A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem története –
A kolozsvári Bolyai Egyetem orvosi kara 1945-ban költözött Marosvásárhelyre, majd 1947-ben (nem kommunista, hanem királyi rendeletre) vált önálló, kizárólag magyar tannyelvű intézetté, mely az évek során jelentős szakmai tekintélyt vívott ki, és a Bolyai Egyetem után az erdélyi magyarság második legfontosabb felsőoktatási intézményévé vált. A román tagozatot 1962-ben Ceausescu telefonutasítására hozták létre, és ettől kezdve a gyakorlati oktatás vegyes csoportokban, román nyelven zajlott. Az elrománosítás a 80-as években igen erőszakossá és brutálissá vált, a rendszerváltás idején az oktatóknak csak egyharmada volt már magyar, míg a hallgatóknál az arány még rosszabb volt.
Az 1989-es változásokat követő eufórikus hangulat azt a remény ébresztette, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen valóban kialakulhat és önállóvá válhat a magyar tagozat. Az 1990 februári-márciusi sikertelen tárgyalásokat és ülősztrájkot követő marosvásárhelyi pogrom (melynek közvetlen kiváltó okai éppen ezen egyetemi események voltak) ezt a törekvést befagyasztotta, kialakítva egy számunkra előnytelen status quot. A csalódás hatalmas méreteket öltött, az elvándorlás az orvostanhallgatók és fiatal orvosok körében is fokozódott.
Bár a következő két évtizedben részeredmények néha születtek (pl. a külön beiskolázási számok, vagy a magyar dikok létszámának és részarányának növekedése – ez ma már megközelíti az 50%-ot), az oktatók számaránya tovább romlott (ma már csak 28-29%). A román többség ritkán engedélyezte tehetséges fiatal magyar oktatók felvételét, a ránk kényszerített rendszer a magyar oktatói utánpótlást esetlegessé és véletlenszerűvé tette. Ezzel párhuzamosan csökkent az egyetem presztizse is, az oktatói utánpólás legfontosabb kritériuma a balkáni-bizantin kultúrkörben elterjedt sógor-komasági rendszer lett.
Párhuzamosan a magyar tagozat oktatóinak a „leépítésével” zajlott az egyetem szakmai leépülése is. Bár a közelmúlt eseményeihez tartozna, itt említem meg, hogy egyetemünk általános orvosi és gyógyszerészeti kara a nemrégi besorolásnál B kategóriás minősítést kapott, a fogorvosi kar pedig egyenesen C kategoriás lett. Így fokozatosan elveszítjük a doktori iskolát, kevesebb minisztériumi támogatást kapunk egy diák után, és még az angol tagozaton is limitálták a beiskolázási lehetőségeket. A hat tradicinális romániai orvosi egyetem közül az utolsó helyre kerültünk, sőt a nemrég alapított egyetemek egy része is előttünk van. Pedig egykoron az ország legjobb (és nemcsak orvosi) egyetemei között voltunk számontartva. Ebből a helyzetből intézetünk – belátható időn belül – nem képes önerőből kilábalni, túl nagy a lemaradás. Az egyetlen kiút a négy magyarországi egyetem segítsége lenne, amit ők meg is ígértek (lásd alább), de ennek feltétele az önálló magyar tagozat létrejötte.
A közelmúlt eseményei
Az idén januárban megjelent, új romániai tanügyi törvény a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet (a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemhez és a marosvásárhelyi Művészeti – volt Színművészeti – Egyetemhez hasonlóan) multikulturális egyetemként határozza meg, és nemcsak lehetőséget ad a magyar (kisebbségi nyelvű) oktatás kifejlesztésére, önálló tanulmányi vonal vagy tagozat létrehozására (melyek un. departamentumok formájában működnének), hanem azt tételesen elő is írja (135. cikkely). Ezen cikkely kijelentő, és nem feltételes módot használ („se contituie” és nem „se poate constitui”, vagyis „magalakítandó”, nem pedig „megalakítható”). A törvény ugyan a departamentumok számát és megalakítását az egyetemi szenátusra hagyja (123. cikkely), de ugyanezen cikkely előírja azt is, hogy az egyetemi szenátus csak szigorúan a e törvényt betartva cselekedhet.
A tanügyi törvény hatályba lépését (február 8) követően román-magyar vegyes munkacsoport alakult meg, amely az új, ezen törvényhez igazodó egyetemi charta (belső működési szabályzat) kialakításán dolgozott. A román rektorhelyettes volt a román, prof. dr. Szabó Béla (az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese) pedig a magyar küldöttég szószólója.
A több hónapon át zajló tárgyalásokon kompromisszum látszott körvonalazódni, az új szervezeti felépítésben létrehozandó különálló román és magyar főtanszékek (a fent említett departamentumok) létrehozásában már-már senki sem kételkedett, sőt június elején a MOGYE oktatóinak opciójukat kellett kifejezniük, hogy melyik tagozathoz kívánnak tartozni (a hivatalos, erre felszólító irat szerint is azért, mert a 2011-2012-es tanévben már önálló magyar és román departamentumokban folyik majd az oktatás).
Azonban június 16-án az Orvosi Kari Tanácsban a román fél – arra hivatkozva, hogy a magyar tagozat a jelenlegi állapotában nem felel meg az ARACIS (a román egyetemi akkreditációs bizottság) követelményeinek és ez veszélyeztetné az Egyetem létét – elállt az addigi tárgyalások megegyezéseitől (leszavazva saját javaslatát!), és olyan chartát javasolt közvitára, amely a magyar tagozat létrehozásának útján semmilyen előrelépést nem jelentett az addigi állapothoz képest (sőt, visszalépést – lásd alább). Az egyetemi szenátus mélységesen csalódott magyar tagjai ezt követően távol maradtak a szenátusi gyűlésről, amely így döntésképtelennek bizonyult, és a június 20-ra újrahívott szenátusi gyűlést sem tisztelték meg jelenlétükkel. Bár a 38 tagú (elméletileg 39, de egy román professzor elhalálozott, és helyét nem töltötték be) egyetemi szenátus 13 magyar tagja távol maradt, és így a kétharmados jelenlétre nem volt lehetőség (ez a jelenlegi egyetemi charta szerint alapkövetelmény, hiányában a szenátus szavazásképtelen), a charta- tervezetet megszavazták (szerintünk így ez is törvénytelen).
A szenátus magyar oktatói időközben sajtónyilatkozatot fogalmaztak meg a történtekről, és a tanügyi törvény betartására irányuló törekvéseikhez támogatást kértek a Tanügyminiszterhez címzett levelükben, felhívva a figyelmet a törvény betűjének szellemiségét megtagadó törvénytelenségekre a MOGYE szenátusában.
A beadványra válaszként, a Tanügyminiszter (Daniel Funeriu) a MOGYE román és magyar vezetőiből álló küldöttséget fogadott július elején Kolozsvárott, de ezen találkozó leginkább a román félt erősítette meg céljai kivitelezésében (a miniszter egy szóval sem utalt az új charta- tervezet törvényellenes voltára, és kompromisszumot ajánlott, amit a jelenlevő román vezetők elutasítottak). A megbeszélésen az RMDSZ képviseltette ugyan magát, de nem a legmagasabb szinten, bár a magyar tagozat tagjai elvárták volna, hogy az oktatási kérdésekért is felelős – és így a Tanügyminiszter közvetlen feletteseként számon tartható – (amúgy hosszú ideig Marosvásárhelyen élő) magyar miniszterelnök-helyettes személyesen vesse be politikai befolyását.
Az új egyetemi charta végleges formájának az elfogadására hivatott szenátusi gyűlést július 22.- re tűzte ki a vezetőség (megelőzte ezt egy formai közvitára bocsájtás – a törvény ugyanis ezt is előírja). Közben az elhunyt szenátusi tag helyére új személyt választott a kari tanács, bár annak mandátumát később elfelejtették a szenátusban érvényesíteni (tehát újra illegalitás történt).
Ezen gyűlés is jól átgondolt forgatókönyv szerint zajlott. Előbb különböző szabályzatok, dokumentumok részletes megvitatására és elfogadására került sor, miközben a lényeget, a charta megvitatását és azon belül a magyar nyelvhasználat és önszerveződés lehetőségeinek (pontosabban újabb beszűkítésének) problematikáját a legvégére hagyták. A magyarok is részt vettek ezen gyűlés elején, ameddig (4 órán keresztül) fontos, de a magyar nyelvű oktatással szorosan össze nem függő döntések születtek.
Majd a román rektor kijelentette, hogy ő és társai egyetértenek a magyar tagozat létrehozásával, de nem lehetséges, mivel a törvényt be kell tartani (!!!). Márpedig a magyar tagozat jelenlegi állapotában nem kapna akkreditációt. (Amikor pártutasításra beindult a román oktatás a MOGYE-n, vajon megfelelt minden akkreditációs feltételnek? És ha van akarat és segítségnyújtás, akkor miért nincs pár évnyi türelem is, mialatt új oktatói állások létesítésével, a magyarországi egyetemek és oktatók szakmai segítségével, a kutatási eredmények és az előreléptetések kibontakoztatásával sikerül majd megfelelni a feltételeknek!? És ki a felelős a magyar oktatói vonal hiányosságaiért? – nos, ezekre a kérdésekre nem válaszolt...).
A 13 magyar egyetemi szenátusi tag újra kivonult a szavazásról (pontosabban egyikük bent maradt, és nemmel szavazott). De ezen charta-t, amely bizonyos helyeken még visszalépéseket is tartalmaz (eddig a magyar tisztségviselőket a magyar oktatók választották meg, ezentúl – bár számuk változatlan marad – közös szavazás alapján történik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a román többség a nekik tetsző látszat-magyarokat, magyar anyanyelvű románokat fog ezen tisztségekbe juttatni) nem fogadhatjuk el.
A legfrissebb fejlemény viszont egy pozitív lépés: A négy magyarországi orvosi egyetem (a budapesti, a pécsi, a debreceni és a szegedi) elfogadott egy hétpontos „Támogató Nyilatozatot”, amelyben vállalják, hogy megalakulása esetén, az önálló magyar oktatási egységnek oly mértékű segítséget nyújtanak, hogy az legkésőbb egy éven belül teljesíteni fogja az összes ARACIS kritériumot (és amelyek nagy többségének már e pillanatban – tisztán belső erőkből – is meg tudna felelni). A fenti „Támogató Nyilatozat” Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárnál megtalálható, és már eljuttattuk sok felelős RMDSZ vezetőnek is. Ezen nyilatkozat hatástalanítja az egyetlen, önálló magyar struktúrák elleni szakmai érvet is.
Jelentőség A MOGYE ügye nemzetstratégiai fontossággal bír, ez lévén a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem után a második legnagyobb állami magyar felsőoktatási intézmény Romániában. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megfogalmazásában az önálló magyar oktatási vonalak és egységek kialakítása a MOGYE- n „nemzeti minimum”, vagyis az RMDSZ-el és az MPP-vel való bármely esetleges egyezség alapfeltétele. Ugyanebben a szellemben nyilatkozott a jelenlegi, nemzeti budapesti kormány több felelős tagja is.
Az önálló magyar struktúrák megalakulása azonban nemcsak nemzeti, hanem szakmai szempontból is fontos, mert egyetemünkön nagyon „megállt az idő”. Fontos lenne távolodni egy süllyedő hajótól, és egy korszerű oktatási-kutatási-gyógyítási egységet hozni létre.
Megoldások Meglátásunk szerint a helyi (marosvásárhelyi) lehetőségek teljesen kimerültek (hasonlóan a helyi tárgyalópartnereink szavahihetőségéhez). A megoldás csak a politikától jöhet.
Jelenleg a minket kisemmiző, diszkriminatív és a hatályos román tanügyi törvénynek ellentmondó egyetemi Charta- tervezet arra vár, hogy a tanügyminiszter a törvényesség szempontjából véleményezze. Nagyon fontos lenne a politikai nyomás, hogy a tanügyminiszter nyilvánítsa törvényellenesnek (amire a kolozsvári egyeztető tárgyalás során kevés kézséget mutatott) – mert szerintünk az is, és küldje vissza átdolgozásra az egyetemnek. Ezen politikai nyomás lehet direkt a magyar kormánytól a bukaresti kormány irányába, vagy pedig indirekt úton, az RMDSZ irányába. Amúgy az kormányzati felelősséget viselő RMDSZ-nek kötelessége lenne a helyzetet megoldani, és erre – a kormányban vállalt szerepe miatt – eszköze is van.
Ugyanakkor jó lenne egy olyan törvénykiegészítő (vagy a törvény gyakorlati alkalmazását pontosító) tanügyminiszteri rendelet is, mely megalakítja a magyar egységeket (vonal, szekció, departamentumok), vagyis kiveszi ezen intézkedések végrehajtását az egyetemi szenátus kezéből.
Véleményünk szerint ritka történelmi pillanat (lehetőség) adódott, hogy megalakuljanak az önálló magyar oktatási struktúrák a MOGYE-n. Ez hosszabb időre biztosítaná a tervezhető fejlődést, és csak ez lehet hosszabb távon a garanciája a magyar nyelven történő és megfelelő szakmai színvonalú erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzésnek, és végső soron az erdélyi magyar ajkú lakosság egészségügyi ellátásának is.
A MOGYE magyar oktatóinak nevében
Prof. Dr. Brassai Attila, a MOGYE Általános Orvosi Kar tanszékvezető egyetemi tanára
Marosvásárhely, 2011. október 5.
Erdély.ma

A magyar orvosképzés védelmében tiltakoznak ma Marosvásárhelyen 
Közösen emlékeznek meg a magyar pártok, ma október 6-án Marosvásárhelyen. A rendezvényen jelen lesz Tőkés László az Erdély Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, aki felhívást intézett az erdélyi magyarokhoz, hogy ezen a napon a magyar orvosképzés megfojtása ellen is tiltakozzanak. 
„NE LEGYEN VÉRTANÚ A MAROSVÁSÁRHELYI ORVOSKÉPZÉS!” – ezzel a jelmondattal hívja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az október 6-dikai megemlékezésre a magyarokat a Székely Vértanúk postarérti műemlékéhez. 
„Vértelen küzdelem folyik, amelynek nincsenek olyan látványos áldozatai, mint az Aradi Vértanúk, de a végeredmény ugyan az: a pusztulás, a szabadság eltiprása. Ezért kell fellépnünk az erdélyi magyarság védelmében és érdekében ezen a napon.”- mondta Tőkés László, az EMNT elnöke. 
Duna Tv, Közbeszéd
Erdély.ma

Megemlékezés az összefogás jegyében
Vörösmarty Mihály Szózatával kezdődött és a magyar, illetve a székely himnusz eléneklésével ért véget az a rendezvény, amelyen tegnap délután a Székely Vértanúk emlékművénél közösen emlékeztek meg az erdélyi magyar pártok az aradi és a marosvásárhelyi vértanúkról.
Miután elhelyezték az emlékezés koszorúit, a tömeg az orvosi egyetem elé vonult, ahol a kerítésre 1500 szál szegfűt tűztek fel: fehéret a magyar oktatásért, sárgát a román oktatásért, és pirosat a vértanúk véréért.
Nem engedhetünk a ’48-ból, az ’56-ból és a ’89-ből
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke miközben "kezet fogott az RMDSZ-szel és a Magyar Polgári Párttal" elindította, hogy a szabadságharc hőseinek emléke a ma emberét is kötelezi, hogy kiálljon a szabadság mellett. Hangsúlyozta, a forradalmak, de különösen az 1989-es forradalom szellemiségét meg kell őrizni, meg kell védeni, különösen ma, amikor a magyar felsőoktatás "a tovább élő nacionál-kommunizmus vértelen támadásának, a többségi politika agresszivitásának áldozatává eshet. Az oktatási törvény félremagyarázásának nevezte, hogy az orvosi egyetem szenátusa az egyetemi autonómiára hivatkozva korlátozza a magyarok jogait. Az igazi autonómia nem jelenthet jogfosztást, jelentette ki, visszautasítva ugyanakkor a prefektus vádját, aki szerint a MOGYE magyar tagozatáért szervezett tiltakozó megmozdulás provokáció lenne. Nem mi provokálunk, minket provokálnak, mondta az EP alelnöke.
Zsigmond Barna Pál, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja a magyar kormány üzenetét olvasta fel.
Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke az összefogás szükségességét hangsúlyozta, amely ma is épp oly időszerű, mint volt 1848-ban, 1956-ban vagy 1989-ben. "Mi nem kérünk mást, nem kértünk mást ’90 óta, csak azt, hogy tartsa be mindenki a törvényeket, és biztosítsa minden nemzeti közösségnek a jogát, hogy a saját kultúráját, a saját anyanyelvét ápolja", jelentette ki, hozzátéve, hogy meg kell találni az összefogás módját, hiszen "ha mi összefogunk, lehet, hogy lesz valaki ellenünk, de legyőzzük". Kijelentette: a marosvásárhelyiek megszenvedtek a demokráciáért, ezért meg kell találni az összefogás módját, mert csak így lehet legyőzni azokat, akik a magyar közösség ellen akarnak fellépni.
Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere felhívta a figyelmet, hogy az aradi vértanúk a nemzet megmaradásáért adták életüket, ezzel példát mutatnak számunkra és erőt adnak a mindennapi küzdelmeinkhez.
Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke sajnálattal állapította meg, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még mindig harcolni kell a magyarság jogaiért a felsőoktatásban egy olyan egyetemen, amelyen egykor tiszta magyar nyelven folyt az orvosképzés, később két nyelven folyt az oktatás. "Ma pedig ott tartunk, hogy a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása ellen kell harcolnunk".
Kijelentette: példát kell mutatni Európának, hogy az erdélyi magyarság alkotó közösség, nem fog elveszni, élni fog.
Portik Vilmos, az EMNT elnökségi tagja feltette a kérdést, hogy vannak-e ma azokhoz hasonlók, akikre emlékeztünk, akik "felráznak bennünket a bóbiskolásból"? "Mi, akik most itt vagyunk, puszta jelenlétünkkel arról teszünk tanúbizonyságot, hogy képesek vagyunk az álomban ringadózókat felébreszteni". Marosvásárhelyen erre van szükség, mert hiába telt el két évtized a rendszerváltás óta, egyesek olyan jogok megvalósulását akadályozzák, amelyek már akkor is orvoslásra szorultak, harcolnunk kell azért, hogy az orvosi egyetemen érvényesítsék a törvényt, mondta egyebek között.
Kelemen Ferenc, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnöke szerint 22 évvel a rendszerváltás után, "semmit sem változott a helyzetünk, még mindig csak szaladunk az események után ahelyett, hogy alakítanánk őket". Mindezekért a két évtizedes elhibázott baloldali politikát okolta.
A keresztény történelmi egyházak nevében Nagy László unitárius püspökhelyettes szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozva, hogy megemlékezésre és tiszteletadásra gyűltek össze, mert "ünneplésre nincsen okunk", ha visszanézünk az elmúlt napokra és évekre. Rámutatott: a teherhordozás közös kell legyen, de valaminek a szellemében, a Krisztus törvénye szellemében, amely nem lehet más, mint az, amiről Pál apostol beszélt, hogy egymásra figyeljünk.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

MOGYE: lesz magyar intézet?
Átiratban szólította fel a tanügyminisztérium a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény chartájában – jelentette be csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az október 5-én keltezett dokumentumban a szaktárca összesen tizenhat pontban kéri az egyetemi alapszabály megváltoztatását. Eközben az aradi és székely vértanúkra emlékezők a postaréti vesztőhelynél megtartott ünnepség után 1500 szál fehér, sárga és piros szegfűt helyeztek el az egyetem kerítésénél.
Átiratban szólította fel a tanügyminisztérium a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény új chartájában – jelentette be csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az október 5-én keltezett dokumentumban a szaktárca összesen tizenhat pontban kéri az egyetemi alapszabály megváltoztatását.
Az átirat tételesen is előírja a charta 39. cikkelyének átfogalmazását, amely az új változat szerint úgy rendelkezne: az új oktatási törvény 135. cikkelye 1 bekezdése (b) pontjának valamint ugyanezen cikkely (3) bekezdésének megfelelően, a tanintézetnek önálló tagozatokból álló egyetemi struktúrát kell létrehoznia. A 36-os cikkely pedig egy olyan új bekezdés beiktatását kéri, amely kimondja a multikulturális egyetemek sajátos struktúrájának biztosítását és tiszteletben tartását. A minisztérium továbbá a charta 46. pontja 1. bekezdésének átfogalmazását is szükségesnek látja. A javasolt szövegváltozat egyértelműen leszögezi: az oktatási törvény 13. cikkelye 4. és 5. bekezdéseinek értelmében az egyetemen zajló elméleti oktatás, valamint a klinikai és szakmai gyakorlat román, magyar és angol nyelveken zajlik.
Mint ismeretes, az egyetemi szenátusban kétharmados többséggel rendelkező román pedagógusok a magyarság számára az eddiginél is kevesebb mozgásteret biztosító chartát szavaztak meg. Mindezt a magyar tanárok tiltakozása ellenére, akik meg sem jelentek a végső voksolásnál. Daniel Funeriu tárcavezető eredetileg csak néhány helyesírási hiba kijavítása végett küldte vissza módosításra a chartát.
Kincses: folytatni kell a tiltakozást
„Ezek után nem tehetünk mást, minthogy várjuk a szenátus újbóli összehívását és román kollégáink jóakaratát. Ők vagy fejet hajtanak a miniszteri utasítás előtt, vagy megpróbálják kijátszani, ez már csak tőlük függ” – fejtette ki a Krónikának Nagy Örs, az egyetem rektorhelyettese. A professzor nem tudott válaszolni arra, hogy mi történhet akkor, ha a román többségű szenátus mégsem hajlandó kiiktatni a chartából a magyarokat diszkrimináló passzusokat. Mint mondta, ha Daniel Funeriu utasítása nem elegendő, talán kormányrendeletbe kellene foglalni, így kötelezni az egyetemet a charta módosítására. „Függetlenül az oktatási minisztérium utasításától, nem szabad leállni, el kell indítani az egyetem elleni pert, ezáltal is nyomást gyakorolva a román többségű szenátus szélsőséges egyéneire” – vélekedett lapunknak Kincses Előd, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) ügyvédje. Az utóbbi két hónapban a RMOGYKE számos tiltakozási módszerhez folyamodott. „Ha nem lett volna ez a civil ellenállás, nem született volna meg a minisztériumi döntés. Itt még mindig nem szabad megállni, a törvény maradéktalan életbe ültetéséig harcolni kell” – fejtette ki Kincses. Szerinte nem csak az egyetemi szenátus román tagjai ártottak az ügynek; olyan felelős beosztásban lévő magyar személyek is hallatták a szavukat, akik szélsőséges megnyilvánulásoknak titulálták Ádám Valérián, a RMOGYKE titkárának tiltakozó akcióit.
Mint emlékezetes, az egyetem volt diákja és néhány társa hetek óta orvosi ruhában, narancssárga ernyővel sétál Marosvásárhely utcáin a magyarokat ért diszkriminációt hirdetve. Ezelőtt két héttel Ádámék egy hatalmas, aranyozott keretbe foglalt tablót cipeltek végig a városon, melyben az oktatási törvény 135. cikkelyének szövege szerepelt. Az „ajándékot” a MOGYE vezetőségének szánták, de az egyetemen őrző-védő szolgálatot teljesítő Gombos Security cég alkalmazottjai kitessékelték őket az intézmény udvaráról. Az utcán a helyi rendőrség emberei bírságolták meg Ádám Valériánt, és kobozták el tábláját.
Szegfűkkel az oktatásért
Marosvásárhelyen az október 6-ai megemlékezés is a MOGYE-ért való tiltakozás jegyében zajlott: az aradi és székely vértanúkra emlékezők a postaréti vesztőhelynél megtartott ünnepség után 1500 szál fehér, sárga és piros szegfűt helyeztek el az egyetem kerítésénél. Fehéret a magyar nyelvű oktatásért, sárgát a románért, illetve pirosat a vértanúkért. A megemlékezésen, melyet a nagyszámban megjelent közönség elégtételére első ízben szervezett közösen a három magyar párt, valamennyi felszólaló úgy idézte fel a magyar szabadságért kivégzett mártírok emlékét, hogy közben az anyanyelvű orvosképzést érő diszkriminációt is szóvá tette. Mindhárom magyar párt szónoka a saját alakulata közreműködésének tulajdonította a minisztériumi lépést, Borbély László az RMDSZ közbenjárását, Tőkés László EMNT elnök a civilek és a történelmi egyházak összefogását hangsúlyozta. A RMOGYKE aktivistái kétnyelvű transzparensekkel jelezték, hogy a tanügyi törvényt nem vitatni, hanem végrehajtani kell, és a magyar intézetek létrehozását követelve.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Évforduló – Tiltakozás az anyanyelvű oktatás elsorvasztása ellen
Az aradi vértanúk üzenete különösen időszerű a romániai magyarság számára most, amikor a romániai magyar egyetemi oktatás terén korlátozni akarják a magyarság jogait – ez a közös gondolat fogalmazódott meg Marosvásárhelyen a nemzeti gyásznap alkalmából rendezett megemlékezésen.
Az esemény egyben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű oktatásának elsorvasztása elleni tiltakozás volt, amit az RMDSZ, az EMNT és az MPP közösen szerveztek meg. Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke sajnálattal állapította meg, hogy a romániai magyar felsőoktatás területén még mindig harcolni kell a jogokért. Emlékeztetett arra, hogy egykor a marosvásárhelyi orvosi egyetemen még magyar nyelven folyt az oktatás, később döntöttek úgy, hogy román nyelven is tanítanak, ma pedig ott tartunk, hogy a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása ellen kell harcolni.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke úgy fogalmazott: a szabadságharc hőseinek emléke a ma emberét is kötelezi arra, hogy mindig kiálljon a szabadság mellett. Utalt 1956-ra, de elsősorban az 1989-es romániai forradalomra. Ez utóbbinak a szellemiségét még mindig meg kell védeni, most éppen a magyar felsőoktatás terén – tette hozzá. – Ne hagyjuk, hogy a magyar felsőoktatás ügye áldozatául essen a továbbélő nacionálkommunizmus vértelen támadásának, a többségi politika agresszivitásának – hangsúlyozta az EMNT elnöke.
Az EP alelnöke visszautasította Marius Paşcan Maros megyei prefektusnak azt a vádját, miszerint a MOGYE magyar tagozatáért szervezett megmozdulás „provokáció” lenne. Felhívta Paşcan figyelmét arra, hogy a gyülekezési jog, a szólásszabadság csak a diktatúrákban nevezhető „provokációnak”. Örömmel vette tudomásul, hogy a tanügyminisztérium az oktatási törvény tiszteletben tartására szólította fel az egyetem szenátusát.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke beszédében azt tekintette az aradi vértanúk legfőbb üzenetének, hogy össze kell fogni, fel kell sorakozni egy eszme mögé. Felhívta a figyelmet: ha az RMDSZ nem lenne a parlamentben és a kormányban, nem születhetett volna meg az oktatási törvény.
A megjelentek között 1500 piros, fehér és sárga szegfűt osztottak ki. A résztvevők az egyetem épülete elé vonultak, és a virágokat az intézmény kerítésére tűzték, a sárga szegfűt a román oktatás, a fehéret a magyar oktatás, a pirosat pedig a szabadságért kiontott vér jelképeként.
Szabadság (Kolozsvár)

Nem alkuszunk! – Eredményes magyar összefogás a magyar ügyért
Országos központi rendezvényként kezelte az október 6-i marosvásárhelyi megemlékezést az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt, hiszen az aradi és a székely vértanúk előtti tiszteletadás mellett a magyar orvosképzés elsorvasztása ellen is szükség volt és van az összefogásra.
A három romániai magyar politikai alakulat által, a postaréti vesztőhelynél megtartott rendezvény a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatát ért törvényellenességekkel szembeni tiltakozás jegyében zajlott. Mint ismeretes, az egyetemi szenátusban kétharmados többséggel rendelkező román pedagógusok a magyarság számára az eddiginél is kevesebb mozgásteret biztosító chartát szavaztak meg. A több hónapja tartó, széleskörű tiltakozás eredményre vezetett: a tanügyminisztérium csütörtökön átiratban szólította fel az egyetem szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény chartájában. Az október 6-i rendezvény szónokainak központi gondolata ebből kifolyólag a romániai magyar oktatást érintő diszkrimatív intézkedések voltak. Beszédet mondott többek között Tőkés László EMNT-elnök Csegzi Sándor RMDSZ-es alpolgármester, Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul, Portik Vilmos, az EMNT Marosszéki Szervezetének elnökségi tagja, Kelemen Ferenc, a Maros megyei MPP elnöke.
„Nem engedhetünk a ’48-ból, az ’56-ból, a ’89-ből. A tiltakozás helyes és méltó, hogy ilyenformán vállaljuk elődeink hőstetteit, és ekképpen folytatjuk szabadságharcukat. A vértanúk életükkel fizettek a szabadságért, és a magyar nyelvű oktatásért is, ezért nem hagyhatjuk, hogy a továbbélő nacionálkommunizmus érvényesüljön. Miközben Marosvásárhelyen, a Fekete Március városában Guşă- és Păunescu-szoborral hadakozunk, addig Sopron megelőzött, és szobrot állított Sütő Andrásnak. Mi most Sütő András kivert szemével nézzük a világot, de megmaradt szemével is éberen figyelnünk kell, és nyilvánvalóvá tenni: nem alkuszunk, békés küzdelmünket tovább folytatjuk. Marius Paşcan prefektus szerint provokáció a mai tiltakozás, de üzenem neki: a gyülekezési jog, a szólásszabadság érvényesítése csak diktatúrában számít provokációnak. Inkább a törvény félreértelmezése és a jogaink csorbítása számít provokációnak. Nem mi, hanem ők provokálnak. Mérsékelt és óvatos köszönetet mondok a tanügyminiszternek, hogy elrendelte az orvosi egyetem chartájának a helyreállítását, de ez nem természetszerűen, önmagától történt meg, és az időpont sem véletlen. A magyar összefogás meghozta első gyümölcsét”– fogalmazott az EMNT elnöke, az Európai Parlament alelnöke, Tőkés László.
Hozzátette, a betegek nyelvi jogainak érvényesülése is sérül a magyar orvosképzés elsorvasztásával, és annak ellenére, hogy 2003. január 29-étől törvény tiltja a betegek hátrányos megkülönböztetését és az ország hivatalos nyelve ismeretének hiányában kötelező a beteggel anyanyelvén beszélni, ez még mindig nem valósul meg maradéktalanul. „Ez a régió csak akkor lesz sikeres, ha összefogunk. Kezetfogunk az RMDSZ-szel és az MPP-vel, mert mindenki a mi nemzetünk része. Harcoljatok a fiatalokért, az egyházatokért, az iskolátokért, ne féljetek tőlük”– szólt az egybegyűltekhez Tőkés László, majd a 1500 szál szekfűt helyeztek el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kerítésén; fehéret a magyar nyelvű oktatásért, sárgát a román nyelvű oktatásért, vöröset pedig a 13 aradi – Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly – és a 3 székely – Török János, Gálffy Mihály, Horváth Károlyra – vértanú kiontott véréért.
erdon.ro

Bántják a magyart
Nem tudni, mit ért meg a nagyváradi vagy netán a kolozsvári ember mindabból, ami ezekben a hetekben és napokban a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem körül történik. A lényeget bizonyára leszűrik: a többnyelvű felsőoktatási intézmény román vezetősége megakadályozza, hogy a magyar diákok és tanárok közössége törvény adta jogaival élhessen. A kevésbé tájékozottakhoz azonban csupán a történések lecsupaszított üzenete juthat el: „Marosvásárhelyen ismét bántják a magyarokat!” Vélhetően ezzel az üzenettel sikerült autóbuszokra szólítania tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak azt a több tucat székelyföldi embert is, akik Marosvásárhelyre siettek a MOGYE-n kialakult helyzet ellen tiltakozni.
Nem tudni azt sem, mit ért meg az átlagos román ajkú marosvásárhelyi abból, hogy székelyföldieket szállító autóbuszok parkolnak le a központban. Idősebbjének azonban a hideg futkoshat a hátán, ha eszébe jut, hogy húsz évvel ezelőtt a buszoztatásnak nagy divatja volt a városban. Akkor görgényvölgyi és hodáki románok, majd székelyek érkeztek „rendet teremteni” Marosvásárhelyre, és vérontás lett a vége. Nem maguktól mentek, vitték őket, és hogyne mentek volna, hiszen a hívó szó az volt, mint most: „bántják a nemzettársaitokat!”. Tegnap nem ismétlődött meg a húsz évvel ezelőtti tragédia Marosvásárhelyen. Talán éppen azért, mert a helybéli románokat inkább a hideg rázta, nem a vérük forrt a székely buszok láttán.
Ha azonban a tragédia bekövetkezik, a tegnapi demonstráción jelenlévő magyar politikai szervezeteket terhelte volna a felelősség.
Az RMDSZ-t azért, mert egyáltalán nevét adta a székelyeket buszoztató rendezvényhez. Másrészt azért, mert – bár kormányon van –, túl későn, csak az utolsó pillanatban vette rá az oktatási minisztériumot annak az átiratnak a megfogalmazására, amely a törvény betartására szólítja fel a MOGYE vezetőségét. Ez érthetetlen, hiszen azt már augusztusban tudni lehetett, hogy a felsőoktatási intézmény chartája nem veszi figyelembe a multikulturális egyetemekre érvényes előírásokat. Az EMNT felelősségét kár is részletezni. Tőkés Lászlóék szervezete és pártja már most megmutatta, számukra semmi sem drága, ha az RMDSZ-szel kell versenyt futni a magyar szavazatokért. Talán még a buszoztatott székelyek vére sem.
Cseke Péter Tamás
Új Magyar Szó (Bukarest)

"Előrelépést jelent a Fidesz koncepciója"
Nemzetpolitikai szempontból a Fidesz-frakció választási koncepciójának legfontosabb része, hogy a határon túli magyarságot is bevonja a szavazók körébe – mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökségi tagja MTI birtokába került dokumentumban foglaltakat elemezve.
Borbély Zsolt Attila úgy vélte: ha megvalósul a Fidesz koncepciója, azzal a Kárpát- medencei közös magyar akaratképzés a fikció síkjáról jogi síkra kerül. A politológus, aki egyike az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozását kezdeményező kilenceknek, úgy vélte: ez fontosabb annál, hogy melyik politikai erő győzedelmeskedik az egyes választásokon.
"Fontos, hogy a Kárpát-medencei magyarság közösen mozogjon, közösen fogalmazza meg a maga politikai véleményét" – hangsúlyozta az elemző, aki nem tartotta kizártnak, hogy a lépéssel a most kormányon lévő pártok annyi szavazatot veszítenek az anyaországban, mint ahányat a határon túl nyernek.
Azzal kapcsolatban, hogy a határon túli magyarok csak az országos listára adhatnák le voksaikat, azt mondta: szerencsésnek tartaná, hogy az egész Kárpát-medence és azon részei, ahol számottevő magyarság él, arányosan fel legyen osztva egyéni választókerületekre, de ezzel együtt a koncepciót az eddigi gyakorlatnál lényegesen jobbnak tartja.
A Fidesz koncepciója szerint a 200 fős parlamentet egyfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat- visszaszámláló elemekkel kombinált választási rendszeren keresztül választhatják meg, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.
A koncepció értelmében a továbbiakban is két szavazattal rendelkezik minden Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgár. Ha a választópolgár a magyarországi választójegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjelöltre, egyet pedig országos listára adhat le. Ha pedig a nemzetiségi választói névjegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot az egyéni választókerületi országgyűlési kép-viselőjelöltre, egyet pedig a kedvezményes nemzetiségi jelöltre adhat le.
A koncepció szerint tehát megszűnnének a jelenlegi területi (19 megyei és 1 budapesti) listák, és helyüket az országos lista venné át.
A Fidesz tervei szerint emellett a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok megkapják a magyarországi választójogot, amellyel a magyarországi országos listára szavazhatnak.
A tervezet másik újdonsága, hogy bevezetné a nemzetiségi választójogot: vagyis a kisebbségi névjegyzékben szereplő állampolgárok szavazhatnak a nemzetiségi listákra.
Népújság (Marosvásárhely)

MOGYE: a szenátuson a sor
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatóival tanácskozott a hétvégén Markó Béla miniszterelnök helyettes és Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. A találkozóra azután került sor, hogy a múlt héten az oktatásügyi tárca átiratban figyelmeztette az egyetem szenátusát a magyar intézetek megalakításának kötelezettségére.
Mint arról hírt adtunk: csütörtökön, az aradi vértanúk napján több száz szegfűt helyeztek el az RMDSZ, az EMNT, az MPP és az EMNP közös megemlékezésén részt vevők az egyetemnél, így tiltakozva az ellen, hogy a magyar intézetek megalakítása hónapok óta késik.
Borbély László lapunk érdeklődésére elmondta, az egyeztetésen ismertették az érintettekkel, hogy milyen stádiumban van az új egyetemi charta életbe léptetése. A hétvégén elhangzott: az RMDSZ képviselői tárgyaltak a tanügyminiszterrel a vitás kérdésekről.
A magyar tanárok, az egyetem magyar vezetése, a szenátusi tagok úgy vélik, az oktatási tárca leirata kötelező érvényű, ezért a szenátusnak lépnie kell, a régóta várt intézkedés már nem odázható el. Borbély emlékeztetett: pontos ütemtervet kértek az intézetalapítással kapcsolatban, hiszen a tanév elkezdődött, az adminisztratív átalakítás nem tűr halasztást. „Vannak technikai kérdések, amelyeket tisztázni kell, például a katedrák elosztása, de ez már az egyetem belső döntéshozását illeti” – fogalmazott az RMDSZ politikai alelnöke.
Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusának tagja az ÚMSZ-nek elmondta: a szenátus várhatóan egy-két héten belül összeül. Constantin Copotoiu, a MOGYE rektora a sajtónak azt nyilatkozta az oktatási tárcának a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmény utasításával kapcsolatban, hogy elsősorban technikai akadályai vannak a magyar kar létrejöttének: például nincs elég tanár, aki taníthatna. Borbély erre reagálva úgy fogalmazott, az ilyen problémákat az egyetemnek kell kezelnie.
„A politika megtette a maga feladatát, ha igénylik az érintettek, bármikor egyeztethetünk, de most a MOGYE vezetésének kell lépnie” – fogalmazott az RMDSZ politikai alelnöke.
Antal Erika
Új Magyar Szó (Bukarest)

Vass Levente az RMDSZ jelöltje a marosvásárhelyi polgármester-választásra
Ma este eldőlt, hogy Vass Leventét jelöli az RMDSZ a marosvásárhelyi polgármester-választásra: 44 szavazatával szemben Csegzi Sándor alpolgármester 28 voksot tudott összegyűjteni a városi szervezet bővített választmányi ülésén.
Vass Levente a marosvásárhelyi magyarság közös jelöltje lehet 2012-ben, miután indítását az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács támogatja. Most már csak a Magyar Polgári Párt döntésén múlik, hogy megvalósul-e a teljes magyar egység Marosvásárhelyen.
Erdély.ma

Bemutatták a Mikó Imre Terv vitairatát a MÁÉRT-on
Bemutatták a Mikó Imre Terv vitairatát a MÁÉRT gazdasági szakbizottságának budapesti ülésén az Országházban. Jakabos Janka, a Mikó Imre Terv koordinátora beszélt a terv keletkezéséről, az EMNT szerepéről a tervezés folyamatában és röviden ismertette a terv három pillérét: a stratégiát, az operatív programokat és a terv megvalósításához szükséges intézményrendszert, a MÁÉRT tagjai előtt.
A több mint 30 fős ülést Szathmáry Kristóf belgazdasági államtitkár nyitotta meg és már köszöntő beszédében szimbolikus jelentőségűnek nevezte a gazdasági tárcában történt átalakításokat, amely eredményeképpen a határon túli magyar régiók a belgazdasági államtitkársághoz kerültek. A Mikó Imre Terv vitairatát minden tag kézbe kapta és a Wekerle tervvel együtt, mint közös kárpátmedencei gazdaságfejlesztési törekvést mutatták be a résztvevőknek. A belgazdasági államtitkár a Mikó Imre Tervet zászlóshajónak nevezte, amely példa értékű kell legyen más régiói számára is.
A terv pozitív fogadtatást kapott, sokan méltatták a jelentőségét, és kifejezték igényüket a jövőbeli együttműködésre. Répás Zsuzsanna államtitkár asszony a BGA új vezérigazgatóját mutatta be és hangsúlyozta a résztvevők véleménynyilvánításának fontosságát a procedurák kialakításában és tökéletesítésében.
Az ülést a képviselők hozzászólásai után zárták.
EMNT sajtóiroda
Erdély.ma

Tőkés: az erdélyi magyarság felelőssége, hogy vállalja identitását a romániai népszámláláson
Az erdélyi magyarság felelőssége, hogy vállalja identitását a hamarosan kezdődő romániai népszámláláson, és ne folytatódjék számbeli apadása - mondta szombaton este Zilahon elhangzott beszédében Tőkés László.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke az EMNT és a nemrég bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) népszámlálási kampányának zárórendezvényén fejtette ki gondolatait.
A koncerttel egybekötött ünnepségen Tőkés László az MTI-nek elmondta: az erdélyi magyar politikai és közélet túlságosan Kolozsvárra és Székelyföldre összpontosította a figyelmet, Magyarországon egyenesen azt hiszik sokan, hogy Erdély és Székelyföld egymás szinonimája. Ezért tartották a Szilágyságban, Zilahon a kampányzáró rendezvényt - mondta -, mert ez a helyszín tipikus áldozata volt a Ceausescu-rendszer homogenizációs politikájának. Ennek nyomán fokozatosan elrománosították a Szilágyságot, Zilahra valóságos demográfiai csapást mértek - mondta az EMNT elnöke, emlékeztetve: 1910-ben az ottani magyar lakosság még 75 százalékot, 1992-ben viszont már csak 20 százalékot tett ki. Eközben a román lakosság létszáma jelentősen nőtt, nagyrészt a betelepítések eredményeként, vagyis a demográfiai arányok mesterséges megváltoztatásának európai normákba ütköző folyamata ment végbe - állapította meg Tőkés László.
A rendezvényen elhangzott beszédében az EMNT elnöke hangsúlyozta: a mostani népszámlálás idején "össze kell gyűjteni az erdélyi magyarság maradékát", amely nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt két évtizedben is. Ennek érdekében az EMNT szövetséget keresett a Romániai Magyar Demokrata Szövetségben, a civil szférában és az egyházakban.
Tőkés felhívta a figyelmet a magyarság felelősségére is.
"Saját felelősségünk, hogy vállaljuk-e identitásunkat, vagy a magyarság kivándorol, beolvad, és folytatódik e közösség természetesnek egyáltalán nem mondható apadása" - mondta.
A mostani népszámlálásnak Tőkés szerint az az eszmei célja, hogy felmérhessék: Erdélyben a magyarság képes lesz-e az önépítkezés útján újból talpra állni, kiharcolnia jövőjét.
A rendezvényen bejelentették, hogy az EMNT történelmi pályázatot hirdet, amelynek célja, hogy feltárják Zilahnak és általában a Szilágyságnak a román homogenizációs politika által okozott pusztulását.
Az ünnepség másik szónoka, Gergely István, a csíksomlyói Csibész Alapítvány elnöke beszédében hangsúlyozta: "Isten ébresszen öntudatra bennünket, ébredjünk rá arra, hogy kik vagyunk. Ébredjünk rá arra, mit jelent az, hogy egy közösség tagjai vagyunk" - mondta, hangsúlyozva: nem szabad hagyni, hogy ez a közösség pusztán csak "tömeggé" váljon.
A közönség a beszédek után a magyarországi Tabáni István és a kézdivásárhelyi László Attila koncertjét hallgatta végig.
A szervezők az MTI-nek elmondták: az EMNT-EMNP a népszámlálási kampánya során első hullámban 340 000 kétoldalas szórólapot, majd második hullámban egy négyoldalas "népszámlálási útmutatóból" százezer darabot juttatott el az erdélyi magyarok számára. Több ezer plakáton hívták fel a polgárok figyelmét a szerintük nemzetpolitikai fontosságú népszámlálásra, ezek között több száz kétnyelvű plakátot is találunk, amelyeket szórványban, illetve az úgynevezett peremvidékeken ragasztottak ki. A kampányban felhasználták az internet által biztosított lehetőségeket is, különösen a Facebook-ot.
Garzó Ferenc
MTI

Számbavétel után
Végzik dolgukat az erdélyi magyar politikai alakulatok, szervezetek – az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt, a Székely Nemzeti Tanács –, ritkán tapasztalt egyetértésben biztatják magyarságuk vállalására közösségünk tagjait.
A szlogenek, a módszerek, az eszközök különböznek, az üzenet azonban egybecseng: a népszámlálás eredményétől függnek anyanyelv-használati jogaink, nemzeti identitásunk kinyilvánítása határozza meg kulturális intézményeink, iskoláink, egyházaink jövőjét.
De talán ugyanennyire fontos az esemény kevésbé konkrét, kevésbé számszerűsíthető vetülete: az összetartozás-élmény, a hovatartozásunk megvallásának közösségépítő jellege, amelyből erőt meríthetünk az október 31-e utáni időszakra is. Mert a lajstrombavétel ugyan csak október 20. és 31. között zajlik, jogainkért, intézményeinkért, megmaradásunkért azonban ezt követően is küzdenünk kell, és ez bizony jóval nehezebbnek ígérkezik a mostani megszámláltatás próbájánál. Bár örvendetes, és az erdélyi magyar politikai szervezetek bölcsességét bizonyítja, hogy felismerték és elutasították a román hatalomnak a regionális identitások álcájába bújtatott megosztási szándékát, vezetőinknek a több fronton zajló kampány után a nemzeti identitásunk megőrzésében fontos kérdésekre kellene végre összpontosítaniuk.
Mert hiába a több tízezer szórólap, több honlap, az információterjesztés számtalan módozata, ha a magyarság fogyását okozó tényezőket nem tudjuk megszüntetni, ha nem tudjuk felmutatni a jobb élet esélyét a fiataloknak, ha nem tudunk megfelelő feltételeket teremteni itthoni boldogulásukhoz, hogy ne legyenek kénytelenek szülőfüldjükről elvándorolni. Hiába minden kampány, ha a bukaresti hatalom csábításában lemondunk az asszimiláció elleni határozott fellépésről, ha néhány miniszteri székért cserébe a nemzeti megmaradásunkat garantáló közösségi jogokat, autonómiakérésünket már szóba sem hozzuk. Szélmalomharccá válhat a következő népszámláláson minden, magyarságunk vállalásáról szóló felhívás, ha kormányból sem tudjuk biztosítani például a magyar felsőoktatás önállóságát, vagy hatalmi eszközök révén sem tudjuk kimozdítani a holtpontról a belső anyaországként emlegetett Székelyföld gazdaságát.
A következő napokban megszámláltatunk. A néhány év múlva esedékes újabb népszámlálási kampány sikerét azonban csak az biztosíthatja, ha e számbavételt vezetőink őszinte számadása követné.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ: nincs titkos egyezség a PDL-vel Marosvásárhelyen
Cáfolta hétvégi sajtótájékoztatóján Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke azokat a sajtóinformációkat, miszerint a szövetség olyan titkos egyezséget kötött a PDL-vel, melynek értelmében az alakulat 2012-ben Dorin Florea jelenlegi polgármestert támogatná, cserében pedig a demokraták Lokodi Edit Emőkét segítenék abban a törekvésében, hogy megőrizze a megyei önkormányzat élén betöltött tisztségét. Marosvásárhelyen nem csak újságírói, RMDSZ-berkekben is egyre hangsúlyosabban terjed a hír, miszerint az érdekvédelmi képviselet felső vezetői politikai alkut kötöttek volna koalíciós partnereikkel.
„Én nem tudok erről az alkuról, mely a polgármesteri tisztség megbundázását célozná. Nem is akarunk ilyesmibe belemenni, de erről mind a PDL vezetőit, mind Dorin Floreát meg lehet kérdezni” – cáfolta a rosszindulatú pletykáknak tartott híreket Kelemen.
Mint hangsúlyozta: nem igaz, hogy az RMDSZ feláldozná Vass Leventét, akinek jelölését csütörtökön este fogadta el a városi szervezet bővített választmánya. „Mi hiszünk abban, hogy Vass Levente az az ember, aki visszaszerezheti a polgármesteri széket. Ehhez megvan minden adottsága” – szögezte le a megyei elnök, aki 2004-ben maga is versenybe szállt a románság körében rendkívül népszerűnek bizonyuló, de a magyaroktól is jelentős mennyiségű szavazatot szerző Floreával.
A vásárhelyi szervezet elnöke, Benedek István, aki a múlt heti szavazáson megvallása szerint semlegesen szavazott a Vass Levente és Csegzi Sándor közötti választáson, most kijelentette, hogy éppen egy ilyen jelöltre van szükség a változáshoz. „Meggyőződésem, hogy Vass sok román szavazót is a maga pártjára állít” – jelentette ki.
A román nemzetiségű választópolgárok „meghódításáig” az RMDSZ-nek és jelöltjének a másik két magyar alakulattal kell kiegyeznie.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, amely lényegében Vasst javasolta, a hét végén már bizonyos feltételekhez kötötte a fiatal orvos-politikus támogatását. „Teljesen természetes, hogy feltételeink legyenek – nyilatkozta lapunknak Jakab István megyei elnök. – Viszont nem a tisztségek képezik az alku tárgyát, hanem a jelölt programja”. Jakab szerint Vass Leventének, azon túl, hogy jó városgazdának kell bizonyulnia, mindenképpen az RMDSZ eddigi jelöltjeinél vagy tisztségviselőinél hangsúlyosabban fel kell vállalnia a magyar közösség érdekeit.
A Magyar Polgári Párt, melynek a képviselői a múlt héten még azt hangoztatták, hogy semmiként nem tudnak felsorakozni egy RMDSZ-es pártkatona mögött, csak azzal a feltétellel állnának ki Vass mellett, ha ő megméretkezik és megnyeri a magyarság körében szervezett előválasztásokat. „Közös jelöltet csak előválasztások után tudunk támogatni. Akkor is csak abban az esetben, ha felvállalja a programunkat, és a szavazólapon meg rajta lesz mindhárom alakulatnak a jelvénye” – kötötte ki Kiss István, a szervezet országos alelnöke.
Kérdésünkre, hogy vállalna-e egy esetleges közös megmérettetést, Vass Levente úgy vélte, erről még korai tárgyalni. Kelemen Atilla RMDSZ-elnök azonban határozottan kijelentette, hogy „a szövetség ajánlata az, hogy a másik két párt is mérje fel jelenlegi erejét és sorakozzon fel az RMDSZ és Vass Levente mögött”.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés László sajtóirodája: „minden székely magyar"
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt közös szombati népszámlálás-kampányzárója után vasárnap délben elküldtünk néhány rövid kérdést Tőkés László elnök úrnak – a sajtóirodája révén, természetesen.
Az elnök úrhoz intézett kérdéseink egyike így szólt:
- Van-e tudomása az alábbiakról: a népszámlálás kódkönyve szerint mindenki magyarként (1100 – maghiar) fog megjelenni az összesítésekben, akinek a kódja 1101 (maghiar), 1102 (ungur) és 1103 (secui)? Ezt a bekódolást minden számlálóbiztos egyénileg kell elvégezze, annak alapján, amit a nyilatkozó jelenlétében a kérdőívbe betűvel, golyóstollal beírt. Az esetleges hamis bekódolás büntetőjogi felelősséggel jár, okirathamisítás besorolással.
Ma végre kaptunk egy rövid választ az irodától: „Nem minden magyar székely, de minden székely magyar – ez a logika."
Köszönjük! 
Erdély.ma

Létrejön-e a teljes egység Partibumban?
Az összefogás fontosságát hangsúlyozták a Magyar Parlament Nemzeti Összetartozás Bizottságának (NÖB) mai kihelyezett ülésén Nagyszalontán. Potápi Árpád, a NÖB elnöke az ülés elején kijelentette: a bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy közösen lehessen jobbítani a magyar nemzet sorsán.
Bár a Nemzeti Összetartozás Bizottság kihelyezett ülésén minden felszólaló hangsúlyozta az összefogás fontosságát, mégsem volt politikai felhangoktól mentes a szerdai bizottsági gyűlés. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke beszédében hangsúlyozta: a Partium és a Székelyföld két különböző sajátosságokkal rendelkező régió, ami azt jelenti, hogy előbbiben nem lehet ugyanazokat a politikai, társadalmi kritériumokat alkalmazni, mint az utóbbiban. Hangsúlyozta: a Székelyföldön elképzelhető több magyar politikai szervezet versengése, de „aki a Partiumban megosztja a magyarságot, az a román pártokat támogatja. A rögtön utána felszólaló Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi szervezetének megbízott elnöke kijelentette, hogy az előtte szóló Szabó Ödön rózsaszín szemüveget tett a bizottság szemére. Kifejtette: míg régebben egymillió szavazatot kapott a romániai magyar érdekvédelmi szervezet, addig ez a szám mára négyszázezerre csökkent. „Van még mit tenni, és erre lennénk itt mi, akik más úton akarunk eljutni ugyanoda – fogalmazott Zatykó Gyula, kijelentve, hogy készek az együttműködésre azokkal, akik nemzetben gondolkoznak, de nem tárgyalnak a korruptakkal és a volt besúgókkal.
Integráció in integrum
A felszólalók sorában Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke kifejtette, el kell jussunk odáig, hogy megvalósuljon az integráció in integrum, azaz a teljes egység, mert akkor a románok is másképp viszonyulnának a magyarság kérdéseihez, mint amilyen például a restitúció ügye. A kihelyezett ülésen az egyházak részéről felszólalt Gyenge Béla kanonok a nagyszalontai római katolikus egyház képviseletében, Mátyás Attila evangélikus-lutheránus esperes, és Buzogány Csoma István unitárius lelkész. Az önkormányzatokat Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester és Bognár Levente aradi alpolgármester képviselte, akik az illető települések megvalósításairól és gondjairól adtak képet a bizottságnak. János Szatmári Szabolcs, a PKE rektora a magyar oktatás fontosságára, ezen belül pedig a PKE-nek a magyar oktatásban játszó kiemelkedő szerepére hívta fel a figyelmet. Ifj. Szilágyi Ferenc, a Partium Autonómia Kezdeményező Testület elnöke a partiumi autonómia megvalósíthatóságáról tartott rövid előadást. Az otthoniak közül Szémán Péter, a Báthori István Alapítvány elnöke beszélt utoljára. Az ülésen elhangzottakra a bizottság tagjai reagáltak, mintegy összegezve a történéseket.
Pap István
Erdély Online
Erdély.ma

Politikai indokot sejtenek a tévés Bardocz Sándor eltávolítása mögött
Leváltották a Román Televízió (RTV) kolozsvári területi stúdiója magyar szerkesztősége éléről Bardocz Sándort, helyére ideiglenesen Orbán S. Katalint nevezték ki. A regionális stúdió nemzetiségi adásának főszerkesztőjét hétfői hatállyal menesztette az RTV vezetősége, az Orbán kinevezéséről szóló határozat pedig tegnap érkezett meg Kolozsvárra; a döntésekről ma tájékoztatják hivatalosan a magyar szerkesztőséget.
A posztot 2003 óta betöltő Bardocz megerősítette a döntésekről szerzett értesüléseinket, ám mivel a közszolgálati tévé vezetőségétől nem kapott engedélyt, bővebben nem kívánt nyilatkozni. Úgy tudjuk, Bardocz kifogásolja a leváltásáról hozott döntést, amelyet bíróságon kíván megtámadni. Elégedetlenségének oka az, hogy a nemrég lezajlott szakmai minősítésen elégtelen osztályzatot kapott Romeo Couţitól, a regionális stúdió igazgatójától, holott a vezető beosztású tévés munkatársak évente lebonyolított felmérőin korábban mindig jó vagy nagyon jó minősítést szerzett.
Idén egyébként az RTV változtatott a minősítési procedúrán, és a beosztottakat, tevékenységüket egy 50 pontból álló kritériumrendszer alapján mérték fel, de anélkül, hogy az érintettet vizsgáztatnák vagy megkérdeznék. (Értesüléseink szerint az RTV többi regionális stúdiójának vezetői idén még nem estek át hasonló felmérőn). Bardocz megfellebbezte a Couţi által róla kiállított osztályzatot, ám óvását az RTV bukaresti vezetősége elutasította, és azt javasolta a magyar adás főszerkesztőjének, hogy leváltása nyomán vállalja el a 2003 előtt betöltött felelős szerkesztői beosztást. Lapunk értesülései szerint a Donát úti magyar szerkesztőség munkatársainak többsége értetlenül fogadta Bardocz eltávolításának hírét, amely mögött különben sokan politikai indítékot sejtenek.
Úgy tudjuk, az RMDSZ berkeiben egy ideje elégedetlenséget váltott ki, hogy a főszerkesztő a közsszolgálati médiaetika megkövetelte objektív tájékoztatás szellemében a politikai ellentábor képviselőit is meghívta a magyar adásba, amit egyesek úgy értelmeztek, hogy túl nagy teret szentelt az EMNT-nek és az MPP-nek.
Ennek kapcsán Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke úgy nyilatkozott: ha bebizonyosodik, hogy ez az oka Bardocz leváltásának, akkor mindez „csúnya politikai húzás” lenne azok részéről, akik politikai befolyással bírnak a közszolgálati médiára. „Bardocz Sándor szakmai tevékenységét nem kívánom véleményezni, annyit azonban elmondhatok, hogy a regionális stúdió magyar adása az elmúlt időszakban kielégítően viszonyult a többosztatú erdélyi magyar politikai színtérhez. Remélem, a főszerkesztő leváltásával nem az a cél, hogy megszűnjön az eddigi kiegyensúlyozott műsorpolitika” – szögezte le lapunknak Gergely.
A Krónika információi szerint a magyar szerkesztőség munkatársai közül többen attól tartanak, hogy az új főszerkesztő kinevezésével növekszik az RMDSZ-nek a regionális csatornára gyakorolt befolyása, tekintve, hogy Orbán S. Katalin Sebesi-Karen Attilának, az RTV vezetőtanácsa RMDSZ által delegált tagjának a felesége.
Az ideiglenesen kinevezett főszerkesztő azonban lapunk kérdésére rágalomnak nevezte ezeket a véleményeket, leszögezve: nem azóta dolgozik az újságírói pályán, amióta Sebesi-Karen felesége, továbbá külön kell választani a közszolgálati csatorna központi, illetve a regionális stúdió igazgatótanácsát, valamint az ezekben betöltött tisztségeket. „Mielőtt megkérdezték, hogy elvállalom-e a tisztséget, engem a kolozsvári stúdió vezetősége javasolt főszerkesztőnek, amit a bukaresti testületnek el kellett fogadnia. De én nem azáltal váltam újságíróvá, hogy a férjem milyen tisztséget tölt be valamilyen testületben” – jelentette ki a Krónikának a korábban a Bukaresti Rádiónak és a Duna Tv-nek is dolgozó újságíró. Orbán S. Katalin egyébként korainak tartotta arról beszélni, hogy részt kíván-e venni a tévés főszerkesztői tisztség végleges betöltésére kiírandó versenyvizsgán, terveiről pedig csak azután nyilatkozhat, ha ehhez a belső szabályzat alapján engedélyt kap az RTV vezetőségétől.
A hazai közszolgálati médiában különben nem ez az első eset, amikor házastársak révén „összefonódik” a szakma a politikával. Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Regionális Rádióstúdió kisebbségi adásaiért felelős főszerkesztője Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnökének felesége, míg Kós Anna, Markó Béla kormányfőhelyettes, a szövetség volt elnökének felesége az RTV bukaresti magyar adásának főmunkatársa.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Romániai népszámlálás - Csütörtökön kezdődik a magyarság számára nagy tétet jelentő cenzus
Az október 20-tól 31-ig tartó időszakban összegyűjtött adatokból a tervek szerint kiderül majd, miként változott a romániai lakosság létszáma és összetétele a 2002-es legutóbbi felmérés adataihoz képest. Ez utóbbiak szerint a 21,6 millió lakosú Romániában 19,4 millió román mellett 1,43 millió magyar él, vagyis 6,6 százalékos részaránnyal ez az etnikum az ország legnagyobb nemzeti kisebbsége. A romák 2,5, az ukránok 0,3, a németek 0,3, az oroszajkúak pedig 0,2 százalékot alkotnak. Említendő etnikai csoport a több mint tízezres lélekszámú lengyel kisebbség Suceava megyében és a szintén tízezresre becsült albánok. A 2002-es népszámlálási adatok szerint a román állampolgárok többsége (87%) a román ortodox egyház tagja, a katolikus vallás követői (5,4%) túlnyomórészt Erdélyben, kisebb részben Moldvában laknak, közülük a római katolikusok szinte kivétel nélkül magyarok, míg a görög katolikusok között románok és magyarok is vannak. A protestánsok (3,7%) közé elsősorban a magyarlakta területeken élő reformátusok és unitáriusok, valamint az evangélikusok tartoznak, ez utóbbiak száma azonban a németek elvándorlásával jelentősen csökkent. Dobrudzsában muzulmán kisebbség él, amelynek vallása a török uralom időszakára nyúlik vissza. A második világháború előtt jelentős, mintegy 800 ezer fős zsidóság élt az országban, tagjai ma már csak mintegy hatezren vannak. A népesség Romániában is folyamatosan csökken, főleg az elöregedés és az elvándorlás következményeként. Az elmúlt tíz évben az Eurostat szerint kétmillió ember vándorolt ki, de nem hivatalos adatok szerint számuk a hárommilliót is meghaladja. Bár az Eurostat ajánlásai szerint nem lehet a népszámláláskor a szülőföld állandó népességébe beleszámolni azokat a személyeket, akik legalább egy éve külföldön élnek, ehhez képest Romániában a legutóbbi népszámláláskor is összeírtak valamennyi ilyen román állampolgárt, és egyes szakértők szerint minden jel arra utal, hogy a román országos statisztikai hivatal most is hasonló módon jár el. A román hatóságok ugyan hangsúlyozzák, hogy a valós állapotokat kell felmérni a mostani népszámláláson, sokan mégis úgy vélik: a román állam számára presztízskérdést jelent, hogy a lakosság száma ne csökkenjen húszmillió alá. Nagyon is gyakorlati jelentősége van viszont annak, hogy hivatalosan milyen lesz a magyarok részaránya. Egyes magyar lapvélemények szerint az egy-két millió főnyi "fiktív lakossal" felduzzasztott romániai népességadat a magyarok arányvesztését idézné elő a statisztikákban. Ennek lehetőségét növeli az is, hogy a kérdőíveken a "magyar" meghatározás mellett szerepel a "székely", a "csángó" és a "roma" megnevezés is, ami alaposan megoszthatja a magyar ajkú lakosságot. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNT-EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP), akárcsak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a romániai magyar egyházakkal együtt ezért az utóbbi hetekben aktív kampányt folytatott a magyarul beszélő lakosság körében, hogy a székelyek, a csángók, a romák feltétlenül magyarnak vallják magukat. A székelyek körében ugyanis vannak olyanok, akik a politikusok elleni általános dacból is ragaszkodnak a maguk hivatalosan rögzített székelységéhez, mint ahogy a romák körében is sokan inkább romaként akarják meghatározni saját identitásukat. A szórványvidéken főleg a vegyes házasságban élő, magyarul tudó családtagok érezhetik bizonytalannak nemzeti önazonosságukat, Csángóföldön pedig még mindig él a félelem a magyarul beszélő lakosságban a helyi románság ellenséges magatartása miatt. A magyar szervezetek ezért a kampány során elsősorban tárgyszerű érvekkel próbálták megértetni: csak akkor lehet biztosítani a magyarság számára a következő tíz évben a már kivívott és a jövőben megszerzendő újabb kisebbségi és anyanyelvi jogok érvényesítését, a magyarság fejlődése szempontjából elengedhetetlen állami pénzeket, a magyarság identitását megőrző kulturális intézményeket, ha a hivatalos statisztikában megfelelő hányadot képeznek az összlakosságon belül.
MTI

Az OGY Nemzeti összetartozás bizottságának ülése Nagyszalontán
A romániai magyar pártok összefogását sürgette a magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának (NÖB) elnöke szerdán a testület nagyszalontai (Salonta) kihelyezett ülésén.
Potápi Árpád János (Fidesz) a bizottság üzenetét megfogalmazva kijelentette: a 24. órában vannak az erdélyi magyar pártok, hogy összefogjanak a jövő évi romániai választásokon való eredményes szereplésük érdekében. A bizottság elnöke a labdarúgó nemzeti tizenegy példáját említette, mondván: tagjai különböző csapatokban év közben egymás ellen játszanak, de a fontos, nemzetközi mérkőzéseken csak együtt lehetnek sikeresek.
A bizottság az első erdélyi kihelyezett ülésén a romániai magyar politikai pártok partiumi vonatkozású beszámolóit, a történelmi egyházak, helyi önkormányzatok és helyi civil szervezetek tájékoztatóit hallgatta meg.
Török László, Nagyszalonta polgármestere elmondta, hogy városukban egy hónapja adtak át önálló intézményként magyar állami iskolát, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul pedig a zökkenőmentes honosítási folyamatról tájékoztatta a képviselőket.
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke előzőleg kijelentette: aki a Partiumban megosztja a magyarságot, az a románokat támogatja. A politikus adatokat ismertetett, melyek szerint a legutóbbi önkormányzati választásokon azért veszített fontos képviselői helyeket az erdélyi magyarság, mert pártjai egymás ellen indítottak jelölteket.
Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) partiumi szervezetének megbízott elnöke szerint ők csak a nemzetben gondolkodókkal tudnak együttműködni, "besúgókkal, nemzetárulókkal (...) nem". A politikus szerint ki kell vívni az autonómiát.
Kozma Csaba, a Magyar Polgári Párt (MPP) Bihar megyei elnöke felszólította a magyar pártokat, tegyék félre "vélt és valós sérelmeiket", nyújtsanak békejobbot egymásnak, s küzdjenek a magyarság jogaiért, megmaradásáért. "Erdélyben eddig nem az összefogásra volt példa" - jegyezte meg.
Az egyházak jelen levő képviselői "az emberi gyarlóság határain való túllépésre" szólítottak fel, megállapítva: "egy út van: vagy közösen megmaradunk, vagy egyenként pusztulunk el".
"Nem mindig az a nemzetben gondolkodó, aki harsogja a nemzetben gondolkodás elvét" - fogalmazott Csűry István Királyhágómelléki református püspök, aki integrációra szólította fel a helyi politikai erőket.
A jelen levő önkormányzati vezetők településeik magyarságának helyzetéről, az oktatási fejlesztésekről tájékoztatták a képviselőket.
Kalmár Ferenc András (Fidesz) felszólalásában hiányolta az erdélyi magyar pártok alázatát egymás és a nemzet iránt. Javasolta, hogy a nemzet érdekében egymás között mihamarabb oldják fel az ellentéteket.
Hoppál Péter (Fidesz) kijelentette: az anyaországnak ide kell jönnie tanulni, ugyanakkor nem jó metodika, hogy idejöjjön és ítéletet mondjon a belső problémák fölött. "Meg kell találniuk a konszenzus módját és az együttműködés kereteit" - tette hozzá.
Révész Máriusz (Fidesz) elhibázott hozzáállásnak nevezte a bizottság előtt elhangzottakat, megítélése szerint a Nemzeti Összetartozás Bizottsága előtt "ami összeköt bennünket, azt kellett volna hangsúlyozni".
Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke viszont a bizalom jeleként értékelte, hogy erdélyi magyar pártok képviselői őszintén beszéltek. "A nemzet egy nagy család, ahol megosztjuk a problémáinkat" - mondta, hozzátéve: bizottságuknak is az a feladata, hogy az összetartozást segítse elő.
Kovács Ferenc (Fidesz), a bizottság alelnöke munkaértekezletnek nevezte a találkozót, ahol feltérképezik "hogyan állunk, s mit tudunk tenni".
Szávay István (Jobbik) a közös felelősségre hívta fel a figyelmet, s a szerbiai kárpótlással kapcsolatos hétfői parlamenti szavazásra utalva megjegyezte: "a nemzeti kormány és a nemzeti ellenzék a nemzeti célok többségében egyetért".
Kőszegi Zoltán (Fidesz) fontosnak nevezte az erdélyi pártok felvetéseit, mert szerinte nekik is tudniuk kell az ottani konfliktusokról. A képviselő - mint mondta - erős Magyarországot szeretne látni Európa térképén.
A magyar képviselők után ismét szót kért Szabó Ödön, az RMDSZ bihari ügyvezető elnöke, s kijelentette: elvárják, hogy az anyaország "gyerekeiként" kezelje a határon túli magyarokat. Ezzel összefüggésben megjegyezte: "ha a határon túl nem a szeretetet erősítik, hanem az egyiknek zsebpénzt adnak, hogy az a másikkal harcoljon, az nem segítség". A politikus szerint nem minden jó Romániában, ami Magyarországon jó. Magyarázatként hozzátette: ha a román kormány olyan intézkedéseket hozna, mint a magyar, s erősítené a prefektúrákat, vagy államosítaná az iskolákat, "mi ki kellene vonuljunk az utcára". "A magyar receptek nem mindig érvényesek a határon túl" - tette hozzá Szabó Ödön.
Potápi Árpád János erre megjegyezte, hogy "a magyar receptet nem kívánják exportálni".
A NÖB fideszes elnöke szerint az erdélyi magyar pártok már úgy széthúznak, hogy azt ők exportálják Magyarországra és nem fordítva.
A 2012-es romániai választásokra utalva megismételte: az utolsó pillanatban vannak a magyar pártok, hogy összefogjanak.
Ha ez nem valósul meg, a magyar pártoknak esélyük sincs a választásokon - tette hozzá a politikus.
A kihelyezett bizottsági ülés résztvevői a tanácskozást követően megkoszorúzták Arany János és Kossuth Lajos nagyszalontai szobrát, majd Nagyváradon találkoztak Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyés püspökkel.
MTI

Schmitt: az autonómiatörekvésnek nincs alternatívája
Az autonómiatörekvésnek nincs alternatívája – jelentette ki Schmitt Pál köztársasági elnök, amikor a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) vezetőit fogadta pénteken a Sándor-palotában.
Az autonómiatörekvésnek nincs alternatívája, ha együvé akarjuk, hogy tartozzon a nemzet, vagy ha azt lemorzsolódást, ami az elmúlt évtizedekben a statisztikai adatokban is megjelent részben meg akarjuk állítani vagy menteni ami menthető – mondta az államfő.
A tanácskozáson részt vett mások mellett Tőkés László, a KMAT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, valamint a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői.
Schmitt Pál a tanácskozás előtt mondott köszöntőjében arról beszélt, hogy az autonómiatörekvések kérdésében egyrészt a határon túli magyar szervezetek is megvívják a saját harcaikat, másrészt a magyar kormány is markánsan kiáll a nemzetstratégia mellett.
Mint mondta, államfőként az a munkája, hogy „puhítsa” a szomszédos országok államfőit, így az elmúlt egy évben minden szomszédos ország elnökével találkozott, és mindenhol elmondta, hogy Magyarország magyarokkal van körülvéve. Hozzátette: minden esetben van konkrét kérés is, amit jó szívvel továbbít, például egy temető, egy templom, egy iskola vagy egy könyvtár megmentése.
„Sokszor nem örülnek neki, mert részben az elnökök nincsenek döntéshozó helyzetben, részben úgy gondolják, hogy na, tessék megint jönnek a magyarok, már elnöki szinten is nyomulnak” – fogalmazott. Schmitt Pál köszöntője után a tanácskozás zárt részén Tőkés László, a KMAT elnöke foglalja össze a szervezet céljait és az együttműködés lehetőségeit Magyarországgal. Ezután a jelen lévő szervezetek vezetői ismertetik sajátos problémáikat, és kiegészítik a korábban írásban elküldött autonómiakoncepciójukat. Schmitt Pál hivatalba lépése óta ez az első ilyen találkozó. MTI 
Erdély.ma

Az EMNT szerint a háromszéki romák eltávolodhatnak a magyarságtól
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szerint a romániai Kovászna megyében a magyar anyanyelvű roma közösség eltávolodhat a magyarságtól, mivel a helyi cigányság vezetői Bukarestbe járnak kiképzésekre - jelentette ki Nemes Előd, az EMNT sepsiszéki ügyvezető igazgatója.
Az ügyvezető igazgató a romániai népszámlálás kapcsán csütörtökön az MTI-nek elmondta, hogy a Kovászna megye nagy részét képező történelmi Háromszéken 16-17 százalék a roma közösség számaránya, akiknek körülbelül a fele magyar anyanyelvű, másik fele pedig román anyanyelvűnek vallja magát.
Az ügyvezető igazgató szerint a nemzeti identitást tekintve bonyolult a helyzet, hiszen faluról falura is változhat, hogy a helyi romák éppen minek vallják magukat. De azért eddig az volt a jellemző, hogy a magyar anyanyelvű cigányok többsége magyar nemzetiségűnek vallotta magát, míg a román anyanyelvűek inkább románként határozták meg nemzeti önazonosságukat - hívta fel a figyelmet.
Nemes Előd szerint a romák helyi vezetői egyre gyakrabban járnak Bukarestbe roma kisebbségi jogvédő szervezetek kiképzéseire, ahol nincsenek tekintettel arra, hogy a háromszéki romák egy része magyar anyanyelvű. Emiatt az ügyvezető igazgató szerint előfordulhat, hogy a helyi romák elidegenednek a magyarságtól, és akár az autonómia ellenségeivé is válhatnak, holott gyerekeiket magyar iskolába járatják, és nem él bennük a magyarokról semmilyen ellenségkép.
Az EMNT sepsiszéki szervezetének ügyvezető igazgatója szerint a székelyföldi politikai elitnek foglalkoznia kellene a romák helyi vezetőinek képzésével, és fel kellene világosítaniuk őket arról is, hogy melyek a székelyföldi magyarok gondjai, igényei. Rámutatott: ez a politikai elit eddig a romák valós gondjaira sem figyelt eléggé, így azok rendszerint csak választási kampányok idején kerültek napirendre.
Nemes Előd szerint az idei népszámláláson várhatóan folytatódik a romák nemzeti öntudatra való ébredése, hiszen 2002-ben is megkétszereződött már Háromszéken a magukat romának valló romák számaránya az 1992-es cenzushoz képest. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Brassóból egyre nagyobb számban beköltöző románok is módosíthatják a jelenleg 75 százalékban magyarok által lakott Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy etnikai arányait. Mint mondta, tízéves jelenségről van szó, amelynek okai elsősorban gazdaságiak, hiszen főként azok jönnek Háromszékre, akiknek túl költséges az élet a gazdasági központnak számító Brassóban.
MTI

Terefere a nemzeti összetartozásról
A magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága kihelyezett ülést tartott szerdán délelőtt Nagyszalontán a Magyar Házban a partiumi magyar politikai alakulatok, önkormányzatok, civil szervezetek, illetve a történelmi egyházak képviselőinek részvételével. A szerkesztőségünknek megküldött programban az szerepelt, hogy a tanácskozást követően délután két óra körül sajtótájékoztatót tartanak a szervezők és házigazdák. Ehhez képest szalontai munkatársunk tegnap csak arról tudott beszámolni, hogy a megadott időpontban hiába jelent meg a helyszínen, a tanácskozás még tartott. Betessékelték a terembe, ahol belehallgathatott az eszmecsere végébe. A tanácskozást úgy rekesztették be, hogy az ígéretek ellenére sajtótájékoztatót nem tartottak.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezetének sajtószolgálata lapunkhoz is eljuttatta a Szalontán történtekről készül tájékoztatóját, eszerint az év elején alakult nemzeti összetartozás bizottsága az erdélyi magyar-magyar megbékélést sürgette a megbeszélésen, annál is inkább, mivel – Potápi Árpád János bizottsági elnök megfogalmazása szerint – az erdélyi magyar pártok a 24. órában vannak a jövő évi romániai választásokra való felkészülés tekintetében. (Ez némi tájékozatlanságra vall, ugyanis a dolgok jelen állása szerint legközelebb jövő novemberben lesznek választások Romániában.) A fideszes Potápi előadta pártja Erdély-politikájának egyik tételét, miszerint a széthúzó romániai magyar pártoknak legalább a választásokon össze kell fogniuk. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul az egyszerűsített honosítási eljárás, illetve a visszahonosítás erdélyi és partiumi vonatkozású adatait ismertette. Szabó Ödön (RMDSZ) pártja sikereiről, megvalósításairól, eredményeiről beszélt, majd az egyes önkormányzati tisztségek elvesztéséért más romániai magyar pártokat tett felelőssé. (Ez azért is furcsa, mert 2008-ban a főnöke, Kiss Sándor megyei pártelnök úgy bukta el a tanácselnöki tisztséget, hogy ő volt az egyedüli magyar induló.) Zatykó Gyula (EMNT) a Magyar Szocialista Párt sikerpropagandájához hasonlította Szabó beszámolóját, mondván, hogy az rózsaszín szemüvegen át láttatta a Bihar megyei magyarok helyzetét, miközben az RMDSZ-nek jelentősen csökkent az utóbbi években a szavazótábora. Zatykó kijelentette: „ugyanazt a célt szolgáljuk, de más-más úton próbálunk eljutni a megvalósításhoz.”, majd azt is, hogy rengeteg olyan közös ügy van, melyben lehetséges az összefogás, de „csak a nemzetben gondolkodókkal tudunk együttműködni, korruptokkal, besúgókkal, közös érdekeink elárulóival nem.” Kozma Csaba, a Magyar Polgári Párt Bihar megyei illetékese szintén összefogást sürgetett. A történelmi magyar egyházak részéről Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Gyenge Béla nagyszalontai katolikus plébános, Mátyás Attila váradi evangélikus lelkész, valamint Buzogány-Csoma István, a Nagyvárad-Bihari Unitárius Egyházközség lelkésze szólalt fel. Mindannyian az összefogás szükségszerűsége mellett foglaltak állást. A partiumi önkormányzatok részéről Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere és Bognár Levente, Arad alpolgármestere (mindketten RMDSZ-esek) számolt be a két város jelenlegi helyzetéről. János Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az első akkreditált romániai magyar felsőoktatási intézmény helyzetét ismertette a résztvevőkkel. Ifj. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Autonómia Kezdeményező Testület elnöke az Európai Unióban fellelhető autonómiamodellek lehetséges partiumi megvalósításáról tájékoztatta a megjelenteket.

Schmitt: az autonómiatörekvésnek nincs alternatívája
Az autonómiatörekvésnek nincs alternatívája – jelentette ki Schmitt Pál köztársasági elnök, amikor a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) vezetőit fogadta pénteken a Sándor-palotában.
Az autonómiatörekvésnek nincs alternatívája, ha együvé akarjuk, hogy tartozzon a nemzet, vagy ha azt a lemorzsolódást, ami az elmúlt évtizedekben a statisztikai adatokban is megjelent, részben meg akarjuk állítani, vagy menteni, ami menthető – mondta az államfő.
A tanácskozáson részt vesz mások mellett Tőkés László, a KMAT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, valamint a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői.
Schmitt Pál a tanácskozás előtt mondott köszöntőjében arról beszélt, hogy az autonómiatörekvések kérdésében egyrészt a határon túli magyar szervezetek is megvívják a saját harcaikat, másrészt a magyar kormány is markánsan kiáll a nemzetstratégia mellett.
Mint mondta, államfőként az a munkája, hogy „puhítsa” a szomszédos országok államfőit, így az elmúlt egy évben minden szomszédos ország elnökével találkozott, és mindenhol elmondta, hogy Magyarország magyarokkal van körülvéve.
Hozzátette: minden esetben van konkrét kérés is, amit jó szívvel továbbít, például egy temető, egy templom, egy iskola vagy egy könyvtár megmentése.
„Sokszor nem örülnek neki, mert részben az elnökök nincsenek döntéshozó helyzetben, részben úgy gondolják, hogy na tessék, megint jönnek a magyarok, már elnöki szinten is nyomulnak” – fogalmazott.
Schmitt Pál köszöntője után a tanácskozás zárt részén Tőkés László, a KMAT elnöke foglalja össze a szervezet céljait és az együttműködés lehetőségeit Magyarországgal. Ezután a jelen lévő szervezetek vezetői ismertetik sajátos problémáikat, és kiegészítik a korábban írásban elküldött autonómiakoncepciójukat. Schmitt Pál hivatalba lépése óta ez az első ilyen találkozó.
MNO.hu

Bodó Barna: Az a nemzet, mely lemond a szórványról, magáról mond le
Az a nemzet, mely lemond a szórványról, magáról mond le, mondta október 21-én a belényesi szórványkonferencián Bodó Barna egyetemi tanár.
A belényesi Megmaradás Házának gyűléstermébe szép számban jelentek meg az érdeklődők az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szervezett szórványkonferencián, ahol elsőként Kántor Zoltán a magyar igazságügyminisztérium nemzetpolitikai államtitkárságának főtanácsadója tartott előadást. Kántor elmondta: 1989 után a volt kommunista államok barátságtalanul viseltettek a kisebbségekkel szemben, és a kollektív jogokat kevés állam fogadja fel, főleg azok nem, amelyekben a kisebbség létét veszélyként fogják fel. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió országai nem értik a kisebbségi problémát, mert az EU nem kisebbségvédelemben, hanem biztonságpolitikában gondolkozik. Előrelépésként könyvelhető el viszont az, hogy ma már az Európai Unió is elfogadja azt, hogy az anyaország támogathatja kisebbségben élő nemzettársait. A magyar nemzetpolitikáról szólva hangsúlyozta, hogy annak koherensnek kell lenni, illetve az intézményesülésre és a reprodukcióra kell fektetni a hangsúlyt, és meg kell találni azokat a területeket, ahol a legnagyobb szükség van segítségre. Mint mondta, az előrejelzések szerint Romániában mintegy százezerrel csökkent az elmúlt tíz évben a magyarság száma.
Mikó Imre terv
Mátis Jenő az EMNT gazdasági szakbizottságának alelnöke a Mikó Imre tervről számolt be, kiemelve, hogy a tervet három fő anyagi forrásból lehet finanszírozni: a román, illetve magyar állami pénzből, valamint EU-s forrásokból. A Mikó Imre terv az erdélyi magyarság fő jövőképeit jelöli ki 2020-ig, ezek pedig az önszervező képesség, az autonóm gazdaság, valamint az információáramlást és a bizalmat elősegítő intézményhálózat megléte. Végezetül a tervben megfogalmazott tizenegy kitörési pontot sorolta fel, ezek között említve a turizmust, a befektetésösztönzést, az erdő- és vadgazdálkodást, az agráriumot és megújuló energiaforrások felhasználását. Ezt követően a hozzászólások következtek. Szabó Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy a Mikó Imre tervnek, mint minden központilag készített stratégia gyengéje az, hogy nem alulról építkező törekvéseket fog egybe, hanem fentről, egy központban kidolgozott elképzelést kíván alkalmazni regionális, helyi körülményekre. Ezt követően hangsúlyozta, hogy a szórványban kiemelkedő fontosságúak a vállalkozások, melyek össze kell fogjanak annak érdekében, hogy egy olyan réteg jöjjön létre, mely elősegíti a helyi kisebbségi közösség megmaradását.
Sajtó és autonómia
Szünet után Bodó Barna a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem tanára, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Kárpát-medencei szórványbizottságának elnöke tartott előadást, abból a meghatározásból indulva ki, hogy szórványközösség az, amelyik önerőből nem tudja fenntartani anyanyelvi kultúráját. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha valaki román sajtót olvas, az észrevétlenül átveszi azt a szemléletet, amelyet a többség alakított ki a kisebbségről, és egy évtized elteltével a kisebbség elkezd magára úgy tekinteni, mint a többségiek. „Mi, romániai magyarok nem pozitív diszkriminációt, hanem a negatív diszkrimináció kiegyenlítését kérjük” – mondta, példaként említve azt, hogy ha egy román gyerek öt perc alatt eljuthat a román iskolába, akkor a magyar gyereknek se kelljen órákat utaznia a magyar iskoláig.
A szórvány kihívás
„A szórvány a nemzet határa, és ha a szórvány nem tudja nyelvét megőrizni, akkor odavesz a nemzet. Az a nemzet, amely lemond a szórványáról, az saját magáról mond le” – hangsúlyozta előadásában Bodó Barna. A professzor kiemelte, hogy a szórvány nem tudja kitermelni saját elitjét, ezért iskolára, templomokra, és civil szervezetekre van ott szükség. Előadása végén Bodó Barna megfogalmazta javaslatait, melyek között szerepelt az, hogy meg kell teremteni a megmaradáshoz szükséges intézményi hátteret, civil tréningre van szükség, és át kell alakítani a támogatáspolitikát. Ez utóbbi tekintetében Bodó Barna felvetette: nem biztos az, hogy szükség van az iskolatámogatásra a Székelyföldön is, vagyis ott, „ahol a szél is magyarul fúj.”
Javaslatok
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében elmondta: a szórványban fenntartható intézményekben kell gondolkozni, mert szórványnak az a közösség számít, amelyik saját identitását önmaga nem tudja biztosítani és nincs önigazgatási potenciálja. Toró T. Tibor kijelentette, hogy az újonnan alakult Erdélyi Magyar Néppárt maximálisan egyetért abban, hogy a szórványkérdést depolitizálja. Javasolta azt, hogy az egyházak vegyék át az államtól az elemi oktatást, szórványközpontok létrehozására tett javaslatot, melyek egyik feladata lenne az anyanyelvi oktatás biztosítása is, továbbá át kellene gondolni a státusztörvény nyújtotta kedvezményeket is, vélte a politikus
Minőséget! Összefogást!
Ezt követően ismét a hozzászólások következtek. Szinte minden felszólaló hangoztatta egy magyar iskola létrehozásának fontosságát a Belényesi medencében, míg az egyik felszólaló felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatás minőségére is hangsúlyt kell fektetni. Egy másik felszólaló kiemelte azt, hogy a politikum ne szóljon bele az iskolák működésébe, mert a politikum önmagát szervezi, nem a közösségeket. Majd az RMDSZ-ről szólva elmondta, hogy az a román állam érdekeit képviseli a szórványban, és nem a szórvány érdekeit viszi el a kormányhoz. Szabó Ödön ebben a panelben is felszólalt, kiemelve azt, hogy az oktatás minősége rendkívül fontos kérdés, mert ha sikerül egy nagyon magas színvonalú magyar iskolát létrehozni, akkor a vegyesházasságokból származó gyerekeket is abba az iskolába íratják majd. Toró T. Tibor végezetül hangsúlyozta azt, hogy az erdélyi magyar politikai egységet el kell felejteni, de vannak olyan fontos ügyek, mint amilyen a szórvány kérdése is, amelyekben össze kell fogjanak a magyar politikai erők.
erdon.ro/Erdély.ma

Óvatosságra int a Partiumban az EMNP és az EMNT
Fokozott óvatosságra inti a partiumi magyar lakosságot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), valamint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) regionális szervezete az október 31-ig tartó romániai népszámlálás űrlapjainak kitöltésével, ezen belül is a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezetre vonatkozó kérdések megválaszolásával kapcsolatban.
Az EMNT által az MTI-hez eljuttatott közleményből kiderül, hogy Zatykó Gyula az EMNT partiumi szervezetének megbízott elnöke előző nap Nagyváradon sajtótájékoztatón hívta fel a romániai magyarok figyelmét a népszámlálási ívek számukra legfontosabb kérdéseire.
Mint elmondta, az összes kérdés közül háromra, a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezetre vonatkozó kérdésekre nem kötelező a válaszadás, ugyanakkor éppen ez az a három kérdés, amelyre nagyobb körültekintéssel kell válaszolni.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ajánlatos a romániai statisztikai hivatal által az adatok feldolgozásánál használt kódokat is bediktálni a válaszok mellé. A válaszadó kérésére a számlálóbiztosoknak kötelező beírniuk a kódokat.
Ennek megfelelően a nemzetiséget firtató, 23-as, valamint az anyanyelvre vonatkozó 24-es számú kérdésnél az űrlapra a maghiar, vagyis magyar nemzetiség feltüntetése mellett az 1100-as kódnak kell az adatgyűjtő ívre kerülnie.
A felekezeti hovatartozás megvallásánál – ami a 25-ös kérdés – a római katolikusok esetében a romano-catolic (12-es kód), a reformátusoknál a reformata (14), az unitáriusoknál az unitariana (17), a baptistáknál a baptista (20) román megnevezéseket és kódokat kell beírni. Az evangélikusok esetében fontos, hogy ne csak az evangelica, hanem az evangelica lutherana (16-os kód) szerepeljen a válaszban.
A közlemény szerint figyelni kell arra is, hogy a kérdezőbiztosok ne ceruzával töltsék ki az űrlapokat, és ha hibáznak a kitöltéskor, akkor ne javítsanak az íven, hanem új, üres űrlapot vegyenek elő és azt töltsék ki.
Minden kérdőívet román nyelven töltenek ki a biztosok, azonban azokon a településeken, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező módon rendelkezniük kell egy magyar nyelvű mintakérdőívvel is.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy minden frissen honosított, vagyis magyar állampolgárságot szerzett román állampolgárnak személyes döntése, hogy bediktálja-e vagy sem magyar állampolgárságát.
Ezen kívül a közlemény hangsúlyozza még, hogy a családtagok is bediktálhatják a más városban élők adatait. Ajánlott fénymásolatot készíteni a távollévő személyigazolványáról, de az is elegendő, ha a családtagok tudják a személyi számot.
erdon.ro

A gyűlölet mint áru
Elsikkadt az a hír az erdélyi magyar sajtóban, amely az egyik országos magyarországi napilapban volt olvasható a múlt héten, és amely szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének és doktori iskolájának kutatócsoportja reprezentatív kutatást végzett a határon túli magyarok körében. Pedig a felmérés riasztó eredményt produkált: eszerint már nem is Orbán Viktor, hanem Vona Gábor lenne a külhoni magyarok kedvence egy olyan, ma szervezett magyarországi választáson, amelyen újdonsült magyar állampolgárokként az erdélyi, felvidéki, vajdasági stb. magyarok is részt vennének.
Székelyföldön egyértelműen nem a Fidesz lenne ma a befutó, hanem a Jobbik, Közép-Erdélyben és a Partiumban pedig inkább a közöny lenne a meghatározó – derül ki a kutatásból. Amelynek – még ha el is fogadjuk, hogy a reprezentativitásához fér némi kétely – a következtetéseit gyorsan le kellene vonniuk elsősorban a magyar közélet hangadóinak, felelős politikusoknak és közszereplőknek.
A határon túli, jelesen az erdélyi magyar közéletben ugyanis szinte észrevétlenül megjelent a szélsőségek iránti rokonszenv. Miután a szélsőjobb szimbolisztikája lassan, de biztosan bekerült az erdélyi rendezvények nélkülözhetetlen kelléktárába, egyre magabiztosabban hódítanak a civilizált világban szalonképtelennek tartott elvek, egyre nyíltabbak az extrém megnyilvánulások és egyre hangosabbak a szélsőjobbos jelszavak.
Az igazi veszély pedig – amely lassan már nem is veszély, hanem megtörtént tény – az, hogy a szélsőség elfogadottá, a mindennapok részévé válik, hogy az erdélyi magyarság szervezetei, intézményei úgy kezelik ezeket, mint a közélet természetes velejáróit. Ennek első jeleit már egy-két évvel ezelőtt is láttuk, amikor a Hargita megyei tanács, majd idén már a Communitas Alapítvány is (!) anyagi támogatást nyújtott a Vona Gábor Jobbik-vezért évről évre díszvendégeként prezentáló gyergyói EMI-tábornak.
Kénytelen-kelletlen tudomásul kellett azt is venni, hogy a magyarországi szélsőjobboldali pártnak – az Európai Parlamentbe bejutott alakulatként – jogában áll EP-képviselői irodákat nyitni Erdélyben, miközben „katonai szárnya”, a Magyar Gárda is „külképviseletet” hozhat létre itt, Székely Gárda névvel. A felmérés szerint már csak idő kérdése tehát, hogy az erdélyi magyar szélsőjobb legitim képviseletet is szerezzen magának – akár a magyar, akár a román parlamentben, akár mindkettőben. Hiszen ha valamire van vevő, akkor hamarosan árus is kerül a politikai piactéren. Hogy ez az árus a Jobbikkal már egy jó ideje közös terveket szövögető Magyar Polgári Párt, az Árpád-sávos címerű Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az EMNT köpönyege alól kibújó, szárnyait javában bontogató Erdélyi Magyar Néppárt vagy másvalaki lesz – záros határidőn belül erre a kérdésre is választ kapunk.
Salamon Márton László
Új Magyar Szó (Bukarest)

Depolitizálni kell a szórványkérdést
A Belényesi-medence szórványmagyarságának mindennapi nehézségeiről és a megmaradás feltételeiről volt szó azon a konferencián, amelyet a Magyar Polgári Egyesület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete rendeztek meg október 22-én a belényesi református egyházközség gyülekezeti termében. Az eseményen a téma szakértői tartottak előadást, majd a régió településeiről érkezettek is – többségében lelkészek –kifejtették véleményüket.
A tanácskozás moderátora Nagy József Barna főszervező, az EMNT Bihar megyei ügyvezető elnöke, az MPE elnöke volt. Elsőként Kántor Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának főtanácsadója, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója tartott előadást, melyben röviden ismertette az elmúlt húsz év magyar nemzetpolitikájának logikáját valamint a 2010-es kormányváltás után alkalmazott gyökeres változásokat, továbbá kitért a szórványtelepülések specifikus társadalompolitikai vonatkozásainak bemutatására is. Az előadó azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségi sorsban élő külhoni magyarság számára egyedül az autonómia hozná el a boldogulást, mely nemcsak cél, hanem egyben a megmaradás eszköze is. Ugyanakkor véleménye szerint nagy hangsúlyt kell fektetni az intézményesülésre, elsősorban az oktatási intézmények megerősítésére is. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy tíz év alatt 100 ezerrel csökken a romániai magyarság száma és ez a folyamat elsősorban a diaszpórában állítandó meg, ahol kiemelt figyelmet kell fordítani az anyanyelven történő oktatásra, magyarázta az előadó.
Mátis Jenő, az EMNT gazdasági szakbizottságának alelnöke az Új Széchenyi Terv mintájára összeállított Mikó Imre Terv vitairatát mutatta be a jelenlévőknek. Elmondta: ahhoz, hogy a vitairat konkrét stratégiává váljon, széleskörű gazdasági és politikai összefogásra van szükség. Az EMNT számít a többségi nemzet, valamint más romániai magyar érdekképviseleti szervezetek támogatására is. A gazdasági szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy mindeddig az erdélyi magyarság számára nem készült olyan átfogó, előremutató stratégia, amely figyelembe veszi Partium, Székelyföld és Közép-Erdély eltérő sajátosságait. A terv időhorizontja 2020, addigra – amennyiben tartani lehet a meghatározott célkitűzéseket – Erdély gazdasági és kulturális értelemben egyaránt „Kelet Svájcává”, és egyben Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé válhat. Az előadó röviden bemutatta a vitairatban szereplő kitörési pontokat is. A hallgatóság nagy érdeklődéssel hallgatta meg ezeket, többen is hozzászóltak az elhangzottakhoz.
Bodó Barna politológus, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Kárpát-medencei szórványalbizottságának elnöke szintén az autonómiában látja az erdélyi magyarság megmaradását. Fontos, hogy ne román szemüvegen át lássuk önmagunkat, hanem higgyünk abban, hogy mindaz amit elképzelünk megvalósítható. „A szórvány a nemzet határa, éppen ezért kiemelt figyelmet érdemel. Az a nemzet, mely lemond szórványáról, saját magáról mond le” – fogalmazott a Sapientia EMTE előadótanára. A megoldandó problémák sorában megemlítette, hogy a szórvány nem tudja kitermelni a véleményvezéreket, márpedig szükség van a magyarság megmaradásának ügyét felvállaló vezetőkre. A templom és az iskola után a civil szervezeteknek kell felvállalniuk a magyar közösségek összetartását. A közösségeknek fel kell ismerniük, hogy egymásra vannak utalva: a szomszédos települések lakóinak rá kell döbbenjenek, hogy nem egymás riválisai, hanem éppen ellenkezőleg, egymás megerősítői. A további feladatok között a szakember megemlítette az oktatási rendszer átszervezését, a civil társadalom képzését valamint a magyar kormány támogatáspolitikájának átgondolását is.
A szórványkonferencián jelen volt Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, aki felszólalásában először is tolmácsolta Tőkés László EMNT-elnök, az Európai Parlament alelnöke, a konferencia fővédnöke üdvözletét, aki nem tudott eleget tenni a szervezők meghívásának. Előadásában Toró T. Tibor elmondta, hogy dinamikájában kell tekinteni a szórványosodási folyamatot. Akárcsak a hadszíntereken, a kisebbségi politikában is nem elég védeni a pozícióinkat, hanem törekedni kell arra, hogy a haladás érdekében időnként kitörjünk a korlátok közül és előre szaladjunk. A magyarországi kormányváltást követő expanzív nemzetpolitika változást hozott a romániai magyarság számára is, ennek köszönhetően szerencsésebb a csillagok állása Erdély felett, jelentette ki az EMNT vezetője. Sok még a tennivaló, a hit nem elég ahhoz, hogy társadalmi perspektívát nyújtsunk a szórványban élőknek. A kulcs a megmaradáshoz az autonómia, vélte a többi előadóval egyetértésben Toró T. Tibor. Egyik prioritásunk kell legyen az intézmények létrehozása, azonban arra oda kell figyelni, hogy ezek fenntarthatók legyenek és világos finanszírozással rendelkezzenek. Hiába kérkedik azzal az RMDSZ, hogy iskolákat újít fel, ha azokat pár hónapra rá gyermekhiány miatt kénytelenek bezárni, hangzott el. A pártigazgató elmondta, érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy milyen lehetőségek adottak arra, hogy az egyházak átvegyék a szórványtelepüléseken a magyar elemi oktatást. A szórvány ügyét sürgősen depolitizálni kell, a pártoknak önmérsékletet kell gyakorolniuk, és össze kell fogniuk a szórványtelepülések magyar gyermekeinek anyanyelvi oktatása érdekében, javasolta a temesvári politikus a teremben szintén jelen lévő Szabó Ödönnek, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnökének. Felszólalásának végén Toró T. Tibor a támogatáspolitika, azon belül pedig az oktatási-nevelési támogatás átgondolásának szükségszerűségét említette meg. Kifejtette: a magyar kormány 5-6 milliárd forintot költ erre a célra, ami hatalmas összeg ahhoz képest, hogy nem vezet célra. „Az egy gyerek után járó 20 ezer forint nem oldja meg a problémákat az erdélyi magyar családokban, ezért át kell gondolni, hogyan lehet ezt a pénzt célszerűbben felhasználni” – jegyezte meg a politikus.
A szórványkonferencia utolsó részében a jelen lévők hozzászóltak az elhangzottakhoz. Számos olyan kérdés merült fel, mely a Fekete-Körös völgyi szórványtelepülések mindennapi problémáit firtatta. A jelenlévők politikai nézettől függetlenül egyetértettek abban, hogy a térségnek szüksége van egy kollégiumra akár köröstárkányi, akár belényesi központtal, ahol a környék magyar diákjai színvonalas körülmények között, képzett pedagógusoktól tanulhatnak. Ez az egyetlen esélye a megmaradásnak, hangzott el a konklúzió az EMNT Bihar megyei szervezetének sajtószolgálata szerint.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Szász Jenő külhoni választókereteket szeretne a magyarországi választáskor
A pénteken lezajlott Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsot követő munkaebéden Szász Jenő kisebb vitát okozott az új magyar választási törvény kapcsán vázolt felvetéseivel. A Magyar Polgári Párt elnöke szerint az új magyarországi választási törvény lehetővé kellene tegye hogy, - román mintára - százezer külhoni magyar állampolgár egyéni választókerületet alkotva önálló képviselőt választhasson a magyar parlamentbe.
A munkaebéden az európai polgári kezdeményezésről is szó esett. Született egy elvi megállapodás, amely leszögezi: az autonómia nem jár területi követeléssel, hanem elsősorban azt az európai elvet követi, hogy a döntések ott szülessenek, ahol az adott közösség mindennapjait éli. A dokumentumban ugyanakkor leszögezik, az autonómia nem öncél, hanem eszköz a magyarság kezében, amelyet nem a többség ellen, hanem saját megmaradása és gyarapodása érdekében használhat.
A Lisszaboni Szerződésben előírt lehetőség, a legalább egymillió európai választópolgár által támogatott polgári kezdeményezés kérdésében az autonómiatanács tagjai igyekeztek dűlőre jutni egy közös álláspont érdekében. Végezetül abban maradtak, hogy a KMAT nemsokára külön ülést szentel e tárgykörnek.
A találkozón részt vett a KMAT elnökeként Tőkés László EP-alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) alapító elnöke. Délvidékről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDP) elnöke, Felvidékről Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Kárpátaljáról Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Horvátországból Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke, továbbá a KMAT szakértői is jelen voltak a tanácson. (hírszerk.)
Transindex

Polgári engedetlenségre készülnek – Magyar intézeteket az orvosin!
Az oktatási minisztérium felszólítása ellenére sem történt áttörés a magyar intézetek megalakulása ügyében a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.
Az egyetem szenátusának tegnapi ülése a román vezetőségi tagok többségének hiánya miatt határozatképtelen volt. A helyzet rendezése érdekében a Bolyai Kezdeményező Bizottság egy sor javaslatot fogalmazott meg, és polgári engedetlenségi akciók szervezését is kilátásba helyezte az egyetemen a törvényesség helyreállítása érdekében.
A Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöksége tegnapi közleményében emlékeztet: Európa minden, százezresnél nagyobb lélekszámú, hagyományos nemzeti kisebbsége számára önálló intézményekben biztosított az anyanyelvű felsőfokú oktatás, és négyévnyi, Románia nemzetközi megítélésének súlyosan ártó botránysorozat után a Babeş–Bolyai Tudományegyetem vezetői is kénytelenek voltak beleegyezni a magyar intézetek megalakításába. Mindeközben a MOGYE román nemzetiségű vezetői a hatályos törvények megszegése árán is gáncsolják az erdélyi magyar orvosi oktatás fejlesztését – állapítják meg. A Brassai Attila BKB-elnök és Hantz Péter alelnök által aláírt dokumentum egy sor javaslatot fogalmaz meg.
Arra bátorítják a MOGYE magyar oktatóit, hogy önhatalmúlag alakítsák meg a magyar intézeteket. Javasolják, hogy a magyar oktatók egy küldött kivételével bojkottálják az egyetem minden döntéshozó fórumának munkáját. Felidézik továbbá: a BKB már 2007 őszén rámutatott, hogy a román tagozat szemérmetlenül ellopja a magyar tagozatnak járó pénz jelentős részét. Az intézménynek ugyanis közel azonos számú magyar, illetve román hallgatója van, és a magyar hallgatók után megemelt fejkvóta jár, a magyar oktatók száma viszont a románokénál jóval alacsonyabb. Éppen ezért felkérik az RMDSZ-t, érje el, hogy a magyar tagozatnak járó pénzt külön számlára utalják.
A szakmai visszaesésből való kitörés érdekében szakmai jellegű segítséget várnak a négy magyarországi orvosi egyetemtől, elsősorban a budapesti Semmelweis Egyetemtől, és arra kérik őket, hogy a helyzet rendezéséig függesszenek fel minden hivatalos kapcsolatot a MOGYE jelenlegi román vezetőivel. Az EMNT vezetőitől pedig azt várják, hassanak oda, hogy az Európai Parlament is tudomást szerezzen a jogsértésekről.
"A MOGYE magyar intézetei előbb-utóbb úgyis meg fognak alakulni, az egyetem posztkommunista román vezetői csak egy agonizálási folyamatot próbálnak húzni-halasztani. Csak rajtuk múlik, hogy ez mekkora botránnyal, a román politikai vezetőkre nézve pedig mekkora arculatvesztéssel fog járni. Ideje lenne tanulniuk a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen történtekből. Ha erre mégsem hajlandóak, a törvényesség helyreállítása érdekében a BKB polgári engedetlenségi akciókat is fog szervezni a MOGYE-n" – áll a közleményben.
Farcádi Botond
Háromszék 
Erdély.ma

Nincs előrelépés a vásárhelyi orvosi egyetem ügyében
Leghamarabb november 2-án, szerdán dönthet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa az oktatási minisztérium által kért chartamódosításról. A héten összeült testület ugyanis döntésképtelennek bizonyult, ezért a kérdést elnapolta. Ezzel egy időben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) arra bátorítja az egyetem magyar oktatóit, hogy önhatalmúlag alakítsák meg a magyar intézeteket, és közöljék az egyetem vezetőivel, hogy ezentúl csak az intézetek választott tisztségviselőitől fogadnak el utasításokat.
Nncs orvosság a magyar ügyre. A héten összeült szenátus ismét nem döntött a chartamódosításról
Leghamarabb november 2-án, szerdán dönthet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa az oktatási minisztérium által kért chartamódosításról. A héten összeült testület ugyanis döntésképtelennek bizonyult, ezért a kérdést elnapolta. Még így is, a foghíjas szenátus román tagjai nemtetszésüket nyilvánították ki a miniszteri utasítással kapcsolatosan.
Amint arról beszámoltunk, október 5-én keltezett hivatalos átiratában a tanügyminisztérium arra szólította fel a MOGYE szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse az egyetem multikulturális jellegét az új chartában. Ugyanakkor az átirat megfogalmazói arra intették a marosvásárhelyi chartaszerkesztőket, hogy kötelező módon mindenütt tüntessék fel az erre vonatkozó törvénycikkelyeket. A kért módosítások biztosítják a magyar tagozat, valamint az ehhez szükséges külön intézetek létrehozásának és működésének feltételeit is. A román orvosprofesszorok viszont ezek után is görcsösen ragaszkodtak a magyar tagozatot szinte lenullázó és törvénytelennek bizonyuló chartajavaslathoz.
Hiányzik a jóakarat
Constantin Copotoiu, az intézmény rektora korábban a Krónikának elmondta, hogy ő nincs a magyar vonal létrejötte ellen, azonban ennek megvalósításához minden törvényt szigorúan be kell tartani. A rektor elsősorban az egyetemek autonómiájára vonatkozó passzus fontosságát emelte ki, mondván, hogy azt sem a minisztérium, sem a politikum nem sértheti meg. „Abban maradtunk, hogy a magyar oldal végez egy felmérést, melyből kiderül, hogy életképes-e a magyar vonal, vagy sem” – nyilatkozta. A felek abban egyeztek meg a szenátusi ülésen, hogy mielőbb elvégzik ezt a szimulálást.
„Nem felmérést kellene végeztetni a magyarokkal, hanem egy kis jóakarattal segíteni minket abban, hogy meg tudjuk alakítani a saját, önálló struktúráinkat” – szögezte le lapunknak Ábrám Zoltán szenátusi tag. Az oktató tisztában van azzal, hogy a magyar tagozat talpraállításához föltétlenül pótolni kell az utóbbi időben nyugdíjba kényszerített idős profeszszorokat. A jogi félreértések kiküszöbölése érdekében, a magyar fél részéről felvetődött az is, hogy hívják meg a szenátus ülésére az oktatási tárca, valamint a Felsőfokú Oktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) tagjait is.
BKB: meg kell alakítani az intézeteket
Ezzel egy időben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) friss közleményben több javaslatot is tett a helyzet rendezése érdekében. A BKB arra bátorítja az egyetem magyar oktatóit, hogy önhatalmúlag alakítsák meg a magyar intézeteket, és közöljék az egyetem vezetőivel, hogy ezentúl csak az intézetek választott tisztségviselőitől fogadnak el utasításokat. Továbbá azt kérik a pedagógusoktól, hogy egy küldött kivételével bojkottálják az egyetem minden döntéshozó fórumának munkáját. „Teljesen fölösleges olyan testületek ülésein részt venni, amelyeken megalázó módon leszavazzák a magyar javaslatokat” – olvasható a BKB-közleményben.
A BKB szerint a román tagozat szemérmetlenül ellopja a magyar tagozatnak járó pénz jelentős részét. Az intézménynek ugyanis közel azonos számú magyar, illetve román hallgatója van, és a magyar hallgatók után megemelt fejkvóta jár, a magyar oktatók száma viszont a románokénál jóval alacsonyabb.
„Fölkérjük az RMDSZ-t, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a magyar tagozatnak járó pénzt külön számlára utalják. Fölkérjük továbbá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőit, hassanak oda, hogy az Európai Parlament is tudomást szerezzen a Marosvásárhelyen folyó jogsértésekről. Felháborítónak tartjuk, hogy liberális értelmiségiek vélt sérelmei sokkal inkább a figyelem középpontjába kerülnek, mint a magyar kisebbség ellen elkövetett súlyos jogsértések” – írja a BKB.
A kezdeményező bizottság rámutat arra is, hogy Európa minden százezresnél nagyobb lélekszámú, hagyományos nemzeti kisebbsége számára önálló intézményekben biztosított az anyanyelvű felsőfokú oktatás. Gyergyai Csaba, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)