kolozsvári Mensura Transilvanica politikai elemzőcsoport hétfőn közzétett jelentésében azt állapította meg: a romániai választójogi törvény nem zárja ki, hogy a magyar állampolgársággal és magyarországi állandó lakhellyel is rendelkező romániai választópolgárok romániai és magyarországi EP-jelöltekre is leadják szavazatukat.
Az NVI tájékoztatása szerint a tagállamok döntésén múlik, hogy az EP-választásokon a szavazati jogot csak a területükön élő állampolgáraiknak, vagy lakóhelytől függetlenül minden állampolgáruknak biztosítják. Magyarországon az európai parlamenti választásokon csak a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar (és uniós) állampolgárok vehetnek részt.
Közölték, amennyiben valamely tagállam lakóhelytől függetlenül biztosítja az aktív választójogot saját állampolgárainak (mint például Románia), akkor azok, akik másik uniós tagállam állampolgárságával is rendelkeznek, több névjegyzékbe is bekerülhetnek az európai parlamenti választások során. Ennek kizárására, illetve a többes szavazás megakadályozására vagy felderítésére az uniónak nincs sem jogi, sem egyéb eszköze – fűzték hozzá.
Szabadság (Kolozsvár)

Erdély-szerte ’56-ról
Erdély-szerte és Snagovon is megemlékeztek tegnap a magyar pártok, külképviseletek, bajtársi közösségek és önkormányzatok az 1956-os magyar forradalom kitöréséről.
Csíkszeredában a város önkormányzata, az ’56-os Bajtársi Társaság és Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa szervezett megemlékezést, Nagyváradon a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület panteonjában felállított emléktáblánál az EMNP és az EMNT idézte fel az erdélyi magyarság 1956-os megmozdulásait, köztük a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének megalakulását, későbbi meghurcolását. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete történelmi csapatvetélkedőt rendezett az általános iskolások számára, és emléktáblát avattak a Vártemplom udvarán. A Kolozsvár Társaság és az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szervezésében koszorúzást tartottak a Sétatéren felállított ’56-os emlékműnél. Snagovon, Nagy Imre és társai kényszerlakhelyének helyszínén Magyarország bukaresti nagykövetsége, az RMDSZ bukaresti szervezete, a román fővárosban működő Ady Endre Líceum és az 1989-es forradalmárok szövetsége koszorúzta meg a mártír miniszterelnök emlékoszlopát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Koszorúzás és emléktábla-avatás
1956-ra emlékeztek a Vártemplomban…
Az RMDSZ marosvásárhelyi és megyei szervezete tegnap délután rendezvénysorozattal tisztelgett az 1956-os forradalmárok, az áldozatok és politikai meghurcoltak emléke előtt.
A rendezvénysorozat 14 órakor az általános iskolások ’56-os tematikájú történelmi csapatvetélkedőjével kezdődött a Kultúrpalotában. 17 órakor a Vártemplom udvarán emléktáblát avattak és koszorúztak az ’56-os szabadságharc emlékére emelt kopjafánál. Fellépett a Musica Humana női kamarakórus Csíky Csaba vezényletével, 18 órától ünnepi műsorra került sor a Vártemplomban.
Ünnepi beszédében Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke rámutatott: Ma Marosvásárhelyen "nincs sztálinista diktatúra, de van latens érdek mentén megnyilvánuló városvezetői önkény. Nincs megszálló hatalom, de van hatalommal való visszaélés és szélsőséges nacionalista retorika, amely tudatosan idegen veszélyként kompromittál minket, magyarokat". Majd arra figyelmeztetett, hogy sok dolgunk van: hinni abban, hogy a jövőt szavatoló hárommegyés regionalizáció megvalósítható, és tenni is kell ezért, sok- sok ezer aláírással nyomatékosítani, hogy van a térség jövőjét illetően megoldásunk, kiszámítható, biztos jövőképünk. "Hiszek abban, hogy eljött az ideje, hogy együtt – magyarok és magyarok, románok és magyarok – józan ésszel megítéljük a valóságot, újrafogalmazzuk közös jövőnket, és tegyünk azért, hogy végre jóra forduljon a sorsunk Marosvásárhelyen is" – zárta beszédét az RMDSZ megyei elnöke.
Peti András, a szervezet marosvásárhelyi elnöke az RMDSZ eredményeit sorolta fel, kijelentve, számára 1956 üzenete az, hogy csak összefogással lehet eredményeket elérni.
Szarka Gábor csíkszeredai konzul emlékeztetett, hogy 1956-ban a magyarok egy olyan rendszert döntöttek meg, amely saját hatalmát csak félelemmel, gyűlölettel volt képes fenntartani. Mint mondta, 1956 bizonyosság arra, hogy a szabadságért meg kell harcolni.
Borbély László képviselő kijelentette: számára az 1956 üzenete, hogy nincs lehetetlen! Miközben felidézte 1956-ot, 1989-et és 1990 márciusát, figyelmeztetett: "Nincs lehetetlen, ezt kell megtanuljuk mi, erdélyi magyarok (…), ne mondjunk le mindenkori szabadságunkról, ne mondjunk le arról, hogy jobb lehet nekünk, s ne hagyjuk magunkat. Számunkra ez a legfontosabb itt, most és a jövőben".
…és a Bolyai téri unitárius templomban
Ugyancsak tegnap 18.30-tól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete a Bolyai téri unitárius templomban Az 1956-os magyar forradalom és hazai visszhangja, személyes történetek címmel szervezett interaktív rendezvényt. Meghívott dr. Szász István Tas orvos író, műsorvezető Boros Zoltán újságíró volt. Az esemény részleteiről holnapi lapunkban olvashatnak.
***
Az 1956-os magyar forradalom eszméivel való azonosulásért Erdély-szerte 826 személyt állítottak hadbíróság elé és ítéltek el. Közülük 620 magyar, 184 román, 18 német, két zsidó, két cigány volt. A legnagyobb véráldozatot Marosvásárhely hozta: Budapesten 1957-ben végezték ki a marosvásárhelyi származású Dudás József mérnök- technikust és Preisz Zoltán szerszámlakatost. Temesváron dr. Kónya István-Béla ügyvédet, valamint a marosvásárhelyi kényszerlakhelyre hurcolt Orbán Károlyt és báró Huszár József földbirtokost 1958-ban.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Szobor Bethlen Gábornak
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egészalakos szobrát avatták fel szerdán Kolozsváron, az alsóvárosi református templom kertjében, a fejedelem megválasztásának 400. évfordulóján. Bethlen Gábor üzenete: mégis lehet, érdemes tenni – hívta fel a figyelmet Balogh Zoltán, a magyar Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője szerdán Kolozsváron a fejedelem egészalakos szobrának kolozsvári avatóján. Péterfy László szobrászművész alkotását a Kétágú templom kertjében állították fel a nagy erdélyi államférfi trónralépésének 400. évfordulóján.
Az alkotást a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma nevében Lezsák Sándor országgyűlési alelnök adományozta az Erdélyi Református Egyházkerületnek, azt Kató Béla püspök vette át.
Ünnepség keretében leplezték le Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egészalakos bronzszobrát a kolozsvári Kétágú templom kertjében tegnap délután, a fejedelem trónralépésének 400-ik évfordulóján. Péterfy László székely származású szobrászművész alkotását a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma nevében Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke adományozta az Erdélyi Református Egyházkerületnek, az alapítvány ajándékát Kató Béla püspök vette át. Mint ismeretes, a Bethlen Gábor Alapítvány 2013-at Bethlen-évnek nyilvánította, fővédnököknek pedig Lezsák Sándort, Kató Bélát és Böjte Csaba ferences szerzetest kérték fel.
Az ünnepségen zsúfolásig megtelt a templomkert déli része, a szoboravatásra érkezőket házigazdaként Adorjáni László, az alsóvárosi református egyházközség lelkésze köszöntötte. Ezt követően Kató Béla püspök méltatta Bethlen Gábort, kiemelve, hogy a fejedelem már akkor is egységes magyar nemzetben gondolkodott. A kontinens politikai szereplőjévé emelte Erdélyt, államférfiúi mivoltát még legszigorúbb bírálói sem vitatják.
Böjte Csaba arról beszélt: azt tiszteli a legjobban Bethlen Gáborban, hogy nem keresett kifogásokat, mindig a megoldást kereste, a mohácsi vész után például még a szultánnal is képes volt tárgyalni. Ezen kívül a felekezetek közti feszültséget is oldotta, hiszen sokat levelezett a katolikus érsek, majd bíboros Pázmány Péterrel.
Balogh Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Bethlen Gábor üzenete: „mégis lehet”, érdemes tenni. Ezt üzeni a 1956. október 23-án kitört forradalom is, tette hozzá a tárcavezető. Elmondta, a szoborállítás költségeit elsősorban magánadományokból fedezték, több mint 4,5 millió forint gyűlt össze a célra. Lezsák Sándor a fejedelem intelmét idézte: „nem mindig lehet mindent megtenni, amit kell, de mindent meg kell tenni, amit lehet”. Az ünnepségen Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere és Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke is jelen volt.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

A trianoni jóvátétel és az erdélyi Stockholm-szindróma
Az utóbbi évszázadok politikájának egyik kulcsfogalma a „nemzet”, amelynek eltérő felfogásából különböző politikai programok vezethetők le. Nem véletlen, hogy a harmadik évezred elejére lassan mondanivaló nélkül maradó, de még mindig tömegek megmozgatására képes „klasszikus ideológiák”, a liberalizmus, a konzervativizmus és szociáldemokrácia is kemény téziseket fogalmaz meg e kérdésben, ha nem is feltétlenül koherensen. Hiszen a liberalizmus és a szocializmus–szociáldemokrácia alapvető nemzetellenessége dacára létezik nemzeti liberalizmus és nemzeti érzéssel átitatott szocializmus, s a nemzeti eszmével többnyire rokonszenvező konzervativizmusnak vannak nacionalizmusellenes áramlatai.
Ha a gyökerekig hatolunk, politológiai egyszeregynek, tudományos közhelynek számít, hogy a baloldali ideológiák más-más okból, de alapvetően ellenségesek a nemzet kategóriájával szemben. A liberalizmus egyénelvű elvont módszertanát illetően (szerinte a társadalom alapegysége az egyén s nem a család) és értéktani szempontból (legfőbb érték az egyéni szabadság) egyaránt. De ez az egyénelvűség fellelhető a liberalizmus tudományelméletében, erkölcsfilozófiájában, történelemfilozófiájában is. A szocializmus számára a nemzet burzsoá csökevény, az uralkodó osztály eszköze, ideológiai kitalációja a proletariátus megtévesztésére, öntudatra ébredésének meggátolására és kizsigereltségének tartósítására.
A konzervativizmus elsősorban szkeptikus. Kételkedik a társadalmi intézmények vég nélküli javíthatóságában, az elvont eszméken alapuló „társadalommérnökségben”, a radikális változásokban, az emberi ész mindenhatóságában, az ember alapvető jóságában, elítéli a forradalmakat, a nemzeti forradalmakat is beleértve. A nemzet fogalma a hagyományon keresztül kerül be a világképébe, ugyanis hagyományban, évszázados szerves fejlődésben és szerves társadalomban gondolkodik. Így értelemszerűen a nemzeti hagyomány is védendő érték számára, a nemzet pedig a legtöbb konzervatív felfogásában a kulturális értékteremtés társadalmi kerete.
„Alternatív” szemlélet
Trianon, s mindaz ami mögötte van – a központi hatalmak hátbatámadása zsákmányszerzés céljával 1916-ban, az 1918-19-es román bevonulás, a tömegmészárlások a magyar civil lakosság körében, Magyarország szervezett kirablása, Trianon után a magyarság kifosztása, hátrányos megkülönböztetése, a központilag irányított magyarellenes politika – minden olyan ideológia számára elítélendő, amelyben a legcsekélyebb mértékben is jelen van az igazságosság és a humanizmus alapértéke. Márpedig minden „klasszikus ideológia”azt állítja magáról, hogy igazságosságra törekszik és az embert szolgálja.
Trianon „jóvátétele”, a határok feletti nemzetegyesítés eszméje, mint célkitűzés természetes, igazságosság központú, nem véletlen, hogy szólam szintjén még a 2004-es népszavazás idején a határon túli magyarság ellen uszító Gyurcsány Ferenc is elfogadja. Az is természetes, hogy e kérdés hangsúlyos szerepet kap az ideológiailag nehezen besorolható, a nemzetépítésben pragmatikus, dogmaellenes alapállásra helyezkedő, de egyértelműen nemzeti programot hirdető Orbán-kormány politikájában. Az ember azt hinné, lehet vitatkozni a módszereken, a megvalósítás hatékonyságán, korrektségén, de az eszmei alapvetést mindenki elfogadja.
Nos, nem így van. Mert akad, aki ezt a politikai célt és programot élből támadja, s ráadásul a politika iránt érdeklődők zöme által az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szellemi holdudvarába sorolt „nethuszár” oldalán. Szilárd István egy kétségkívül alternatív szemléletet körvonalaz, amely szerint „a jóvátétel létének kiindulópontja az a feltételezés, hogy valami nincs rendben, valami rosszul van, és azt ki kell igazítani.” (http://www.nethuszar.ro/a-trianon-jovatetel-perverz-logikaja) Eddig egyetértünk, hiszen nyilvánvalóan nincs rendben, hogy az erdélyi magyarság önrendelkezését lassan egy évszázada semmibe veszi a román államsovinizmus. Nincs rendben, hogy nemzetnyi erdélyi magyar nem használhatja korlátok nélkül ősei földjén a saját anyanyelvét, hogy korlátozzák saját közösségi életének berendezésében, saját intézményes kulturális-anyagi reprodukciójának megszervezésében.
Metafizikai hiba
A szerző azonban így folytatja: „A határon túli magyarokra alkalmazva a jóvátétel logikája nem tudja elfogadni az egyes erdélyi (felvidéki stb.) magyar, mint egyén létezését. A jóvátétel számára én, mint Romániában született, a többnyelvűség tapasztalatával bensőséges viszonyt ápoló, a magyar mellett a román kultúrában is viszonylagos könnyedséggel mozgó egyén egy metafizikai hiba vagyok. Nekem – abban a formában, amelyben most létezem – nem kellene léteznem, mert egy mitikus igazságtalanság, Trianon terméke vagyok, és mint olyan, nem vagyok rendben.”
Íme, miként lehet keverni a valóságot a valótlansággal, miképpen lehet a nemzetépítő szándék, s az igazságtalan, méltánytalan valóság megváltoztatásának nemes igyekezete mögé a valóság elfogadásának képtelenségét látni. Mert egy olyan egyén, aki a román állami etnokrácia nyelvi elnyomása miatt kényszerből tanulja meg a többség nyelvét, sajnos tényleg „metafizikai hiba”, a történelem vaskényszerének terméke. De milyen alapon állíthatja a szerző, hogy ez minden erdélyi magyar emberre érvényes? Temesváriként azt hallottam az öregektől, akik még megélték a Trianon előtti világot, hogy városunk legtöbb polgára a századfordulón három nyelvet beszélt, akár magyar volt, akár német, akár román, s nem kevesen tudtak szerbül is. Nem tudjuk, hogy ha nem következik be a szerző által némi gúnnyal „mitikus igazságtalanságnak” nevezett, de ténylegesen mitikusan és példátlanul igazságtalan trianoni békediktátum, akkor Erdélyben hányan lennének spontánul, román elnyomástól függetlenül többnyelvűek. A „trianoni jóvátétel logikája” legfeljebb e nagy valószínűséggel polgárpukkasztónak szánt képzelgésben áll – ellentétben a többnyelvűség tényként való elfogadásával.
Közéleti pszichopatológia
De itt jön a legjava: „a Trianon-jóvátétel logikája szerint minden egyes határon túli magyar egyén önmagában selejt, kijavítandó hibás termék.” Itt meg is állhatnánk, és besorolhatnánk az írást a közéleti pszichopatológia címszó alá. Ezt a mondatot nyugodtan fel lehet jegyezni, mint a beteges öngyűlölet, az SZDSZ-es kultúrexport, az erdélyi Stockholm-szindróma keveredésének illusztratív megnyilvánulását. (Stockholm szindrómának nevezik az emlékezetes túszdráma révén a köztudatba került, de vélhetőleg az emberi nemmel egyidős jelenséget, amikor a fogva tartott, megalázott, kiszolgáltatott ember egy idő után belső lelki kényszer hatására azonosul fogva tartójával. A filmművészetben emlékezetes megjelenítését láthattuk ennek a Brian életében, amikor a rómaiak által falhoz láncolt fogoly a rómaiak nagyszerűségéről áradozik és arról álmodozik, hogy fogva tartói „jól pofán köpjék”.)
De azért olvassunk tovább: „A mai nemzetpolitikai paradigma ezt ugyan még nem mondja ki az erdélyi magyarokra nézve, de ha végigolvassuk, hogyan reagál a magyar „nemzeti” oldal a felvidéki magyarok hibrid-identitásokat artikulálni és befogadni próbáló kezdeményezéseire, hogyan reagál pl. a Híd-Most párt létezésére, akkor egyértelművé válik az a megvetés és utálat, amely a „szlovmagyarok” iránt árad. A Trianon-jóvátétel logikája természetétől (sic) kifolyólag így viszonyul minden egyes határon túli magyar egyénhez.” Kell-e mondani, hogy a Híd-Most nevű szlovák-magyar párt legfőbb problémája, hogy a szlovák tévé nyilvánossága előtt egykor szlovák népzenére szlovák népi ruhában ugrabugráló vezetője, Bugár Béla nem lát problémát abban, ha magyar szülők szlovák iskolába íratják gyermekeiket, hogy a párt azzal kampányol, hogy nem akar autonómiát, hogy a megjósolható középtávú felmorzsoltatás árán is az etnosoviniszta szlovák hatalommal szembeni konfrontáció elkerülésére törekszik, s hogy lényegében segédkezik Trianon kiteljesítésében, a felvidéki magyarság teljes felszámolásában. „Megvetésről” és „utálatról” beszél Szilárd, amit szerinte a magyar nemzetpolitika képviselői éreznek a Híd-Most szavazói iránt. Holott vélhetőleg a szánalom dominál bennük, és a legtermészetesebb dolog, hogy a szerző által hibrid-identitásnak nevezett asszimiláltságot vissza szeretné(n)k fordítani.
Szilárd szerint „a magyar nemzetfogalom egyre kirekesztőbb lesz a hibriditással szemben.” Gondolkodásmódja fő problémája, hogy azt a hibát követi el, amit a másik fejére olvas: abszolutizálja a saját nemzetérzékelését. Ő magát hibának érzékeli a másik fél szemében, s ezt kiterjeszteni igyekszik valamennyi határon túli magyarra. Rögeszméjéhez próbálja igazítani a valóságot, érdemi meghatározás nélküli ideológiai konstrukció, a „hibriditás” jegyében utasítja el a magyar nemzetpolitikát. S legyünk elnézőek, és ne azzal foglalkozzunk, hogy a nemzetfogalom nem lehet egyre kirekesztőbb valamivel szemben, legfeljebb annak képviselői megfogalmazói vagy forgalmazói. Mert az állítás még így sem igaz. Nincs ilyen jellegű eszkaláció, az úgynevezett hibriditás terjedése, amely legalábbis a Felvidéken valójában a vészes asszimilációt, a magyar identitás tömeges feladását jelenti, egy megállítandó jelenség, de semmi esetre sem „gyűlölet”, „utálat” vagy „kirekesztés” tárgya.
Csipikei elrettentés
A fő mumus, a „homogén nemzetfogalom” a szerző ideológiai konstrukciója, nem is határozza meg közelebbről, csak érzékelteti, hogy a magyar kormány nemzetfelfogását érti alatta. Annak igazolásával azonban adós marad, hogy ez „a ma létező, elképesztően heterogén magyar nemzet tagadását” jelentené, ami ráadásul szerinte „mitikus világokba való menekülés”, és „végső soron az önfelszámolást jelenti.” Önfelszámolást az jelent, ha a magyar elit a lovak közé dobja a gyeplőt, és nem próbál meg irányt mutatni. A magyar értékvilág, a közös kulturális gyökerek hangsúlyozása és a közös magyar örökség ápolása nem jelenti a sokféleség tagadását. Jelenti azonban a nemzetellenesség elutasítását, az asszimiláció elleni harcot. Nem a határon túli magyarokkal van probléma, nem is a kétnyelvűséggel, kétkultúrájúsággal. A többkultúrájúság nem jelent feltétlenül többes identitást – Szabó Dezső sem vált franciává, a román értelmiség Budapesten kiképzett nagyjai sem váltak magyarrá.
Azzal a gondolkodásmóddal van probléma, amit Szilárd István megjelenít, amely alapjaiban, értéktételezéseiben, céljaiban próbálja – szerencsére önellentmondóan, zavarosan, ergo sikertelenül – kikezdeni a rendszerváltás óta első ízben meghirdetett koherens nemzeti programot, a határon átívelő magyar nemzetegyesítés gondolatát. Hála a Fennvalónak, ez a fajta gondolkodásmód csak egy szűk értelmiségi szubkultúra sajátja – olvashattunk-hallhattunk az elmúlt húsz évben hasonló eszmefuttatásokat Cs. Gyímesi Évától, Magyari Nándor Lászlótól, Parászka Borókától. E perverz gondolkodásmód (hogy a szerző egyik kedvelt jelzőjével éljek) nem vert gyökeret Erdélyben s remélhetőleg nem is fog. Csipikei „elrettentő példának” azonban kiválóan alkalmas, megmutatja, hogy merre ne keressünk válaszokat sorsproblémáinkra.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)|

Folyt a vér a pesti utcán
A marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius templomban október 23-án rendhagyó estre, rendhagyó emlékezésre érkeztek az érdeklődők, ahol meghallgatták egymást az eseményeket átélt és ennek következményeit végigszenvedő személyiségek. Az est szervezője az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete, házigazdája Boros Zoltán volt. A forradalom emléke előtt fejet hajtó hallgatóságot Jakab István, az EMNT Maros megyei szervezetének alelnöke köszöntötte, majd Lukács Bence, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának képviselője a forradalom, a zsarnok hatalom elleni harc ma is aktuális üzenetét fogalmazta meg.
Boros Zoltán elmondta, hogy mindenkinek van egy személyes története 56 kapcsán, de ez alkalommal olyan személyiségek – magyarok és románok – vallanak, akiknek az ’56-os forradalom eseményeit követően szenvedniük kellett a megtorlások miatt. Nemcsak erdélyi magyarokat, hanem románokat is elítéltek amiatt, hogy rokonszenveztek a magyarokkal. Bukaresti román értelmiségiek mondták el, egyetemistaként hogyan élték meg a magyarországi eseményeket, hogyan próbáltak szervezkedni azért, hogy ne kelljen többé orosz nyelvet tanulni, s valamivel jobb körülményeket biztosítsanak az egyetemistáknak. S bár Bukarestben utcai megmozdulásokra nem került sor, november 2-án elkezdték a letartóztatásokat. Az is bűnnek számított, ha valaki az Amerika Hangját vagy a Szabad Európa rádiót hallgatta, amiért komoly börtönévek jártak. Míg Budapesten 1956-ban ostrom volt, a magyarok komoly harcokat vívtak a szabadságért, Bukarestben még 1989-ben sem volt forradalom. A román forradalmat ellopták! A hatalmat a volt szekusok, pártvezérek vették át – hangzottak a vallomások Boros Veronika bejátszott filmjében.
Az ’56-os forradalmat követően főként a diákságot, az értelmiséget vették üldözőbe, hiszen ők számítottak a legveszélyesebb ideológiai ellenfélnek. Ez alól nem volt kivétel a marosvásárhelyi orvostanhallgató diákság sem. Sokukat meghurcoltak, letartóztattak, eltávolították őket az egyetemről. Sokan nem is térhettek vissza. Élményeiről, meghurcoltatásáról, az egyetemen folyó kihallgatásokról, a talpig becsületes, nagy tudású professzorok megszégyenítéséről, az orvosiról való eltávolításáról, a kétévnyi borsabányai kényszermunkáról, majd az orvosira való visszatéréséről dr. Szász István Tas orvos, író számolt be. – A magyar történelem iróniája, hogy mindig voltak haszonélvezői a mi tragédiánknak, azok, akik "házigazdáknak" érzik magukat. 1956 lehetőség volt arra, hogy nagyobb sebességbe kapcsolják a homogenizációt, a MOGYE két szekciójának a megalakítása volt az első lépés. Majd kitért arra, hogy a forradalmat követően, 1958 februárjában a magyarság sorsdöntő pillanata következett be, amikor az anyaország Kádár János vezetésével lemondott az erdélyi magyarságról. Ezzel elszabadult a pokol, elindult az a folyamat, amely a Bolyai egyetemmel kezdődött – számolt be dr. Szász István Tas.
A megemlékezésen jelen volt Nagy Géza nyugalmazott református lelkész, aki teológusként Budapesten élte át az ’56-os eseményeket. A templom falára kivetítettek egy korabeli fényképet, amely tüntetők tömegét ábrázolta, s amelyen a fiatal teológus az első sorokban látható.
Nagy Géza nem jött üres kézzel, egy darabot hozott a Sztálin-szoborból, egy darabot az ÁVH-s autó olvadékából s egy eredeti kokárdát, amelyet fel is tűzött. – El kell jönnie annak az időnek, amikor félelem nélkül viseljük a kokárdát nemzeti ünnepeinken! – mondta. Elmesélte, hogy október 19-én ért Budapestre, ahol addig sohasem járt. Azért viselt szemüveget, mert sírt. A budapestiek nem érthették, hogy kolozsváriként miért könnyeznek menetelés közben, amikor Gábor Áron rézágyúját, az Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő-t éneklik a Margit hídon át a Bem tér felé haladva. Személyes élménye ma is élő, minden részletére, a Kossuth téri eseményekre, a 16 pontos kiáltványra, a József körúti lövöldözésekre, a tankok felgyújtására, társa elestére, mindenre pontosan emlékszik.
Az est koncepciójába illően újabb filmes bejátszás következett, egykori áldozatok szavaltak, majd a vers utolsó két sorát a hallgatóság is elismételte: …és így született a szabadság, hogy a pesti utcán folyt a vér!…
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

Székelyek Nagy Menetelése: már 200 ezer résztvevőre számítanak
Már 200 ezer résztvevőre számítanak a Székelyek nagy menetelésén, az eddigi 150 ezer felvonulóval szemben – jelentette ki a Székely Nemzeti Tanács elnöke tegnap Sepsiszentgyörgyön.
Izsák Balázs hozzátette, nem tulajdonít nagy jelentőséget a számoknak, ezeknél fontosabbnak tartja, hogy a résztvevők a közösségi összefogás élményében részesüljenek. Az SZNT elnöke közölte, hogy a menetelés egyik célja a román-magyar alapszerződés 15/9-es cikkelyének tudatosítása. Ebben a szerződő felek vállalták, hogy tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amelyek megváltoztatják a kisebbségek által lakott régiók lakosságának arányait. Ha Románia a Székelyföldet egy nagyobb közigazgatási régióba olvasztaná be, azzal megsértené az alapszerződést. Azt várják el Magyarország kormányától, hogy kérje számon az alapszerződés betartását – jelentette ki az SZNT elnöke.
A Székelyek Nagy Menetelése kétségkívül a hétvége legjelentősebb közéleti-politikai eseménye. Holnap a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán 15 pontból indulnak el székely zászlós menetoszlopok a szomszédos települések felé, hogy több mint ötven kilométeres összefüggő oszlopot alakítsanak ki.
A felvonulók délelőtt 11 órakor gyülekeznek a számukra kijelölt pontokon, ahol ökumenikus istentiszteleteken vesznek részt, majd a déli harangszókor zászlókkal, transzparensekkel felszerelkezve indulnak el egymás felé. Találkozáskor felolvassák a tiltakozás petícióját, majd – a székely és a magyar himnusz eléneklése után – visszafordulnak a menetoszlopok. A nagy menetelésre már csütörtökön elindult a Maros megyei Makfalváról egy szekérkaraván, mely 36 települést érintve, mintegy 150 kilométert megtéve érkezik holnap a demonstráció egyik helyszínére.
A tervek szerint a felvonulók négy, egyenként 250 méter hosszú székely zászlót is kifeszítenek. A szervezők arra kérték a résztvevőket, ne vigyenek magukkal pártzászlókat, gyűlöletkeltő, mások személyiségi jogait sértő, a rendezvény méltóságával összeegyeztethetetlen feliratokat. A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését valamennyi erdélyi magyar politikai szervezet és valamennyi erdélyi történelmi magyar egyház felkarolta.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) is aktívan részt vett a szervezésben, a mozgósításban, a szükséges hatósági engedélyek beszerzésében. Valamennyi erdélyi magyar politikai szervezet vezetője ott lesz holnap a menetoszlopban, és beszédet is mond. A beszédeket és a petíció szövegét rádión keresztül hallhatják majd a felvonulók. A menetelés ideje alatt a térség valamennyi rádiója a felvonulást közvetíti, a szervezők azt kérték, mindenki vigyen magával táskarádiót.
Amint Izsák Balázs SZNT-elnök elmondta, a rádiós közvetítés adja meg az egységes élményt az 53 kilométeren felvonuló tiltakozóknak.Az SZNT székelyföldi demonstrációjával párhuzamosan Magyarország több településén, valamint Európa és Észak-Amerika megannyi nagyvárosában tartanak szolidaritási megmozdulásokat.
kolozsvariradio.ro/hirado.hu
Erdély.ma

K Ö Z L E M É N Y
A Kököstől Bereckig tartó autonómia-menetelés tizennégy helyszínének egyikén, a maksai református templom előtti téren többezren gyűltek össze vasárnap délelőtt a Székelyföld autonómiájáért és a történelmi régiókért meghirdetett menetelés keretében tartott szabadtéri istentiszteleten, melyen igét hirdetett Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) volt püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Az igehirdető Jerikó falai leomlásának történetét elevenítette fel tanulságképpen: egyedül a hit segíthet abban, hogy elérjük céljainkat. Az ószövetségi és újszövetségi igeszakaszok a székelység, az erdélyi magyarság, valamint a volt kommunista országok sorsát idézi fel bennünk. Amiképpen a zsidóknak hit által sikerült elérniük, hogy Jerikó falai leomoljanak, hasonlóképpen székely népünk is így érheti el célját: az autonómiát. Kilencvenhárom éve ugyanazok a falak merednek előttünk, és mi még mindig csak rést ütöttünk azokon. Tőkés László számos bibliai és erdélyi példát említett, amikor a hit által az Úr megmutatta erejét. Küzdelmünkben szükségünk van Józsué hitére, Dávid hitére, de ugyanúgy Gábor Áron vagy Bethlen Gábor hitére. „Az Úr hadakozik érettünk, csak ő döntheti le fogságunk falait” – hangsúlyozta az igehirdető, aki ugyanakkor a hitbéli egység és politikai együttműködés fontosságára is felhívta a figyelmet. Céljaink elérése érdekében akár Bukarestig vagy Brüsszelig is hajlandóak vagyunk elmenni – szögezte le.
Az istentisztelet után Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szólt az egybegyűltekhez. Az igehirdető szavaihoz kapcsolódva kifejtette, hogy az autonómia ügye mellett kiálló, többezer résztvevőről sugárzik a hit és az erő, ami biztató, hiszen enélkül nem sikerülhet „visszaállítani a rendet”. Fontos látnunk, hogy az autonómia az egyedüli megoldás, nemcsak az olyan ünnepeken, mint a mai nap, hanem a dolgos hétköznapokon is. Addig nem lesz béke és nyugalom ezen a tájon, míg szabadságunkat ki nem vívjuk, és ettől nem tántoríthat el bennünket senki – hangzott el.
A házigazdák szerepében Bács Benke László, Maksa polgármestere és Györgyi Zsolt lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, ezután a Siklódi Férfikórus adott elő hazafias dalokat, ezzel lelkesítve a hallgatóságot.
A menetelés közben a szervezők és a magyar politikai pártok képviselői a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szerkesztett rádióműsoron keresztül szóltak a résztvevőkhöz, ekképpen tették lehetővé, hogy a több mint ötven kilométeres útszakaszon felvonuló emberek ugyanannak az egységes demonstrációnak a részeseivé váljanak.
2013. október 26., Maksa
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája

Autonómiát követeltek Székelyföldnek a demonstráció szónokai
Autonómiát követeltek Székelyföldnek és az összefogás erejét hangsúlyozták az erdélyi magyar politikai szervezetek vezetői vasárnap, akik – különböző helyszíneken – részt vettek a Székelyek nagy menetelésén.
A résztvevők becslése szerint 120 ezren, a hatóságok állítása szerint 15 ezren vettek részt vasárnap a Székelyek nagy menetelésén, amelyen a résztvevők kinyilvánították: élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását.
A tömegdemonstráció békésen, rendbontás nélkül zajlott le.
A résztvevők a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán 14 gyülekezési pontban találkoztak, ökumenikus istentiszteleteket hallgattak meg, majd 26 menetoszlopot alkotva egymással szembe indultak. A menetoszlopok összetalálkozásával 53 kilométeres összefüggő oszlop alakult ki az országúton.
A felvonulók székely és magyar zászlókat lobogtattak, a szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kérésének megfelelően pártzászlókat nem vittek magukkal. A menetelés négy pontján egy-egy 250 méter hosszú székely zászlót is kifeszítettek.
A menetelők rádiókészülékeken hallgatták a rendezvény szónokait, az erdélyi magyar politikai szervezetek vezetőit. A menetelés kiáltványát Izsák Balázs, az SZNT elnöke olvasta fel. A magyar és a székely himnusz eléneklése után hazaindult a tömeg.
A felvonulók elsősorban román nyelvű feliratokat vittek magukkal, ezeken azt tudatták: „Autonómiát akarunk nem függetlenséget!" „Románia a mi országunk is!". A demonstráció nem bénította meg a forgalmat az országúton. A demonstrálók biztonságát nagy erőkkel biztosította a csendőrség. Ferencz Csaba, az SZNT kommunikációs alelnöke sikeresnek ítélte az akciót, és úgy vélte, a román hatóságok a résztvevők számának alábecslésével bagatellizálni próbálják a megmozdulás jelentőségét. Politikusok üzenetei
Az egymással rivalizáló, de a Székelyföld autonómiájáért közösen fellépő politikusok a menetelés rádióadásán keresztül szóltak a résztvevőkhöz: a szervezők ezzel a megoldással pótolták a „hangosítást", és tették lehetővé, hogy a több mint ötven kilométeres útszakaszon felvonuló emberek ugyanannak az egységes demonstrációnak a részeseivé váljanak.
Izsák Balázs: megkerülhetetlen kérdés a székely autonómia ügye
Izsák Balázs, a Székelyek nagy menetelését meghirdető Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kijelentette, hogy az idén tízéves SZNT megkerülhetetlen kérdéssé tette a román és magyar politikai vezetők számára a székely autonómia ügyét. Rámutatott, hogy az SZNT az autonómia küzdelem mozgalmi háttereként kidolgozta Székelyföld autonómia statútumát, és jelképet teremtett, a székely zászlót, amely alá föl lehet sorakozni. „Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napján, vagy ma, itt Bereck és Kökös között, arra mutatunk példát az utánunk jövőknek, hogy közösségi összefogással nincsen lehetetlen" – mondta az SZNT elnöke.
Tőkés László üdvözölte az erdélyi magyar pártok együttműködését
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzet Tanács (EMNT) elnöke üdvözölte az erdélyi magyar politikai szervezetek együttműködését a Székelyek nagy menetelésén, a rendezvény rádióadása által közvetített üzenetében. „Milyen jó, hogyha az erdélyi magyar pártok és szervezetek nem ellenséges vetekedéssel, hanem a közös ügy támogatásában működnek együtt... Nagyon hálás vagyok a Székely Nemzeti Tanácsnak, hogy sikerült egymás mellé gyűjtenie bennünket" – mondta az EMNT elnöke. Rámutatott, hogy az erdélyi magyarság olyan önrendelkezési jogokért kénytelen saját hazájában demonstrálni, amilyeneket elődei biztosítottak a románoknak, szászoknak és székelyeknek. „Gábor Áron kései utódaiként mi nem ágyúval, nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus eszközökkel küzdünk a jövőnkért" – hangoztatta Tőkés László.
Kelemen Hunor: a székelység maga akar dönteni a saját dolgairól
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arról beszélt, hogy a székelység, az erdélyi magyarság nem kíván másokat megfosztani semmitől, de maga akar dönteni saját dolgairól. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ szervezőként is részt vesz a demonstráción. „A közösségi akaratot kívánjuk fölmutatni, azt, hogy Székelyföldért, Székelyföld jövőjéért egységesen tudunk dolgozni, egységesen tudunk föllépni, és egységesen tudjuk építeni a mi otthonunkat, a mi szülőföldünket" – mondta az RMDSZ elnöke.
Toró T. Tibor: nem lesz béke és nyugalom, amíg Székelyföld el nem nyeri autonómiáját
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arra figyelmeztette a román hatóságokat, hogy nem lesz béke és nyugalom, amíg az erdélyi magyarság el nem nyeri közösségi jogait és közülük a legfontosabbat, Székelyföld autonómiáját. Úgy fogalmazott, Bukarest hivatalnoki packázással akarja megfélemlíteni az erdélyi magyarságot, de ez nem tántorítja el a közösséget, amely bebizonyította, hogy erejét és akaratát hangosan ki tudja nyilvánítani.
„Nemet kiáltani Bukarest álnok szándékára, hogy életidegen és számunkra előnytelen közigazgatási keretbe akar minket terelni, hogy aztán uralkodhasson rajtunk és szétprédálja unokáink jussát. És igent kiáltani saját kipróbált és hasznos rendünkre, az autonóm Székelyföldre. Mert tudjuk, az autonómia a megoldás" – hangoztatta Toró T. Tibor.
Bíró Zsolt: a székelység nem akar alárendeltségben élni
Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kijelentette, hogy a székelység nem akar kiszolgáltatottságban és alárendeltségben élni, és soha nem mond le „ősi jussáról", az autonómiáról. Kifejtette: Trianon óta a székelységnek folyamatos román asszimilációs törekvéssel kell szembenéznie, és megmaradása érdekében ezt a folyamatot meg kell állítania. Ezért a székelyek azt követelik, hogy Bukarest tartsa be nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit, hiszen, mint mondta, az 1919-es párizsi kisebbségi szerződésben autonómiajogot garantáltak a székelységnek.
Tamás Sándor: a Székelyföld legyen azoké, akik megtermelik javait
Tamás Sándor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség háromszéki szervezetének és a demonstráció helyszínéül szolgáló Kovászna megye önkormányzatának elnöke Székelyföld és Bukarest számára fogalmazott meg üzeneteket. A Székelyföld ne azoké legyen, akik Bukarestbe viszik adóbevételeit, hanem azoké, akik itt termelik meg az anyagi javakat – hangoztatta a politikus. „Mi, székelyek szeretnénk tisztelni azt az országot, ahol élünk, szeretnénk számítani rá, bízni benne. De régi törvény: ha a hatalom azt akarja, hogy tiszteljék, tiszteletreméltónak is kell lennie. És Romániának is tisztelnie kell a székely közösséget" – mutatott rá Tamás Sándor.
A Székelyek nagy meneteléséhez hasonló, valamennyi erdélyi magyar politikai szervezetet egy ügy mellé állító összefogásra tavaly volt először példa, amikor szeptember elsején a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégiumot visszaszolgáltató restitúciós bizottság meghurcolása, az egyházi ingatlanok újraállamosítása elleni tiltakozásul megrendezték az Igazság napja elnevezésű demonstrációt. Antonescu: elfogadhatatlan egy enklávé létrehozása Románia területén
Elfogadhatatlan egy székelyföldi enklávé létrehozása Románia területén – jelentette ki Crin Antonescu, a román liberális párt elnöke a Székelyek nagy menetelése elnevezésű megmozdulás kapcsán. A román kormánykoalíció részét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét az Agerpres hírügynökség idézte vasárnap.
A kelet-romániai Focsani városban tartózkodó politikus újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a tüntetést bölcsen, de határozottan kell kezelniük a hatóságoknak. „Elfogadhatatlan, és remélem, mindenki számára elfogadhatatlan egy enklávé létrehozása, akárcsak színlelése is Románia területén" – mondta Antonescu, aki a román szenátus elnöke is. Hangsúlyozta, hogy Románia „egységes állam", és a román hatóságok elsődleges kötelessége megvédeni ezt az egységet, valamint az államiságot, függetlenül attól, hogy éppen ki kormányoz, vagy ki az államfő – tette hozzá.
A liberális politikus emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hetekben állást foglalt a rendőrség központosított irányításának megszüntetése ellen. A kormány decentralizációs tervei között ugyanis felmerült, hogy a rendőrség is kerüljön át önkormányzati hatáskörbe. „Lehet, most egyesek világosabban megértik, miért ellenezte a liberális párt a rendőrség decentralizációját" – mondta Antonescu. A PNL elnöke a héten egy televíziós műsorban is kijelentette, hogy a rendőrség decentralizációja az állam egységét veszélyeztetné.
MTI
Erdély.ma

BUKAREST. Tőkés László szerint az öntudatra ébredt nemzeti erők felülkerekedtek, levonták az eddigi sikertelenségek következményeit, és a tettek mezejére léptek, ennek kiemelkedő eseménye a vasárnapi Székelyek nagy menetelése.
Nekünk magunknak kell a kezünkbe venni sorsunk alakítását - mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, néppárti európai parlamenti képviselő a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. "Az utolsó illúzióinkat" kellett elveszíteni az európai polgári kezdeményezések kíméletlen visszautasítása után - indokolta kijelentését. (Az Európai Bizottság szeptember 13-án közölte, hogy elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és partnerei kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezését, azzal az indokkal, hogy nem tartozik jogalkotási hatáskörébe az európai sokszínűség megőrzését célzó kezdeményezés.)
Tőkés László felidézte, hogy Erdélyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Kárpát-medencei szinten pedig a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács egyaránt kimondta, hogy stratégiaváltásra van szükség a nemzeti ügyekben.
Arra a kérdésre, hogy a pártoskodás hátrányt jelenthet-e ebben a kérdésben, Tőkés László úgy választolt: az összefogást valamennyi politikai erő hangoztatja, a különbség csak az, hogy van, aki hitelesen, van aki hiteltelenül teszi ezt. Vannak, akik annyira lepaktáltak a központi hatalommal, hogy számukra az egység vagy az összefogás hangoztatása politikai fogásnak, demagógiának számít - tette hozzá. Úgy folytatta, a Székelyek nagy menetelése ebből a szempontból előremutató, mint ahogy a tavaly, az Igazság napján a Székely Mikó Kollégium mellett közös kiállás is ebbe az irányba mutatott. (2012. szeptember 1-jén együtt tüntettek Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt vezető tisztviselői, hogy együtt követeljék a romániai egyházi vagyon maradéktalan visszaszolgáltatását és a visszaállamosítási kísérletek beszüntetését. A szervezők szerint a tüntetésen 30 ezren vettek részt.)
Kijelentette: amikor közös politikai cselekvésre volna szükség, akkor a szűkkeblű pártpolitikai célok továbbra is felülmúlják a nemzeti összefogás alapvető igényét. Ennek véget kell venni, egy olyan stratégiaváltásra van szükség, amely a kisebbségi kérdést az európai politikák homlokterébe állítja - tette hozzá. Tőkés László példaként említette, hogy négy évvel ezelőtt is kérték az Európai Parlamentben, de most Szili Katalin volt házelnök ismét kezdeményezte, hogy hozzanak létre egy önálló kisebbségügyi biztosi tisztséget. A parlamentnek pedig el kell fogadnia egy határozatot, amely egy egységes kisebbségügyi jogi keretben rendezi az egész kérdést, és nem engedi, hogy 40-50 milliónyi európai unióbeli kisebbségi az egyes tagországok önkényének essék áldozatul - mondta Tőkés László.
Hirek.sk

Székelyföld nem alkuszik (Százhúszezren meneteltek)
A szervezők becslése szerint 120 ezren vettek részt tegnap délben a székelyek nagy menetelésén. Kököstől Bereckig 53 kilométeren kialakult az élőlánc, és nem egyesével, hanem hármas, négyes sorban lepték el az országút jobb oldalát a tiltakozók, vonultak a Székelyföld és Erdély minden sarkából ide érkezettek kinyilvánítani: Székelyföld egy és oszthatatlan, nem engedik, hogy feldarabolják vagy román többségű régióba olvasszák, autonómiát követel magának! A székelyek nagy menetelésének kiáltványa azt is leszögezi, ha a román kormány ezt követően sem ül le tárgyalni Székelyföld autonómiájáról, akkor „erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások, beleértve a polgári engedetlenséget is”.
Délelőtt tíz órakor már Sepsiszentgyörgyről is áradt a tömeg a szervezők által megadott tizennégy gyülekezési pont irányába, a megyeszékhelyről elsősorban Kökös és a rétyi kereszteződés volt a célpont. A reggeli órákban már terjedt a hír, hogy a Hargita megyei különvonat mégsem jöhet, minden csatornán arra kérték a szentgyörgyieket, főleg Kökösbe menjenek, s nagyon sokan így is tettek. Székely és magyar zászlóval fellobogózott autók, biciklisek, gyalogoscsoportok vonultak ki a városból, tették ezt falvakról is, sokan jöttek Magyarországról. Fél tizenegykor érkezett meg Rétyhez a budapestiek busza, hatalmas, háromszor öt méteres zászlókat hoztak, az európai autonóm területek – baszk, katalán, dél-tiroli, skót, Åland-szigeteki, no meg székely és magyar – lobogóit, a budapesti Székely Kör ajándékait. Tizenegy órakor mind a tizennégy gyülekezési pontnál megkezdődött az ökumenikus istentisztelet, imával készültek az egybegyűltek a menetelésre, 12 órakor pedig rendezett sorokban elindultak egymás felé a menetoszlopok. Rendőrök, csendőrök kísérték mindenütt az út jobb oldalán haladó tömeget, szükség is volt figyelmükre, mert a forgalmat nem zárták le teljesen. Baleset azonban nem történt, rendben, fegyelmezetten zajlott mindenütt a menetelés, mentőre két alkalommal volt szükség, de egyik esetben sem volt súlyos a baj, a melegtől, kimerültségtől lettek rosszul ketten. Ugyancsak 12 órakor négy helyszínen – Kökösben, Rétyen, Kézdivásárhelyen és Bereckben – fiatalok útra indították a 250 méteres székely zászlókat. A menetoszlopok valamivel egy óra után alakultak 53 kilométeres élőlánccá, rádió azonban kevés felvonulónál volt, így a beszédeket sem tudták követni, és az egységes himnuszéneklés is elmaradt. Körülbelül fél kettőkor azonban mindenütt elhangzott a magyar és a székely himnusz, majd ki-ki visszavonult kiindulási pontjához.
Gábor Áron példája
A 12 órai harangszó után Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke beszédében kiemelte: „A harangszónak itt, Székelyföldön van egy többletjelentése is. Mi, székelyek minden harangzúgáskor megemlékezünk Gábor Áronról, a székelyek nemzeti hőséről, aki egy reménytelen helyzetből tudott fordítani, és a székely virtust úgy mutatta fel a világnak, hogy azt példaértékűnek tekintheti ma minden szabadságvágyó nép.” Felsorolta a tízéves SZNT érdemeit az autonómiaharcban: sikerült megkerülhetetlen kérdéssé tenniük az autonómia ügyét, jelképet teremtettek, a székely zászlót, amely alá fel lehet ma sorakozni, az autonómiastatútummal világos jövőképet vázoltak, és sikerült létrehozniuk az autonómiaküzdelem mozgalmi hátterét is – sorolta az SZNT elnöke. „Méltóbban emlékezni Gábor Áron történelemformáló hősiességére, mint az autonómiaküzdelemmel, nem lehet. Bízzunk mindannyian abban, hogy Székelyföld autonómiája a közeljövőnek nemcsak ígérete, de megvalósulása is lesz. A székely szabadság a székely autonómia magyaros megfogalmazása. S volt-e más nagyobb, fontosabb vágya, célkitűzése a székelyeknek évszázadokon keresztül, mint őseik szabadságát megtartani vagy visszaszerezni?” – zárta a menetelőket útnak indító beszédét Izsák Balázs.
Székelyföld azoké, akik hisznek benne
„Székelyföld jövője Igennel kezdődik. Mondjunk Igent Székelyföldért!” – kezdte felszólalását Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke. Ha a román hatalom tiszteletet akar, akkor neki is tisztelnie kell a székelyeket, mert „Székelyföld közös alkotás. Mindannyiunk tulajdona. Mindannyiunké, akik azt akarjuk, hogy Székelyföld azoké legyen, akik megdolgoznak, megküzdenek és áldozatokat hoznak érte” – mondotta. Felsorolásából kitetszett az akarat: Székelyföld ne azoké legyen, akik gúnyolják, kifosztják, elviszik kincseit, hanem azoké, akik itt élnek, akik szeretik, dolgoznak érte. „Székelyföld azoké legyen, akik hisznek benne. Mi hiszünk Székelyföldben. Hajrá, Székelyföld!” – mondotta Tamás Sándor.
Együtt a közös ügyért
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke hozzászólása elején arra tért ki: „Milyen jó, hogy az erdélyi magyar pártok és szervezetek nem ellenséges vetekedéssel, hanem a közös ügy támogatásában működnek együtt, és nemes versenyben igyekeznek minél nagyobb részt vállalni – ez esetben – az autonómia előmozdítása érdekében. Nagyon hálás vagyok a Székely Nemzeti Tanácsnak, hogy sikerült egymás mellé gyűjtenie bennünket.” Autonómiaharcunk hosszú menetelés lesz, mely igencsak próbára teszi majd erőnket és türelmünket – vélekedett, de azt is elmondta: nagyon büszke arra, hogy nemcsak Romániában, de a Kárpát-medencében sincs még egy olyan nemzeti közösség, „amelyik ennyire állhatatosan ki tudna állani jogai és ügye mellett, mint a székely nép!”. „Nos, Gábor Áron kései utódaiként mi nem ágyúval, nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus eszközökkel küzdünk a jövőnkért” – hangsúlyozta Tőkés László.
Magunk dönthessünk dolgainkról
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arra tért ki, hogy a közösségi akarat felmutatásához mindenkire szükség van: „Szükségünk van az otthonteremtéshez, a szülőföld építéséhez minden egyes emberre. A közösségi akaratot kívánjuk felmutatni, azt, hogy Székelyföldért, Székelyföld jövőjéért egységesen tudunk dolgozni, egységesen tudunk fellépni, és egységesen tudjuk építeni a mi otthonunkat, a mi szülőföldünket.” Autonómiát akarunk, hogy saját dolgainkról magunk dönthessünk, ami nem azt jelenti, hogy mi valakitől elveszünk valamit, hanem azt, hogy valakiért valamit teszünk – fogalmazott. „A mi autonómiatörekvéseinkkel, a mi céljainkkal nem kívánunk senkit megfosztani semmitől, sem romántól, sem magyartól, senkitől nem veszünk el tulajdont, döntést, jogot. Viszont azt kérjük, hogy mi, székely emberek, erdélyi magyar emberek a mi dolgainkról mi magunk dönthessünk!” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az autonómia a megoldás
Képesek vagyunk összegyűlni, hitet, erőt sugározni – mondotta Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. „Nemet kiáltani Bukarest álnok szándékára, hogy életidegen és számunkra előnytelen közigazgatási keretbe akar minket terelni, hogy aztán uralkodhasson rajtunk, és szétprédálja unokáink jussát. És igent kiáltani saját kipróbált és hasznos rendünkre: az autonóm Székelyföldre. Mert tudjuk: az autonómia a megoldás.” Megfogalmazta azt az üzenetet is: „nem lesz béke és nyugalom e tájon addig, amíg szabadságunkat, közösségi jogainkat és közülük a legfontosabbat, Székelyföld autonómiáját el nem érjük”. „Nem hagyjuk magunkat. Ha kell, menetelünk, ha kell, népszavazást kezdeményezünk, ha kell, ismét összegyűlünk, ha kell, öntudatos polgárként élünk a polgári engedetlenség eszközével is. (…) Nyelvünket, hitünket, szülőföldünket, szabadságunkat, jövőnket nem adjuk. Az autonómia a megoldás” – zárta beszédét Toró.
Nem alkuszunk
Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke a tervezett regionális átszervezés, a folyamatos román asszimilációs törekvés veszélyeire hívta fel a figyelmet, arra, hogy „megmaradásunk érdekében ezt a folyamatot meg kell állítanunk”. „Üzenjük Bukarestnek és a nagyvilágnak, hogy nem akarunk kiszolgáltatottságban, alárendeltségben élni, a területi autonómia ősi jussunk, erről soha le nem mondunk! Követeljük, hogy tartsák be az 1918. december 1-jén tett ígéretet!” – fogalmazott az MPP elnöke, aki azt is kifejtette, lojális polgárai csak olyan országnak lehetünk, amely betartja vállalásait, nem tiporja lábbal jogainkat. Európa felé is szólt, hogy ne használjon kettős mércét, és egyértelmű üzenetként fogalmazta meg: „Mondjuk ki tisztán és világosan: a nemzetállam fogalma túlhaladott, azt Románia alkotmányából törölni kell! Mondjuk ki tisztán és világosan: elég volt!” „Itt akarunk jövőt gyermekeinknek. És ha itt élünk, sorsunkat magunknak kell irányítanunk! És magunk fogjuk irányítani! Legyen világos Bukarestben és Brüsszelben egyaránt, mi nem alkuszunk!” – hangoztatta az MPP elnöke.
Tárgyalást követelünk a román kormánnyal
A székelyek nagy menetelésének kiáltványa fél kettőkor hangzott el a rádiókban Izsák Balázs tolmácsolásában: „Autonómiát Székelyföldnek, párbeszédet és társadalmi békét!” A kiáltvány követelésként fogalmazza meg: a székelység élni akar az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követeli Székelyföld államon belüli önkormányzását; követeli, hogy az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek Romániában is, más közösségekhez hasonlóan a székelység is „megélhesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén”; ragaszkodunk a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magában foglaló Székelyföldhöz, követeljük, hogy a helyi közösségek népszavazása véglegesítse azokat – hangzott el. A kiáltvány azt is kimondja, hogy ez a térség közös hazája lesz minden lakójának, függetlenül nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozástól, a területi autonómia a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi garanciája lesz. Az Izsák Balázs által felolvasott kiáltvány felidézi, hogy nyolc hónap elteltével is válasz nélkül maradt a Marosvásárhelyen március 10-én, a Székely Szabadság Napján elfogadott és a román kormánynak továbbított beadvány, amelyben az ott összegyűlt 30 ezer ember követelte a párbeszéd megkezdését a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal. „Hisszük, hogy a párbeszéd a társadalmi béke záloga, a székelyek pedig békét és párbeszédet akarnak” – fogalmaz a menetelés kiáltványa, de felhívja a román kormány figyelmét arra is, hogy „a párbeszéd lebecsülése, a székelység akaratának mellőzése, a székely jelképek folyamatos üldözése nem fogja sem megtörni, sem elfárasztani a székely autonómiatörekvést. A mai napot követően vagy érdemi párbeszéd kezdődik a székelység képviselőivel a székely nép kinyilvánított akaratáról, Székelyföld jövőjéről, vagy sokasodni és erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások, beleértve a polgári engedetlenséget is.”
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!
Nagy menetelés Berecktől Kökösig az autonómiáért, az önrendelkezésért
Sok ezer égszínkék székely zászló lobogott tegnap az őszi napsütésben a Gábor Áron szülőfaluja, Bereck és hősi halálának színhelye, Kökös közötti országút több mint ötven kilométeres szakaszán, amely 14 települést kapcsolt össze. Az ökumenikus istentisztelet után induló békés, méltóságteljes meneteléssel a székelyek azt hirdették, hogy Székelyföld fel nem osztható, be nem olvasztható, és autonómiát követeltek Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek. A tüntetők a menetelés végén közösen elénekelték a magyar és a székely himnuszt.
Közösségi összefogással nincs lehetetlen!
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke kiemelte: "Megkerülhetetlen kérdéssé tettük a közéletben a székely autonómia ügyét. A politikai élet vezetőinek, magyaroknak, románoknak viszonyulniuk kell Székelyföldhöz, a székely autonómia kérdéséhez. Jelképet teremtettünk, székely zászlót, amely alá föl lehet sorakozni. Vázoltunk egy világos jövőképet Székelyföld autonómia- statútumával, amelyben pontosan leírtuk azokat az intézményeket, amelyek révén Székelyföld autonómiája megvalósul. Megteremtettük az autonómiaküzdelem mozgalmi hátterét. Marosvásárhelyen a székely szabadság napján, vagy ma itt, Bereck és Kökös között arra mutatunk példát az utánunk jövőknek, hogy közösségi összefogással nincsen lehetetlen. Hétszázezer székely akarata olyan erő, amely meg fogja teremteni Székelyföld területi autonómiáját.
Nem lehet méltóbban emlékezni Gábor Áronra, történelemformáló hősiességére, mint az autonómiaküzdelemmel. Bízzunk mindannyian abban, hogy Székelyföld autonómiája a közeljövőnek nemcsak ígérete, de megvalósulása is lesz.
Székelyföld jövője IGEN-nel kezdődik
– Azért jöttünk össze, hogy megfogalmazzuk, innen, Gábor Áron útjáról mit üzenünk Székelyföldnek és Bukarestnek. Mi, székelyek szeretnénk tisztelni azt az országot, ahol élünk, szeretnénk számítani rá, bízni benne. De régi törvény: ha a hatalom azt akarja, hogy tiszteljék, tiszteletreméltónak is kell lennie. És Romániának is tisztelnie kell a székely közösséget.
Mert Székelyföld közös alkotás. Mindannyiunk tulajdona. Mindannyiunké, akik azt akarjuk, hogy Székelyföld azoké legyen, akik megdolgoznak, megküzdenek és áldozatokat hoznak érte. Ne azoké legyen, akik kigúnyolják, hanem azoké, akik szeretik ezt a tájat, az itt lakó embereket. Ne azoké legyen, akik Bukarestbe viszik adónkat, hanem azoké legyen, akik itt termelik meg az anyagi javakat. Székelyföld ne azoké legyen, akik a sót, a borvizet, az erdőt elviszik előlünk, hanem azoké legyen, akik újraültetik a letarolt hegyoldalakat – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.
Talpra, székely!
– A saját hazánkban, Erdélyországban, mi is oda jutottunk, hogy azért kelljen menetelnünk, amit eleink biztosítottak a románoknak Hátszeg vidékén, a szászoknak Szászföldön, illetve Székelyföld népének, amíg aztán utóbb autonóm jogaik meg nem csorbultak. Büszke vagyok arra, hogy ebben az országban és mondhatni az egész Kárpát- medencei magyar nyelvterületen nincs még egy olyan nemzeti közösség, amelyik ennyire állhatatosan ki tudna állani jogai és ügye mellett, mint a székely nép! Gábor Áron kései utódaiként mi nem ágyúval, nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus eszközökkel küzdünk a jövőnkért – mondta egyebek mellett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Nem csodára várunk, építkező közösség vagyunk
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke újságírói kérdésre kijelentette: – Az a kezdeményezés, amelyet elindítottunk néhány héttel ezelőtt, a megyei referendumokról szól. Hogyha itt százezres számokról beszélünk, akkor azt mondom, hogy mi a hat megyében 200 ezer aláírást gyűjtöttünk össze. Mi, székelyföldi emberek felelősek vagyunk a partiumiakért, a partiumiak a Székelyföldért, a szórványért. Együtt tudunk erősek lenni. A kulturális autonómia megoldás azoknak, akik nem tömbben élnek, és igazából a mai napnak is az az üzenete, hogy a célok közösek, és a közösség akaratát föl tudjuk mutatni. Mögöttünk, a szövetség mögött áll a közösség, amely már többször bebizonyította, hogy nekünk mindig újra kell fogalmaznunk ezeket a célokat, és a magunk eszközeivel építkezni kell. Mindennap hozzá kell tenni egy téglát az épülő házhoz. Nem csodára várunk, építkező közösség vagyunk.
Gyönyörű nap ez a mai!
Berecken, ágyúöntő Gábor Áron szülőfalujában, Háromszék északkeleti kapujánál gyülekeztek a nyárádmenti székelyek. A Népújság őket kérdezte, mit jelent számukra ez a menetelés?
Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere: – Hatalmas élményt. Úgy gondolom, történelmi pillanatokat élünk át. Nyárád-szeredából és környékéről mintegy 250-300 ember van itt, mindenki pozitívan reagált a felkérésünkre, úgy néz ki, úgy tudjuk képviselni Marosszéket, ahogy tőlünk, székelyektől elvárták, s ahogy mi elvárjuk magunktól. "Hazádnak rendületlenül légy híve, ó, magyar " – zárta szavait Tóth Sándor.
Balogh István, Csíkfalva polgármestere: – Nagy élmény itt lenni, az egységnek és az összefogásnak vagyunk tanúi, ismét megmutattuk, hogy együtt tudunk lenni politikai színezettől és vallási hovatartozástól függetlenül, és egységet tudunk fölmutatni. Talán ezt emelném ki mint legfontosabbat a mai napról, és ezzel is azt kérjük, ne szakítsanak szét minket, hiszen együvé tartozunk és együtt akarunk élni ezen a földön.
Csíki Sándor, a Marosszéki Székely Tanács elnöke: – Bereckről indult a nagy menetelés. Óriási élmény, hogy Gábor Áron szülőfalujából indulunk, családtagokkal, barátokkal. Gábor Áron ’48-as forradalmár volt, úgy gondolom, jó helyszínt választottunk. Az, hogy hét autóbusszal érkezett Nyárádszereda és környéke, Nyárádmagyarós és Nyárádremete, elárulja, hogy ha kell, össze tudunk fogni. Gyönyörű nap ez a mai!
Lukács Gusztáv berecki lakos büszkén vezette azt a szekeret, amely a Gábor Áron rézágyúja másolatát vontatta. Mint mondta, soha nem gondolta volna, hogy ekkora megtiszteltetés éri.
– Nagy örömmel viszem a zászlót, látszik, hogy ha akarunk, össze tudunk fogni és sikereket elérni az autonómiáért – válaszolta a Népújság kérdésére Dimény Renáta, 16 éves berecki tanuló.
Csernátonban Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere nyilatkozott lapunknak: – Az életben vannak nagyon fontos dolgok, ez is az volt. Örömömre szolgál, hogy négy autóbuszt tudtunk indítani Ákosfalva községből, és több kiskocsit, kb. 300 fős csapattal érkeztünk. Ez igen fontos megnyilvánulás a hazai összmagyarság részéről, gondolom, hogy sikere is lesz.
Ambrus Róbert vitte az erdőszentgyörgyiek tábláját: – Ez a menetelés azt jelenti, hogy elindult egy folyamat Székelyföld autonómiája felé. Erdőszentgyörgyről 89-en érkeztünk, hogy kifejezzük az autonómia iránti igényünket.
Autonómiát, párbeszédet és társadalmi békét!
A résztvevők kiáltvánnyal erősítették meg, hogy az önrendelkezés joga alapján követelik a Székelyföld államhatárokon belüli autonómiáját.
A kiáltványban, amelyet Izsák Balázs SZNT- elnök olvasott fel, egyebek mellett kijelentik: élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását; követelik, hogy Romániában az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek, és a székely nép – Európa autonóm közösségeihez hasonlóan – megélhesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén; ragaszkodnak a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföldnek a gyergyóditrói nemzetgyűlés által kijelölt ideiglenes határaihoz, és követelik, hogy a helyi közösségek népszavazása véglegesítse azokat!
A kiáltvány emlékeztet, hogy "ez év március tizedikén, a székely szabadság napján, a marosvásárhelyi Postaréten összegyűlt székelyek beadvánnyal fordultak Románia kormányához, amelyben követelték, hogy a sajátos történelmi, földrajzi, politikai, kulturális és gazdasági jellegzetességekkel rendelkező Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót, hogy Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió, illetve Székelyföld autonómiájának törvény általi szavatolását, ám erre a beadványra nyolc hónap elteltével sem érkezett válasz.
Felhívja a figyelmet, hogy "a mai napot követően vagy érdemi párbeszéd kezdődik a székelység képviselőivel a székely nép kinyilvánított akaratáról, Székelyföld jövőjéről, vagy sokasodni és erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások, beleértve a polgári engedetlenséget is".
Ugyanakkor kéri Magyarország kormányát, "kérje Románia kormányától a két ország közti alapszerződés tiszteletben tartását, különös tekintettel annak 15/9. cikkére. Nekünk, székelyeknek alapvető érdekünk, hogy Magyarország és Románia között jó legyen a viszony, a békés, építő együttműködés és az Európai Unió tagállamainak közös alkotmányos örökségének jegyében".
Az eseményhez kapcsolódó számos szimpátiatüntetést szerveztek Európában, Amerikában és Ausztráliában is.
Mózes Edith

Egymás mellett az autonómiáért
Összeért! – adták szájról szájra vasárnap a tüntetők, miután megvalósult a Székelyek Nagy Menetelése, az 54 kilométeres élőlánc Bereck és Kökös között. „Amit célként kitűztünk, elértük!” – jelentette ki a Krónikának Izsák Balázs, a szervező Székely Nemzeti Tanács elnöke miután felolvasta a rendezvény kiáltványát, és az élőlánc résztvevői közösen elénekelték a magyar és a székely himnuszt. A szervezők a gyülekezési pontokra befutott jelentések alapján 120 ezerre, a csendőrség csupán 15 ezerre becsülte a résztvevők számát. A román politikusok elutasítóan nyilatkoztak és hatósági fellépést kértek az ügyben.
Megvan? Összeért? – kérdezték egymástól a székely zászlókat, autonómiát szorgalmazó feliratokat magasba tartó menetelők, akik a helyszínen csak azt tudták, hogy az ő szakaszukon megvan az élőlánc, és aggódva lesték a híreket, hogy vajon mind az 54 kilométeren kialakult-e. Még a Himnusz felcsendülése előtt, futótűzként terjedt az örömhír: Megvan! Összeért!
A Székelyek Nagy Menetelésének résztvevői vasárnap kiáltványt fogadtak el, kijelentve, hogy élni akarnak az önrendelkezés jogával. A petíciót Izsák Balázs, a szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a rétyi keresztútnál olvasta fel, a tüntetők a többi helyszínen rádión hallgatták. A kiáltványban leszögezték: ragaszkodnak a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföldnek a Gyergyóditrói Nemzetgyűlés által kijelölt ideiglenes határaihoz, és követelik, hogy a helyi közösségek népszavazással véglegesítsék azokat. „Székelyföld minden lakójának közös hazája, függetlenül nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozásától, ezért a területi autonómia Székelyföld minden lakója számára a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi garanciája lesz” – fogalmaztak a petícióban. Emlékeztettek, hogy március 10-én, a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi Postaréten összegyűltek beadvánnyal fordultak Románia kormányához, amelyben követelik, hogy a Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót, és szavatolja törvény annak autonómiáját. Mivel a beadványra nyolc hónap után sem érkezett válasz, arra kérik Románia kormányát, ne vegye semmibe 700 ezer polgárának akaratát. „Felhívjuk a kormány figyelmét, hogy a párbeszéd lebecsülése, a székelyek akaratának mellőzése, a székely jelképek folyamatos üldözése nem fogja sem elfárasztani, sem megtörni a székely autonómiatörekvést. A mai napot követően vagy érdemi párbeszéd kezdődik a székelység képviselőivel, a székely nép kinyilvánított akaratáról, Székelyföld jövőjéről, vagy sokasodni és erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások, beleértve a polgári engedetlenséget is” – áll a kiáltványban, mely felszólítja Magyarország kormányát, hogy kérje Romániától a két ország közötti alapszerződés tiszteletben tartását.
„Csak azért is megmutatjuk!”
A nagy menetelésre indulókat vasárnap reggel sokkolta a hír, miszerint elromlott annak a vonatnak mozdonya, amelyik a csíkszéki tüntetőket szállította volna a menetelésre. A hír hallatán az RMDSZ háromszéki és sepsiszentgyörgyi szervezete felhívást intézett a sepsiszentgyörgyiekhez, kérve, hogy minél nagyobb számban vonuljanak Kökösbe, ahova a különvonatot várták. Borboly Csaba, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke közleményben kérte az autósokat, vegyék fel a vasútállomások környékén várakozókat, és aki teheti, üljön autóba vagy kérezkedjen fel a buszokra. „Valóban elromlott-e a szerelvény, vagy sokkal inkább a román hatóságok egy újabb olyan intézkedésével állunk szemben, amely megakadályozza magyar, székely közösségünket jogai gyakorlásában?” – tette fel a kérdést Borboly, rámutatva, hogy még csütörtökön kifizették a szerelvény bérleti díját a Regiotrans magán vasúti társaságnak.
Az 54 kilométeres útvonal 14 pontján gyülekezők felháborodottan adták szájról szájra a hírt, a tömegen eluralkodott a „csak azért is megmutatjuk” hangulat. A gyülekezőhelyeken 11 órakor kezdődtek az ökumenikus istentiszteletek, de már tíz órakor érkezni kezdtek a buszok, gépkocsik. Sepsiszentgyörgyről kerékpárral, sőt gyalog is indultak tüntetők. A buszokban, az út szélén osztogatták a székely zászlót, az angol és román feliratú táblákat. „Kér-e lelkem egy kicsike székely zászlót?” – nyújtotta egy székely ruhás bácsi a kék-arany színű lobogót. A táblákat fiatalok cipelték, osztogatták, az igényesebbek ki is válogatták, milyen feliratot emelnének szívesen a magasba. Autonómiát akarunk, nem függetlenséget! Székelyföld Románia másik arca, Vessetek véget az etnikai asszimilációnak, az etnikai diszkriminációnak! Igazságot Székelyföldnek! Székelyföld létezik! Az autonómia nem függetlenséget, hatékonyságot jelent! Hivatalos magyar nyelvet a román mellett! Használhassuk a szimbólumainkat! – hirdették a táblák.
A gyülekezőpontokon derűs volt a hangulat, baráti társaságok, nagycsaládok érkeztek együtt, örömmel fedezték fel ismerőseiket a tömegben. Felröppent a hír, hogy az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) szélsőséges román alakulat autós felvonulást tervez a menetelés útvonalán, majd azt beszélték, hogy a csendőrök Kökösnél leállították a román autós karavánt. Petronela Corodeanu, a csendőrség szóvivője nem erősítette meg a hírt.
Böjte: a megbékélés hangját kell keresni
Tizenegy órakor a 14 gyülekezőhelyen egyszerre kezdődtek meg az ökumenikus istentiszteletek, a rétyi keresztútnál Deák Botond rétyi református lelkész rámutatott: imádkozunk, mielőtt elindulunk, ez a nap egyik alapgondolata. „Innen a háromszéki rónáról üzenjünk hadat az érdektelenségnek, a közönynek, az eltiprásnak és a jogfosztásnak” – hangzott el az igehirdetésen. Böjte Csaba ferences szerzetes Bethlen Gábor lángnyelves zászlóját vitte el Rétyre, beszédében a nagy erdélyi fejedelemre emlékezett, aki belátta, hogy az acsarkodás, veszekedés nem vezet semmire. „Amit együtt rontottunk el, együtt kell helyrehozzuk. A párbeszéd, a megbékélés hangját kell keresni. Erdély aranykora a párbeszédből fakadt” – hangsúlyozta Böjte, aki szerint meg kell értetni román testvéreinkkel, hogy külön-külön nem, csak együtt tehetjük tündérkertté Erdélyt. Böjte Csaba Erdély legidősebb ferences szerzetesét is meghívta Rétyre, Antal atya saját versével bíztatta kitartásra, összefogásra az egybegyűlteket.
Az istentiszteletek után Bereck, Lemhény, Nyújtód, Sárfalva, Kézdivásárhely, Ikafalva, Csernáton, Dálnok, Maksa, Eresztevény, rétyi keresztút, Szentivánlaborfalva, Uzon és Kökös gyülekezőpontjainál 26 menetoszlop indult el a szomszédos település felé. A menetelők több ezer székely zászlót lobogtattak, a négy darab 250 méter hosszú, két méter széles és 50 kilogramm súlyú lobogót Kökösnél, a rétyi keresztútnál, Kézdivásárhelyen és Berecknél bontották ki. A Brassót Bákóval összekötő 11-es országút 54 kilométeres székelyföldi szakaszán a menetoszlopok két-három kilométer után találkoztak. Az SZNT hírszolgálata szerint az istentiszteleteket mintegy 60 ezren hallgatták végig, de közben is folyamatosan érkeztek a tüntetők, így amire ki kellett alakítani az élőláncot, a szervezők szerint mintegy 120 ezer székely, erdélyi, magyarországi és kárpát-medencei magyar állt az országúton. A csendőrég, a rendőrség és a Kovászna megyei prefektúra közös közleményben 15 ezerre becsülte a résztvevők számát. Ferencz Csaba, az SZNT kommunikációs alelnöke úgy vélte, a román hatóságok a résztvevők számának alábecslésével bagatellizálni próbálják a megmozdulás jelentőségét.
Közösen az autonómiáért
Az erdélyi magyar pártok, szervezetek elnökeinek beszédét a háromszéki rádiók közvetítették, a tüntetők mobiltelefonokon, a gépkocsik kihangosított rádióin hallgatták az üzeneteket. Izsák Balázs, a Székelyek Nagy Menetelésére hívó SZNT elnöke rámutatott, hogy az idén tízéves szervezet megkerülhetetlen kérdéssé tette a román és magyar politikai vezetők számára a székelyföldi autonómia ügyét, az autonómia küzdelem mozgalmi háttereként kidolgozta Székelyföld autonómia statútumát, és a székely zászlóval jelképet teremtett, amely alá föl lehet sorakozni. „Hétszázezer székely akarata olyan erő, amely meg tudja teremteni előbb vagy utóbb Székelyföld területi autonómiáját. Bízzunk mindannyian, hogy Székelyföld autonómiája a közeljövőnek nemcsak ígérete, de megvalósulása is lesz” – hangsúlyozta Izsák.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzet Tanács (EMNT) elnöke az erdélyi magyar politikai szervezetek együttműködését üdvözölte. Rámutatott, hogy az erdélyi magyarság olyan önrendelkezési jogokért kénytelen saját hazájában demonstrálni, amilyeneket elődei biztosítottak a románoknak, szászoknak és székelyeknek. „Gábor Áron kései utódaiként mi nem ágyúval, nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus eszközökkel küzdünk a jövőnkért” – hangoztatta Tőkés. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a székelység, az erdélyi magyarság nem kíván másokat megfosztani semmitől, de maga akar dönteni saját dolgairól. „A közösségi akaratot kívánjuk fölmutatni, azt, hogy Székelyföldért, Székelyföld jövőjéért egységesen tudunk dolgozni, egységesen tudunk föllépni, és egységesen tudjuk építeni a mi otthonunkat, a mi szülőföldünket” – jelentette ki a szövetség elnöke. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arra figyelmeztette a román hatóságokat, hogy nem lesz béke és nyugalom, amíg az erdélyi magyarság el nem nyeri közösségi jogait, és közülük a legfontosabbat, Székelyföld autonómiáját. „Nemet kiáltani Bukarest álnok szándékára, hogy életidegen és számunkra előnytelen közigazgatási keretbe akar minket terelni, hogy aztán uralkodhasson rajtunk és szétprédálja unokáink jussát. És igent kiáltani saját kipróbált és hasznos rendünkre, az autonóm Székelyföldre. Mert tudjuk, az autonómia a megoldás” – fogalmazott Toró.
Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kijelentette, hogy a székelység nem akar kiszolgáltatottságban és alárendeltségben élni, és soha nem mond le „ősi jussáról”, az autonómiáról. Kifejtette: Trianon óta a székelységnek folyamatos román asszimilációs törekvéssel kell szembenéznie, megmaradása érdekében ezt a folyamatot meg kell állítani. Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének és a demonstráció helyszínéül szolgáló Kovászna megye önkormányzatának elnöke Székelyföld és Bukarest számára fogalmazott meg üzenetet. „Mi, székelyek szeretnénk tisztelni azt az országot, ahol élünk, szeretnénk számítani rá, bízni benne. De régi törvény: ha a hatalom azt akarja, hogy tiszteljék, tiszteletreméltónak kell lennie. És Romániának is tisztelnie kell a székely közösséget” – mutatott rá a tanácselnök.
Nem akarnak „enklávét” Elutasítóan nyilatkoztak és hatósági fellépést kértek a Székelyek Nagy Menetelése kapcsán a román politikusok. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke tegnap Focşaniban hangsúlyozta: Románia egységes nemzetállam, ahol az „enklávénak még csak a szimulációja is elfogadhatatlan”. A szenátusi elnök szerint a hatóságoknak bölcsen, de szigorúan kell fellépniük az autonómia-megmozdulás kapcsán. Úgy vélte, Románia egyike azon európai államoknak, amelyeknek a legfejlettebb a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogrendszere. Jóval vehemensebbnek bizonyult Bogdan Diaconu Szociáldemokrata Párti (PSD) képviselő, aki felszólította a parlamenti pártokat, hogy törvényben tiltsák be a Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló megmozdulásokat, mivel, mint rámutatott, államellenes és a románság ellen irányuló akciókról van szó. Anca Boagiu, a Demokrata–Liberális Párt (PDL) első alelnöke szerint a tegnapi székelyföldi megmozdulás Victor Ponta kormányfő azon, az Egyesült Államokban tett kijelentésének következménye, miszerint Románia megváltoztathatja a Koszovóval szembeni eddigi elutasító álláspontját.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Lesátoroztak a partiumi autonómiáért
Két sátor oldalára kifeszített molinó hirdeti az erdélyiek és a Bihar megyeiek önrendelkezési-törekvéseit a nagyváradi sétálóutcán, ahol az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) hétfő óta aláírásokat gyűjt a kétnyelvű, autonóm partiumi közigazgatási régió megvalósulásáért.
„Itt élünk, itt akarjunk a jövőnket építeni, jobbá tenni. Nem országot akarunk az országban, azt akarjuk, hogy adónk Erdélyben maradjon, ne pedig egy másik régió fejlődését finanszírozzák belőle. Az adminisztratív autonómia azt jelentené, hogy a mi adóink és illetékeink 75 százaléka helyben maradna, és csak 25 százaléka kerülne Bukarestbe, a központi kormányzáshoz” – fogalmazta meg Moldován Lajos, a néppárt helyi társelnöke céljukat. A néppárt már július végén meghirdette törekvését, Bihar megyében több mint kétezren, a térségben pedig több mint tízezren támogatták szignójukkal.
Megszólítják a „nemtörődömöket”
Üzenetük mostanáig többnyire csak azokhoz jutott el, akik ellátogattak a párt helyi irodáiba, a nagyváradi sétálóutcán viszont nagyobb közönségre találnak, meg tudják szólítani a lokálpatrióta román lakosságot is, magyarázták a szervezők. Eredetileg már múlt hétfőn elkezdték volna a kampányt, de a helyi önkormányzat csak mostanra adta meg az engedélyt, és azt is csak egy hétre, naponta 10–18 óra közötti időszakra. Kristófi Kristóf, a párt váradi vezetője azonban leszögezte: november harmadika után várhatóan engedélyük újabb és újabb meghosszabbítását kérik majd, egészen addig, ameddig kellő számú aláírás gyűl össze egy népszavazás kiírásához. Moldovánék emlékeztetettek, hogy a kifeszített, egyenként hét méter hosszú transzparenseken és a sátornál lévő szórólapokon szereplő román-magyar nyelvű infógrafikát eredetileg a nyáron, Tusványoson mutatták be labirintus formában, ez olyan történelmi és gazdasági adatokat illusztrál, amelyek véleményük szerint sokakat elgondolkodtathatnak. „A szemléltetőeszközük mindig is sokat segítettek, mert az emberek eltűnődhetnek egy-egy adat felett. Megragadja az ember szemét és elgondolkozik azon, hogy érdemes-e harcolni érte vagy sem. Itt azokra gondolok, akik eddig nemtörődömök voltak” – magyarázta lapunknak Moldován.
Felemás fogadtatás
„Letáborozásuk” valóban nem maradt észrevétlen, hiszen alighogy felállították a standot, máris heves reakciókat váltottak ki több járókelőből. Miközben voltak, akik rögtön előkapták személyi igazolványukat, és nemzetiségtől függetlenül a kezdeményezés mellé álltak, páran heves vitába bonyolódtak a párt képviselőivel. „Szégyelljék magukat” – kiabálta feléjük az egyik elhaladó idősebb férfi, egy másik – immár külföldön élő nagyváradi – kifejtette: értelmetlennek tartja az autonómiaharcot, és minduntalan az Európai Unió szellemiségét szajkózta. Kristófi lapunknak bevallotta, nem számított ilyen reakciókra. „Nagyvárad elfogadó város volt. De végül is nem baj, ha vitát gerjeszt, mert abból jó dolog is kisülhet. Az információk akkor tudatosulnak, akkor vezethetnek változáshoz, ha van konfrontáció” – vallja a nagyváradi EMNP-szervezet vezetője.
Az első órák tapasztalatai nyomán leszögezték: csak olyan munkatársaikat küldik a sátrakba felügyelni, akik felkészültek a vitára és a pártvezetők is többször kilátogatnak majd a sétálóutcára. A Krónika kérdésére, hogy tartanak-e atrocitásoktól, Moldován kijelentette: „Nem. Miért kellene? Nem kell félni semmitől. Az igazat ki kell mondani, nem szabad a szőnyeg alá söpörni. Elég volt már a szőnyeg alá seprésből, ez lett az eredménye. Vállalni kell az igazságot.”
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Akiért csak a harang szólt…
Sass Kálmánra (1904–1958) emlékeztek vasárnap délelőtt az érmihályfalvi református templomban. A város 1956-os vértanújának neve mindmáig nem szerepelhet köztéri szobrokon, emléktáblákon. Lemaradt a Forradalom útján elhelyezett háborús emlékműről is, amelyet 2004-ben állítottak a 20. század helyi mártírjainak tiszteletére, és nem került fel a neve arra a kőtáblára sem, amelyre az érmihályfalvi csoport lajstromát vésték, és amelyet az elmúlt héten avattak fel a Széchenyi-téri ’56-os emlékművet kiegészítendő.
A múlt héten megörökített érmihályfalvi csoport névsora tehát hiányosan lett felróva a főtéren kihelyezett emléktáblára. Már a leleplezés pillanatában kérdően tekingettek egymásra az emberek és vártak volna valamilyen hivatalos magyarázatot, amely viszont elmaradt. Utólag derült ki, hogy az 1958-ban kivégzett Sass Kámánt még mindig hazaárulás vádjával tartja számon a román igazságszolgáltatás. Értesüléseink szerint rehabilitálásával nem foglalkozik sem a család, sem az erdélyi, illetve a partiumi magyar közélet.
A helyi református egyházközség 1993-ban állított emléktáblát a templom falára a gyülekezet éléről elhurcolt lelkésznek, akinek neve alatt Timóteus második könyvéből való idézet áll: „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten.”
A vasárnapi megemlékező istentiszteleten Balázsné Kiss Csilla hasonló idézettel kezdte az igehirdetést: „Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem. De mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.”
A Zsidókhoz írt levél üzenetére építve emlékeztek tehát az ötvenöt esztendővel ezelőtt kivégzett vértanú lelkészre, akinek szellemisége mind a mai napig áthatja gyülekezete életét, vigyázza és tereli olykor megtört, elesett nyáját és a helytállás örök példájaként él, nem csak a mihályfalvi reformátusok, de valamennyi felekezetű helybéli ember emlékezetében.
Az istentisztelet után Kovács Zoltán, a gyülekezet főgondnoka foglalta össze az egykori lelkész munkásságát és mintegy jelentésképpen számolt be arról, hogy a gyülekezet dacolva a történelem viharaival, még ma is állja a sarat, él, munkálkodik, és Istennek tetszően próbálja tenni a dolgát.
A főgondnoki beszéd után a templom külső falán lévő márványlap alá helyezte el koszorúját az egyházközség, a polgármesteri hivatal, a RMDSZ és az EMNP helyi szervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) helyi irodaképviselete, valamint az EMNP megyei szervezete. A templomkertben elhelyezett ’56-os emlékjelnél Török László mondott beszédet, aki a forradalmi időszakban Nagyváradon járt iskolába és tizenkét éves diákként keveredett az események forgatagába, amiért később, tizenhat évesen négy év börtönbüntetésre ítélték. Az akkori eseményeket és a kommunista börtönmódszereket ismerő mihályfalvi szemtanú szerint, ha a szenvedést lehetne mérni valamiben, akkor a 20. század emberének szenvedései igencsak sokat nyomnának a latban. Mint mondta, szálljon magában mindenki és beszélgessen el gondolatban felmenőivel. Vegye számba népe kálváriáját, példátlan megaláztatásait és mindeneket, amelyek az elmúlt században rászakadtak e nemzetre. Ennek tükrében gondoljon mindenki a jelen prioritásaira is – fogalmazott az egykori ’56-os, aki mondandója után az emlékjel talapzatára helyezte koszorúját a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének nevében.
Végül, de nem utolsó sorban a Diakóniai Központ falán elhelyezett Földesi Ilona diakonissza (Veronika testvér) emléktáblájához vonultak a jelenlévők, ahová az egyházközség koszorúja mellé Földesi László, az érmihályfalvi csoport egyetlen nőtagjának unokaöccse helyezte el a kegyelet virágait.
Sütő Éva
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Feljelentett menetelés-szervezők
Büntetőjogi feljelentést tett kedden a legfőbb ügyészségen a Székelyek Nagy Menetelésének szervezői ellen Bogdan Diaconu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője.
A magyarellenességéről ismert politikus a „magyar szélsőségesség példátlan fokozódásának megfékezéséért” emelt panaszt a demonstráció szervezői ellen, akiket az alkotmányos rend megsértésével, hátrányos megkülönböztetésre való felbujtással és a bűncselekmények nyilvános magasztalásával gyanúsít. Diaconu az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ellen tett feljelentést, mivel szerinte ezek azzal a céllal szervezték a tüntetést, hogy a résztvevők a „lehető leghivatalosabb keretek közt lépjenek fel a román állam egységes jellege ellen”. A képviselő hozzátette: a Székelyek nagy menetelésén elfogadott kiáltvány egy nem létező, etnikai alapon szerveződő közigazgatási formát „talált fel”, az „úgynevezett Székelyföldet”, és polgári engedetlenséggel fenyegetőzik, ha nem biztosítják számára a területi autonómiát.
Diaconu: a székelyek bujtogatnak
Diaconu szerint a tüntetés szervezői Románia egységes nemzetállam jellegének tagadására bujtogatják az ország magyar etnikumú lakosságát. A képviselő már a vasárnapi menet idején felszólította a romániai parlamenti pártokat, hogy törvényben tiltsák be a Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló megmozdulásokat. A kormánypárti képviselő államellenesnek tartja az ilyen demonstrációkat.
Különben Diaconunak „papírja” van arról, hogy magyarellenes. Egy évvel ezelőtt 600 lejes pénzbírsággal sújtotta az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), miután azt nyilatkozta: „a magyar címer kihelyezése egy romániai iskolára olyan, mintha náci horogkereszt kerülne egy zsidó tanintézetre". A PSD-s képviselő annak kapcsán tette a kifogásolt kijelentést, hogy Csíkszeredában a Márton Áron Főgimnáziumnak és a Segítő Mária Gimnáziumnak is otthont adó épület homlokzatára a felújítás során ismét kikerült a magyar címer, amely eredetileg is az épület dísze volt. Diaconu tegnap a Krónikának elmondta, kifizette a büntetést, bár önkényesnek tartja a „magyarpárti” CNCD döntését. Szerinte éppenséggel a helyi önkormányzat ama magyar képviselőit kellett volna diszkrimináció miatt megbüntetni, akik elhelyezték a magyar címert egy romániai oktatási intézményen. „Az a címer ugyanis Magyarország Románia egy része fölötti önkényes uralkodására, a románok akkori szenvedésére emlékeztet. Nem tettem mást, mint felhívtam a figyelmet arra a rendellenességre, hogy román területen olyan korszak hivatalos jelképével látnak el egy iskolát, amely a román nép ellen irányuló tömeggyilkosságról híresült el” – hangzott a képviselő egyedi történelemszemlélete.
Kelemen: dél-tiroli minta szerint dolgozunk
A menetelés kapcsán Kelemen Hunor szövetségi elnök kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, a székelyföldi autonómiatörekvés elsőrendű feladata a román többség meggyőzése lesz. Mint mondta, az RMDSZ kulturális autonómiára vonatkozó tervezete évek óta a parlamentben van, és nem igazán lehet többséget állítani melléje. „Bármilyen autonómiaformát a parlamenten keresztül és nem utolsósorban a román társadalommal kell elfogadtatni. Minden egyes kezdeményezésünkkel azt a szándékot követjük, hogy legyen vita a társadalomban, hogy a román demokratákat győzzük meg, hogy amit mi kérünk, az nem Románia, a román társadalom ellen irányul” – mondta a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor elmondta továbbá, az RMDSZ kongresszusán elfogadott határozat értelmében állítja össze az RMDSZ a székelyföldi autonómia-törvénytervezetét, ennek megalkotása során a dél-tiroli autonómiamodellt veszik alapul. „A dél-tiroli autonómia a Székelyföld számára is működő, lehetséges modell. Ezen belül a magyarok mellett a románok, és más nemzetiségűek is megtalálják a saját jövőképükhöz szükséges intézményes és gazdasági feltételeket” – magyarázta. Rámutatott, a dél-tiroli hatóságoknak a római kormány számos kompetenciát átadott, így tulajdonképpen a közösség a saját sorsáról döntött, kialakította azokat a modelleket a közigazgatás minden szintjén, ahol az etnikai elvet, például a nyelvismeretet használják, többek között az alkalmazásokhoz. „Ezek az intézkedések meggátolják az asszimilációt, az ott élő németajkú közösség számára egy olyan jövőképet vetítenek elő, amely a szülőföldön való megmaradásnak minden egyes feltételét az asszimiláció veszélye nélkül biztosítja” – tette hozzá a szövetség elnöke.
Toró: folytatni kell az összefogást
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint a vasárnapi megmozdulás sikerét a magyar összefogás biztosította, ami hatalmas mozgósító erőnek bizonyult. „Ez azt bizonyítja, hogy elvek és akciók mentén kell lehetőséget teremteni az erdélyi magyar pártok és szervezetek összefogásához, nem egyetlen pártba terelgetni az embereket” – fogalmazott. A közvetlen demokrácia eszközére a továbbiakban is szükség lehet, mondta a néppárt elnöke, aki szerint a magyar szervezeteknek közös ütemtervet kellene kialakítaniuk a hatékonyabb mozgósításért, a demonstrációsorozat következő állomása pedig akár Bukarest is lehetne. További lépés lehetne a polgári engedetlenség eszközeinek a felhasználása, viszont csak abban az esetben, ha a közösség szilárdan az ügy mögött áll – tette hozzá. A néppárt elnöke azt javasolta, hogy az összefogás jegyében folytatni kellene a magyar pártok és szervezetek közötti együttműködést a tervezett decentralizációs törvény, a régiósítási tervek vagy az alkotmánymódosítás kapcsán, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló tervezet kidolgozásában, vagy az európai parlamenti választásokon is. A román kormánnyal egy reprezentatív erdélyi magyar delegációnak kellene tárgyalnia az autonómiáról, ebben mindhárom magyar pártnak helyet kellene biztosítani.
Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke nagyváradi sajtótájékoztatóján arról beszélt, az önrendelkezés kérdése a román demokrácia fokmérője is. „Odáig már eljutott a karhatalom, hogy alkotmányos jogon lehetőséget biztosít ilyen jellegű tüntetésekre, de politikai színezettől függetlenül még mindig nem hajlandó őszinte párbeszédet folytatni egy olyan témában, amely Európa-szerte több helyen is hatékonyan működik” – mondta. Ami az RMDSZ autonómia-tervezetét illeti, jelezte, ők támogatják azt, különösen, hogy már majd tíz éve nem készült erre vonatkozó új törvényjavaslat.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) háromszéki szervezete egyébként kedden jelentette be: a menetelés folytatásaként autonómiakonferenciát szervez november 16-án. Sánta Imre háromszéki elnök elmondta, a rendezvényre magyar és román értelmiségieket és politikusokat várnak, akikkel értelmes párbeszédet lehet folytatni arról, hogyan ítélik meg a románok az önrendelkezési törekvéseket.
Az EMNP Maros megyei szervezetének vezetői kedden azt javasolták, hogy banki szakemberekből álló bizottságot hozzanak létre, amely kidolgozná Székelyföld pénzügyi stratégiáját, valamint a lakosság adományaiból hozzák létre a székely nemzeti alapot.
Gyergyai Csaba

Székelyhon.ro

Toró T. Tibor: a magyar összefogás biztosította a Székelyek nagy menetelésének sikerét
Történelmi jelentőségűnek nevezte a Székelyek Nagy Menetelését kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint példátlan, hogy „az év eseményén” százezres nagyságrendű tömeg vett részt.
Toró szerint a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett október 27-i megmozdulás sikerét a magyar összefogás biztosította, ami hatalmas mozgósító erőnek bizonyult. „Ez azt bizonyítja, hogy elvek és akciók mentén kell lehetőséget teremteni az erdélyi magyar pártok és szervezetek összefogásához, nem egyetlen pártba terelgetni az embereket”– fogalmazott.
„Október 27-én bebizonyosodott: együtt tudtak mozdulni a politikai szervezetek, a magyar történelmi egyházak, a civil társadalom. Noha több szervezet vett részt a mozgósításban és szervezésben, olyan szervezetek, amelyek gyakran nem értenek egyet egymás különböző álláspontjával, mégis volt egy elv, ami egymás mellé tudott hozni bennünket: együtt nemet mondtunk a kormány számunkra előnytelen közigazgatási átszervezési terveire és igent mondunk az autonómiára, mert tudjuk, hogy az autonómia a megoldás” – mondta a Néppárt elnöke. Leszögezte: fontos volt a közösségi erő felmutatása, békés és méltóságteljes formában.
„A többi szervezővel együtt az volt a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy Székelyföld népe nem fogadja el a számára életidegen közigazgatási átszervezést, ezt a célt pedig véleményem szerint sikerült elérni” – mondta Toró T. Tibor. Szerinte társadalmi béke csak akkor lesz Székelyföldön és Erdélyben, ha az autonómia megvalósul közjogi és funkcionális értelemben egyaránt.
Toró szerint fölösleges a számháború a résztvevők számát illetően, azonban a román hatóságok és a román média által említett 10-15 ezres szám nevetséges. „Számunka, a helyszínen jelenlevők számára, és a rendezvényt a televízióban követők számára is teljesen nyilvánvaló, hogy óriási, százezres megmozdulás volt, ami azt bizonyítja, hogy a magyar közösség széleskörűen támogatta a Székelyek nagy menetelését, és támogatja az autonómia ügyét, amelyért az utcára vonultunk” – fogalmazott. A közvetlen demokrácia eszközére a továbbiakban is szükség lehet, mondta a Néppárt elnöke, aki szerint a magyar szervezeteknek közös ütemtervet kellene kialakítaniuk a hatékonyabb mozgósításért, a demonstráció-sorozat következő állomása pedig akár Bukarest is lehetne. További lépés lehetne a polgári engedetlenség eszközeinek a felhasználása, viszont csak abban az esetben, ha a közösség szilárdan az ügy mögött áll – tette hozzá.
Toró elismerte, hogy a román többség és a román politikum irányában egyelőre nem sikerült áttörést elérni, de a békés tömegdemonstráció jelzi a közösség párbeszédre való hajlandóságát.
A Néppárt elnöke azt javasolta, hogy az összefogás jegyében folytatni kellene a magyar pártok és szervezetek közötti együttműködést a tervezett decentralizációs törvény, a régiósítási tervek vagy az alkotmánymódosítás kapcsán, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló tervezet kidolgozásában, vagy az európai parlamenti választásokon is. A román kormánnyal egy reprezentatív erdélyi magyar delegációnak kellene tárgyalnia az autonómiáról, ebben mindhárom magyar pártnak helyet kellene biztosítani. Toró T. Tibor köszönetet mondott elsősorban a Székelyek nagy menetelését kezdeményező Székely Nemzeti Tanácsnak és vezetőjének, Izsák Balázsnak, megköszönte továbbá a az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács munkáját, de köszönetet mondott az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt, illetve az egyházak és a civil társadalom hozzájárulásáért is. Mint mondta, köszönet illeti a távolabbi helyszínekről a menetelésre érkezett embereket, a Magyarországon, a Felvidéken, a Vajdaságban, Bécsben, Stuttgartban, New Yorkban, Londonban, Cleveland-ben és más nagyvárosokban szervezett szimpátiatüntetések kezdeményezőit és résztvevőit is.
Toró hangsúlyozta: a magyar közszolgálati média, illetve az erdélyi média képviselői nélkül nem lett volna ennyire sikeres a megmozdulás. Külön kiemelte a magyar közmédia objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatását. Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
Kms.mtva.hu/hir

Etnikumközi harmóniát – ne csak szólamok szintjén!
Az EMNT és az EMNP kétnyelvű feliratot kér a polgármester irodájára
A vasárnapi nagy székely menetelést értékelték tegnap az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács helyi vezetői, akik mindenekelőtt Izsák Balázsnak kívánták megköszönni a munkáját és kitartását, de köszönték a pártoknak is a példás összefogást, az egyházak és a média támogatását. Az EMNP és EMNT 120 ezerre saccolja a nagy menetelésen való részvételt.
Székely nemzeti pénzügyi alap létrehozását javasolják
Az EMNT és EMNP által előzetesen bejelentett nyolc autóbusz helyett tízet indítottak, és többen ajánlkoztak, hogy saját személygépkocsijukkal is szállítanak embereket a nagy menetelésre, mondta Portik Vilmos, az EMNP megyei elnöke. Portik javaslatot fogalmazott meg a Székely Nemzeti Tanács felé, hogy, okulva a közelmúlt történéseiből, hozzanak létre akár árnyékintézményként egy úgynevezett székely nemzeti pénzügyi alapot, és "a nagyobb megmozdulásokon, akár egybanis formában, de történjen adakozás", emellé pedig egy olyan testület felállítását javasolta, "amely a későbbiekben akár a nemzeti bank szerepét is be tudná tölteni egy székely autonóm tartományban. Figyelni tudná a tartomány pénzügyi adminisztrációját, tanácsadást tudna nyújtani a székely autonóm önkormányzatoknak, illetve valós gazdasági adatokat tudna gyűjteni és publikálni a Székelyföld régió gazdasági helyzetéről".
Beadvány a polgármesterhez
Jakab István, az EMNP marosvásárhelyi elnöke Marosvásárhely polgármesterének kétszínűségére figyelmeztetett, aki csupán a retorika szintjén támogatja a székelyföldi régiót. – Miközben a tavasszal zászlóvivője volt a székelyföldi régió létrejöttének, az SZNT kongresszusán is részt vett, most nem támogatta a Székelyföld autonómiáját, bár elvártuk volna, hogy mellettünk legyen.
Ugyanakkor elmondta, hogy beadvánnyal fordultak a polgármesterhez, aki világszinten is példamutató "etnikumközi harmóniát" hirdet ugyan, de az irodájára csak román nyelven teszi ki a feliratokat. Kérték, hogy "a magyar közösséggel szembeni tisztelete jeléül magyarul is szíveskedjék kihelyezni a feliratot az irodája ajtajára".
Cseh Gábor, az EMNT megyei elnöke a zalaegerszegi szimpátiatüntetésről beszélt, ahol a Zalai Nemzeti Szövetség és a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére petíciót fogadtak el, amelyet eljuttattak a román nagykövetségre. Mint mondta, a két szervezet kb. 450 embert utaztatott a székelyek nagy menetelésére.
Kirsch Attila, a honosítási iroda vezetője felemelőnek nevezte, hogy az utolsó pillanatban, még szombaton is érkeztek emberek a honosítási irodába, sőt felajánlásokkal is jelentkeztek sokan, akik vállalták, hogy embereket visznek a székelyek nagy menetelésére. Így a tíz autóbusz mellett több tíz autót sikerült indítaniuk. Ugyanakkor sokan részt vállaltak a szállíttatási költségekből is.
Kinek szúrja a szemét az EMNP zászlaja?
Elmondták, hogy Corneliu Grosu prefektus október 23-ára beszélgetésre hívta Toró T. Tibort, az EMNP elnökét egy átiratban, hogy a székházra kitűzött néppárti zászlóról tárgyaljanak. A Népújság kérdésére, hogy mi a véleményük arról, hogy egy kormánypárti helyi tanácsos feljelentést tett a helyi rendőrségen a zászló ügyében, kijelentették: – Tudomásunkra jutott, hogy valakinek szúrja a szemét a Néppárt zászlója. Ez nem pártszékház, a zászló, bár az utcai fronton van, magánterületen van kitűzve. Az épület magántulajdon, és bérli az EMNT. A pártnak nincs székháza, várja, hogy a polgármesteri hivatal székházat utaljon ki, hogy hivatalosan is ki tudja tűzni a zászlaját.
Emlékezési túra a református és a katolikus temetőben
November elsején az EMNT lehetővé teszi, hogy Marosvásárhely híres személyiségeinek sírjánál gyertyagyújtással és egy szál virággal emlékezzenek a református, illetve a katolikus temetőben. Mintegy félórás emlékezési túrát kívánnak indítani. November elsején 17 órakor indulnak a református temető bejáratától. – Ez egy terv része, mert a marosvásárhelyiek világtalálkozóján megfogalmazódott, hogy nagyon sok ember él a nagyvilágban, a sírokat nincs aki gondozza, sok elhanyagolt sír van a temetőkben. Önkénteseinkkel ezeket a sírokat rendben fogjuk tartani, és akik erre igényt tartanak, azoknak segíteni fogunk a sírok rendbetételében nemcsak november elsején, hanem az év minden napján – mondta Kirsch Attila.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)