Tőkés: érthetetlen az MSZP, Victor Ponta és az RMDSZ barátkozása
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke érthetetlennek nevezte, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) azzal a Victor Ponta pártelnök-kormányfővel barátkozik, akinek hatalomra kerülése óta - Tőkés megítélése szerint - magyarellenes hangulat alakult ki Romániában.
Tőkés László szombaton Marosvásárhelyen tartott sajtóértekezletén arra utalt, hogy Victor Ponta miniszterelnök aznap részt vett az MSZP évértékelő rendezvényén.
„Az az MSZP barátkozik ezzel a Szociáldemokrata Párttal, amely most új nemzetpolitikát hirdet, de ugyanakkor szem elől téveszti azt, hogy tavaly a demokrata-liberális kormányt, amelynek az RMDSZ is tagja volt, ez a Ponta-féle politika buktatta meg, és azóta erősödtek fel a magyarellenes megnyilatkozások Romániában” - mondta Tőkés László.
Az EMNT elnöke az RMDSZ vezetőit is bírálta, amiért olyanokkal épít kapcsolatokat, akik szemben állnak a magyarországi kormánnyal. Az EMNT elnöke Mesterházy Attilát, az MSZP elnökét, Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, az Együtt 2014 párt elnökségi tagját és Bugár Bélát, a szlovákiai Híd-Most párt elnökét nevesítette, akikkel a közelmúltban találkozott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
„Az RMDSZ felső vezetése szocialista-liberális irányba hajlott el... nem figyel oda a nép hangjára, amire nincs is szüksége, csak a választásokkor tart igényt reájuk. Az erdélyi magyarság idegenkedik attól a politikai vonaltól, amely nemcsak Magyarországot vitte a cső szélére, hanem ráadásul megtagadott bennünket a 2004-es népszavazáskor” - jelentette ki Tőkés.
Tőkés László szerint az RMDSZ tömegbázisa és székelyföldi tagsága abban sem ért egyet a szövetség vezetőivel, hogy elhatárolódtak a március tizedikére Marosvásárhelyre meghirdetett autonómia-tüntetéstől. Az EMNT elnöke úgy vélekedett: még mindig nem késő, hogy az RMDSZ vezetői felülvizsgálják döntésüket, és csatlakozzanak a Székelyföld autonómiájáért meghirdetett vasárnapi megmozduláshoz.
Krónika (Kolozsvár),

Victor Ponta az MSZP évértékelőjén
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) szombaton a Papp László Budapest Sportarénában tartotta évértékelőjét. Mesterházy Attila pártelnök tízezer párttag és szimpatizáns előtt mondta el csaknem egyórás beszédét. A rendezvényen részt vett Victor Ponta román kormányfő is.
Az MSZP a kormányváltásért
Az MSZP megtette az első lépést a kormányváltás felé – hangoztatta Mesterházy Attila a szocialista párt szombati fővárosi nagygyűlésén a Papp László Budapest Sportarénában tízezer szocialista párttag és szimpatizáns előtt. Programjuk alappilléreinek az erős demokráciát, a felelős gazdaságpolitikát és az igazságos társadalompolitikát nevezte, és szólt arról is, hogy a szocialista kormányok mindegyike jobban teljesített Orbán Viktor kabinetjénél. A nyolc évig tartó MSZP-kormányzás eredményeit sorolva azt mondta: a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány is jobban teljesített a jelenleginél. Szerinte a miniszterelnök nem okolhat mást az ország állapotáért, azért Orbán Viktor a hibás. Hozzátette: a Fidesz nem teljesítette 2010-es ígéreteit, „hazudtak, nem reggel, délben és este, hanem folyamatosan”. Kitért arra, hogy megújították az MSZP nemzetpolitikáját, belátva: jobban oda kell figyelniük, segíteniük kell a határon túl élő magyarokat, ehhez pedig jószomszédi viszonyra van szükség a környező országokkal. Ennek alapján hívta meg Victor Ponta miniszterelnököt – jelezte. A pártelnök az erős demokráciát, a felelős gazdaságpolitikát és az igazságos társadalompolitikát nevezte az MSZP-program három alappillérének. A fejlődés és a szabadság programja erős demokráciát teremt erős jogállammal, új alkotmánnyal és független igazságszolgáltatással, erős civil szervezetekkel és sajtóval, erős önkormányzatokkal – mondta. A gazdaságpolitikai feladatok között a növekedés beindítását és a munkahelyteremtést említette Mesterházy Attila, aki szerint ehhez először helyre kell állítani a bizalmat tiszta szabályokkal, kiszámítható kormányzással. Mesterházy Attila az MSZP-t a legerősebb, legszervezettebb, legfelkészültebb és legnagyobb ellenzéki pártként határozta meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy programjukhoz még meg kell szerezniük a társadalom többségének támogatását, rá kell venniük a csalódott, politikából kiábrándult embereket is, hogy tegyenek a változásért, menjenek el szavazni, és húzzanak „egy bazi nagy X-et” az MSZP neve mellé.
Ponta a békés együttélésért
A magyarok és a románok közötti békés együttélés fontosságát hangsúlyozta Victor Ponta miniszterelnök az MSZP nagygyűlésén. Szerinte a magyaroknak és a románoknak is látniuk kell, „tudunk együtt élni, lehetünk barátok, és tudunk együtt dolgozni a közös jövőnkért”. Lehet, hogy a múlt megosztotta a két országot, de a jelennek és a jövőnek közösnek kell lennie – tette hozzá, jelezve: Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és ő ugyanahhoz a politikusgenerációhoz tartoznak, és kötelességüknek tartják, hogy együtt dolgozzanak a békés együttélésért. Victor Ponta hangsúlyozta azt is, hogy a populizmus, a szélsőségesség és a demagógia egyaránt rossz a két népnek. Pártja, a Szociáldemokrata Párt és az MSZP is azt üzeni, hogy mindenfajta diszkrimináció és kirekesztés ellen fel kell lépni, minden ember egyenlő, azonos jogokkal rendelkezik – mutatott rá. Mint mondta, meggyőződése, hogy mind a Romániában élő magyar kisebbség, mind a Magyarországon élő román kisebbség jogait a lehető legnagyobb tiszteletben kell tartani. Nem a zászlókon vagy a szélsőségeseken múlnak a lényegi dolgok – fogalmazott. Ponta közölte, azért látogatott Budapestre, hogy kifejezhesse, barátjának tartja az MSZP-t és Magyarországot, valamint azt is, hogy Mesterházy Attila jó vezetője lesz Magyarországnak.
Az MSZP hazaáruló
A Jobbik az MSZP, illetve a román kormányfő magyarországi látogatása ellen tüntetett és vonult fel a fővárosban. Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke szerint az MSZP hazaárulást követ el azzal, hogy szombati évértékelő nagygyűlésére meghívta Victor Ponta miniszterelnököt. Hozzátette, az MSZP a rendezvény időzítésével is hazaárulást követ el. Balczó elmondta: azért vannak itt, hogy Székelyföld megkapja jogos területi autonómiáját. A felelősségvállalás az egyetlen módja annak, hogy legyen magyar feltámadás – tette hozzá. Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke felszólalásában azt mondta: a szocialisták olyan embert fogadnak, aki a székely autonómiatörekvések legnagyobb ellensége. A tömeg a Papp László Budapest Sportaréna elé vonult. A résztvevők a Kerepesi úton két forgalmi sávot kétszáz méter hosszan töltöttek meg, és a rendezvény elnevezésére utaló, Mindannyian székelyek vagyunk, illetve Ponta, csak irigy vagy, mert nem lehetsz székely feliratú táblákat tartva vonult. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő szerint az MSZP „a nemzetgyalázás újabb példáját mutatja be” azzal, hogy meghívta Victor Pontát. Kijelentette: „a szabadság nem úri adomány, kegy, hanem minden közösségnek járó természetes és elidegeníthetetlen jog”. Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke hangsúlyozta: a demonstráció nem a román nép ellen szól, hanem „azon vezetők ellen, akik a nemzeti érdekeket elárulják”.
A román Gyurcsány
Rogán Antal szerint üzenetértéke van annak, hogy az MSZP kongresszusának díszvendége Victor Ponta miniszterelnök, s ez azt jelenti, hogy a szocialisták vissza akarnak térni Gyurcsány Ferenc megbukott politikájához. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője kijelentette: az a politika, amit a román miniszterelnök folytat, Magyarországon már megbukott. A Fidesz frakcióvezetője szerint Victor Ponta nem szereti az Erdélyben élő magyarokat, és fellép velük szemben, így az ő meghívása az MSZP-hez lenullázza Mesterházy Attila kolozsvári szereplését. „Victor Ponta a román Gyurcsány Ferenc” – mondta a politikus, és hozzátette: azzal, hogy ő a szocialista párt seregszemléjének díszvendége, azt üzeni, hogy az MSZP vissza akar térni a megszorítások és a magyarellenesség politikájához. „Ezt nem fogadjuk el, ezt az üzenetet és ezt a típusú szocialista politikát a magyarok egyszer már leszavazták és megbuktatták” – jelentette ki Rogán Antal, hozzáfűzve: Gyurcsány Ferenc régi politikájára más arcokkal ma nincs szükség.
Nem vezet, hanem félrevezet
Az MSZP szerint az Orbán-kormány nem vezeti, hanem félrevezeti Magyarországot, és ezzel ma már minden józanul gondolkodó állampolgár tisztában van. A párt közleménye szerint Rogán Antalnak nincs erkölcsi alapja bírálni a szocialista pártot, mert ami rossz történik ma Magyarországon, az mind a kétharmados felhatalmazással kormányzó Fidesz politikájának következménye, hiába próbálják elfedni ezeket a súlyos következményeket és hibákat.
Érthetetlen az MSZP, Ponta és az RMDSZ barátkozása
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke érthetetlennek nevezte, hogy az MSZP azzal a Victor Ponta pártelnök-kormányfővel barátkozik, akinek hatalomra kerülése óta megítélése szerint magyarellenes hangulat alakult ki Romániában. Tőkés az RMDSZ vezetőit is bírálta, amiért olyanokkal épít kapcsolatokat, akik szemben állnak a magyarországi kormánnyal. Az RMDSZ felső vezetése szocialista-liberális irányba hajlott el, nem figyel oda a nép hangjára, amire nincs is szüksége, csak a választásokkor tart igényt reájuk. Az erdélyi magyarság idegenkedik attól a politikai vonaltól, amely nemcsak Magyarországot vitte a csőd szélére, hanem ráadásul megtagadott bennünket a 2004-es népszavazáskor – jelentette ki az EMNT elnöke.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Tájékoztatta Európát az autonómiatüntetésről az EMNT
Közleményben tájékoztatta az Európai Parlament tagjait, uniós és más nyugat-európai, amerikai intézményeket, emberjogvédő szolgálatokat, autonómia-műhelyeket és a nemzetközi médiát a március 10-én Marosvásárhelyen tartott autonómiatüntetésről az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája.
Az angol nyelvű közlemény szerint Vásárhelyen több mint 30 ezren tüntettek, kérve, hogy a román kormány biztosítson autonómiát az erdélyi magyar közösségnek. Az EMNT emlékeztet, hogy a román állam több mint 90 éve figyelmen kívül hagyja azokat a kötelezettségeit, amelyeket az Erdély Romániához csatolásáról szóló nemzetközi szerződésekben vállalt, és amelyek értelmében önrendelkezést kellene biztosítania a magyar közösségnek.
Kifejtik, a romániai magyarság az 1989-es változások után is a többségi diszkrimináció áldozata, Románia az Unióhoz való csatlakozása után sem tett lépéseket a helyzet orvoslása érdekében, az ország politikai vezetése pedig elutasítja az autonómiáról való párbeszédet. Azt is megemlítik, hogy a területi-közigazgatási átszervezés nyomán a Székelyföldön és a Partiumban élő tömbmagyarság akarata ellenére szétszakadhat, olyan régiókba kerülhet, amelyekben elveszíti eddigi etnikai többségét.
Krónika (Kolozsvár),

Megalakult a Partiumi Autonómiatanács kezdeményező bizottsága
Zilahon tartotta alakuló ülését március 13-án, szerdán a Partiumi Autonómia Tanács (PAT) kezdeményező bizottsága – közölte csütörtökön az MTI-vel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). A kezdeményező bizottság a partiumi autonómia ügyét képviselni hivatott PAT április végére várható alakuló üléséig a tanács működését előkészítő terveket dolgozza ki. A 11 tagú bizottságot az EMNT Bihar, Szatmár és Szilágy megyei küldöttei, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) három megyei szervezetének elnökei valamint az EMNT és az EMNP partiumi régióelnöke alkotja. A testület elnökévé Szilágyi Ferencet, az EMNT oktatási alelnökét választották, aki a Partium közigazgatási földrajzából írta a debreceni egyetemen megvédett doktori dolgozatát.
A kezdeményezők az autonómia tanácsot az EMNT egyik szakbizottságaként szeretnék működtetni. A tanács a tervek szerint „a partiumi önrendelkezésért tenni akaró magyar szervezetek, történelmi egyházak, felsőoktatási intézmények, a keresztény és a nemzeti értékeket nyíltan felvállaló civil kezdeményezések képviselőiből állna" – fogalmaztak az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A kezdeményező bizottság tagjai hangsúlyozták: a partiumi önrendelkezés ügye mellé a román közvéleményt is meg kell nyerni, ezért fontos a kétnyelvű szóróanyagok terjesztése, illetve román szervezetek megszólítása. A PAT létrehozását Tőkés László is megemlítette a székely szabadság napján vasárnap Marosvásárhelyen tartott autonómiatüntetésen. A EMNT elnöke szerint a PAT ugyanazt a szerepet tölti majd be a Partiumban, amit a Székely Nemzeti Tanács Székelyföldön. MTI
Erdély.ma,

Március 15. Erdélyben és a Partiumban
Erdély és a Partium szinte valamennyi magyarlakta településén megünneplik március 15-én a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napját, az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdetét, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Az erdélyi magyar politikai alakulatok a legtöbb helyen külön-külön, máshol viszont közösen tisztelegnek a ’48-as magyarországi és erdélyi hősök emléke előtt a forradalom kirobbanásának 165. évfordulóján. – ESEMÉNYBEHARANGOZÓ
Arad megye Arad 17 órától hagyományos ünnepi megemlékezést tartanak a Szabadság-szobornál. 19 órától a Ioan Slavici Klasszikus Színházban A kőszívű ember fiai című darabot tekinthetik meg az érdeklődők a Békéscsabai Jókai Színház előadásában.
Bihar megye Nagyszalonta Az RMDSZ szervezésében 18 órától ünnepi megemlékezés lesz Kossuth Lajos köztéri szobránál, majd fáklyás felvonulás. 19.30-tól ünnepi gálaműsort tartanak a Zilahy Lajos Művelődési Házban, fellépnek a kolozsvári magyar operaház művészei. Nagyvárad Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ünnepi programja 14 órakor kezdődik Szacsvay Imre szobránál, az Ezredévi emléktéren. A rendezvény keretében beszédet mond Tőkés László EMNT-elnök és Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke. Az RMDSZ szervezte program keretében 17 órától ünnepi műsor veszi kezdetét Szacsvay szobránál, majd huszárok, cserkészek és fúvószenekar által vezetett zászlós, fáklyás felvonulás lesz a Fő utcán a Petőfi-szoborig. 21 órától díszelőadás lesz a Szigligeti Színházban Óh napja márciusnak címmel. Brassó megye Brassó Az EMNP Brassó megyei szervezete az RMDSZ-szel közösen részt vesz a Brassó környéki ünnepségeken. 11 órától Brassó főterén, a Bem-emléktáblánál beszédet mond Sándor Levente, az EMNP Brassó megyei elnöke és Toró Tamás városi tanácsos, az EMNT Brassó megyei elnöke. Csíkszék Csíkszereda 10 órától ünnepi megemlékezés kezdődik a Petőfi Sándor Általános Iskolában. Az önkormányzat szervezte rendezvénysorozat a Gál Sándor szobránál folytatódik 12 órától, majd 18 órakor a hagyományos gálaest keretében a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ünnepi műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Nyerges-tető 14 órától a Nyerges-tetőn szervezett megemlékezésen vesz részt, és mond ünnepi beszédet Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A nyerges-tetői ünnepi műsor a huszárok bevonulásával veszi kezdetét, ezt követően felszólal a rendezvény főszónokaként Kelemen Hunor szövetségi elnök, majd Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A rendezvényen Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is részt vesz. Gyergyószék Gyergyószentmiklós 12 órától ünnepi szentmisét tartanak a Szent Miklós-templomban, ezt követően kezdődik a felvonulás a Petőfi- és Kossuth-szoborhoz, ahol 13 órától ünnepi műsor és koszorúzás lesz. 18 órakor nyílik a Megismételt pillanat című kiállítás a Tarisznyás Márton Múzeumban. 19 órakor a Figura Stúdiószínház előadására várják az érdeklődőket a művelődési ház színháztermében. Háromszék Kézdivásárhely 11 órától a felvonulók gyülekezője a Gábor Áron téren, 12 órától megemlékező ünnepség a Gábor Áron-szobornál, koszorúzás. Köszöntőbeszédet mond Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. 19 órától ünnepi műsor veszi kezdetét Kelj, zendülj ismét! címmel, helyszín a Vigadó Művelődési Ház. Kovászna 12 órától a hagyományoktól eltérően ezúttal Csomakőrösön, a helyi református templomban kezdődik a megemlékezés, amit a Csoma Sándor-szobornál történő koszorúzás követ. A fürdővárosban, akárcsak az előző években, idén is 14 órakor az erdészeti hivatal előtt sorakoznak fel a Zabola és Barátos községből érkező lovasok és szekeresek, valamint a helyi iskolák diákjai. Ezt követően ünnepi megemlékezés kezdődik a főtéri színpadon. Ünnepi beszédet mond Thiesz János polgármester. Sepsiszentgyörgy A polgármesteri hivatal szervezésében 16 órától ünnepi emlékműsor lesz a színház előtti színpadon. Beszédet mond Antal Árpád polgármester. 19 órától a Tamási Áron Színház nagytermében a hagyományos ünnepi hangversenyt követően Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes átadja a Magyar Érdemrend középkeresztjét Egyed Ákos történésznek. Kolozs megye Bánffyhunyad Az EMNP és az EMNT, a Magyar Polgári Párt helyi szervezetével közösen tartja központi rendezvénysorozatát, melynek keretében 20 órától ünnepi műsorra várják a helybelieket. Az est folyamán ünnepi köszöntőt mond Vincze János, az MPP bánffyhunyadi szervezetének elnöke, Gergely Balázs, az EMNP alelnöke, Toró T. Tibor, a néppárt elnöke és Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke. Kolozsvár 11 órától ünnepi felvonulás kezdődik a protestáns teológia épületétől a Szent Mihály-templomhoz, ahol 12 órától ökumenikus istentiszteleten vehetnek részt az ünneplők. Ezt követően a Biasini Szállóhoz vonulnak az ünneplők a 14 órakor kezdődő koszorúzási ünnepségre. Maros megye Marosvásárhely A RMDSZ marosvásárhelyi szervezete egész napos ünnepi rendezvénysorozat keretében emlékezik meg a 1848–1849-es forradalomról és szabadságharcról. 11 órától a Bernády téren megkoszorúzzák a Bem-emléktáblát. 16 órától a Postaréten folytatódik az ünnepség. Az EMNT és EMNP 14 órától a Petőfi-szobornál ünnepel, ahol beszédet mond Portik Vilmos, a néppárt megyei szervezetének alelnöke. Szatmár megye Nagykároly Az RMDSZ szervezésében 16 órától lesz az ünnepi rendezvény a Petőfi-szobornál. Szatmárnémeti A Petőfi-szobornál 17 órakor kezdődik az ünnepi műsor, ahol Tilki Attila országgyűlési képviselő, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke, Fehérgyarmat polgármestere és Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke mond ünnepi beszédet. Udvarhelyszék Székelyudvarhely Az önkormányzat szervezésében 12 órától kezdődik az ünnepi program a Márton Áron téren, ahol megkoszorúzzák a Vasszékely szobrát. A történelmi egyházak képviselőinek imája és áldása után Bunta Levente polgármester és a meghívottak mondanak ünnepi beszédet, majd 13 órától a Boróka és a Kékiringó néptánccsoport előadását tekinthetik meg az ünneplők.
Krónika (Kolozsvár),

Március 15 – Nyugodt ünneplés fagyos időben Erdélyben
Erdélyben szinte valamennyi magyar lakta településen nyugodt hangulatban, de mostoha időjárási viszonyok között ünnepeltek a magyar nemzeti ünnepen.
Kolozsváron idén is összefogta a román és a magyar politikai erőket a magyar nemzeti ünnep. Az egykori Biasini szálló falán álló Petőfi-emléktábla előtt Máté András Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei elnöke és Gergely Balázs, az ellenzéki Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, valamint a kormánypárti Horia Uioreanu megyei önkormányzati elnök és az ellenzéki Emil Boc polgármester is beszédet mondott.
Megannyi rendezvényen felolvasták a szervezők Orbán Viktor magyar és Victor Ponta román miniszterelnök ünnepi üdvözletét. A korábbi évek gyakorlatától eltérően a román kormányfő idén csak az RMDSZ-en keresztül juttatta el az üzenetét az ünneplések helyszínére, a miniszterelnöki hivatal honlapján nem jelent meg a dokumentum, és a román hírügynökségek sem ismertették annak tartalmát.
A magyar nemzeti ünnepen csupán Aradon szervezett ellentüntetést az Új Jobboldal nevű román szélsőséges nacionalista szervezet. A mintegy negyven fős felvonuló csoport az aradihirek.ro portál tudósítása szerint megpróbált elégetni egy papírból készült székely zászlót. A papír azonban a mostoha időjárási viszonyok közepette átnedvesedett, és nem gyulladt meg.
Az Arad megyei Pécskán az 1958-as erdélyi Szoboszlay-per tíz kivégzett és 47 bebörtönzött elítéltjének állítottak emléket. Jámbor Ilona, az eseményt szervező In Memoriam 1956 egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: akárcsak az 1848-as forradalom, a Szoboszlay Aladár nevével fémjelzett 1956-os forradalmat követő szervezkedés is a szabadságszeretetről szólt.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a székelyföldi Gelencén mondott beszédet az ünnepségen. Kijelentette, ma az autonómia az a cél, amelyért össze kell fogniuk a magyar szervezeteknek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kalotaszeg fővárosába, Bánffyhunyadra hirdette meg központi rendezvényét. A helyi idő szerint 20 órakor (közép-európai 19 óra) kezdődő rendezvényen Tőkés László EMNT-elnök, és Toró T. Tibor EMNP-elnök is beszédet mond.
Toró T. Tibor délután a marosvásárhelyi Petőfi-szobornál tartott rendezvényen is részt vett. Abbéli meggyőződéséről beszélt, hogy Erdélyben is, de szerte a Kárpát-medencében is lehet és érdemes magyar jövőt építeni.
Tőkés László a nagyváradi Szacsvay Imre-szobornál kijelentette: „amíg nem vesszük kezünkbe a sorsunkat, amíg a népakarat és az önrendelkezés nem valósul meg, addig csak áltatjuk magunkat azzal, hogy szabadok vagyunk".
MTI
Erdély.ma,

Az ifjúság márciusa
A béke jegyében
A tavalyihoz hasonlóan az idén a megyei múzeum várbeli épületében, az egykori katonai sorozóban elsősorban a fiataloknak szóló rendezvényt szerveztek – a kávézóban az EMNT képviselői, az emeleten az RMDSZ városi szervezete.
Mindkét helyszínen tábort ütöttek a kokárdakészítők, s sorra érkeztek az óvónők, tanítónők a gyerekekkel, hogy részt vegyenek a számukra szervezett programon. Hogy csak néhányat említsünk: igen érdekes előadást tartott Miholcsa József hagyományőrző huszár az egyenruháról, a lószerszá-mokról, illetve a fegyvernemről, Diós Brigitta és Bodnár Tünde közreműködésével Kossuth-nóták, népdalok hangzottak el. A korábbi felhívásra érkezett rajzokat kiállították, és a verseny díjait is a kávézóban adták át. Közben az emeleten a kisebbek az 1848-as szabadságharchoz kötődő témájú rajzokat, csákót készíthettek. Délután előadást hallgathattak meg az érdeklődők Barabás Miklós történelemtanártól a kokárdáról, Bandi Katalin magyaros mintájú ruháit is bemutatták. Közben az érdeklődők megtekinthették a 14-én nyitott – az előző évek ünnepéről készített és a Népújság archívumából Vajda György által válogatott képekből összeállított – kiállítást.
Aki tegnap néhány percre betért a múzeum épületébe, hangulatban egy kicsit visszarepülhetett az időben, s jó volt látni, hogy párttól és ideológiai irányultságtól függetlenül nagyon sok gyereket, diákot elhoztak erre játékos múltbeli kalandozásra, identitástudatunk erősítésére. Erről is szól 1848 emlékezete.
v.gy.
Népújság (Marosvásárhely),

Tőkés: ne engedjünk az uszításnak!
Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint nem szabad megengedni, hogy most is egymás ellen fordítsák a románokat és a magyarokat, mint az 1848-as magyar forradalom idején.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az EMNT-nek és az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetével közösen tartott központi rendezvényén mondott ünnepi beszédet a bánffyhunyadi művelődési házban. Tőkés László úgy véli, ma is az „oszd meg és uralkodj” elve alapján próbálják egymás ellen uszítani a románokat és a magyarokat. „Bölcsebbeknek kell lennünk, mint 165 éve. Ne engedjük, hogy egymás ellen felhasználják a románokat és a magyarokat” – tette hozzá.
Tőkés arra emlékeztetett, hogy 1989. december 16-án románok énekelték temesvári ablaka alatt azt a dalt, amely azóta Románia himnusza lett. Megjegyezte, hogy a dal sok tekintetben hasonlít Petőfi Nemzeti dalához, abban is szerepel például a „most vagy soha” megfogalmazás. Tőkés László megemlítette, hogy akárcsak 1989-ben, most is igaz, hogy „Istennek kell inkább engedni, mint a hatalomnak”. „Békés küzdelemben kell részt vállalnunk” – tette hozzá az EMNT elnöke, megemlítvén, hogy Marosvásárhelyen többen kérték Székelyföld autonómiáját, mint ahányan 1848. március 15-én Pesten a múzeumkertben meghallgatták a márciusi ifjak szónoklatait. Úgy vélte, ma az a feladat, hogy a közösség vigye el „a 12 pontját” Bukarestbe és Brüsszelbe. A bánffyhunyadi rendezvényen a nemzet pártok fölötti egységének a szükségességéről beszélt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Szerinte voltaképpen 1848-ban is az volt, ma is az a központi kérdés, milyen a közösség viszonya a központi hatalomhoz. „Ma is a kurucok egyet gondolnak, a labancok mást cselekednek” – jelentette ki Toró. A rendezvényen Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete Tőkés Lászlót említette példának arra, hogy a magyar szabadság nem vesz el a románok szabadságából. Mint megjegyezte, Tőkés 1989-ben „úgy harcolt a magyarok szabadságáért, hogy mellékesen kivívta Románia szabadságát is”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Tőkés László: ne engedjük, hogy egymás ellen fordítsanak!
Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint nem szabad megengedni, hogy most is egymás ellen fordítsák a románokat és a magyarokat, mint az 1848-as magyar forradalom idején.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az EMNT-nek és az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetével közösen tartott központi rendezvényén március 15-én mondott ünnepi beszédet a bánffyhunyadi művelődési házban.
Tőkés László úgy véli, ma is az „oszd meg és uralkodj” elve alapján próbálják egymás ellen uszítani a románokat és a magyarokat. "Bölcsebbeknek kell lennünk, mint 165 éve. Ne engedjük, hogy egymás ellen felhasználják a románokat és a magyarokat" - tette hozzá.
Arra emlékeztetett, hogy 1989. december 16-án románok énekelték temesvári ablaka alatt azt a dalt, amely azóta Románia himnusza lett. Megjegyezte, hogy a dal sok tekintetben hasonlít Petőfi Nemzeti dalához, abban is szerepel például a „most vagy soha” megfogalmazás.
Tőkés László megemlítette, hogy akárcsak 1989-ben, most is igaz, hogy „Istennek kell inkább engedni, mint a hatalomnak”. „Békés küzdelemben kell részt vállalnunk” - tette hozzá az EMNT elnöke, megemlítvén, hogy vasárnap Marosvásárhelyen többen kérték Székelyföld autonómiáját, mint ahányan 1848. március 15-én Pesten a múzeumkertben meghallgatták a márciusi ifjak szónoklatait. Úgy vélte, ma az a feladat, hogy a közösség vigye el „a 12 pontját” Bukarestbe és Brüsszelbe.
A bánffyhunyadi rendezvényen a nemzet pártok fölötti egységének a szükségességéről beszélt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke. Szerinte voltaképpen 1848-ban is az volt, ma is az a központi kérdés, milyen a közösség viszonya a központi hatalomhoz. „Ma is a kurucok egyet gondolnak, a labancok mást cselekednek” - jelentette ki Toró.
Az EMNP elnöke egy Kossuth-idézettel példázta, hogy a sasnak a testére és a szárnyára egyaránt szüksége van ahhoz, hogy repüljön, és hogy a verebek és a varjak sasnak lássák. Úgy véli, a vasárnapi marosvásárhelyi autonómiatüntetés a közösség saját elöljáróinak is megüzente: „csak együtt tudunk repülni”.
A rendezvényen Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete Tőkés Lászlót említette példának arra, hogy a magyar szabadság nem vesz el a románok szabadságából. Mint megjegyezte, Tőkés 1989-ben „úgy harcolt a magyarok szabadságáért, hogy mellékesen kivívta Románia szabadságát is”.
Krónika (Kolozsvár),

Tőkés: ne engedjünk az uszításnak!
Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint nem szabad megengedni, hogy most is egymás ellen fordítsák a románokat és a magyarokat, mint az 1848-as magyar forradalom idején.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az EMNT-nek és az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetével közösen tartott központi rendezvényén mondott ünnepi beszédet a bánffyhunyadi művelődési házban. Tőkés László úgy véli, ma is az „oszd meg és uralkodj” elve alapján próbálják egymás ellen uszítani a románokat és a magyarokat. „Bölcsebbeknek kell lennünk, mint 165 éve. Ne engedjük, hogy egymás ellen felhasználják a románokat és a magyarokat” – tette hozzá.
Tőkés arra emlékeztetett, hogy 1989. december 16-án románok énekelték temesvári ablaka alatt azt a dalt, amely azóta Románia himnusza lett. Megjegyezte, hogy a dal sok tekintetben hasonlít Petőfi Nemzeti dalához, abban is szerepel például a „most vagy soha” megfogalmazás. Tőkés László megemlítette, hogy akárcsak 1989-ben, most is igaz, hogy „Istennek kell inkább engedni, mint a hatalomnak”. „Békés küzdelemben kell részt vállalnunk” – tette hozzá az EMNT elnöke, megemlítvén, hogy Marosvásárhelyen többen kérték Székelyföld autonómiáját, mint ahányan 1848. március 15-én Pesten a múzeumkertben meghallgatták a márciusi ifjak szónoklatait. Úgy vélte, ma az a feladat, hogy a közösség vigye el „a 12 pontját” Bukarestbe és Brüsszelbe. A bánffyhunyadi rendezvényen a nemzet pártok fölötti egységének a szükségességéről beszélt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Szerinte voltaképpen 1848-ban is az volt, ma is az a központi kérdés, milyen a közösség viszonya a központi hatalomhoz. „Ma is a kurucok egyet gondolnak, a labancok mást cselekednek” – jelentette ki Toró. A rendezvényen Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete Tőkés Lászlót említette példának arra, hogy a magyar szabadság nem vesz el a románok szabadságából. Mint megjegyezte, Tőkés 1989-ben „úgy harcolt a magyarok szabadságáért, hogy mellékesen kivívta Románia szabadságát is”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A közös kulturális örökség ápolása
A várbeli rendezvények üzenete
Az idén is – folytatva az előző évi kezdeményezést – a marosvásárhelyi várban március 15-e alkalmával az EMNT és az RMDSZ olyan rendezvényeket szervezett, amelyeknek célja az volt, hogy politikamentesen idézze fel az 1848-1849-es forradalom hangulatát. A régészeti történeti múzeum (volt katonai sorozó épülete) tanácstermében érdekes – Marosvásárhelyhez kötődő – történelmi részletekről meséltek, a kávézóban pedig a huszárokról, a kokárdáról hallhattak előadást az érdeklődők, volt magyarruha- bemutató, bajuszverseny, s végül népdalest. A rendezvények visszhangjáról Soós Zoltánt, a Maros Megyei Múzeum vezetőjét kérdeztük.
– Jó volt látni, hogy március 15-én a Múzeum kávézóba és az emeleti tanácsterembe nagyon sok gyerek, fiatal jött el, akikhez talán sokkal közelebb került így mindaz, amit az 1848-as forradalom jelent az összmagyarságnak. Üzenet is volt: lehet közösen politikamentesen is ünnepelni.
– Valóban az volt a megyei múzeum szándéka, hogy az idei ünnepség ne csak a Postarétre, vagy azokra a már megszokott kinti helyszínekre szorítkozzon, ahol beszédek hangzanak el és koszorúznak az elöljárók, lehetőséget akartunk biztosítani az érdeklődőknek, hogy kötetlenebb formában kapcsolódjanak be a rendezvényekbe. Ezért támogattuk az EMNT tavalyi kezdeményezését, ami igen népszerűnek bizonyult: felidézték a budapesti Pilvax kávézó hangulatát. Emellett az idén hangsúlyozottabban volt jelen az RMDSZ is. Az emeleti teremben fotókiállítás nyílt, ott is készíthettek az óvodások, kisdiákok kokárdát, csákót, az 1848-as eseményekhez kötődő témákat rajzolhattak a kisebbek, és este Marosvásárhely legavatottabb történészei (László Lóránt, Spielmann Mihály, Tamási Zsolt, Novák Zoltán moderátorként) új megközelítésben mesélték el az 1848- 1849-es forradalom legfontosabb mozzanatait. Ezután pedig a filmklub keretében néhány markáns, 1848-at taglaló filmet (Hídember, Szegénylegények) láthattak az érdeklődők, és az est fénypontja a közös táncház, éneklés volt, ami jó példa arra, hogy a nemzeti ünnepen közösen is tudunk ünnepelni.
– A Maros Megyei Múzeumnak nem ez az első olyan kezdeményezése, amely élővé teszi a múltat, több kulturális rendezvény partnere is az intézmény. Világszerte a nagy múzeumok ma már olyan interaktív módszerrel szerveznek kiállításokat, amellyel valóban – a kor vizuális igényeinek megfelelően – vonzóbbá teszik a rendezvényeket. Talán erről is szólt a március 15-i várbeli program?
– Az idén több olyan művelődési együttműködésnek volt partnere a múzeum, ha nem mással, a helyszín biztosításával, mint a felolvasó-maraton, filmmaraton a magyar kultúra napján. A szervezéskor derült fény arra, hogy vannak olyan kulturális és médiaszervezetek, amelyek fel tudják vállalni színvonalas rendezvény szervezését, lebonyolítását. Ezért is a múzeum továbbra is nyitott az ilyen civil kezdeményezések irányában. Hasonló, interaktív módon szervezzük meg a már hagyományos saját rendezvényeinket, mint a Múzeumok éjszakája, továbbá az idén 100 éves Kultúrpalota születésnapi ünnepségét. Nemsokára megnyílik a Leonardo-kiállítás, és őszire lesz fotótörténeti tárlat is. Nyilvánvalóan azt is kezdeményezzük, hogy hasonló román kulturális rendezvények is helyet kapjanak a várban, hiszen nyitottak vagyunk minden kultúra felé. Ebben partner a Nemzeti Színház L. Rebreanu társulata, a 74 színház stb. Azt szeretnénk, hogy a vár a magyar és román kultúra tégelye legyen.
– Mindezek beindulása attól is függ, hogy mikor lesz újra működőképes a vár, mikor fejezik be a felújítási munkálatokat.
– Sajnos, pénzhiány miatt leálltak a munkálatok, holott alig 60%-ban készültek el vele. Hasonló helyzetben vannak a régészeti feltárások, állagmegőrző munkálatok is. Jelenleg az infrastruktúra kiépítésénél tartanak, folyamatosan távolítják el a töltésréteget. Az viszont jó hír, hogy a várostörténet szempontjából értékes régészeti leletanyagra bukkantunk, ezekről később számolunk majd be. Fontos része az újjáépítésnek az északi fal renoválása, hiszen itt volt a régi kapu, ugyanakkor érdekes építészeti feladat lesz a turisztikai információs központ megépítése, ami egyaránt kihívás a közönségnek és a kivitelezőknek, ugyanis egy olyan új struktúra lesz, amely nem illik ugyan a várba, de – a párizsi Louvre-ban látható üvegpiramishoz hasonlóan – lehet, hogy egyedi arculata miatt vonzó lesz. A kapu és a szabók bástyája közé építünk egy amfiteátrumot – amelynek pincéjébe téglaégető kemencét illesztünk be –, ez előadótér újabb helyszíne lehet majd a várbeli rendezvényeknek, igaz, azzal a feltétellel, hogy itt többet nem rendeznek Marosvásárhelyi Napokat, borfesztivált és más nagyobb jellegű megmozdulást, amivel tönkretehetnék a restaurálás után kialakított létesítményeket. Mi is szeretnénk, ha minél előbb folytatódnának a munkálatok, hiszen igény van arra, hogy ezt a helyszínt a korábban említett célokra használják a marosvásárhelyiek.
– A múzeum a megyei tanács hatáskörében van, míg a vár a polgármesteri hivatal irányítása alatt áll. Ismerve a két intézmény közötti politikai konfliktust, mi a garancia, hogy valóban az ön által említett kulturális központ fog működni a várban?
– Sajnos, a konfliktus a tavalyi helyhatósági választásokat követően sem oldódott fel. Ezért szándékomban áll marosvásárhelyi tanácsosként egy olyan különálló igazgatóság létrehozását kezdeményezni, amely kizárólag a várat igazgatja és nemcsak adminisztrációval, hanem elsősorban kultúrme-nedzseléssel foglalkozik. A várban minden közösség meg kell találja a helyét olyan színvonalas színházi, képzőművészeti, fotóművészeti, zenei rendezvényeken, amelyek tükrözik a valódi erdélyi szellemiséget, és a jövőre mutatnak. Van már egy jó csapat, amely képes ezt megszervezni, és sikerként könyvelhetjük el, hogy a múzeumban szervezett március 15-i rendezvények is ezt bizonyították.
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely),

Gondolatok az autonómiatörekvésről
Az egykori Udvarhely-, Gyergyó- és Sepsiszék után, a korabeli Marosszék székhelye, Marosvásárhely adott otthont az immár hét éve megkezdett, Székelyföld területi autonómiáját célul kitűző tüntetéssorozatnak. A becslések szerint több tízezres tömeget Vásárhelyre vonzó megmozdulás a maga nemében rekordméreteket öltött. A legnagyobb magyar közösséggel bíró erdélyi városnak a szervezők irányítói szerepet szánnak, de a tüntetéssorozatban csupán demonstrációik egyik állomásaként szerepelt. Bejelentették ugyanis a Partiumi Autonómia Tanács leendő megalakulását, amint azt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszédében hangoztatta.
A megmozdulás talán elsősorban érzelmi többletet jelentett az összegyűltek számára. A csoporthoz tartozás felemelő érzése, annak nyilvános felmutatása egyfajta vallásos rituáléra emlékeztetett. A tüntetés Irving Janis csoportgondolkodás fogalmát idézte fel bennem, mikor is sokkal inkább a konszenzus kialakítása, mint annak hogyanja kerül előtérbe, szinte fanatikus vággyá emelve a közös célt.
Az olyan mákonyos, de kétségkívül mozgósító erejű megnyilvánulások, mint Marosvásárhely „Székelyföld örök fővárosa”-ként való kikiáltása, az egybegyűltek „akaratnyilvánító székelyek”-ként való megszólítása vagy a magyarságra vonatkozó kijelentés, miszerint „szét akarják darabolni azt, amit az Isten is egységbe teremtett”, politikai törekvéseiket egyértelműen a vallás szférájába helyezik el. Némelyek egyenesen − a történeti emlékezetben nem épp pozitív kicsengésű − népnemzeti mozgalom fogalmával azonosították az autonómiatüntetés-sorozatot.
A demonstráció továbbra is megerősítette, hogy e népnemzeti fogalmat valóban etnokulturális kategóriaként kell értenünk. Nem szorul magyarázatra, hogy a párbeszédre, a nemzetek/nemzetiségek közötti szolidaritásra és a demokratikus elvekre való hivatkozás a jelen politikai-történeti kontextusában retorikai kötelesség is egyben. Hisz ugyanazon demokratikus elvek, amelyek elvárásként fogalmazódnak meg velünk szemben, egyúttal törekvésünk létjogosultságának alapjait képezik.
Erdély egyetlen tömbmagyar régiójára előszeretettel gondolunk valamiféle vegytiszta magyar térségként. De érdemes talán elgondolkodnunk azon, hogy amennyiben a több mint tizenöt százalékot kitevő székelyföldi románságot ilyenmód semmisnek tekintjük, hogyan tekinthet sok román az épp csak tizenhat százalékot felölelő kolozsvári magyarságra? Vagy azt sem érdemtelen megemlíteni, hogy a hivatalos népszámlálási statisztikák szerint több mint három százalékot kitevő székelyföldi cigányság valójában a társadalom által cigánynak tekintett személyeknek azt az elenyésző töredékét jelenti, aki magát nem magyar nemzetiségűként határozta meg. Így a nyolcvanszázalékos székelyföldi magyarság aránya meglehetősen gyorsan képlékennyé válik. Továbbá annak ténye sem utolsó szempont, hogy a magyar és roma etnopolitikai törekvések egymással igencsak konfrontálódnak, amit elegáns módon csak úgy szoktunk emlegetni, hogy a székelyföldi cigányságot megpróbáljuk „a magyar kultúrkörön belül megtartani”.
Az ehhez hasonló tömegmegmozdulások természetesen mindig kérdésessé teszik, hogy a politikusoknak kiket is sikerül megnyerni maguknak e tüntetésekkel. A „nem, nem soha”, „vesszen Trianon” vagy a „visszavesszük Erdélyt a bocskoros oláhtól” jellegű megnyilvánulások bűvköréből sokan továbbra sem szabadulnak, skandálásukkal láncreakciót elindítva az egységesség igényével fellépő tömegben.
A politikai beszéd talán műfaji sajátosságából kifolyólag képtelen elfogulatlan lenni. Az uszító/gyűlöletkeltő toposzok forgalmazásától az autonómiatörekvés céljával megtartott beszédek sem voltak mentesek − természetesen az éppen lehetséges keretek között, a(z erdélyi) magyar politikai csatározások színterén belül maradva.
A nagyobb önrendelkezés megvalósítása nyílvánvalóan közös cél. Érdekes megfigyelni, hogy az utóbbi időszakban mennyire meghatódva hivatkozunk (mind a magyarok, mind a románok) az erdélyi németek szomorú sorsára, holott a történészek előtt jól ismert a magyar−német kapcsolatok nem épp feszültségektől mentes múltja. Azt hiszem, nagyobb empátiára lenne szükség a politikum részéről, hogy majd ránk is ne csak mint kultúrateremtő népről emlékezzen a majdani erdélyi románság. Nem tudom, a színfalak mögött milyen mértékben zajlik tényleges tervezés, de meglátásom szerint egy olyan párbeszédképes jogászok, politológusok, antropológusok, történészek és filozófusok alkotta szakmai csoport létrehozása lenne termékeny kísérlet, akik elméleti és szakmai tudásukkal a politikusok társadalomépítő munkáját segíthetnék.
GYŐRI TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár),

Közlemény: Szabó Ödön „ünnepi” beszédének margójára
Mély felháborodással olvastuk az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján tartott nagyváradi RMDSZ-es ünnepségről szóló sajtóbeszámolókat, melyek szerint Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök nemzeti ünnepünkhöz nem méltó, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének személyét sértő kijelentéseket tett. A „nemzeti oldal” gyalázására kiélezett, gyűlölködő beszédében az RMDSZ-es politikus Tőkés Lászlót a magyarság megosztásáért, illetve a Nagyváradon és az országban felerősödött magyarellenességért vonta felelősségre.
Szabó Ödön beszéde egyik tipikus példája annak, ahogyan az RMDSZ kommunikál saját kudarcairól. Adólejeinkből busásan megfizetett érdekképviseletünk képtelen megvédeni intézményeinket, képtelen konkrét és tartós eredményeket felmutatni a kisebbségi és nyelvi jogainkért vívott küzdelemben, képtelen visszaszerezni erdélyi magyar közösségünk elkobzott ingatlanjait, miközben a hatalmon lévő elvbarátaik jelképeink szabad használatát korlátozzák, és még Székelyföld puszta létét is tagadják. Mindezért pedig Tőkés Lászlótteszik felelőssé?
Talán Tőkés László, vagy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szavazta-e meg a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentését? Kinek a lelkiismeretét kellene terhelnie, hogy a mai napig nincs államilag finanszírozott, önálló magyar felsőoktatásunk, nincs autópályánk? Talán Tőkés László hibája, hogy Székelyföld és Partium Európa legszegényebb régiói közé tartoznak, vagy az, hogy az átlagbér Bihar megyében országos szinten a legutolsók között van?
Hány évig is volt az RMDSZ kormányon? Hány RMDSZ-es politikus keveredett ezalatt az idő alatt korrupciós botrányba? Vajon bihari politikusaink vagyonnyilatkozatára tekintve nem az derülne-e ki, hogy a bihari magyarság érdekei helyett saját érdekeik mentén politizálnak Bukarestben?
Mindezen kérdésekre természetesen hiába várnánk választ vagy magyarázatot a bihari RMDSZ prominenseitől, hiszen tapasztalatból tudjuk, hogy az igazsággal való őszinte szembenézés, és saját kudarcaik beismerése helyett felelősséghárítással és bűnbakkereséssel próbálják leplezni súlyos hibáikat. Ez a bűnbak most éppen az a Tőkés László, aki huszonhárom évvel ezelőtt szembe mert szállni a kommunista hatalmaskodókkal, és azóta is következetesen kiáll erdélyi népünk szabadsága és önrendelkezése mellett. Teszi ezt annak ellenére, hogy a közpénzen meggazdagodott képviseletünk mindent megtesz munkájának ellehetetlenítésére, nem sajnálja a pénzt az egykori bajtársak megvásárlására, mocskolódó bulvárkönyv finanszírozására, a közvélemény manipulálására.
Erdélyi magyarságunk megosztásáért egyedül az az érdekcsoport felelős, amely folyamatosan kiszorította köréből mindazokat, akik másképpen gondolkodtak a közképviseletről, az erdélyi magyarság érdekeiről, jogainak védelméről. Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy bármit elvehetnek tőlünk, az apró lépések politikájával kialkudozott vitathatatlan eredmények – mint amilyen a Szacsvay Imréről elnevezett magyar tannyelvű iskola – csak látszateredmények maradnak, ha nem tudjuk ezeket megvédeni.
A Nagyváradon és az országban felerősödő magyarellenességgel kapcsolatosan pedig elmondható: éppen az a posztkommunista Ponta-adminisztráció gerjeszti, amellyel az RMDSZ titkos paktumokat kötött, és amelynek regnálásához hallgatólagosan a maga eszközeivel is asszisztál. A Tőkés László személyét támadó „ünnepi beszédével” az újabban Bukarestben kilincselő Szabó Ödön éppen az erdélyi magyarok elleni intézkedéseiről Európa-szerte elhíresült Ponta-kormány iránti elkötelezettségét igazolta, gesztusa bizonyára nem marad meghálálatlanul…
Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke
erdon.ro,

Tőkés: autonómiát az egész Kárpát-medencei magyarságnak!
A határon túli magyar közösségeket képviselő szervezetek kiállnak az autonómia mellett, amely érdekében közösen lépnek föl – közölte Tőkés László elnök, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) ülését követő sajtótájékoztatón szombaton Hódmezővásárhelyen.
A határon túli magyar közösségek jogokat követelnek, és nem maradékjogokat: területi autonómiát a tömbmagyar vidékeken, kulturális és személyi elvű autonómiát az egész Kárpát-medencei magyarság számára – hangsúlyozta a néppárti európai parlamenti képviselő a kétnapos tanácskozást követően. A konszenzussal elfogadott zárónyilatkozatban rögzítették, a közösségi önrendelkezés a „területért jogokat” alapelv értelmében illeti meg a magyarságot – mondta Tőkés László.
Tőkés: szükséges az egységes fellépés
A politikus fontosnak tartja az egységes nemzeti fellépést, hiszen – mint mondta – a jogok érvényesítése sokkal sikeresebb lehet, ha a 13-15 milliós nemzet harcol azokért, mintha csupán az egyes nemzeti közösségek küszködnek önmagukban. A KMAT ezért ezt az esztendőt – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezését kiterjesztve – az egész Kárpát-medencében az autonómia évévé nyilvánította – közölte.
Elmondta azt is, hogy a tanács nyílt levélben fordult Benjamin Cardin szenátorhoz, az amerikai Helsinki Bizottság elnökéhez. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az amerikai politikus a Magyarország ügyében rendezett meghallgatáson egyebek mellett kifogásolta a határon túl élő magyarok magyarországi állampolgárságát. A tanács tagszervezetei – leginkább érintettekként úgy érezték –, nem hagyhatják ezt szó nélkül. A levélben többek között azt kérték a szenátortól, hogy Tom Lantos példáját követve vegye védelmébe a kisebbségben élő nemzeti közösségeket – tette hozzá. Az EP-képviselő elmondta, a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló európai polgári kezdeményezés szövegtervezetét benyújtották előzetes véleményezésre az Európai Bizottság illetékes főosztályának. Amennyiben a tervezetet jóváhagyják, elindulhat az aláírásgyűjtés, amelynek sikere esetén az Európai Parlament jogszabályt alkot az ügyben.
Nem engednék Székelyföld feldarabolását
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, a KMAT tagszervezetei zárónyilatkozatukban határozottan kiálltak amellett, hogy a romániai régió-átszervezés során – a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően – vegyék figyelembe a helyi közösségek akaratát. Ha ez így lesz, nem történhet meg, hogy Székelyföld egy olyan mesterségesen kialakított régió részévé válik, ahol a magyarok aránya csupán 30 százalék lenne.
MTI
Erdély.ma,

Benyújtotta európai polgári kezdeményezését Brüsszelben az EMNT és EMNP
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös megbízásából 2013. március 22-én Szilágyi Zsolt külügyi alelnök benyújtotta a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló Európai Polgári Kezdeményezés (EPK) szövegtervezetét az Európai Bizottság illetékes főosztályára.
Amint az ismeretes, Tőkés László EP-képviselőnek, a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnökének kezdeményezésére a Tanács külhoni magyar szervezeteinek vezetői már 2012 februárjában elkezdték az egyeztetést annak lehetőségéről, hogy más európai szervezetekkel közösen európai polgári kezdeményezést indítsanak annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) uniós jogszabályt alkosson az őshonos nemzeti közösségek és kisebbségek védelmében.
Az említett – februári – találkozón ugyanakkor az EMNT által megszövegezett első EPK-tervezetnek, valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésének bemutatására is sor került. Tavaly júniusi – újabb – találkozónkon a KMAT vezetői és szakértői már az RMDSZ javaslatát is megismerhették. Bár ez utóbbi nagyban hasonlított a néhány hónappal korábban bemutatott, az EMNT által szignózott indítványhoz, a KMAT ülésén ezt is önálló kezdeményezésként tárgyalták. A KMAT szervezetei egyetértettek abban, hogy amennyiben ezeket a tervezeteket nem lehet egyetlen közös szövegbe foglalni, ez esetben a magyar-magyar szolidaritás jegyében minden olyan kezdeményezést támogatni fognak, amely az Európai Bizottság regisztrációs szűrőjén átjut.
Az azóta eltelt időszakban az EMNT-EMNP közös, Szilágyi Zsolt néppárti alelnök által vezetett munkacsoportja széles körű konzultációba kezdett. Osztrák, olasz, flamand és magyar szakértői vélemények összegyűjtése és mérlegelése nyomán Szilágyi Zsolt pénteken jogi véleményezés céljából benyújtotta az Európai Bizottság illetékes főosztályára az EMNT európai polgári kezdeményezésének tervezett szövegét.
Ezzel egyidőben elkezdődött annak a hálózatnak a kiépítése, amely az aláírásgyűjtést fogja segíteni. Az eddigi véleménycserék, pozitív visszajelzések alapján várhatóan a legtöbb nyugat-európai államból lesznek támogatói a kezdeményezésnek. Ennek megfelelően Közép-Kelet-Európa EU-tagországainak (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és a csatlakozás előtt álló Horvátország) magyar közösségei mellett Nagy-Britannia, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Németország, Olaszország, Dánia, Finnország és Görögország civil szervezeteire is számíthatunk a kezdeményezés elindításában, illetve sikerre vitelében.
Említésre méltó, hogy Tőkés László EP-képviselő, aki sikeres módosító javaslataival maga is tevőlegesen hozzájárult az új uniós érdekérvényesítési eszköz létrejöttéhez, már kezdettől fogva hangsúlyozta az EPK-ban rejlő lehetőségeket. Az erdélyi EP-képviselő több ízben is szorgalmazta: mind a Kárpát-medence magyarságának, mind pedig az európai őshonos kisebbségeknek és nemzeti régióknak össze kell fogniuk azért, hogy az Unió szintjén egy hasonló kezdeményezés sikerre vezessen. Az egymillió aláírás összegyűjtése a jogszabály szerint kötelezi az Európai Bizottságot arra, hogy megvizsgálja, kezdeményez-e jogszabályt az illető kérdéskörben. Közlemény
Erdély.ma,

Benyújtotta európai polgári kezdeményezését Brüsszelben az EMNT és EMNP
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös megbízásából Szilágyi Zsolt, az EMNP külügyi alelnöke benyújtotta a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló európai polgári kezdeményezés (EPK) szövegtervezetét az Európai Bizottság illetékes főosztályára – derült ki az EMNT szombati közleményéből.
A dokumentum emlékeztet arra, hogy Tőkés László EP-képviselőnek, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnökének kezdeményezésére a külhoni magyar szervezetek vezetői már 2012 februárjában elkezdték az egyeztetést annak lehetőségéről, hogy más európai szervezetekkel közösen európai polgári kezdeményezést indítsanak annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) uniós jogszabályt alkosson az őshonos nemzeti közösségek és kisebbségek védelmében. A közlemény szerint az EMNT által tavaly februárban ismertetett első EPK-tervezet, valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésének bemutatása után a KMAT szakértői az RMDSZ javaslatát is megismerhették. „A KMAT szervezetei egyetértettek abban, hogy amennyiben ezeket a tervezeteket nem lehet egyetlen közös szövegbe foglalni, ez esetben a magyar-magyar szolidaritás jegyében minden olyan kezdeményezést támogatni fognak, amely az Európai Bizottság regisztrációs szűrőjén átjut” – olvasható a közleményben.
Tőkés László EP-képviselő a KMAT elnökeként januárban nyílt levélben felkérte a kisebbségvédelmi európai kezdeményezések összehangolására az RMDSZ és az SZNT elnökét. Válaszában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy vélekedett, az európai polgári kezdeményezés ügyében indított erdélyi javaslatok nem kioltják, hanem kiegészítik egymást és tájékoztatta a KMAT elnökét, hogy az RMDSZ a Dél-tiroli Néppárttal és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) együttműködve kezdeményez európai szintű összefogást a kisebbségvédelmi keretszabályozása érdekében. Az Európai Unió 2012 április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, mely jogszabály összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel. Az aláírásgyűjtést azt követően lehet elindítani, hogy az EB megállapítja: az unió jogkörébe tartozik a jogalkotás az adott kérdésben. Az EMNT és az EMNP közösen, az RMDSZ és az SZNT önállóan próbál élni a lehetőséggel.
Székelyhon.ro,

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács zárónyilatkozata
A Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) 2013. március 22–23-án a magyarországi Mártélyon tartotta soros ülését. A tanácskozás eredményeként a következő zárónyilatkozatot tesszük közzé:
A KMAT tagságát alkotó kárpát-medencei politikai szervezetek céljai változatlanok: területi autonómiát akarunk a tömbmagyar vidékeken, kulturális, illetve személyi elvű autonómiát egész kárpát-medencei magyarságunk számára, továbbá sajátos státusú önkormányzatiságot a jelentős magyar lakossággal és történelmi múlttal rendelkező településeink számára. A magyar nemzeti közösségek szülőföldjükön való megmaradásának és megerősítésének egyetlen igazi biztosítéka a teljes körű, tényleges autonómia. A Magyarországgal szomszédos országoknak maguknak is alapvető érdekük a területükön élő magyar közösségek helyzetének megnyugtató rendezése, autonómia iránti igényeinek a teljesítése. Egyetértünk abban, hogy a közösségi önrendelkezés a „területért jogokat” alapelv értelmében illeti meg magyarságunkat.
A KMAT csatlakozik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kezdeményezett Autonómia Éve – 2013 programhoz, kiterjesztve annak körét az egész Kárpát-medencére. Az Autonómia Évében a KMAT tagszervezetei kijelentik, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság nemzeti közösségeinek valamennyi autonómiatörekvését együttesen támogatják. A valós nemzetpolitika alapelve szerint a magyar nemzet egésze harcol minden nemzetrész jogaiért. Nemzetpolitikai alapelvünknek tekintjük, hogy nem külön-külön, kisebbségi voltunkban magunkban maradva folytatjuk harcainkat, hanem – erőnket összeadva – a nemzet egésze harcol valamennyi nemzetrész jogaiért.
Az európai polgári kezdeményezések tárgyában a KMAT megerősíti korábbi döntését, miszerint pártpolitikai hovatartozástól függetlenül a KMAT tagszervezetei mindent megtesznek azért, hogy az európai normáknak megfelelő tervezeteik egymást erősítsék és kiegészítsék. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt, valamint a Székely Nemzeti Tanács egy-egy kezdeményezését a KMAT egyaránt támogatásáról biztosítja.
A Romániában küszöbön álló régió-átszervezés tekintetében a KMAT határozottan kiáll azon európai uniós irányelvek mellett, melyek a tagállamok kormányait arra kötelezik, hogy csak olyan átalakításokat foganatosítsanak, amelyek az adott régiók történelmi, kulturális és nemzeti sajátosságait, nem utolsósorban pedig az érintett helyi közösségek akaratát figyelembe veszik, és nem változtatják meg egy adott térség etnikai összetételét, illetve nem veszélyeztetik az ott élő nemzetrészek jövőjét.
A KMAT cselekvő részt vállal az Európa Tanács által készítendő, az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkozó jelentés elkészítéséhez.
Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács
Nyugati Jelen (Arad),

Őshonos kisebbségek védelmében (Európai polgári kezdeményezés)
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös megbízásából Szilágyi Zsolt, az EMNP külügyi alelnöke pénteken benyújtotta a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló európai polgári kezdeményezés (EPK) szövegtervezetét az Európai Bizottság illetékes főosztályára. Az európai polgári kezdeményezés tervezett szövegét osztrák, olasz, flamand és magyar szakértői vélemények összegyűjtése után állította össze a feladattal megbízott testület.
Tőkés László EP-képviselőnek, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnökének kezdeményezésére a külhoni magyar szervezetek vezetői már 2012 februárjában elkezdték az egyeztetést annak lehetőségéről, hogy más európai szervezetekkel közösen európai polgári kezdeményezést indítsanak, hogy az Európai Bizottság (EB) uniós jogszabályt alkosson az őshonos nemzeti közösségek és kisebbségek védelmében. Az EMNT által tavaly februárban ismertetett első EPK-tervezet, valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésének bemutatása után a KMAT szakértői a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatát is megismerhették. „A KMAT szervezetei egyetértettek abban, hogy amennyiben ezeket a tervezeteket nem lehet egyetlen közös szövegbe foglalni, ez esetben a magyar–magyar szolidaritás jegyében minden olyan kezdeményezést támogatni fognak, amely az Európai Bizottság regisztrációs szűrőjén átjut” – olvasható a közleményben. Tőkés László EP-képviselő a KMAT elnökeként januárban nyílt levélben felkérte a kisebbségvédelmi európai kezdeményezések összehangolására az RMDSZ és az SZNT elnökét. Válaszában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy vélekedett, az európai polgári kezdeményezés ügyében indított erdélyi javaslatok nem kioltják, hanem kiegészítik egymást, és tájékoztatta a KMAT elnökét, hogy az RMDSZ a Dél-tiroli Néppárttal és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) együttműködve kezdeményez európai szintű összefogást a kisebbségvédelem keretszabályozása érdekében. Az Európai Unió 2012 április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az EB jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, mely jogszabály összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel. Az aláírásgyűjtést azt követően lehet elindítani, hogy az EB megállapítja: az unió jogkörébe tartozik a jogalkotás az adott kérdésben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Bemutatta regionalizációs javaslatát a Néppárt
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Románia regionális átszervezésével kapcsolatos javaslatát ismertette kedden csíkszeredai sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, a párt elnöke. Hangsúlyozta, a javaslat kidolgozásakor elsősorban az ország földrajzi, történelmi adottságait, valamint az emberek régiós identitását vették figyelembe.
Papp Előd, az EMNP Székelyföld régióért felelős alelnöke megjegyezte, a régiósítás fontos, a magyarságot is érintő kérdés, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az átalakítás hatalmas költségekkel is jár.
A jelenlegi fejlesztési régiók kudarcot vallottak, mert létrehozásukkor számos fontos szempontot nem vettek figyelembe, ezért Románia kullog az európai források felhasználása terén, tehát bebizonyosodott, hogy a rendszer működésképtelen – hangsúlyozta Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke felhívta a figyelmet: Székelyföld vesztese volt az eddigi folyamatnak, most viszont lehetőség lesz a hibák korrigálására. Megtudtuk: a régiósítási javaslat kidolgozására egy munkacsoportot hoztak létre, melynek vezetője Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa. A koncepció végleges formáját április 20-án, a párt kolozsvári kongresszusán fogadják majd el.
A Néppárt elképzelése szerint a régiósítást az ország földrajzi, történelmi adottságainak figyelembevételével kell megvalósítani, így ennek alapján Romániát tizenkét régióra és három metropolisz-övezetre osztanák. Erdélyben öt régiót – Partium, Bánság, Székelyföld, Észak-Erdély, Dél-Erdély – képzel el a Néppárt, valamint Brassót és közvetlen környékét, mint metropolisz-régiót. Régióközpont lenne Nagyvárad, Temesvár, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyszeben.
„Erdély esetében a regionalizmus a legkarakteresebb. Az identitástudat a legerősebb a székelyföldi régióban, ahol a népesség túlnyomó része támogatja a terület fejlesztési régióvá válását a történelmi régióhatár mentén. A regionalizmus alapja a közakarat, ami Székelyföldön egyértelmű, ugyanakkor a napokban megalakult a Partiumi Autonómia Tanács. Partium és Székelyföld sajátos jogállást kapna, ezekre hangsúlyozottan figyelünk” – fejtette ki Toró.
Elmondta: a javaslat megvalósítására különböző eszközök állnak a Néppárt rendelkezésére, köztük a közösségi akarat, aminek ékes példája volt a március 10-i marosvásárhelyi sikeres autonómiatüntetés.
Toró beszámolt az EMNP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) európai polgári kezdeményezéséről, ami az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozik. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke a napokban benyújtotta az EMNT és a Néppárt közös változatát az Európai Bizottsághoz, így pozitív válasz esetén megkezdődhet a szükséges egymillió aláírás összegyűjtése.
Újságírói kérdésre válaszolva Toró elmondta, régióátrajzolási elképzeléseinek megvalósításában a Néppárt számít az RMDSZ támogatására. „Az erdélyi magyar politikai szervezetek régióátalakítási tervei között nincs nagy eltérés, ezért lehetséges egy szakmai egyeztetést követő közös elképzelés kidolgozása” – vélte az elnök.
Létai Tibor
Székelyhon.ro,

Az EMNP az EFA pártjaira számít a tervezett európai aláírásgyűjtésben
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elsősorban az Európai Szabad Szövetségbe (EFA) tömörült regionalista és autonomista pártok segítségére számít abban a tervezett európai aláírásgyűjtésben, amellyel kisebbségvédelmi jogalkotásra szeretné késztetni az Európai Uniót - jelentette ki Toró T. Tibor EMNP-elnök csütörtökön egy kolozsvári sajtótájékoztatón.
Toró T. Tibor elmondta, számításaik szerint az őszi hónapokban indíthatják el az aláírásgyűjtést az európai őshonos közösségek és kultúrák védelmében megfogalmazott európai polgári kezdeményezésük támogatására.
Hozzátette, a polgári kezdeményezés tárgyában az EMNP nem kíván versenyezni a többi magyar politikai szervezettel, ezért a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) következő ülésén tájékoztatja partnereit arról, hogy miként véleményezte az Európai Bizottság jogi főosztálya a kezdeményezésük szövegét.
Toró pontosította, hogy az EMNP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös tervezetét csupán előzetes véleményezésre nyújtotta be pénteken Szilágyi Zsolt EMNP alelnök az Európai Bizottság jogi főosztályára. Ezt azért tartotta fontosnak, mert a kisebbségi kérdést a tagállamok hatáskörébe sorolja az EU, a polgári kezdeményezés megfogalmazásakor pedig azokat a pontokat kellett megkeresni, amelyekkel a kérdéskört „uniós kompetenciákhoz lehet kapcsolni.
Az EMNP elnöke hozzátette, az előzetes véleményezés eredménye a hasonló európai polgári kezdeményezést előkészítő RMDSZ számára is hasznos lehet, hiszen ez teszi nyilvánvalóvá, hogy az Európai Bizottság illetékesnek tekinti-e magát a kisebbségi tárgyú jogalkotásban. Az EMNP elnöke sajnálatosnak tartotta, hogy az RMDSZ nem kíván egyeztetni a polgári kezdeményezés tárgyában.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke emlékeztetett arra, hogy az erdélyi magyar politikai szervezetek három tervezetet készítettek elő, és elvben megegyeztek arról, hogy valamennyien támogatják azokat a polgári kezdeményezéseket, amelyeknél az Európai Bizottság zöld utat enged az aláírásgyűjtésnek.
Az Európai Unió 2012. április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely jogszabály összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.
Krónika (Kolozsvár),

Az EMNT állásfoglalása
Örömmel értesültünk arról, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) hétvégi ülésén is megerősítették: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minden adólejjel és adóforinttal el tud számolni.
Felhívásunk éppen erre irányult, vagyis a nyilvános elszámolásra. Az nem is képezi kérdés tárgyát, hogy a magyarországi szociálliberális kormányzás alatt a Szülőföld Alap Erdélyre jutó támogatás-részét az RMDSZ kézivezérlésű kuratóriumai klientúraépítésre használták fel. Ehhez elég csak egy felületes pillantást vetni az elmúlt évek nyertes pályázataira, illetve rámutatni az összegszerű aránytalanságokra. De ha már itt tartunk: érdemes megnézni például, hogy a nemrégiben a megszokott támogatás elmaradása miatt panaszkodó, egyébként az Orbán-kormányt folyamatosan célkeresztben tartó és diktatúrát vizionáló bukaresti Új Magyar Szó, valamint elvtárshetilapja, az Erdélyi Riport 2005–2010 között mennyi magyar adóforintot emésztett fel – szemben az erdélyi magyar média többi részével.
Bennünket, erdélyi magyarokat viszont még az előbbinél is inkább érint és érdekel, hogy a román költségvetésből a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel az RMDSZ ne csupán a Román Állami Számvevőszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetők felé is számoljon el. Tegye ezt annál is inkább, mert „a legreprezentatívabb magyar szervezetként” a saját magára szabott törvény értelmében a Szövetség a költségvetési pénzek kezelését teljes egészében magának sajátította ki.
Következésképpen felszólítjuk az RMDSZ új vezetőségét, hogy tételes formában, összegszerűen ésöt évre visszamenőleg tegyék közzé:
· Mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve – amíg a pártpénzre is igényt tartott – az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány?
· Ezen összegekből mennyit osztott vissza az erdélyi magyar közösségnek nyilvánosan; továbbá mekkora az az összeg, amit nem nyilvánosan jutatott „baráti igények” kielégítésére; végül pedig mennyit fordított saját működésére?
· Az RMDSZ működési költségei összegszerűen milyen tételekből állnak?
· Hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából további közpénzek fölött rendelkező Progress Alapítvány, az Iskola Alapítvány, továbbá a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány?
· Található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és amennyiben igen, milyen funkcióban, milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett?
· A magyar és román közpénzek fölött rendelkező alapítványok utaltak-e adományokat az RMDSZ számlájára, és ha igen, mekkora összegeket?
Ezek konkrét kérdések, konkrét válaszokat várunk. Az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyar választóknak joguk van erre. Másfelől a nyilatkozatok szintjén a „megújulás útjára lépett” RMDSZ-nek is hasznos lehet, ha működését a továbbiakban az átláthatóság jellemzi.
Erdélyi Napló (Kolozsvár).

Belföldi hírek
Nemzeti kisebbségek védelmében
Az Európai Bizottság jogi főosztálya elfogadta, és az intézmény egy másik főosztályával együtt elemzi az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös kezdeményezését a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatban – tájékoztatott tegnap közleményében a néppárt.
Az EB jogi bizottsága nemrég tájékoztatta a fejleményekről Szilágyi Zsoltot, a Néppárt külügyi alelnökét, aki a párt és az EMNT közös megbízásából március 22-én benyújtotta a testülethez a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló Európai Polgári Kezdeményezés szövegtervezetét. Az európai őshonos közösségek és kultúrák védelme című kezdeményezés kéri, hogy az EB indítványozzon egy jogszabályt, amely az Európai Unió őshonos közösségeihez tartozó egyének identitását, valamint e közösségek kulturális örökségét védi.
Százmilliós adócsalás
Az év első negyedében a pénzügyőrség által felfedezett adócsalás összege több mint 878 millió lejre rúg, a pénzügyőrök 856 személy ellen kérték a bűnvádi eljárás elindítását, illetve 354 döntést hoztak bizonyos összegek és javak zárolására, melyeknek értéke közel négyszázmillió lej – ismertette tegnap az intézmény. Szintén az említett időszakban a pénzügyőrök országszerte több mint 37 ezer ellenőrzést végeztek, melyek nyomán kihágásokat állapítottak meg; ezekért összesen 27,2 millió lej bírságot róttak ki, az elkobzott pénz és javak értéke több mint 12 millió lej.
Marad az árvízvédelmi készültség
Ma estig érvényben marad a közepes veszélyességet jelző, narancssárga árvízvédelmi készültségi szint a Tisza vízgyűjtő medencéjéhez tartozó Kraszna folyón – közölte tegnap a hidrológiai és vízgazdálkodási országos intézet. Szintén narancssárga jelzésű árvízvédelmi készültségi szint marad érvényben ma estig a Duna hazai szakaszán Mehedinţi, Dolj, Olt, Călăraşi és Teleorman megyében, ahol megemelkedett Duna mintegy 15 ezer házat veszélyeztet. A vízgazdálkodási intézet ma este nyolc óráig hosszabbította meg a legenyhébb, sárga jelzésű árvízvédelmi készültséget a Tisza vízgyűjtő medencéjéhez tartozó Túr folyón Kányaháza településnél, valamint a Szerbia felé tartó bánsági Óbéga folyón. Ma reggel hat órától sárga jelzésű készültségi szint van érvényben a Túr, a Kraszna és a Berettyó folyó vízgyűjtő medencéjében is Szatmár, Szilágy és Bihar megye területén.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy).

Autonómia, ami nincs, de kellene
Valakik kikutatták: az erdélyi magyarok közel fele tizenkét éven belül autonómiára számít. Ettől az egyik szemünk sír, a másik nevet.
Miközben a fősodratú honi médiát újabb és újabb bukaresti mocsokhegyek foglalkoztatják, a hazanéző magyar sajtóban mégiscsak az volt a tegnap fő híre, hogy valakik kikutatták: az erdélyi magyarok közel fele tizenkét éven belül autonómiára számít. Ettől az egyik szemünk sír, a másik nevet. Sír, mert miért csak a közösség fele ilyen optimista és miért csak egy fél emberöltő múlva, de nevet, mert lám, már minden második emberünk bízik az önrendelkezés lehetőségében, ráadásul mi az a tucatnyi év az elmúlt kilencvenhez képest. Anélkül, hogy a felmérés feltárta részletekbe magam is belemennék – pedig hát az ördög ugyebár mindig a részletekben rejtezkedik –, az azért feltűnt és meglepett, hogy bár arányosan kérdeztek meg magyarokat a Partiumból és Székelyföldről, utóbbi régió autonómiaigénye úgymond nem kerekedett felül az összerdélyi önrendelkezésén. Bár nem tudjuk, pontosan miként és miről kérdezték őket – ami egyáltalán nem mindegy –, a válaszadók összessége a legnagyobb arányban Erdély autonómiáját jelölte meg a legfontosabbként. Még Székelyföldön is! Ahol csak feleannyian tartották elsődlegesnek magának a Székelyföldnek az autonómiáját, mint ahányan az egész Erdélyét. Ez több kérdést is felvethet. Eszerint inkább az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küzdelmét támogatnák és helyeselnék, semmint a Székely Nemzeti Tanácsét? Inkább történelmi, semmint etnikai alapon fejlesztenék az autonómiákat? (Hiszen a Románián belüli autonóm Erdély egy nagy román többségű entitás lenne ma is és a jövőben is. Ahol ugyanúgy ki kellene harcolni a magyar közösség önrendelkezését, mint a mostani egy és oszthatatlan román nemzetállamban.) Egy biztos: elenyésző volt a megkérdezettek között azoknak a száma, akik szerint nincs szükség semmiféle rendű és rangú és tartalmú autonómiára. Beérik azzal, amit Bukarest adott, ad és adni fog nekik.
Dénes László
Székelyhon.ro.

Az EB szaktestületei előtt a Néppárt és az EMNT kisebbségvédelmi kezdeményezése
Az Európai Bizottság jogi főosztálya elfogadta, és az intézmény egy másik főosztályával együtt elemzi az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös kezdeményezését a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatban.
Az EB jogi bizottsága nemrég tájékoztatta a fejleményekről Szilágyi Zsoltot, a Néppárt külügyi alelnökét, aki a párt és az EMNT közös megbízásából március 22-én benyújtotta a testülethez a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló Európai Polgári Kezdeményezés (EPK) szövegtervezetét.
Az európai őshonos közösségek és kultúrák védelme című kezdeményezés kéri, hogy az EB indítványozzon egy jogszabályt, amely az Európai Unió őshonos közösségeihez tartozó egyének identitását, valamint e közösségek kulturális örökségét védi.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
Nyugati Jelen (Arad).

Költészet napi koszorúzás
Nagyvárad – A Magyar Költészet Napja alkalmából tegnap megkoszorúzták József Attila nagyváradi szobrát.
A Magyar Költészet Napján, vagyis április 11-én tartott nagyváradi sajtótájékoztatón Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke e nap jelentőségéről beszélt, kiemelve, hogy 1964 óta ünneplik József Attila születésnapján a Magyar Költészet Napját. Tőkés László hangsúlyozta, hogy József Attila költészete mai is aktuális üzenetet hordoz, idézve költőóriásunk „fasiszta kommunizmus” kifejezését, mely – mint Tőkés fogalmazott - rendkívül időszerű ma is. Tőkés László ennek kapcsán kijelentette: „Elegünk van mindenféle totalitarizmusból, de nem mérjünk kettős mércével. A szocialista és a liberális propaganda fasisztaüldözésbe kezdett, csak éppen az nem látszik, hogy kik a fasiszták” – hangsúlyozta Tőkés László.
Japán-magyar barátság
A sajtótájékoztató után az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Partiumi Keresztény Egyetem, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és az Erdélyi Magyar Ifjak képviselőiből álló delegáció kilátogatott a Petőfi parkban álló József Attila szoborhoz. Itt Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke szólt a megjelentekhez. A szónok kiemelte: „nekünk jutott osztályrészül az, hogy meg tudjuk teremteni azt a kismagyar társadalmat itt Nagyváradon és Erdélyben, ami nélkül nem élhetünk szabadon.” Tőkés László az EMNTelnöke, az EP alelnöke beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a József Attila szobor a váradi származású Wagner Nándor szobrászművész alkotása, aki Japánban fejezte be földi pályafutását, mely országot hatalmas természeti katasztrófa súlytotta a közelmúltban. „Wagner Nándor özvegyének, Chyio asszonynak elküldtem az együttérző levelemet, hasonlóképpen a Japán brüsszeli és bukaresti nagyköveteinek. Kegyelettel gondolunk városunk szülöttjére Wagner Nándorra, aki haló porában is megajándékozott bennünket egyik alkotásával, és Isten kegyelmét kérjük a megpróbáltatásokat szenvedő japán népre” – fogalmazott Tőkés László. A beszédek után az említett intézmények képviselői megkoszorúzták a József Attila szobrot.
Pap István
erdon.ro.

Felmérik a Brassó megyei magyar szórványt
Kérdőívvel próbálja felmérni a dél-erdélyi Brassó megye magyar szórványának a helyzetét az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
A kérdőívet Brassó megye 33 olyan településére juttatták el, ahol a magyarok aránya meghaladja az egy százalékot. Ezzel a magyar népességgel, népességmozgással, a magyar oktatással, a magyar egyházakkal és felekezetekkel, a magyar tulajdonban levő vállalkozásokkal, a magyar civil szervezetekkel kapcsolatos információkat próbálják összegyűjteni az elkövetkező két hónapban.
A felmérésről az EMNP sajtóosztálya számolt be a hét végén tartott brassói szórványkonferenciáról szóló hétfői közleményben. A konferencia keretében a Brassó megyei magyar szórvány képviselői a megye magyar oktatási stratégiájáról, egyházi stratégiáról egyeztettek, valamint arról is, hogy kibővítik a honismereti oktatást, és egy egységes Brassó megyei magyar honismereti segédtankönyvet és szöveggyűjteményt állítanak össze.
Az EMNP és az EMNT - megemlítvén, hogy az RMDSZ Brassó megyei szervezete megpróbálta ellehetetleníteni a rendezvényt - kijelentette: a Brassó megyei magyar szórvány ügyét pártpolitikák fölötti ügynek tekintik és teljes odaadással dolgoznak a szórványproblémák megoldásán.
Krónika (Kolozsvár).

Segítség a honosításban – Nem mindenhol egységes a fordítási díjszabás
Egy januári adat szerint 370 ezren igényelték eddig a kedvezményes magyar honosítást. Az érdeklődés továbbra sem lankad, az erre a célra létrejött demokrácia-központok (jelenlegi nevükön EMNT-irodák) mellett még számos helyen segítenek az iratcsomó összeállításában. A szolgáltatás mindenhol ingyenes, a lefordított aktákért kell csak fizetni.
A sepsiszentgyörgyi EMNT-irodában (Szabadság tér 17. szám) már túl vannak a 12 ezredik iratcsomó összeállításán. Az érdeklődő azonnal a kezébe kap egy alapinformációkat tartalmazó lapot és előjegyzik adatfelvételre. Várakozni kb. egy hetet kell, a fordításokat 15 lejért végzik papíronként, de minden fordítást elfogadnak, ami megfelel a formai követelményeknek. Az MPP-irodában (Martinovics utca 2. szám) is segítenek, itt már több mint kétezer személynek állították össze az iratcsomóját. 15 lejbe kerül az iratok egy-egy példányának fordítása, de a máshol fordított dokumentumokat is elfogadják. Az iroda megoldja a konzulátusra való időpont-egyeztetést is.
Kézdivásárhelyen három helyen is segítenek a honosításhoz szükséges iratcsomó összeállításában, a konzultáció mindenütt ingyenes, de a szükséges személyi iratok hivatalos fordítását ki kell fizetni. Az RMDSZ is segít, eddig körülbelül 1500 személy fordult meg náluk. Az RMDSZ irodájának szolgáltatását (az önkormányzat épületében, első emelet) eddig nagyjából 1500 személy igényelte, itt 10 lejbe kerülnek darabonként a fordítások, a segítségnyújtást pedig nem kötik a helyben végzett fordításhoz. Ugyanez a helyzet az EMNT irodájában is (Gábor Áron tér 13/2. szám), itt is ingyen állítják össze az iratcsomót, elfogadnak már kész fordításokat is, náluk pedig 15 lejért fordítanak. Az MPP székhelyén (az önkormányzat udvarán) is ingyen segítenek, itt viszont csak azzal a feltétellel, ha a fordítások is náluk készülnek, 15 lej/irat az ára.
Kovásznán jelenleg csak az EMNT-irodában foglalkoznak a honosítási procedúrával, általában 20-30 ember fordul meg naponta. Gáspár Renáta állampolgársági ügyvezető elmondta, az ügyintézés ingyenes, a fordítanivalókat pedig legtöbbször az intézményen kívül oldják meg a honosítást igénylők. A benti fordítás ára egységes díjszabás szerint történik, akárcsak a megye a többi EMNT-irodájában, 15 lej iratonként. Az MPP fürdővárosi székhelyén, a December 1. utcában (a közjegyző mellett) jövő héttől indítják újra a honosítási irodát.
Baróton, az EMNT-irodában az okiratok fordítása 15 lejbe kerül példányonként. A szükséges dokumentumokkal kapcsolatban az irodavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel minden kérés egyedi, a kérelmezők, a fölösleges kiadások elkerülése végett először érdeklődjék meg az irodánál, pontosan mit is kell lefordíttatni.
A baróti MPP által két évvel ezelőtt megnyitott állampolgársági irodát a kifüggesztett –hétköznaponként 9–14 óra közötti – nyitva tartási rend ellenére péntek délben zárva találtuk, így nem sikerült megtudnunk, ott fogadnak-e még kéréseket, illetve, hogy náluk mennyibe kerül a fordítás. Székely Hírmondó
Erdély.ma.

OGY - Autonómia albizottság - Berényi: a felvidéki magyarság megmaradásának feltétele az autonómia
A felvidéki magyarság megmaradásának alapvető feltétele az autonómia - jelentette ki Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának keddi budapesti ülésén.
A felvidéki magyar politikus úgy fogalmazott: nem lehet senkinek sem érdeke, hogy ez a közösség megszűnjön, és épp a népességfogyásnak köszönhetően teljesen legitim kérés az autonómia.
Berényi József egyetértett azokkal a véleményekkel, miszerint Európában nincs hatékony kisebbségvédelmi modell, és amiket a 90-es években kitaláltak, azok ma már nem működnek.
Duray Miklós felvidéki politikus kiemelte: ha önmagukban nem erősödnek meg, hiába lesz változás az európai közgondolkodásban, nem mennek semmire. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a felvidéki magyarok saját erejükből nem tudják majd kiharcolni az önkormányzatiságot.
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője arról beszélt, hogy az autonómiáról szóló párbeszédnek Szlovákián kívül akadálya nincs. Problémának látta ugyanakkor, hogy nincs a köztudatban, mit értenek alatta, mire jó, és sokszor nem eszközként, hanem végcélként tekintenek rá, a "csodavárás körébe" került ez a fogalom.
Bárdos Gyula, a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete) elnöke célként jelölte meg, hogy a legfiatalabb generáció számára is nyilvánvalóvá tegyék az autonómia fontosságát, és az a közbeszéd tárgya legyen. Fontosnak tartotta, hogy a regionális választásokon is minél többen vegyenek részt, sok helyen ugyanis, ahol tömbmagyarság él, mégsem élnek a lehetőséggel, hogy magyar polgármester, és magyar többségű képviselőtestület legyen.
Csóti György (Fidesz), a bizottság alelnöke úgy fogalmazott: a szlovákiai politikai gyakorlat az elmúlt két évtizedben és a felvidéki magyarság drasztikus fogyása joggal felveti azt a feltételezést, hogy "a szlovák politika célja a magyarság teljes és végleges felszámolása a Felvidéken, természetesen nem 20. századi módszerekkel, (...) kikényszerített asszimilációval, és kikényszerített elvándorlással".
A kormánypárti politikus alapvető feltételnek nevezte, hogy a magyar kormány és a magyar politika támogassa az autonómia-törekvéseket, mint kiemelte: egy teljes Kárpát-medencei összefogás hozhat eredményt. Hangsúlyozta: ő a minden magyar felelős minden magyarért elvet vallja.
Kalmár Ferenc (KDNP) azt mondta, hogy fontos, ne fáradjanak bele az autonómiáért folytatott küzdelembe. "Csináljuk tovább", Magyarországon és a környező országokban egyaránt - szólított fel.
A bizottság tárgyalt a különböző polgári kezdeményezések állásáról is.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke közölte: a kisebbségvédelmi jogalkotást célzó, aláírásgyűjtést kezdeményező javaslatukat előzetes véleményezésre beterjesztették az Európai Bizottság jogi főosztályához, a választ egyelőre még várják. Az erdélyi politikus hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyarság, hanem minden Európában kisebbségben élő nemzetiség ügyéről van szó.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta, hogy az ő javaslatuk nem elsősorban a székely autonómiáról szól, és olyan kisebbségi szabályozási csomagot dolgoztak ki, amely konkrét jogi aktusokat kér az őshonos kisebbségek és a regionális nyelvek védelme érdekében. Európában 100 millióan tagjai őshonos nemzeti kisebbségnek, azaz minden hetedik európai polgár valamely kisebbséghez tartozik. Emellett mintegy 40 millióan beszélnek más nyelvet, mint az adott ország hivatalos nyelve. Jelezte: 2013 júniusában indítják el hivatalosan is kezdeményezésüket.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kiemelte: javaslatuk a régiók felől közelít, és szeretnék Székelyföld kérdését európai kérdéssé tenni. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke ehhez azt tette hozzá, hogy Székelyföldön a magyarság arányaiban őrzi vezető szerepét, ezért fontos, hogy az SZNT javaslatát támogassák. Ha együtt tudnának lépni, kifelé az lenne az üzenet, hogy nincs széthúzás a magyarság szervezetei között - jegyezte meg.
Az Európai Unió 2012. április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely jogszabály összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.
MTI

Szemléletváltás az EMNT-ben
Elsőrendű feladatának az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közötti világos határvonal meghúzását tekinti, jelentette ki hétfőn sajtótájékoztatón Cseh Gábor, az EMNT nemrég megválasztott megyei elnöke, aki szerint tiszta vizet kell önteni a pohárba, mert az elmúlt években – jogosan vagy jogtalanul – összemosták a két szervezetet.
Az elnök mindenekelőtt szemléletváltást ígér. Mint mondta, az EMNT civil tömörülés, a civil szervezeti tevékenységeket kell erősíteni, meg kell szólítani minden magyar embert, és a magyar tudat érvényesítése érdekében fog munkálkodni. Elmondta, hogy "stabilizálódott" a magyar állampolgárok klubja, havonta tartanak előadásokat neves előadók. A múlt héten Németh Zsolt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikaprofesszora tartott előadást a magyar korona sérüléseiről és átalakításairól, a következő klubnap meghívottja az oxfordi egyetem magyar származású professzora, Gróf László lesz, aki Magyar vonatkozású épületek Európában címmel tart előadást. Bejelentette, hogy további öt városban, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Nagyváradon és Nagybányán is beindították a magyar állampolgárok klubját. Ugyanakkor, magyarországi mintára, szorgalmazza az élsportolók és bajnokok klubjának a létrehozását. A klub tevékenységét szeptemberben szeretnék elkezdeni.
Vásárhelyi kártya
A Marosvásárhely–Zalaegerszeg Egyesület elnökeként – zalaegerszegi mintára – bevezetnék a marosvásárhelyi kártyát, amelynek tulajdonosa kedvezményesen léphetne be színházba, moziba, sportlétesítményekbe, strandra, illetve kedvezményesen vásárolhatna parkolójegyet, "hogy a marosvásárhelyi érezze, hogy a városhoz tartozik, és nemcsak adófizetője ennek a városnak, hanem ő is kap valamit a várostól". A Népújság kérdésére, hogy partner-e ebben a vásárhelyi önkormányzat, tárgyaltak-e a dologról, Cseh Gábor azt válaszolta, hogy most indítják el, és reméli, hogy partnerre talál a helyhatóságban és a helyi képviselőkben, mert ez politikai hovatartozástól függetlenül mindenkinek érdeke.
A következő időszak célkitűzése, hogy részt szeretnének venni a civil szervezetek vásárán, támogatókat keresnek a Petőfi- szobor talapzatának felújítására. Ezek mellett heti rendszerességgel jogi és mezőgazdasági tanácsadást szeretnének bevezetni. Ugyanakkor a Vásárhelyi forgatag című esemény megszervezésében is aktív szerepet szeretnének vállalni.
Ügyfélbarát környezetben
Kirsch Attila, a marosvásárhelyi Demokráciaközpont vezetője arról tájékoztatott, hogy átszervezték a honosítási irodát, "ügyfélbarát környezetet" szeretnének teremteni a hozzájuk fordulóknak. Módosították ugyanakkor a munkaprogramot, május elsejétől naponta 9-18 óra között fogadják az ügyfeleket. A várakozási időt is 30 napról 15 napra csökkentették. Elmondta, hogy mivel március 1-jétől új honosítási nyomtatványokat kell kitölteni, a régi honosítási okiratok leadási határidejét április 30-ig meghosszabbították. Azonban mindenkinek segítenek, aki adott esetben ezt a határidőt nem tudja betartani, jelentette ki Kirsch Attila.
Új szervezésben indul el a vidéki honosítás, tudtuk meg a továbbiakban, ami azt jelenti, hogy május elsejétől segítséget nyújtanak azoknak, akik vidéken szeretnének állampolgárságot igényelni. Kirsch Attila heti, Cseh Gábor havi rendszerességgel tart fogadóórát az elkövetkezendőkben.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely).

Egyedül nem megy (Tanácskozott az Autonómia Albizottság)
A felvidéki magyarság megmaradásának alapvető feltétele az autonómia – jelentette ki Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának keddi budapesti ülésén. A romániai magyarság képviselői a három szervezet három egymástól különböző európai polgári kezdeményezését ismertették. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke közölte: a kisebbségvédelmi jogalkotást célzó, aláírásgyűjtést kezdeményező javaslatukat előzetes véleményezésre beterjesztették az Európai Bizottság jogi főosztályához, a választ egyelőre még várják. Az erdélyi politikus hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyarság, hanem minden Európában kisebbségben élő nemzetiség ügyéről van szó. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta, hogy az ő javaslatuk nem elsősorban a székely autonómiáról szól, és olyan kisebbségi szabályozási csomagot dolgoztak ki, amely konkrét jogi aktusokat kér az őshonos kisebbségek és a regionális nyelvek védelme érdekében. Európában százmillióan tagjai őshonos nemzeti kisebbségnek, azaz minden hetedik európai polgár valamely kisebbséghez tartozik. Emellett mintegy negyvenmillióan beszélnek más nyelvet, mint az adott ország hivatalos nyelve. Jelezte: 2013 júniusában indítják el hivatalosan is kezdeményezésüket. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kiemelte: javaslatuk a régiók felől közelít, és szeretnék Székelyföld kérdését európai kérdéssé tenni. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke ehhez azt tette hozzá, ha együtt tudnának lépni, kifelé az lenne az üzenet, hogy nincs széthúzás a magyarság szervezetei között – jegyezte meg. A tanácskozásnak kiemelt témája volt a felvidéki magyarság helyzete, Berényi József úgy fogalmazott: nem lehet senkinek sem érdeke, hogy ez a közösség megszűnjön, és épp a népességfogyás miatt teljesen legitim kérés az autonómia. Berényi József egyetértett azokkal a véleményekkel, miszerint Európában nincs hatékony kisebbségvédelmi modell, és amiket a 90-es években kitaláltak, azok ma már nem működnek. Duray Miklós felvidéki politikus kiemelte: ha önmagukban nem erősödnek meg, hiába lesz változás az európai közgondolkodásban, nem mennek semmire. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a felvidéki magyarok saját erejükből nem tudják majd kiharcolni az önkormányzatiságot. Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője arról beszélt, hogy az autonómiáról szóló párbeszédnek Szlovákián kívül akadálya nincs. Problémának látta ugyanakkor, hogy nincs a köztudatban, mit értenek alatta, mire jó, és sokszor nem eszközként, hanem végcélként tekintenek rá, a „csodavárás körébe” került ez a fogalom. Bárdos Gyula, a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete) elnöke célként jelölte meg, hogy a legfiatalabb generáció számára is nyilvánvalóvá tegyék az autonómia fontosságát, és az a közbeszéd tárgya legyen. Fontosnak tartotta, hogy a regionális választásokon is minél többen vegyenek részt, sok helyen ugyanis, ahol tömbmagyarság él, mégsem élnek a lehetőséggel, hogy magyar polgármester és magyar többségű képviselőtestület legyen. Csóti György (Fidesz), a bizottság alelnöke alapvető feltételnek nevezte, hogy a magyar kormány és a magyar politika támogassa az autonómiatörekvéseket, mint kiemelte: egy teljes Kárpát-medencei összefogás hozhat eredményt. Hangsúlyozta: ő a minden magyar felelős minden magyarért elvet vallja. Kalmár Ferenc (KDNP) azt mondta, hogy fontos, ne fáradjanak bele az autonómiáért folytatott küzdelembe. „Csináljuk tovább”, Magyarországon és a környező országokban egyaránt – szólított fel. A bizottság tárgyalt a különböző polgári kezdeményezések állásáról is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy).