Erdélyi szolidaritás Magyarországgal
Magyarországgal, a magyar kormánnyal szolidarizáló megmozdulásokat tervez a hét végére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt. A Tőkés László által irányított nemzeti tanács autóbuszokat indít, így segíti az érdekelteket, hogy eljussanak a szombaton Budapestre tervezett Békemenetre, a Szász Jenő vezette párt székelyföldi városokban tart a magyar fővárosival párhuzamos, azt támogató nagygyűléseket.
Az EMNT az az erdélyi magyar politikai-civil szervezet, amely már egy héttel ezelőtt kifejezte szolidaritását a magyar kormánnyal. Úgy döntöttek, a január 21-i, szombati békés demonstrációra a partiumi, a közép-erdélyi és a székelyföldi régióból is indítanak egy-egy autóbuszt. A jelentkezőket a területi EMNT-központokban várják, és arra kérik a résztvevőket, hogy mécsest vagy gyertyát, valamint nemzetiszínű zászlót és helységnévtáblákat vigyenek magukkal. A felvonulás magyarországi idő szerint 16 órakor kezdődik, a Hősök terétől az Országházig tart. Az út részvételi díja 50 lej. Szász Jenő, az MPP elnöke múlt héten jelentette be, hogy a budapesti rendezvénnyel párhuzamosan székelyföldi városokban szerveznek támogató nagygyűléseket. Háromszéken mind a négy magyar város csatlakozott a kezdeményezéshez, szombaton romániai idő szerint 17 órakor Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán, Kézdivásárhelyen és Baróton várják mindazokat, akik egyetértenek a Magyarországgal szolidarizáló megmozdulással. A budapesti Békemenetet a Magyar Hírlap és Demokrata hetilapok hirdették meg, a felhívás szerint: “Mi, magyar demokraták, akik hiszünk egy erkölcsös polgári demokráciában, hiszünk a nemzet függetlenségében, hiszünk hazánk jelenében és jövőjében, akik saját akaratunkból választottunk magunknak kormányt, amelytől hazánk felvirágoztatását várjuk és reméljük a kommunizmus és posztkommunizmus lélekölő évtizedei után, egyre növekvő aggodalommal látjuk, hogy a nemzetközi nyilvánosságban megjelenő hazug és elfogult híradások miképpen erősítenek föl egy olyan közhangulatot, amely méltatlan és igazságtalan színben tünteti fel országunkat, s amely egyre nagyobb károkat okoz hazánk gazdaságának és a magyar embereknek.” A rendezvény egyben válasz a január 2-i ellenzéki tüntetésre, amikor Orbán Viktor és kormánya ellen demonstrálva több tízezres tömeg vonult fel. A Magyarországot bíráló nemzetközi hangok az új alaptörvény életbelépése óta erősödtek fel. Az Európai Bizottság szerdán három törvény visszavonását is kérte, és az unió történetében egyedülálló módon a kohéziós alapokhoz való hozzáférés befagyasztását helyezte kilátásba.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Autóbuszokat indít az EMNT a budapesti Békemenetre
A magyar kormányt tá­mogató és az elfogult nemzetközi híradásokat elutasító budapesti Békemenetre szervez szimpatizánsokat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
A magyar kormánnyal szolidaritást vállaló civil-politikai szervezet a január 21-i, szombati békés demonstrációra a partiumi, a közép-erdélyi és a székelyföldi régióból is indít egy-egy autóbuszt. A jelentkezőket a területi EMNT központokban várják szeretettel a szervezők, akik egyben arra kérik a résztvevőket, hogy mécsest vagy gyertyát, valamint nemzeti színű zászlót és helyégnévtáblákat vigyenek magukkal. A felvonulás 16 órakor kezdődik, a Hősök terétől az Országházig tart. Az út részvételi díja 50 lej.
A Békemenetet a Magyar Hírlap és Demokrata című hetilapok hirdették meg, a felhívás szerint: „Mi, magyar demokraták, akik hiszünk egy erkölcsös polgári demokráciában, hiszünk a nemzet függetlenségében, hiszünk hazánk jelenében és jövőjében, akik saját akaratunkból választottunk magunknak kormányt, amelytől hazánk felvirágoztatását várjuk és reméljük a kommunizmus és posztkommunizmus lélekölő évtizedei után, egyre növekvő aggodalommal látjuk, hogy a nemzetközi nyilvánosságban megjelenő hazug és elfogult híradások miképpen erősítenek föl egy olyan közhangulatot, amely méltatlan és igazságtalan színben tünteti fel országunkat, s amely egyre nagyobb károkat okoz hazánk gazdaságának és a magyar embereknek.”
A rendezvény egyben válasz a január 2-i ellenzéki tüntetésre, amikor Orbán Viktor és kormánya ellen demonstrálva több tízezres tömeg vonult fel. A Magyarországot bíráló nemzetközi hangok az új Alaptörvény életbe lépése óta erősödtek fel. Az Európai Bizottság szerdán három törvény visszavonását is kérte, és az Unió történetében egyedülálló módon a kohéziós alapokhoz való hozzáférés befagyasztását is kilátásba helyezte.
További részletek a területi EMNT irodákban (Demokrácia Központok), valamint a három régióban a következő telefonszámokon igényelhetőek: Nagyvárad – 0259 220 126, Nagy József Barna / Kolozsvár – 0264 455 061, Szabó Lilla / Sepsiszentgyörgy – 0267 310 551, Nemes Előd – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóközleményében.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Kongresszusra készülődik az Erdélyi Magyar Néppárt
Váltás és folytonosság egyidejűleg jellemezte 2011-ben a nemzeti oldalt
Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke, aki többek között kijelentette: február 25-én rendezik meg Csíkszeredában az EMNP kongresszusát.
Elfogadják majd a párt szervezeti és működési szabályzatát, a bővített programot, ugyanakkor a választási esztendő prioritásait is meghatározzák. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács új ügyvezető elnökének, Sándor Krisztinának a részvételével megtartott sajtótájékoztatón szóba került a nemzedékváltás, az elmúlt év eseményeinek kiértékelése, és körvonalat nyertek a jövőbeli tervek is. „A váltás és a folytonosság jellemezte az EMNT tevékenységét” – hangsúlyozta Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke, utalva arra, hogy 2011-ben elnökváltás történt az Erdélyi Magyar Néppárt élén, ugyanakkor a 2012-es esztendőben folytatják az elmúlt évben meghatározott feladatok végrehajtását. Toró a tavalyi év végén adta át az EMNT ügyvezető elnöki tisztségének stafétabotját Sándor Krisztinának, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnökének. A leköszönt elnök emlékeztette a sajtó képviselőit, hogy 2011 eseményekben és eredményekben gazdag év volt az EMNT szempontjából: többek között húsz területi szervezet konszolidációját jelentette, az általa kiépített Demokrácia Központ-hálózat 30 irodája mintegy 140 000 személynek nyújtott tájékoztatót a honosítással kapcsolatban, ugyanakkor közel 75 000 érdeklődőnek segítettek a dossziék összeállításában. Jelentős szerepet vállaltak a népszámlálás előkészítésében és lebonyolításában, kidolgozták a Mikó Imre Tervet, és hangsúlyosan foglalkoztak Verespatak ügyével. Ismét részt vállaltak a Kolozsvári Magyar Napok, illetve a Brassói Magyar Napok megszervezésben, de sok más helységben is sor került jelentős kulturális rendezvényekre az EMNT égisze alatt. „2011 a konszolidáció éve volt” – vonta le a következtetést Toró T. Tibor.
Közös érdekek, közös célok
Az év legfontosabb eseményének az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése bizonyult. A 2010. decemberében Székelyudvarhelyen megalakított Néppártot, minden akadályoztatás ellenére, tavaly nyáron sikerült beíratni a bukaresti táblabíróságon. „A két alakulatot közös érdekek vezérlik, és közös célok mentén lépnek fel” – jellemezte az EMNT és az EMNP viszonyát Toró T. Tibor. Hozzátette, immár a politikum és a civil szféra eszközeit egyaránt kihasználva, közös értékrend mentén folytathatják tevékenységüket, hiszen nemzeti értékrendben gondolkodó csapat áll a két alakulat mögött, akik két különböző szervezeti keretben bár, de azonos célokért küzdenek. „Az érdekérvényesítés egy új eszköze az Erdélyi Magyar Néppárt, amelyet a közösség kezébe adunk” – jelentette ki.
Üdvözlik az új magyar alkotmányt
A magyarországi helyzetről szólva a Néppárt megbízott elnöke kifejtette: a maguk részéről üdvözlik a január elején életbe lépett új magyar alkotmány, hiszen ezzel új korszak nyílik a magyar nemzet történetében. Örvendetes, hogy a magyar kormány felelősséggel viseltetik a határon túli magyarság iránt, és támogatja az autonómia-törekvéseket. Mint mondta, büszkék rá, hogy az EMNT javaslatainak egy része szövegszerűen is helyet kapott az Alaptörvényben. „Aktív nemzetpolitikára sarkall, és számos elem jelzi, hogy nem csak a 10 millió magyarországi Alaptörvénye, de az egész Kárpát-medencei magyar nemzeté is” – mutatott rá Toró T. Tibor. A Magyar Szocialista Párt tiltakozó akcióiról kifejtette: nevetséges, hogy azok, akik az elmúlt nyolc évben a nemzetpolitikát „lebutították”, a 2004. decemberi sikertelen népszavazás felelősei így tiltakoznak a nemzetpolitikai fordulat ellen. „Határozottan szolidaritást vállalunk az új Alaptörvény kidolgozóival” – jelentette ki a politikus.
Februárban alakuló kongresszus
Az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnökségének döntése szerint az alakuló kongresszust február 25-én Csíkszeredában tartják – jelentette be Toró T. Tibor elnök. Itt fogadják majd el a szervezeti és működési szabályzatot, a bővített programot, valamint a választási esztendő prioritásait is. Mint elmondta, januárban folytatódnak a helyi szervezetek megalakulásai, melyeket februárban a megyei szervezetek létrehozása követ. Az alapító elnök hozzátette: a párttörvény értelmében a helyi szervezetek székházait az önkormányzatok kellene biztosítsák, a Néppárt igénylései eddig azonban jobbára válasz nélkül maradtak. Kiemelt figyelmet szentel továbbra is a Néppárt a verespataki bánya megnyitásának problémájának. Toró elmondta: kíváncsian várják, hogy a román kormány a magyar miniszterein keresztül milyen döntést hoz a verespataki bányaberuházás ügyében, amely egyben politikai és erkölcsi kérdés is a Néppárt számára. Az esetleges bányanyitás „nemzetbiztonsági veszélyforrás” lenne – mutatott rá az elnök. Készülődés a választásokra
Toró közölte: a Néppárt az időközi választásokra is készül. A Hargita megyei választókerületben önálló jelöltet állítanak. „Az etnikai arányoknak köszönhetően nincs veszélyben a magyar képviselet, sőt a verseny serkent és munkára késztet” – jelentette ki a megbízott elnök. Mint fogalmazott, kusza a jogszabályi háttér, de a Néppárt értelmezése szerint törvényesen indíthatnak önálló jelöltet. „Semmiképp sem a megfonnyadt tulipán jele alatt indulunk” – tette hozzá Toró. A Néppárt Bihar megyében ugyanakkor már tavaly jelezte az RMDSZ-nek, hogy konszenzusos döntést, és pártoktól független jelölt állítását javasolják. „Most majd kiderül, hogy az RMDSZ együttműködési szándéka csak retorikai fogás, vagy komolyan vehető. Egyelőre a támogatásukra szólítanak fel, de még jelöltjük sincs. Nem akarjuk, hogy megint előhúzzanak egy kétes közéleti szereplőt a kalapból” – fogalmazott Toró. Kijelentette: korrupciós vádaktól mentes, a helyi közösségbe kellőképpen beágyazott, kreatív, a pártpolitikától független jelöltre van szükség. A Bihar megyében megüresedett képviselői szék esetében a kiírásra a törvény által előírt 90 nap január 17-én jár le, de volt már arra precedens, hogy a hatóságok megkerülték a törvényt, és elodázták a kiírást.
Bemutatkozott az EMNT új ügyvezető elnöke
Sándor Krisztina, a Tanács tavaly év végén megválasztott ügyvezető elnöke először vett részt sajtótájékoztatón Kolozsvárott. Erősödést, erősítést és fejlesztést ígért a Tanács keretében, ugyanakkor elmondta, konszolidált szervezetet vehetett át elődjétől, Toró T. Tibortól. Sándor Krisztina kijelentette: a társadalomszervező munkát folytatják, arra törekednek, hogy a már létező helyi rendezvények közös szervezése mellett a párhuzamosan dolgozó civil szervezetek munkáját is összehangolják, valamint a már elkezdett országos terveket folytassák. Az EMNT jelenléte 2012-ben is meghatározó lesz a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Az ügyvezető elnök véleménye szerint a magyar honosítás igénylése a továbbiakban is az eddigi mértékben alakul, így szeretnék megismételni a tavalyi számokat.
Januárban országos elnökségi ülés
Az EMNT új országos elnöksége január folyamán megtartja első ülését, valamint a Választmány is ülésezik, amelynek tagjai az országos elnökség mellett a területi elnökök és a szakbizottságok elnökei is – ismertette az ügyvezető elnök. Decemberben a közép-erdélyi régió vezetésében is megtörtént a „staféta” átadása, és megalakult a területi egyeztetőtanács is. Ennek mintájára a partiumi és a székelyföldi régióban is hasonló egyeztetőtanácsok megalakítása van folyamatban – tette hozzá.
Az idei tervekről szólva az ügyvezető elnök kifejtette: az EMNT és a Néppárt szakmai hátterét a Bálványos Intézet keretein belül működő szakbizottságok fogják biztosítani. „Ebből is látszik, hogy a két szervezet együtt halad tovább” – mutatott rá Sándor Krisztina. Az EMNT idén hozza létre a Közszolgálati Szabadegyetemet is, amely jelölteknek, a közéletben aktív, közszolgálatot vállaló szereplőknek nyújt majd szakmai képzést.
Az EMNT háza táján történt stafétaváltásról az ügyvezető elnök kijelentette: „Az elmúlt időszakban a Magyar Ifjúsági Tanácsban tevékenykedő több fiatal is úgy döntött, hogy az ifjúsági szférában szerzett tapasztalatait, tudását a továbbiakban a civil politikai erőtérben kamatoztatja, s ezt egy szerencsés és természetes folyamatnak tartom”.
Nánó Csaba
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Kormánybarát békemenet
Az előzetes felmérések alapján legalább százezer tüntetőre számítanak a holnapra meghirdetett Békemenet Magyarországért demonstráció szervezői, akik – Bayer Zsolt megfogalmazása szerint –néma, békés demonstrációval kívánnak tüntetni a kormányért és Európáért.
A tüntetők „szeretnék eloszlatni azt a tévképzetet, hogy a jelenlegi kormányt senki nem támogatja Magyarországon”. A budapesti Hősök teréről az Országházig vonulók felhívásuk szerint azt szeretnék bemutatni, hogy nem kívánnak mást, „csak békében, egyetértésben, a demokrácia keretei között, másokat tisztelve szabadon élni”. Mint korábban megírtuk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére erdélyiek is részt vesznek a Fidesz-kormánnyal szolidaritást vállaló demonstráción. Az EMNT – 50 lejes díj ellenében – autóbuszokkal szállítja a részvevőket Kolozsvárról, Nagyváradról és Sepsiszentgyörgyről.
„Politikamentes” MPP-tüntetések Székelyföldön
Hét székelyföldi városban szervez Orbán Viktor melletti szimpátiatüntetést szombaton a Magyar Polgári Párt. Felhívásukból kiderül: így kívánják kifejezni együttérzésüket a magyarországi megmozdulókkal. Mint fogalmaznak, „a Kárpát-medencében minden, magát magyarnak valló ember számára fontos a magyar nemzet függetlensége és fölemelkedése.” A szolidaritási akció valamennyi székelyföldi városban a budapesti Hősök terére tervezett megmozdulással azonos időpontban kezdődnek. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal tegnap engedélyezte a tüntetést. Az akció engedélyezését kérő dokumentumban 200 személy részvételét jelzi az MPP a 45 perces időtartamú eseményen. Az engedélyt „szimpátia-megmozdulás” megszervezésére kérték, de hogy kinek a javára, ki mellett, azt nem tartalmazza a beadvány. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke szerint Sepsiszentgyörgyön politikamentes tüntetést szeretnének, amelyen azonban felszólalnak az MPP, az Erdélyi Magyar Nemzeti és a Székely Nemzeti Tanács képviselői. A politikusok a magyarországi polgárokat is türelemre intették, mivel meglátásuk szerint egy év alatt nem lehet helyrehozni azt, amit más kormányok húsz év alatt elrontottak.
(Baloga-Tamás Erika, Kovács Zsolt)
Új Magyar Szó (Bukarest)

Mintegy kétszázan vettek részt Erdélyből a budapesti Békemeneten
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében közel kétszáz erdélyi magyar vett részt a budapesti Békemeneten – közölte vasárnap az EMNT sajtóirodája.
Az erdélyi résztvevők helységnévtáblákkal és mécsesekkel vonultak a Hősök terétől az Andrássy úton át a Kossuth térre.
A népes küldöttséget az érkezés pillanatától kezdve magyarországi felvonuló csoportok több alkalommal is hangosan, tapssal üdvözölték.
Az EMNT által szervezett autóbuszok Zaboláról, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról, Barótról, Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról, Székelyudvarhelyről, Marosvásárhelyről, Nagybányáról, Szatmárnémetiből, Kolozsvárról, Bethlenből, Zilahról és Nagyváradról is szállítottak résztvevőket.
MTI
Erdély.ma

Konszolidált szervezetet vehettem át elődeimtől”
Beszélgetés Sándor Krisztinával, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökével
Az elmúlt év végi EMNT választásokon a vezetői tisztségeket javarészt fiatalok vették át idősebb kollégáiktól. A fiatalság azonban nem jelent tapasztalatlanságot, hiszen az új garnitúra többnyire a Magyar Ifjúsági Tanácsban (MIT) töltött be fontos pozíciókat. Sándor Krisztina, aki Toró T. Tibortól vette át az elnöki tisztséget, nyolc esztendőn keresztül vezette a MIT-et. Ilyen vezetői tapasztalattal a háta mögött szinte érthető is, hogy miért rá esett a többség választása. A generációváltás az EMNT-ben zökkenőmentesen zajlott, ez derül ki az új ügyvezető elnökkel készített interjúnkból is.
– Nemzedékváltás történt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban, fiatalok kerültek a vezetés élére. Ön ezt előnyként vagy hátrányként éli meg?
– Az én szempontomból egyértelműen előnyt jelent. Örülök annak, hogy sok fiatal, aki eddig az ifjúsági civil szervezetekben dolgozott az elmúlt években, úgy érezte, itt az ideje, hogy átlépjen a „felnőtt” pályára, ezáltal az EMNT-ben tovább dolgozhatok olyan volt munkatársakkal, akikkel a Magyar Ifjúsági Tanácsban hosszabb-rövidebb ideig kollégák voltunk.
– Hogyan fogadták a fiatalítást az idősebb EMNT tagok, vezetők? Nem érezték azt, hogy félre lettek állítva?
– Egyetlenegy ilyen véleményt sem hallottam, inkább egyfajta várakozásnak élem meg az idősebbek részéről.
– Azt nyilatkozta, hogy egy konszolidált szervezetet vett át elődeitől. Mit jelent ez pontosabban?
– Gyakorlatilag azt jelenti, hogy van közel harminc irodánk, több mint húsz területi szervezetünk, ezek az elmúlt évben folyamatosan erősödtek, illetve kialakult egy jól meghatározott rendszerük, mind a humánerőforrás, mind az elvégzendő feladatok tekintetében. A legfontosabb feladat most nem az építkezés, hanem inkább az, hogy továbbra is erősítsük a területi szervezeteket, és minél több emberhez jusson el az EMNT közvetlen formában, ugyanakkor a most alakult pártot is tudjuk népszerűsíteni.
– Sikerült az EMNT-t egész Erdély területére kiterjeszteni, vagy vannak olyan helyek, ahol még fejlesztésre szorul a szervezet?
– Többet kell dolgozni a szórványban. A dél-erdélyi szórványmegyékben is vannak Demokrácia Központjaink, de a szervezetet azokon a vidékeken nem sikerül úgy megerősíteni, ahogyan azt szeretnénk. A Székelyföldön és a Partiumban a területi lefedettségünk jónak mondható, de a területi szervezeteken is sok múlik, mennyire folytatnak a társadalmat érintő vagy érdeklő tevékenységet.
– A leköszönt elnök, Toró. T. Tibor némi kritikával illette a szakbizottságok vezetőit. Egyetért az elmarasztalással?
– Azelőtt alelnökként működtem a szervezetben, így volt némi rálátásom a helyzetre; elmondhatom, valóban nem nagyon működtek a szakbizottságok. Ígéretesnek indult néhány bizottsági munka – a média, a kultúra, az oktatás terén – de az élet úgy hozta, hogy nem tudtunk igazán odafigyelni a szakbizottságok tevékenységére, nem volt aki gondoskodjon az összehívásukról, a szakmai munka folyamatossá tételéről. Terveink szerint a január végi választmányi ülésen újra áttekintjük, milyen szakbizottságaink vannak, melyiknek ki áll az élén. Valószínűleg újraszervezzük őket, és megpróbálunk a rendszeren belül keresni egy felelőst, aki felvigyázza működtetésüket.
– Megszületett a gazdasági érdekeltségű Mikó-terv, amelyet már közvitára bocsátottak, mellette most a Bodola Gyula-tervet is elindítják útjára. Ez utóbbi pontosabban mi jelent?
– Ifjúsági- és sportstratégiát foglal magában, elsősorban az erdélyi magyar sportra figyelne. Olyan terület ez, amelyet nem nagyon emelt ki egyik politikai szervezet sem, és nincs elképzelés arra, hogy azokat az erdélyi fiatalokat, gyerekeket, akik egy-egy sportágban jeleskednek, hogyan tudjuk közösségi szinten elismerni, miként támogassuk fejlődésüket, és hogyan integrálódhatnak a magyarországi sportéletbe, egyáltalán lehet-e ez cél.
– Célul tűzték ki többek között a civil szervezetek munkájának az összehangolását is.
– Amikor az EMNT területi szervezetei létrejöttek, több olyan ember is szerepet vállalt bennük, akik civil szervezetek munkatársai voltak, azokban tevékenykedtek, vagy tevékenykednek. Több helyen is úgy szervezték éves rendezvényeiket, hogy igyekeztek bevonni a településeiken hasonló jelleggel működő szervezetek. Az EMNT által szervezett Magyar Napok munkájába is sok civil szervezet kapcsolódott be Kolozsváron, Brassóban és máshol. Olyanokkal társultunk, akik az elmúlt években jelentős eredményeket értek el. Ebből is kiviláglik az, hogy az EMNT nem azért jött létre, hogy versenytársa legyen a civil szervezeteknek, inkább úgy kíván működni, hogy az adott település, régió civil szervezeteinek lehetőséget adjon arra, hogy együtt dolgozzanak többen, több területen. Ebben látok fantáziát, hiszen, mint aki a civil szférában is dolgozott, sokszor tapasztaltam, hogy gyakran párhuzamosan történnek a dolgok. Bizonyos területeken jobb egyesíteni az áramvonalakat, mert a párhuzamos munkának egy idő után nincs értelme.
– A Néppárt megalakulásának következtében vannak olyan feladatok, amelyek lekerültek a Nemzeti Tanács válláról? – Az EMNT célkitűzései nem változnak, de nyilván a politikai téren felvállalt feladatok átkerülnek a Néppárt udvarába. Ők vesznek részt a választásokon, de gyakorlatilag ugyanazokat a témákat vállalják fel, amit eddig a Nemzeti Tanács vitt a közvélemény elé. A Mikó Imre terv a Néppárt gazdasági programja is lesz, szakbizottságaink pedig olyan programokat készítenek elő, melyeket a Néppárt is hasznosítani tud. Nem mondhatom, hogy a feladatok lekerültek az EMNT válláról, csupán annak, amit eddig is végeztünk, egy része a Néppárt javára is válik.
– Nem fordulhat elő, hogy párhuzamosan végzik ugyanazt a munkát?
– Pontosan ezt szeretnénk elkerülni, ezért nem hoz létre a Néppárt különböző szakbizottságokat. A testületi ülésekre minden esetben hívjuk egymást, a Néppárt elnökségi ülésére például, egy-két elnökségi társammal hivatalos vagyok én is, ugyanígy az EMNT elnökségi ülésére meghívót kap a Néppárt megbízott elnöke, és az alelnökök is. Tőkés László személye egyébként garancia arra, hogy a két formáció tevékenysége nem válik szét, ő egyrészt az EMNT elnöke, másrészt a Néppárt védnöke. Gyakorlatilag kéz a kézben kell egymás mellett mennünk, azzal a megjegyzéssel, hogy mivel választási év van, és most kell a Néppártot mindenhol létrehozni, helyi szervezeteit megerősíteni, természetszerűleg az elkövetkező egy évben nagyobb hangsúlyt kap a Néppárt, akár a sajtó, akár a nyilvánosság felé. Ezt természetesnek tartom, hiszen egy erős Néppárt jó az EMNT-nek is, és ez fordítva is igaz.
– Az idei választásokba milyen módon kapcsolódik be az EMNT?
– Irodahálózata, infrastruktúrája egyelőre a Tanácsnak van, ez a tény az elkövetkező időben segíti a Néppárt helyi szervezeteinek megalakulását, és azok megerősítését. Azt is el kell fogadnunk, hogy az EMNT-ben sok olyan vezető van, aki helyi, illetve területi szinten nem kíván politizálni, nem akar párttag lenni. Olyanok is vannak a tanácsban, akik párttagok lesznek, viszont nem szeretnének a választásokon szerepelni. Az EMNT előnye, hogy van kiépített rendszerünk, és azt se feledjük, hogy a Tanács döntötte el, hogy legyen Néppárt, ezért teljesen természetes, hogy irodailag és humán-erőforrás szintjén segítsük az elkövetkező évben a pártot.
– Igaz, hogy az EMNT döntését követően alakult meg a Néppárt, ugyanakkor a Tanács pártokon felüli szervezetként jött létre. A lehetőségek szintjén továbbra is vállalják az együttműködést az RMDSZ-szel és egyéb formációkkal?
– Véleményem szerint be kell látnunk: az elképzelés, amely mentén 2003-ban létrejött az EMNT, mint egy erdélyi magyar parlament – hiszen ez volt az eredeti cél –, nem működött, hiszen az RMDSZ a kezdetektől fogva kijelentette, hogy ebben nem kíván részt venni. A 2008-as újraszervezésre is azért volt szükség, hogy magunk is leszámoljunk azzal az illúzióval, amiért az EMNT-t annak idején létrehoztuk. Természetesen évekig hittünk az eredeti elképzelésben, de nem volt partner, akivel ezt kellőképpen működtetni tudtuk volna. A 2008-as újjáalakulást követően ugyanazokat a célokat fogalmaztuk meg, de kezdett megérni a gondolat, hogy olyan pártot kell létrehozni, amelyik felvállalja és továbbviszi ezeket a célokat. Ennek ellenére, mivel az EMNT nem párt, fontosnak tartom, hogy nyitott maradjon a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, vagy az RMDSZ irányába is. Mivel az idén lesznek a választások, valószínűleg nem lesz túl sok közös felület, bár ami az egymillió aláírásos EU-s tervet illeti, nagyon jó közös téma lehetne. De éppen azért, mert választási év van, a Néppárt fog megméretkezni az említett politikai pártokkal.
– Melyek a visszajelzések a Demokrácia Központok által lebonyolított újrahonosítással kapcsolatban? Ugyanolyan méretű érdeklődés, mint tavalyi?
– Az év elején azt mondtam: ha ugyanazokat a számadatokat meg tudjuk ismételni, mint amelyekkel a tavalyi esztendőt zártuk, az megfelelő folytatás lesz. Úgy tűnik, hogy az érdeklődés nem lankad, sőt, az év elején többen jártak például a kolozsvári irodánkban, mint 2011 második felében általában. Az újrahonosítás továbbra is fontos tevékenységi területünk marad, nem utolsó sorban egy olyan lehetőség ez, amivel az EMNT minél több emberhez közvetlen formában is eljuthat, ami nagyon fontos számunkra.
– Milyen az EMNT kapcsolata a történelmi egyházakkal, hiszen az egyik új régióelnök például unitárius lelkész?
– Az elmúlt években a korábbi vezetőség jó kapcsolatokat ápolt a történelmi egyházak vezetőivel. Természetesen ez a kapcsolat esetszerű volt, nem folyamatos egyeztetésre kell gondolni, de ezt a jó viszonyt továbbra is megpróbáljuk fenntartani, ha lehet, erősíteni. Az egyházak szerepe jelentős Erdélyben, és ezt érdemes figyelembe venni.
– Hamarosan választmányi illetve elnökségi ülésre kerül sor az EMNT-ben.
– Január 27-én lesz az elnökségi, 28-án pedig a választmányi ülés Kolozsváron. Ami újdonság: ezúttal első alkalommal választották meg úgy az elnökséget, hogy az elnökségi tagok egy-egy területért felelnek. A szakbizottságokat az adott területen megválasztott alelnökök fogják koordinálni, ugyanakkor a régióelnökségi rendszert jónak értékeltük, ezért ez változatlan maradt.
Nánó Csaba
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Erdélyi gazdasági stratégiát tervez az RMDSZ
– Erdély 2020 néven erdélyi gazdasági fejlesztési stratégiát dolgoz ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
A Krónika című erdélyi napilap hétfői száma szerint “gazdaságstratégia készítési” verseny alakult ki az RMDSZ és a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között, hiszen tavaly az EMNT hasonló céllal állította össze a Mikó Imre-tervet, amely a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai támogatásával az Új Széchenyi-terv mintájára készül el.
Az RMDSZ a 2014 és 2020 közötti időszakot lefedő stratégiát tervez, amelyet beépítenek a román országos fejlesztési tervbe.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint már elkezdték az egyeztetést a szakemberekkel. Az év második felében konkrét cselekvési tervet mutatnak be, addig folyamatosan elemzik a konzultáció során beérkező adatokat.
Az Erdély 2020 összeállítását Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő irányítja, aki emlékeztetett, hogy az Európai Unió illetékesei már elkezdték a 2014-2020 közötti időszak költségvetési tervezetének megalkotását, és készül az új közös agrárpolitika is. Ezek a változások késztették az RMDSZ-t arra, hogy megfogalmazza prioritásait az erdélyi magyarokkal kapcsolatban – mondta Winkler.
A Krónika szerint az RMDSZ a saját tervezete bemutatásával beszállt abba a “gazdasági” versenybe, amelyet az EMNT kezdett tavaly, amikor kidolgozta az Erdély és a Partium gazdasági fejlesztésére vonatkozó Mikó Imre-tervet.
Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának alelnöke örvendetesnek tartja, hogy az RMDSZ saját programot dolgozott ki, de szükségesnek tartja a konszenzus kialakítását. Leszögezte: nyitottak bármilyen típusú konzultációra az RMDSZ-szel, hiszen a szövetség képviselői eddig is meghívást kaptak a Mikó Imre-tervvel kapcsolatos valamennyi megbeszélésre, a legtöbb esetben azonban nem vettek részt a találkozókon – mondta Mátis.
Hozzátette: két párhuzamos fejlesztési terv kedvezőtlenül hatna az erdélyi magyarságra, ezért ezeket egységesíteni kell.
A Mikó Imre-terv ötlete Tőkés Lászlótól, az EMNT elnökétől származik, aki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel folytatott tárgyalásai során vetette fel az Új Széchenyi-terv határon túlra való kiterjesztését – olvasható a Krónikában.
MTI

Tőkéssel vitázik Izsák Balázs
Elfogadhatatlannak tartja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), hogy Tőkés László különutasnak nevezte a szervezetnek az autonómia tárgyában szorgalmazott európai állampolgári kezdeményezését.
Mint arról beszámoltunk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a hétvégén a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) azonnali összehívását kezdeményezte, mivel szerinte elérkezett az idő arra, hogy új lendületet adjanak az autonómiaküzdelmeknek az európai állampolgári kezdeményezés révén.
Tőkés örvendetesnek tartja, hogy az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési joga európai szintű rendezésének kérdése valamilyen formában valamennyi Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezet programjában szerepel, hozzátette azonban: a különutas kezdeményezések kölcsönösen gyengíthetik vagy éppenséggel kiolthatják egymást. „Legyen szó akár az SZNT-ről, akár az RMDSZ-ről, senki sem engedheti meg magának, hogy mégoly kiválónak ígérkező önös elképzeléseivel és terveivel is közös nemzeti céljaink eredményességét veszélyeztesse vagy sikerét kockáztassa” – állapította meg az EP-képviselő.
Erre reagálva Izsák Balázs tegnap leszögezte, „a székely nép autonómiatörekvésének közképviseleteként, önálló testületként az SZNT nem fogadhat el alárendeltséget sem egyének, sem testületek részéről.
„Elfogadhatatlan, hogy Tőkés László különutasnak nevezi az SZNT-t, holott az út, amelyen közel egy évtizede jár a székelyek közképviselete, nem külön út, hanem a helyes út! Ezen túlmenően érthetetlen is a minősítés, hiszen nem jelölt ki a  Székelyföld számára más célt, más utat senki, amelytől el lehetne térni, mi több, a magyar szervezetek között teljes az egyetértés arra vonatkozóan, hogy a Székelyföldet megilleti az autonómia” – szerepel a testület elnökének közleményében, amely emlékeztet arra, hogy az SZNT már 2007-ben eldöntötte, élni kíván a Székelyföld javára, a területi autonómia előmozdítása céljából az uniós polgári kezdeményezés lehetőségével.
Izsák hangsúlyozza: szervezete szövetségeseket és partnereket keres, és kész az együttműködésre mindenkivel, „beleértve Tőkés László pártját is”, ám ennek előfeltétele az érdemi javaslat, a tartalmi kérdésekkel foglalkozó műhelymunka.
Krónika (Kolozsvár)

Tamás Sándor tanácselnök: szükség van a magyar pártok összefogására 
Aki pártot épít, az konfrontációra készül, véli Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, aki szerint szükség van a magyar pártok összefogására az idei parlamenti választásokon.
- Korodi Attila, RMDSZ-es parlamenti képviselő, a külügyi bizottság elnöke a Közbeszédben úgy fogalmazott, hogy Magyarország rossz nemzetközi megítélése kihatással van az erdélyi magyarságra és különösen az autonómia-törekvésekre, hiszen nehéz előre vinni és az erdélyi magyar érdekeket érvényesíteni, ennyire negatív nemzetközi visszhang mellet. Lát ön erre utaló közvetlen jeleket?
– Azt hiszem, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja ennek a Magyarország körüli nemzetközi megítélésnek, mert sok más ország – Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország – sokkal rosszabb, nehezebb helyzetben van, mint Magyarország és mégsincs ekkora hisztéria Európa-szerte körülöttük. Én azt hiszem, hogy nem a melegek házasságát, a melegek jogait kellene pártolja az Európai Unió néhány országa, hanem inkább azt kéne megnézzék, hogy Felvidéken mi történik a magyar nemzetiségűekkel, akik felvették a magyar állampolgárságot, vagy mi történik Romániában, Erdélyben, mondjuk a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körül, holott jogszabályok is garantálják a kisebbségi, emberi jogokat. Ha kisebbségi jogokról beszélünk, akkor az Unió nagy országai inkább ezt kellene megvizsgálják elsősorban.
– Tőkés Lászlóék tettek egy olyan javaslatot, hogy a romániai választási rendszerben a kisebbségek számára töröljék el az 5 százalékos parlamenti küszöböt és egyfajta etnikai arányosság elvét vezessék be. Ezt az RMDSZ elutasítja. Korodi Attila például alkotmányos aggályokat megfogalmazott ennek kapcsán. Mit gondol erről?
– Az etnikai arányosság kérdése egy fontos kérdés, az RMDSZ ezt rég, hogy mondja és néhány esetben sikerült is elérnünk eredményeket, de azt semmiképpen nem nyílt levéllel, hanem politikai tárgyalások során. Etnikai arányosság sok esetben szükséges a kisebbségben élő magyar közösségek számára, akár választási rendszerről beszélünk, akár kinevezett tisztségekről. Egyáltalán az etnikai arányosság, mint elv és törvénybe iktatása kétségtelen, hogy hasznos lehetne más dimenzióban, más megfogalmazásban, számukra is. Egy jó példát mondok: Dél-Tirolban, ahol etnikai arányosságról szóló törvény szabályozza azt, hogy köztisztséget – beleértve nem csak tanári állást, hanem egy óvodai takarítónői állást is – kik tudnak és milyen arányban elfoglalni. Ilyen szempontból az etnikai arányosság, mint téma, egy hálás téma. Talán szerencsésebb lett volna előre egyeztetni a magyar politikai aktorok között.
– Lát egyébként arra esélyt, hogy a magyar pártok össze tudnak fogni? Hiszen, ha mondjuk ez megtörténne, nyilván a magyarok parlamenti képviselete igazodna és jobban igazodna a lélekszámukhoz.
– Nézze, az elmúlt időszakban sok esetben konfrontáció volt, akár magyar politikai szereplők között és én azt hiszem, hogy az együttműködés fontosabb, és a mostani időszakra jobban érvényes egy együttműködés, mint a versengés. Az kétségtelen, hogy aki pártot épít, az konfrontációra készül. Mindezzel együtt én alkatilag is megegyezés-párti, együttműködés-párti ember vagyok.
– Ez meg is fog valósulni? Tehát azt gondolja, hogy úgy mennek neki a választásoknak, hogy – akár országos, akár helyhatósági szinten – összefognak a magyar pártok?
– Sok helyen igen. Jó példát mondok.: Marosvásárhelyen az RMDSZ és az EMNT sikerült közös nevezőre jusson polgármesterjelölt, Vass Levente doktor úr személyében. Ez rendkívül fontos lépés.
– De helyhatósági szint és nem országos.
– Az valószínűleg egy kicsit később fog következni, különösen, hogy nemrég döntött úgy a parlament, hogy ez a két választás egyben lesz.
– Románia is nehéz gazdasági helyzetben van, IMF köldökzsinóron. Ez konkrétan az ön megyéjében beruházásban, gazdasági helyzetben mennyire jelent negatívumokat, vagy hoz negatívumokat 2012-ben?
– Nézze, ezt jó előre láttuk, éreztük, sikerült ellensúlyozni Európai Uniós programokban való részvétellel, hiszen elvégeztük otthon a házi feladatot jó ötletek mellé, elkészítettük a kivitelezési terveket is, pályázatokat nyertünk. Tehát én azt mondom, hogy a gazdasági válság ellenére is, hogyha jól forgatjuk az eszünket és projekteket tudunk érvényesíteni, akkor lehet vinni a közberuházásokat jó ütemben előre.
Duna Tv
Erdély.ma

Marosvásárhelyi magyar koalíciót sürget Tőkés László
A romániai magyar politikai szervezetek koalíciós szerződését sürgette Tőkés László annak érdekében, hogy közös magyar polgármester-jelöltet indítsanak Marosvásárhelyen az idei önkormányzati választásokon.
„Partnerséget és koalíciós szerződést kérünk” – jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Kolozsváron, az EMNT választmányi ülése szünetében tartott rögtönzött sajtótájékoztatón. „Az elkövetkező héten meg kell kötni a marosvásárhelyi koalíciós szerződést, nem lehet azt már tovább halogatni” – hangsúlyozta a volt püspök. Utalt arra, hogy a román alkotmánybíróság az elmúlt napokban alkotmányellenessé nyilvánította a kormányrendeletet, amely értelmében őszre halasztották volna és a parlamenti választásokkal egy időben tartották volna a romániai önkormányzati választásokat, így ezek megszervezése a nyári hónapokban esedékes. Tőkés úgy vélte, a marosvásárhelyi magyar koalíció például szolgálhatna ahhoz, hogy más településeken is összefogjanak a magyar szervezetek.
Tőkés értékelése szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) felelős azért, hogy elakadt a párbeszéd a magyar szervezetek között. Az RMDSZ ugyanis nem volt hajlandó partnerként elfogadni a rajta kívül szerveződő entitásokat. Kijelentette, a választási összefogás mellett a romániai magyar közösséget megillető román költségvetési támogatás elosztásáról is tárgyalni kell. „Fonák dolog, hogy például a magyar tannyelvű Partiumi Keresztény Egyetem nem kap támogatást a román költségvetésből, a magyarságnak szánt mintegy 3,5 millió eurós támogatás pedig az egyik magyar párt számlájára fut be. Azt kérjük, hogy a magyar társadalom minden szegmense részesüljön a támogatásból; ne sajátítsa azt ki az RMDSZ” – hangsúlyozta Tőkés László.
Az elmúlt év tevékenységét értékelve az EMNT elnöke fontos fejleménynek tartotta, hogy az EMNT kezdeményezésére megalakult az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). „Az EMNT a totális pártegység helyett a plurális nemzeti egység építésébe fogott” – értékelte. Hozzátette, már az RMDSZ megalakulásakor probléma volt, hogy összekeveredett a nemzeti közösségépítés és a politikai pártérdek. Meglátása szerint kár származott abból, hogy a közösség szolgálatát korlátozta a politikai érdek. Példaértékűnek tartotta azt, ahogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt viszonylatában elválik egymástól a politika és a nemzetépítő szolgálat.
A sajtótájékoztatón Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta, folyamatban van az EMNT struktúrájának az újraszervezése. Pénteken tartotta első ülését a tanács decemberben megválasztott elnöksége, a választmányi ülésen pedig a szakbizottságok megalakítása az egyik kiemelt téma.
MTI
Erdély.ma

Feltámasztani az erdélyi magyar párbeszédet!
Kolozsváron az unitárius egyház tanácstermében tartotta meg pénteken első ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) új országos elnöksége, szombaton pedig az új választmány gyűlésezett.
A tanácskozást követően Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke a sajtónak elmondta, hogy szervezési, ügyrendi kérdéseket tárgyaltak meg. A tevékenységük a következő szakbizottságok keretében szerveződik és zajlik majd: nemzetpolitikai, egyházi, szociális- és népegészségügyi, sport és ifjúsági, gazdasági, kulturális, környezetvédelmi, oktatási és média.
A választmány tagjai: az országos elnökség, a területi elnökök, a szakbizottsági elnökök, valamint egy-egy roma, illetve csángó kérdésekkel megbízott tisztségviselő.
Tőkés László elnök helyzetértékelő beszédét idézte, amelyben, többek között, nagy eredményként értékelte a demokrácia központok beindítását, és azt, hogy az EMNT a plurális nemzeti egység építésébe kezdett. Véleménye szerint az RMDSZ a nemzeti közszolgálat és a politikum összefonásával korlátozta az autonóm törekvés kibontakozását. Ezért fontos, hogy az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kiegészíti egymást. Tőkés László kudarcként értékelte, hogy tavaly nem sikerült folytatni az elkezdett erdélyi magyar párbeszédet, amelynek feltámasztására szólította fel az összes politikai szereplőt.
Az EMNT elnöke példaértékű országos ügynek tekinti a marosvásárhelyi helyhatósági választást, ezért szorgalmazza, hogy a közös magyar jelölt indítása érdekében a felek egy héten belül kössenek koalíciós megállapodást. „Nincs helye az önállóskodásnak” – mondta Tőkés, hozzáfűzve: a gondolatot különben a magyar kormány is támogatja. Ezt kell tudatosítani mindenkiben, legközelebb, például február 3-án, Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Autonóm Tanács ülésén – szögezte le Tőkés
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés folytatná az egyházi átvilágítást
Az erdélyi magyar történelmi egyházak átvilágításának folytatását, valamint a határon túli magyar gazdasági elszámoltatást szorgalmazza Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő – olvasható az EP-képviselő sajtóirodájának közleményében.
Az EMNT elnöke kedden Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján sajnálatosnak nevezte, hogy 22 évvel a rendszerváltás után még mindig lassan halad az egyházi átvilágítás, illetve a posztkommunista időszakban elkövetett anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata.
Mint mondta, nehezíti a pénzügyi számonkérést, hogy újabb és újabb korrupciós eset merül fel, majd hozzátette, hogy ezek kivizsgálásában a 2010-ben megválasztott magyar nemzeti kormány hatóságainak is szerepet kell vállalniuk.
Szerinte az elszámoltatás szükségességét példázza az a „korrupciós” eset, amelyben – mint mondta – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének vezetői érintettek. Tőkés „nem hivatalos, de egészen bizonyos értesülése” szerint az RMDSZ Bihar megyei szervezete „Forró Tamás kétes hírű üzletember” közvetítésével 250 ezer euróért – mintegy 75 millió forintért – kínálta eladásra a Nagyváradon felépített Ady-központot.
Ezt az épületet a Mecénás Alapítvány építette abból a pénzből, amit az első Orbán-kormány eredetileg az akkor még Tőkés által irányított Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek ítélt meg, de a Medgyessy-kormány a támogatást hivatalba lépése után az alapítványnak ítélte.
Tőkés szerint az alapítvány 320 millió forintot kapott, és a lényegesen alacsonyabb eladási ár „okkal ébreszt gyanút” a pályázati pénz felhasználása iránt. Megállapította, hogy a magyarországi pénzekkel visszaélők elszámoltatásának ügye nem halad előre.
Tőkés ismét szorgalmazta az RMDSZ pénzügyi monopóliumának megtörését, hogy ne csak ők rendelkezzenek a romániai magyarságnak biztosított román állami támogatás felett.
MTI

Erdély.ma

Marosvásárhely: nem akar magyar koalíciót az RMDSZ
Nem ír alá koalíciós megállapodást és nem fogadja el az előválasztások lehetőségét az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete a polgármesterjelölt ügyében. Benedek István elnök lapunknak elmondta: Vass Levente személyében már megvan a jelölt, akit az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei és helyi szervezete egyezmény nélkül is támogat, már csak a Magyar Polgári Párt (MPP) csatlakozását várják.
Mint ismeretes, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a hétvégén Kolozsváron elmondta, Marosvásárhely esetében „partnerséget és koalíciós szerződést” kérnek, melynek létrejöttét nem lehet többé halogatni, még a héten meg kell állapodni. Tőkés megítélésében a szerződés megkötése más településeken is az összefogás létrejöttét szolgálná. A szervezet elnöke lényegében megismételte azt, amit az elmúlt év vége felé már egyszer szorgalmazott: az írásban való megállapodás megkötését. Ragaszkodik az írásbeli szerződéshez Kali István, az EMNP marosvásárhelyi alelnöke is.
„Nem attól tartunk, hogy a másik fél nem tartaná be az ígéretét, hanem azt mondjuk, hogy akkor van koalíció, ha létezik egy papírra vetett szerződés. Addig csak megegyezésről beszélhetünk” – vélekedett Kali. „Nem tudom, milyen szerződést akar aláíratni az EMNT vagy az EMNP, hisz mi már hónapokkal ezelőtt megegyeztünk. Van egy közös jelöltünk, akit egyelőre a két magyar párt, de remélhetőleg nemsokára a harmadik, az MPP is támogatni fog” – nyilatkozta lapunknak Benedek István.
Az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke szerint a helyi EMNP „névtelen gyermekei fölöslegesen és károsan kavarják a dolgokat”. „Én eddig azt hittem, hogy mindenki számára a dolgok a lehető legtisztábbak, és az adott szó többet ér bármilyen aláírásnál” – tette hozzá a politikus. Ebből kifolyólag az RMDSZ nem hajlandó elfogadni az MPP javaslatát sem, miszerint előválasztásokon kellene dönteni a polgármesterjelölt személyéről. „Én nem zárkózom el a gondolattól, de az RMDSZ-en belül hosszas viták után elvetették az ötletet” – mondta Benedek István.
Marosvásárhelyen 2000-ben szerveztek először és utoljára előválasztásokat. Az akkori RMDSZ-elnök, Kincses Előd ma is azt állítja, hogy a legdemokratikusabb módszer volt a polgármester- és a tanácsosjelöltek megnevezésére. „Félreértés ne essék, én nem vagyok Vass Levente ellen, aki 2000-ben az egyik alelnököm volt, azonban akkor tudnám támogatni, ha megmérettetne, és meg is nyerné az előválasztást. Nem értem, az RMDSZ miért fél annyira az előválasztásoktól, miért olyannyira magabiztos abban, hogy Vass Levente a legmegfelelőbb jelölt” – tette fel a költői kérdést a szövetség egykori Maros megyei elnöke. Kincses szerint az előválasztásokon diadalmaskodó Vass megerősödve szállhatna harcba a szinte teljes román lakosság által támogatott Dorin Floreával.
Hozzáfűzte: az Amerikai Egyesült Államokban vagy Franciaországban sem hiába vezették be az előválasztási rendszert. A megmérettetést szorgalmazza az MPP is. László György megyei elnök ezt tartja a legdemokratikusabb és egyben a legeredményesebb jelöltállítási módszernek. A koalíciót illetően a lapunk által megkeresett polgári politikus üdvözlendőnek tartja Tőkés László felhívását. „Mi már a kezdet kezdetén közös, független jelöltben gondolkodtunk. De emlékeztetni szeretném a püspök urat, hogy annak idején, amikor Bölöni Lászlót kértük fel, az EMNT-s fiúk nem voltak hajlandók aláírni a levelet. Ők inkább vakon belementek mindabba, amit az RMDSZ megszabott” – fejtette ki László György.
Akárcsak RMDSZ-es kollégája, az EMNP marosvásárhelyi alelnöke, Kali István sem akar hallani az előválasztásokról. Szerinte erre már nincs sem idő, sem szükség. „Mikor, ki, hogyan szervezze meg? És egyáltalán miért? Ha két szervezetnek van egy közös jelöltje, akkor a harmadiknak fel kellene sorakoznia mögéje” – nyilatkozta a Krónikának Kali István.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

A chartaper áthelyezését kéri Kincses Előd
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) chartájának módosításáért indított per áthelyezését kérte dr. Kincses Előd ügyvéd, aki a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) jogi képviseletét látja el. Az ügyvéd a marosvásárhelyi polgármester-választásról kijelentette: előválasztással kellene kiválasztani a magyarság szempontjából legesélyesebb jelöltet, akinek pártsemlegesnek kellene lennie.
Kincses Előd tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Legfelsőbb Bíróságon és Semmítőszéken kérni fogja a MOGYE chartájának módosításáért kezdeményezett per áthelyezését a Maros Megyei Törvényszékről más megyébe. Az ügyvéd szerint elfogadhatatlan, hogy fél évnek kelljen eltelnie ahhoz, hogy a 2011. november 21-i tárgyalást újabb kövesse. Beadványára válaszolva a bíróság a bírák túlterheltségére hivatkozott, annak ellenére, hogy Kincses szerint a törvényes rendelkezések betartatása a tét, ami sürgősségi eljárást indokol, hiszen a MOGYE egyetemi charta hiányában működik. Arra hivatkozva kérte a per áthelyezését, hogy a Maros Megyei Törvényszéken a helyi érdekek és befolyások miatt nem biztosított a bírák pártatlansága ebben az ügyben. Kincses bírálta az RMDSZ-t, amiért nem lépett be a perbe a RMOGYKE oldalán, ahogyan tette azt az EMNT Tőkés László, az EMNP Toró T. Tibor és az MPP Szász Jenő beleegyezésével. “Az RMDSZ, annak ellenére, hogy felkérték erre a lépésre, nem adott választ. Úgy látszik, Kelemen Hunor elnök Markó Béla mintájára cselekszik, akit szintén felkértek, hogy oktatásért felelős miniszterelnöki minőségében lépjen be a perbe a RMOGYKE mellett, ám az RMDSZ nem válaszolt a felkérésekre.”
Kincses arról is beszámolt, hogy a Bihar Megyei Törvényszék helyt adott Tőkés László fellebbezésének abban a perben, amelyet a Ghimpele de Bihor újságban megjelent cikk miatt indítottak a Florin Budea újságíró és az Intact Media Group Kft., majd később az Alpa New Media Kft. ellen. A szóban forgó lapban Tőkés, a szekuritáté alkalmazottja címmel jelent meg írás, ezt támadta meg a váradi bíróságon a püspök, a bíróság pedig elutasította keresetét. Jogi képviseletében Kincses Előd a törvényszéken fellebbezett, erkölcsi kártérítésként 70.000 lejt kérve. A törvényszék helyt adott a fellebbezésnek, Kincses szerint azonban még nem tudják, mekkora összeget hagytak jóvá kártérítésként.
Független polgármesterjelöltet!
”Nagyon fontos, hogy Marosvásárhelyen azt a polgármester-jelöltet, akinek esélye van legyőzni Dorin Floreát a helyhatósági választásokon, előválasztással jelöljék ki” – nyilatkozta a sajtótájékoztatón Kincses Előd, aki ezúton nyilvános felkéréssel fordult az eddigi három lehetséges jelölthöz – Smaranda Enachehoz, dr. Vass Leventéhez és dr. Benedek Imré-hez –, arra szólítva fel őket, hogy ismertessék álláspontjukat: hajlandók-e megméretkezni előválasztáson, tiszteletben tartanák-e annak eredményét és támogatnák-e azt, aki a legtöbb szavazatot kapja. Kincses szerint az előválasztást az RMDSZ-nek, az MPP-nek és az EMNP-nek együtt kellene megszerveznie. “Ha az RMDSZ elutasítja az előválasztást, akkor beigazolódni látszik a PD-L–RMDSZ közötti egyezség gyanúja, amint az a román sajtóban felvetődött. Ennek lényege, hogy Lokodi Edit megyei tanácselnökségének megtartása fejében Dorin Florea a polgármesteri székét tarthatná meg” – jelentette ki Kincses. A Népújság kérdésére, hogy hogyan képzeli el az előválasztást, elmondta, parókiákon, pártszékhelyeken lehetne lebonyolítani, ahol minden politikai erő képviselve lenne, a Pro Európa Liga pedig megfigyelői státust kaphatna. “Nem értem, az RMDSZ miért ellenzi makacsul az előválasztást, vagy miért fél a megmérettetéstől, hiszen, mint állítja, megtalálta a legjobb jelöltet. Nem vagyok Vass Levente ellensége, de úgy vélem, nem tudna elegendő szavazatot szerezni a polgármesterséghez. Egyrészt, mert nem eléggé ismert, másrészt meg bizonyos körökben túl jól ismerik. Ha Vass Levente kerül ki győztesen az előválasztásokon, támogatom. A három jelölt mellett mások is megmérettethetnék magukat, a lista még nyitott” – mondta Kincses Előd, aki szerint Marosvásárhely magyar polgármesterjelöltjének pártsemlegesnek kellene lennie, koalíciót pedig csak a polgármester személyének támogatására kellene kötniük a magyar politikai alakulatoknak, a tanácsosi lista összeállítása kapcsán túl nagyok az érdekellentétek.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Tőkés elszámoltatna
A titkosszolgálati átvilágítás és a gazdasági elszámoltatás témája került ismételten napirendre Tőkés László EP-képviselő, EMNT-elnök tegnapi sajtótájékoztatóján.
Tőkés László szerint sajnálatos az, hogy huszonkét évvel a Ceauşescu-diktatúra bukása után még mindig lassan halad az egyházi átvilágítás, illetve a posztkommunista időszakban elkövetett anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata. Tőkés szerint feltűnő, hogy a román politikai élet magyar – RMDSZ-es – képviselői mintha teljes mentességet élveznének a korrupció tekintetében. Az EMNT tárgyalásokat kezdeményez annak reményében, hogy a magyar nemzeti közösség részére évente kiutalt támogatásokat méltányosan osszák el. Meg kell törni az RMDSZ pénzügyi monopóliumát, és kettős elszámoltatást kell szorgalmazni – hangsúlyozta.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés: a Bihar megyei „RMDSZ-négyesfogat” eladná a nagyváradi Ady-központot
Eladásra kínálta a nagyváradi Ady-központot a Bihar megyei RMDSZ vezetése – állította kedden nem hivatalos forrásokra hivatkozva Tőkés László. Az EP-képviselő nagyváradi sajtótájékoztatóján azt mondta: „a Bihar megyei RMDSZ négyesfogata” – Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália, Szabó Ödön – egy Forró Tamás nevű „kétes hírű üzletember” közvetítésével vált volna meg az Ady-központtól 75 millió forintért. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke hazugságnak nevezte Tőkés László értesüléseit.
A korábban Tőkés László vezette Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) által kidolgozott Ady-projektre 2002-ben 320 millió forintos támogatást ítélt meg a magyar kormány. Az összeget az időközben hatalomra jutott balliberális kormány megvonta, és a Kiss Sándor, az RMDSZ akkori választmányi elnöke által létrehozott Mecénás Alapítványnak ítélte oda. „A két összeg közötti szembeötlő különbözet okkal ébreszt gyanút a pályázati pénz felhasználása iránt” – hívta fel a figyelmet Tőkés László. Hangsúlyozta: az eset rávilágít arra, hogy a bihari RMDSZ miként „csatornázza el” a magyar közpénzek egy részét.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is: feltűnő, hogy a román politikai élet magyar képviselői mintha teljes mentességet élveznének a korrupció tekintetében. Az erre irányuló kezdeményezés ellenére a magyarországi pénzekkel visszaélők elszámoltatása sem halad előre.
Az EMNT országos vezető testületeinek, az elmúlt hétvégén lezajlott gyűléseivel kapcsolatosan Tőkés László elmondta: döntés született arról, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek annak reményében, hogy a magyar nemzeti közösség részére évente kiutalt támogatásokat méltányosan osszák el. „Az RMDSZ a tavaly 3,5 millió eurónak megfelelő összeget kapott adólejeinkből, idén pedig még ennél is többet, amelynek kétharmadát valószínűsíthetően saját célokra költik el” – hangzott el. Tőkés hangsúlyozta: „meg kell törni az RMDSZ pénzügyi monopóliumát, és kettős elszámoltatást kell szorgalmazni”.
Az EP-képviselő Tőkés László sajnálatosnak tartja, hogy lassan halad az anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata. Mint mondta: nehezíti a pénzügyi számonkérést, hogy újabb és újabb korrupciós esetek merülnek fel, ezek kivizsgálásában a magyar kormány hatóságainak is szerepet kell vállalniuk.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke hazugságnak nevezte Tőkés László értesüléseit. „Nem az első és nem az utolsó Tőkés László-tévedés ebben az életben az, amit elmondott. Nem is az első hazugság. Életemben nem hallottam arról az emberről, akinek a nevét említette a sajtótájékoztatón” – jelentette ki. Szerinte Tőkés nyilatkozatai mindössze azt jelzik, hogy a választási kampányra készül. Hozzátette azonban: Tőkés tisztességtelenül jár el. „Mielőtt az ember háborúba indul vagy kampányba kezd, azzal kezdi, hogy imádkozik. Azt ajánlanám, hogy először is olvassa el a Tízparancsolatot, ahol tételesen le van írva, hogy Ne hazudj” – fogalmazott az ügyvezető elnök.
Szabó azt is hangsúlyozta: Tőkés nemrég ugyanannak az RMDSZ-nek küldött együttműködési megállapodásra való felhívást és azzal kíván közös listát állítani a közelgő választásokon amelyet most bírál.
Nagy Orsolya, Lázár Lehel
Krónika (Kolozsvár)

Fokozottabb átvilágítást, elszámoltatást sürget Tőkés
A titkosszolgálati átvilágítás és a gazdasági elszámoltatás témája került ismételten napirendre Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen meghívottként részt vett Antal János, az EP-képviselő egyházügyi tanácsosa is – közölte a politikus sajtóirodája.
Tőkés László szerint sajnálatos, hogy huszonkét évvel a Ceauşescu-diktatúra bukása után még mindig lassan halad az egyházi átvilágítás, és a posztkommunista időszakban elkövetett anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata. Hozzátette: ebben a 2010-ben megválasztott magyar nemzeti kormány hatóságainak is szerepet kell vállalniuk.
Az elszámoltatás szükségességét példázza az a korrupciós eset, amit Tőkés László ismertetett a sajtótájékoztatón, és amelyben szerinte az RMDSZ Bihar megyei szervezetéből Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália és Szabó Ödön érintettek. Az EP-képviselő nem hivatalos, de bizonyosnak nevezett értesülései szerint az RMDSZ bihari szervezete 250 ezer euróért kínálta eladásra a Nagyváradon felépített, Körös-parti Ady-központot. A Széchenyi-pályázaton „elorozott” összeg viszont 320 millió forint. A különbözet okkal ébreszt gyanút a pályázati pénz felhasználása iránt – hívta fel a figyelmet Tőkés László. A sajtótájékoztatón elhangzott: feltűnő, hogy a román politikai élet magyar – RMDSZ-es – képviselői mintha teljes mentességet élveznének a korrupció tekintetében, és a magyarországi pénzekkel visszaélők elszámoltatása sem halad előre.
Tőkés László beszámolt arról is, hogy az EMNT országos vezető testületeiben döntés született arról, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek annak reményében, hogy a magyar nemzeti közösség részére évente kiutalt támogatásokat méltányosan osszák el.
Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa, EP-képviselői tanácsadó, az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság vezető tagja arról számolt be, hogy a kutatóbizottság tagjai az elmúlt héten újabb dokumentumokat vettek át a bukaresti székhelyű Szekuritáté Irattárait Tanulmányozó Országos Tanácstól (CNSAS). Kifejtette: az egyházkerület katalizátorként működött a romániai magyar klérus titkosszolgálati átvilágítását illetően. Az evangélikus és az unitárius egyházzal együtt szakmai egyeztető fórumot alakítottak ki, katolikus vagy ortodox oldalon azonban az egyházi vezetés elzárkózott az átvilágítástól.
1998 óta több mint 150 iratcsomót kértek ki, ebből 70-et kapott kézhez az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság és 50 esetben született döntés. Hat esetben bizonyosodott be, hogy valamely lelkipásztor együttműködött a román titkosszolgálattal – közölte újságírói kérdésre válaszolva Antal János.
Tőkés László másodfokon pert nyert a Ghimpele de Bihor elnevezésű lappal, illetve Florin Budea újságíróval szemben, a nagyváradi hetilap egyik, 2010 januárjában megjelent, Tőkés, a Szekuritáté alkalmazottja című rágalmazó cikke ügyében. A lap főszerkesztője, Florin Budea 2010 januárjában, a Szekuritáté egy tisztjének visszaemlékezése alapján írta azt az 1989-es temesvári népfelkelés elindítójáról, hogy a titkosszolgálat nevezte ki egyházi szolgálatra Temesvárra. Bár Kincses Előd ügyvéd már elsőfokon tisztázta, hogy a CNSAS bizonylata alapján Tőkés László üldözöttje volt a titkosszolgálatnak, így a per tárgyát képező újságcikk állításai teljességgel alaptalanok, és az értesülés forrásaként megnevezett szekus tiszt tanúvallomásában tagadta, hogy ő erről nyilatkozott volna, a nagyváradi bíróság pedig 2011 márciusában elutasította a keresetet. Tőkés László fellebbezett, másodfokon pert nyert és 1000 lej kártérítésre jogosult. Ezt az összeget a politikus az erdélyi magyar sajtóból hiányzó tényfeltáró újságírás bátorítására ajánlja fel – a Krónika erdélyi napilappal közösen egy ilyen jellegű pályázatot hirdetnek, amelynek az első díját ez képezi.
Szabadság (Kolozsvár)

Megalakult az EMNP kolozsvári szervezete
Hétfőn megalakult Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) helyi szervezete – tájékoztatott a politikai alakulat közleményében. A kincses város szervezete elnökként Gergely Balázs régész-történésznek, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjének szavazott bizalmat. Alelnöknek Sánta Levente közgazdászt, kulturális menedzsert, a Kolozsvári Magyar Napok fesztiváligazgatóját, az elnökség jegyzőjének pedig Sándor Eszter kommunikációs szakembert választották. Az alakuló ülésen részt vett Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke és Csigi Levente, az EMNT Kolozs megyei szervezetének elnöke. Az ülést Soós Sándor, a Néppárt közép-erdélyi szervezési igazgatója vezette.
Gergely Balázs a helyi terveket ismertetve elmondta: egy tartalmas és részletes Kolozsvár-programmal készülnek a helyhatósági választásokra.
„A Kolozsvár program egy versenyképes terv, amely minden kolozsvárihoz szól, de ezen belül hangsúlyosan megoldást kíván adni a magyar közösség gondjaira” – jelentette ki Gergely Balázs. A változatos témaköröket felölelő terv Erdély fővárosát az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésében is segítené. A szervezet célja, hogy ne csak a hirtelen adódó problémákra reagáljon, hanem helyzetteremtő politizálással minden kolozsváriban tudatosítsa céljait az elkövetkező hat-nyolc évre – tette hozzá az elnök.
A helyi szervezet a Kolozsvári Magyar Kulturális Központ létrehozásáért is síkra száll, ennek érdekében a következő hónapokban tárgyalásokat kezdeményez az érintett felekkel. Elhangzott: a Néppárt célja a helyi magyarságot számon tartó kolozsvári magyar kataszter összeállítása is. „Akkor tudunk párbeszédet folytatni a közösség tagjaival, ha kapcsolatba tudunk kerülni velük. Akkor tudjuk újra közösséggé kovácsolni a kolozsvári magyarságot, ha sorra megkeresünk minden egyes családot. Ez hiánypótló, hosszú távú feladat, amit kötelezően módon teljesítenünk kell” – ismertette Gergely Balázs.
Az alakuló közgyűlés Gergely Balázs javaslatára a szervezet ügyvezető titkárává Tussay Szilárd kommunikációs szakembert választotta.
Szabadság (Kolozsvár)

Hegyeli Attila szerint milliókba került a csángószövetség átvilágítása
Kiáll a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége lemondott vezetősége mellett a tanárok egy csoportja. A moldvai csángó magyar oktatási programban részt vevő, Kosteleken, Ferdinándújfaluban, Frumószán, Lábnyikon, Pokolpatakán és Bogdánfalván tanító pedagógusok tegnap közleményben biztosították támogatásukról a lemondott vezetőséget. Eközben Hegyeli Attila leköszönt ügyvezető azt állítja, a magyar kormány több mint 4 millió forintot költött a szervezet átvilágítására.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) lemondott vezetősége mellett a Csángóföldön tanító tanárok egy csoportja. A moldvai magyar olktatási programban részt vevő, Kosteleken, Ferdinándújfaluban, Frumószán, Lábnyikon, Pokolpatakán és Bogdánfalván tanító pedagógusok tegnap közleményben biztosították támogatásukról az MCSMSZ hétfőn lemondott vezetőségét.
Ebben emlékeztetnek, hogy az elmúlt 12 esztendőben Moldvában egy olyan értékmentő magyar oktatási program jött létre és működött, amely több ezer gyerek, szülő és csángó magyar ember életében töltött be jelentős szerepet. Minőségi oktatást biztosított, erősítette az itt lakók magyarságtudatát, továbbtanulási lehetőséget, sok esetben szociális problémáik javítását kínálta számukra. „Éppen ezért megalázónak és szégyenteljesnek, közvetve saját személyünk elleni támadásnak érezzük mi, Csángóföldön tanító tanárok is az MCSMSZ elleni lejárató kampányt” – olvasható a tíz pedagógus által aláírt közleményben, mely emlékeztet, hogy az oktatási programot Hegyeli Attila, az MCSMSZ leköszönt ügyvezetője találta ki és hozta létre.
Mint írják, a szövetség vezetői az elmúlt években „erejükhöz és tehetségükhöz mérten” minden szakmai és emberi támogatást megadtak a tanároknak, épp ezért kötelességüknek érzik, hogy „a mostani áldatlan állapotban” kiálljanak mellettük.
„Felelőtlenség az átszervezés”
„A moldvai oktatást Magyarországról távirányítani lehetetlen” – jelentik ki a pedagógusok, akik szerint egy új szervezetnek nincs meg a kellő tapasztalata, rálátása a Moldvában zajló oktatás megszervezésére, irányítására. Hozzáteszik továbbá, hogy „egy ilyen mértékű oktatási struktúrát tanítási év közben átszervezni felelőtlenség”. „Hozzá nem értő, csak az anyagi hasznot kereső személyekre bízni az oktatás sorsát egyenlő a lassú, de biztos halállal, a Moldvában elindult és mostanáig eredményesen működő oktatási program megszűnésével, felszámolásával” – írják közleményükben a pedagógusok, akik szerint az építő jellegű megoldást nem az amúgy sok pénzbe kerülő új szervezeti forma, hanem a meglévő oktatási program megreformálása, átláthatóbbá tétele, hatékonyabb menedzselési stratégia kidolgozása jelentené.
„Ha ez a közös cél, meggyőződésünk, hogy a minisztérium és az AMMOA az MCSMSZ vezetőségében, akárcsak a moldvai oktatási programban dolgozó teljes tanári karban partnerre találna, hisz mindannyiunk közös célja és érdeke a Csángóföldön eredményesen működő oktatás további fenntartása” – zárják közleményüket a moldvai tanárok.
Milliókba került az átvilágítás?
Eközben Hegyeli Attila, az MCSMSZ leköszönt ügyvezetője tegnap a Facebook közösségi portálon közzétett üzenetében arról számolt be, hogy a szövetség tevékenységének átvilágítása jelentős pénzösszegbe került, amit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) közösen fizetett az ellenőrzést végző Teleki László Alapítványnak (TLA). „Összesen 4,2 millió forintba került, ebből egymilliót fizettek a keresztszülők pénzéből, a többit a kormány állta” – írja üzenőfalán Hegyeli. A vizsgálatot végzők jelentésükben azt írták, hogy három alkalommal, 2011. június 25–30., július 4–10., illetve augusztus 16-án tartottak helyszíni ellenőrzést Moldvában.
„Diószegi László főellenőr, a TLA vezetője öszszesen két napot töltött Csángóföldön, repülővel érkezett Marosvásárhelyre, onnan bérelt autóval folytatta az utat, és a nyár kellős közepén »tartalmi ellenőrzésnek« vetette alá a 25 oktatási helyszínt, ami annyiban állt, hogy Ferencz Éva segítségével végigszáguldozott a falvakon, és készített egy-egy fotót” – írja továbbá Hegyeli Attila. A leköszönt ügyvezető szerint a TLA az MCSMSZ konkurens alapítványa, ugyanazokra a forrásokra pályázott, mint a moldvai szervezet, bár korábban műemlékvédelemmel foglalkozott.
„Most a Teleki László Alapítvány sikeresen kicsavarta az MCSMSZ kezéből a moldvai oktatási programot. Az igyekezetüket értjük, hiszen a műemlékvédelemre sajnos most nincs pénz” – írja Hegyeli, megállapítását Nagy Bercelnek, a nemzetpolitikai államtitkárság titkárságvezetőjének Diószegi Lászlónak címzett, 2011. augusztus 16-án kelt levelével támasztva alá, melyben a kormányalkalmazott arról értesíti az alapítványi elnököt, hogy a pénzügyi források szűkös volta miatt nem tudnak pénzt biztosítani a határon túli magyar vonatkozású épített örökségre, de keresik a megoldást a helyzetre.
Mint beszámoltunk, hétfőn testületileg lemondott az MCSMSZ vezetősége, miután a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága a TLA és az AMMOA közreműködésével egy új, Romániában bejegyzett alapítványra bízná a moldvai oktatási programot. Az államtitkárság az MCSMSZ átvilágítása során tapasztalt rendellenességekkel indokolta lépését, és kijelentette, hogy a szervezet vezetősége lépésével cserbenhagyta a moldvai csángó közösséget.
(Gergely István: mindenki helyettesíthető. Már évek óta érzékelhető volt, hogy bajok vannak a moldvai csángó oktatási program körül – jelentette ki a Krónikának Gergely István, a Csángó Tanács tagja, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csángóügyekért felelős biztosa, aki már a 90-es évek elején részt vett a Kárpátokon túli magyar oktatás beindításában. „Szóvá is tettünk néhány gondot, problémát, de nem vették figyelembe” – mondta lapunknak a Tisztiként ismert egykori csíksomlyói plébános, hozzátéve, emiatt végül háttérbe vonult. Kifejtette, meggyőződése, hogy az illetékesek, a magyar kormány mindent megtesz, hogy orvosolja a jelenlegi helyzetet, és az új alapítvány képes lesz működtetni az oktatási programot. „A tanárok, a központok megmaradnak, és szerencsére vannak még moldvai csángó értelmiségiek, akik eddig háttérben voltak, ők most előléphetnek. Nincs olyan ember, aki ne lenne helyettesíthető” – jelentette ki Gergely István, aki a moldvai szervezetek felkérésére vesz részt a tavaly ősszel létrejött Csángó Tanács munkájában.)
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Nyilatkozat
Mi, a marosvásárhelyi magyar történelmi egyházak papjai és lelkipásztorai örömmel vesszük tudomásul, hogy tavaly megfogalmazott felhívásunk meghallgatásra talált: két Maros megyei magyar politikai szervezet megegyezett a polgármesterjelölt személyében.
Hisszük, hogy a dr. Vass Levente körüli politikai egyetértés jó visszhangra talál a megyeszékhely lakosságának körében, és általa a szélesebb körű társadalmi összefogás egész Marosvásárhelynek élhetőbb jövőt biztosít.
Hiszünk abban, hogy Marosvásárhelynek bölcs, előretekintő városgazdára van szüksége, aki konkrét fejlesztési tervekkel, kulturális örökségünk megőrzésével – szoros együttműködésben civil szervezeteinkkel és egyházainkkal – elősegíti lakóinak jólétét és itthon maradását. Az ilyen városvezetésnek köszönhetően nem költöznek el a város lakosai, a családok szívesen vállalnak gyermeket, fiataljaink helyben találnak megélhetési lehetőséget, és időseink megbecsülésben részesülnek.
Ahhoz, hogy a megyeszékhelyen egy hiteles polgármesterjelölt állításával jó irányú változás vegye kezdetét, nélkülözhetetlen híveink összefogása.
Meggyőződésünk, hogy az EMNT és az RMDSZ polgármesterjelöltre vonatkozó döntése jó döntés volt, kellő időben, és a város magyarságának érdekét szolgálja.
Elvárjuk, hogy ez az összefogás a városi tanácsosi jelölőlistára is kiterjedjen.
Dr. Vass Levente, fiatal kora ellenére, mind szakmai, mind civil tevékenysége során már bebizonyította, hogy keresztény erkölccsel, közösségi szellemben, felkészült szakmaisággal, alázattal, egészséges, határozott értékrenddel, egyenes személyiségként, hosszú távú fejlesztésekben gondolkodva képes városunk javáért dolgozni, és lakosait, magyarságunkat szolgálni.
Arra kérjük történelmi egyházaink híveit, polgári felelősségtudattal támogassák dr. Vass Levente jelölését.
Jelöltünk életére Isten áldását kérjük!
Marosvásárhely, 2012. február 1-jén, a marosvásárhelyi történelmi egyházak lelkészei:
1. Balázs Ferenc római katolikus plébános, Szent Kozma és Damján-plébánia
2. Barra László római katolikus plébános, Árpád-házi Szent Erzsébet-plébánia
3. Papp Béni Zsombor, Berekméri Melinda református lelkipásztorok, Cserealjai Református Egyházközség, Marosvásárhely
4. Dénes Előd, Dénes Katinka református lelkipásztorok, Marosvásárhely VII. Szabadság utcai Református Egyházközség
5. Lakatos Péter, Fekete Márton református lelkipásztorok, Marosvásárhely II. Gecse utcai Református Egyházközség
6. György Tibor római katolikus plébános, Szent Miklós-plébánia, Marosvásárhely
7. Ötvös József, Henter György református lelkipásztorok, Marosvásárhely I. Vártemplom
8. Kántor Attila-Béla, Szabó László református lelkipásztorok, Marosvásárhely V. Felsővárosi Református Egyházközség
9. Kecskés Csaba unitárius lelkész, Kövesdombi Unitárius Egyházközség, Marosvásárhely
10. Lőrincz István református lelkipásztor, Marosvásárhely III. Alsóvárosi Református Egyházközség
11. Lőrincz János református lelkipásztor, Marosvásárhely X. Kövesdombi Református Egyházközség
12. Nagy József-Levente református lelkipásztor, Marosvásárhely IX. Tulipán utcai Református Egyházközség
13. Nagy László unitárius lelkész, Marosvásárhely Bolyai téri Unitárius Egyházközség
14. Oláh Dénes római katolikus plébános, Keresztelő Szent János-plébánia, Marosvásárhely
15. Orbán Dezső református lelkipásztor, Marosvásárhely VI. Meggyesfalvi Református Egyházközség
16. Papp László római katolikus lelkipásztor, Marosvásárhely
17. Papp Noémi evangélikus lelkipásztor, Marosvásárhely
18. Sebestyén Péter római katolikus plébános, Szent Imre-plébánia, Marosvásárhely
19. Szász Zoltán református lelkipásztor, Marosvásárhely IV. Szabadi úti Református Egyházközség
20. Szénégető István római katolikus plébános, Remete Szent Antal-plébánia, Marosvásárhely
21. Szőcs László SJ jezsuita házfőnök, Marosvásárhely
Népújság (Marosvásárhely)

KMAT-ülés – Tőkés: konstruktív tanácskozás a polgári kezdeményezésről
Konstruktívnak értékelte a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki budapesti ülését Tőkés László elnök, a tanácskozás fő témája a kisebbségi jogok ügyében indítandó polgári kezdeményezés volt.
Tőkés László az ülés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: ahhoz, hogy ezzel az eszközzel élni tudjanak, legalább egymillió aláírásra van szükség.
Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió ne utalja kizárólag tagállami hatáskörbe a kisebbségi jogokat – hangsúlyozta. Ennek jogi keretét szeretnék megteremteni, és ennek érdekében “jogalkotásra késztetni” az unió illetékes testületét.
Kiemelte: össznemzeti összefogásra van szükség, ha valamikor, most az kell, hogy a pártpolitikai szint fölé emeljék ezt a nemzeti ügyet.
Az MTI kérdésére elmondta, a kezdeményezés bejegyzése után húsz hónap alatt kell az aláírásokat összegyűjteni.
Ideális esetben a regisztrációs kérelem benyújtása április 1-től történhet meg, ezután két hónap a regisztrációs idő, majd, ha pozitív döntés születik elindulhat az aláírások gyűjtése.
Tőkés László azt mondta, hogy számítanak az európai kisebbségekre és a civil szervezetekre is.
Az Európai Bizottság elé azután kerülhet a kérdés, ha a tagországok igazolták az aláírások érvényességét. Azonban még ekkor is elutasíthatják a jogalkotás megindítását – mondta, hozzátéve, többéves folyamatról van szó.
Felidézte: tavaly márciusban határoztak úgy, hogy a polgári kezdeményezés eszközével élni kívánnak, és novemberben, miután találkoztak Schmitt Pál államfővel, megerősítették elhatározásukat.
Tőkés László elmondta, hogy a pénteki ülésen szakmai bizottság megalakításáról döntöttek, amely egyezteti a polgári kezdeményezésről eddig kialakított elképzeléseket. Javaslatot fogalmazott meg a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is – jelezte. A szakmai testület – amelynek élére Gál Kinga (Fidesz) EP-képviselőt kérik fel – március 31-ig készíti el a témában jelentését.
A KMAT elnöke hozzátette: a tanácskozáson Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a magyar kormány támogatni tudja a kezdeményezést, abban az esetben, ha az valóban szakmailag megalapozott, és igazi polgári jelleget ölt. A politikai szféra nem avatkozhat be a folyamatba, és erre minden lehetőség adott – jelezte Tőkés László.
Mécs László, a KMAT főtitkára elmondta: a tanács ülésén egyhangúlag döntöttek arról is, hogy felveszik tagjaik sorába a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsát.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség javaslatára támogatták azt az elképzelést, hogy Ukrajnában létesüljön önálló magyar választási körzet, amely tömbbe foglalja a kárpátaljai magyarságot.
MTI

Az EMNT-vel egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztérium
Magas rangú magyarországi gazdasági szakemberekkel egyeztettek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői február 3-án, pénteken, Kolozsváron. A találkozón az EMNT-t Mátis Jenő gazdasági alelnök illetve Csigi Levente, a Kolozs megyei szervezet elnöke képviselte.
A magyarországi küldöttségben többek között Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, valamint Kiss Ervin, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára foglaltak helyet. A felek a magyar-román vegyeskamara által felkínált lehetőségeket tárgyalták meg, az EMNT képviselői beszámoltak az erdélyi gazdaságfejlesztési stratégiaként létrehozott Mikó Imre Terv állapotáról is. A magyarországi küldöttség az alkalomból járt itt, hogy Kolozsváron tartották a magyar-román vegyeskamara tisztújító gyűlését. Az új elnöknek Kiss Ervint választották meg. Az eseményen elhangzott: rövidesen beindul a Kárpát-medencei Üzletfejlesztési Irodahálózat kiépítése, amely a magyar cégek terjeszkedését Romániában, Ukrajnában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovákiában üzletfejlesztési szolgáltatásokkal illetve szakmai rendezvények szervezésével fogja segíteni. 2012-ben kilenc irodát terveznek megnyitni, ebből három Erdélyben lesz.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóközleménye
Erdély.ma

Vass Levente: Kiáltvány Marosvásárhelyért!
Tekintettel az elmúlt napokban felmerült politikai konfliktushelyzetre, az RMDSZ és az EMNT polgármesterjelöltjeként, illetve több tekintélyes civil intézmény és a marosvásárhelyi történelmi egyházak támogatottjaként jelen kiáltvánnyal szeretnék érvényt szerezni a marosvásárhelyiek érdekeinek. 1. Mindenekelőtt hiszek abban, hogy Marosvásárhely közigazgatásában gyökeres változásra van szükség, ahhoz, hogy a fejlődésében megrekedt, közigazgatási tekintélyében meggyen- gült megyeszékhely ismét visszanyerje fejlődésirányító szerepét a megyében, illetve a székelyföldi térségben! 2. Vállalva az RMDSZ és az EMNT felkérését, erre a feladatra szegődtem, és a következőkben is minden erőmmel erre összpontosítok. A változás a jelenlegi városvezetés leváltásával kezdődik. Ki kell mondanunk: le kell váltsuk a jelenlegi pártalelnök polgármestert, Dorin Floreát és egy ütőképes megújult tanácsosi frakciónak kell többséget szavatoljunk. Ezt, csakis összefogással lehet elérni! Politikum, civil társadalom és egyházak egyeztetése mindent felülbíráló alapfeltétel!
3. Le kell zárni a bizonytalanságot ami a jelölt indulásának körülményeit illeti és Választási Szövetséget kell kötni a polgármesteri tisztség és a megyei tanács elnöki tisztségének megnyerésére, majd világosan kell körvonalazni a szövetséges felek vállalásait (logisztika, emberi, anyagi) és szerepüket a kampányban! A Megyei Tanács elnöki tisztségének megtartása ugyanolyan fontos feladat mint a polgármesteri szék elnyerése a város szempontjából is!
4. Arra kérem mind az RMDSZ, mind az EMNT megyei és helyi vezetőit, hogy lépjenek túl a pillanatnyi konfliktusküszöbön, egyeztessék érdekeiket, találják meg a választási szövetségnek a megfelelő módozatát, hogy a következő hónapokban magyar-magyar viták nélkül tudjunk nekifeszülni a választási előkészületeknek és a nemzetiségek feletti érdemi munkának! Ebben a gondolati összefüggésben kérem ismételten a Magyar Polgári Pártot, valamint a Székely Nemzeti Tanácsot is, hogy foglalják el helyüket abban a közéleti összefogásban, amely a változást tűzte ki zászlójára! A helyi politikusok eddig példamutató józansággal keresték a közös cselekvés lehetőségeit, azonban külső beavatkozások miatt megingott az együttműködés.
5. Meggyőződésem, hogy mindkét általam nagyra becsült politikus, az utánpótlás szervezésének nehéz feladatát zászlójára tűző Dr. Kelemen Atilla és Jakab István, önös érdekektől mentesen és külső befolyás nélkül is képesek a helyi viszonyok sajátosságának megfelelő bölcs politikai döntést hozni a továbbiakban is! Tisztelettel felkérem az RMDSZ, az EMNP és az MPP országos vezetőit, hogy a marosvásárhelyi önkormányzati választásokra vonatkozó politikai döntések meghozatalában biztosítsanak megfelelő döntéshozó hatáskört számukra és helyi politikusaiknak. Hiszem, hogy a marosvásárhelyiek tudják a legjobban, hogy mi a jó Marosvásárhelynek!
Köszönettel és elismeréssel nyugtázom mindkét politikai szervezet megfontolt, nyugodt és párbeszédre nyitott hozzáállását, melynek köszönhetően sikerült mindeddig példátlan összefogás alapjait lefektetni Marosvásárhelyen.
Tisztelettel, dr. Vass Levente
Erdély.ma

Románia a románoké!?
A Realitatea TV naponta többször elhangzó szlogenje miatt tiltakozott Boros Zoltán, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács művelődési alelnöke. Az Országos Audiovizuális Tanácshoz eljuttatott beadványában arra kérte a hatóságot, hogy elemezze a népszerű hírtelevízióban napok óta szinte óránként elhangzó felhívást, amely a csatorna honlapján is olvasható (www.realitatea.net). A szövegben a következő állítások jelennek meg: „Románia a románoké. Azoké, akik nem lopnak, akik dolgoznak, akik küzdelmesen, de szeretettel nevelik a gyerekeiket, azoké, akik nevetnek, barátaik vannak, szeretik egymást, olyan embereké, akiknek szép az arcuk és a lelkük, az okos embereké, akik a többség javáért feláldozzák magukat, akik alkotnak, építenek, fúrnak a mélybe vagy naponta felszállnak a felhők fölé. Románia a MIÉNK, NEM az ÖVÉK. Románia a románoké!” E szöveg szerint – írja beadványában Boros – Romániában csak a románok nem lopnak, csak ők dolgoznak, ők nevelik küzdelmesen, de szeretettel a gyerekeiket, ők szépek testileg-lelkileg, csak ők áldozzák fel magukat mások javáért, ők alkotnak, fúrnak a mélybe és szállnak a felhők fölé. Románia a románoké! Egy tárgyilagos mérlegelés alapján nyilvánvaló, hogy a sorok diszkriminatívak, az ország becsületes, munkás lakói közül kizárja mindazokat, akik bár román állampolgárok és itt élnek, nem tagjai (lásd a népszámlálás adatait) a román nemzetnek. Egy ilyen megfogalmazás egy romániai televízióműsorban nem szabad helyet kapjon!
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóközleménye
Erdély.ma

EMNT: az RMDSZ kizárólag saját jelöltjeként kívánja indítani Vass Leventét Marosvásárhelyen – RMDSZ: az EMNT hazudik
Sajtóközleményeikkel, nyilatkozataikkal és cselekedeteikkel keserű hétvégét szereztek egymásnak az RMDSZ, az EMNT és az EMNP marosvásárhelyi vezetői. A nemzeti tanács és a néppárt képviselői azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy „derült égből villámcsapásként” kisajátították Vass Leventét, akit kizárólag a tulipán védjegye alatt indítanának a polgármesteri szék visszaszerzéséért. A szövetség vezetői „övön aluli ütésként” értékelték az EMNT vádjait, melyek – Kelemen Atilla megyei elnök szerint – egy magánbeszélgetésen elhangzottak elferdítésére épülnek.
Január 3-án, pénteken délben minden jel arra utalt, hogy még összeállása előtt robban a tavaly nyáron megálmodott helyi magyar-magyar koalíció. A jelenlegi állás szerint egyre inkább úgy tűnik: nem lesz magyar pártkoalíció Marosvásárhelyen, mert az RMDSZ nem hajlandó elkötelezni magát az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) oldalán. Ha ez nem történik meg, válaszként a Vass Levente jelölését szorgalmazó nemzeti oldal már nem lesz hajlandó támogatni az RMDSZ orvos-politikusát.
Vass még bízik a különböző magyar szervezetek vezetőinek józanságában és tárgyalókészségében és reméli, hogy végül csak sikerül valamiféle egyezségre jutni.
Csalódás érte az EMNP-t
Az indulatok már pénteken délelőtt felkorbácsolódtak, amikor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei elnöksége nevében Jakab István levelet juttatott el a sajtónak. Azon túl, hogy megköszöni a történelmi magyar egyházfők egy nappal korábban közzétett támogatónyilatkozatát, az EMNT megyei elnöke azzal vádolta meg Kelemen Atillát, az RMDSZ megyei vezetőjét, hogy az egy nappal korábbi egyeztetéseken felrúgta szervezete korábbi álláspontját, és ellentmondást nem tűrve közölte: Vass Leventét csak az RMDSZ színeiben kívánják indítani a helyhatósági választásokon.
„Marosvásárhelyen a magyarság érdeke megkívánja, hogy valós együttműködéssel mozgósítsuk a magyar választópolgárokat, és sajnálattal vesszük tudomásul, hogy a tervezett formában a »szövetség« önös érdekei miatt ez nem valósulhat meg. Csalódás ugyanakkor, hogy az RMDSZ újfent bizonyítja: vezetői adott szavában nem lehet megbízni” – áll többek között a nyilatkozatban.
Jakab szerint rendkívül szomorú, hogy azok után, hogy a tavaly az EMNT, történelminek nevezett gesztusként, éppen az RMDSZ berkeiből javasolt valakit közös jelöltnek, a kormánypárt most teljesen más értelmezést ad az összefogásnak.
„Mihelyt Kelemen Atilla az RMDSZ mögé való felsorakozásként értelmezi az összefogást, be kell látnunk, hogy Marosvásárhelyen még mindig korai a magyar politikai pártok együttműködéséről álmodni” – állapította meg hétvégi sajtótájékoztatóján Jakab István.
Az EMNP marosvásárhelyi elnöke, Portik Vilmos bemutatta azt az általuk megfogalmazott koalíciós szerződés-tervezetet, amit a két félnek vasárnap kellett volna aláírnia. Ennek értelmében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Magyar Együttműködés Marosvásárhelyért – RMDSZ-EMNP nevet viselő választási koalíciójuk közös jelöltként indítja Vass Leventét, akinek választási kampányát egy szintén közös bizottság irányítaná.
Kelemen visszautasító gesztusát értékelve, Portik úgy fogalmazott: derült égből villámcsapásként érintette őket.
Kelemen szerint hazudik az EMNT
Az RMDSZ megyei vezetője szerint azonban korántsem így állnak a dolgok, mint ahogy az EMNT és az EMNP képviselői bemutatják. Kelemen elmondása szerint Jakab egy csütörtöki magánbeszélgetés alkalmával vetette fel a pártszövetség ötletét, amire ő azt válaszolta, hogy erről az RMDSZ állandó tanácsa hivatott dönteni, amit péntekre hívtak össze.
„Ezek után pénteken reggel 8 óra 10 perckor felhívott Jakab István, és sajnálattal közölte, hogy a központi vezetés kivette a kezéből a döntés jogát, és most már csak azt tudják elfogadni, ha Vass Levente teljesen független jelöltként kiáll az RMDSZ-ből” – pergette vissza a történtek kronológiáját Kelemen Atilla, aki szerint a következő egy órában szétküldött, az RMDSZ-t súlyos vádakkal illető nyilatkozat már egyenesen „övön aluli ütés volt”.
A politikus egyszerűen hazugságnak tartja a levélben megfogalmazottakat. Az EMNT levelére reagálva, a későbbiekben az RMDSZ is nyilatkozatot adott ki. A szövetség ebben abbéli reményét fejezi ki, miszerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt rövid időn belül felülbírálja jelenlegi álláspontját.
„Marosvásárhelynek egyértelmű érdeke, hogy a magyar összefogás jelöltje megnyerje a polgármester választást, visszanyerje többségi erejét a tanácstestületben, és a megye magyarsága megőrizze vezető tisztségét a megyei tanács élén” – olvasható a nagyobbik magyar párt állásfoglalásában.
Eshet az ellenzéki támogatás?
Arra a kérdésre, hogy mit tesz az EMNT és az EMNP, ha az RMDSZ a továbbiakban is ragaszkodik álláspontjához és ezt Vass Levente is felvállalja, Portik Vilmos leszögezte: ez esetben szóba sem jöhet az általuk „kitalált” jelölt támogatása.
„Legyen világos: mi nem támogatjuk az RMDSZ jelöltjét. Nem azt kérjük, hogy lépjen ki a pártból, hanem azt, hogy a választásokon függetlenként induljon. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy azok is Vassra szavazzanak, akik egyébként semmi szín alatt nem pecsételnének a tulipánra” – fejtette ki a párt vásárhelyi elnöke. Szerinte az EMNP nem vállalhat fel egy efféle kompromisszumot, és nem kíván egy eleve vesztes harcba részt venni. Portik szerint egy pártkatona jelöltnek sokkal kisebbek az esélyei, mint egy függetlennek, hisz púpként kell hordoznia a hátán az RMDSZ-kormányzás ódiumát.
A Krónika arra is kíváncsi volt, hogy jelen helyzetben a néppárt gondolkodik-e saját polgármester- illetve megyei tanácselnök-jelölt állításában. „Korai még erről beszélni, de benne van a pakliban. Legalább is a megyei önkormányzatot illetően. Marosvásárhely polgármesterségét illetően, valószínűleg nem indítunk senkit Vass Levente ellenében, tagjaink és szimpatizánsaink belátására bízzuk, hogy kire szavazzanak” – vélekedett Portik Vilmos.
A párt országos megbízott elnöke azonban ennél nagyobb kiskaput hagy nyitva. „Meggyőződésünk, hogy amikor a képviseleti monopóliumához kétségbeesetten ragaszkodó RMDSZ elárulja közösségét, akkor a közösségnek magának kell kézbe vennie képviseletének ügyét – állítja közleményében Toró T. Tibor, aki a továbbiakban hozzáteszi: – A Néppárt országos szervezete ezúton biztosítja messzemenő támogatásáról az EMNT Maros megyei szervezetét és Vass Leventét: tagjai és szimpatizánsai minden segítséget megadnak nekik mind a jelöltséghez szükséges aláírások összegyűjtéséhez, mind a sikeres választási szerepléshez. Hisszük, hogy Marosvásárhely visszaszerzése nem csak a város magyarságának, hanem az egész erdélyi magyarságnak közös ügye”.
Nem egyeztettek „a nép fiával”
Azt a kérdést, hogy az elmúlt hónapokban tisztázták-e Vassal, hogy függetlenként vagy kizárólag az RMDSZ színeiben indul, Portik Vilmos azzal hárította el, hogy a jelöltjük egyetlen EMNT-RMDSZ közös tárgyaláson sem volt jelen, ahol ez a kérdés is terítékre kerülhetett volna.
„A népet a nép fia tudja a legjobban képviselni, ehhez neki nincs szüksége pártszínekre. Vass Leventét a rátermettsége és a vezetői készsége teszik támogathatóvá” – tette hozzá a néppárt helyi elnöke.
Hogy az RMDSZ-től való függetlenedéséről nem volt szó, ezt maga Vass Levente is megerősítette. Lapunknak úgy vélekedett, hogy egy várost nem lehet független polgármesterként, politikai támogatás nélkül vezetni. Miután tudtára adtuk, hogy a kérdés nem a város vezetéséről, hanem egyelőre annak a jognak a megszerzéséről szól, az orvos-politikus azzal visszakozott, hogy ez nem tőle függ. A kellemetlen helyzetbe sodort Vass azonban reméli, hogy az elkövetkezendő hetekben a magyar politikai pártoknak mégiscsak sikerül valamilyen egyezséget kötniük.
Mint arról beszámoltunk, Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke január végén azt mondta: Vass Levente személyében már megvan a jelölt, akit az EMNP megyei és helyi szervezete egyezmény nélkül is támogat, már csak a Magyar Polgári Párt (MPP) csatlakozását várják. Azt viszont elutasította Benedek, hogy koalíciós megállapodást írjanak alá, vagy hogy előválasztást tartsanak a közös polgármesterjelölt kiválasztására.
Néhány nappal korábban a marosvásárhelyi magyar történelmi egyházak képviselői közös nyilatkozatban állást foglaltak Vass Levente támogatása mellett.
Vass Leventét egyébként az EMNT javasolta polgármester-jelöltnek 2011 nyarán, később az RMDSZ is jelezte: őt támogatja, az MPP azonban a kezdeti támogatás után visszakozott.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács
Konstruktívnak értékelte a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki budapesti ülését Tőkés László elnök, a tanácskozás fő témája a kisebbségi jogok ügyében indítandó polgári kezdeményezés volt. Tőkés László elmondta: ahhoz, hogy ezzel az eszközzel élni tudjanak, legalább egymillió aláírásra van szükség. Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió ne utalja kizárólag tagállami hatáskörbe a kisebbségi jogokat – hangsúlyozta.
Ennek jogi keretét szeretnék megteremteni, és ennek érdekében „jogalkotásra késztetni” az Unió illetékes testületét.
Kiemelte: össznemzeti összefogásra van szükség, ha valamikor, most az kell, hogy a pártpolitikai szint fölé emeljék ezt a nemzeti ügyet. Az MTI kérdésére elmondta, a kezdeményezés bejegyzése után húsz hónap alatt kell az aláírásokat összegyűjteni. Ideális esetben a regisztrációs kérelem benyújtása április 1-jétől történhet meg, ezután két hónap a regisztrációs idő, majd, ha pozitív döntés születik elindulhat az aláírások gyűjtése. Tőkés László azt mondta, hogy számítanak az európai kisebbségekre és a civil szervezetekre is. Az Európai Bizottság elé azután kerülhet a kérdés, ha a tagországok igazolták az aláírások érvényességét.
Azonban még ekkor is elutasíthatják a jogalkotás megindítását – mondta, hozzátéve, többéves folyamatról van szó. Felidézte: tavaly márciusban határoztak úgy, hogy a polgári kezdeményezés eszközével élni kívánnak, és novemberben, miután találkoztak Schmitt Pál államfővel, megerősítették elhatározásukat. Tőkés elmondta, hogy a pénteki ülésen szakmai bizottság megalakításáról döntöttek, amely egyezteti a polgári kezdeményezésről eddig kialakított elképzeléseket. Javaslatot fogalmazott meg a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is – jelezte. A szakmai testület – amelynek élére Gál Kinga (Fidesz) EP-képviselőt kérik fel – március 31-éig készíti el jelentését a témában.
A KMAT elnöke hozzátette: a tanácskozáson Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a magyar kormány támogatni tudja a kezdeményezést abban az esetben, ha az valóban szakmailag megalapozott, és igazi polgári jelleget ölt. A politikai szféra nem avatkozhat be a folyamatba, és erre minden lehetőség adott – jelezte Tőkés László. Mécs László, a KMAT főtitkára elmondta: a tanács ülésén egyhangúlag döntöttek arról is, hogy felveszik tagjaik sorába a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsát. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség javaslatára támogatták azt az elképzelést, hogy Ukrajnában létesüljön önálló magyar választási körzet, amely tömbbe foglalja a kárpátaljai magyarságot.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

Bemutatkozott a Mikó Imre-terv
Az egész Kárpát-medencére kiterjedő Wekerle-terv részeként minden környező országban elkészül az ottani magyarság gazdaságfejlesztési terve, ez lett kész először az erdélyi Mikó Imre-tervben – mondta a tervet ismertető konferencián Szatmáry Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hétfőn Budapesten.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a tervet a gazdasági autonómia megteremtéséhez vezető eszköznek nevezte, amelyre ráépülhetnek az egyéb autonómiák is.
Horkay Nándor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke pedig azt is kiemelte, hogy a román, a magyar és az erdélyi gazdaság közti kapcsolatot segíti a Mikó Imre-terv, amely az említett három terület érdekeinek az összhangját is szolgálja.
A program nagyobb összegű forráshoz csak az EU 2014 és 2020 közötti finanszírozási időszakában juthat – fejtette ki Szatmáry Kristóf.
Az uniós források mellé nemzetközi finanszírozást vázolt fel Jakabos Janka, a terv koordinátora. Ezek lennének a fő források, de emellé a magyar kormány és a helyi gazdasági szereplők is tennének pénzt, bár jóval kevesebbet. Horkay Nándor jövőre 1-2 milliárd forint magyar forrást tartott valószínűnek, hogy abból elindulhasson az Erdélyi Magyar Tervezési és Fejlesztési Ügynökség.
Jakabos Janka felvázolt három olyan programot is, amelyik közel áll az induláshoz. Az első egy fiatal vállalkozókat megcélzó inkubátorház- hálózat, a másik egy svájci befektetési alapokkal közös elképzelés, amely gyógyszergyárat, ásványvíz-palackozót és bio-élelmiszer-termelést tartalmaz, 5 millió euró bevonásával. Harmadikként pedig az OTP Bank kidolgozta a mezőgazdaság finanszírozási modelljét.
A prioritásokat a következőképpen fogalmazta meg Horkay Nándor: versenyképes munkahelyteremtés, az öngondoskodó helyi gazdaság fejlesztése, valamint a pénzügyi infrastruktúra megteremtése. A vállalkozásokat alkalmassá kell tenni arra, hogy a Romániának jutó uniós forrásokra sikeresen pályázzanak – tette hozzá.
A Mikó Imre-tervben azok az erdélyi cégek vehetnének részt, amelyek 40 százaléka magyar állampolgárok tulajdonában van, ezekről a cégekről regiszter készül – mondta Szatmáry Kristóf.
Népújság (Marosvásárhely)

Fontos megállapodást kötött a kormány
Vidékfejlesztési együttműködési megállapodást kötött a Kárpát-medencei határon túli magyarságot képviselő szervezetekkel a magyar kormány, a fő cél az, hogy egyebek mellett kihasználják a közös terület- és infrastruktúra-fejlesztésben rejlő lehetőségeket.
A dokumentumot a kormány részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, valamint Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke, illetve Ausztria, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna magyarságának képviselői írták alá kedden Budapesten.
Az aláírást megelőzően Fazekas Sándor köszöntőjében elmondta, fontos mérföldkő a megállapodás, mivel a Kárpát-medencei magyarság többsége vidéki térségekben él. Hozzátette, a nyitott megállapodást konzultáció előzte meg a határon túli szervezetekkel, s az aláírókhoz később is csatlakozhatnak magyar szervezetek.
A miniszter elmondta, a nyolc országot érintő stratégia a természeti, földrajzi előnyöket használja ki, különös tekintettel vízgazdálkodásra és a magyar közösségek közötti vidékfejlesztési tartalmú együttműködésekre, programokra.
Semjén Zsolt kifejtette, a Kárpát-medence egységes, jóllehet a politika szétszabdalhatja határokkal, törésvonalakkal, fölrajzilag – történelmileg egységes marad. Úgy vélte, a normális rend akkor áll helyre, ha a medence egységében gondolkodunk. Magyarországnak ezért nemcsak a határain belül kell gondolkodnia, hanem figyelembe kell vennie ezt az egységet is. Így például a magyarországi vízügyek sem kezelhetők anélkül, hogy tudomásul vennénk, a folyók vízgyűjtő területe a Kárpát-medencében van.
Semjén Zsolt szerint az együttműködés során megvalósuló programok ugyanúgy előnyére válnak például a szlovákoknak, románoknak, ukránoknak, szerbeknek is, mint a magyaroknak, mert a gazdaságfejlesztés megnövekedett életlehetőségeket jelent mindazon országoknak, amelyek érintettek a Kárpát-medence vonatkozásában. Aláhúzta, a megállapodás nem irányul senki ellen sem, mindenki javát szolgálják a program elemei, amelyek azonban elsősorban a magyarság életminőségét hivatottak javítani.
Németh Zsolt kifejtette, fontos pillanatban van a magyar nemzetpolitika, mivel nemrégiben elfogadták stratégiai keretét. Ez előirányozza, hogy készüljenek összehangolt ágazati nemzetpolitikák, aminek egyik látványos megvalósulása a most aláírandó megállapodás. Hozzátette, készül a többi ágazati nemzetpolitikai megállapodás is, amely például a kulturális, egyházi, civil területeket öleli fel.
Németh Zsolt elmondta, a föld nemcsak megélhetést, szabadságot, önrendelkezést, szuverenitást jelent, hanem otthont, szülőföldet is. Kifejtette, az együttműködés azért is fontos, mert az unió is kiemelten kezeli az agrárpolitikát, de nemcsak gazdasági, hanem az otthon-megtartása szempontjából is.
Az aláírást megelőzően az egyik aláíró, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai uniós képviselő is köszöntötte a megjelenteket, kiemelve a megállapodás fontosságát a magyarság életlehetőségeinek növelése szempontjából.
MNO

Nemzetstratégiai érdek a közös fellépés
Bárhogy is forgatjuk a kérdést, az a demokrácia-felfogás, melyet magunkban dédelgettünk a Ceauşescu-kor keserű-savanyú kenyerét majszolva, a valóság fényében illúziónak bizonyult. Svájcot leszámítva olyan oligarchikus rendszerek uralkodnak minden országban, ahol az egyszerű embernek vajmi kevés befolyása van a politikai problémákra. Magyarán: nincs érdemi rálátása arra, hogy befizetett adója mire megy, közvetlen befolyása pedig végképp nincs erre, mint ahogy a társadalmi létkeret jogi szabályozásába sincs beleszólása. Nem csoda, hogy egyre többen fordulnak el a politikától. Sok esetben tüntetésekbe torkollik az állami döntéshozatalra való ráhatási kísérlet kilátástalansága. Kérdés, hogy miként viszonyuljunk azokhoz a szerény eszközökhöz, melyek biztosítva vannak az átlagpolgár számára a nemzeti sorsalakítás tekintetében. El lehet utasítani dacosan az egész rendszert s belső ellenállásba vonulni, emellett viszont azt is megtehetjük, hogy élünk a rendelkezésre álló szerény lehetőségekkel még akkor is, ha jogi szinten mindig be vannak építve buktatók és korlátok.
Hogy mennyire sikeres lehet egy bátor, helyzetteremtő civil kezdeményezés, a magyar állampolgárság kiterjesztésének ügye is szemlélteti. Mára a Fidesz politikusai is elismerik, hogy ebben az ügyben az első nagy lépés a 2004-es népszavazás volt. Tény, hogy e népszavazás tette politikai témává azt a kérdést, amit az Antall–Boross-kormány idején elfogadott balszerencsés szabályozás óta a politikum a fokozódó nyomás dacára sem akart kezelni. Nem a jelenlegi kormány érdemeit vitatom, ugyanakkor leszögezném, hogy ha nem lett volna megtartva ez a népszavazás, valamint ha a média nem karolta volna fel a legfontosabb nemzeti ügyről, a Kárpát-medence magyarságának etnikai hovatartozásáról szóló kérdést, akkor ma aligha fogadta volna el az Országgyűlés az állampolgárság kiterjesztéséről szóló törvényt. Mindez annak kapcsán válik jelentőssé, hogy 2012. április 1-jétől megnyílik a lehetőség, hogy az Unió polgárai éljenek a Lisszaboni Szerződés által szabályozott, ún. „európai polgári kezdeményezéssel”. Eme jogintézmény lehetővé teszi, hogy egymillió európai polgár kérje a Bizottságtól, hogy a testület jogilag szabályozzon egy adott témakört. Legkevesebb 7 különböző tagállamban élő legkevesebb 7 állampolgár kezdeményezheti a Bizottsági szabályozást, a kezdeményezést az EU legalább 7 tagállamában legkevesebb egymillió polgárnak kell szignálnia. Ugyanakkor a Bizottság dönti el, hogy kíván-e lépéseket tenni az ügyben, és ha igen, milyen formában. Erre egyébként három hónap áll a rendelkezésére. Elég nyilvánvaló, hogy ily módon közvetlen eredményre – mint amilyen egy sikeres népszavazás esetében várható, mely kötelezi a parlamentet egy adott ügyben dönteni – nem lehet számítani, mindazonáltal érthető, hogy az erdélyi magyar szervezetek élni kívánnak a lehetőséggel. Mind a nyomtatott sajtóban, mind az interneten megjelent, hogy az RMDSZ, az SZNT, illetve az EMNT egyaránt indítana ilyen kezdeményezést, valamint részt venne ilyen irányú aláírásgyűjtésben. Az RMDSZ az Európai Nemzetek Föderális Unióját (FUEN) kereste meg, mely több mint félszáz kisebbségi szervezetet tömörít, az SZNT a dél-tiroliak irányában orientálódik, míg Tőkés László a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács összehívását szorgalmazza. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács éppenséggel az az intézmény, mely a közös stratégia kidolgozására hivatott. Mert ez a lényeg: hogy az aláírásgyűjtés egy meggyőző, gigantikus magyar erődemonstráció legyen. Azt aligha gondolhatja komolyan bárki, hogy akár a FUEN, akár más szervezet segítségével áttörést fogunk elérni kisebbségpolitikai téren, annál is inkább, mert a Bizottság nem fog darázsfészekbe nyúlni. De ha rekordidő alatt gyűlne össze akár több mint egymillió aláírás – kifejezve a Kárpát-medence magyarságának egységes akaratát – , az egyben ráirányítaná a világ figyelmét arra is, hogy a hajdan egységes Magyar Királyság területén ma 7 ország – Magyarország, Románia, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Szerbia – fekszik, s minden államban jelentős számban vannak öntudatos magyarok.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Székelyföldön versenyre készül az EMNP
A Székelyföldön versenyre, a szórványban együttműködésre kell készülnie az Erdélyi Magyar Néppártnak – jelentette be Toró T. Tibor megbízott elnök Sepsiszentgyörgyön, a háromszéki megyei szervezet alakuló ülésén.
Az áldatlan időjárás és a kedvezőtlen, vasárnap esti időpont dacára is megtelt a Gábor Áron Terem, s ez jelzi, “aki mindezek ellenére itt van, valóban komolyan gondolja a pártépítést” – hangzott el az ülésen. A Kovászna megyei szervezetet 12 megalakult helyi szervezet 75 küldöttje hívta életre. Az ülésről nem hiányoztak a lelkesítő beszédek, ünnepi momentumok, a felszólalók többnyire az új párt létjogosultságát igyekeztek igazolni. Erdély fejlesztéséért
Jakabos Janka, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke, a Mikó-terv egyik kidolgozója a múlt héten Budapesten hivatalosan is bemutatott gazdaságfejlesztési elképzelést vázolta: hosszú távú stratégiáról van szó, amely tíz évre meghatározhatja Erdély fejlesztését. Ilyen terv eddig nem készült, most úgy tűnik, mások is felfedezték szükségességét – utalt az RMDSZ hasonló kísérletére, amely véleménye szerint tulajdonképpen az “EU 2020-as stratégiájának magyar tallózása”. Sok a munka még, az operatív programokon most dolgoznak, és igyekeznek megtalálni a forrásokat is ezekhez. Egy másik tervük diák inkubátorház-hálózat létrehozása, és életre szeretnék hívni az Erdélyi Magyar Fejlesztési Ügynökséget – vázolta röviden elképzeléseiket Jakabos Janka. Toró Tamás, a szomszédos, már szórvány Brassó megyeiek üzenetét hozta el. Drámai az ottani magyarság fogyása, de ők is hozzájárulhatnak a nemzetépítéshez, napról napra mind többen csatlakoznak az új párthoz – mondta el, és megköszönte a háromszékiek eddigi támogatását, kiemelte a további együttműködés fontosságát. Szólítanák a kiábrándultakat
Papp Előd Székelyföldért felelős országos alelnök a Kárpát-medencei magyarság vidékfejlesztési együttműködéséről beszélt, de szólt arról is, hogy az EMNP azokat az embereket próbálja mozgósítani, akik az elmúlt 22 évben elvesztették hitüket, bizalmukat az erdélyi magyar politikusokban. Ő is kitért a szórvány fontosságára, “ha elvész, a Székelyföld is zsugorodik” – mondotta. A felszólalásokat követően bemutatkoztak az eddig megalapított háromszéki szervezetek helyi elnökei, majd Toró T. Tibor beszélt a pártkezdeményezés körülményeiről. Immár visszatérő motívumként ő is használta a harmadik legkisebb királyfiról szóló népmesei elemet, kiemelte, szükség volt “erre a harmadik gyermekre”, mert az első kettő nem tette megfelelően a dolgát, “az egyik nem akarta (RMDSZ – szerk. megj.), a másik nem tudta vagy nem volt lehetősége (MPP) az autonómiát képviselni” – mondotta. Toró T. Tibor felidézte azt is, hogy a 90-es évek eleje óta 600 000 szavazatot veszített a magyar képviselet, az erdélyi magyarság egy része elment, egy része meg sem született, de jelentős hányada itt él, igaz, kiábrándult, közönyössé vált. Az EMNP az ő képviseletükre szövetkezett – hangsúlyozta. Kifejtette azt is, az EMNT civil mozgalomként, az EMNP politikai pártként kiegészíti egymást, összeköti őket az az értékrend, amelyet Tőkés László képvisel. Ismertette a párt decemberi programalkotó ülésén megfogalmazott tíz programpontot, és magyarázattal is szolgált az elképzelésekhez. Az EMNP háromszéki alakuló ülésén Nemes Elődöt elnöknek választották, a felső-háromszékiek végül Illyés Botondot delegálták alelnöknek, Erdővidéket Farkas Domokos és Szép Béla képviseli a megyei elnökségben, jegyzőnek Szász Rékát választották.
Verseny és együttműködés
Toró T. Tibor hétfőn Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján más kérdésekre is kitért. Beszélt az EMNP RMDSZ-hez és MPP-hez fűződő viszonyáról az önkormányzati és parlamenti választások tükrében. “Az EMNP az együttműködés és a verseny egészséges elegyét kívánja támogatni mindenhol. Ez régiófüggő, tömbvidéken, például a Székelyföldön a verseny hangsúlyosabb, a szórványban az együttműködés” – mondotta, de hozzáfűzte: itt, a Székelyföldön is vannak olyan települések, ahol nem kizárt az együttműködés. Az RMDSZ azonban úgy képzeli ezt, hogy az EMNP támogatja jelöltjeit, az MPP esetében a párt országos elnöke jelent akadályt – mondotta, de hangsúlyozta: mindenképpen nyitottak a tárgyalásokra. Toró T. Tibor elismerte, az MPP-vel több a közös pontjuk, kevesebb az akadály. Kivel szövetkezzék Ponta?
Az EMNP megbízott elnöke kitért Victor Ponta szombati, sepsiszentgyörgyi nyilatkozatára is, szomorúnak nevezte, de nem meglepőnek, hogy a “Tőkés-pártot” szélsőséges, szinte fasiszta alakulatnak minősítette. Még szomorúbb, hogy az SZDP elnökének megnyilvánulása illeszkedik abba az egységes nemzetállami szemléletbe, amely szélsőségesnek gondolja az autonómiaformákat, a szubszidiaritást – fejtette ki az EMNP elnöke. “Nem más ez, mint az európai baloldalnak az igyekezete, hogy szélsőségesnek minősítsék az országok, népek önrendelkezési elvét. Csak azt tekintik helyesnek, ha hol Moszkvából, hol Brüsszelből mondják meg, mi a megfelelő” – hangsúlyozta. Rendkívül beszédesnek nevezte azt is, hogy az SZDP az RMDSZ-t tartja egyedül elfogadható partnernek, véleménye szerint ez azt jelezi, “az RMDSZ nem zavarja köreiket”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)