Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2011. augusztus 14.
Vass Levente inkább polgármester lenne
Vass Levente neve is felmerült következő egészségügyi miniszterként, ám ő inkább Marosvásárhely polgármesteri székére pályázna.
„Felajánlották az egészségügyi miniszteri tisztséget, ezt azonban visszautasítottam, ugyanis számomra Marosvásárhely sokkal fontosabb” – jelentette be Vass Levente, az egészségügyi miniszteri tisztségről nemrég lemondott Cseke Attila tanácsosa.
Vass úgy vélte: Cseke Attila jó munkát végzett az egészségügyi tárcánál, ami mindenképp a lakosság javára válik.
Korábban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács bejelentette: hajlandó támogatni az RMDSZ-es Vass Leventét a marosvásárhelyi polgármesterválasztáson. Hasonlóképpen vélekedett a Magyar Polgári Párt is. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem oktatója ekkor azt nyilatkozta: attól teszi függővé indulását, hogy támogatja-e mindhárom magyar szervezet őt a megméretkezésen.
A Cseke Attila lemondásával üresen maradt miniszteri tisztség betöltésére több személy neve is felmerült az RMDSZ megyei szervezetei részéről, köztük Ritli László nagyváradi orvosé is. A szövetség vezetése még nem közölte, kit javasol majd az egészségügyi tárca vezetőjének. lapszemle.ro
Erdély.ma
Vass Levente neve is felmerült következő egészségügyi miniszterként, ám ő inkább Marosvásárhely polgármesteri székére pályázna.
„Felajánlották az egészségügyi miniszteri tisztséget, ezt azonban visszautasítottam, ugyanis számomra Marosvásárhely sokkal fontosabb” – jelentette be Vass Levente, az egészségügyi miniszteri tisztségről nemrég lemondott Cseke Attila tanácsosa.
Vass úgy vélte: Cseke Attila jó munkát végzett az egészségügyi tárcánál, ami mindenképp a lakosság javára válik.
Korábban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács bejelentette: hajlandó támogatni az RMDSZ-es Vass Leventét a marosvásárhelyi polgármesterválasztáson. Hasonlóképpen vélekedett a Magyar Polgári Párt is. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem oktatója ekkor azt nyilatkozta: attól teszi függővé indulását, hogy támogatja-e mindhárom magyar szervezet őt a megméretkezésen.
A Cseke Attila lemondásával üresen maradt miniszteri tisztség betöltésére több személy neve is felmerült az RMDSZ megyei szervezetei részéről, köztük Ritli László nagyváradi orvosé is. A szövetség vezetése még nem közölte, kit javasol majd az egészségügyi tárca vezetőjének. lapszemle.ro
Erdély.ma
2011. augusztus 16.
EMI-tábor: Magyar polgármestert Vásárhelynek
Marosvásárhely polgármesteri széke több, mint egy székely nagyváros elöljárói pozíciója, az a székelyföldi autonómia megteremtésének is kulcsa – hangzott el azon a beszélgetésen, amelynek során a közös jelöltállításról már közel fél éve egyeztető helyi politikai szereplők ültek egy asztalhoz. Az előadók sorában – az MPP tábori bojkottja miatt – nem foglalt helyet László György, a párt Maros megyei elnöke, ám a közönség soraiból többször is hozzászólva mégis elmondta véleményét. Így Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester, aki az egyetlen RMDSZ-es politikusként kapott meghívást az EMI-táborba (hogy eljött, és állta a sokszor éles, személyeskedéstől sem mentes megjegyzéseket, még a politikai riválisok is megköszönték neki), és Jakab István megyei EMNT-elnök, a korábbi egyeztetések egyik szereplője ült asztalhoz.
A témától sokszor elkanyarodó vitából az nem derült ki, hogy lesz-e közös jelöltje a három szervezetnek. Mindenki elismerte, hogy Marosvásárhely „visszahódítása" tizenkét év után stratégiai kérdés, és erre pedig közös magyar jelölt nélkül semmi esély, de az összefogás tartalmi szempontjait, illetve gyakorlati megvalósítását merőben másképpen látják a felek. Az RMDSZ ragaszkodik belső jelöltállítási szabályzatához, Csegzi szerint is csak ebben az esetben legitim, illetve esélyes egy jelölt. Elismerte ugyan, hogy sokszor a felső vezetés véleménye a döntő – a helyi politikusok sokkal könnyebben dűlőre tudnának jutni –, de azt is fontosnak tartotta – és ezt fel is rótta tárgyalópartnereinek –, hogy ne a jelölt személye legyen az elsődleges, hiszen nem csak magyar, de megfelelő polgármester kellene a székely „fővárosnak".
Az EMNT és az MPP képviselője ezzel szemben az elmúlt időszak sikertelenségeire utalva elvárja, hogy az RMDSZ változtasson eddigi, sokszor megalkuvó, de főleg lekezelő módszerein, helyezze a közös ügyet pártérdekei elé, és nagyon sürgősen nevezzék meg a közös jelöltet. Hiszen nem csak a fogyó magyarság (hivatalos statisztika szerint a magyarok aránya már 46 százalék körüli), hanem a romló életkörülmények, a passzivitás, a közügyektől való elfordulás is „választási tényező". Jakab István úgy vélte, öthavi eredménytelen tárgyalás után rákényszerültek a lépésre, ezért nevesítették múlt héten jelöltjüket, Vass Leventét, aki ráadásul RMDSZ-közeli politikus (Cseke Attila volt miniszter tanácsosaként dolgozott). László György a tárgyalások elején leszögezett szempontra emlékeztetett, miszerint a közös jelöltnek párton kívülinek kell lennie, szerinte ezért korántsem közeledtek az álláspontok, így ilyen körülmények között az MPP egy időre felfüggeszti részvételét a kerekasztal-beszélgetéseken.
A közös jelöltállításról a vita tehát még nem zárult le, s bár a felszólalókkal együtt a helyi politikai szereplők is hangsúlyozták, hogy csakis így lehet ismét magyar polgármestere Marosvásárhelynek, egyelőre nem tudni, lesz-e megállapodás.
Ferencz Csaba. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Marosvásárhely polgármesteri széke több, mint egy székely nagyváros elöljárói pozíciója, az a székelyföldi autonómia megteremtésének is kulcsa – hangzott el azon a beszélgetésen, amelynek során a közös jelöltállításról már közel fél éve egyeztető helyi politikai szereplők ültek egy asztalhoz. Az előadók sorában – az MPP tábori bojkottja miatt – nem foglalt helyet László György, a párt Maros megyei elnöke, ám a közönség soraiból többször is hozzászólva mégis elmondta véleményét. Így Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester, aki az egyetlen RMDSZ-es politikusként kapott meghívást az EMI-táborba (hogy eljött, és állta a sokszor éles, személyeskedéstől sem mentes megjegyzéseket, még a politikai riválisok is megköszönték neki), és Jakab István megyei EMNT-elnök, a korábbi egyeztetések egyik szereplője ült asztalhoz.
A témától sokszor elkanyarodó vitából az nem derült ki, hogy lesz-e közös jelöltje a három szervezetnek. Mindenki elismerte, hogy Marosvásárhely „visszahódítása" tizenkét év után stratégiai kérdés, és erre pedig közös magyar jelölt nélkül semmi esély, de az összefogás tartalmi szempontjait, illetve gyakorlati megvalósítását merőben másképpen látják a felek. Az RMDSZ ragaszkodik belső jelöltállítási szabályzatához, Csegzi szerint is csak ebben az esetben legitim, illetve esélyes egy jelölt. Elismerte ugyan, hogy sokszor a felső vezetés véleménye a döntő – a helyi politikusok sokkal könnyebben dűlőre tudnának jutni –, de azt is fontosnak tartotta – és ezt fel is rótta tárgyalópartnereinek –, hogy ne a jelölt személye legyen az elsődleges, hiszen nem csak magyar, de megfelelő polgármester kellene a székely „fővárosnak".
Az EMNT és az MPP képviselője ezzel szemben az elmúlt időszak sikertelenségeire utalva elvárja, hogy az RMDSZ változtasson eddigi, sokszor megalkuvó, de főleg lekezelő módszerein, helyezze a közös ügyet pártérdekei elé, és nagyon sürgősen nevezzék meg a közös jelöltet. Hiszen nem csak a fogyó magyarság (hivatalos statisztika szerint a magyarok aránya már 46 százalék körüli), hanem a romló életkörülmények, a passzivitás, a közügyektől való elfordulás is „választási tényező". Jakab István úgy vélte, öthavi eredménytelen tárgyalás után rákényszerültek a lépésre, ezért nevesítették múlt héten jelöltjüket, Vass Leventét, aki ráadásul RMDSZ-közeli politikus (Cseke Attila volt miniszter tanácsosaként dolgozott). László György a tárgyalások elején leszögezett szempontra emlékeztetett, miszerint a közös jelöltnek párton kívülinek kell lennie, szerinte ezért korántsem közeledtek az álláspontok, így ilyen körülmények között az MPP egy időre felfüggeszti részvételét a kerekasztal-beszélgetéseken.
A közös jelöltállításról a vita tehát még nem zárult le, s bár a felszólalókkal együtt a helyi politikai szereplők is hangsúlyozták, hogy csakis így lehet ismét magyar polgármestere Marosvásárhelynek, egyelőre nem tudni, lesz-e megállapodás.
Ferencz Csaba. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. augusztus 16.
Soós Sándor: túlélte a válságot az EMI-tábor
Több mint 12 ezren fordultak meg az idei EMI-táborban, és mintegy ezer állandó lakója volt a közel egyhetes rendezvénynek – derült ki a tegnapi táborzárást követő sajtótájékoztatón. Soós Sándor EMI-elnök lemond tisztségéről, elképzelhető, hogy politikai pályára lép.
Az EMI-tábor túlélte a válságot” – jelentette be Soós Sándor EMI-elnök, főszervező arra utalva, hogy noha az idei hasonló rendezvények szervezői arra panaszkodtak, hogy ráfizetéses volt a program, az EMI-tábor nullszaldóval zárult. Soós szerint ettől függetlenül éreztette hatását a válság, ugyanis főleg az első napokban kevés volt a napi belépővel érkező, épp emiatt fontolgatják, hogy jövőre koncertbelépőket is bevezetnek. A táborozás idején nem volt rendbontás, a szervezőknek a legnagyobb bosszúságot azok a helybéliek okozták, akik a kerítésdeszkát levéve, jegy nélkül próbáltak bejutni a koncertekre.
Soós Sándor sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, lemond tisztségéről, és elképzelhető, hogy politikai pályára lép. Elmondta, mivel már tízéves az ifjúsági szervezet, és lassan ő a legidősebb a társaságból, jövő márciustól lemond tisztségéről átadva helyét egy fiatalabb munkatársnak. Azt sem titkolta, hogy legszívesebben Lovassy-Cseh Tamás alelnöknek adná át a stafétát, de továbbra is részt vállalna az EMI-tábor szervezésében. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy lemondásának hátterében politikai okok húzódnak, nem kizárt, hogy politikai pályára lép. Soós azt sem rejtette véka alá, hogy az alakulóban lévő Erdélyi Magyar Néppárt részéről keresték meg. „Politikusként is a következetes nemzeti politizálást szeretném meghonosítani” – szögezte le Soós.
Az idei EMI-tábor egyik díszvendége Vona Gábor, a Jobbik elnöke volt, a szélsőjobboldali politikus szombati előadásában úgy vélte, hogy a Fidesz nem használta ki hatékonyan a magyar EU-elnökséget arra, hogy a határon túl élő magyarok megszerezzék az autonómiát. Úgy vélte, „reális esélyek” vannak arra, hogy a Székelyföld megszerezze az önrendelkezést, azonban szerinte az autonómiaigényeket mindenekelőtt Magyarországon kell letisztázni. A Jobbik-elnök úgy vélte, a Fidesz kormányra kerülésével jelentősen javult Magyarország helyzete az előző, MSZP-s kormányzáshoz képest. De szerinte az Orbán Viktor vezette alakulat átvett bizonyos MSZP-s „hagyományokat”, például ami „az olyan nyilatkozatokat illeti, amelyeket nem követnek tettek”. Vona a határon túli magyaroknak adandó szavazati jogára utalt, kifejtette: jó lenne minél hamarabb túllépni a döntésképtelenségen”. A politikus nemtetszésének adott hangot azt illetően, hogy valamennyi magyarországi kormánypárt kiválasztott és támogatott egy határon túli magyar szervezetet, az MSZP az RMDSZ-t, a Fidesz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT). Vona szerint ennek a gyakorlatnak véget kell venni, ideje, hogy a magyar szervezetek „tisztességes és demokratikus bánásmódban” részesüljenek. Krónika (Kolozsvár)
Több mint 12 ezren fordultak meg az idei EMI-táborban, és mintegy ezer állandó lakója volt a közel egyhetes rendezvénynek – derült ki a tegnapi táborzárást követő sajtótájékoztatón. Soós Sándor EMI-elnök lemond tisztségéről, elképzelhető, hogy politikai pályára lép.
Az EMI-tábor túlélte a válságot” – jelentette be Soós Sándor EMI-elnök, főszervező arra utalva, hogy noha az idei hasonló rendezvények szervezői arra panaszkodtak, hogy ráfizetéses volt a program, az EMI-tábor nullszaldóval zárult. Soós szerint ettől függetlenül éreztette hatását a válság, ugyanis főleg az első napokban kevés volt a napi belépővel érkező, épp emiatt fontolgatják, hogy jövőre koncertbelépőket is bevezetnek. A táborozás idején nem volt rendbontás, a szervezőknek a legnagyobb bosszúságot azok a helybéliek okozták, akik a kerítésdeszkát levéve, jegy nélkül próbáltak bejutni a koncertekre.
Soós Sándor sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, lemond tisztségéről, és elképzelhető, hogy politikai pályára lép. Elmondta, mivel már tízéves az ifjúsági szervezet, és lassan ő a legidősebb a társaságból, jövő márciustól lemond tisztségéről átadva helyét egy fiatalabb munkatársnak. Azt sem titkolta, hogy legszívesebben Lovassy-Cseh Tamás alelnöknek adná át a stafétát, de továbbra is részt vállalna az EMI-tábor szervezésében. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy lemondásának hátterében politikai okok húzódnak, nem kizárt, hogy politikai pályára lép. Soós azt sem rejtette véka alá, hogy az alakulóban lévő Erdélyi Magyar Néppárt részéről keresték meg. „Politikusként is a következetes nemzeti politizálást szeretném meghonosítani” – szögezte le Soós.
Az idei EMI-tábor egyik díszvendége Vona Gábor, a Jobbik elnöke volt, a szélsőjobboldali politikus szombati előadásában úgy vélte, hogy a Fidesz nem használta ki hatékonyan a magyar EU-elnökséget arra, hogy a határon túl élő magyarok megszerezzék az autonómiát. Úgy vélte, „reális esélyek” vannak arra, hogy a Székelyföld megszerezze az önrendelkezést, azonban szerinte az autonómiaigényeket mindenekelőtt Magyarországon kell letisztázni. A Jobbik-elnök úgy vélte, a Fidesz kormányra kerülésével jelentősen javult Magyarország helyzete az előző, MSZP-s kormányzáshoz képest. De szerinte az Orbán Viktor vezette alakulat átvett bizonyos MSZP-s „hagyományokat”, például ami „az olyan nyilatkozatokat illeti, amelyeket nem követnek tettek”. Vona a határon túli magyaroknak adandó szavazati jogára utalt, kifejtette: jó lenne minél hamarabb túllépni a döntésképtelenségen”. A politikus nemtetszésének adott hangot azt illetően, hogy valamennyi magyarországi kormánypárt kiválasztott és támogatott egy határon túli magyar szervezetet, az MSZP az RMDSZ-t, a Fidesz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT). Vona szerint ennek a gyakorlatnak véget kell venni, ideje, hogy a magyar szervezetek „tisztességes és demokratikus bánásmódban” részesüljenek. Krónika (Kolozsvár)
2011. augusztus 18.
Fesztivál – Mikó Imre Terv Erdélyért
Az erdélyi magyar közösség alulról építkező, önálló gazdaságfejlesztési tervezeteként megfogalmazott Mikó Imre Terv kapcsán szervezett gazdasági témájú kerekasztal-beszélgetést a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a Bethlen Gábor Alapítvány.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gazdasági bizottságának alelnöke, Mátis Jenő által moderált rendezvényen Szatmáry Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára, Péti Márton, a VÁTI Nonprofit Kft. irodavezetője, Jakabos Janka, az EMNT háromszéki elnöke és a Mikó Imre Terv koordinátora, valamint Juhász Jácint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) dékánhelyettese, közgazdász-szakértő vett részt meghívottként. A terv véglegesítését az erdélyi polgárok, fiatalok, értelmiségiek, a tudományos és gazdasági élet szereplői, a civil és szakmai szervezetek, illetve a fejlesztések érdekeltjeivel együtt szeretnék megvalósítani – derül ki a közzétett Vitairatból.
Jakabos Janka előadásában felvázolta az EMNT által kezdeményezett, erdélyi és magyarországi szakértők, valamint a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Főosztálya, a Nemzeti Stratégia Tervezési Hivatala, illetve a Váti Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság felkért szakértői által összeállított Mikó Imre Terv alapvető célkitűzéseit, illetve ezek megvalósítására vonatkozó elképzeléseket.
A terv megfogalmazásának folyamata példátlan, háromszintű – szakmai, nemzetpolitikai és társadalmi – összefogást feltételezett. Az erdélyi magyarság megerősödése, autonómiájának építése nem lehetséges stabil gazdasági alapok nélkül – fejtette ki Jakabos Janka. A romániai magyar nemzeti közösség gazdaságfejlesztési javaslataként kidolgozott Mikó Imre Tervet partnerségben való megvalósításra ajánlják fel a magyar és román kormányoknak, és kérik hozzá az Európai Unió támogatását is – olvasható a tervezet Vitairatában. – Elképzeléseink szerint a terv iránytűként, másrészt az összmagyarság gazdasági szereplőit összekötő hídként is működne – emelte ki az EMNT háromszéki elnöke. Erdély oly módon formálható „Kelet Svájcává”, ha megteremtik azokat a feltételeket, amelyek a társadalom egészének fejlődését gazdasági, szociális és kulturális vonatkozásban egyaránt egységként kezelik – részletezte.
A stratégia kidolgozásában és a részcélok rendszerezésében fontos szerepet játszott a helyi sajátosságokat kiemelő területi lebontás, a szakterületek meghatározása. Stratégiai célokként fogalmazták meg a versenyképes és megújuló erdélyi magyar gazdaság, az autonóm erdélyi magyar gazdasági közösségek kiépítését, munkahelyek és hasznosítható tudás biztosítását minden magyarnak, az összmagyar gazdasági és nemzeti kapcsolatok erősítését, és alapvetően az erdélyi magyar társadalom megújulását. A terven dolgozó szakemberek nevesítették a különböző prioritásokat és az egyes szakterületekhez csatolt kitörési pontokat – például a befektetésösztönzést, hálózati gazdaságfejlesztést, a megújuló energia, vízipar és zöldgazdaságfejlesztést – is. – A tervezési munka mellett a célkitűzések megvalósítását lehetővé tevő intézményrendszer kiépítésén is tevékenykedünk – magyarázta Jakabos Janka, aki tájékoztatott arról, hogy a demokráciaközpontok hálózatára egyablakos rendszerben gazdasági tanácsadói irodák is épülnek majd a vállalkozói réteg szakmai támogatására.
Szatmári Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára megállapította: a Mikó Imre Terv, bár jelenleg több kérdést vet fel, mint választ kínál, mindenképpen irányt ad az erdélyi magyar gazdasági élet fejlesztésének, felzárkózásának. Az erdélyi magyarság gazdasági és egyéb jellegű támogatása mellett messzemenően elkötelezett jelenlegi magyar kormány feladata, hogy a megfelelő intézményrendszerek kiépítése és az európai uniós keretek között alkalmazható jogi megoldások tekintetében is kapcsolódhasson a Mikó Imre Tervhez – magyarázta a politikus. Mint kifejtette, ez a tervezet rámutathat arra, hogy az erdélyi magyar közösség autonómiájából gazdasági fejlődés származhat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a terv finanszírozásának hármas, Budapest–Brüsszel–Budapest lábon kell állnia, a források elnyeréséhez pedig a teljes közösség támogatásával, legalábbis hallgatólagos egységével rendelkeznie kell.
A VÁTI Nonprofit Kft. a magyar kormányzat területfejlesztési háttérintézménye – magyarázta Péti Márton, aki a magyar tapasztalatok összegzésével a nemzetközi fejlesztéspolitikai folyamatok kontextusában tárgyalta a Mikó Imre Tervet. Mint kiemelte, műfajában és tartalmában egyaránt sok hasonlóságot hordoz az Új Széchenyi Tervvel, amely a Kárpát-medencét kiemelt gazdaságfejlesztési övezetként kezeli. Kidolgozásának folyamata már önmagában értékes felületet képez, amely összeköt szereplőket, akik képesek az óriási potenciált hordozó nemzetpolitikai elképzeléseket beépíteni egy állandó taktika és egységes értékrend által jellemzett gazdaságfejlesztési rendszerbe. Az uniós fejlesztési irányok megváltoztak, a nemzetközi együttműködési intézményrendszert megújították, a transznacionális források is ennek megfelelően kerülnek kiosztásra. A tapasztalat szerint nem elég hatékonynak bizonyult regionális fejlesztési szint jelenleg már háttérbe szorul a helyileg beilleszkedő projektcsomagok koncepciójával szemben, illetve fókuszba kerülnek az újszerű fejlesztések is – részletezte Péti Márton. Mint kiemelte, a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklusra már most ajánlatos projektekkel készülni. – Fantázia van a többségi nemzetet partnerként való megnyerésében – mondta a szakember, aki az uniós támogatások lehívására való törekvés megvalósítása mellett hangsúlyozta a kisléptékű, sokakat érő fejlesztések beépítésének fontosságát is. Úgy vélte, a Mikó Imre terv nemzeti alapú fejlesztéspolitikaként nemcsak a Kárpát-medencei magyar kisebbségek, hanem Magyarország számára is alternatívákat, impulzusokat szolgáltathat.
Juhász Jácint, a BBTE dékánhelyettese előadásában a szakértői csapatával közösen kidolgozott, a befektetésösztönzésre, iparosításra és hálózati gazdaságfejlesztésre vonatkozó prioritási pont mögött rejlő tartalmi elemeket magyarázta el. Mint kifejtette, értelemszerű kiindulópontnak tekintették, hogy a nagyvállalatok 1989 utáni leépülését követően létesült, kis- és közép vállalkozások között megfelelő kommunikáció megteremtését javasolják, illetve támogatást találjanak az erdélyi magyar vállalkozói szféra életképes projektjeinek. Ennek érdekében egyrészt egy erdélyi vállalati kataszter kialakítását tervezik, megkönnyítve a kommunikáció és piacra lépés esélyeit, javasolták továbbá a magyar példák alapján az uniós források felhasználásának összekapcsolását is. Egy garanciaalap létrehozása által könnyítenék a bankhitelek, uniós források megszerzését, a bevezetendő kedvezményes hitelprogramok a valós értékteremtő tevékenység megvalósítására képes vállalatokat céloznák meg. A magánpénzekre alapuló, nyugat-európai és angliai példákra alapozó, kockázati tőkekomponens tőkét pumpálna úgymond a legjobban működő vállalatokba. Az erdélyi és a magyar termékcsere érdekében a kereskedelmi integrációt fokoznák, megszervezve a területenként már létező kapcsolatokat. A szakember hangsúlyozta a magán-szféra állásbörzékre való erőteljesebb bevonulásának fontosságát, az egyetemi gyakorló programok intenzívebb megszervezését, az ösztöndíj- és diákhitel programok kiterjesztésének szükségességét, hogy az oktatás a háttérbe szorult közösségek tagjai számára is elérhetővé váljon.
ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár)
Az erdélyi magyar közösség alulról építkező, önálló gazdaságfejlesztési tervezeteként megfogalmazott Mikó Imre Terv kapcsán szervezett gazdasági témájú kerekasztal-beszélgetést a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a Bethlen Gábor Alapítvány.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gazdasági bizottságának alelnöke, Mátis Jenő által moderált rendezvényen Szatmáry Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára, Péti Márton, a VÁTI Nonprofit Kft. irodavezetője, Jakabos Janka, az EMNT háromszéki elnöke és a Mikó Imre Terv koordinátora, valamint Juhász Jácint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) dékánhelyettese, közgazdász-szakértő vett részt meghívottként. A terv véglegesítését az erdélyi polgárok, fiatalok, értelmiségiek, a tudományos és gazdasági élet szereplői, a civil és szakmai szervezetek, illetve a fejlesztések érdekeltjeivel együtt szeretnék megvalósítani – derül ki a közzétett Vitairatból.
Jakabos Janka előadásában felvázolta az EMNT által kezdeményezett, erdélyi és magyarországi szakértők, valamint a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Főosztálya, a Nemzeti Stratégia Tervezési Hivatala, illetve a Váti Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság felkért szakértői által összeállított Mikó Imre Terv alapvető célkitűzéseit, illetve ezek megvalósítására vonatkozó elképzeléseket.
A terv megfogalmazásának folyamata példátlan, háromszintű – szakmai, nemzetpolitikai és társadalmi – összefogást feltételezett. Az erdélyi magyarság megerősödése, autonómiájának építése nem lehetséges stabil gazdasági alapok nélkül – fejtette ki Jakabos Janka. A romániai magyar nemzeti közösség gazdaságfejlesztési javaslataként kidolgozott Mikó Imre Tervet partnerségben való megvalósításra ajánlják fel a magyar és román kormányoknak, és kérik hozzá az Európai Unió támogatását is – olvasható a tervezet Vitairatában. – Elképzeléseink szerint a terv iránytűként, másrészt az összmagyarság gazdasági szereplőit összekötő hídként is működne – emelte ki az EMNT háromszéki elnöke. Erdély oly módon formálható „Kelet Svájcává”, ha megteremtik azokat a feltételeket, amelyek a társadalom egészének fejlődését gazdasági, szociális és kulturális vonatkozásban egyaránt egységként kezelik – részletezte.
A stratégia kidolgozásában és a részcélok rendszerezésében fontos szerepet játszott a helyi sajátosságokat kiemelő területi lebontás, a szakterületek meghatározása. Stratégiai célokként fogalmazták meg a versenyképes és megújuló erdélyi magyar gazdaság, az autonóm erdélyi magyar gazdasági közösségek kiépítését, munkahelyek és hasznosítható tudás biztosítását minden magyarnak, az összmagyar gazdasági és nemzeti kapcsolatok erősítését, és alapvetően az erdélyi magyar társadalom megújulását. A terven dolgozó szakemberek nevesítették a különböző prioritásokat és az egyes szakterületekhez csatolt kitörési pontokat – például a befektetésösztönzést, hálózati gazdaságfejlesztést, a megújuló energia, vízipar és zöldgazdaságfejlesztést – is. – A tervezési munka mellett a célkitűzések megvalósítását lehetővé tevő intézményrendszer kiépítésén is tevékenykedünk – magyarázta Jakabos Janka, aki tájékoztatott arról, hogy a demokráciaközpontok hálózatára egyablakos rendszerben gazdasági tanácsadói irodák is épülnek majd a vállalkozói réteg szakmai támogatására.
Szatmári Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára megállapította: a Mikó Imre Terv, bár jelenleg több kérdést vet fel, mint választ kínál, mindenképpen irányt ad az erdélyi magyar gazdasági élet fejlesztésének, felzárkózásának. Az erdélyi magyarság gazdasági és egyéb jellegű támogatása mellett messzemenően elkötelezett jelenlegi magyar kormány feladata, hogy a megfelelő intézményrendszerek kiépítése és az európai uniós keretek között alkalmazható jogi megoldások tekintetében is kapcsolódhasson a Mikó Imre Tervhez – magyarázta a politikus. Mint kifejtette, ez a tervezet rámutathat arra, hogy az erdélyi magyar közösség autonómiájából gazdasági fejlődés származhat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a terv finanszírozásának hármas, Budapest–Brüsszel–Budapest lábon kell állnia, a források elnyeréséhez pedig a teljes közösség támogatásával, legalábbis hallgatólagos egységével rendelkeznie kell.
A VÁTI Nonprofit Kft. a magyar kormányzat területfejlesztési háttérintézménye – magyarázta Péti Márton, aki a magyar tapasztalatok összegzésével a nemzetközi fejlesztéspolitikai folyamatok kontextusában tárgyalta a Mikó Imre Tervet. Mint kiemelte, műfajában és tartalmában egyaránt sok hasonlóságot hordoz az Új Széchenyi Tervvel, amely a Kárpát-medencét kiemelt gazdaságfejlesztési övezetként kezeli. Kidolgozásának folyamata már önmagában értékes felületet képez, amely összeköt szereplőket, akik képesek az óriási potenciált hordozó nemzetpolitikai elképzeléseket beépíteni egy állandó taktika és egységes értékrend által jellemzett gazdaságfejlesztési rendszerbe. Az uniós fejlesztési irányok megváltoztak, a nemzetközi együttműködési intézményrendszert megújították, a transznacionális források is ennek megfelelően kerülnek kiosztásra. A tapasztalat szerint nem elég hatékonynak bizonyult regionális fejlesztési szint jelenleg már háttérbe szorul a helyileg beilleszkedő projektcsomagok koncepciójával szemben, illetve fókuszba kerülnek az újszerű fejlesztések is – részletezte Péti Márton. Mint kiemelte, a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklusra már most ajánlatos projektekkel készülni. – Fantázia van a többségi nemzetet partnerként való megnyerésében – mondta a szakember, aki az uniós támogatások lehívására való törekvés megvalósítása mellett hangsúlyozta a kisléptékű, sokakat érő fejlesztések beépítésének fontosságát is. Úgy vélte, a Mikó Imre terv nemzeti alapú fejlesztéspolitikaként nemcsak a Kárpát-medencei magyar kisebbségek, hanem Magyarország számára is alternatívákat, impulzusokat szolgáltathat.
Juhász Jácint, a BBTE dékánhelyettese előadásában a szakértői csapatával közösen kidolgozott, a befektetésösztönzésre, iparosításra és hálózati gazdaságfejlesztésre vonatkozó prioritási pont mögött rejlő tartalmi elemeket magyarázta el. Mint kifejtette, értelemszerű kiindulópontnak tekintették, hogy a nagyvállalatok 1989 utáni leépülését követően létesült, kis- és közép vállalkozások között megfelelő kommunikáció megteremtését javasolják, illetve támogatást találjanak az erdélyi magyar vállalkozói szféra életképes projektjeinek. Ennek érdekében egyrészt egy erdélyi vállalati kataszter kialakítását tervezik, megkönnyítve a kommunikáció és piacra lépés esélyeit, javasolták továbbá a magyar példák alapján az uniós források felhasználásának összekapcsolását is. Egy garanciaalap létrehozása által könnyítenék a bankhitelek, uniós források megszerzését, a bevezetendő kedvezményes hitelprogramok a valós értékteremtő tevékenység megvalósítására képes vállalatokat céloznák meg. A magánpénzekre alapuló, nyugat-európai és angliai példákra alapozó, kockázati tőkekomponens tőkét pumpálna úgymond a legjobban működő vállalatokba. Az erdélyi és a magyar termékcsere érdekében a kereskedelmi integrációt fokoznák, megszervezve a területenként már létező kapcsolatokat. A szakember hangsúlyozta a magán-szféra állásbörzékre való erőteljesebb bevonulásának fontosságát, az egyetemi gyakorló programok intenzívebb megszervezését, az ösztöndíj- és diákhitel programok kiterjesztésének szükségességét, hogy az oktatás a háttérbe szorult közösségek tagjai számára is elérhetővé váljon.
ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár)
2011. augusztus 18.
Közlekedő kultúrák
Ha a kisfiúk kaviccsal dobálják a péket, nem kell annak azonnal két kilós kenyerekkel visszadobnia!
A brassói magyar, ha kimozdul otthonából, ma is meglepve tapasztalhatja, hogy a többnyelvűség, ami a Cenk alatt természetes, máshol tilos.
Messzire is lehet tapasztalatot gyűjteni az idegengyűlöletről. Például Szlovákiában, ahol csak a brassói könyvesboltban vásárolt útikönyvből lehet tudni, hogy Presov az az Eperjes (ott ízlett oly nagyon a nyáreleji gyümölcs II. Vak Bélának). Igaz, a múlt század elején még zömében magyarok lakta városban ma mindössze kétszáz magyar él. Loviceről sem derül ki, hogy a Fehér Asszony városa, Lőcse. Talán Kezmar nevéből még lehet következtetni Késmárkra...
De még a magyar históriában oly fontos szerepet játszó Kassán is hiába keresünk, ha nem is magyar, de legalább német vagy angol nyelvű feliratot a gazdag történelmi múltról. Az 1910-ben háromnegyedében még magyar város főterén semmi sem utal arra, hogy 1625. március 2-án itt tartotta esküvőjét Bethlen Gábor Brandenburgi Katalinnal. Arról is csak holt nyelvű, latin tábla figyelmeztet, hogy 1906-ban a dóm kriptájába temették el II. Rákóczi Ferencet.
Kapható volt viszont a turisztikai irodákban az Európai Régiófejlesztési Alapból is finanszírozott ingyenes kiadvány, az „Oficiális városi kalauz”, amelyből a magyar turista megtudhatja, hogy „a Kassai Látogatóközpontból először a város bugyraiba fognak áthaladni.” Ám megnyugodhat, mert olvashatja, hogy „ha már a városban van, összpontosult központjában problémamentes a mozgás.” S ha nem sejtené, milyen élményekkel kecsegtet a főtér, az Oficiális városi kalauz eligazítja: „A városközpontban lévő épületekre vetett tekintetünk által belemerülhetünk a porlepte sorsokba.”
Óhatatlanul Kassa, az Oficiális városi kalauz bikkfanyelve jut eszembe, amikor olvasom a közleményt: „A kolozsvári rendőrök felderítették, hogy négy magyarországi illetőségű személy magyar nyelvű helységnévtáblát helyezett el a helyszínen, majd gépkocsijukban (amelyben a 43 éves B. Ildikó és egy tízéves gyermek ült) találtak egy másik magyar nyelvű helységnévtáblát Torda felirattal. A magyar állampolgárokat közerkölcs elleni vétség és csendháborítás gyanújával kísérték be a rendőrségre.”
Elképzelem, amint a meglett férfikorban lévő magyar turisták rövid nadrágban és zokni nélkül sértegetik a híres Kolozsvári közerkölcsöt, néhány száz méterre a bájaikat kínáló – milyen szép szó! – örömlányoktól. Szinte hallom, amint a digitális fényképezőgép zümmögése felveri a nagyváros csendjét. Ám ujjongok, hogy a rendőrség éberen vigyáz a közerkölcsre és a csendre.
Dehogyis ujjongok! Fölháborító és érthetetlen a kolozsvári rendőrök ügybuzgalma. Akkor is az, ha netán igaz, hogy szélsőjobboldali provokáció történt, mert még a bibliai parancs teljesítését is mérlegelni kell. Ahogyan Karinthy írta: ha a kisfiúk kaviccsal dobálják a péket, nem kell annak azonnal két kilós kenyerekkel visszadobnia! Karhatalmi fellépés előtt meg igazán érdemes felmérni a rendőri akció következményeit!
Ezúttal ugyanis az derült ki, hogy Kassa és Kolozsvár a primitív, gyűlölettel kezelni próbált idegenfóbia tengelyének mentén helyezkedik el.
Megnyugtató hazatérni oda, hol a bejáratoknál a kölcsönös tisztelet és elfogadás jeleként Braşov–Kronstadt–Brassó felirat áll, és szabad fényképezkedni alatta!
És némileg megnyugtató az is, hogy ezen a héten Kolozsvár már nem a túlbuzgó rendőrök, a piacnyító polgármester városa, hanem az Erdélyi magyar kultúra fővárosa. De csak részben az. Egészen megnyugtató akkor lenne, ha végre több történne, mint amit Cseke Péter üdvözölt pénteki vezércikkében. Kétségtelenül fontos, hogy az RMDSZ és az EMNT összefogásával „legalább egy hétig ismét a magyaroké lehet a kincses város főtere.” Mert Kolozsvár csak akkor szakadhat le a kassai-pozsonyi tengelyről, ha a magyar napoknak (is) köszönhetően a város különböző kultúrái közeledő kultúrákká válnak, nem csupán a magyaroké, hanem a transzilvanizmust ma is elfogadó magyaroké, románoké, zsidóké, németeké, romáké lesz nem csupán a főtér, hanem egyáltalán a kulturális és politikai cselekvés tere.
Ambrus Attila. Új Magyar Szó (Bukarest)
Ha a kisfiúk kaviccsal dobálják a péket, nem kell annak azonnal két kilós kenyerekkel visszadobnia!
A brassói magyar, ha kimozdul otthonából, ma is meglepve tapasztalhatja, hogy a többnyelvűség, ami a Cenk alatt természetes, máshol tilos.
Messzire is lehet tapasztalatot gyűjteni az idegengyűlöletről. Például Szlovákiában, ahol csak a brassói könyvesboltban vásárolt útikönyvből lehet tudni, hogy Presov az az Eperjes (ott ízlett oly nagyon a nyáreleji gyümölcs II. Vak Bélának). Igaz, a múlt század elején még zömében magyarok lakta városban ma mindössze kétszáz magyar él. Loviceről sem derül ki, hogy a Fehér Asszony városa, Lőcse. Talán Kezmar nevéből még lehet következtetni Késmárkra...
De még a magyar históriában oly fontos szerepet játszó Kassán is hiába keresünk, ha nem is magyar, de legalább német vagy angol nyelvű feliratot a gazdag történelmi múltról. Az 1910-ben háromnegyedében még magyar város főterén semmi sem utal arra, hogy 1625. március 2-án itt tartotta esküvőjét Bethlen Gábor Brandenburgi Katalinnal. Arról is csak holt nyelvű, latin tábla figyelmeztet, hogy 1906-ban a dóm kriptájába temették el II. Rákóczi Ferencet.
Kapható volt viszont a turisztikai irodákban az Európai Régiófejlesztési Alapból is finanszírozott ingyenes kiadvány, az „Oficiális városi kalauz”, amelyből a magyar turista megtudhatja, hogy „a Kassai Látogatóközpontból először a város bugyraiba fognak áthaladni.” Ám megnyugodhat, mert olvashatja, hogy „ha már a városban van, összpontosult központjában problémamentes a mozgás.” S ha nem sejtené, milyen élményekkel kecsegtet a főtér, az Oficiális városi kalauz eligazítja: „A városközpontban lévő épületekre vetett tekintetünk által belemerülhetünk a porlepte sorsokba.”
Óhatatlanul Kassa, az Oficiális városi kalauz bikkfanyelve jut eszembe, amikor olvasom a közleményt: „A kolozsvári rendőrök felderítették, hogy négy magyarországi illetőségű személy magyar nyelvű helységnévtáblát helyezett el a helyszínen, majd gépkocsijukban (amelyben a 43 éves B. Ildikó és egy tízéves gyermek ült) találtak egy másik magyar nyelvű helységnévtáblát Torda felirattal. A magyar állampolgárokat közerkölcs elleni vétség és csendháborítás gyanújával kísérték be a rendőrségre.”
Elképzelem, amint a meglett férfikorban lévő magyar turisták rövid nadrágban és zokni nélkül sértegetik a híres Kolozsvári közerkölcsöt, néhány száz méterre a bájaikat kínáló – milyen szép szó! – örömlányoktól. Szinte hallom, amint a digitális fényképezőgép zümmögése felveri a nagyváros csendjét. Ám ujjongok, hogy a rendőrség éberen vigyáz a közerkölcsre és a csendre.
Dehogyis ujjongok! Fölháborító és érthetetlen a kolozsvári rendőrök ügybuzgalma. Akkor is az, ha netán igaz, hogy szélsőjobboldali provokáció történt, mert még a bibliai parancs teljesítését is mérlegelni kell. Ahogyan Karinthy írta: ha a kisfiúk kaviccsal dobálják a péket, nem kell annak azonnal két kilós kenyerekkel visszadobnia! Karhatalmi fellépés előtt meg igazán érdemes felmérni a rendőri akció következményeit!
Ezúttal ugyanis az derült ki, hogy Kassa és Kolozsvár a primitív, gyűlölettel kezelni próbált idegenfóbia tengelyének mentén helyezkedik el.
Megnyugtató hazatérni oda, hol a bejáratoknál a kölcsönös tisztelet és elfogadás jeleként Braşov–Kronstadt–Brassó felirat áll, és szabad fényképezkedni alatta!
És némileg megnyugtató az is, hogy ezen a héten Kolozsvár már nem a túlbuzgó rendőrök, a piacnyító polgármester városa, hanem az Erdélyi magyar kultúra fővárosa. De csak részben az. Egészen megnyugtató akkor lenne, ha végre több történne, mint amit Cseke Péter üdvözölt pénteki vezércikkében. Kétségtelenül fontos, hogy az RMDSZ és az EMNT összefogásával „legalább egy hétig ismét a magyaroké lehet a kincses város főtere.” Mert Kolozsvár csak akkor szakadhat le a kassai-pozsonyi tengelyről, ha a magyar napoknak (is) köszönhetően a város különböző kultúrái közeledő kultúrákká válnak, nem csupán a magyaroké, hanem a transzilvanizmust ma is elfogadó magyaroké, románoké, zsidóké, németeké, romáké lesz nem csupán a főtér, hanem egyáltalán a kulturális és politikai cselekvés tere.
Ambrus Attila. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. augusztus 19.
Véget ért a nyári egyetem
Nagyvárad- Csütörtök délután a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében tartották a 10. alkalommal megszervezett Kárpát-medencei Nyári Egyetem záróünnepségét. Részvételi okleveleket is átadtak.
A 10. Kárpát-medencei Nyári Egyetem fő szervezői a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED), a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD), a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület (PIHE), a Rákóczi Szövetség és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) voltak.
A záróbeszédek sorát Tőkés László EP-alelnöknek, az esemény fővédnökének a felszólalása nyitotta. Elnézést kért a jelenlevőktől, amiért a nyitóünnepségen nem tudott jelen lenni, de a Kolozsvári Magyar Napokon vett részt, mely „eseménynek káprázatos felfutása van” a funari-korszak után, mely tönkretette a magyarok kedélyállapotát. Kolozsvár szülötteként, de partiumi öntudattal az önrendelkezés fontosságát emelte ki, arra figyelmeztetve, hogy Romániában két nagy tömbben, a Partiumban és a Székelyföldön él a legtöbb magyar, akiket képzeletbeli hídként köt össze többek közt Kalotaszeg és a Mezőség.
A volt püspök ugyanakkor az elmúlt tíz évre is visszatekintett. Örömmel nyugtázta, hogy a Partiumi Egyetem is túlélte a nyolc évnyi magyarországi balliberális kormányzás megpróbáltatásait, tavaly pedig „helyére került a nemzeti kormány”, melynek köszönhetjük „nemzeti létünk három komoly alappillérjét”, vagyis a trianoni emléktörvényt, a kettős állampolgárságot és az új alkotmányt. Tőkés László szerint egységes nemzetben kell gondolkodni, ezért a nyári egyetemre sem szabad önmagában tekinteni, hanem a Kárpát-medencei magyar ifjúsági rendszerek összefüggésében kell kezelni. Úgy fogalmazott: napjainkban, amikor az Európai Unióban a mobilitás mellett kardoskodnak, mi meg kell valljuk nemzeti önazonosságunkat, hitbeli identitásunkat és keresztény mivoltunkat, mert így alakul ki gazdag értékrendünk és európai önazonosságunk is ezek révén szintetizálódik. Az EP-alelnök az épített és természeti környezet megóvásának fontosságára is kitért. Kiemelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) a Verespatakért folytatott küzdelmét, de meglátásában „félő, hogy a kulisszák mögött bizonyos erők megkötötték a boltjaikat, beleértve a magyarok által vezetett minisztériumokat is.”
Egységes stratégia
Dr. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az erdélyi magyar felsőoktatása jövőjéről, a kidolgozandó stratégiáról tartott vetítettképes előadást. Annak a meggyőződésének adott hangot: a közoktatásban egységesen, az óvodától az egyetemig kell gondolkodni, egy egységes stratégiának a kidolgozásakor pedig abból az alapkérdésből érdemes kiindulni, hogy honnan jönnek azok a magyar hallgatók, akikre építeni lehet. Megitélésében az első létszámbeli szakadék az általános és középiskola között van, és azon is el kéne gondolkodni, hogy miként vonják be a magyar felsőoktatásba azokat a diákokat, akik addig románul tanultak. Megoldás lehet még a Bolyai Egyetem kiválása a Babeș-Bolyai Tudományegyetemből, egy teljesen új, állami finanszírozású egyetem létrehozása vagy egy hálózatos erdélyi magyar tudományegyetem kialakítása az akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem– Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem körül, amelyhez csatlakozhatnak a többi, magyar nyelven is oktató intézmények, a helyszínek pedig Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely lennének.
Állófogadás és búcsúbuli
Márkos István főszervező, a PKED elnöke az elmúlt napok történéseit összegezte, személyes tapasztalai alapján. Ezután kiosztották a részvételi okleveleket, majd Ráksi Lajos egyetemi lelkész tartott rövid záróáhítatot. Thurzó Zoltán zongoraművész délután 5 órára meghirdetett hangversenye fél órás csúszással kezdődött, amit a hallgatóság köréből egyesek sérelmeztek, megjegyezve, hogy a PKE-n nem először fordul ilyesmi elő. A nap állófogadással, borkóstolással és búcsúbulival zárult.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro
Nagyvárad- Csütörtök délután a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében tartották a 10. alkalommal megszervezett Kárpát-medencei Nyári Egyetem záróünnepségét. Részvételi okleveleket is átadtak.
A 10. Kárpát-medencei Nyári Egyetem fő szervezői a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED), a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD), a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület (PIHE), a Rákóczi Szövetség és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) voltak.
A záróbeszédek sorát Tőkés László EP-alelnöknek, az esemény fővédnökének a felszólalása nyitotta. Elnézést kért a jelenlevőktől, amiért a nyitóünnepségen nem tudott jelen lenni, de a Kolozsvári Magyar Napokon vett részt, mely „eseménynek káprázatos felfutása van” a funari-korszak után, mely tönkretette a magyarok kedélyállapotát. Kolozsvár szülötteként, de partiumi öntudattal az önrendelkezés fontosságát emelte ki, arra figyelmeztetve, hogy Romániában két nagy tömbben, a Partiumban és a Székelyföldön él a legtöbb magyar, akiket képzeletbeli hídként köt össze többek közt Kalotaszeg és a Mezőség.
A volt püspök ugyanakkor az elmúlt tíz évre is visszatekintett. Örömmel nyugtázta, hogy a Partiumi Egyetem is túlélte a nyolc évnyi magyarországi balliberális kormányzás megpróbáltatásait, tavaly pedig „helyére került a nemzeti kormány”, melynek köszönhetjük „nemzeti létünk három komoly alappillérjét”, vagyis a trianoni emléktörvényt, a kettős állampolgárságot és az új alkotmányt. Tőkés László szerint egységes nemzetben kell gondolkodni, ezért a nyári egyetemre sem szabad önmagában tekinteni, hanem a Kárpát-medencei magyar ifjúsági rendszerek összefüggésében kell kezelni. Úgy fogalmazott: napjainkban, amikor az Európai Unióban a mobilitás mellett kardoskodnak, mi meg kell valljuk nemzeti önazonosságunkat, hitbeli identitásunkat és keresztény mivoltunkat, mert így alakul ki gazdag értékrendünk és európai önazonosságunk is ezek révén szintetizálódik. Az EP-alelnök az épített és természeti környezet megóvásának fontosságára is kitért. Kiemelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) a Verespatakért folytatott küzdelmét, de meglátásában „félő, hogy a kulisszák mögött bizonyos erők megkötötték a boltjaikat, beleértve a magyarok által vezetett minisztériumokat is.”
Egységes stratégia
Dr. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az erdélyi magyar felsőoktatása jövőjéről, a kidolgozandó stratégiáról tartott vetítettképes előadást. Annak a meggyőződésének adott hangot: a közoktatásban egységesen, az óvodától az egyetemig kell gondolkodni, egy egységes stratégiának a kidolgozásakor pedig abból az alapkérdésből érdemes kiindulni, hogy honnan jönnek azok a magyar hallgatók, akikre építeni lehet. Megitélésében az első létszámbeli szakadék az általános és középiskola között van, és azon is el kéne gondolkodni, hogy miként vonják be a magyar felsőoktatásba azokat a diákokat, akik addig románul tanultak. Megoldás lehet még a Bolyai Egyetem kiválása a Babeș-Bolyai Tudományegyetemből, egy teljesen új, állami finanszírozású egyetem létrehozása vagy egy hálózatos erdélyi magyar tudományegyetem kialakítása az akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem– Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem körül, amelyhez csatlakozhatnak a többi, magyar nyelven is oktató intézmények, a helyszínek pedig Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely lennének.
Állófogadás és búcsúbuli
Márkos István főszervező, a PKED elnöke az elmúlt napok történéseit összegezte, személyes tapasztalai alapján. Ezután kiosztották a részvételi okleveleket, majd Ráksi Lajos egyetemi lelkész tartott rövid záróáhítatot. Thurzó Zoltán zongoraművész délután 5 órára meghirdetett hangversenye fél órás csúszással kezdődött, amit a hallgatóság köréből egyesek sérelmeztek, megjegyezve, hogy a PKE-n nem először fordul ilyesmi elő. A nap állófogadással, borkóstolással és búcsúbulival zárult.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro
2011. augusztus 21.
Megalakult a Magyar Állampolgárok Klubja
Míg Magyarországon több százan tettek állampolgársági esküt augusztus 20-án, Marosvásárhelyen az ünnep alkalmából találkozóra hívták a jelenlegi és leendő magyar állampolgárokat, hogy megalakítsák a Magyar Állampolgárok Klubját.
Az EMNT Maros megyei szervezete augusztus 20-án a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központba hívta össze az érdeklődőket, hogy közösen ünnepeljenek, és megalakítsák a Magyar Állampolgárok Klubját. Mivel a rendezvény bográcsgulyásfőzésnek volt meghirdetve, az emberek különböző időközökben érkeztek, s bár a főzésről mégis a diakóniai központ szakácsai gondoskodtak, a felszolgált gulyáshoz már vagy 40 ember ült oda.
A beszélgetéseknek közösségformáló ereje is van
Még a közös étkezés előtt a résztvevők megünnepelték Magyarország nemzeti és állami ünnepét is, államalapító István királyunk szentté avatásának ünnepét, mégpedig egy Hunyadi László szobrászművész által készített falra akasztott Szent István dombormű alatt. „Ezt a domborművet a szobrászmestertől kértük kölcsön, s itt ünneplünk, mert még nincs olyan köztéri emlékművünk, ahol méltón lehetne ünnepelni Szent István ünnepét. De még lehet” – hangoztatta az ünnepen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács helyi elnöke, Jakab István. Elmondta azt is, hogy ez az ünnep tűnt a legalkalmasabbnak arra, hogy összehívják a Magyar Állampolgárok Klubjának első találkozóját.
„Az állampolgárság megszerzésével közösség is alakul, ezért mi a marosvásárhelyi, Maros megyei magyar állampolgárokat fognánk össze, ezért hoztuk létre a klubot, ahol terveink szerint havonta egyszer találkoznánk. A beszélgetéseknek ugyanis közösségformáló ereje is van” – tette hozzá Jakab István, majd Sebestyén Aba színművész felolvasta a Szózatot, az EMNT elnökségi tagja, Portik Vilmos pedig Szent István király Imre herceghez intézett intelmeiből olvasott fel a résztvevőknek.
A Magyar Állampolgárok Klubjának következő találkozója szeptemberben lesz, amelyen a tervek szerint a külügyminisztérium helyettes államtitkára is jelen lesz.
Január 3-ától zajlik az egyszerűsített honosítás
A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni egyszerűsített honosítási eljárásban, amelyet a Magyar Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul. A törvény az eddigitől eltérően a határokon túl élő magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
Szász Cs. Emese. Székelyhon.ro
Míg Magyarországon több százan tettek állampolgársági esküt augusztus 20-án, Marosvásárhelyen az ünnep alkalmából találkozóra hívták a jelenlegi és leendő magyar állampolgárokat, hogy megalakítsák a Magyar Állampolgárok Klubját.
Az EMNT Maros megyei szervezete augusztus 20-án a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központba hívta össze az érdeklődőket, hogy közösen ünnepeljenek, és megalakítsák a Magyar Állampolgárok Klubját. Mivel a rendezvény bográcsgulyásfőzésnek volt meghirdetve, az emberek különböző időközökben érkeztek, s bár a főzésről mégis a diakóniai központ szakácsai gondoskodtak, a felszolgált gulyáshoz már vagy 40 ember ült oda.
A beszélgetéseknek közösségformáló ereje is van
Még a közös étkezés előtt a résztvevők megünnepelték Magyarország nemzeti és állami ünnepét is, államalapító István királyunk szentté avatásának ünnepét, mégpedig egy Hunyadi László szobrászművész által készített falra akasztott Szent István dombormű alatt. „Ezt a domborművet a szobrászmestertől kértük kölcsön, s itt ünneplünk, mert még nincs olyan köztéri emlékművünk, ahol méltón lehetne ünnepelni Szent István ünnepét. De még lehet” – hangoztatta az ünnepen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács helyi elnöke, Jakab István. Elmondta azt is, hogy ez az ünnep tűnt a legalkalmasabbnak arra, hogy összehívják a Magyar Állampolgárok Klubjának első találkozóját.
„Az állampolgárság megszerzésével közösség is alakul, ezért mi a marosvásárhelyi, Maros megyei magyar állampolgárokat fognánk össze, ezért hoztuk létre a klubot, ahol terveink szerint havonta egyszer találkoznánk. A beszélgetéseknek ugyanis közösségformáló ereje is van” – tette hozzá Jakab István, majd Sebestyén Aba színművész felolvasta a Szózatot, az EMNT elnökségi tagja, Portik Vilmos pedig Szent István király Imre herceghez intézett intelmeiből olvasott fel a résztvevőknek.
A Magyar Állampolgárok Klubjának következő találkozója szeptemberben lesz, amelyen a tervek szerint a külügyminisztérium helyettes államtitkára is jelen lesz.
Január 3-ától zajlik az egyszerűsített honosítás
A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni egyszerűsített honosítási eljárásban, amelyet a Magyar Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul. A törvény az eddigitől eltérően a határokon túl élő magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
Szász Cs. Emese. Székelyhon.ro
2011. augusztus 22.
A magyar államelnök egységre szólította fel az erdélyi magyar politikai szervezeteket
Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn, kolozsvári látogatása második napján egység kialakítására szólította fel az erdélyi magyar politikai szervezeteket. A magyar államfő erről azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy reggel mintegy másfél órás eszmecserét folytatott az RMDSZ, az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőivel.
Schmitt Pál hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar politikai szervezetekre három komoly feladat vár a jövő év végéig, s a romániai népszámláláson, valamint a helyhatósági és a parlamenti választásokon is egységet kell mutatniuk.
A négy szervezetnek el kell érnie, hogy mindenki bátran, határozottan vállalja fel magyarságát az október-novemberi népszámláláson, a választások előtt pedig a legmegfelelőbb közös jelöltek felkutatására kell törekedniük a lehető legjobb eredmény érdekében - fejtette ki.
A köztársasági elnök aláhúzta továbbá: ahogy most, úgy a jövőben, a Sándor-palotában is csak együtt ül le a négy erdélyi szervezet vezetőivel, mivel - mint fogalmazott - „ahogy Magyarországon hangsúlyozzuk a nemzet egységét, mert abban van az erő, ugyanúgy elvárhatjuk ezt a határon túli magyar szervezetektől is”.
A találkozón az RMDSZ részéről Borbély László ügyvezető elnök és Kovács Péter főtitkár, míg az MPP-től Szász Jenő elnök és Simon Csaba alelnök, az SZNT képviseletében Izsák Balázs elnök és Bíró Zsolt alelnök, valamint Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke vett részt.
Az államfő ezt követően a Kolozsvári Magyar Operában megnyitotta a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, s örömét fejezte ki, hogy a rendezvény fővédnökségét Traian Basescuval, Románia köztársasági elnökével közösen vállalhatta el.
Schmitt Pál a továbbiakban úgy foglalt állást, hogy ma ismét felértékelődött a „sajátos, az egyedi, a nemzeti kultúra, (...) az embereknek mind nagyobb szükségük van olyan lokális, regionális világokra és újra megtalált közösségekre, ahol biztonságban és otthon érezhetik magukat”. Kiemelte továbbá, hogy a magyar nyelv védelmében mindenkinek jut feladat, a köztársasági elnöknek például a nyelvek és a kultúrák iránti érzékenység növelésére kell törekednie, hangsúlyozva a nyelvtanulás fontosságát.
A köztársasági elnök vasárnap érkezett Erdélybe, ahol felkeresi a magyarpalatkai református iskolát, valamint a válaszúti szórványkollégiumot és a Mezőségi Néprajzi Múzeumot is. Schmitt Pál Kolozsváron találkozik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetőségével és állami kitüntetéseket is átad. Krónika (Kolozsvár)
Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn, kolozsvári látogatása második napján egység kialakítására szólította fel az erdélyi magyar politikai szervezeteket. A magyar államfő erről azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy reggel mintegy másfél órás eszmecserét folytatott az RMDSZ, az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőivel.
Schmitt Pál hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar politikai szervezetekre három komoly feladat vár a jövő év végéig, s a romániai népszámláláson, valamint a helyhatósági és a parlamenti választásokon is egységet kell mutatniuk.
A négy szervezetnek el kell érnie, hogy mindenki bátran, határozottan vállalja fel magyarságát az október-novemberi népszámláláson, a választások előtt pedig a legmegfelelőbb közös jelöltek felkutatására kell törekedniük a lehető legjobb eredmény érdekében - fejtette ki.
A köztársasági elnök aláhúzta továbbá: ahogy most, úgy a jövőben, a Sándor-palotában is csak együtt ül le a négy erdélyi szervezet vezetőivel, mivel - mint fogalmazott - „ahogy Magyarországon hangsúlyozzuk a nemzet egységét, mert abban van az erő, ugyanúgy elvárhatjuk ezt a határon túli magyar szervezetektől is”.
A találkozón az RMDSZ részéről Borbély László ügyvezető elnök és Kovács Péter főtitkár, míg az MPP-től Szász Jenő elnök és Simon Csaba alelnök, az SZNT képviseletében Izsák Balázs elnök és Bíró Zsolt alelnök, valamint Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke vett részt.
Az államfő ezt követően a Kolozsvári Magyar Operában megnyitotta a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, s örömét fejezte ki, hogy a rendezvény fővédnökségét Traian Basescuval, Románia köztársasági elnökével közösen vállalhatta el.
Schmitt Pál a továbbiakban úgy foglalt állást, hogy ma ismét felértékelődött a „sajátos, az egyedi, a nemzeti kultúra, (...) az embereknek mind nagyobb szükségük van olyan lokális, regionális világokra és újra megtalált közösségekre, ahol biztonságban és otthon érezhetik magukat”. Kiemelte továbbá, hogy a magyar nyelv védelmében mindenkinek jut feladat, a köztársasági elnöknek például a nyelvek és a kultúrák iránti érzékenység növelésére kell törekednie, hangsúlyozva a nyelvtanulás fontosságát.
A köztársasági elnök vasárnap érkezett Erdélybe, ahol felkeresi a magyarpalatkai református iskolát, valamint a válaszúti szórványkollégiumot és a Mezőségi Néprajzi Múzeumot is. Schmitt Pál Kolozsváron találkozik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetőségével és állami kitüntetéseket is átad. Krónika (Kolozsvár)
2011. augusztus 22.
A nemzetegyesítés jelenlegi stádiumáról értekeztek Kolozsváron
„A Kárpát-medencei összmagyarság egyesítése már nem csupán egy szlogen, hanem valós politikai modell” – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke tegnap délután, a Kolozsvári Magyar Napok utolsó kerekasztal-beszélgetésén. A 10. EMNT-beszélgetés: Hidak és korlátok a nemzetegyesítési folyamatban című előadás meghívottai a magyar nemzet egységének politikai és jogi hátteréről, valamint tartalmi összetevőiről beszélgettek.
Amint az esemény moderátora, Székely István politológus elmondta, noha a témáról sok szó esett az elmúlt években, tágabb összefüggésben vizsgálva a problémát kiderül, hogy hiányzik a nemzeti egység koherens meghatározása. Az előadás célja ennek a hiánynak a pótlása, egy körüljárható megközelítés nyújtása volt.
Toró T. Tibor szerint a nemzeti egyesítési folyamat felgyorsult az utóbbi időben, már nemcsak retorikai síkon kerül szóba a probléma, hanem konkrét döntések is születnek. „Nem történt minden úgy, ahogy elképzeltük, hiszen az elvárások is nagyok” – jelentette ki az ügyvezető elnök, aki azonban mindenkit türelemre intett a közjogi nemzetegyesítési eljárással kapcsolatban. Elmondása szerint a következő időszakban gazdasági, kulturális, valamint oktatási szinten kell tevékenykedni, majd ezeket a különálló rendszereket kell működőképes egésszé tenni. „A politikai szféra feladata, hogy engedje ezen folyamatokat a maguk útján haladni” – tette hozzá Toró.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai helyettes államtitkára kifejtette, Magyarország a magyar állampolgárság biztosításával, a közjogi kötelék létrehozásával 90 éves adósságát akarja törleszteni a határon túli magyarok felé. „Már a 2001-ben elfogadott státustörvény is új közjogi gondolkodást indított el egész Európában, hiszen kisebbségjogi szempontból olyan tényeket rögzített, amelyek korábban nem voltak kimondva” – részletezte a helyettes államtitkár. Hozzátette: eleinte aggodalomra adott okot a magyar közigazgatás számára, hogy olyan feladatokkal kell megbirkózniuk, amelyekkel még nem szembesültek, emellett pedig olyan átfogó fejlesztéseket kellett eszközölniük, amelyek mindenki számára „jó érzést jelentő történetté teszik az eljárást.” Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: a magyar kormány nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget visel a határon túliak iránt, az állampolgárság pedig alapjaiban változtatja meg a magyar–magyar kapcsolatrendszert.
„Elsősorban a nemzet fogalmával kapcsolatban figyelhető meg fejlődés” – vélekedett Pákozdi Csaba, a Külügyminisztérium Kisebbségi Jogi Főosztályának vezetője, aki szerint az etnikai nemzet egyre inkább a politikai nemzet felé tolódik el, ezt pedig az egyszerűsített honosítási eljárás is jól példázza. „A fejlődés iránya megfelel a nemzetközi jogi elvárásoknak, amelyek a multikulturalitás támogatására ösztönzik az államokat.” A főosztályvezető szerint az etnikai és a politikai meghatározottság nem mond ellent egymásnak, mindkettőre szükség van az egységes nemzet létrehozásához.
Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára úgy gondolja, hogy a nemzeti egység csupán részben valósult meg. „Az írók számára mindig is világos volt, hogy ők a magyar irodalom részei. Számukra nem volt, mit egyesíteni” – részletezte a költői mivoltában is jelen lévő államtitkár, majd hozzátette: a magyar közösség ennek ellenére soha nem volt igazán egységes – sem politikailag, sem érzelmileg, sem céljait tekintve. „A kommunista időszak követeléseinek jelentős része a magyar állampolgárság megélésének lehetőségéről szólt. A rendszer összeomlása után a nemzeti egység mint kiharcolható feltétel teljesült – ám ez a történelemnek, és nem a politikának köszönhető” – vélte Szőcs, aki szerint az egységes nemzethez tartozás lényege a valamilyen értékkel történő azonosulás, a „magyar kormány feladata pedig az értékek felmutatása és elérhetővé tétele.”
Kőrössy Andrea. Krónika (Kolozsvár)
„A Kárpát-medencei összmagyarság egyesítése már nem csupán egy szlogen, hanem valós politikai modell” – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke tegnap délután, a Kolozsvári Magyar Napok utolsó kerekasztal-beszélgetésén. A 10. EMNT-beszélgetés: Hidak és korlátok a nemzetegyesítési folyamatban című előadás meghívottai a magyar nemzet egységének politikai és jogi hátteréről, valamint tartalmi összetevőiről beszélgettek.
Amint az esemény moderátora, Székely István politológus elmondta, noha a témáról sok szó esett az elmúlt években, tágabb összefüggésben vizsgálva a problémát kiderül, hogy hiányzik a nemzeti egység koherens meghatározása. Az előadás célja ennek a hiánynak a pótlása, egy körüljárható megközelítés nyújtása volt.
Toró T. Tibor szerint a nemzeti egyesítési folyamat felgyorsult az utóbbi időben, már nemcsak retorikai síkon kerül szóba a probléma, hanem konkrét döntések is születnek. „Nem történt minden úgy, ahogy elképzeltük, hiszen az elvárások is nagyok” – jelentette ki az ügyvezető elnök, aki azonban mindenkit türelemre intett a közjogi nemzetegyesítési eljárással kapcsolatban. Elmondása szerint a következő időszakban gazdasági, kulturális, valamint oktatási szinten kell tevékenykedni, majd ezeket a különálló rendszereket kell működőképes egésszé tenni. „A politikai szféra feladata, hogy engedje ezen folyamatokat a maguk útján haladni” – tette hozzá Toró.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai helyettes államtitkára kifejtette, Magyarország a magyar állampolgárság biztosításával, a közjogi kötelék létrehozásával 90 éves adósságát akarja törleszteni a határon túli magyarok felé. „Már a 2001-ben elfogadott státustörvény is új közjogi gondolkodást indított el egész Európában, hiszen kisebbségjogi szempontból olyan tényeket rögzített, amelyek korábban nem voltak kimondva” – részletezte a helyettes államtitkár. Hozzátette: eleinte aggodalomra adott okot a magyar közigazgatás számára, hogy olyan feladatokkal kell megbirkózniuk, amelyekkel még nem szembesültek, emellett pedig olyan átfogó fejlesztéseket kellett eszközölniük, amelyek mindenki számára „jó érzést jelentő történetté teszik az eljárást.” Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: a magyar kormány nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget visel a határon túliak iránt, az állampolgárság pedig alapjaiban változtatja meg a magyar–magyar kapcsolatrendszert.
„Elsősorban a nemzet fogalmával kapcsolatban figyelhető meg fejlődés” – vélekedett Pákozdi Csaba, a Külügyminisztérium Kisebbségi Jogi Főosztályának vezetője, aki szerint az etnikai nemzet egyre inkább a politikai nemzet felé tolódik el, ezt pedig az egyszerűsített honosítási eljárás is jól példázza. „A fejlődés iránya megfelel a nemzetközi jogi elvárásoknak, amelyek a multikulturalitás támogatására ösztönzik az államokat.” A főosztályvezető szerint az etnikai és a politikai meghatározottság nem mond ellent egymásnak, mindkettőre szükség van az egységes nemzet létrehozásához.
Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára úgy gondolja, hogy a nemzeti egység csupán részben valósult meg. „Az írók számára mindig is világos volt, hogy ők a magyar irodalom részei. Számukra nem volt, mit egyesíteni” – részletezte a költői mivoltában is jelen lévő államtitkár, majd hozzátette: a magyar közösség ennek ellenére soha nem volt igazán egységes – sem politikailag, sem érzelmileg, sem céljait tekintve. „A kommunista időszak követeléseinek jelentős része a magyar állampolgárság megélésének lehetőségéről szólt. A rendszer összeomlása után a nemzeti egység mint kiharcolható feltétel teljesült – ám ez a történelemnek, és nem a politikának köszönhető” – vélte Szőcs, aki szerint az egységes nemzethez tartozás lényege a valamilyen értékkel történő azonosulás, a „magyar kormány feladata pedig az értékek felmutatása és elérhetővé tétele.”
Kőrössy Andrea. Krónika (Kolozsvár)
2011. augusztus 22.
Fesztivál – Hidak és korlátok a nemzetegyesítésben
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tízedik, jubileumi beszélgetése során a nemzetegyesítési folyamat hídjait és korlátait tárták fel vasárnap délután a Bocskai-házban (a Sapientia-EMTE székhelyén). Székely István politológus – a rendezvény moderátora – magyarországi meghívottai között volt Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai helyettes államtitkára, Pákozdi Csaba, a Külügyminisztérium Kisebbségi Jogi Főosztályának főosztályvezetője, továbbá Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke. A szervező EMNT részéről Mátis Jenő köszöntötte a jelenlevőket, majd Székely István bemutatta beszélgetőtársait. „A nemzetegyesítés sokrétű téma, amelynek még hiányzik egy jobban körüljárható, egységes meghatározása” – vezette fel a beszélgetést a politológus.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár a nemzetegyesítés közjogi vetületeit ismertette a rendszerváltást követő több mint két évtized tükrében. „A rendszerváltást követő, szándék szinten megvalósuló, a magyar kormány és a határon túli magyarság közötti kapcsolatépítés utáni években sikerült az ehhez szükséges intézményes hátteret megvalósítani.”
„Létrejött a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMMKF), 2001-ben pedig elfogadták a Státustörvényt. Mivel ezt a jogszabályt sokan támadták, ezért a Velencei Bizottság elfogadott egy állásfoglalást, amely kisebbségjogi szempontból fontos aspektusokat rögzít. Ilyen például az, hogy az anyaországoknak jogukban áll támogatni a határon túl rekedt nemzettársakat” – magyarázta Répás, majd utalt arra is, hogy a második Orbán-kormány első lépése az volt, hogy elfogadja az egyszerű honosításról szóló törvényt. „Létrejött tehát a közjogi kötelék, amellyel kilencvenéves adósságot törlesztett a magyar állam” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, majd azt is elmondta, hogy idén már 130 ezren kérték egyszerűsített honosítási eljárással a magyar állampolgárságot. A kérvények kétharmada feldolgozás alatt áll, 25 ezren pedig már letehették állampolgársági esküjüket is, ami Répás szerint igazi sikertörténet.
Toró T. Tibor, miután gratulált a szervezőknek a színes és változatos programú Kolozsvári Magyar Napok lebonyolításához, úgy vélte: „Az erdélyi magyarság autonómiatörekvései és a kettős állampolgárság megszerzése kiegészíti egymást. Az erdélyi magyar politika fő törésvonalát 1990–1993 között az képezte, hogy a politikusok melyiket tartották hangsúlyosabbnak: abban az időszakban a politikusok egy része az identitásmegőrzést és az autonómiát helyezte előtérbe, míg egy másik részük Bukarestben keresgélte a megoldásokat. Amikor pedig 1996-tól az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, a politikusok prioritásai átrendeződtek az identitásmegőrzésről a gazdasági kérdésekre, az infrastruktúra fejlesztésére. A romániai magyar politikai elit beépült a bukaresti politikai elitbe, és annak logikája alapján magyarázta meg választóinak a Bukarestben hozott döntéseket. A kétezres évek elején még az is feltevődött, hogy az autonómia-program zsákutca, és más stratégiai célokat kellene keresni a romániai magyarságnak. Ma azonban az autonómia a romániai magyar politikai pártok programjának fő helyén szerepel. Ám ha a döntések mélyére nézünk, rájöhetünk, hogy az erre vonatkozó szándékuk mennyire valós” – vélekedett a politikus, majd jónak nevezte a második Orbán-kormány által elkezdett nemzetegyesítést. „A nemzetegyesítés közjogi része már megvalósult, de ha ezt nem lehet összeilleszteni a gazdasági, kulturális résszel, akkor a nemzetegyesítés törést szenvedhet” – hívta fel a hallgatóság figyelmét Toró.
Pákozdi Csaba főosztályvezető szerint a nemzet fogalma nem mindig egyértelmű; a magyar alkotmány a nemzet fogalmával kapcsolatos új megközelítést fogalmazott meg. Ezt követően az etnikai és a politikai nemzet fogalma közötti vetélkedésről beszélt, majd a nemzet fogalmát szabályozó, 2006-os Európa Tanácsi ajánlást is megemlítette.
„A nemzetegyesítés egy része már megvalósult, és ami még nem történt meg, az már nem is fog” – kezdte beszédét Szőcs Géza államtitkár. Beszédében rávilágított arra, hogy sem a Magyarországon élő nemzetség, sem az erdélyi magyar közösség nem egységes, mi több, a magyar történelemben „soha nem volt egységes a nemzet, a történelem nem homogén”. „A mostani kétharmados egység példátlan a magyar nemzet történetében, és ritkaságszámba menő konszenzust eredményezett. A nemzethez való tartozás lényege a közös történelemmel és a közös nemzeti értékekkel való azonosulás” – összegzett az államtitkár.
Végezetül a hallgatóság kérdéseket tehettek fel az előadóknak. Szabadság (Kolozsvár)
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tízedik, jubileumi beszélgetése során a nemzetegyesítési folyamat hídjait és korlátait tárták fel vasárnap délután a Bocskai-házban (a Sapientia-EMTE székhelyén). Székely István politológus – a rendezvény moderátora – magyarországi meghívottai között volt Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai helyettes államtitkára, Pákozdi Csaba, a Külügyminisztérium Kisebbségi Jogi Főosztályának főosztályvezetője, továbbá Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke. A szervező EMNT részéről Mátis Jenő köszöntötte a jelenlevőket, majd Székely István bemutatta beszélgetőtársait. „A nemzetegyesítés sokrétű téma, amelynek még hiányzik egy jobban körüljárható, egységes meghatározása” – vezette fel a beszélgetést a politológus.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár a nemzetegyesítés közjogi vetületeit ismertette a rendszerváltást követő több mint két évtized tükrében. „A rendszerváltást követő, szándék szinten megvalósuló, a magyar kormány és a határon túli magyarság közötti kapcsolatépítés utáni években sikerült az ehhez szükséges intézményes hátteret megvalósítani.”
„Létrejött a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMMKF), 2001-ben pedig elfogadták a Státustörvényt. Mivel ezt a jogszabályt sokan támadták, ezért a Velencei Bizottság elfogadott egy állásfoglalást, amely kisebbségjogi szempontból fontos aspektusokat rögzít. Ilyen például az, hogy az anyaországoknak jogukban áll támogatni a határon túl rekedt nemzettársakat” – magyarázta Répás, majd utalt arra is, hogy a második Orbán-kormány első lépése az volt, hogy elfogadja az egyszerű honosításról szóló törvényt. „Létrejött tehát a közjogi kötelék, amellyel kilencvenéves adósságot törlesztett a magyar állam” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, majd azt is elmondta, hogy idén már 130 ezren kérték egyszerűsített honosítási eljárással a magyar állampolgárságot. A kérvények kétharmada feldolgozás alatt áll, 25 ezren pedig már letehették állampolgársági esküjüket is, ami Répás szerint igazi sikertörténet.
Toró T. Tibor, miután gratulált a szervezőknek a színes és változatos programú Kolozsvári Magyar Napok lebonyolításához, úgy vélte: „Az erdélyi magyarság autonómiatörekvései és a kettős állampolgárság megszerzése kiegészíti egymást. Az erdélyi magyar politika fő törésvonalát 1990–1993 között az képezte, hogy a politikusok melyiket tartották hangsúlyosabbnak: abban az időszakban a politikusok egy része az identitásmegőrzést és az autonómiát helyezte előtérbe, míg egy másik részük Bukarestben keresgélte a megoldásokat. Amikor pedig 1996-tól az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, a politikusok prioritásai átrendeződtek az identitásmegőrzésről a gazdasági kérdésekre, az infrastruktúra fejlesztésére. A romániai magyar politikai elit beépült a bukaresti politikai elitbe, és annak logikája alapján magyarázta meg választóinak a Bukarestben hozott döntéseket. A kétezres évek elején még az is feltevődött, hogy az autonómia-program zsákutca, és más stratégiai célokat kellene keresni a romániai magyarságnak. Ma azonban az autonómia a romániai magyar politikai pártok programjának fő helyén szerepel. Ám ha a döntések mélyére nézünk, rájöhetünk, hogy az erre vonatkozó szándékuk mennyire valós” – vélekedett a politikus, majd jónak nevezte a második Orbán-kormány által elkezdett nemzetegyesítést. „A nemzetegyesítés közjogi része már megvalósult, de ha ezt nem lehet összeilleszteni a gazdasági, kulturális résszel, akkor a nemzetegyesítés törést szenvedhet” – hívta fel a hallgatóság figyelmét Toró.
Pákozdi Csaba főosztályvezető szerint a nemzet fogalma nem mindig egyértelmű; a magyar alkotmány a nemzet fogalmával kapcsolatos új megközelítést fogalmazott meg. Ezt követően az etnikai és a politikai nemzet fogalma közötti vetélkedésről beszélt, majd a nemzet fogalmát szabályozó, 2006-os Európa Tanácsi ajánlást is megemlítette.
„A nemzetegyesítés egy része már megvalósult, és ami még nem történt meg, az már nem is fog” – kezdte beszédét Szőcs Géza államtitkár. Beszédében rávilágított arra, hogy sem a Magyarországon élő nemzetség, sem az erdélyi magyar közösség nem egységes, mi több, a magyar történelemben „soha nem volt egységes a nemzet, a történelem nem homogén”. „A mostani kétharmados egység példátlan a magyar nemzet történetében, és ritkaságszámba menő konszenzust eredményezett. A nemzethez való tartozás lényege a közös történelemmel és a közös nemzeti értékekkel való azonosulás” – összegzett az államtitkár.
Végezetül a hallgatóság kérdéseket tehettek fel az előadóknak. Szabadság (Kolozsvár)
2011. augusztus 22.
Visszafoglaltuk” Kolozsvár Főterét!
Schmitt Pál is láthatta: Erdély fővárosa nem halott város
Rég nem látott sokadalom gyűlt össze vasárnap este Kolozsvár Főterén, a Kolozsvári Magyar Napok második kiadásának záró estjén. Tizenötezer, de egyesek szerint közel húszezer ember vonult Erdély fővárosának a szívébe, hogy meghallgassa a gálaest fénypontjának, a magyarországi 100 tagú cigányzenekarnak az előadását – és előtte Schmitt Pál magyar köztársasági elnököt. Schmitt nemhivatalos látogatásra érkezett Kolozsvárra, ahol a Kolozsvári Magyar Napok záró rendezvényét is megtisztelte jelenlétével. Román nyelvre is tolmácsolt beszédében Schmitt Pál hangsúlyozta: közösséget megtartani a legjobban a kultúra által lehet. Az ünnepi szónoklatok sorát Máté András Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei elnöke, az esemény társfőszervezője, majd a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közép-erdélyi régióelnöke folytatta, aki hangsúlyozta: nem igaz, hogy Kolozsvár halott város lenne.
Nemhivatalos látogatásra Kolozsvárra érkezett tegnap Schmitt Pál: a magyar államfő ma megnyitja a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust. Schmitt látogatásának első állomásaként negyvenperces beszélgetést folyatott Florin Stamatian prefektussal, amelyet követően – tekintettel itt tartózkodásának nemhivatalos jellegére – nem nyilatkozott a sajtónak. A továbbiakban tárgyalt László Attila polgármester-helyettessel, Fekete Emőkével, a megyei tanács alelnökével, majd a Főtéren találkozott a XIII. Szent István-napi Néptánctalálkozó résztvevőivel, mely során ő maga is táncra perdült.
Délután részt vett a Szent Mihály-templomban megtartott ünnepi szentmisén és a Liszt Ferenc tiszteletére rendezett orgonakoncerten, majd megkoszorúzta Márton Áron szobrát és a Mátyás király szoborcsoportot.
A Iorga-tábláról is beszéltek
A prefektúrán lefolyt beszélgetést követően Florin Stamatian prefektus a sajtónak elmondta: Schmitt Pál nagyra értékelte azt a gesztust, hogy a prefektus pihenőnapon is fogadta őt, annak ellenére, hogy csak magánjellegű látogatáson van városunkban. Stamatian kifejtette: nagyra értékeli a kolozsvári hungarológiai kongresszust, amely a román hatásokkal is gazdagodott helyi sajátos magyar kulturális hagyományok elismerése. Mint elmondta, szóba került a Mátyás szoborcsoporthoz utólag elhelyezett Iorga-idézetes tábla ügye is. A prefektus szerint minimális a véleménykülönbség, és az a jelképek félremagyarázásából ered. Annak idején, 1920-ban, Iorga ezzel a szöveggel diplomatikusan megmentette a szobrot a nacionalista népharagtól, szövege pedig nem sértő a magyarokra – mondta el Stamatian.
Schmitt Pál ezután rövid megbeszélést folytatott László Attila polgármester-helyettessel és Fekete Emőke megyei tanácsi alelnökkel, melyek során a magyar államfő ígéretet tett arra, hogy támogatja Kolozsvárt a kétoldali gazdasági kapcsolatok bővítésében és az európai kulturális fővárosi cím elnyerésében.
Európa legszebb terén
Miután a Szent Mihály-templomban részt vett a Kovács Sándor főesperes által celebrált ünnepi istentiszteleten és a Liszt Ferenc tiszteletére rendezett orgonakoncerten – közben rövid beszédében a kettős állampolgárságot szorgalmazta –, megkoszorúzta Márton Áron püspök szobrát és a Mátyás király szoborcsoportot. A II. Kolozsvári Magyar Napok főtéri záróműsora előtti beszédében Schmitt Pál kiemelte: nagyon örül, hogy Európa egyik legszebb terén, Európa egyik legidősebb és legszebb templománál, Európa legszebb lovasszobránál és Európa legjobb cigányzenekara előtt lehet. A magyar államfő hangsúlyozta, hogy gyönyörű hét áll Kolozsvár mögött, amely magyar mivoltunk szépségeiről szólt. Schmitt Pál elmondta: Kolozsvár mögött ott áll az egész magyarság, minden magyar egyformán számít. Nem engedjük el egymás kezét, senki sincs egyedül. Kiemelte azonban: nem szabad elfeledkezni arról, hogy Kolozsvár a térségben évszázadok óta együtt élő népekről, románokról és szászokról is szól, és a kultúra összekötőként szolgál a nemzetek között.
A magyar államfő köszönetet mondott azoknak, akik éltek a magyar állampolgárság megszerzésének a lehetőségével, amely Schmitt Pál szerint erősíti a hitet, a nemzetet és az összetartozás érzését. Az államelnök hangsúlyozta, hogy közösséget megtartani legjobban a kultúra által lehet, s mindaz, amit Kolozsváron tapasztal és érez, bizakodová teszi.
Máté András Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei elnöke beszédében kiemelte, hogy a magyar napokon nincs helye a politikának, itt kultúráról van szó. Mutassuk meg, hogy ezen a téren mindig itt tudunk lenni, mert igenis otthon vagyunk Mátyás király szobránál – fejtette ki az esemény társfőszervezője.
Az ünnepi beszédek sorát Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője zárta, aki úgy fogalmazott: a legtermészetesebb csoda a világon, hogy hatvan virtuóz muzsikus nyilvánosan soha nem látott tömegben összehozza a románokat és a magyarokat. „Az az igazi kolozsvári tábla, amit mi az elmúlt egy hétben a világ szeme elé tártunk” – fejtette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-erdélyi régióelnöke, majd végezetül arra kérte a magyar államfőt, hogy vigye haza a jó hírünket: nem igaz, hogy Kolozsvár halott város lenne.
Ö. I. B., P. A. M. Szabadság (Kolozsvár)
Schmitt Pál is láthatta: Erdély fővárosa nem halott város
Rég nem látott sokadalom gyűlt össze vasárnap este Kolozsvár Főterén, a Kolozsvári Magyar Napok második kiadásának záró estjén. Tizenötezer, de egyesek szerint közel húszezer ember vonult Erdély fővárosának a szívébe, hogy meghallgassa a gálaest fénypontjának, a magyarországi 100 tagú cigányzenekarnak az előadását – és előtte Schmitt Pál magyar köztársasági elnököt. Schmitt nemhivatalos látogatásra érkezett Kolozsvárra, ahol a Kolozsvári Magyar Napok záró rendezvényét is megtisztelte jelenlétével. Román nyelvre is tolmácsolt beszédében Schmitt Pál hangsúlyozta: közösséget megtartani a legjobban a kultúra által lehet. Az ünnepi szónoklatok sorát Máté András Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei elnöke, az esemény társfőszervezője, majd a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közép-erdélyi régióelnöke folytatta, aki hangsúlyozta: nem igaz, hogy Kolozsvár halott város lenne.
Nemhivatalos látogatásra Kolozsvárra érkezett tegnap Schmitt Pál: a magyar államfő ma megnyitja a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust. Schmitt látogatásának első állomásaként negyvenperces beszélgetést folyatott Florin Stamatian prefektussal, amelyet követően – tekintettel itt tartózkodásának nemhivatalos jellegére – nem nyilatkozott a sajtónak. A továbbiakban tárgyalt László Attila polgármester-helyettessel, Fekete Emőkével, a megyei tanács alelnökével, majd a Főtéren találkozott a XIII. Szent István-napi Néptánctalálkozó résztvevőivel, mely során ő maga is táncra perdült.
Délután részt vett a Szent Mihály-templomban megtartott ünnepi szentmisén és a Liszt Ferenc tiszteletére rendezett orgonakoncerten, majd megkoszorúzta Márton Áron szobrát és a Mátyás király szoborcsoportot.
A Iorga-tábláról is beszéltek
A prefektúrán lefolyt beszélgetést követően Florin Stamatian prefektus a sajtónak elmondta: Schmitt Pál nagyra értékelte azt a gesztust, hogy a prefektus pihenőnapon is fogadta őt, annak ellenére, hogy csak magánjellegű látogatáson van városunkban. Stamatian kifejtette: nagyra értékeli a kolozsvári hungarológiai kongresszust, amely a román hatásokkal is gazdagodott helyi sajátos magyar kulturális hagyományok elismerése. Mint elmondta, szóba került a Mátyás szoborcsoporthoz utólag elhelyezett Iorga-idézetes tábla ügye is. A prefektus szerint minimális a véleménykülönbség, és az a jelképek félremagyarázásából ered. Annak idején, 1920-ban, Iorga ezzel a szöveggel diplomatikusan megmentette a szobrot a nacionalista népharagtól, szövege pedig nem sértő a magyarokra – mondta el Stamatian.
Schmitt Pál ezután rövid megbeszélést folytatott László Attila polgármester-helyettessel és Fekete Emőke megyei tanácsi alelnökkel, melyek során a magyar államfő ígéretet tett arra, hogy támogatja Kolozsvárt a kétoldali gazdasági kapcsolatok bővítésében és az európai kulturális fővárosi cím elnyerésében.
Európa legszebb terén
Miután a Szent Mihály-templomban részt vett a Kovács Sándor főesperes által celebrált ünnepi istentiszteleten és a Liszt Ferenc tiszteletére rendezett orgonakoncerten – közben rövid beszédében a kettős állampolgárságot szorgalmazta –, megkoszorúzta Márton Áron püspök szobrát és a Mátyás király szoborcsoportot. A II. Kolozsvári Magyar Napok főtéri záróműsora előtti beszédében Schmitt Pál kiemelte: nagyon örül, hogy Európa egyik legszebb terén, Európa egyik legidősebb és legszebb templománál, Európa legszebb lovasszobránál és Európa legjobb cigányzenekara előtt lehet. A magyar államfő hangsúlyozta, hogy gyönyörű hét áll Kolozsvár mögött, amely magyar mivoltunk szépségeiről szólt. Schmitt Pál elmondta: Kolozsvár mögött ott áll az egész magyarság, minden magyar egyformán számít. Nem engedjük el egymás kezét, senki sincs egyedül. Kiemelte azonban: nem szabad elfeledkezni arról, hogy Kolozsvár a térségben évszázadok óta együtt élő népekről, románokról és szászokról is szól, és a kultúra összekötőként szolgál a nemzetek között.
A magyar államfő köszönetet mondott azoknak, akik éltek a magyar állampolgárság megszerzésének a lehetőségével, amely Schmitt Pál szerint erősíti a hitet, a nemzetet és az összetartozás érzését. Az államelnök hangsúlyozta, hogy közösséget megtartani legjobban a kultúra által lehet, s mindaz, amit Kolozsváron tapasztal és érez, bizakodová teszi.
Máté András Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei elnöke beszédében kiemelte, hogy a magyar napokon nincs helye a politikának, itt kultúráról van szó. Mutassuk meg, hogy ezen a téren mindig itt tudunk lenni, mert igenis otthon vagyunk Mátyás király szobránál – fejtette ki az esemény társfőszervezője.
Az ünnepi beszédek sorát Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője zárta, aki úgy fogalmazott: a legtermészetesebb csoda a világon, hogy hatvan virtuóz muzsikus nyilvánosan soha nem látott tömegben összehozza a románokat és a magyarokat. „Az az igazi kolozsvári tábla, amit mi az elmúlt egy hétben a világ szeme elé tártunk” – fejtette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-erdélyi régióelnöke, majd végezetül arra kérte a magyar államfőt, hogy vigye haza a jó hírünket: nem igaz, hogy Kolozsvár halott város lenne.
Ö. I. B., P. A. M. Szabadság (Kolozsvár)
2011. augusztus 23.
Schmitt Pál a Krónikának: tizenötmillió magyarban gondolkodom
A magyar állampolgárság felvételére, a magyar nyelv védelmére, továbbá legalább egy idegen nyelv elsajátítására buzdított tegnap befejeződött kolozsvári látogatása során Schmitt Pál. A köztársasági elnök egység kialakítására szólította fel az erdélyi magyar politikai szervezeteket, vidékjárása során ellátogatott Magyarpalatkára és Válaszútra, amellett magas rangú állami kitüntetéseket adott át. Schmitt Pál a Krónikának elmondta: a könnyített honosítás révén nő a magyar nemzet tagjai közötti szolidaritás.
Kodály Zoltánt parafrazálva biztatott arra mindenkit tegnap Schmitt Pál Kolozsváron, hogy tanuljanak idegen nyelveket, hogy ezt a tudást felhasználva gazdagítsák anyanyelvüket. Kétnapos Kolozs megyei látogatása során a köztársasági elnök megnyitotta a 7. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, amelynek részvevői szerinte jelentősen hozzájárulnak a magyarságtudomány gazdagodásához.
Beszédében úgy foglalt állást: ma ismét felértékelődött a sajátos, az egyedi, a nemzeti kultúra (...), az embereknek mind nagyobb szükségük van olyan lokális, regionális világokra és újra megtalált közösségekre, ahol biztonságban és otthon érezhetik magukat. Kiemelte, hogy a magyar nyelv védelmében mindenkinek jut feladat, a köztársasági elnöknek például a nyelvek és a kultúrák iránti érzékenység növelésére kell törekednie, hangsúlyozva a nyelvtanulás fontosságát, hiszen az idegen nyelvvel párhuzamosan újra lehet tanulni, gazdagítani a magyart.
Traian Băsescu román államfő, a kongresszus másik fővédnöke üzenetét kisebbségügyi tanácsadója, Eckstein-Kovács Péter magyar nyelven tolmácsolta: a saját nyelv és kultúra biztos pont a gazdasági, szociális, politikai válságok közepette. Miközben Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár üdvözölte, hogy az ötévente megrendezett hungarológiai kongresszusnak az a kincses város ad otthont, ahol a magyar nyelv használata miatt sokakat megszólítanak az utcán, Florin Stamatian prefektus sajnálatát fejezte ki, hogy gyerekkorában csak annyit sikerült megtanulnia magyarul: „Kezicsókolom, nagymama, hol van Gyuri.” Schmitt Pál a tanácskozáson jelentette be, hogy védnöksége alá vett a kolozsvári levéltár által felfedezett felbecsülhetetlen értékű dokumentumok közül egy Mátyás királytól származó adománylevelet.
Az államfő tegnap megbeszélést folytatott négy erdélyi magyar politikai-közéleti szervezet vezetőivel is, akiket egység kialakítására szólított fel, annál is inkább, mivel ősszel népszámlálást, jövőre pedig helyhatósági és parlamenti választásokat rendeznek Romániában. Kifejtette, a négy szervezetnek – EMNT, RMDSZ, MPP és SZNT – el kell érnie, hogy mindenki bátran, határozottan vállalja fel magyarságát a lakossági összeíráson, a választások előtt pedig a legmegfelelőbb közös jelöltek felkutatására kell törekedniük a lehető legjobb eredmény érdekében. Az elnök leszögezte: ahogy most a kincses városban, úgy a jövőben a Sándor-palotában is csak együtt ül le a szervezetek vezetőivel.
Az államfő ezután megtekintette a Kolozsvár közeli Magyarpalatka visszaszolgáltatott református iskoláját, majd ellátogatott a Kallós Zoltán által létesített, a néprajzkutató nevét viselő válaszúti Mezőségi Néprajzi Múzeumba, továbbá a közel száz kisdiák oktatását-nevelését biztosító szórványkollégiumba. Kallós Zoltán „idegenvezetésével” a köztársasági elnök megismerkedett a tavaly megnyitott múzeum páratlan, a mezőségi, az erdélyi és a moldvai magyarság életmódját, értékrendszerét, népviseletét bemutató gyűjteményével. Schmitt elragadtatással szemlélte a magyarpalatkai, széki és más tájegységek kellékeiből álló tisztaszobák kincseit, a 18. századi magyar fanyerget, és tetszését különlegesen kivívta a kalotaszegi menyecske magyar címerrel ellátott ruhája. Nagyot derült az államelnöki delegáció annak a 19. századi tányérnak a feliratán, amely ezt üzente majdani tulajdonosának: „Végy meg, k…a, mert szép vagyok”. Schmitt Pál támogatásáról biztosította az elsősorban magyar állami finanszírozással épülő szamosújvári Kemény Zsigmond Oktatási Központot, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy jövőre hat unokájával tér vissza Válaszútra, hogy feltöltődjenek magyar nyelvvel, kultúrával. Lapunk kérdésére az államfő nagyon jó érzésnek nevezte, hogy mandátuma idején több tízezerrel nő a magyar állampolgárok száma. „Én tizenötmilliós nemzetben gondolkodom. A számunk nem nő, mert a nemzet ugyanakkora marad, de a kötődésünk, a köztünk lévő szereteterő, a jogi kötődés, a kohézió, a szolidaritás egyértelműen növekszik annak révén, hogy magyarságérzésüket, – tudatukat nagyon sokan a magyar állampolgárság felvételével is erősítik” – jelentette ki a Krónikának a köztársasági elnök.
Az államfő tegnap megbeszélést folytatott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetőségével is. Ígéretet tett arra, hogy az akkreditáció kérdését ezentúl is prioritásként kezeli a felelős fórumokon, és elmondta, az RMDSZ vezetőitől pozitív visszajelzés érkezett az intézményi akkreditáció helyzetéről, így az erre vonatkozó végső döntést októberre várhatja az intézmény. Schmitt jelenlétében erdélyi magyarok tették le az állampolgársági esküt a kincses város magyar főkonzulátusán, megtekintette a Házsongárdi temetőt, ahol megkoszorúzta Dsida Jenő sírját. Kolozsvári látogatása záróakkordjaként Schmitt Pál tizenkilenc erdélyi magyar személyiségnek adott át állami kitüntetéseket. (Kitüntetett erdélyi magyarok. Schmitt Pál tegnap 19 erdélyi magyar személyiségnek adott át állami kitüntetést Kolozsváron. A Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjében részesült Czirják Árpád nyugalmazott érseki helynök, Cs. Erdős Tibor festő, grafikus, Pozsony Ferenc néprajzkutató, Schupler Tibor, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye gazdasági igazgatója és Somai József közgazdász, a köztársasági érdemrend lovagkeresztjében pedig Pallai Béla Miklós József görög katolikus lelkész, Heim András és Valovits László grafikus, Fodor Imre, Marosvásárhely volt alpolgármestere, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárdért Alapítvány elnöke, Juhász Tamás egyetemi tanár, Király László költő, Kristófi János festő, Hermann János egyháztörténész, Balázs Bécsi Gyöngyvér, a Kallós Alapítvány elnöke. Az érdemrend középkeresztjét Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, a köztársasági elnök érdemérmét Guttman Mihály zenetanár, karnagy és Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő kapta, míg elismerésben részesült Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen-kollégium igazgatója.)
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
A magyar állampolgárság felvételére, a magyar nyelv védelmére, továbbá legalább egy idegen nyelv elsajátítására buzdított tegnap befejeződött kolozsvári látogatása során Schmitt Pál. A köztársasági elnök egység kialakítására szólította fel az erdélyi magyar politikai szervezeteket, vidékjárása során ellátogatott Magyarpalatkára és Válaszútra, amellett magas rangú állami kitüntetéseket adott át. Schmitt Pál a Krónikának elmondta: a könnyített honosítás révén nő a magyar nemzet tagjai közötti szolidaritás.
Kodály Zoltánt parafrazálva biztatott arra mindenkit tegnap Schmitt Pál Kolozsváron, hogy tanuljanak idegen nyelveket, hogy ezt a tudást felhasználva gazdagítsák anyanyelvüket. Kétnapos Kolozs megyei látogatása során a köztársasági elnök megnyitotta a 7. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, amelynek részvevői szerinte jelentősen hozzájárulnak a magyarságtudomány gazdagodásához.
Beszédében úgy foglalt állást: ma ismét felértékelődött a sajátos, az egyedi, a nemzeti kultúra (...), az embereknek mind nagyobb szükségük van olyan lokális, regionális világokra és újra megtalált közösségekre, ahol biztonságban és otthon érezhetik magukat. Kiemelte, hogy a magyar nyelv védelmében mindenkinek jut feladat, a köztársasági elnöknek például a nyelvek és a kultúrák iránti érzékenység növelésére kell törekednie, hangsúlyozva a nyelvtanulás fontosságát, hiszen az idegen nyelvvel párhuzamosan újra lehet tanulni, gazdagítani a magyart.
Traian Băsescu román államfő, a kongresszus másik fővédnöke üzenetét kisebbségügyi tanácsadója, Eckstein-Kovács Péter magyar nyelven tolmácsolta: a saját nyelv és kultúra biztos pont a gazdasági, szociális, politikai válságok közepette. Miközben Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár üdvözölte, hogy az ötévente megrendezett hungarológiai kongresszusnak az a kincses város ad otthont, ahol a magyar nyelv használata miatt sokakat megszólítanak az utcán, Florin Stamatian prefektus sajnálatát fejezte ki, hogy gyerekkorában csak annyit sikerült megtanulnia magyarul: „Kezicsókolom, nagymama, hol van Gyuri.” Schmitt Pál a tanácskozáson jelentette be, hogy védnöksége alá vett a kolozsvári levéltár által felfedezett felbecsülhetetlen értékű dokumentumok közül egy Mátyás királytól származó adománylevelet.
Az államfő tegnap megbeszélést folytatott négy erdélyi magyar politikai-közéleti szervezet vezetőivel is, akiket egység kialakítására szólított fel, annál is inkább, mivel ősszel népszámlálást, jövőre pedig helyhatósági és parlamenti választásokat rendeznek Romániában. Kifejtette, a négy szervezetnek – EMNT, RMDSZ, MPP és SZNT – el kell érnie, hogy mindenki bátran, határozottan vállalja fel magyarságát a lakossági összeíráson, a választások előtt pedig a legmegfelelőbb közös jelöltek felkutatására kell törekedniük a lehető legjobb eredmény érdekében. Az elnök leszögezte: ahogy most a kincses városban, úgy a jövőben a Sándor-palotában is csak együtt ül le a szervezetek vezetőivel.
Az államfő ezután megtekintette a Kolozsvár közeli Magyarpalatka visszaszolgáltatott református iskoláját, majd ellátogatott a Kallós Zoltán által létesített, a néprajzkutató nevét viselő válaszúti Mezőségi Néprajzi Múzeumba, továbbá a közel száz kisdiák oktatását-nevelését biztosító szórványkollégiumba. Kallós Zoltán „idegenvezetésével” a köztársasági elnök megismerkedett a tavaly megnyitott múzeum páratlan, a mezőségi, az erdélyi és a moldvai magyarság életmódját, értékrendszerét, népviseletét bemutató gyűjteményével. Schmitt elragadtatással szemlélte a magyarpalatkai, széki és más tájegységek kellékeiből álló tisztaszobák kincseit, a 18. századi magyar fanyerget, és tetszését különlegesen kivívta a kalotaszegi menyecske magyar címerrel ellátott ruhája. Nagyot derült az államelnöki delegáció annak a 19. századi tányérnak a feliratán, amely ezt üzente majdani tulajdonosának: „Végy meg, k…a, mert szép vagyok”. Schmitt Pál támogatásáról biztosította az elsősorban magyar állami finanszírozással épülő szamosújvári Kemény Zsigmond Oktatási Központot, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy jövőre hat unokájával tér vissza Válaszútra, hogy feltöltődjenek magyar nyelvvel, kultúrával. Lapunk kérdésére az államfő nagyon jó érzésnek nevezte, hogy mandátuma idején több tízezerrel nő a magyar állampolgárok száma. „Én tizenötmilliós nemzetben gondolkodom. A számunk nem nő, mert a nemzet ugyanakkora marad, de a kötődésünk, a köztünk lévő szereteterő, a jogi kötődés, a kohézió, a szolidaritás egyértelműen növekszik annak révén, hogy magyarságérzésüket, – tudatukat nagyon sokan a magyar állampolgárság felvételével is erősítik” – jelentette ki a Krónikának a köztársasági elnök.
Az államfő tegnap megbeszélést folytatott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetőségével is. Ígéretet tett arra, hogy az akkreditáció kérdését ezentúl is prioritásként kezeli a felelős fórumokon, és elmondta, az RMDSZ vezetőitől pozitív visszajelzés érkezett az intézményi akkreditáció helyzetéről, így az erre vonatkozó végső döntést októberre várhatja az intézmény. Schmitt jelenlétében erdélyi magyarok tették le az állampolgársági esküt a kincses város magyar főkonzulátusán, megtekintette a Házsongárdi temetőt, ahol megkoszorúzta Dsida Jenő sírját. Kolozsvári látogatása záróakkordjaként Schmitt Pál tizenkilenc erdélyi magyar személyiségnek adott át állami kitüntetéseket. (Kitüntetett erdélyi magyarok. Schmitt Pál tegnap 19 erdélyi magyar személyiségnek adott át állami kitüntetést Kolozsváron. A Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjében részesült Czirják Árpád nyugalmazott érseki helynök, Cs. Erdős Tibor festő, grafikus, Pozsony Ferenc néprajzkutató, Schupler Tibor, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye gazdasági igazgatója és Somai József közgazdász, a köztársasági érdemrend lovagkeresztjében pedig Pallai Béla Miklós József görög katolikus lelkész, Heim András és Valovits László grafikus, Fodor Imre, Marosvásárhely volt alpolgármestere, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárdért Alapítvány elnöke, Juhász Tamás egyetemi tanár, Király László költő, Kristófi János festő, Hermann János egyháztörténész, Balázs Bécsi Gyöngyvér, a Kallós Alapítvány elnöke. Az érdemrend középkeresztjét Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, a köztársasági elnök érdemérmét Guttman Mihály zenetanár, karnagy és Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő kapta, míg elismerésben részesült Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen-kollégium igazgatója.)
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2011. augusztus 24.
Elhatárolódik az EMNT a széki polgármestertől
A szekuritátéval való kapcsolata miatt elhatárolódik Sallai Jánostól, Szék polgármesterétől az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Sallai tagadja, hogy együttműködött volna a szekuritátéval. Polgármesteri tisztsége miatt a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) 2008-ban hivatalból vizsgálta Sallait, és annak a szekuritátéval való együttműködéséről szóló megállapítását a törvény értelmében bíróság elé terjesztette – döntés egyelőre nem született.
„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elhatárolódik minden tekintetben Sallai Jánostól mint közszereplőtől, remélve, hogy a többi politikai szervezet sem fogja támogatni őt a 2012-es helyhatósági választásokon, ugyanis meggyőződésünk, hogy Mezőség szíve, Szék többet érdemel” – szögezte le tegnapi közleményében az EMNT Kolozs megyei szervezete.
Közleményükben emlékeztetnek Sallai János, Szék polgármesterének honlapján olvasható kijelentésére, miszerint „nagyszabású útjavításba kezdtünk a község területén, amit már bizonyára mindenki észrevett.” Az EMNT úgy véli: az ilyen beruházás minden községben hasznos és dicséretes, a Sallai János honlapján olvasható közlés időzítése azonban nem véletlen, ugyanis állításuk szerint ez összefüggésben van a ma sorra kerülő, immár évek óta, hagyományos módon megszervezett Bertalan-napi rendezvénnyel, illetve „a jelenlegi javítások” a jövő évi helyhatósági választások kampányának a kezdetét jelzik.
A közlemény emlékeztet, hogy 2003-ban Sallai János az EMNT Szamos mente – Mezőség kistérség képviselője lett. „2008-ban napvilágot látott a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) közleménye, amely arról tanúskodik, hogy Sallai János az 1989. decemberi rendszerváltozásig Creţu fedőnév alatt jelentett a Securitatenak; 1989. április 24-én például 300 lejt vett át nyugta ellenében az elnyomó gépezet részét jelentő volt politikai rendőrségnek nyújtott szolgáltatásaiért. Sallai Jánosnak, mindezek fényében erkölcsi kötelessége lenne lemondani polgármesteri tisztségéről” – szögezik le a közleményben.
Sallai János a Szabadság kérdésére elutasította az EMNT Kolozs megyei szervezete által ellene megfogalmazott kifogásokat és vádakat. A mezőségi település polgármestere leszögezte: nincs szándékában lemondani tisztségéről, amelyre demokratikus úton tett szert, és úgy érzi, hogy eleget tesz a feladatának. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban felújították az iskolát, a kultúrházat, fejlesztették az infrastruktúrát, aszfaltozták az utakat, parkosítottak stb. Ezért Sallai János úgy véli, hogy azoknak, akik őt támadják, nem tetszik a személye, s az ő helyére pályáznak. „Iszákos, semmi emberekről van szó, akik bemocskolják a széki népviseletet, és nem tettek semmit a községért” – mondta a polgármester. Sallai János elmondta: 2008-ban függetlenként nyerte meg a polgármesteri tisztséget, majd visszatért az RMDSZ-be, és újraszervezte helyi szinten a szövetséget. Jelenleg tagja az RMDSZ-nek, s a jövő évi helyhatósági választásokon a szövetség színeiben kíván ismét pályázni a tisztségre. Közlése szerint annak idején – akárcsak sokan mások – ő is csatlakozott az erdélyi magyar nemzeti mozgalomhoz. Ami a besúgással kapcsolatos vádakat illeti, Sallai János kijelentette: nem volt besúgó, nem ártott senkinek, és ezt a vádat is politikai támadásnak tekinti.
A CNSAS 2008-ban hivatalból vizsgálta a helyhatósági választásokon induló jelölteket, így Sallai Jánost is, akiről azt állapította meg, hogy együttműködött volna a szekuritátéval. A törvény szerint a CNSAS a megállapítását bíróság elé terjeszti, amely megerősíti vagy elveti az abban megfogalmazottakat. Sallai János elmondta: a CNSAS tájékoztatta őt arról, hogy személyét hivatalból vizsgálják, de bírósági döntés egyelőre nem született. Sallai hangsúlyozta, nem érzi magát hibásnak, és minden körülmények között meg fogja védeni magát. Mint ismeretes, a CNSAS az elmúlt helyhatósági választásokon hivatalból ellenőrizte le mindazon személyek politikai múltját, akik köztisztségekre pályáztak.
K. E., P. A. M. Szabadság (Kolozsvár)
A szekuritátéval való kapcsolata miatt elhatárolódik Sallai Jánostól, Szék polgármesterétől az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Sallai tagadja, hogy együttműködött volna a szekuritátéval. Polgármesteri tisztsége miatt a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) 2008-ban hivatalból vizsgálta Sallait, és annak a szekuritátéval való együttműködéséről szóló megállapítását a törvény értelmében bíróság elé terjesztette – döntés egyelőre nem született.
„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elhatárolódik minden tekintetben Sallai Jánostól mint közszereplőtől, remélve, hogy a többi politikai szervezet sem fogja támogatni őt a 2012-es helyhatósági választásokon, ugyanis meggyőződésünk, hogy Mezőség szíve, Szék többet érdemel” – szögezte le tegnapi közleményében az EMNT Kolozs megyei szervezete.
Közleményükben emlékeztetnek Sallai János, Szék polgármesterének honlapján olvasható kijelentésére, miszerint „nagyszabású útjavításba kezdtünk a község területén, amit már bizonyára mindenki észrevett.” Az EMNT úgy véli: az ilyen beruházás minden községben hasznos és dicséretes, a Sallai János honlapján olvasható közlés időzítése azonban nem véletlen, ugyanis állításuk szerint ez összefüggésben van a ma sorra kerülő, immár évek óta, hagyományos módon megszervezett Bertalan-napi rendezvénnyel, illetve „a jelenlegi javítások” a jövő évi helyhatósági választások kampányának a kezdetét jelzik.
A közlemény emlékeztet, hogy 2003-ban Sallai János az EMNT Szamos mente – Mezőség kistérség képviselője lett. „2008-ban napvilágot látott a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) közleménye, amely arról tanúskodik, hogy Sallai János az 1989. decemberi rendszerváltozásig Creţu fedőnév alatt jelentett a Securitatenak; 1989. április 24-én például 300 lejt vett át nyugta ellenében az elnyomó gépezet részét jelentő volt politikai rendőrségnek nyújtott szolgáltatásaiért. Sallai Jánosnak, mindezek fényében erkölcsi kötelessége lenne lemondani polgármesteri tisztségéről” – szögezik le a közleményben.
Sallai János a Szabadság kérdésére elutasította az EMNT Kolozs megyei szervezete által ellene megfogalmazott kifogásokat és vádakat. A mezőségi település polgármestere leszögezte: nincs szándékában lemondani tisztségéről, amelyre demokratikus úton tett szert, és úgy érzi, hogy eleget tesz a feladatának. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban felújították az iskolát, a kultúrházat, fejlesztették az infrastruktúrát, aszfaltozták az utakat, parkosítottak stb. Ezért Sallai János úgy véli, hogy azoknak, akik őt támadják, nem tetszik a személye, s az ő helyére pályáznak. „Iszákos, semmi emberekről van szó, akik bemocskolják a széki népviseletet, és nem tettek semmit a községért” – mondta a polgármester. Sallai János elmondta: 2008-ban függetlenként nyerte meg a polgármesteri tisztséget, majd visszatért az RMDSZ-be, és újraszervezte helyi szinten a szövetséget. Jelenleg tagja az RMDSZ-nek, s a jövő évi helyhatósági választásokon a szövetség színeiben kíván ismét pályázni a tisztségre. Közlése szerint annak idején – akárcsak sokan mások – ő is csatlakozott az erdélyi magyar nemzeti mozgalomhoz. Ami a besúgással kapcsolatos vádakat illeti, Sallai János kijelentette: nem volt besúgó, nem ártott senkinek, és ezt a vádat is politikai támadásnak tekinti.
A CNSAS 2008-ban hivatalból vizsgálta a helyhatósági választásokon induló jelölteket, így Sallai Jánost is, akiről azt állapította meg, hogy együttműködött volna a szekuritátéval. A törvény szerint a CNSAS a megállapítását bíróság elé terjeszti, amely megerősíti vagy elveti az abban megfogalmazottakat. Sallai János elmondta: a CNSAS tájékoztatta őt arról, hogy személyét hivatalból vizsgálják, de bírósági döntés egyelőre nem született. Sallai hangsúlyozta, nem érzi magát hibásnak, és minden körülmények között meg fogja védeni magát. Mint ismeretes, a CNSAS az elmúlt helyhatósági választásokon hivatalból ellenőrizte le mindazon személyek politikai múltját, akik köztisztségekre pályáztak.
K. E., P. A. M. Szabadság (Kolozsvár)
2011. augusztus 24.
Sértett huszárbecsület
A Kolozsváron tapasztalt megalázó bánásmódot kifogásolták a szombati Szent István-napi ünnepségre érkező székely huszárok, akik emiatt tegnap lapunkhoz eljuttatott közleményükben több személyt is elmarasztaltak. Amint a levélből kiderült, csak megérkezésük után tudták meg, hogy ünnepélyes felvonulásuk nem szerepel a Kolozsvári Magyar Napok hivatalos programpontjai között. „A szervezők részéről senki nem fogadott, és nem közölte a tudnivalókat” – mutattak rá.
Nem várt vendégek? A huszárok arra panaszkodnak, hogy senki nem fogadta őket augusztus 20-án Kolozsváron
A huszárok elmondása szerint Kisbácsban, ahol meg kellett volna szállniuk, ellenségesen fogadták őket. Ifj. Deák Ferenc, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) elnöke „azzal is megfenyegetett, hogy rendőrséget hív, ha nem megyünk el” – áll a közleményben.
A huszárok azt is kifogásolták, hogy László Attila, Kolozsvár alpolgármestere, akinek szerintük a szállást és étkezést biztosítania kellett volna, nem válaszolt telefonhívásukra. A huszárok végül arra kényszerültek, hogy a szabad ég alatt, lovaik mellett töltsék az éjszakát, annak ellenére hogy az udvar melletti ház üresen állt. „A kolozsvári emberek nagy szeretettel fogadtak, a szervezők azonban gyalázatosan viselkedtek” – olvasható a huszárok levelében.
Lapunk kérdésére ifj. Deák Ferenc elmondta: a rendezvény előtti napokban többször is egyeztetett Jankovics Ferenccel, a Marosvásárhelyi 9. Honvédegyesület kapitányával. „Csütörtökön megbeszéltük a tennivalókat és az ütemtervet, én ehhez tartottam magam” – részletezte a Kifor elnöke, majd hozzátette: csak szombat este értesítették arról, hogy a huszárok egy része aznap éjszakára is marad. „Az üresen álló házra valaki más tartott igényt, ezért nem mehettek be oda, az esti órákban pedig már nem volt lehetőségem más szállást keresni számukra” – vélekedett Deák Ferenc. A rendőrségre utaló vádakkal kapcsolatban az elnök kifejtette: félreértés történt, ugyanis nem állt szándékában fenyegetőzni. „A huszárok bemásztak a kisbácsi ifjúsági ház udvarára, a zárt kapu ellenére. Valaki meglátta őket, és szólt a rendőrségnek, akik később engem is felkerestek, hogy kiderítsék, minden rendben van-e? A huszároknak csupán annyit mondtam, hogy a rendőrség tud a dologról, de nincs szükség semmiféle intézkedésre” – magyarázta Deák, aki azt is elmondta: korábban a csapatok vezetői arról biztosították őt, hogy mindent rendben találtak, semmilyen problémát nem észleltek. „Kommunikációs szinten történt félreértés, az információk több személyt érintettek, nem tudom, hogy hol merült fel a hiba” – vélekedett a Kifor vezetője.
Gergely Balázs, a magyar napok főszervezője, az EMNT régióelnöke, valamint Máté András társszervező, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke a Krónikától értesült arról, hogy a huszárok őket teszik felelőssé a történtekért. Mint közös közleményükben rámutattak, noha a huszárcsapatok valóban a magyar napok ideje alatt érkeztek, meghívásuk egy párhuzamos eseményre szólt, ráadásul a szervezők ismételt kérésük ellenére sem kaptak pontos információkat a huszárok felvonulásáról, így a hivatalos programba nem kerülhettek be. „A huszárok szállását és étkeztetését nem a Kolozsvári Magyar Napok szervezői biztosították, ennek ellenére, amikor szombat éjszaka értesítettek bennünket arról, hogy a csapat tizennégy tagja a szabad ég alatt tölti az éjszakát, azonnal intézkedtünk, és szállást kerestünk számukra, amelyet néhányuk el is fogadott” – mutattak rá. A szervezők ugyanakkor sajnálatukat fejezték ki a történtek miatt, de egyúttal minden olyan eseménytől elhatárolódtak, amely nem a magyar napok keretében történt. Krónika (Kolozsvár)
A Kolozsváron tapasztalt megalázó bánásmódot kifogásolták a szombati Szent István-napi ünnepségre érkező székely huszárok, akik emiatt tegnap lapunkhoz eljuttatott közleményükben több személyt is elmarasztaltak. Amint a levélből kiderült, csak megérkezésük után tudták meg, hogy ünnepélyes felvonulásuk nem szerepel a Kolozsvári Magyar Napok hivatalos programpontjai között. „A szervezők részéről senki nem fogadott, és nem közölte a tudnivalókat” – mutattak rá.
Nem várt vendégek? A huszárok arra panaszkodnak, hogy senki nem fogadta őket augusztus 20-án Kolozsváron
A huszárok elmondása szerint Kisbácsban, ahol meg kellett volna szállniuk, ellenségesen fogadták őket. Ifj. Deák Ferenc, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) elnöke „azzal is megfenyegetett, hogy rendőrséget hív, ha nem megyünk el” – áll a közleményben.
A huszárok azt is kifogásolták, hogy László Attila, Kolozsvár alpolgármestere, akinek szerintük a szállást és étkezést biztosítania kellett volna, nem válaszolt telefonhívásukra. A huszárok végül arra kényszerültek, hogy a szabad ég alatt, lovaik mellett töltsék az éjszakát, annak ellenére hogy az udvar melletti ház üresen állt. „A kolozsvári emberek nagy szeretettel fogadtak, a szervezők azonban gyalázatosan viselkedtek” – olvasható a huszárok levelében.
Lapunk kérdésére ifj. Deák Ferenc elmondta: a rendezvény előtti napokban többször is egyeztetett Jankovics Ferenccel, a Marosvásárhelyi 9. Honvédegyesület kapitányával. „Csütörtökön megbeszéltük a tennivalókat és az ütemtervet, én ehhez tartottam magam” – részletezte a Kifor elnöke, majd hozzátette: csak szombat este értesítették arról, hogy a huszárok egy része aznap éjszakára is marad. „Az üresen álló házra valaki más tartott igényt, ezért nem mehettek be oda, az esti órákban pedig már nem volt lehetőségem más szállást keresni számukra” – vélekedett Deák Ferenc. A rendőrségre utaló vádakkal kapcsolatban az elnök kifejtette: félreértés történt, ugyanis nem állt szándékában fenyegetőzni. „A huszárok bemásztak a kisbácsi ifjúsági ház udvarára, a zárt kapu ellenére. Valaki meglátta őket, és szólt a rendőrségnek, akik később engem is felkerestek, hogy kiderítsék, minden rendben van-e? A huszároknak csupán annyit mondtam, hogy a rendőrség tud a dologról, de nincs szükség semmiféle intézkedésre” – magyarázta Deák, aki azt is elmondta: korábban a csapatok vezetői arról biztosították őt, hogy mindent rendben találtak, semmilyen problémát nem észleltek. „Kommunikációs szinten történt félreértés, az információk több személyt érintettek, nem tudom, hogy hol merült fel a hiba” – vélekedett a Kifor vezetője.
Gergely Balázs, a magyar napok főszervezője, az EMNT régióelnöke, valamint Máté András társszervező, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke a Krónikától értesült arról, hogy a huszárok őket teszik felelőssé a történtekért. Mint közös közleményükben rámutattak, noha a huszárcsapatok valóban a magyar napok ideje alatt érkeztek, meghívásuk egy párhuzamos eseményre szólt, ráadásul a szervezők ismételt kérésük ellenére sem kaptak pontos információkat a huszárok felvonulásáról, így a hivatalos programba nem kerülhettek be. „A huszárok szállását és étkeztetését nem a Kolozsvári Magyar Napok szervezői biztosították, ennek ellenére, amikor szombat éjszaka értesítettek bennünket arról, hogy a csapat tizennégy tagja a szabad ég alatt tölti az éjszakát, azonnal intézkedtünk, és szállást kerestünk számukra, amelyet néhányuk el is fogadott” – mutattak rá. A szervezők ugyanakkor sajnálatukat fejezték ki a történtek miatt, de egyúttal minden olyan eseménytől elhatárolódtak, amely nem a magyar napok keretében történt. Krónika (Kolozsvár)
2011. augusztus 24.
Kolozsvár: tárgyalna a közös polgármesterjelölt-állításról az EMNT és az RMDSZ
Tárgyalni kíván a közös polgármesterjelölt indításáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ Kolozsváron. Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke a Krónika érdeklődésére úgy nyilatkozott: az elmúlt héten lezajlott Kolozsvári Magyar Napok sikere is bizonyította, hogy „hihetetlen erő van abban, ha egyenrangú félként összefog a két szervezet”.
A kincses városi politikus szerint ez lehetne mindkét fél mottója a helyhatósági választásokkal kapcsolatos tárgyalásokon. Gergely elmondta, az önkormányzati választásokig még van idő foglalkozni a kérdéssel, azt ugyanis alaposan át kell gondolni. Kifejtette: a legfontosabb, hogy maximalizálják a magyar szavazatok számát, ugyanis még egyszer nem fog előfordulni, hogy egy pártnak abszolút többsége legyen a városi önkormányzatban, ezért a magyar képviselet lehet a mérleg nyelve.
Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke is hasonlóan nyilatkozott a Krónikának. „Amint a magyar napok nyitórendezvényén Kelemen Hunor RMDSZ-elnök üdvözlőlevelében elhangzott, én is fontosnak tartom, hogy egy magyar polgármesterjelöltje legyen Kolozsvárnak. Teljesen nyitottak vagyunk a tárgyalásokra, de ez eddig korai volt, hiszen még azt sem tudjuk, hogy pontosan mikor lesznek az önkormányzati választások” – nyilatkozta lapunknak Máté András.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a rendezvény nyitónapján elhangzott köszöntőjében példaértékűnek nevezte az RMDSZ–EMNT-összefogást, amelynek véleménye szerint a jövő évi polgármester-választás lesz a szakítópróbája, az, hogy felsorakoznak-e egyetlen magyar jelölt mögött. A téma kapcsán Tőkés László EMNT-elnök Kolozsváron úgy nyilatkozott: itt az ideje annak, hogy a kincses várost egy magyar polgármester vezesse a jövő évi polgármesteri választásokat követően. Nyilatkozatában az EP-képviselő Nagyszeben példáját említette, ahol szász származású polgármester, Klaus Johannis vezeti a várost.
Amint arról korábban beszámoltunk, Marosvásárhelyen még nem dőlt el, hogy az erdélyi magyar politikai szervezetek közös jelöltet állítanak-e a jövő évi helyhatósági választások alkalmával. Azt már tudni lehet, hogy az EMNT és a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezetei egy RMDSZ-tagot, Vass Leventét javasolják marosvásárhelyi polgármesterjelöltnek, az RMDSZ megyei szervezete azonban még nem döntötte el, hogy elfogadja-e a javaslatot. Benedek István, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke korábban úgy nyilatkozott: a szövetség városi képviselete egyetért a közös jelöltállítással, a polgármesterjelöltet azonban az RMDSZ-nek kell adnia. Csegzi Sándor – aki tizenegy éve alpolgármester Marosvásárhelyen – még július elején bejelentette: szívesen megpályázná a tisztséget, amennyiben a városi választmány támogatja jelölését.
Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)
Tárgyalni kíván a közös polgármesterjelölt indításáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ Kolozsváron. Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke a Krónika érdeklődésére úgy nyilatkozott: az elmúlt héten lezajlott Kolozsvári Magyar Napok sikere is bizonyította, hogy „hihetetlen erő van abban, ha egyenrangú félként összefog a két szervezet”.
A kincses városi politikus szerint ez lehetne mindkét fél mottója a helyhatósági választásokkal kapcsolatos tárgyalásokon. Gergely elmondta, az önkormányzati választásokig még van idő foglalkozni a kérdéssel, azt ugyanis alaposan át kell gondolni. Kifejtette: a legfontosabb, hogy maximalizálják a magyar szavazatok számát, ugyanis még egyszer nem fog előfordulni, hogy egy pártnak abszolút többsége legyen a városi önkormányzatban, ezért a magyar képviselet lehet a mérleg nyelve.
Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke is hasonlóan nyilatkozott a Krónikának. „Amint a magyar napok nyitórendezvényén Kelemen Hunor RMDSZ-elnök üdvözlőlevelében elhangzott, én is fontosnak tartom, hogy egy magyar polgármesterjelöltje legyen Kolozsvárnak. Teljesen nyitottak vagyunk a tárgyalásokra, de ez eddig korai volt, hiszen még azt sem tudjuk, hogy pontosan mikor lesznek az önkormányzati választások” – nyilatkozta lapunknak Máté András.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a rendezvény nyitónapján elhangzott köszöntőjében példaértékűnek nevezte az RMDSZ–EMNT-összefogást, amelynek véleménye szerint a jövő évi polgármester-választás lesz a szakítópróbája, az, hogy felsorakoznak-e egyetlen magyar jelölt mögött. A téma kapcsán Tőkés László EMNT-elnök Kolozsváron úgy nyilatkozott: itt az ideje annak, hogy a kincses várost egy magyar polgármester vezesse a jövő évi polgármesteri választásokat követően. Nyilatkozatában az EP-képviselő Nagyszeben példáját említette, ahol szász származású polgármester, Klaus Johannis vezeti a várost.
Amint arról korábban beszámoltunk, Marosvásárhelyen még nem dőlt el, hogy az erdélyi magyar politikai szervezetek közös jelöltet állítanak-e a jövő évi helyhatósági választások alkalmával. Azt már tudni lehet, hogy az EMNT és a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezetei egy RMDSZ-tagot, Vass Leventét javasolják marosvásárhelyi polgármesterjelöltnek, az RMDSZ megyei szervezete azonban még nem döntötte el, hogy elfogadja-e a javaslatot. Benedek István, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke korábban úgy nyilatkozott: a szövetség városi képviselete egyetért a közös jelöltállítással, a polgármesterjelöltet azonban az RMDSZ-nek kell adnia. Csegzi Sándor – aki tizenegy éve alpolgármester Marosvásárhelyen – még július elején bejelentette: szívesen megpályázná a tisztséget, amennyiben a városi választmány támogatja jelölését.
Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)
2011. augusztus 25.
Kelet Svájcát hozná létre
Kelet Svájcát, Románia gazdaságának motorját, Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerét szeretné Erdélyben létrehozni a Mikó Imre Terv.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gondozta gazdasági fejlesztési terv többek között jelentős infrastruktúra-fejlesztéseket, sikeres természetvédelmet, erős ipart, fejlett turizmust és kiváló szakembereket „vizionál" a helyi magyar közösség számára.
Nemzeti gyarapodást és pénzügyi-gazdasági fellendülést szeretne a Mikó Imre Terv, amelynek alkotói széles körű szakmai-nemzetpolitikai-társadalmi összefogás révén kívánják kialakítani végleges formáját. Számítanak a közvélemény segítségére, aktív részvételére – mondta el a Kolozsvári Magyar Napok keretében Jakabos Janka, az EMNT háromszéki szervezetének elnöke. Szerinte az erdélyi gazdaságnak és szereplőinek hidat kell képezniük a magyar és a román kormány között, a terv pedig ennek a hídnak a kiépítésében is fontos szerepet kíván betölteni.
Szatmáry Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára jelezte: nem a magyar állam projektje a Mikó-terv, hanem erdélyi magyar kezdeményezés, ennek megfelelően helyi lábakon kell majd állnia. Erdélyi szakemberek dolgozzák ki, és erdélyi gazdasági szereplőket hivatott segíteni. „A Kárpát-medence magyar vonatkozású gazdasági életét hibásan szemléljük külgazdasági tevékenységként, a nemzeti sajátosságok miatt azt sokkal inkább belgazdaságnak kellene tekinteni. A Mikó-terv a magyar–magyar viszony helyreállításának elindított folyamatában tölt tehát be sajátos szerepet" – emelte ki Budapest szerepét Szatmáry. A terv egyfajta autonómiát is jelent: nagy lehetőség az erdélyi magyar közösségnek, hogy megmutassa: az önrendelkezésnek nem csak politikai értelemben van jelentősége, hanem gazdasági perspektívákat is teremthet.
Péti Márton, a magyar kormány egyik háttérintézményének területfejlesztési szakértője úgy tartja: a jelenlegi nemzetközi hangulat alkalmas a terv útnak indításához. Összhangban áll ugyanis az unió kohéziós politikájának reformüzeneteivel is, egyfajta biztosíték a uniós pénzek 2014–2020 közötti lehívására, mert helyi adottságokhoz igazított fejlesztéseket bátorít. Sőt, Magyarország is tanulhat a Mikó-tervből. „Közösség alapú gazdaságfejlesztésből jó kis lecke lesz ez Budapestnek. Itt jóval összetartóbbak a közösségek, mint otthon, mi is kíváncsiak vagyunk hát, hogyan is működik gyakorlatba ültetve egy ilyen terv" – fogalmazott Péti.
„A rendszerváltást követően jószerével megszűnt az erdélyi ipari termelés, az azóta létrejött kis- és középvállalkozások elszórtan működnek, elszigetelt kommunikációval küzdenek a fennmaradásért" – kezdte a terv iparra vonatkozó megoldásainak bemutatását Juhász Jácint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság Karának dékánja. Ezeket a vállalkozásokat kellene összefogni, befektetéseiket ösztönözni, támogatást szerezni számukra. A közeljövőben ügyfeleknek és gazdasági szereplőknek szóló ingyenes adatbázist hoznak létre, valamint pályázati szaktanácsadást is hozzáférhetővé tesznek. „Sokan úgy pályáznak ma, hogy amire pénzt adnak, arra kell pályázni. Ezen a szemléleten változtatni kell" – mondta Juhász, aki a terv pénzügyi sikerét az „ingyenes pénzosztás" helyett a visszatérítendő hitelprogramokban látja.
"Az ingyen pénzosztás átka, hogy nem mindig kerül produktív felhasználásra. Mi a gazdaságra sokkal ösztönzőbb kedvezményes mikrohitelekben látjuk a Mikó-terv sikerét" – tette hozzá az oktató. A terv amúgy az erdélyi akadémiai szféra sajátos összefogásának eredménye is, különböző hazai egyetemek több szakembere vett részt kidolgozásában. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Kelet Svájcát, Románia gazdaságának motorját, Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerét szeretné Erdélyben létrehozni a Mikó Imre Terv.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gondozta gazdasági fejlesztési terv többek között jelentős infrastruktúra-fejlesztéseket, sikeres természetvédelmet, erős ipart, fejlett turizmust és kiváló szakembereket „vizionál" a helyi magyar közösség számára.
Nemzeti gyarapodást és pénzügyi-gazdasági fellendülést szeretne a Mikó Imre Terv, amelynek alkotói széles körű szakmai-nemzetpolitikai-társadalmi összefogás révén kívánják kialakítani végleges formáját. Számítanak a közvélemény segítségére, aktív részvételére – mondta el a Kolozsvári Magyar Napok keretében Jakabos Janka, az EMNT háromszéki szervezetének elnöke. Szerinte az erdélyi gazdaságnak és szereplőinek hidat kell képezniük a magyar és a román kormány között, a terv pedig ennek a hídnak a kiépítésében is fontos szerepet kíván betölteni.
Szatmáry Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára jelezte: nem a magyar állam projektje a Mikó-terv, hanem erdélyi magyar kezdeményezés, ennek megfelelően helyi lábakon kell majd állnia. Erdélyi szakemberek dolgozzák ki, és erdélyi gazdasági szereplőket hivatott segíteni. „A Kárpát-medence magyar vonatkozású gazdasági életét hibásan szemléljük külgazdasági tevékenységként, a nemzeti sajátosságok miatt azt sokkal inkább belgazdaságnak kellene tekinteni. A Mikó-terv a magyar–magyar viszony helyreállításának elindított folyamatában tölt tehát be sajátos szerepet" – emelte ki Budapest szerepét Szatmáry. A terv egyfajta autonómiát is jelent: nagy lehetőség az erdélyi magyar közösségnek, hogy megmutassa: az önrendelkezésnek nem csak politikai értelemben van jelentősége, hanem gazdasági perspektívákat is teremthet.
Péti Márton, a magyar kormány egyik háttérintézményének területfejlesztési szakértője úgy tartja: a jelenlegi nemzetközi hangulat alkalmas a terv útnak indításához. Összhangban áll ugyanis az unió kohéziós politikájának reformüzeneteivel is, egyfajta biztosíték a uniós pénzek 2014–2020 közötti lehívására, mert helyi adottságokhoz igazított fejlesztéseket bátorít. Sőt, Magyarország is tanulhat a Mikó-tervből. „Közösség alapú gazdaságfejlesztésből jó kis lecke lesz ez Budapestnek. Itt jóval összetartóbbak a közösségek, mint otthon, mi is kíváncsiak vagyunk hát, hogyan is működik gyakorlatba ültetve egy ilyen terv" – fogalmazott Péti.
„A rendszerváltást követően jószerével megszűnt az erdélyi ipari termelés, az azóta létrejött kis- és középvállalkozások elszórtan működnek, elszigetelt kommunikációval küzdenek a fennmaradásért" – kezdte a terv iparra vonatkozó megoldásainak bemutatását Juhász Jácint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság Karának dékánja. Ezeket a vállalkozásokat kellene összefogni, befektetéseiket ösztönözni, támogatást szerezni számukra. A közeljövőben ügyfeleknek és gazdasági szereplőknek szóló ingyenes adatbázist hoznak létre, valamint pályázati szaktanácsadást is hozzáférhetővé tesznek. „Sokan úgy pályáznak ma, hogy amire pénzt adnak, arra kell pályázni. Ezen a szemléleten változtatni kell" – mondta Juhász, aki a terv pénzügyi sikerét az „ingyenes pénzosztás" helyett a visszatérítendő hitelprogramokban látja.
"Az ingyen pénzosztás átka, hogy nem mindig kerül produktív felhasználásra. Mi a gazdaságra sokkal ösztönzőbb kedvezményes mikrohitelekben látjuk a Mikó-terv sikerét" – tette hozzá az oktató. A terv amúgy az erdélyi akadémiai szféra sajátos összefogásának eredménye is, különböző hazai egyetemek több szakembere vett részt kidolgozásában. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. augusztus 25.
Hírsaláta
Tilos a gyülekezés! A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a helyi rendőrség úgy döntött, hogy a MOGYE mellett tüntetők nem vonulhatnak csoportosan végig a főtéren, s már három személyt csoportnak tekintenek. A tiltakozók ezért úgy döntöttek, egymást felváltva, kettesével sétálnak naponta többször is a főtéren, kissé huzamosabban elidőzve a polgármesteri hivatal előtt, mintegy üzenve Dorin Florea polgármesternek, hogy a törvényeket Romániában is be kell tartani. Florea polgármester és a rendőrség döntése szöges ellentétben áll a gyülekezési szabadság jogával, s Ceauşescu bukása óta nem volt példa ilyenszerű intézkedésre Romániában.
Összefogni, ahogy az RMDSZ diktálja. Tárgyalni kíván a közös polgármesterjelölt indításáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ Kolozsváron. Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke a Krónika érdeklődésére úgy nyilatkozott: az elmúlt héten lezajlott Kolozsvári Magyar Napok sikere is bizonyította, hogy "hihetetlen erő van abban, ha egyenrangú félként összefog a két szervezet" – írja a Szabadság. Az ötlet kitűnő, megvalósítása nehezebb, Marosvásárhelyen már hónapok óta erről folyik a vita, Vass Levente személyében közös jelölt is lenne, s bár az RMDSZ úton-útfélen azt nyilatkozza, egyetért a közös jelöltállítással, ragaszkodik ahhoz, hogy a polgármesterjelöltet az RMDSZ adja. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Tilos a gyülekezés! A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a helyi rendőrség úgy döntött, hogy a MOGYE mellett tüntetők nem vonulhatnak csoportosan végig a főtéren, s már három személyt csoportnak tekintenek. A tiltakozók ezért úgy döntöttek, egymást felváltva, kettesével sétálnak naponta többször is a főtéren, kissé huzamosabban elidőzve a polgármesteri hivatal előtt, mintegy üzenve Dorin Florea polgármesternek, hogy a törvényeket Romániában is be kell tartani. Florea polgármester és a rendőrség döntése szöges ellentétben áll a gyülekezési szabadság jogával, s Ceauşescu bukása óta nem volt példa ilyenszerű intézkedésre Romániában.
Összefogni, ahogy az RMDSZ diktálja. Tárgyalni kíván a közös polgármesterjelölt indításáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ Kolozsváron. Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke a Krónika érdeklődésére úgy nyilatkozott: az elmúlt héten lezajlott Kolozsvári Magyar Napok sikere is bizonyította, hogy "hihetetlen erő van abban, ha egyenrangú félként összefog a két szervezet" – írja a Szabadság. Az ötlet kitűnő, megvalósítása nehezebb, Marosvásárhelyen már hónapok óta erről folyik a vita, Vass Levente személyében közös jelölt is lenne, s bár az RMDSZ úton-útfélen azt nyilatkozza, egyetért a közös jelöltállítással, ragaszkodik ahhoz, hogy a polgármesterjelöltet az RMDSZ adja. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. augusztus 27.
Tilos volt a honosítást népszerűsíteni a Partiumi Magyar Napokon
A Szatmárnémetiben zajló Partiumi Magyar Napokon a városi RMDSZ szervezete megtiltotta a kettős állampolgárság népszerűsítését a tömegrendezvényein.
Veres-Kupán Enikő, az Erdélyi Magyar nemzeti Tanács Szatmár megyei szervezetének elnöke a szatmári Demokrácia Központ számára egy sátrat szeretett volna felállítani a Kossuth-kertben, ahol két színpadon is zajlanak a rendezvények, így meglehetősen nagy a forgalom. A szervezők viszont -, amint azt a Szatmári Monitor megtudta -, különféle nevetséges okokra hivatkozva, nem járultak hozzá a sátor felállításához.
Közismert, hogy a Bethlen Gábor Alap kétmillió forinttal támogatta az RMDSZ alapítványa, az Identitas Alapvány révén az ötmillió forint összköltségvetésű Partiumi Magyar Napokat, így aztán az a különös helyzet állt elő, hogy ugyanaz az Alap, amely hatalmas pénzeket fordít a határon túl élő magyar lakosságnak az egyszerűsített honosítással való megismertetésére, most, teljes jóhiszeműséggel és akaratlanul, önmaga ellen fordult, s maga finanszírozta egy másik programjának az elszabotálását.
Csak sejteni véljük, hogy a Bethlen Gábor Alap kuratóriuma nem abból a megfontolásból fogadta el az Identitas Alapítvány pályázatát, s nem azért támogatta a szatmári RMDSZ rendezvényét kétmillió forinttal, hogy az nehézségeket gördítsen a kettős állampolgárság megszerzésének útjába. Sajnálatos módon a szatmári RMDSZ ezt a gesztust így értékelte, s a magyar adófizetők pénzét arra használta fel, hogy egy, ugyancsak a magyar adófizetők pénzén finanszírozott programnak “keresztbe tegyen”. Ez a BGA számára mindenképpen tanúlságként kell szolgáljon a jövőre nézve, s a pályázati pénzek megítélésekor még körültekintőbben kell majd eljárjon. Az is érdekessége ennek az esetnek, hogy mindez történik akkor, amikor az RMDSZ országos elnöke, Kelemen Hunor néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a szervezete kész az EMNT-vel való együttműködésre. Ezek után azt kell gondoljuk, hogy Kelemen kijelentésének semmilyen erkölcsi fedezete nincs, s az elnök csupán eljátsza a nemzeti együttműködésre való hajlandóságot. Nyilván, az Orbán-kormány megtévesztése céljából.
Bódi Sándor. Szatmari-monitor.ro
A Szatmárnémetiben zajló Partiumi Magyar Napokon a városi RMDSZ szervezete megtiltotta a kettős állampolgárság népszerűsítését a tömegrendezvényein.
Veres-Kupán Enikő, az Erdélyi Magyar nemzeti Tanács Szatmár megyei szervezetének elnöke a szatmári Demokrácia Központ számára egy sátrat szeretett volna felállítani a Kossuth-kertben, ahol két színpadon is zajlanak a rendezvények, így meglehetősen nagy a forgalom. A szervezők viszont -, amint azt a Szatmári Monitor megtudta -, különféle nevetséges okokra hivatkozva, nem járultak hozzá a sátor felállításához.
Közismert, hogy a Bethlen Gábor Alap kétmillió forinttal támogatta az RMDSZ alapítványa, az Identitas Alapvány révén az ötmillió forint összköltségvetésű Partiumi Magyar Napokat, így aztán az a különös helyzet állt elő, hogy ugyanaz az Alap, amely hatalmas pénzeket fordít a határon túl élő magyar lakosságnak az egyszerűsített honosítással való megismertetésére, most, teljes jóhiszeműséggel és akaratlanul, önmaga ellen fordult, s maga finanszírozta egy másik programjának az elszabotálását.
Csak sejteni véljük, hogy a Bethlen Gábor Alap kuratóriuma nem abból a megfontolásból fogadta el az Identitas Alapítvány pályázatát, s nem azért támogatta a szatmári RMDSZ rendezvényét kétmillió forinttal, hogy az nehézségeket gördítsen a kettős állampolgárság megszerzésének útjába. Sajnálatos módon a szatmári RMDSZ ezt a gesztust így értékelte, s a magyar adófizetők pénzét arra használta fel, hogy egy, ugyancsak a magyar adófizetők pénzén finanszírozott programnak “keresztbe tegyen”. Ez a BGA számára mindenképpen tanúlságként kell szolgáljon a jövőre nézve, s a pályázati pénzek megítélésekor még körültekintőbben kell majd eljárjon. Az is érdekessége ennek az esetnek, hogy mindez történik akkor, amikor az RMDSZ országos elnöke, Kelemen Hunor néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a szervezete kész az EMNT-vel való együttműködésre. Ezek után azt kell gondoljuk, hogy Kelemen kijelentésének semmilyen erkölcsi fedezete nincs, s az elnök csupán eljátsza a nemzeti együttműködésre való hajlandóságot. Nyilván, az Orbán-kormány megtévesztése céljából.
Bódi Sándor. Szatmari-monitor.ro
2011. augusztus 29.
Borbély László: Verespatakkal csak óvatosan
A Zágoni Napok egyik kiemelkedő eseményén, Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó egykori vezetője, az RMDSZ első szövetségi elnöke szobrának avatásán Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter is részt vett. Ebből az alkalomból néhány kérdést intézett a Székely Hírmondó a szaktárca-vezetőhöz, aki egyben az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti.
– A verespataki beruházás környezetvédelmi engedélyezése jelen pillanatban is több vitát szül. Mi a szaktárca álláspontja ebben a kérdésben, illetve mi a helyzet jelenleg?
– Fenntartom ugyanazt az álláspontomat, amit a minisztérium átvételekor megfogalmaztam, azaz nem fogunk javasolni semmilyen jellegű kormányhatározatot a kabinetnek ebben az ügyben, amíg nem győződtünk meg arról, hogy a készülő beruházás egyáltalán nem károsítja a környezetet. A magyar kormány elküldte a maga sommás véleményét, hogy nem értenek egyet vele, ami megegyezik a 2005–2007 között történt meghallgatások során bemutatott hatástanulmányban szereplőkkel. Mi tudomásul vettük a magyar fél véleményét, de a procedúra folytatódik a nemzetközi egyezményekben előírtak szerint. Kértem a beruházótól, hogy tovább csökkentse a felhasználandó ciánmennyiséget, hiszen ez érdekel mindenkit, hogy amikor a zagytározóba kerül a cián, ha Isten őrizz, valami történik, mint például 2000-ben, az a víz ne legyen ártalmas a környező folyókra. Ezt a garanciát kérem azoktól is, akik most ezt vizsgálják a technikai bizottságban. Egyébként az Egyesült Államokban a ciánkoncentráció maximális értéke 50 egység lehet, az EU-ban 10, míg a beruházó 5-öt javasolt, és én kértem, hogy ezt is csökkentsék. Ez még a jövő zenéje, meggyőződésem, hogy még hónapokig el fog tartani a vizsgálat, a hatástanulmány elkészülte. Ennek függvényében meglátjuk, hogy megvalósul-e majd a beruházás. – Egy másik égető politikai kérdés Marosvásárhely magyar polgármesterjelöltjének ügye. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Vass Levente orvost, Cseke Attila volt egészségügyi miniszter tanácsosát jelölte. Mi az RMDSZ álláspontja?
– Eddig is láttam, hogy egyértelmű az igény a közös jelöltre, és meggyőződésem, hogy ezt meg is tudjuk valósítani. Persze vannak bizonyos procedúrák a városi szervezetnél, amelyeken végig kell menni, ezeket várhatóan az eljövendő két hétben lebonyolítjuk. Ezt követően egy megfelelő üzenetet kell megfogalmazni a marosvásárhelyi magyarság számára, hogy igenis van egy közös jelölt. És itt nem csak a városról beszélünk, hanem a megyei tanácselnöki tisztségről is, hiszen utóbbi személyéről is konszenzust akarunk kialakítani. Elmondhatom, hogy Vass Levente támogatása is elfogadható számunkra, míg a megyei testület esetében a jelenlegi elnök, Lokodi Edit Emőke személyével kapcsolatosan szeretnénk megegyezésre jutni a többi magyar képviseleti szervezettel.
– Hogyan látja, mekkora eséllyel indulhat egy magyar jelölt a polgármesteri tisztségért Marosvásárhelyen?
– Nem könnyű feladat, hiszen, mint láttuk 2008-ban is, a jelenlegi polgármester minden eszközt felhasznál egészen addig terjedően, hogy meggyőződésem szerint nem volt tisztességes az akkori választás. Nagyon oda kell figyelnünk, de remélem, hogy a marosvásárhelyiek 12 év alatt rájöttek, hogy ez a polgármester nem képes méltóan képviselni sem a románság, sem a magyarság érdekeit. Nagy Demeter István
Székely Hírmondó. Erdély.ma
A Zágoni Napok egyik kiemelkedő eseményén, Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó egykori vezetője, az RMDSZ első szövetségi elnöke szobrának avatásán Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter is részt vett. Ebből az alkalomból néhány kérdést intézett a Székely Hírmondó a szaktárca-vezetőhöz, aki egyben az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti.
– A verespataki beruházás környezetvédelmi engedélyezése jelen pillanatban is több vitát szül. Mi a szaktárca álláspontja ebben a kérdésben, illetve mi a helyzet jelenleg?
– Fenntartom ugyanazt az álláspontomat, amit a minisztérium átvételekor megfogalmaztam, azaz nem fogunk javasolni semmilyen jellegű kormányhatározatot a kabinetnek ebben az ügyben, amíg nem győződtünk meg arról, hogy a készülő beruházás egyáltalán nem károsítja a környezetet. A magyar kormány elküldte a maga sommás véleményét, hogy nem értenek egyet vele, ami megegyezik a 2005–2007 között történt meghallgatások során bemutatott hatástanulmányban szereplőkkel. Mi tudomásul vettük a magyar fél véleményét, de a procedúra folytatódik a nemzetközi egyezményekben előírtak szerint. Kértem a beruházótól, hogy tovább csökkentse a felhasználandó ciánmennyiséget, hiszen ez érdekel mindenkit, hogy amikor a zagytározóba kerül a cián, ha Isten őrizz, valami történik, mint például 2000-ben, az a víz ne legyen ártalmas a környező folyókra. Ezt a garanciát kérem azoktól is, akik most ezt vizsgálják a technikai bizottságban. Egyébként az Egyesült Államokban a ciánkoncentráció maximális értéke 50 egység lehet, az EU-ban 10, míg a beruházó 5-öt javasolt, és én kértem, hogy ezt is csökkentsék. Ez még a jövő zenéje, meggyőződésem, hogy még hónapokig el fog tartani a vizsgálat, a hatástanulmány elkészülte. Ennek függvényében meglátjuk, hogy megvalósul-e majd a beruházás. – Egy másik égető politikai kérdés Marosvásárhely magyar polgármesterjelöltjének ügye. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Vass Levente orvost, Cseke Attila volt egészségügyi miniszter tanácsosát jelölte. Mi az RMDSZ álláspontja?
– Eddig is láttam, hogy egyértelmű az igény a közös jelöltre, és meggyőződésem, hogy ezt meg is tudjuk valósítani. Persze vannak bizonyos procedúrák a városi szervezetnél, amelyeken végig kell menni, ezeket várhatóan az eljövendő két hétben lebonyolítjuk. Ezt követően egy megfelelő üzenetet kell megfogalmazni a marosvásárhelyi magyarság számára, hogy igenis van egy közös jelölt. És itt nem csak a városról beszélünk, hanem a megyei tanácselnöki tisztségről is, hiszen utóbbi személyéről is konszenzust akarunk kialakítani. Elmondhatom, hogy Vass Levente támogatása is elfogadható számunkra, míg a megyei testület esetében a jelenlegi elnök, Lokodi Edit Emőke személyével kapcsolatosan szeretnénk megegyezésre jutni a többi magyar képviseleti szervezettel.
– Hogyan látja, mekkora eséllyel indulhat egy magyar jelölt a polgármesteri tisztségért Marosvásárhelyen?
– Nem könnyű feladat, hiszen, mint láttuk 2008-ban is, a jelenlegi polgármester minden eszközt felhasznál egészen addig terjedően, hogy meggyőződésem szerint nem volt tisztességes az akkori választás. Nagyon oda kell figyelnünk, de remélem, hogy a marosvásárhelyiek 12 év alatt rájöttek, hogy ez a polgármester nem képes méltóan képviselni sem a románság, sem a magyarság érdekeit. Nagy Demeter István
Székely Hírmondó. Erdély.ma
2011. augusztus 30.
Partiumi Magyar Napok: tagad az RMDSZ
Nem beszélt senki csúnyán a Partiumi Magyar Napok (PMN) szervezői közül Veres-Kupán Enikővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szatmári szervezetének elnökével, és ki sem tiltották a rendezvényről – állítja Szőcs Péter RMDSZ-es szatmárnémeti tanácsos, a PMN-t szervező Identitás Alapítvány elnöke.
Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, Veres-Kupán Enikő szerint kértek egy sátorhelyet, ahol a kedvezményes honosítással kapcsolatosan tudtak volna tájékoztatást nyújtani, a szervezők viszont csakis úgy hagyták volna ezt jóvá, ha az RMDSZ sátrában tevékenykednek, és az EMNT jelvényeit nem használják, ezért meggondolták magukat. Az EMNT önkéntesei a rendezvényen szórólapokat osztogattak, melyet Veres-Kupán Enikő nem volt hajlandó a szervezők kérésére leállíttatni, emiatt szólalkoztak össze, melynek során az EMNT-elnök szerint csúnyán beszéltek vele, káromkodtak, és Szőcs fel is szólította, hogy hagyja el a rendezvény helyszínét. Szőcs Péter viszont állítja, a beszélgetés nyugodt hangnemben folyt, és senki sem tiltotta ki Veres-Kupánt a Partiumi Magyar Napokról. A szórólapozás kapcsán elmondta: azért tiltották meg, mert nem akarták, hogy bárki, aki nem szervező, politikai kampányt folytasson.
„Ha valóban csak a kedvezményes honosítással kapcsolatban akartak volna tájékoztatni, elfogadták volna az ajánlatunkat, de szerintem nem ez volt a céljuk” – jelentette ki Szőcs Péter. Az esettel kapcsolatban Pataki Csaba alprefektus elmondta: ő senkivel nem trágárkodott, beszélt ugyan Veres-Kupán Enikővel, azonban tíz perc elteltével továbbment, így nem is volt a helyszínen a szóváltásnál. Hozzátette: mindig nagyon vigyáztak arra, hogy senki ne használhassa politikai kampányra a rendezvényt, ezért nem engedték meg az EMNT jelvényeinek használatát sem. „Tartalmilag nem volt kifogásunk a szórólap ellen, a baj csak az volt, hogy volt rajta logó is. Itt román és magyar közpénzekről van szó, emiatt nem akartuk, hogy a politika szerepet kaphasson a rendezvényen” – tette hozzá Pataki Csaba. Krónika (Kolozsvár)
Nem beszélt senki csúnyán a Partiumi Magyar Napok (PMN) szervezői közül Veres-Kupán Enikővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szatmári szervezetének elnökével, és ki sem tiltották a rendezvényről – állítja Szőcs Péter RMDSZ-es szatmárnémeti tanácsos, a PMN-t szervező Identitás Alapítvány elnöke.
Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, Veres-Kupán Enikő szerint kértek egy sátorhelyet, ahol a kedvezményes honosítással kapcsolatosan tudtak volna tájékoztatást nyújtani, a szervezők viszont csakis úgy hagyták volna ezt jóvá, ha az RMDSZ sátrában tevékenykednek, és az EMNT jelvényeit nem használják, ezért meggondolták magukat. Az EMNT önkéntesei a rendezvényen szórólapokat osztogattak, melyet Veres-Kupán Enikő nem volt hajlandó a szervezők kérésére leállíttatni, emiatt szólalkoztak össze, melynek során az EMNT-elnök szerint csúnyán beszéltek vele, káromkodtak, és Szőcs fel is szólította, hogy hagyja el a rendezvény helyszínét. Szőcs Péter viszont állítja, a beszélgetés nyugodt hangnemben folyt, és senki sem tiltotta ki Veres-Kupánt a Partiumi Magyar Napokról. A szórólapozás kapcsán elmondta: azért tiltották meg, mert nem akarták, hogy bárki, aki nem szervező, politikai kampányt folytasson.
„Ha valóban csak a kedvezményes honosítással kapcsolatban akartak volna tájékoztatni, elfogadták volna az ajánlatunkat, de szerintem nem ez volt a céljuk” – jelentette ki Szőcs Péter. Az esettel kapcsolatban Pataki Csaba alprefektus elmondta: ő senkivel nem trágárkodott, beszélt ugyan Veres-Kupán Enikővel, azonban tíz perc elteltével továbbment, így nem is volt a helyszínen a szóváltásnál. Hozzátette: mindig nagyon vigyáztak arra, hogy senki ne használhassa politikai kampányra a rendezvényt, ezért nem engedték meg az EMNT jelvényeinek használatát sem. „Tartalmilag nem volt kifogásunk a szórólap ellen, a baj csak az volt, hogy volt rajta logó is. Itt román és magyar közpénzekről van szó, emiatt nem akartuk, hogy a politika szerepet kaphasson a rendezvényen” – tette hozzá Pataki Csaba. Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 1.
Átalakuló magyar–magyar viszonyok
A hazai magyar politikai élet további sorsunkat alapvetően meghatározó három eseményére kell figyelnünk: az októberben esedékes népszámlálás eredményére, a következő évi választások kimenetelére és a honi magyar, valamint a magyar–magyar viszonyok Kárpát-medencei alakulására. Az előbbi két téma időhöz kötött, a harmadik, a magyar–magyar viszony alakulása állandó.
A népszámlálás magyar vonatkozású, főleg székelyföldi csapdahelyzeteivel lapunk több írásában is foglalkoztunk. A szórványproblémák a tömbben élő magyarság körében kevésbé relevánsak, bár a vegyes házasságban élők nemzeti hovatartozásának megjelenítése különösen városokon, illetve a megyeszékhelyen fontos tétel. Ennél viszont problematikusabbnak tűnik a térségben élők magyarra, székelyre, csángóra tagolódásának aránya, amely a magyarság jövőbéli érdekérvényesítési lehetőségeit helyi, megyei és országos szinten lényegesen befolyásolja. A lényeg, hogy magyarnak valljuk magunkat, és magyarként addig lobogtathatjuk a székely lobogót, használhatjuk a rovásírást, szerethetjük a székely köményest és a kürtőskalácsot, ameddig s ahol akarjuk. A mi esetünkben a magyar cigányok nemzetiségi hovatartozása nem okozhat lényeges problémát. A jövő évben esedékes választások a másik magyarsági teszt, próbatétel. Ebben a kérdésben helyhatósági szinten Marosvásárhely magyar polgármester- és megyei tanácselnök-jelöltje a legproblematikusabb, bár, úgy tűnik, az egységes jelöltállítás lehetősége még nem úszott el. Olyan az eddigi csetepatézás, mint a húslevesen a lepedék, amely szerencsés esetben elfő. A magyar–magyar viszonyok alakulásában jó jel, ha a Fidesz–RMDSZ-, az RMDSZ–EMNT-kocolódások mérséklődnek. Tetszik, nem tetszik, tudomásul kell venni, hogy az RMDSZ egész Erdélyt behálózó, kiépült struktúrával rendelkezik. A hatalomhoz, közképviselethez ragaszkodás nem alapvető bűn, hiszen a húsosfazekat olyan gyakran emlegetők is hatalmat akarnak. Másképp miként érvényesítenék bármilyen szinten az általuk képviselt közösségek akaratát?
Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A hazai magyar politikai élet további sorsunkat alapvetően meghatározó három eseményére kell figyelnünk: az októberben esedékes népszámlálás eredményére, a következő évi választások kimenetelére és a honi magyar, valamint a magyar–magyar viszonyok Kárpát-medencei alakulására. Az előbbi két téma időhöz kötött, a harmadik, a magyar–magyar viszony alakulása állandó.
A népszámlálás magyar vonatkozású, főleg székelyföldi csapdahelyzeteivel lapunk több írásában is foglalkoztunk. A szórványproblémák a tömbben élő magyarság körében kevésbé relevánsak, bár a vegyes házasságban élők nemzeti hovatartozásának megjelenítése különösen városokon, illetve a megyeszékhelyen fontos tétel. Ennél viszont problematikusabbnak tűnik a térségben élők magyarra, székelyre, csángóra tagolódásának aránya, amely a magyarság jövőbéli érdekérvényesítési lehetőségeit helyi, megyei és országos szinten lényegesen befolyásolja. A lényeg, hogy magyarnak valljuk magunkat, és magyarként addig lobogtathatjuk a székely lobogót, használhatjuk a rovásírást, szerethetjük a székely köményest és a kürtőskalácsot, ameddig s ahol akarjuk. A mi esetünkben a magyar cigányok nemzetiségi hovatartozása nem okozhat lényeges problémát. A jövő évben esedékes választások a másik magyarsági teszt, próbatétel. Ebben a kérdésben helyhatósági szinten Marosvásárhely magyar polgármester- és megyei tanácselnök-jelöltje a legproblematikusabb, bár, úgy tűnik, az egységes jelöltállítás lehetősége még nem úszott el. Olyan az eddigi csetepatézás, mint a húslevesen a lepedék, amely szerencsés esetben elfő. A magyar–magyar viszonyok alakulásában jó jel, ha a Fidesz–RMDSZ-, az RMDSZ–EMNT-kocolódások mérséklődnek. Tetszik, nem tetszik, tudomásul kell venni, hogy az RMDSZ egész Erdélyt behálózó, kiépült struktúrával rendelkezik. A hatalomhoz, közképviselethez ragaszkodás nem alapvető bűn, hiszen a húsosfazekat olyan gyakran emlegetők is hatalmat akarnak. Másképp miként érvényesítenék bármilyen szinten az általuk képviselt közösségek akaratát?
Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. szeptember 2.
Tamás Sándor: az MPP a kiábrándultaké
A Magyar Polgári Párt (MPP) a kiábrándultak pártja – véli Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, az RMDSZ háromszéki vezetője. A politikus kijelentésével Szász Jenő MPP-elnök korábbi kijelentésére reagált, miszerint a polgári alakulat az RMDSZ-ből kiábrándultakat szeretné megszólítani.
„Az MPP a csalódottakat és a kiábrándultakat gyűjti össze a hétvégén Marosvásárhelyen, és az ő nevükben próbál politizálni” – fogalmazott Tamás Sándor, aki szerint ezzel szemben az RMDSZ azokat képviseli, akikben van akarat, és dolgozni, haladni szeretnének.
„Az országos szinten 1,5 százalékos támogatottsággal rendelkező polgári párt és annak dölyfös elnöke el kell ismerje a kézdivásárhelyi és baróti polgármesterek eredménytelenségeit is” – szögezte le Tamás Sándor. Emlékeztetett: Nagy István baróti elöljáró a magyarellenes kirohanásairól ismert Dan Suciut, a Konzervatív Párt Kovászna megyei elnökét alkalmazta tanácsadónak, arra hivatkozva, hogy a szakmai tudására van szüksége. Tamás szerint ezáltal is bizonyítást nyert, hogy miközben az RMDSZ a magyarok érdekeit a románokkal szemben is védeni próbálja, az MPP a magyarok ellen harcol, akár magyarellenes románok segítségével is. Suciu két évvel ezelőtt Antal Árpád polgármester leváltására gyűjtötte az aláírásokat, azóta sem rukkoltak elő a kézjegyekkel, és a beharangozott referendumra sem került sor.
Mint arról beszámoltunk, Szász Jenő MPP-elnök a párt szombati marosvásárhelyi kongresszusáról tájékoztatva elmondta, többek között az RMDSZ-ből és annak a kormányzati szerepvállalásából kiábrándultakat akarják megszólítani: a kisnyugdíjasokat, a bérük egynegyedét elveszítő tanárokat, egészségügyi dolgozókat. Az RMDSZ két évtizedes elhibázott baloldali politikájával szemben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) közösen kell a nemzeti alternatívát felállítani, a keresztyén gondoskodás jegyében erős szociális pillérrel kiegészítve, fogalmazta meg pártja politikai üzenetét Szász. Az MPP a szombati kongreszszuson a helyhatósági választásokra készül, illetve háttérintézményeket hoz létre. Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)
A Magyar Polgári Párt (MPP) a kiábrándultak pártja – véli Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, az RMDSZ háromszéki vezetője. A politikus kijelentésével Szász Jenő MPP-elnök korábbi kijelentésére reagált, miszerint a polgári alakulat az RMDSZ-ből kiábrándultakat szeretné megszólítani.
„Az MPP a csalódottakat és a kiábrándultakat gyűjti össze a hétvégén Marosvásárhelyen, és az ő nevükben próbál politizálni” – fogalmazott Tamás Sándor, aki szerint ezzel szemben az RMDSZ azokat képviseli, akikben van akarat, és dolgozni, haladni szeretnének.
„Az országos szinten 1,5 százalékos támogatottsággal rendelkező polgári párt és annak dölyfös elnöke el kell ismerje a kézdivásárhelyi és baróti polgármesterek eredménytelenségeit is” – szögezte le Tamás Sándor. Emlékeztetett: Nagy István baróti elöljáró a magyarellenes kirohanásairól ismert Dan Suciut, a Konzervatív Párt Kovászna megyei elnökét alkalmazta tanácsadónak, arra hivatkozva, hogy a szakmai tudására van szüksége. Tamás szerint ezáltal is bizonyítást nyert, hogy miközben az RMDSZ a magyarok érdekeit a románokkal szemben is védeni próbálja, az MPP a magyarok ellen harcol, akár magyarellenes románok segítségével is. Suciu két évvel ezelőtt Antal Árpád polgármester leváltására gyűjtötte az aláírásokat, azóta sem rukkoltak elő a kézjegyekkel, és a beharangozott referendumra sem került sor.
Mint arról beszámoltunk, Szász Jenő MPP-elnök a párt szombati marosvásárhelyi kongresszusáról tájékoztatva elmondta, többek között az RMDSZ-ből és annak a kormányzati szerepvállalásából kiábrándultakat akarják megszólítani: a kisnyugdíjasokat, a bérük egynegyedét elveszítő tanárokat, egészségügyi dolgozókat. Az RMDSZ két évtizedes elhibázott baloldali politikájával szemben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) közösen kell a nemzeti alternatívát felállítani, a keresztyén gondoskodás jegyében erős szociális pillérrel kiegészítve, fogalmazta meg pártja politikai üzenetét Szász. Az MPP a szombati kongreszszuson a helyhatósági választásokra készül, illetve háttérintézményeket hoz létre. Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 2.
Tőkés: Magyarként a magyar nemzet érdekeit képviselem
Az Európai Parlamentben kezdődő őszi ülésszak apropóján összehívott mai (2011. szeptember 2.) sajtóértekezleten Tőkés László EP-alelnök kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt társaságában tekintett vissza eddigi parlamenti tevékenységére.
Szilágyi Zsolt emlékeztetőül elmondta: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként mandátumot nyert Tőkés László EP-képviselő egyszerre tagja az Európai Parlament román és magyar néppárti delegációjának, a magyar és a román küldöttségnek. A kulturális és a külügyi szakbizottságokon kívül az Emberi Jogi Bizottság tagjaként is tevékenykedik, mint képviselő, de alelnökké választása óta, Schmitt Pál portfólióját megörökölve, egyaránt felel a kultúráért, az egyházi és vallási felekezetekkel való párbeszédért, a Keleti Partnerségért, valamint a nyugat-balkáni bővítésért.
Tőkés László felvezetésképpen rámutatott arra, hogy a Néppárti EP-frakció támogatásával elnyert alelnöki tisztségében nemcsak a magyar, hanem a magyar-román összefogást és együttműködést is sürgette, ugyanakkor Románia schengeni övezethez való csatlakozása ügyének előmozdítását is szívügyének tekintette. „Egészen természetes, hogy magyarként a magyar nemzeti, román állampolgárként pedig Románia érdekeit képviseltem. Az egyesült Európában a kettő nem áll egymással ellentétbe” – hangsúlyozta az alelnök.
Szilágyi Zsolt összegezte azokat a tárgyköröket, melyek meghatározták Tőkés László képviselői és alelnöki tevékenységét. Ezek közül kiemelte a Lisszaboni Szerződés vallási párbeszédre vonatkozó 17. cikkelyének az életbe léptetésére irányuló szolgálatát, az egyházak és különböző vallási felekezetek közötti párbeszédet, a kommunista múlttal való szembenézés terén kifejtett munkáját, továbbá a ciánalapú bányakitermelés betiltásának – Áder János képviselővel közös – kezdeményezését. Verespatak ügyében Tőkés László kabinetfőnőke azt mondta, sajnálatos, hogy Bukarestben az Erdélyben élők megkérdezése nélkül, mintegy a fejük fölött hoznak döntéseket ebben a kérdésben. Méltó volna, hogy Románia ne menjen szembe az Európai Parlamenttel, mely elsöprő szótöbbséggel hozta meg a ciánalapú bányakitermelés betiltását.
Tőkés László EMNT-elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nyugati Szigethegységbe tervezett aranybányának országhatárokat meghaladó, komoly regionális vonatkozásai vannak. Ennek alátámasztására elevenítette fel a tíz évvel ezelőtt történt tragikus nagybányai természeti katasztrófát, mely az egész Tisza folyó élővilágát sújtotta. A verespataki ciántechnológián alapuló bányászat könnyen vezethet hasonló, az egész Kárpát-medencét érintő, ökológiai szerencsétlenséghez.
Újságírói kérdésre válaszolva Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos döntését – aki éppen a verespataki bányászat államfői támogatása miatt mondott le a minap tisztségéről – „példaértékűnek” nevezte. Az RMDSZ vonatkozásában ugyanakkor rámutatott: 2009-ben az erdélyi Magyar Összefogás jegyében valósulhatott meg egy olyan együttállás, aminek eredményeként három erdélyi magyar politikus képviselheti közösségét az Európai Parlamentben; az akkor létrejött együttműködés azonban az RMDSZ hibájából utóbb félbeszakadt. Az érdemi összefogás és a kizárólagos egységretorika között különbség van, mutatott rá a püspök, példaként említve, hogy ma már szándékos csúsztatással élve fel szokták róni neki a szervezet vezetői, hogy az RMDSZ színeiben jutott be az Európai Parlamentbe, holott nem ő kérezkedett fel az RMDSZ szekerére, hanem az RMDSZ kérte fel őt a közös lista vezetésére.
Az RMDSZ kizárólagosságon alapuló döntései továbbra is az érdemi összefogás ellen hatnak: saját korábbi álláspontjukkal homlokegyenest ellenkező nézeteket képviselve, játszanak dicstelen szerepet a kudarcos román kormányban, illetve a verespataki afférban, a demokrácia eszméjének hadat üzenve akadályoztatják az új erdélyi magyar párt bejegyeztetését, ráadásul a létrejövőben lévő erdélyi Kulturális Autonómia Tanácsot is elpártosítják.
Mindezek mellett és ellenére: az egyetemes magyar együttműködés rendszerének részeként az erdélyi magyar politikai élet „categoricus imperativusza” az összefogás – zárta mondanivalóját Tőkés László.
Tőkés László EP-alelnök Sajtóirodája
Az Európai Parlamentben kezdődő őszi ülésszak apropóján összehívott mai (2011. szeptember 2.) sajtóértekezleten Tőkés László EP-alelnök kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt társaságában tekintett vissza eddigi parlamenti tevékenységére.
Szilágyi Zsolt emlékeztetőül elmondta: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként mandátumot nyert Tőkés László EP-képviselő egyszerre tagja az Európai Parlament román és magyar néppárti delegációjának, a magyar és a román küldöttségnek. A kulturális és a külügyi szakbizottságokon kívül az Emberi Jogi Bizottság tagjaként is tevékenykedik, mint képviselő, de alelnökké választása óta, Schmitt Pál portfólióját megörökölve, egyaránt felel a kultúráért, az egyházi és vallási felekezetekkel való párbeszédért, a Keleti Partnerségért, valamint a nyugat-balkáni bővítésért.
Tőkés László felvezetésképpen rámutatott arra, hogy a Néppárti EP-frakció támogatásával elnyert alelnöki tisztségében nemcsak a magyar, hanem a magyar-román összefogást és együttműködést is sürgette, ugyanakkor Románia schengeni övezethez való csatlakozása ügyének előmozdítását is szívügyének tekintette. „Egészen természetes, hogy magyarként a magyar nemzeti, román állampolgárként pedig Románia érdekeit képviseltem. Az egyesült Európában a kettő nem áll egymással ellentétbe” – hangsúlyozta az alelnök.
Szilágyi Zsolt összegezte azokat a tárgyköröket, melyek meghatározták Tőkés László képviselői és alelnöki tevékenységét. Ezek közül kiemelte a Lisszaboni Szerződés vallási párbeszédre vonatkozó 17. cikkelyének az életbe léptetésére irányuló szolgálatát, az egyházak és különböző vallási felekezetek közötti párbeszédet, a kommunista múlttal való szembenézés terén kifejtett munkáját, továbbá a ciánalapú bányakitermelés betiltásának – Áder János képviselővel közös – kezdeményezését. Verespatak ügyében Tőkés László kabinetfőnőke azt mondta, sajnálatos, hogy Bukarestben az Erdélyben élők megkérdezése nélkül, mintegy a fejük fölött hoznak döntéseket ebben a kérdésben. Méltó volna, hogy Románia ne menjen szembe az Európai Parlamenttel, mely elsöprő szótöbbséggel hozta meg a ciánalapú bányakitermelés betiltását.
Tőkés László EMNT-elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nyugati Szigethegységbe tervezett aranybányának országhatárokat meghaladó, komoly regionális vonatkozásai vannak. Ennek alátámasztására elevenítette fel a tíz évvel ezelőtt történt tragikus nagybányai természeti katasztrófát, mely az egész Tisza folyó élővilágát sújtotta. A verespataki ciántechnológián alapuló bányászat könnyen vezethet hasonló, az egész Kárpát-medencét érintő, ökológiai szerencsétlenséghez.
Újságírói kérdésre válaszolva Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos döntését – aki éppen a verespataki bányászat államfői támogatása miatt mondott le a minap tisztségéről – „példaértékűnek” nevezte. Az RMDSZ vonatkozásában ugyanakkor rámutatott: 2009-ben az erdélyi Magyar Összefogás jegyében valósulhatott meg egy olyan együttállás, aminek eredményeként három erdélyi magyar politikus képviselheti közösségét az Európai Parlamentben; az akkor létrejött együttműködés azonban az RMDSZ hibájából utóbb félbeszakadt. Az érdemi összefogás és a kizárólagos egységretorika között különbség van, mutatott rá a püspök, példaként említve, hogy ma már szándékos csúsztatással élve fel szokták róni neki a szervezet vezetői, hogy az RMDSZ színeiben jutott be az Európai Parlamentbe, holott nem ő kérezkedett fel az RMDSZ szekerére, hanem az RMDSZ kérte fel őt a közös lista vezetésére.
Az RMDSZ kizárólagosságon alapuló döntései továbbra is az érdemi összefogás ellen hatnak: saját korábbi álláspontjukkal homlokegyenest ellenkező nézeteket képviselve, játszanak dicstelen szerepet a kudarcos román kormányban, illetve a verespataki afférban, a demokrácia eszméjének hadat üzenve akadályoztatják az új erdélyi magyar párt bejegyeztetését, ráadásul a létrejövőben lévő erdélyi Kulturális Autonómia Tanácsot is elpártosítják.
Mindezek mellett és ellenére: az egyetemes magyar együttműködés rendszerének részeként az erdélyi magyar politikai élet „categoricus imperativusza” az összefogás – zárta mondanivalóját Tőkés László.
Tőkés László EP-alelnök Sajtóirodája
2011. szeptember 3.
Tőkés szerint az EMNT és az EMNP csak a magyarság érdekében működne együtt az RMDSZ- szel
Tőkés László, az EP alelnöke szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt számára "a magyarság érdekeinek szolgálata kötelező", és csak ennek alapján képzelhető el az RMDSZ-szel való együttműködés a jövő évi választásokon.
Nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László pénteken kijelentette: természetesnek tartja, hogy abból a tisztségből, amelyet betölt, mind országa, mind a magyar közösség érdekeit szolgálja.
"Ez nem mond ellent egymásnak" – jelentette ki Tőkés.
Azt mondta, azért jelöltette magát az RMDSZ-szel közös listán az európai parlamenti választásokra, mert a szövetségnek nem lett volna esélye EP-képviselői mandátum megszerzésére, és mert a magyar közösség érdekeit akarja szolgálni.
"Némelyek elfelejtik, hogy nem én kértem a listára való felvételemet, hanem az RMDSZ volt olyan helyzetben, hogy nem volt esélye egy európai képviselői helyet megszerezni, és ők kértek fel, hogy fogadjam el a lista első helyét mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Nem az RMDSZ kedvéért mentem bele ebbe a kompromisszumba, hanem a magyarság érdekei szolgálatában tettem" – nyilatkozta az EP alelnöke. Ennek ellenére – jelentette ki Tőkés – a jövőben az RMDSZ-szel való együttműködés csak akkor folytatódhat, ha a szövetség tagjai vele azonos célokat követnek. "Az EMNT és a létrehozandó Erdélyi Magyar Néppárt számára kötelező a magyarság érdekeinek szolgálata. Csak ezen az alapon képzelhető el az együttműködés a jövő évi választásokon" – jegyezte meg Tőkés.
Véleménye szerint az EMNT és az RMDSZ közötti együttműködés elszakadt a szövetségtől, melynek tagjai megfeledkeztek a magyar testvériségről. Népújság (Marosvásárhely)
Tőkés László, az EP alelnöke szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt számára "a magyarság érdekeinek szolgálata kötelező", és csak ennek alapján képzelhető el az RMDSZ-szel való együttműködés a jövő évi választásokon.
Nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László pénteken kijelentette: természetesnek tartja, hogy abból a tisztségből, amelyet betölt, mind országa, mind a magyar közösség érdekeit szolgálja.
"Ez nem mond ellent egymásnak" – jelentette ki Tőkés.
Azt mondta, azért jelöltette magát az RMDSZ-szel közös listán az európai parlamenti választásokra, mert a szövetségnek nem lett volna esélye EP-képviselői mandátum megszerzésére, és mert a magyar közösség érdekeit akarja szolgálni.
"Némelyek elfelejtik, hogy nem én kértem a listára való felvételemet, hanem az RMDSZ volt olyan helyzetben, hogy nem volt esélye egy európai képviselői helyet megszerezni, és ők kértek fel, hogy fogadjam el a lista első helyét mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Nem az RMDSZ kedvéért mentem bele ebbe a kompromisszumba, hanem a magyarság érdekei szolgálatában tettem" – nyilatkozta az EP alelnöke. Ennek ellenére – jelentette ki Tőkés – a jövőben az RMDSZ-szel való együttműködés csak akkor folytatódhat, ha a szövetség tagjai vele azonos célokat követnek. "Az EMNT és a létrehozandó Erdélyi Magyar Néppárt számára kötelező a magyarság érdekeinek szolgálata. Csak ezen az alapon képzelhető el az együttműködés a jövő évi választásokon" – jegyezte meg Tőkés.
Véleménye szerint az EMNT és az RMDSZ közötti együttműködés elszakadt a szövetségtől, melynek tagjai megfeledkeztek a magyar testvériségről. Népújság (Marosvásárhely)
2011. szeptember 3.
Az EP-alelnök sajtóérkezletéről
Tőkés László erdélyi képviselő, az Európai Parlament egyik alelnöke kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt társaságában tekintett vissza eddigi parlamenti tevékenységére tegnap a nagyváradi EP-irodában tartott sajtótájékoztatón, amit unió törvényhozásának kezdődő őszi ülésszaka apropóján hívtak össze. Bevezetőjében Szilágyi emlékeztetett: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként az RMDSZ-szel alkalmi összefogásban és a szövetség listáján mandátumot nyert Tőkés László EP-képviselő egyszerre tagja az Európai Parlament román és magyar néppárti delegációjának, a magyar és a román küldöttségnek. A kulturális és a külügyi szakbizottságokon kívül az Emberi Jogi Bizottság (DROI) tagjaként is tevékenykedik, mint képviselő, de alelnökké választása óta – Schmitt Pál feladatkörét megörökölve – egyaránt felel a kultúráért, az egyházi és vallási felekezetekkel való párbeszédért, a Keleti Partnerségért, valamint az EU bővítéséért a nyugat-balkáni országokkal.
Tőkés László felvezetésképpen rámutatott arra, hogy a Néppárti EP-frakció támogatásával elnyert alelnöki tisztségében nemcsak a magyar, hanem a magyar–román összefogást és együttműködést is sürgette, ugyanakkor Románia schengeni övezethez való csatlakozása ügyének előmozdítását is szívügyének tekintette. „Egészen természetes, hogy magyarként a magyar nemzeti, román állampolgárként pedig Románia érdekeit képviseltem. Az egyesült Európában a kettő nem áll egymással ellentétbe” – hangsúlyozta az alelnök.
Szilágyi Zsolt összegezte azokat a tárgyköröket, melyek meghatározták Tőkés László képviselői és alelnöki tevékenységét. Ezek közül kiemelte a Lisszaboni Szerződés vallási párbeszédre vonatkozó 17. cikkelyének az életbe léptetésére irányuló szolgálatát, az egyházak és különböző vallási felekezetek közötti párbeszédet, a kommunista múlttal való szembenézés terén kifejtett munkáját, továbbá a ciánalapú bányakitermelés betiltásának – Áder János képviselővel közös – kezdeményezését. Verespatak ügyében Tőkés László kabinetfőnőke azt mondta, sajnálatos, hogy Bukarestben az Erdélyben élők megkérdezése nélkül, mintegy a fejük fölött hoznak döntéseket ebben a kérdésben. Méltó volna, hogy Románia ne menjen szembe az Európai Parlamenttel, mely elsöprő szótöbbséggel hozta meg a ciánalapú bányakitermelés betiltását.
Tőkés László EMNT-elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az Erdélyi-szigethegységbe (azon belül az Erdélyi-érchegységbe) tervezett aranybányának országhatárokat meghaladó, komoly regionális vonatkozásai vannak. Ennek alátámasztására elevenítette fel a tíz évvel ezelőtt történt tragikus nagybányai természeti katasztrófát, mely az egész Tisza folyó élővilágát sújtotta. A verespataki ciántechnológián alapuló bányászat könnyen vezethet hasonló, az egész Kárpát-medencét érintő ökológiai szerencsétlenséghez.
Újságírói kérdésre válaszolva Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos döntését – aki éppen a verespataki bányászat államfői támogatása miatt mondott le a minap tisztségéről – „példaértékűnek” nevezte. Az RMDSZ vonatkozásában ugyanakkor rámutatott: 2009-ben az erdélyi Magyar Összefogás jegyében valósulhatott meg egy olyan együttállás, aminek eredményeként három erdélyi magyar politikus képviselheti közösségét az Európai Parlamentben; az akkor létrejött együttműködés azonban az RMDSZ hibájából utóbb félbeszakadt. Az érdemi összefogás és a kizárólagos egységretorika között különbség van, mutatott rá a püspök, példaként említve, hogy ma már szándékos csúsztatással élve fel szokták róni neki a szervezet vezetői, hogy az RMDSZ színeiben jutott be az Európai Parlamentbe, holott nem ő kérezkedett fel őt az RMDSZ szekerére, hanem az RMDSZ kérte fel őt a közös lista vezetésére.
Az RMDSZ kizárólagosságon alapuló döntései továbbra is az érdemi összefogás ellen hatnak: saját korábbi álláspontjukkal homlokegyenest ellenkező nézeteket képviselve játszanak dicstelen szerepet a kudarcos román kormányban, illetve a verespataki afférban, a demokrácia eszméjének hadat üzenve akadályoztatják az új erdélyi magyar párt bejegyeztetését, ráadásul a létrejövőben lévő erdélyi Kulturális Autonómia Tanácsot is elpártosítják.
Mindezek mellett és ellenére: az egyetemes magyar együttműködés rendszerének részeként az erdélyi magyar politikai élet „categoricus imperativusa” az összefogás – zárta mondanivalóját Tőkés László.
Lapunk kérdésére válaszolva azt is elmondta: egyelőre sem ő, sem az EMNT bihari vezetősége nem kapott meghívást arra a tanévnyitó és iskolanévadó nagyváradi ünnepségre, amelyet szeptember 9-ére szerveznek a helyi hatóságok a magyar Országgyűlés jegyzői karának részvételével. Reggeli Újság (Nagyvárad)
Tőkés László erdélyi képviselő, az Európai Parlament egyik alelnöke kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt társaságában tekintett vissza eddigi parlamenti tevékenységére tegnap a nagyváradi EP-irodában tartott sajtótájékoztatón, amit unió törvényhozásának kezdődő őszi ülésszaka apropóján hívtak össze. Bevezetőjében Szilágyi emlékeztetett: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként az RMDSZ-szel alkalmi összefogásban és a szövetség listáján mandátumot nyert Tőkés László EP-képviselő egyszerre tagja az Európai Parlament román és magyar néppárti delegációjának, a magyar és a román küldöttségnek. A kulturális és a külügyi szakbizottságokon kívül az Emberi Jogi Bizottság (DROI) tagjaként is tevékenykedik, mint képviselő, de alelnökké választása óta – Schmitt Pál feladatkörét megörökölve – egyaránt felel a kultúráért, az egyházi és vallási felekezetekkel való párbeszédért, a Keleti Partnerségért, valamint az EU bővítéséért a nyugat-balkáni országokkal.
Tőkés László felvezetésképpen rámutatott arra, hogy a Néppárti EP-frakció támogatásával elnyert alelnöki tisztségében nemcsak a magyar, hanem a magyar–román összefogást és együttműködést is sürgette, ugyanakkor Románia schengeni övezethez való csatlakozása ügyének előmozdítását is szívügyének tekintette. „Egészen természetes, hogy magyarként a magyar nemzeti, román állampolgárként pedig Románia érdekeit képviseltem. Az egyesült Európában a kettő nem áll egymással ellentétbe” – hangsúlyozta az alelnök.
Szilágyi Zsolt összegezte azokat a tárgyköröket, melyek meghatározták Tőkés László képviselői és alelnöki tevékenységét. Ezek közül kiemelte a Lisszaboni Szerződés vallási párbeszédre vonatkozó 17. cikkelyének az életbe léptetésére irányuló szolgálatát, az egyházak és különböző vallási felekezetek közötti párbeszédet, a kommunista múlttal való szembenézés terén kifejtett munkáját, továbbá a ciánalapú bányakitermelés betiltásának – Áder János képviselővel közös – kezdeményezését. Verespatak ügyében Tőkés László kabinetfőnőke azt mondta, sajnálatos, hogy Bukarestben az Erdélyben élők megkérdezése nélkül, mintegy a fejük fölött hoznak döntéseket ebben a kérdésben. Méltó volna, hogy Románia ne menjen szembe az Európai Parlamenttel, mely elsöprő szótöbbséggel hozta meg a ciánalapú bányakitermelés betiltását.
Tőkés László EMNT-elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az Erdélyi-szigethegységbe (azon belül az Erdélyi-érchegységbe) tervezett aranybányának országhatárokat meghaladó, komoly regionális vonatkozásai vannak. Ennek alátámasztására elevenítette fel a tíz évvel ezelőtt történt tragikus nagybányai természeti katasztrófát, mely az egész Tisza folyó élővilágát sújtotta. A verespataki ciántechnológián alapuló bányászat könnyen vezethet hasonló, az egész Kárpát-medencét érintő ökológiai szerencsétlenséghez.
Újságírói kérdésre válaszolva Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos döntését – aki éppen a verespataki bányászat államfői támogatása miatt mondott le a minap tisztségéről – „példaértékűnek” nevezte. Az RMDSZ vonatkozásában ugyanakkor rámutatott: 2009-ben az erdélyi Magyar Összefogás jegyében valósulhatott meg egy olyan együttállás, aminek eredményeként három erdélyi magyar politikus képviselheti közösségét az Európai Parlamentben; az akkor létrejött együttműködés azonban az RMDSZ hibájából utóbb félbeszakadt. Az érdemi összefogás és a kizárólagos egységretorika között különbség van, mutatott rá a püspök, példaként említve, hogy ma már szándékos csúsztatással élve fel szokták róni neki a szervezet vezetői, hogy az RMDSZ színeiben jutott be az Európai Parlamentbe, holott nem ő kérezkedett fel őt az RMDSZ szekerére, hanem az RMDSZ kérte fel őt a közös lista vezetésére.
Az RMDSZ kizárólagosságon alapuló döntései továbbra is az érdemi összefogás ellen hatnak: saját korábbi álláspontjukkal homlokegyenest ellenkező nézeteket képviselve játszanak dicstelen szerepet a kudarcos román kormányban, illetve a verespataki afférban, a demokrácia eszméjének hadat üzenve akadályoztatják az új erdélyi magyar párt bejegyeztetését, ráadásul a létrejövőben lévő erdélyi Kulturális Autonómia Tanácsot is elpártosítják.
Mindezek mellett és ellenére: az egyetemes magyar együttműködés rendszerének részeként az erdélyi magyar politikai élet „categoricus imperativusa” az összefogás – zárta mondanivalóját Tőkés László.
Lapunk kérdésére válaszolva azt is elmondta: egyelőre sem ő, sem az EMNT bihari vezetősége nem kapott meghívást arra a tanévnyitó és iskolanévadó nagyváradi ünnepségre, amelyet szeptember 9-ére szerveznek a helyi hatóságok a magyar Országgyűlés jegyzői karának részvételével. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2011. szeptember 5.
Tiszteletbeli elnök lett Kövér László (Országos tanácsot tartott az MPP)
Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét választotta tiszteletbeli elnökévé a Magyar Polgári Párt (MPP) szombati marosvásárhelyi kongresszusán. Az Országos Tanács (OT) ezúttal valóban ünnepélyesre sikerült, az egyetértés jegyében zajlott, elkerülték az előző két rendezvény botrányai, igaz, szépen, lassan kikoptak a küldöttek közül a Szász Jenő pártelnökkel szembeni vélemények megfogalmazói.
A marosvásárhelyi Kultúrpalotában megtartott rendezvény ígért meglepetése: Szász Jenő javaslatára tiszteletbeli elnökké választották Kövér Lászlót, a küldöttek állva tapsolva jelezték egyetértésüket. Kövér elmondta: az elmúlt húsz évben soha nem érzett késztetést arra, hogy más politikai közösségnek is tagja legyen, de most az MPP-vel lélekben erős közösséget érezve elfogadja a tiszteletbeli elnöki tisztséget. Kövér László hozzátette: ezt nem az Országgyűlés elnökeként és a Fidesz választmányának elnökeként, hanem magánszemélyként, közéleti emberként, szabad európai polgárként és a magyar nemzet tagjaként vállalja. Erkölcsi kötelességének érzi eleget tenni az MPP felkérésének – mondotta, és hozzátette: a tisztség vállalása elismerését jelenti annak a politikai bátorságnak, amellyel az MPP megszerveződött. Utalt arra, hogy a romániai magyarságnak több politikai szervezete is van, amelyek versengenek egymással. Megjegyezte: a demokrácia, a politikai verseny egyetlen közösséget sem gyengít, hanem erősít. Kiemelte: a mai világban nemzetállamok függetlenségét, autonómiáját nem a másik nemzet autonómiára való törekvése fenyegeti, hanem azok a világot uraló hatalmak és tendenciák, amelyek számára a nemzetállamok, a nemzetek akadályt jelentenek. Az MPP rendkívüli kongresszusának fő célja volt a jövő évi romániai önkormányzati választásokra való felkészülés előkészítése. Erről a testület határozatot fogadott el, emellett a kongresszusi küldöttek döntöttek az MPP Országos Önkormányzati Testületének, valamint a Megyei Szervezetek Egyeztető Fórumának megalapításáról. Kincses Mária javaslatára a kongresszuson állásfoglalást fogadtak el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyében is, és kiosztottak három Wass-Akarat-díjat: a párt Kolozs megyei szervezetének, Csép Sándornak és Fodor Imrének. Döntöttek a Márton Áron Akadémia és az Orbán Balázs Akadémia létrehozásáról is. Szász Jenő, az MPP elnöke a határozatok meghozatalát követően szólalt fel, bő három órával a tanácskozás kezdete után. Elmondta, pártja a romániai önkormányzati választásokon az RMDSZ ellenében kíván nemzeti alternatívát nyújtani, és ennek érdekében készek együttműködni a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, valamint a Székely Nemzeti Tanáccsal. Az erdélyi magyar rendszerváltást sürgette, és kijelentette: "Az RMDSZ népnyúzó, ciános politikáját le kell váltani!" Szász Jenő ismételten elmondta, meggyőződése, az erdélyi magyarság változást akar, az elhibázott két évtizedes baloldali politizálás helyett a testvérharcok megszüntetését és egy nemzeti alternatíva felállítását kínálják.
Az MPP III. Országos Tanácsán a 139 küldöttből 126 volt jelen, és nem volt nagyon népes a hivatalos vendégek tábora sem. Kövér mellett Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője tette tiszteletét, Az RMDSZ soraiból csak a Kereszténydemokrata Platform elnöke, Kelemen Kálmán tett eleget a meghívásnak, de megjelent Izsák Balázs, az SZNT elnöke, román oldalról pedig ott volt Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Claudiu Maior, Marosvásárhely alpolgármestere.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét választotta tiszteletbeli elnökévé a Magyar Polgári Párt (MPP) szombati marosvásárhelyi kongresszusán. Az Országos Tanács (OT) ezúttal valóban ünnepélyesre sikerült, az egyetértés jegyében zajlott, elkerülték az előző két rendezvény botrányai, igaz, szépen, lassan kikoptak a küldöttek közül a Szász Jenő pártelnökkel szembeni vélemények megfogalmazói.
A marosvásárhelyi Kultúrpalotában megtartott rendezvény ígért meglepetése: Szász Jenő javaslatára tiszteletbeli elnökké választották Kövér Lászlót, a küldöttek állva tapsolva jelezték egyetértésüket. Kövér elmondta: az elmúlt húsz évben soha nem érzett késztetést arra, hogy más politikai közösségnek is tagja legyen, de most az MPP-vel lélekben erős közösséget érezve elfogadja a tiszteletbeli elnöki tisztséget. Kövér László hozzátette: ezt nem az Országgyűlés elnökeként és a Fidesz választmányának elnökeként, hanem magánszemélyként, közéleti emberként, szabad európai polgárként és a magyar nemzet tagjaként vállalja. Erkölcsi kötelességének érzi eleget tenni az MPP felkérésének – mondotta, és hozzátette: a tisztség vállalása elismerését jelenti annak a politikai bátorságnak, amellyel az MPP megszerveződött. Utalt arra, hogy a romániai magyarságnak több politikai szervezete is van, amelyek versengenek egymással. Megjegyezte: a demokrácia, a politikai verseny egyetlen közösséget sem gyengít, hanem erősít. Kiemelte: a mai világban nemzetállamok függetlenségét, autonómiáját nem a másik nemzet autonómiára való törekvése fenyegeti, hanem azok a világot uraló hatalmak és tendenciák, amelyek számára a nemzetállamok, a nemzetek akadályt jelentenek. Az MPP rendkívüli kongresszusának fő célja volt a jövő évi romániai önkormányzati választásokra való felkészülés előkészítése. Erről a testület határozatot fogadott el, emellett a kongresszusi küldöttek döntöttek az MPP Országos Önkormányzati Testületének, valamint a Megyei Szervezetek Egyeztető Fórumának megalapításáról. Kincses Mária javaslatára a kongresszuson állásfoglalást fogadtak el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyében is, és kiosztottak három Wass-Akarat-díjat: a párt Kolozs megyei szervezetének, Csép Sándornak és Fodor Imrének. Döntöttek a Márton Áron Akadémia és az Orbán Balázs Akadémia létrehozásáról is. Szász Jenő, az MPP elnöke a határozatok meghozatalát követően szólalt fel, bő három órával a tanácskozás kezdete után. Elmondta, pártja a romániai önkormányzati választásokon az RMDSZ ellenében kíván nemzeti alternatívát nyújtani, és ennek érdekében készek együttműködni a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, valamint a Székely Nemzeti Tanáccsal. Az erdélyi magyar rendszerváltást sürgette, és kijelentette: "Az RMDSZ népnyúzó, ciános politikáját le kell váltani!" Szász Jenő ismételten elmondta, meggyőződése, az erdélyi magyarság változást akar, az elhibázott két évtizedes baloldali politizálás helyett a testvérharcok megszüntetését és egy nemzeti alternatíva felállítását kínálják.
Az MPP III. Országos Tanácsán a 139 küldöttből 126 volt jelen, és nem volt nagyon népes a hivatalos vendégek tábora sem. Kövér mellett Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője tette tiszteletét, Az RMDSZ soraiból csak a Kereszténydemokrata Platform elnöke, Kelemen Kálmán tett eleget a meghívásnak, de megjelent Izsák Balázs, az SZNT elnöke, román oldalról pedig ott volt Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Claudiu Maior, Marosvásárhely alpolgármestere.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. szeptember 5.
Az első ünnepélyesre sikeredett kongresszusát tartotta az MPP
Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés fideszes elnökét választotta tiszteletbeli elnökévé a Magyar Polgári Párt (MPP) a hétvégén, Marosvásárhelyen megrendezett harmadik országos kongresszusán. A hétvégi munkálatok az erdélyi magyar rendszerváltás szükségességének a kinyilatkoztatása jegyében zajlottak, a kongresszus fő célja a jövő évi önkormányzati választásokra való felkészülés előkészítése volt. Szász Jenő, az MPP elnöke beszédében kifejtette, hogy pártja a romániai önkormányzati választásokon az RMDSZ ellenében úgynevezett nemzeti alternatívát kíván nyújtani, és ennek érdekében az MPP kész együttműködni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, valamint a Székely Nemzeti Tanáccsal.
Röpke fél óra alatt öt határozatot és egy politikai nyilatkozatot fogadtak el Magyar Polgári Párt hétvégi országos tanácskozásának küldöttei, mielőtt a hatodik és egyben utolsó határozat szavazásához érkeztek volna. Az addigi két-három tartózkodó vagy éppenséggel ellenszavazó is igennel voksolt ezúttal, mi több: állva, tapsolva nyomatékosította döntését. Terítéken a párt tiszteletbeli elnökének megválasztása szerepelt, aki Szász Jenő elnök javaslatára Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke lett. A fideszes politikus meghatódva és büszkén fogadta az MPP ajánlatát. „Erkölcsi kötelességem volt elfogadni” – fogalmazott új tisztségéről, a kongresszusról kijövet Kövér, akinek az MPP iránti szimpátiája nem új keletű. „Ez nem egy újabb funkció, hanem egy újabb kapocs, amely ehhez a politikai közösséghez fűz. A polgári alakulatban nagyon sok hasonlóságot vélek felfedezni azzal a fideszes közösséggel, amelynek én a tagja vagyok” – tette hozzá az anyaországi kormánypárt második embere.
Terítéken az RMDSZ és a leváltása
A polgáriak harmadik országos tanácsa, az előző két, botrányosra sikeredett kongresszus után ünnepélyes eseménnyé sikeredett. A parttalan viták, hangzatos sértegetések, látványos kivonulások helyét ezúttal a pártfegyelmet jelző egyetértés, összeborulás és vastaps vette át. Az alakulat elnöke, Szász Jenő is elsöprő sikert aratott az erdélyi magyar rendszerváltás szükségességéről tartott politikai beszámolójával. Az elnök, aki Márton Áron püspök, a közösségi szabadságra buzdító szavaival kezdte mondandóját, ezúttal is hamar átnyergelt kedvenc témájára, és az RMDSZ ostorozására építette beszédét.
„Az RMDSZ népnyúzó, ciános politikáját le kell váltani!” – jelentette ki, miközben az erdélyi magyar rendszerváltást sürgette. „Célunk az erdélyi magyar erkölcsi többség megerősítése, a nemzeti alternatíva felállítása, amely a nemzeti és keresztény értékközösségen túl képes megszólítani a keresztény gondolkodás jegyében mindazon társadalmi rétegeket – a kisnyugdíjasokat, a bérük megcsonkítása által megkárosított pedagógusokat, egészségügyben, oktatásban, kultúrában, közszférában dolgozókat, munkanélkülieket, a jövőjüket reményvesztetten fürkésző fiatalokat, a ki és elvándorlásra kényszerített honfitársainkat – akiket a társadalom peremére sodort az elmúlt években az RMDSZ-PSD, RMDSZ-PNL vagy az éppen ma regnáló RMDSZ-PDL kormány” – mondta az MPP országos elnöke.
Se román zászló, se román himnusz
A szervezők nem voltak hajlandók kitenni a magyar-, székely- és pártzászlók mellé a román trikolórt. Ugyanígy csak a magyar és a székely himnuszt énekelték el, annak ellenére, hogy a Maros megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke, Lokodi Edit Emőke azzal a feltétellel bocsátotta a polgáriak rendelkezésére a Kultúrpalotát, ha hajlandók elénekelni az ország himnuszát is. A tanácselnök írásban közölte a bérbeadási feltételt.
Szász Jenő ismételten kifejtette: ő és alakulata hiszik, hogy az erdélyi magyarság változást akar, az elhibázott két évtizedes baloldali politizálás helyett a testvérharcok megszüntetését és egy nemzeti alternatíva felállítását akarja. Ennek jegyében a teremben mindössze egy alelnök révén képviseltetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz és Tőkés Lászlóhoz fordult az MPP elnöke, abbéli reményét fejezve ki, hogy „összenő, ami összetartozik”.
Autonómia és európai Románia
A szintén egyhangúlag elfogadott politikai nyilatkozatban a Magyar Polgári Párt alternatívát és jövőképet kínál az általa sikertelennek nevezett húszéves, baloldali egyeduralomra. „Az MPP szövetségre kíván lépni mindazokkal, akik célul tűzték ki a kommunizmusból megörökölt, vagy a posztkommunista korszakban kialakult demokrácia-deficit megszüntetését, mind Románia politikai rendszerének egészére, mind az erdélyi magyar közélet sajátos viszonyaira nézve” – áll a nyilatkozatban. Célként Székelyföld autonómiáját, értékeit, nyelvét, kultúráját megőrizni tudó, gyarapodó és élni akaró erdélyi magyarságot akarnak, mely egy dinamikusan fejlődő, európai Romániában találná meg a helyét.
„Hisszük, hogy a szabadság, nemzet, család, erdélyiség, autonómia és keresztény gondolkodás értékei képezik erdélyi magyar közösségünk erkölcsi többségének alapját” – szögezik le a dokumentum megfogalmazói.
A kongresszuson jelen volt többek között Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke, illetve Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője.
Több román vendég, mint RMDSZ-es
A marosvásárhelyi kongresszuson több román vendég foglalt helyet a Kultúrpalota nagytermében, mint RMDSZ-es meghívott. Míg a szövetség részéről mindössze a Kereszténydemokrata Platform elnöke, Kelemen Kálmán tisztelte meg jelenlétével az MPP-t, román oldalról Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Claudiu Maior, Marosvásárhely alpolgármestere üdvözölte az országos tanácskozás munkálatait. Utóbbi a PDL országos alelnökének és a város alpolgármesterének, Dorin Floreának az üdvözlő szavait is tolmácsolta. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke levélben jelezte, hogy egyéb elfoglaltsága miatt nem vehet részt a rendezvényen.
Wass-Akarat díjak a kitartó munkáért
A párt Wass-Akarat díjban részesítette a gazdaság, kultúra és közösségépítés területén kitűnt Kolozs megyei szervezetét, a sajtóbeli- és írói munkásságában hűséget és egyenességet tanúsító Csép Sándort, valamint a hivatali magyar nyelv bevezetését még a helyhatósági törvény megjelenése előtt szorgalmazó Fodor Imrét, Marosvásárhely egykori polgármesterét.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)
Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés fideszes elnökét választotta tiszteletbeli elnökévé a Magyar Polgári Párt (MPP) a hétvégén, Marosvásárhelyen megrendezett harmadik országos kongresszusán. A hétvégi munkálatok az erdélyi magyar rendszerváltás szükségességének a kinyilatkoztatása jegyében zajlottak, a kongresszus fő célja a jövő évi önkormányzati választásokra való felkészülés előkészítése volt. Szász Jenő, az MPP elnöke beszédében kifejtette, hogy pártja a romániai önkormányzati választásokon az RMDSZ ellenében úgynevezett nemzeti alternatívát kíván nyújtani, és ennek érdekében az MPP kész együttműködni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, valamint a Székely Nemzeti Tanáccsal.
Röpke fél óra alatt öt határozatot és egy politikai nyilatkozatot fogadtak el Magyar Polgári Párt hétvégi országos tanácskozásának küldöttei, mielőtt a hatodik és egyben utolsó határozat szavazásához érkeztek volna. Az addigi két-három tartózkodó vagy éppenséggel ellenszavazó is igennel voksolt ezúttal, mi több: állva, tapsolva nyomatékosította döntését. Terítéken a párt tiszteletbeli elnökének megválasztása szerepelt, aki Szász Jenő elnök javaslatára Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke lett. A fideszes politikus meghatódva és büszkén fogadta az MPP ajánlatát. „Erkölcsi kötelességem volt elfogadni” – fogalmazott új tisztségéről, a kongresszusról kijövet Kövér, akinek az MPP iránti szimpátiája nem új keletű. „Ez nem egy újabb funkció, hanem egy újabb kapocs, amely ehhez a politikai közösséghez fűz. A polgári alakulatban nagyon sok hasonlóságot vélek felfedezni azzal a fideszes közösséggel, amelynek én a tagja vagyok” – tette hozzá az anyaországi kormánypárt második embere.
Terítéken az RMDSZ és a leváltása
A polgáriak harmadik országos tanácsa, az előző két, botrányosra sikeredett kongresszus után ünnepélyes eseménnyé sikeredett. A parttalan viták, hangzatos sértegetések, látványos kivonulások helyét ezúttal a pártfegyelmet jelző egyetértés, összeborulás és vastaps vette át. Az alakulat elnöke, Szász Jenő is elsöprő sikert aratott az erdélyi magyar rendszerváltás szükségességéről tartott politikai beszámolójával. Az elnök, aki Márton Áron püspök, a közösségi szabadságra buzdító szavaival kezdte mondandóját, ezúttal is hamar átnyergelt kedvenc témájára, és az RMDSZ ostorozására építette beszédét.
„Az RMDSZ népnyúzó, ciános politikáját le kell váltani!” – jelentette ki, miközben az erdélyi magyar rendszerváltást sürgette. „Célunk az erdélyi magyar erkölcsi többség megerősítése, a nemzeti alternatíva felállítása, amely a nemzeti és keresztény értékközösségen túl képes megszólítani a keresztény gondolkodás jegyében mindazon társadalmi rétegeket – a kisnyugdíjasokat, a bérük megcsonkítása által megkárosított pedagógusokat, egészségügyben, oktatásban, kultúrában, közszférában dolgozókat, munkanélkülieket, a jövőjüket reményvesztetten fürkésző fiatalokat, a ki és elvándorlásra kényszerített honfitársainkat – akiket a társadalom peremére sodort az elmúlt években az RMDSZ-PSD, RMDSZ-PNL vagy az éppen ma regnáló RMDSZ-PDL kormány” – mondta az MPP országos elnöke.
Se román zászló, se román himnusz
A szervezők nem voltak hajlandók kitenni a magyar-, székely- és pártzászlók mellé a román trikolórt. Ugyanígy csak a magyar és a székely himnuszt énekelték el, annak ellenére, hogy a Maros megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke, Lokodi Edit Emőke azzal a feltétellel bocsátotta a polgáriak rendelkezésére a Kultúrpalotát, ha hajlandók elénekelni az ország himnuszát is. A tanácselnök írásban közölte a bérbeadási feltételt.
Szász Jenő ismételten kifejtette: ő és alakulata hiszik, hogy az erdélyi magyarság változást akar, az elhibázott két évtizedes baloldali politizálás helyett a testvérharcok megszüntetését és egy nemzeti alternatíva felállítását akarja. Ennek jegyében a teremben mindössze egy alelnök révén képviseltetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz és Tőkés Lászlóhoz fordult az MPP elnöke, abbéli reményét fejezve ki, hogy „összenő, ami összetartozik”.
Autonómia és európai Románia
A szintén egyhangúlag elfogadott politikai nyilatkozatban a Magyar Polgári Párt alternatívát és jövőképet kínál az általa sikertelennek nevezett húszéves, baloldali egyeduralomra. „Az MPP szövetségre kíván lépni mindazokkal, akik célul tűzték ki a kommunizmusból megörökölt, vagy a posztkommunista korszakban kialakult demokrácia-deficit megszüntetését, mind Románia politikai rendszerének egészére, mind az erdélyi magyar közélet sajátos viszonyaira nézve” – áll a nyilatkozatban. Célként Székelyföld autonómiáját, értékeit, nyelvét, kultúráját megőrizni tudó, gyarapodó és élni akaró erdélyi magyarságot akarnak, mely egy dinamikusan fejlődő, európai Romániában találná meg a helyét.
„Hisszük, hogy a szabadság, nemzet, család, erdélyiség, autonómia és keresztény gondolkodás értékei képezik erdélyi magyar közösségünk erkölcsi többségének alapját” – szögezik le a dokumentum megfogalmazói.
A kongresszuson jelen volt többek között Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke, illetve Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője.
Több román vendég, mint RMDSZ-es
A marosvásárhelyi kongresszuson több román vendég foglalt helyet a Kultúrpalota nagytermében, mint RMDSZ-es meghívott. Míg a szövetség részéről mindössze a Kereszténydemokrata Platform elnöke, Kelemen Kálmán tisztelte meg jelenlétével az MPP-t, román oldalról Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Claudiu Maior, Marosvásárhely alpolgármestere üdvözölte az országos tanácskozás munkálatait. Utóbbi a PDL országos alelnökének és a város alpolgármesterének, Dorin Floreának az üdvözlő szavait is tolmácsolta. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke levélben jelezte, hogy egyéb elfoglaltsága miatt nem vehet részt a rendezvényen.
Wass-Akarat díjak a kitartó munkáért
A párt Wass-Akarat díjban részesítette a gazdaság, kultúra és közösségépítés területén kitűnt Kolozs megyei szervezetét, a sajtóbeli- és írói munkásságában hűséget és egyenességet tanúsító Csép Sándort, valamint a hivatali magyar nyelv bevezetését még a helyhatósági törvény megjelenése előtt szorgalmazó Fodor Imrét, Marosvásárhely egykori polgármesterét.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 5.
Élesen bírálta az RMDSZ-t Tőkés László
egyetemes magyar együttműködés rendszerének részeként az erdélyi magyar politikai élet „kategorikus imperatívusza” az összefogás – szögezte le hétvégi nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László EMNT-elnök, az Európai Parlament alelnöke.
Az RMDSZ vonatkozásában ugyanakkor rámutatott: 2009-ben az erdélyi Magyar Összefogás jegyében valósulhatott meg egy olyan együttállás, aminek eredményeként három erdélyi magyar politikus képviselheti közösségét az Európai Parlamentben. „Az akkor létrejött együttműködés azonban az RMDSZ hibájából utóbb félbeszakadt. Az érdemi összefogás és a kizárólagos egységretorika között különbség van” – mutatott rá a püspök, példaként említve, hogy „szándékos csúsztatással élve” fel szokták róni neki a szervezet vezetői, hogy az RMDSZ színeiben szerzett EP-képviselői mandátumot, holott nem ő kérezkedett fel az RMDSZ szekerére, hanem az RMDSZ kérte fel őt a közös lista vezetésére.
„Az RMDSZ kizárólagosságon alapuló döntései továbbra is az érdemi összefogás ellen hatnak: saját korábbi álláspontjukkal homlokegyenest ellenkező nézeteket képviselve játszanak dicstelen szerepet a kudarcos román kormányban, illetve a verespataki afférban, a demokrácia eszméjének hadat üzenve akadályoztatják az új erdélyi magyar párt bejegyeztetését, ráadásul a létrejövőben lévő erdélyi Kulturális Autonómia Tanácsot is elpártosítják” – sorolta Tőkés László az Európai Parlamentben kezdődő őszi ülésszak apropóján összehívott sajtóértekezleten.
Tőkés László EP-alelnök kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt társaságában tekintett vissza eddigi parlamenti tevékenységére. Szilágyi emlékeztetőül elmondta: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként mandátumot nyert Tőkés László EP-képviselő egyszerre tagja az Európai Parlament román és magyar néppárti delegációjának, a magyar és a román küldöttségnek. A kulturális és a külügyi szakbizottságokon kívül az Emberi Jogi Bizottság tagjaként is tevékenykedik mint képviselő, de alelnökké választása óta, Schmitt Pál portfólióját megörökölve, egyaránt felel a kultúráért, az egyházi és vallási felekezetekkel való párbeszédért, a Keleti Partnerségért, valamint a nyugat-balkáni bővítésért. Tőkés László az eseményen azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a néppárti EP-frakció támogatásával elnyert alelnöki tisztségében nemcsak a magyar, hanem a magyar–román összefogást és együttműködést is sürgette, ugyanakkor Románia schengeni övezethez való csatlakozása ügyének előmozdítását is szívügyének tekintette. „Egészen természetes, hogy magyarként a magyar nemzeti, román állampolgárként pedig Románia érdekeit képviseltem. Az egyesült Európában a kettő nem áll egymással ellentétben” – hangsúlyozta az alelnök.
Szilágyi Zsolt összegezte azokat a tárgyköröket, melyek meghatározták Tőkés László képviselői és alelnöki tevékenységét. Ezek közül kiemelte a Lisszaboni Szerződés vallási párbeszédre vonatkozó 17. cikkelyének az életbe léptetésére irányuló szolgálatát, az egyházak és különböző vallási felekezetek közötti párbeszédet, a kommunista múlttal való szembenézés terén kifejtett munkáját. Krónika (Kolozsvár)
egyetemes magyar együttműködés rendszerének részeként az erdélyi magyar politikai élet „kategorikus imperatívusza” az összefogás – szögezte le hétvégi nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László EMNT-elnök, az Európai Parlament alelnöke.
Az RMDSZ vonatkozásában ugyanakkor rámutatott: 2009-ben az erdélyi Magyar Összefogás jegyében valósulhatott meg egy olyan együttállás, aminek eredményeként három erdélyi magyar politikus képviselheti közösségét az Európai Parlamentben. „Az akkor létrejött együttműködés azonban az RMDSZ hibájából utóbb félbeszakadt. Az érdemi összefogás és a kizárólagos egységretorika között különbség van” – mutatott rá a püspök, példaként említve, hogy „szándékos csúsztatással élve” fel szokták róni neki a szervezet vezetői, hogy az RMDSZ színeiben szerzett EP-képviselői mandátumot, holott nem ő kérezkedett fel az RMDSZ szekerére, hanem az RMDSZ kérte fel őt a közös lista vezetésére.
„Az RMDSZ kizárólagosságon alapuló döntései továbbra is az érdemi összefogás ellen hatnak: saját korábbi álláspontjukkal homlokegyenest ellenkező nézeteket képviselve játszanak dicstelen szerepet a kudarcos román kormányban, illetve a verespataki afférban, a demokrácia eszméjének hadat üzenve akadályoztatják az új erdélyi magyar párt bejegyeztetését, ráadásul a létrejövőben lévő erdélyi Kulturális Autonómia Tanácsot is elpártosítják” – sorolta Tőkés László az Európai Parlamentben kezdődő őszi ülésszak apropóján összehívott sajtóértekezleten.
Tőkés László EP-alelnök kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt társaságában tekintett vissza eddigi parlamenti tevékenységére. Szilágyi emlékeztetőül elmondta: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként mandátumot nyert Tőkés László EP-képviselő egyszerre tagja az Európai Parlament román és magyar néppárti delegációjának, a magyar és a román küldöttségnek. A kulturális és a külügyi szakbizottságokon kívül az Emberi Jogi Bizottság tagjaként is tevékenykedik mint képviselő, de alelnökké választása óta, Schmitt Pál portfólióját megörökölve, egyaránt felel a kultúráért, az egyházi és vallási felekezetekkel való párbeszédért, a Keleti Partnerségért, valamint a nyugat-balkáni bővítésért. Tőkés László az eseményen azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a néppárti EP-frakció támogatásával elnyert alelnöki tisztségében nemcsak a magyar, hanem a magyar–román összefogást és együttműködést is sürgette, ugyanakkor Románia schengeni övezethez való csatlakozása ügyének előmozdítását is szívügyének tekintette. „Egészen természetes, hogy magyarként a magyar nemzeti, román állampolgárként pedig Románia érdekeit képviseltem. Az egyesült Európában a kettő nem áll egymással ellentétben” – hangsúlyozta az alelnök.
Szilágyi Zsolt összegezte azokat a tárgyköröket, melyek meghatározták Tőkés László képviselői és alelnöki tevékenységét. Ezek közül kiemelte a Lisszaboni Szerződés vallási párbeszédre vonatkozó 17. cikkelyének az életbe léptetésére irányuló szolgálatát, az egyházak és különböző vallási felekezetek közötti párbeszédet, a kommunista múlttal való szembenézés terén kifejtett munkáját. Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 6.
Új elnökséget választott a MIT Lakiteleken
Lakiteleken szervezte meg éves táborát szeptember 2. és 4. között a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT): a találkozó elsődleges célja az volt, hogy a tagszervezetek nagyobb létszámban megjelenő képviselői jobban megismerjék egymást, továbbá lehetőségük legyen bekapcsolódni a MIT tevékenységének tervezésébe, közvetlen kapcsolatba kerüljenek a magyarországi partnerszervezetekkel. Ugyanakkor tisztújításra is sor került, a MIT elnöki tisztségről leköszönő Sándor Krisztina utóda Bozsó Imre Lehel lett.
A MIT elnöksége és közvetlen munkatársi köre mellett átlagban 15–30fős küldöttséggel voltak jelen a tagszervezetek: az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), ugyanakkor a Fidelitas, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ, a Kereszténydemokrata Néppárt ifjúsági szervezete), a magyarországi Kultúrműhely Alapítvány és az Ifjúsági Caritas Egyesület is képviseltette magát.
A helyszín kiválasztása Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke meghívásának köszönhető, aki szombaton személyesen is köszöntötte a résztvevőket, kitérve a Kárpát-medencei népfőiskolai hálózat létrehozására. A péntek esti megnyitón Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár, valamint Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke üdvözölte a közel 150 fiatalt. Míg Répás a támogatáspolitika helyzetéről beszélt, Toró az EMNT és a MIT stratégiai partnerségét emelte ki. Szombaton délelőtt műhelymunkák zajlottak a tanács és tagszervezeteinek különböző működési területei mentén: oktatás, nem formális nevelés, kultúra, közművelődés, szabadidő, sport és szórakoztató tevékenységek, ifjúsági szolgáltatások, ifjúságpolitika, valamint érdekvédelem témakörökben.
Este tisztújító küldöttgyűlésre került sor, ennek keretében nyolc év után leköszönt Sándor Krisztina. Az ernyőszervezet elnökét Bozsó Imre Lehel korábbi alelnök, az IKE jelöltje váltja. Két évre új elnökséget is választott a küldöttgyűlés; a MIT alelnökei: Vadász-Szatmári Huba (az RMCSSZ jelöltjeként), Lovassy Cseh Tamás (az EMI jelöltjeként) és Fancsali Barna (a MISZSZ jelöltjeként). Szabadság (Kolozsvár)
Lakiteleken szervezte meg éves táborát szeptember 2. és 4. között a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT): a találkozó elsődleges célja az volt, hogy a tagszervezetek nagyobb létszámban megjelenő képviselői jobban megismerjék egymást, továbbá lehetőségük legyen bekapcsolódni a MIT tevékenységének tervezésébe, közvetlen kapcsolatba kerüljenek a magyarországi partnerszervezetekkel. Ugyanakkor tisztújításra is sor került, a MIT elnöki tisztségről leköszönő Sándor Krisztina utóda Bozsó Imre Lehel lett.
A MIT elnöksége és közvetlen munkatársi köre mellett átlagban 15–30fős küldöttséggel voltak jelen a tagszervezetek: az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), ugyanakkor a Fidelitas, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ, a Kereszténydemokrata Néppárt ifjúsági szervezete), a magyarországi Kultúrműhely Alapítvány és az Ifjúsági Caritas Egyesület is képviseltette magát.
A helyszín kiválasztása Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke meghívásának köszönhető, aki szombaton személyesen is köszöntötte a résztvevőket, kitérve a Kárpát-medencei népfőiskolai hálózat létrehozására. A péntek esti megnyitón Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár, valamint Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke üdvözölte a közel 150 fiatalt. Míg Répás a támogatáspolitika helyzetéről beszélt, Toró az EMNT és a MIT stratégiai partnerségét emelte ki. Szombaton délelőtt műhelymunkák zajlottak a tanács és tagszervezeteinek különböző működési területei mentén: oktatás, nem formális nevelés, kultúra, közművelődés, szabadidő, sport és szórakoztató tevékenységek, ifjúsági szolgáltatások, ifjúságpolitika, valamint érdekvédelem témakörökben.
Este tisztújító küldöttgyűlésre került sor, ennek keretében nyolc év után leköszönt Sándor Krisztina. Az ernyőszervezet elnökét Bozsó Imre Lehel korábbi alelnök, az IKE jelöltje váltja. Két évre új elnökséget is választott a küldöttgyűlés; a MIT alelnökei: Vadász-Szatmári Huba (az RMCSSZ jelöltjeként), Lovassy Cseh Tamás (az EMI jelöltjeként) és Fancsali Barna (a MISZSZ jelöltjeként). Szabadság (Kolozsvár)
2011. szeptember 8.
Tőkés László EP-alelnök a magyar-magyar párbeszédről
A szeptembertől újrainduló Európa parlamenti ülésszak erdélyi nyitányaként tartott sajtóértekezletet Nagyváradon Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és Szilágyi Zsolt, az EP-képviselő brüsszeli kabinetfőnöke. Az újságírókkal való találkozón elsősorban a magyar-magyar párbeszéd lehetséges alakulásáról és a verespataki bányanyitásról esett szó.
Az Erdélyi Napló Tőkés Lászlót a pártbejegyzés rögös útjáról, illetve az ehhez kapcsolódó magyar-magyar párbeszédről kérdezte.
– Több, mint négy hónapja tart az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési procedúrája, miközben a bíróság újabb és újabb okokat talált a pártbejegyzés elnapolására. Ön szerint mi áll ennek a jogi huzavonának a hátterében? – A kérdésnek egy általános és egy konkrét vetülete van. A jelenség általános vetülete kilencven évre, újabban pedig húsz évre nyúlik vissza: le kellett törni az önálló kisebbségi, ezen belül az önálló magyar érdekképviseletet. Annak lehettünk tanúi, hogy 1989-1990 fordulóján a magyarság mintha magára talált volna, megszerveződött, kialakította politikai érdekérvényesítő és képviseleti rendszerét. Az öröm azonban rövid ideig tartott: az áldemokratikus, posztkommunista, posztszekurista, nacionalista rendszernek öt-hat évre volt szüksége ahhoz, hogy véget vessen az önálló magyar érdekérvényesítésnek. Babits Mihály verssorát idézve, megalázatosította a magyarságot: a magyar politikumot sikerült becsatolnia a többségi politika rendszerébe, és pénzzel, hatalommal és feltételezhetően titkosszolgálati eszközökkel kihúzta a talajt a magyar politika alól. Ennek isszuk most a levét! Ma az RMDSZ színeiben egy magyarul beszélő román politikai alakulat ténykedik, és ez végletesen behatárolja és korlátozza politikai mozgásterünket és érdekérvényesítési lehetőségeinket. Ezt a helyzetet akarjuk feltörni, megváltoztatni, amikor az egyik kísérletet a másik után végezzük, kezdve az alsócsernátoni fórummal, folytatva a szatmárnémeti egyházi autonómia-közgyűléssel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakulásával, a Magyar Polgári Párt létrehozásával, és legutóbb az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítási kísérletével. Konkrét formában arról beszélhetünk, hogy a többségi hatalommal cinkos együttállásban lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ – amelynek nevéből már csak a „romániai” bír hiteles tartalommal –, minden lehetőt megtesz, hogy megtartsa politikai egyeduralmát a romániai magyarság fölött, ezáltal fenntartva a bukaresti rezsim kézi vezérlésű magyarságpolitikáját. Kirívó az az orcátlan demokrácia-, Európa- és magyarellenes törekvés, amely az RMDSZ magatartását jellemzi az Erdélyi Magyar Népáárt bejegyzésével kapcsolatban. Az elmúlt hónapok történései, konkrétan a bejegyzést akadályozó erők leleplezése révén nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ minden lehetőt megtesz a pártbejegyzés megakadályozásáért. Még azt sem zárom ki, hogy titkos megegyezés alapján történik mindez: a kormányban részt vevő RMDSZ titkos alku tárgyává tette az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének megakadályozását. Ebben a helyzetben csak abban reménykedhetünk, ha a román politika több vasat tart a tűzben, és nem föltétlenül fog eleget tenni az RMDSZ exkluzív óhajának.
– Ilyen előzmények után milyen esély van arra, hogy az az EMNT, illetve a megszülető új párt, az EMNP tárgyalóasztalhoz üljön az RMDSZ-szel? – Még a halálos betegség ellen is küzdenek az orvosok, néha sikerrel. Egy másik extrém példával élve: valószínűleg a verespataki ciános bányaterv meg fog valósulni, mert a román hatalmi érdek ezt kívánja, ennek ellenére minden lehetőt meg kell tennünk a verespataki projekt megvalósítása ellen. Hasonló a helyzet az erdélyi magyar politikában is: akkor is fel kell vennünk a harcot az opportunista, hatalomnak alárendelt RMDSZ-szel, ha történetesen eredménytelenül végződik a küzdelem. Hitem szerint azonban megvalósítható az a törekvésünk, hogy a romániai magyar politikai rendszerváltozás megtörténjen. A magyarországi nemzeti erőknek sikerült ezt megvalósítani, és nekünk is esélyünk van az erdélyi magyar politikában a politikai változások végrehajtására. Ezért kezdeményeztük az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását: ezzel szeretnénk megtörni a hatalompárti RMDSZ egyeduralmát, és létrehozzuk a nemzeti érdekérvényesítés eszközét. Természetesen nem lehetünk annyira naivak, hogy figyelmen kívül hagyjuk az RMDSZ meglétét, ugyanakkor árnyaltan kell látnunk az RMDSZ tagságát. Hasonlattal élve, egy jármű utasaiként foghatjuk fel a tagságot, akik arra utaznak, amerre a jármű vezetője halad. Számíthatunk az utasokra: ők vagy kiszállnak a járműből, és átülnek egy más járműbe, vagy tesznek arról, hogy jó irányba utazzanak, tehát olyan vezetőket választanak, akik jó irányba vezetik őket.
– Úgy tűnik, a választás megtörtént, és minden marad a régiben ... – Ha csak az RMDSZ-nomenklatúrát nézzük, akkor valóban szomorú a helyzet: Kelemen Hunor Markó Béla epigonjaként működik. Az RMDSZ-ben teljes mértékű a folytonosság, azzal a különbséggel, hogy Markó Béla jobb vezető volt, mint a mostani vezetők. A párbeszéd tekintetében mi azokra számítunk az RMDSZ-ből, akik egy másfajta RMDSZ-t képzelnek el. Ezek az erők viszont nagyon gyengék, és az egyszerű tagság szintjén léteznek. Nekünk alkupozícióba kell kerülnünk! Rá kell kényszerítenünk akár a mostani vezetést is arra, hogy a közös nemzeti érdekek céljából tárgyaljon velünk. Súlyos gond, hogy akárcsak az egyház, az RMDSZ egyes vezetőit is fogva tartja a titkosszolgálat. Ez ellen nehéz tenni! Zsarolhatók, ezáltal a volt titkosszolgálatok fogságában vannak.
– A hét végén tartotta kongresszusát a Magyar Polgári Párt. A párt elnöke, Szász Jenő az RMDSZ-szel szemben jobboldali összefogást sürget, amelynek része lenne az EMNT, az SZNT és az MPP. Lát-e esélyt egy ilyen szövetség kialakulására? – Egy vezető magyarországi politikus, a Magyar Polgári Pártot és az RMDSZ-t összehasonlítva, tréfásan azt mondta: az egyik a kisebbik, a másik a nagyobbik rossz. Az előbbi hasonlattal élve, az egyik egy kisebb jármű, a másik egy mamut jármű, de közös vonásuk, hogy egyikkel sem érhetünk célba. A kérdés nem úgy tevődik fel, hogy a kisebbik vagy a nagyobbik autóba ülünk. Az MPP nem megfelelő partner az úgynevezett jobboldal, a nemzeti oldal létrehozására: elveszítette hitelét és tagságát is. Akárcsak az RMDSZ esetében, az MPP tagságával sincs semmi bajunk: annak idején szeretetre méltó, derék magyar emberek szavaztak az RMDSZ-re és a Magyar Polgári Pártra egyaránt. Az RMDSZ-hez hasonlóan a Magyar Polgári Párt vezetőinek a hitelével van baj, mindenek előtt elöljárójával, aki menet közben olyan exkluzivista módon szabadult meg párttársaitól, mint az RMDSZ annak idején. Olyan embereket távolított el a pártból, akik nem az ő akarata szerint politizáltak. Ráadásul egy kongresszusi határozat valósággal kiátkozza a párt EMNT-és tagjait. Ebben a helyzetben nincs miről beszélnünk. Nem tartom célravezetőnek a pártlogikán alapuló, kizáró jellegű összefogást. Ezzel ugyan megkerülhetjük az RMDSZ-t, de politikai egyeduralmát nem tudjuk megtörni. Erdélyi magyar összefogásra van szükség, vagy, ahogy Orbán Viktor, a nemzet miniszterelnöke meghirdette, a nemzeti együttműködés rendszerét kell létrehozni.
– Hetek óta tartó, megújult vita övezi a verespataki bányanyitás ügyét. A román államfő, Traian Băsescu kemény fellépése egyértelműen a bányanyitás irányába mozdította el a román kormányt. Az Európa Parlamentben többek között az ön kezdeményezésére elfogadott határozat ellent mond a ciános bányakitermelésnek, ami viszont nem kötelező érvényű ajánlás. Év végéig az Európai Bizottságnak kellene állást foglalnia, és szerencsés esetben törvénytervezetben megtiltania a ciános aranybányászatot. Van-e esély arra, hogy hasznos időn belül elfogadásra kerül egy ilyen összeurópai érvényű törvény? – Már eddig is sokat késlekedett az Európai Bizottság. Ennek bizonyára az az önellentmondás az oka, hogy az európai törvényhozás elsöprő többségével szemben kellene a Bizottságnak döntenie, így inkább a diplomatikus kivárás, halogatás álláspontjára helyezkedik. Jelen helyzetben sajnos nem kérdéses, hogy milyen döntést fog hozni az Európai Bizottság, hacsak valami olyasfajta fordulat nem következne be, mint például az atomerőművek esetében Németországban. Be kell látnunk, hogy az Európai Unióban a nagyhatalmaknak van döntő szavuk: amíg, az európai nagyok – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia – nem döntenek, nincs esélyünk a helyzeten változtatni. Ilyen esetben nincs, aki feltartóztassa a válság mélypontjára süllyedt, arany- és pénzéhes román politikát. Szinte csodával érne fel, ha működésbe lendülne a felemás román demokrácia, és a kisebb-nagyobb polgári egyesületek és a zöldek hathatós nyomást tudnának gyakorolni a román politikára. Ebben az ügyben csak egy országos méretű, demokratikus fellépés akadályozhatná meg a kormányt. – A nyáron ért véget az uniós magyar elnökség. A kormánypártok szerint ez sikertörténetnek számít, az ellenzék viszont nem így látja. Az Erdélyi Magyar Ifjak gyergyói táborában a Jobbik elnöke úgy vélekedett, hogy nemzetpolitikai ügyekben a magyar kormány nem képviselte megfelelő módon a határon túli magyarság autonómiatörekvésit. Ön ezt hogyan látja? – Fordítsuk meg a kérdést: mi lett volna, ha a frissen hivatalba került kormány hangsúlyosabban képviselte volna a határon túli magyar, és ezáltal az össznemzeti érdekeket? A három alaptörvényért – a trianoni emléktörvény, a honosítási törvény és az alkotmány – mérhetetlen össztűz zúdult a magyar kormányra: el lehet képzelni, hogyha még ennél is fokozottabban áll ki ügyeinkben, mi várt volna a kormányra? Maximalista és populista álláspontnak tartom ezt a fajta elégedetlenkedést, amivel nem tudok egyet érteni. A felsorolt három alaptörvény olyan alappillérei a magyar nemzetpolitikának, amelyek hosszú távon a tényleges határok feletti nemzetegyesítés irányába mutatnak. Olyan keretviszonyokat valósítanak meg, amelyek rövidebb-hosszabb távon tartalommal tölthetők meg. Ne felejtsük el, hogy a honosítási törvényt még azok táborában is sokallták, akik ezt megszavazták. Olyan vélemények hangzottak el, hogy talán várni kellett volna ezzel. Erdélyi magyarként nyilván én is azt szerettem volna, hogy többet tegyünk közös ügyeinkért. Epilógusként viszont hozzá kell tennem, hogy az elnökséget betöltő államok esetében nem szokás saját problémáikat előtérbe helyezni. Gondoljunk Belgiumra: előjöhetett volna Belgium a már-már országos szakadást okozó flamand-vallon ellentétekkel? Sőt, a belgák kormány nélkül hajózták végig a soros uniós elnökséget. Ezután kell megtennünk azt, amit joggal elvárunk az anyaországtól.
– Az Európai Parlament alelnökeként az ön feladatkörébe tartozik az európai egyházak közötti párbeszéd kiszélesítése. Hogyan látja a mai uniós keretek között a párbeszéd térnyerését? Van-e esély arra, hogy az egyházak az európai politikában nagyobb figyelmet kapjanak? – Az egyházak nem találnak párbeszédre egy ultraliberális irányba elhajló, vallásellenes közegben. Gondoljunk a XVI. Benedek pápa spanyolországi látogatását övező, erőszakba torkolló tüntetésekre. A francia forradalomra visszavezethető szekuláris vallásellenesség – noha tábora kisebbséget élvez – nagyon hangos, és már-már provokálóan türelmetlen. Nekünk, az ateista kommunizmusból jött kelet-európai képviselőknek megdöbbenéssel kell tapasztalnunk, hogy Nyugat-Európában, a volt szabad világban egy éppen olyan türelmetlen egyház- és vallásellenesség létezik, noha az eszköztáruk teljesen különböző. Osztom Orbán Viktor véleményét, hogy nem csak válságról beszélhetünk, hanem egy globális „rendszerváltozás”, korszakváltozás időszakát éljük. Ezért merem remélni, hogy a sokszínűségről, és az értékek pluralizmusáról beszélő Európában esélyünk lesz a párbeszéd intézményes kereteit megteremteni. Makkay József
Erdélyi Napló. Erdély.ma
A szeptembertől újrainduló Európa parlamenti ülésszak erdélyi nyitányaként tartott sajtóértekezletet Nagyváradon Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és Szilágyi Zsolt, az EP-képviselő brüsszeli kabinetfőnöke. Az újságírókkal való találkozón elsősorban a magyar-magyar párbeszéd lehetséges alakulásáról és a verespataki bányanyitásról esett szó.
Az Erdélyi Napló Tőkés Lászlót a pártbejegyzés rögös útjáról, illetve az ehhez kapcsolódó magyar-magyar párbeszédről kérdezte.
– Több, mint négy hónapja tart az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési procedúrája, miközben a bíróság újabb és újabb okokat talált a pártbejegyzés elnapolására. Ön szerint mi áll ennek a jogi huzavonának a hátterében? – A kérdésnek egy általános és egy konkrét vetülete van. A jelenség általános vetülete kilencven évre, újabban pedig húsz évre nyúlik vissza: le kellett törni az önálló kisebbségi, ezen belül az önálló magyar érdekképviseletet. Annak lehettünk tanúi, hogy 1989-1990 fordulóján a magyarság mintha magára talált volna, megszerveződött, kialakította politikai érdekérvényesítő és képviseleti rendszerét. Az öröm azonban rövid ideig tartott: az áldemokratikus, posztkommunista, posztszekurista, nacionalista rendszernek öt-hat évre volt szüksége ahhoz, hogy véget vessen az önálló magyar érdekérvényesítésnek. Babits Mihály verssorát idézve, megalázatosította a magyarságot: a magyar politikumot sikerült becsatolnia a többségi politika rendszerébe, és pénzzel, hatalommal és feltételezhetően titkosszolgálati eszközökkel kihúzta a talajt a magyar politika alól. Ennek isszuk most a levét! Ma az RMDSZ színeiben egy magyarul beszélő román politikai alakulat ténykedik, és ez végletesen behatárolja és korlátozza politikai mozgásterünket és érdekérvényesítési lehetőségeinket. Ezt a helyzetet akarjuk feltörni, megváltoztatni, amikor az egyik kísérletet a másik után végezzük, kezdve az alsócsernátoni fórummal, folytatva a szatmárnémeti egyházi autonómia-közgyűléssel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakulásával, a Magyar Polgári Párt létrehozásával, és legutóbb az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítási kísérletével. Konkrét formában arról beszélhetünk, hogy a többségi hatalommal cinkos együttállásban lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ – amelynek nevéből már csak a „romániai” bír hiteles tartalommal –, minden lehetőt megtesz, hogy megtartsa politikai egyeduralmát a romániai magyarság fölött, ezáltal fenntartva a bukaresti rezsim kézi vezérlésű magyarságpolitikáját. Kirívó az az orcátlan demokrácia-, Európa- és magyarellenes törekvés, amely az RMDSZ magatartását jellemzi az Erdélyi Magyar Népáárt bejegyzésével kapcsolatban. Az elmúlt hónapok történései, konkrétan a bejegyzést akadályozó erők leleplezése révén nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ minden lehetőt megtesz a pártbejegyzés megakadályozásáért. Még azt sem zárom ki, hogy titkos megegyezés alapján történik mindez: a kormányban részt vevő RMDSZ titkos alku tárgyává tette az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének megakadályozását. Ebben a helyzetben csak abban reménykedhetünk, ha a román politika több vasat tart a tűzben, és nem föltétlenül fog eleget tenni az RMDSZ exkluzív óhajának.
– Ilyen előzmények után milyen esély van arra, hogy az az EMNT, illetve a megszülető új párt, az EMNP tárgyalóasztalhoz üljön az RMDSZ-szel? – Még a halálos betegség ellen is küzdenek az orvosok, néha sikerrel. Egy másik extrém példával élve: valószínűleg a verespataki ciános bányaterv meg fog valósulni, mert a román hatalmi érdek ezt kívánja, ennek ellenére minden lehetőt meg kell tennünk a verespataki projekt megvalósítása ellen. Hasonló a helyzet az erdélyi magyar politikában is: akkor is fel kell vennünk a harcot az opportunista, hatalomnak alárendelt RMDSZ-szel, ha történetesen eredménytelenül végződik a küzdelem. Hitem szerint azonban megvalósítható az a törekvésünk, hogy a romániai magyar politikai rendszerváltozás megtörténjen. A magyarországi nemzeti erőknek sikerült ezt megvalósítani, és nekünk is esélyünk van az erdélyi magyar politikában a politikai változások végrehajtására. Ezért kezdeményeztük az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását: ezzel szeretnénk megtörni a hatalompárti RMDSZ egyeduralmát, és létrehozzuk a nemzeti érdekérvényesítés eszközét. Természetesen nem lehetünk annyira naivak, hogy figyelmen kívül hagyjuk az RMDSZ meglétét, ugyanakkor árnyaltan kell látnunk az RMDSZ tagságát. Hasonlattal élve, egy jármű utasaiként foghatjuk fel a tagságot, akik arra utaznak, amerre a jármű vezetője halad. Számíthatunk az utasokra: ők vagy kiszállnak a járműből, és átülnek egy más járműbe, vagy tesznek arról, hogy jó irányba utazzanak, tehát olyan vezetőket választanak, akik jó irányba vezetik őket.
– Úgy tűnik, a választás megtörtént, és minden marad a régiben ... – Ha csak az RMDSZ-nomenklatúrát nézzük, akkor valóban szomorú a helyzet: Kelemen Hunor Markó Béla epigonjaként működik. Az RMDSZ-ben teljes mértékű a folytonosság, azzal a különbséggel, hogy Markó Béla jobb vezető volt, mint a mostani vezetők. A párbeszéd tekintetében mi azokra számítunk az RMDSZ-ből, akik egy másfajta RMDSZ-t képzelnek el. Ezek az erők viszont nagyon gyengék, és az egyszerű tagság szintjén léteznek. Nekünk alkupozícióba kell kerülnünk! Rá kell kényszerítenünk akár a mostani vezetést is arra, hogy a közös nemzeti érdekek céljából tárgyaljon velünk. Súlyos gond, hogy akárcsak az egyház, az RMDSZ egyes vezetőit is fogva tartja a titkosszolgálat. Ez ellen nehéz tenni! Zsarolhatók, ezáltal a volt titkosszolgálatok fogságában vannak.
– A hét végén tartotta kongresszusát a Magyar Polgári Párt. A párt elnöke, Szász Jenő az RMDSZ-szel szemben jobboldali összefogást sürget, amelynek része lenne az EMNT, az SZNT és az MPP. Lát-e esélyt egy ilyen szövetség kialakulására? – Egy vezető magyarországi politikus, a Magyar Polgári Pártot és az RMDSZ-t összehasonlítva, tréfásan azt mondta: az egyik a kisebbik, a másik a nagyobbik rossz. Az előbbi hasonlattal élve, az egyik egy kisebb jármű, a másik egy mamut jármű, de közös vonásuk, hogy egyikkel sem érhetünk célba. A kérdés nem úgy tevődik fel, hogy a kisebbik vagy a nagyobbik autóba ülünk. Az MPP nem megfelelő partner az úgynevezett jobboldal, a nemzeti oldal létrehozására: elveszítette hitelét és tagságát is. Akárcsak az RMDSZ esetében, az MPP tagságával sincs semmi bajunk: annak idején szeretetre méltó, derék magyar emberek szavaztak az RMDSZ-re és a Magyar Polgári Pártra egyaránt. Az RMDSZ-hez hasonlóan a Magyar Polgári Párt vezetőinek a hitelével van baj, mindenek előtt elöljárójával, aki menet közben olyan exkluzivista módon szabadult meg párttársaitól, mint az RMDSZ annak idején. Olyan embereket távolított el a pártból, akik nem az ő akarata szerint politizáltak. Ráadásul egy kongresszusi határozat valósággal kiátkozza a párt EMNT-és tagjait. Ebben a helyzetben nincs miről beszélnünk. Nem tartom célravezetőnek a pártlogikán alapuló, kizáró jellegű összefogást. Ezzel ugyan megkerülhetjük az RMDSZ-t, de politikai egyeduralmát nem tudjuk megtörni. Erdélyi magyar összefogásra van szükség, vagy, ahogy Orbán Viktor, a nemzet miniszterelnöke meghirdette, a nemzeti együttműködés rendszerét kell létrehozni.
– Hetek óta tartó, megújult vita övezi a verespataki bányanyitás ügyét. A román államfő, Traian Băsescu kemény fellépése egyértelműen a bányanyitás irányába mozdította el a román kormányt. Az Európa Parlamentben többek között az ön kezdeményezésére elfogadott határozat ellent mond a ciános bányakitermelésnek, ami viszont nem kötelező érvényű ajánlás. Év végéig az Európai Bizottságnak kellene állást foglalnia, és szerencsés esetben törvénytervezetben megtiltania a ciános aranybányászatot. Van-e esély arra, hogy hasznos időn belül elfogadásra kerül egy ilyen összeurópai érvényű törvény? – Már eddig is sokat késlekedett az Európai Bizottság. Ennek bizonyára az az önellentmondás az oka, hogy az európai törvényhozás elsöprő többségével szemben kellene a Bizottságnak döntenie, így inkább a diplomatikus kivárás, halogatás álláspontjára helyezkedik. Jelen helyzetben sajnos nem kérdéses, hogy milyen döntést fog hozni az Európai Bizottság, hacsak valami olyasfajta fordulat nem következne be, mint például az atomerőművek esetében Németországban. Be kell látnunk, hogy az Európai Unióban a nagyhatalmaknak van döntő szavuk: amíg, az európai nagyok – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia – nem döntenek, nincs esélyünk a helyzeten változtatni. Ilyen esetben nincs, aki feltartóztassa a válság mélypontjára süllyedt, arany- és pénzéhes román politikát. Szinte csodával érne fel, ha működésbe lendülne a felemás román demokrácia, és a kisebb-nagyobb polgári egyesületek és a zöldek hathatós nyomást tudnának gyakorolni a román politikára. Ebben az ügyben csak egy országos méretű, demokratikus fellépés akadályozhatná meg a kormányt. – A nyáron ért véget az uniós magyar elnökség. A kormánypártok szerint ez sikertörténetnek számít, az ellenzék viszont nem így látja. Az Erdélyi Magyar Ifjak gyergyói táborában a Jobbik elnöke úgy vélekedett, hogy nemzetpolitikai ügyekben a magyar kormány nem képviselte megfelelő módon a határon túli magyarság autonómiatörekvésit. Ön ezt hogyan látja? – Fordítsuk meg a kérdést: mi lett volna, ha a frissen hivatalba került kormány hangsúlyosabban képviselte volna a határon túli magyar, és ezáltal az össznemzeti érdekeket? A három alaptörvényért – a trianoni emléktörvény, a honosítási törvény és az alkotmány – mérhetetlen össztűz zúdult a magyar kormányra: el lehet képzelni, hogyha még ennél is fokozottabban áll ki ügyeinkben, mi várt volna a kormányra? Maximalista és populista álláspontnak tartom ezt a fajta elégedetlenkedést, amivel nem tudok egyet érteni. A felsorolt három alaptörvény olyan alappillérei a magyar nemzetpolitikának, amelyek hosszú távon a tényleges határok feletti nemzetegyesítés irányába mutatnak. Olyan keretviszonyokat valósítanak meg, amelyek rövidebb-hosszabb távon tartalommal tölthetők meg. Ne felejtsük el, hogy a honosítási törvényt még azok táborában is sokallták, akik ezt megszavazták. Olyan vélemények hangzottak el, hogy talán várni kellett volna ezzel. Erdélyi magyarként nyilván én is azt szerettem volna, hogy többet tegyünk közös ügyeinkért. Epilógusként viszont hozzá kell tennem, hogy az elnökséget betöltő államok esetében nem szokás saját problémáikat előtérbe helyezni. Gondoljunk Belgiumra: előjöhetett volna Belgium a már-már országos szakadást okozó flamand-vallon ellentétekkel? Sőt, a belgák kormány nélkül hajózták végig a soros uniós elnökséget. Ezután kell megtennünk azt, amit joggal elvárunk az anyaországtól.
– Az Európai Parlament alelnökeként az ön feladatkörébe tartozik az európai egyházak közötti párbeszéd kiszélesítése. Hogyan látja a mai uniós keretek között a párbeszéd térnyerését? Van-e esély arra, hogy az egyházak az európai politikában nagyobb figyelmet kapjanak? – Az egyházak nem találnak párbeszédre egy ultraliberális irányba elhajló, vallásellenes közegben. Gondoljunk a XVI. Benedek pápa spanyolországi látogatását övező, erőszakba torkolló tüntetésekre. A francia forradalomra visszavezethető szekuláris vallásellenesség – noha tábora kisebbséget élvez – nagyon hangos, és már-már provokálóan türelmetlen. Nekünk, az ateista kommunizmusból jött kelet-európai képviselőknek megdöbbenéssel kell tapasztalnunk, hogy Nyugat-Európában, a volt szabad világban egy éppen olyan türelmetlen egyház- és vallásellenesség létezik, noha az eszköztáruk teljesen különböző. Osztom Orbán Viktor véleményét, hogy nem csak válságról beszélhetünk, hanem egy globális „rendszerváltozás”, korszakváltozás időszakát éljük. Ezért merem remélni, hogy a sokszínűségről, és az értékek pluralizmusáról beszélő Európában esélyünk lesz a párbeszéd intézményes kereteit megteremteni. Makkay József
Erdélyi Napló. Erdély.ma