Kártérítés a kommunizmus temesvári áldozatainak
Románia csaknem 350 ezer euró kártérítést köteles fizetni a kommunizmus 72 temesvári áldozata hozzátartozóinak az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélete értelmében.
A strasbourgi bírói testület úgy ítélte meg, Románia megszegte azt a kötelezettségét, hogy alaposan kivizsgálja a Ceausescu-diktatúra elleni 1989. decemberi temesvári tüntetések halálos áldozatainak ügyét.
Az emberi jogok bíróságánál olyan temesváriak tettek panaszt, akiknek a hozzátartozóit megölték a forradalom megtorlására kivezényelt erők. A kommunista rezsim bukása után a román kormány valamennyiüket az elnyomás áldozataként ismerte el, a haláleseteket azonban a román hatóságok nem vizsgálták ki alaposan.
A strasbourgi bíróság 2009-ben már hozott egy hasonló ítéletet, ugyancsak a temesvári vérengzések ügyében. Akkor négy panaszos esetében kötelezte kártérítés fizetésére a román államot amiatt, hogy megsértette a méltányos bírói eljáráshoz való jogot.
A kommunista rezsimet nyíltan bíráló Tőkés László lelkész melletti szolidaritástüntetéssel elindult temesvári forradalomban 1989. december 17. és 20. között 72 embert lőttek le a román fegyveres erők, egy asszonyt pedig egy páncélos taposott halálra. A sortüzekben 253-an sebesültek meg, 43-an pedig verés következtében szereztek sérüléseket. A kommunista hatóságok a nyomok eltüntetése céljával 43 holttestet Bukarestbe szállíttattak és elhamvasztattak.
A felelősségre vonást nagymértékben befolyásolta, hogy Romániában a baloldal vagy a jobboldal volt-e hatalmon. A Ion Iliescu államfő nevével fémjelzett posztkommunista időszakban nem vizsgálták ki a vérengzéseket. A sortüzeket elrendelő Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok ellen csak 1997- ben emeltek vádat, azt követően, hogy 1996-ban a jobboldali Demokratikus Konvenció nyerte meg a választásokat.
Mindkét tábornokot 15 év börtönbüntetésre ítélték 2000-ben, de a baloldal választási győzelme után kinevezett főügyész 2001-ben perújrafelvételt kezdeményezett, a tábornokokat pedig szabadon bocsátották.
Az újabb jobboldali kormányzás idején 2008-ban jutott el ismét a legfelsőbb bíróság jogerős ítéletéig a tábornokok pere, ekkor ismét 15 évre ítélték őket.
Marius Mioc, a temesvári forradalom kutatója az MTI-nek elmondta, az ügyészség csak néhány temesvári áldozat esetében állapította meg egyes katonák vagy Securitate-tisztek név szerinti felelősségét, a többi áldozatért a két tábornokot tartották felelősnek.
Népújság (Marosvásárhely),

Restitúció: elfogadták a tervezetet
A kormány felelősségvállalással, vagyis a parlamenti vita megkerülésével terjeszti a törvényhozói testület elé a restitúciós törvénytervezetet. A kabinet tegnapi ülésén elfogadta a március közepén közvitára bocsátott tervezetet, amely a természetbeni visszaszolgáltatásra fekteti a hangsúlyt, a kárpótlások kifizetését azonban csak 2017-től kezdené el, és akkortól számítva mintegy hét évig tart majd ez a folyamat. A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia a döntés halasztását kérte a kormánytól, amely azonban nem volt hajlandó többet várni, ugyanakkor a miniszterelnök arról biztosított valamennyi felekezetet, hogy a következő egy hétben még benyújthat módosító indítványokat, amit persze a kormány vagy figyelembe vesz, vagy nem. Kiderült az is, hogy a strasbourgi emberjogi bíróság méltánytalannak tartja azt, hogy az egyházak 25 évig ne vehessék birtokba azokat az épületeket, amelyekben közintézmények működnek. A bíróság a tízéves türelmi időt tart elfogadhatónak.
A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia nyílt levélben fordult Victor Ponta miniszterelnökhöz, akitől azt kérte, hogy kormánya halassza el a kommunizmus idején államosított ingatlanokról szóló törvényjavaslat kormány általi elfogadását. Mint ismert, Ponta hétfőn egy televíziós műsorban jelentette be, hogy a kormány szerdán fogadja el a jogszabálytervezetet, és ezzel elkezdődik a felelősségvállalási eljárás.
Lucian Mureşan görög katolikus bíboros, a püspöki konferencia elnöke a testület nevében arra kérte Pontát, halassza el április végéig a törvény kormány általi elfogadását, hogy az egyház is küldhessen módosító indítványokat. A bíboros nehezményezte, hogy sem a görög katolikus, sem a római katolikus egyház véleményét nem kérte ki a kormány, amikor kidolgozta a tervezetet, holott az a két katolikus egyház elkobzott vagyonáról is rendelkezik. Korábban a református püspökök is bírálták a kormány restitúciós törvénytervezetét, mert több okból is igazságtalannak és méltánytalannak tartják a vissza nem adható ingatlanokra javasolt kárpótlási rendszert, akárcsak azt, hogy a visszakapott épületekben további 25 évig kell megtűrni bérlőként a bennük működő közintézményeket.
A miniszterelnök tegnap a kormányülésen válaszolt a katolikusok kérésére, kifejtette, hogy a tervezet már körülbelül egy hónapja elérhető a restitúciós hatóság honlapján. Szerinte, aki akarta, elküldhette a módosító indítványokat, ugyanakkor tiszteletéről biztosított valamennyi felekezetet. Hozzátette, hogy a következő egy hétben továbbra is várnak minden javaslatot, és a kormány kedden még belefoglalhatja a tervezetbe a különböző észrevételeket.
Kiderült, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága méltánytalannak tartotta, hogy az egyházak további 25 évig csak tulajdonjoggal rendelkezzenek azon épületek felett, amelyekben közintézmények működnek, és azt javasolta, hogy találjanak méltányosabb megoldást. George Băeşu, a restitúciós hatóság vezetője – aki a strasbourgi tárgyalásokon is részt vett – a kormányülésen azt mondta Pontának, hogy Strasbourg hét-tíz éves türelmi időt tart méltányosnak, majd Ponta levonta a következtetést, hogy akkor a kormánynak tíz éven belül új székhelyet kell találnia vagy építtetnie a visszaszolgáltatott ingatlanokban működő iskoláknak és kórházaknak. Mint ismert, a korábbi jogszabályban ötéves határidő szerepelt.
Szabadság (Kolozsvár).

Végleges a restitúciós terv
A romániai felekezetek – kivéve az ortodox egyházat – tiltakozása ellenére a bukaresti kormány tegnap véglegesítette a kommunizmus idején államosított ingatlanokról szóló törvényjavaslatot. A dokumentum értelmében a kormány az elkobzott ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását részesíti előnyben. Ha ez nem lehetséges, a jelenlegi piaci értéken állapítják meg az ingatlanért vagy földterületért járó kárpótlás értékét, majd pontrendszer formájában, árverés útján fizetnének kárpótlást a vissza nem adható javakért.
A kormány által javasolt eljárás szerint az állam hétéves futamidő alatt törlesztené a megítélt kárpótlást a volt tulajdonosoknak vagy örökösöknek, ugyanakkor 85 százalékos adóval sújtaná azokat az ingatlanüzéreket, akik áron alul megvásárolták az állammal pereskedő örökösök tulajdonjogát
A kormány annak ellenére véglegesítette a restitúciós jogszabálytervezetet, hogy a romániai katolikus püspökkari konferencia nyílt levélben kérte Victor Ponta miniszterelnököt, halassza el a törvényjavaslat parlamenti benyújtását. Lucian Mureşan görög katolikus bíboros, a katolikus püspökkari konferencia elnöke a testület nevében arra kérte a kormányfőt, halassza el április végéig a törvény kormány általi elfogadását, hogy az egyház is küldhessen módosító indítványokat. A bíboros nehezményezte, hogy sem a görög katolikus, sem a római katolikus egyház véleményét nem kérte ki a kormány, amikor kidolgozta a tervezetet, holott a jogszabály a két katolikus egyház elkobzott vagyonáról is rendelkezik. „Természetesnek tartottuk volna, hogy a kormány előzetesen konzultál velünk a rendelet kidolgozása előtt, ha már a kommunista rezsim az egyházak megkérdezése nélkül kobozta el a felekezetek vagyonát” – szögezte le a bíboros, nehezményezve azt is, hogy az egyházi vezetők a televízióból értesültek arról, miszerint a kormány már a jövő héten felelősségvállalással terjeszti a parlament elé a törvénytervezetet.
Mint megírtuk, az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői is bírálják a restitúciós javaslatot, mert több okból is igazságtalannak és méltánytalannak tartják a vissza nem adható ingatlanokra javasolt kárpótlási rendszert, akárcsak azt, hogy a visszakapott épületekben további 25 évig kell megtűrni bérlőként a bennük működő közintézményeket. Victor Ponta tegnap elmondta, noha véglegesítették a dokumentum szövegét, a jövő heti kormányülésen az egyházak részéről érkező módosító javaslatokat is beiktathatják a tervezetbe. Egyébként a strasbourgi emberjogi bíróság nagy vonalakban egyetért a kormány restitúciós törvénymódosító javaslatával, kifogásolja azonban, hogy a visszaszolgáltatott épületekben további 25 évig működhetnek iskolák, kórházak, kultúrházak – a bíróság legtöbb tízéves türelmi időt javasol. Az állami számvevőszék ugyanakkor arra figyelmeztet: a jelenleg természetes és jogi személyek által visszakövetelt erdőterületek mennyisége közel 600 ezer hektárral meghaladja Romániának az 1948-as államosításkor meglévő erdőterületeit, emiatt a restitúció akadályba ütközik.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár).

Kifogásolja Strasbourg a restitúciós törvényt
A kormány a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által megfogalmazott észrevételeknek csak egy részét építette bele az új restitúciós törvénytervezetbe – derült ki a nemzetközi intézet egyik dokumentumából.
A kormány azt állította, hogy a szerdai kormányülésen elfogadott tervezetet a strasbourgi bíróság is támogatja. Az intézmény szakértői azonban úgy vélik, hogy a kárpótlások kiszámításának módja fölöslegesen bonyolulttá teszi a jóvátételi rendszert, egyes jogorvoslati javaslatok nem kínálnak hatékony megoldást, és a tervezetből hiányzik az előreláthatóság is.
A külföldi szakértők szerint a tervezet egyik gyenge pontja, hogy a természetbeni visszaszolgáltatás alkalmazása korlátozott mértékű lesz, mivel Romániában hiányosak a telekkönyvi kimutatások. Ezért szerintük előrelátható, hogy emiatt még többen fognak kárpótlásért folyamodni, és kétségbe vonják, hogy a román állam erőforrásai lehetővé teszik valamennyi igénylés teljesítését.
A szakértők a kárpótlási folyamat lezárásaként kitűzött 15 éves határidőt is kifogásolják. Szerintük az ingatlanok értékének a felméréséről sem rendelkezik világos kimutatással az állam, ami előidézheti azt, hogy a visszaigénylési kérelmek esetében vitatható döntések szülessenek. A tervezet arra a kérdésre sem válaszol – írják –, hogy a volt tulajdonosok kötelesek-e elfogadni azt az ingatlant, amit az állam az eredeti volt tulajdonukért cserében ajánl nekik.
Azt sem tartják helyesnek, hogy a kárpótlás értékét a közjegyzők által alkalmazott rács idei értékei szerint határozzák meg anélkül, hogy kiigazítanák azt az inflációval. A kárpótlási folyamat akár 2030-ig is elhúzódhat, ezért a külföldi szakértők szerint méltányos lenne figyelembe venni a pénzhígulást.
A strasbourgi bíróság szakértői túlságosan bonyolultnak tartják az úgynevezett árverési pontokon alapuló kárpótlási rendszert. Ráadásul kételkednek, hogy az állam belátható időn belül képes felállítani az országos ingatlanalapot, amelynél a volt tulajdonosok árveréseken használhatják fel pontértékeiket más állami ingatlanok megvásárlására. Ezeket a pontokat ugyanis csak 2017-től válthatják pénzre, ugyanis akkortól kezdődne a pénzbeli kárpótlás.
Victor Ponta miniszterelnök tegnap elmondta, hogy csak az egykori tulajdonosok és örököseik kapják vissza természetben a kommunizmus idején államosított ingatlanjukat, ugyanis ha üzérek veszik meg tőlük a visszaigénylési jogot, azok legfeljebb kárpótlást kaphatnak, de erre 85 százalékos nyereségadót vetnek ki. Rámutatott: 200 ezer tulajdonos vár még arra, hogy államosított ingatlanát visszaadják, vagy kárpótlást kapjon érte. Eddig 27 ezer ügyben született döntés, ezek közül alig 13 ezer esetben fizette is ki az állam a kárpótlást, amelynek összege Ponta szerint 5 milliárd euróra rúg.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár).

„A szamárbőgés nálunk felhallatszik a mennybe”
Vita-fórum az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) az Erdélyi Magyar Jogászok Társaságával (EMJT) kerekasztal-beszélgetést tartott múlt csütörtökön a Jókai utcai székházában. Az előadók egybehangzó véleménye szerint az elmúlt évtized második felétől megfigyelhető volt egyféle törés a romániai igazságszolgáltatásban. Egyesek szerint mára elmondható: „Románia a jogállamiság élén táncol”. A Restitúció tegnap – és holnap? címet viselő megbeszélésen Valdman István nagybányai, Bányai József és Kapcza Mikolt kolozsvári ügyvédek vettek részt.
A földkérdés
A földterületek visszaigénylésével kapcsolatban a ’89-es rendszerváltást követően hosszú évekig olyan jogszabályok voltak érvényben – ’91-től lehetővé téve a restitúciós folyamatok beindítását – amelyek inkább az államosítók, mint a kárt szenvedettek javát szolgálták – vezette fel előadását Bányai József kolozsvári ügyvéd. Szemléletbeli változást csak 1997-től fogva tapasztaltak, amikor az újonnan hatályba lépett 1-es törvény már kimondottan a néhai tulajdonost védte. A gond az volt csupán, hogy a 2000-es évek elejére az ún. polgári körforgásba bekerült, visszaszolgáltatott telkek szépen lassan kimerítették azt a telekmennyiséget, amely az „időközben nem csökkent étvágyakat”, illetve jogosan megfogalmazódó restitúciós igényeket elégítették ki.
Komoly gondot okozott, hogy a törvényhozó és alkalmazói következetlenek voltak mind a jogszabályok kivitelezésében, mind azok alkalmazásában. A jogszabályokban megjelenő koncepcióváltások a gyakorlatban nagyon sokszor ellentmondásokat szültek, amelyek értelmetlennek tűnő perek sorozatát eredményezték. Számtalan esetben olyan alapvető hibákat követtek el, hogy a birtoklevél érvényességét vizsgálva a bíró az alkalmazandó törvénynek nem a birtoklevél kiadásának idején, hanem az éppen folyamatban lévő per idején érvényes formáját vették figyelembe. Emiatt az elégedetlen felek közül sokan panasszal fordultak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), amely egy idő után kénytelen volt leállítani a Romániával kapcsolatos ügyek tárgyalását. Mindez a strasbourgi bíróságnak egy 2010-es határozatában csúcsosodott ki, amiben megállapították, hogy Romániában nem működik ez a rendszer. Az EJEB határidőt szabott a román állam számára, arra szólítva fel az uniós tagországot, hogy egy mindenki számára egyenlő módon elérhető, kiszámítható és méltányos restitúciós folyamatot hajtson végre.
Az újságolvasók már értesülhettek róla, a restitúciós törvényjavaslat épp a múlt hét szerdáján került elfogadásra, amelynek helyessége – a döntés önkényességét és meggondolatlanságát figyelembe véve – Bányai József ügyvéd szerint jogtechnikai szempontból is vitatható. Többek között a történelmi egyházak felől is megfogalmazódott a kérés, hogy a törvényjavaslat elfogadására mindaddig ne kerüljön sor, amíg az érdekelt felek között egy konszenzusos álláspont létre nem jön. Parlamenti vitára ugyebár nem bocsátották, de a törvény elfogadásra került.
A restitúciós folyamat 2016. január 1-jére tervezett lezárásával kapcsolatban olyan döntő hiányosságokra hívták fel a figyelmet, mint például arra, hogy nincsenek pontos ismereteink a visszaigénylési és a meg nem oldott visszaigénylési kérelmek számáról. A ki nem adott birtoklevelek esetében a kárpótlás a következő feltételek mellett hajtható majd végre: ha az ún. aukciós pontok értékesítése két egymást követő év után is sikertelen, 2017-től a néhai tulajdonos vagy annak örököse már csak maximum évi 10%-os kárpótlásban részesülhet. Az adatok egybegyűjtése, csakúgy, mint a kárpótlással kapcsolatos döntéshozatal – az eddigi gyakorlattól eltérően – nem megyei, hanem bukaresti szinten zajlik majd.
Az egyházi javak visszaszolgáltatása
Kapcza Mikolt ügyvéd néhány sikeresen visszaszolgáltatott, reprezentatív egyházi ingatlan történetével nyitotta beszédét. Ide sorolandó a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum épülete, amelyet egy aránylag gyors lefolyású, feszültségmentes per folyamán jogerősen visszaszolgáltattak a református egyháznak. Egy másik kedvező ítélet a református teológia Eötvös (Conştanţa) utca 3. szám alatti ingatlanának visszaszolgáltatása, amely egy tíz évig elhúzódó per sikeres végkimenetelét jelentette. Ugyancsak perek sorozatának eredménye a dési római katolikus plébánia iskolaépülete, amelynek végkifejlete mégis sikeresnek mondható. Az utóbbi két esetben az ítélet még nem jogerős, azonban ismerve a legfelsőbb bíróság joggyakorlatát, fellebbezés nem várható – jegyezte meg az ügyvédnő.
Természetesen jól ismertek az ellenpéldák is. Az egyik az Erdélyi Római Katolikus Státus tulajdonában lévő, a kolozsvári Szentegyháza (Iuliu Maniu) utca 1–3. szám alatti ingatlan kapcsán hozott bizarr ítélet, amelynél a visszaszolgáltatást arra hivatkozva utasították el, hogy azt a római katolikus státus adományozta az államnak. Másik nagy port kavaró történet a Mikó-peré, amelynek során visszaszolgáltatták a református egyháznak a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét, majd a restitúciós bizottság három tagját elítélték. Az utóbbi kapcsán az ügyvédnő kiemelte: ha ilyen megtörténhet a romániai jogszolgáltatásban, akkor bárkivel, bármikor bármi megtörténhet.
Az egyházi javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos jogi csatározásoknál döntő problémaként merült fel, hogy az ingatlanokat gyakran eladták. A joggyakorlatban 2006 nyarán következett be egy pálfordulás, amikortól a bíróságok mindenféle kifogásokat találtak arra, hogy a kereseteket elutasítsák: ekkortól beszélhetünk a perképesség problémájáról – összegezte az ügyvédnő.
A belterületen található ingatlanok restitúciója
Egy erről rendelkező híres-hírhedt jogszabály a 2001-es évből való 10-es törvény. Ezzel kapcsolatos gondolatait Valdman István ügyvéd osztotta meg. Bányai József tapasztalataival párhuzamosan itt is a kezdeti évek meglehetős restriktív jellegét hangsúlyozták, így egész a 2005-ös évig visszaszolgáltatás nem történt, működő hivatkozási alapként csak ezután került elfogadásra.
Az előadásban olyan társadalompszichológiai kérdések kerültek előtérbe – talán részben az ügyvédek generációs különbségeiből fakadóan –, amelyek arra próbáltak meg választ adni, vajon miért nem alkalmazzák a törvény betűjét?
A fiatal ügyvéd egyik legnegatívabb tapasztalatként említette, hogy gyakran semmiféle sürgetésre nem születik határozat. Ez viszont a pereskedés lehetőségének feltétele is egyben, így reakció híján a pereskedés csupán elvi jog marad. Ennek nyomán kialakult az igazságszolgáltatásnak úgymond szokásjoga, ami az elégedetlen embereket egyszerűen arra késztette, hogy bármiféle polgármesteri rendelet nélkül bepereljék az illető polgármestert, és a bíróság több esetben el is rendelte a visszaszolgáltatást.
A romániai igazságszolgáltatás lefelé ívelő pályája a 2009-es évtől is megfigyelhető: ettől fogva az eladott ingatlanok esetében már nem lehetett kérni az adásvételi szerződés érvényességének megállapítását. Ez nem jelentett kevesebbet, minthogy az eladott ingatlanok tulajdonjogviszonya nem visszafordítható – mutattak rá a jelenlevők a jogállamiság és az alkotmányossági jogok semmibevételére.
A bírói ítéletek erős szubjektivitására is felhívták a figyelmet, így a nepotizmus, a személyes kapcsolatok gyakran felülírják a törvény betűjét. De tágítva az ország határait, az utóbbi évek strasbourgi bíróságán tapasztalt egyöntetűen negatív tapasztalatok alapján többen azt a kételyt is megfogalmazták, vajon erkölcsileg mennyire feddhetetlenek az ottani fordítóirodák (ti. román nyelven is lehet kéréseket benyújtani). Végül a „jogi tanácsadás” azzal az ironikus megjegyzéssel zárult, hogy ha az ember valamilyen problémát kíván megoldani, ildomos jóba lenni a helyi döntéshozókkal…
Az említett 10-es törvény alkalmazhatósága más szempontból is kérdésessé vált: ha nem tudják visszaadni valaki házát vagy földjét, ekkor a polgármesteri hivatal egy másik csereingatlant ajánlhat fel. Mégis, a nagybányai, de más polgármesteri hivatalok illetékes osztályán a következő felirat olvasható: „a hivatalnak nincsen semmije, amit akárkinek, akármikor is kárpótlásként adhatna”. Az előadó azzal a megállapítással zárta mondandóját, miszerint az esetek kevesebb mint 50%-ban történik valós kártérítés.
Hozzászólások
Bányai József némi gúnnyal jegyezte meg: bár egységes nemzetállamról beszélünk, ez nem képes olyan egységes joggyakorlatot összehozni, ami ezeket a dolgokat mindenki számára egyenlő és kiszámítható módon, átláthatóan oldaná meg. Majd a jogbiztonság hiányára hivatkozva kétkedően – de reménykedve – jegyezte meg, hogy az újonnan elfogadott jogszabálytól sem vár túl sok előrelépést.
Ugyanő hozzátette: a központosítást is magával hozó új rendelet a restitúciós perek legrosszabb emlékeit idézi, amikor az ügyek Bukarestbe kerülését követően a totális káosz és a maffiotikus intézmények lettek úrrá a helyzeten.
Utolsó gondolatként érdemes egy közgazdász hozzászólását idézni, aki egy tanulmányra hivatkozva érdekes adatokat ismertetett: eszerint a kommunizmus ideje alatt államosított 1611 iskola közül 90 százaléka nemzetiségi iskolákat takart.
Valdman István szerint Romániában nem a törvényalkotással, hanem mindig a törvény alkalmazásával van probléma. A politikai érdekek mögött mindig meghúzódó anyagi érdekekre emlékeztetett, s hozzátette, hogy azt szokták mondani: „a szamárbőgés nem hallszik a mennybe”. De mivel Romániában minden fordítva van, mint egy rendes országban, így természetesen a szamárbőgés nálunk igenis felhallatszik a „mennybe”.
GYŐRI TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár).

Restitúció kérdőjelekkel
Felelősséget vállalt kormánya nevében Victor Ponta tegnap a parlament két házának együttes ülésén az államosított ingatlanokra vonatkozó új jogorvoslati törvényért. A sajátos eljárásnak megfelelően a jogszabályt nem vitatta meg a törvényhozás, így néhány napon belül hatályba lép, hacsak nem nyilvánítja alkotmányellenesnek a taláros testület. A parlamenti képviselők és szenátorok előtt elmondott beszédében a miniszterelnök bocsánatot kért azoktól az egyházaktól és magánemberektől, amelyeknek és akiknek az ingatlanjait hét évtizeddel ezelőtt a kommunista hatalom államosította.
„Huszonegyedik századi szociáldemokrataként le akarom szögezni: a tulajdonjog a demokratikus társadalom alapja” – jelentette ki Ponta, hozzátéve, az új restitúciós törvény a történelmi jóvátételt szolgálja.
A kormányfő szerint a román állam eddig csaknem tízezer államosított épületet (ennek ötödében közintézmény működik) és 1,3 millió hektárnyi elkobzott területet (ebből 300 ezer hektár beltelek) szolgáltatott vissza, részvényekben és pénzben pedig csaknem négymilliárd eurónyi kárpótlást fizetett ki a volt tulajdonosoknak. „A restitúciós folyamatból azonban ingatlanüzérek és korrupt hivatalnokok húztak hasznot, a valódi tulajdonosok pedig évek óta hiába várják a jóvátételt” – magyarázta a kormányfő. Az elmúlt években 3500 panaszos perelte be Romániát az államosított ingatlanok miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB). Amikor a strasbourgi bíróság 2010-ben felszólította Bukarestet, alkosson működőképes jogorvoslati rendszert, leálltak a kifizetések, és elakadt a restitúció folyamata. 
Az új jogszabály szerint ezentúl csak az egykori tulajdonosok és örököseik kapják vissza természetben a kommunizmus idején elkobzott ingatlanjaikat: ha üzérek veszik meg tőlük a visszaigénylési jogot, azok legfeljebb kárpótlást kaphatnak, amelyre 85 százalékos nyereségadót vetnek ki. Az állam a következő néhány évben visszaszolgáltatja a még tulajdonában lévő ingatlanokat, majd 2017-től részletekben kezd ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni.
Miközben a már megítélt kárpótlásokat 2014-től kezdődően öt év alatt fizetik ki, az ezután elbírálandó esetekben, 2017-től kezdődően hét éven keresztül folyósítják a kárpótlást a most bevezetendő pontrendszer alapján, évenként legfeljebb 14 százalékos összeghatárig. Amellett, hogy a tavaly hatalomra került balliberális kormány gyakorlatilag a következő kormányzatra hárítja az anyagi jóvátétel terhét, rendkívül szövevényessé teszi a folyamatot az árverési pontos rendszerrel. Arra egyébként a strasbourgi bíróság is kereste már a választ Bukarestben, mi indokolja a pontrendszer bevezetését, amelynek alapján a kárpótolt személy más, az állam által áruba bocsátott ingatlanok megvásárlására használhatja fel egy lejjel egyenértékű pontjait, vagy megvárhatja, amíg azokat az állam visszavásárolja. Az európai bíróság szerint ez a módszer indokolatlanul túlbonyolítja a restitúciós folyamatot, arról nem beszélve, hogy a visszaszolgáltatás előtt álló javak értékét a törvény hatálybalépésekor, azaz idén április–májusban érvényes közjegyzői felértékelés alapján határozzák meg, holott a kárpótlás csak négy év múlva veszi kezdetét. A tizenhat éves futamidőre tekintettel Strasbourg felhívta Románia figyelmét, hogy a jóvátételt emiatt az inflációhoz kellene igazítani. Mint ismeretes, korábban többek között emiatt bírálták a jogszabályt az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői is, méltánytalannak tartva a kárpótlási rendszert, akárcsak azt, hogy a visszakapott épületekben további tíz évig kell megtűrni bérlőként a bennük működő közintézményeket, továbbá hogy az ingatlanoknak nem a piaci értékét veszik alapul a kárpótlásnál. (Mint ismeretes, a kormány eredetileg 25 éves türelmi időt javasolt, ám az európai bíróság ellenkezésére tíz évre csökkentette azt az időtartamot, amíg egykor államosított ingatlanban működhet iskola, kórház vagy művelődési ház.) Ráadásul egy módosító javaslat nyomán fennáll a veszélye, hogy az elkövetkezőkben csökken a tulajdonosoknak – egyházaknak és magánszemélyeknek – a közintézmények „megtűréséért” az állam által folyósított bérleti díj. A törvénybe ugyanis bekerült, hogy az eddigi havi bérlet helyett kormányhatározatban, a piaci érték alapján megállapított díj jár az ingatlantulajdonosoknak. Markó Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő tegnap a Krónika kérdésére úgy vélekedett, a bérleti díj megállapításának gyakorlata nem változik. Elmondta, eddig is kormányhatározatban állapítottak meg alsó és felső határt annak függvényében, hogy az épületben községi iskola vagy megyeszékhelyi tanintézet működött, és ezen a kereten belül egyezkedett az önkormányzat a tulajdonossal.
Különben a jogszabályt nem fenyegeti veszély a parlamentben, mert az RMDSZ bejelentette, nem támogatja a kormány ellen benyújtandó bizalmatlansági indítványt, márpedig ehhez az ellenzéknek szüksége lett volna a szövetségre is. A jobbközép Demokrata-Liberális Párt (PDL) – amely korábban bizalmatlansági indítványt kívánt beterjeszteni az ügyben a Ponta-kabinet ellen – tegnap közölte, az alkotmánybíróságon támadja meg a restitúciós törvényt.
(Ma is érvényesek az egyházak kifogásai
Kató Béla református püspök tegnap a Krónikának elmondta, még nem sikerült áttanulmányoznia a törvény végleges változatát, ám a magyar történelmi egyházak vezetői eddig is több kifogást megfogalmaztak. Elsősorban az átláthatatlan pontrendszert nehezményezik, és hogy hosszú ideig kénytelenek megtűrni a bérlőket a kormány által megszabott bérért, ami nem elég az épület karbantartására, felújítására. „Évtizedeket vártunk, hogy államosított ingatlanjainkat visszakapjuk, öt esztendő is elég lett volna, hogy jelenlegi rendeltetésüket megtartsuk. De az a kérdés, képesek lesznek-e olyan bért fizetni az épületek után, amiből azokat méltóképpen fenntarthassuk” – nyilatkozta az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője. Hangsúlyozta, a református egyház nem akarja megváltoztatni az iskolák rendeltetését, ám attól tart, olyan alacsony bért kap az épületekért, hogy abból nem futja karbantartásra. „A mi érdekünk, hogy a magyar gyerekek megfelelő iskolába járjanak, és az épületek ne váljanak romhalmazzá, mire birtokba vehetjük” – szögezte le Kató. Szerinte a pontrendszer is visszaélésekre adhat okot, több száz éves ingatlant jóval áron alul becsülhetnek fel. „Nem vagyunk elégedettek, tiltakozni fogunk, de valószínűleg kénytelenek leszünk elfogadni a tervezetet” – tette hozzá Kató. Böcskei László váradi megyéspüspöktől megtudtuk, a katolikusok sem tudják pontosan, mi került be az elfogadott törvénybe, hiszen a püspöki kar hétfőn továbbította módosító javaslatait, de egyeztetésekre nem került sor. „Számunkra minden esetre csak a restitutio in integrum elve elfogadható” – szögezte le a váradi egyházfő.)
Krónika (Kolozsvár),

Először beszélt a nyilvánosság előtt a börtönből nemrég szabadult Adrian Năstase
Továbbra is politikai bosszúnak tartja az ellene zajló bírósági eljárást és letöltendő börtönbüntetésre ítélését Adrian Năstase volt miniszterelnök. A korrupció miatt tavaly júniusban szabadságvesztésre ítélt, majd nemrégiben jó magaviselete miatt feltételesen szabadlábra helyezett szociáldemokrata politikus szabadulása óta először adott interjút.
A beszélgetést a kormány egyik fő szócsövének számító Antena 3 hírcsatorna sugározta szerda este.
Năstase közölte: még 2012 decemberében panaszt tett a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságon, amelyben igazságtalannak nevezi az ellene lefolytatott eljárást. Azt is elmondta, hogy azért nem fordult kegyelmi kérvénnyel Traian Băsescu államfőhöz, mert az megalázkodás, illetve bűnösségének elismerése lett volna. „Egy kegyelmi kérvény számomra olyan megaláztatás lett volna, amelyet semmi esetre sem lettem volna képes vállalni” – jelentette ki Năstase. Álláspontja szerint az Európai Bizottság tavaly nyári kérése, hogy az ügyvivő köztársasági elnök ne adjon egyéni kegyelmet senkinek, „az egész nemzet, az egész ország számára megalázó” volt. Ezzel arra az időszakra utalt, amikor a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) kezdeményezésére a parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Băsescut, és fölmerült a lehetőség, hogy az államfői tisztséget ideiglenesen betöltő szenátusi elnök, Crin Antonescu elnöki kegyelemben részesíti Năstasét.
Năstase mindemellett azt is kijelentette, hogy Victor Ponta kormányfő helyében ő is együttműködne Băsescu államfővel. Năstase egyébként díszmeghívottként jelen lesz a Szociáldemokrata Párt hétvégi bukaresti tisztújító kongresszusán, az általa letartóztatásáig betöltött országos választmányi elnöki tisztségre pedig nem írnak ki választást, bár a volt miniszterelnök még több mint három évig nem gyakorolhatja állampolgári jogait.
Az exkormányfő azt is elmondta, hogy tavalyi öngyilkossági kísérlete a lehető legvalóságosabb volt, erre bizonyíték a máig meglevő sebhely. „Az a golyó csak egy milliméterre haladt el a nyaki üterem mellett” – mondta Năstase. Az öngyilkossági kísérlet körülményeiről elmondta: amikor a letartóztatására kiküldött rendőr őrizetbe akarta venni, a bal zsebében már ott volt a revolver. A rendőrnek azt mondta: „Sajnálom, hogy te is belekeveredtél”, mivel attól tartott, hogy a tisztnek baja származhat abból, ha a szeme előtt követ el öngyilkosságot a letartóztatandó személy. Az öngyilkosság azért nem sikerült, mert Năstase csak jobb kézzel tud lőni, és miközben át akarta venni a revolvert bal kezéből a jobba, a rendőrnek volt ideje rávetni magát. A fegyver dulakodás közben sült el, súrolva a politikus nyakát. Közölte: azért akart végezni magával, mert úgy érezte, nem bírja elviselni az ítélettel járó megaláztatást.
Mint ismeretes, Năstasét korrupció miatt ítélte két év szabadságvesztésre tavaly júniusban a legfelsőbb bíróság, miután bebizonyosodott, hogy a 2004-es államfői választások előtti kampányában az Állami Építészeti Felügyelet által szervezett szakmai konferencián összegyűjtött összeget használt fel. Letartóztatásakor öngyilkosságot kísérelt meg, de ezt a kivezényelt rendőrt megakadályozta
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár).

Ponta: együttműködünk a magyar kisebbséggel
Románia és kormánya elkötelezett, hogy maradéktalanul tiszteletben tartsa az Európa Tanács értékeit - jelentette ki április 24-én, szerdán Victor Ponta miniszterelnök a páneurópai szervezet Parlamenti Közgyűlésének strasbourgi ülésén.
"Elkötelezettek vagyunk, hogy tanuljunk a múltban elkövetett hibákból" - hangoztatta a román kormányfő, aki elmondta, hogy országa tiszteletben tartja a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat.
Úgy vélekedett, hogy 2012 Románia számára nagyon nehéz év volt, amelyet gazdasági, társadalmi és politikai válság jellemzett, de - mutatott rá - párbeszéddel és együttműködéssel minden nehézség leküzdhető. Emlékeztetett, hogy a románok decemberben "nagyon is demokratikus" választáson fejezhették ki akaratukat, amiből kifolyólag "politikai kohabitáció" alakult ki az államfő és a kormány között, a törvényhozásban pedig legitim és világos többség jött létre.
"Az alkotmánybíróság minden döntését tiszteletben tartjuk és végrehajtjuk, az igazságszolgáltatás pedig független" - szögezte le.
Az ET segítségét kérte
A miniszterelnök négy pontban ismertette mondandóját, és kérte az Európa Tanács segítségét. Egyrészt a közelmúlt politikai válságáról szólva kifejtette, hogy szerinte a hasonló helyzetek elkerülésének érdekében változtatni kellene az ország alkotmányos berendezkedésén. Mint mondta, nem alapvető változtatásokat szeretne, csak a rendszer "finomhangolására" törekszik. Leszögezte ugyanakkor, hogy minden változtatásról kikérik a Velencei Bizottság állásfoglalását és csak annak birtokában és annak figyelembevételével hajtanak majd végre módosításokat.
Megemlítette, hogy a román állam ellen mintegy 3500 ügyben folyik eljárás az Emberi Jogok Európai Bíróságán a kommunista rendszerben elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása érdekében. Beszámolt arról, hogy ezzel kapcsolatban a közelmúltban fogadott el új jogszabályt a román parlament, amely reményei szerint világos jogi helyzetet teremt, és rendezi ezt a kérdést.
Harmadsorban a arról beszélt, hogy Románia és a kormány elkötelezett a magyar kisebbség legitim képviselőivel való együttműködés mellett, és úgy vélekedett, hogy Románia mindig is igyekezett a kisebbségek védelmét és jogait a legmagasabb mérce szerint biztosítani.
"Teljes mértékben elkötelezett vagyok, hogy a magyar kisebbség legitim képviselőivel a továbbiakban is együtt dolgozzunk, és abszolút biztos vagyok abban, hogy együtt mindig megtaláljuk majd a legjobb megoldást, hogy együtt éljünk és dolgozzunk az országért, amely a miénk" - fogalmazott.
Negyedik pontként Ponta a romák integrációját jelölte meg, amelyet az elkövetkező román kormányok előtt álló legnagyobb kihívásnak nevezett. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Romániában is elkészült az integrációs stratégia.
"Az eredményekhez ugyanakkor türelem kell, elkötelezettség kell, és el kell jutnunk a probléma gyökeréig" - hangsúlyozta a miniszterelnök, aki egyúttal leszögezte, hogy Románia felelősséggel tartozik a román állampolgársággal rendelkező cigányokért, hogy társadalmi beilleszkedésük érdekében oktatásban részesülhessenek, munkát találhassanak, otthon és biztonságban érezhessék magukat Romániában.
Végül a bukaresti kormány vezetője arról beszélt, hogy egy évvel ezelőtt Romániára még úgy tekintettek, mint ahol veszélyben a stabilitás, ma szerinte az ország nagyon is stabil és kiszámítható.
Kérdéseket is kapott
Beszédét követően Victor Ponta több kérdés is kapott a képviselőktől. Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője azt kérdezte, nem volna-e időszerű, hogy Románia biztosítsa a területi autonómiát Székelyföld számára. Victor Ponta válaszában rámutatott, hogy a decemberi választásokon a magyar kisebbség legitim képviselőket választott a törvényhozásba az RMDSZ képviselőinek személyében, és velük igyekszik majd megtalálni a megoldást, hogy a magyarok jobban képviseltethessék magukat és minden joguk az európai normáknak megfelelően érvényesülhessen.
"Megismétlem: úgy gondolom, hogy a párbeszéd és az együttműködés a megoldás, a szélsőségesség pedig sem Önön, sem rajtunk nem segít" - válaszolta a szociáldemokrata miniszterelnök Gaudi Nagy Tamásnak. Az RMDSZ-es Korodi Attila kérdésére pedig a román miniszterelnök egyértelművé tette: kész a párbeszédre a kisebbségi, helyi jelképeket szabályozó jogszabályról.
Szabó Vilmos (MSZP) a marosvásárhelyi orvosi egyetem önálló magyar karáról érdeklődött. Victor Ponta elmondta, hogy kormánya egyik legnagyobb eredményének tekinti, hogy három hosszú éjszaka után az egyetemen sikerült megállapodásra jutni, és így mind a magyar, mind a román tanárok képviseltetik magukat az egyetem irányító testületében, a magyar és a román diákok pedig saját anyanyelvükön tanulhatnak. Victor Ponta szerint ez is annak a bizonyítéka, hogy párbeszéddel korábban megoldhatatlannak tűnő nézetkülönbségek is áthidalhatók.
Maszol.ro,

A kisebbségi jogokról az RMDSZ-szel tárgyal (Victor Ponta Strasbourgban)
A kisebbségi jogokról és a marosvásárhelyi orvosi egyetemről is beszélt Victor Ponta kormányfő tegnap Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén. Biztosította hallgatóságát arról, hogy Románia maradéktalanul elkötelezett az európai értékek iránt, és válaszolt a magyar képviselők kérdéseire is.
„Elkötelezettek vagyunk, hogy tanuljunk a múltban elkövetett hibákból” – hangoztatta –, Románia tiszteletben tartja a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat. 2012 nagyon nehéz év volt, amelyet gazdasági, társadalmi és politikai válság jellemzett, de párbeszéddel és együttműködéssel minden nehézség leküzdhető. Emlékeztetett, hogy a románok decemberben „nagyon is demokratikus” választáson fejezhették ki akaratukat, amiből kifolyólag „politikai kohabitáció” alakult ki az államfő és a kormány között, a törvényhozásban pedig legitim és világos többség jött létre. „Az alkotmánybíróság minden döntését tiszteletben tartjuk és végrehajtjuk, az igazságszolgáltatás pedig független” – mondotta. A kormányfő négy pontban ismertette mondandóját az Európa Tanács segítségét kérve. Egyrészt a közelmúlt politikai válságáról szólva kifejtette, hogy szerinte a hasonló helyzetek elkerülésének érdekében változtatni kellene az ország alkotmányos berendezkedésén. Mint mondta, nem alapvető változtatásokat szeretne, csak a rendszer „finomhangolására” törekszik. Leszögezte ugyanakkor, hogy minden változtatásról kikérik a Velencei Bizottság állásfoglalását, és csak annak birtokában és annak figyelembevételével hajtanak majd végre módosításokat. Megemlítette, hogy a román állam ellen mintegy 3500 ügyben folyik eljárás az Emberi Jogok Európai Bíróságán a kommunista rendszerben elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása érdekében. Beszámolt arról, hogy ezzel kapcsolatban a közelmúltban fogadott el új jogszabályt a román parlament, amely reményei szerint világos jogi helyzetet teremt, és rendezi ezt a kérdést. Harmadsorban arról beszélt, hogy Románia és a kormány elkötelezett a magyar kisebbség legitim képviselőivel való együttműködés mellett, és úgy vélekedett, hogy Románia mindig is igyekezett a kisebbségek védelmét és jogait a legmagasabb mérce szerint biztosítani. „Abszolút biztos vagyok abban, hogy együtt mindig megtaláljuk majd a legjobb megoldást, hogy együtt éljünk és dolgozzunk az országért, amely a miénk” – fogalmazott. Negyedik pontként a romák integrációját jelölte meg, amelyet az elkövetkező kormányok előtt álló legnagyobb kihívásnak nevezett. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Romániában is elkészült az integrációs stratégia. „Az eredményekhez ugyanakkor türelem kell, elkötelezettség kell, és el kell jutnunk a probléma gyökeréig”. Románia felelősséggel tartozik a román állampolgársággal rendelkező cigányokért, hogy társadalmi beilleszkedésük érdekében oktatásban részesülhessenek, munkát találhassanak, otthon és biztonságban érezhessék magukat Romániában – fejtegette. Végül elmondta, hogy egy évvel ezelőtt Romániára még úgy tekintettek, mint ahol veszélyben a stabilitás, ma szerinte az ország nagyon is stabil és kiszámítható. Victor Ponta kérdésekre is válaszolt. Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője azt kérdezte, nem volna-e időszerű, hogy Románia biztosítsa a területi autonómiát Székelyföld számára – Ponta rámutatott, hogy a decemberi választásokon a magyar kisebbség legitim képviselőket választott a román törvényhozásba az RMDSZ képviselői személyében, és velük igyekszik majd megtalálni a megoldást, hogy a magyarok jobban képviseltethessék magukat, és minden joguk az európai normáknak megfelelően érvényesülhessen. „Megismétlem: úgy gondolom, hogy a párbeszéd és az együttműködés a megoldás, a szélsőségesség pedig sem Önön, sem rajtunk nem segít” – válaszolta. Az RMDSZ-es Korodi Attila kérdésére pedig egyértelművé tette: kész a párbeszédre a kisebbségi, helyi jelképeket szabályozó jogszabályról. Szabó Vilmos (MSZP) a marosvásárhelyi orvosi egyetem önálló magyar karáról érdeklődött. Ponta elmondta: kormánya egyik legnagyobb eredményének tekinti, hogy három hosszú éjszaka után az egyetemen sikerült megállapodásra jutni, és így mind a magyar, mind a román tanárok képviseltetik magukat az egyetem irányító testületében, a magyar és a román diákok pedig saját anyanyelvükön tanulhatnak – ez is annak a bizonyítéka, hogy párbeszéddel korábban megoldhatatlannak tűnő nézetkülönbségek is áthidalhatók.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Végleges a restitúciós törvény
Kihirdette tegnap az államosított ingatlanokról szóló új jogorvoslati törvényt Traian Băsescu államfő; a parlamenti vita nélkül, kormányzati felelősségvállalással elfogadott jogszabály ellen emelt ellenzéki óvást a múlt héten utasította el az alkotmánybíróság.
A törvény alapján a román állam a következő néhány évben visszaszolgáltatná a még tulajdonában lévő államosított ingatlanokat, majd négy év múlva részletekben kezdene ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Az államfő elismerte: sokan kérték tőle a jogszabály elutasítását, de azzal csak hátráltatná az amúgy is megkésett igazságtételt. A új jogszabály megőrzi a természetbeni visszaszolgáltatásnak, illetve a méltányos kártérítésnek az alapelvét, ami azt jelzi, hogy Románia tiszteletben tartja a magántulajdonhoz való jogot – mondotta Băsescu, de hozzátette: maga is több hiányosságot lát a törvényben, ezért megállapodott Victor Ponta miniszterelnökkel, hogy a kormány az alkalmazási normák kidolgozása révén vagy sürgősségi rendeletekkel korrigálja ezeket. Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága szólította fel 2010-ben, hogy alkosson működőképes jogorvoslati rendszert, ugyanis már 3500 panaszos perelte be az országot az államosított ingatlanok miatt. Ponta szerint Románia eddig csaknem tízezer államosított épületet és 1,3 millió hektárnyi elkobzott területet szolgáltatott vissza, részvényekben és pénzben pedig csaknem négymilliárd eurónyi kárpótlást fizetett ki a volt tulajdonosoknak. A megoldatlan ügyek száma tízezrekre rúg.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tiltakozást szerveznek a Kétágú templom megmentése érdekében
Nyilvános tiltakozást szervez az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatala és a Kolozsvár-Alsóvárosi Református Egyházközség a kolozsvári Kétágú templom mögötti építkezés leállítása érdekében.
A tiltakozást elsősorban a Kétágú templom védelméért szervezik, amelynek közvetlen közelében, egy a műemlék mellé nem illő, a templom alapjaira is veszélyt jelentő sportkomplexum építését kezdte meg a megyei tanfelügyelőség és a Viitorul sportklub.
Terveik szerint a május 26-án, vasárnap délután hat órakor a Kétágú templom udvarán kezdődő tiltakozó megmozduláson a rövid liturgiai bevezető és beszéd után emberlánccal veszik körül a templomot. A Kató Béla püspök, Adorjáni László és Székely József lelkipásztorok valamint Kudor Pál-András főgondnok által aláírt közlemény szerint jelenleg még van esély arra, hogy a műemlék-templom mögött elkezdett építkezés terve módosuljon.
A román állam 1964-ben az akkori erőszakszervezet segítségével jutott a telek birtokába. Az egyházközség 1991-ben beindította a telek visszaigénylésének a folyamatát, 2003-ban pedig pert indított a telek kikényszerített adományozásának a megsemmisítése érdekében.
Miután Romániában minden szinten elveszítette ezt a pert, jogorvoslatért a Strassbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult. 2007-ben a Strassbourgi Emberjogi Bíróság is elutasította a kérést. „Jelenleg az oktatási minisztérium tulajdonában levő telken egy olyan terv megvalósulása körvonalazódik, amelynek következtében nem csak műemlék templomunk környezete sérül, de a felszín alatti munkálatok miatt környéke és állaga is veszélyeztetett" - áll a felhívásban.
2010-ben az egyházközség presbitériuma elvi belegyezését adta kolozsvári polgármesteri hivatal 484/2009. november 10-én kelt határozatában foglaltakra, amely jóváhagyja a szakbizottságok által előzetesen elfogadott övezeti és részletes urbanisztikai terveket. Ezek szerint egy sportkomplexum épül a telekre alagsor, földszint és egy emelet magassággal, valamint egy csatolt rész alagsor, földszint és három emelet magassággal, ez utóbbi a Malomárok partján.
Mint írják: ekkor még nem látták azokat a végleges terveket, amelyek alapján a polgármesteri hivatal 2011-ben építési engedélyt bocsátott ki. Ennek megfelelően nem is adták beleegyezésük az építkezés kezdetekor tudomására jutott módosított terv megvalósulásához. A terv módosulásáról egyébként az építőtelepen kifüggesztett tábláról szerzett tudomást, amelyen az alagsor, földszint és egy emelet magasságra ígért sportlétesítmény a templom ereszmagasságáig emelkedik.
A presbitérium ekkor a korábban adott elvi beleegyezést is visszavonta és erről értesítette az oktatási tárcát és Kolozs megye prefektusát. Döntéséről ugyanakkor tájékoztatta az összes illetékes intézményeket is. A tájékoztató beadványaira és a mellékelt 2437 aláírást tartalmazó ívre – a kolozsvári polgármesteri hivatalt leszámítva - a 30 napos határidőn belül nem kapott választ.
Mivel az építkezés megkezdése után derült ki, hogy a templom közelében épülő mélygarázs az ott levő források és a talajvizek útját alapvetően befolyásolja és ezáltal veszélyezteti a templom stabilitását is, ezért a presbitérium elhatározta a templom jelenlegi állapotának szakszerű felmérését, és a talajvíz elvezetési módjának a szakemberek által való felülvizsgálását kérte. Ugyanakkor egy olyan egyezmény elkészítését kezdeményezte, amelyben a beruházó és az engedélyt kibocsátó polgármesteri hivatal elkötelezi magát, hogy amennyiben a templom állaga sérül, annak a rend- behozásához szükséges minden költségét állni fogja.
Az épülő mélygarázs jelenlegi befejezetlen állapotban is 50 cm-el magasabb a templom telkének a szintjénél. Az egyházközség számára elfogadhatatlan bármilyen szintkülönbség, hisz az a templom épületére nézve állandó veszélyforrást jelent.
A közlemény aláírói szerint mivel a város arculatának a megőrzéséért elsősorban a kolozsvári polgármesteri hivatal felelős, a város vezetősége arra kellene törekedjen, hogy a „kulturális főváros" címért is pályázó Kolozsvár épített öröksége ezzel a műemléktemplomhoz nem illő épülettel ne sérüljön.
A presbitérium megállapítása szerint az a tény, hogy a bukaresti műemlékvédő bizottság bármikor felülírhatja a helyi műemlékvédelem döntéseit, azt igazolja, hogy a jelenlegi törvény nem alkalmas a műemlékek védelmére, ezért arra kéri a szakmát és a politikai szervezeteket, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy megfelelő törvény szülessen a templomok és műemlékek teljes védelmének a biztosítására.
Krónika (Kolozsvár)

Kettős állampolgárság – Strasbourg elutasította a felvidéki beadványokat
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elutasította azt a két beadványt, amelyet két szlovákiai magyar nyújtott be a testülethez, amiért a magyar állampolgárság felvétele után elveszítették szlovák állampolgárságukat.
A bíróság a május második felében született döntésében úgy foglalt állást, hogy mivel a Fehér István és a Dolník Erzsébet által két egymást követő napon benyújtott keresetben leírt két ügy ténybeli és jogi háttere rendkívül hasonló, ezért a két beadványt összevonja.
Mindkét panaszos azért fordult a strasbourgi bírósághoz, mert úgy véli, hogy a szlovák alkotmány előírásai ellenére fosztották meg őket szlovák állampolgárságuktól. Emellett sérelmezték, hogy semmilyen jogorvoslati lehetőség nem állt rendelkezésükre, nem szavazhattak a parlamenti választásokon, és „gyakorlati nehézségeik támadtak" a társadalombiztosítási jogviszonyukkal kapcsolatban. Fehér István azt is kifogásolta, hogy a révkomáromi önkormányzat nem volt hajlandó állandó lakcímét igazoló okiratot kiállítani számára.
Az EJEB honlapján nyilvánosságra hozott döntésében a bíróság kimondta: nincs joghatósága megítélni, hogy sérti-e a szlovák alkotmányt vagy Szlovákia nemzetközi szerződéséből fakadó kötelezettségeit az, hogy a két panaszost megfosztották szlovák állampolgárságától. A strasbourgi bíróság ugyanis csak az Emberi Jogok Európa Egyezménye alapján ítélkezhet, az pedig nem tartalmaz, nem ír elő az állampolgársághoz, annak megtartásához vagy felvételéhez való jogot. A bíróság utalt arra, hogy a szlovák állampolgársági törvényt jelenleg is vizsgálja a szlovák alkotmánybíróság, valamint arra, hogy az ügy akkor tartozna Strasbourg hatáskörébe, ha a szlovák állam önkényesen megtagadta volna az állampolgárságot a panaszosoktól.
„(A panaszosok) szabad akaratukból kérelmezték a magyar állampolgárságot egy olyan időpontban, amikor a szlovák állampolgársági törvény alkalmazandó pontjai hatályban voltak. Következésképpen úgy döntöttek a magyar állampolgárság megszerzéséről, hogy tisztában voltak azzal, hogy ez a döntés a szlovák jog értelmében milyen következményeket von maga után" – indokolja döntését a bíróság.
A társadalombiztosítással kapcsolatos panaszok ugyan bizonyos esetben a bíróság hatáskörébe tartozhatnak, mert azt például senkitől nem lehet kizárólag az állampolgárság alapján megtagadni, de a strasbourgi törvényszék szerint „a társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos nehézségek" alátámasztására egyik panaszos sem mutatott be olyan konkrét tényeket, amelyek alátámasztották volna az általuk vélelmezett jogsértést.
Megalapozatlannak találta a bíróság a választáson való részvételből való kizárás miatti panaszt is, mert úgy ítélte meg, hogy az egyezmény, illetve annak egyik jegyzőkönyve szavatolja ugyan a választáshoz való jogot, de mindkét panaszos törvényi rendelkezés miatt elveszítette szlovák állampolgárságát, olyan jogot pedig nem lehet az egyezményből levezetni, amely azt garantálná, hogy külföldiek részt vehetnek egy olyan állam törvényhozásának megválasztásán, amelynek nem állampolgárai, jelenleg ugyanis mindkét panaszos kizárólag magyar állampolgár. A lakcímet igazoló okirat megtagadásával kapcsolatban a bíróság azt is figyelembe vette, hogy a révkomáromi önkormányzat azt javasolta a panaszosnak, hogy forduljon a helyi rendőrséghez, a külföldiek letelepedésével kapcsolatban ugyanis a rendőrség illetékes intézkedni.
A bíróság azt is megállapítja, hogy a benyújtott dokumentumok alapján nem lát arra utaló nyomot, hogy a hatóságokkal való érintkezéskor a panaszos olyan nehézségbe ütközött volna, amely felveti annak gyanúját, hogy sérültek volna az emberi jogi egyezményben lefektetett jogai.
A panaszosok úgy vélik, hogy Szlovákia a diszkrimináció általános tilalmára vonatkozó előírásokat is figyelmen kívül hagyta. Ebben a bíróság – mint rámutat – azért nem jogosult ítéletet mondani, mert az egyezmény vonatkozó, 12-es jegyzőkönyvét, amely ezt kimondja, Szlovákia aláírta ugyan, de még nem ratifikálta.
A jogorvoslati lehetőség hiánya miatti panaszt a strasbourgi bíróság amiatt utasította el, mert úgy látja, hogy ennek meglétét is csak olyan ügyekben vizsgálhatja, amelyek eleve a hatáskörébe tartoznak, és mint megállapította, a szlovák állampolgárság elvétele a magyar állampolgárság felvétele miatt nem ilyen ügy.
MTI
Erdély.ma

Strasbourg elutasította a felvidéki beadványokat (Kettős állampolgárság)
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elutasította azt a két beadványt, amelyet két szlovákiai magyar nyújtott be a testülethez, amiért a magyar állampolgárság felvétele után elveszítették szlovák állampolgárságukat. A bíróság a május második felében született döntésében úgy foglalt állást, hogy mivel a Fehér István és a Dolník Erzsébet által két egymást követő napon benyújtott keresetben leírt két ügy ténybeli és jogi háttere rendkívül hasonló, ezért a két beadványt összevonja.
Mindkét panaszos azért fordult a strasbourgi bírósághoz, mert úgy véli, hogy a szlovák alkotmány előírásai ellenére fosztották meg őket szlovák állampolgárságuktól. Emellett sérelmezték, hogy semmilyen jogorvoslati lehetőség nem állt rendelkezésükre, nem szavazhattak a parlamenti választásokon, és „gyakorlati nehézségeik támadtak” a társadalombiztosítási jogviszonyukkal kapcsolatban. Fehér István azt is kifogásolta, hogy a révkomáromi önkormányzat nem volt hajlandó állandó lakcímét igazoló okiratot kiállítani számára. Az EJEB honlapján nyilvánosságra hozott döntésében a bíróság kimondta: nincs joghatósága megítélni, hogy sérti-e a szlovák alkotmányt vagy Szlovákia nemzetközi szerződéséből fakadó kötelezettségeit az, hogy a két panaszost megfosztották szlovák állampolgárságától. A strasbourgi bíróság ugyanis csak az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján ítélkezhet, az pedig nem tartalmaz, nem ír elő az állampolgársághoz, annak megtartásához vagy felvételéhez való jogot. A bíróság utalt arra, hogy a szlovák állampolgársági törvényt jelenleg is vizsgálja a szlovák alkotmánybíróság, valamint arra, hogy az ügy akkor tartozna Strasbourg hatáskörébe, ha a szlovák állam önkényesen megtagadta volna az állampolgárságot a panaszosoktól. „A panaszosok szabad akaratukból kérelmezték a magyar állampolgárságot egy olyan időpontban, amikor a szlovák állampolgársági törvény alkalmazandó pontjai hatályban voltak. Következésképpen úgy döntöttek a magyar állampolgárság megszerzéséről, hogy tisztában voltak azzal, ez a döntés a szlovák jog értelmében milyen következményeket von maga után” – indokolja döntését a bíróság. A társadalombiztosítással kapcsolatos panaszok ugyan bizonyos esetben a bíróság hatáskörébe tartozhatnak, mert azt például senkitől nem lehet kizárólag az állampolgárság alapján megtagadni, de a strasbourgi törvényszék szerint a társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos nehézségek alátámasztására egyik panaszos sem mutatott be olyan konkrét tényeket, amelyek alátámasztották volna az általuk vélelmezett jogsértést. Megalapozatlannak találta a bíróság a választáson való részvételből való kizárás miatti panaszt is, és azt is megállapította: a benyújtott dokumentumok alapján nem lát arra utaló nyomot, hogy a hatóságokkal való érintkezéskor a panaszos olyan nehézségbe ütközött volna, amely felveti annak gyanúját, hogy sérültek volna az emberi jogi egyezményben lefektetett jogai. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke szerint a strasbourgi ítéletnél fontosabb, hogy az ügyben az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága számukra pozitív döntést hozott, és napirenden tartja a jogfosztottak ügyét. Rámutatott: az emberi jogi bíróság egyéni szempontból foglalkozik a vitatott szlovák állampolgársági törvénnyel, az EP viszont olyan döntést is hozhat, amely a jogszabály rendelkezéseinek megszüntetéséhez vezet. Elmondta: a kereset elutasítása annyit jelenthet, hogy a jogfosztottak nem kapnak majd kártérítést az őket ért zaklatás miatt. „Minden esetben akarjuk folytatni a küzdelmet” – szögezte le.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sepsiszentgyörgyi RMDSZ: vegyük védelmünkbe Sepsiszentgyörgy zászlaját!
A sepsiszentgyörgyiek vegyék védelmükbe a település zászlaját, és lépjenek be abba a perbe, amit az önkormányzat folytat a prefektúra ellen, kéri az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete. Tóth Birtan Csaba ügyvezető elnök a Sláger Rádiónak elmondta: hétfőtől a város több pontján standokat állítanak, és arra kérik a polgárokat, írják alá azokat az íveket, amely által részévé válnak a pernek és ezáltal védelmükbe veszik a zászlót.
„Mutassuk meg, hogy egy összetartó és erős közösség vagyunk, akitől nem lehet elvenni a szimbólumhasználat alapvető jogát”, mutatott rá Tóth Birtan Csaba, aki érdeklődésünkre kifejtette: ezt a zászlót már megszokták a polgárok, magukénak érzik, ezért kérik azt, hogy aláírásukkal fejezzék ki, hogy a per részeivé kívánnak válni. Ezzel egyrészt erősítenék a városi szolidaritást, másrészt gyakorlati haszna van, mert ha a brassói táblabíróság érvényteleníti a sepsiszentgyörgyi zászlót, az önkormányzatok nem vihetik tovább a pert a Strasbourgi Emberjogi Bíróságra, de civil szervezetek és magánemberek ezt megtehetik.
„Természetesen a perbe beszálló polgárok vagy civil szervezetek nem kell megjelenjenek a tárgyaláson, viszont az más dimenziót ad az ügynek, hogy nem csak az önkormányzat hanem több ezer sepsiszentgyörgyi is részese a pernek”, véli az RMDSZ ügyvezető elnöke. Hozzátette: az önkormányzat felkérésére már több civil szervezet is jelezte, hogy beszáll a perbe.
Mint arról beszámoltunk Kovászna megye zászlóját már érvénytelennek nyilvánította a brassói táblabíróság. Előrevetíti Sepsiszentgyörgy város zászlójának a sorsát is az, hogy ugyanez a bíróság úgy határozott, hogy Kovászna megyének nem lehet lobogója. „A betiltott megye zászló a miénk. Büszkék vagyunk rá. Kitűztük intézményeinkre, jelen van 63 háromszéki település templomában. Nem engedhetjük azt, hogy egy tollvonással elvegyék tőlünk, hogy letépjék a homlokzatról, hogy kiűzzék a templomokból. Ezért felhívást intézünk minden sepsiszentgyörgyi polgárhoz, hogy hétfőtől a város különféle pontjain elhelyezett standoknál, valamint az RMDSZ Martinovics utcai székházában írják alá azt az ívet, ami által a per részévé válnak”, mondta Tóth Birtan Csaba.
Kovászna megye zászlajának betiltása újabb példa arra, hogy a román igazságszolgáltatás nem más, mint sötét eszköz, írja Facebook bejegyzésében Markó Attila. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ képviselő, a Mikó-per elítéltje csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a brassói táblabíróság végleges és visszavonhatatlan döntésével betiltotta Kovászna megye zászlajának használatát. Markó Attila kifejtette – idézem – „Sokan és sokszor rám szóltak, hogy ne bántsam az igazságszolgáltatást. De a háromszéki megyezászló betiltása egy újabb tiszta példa arra, hogy a román igazságszolgáltatás nem más, mint sötét eszköz. A hatalom lévők így játszanak: egyfelől cukorkát nyújtanak egy cikkellyel az új alkotmányban, másfelől a „független" igazságszolgáltatással próbálják eltaposni közösségünket” – fogalmaz a közösségi oldalon a háromszéki politikus.
Mint ismert Tamás Sándor megyei tanácselnök jelezte: az igazságszolgáltatás részlehajlása miatt nem hajlandó eltávolítani Kovászna megye zászlóját a megyeházáról. „Ezek után csak annyit mondok: ha kell, addig fogunk sorra börtönbe menni, amíg az igazság újra Igazság nem lesz!” – írta ennek kapcsán Markó Attila.
A háromszéki Itthon, fiatalon mozgalom képviselői is közleményben tiltakoznak a bírósági döntés ellen. „Aggodalmunkat fejezzük ki, a XXI. század Európájában, országunkban a törvényhozás, kettős mércével működik, hiszen szinte minden román többségű megyének saját zászlója van, amely nem zavarta a hatóságok szemét. „Minket, fiatalokat, nem lehet megfélemlíteni, és ha kell a polgári engedetlenség bármely eszközéhez is folyamodunk jogaink védelméért, felkérünk minden fiatalt és ifjúsági szervezetet, hogy álljunk ki a szimbólumaink, Háromszék, Székelyföld, Erdély jövőjéért!”, írják a közleményben. Kovács Zsolt
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Halasztottak zászlóügyben – Megvédhetik a sepsiszentgyörgyiek a város jelképét!
Zászlóperben halasztást kért a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a brassói táblabíróságtól. Csütörtöktől gyűjtik a perhez csatlakozó aláírásokat. Mint arról beszámoltunk, Kovászna megye zászlaját már érvénytelennek nyilvánította a brassói táblabíróság, és kedden volt a sepsiszentgyörgyi városi zászló elfogadásáról szóló határozat elleni feljelentés tárgyalása. Az önkormányzat jogásza halasztást kért, a bíróság szeptember 10-re halasztotta az ügy tárgyalását, tájékoztatta a Sláger Rádiót Antal Árpád polgármester.
Addig a város polgárai védelmükbe vehetik a település zászlaját. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete arra kéri a polgárokat, lépjenek be abba a perbe, amit az önkormányzat folytat a prefektúra ellen. Tóth Birtan Csaba ügyvezető elnök a Sláger Rádiónak elmondta: csütörtöktől hat standot állítanak az Erzsébet parkban, a Sugás áruház előtt, a piacon, a Szemerja negyedben a Stadion előtt, és arra kérik a polgárokat, írják alá azokat az íveket, amely által részévé válnak a pernek és így védelmükbe veszik a zászlót.
„Mutassuk meg, hogy egy összetartó és erős közösség vagyunk, akitől nem lehet elvenni a szimbólumhasználat alapvető jogát”, mutatott rá Tóth Birtan Csaba. Leszögezte: a perbe beszálló polgárok vagy civil szervezetnek nem kell megjelenniük a tárgyaláson, viszont gyakorlati haszna van, mert ha a brassói táblabíróság érvényteleníti a sepsiszentgyörgyi zászlót, az önkormányzatok nem vihetik tovább a pert a Strasbourgi Emberjogi Bíróságra, de civil szervezetek és magánemberek ezt megtehetik.
Kovács Zsolt
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Közel másfélezer aláírás a városzászlóért
A jelek szerint Sepsiszentgyörgyön viszonylag sokaknak számít, hogy mi lesz a városzászló sorsa, ugyanis egy hét alatt közel ezerötszáz aláírás gyűlt össze a lobogó ügyében. Az RMDSZ a továbbiakban csak a Martinovics utcai székházban fogadja az aláírni szándékozókat.
Aláírásgyűjtésbe fogott az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete miután a Brassói Táblabíróság megsemmisítette a megyei önkormányzatnak Háromszék zászlajáról szóló határozatát, és várhatóan hasonló döntés születhet Sepsiszentgyörgy lobogója perében is. Mindkét eljárást egyébként a volt prefektus, Codrin Munteanu indította, és a táblabíróság az utolsó fok, ahová még fordulhatnak a felek.
A megyeszékhely önkormányzata úgy döntött. civilek és magánszemélyeknek a perbe való bevonását kezdeményezi, miután sikerült elérniük, hogy az ítélethirdetést szeptember 10-re halassza a bíróság. A perbe lépés támogató aláírások révén lehetséges, ezért hétfőtől a város forgalmasabb pontjain mozgó standokkal várták az érdekelteket 15 és 19 óra között, illetve az RMDSZ Martinovics Ignác utcai székházában is elláthatták kézjegyükkel az íveket a polgárok. A perbe lépés lényege, hogy amennyiben szeptemberben kedvezőtlen ítélet születik – aminek elég nagy az esélye –, akkor az önkormányzatnak lehetősége van a strasbourgi Emberi Jogok Bírósághoz fordulni, amit viszont civil támogatás nélkül nem tehetne meg a törvény értelmében.
Tóth Birtan Csaba, a szövetség sepsiszentgyörgyi szervezetének ügyvezető elnöke a Székelyhon.ro érdeklődésére ismertette, hogy csütörtök estig összesen 1200 szignó gyűlt össze, ami várhatóan újabb 2-300-al gyarapszik. A mozgóstandos gyűjtést hétfőtől nem folytatják, viszont szeptemberig a székházban továbbra is alá lehet írni. Tóth Birtan elég jó eredménynek tartja, hogy egy hét alatt ilyen sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez, és reményeik szerint ez a szám csak nőni fog.
Nagy D. István
Székelyhon.ro

Marius Pascan szenátor: Lopták, lopják a román államot!
Marius Pascan PDL-s Maros megyei szenátor tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: "1990 után Románia törvényessé tette a Magyarország által a bécsi döntés után elfoglalt Észak-Erdély területén elkövetett rablást, fosztogatást, visszaszolgáltatva olyan ingatlanokat, amelyeket a magyar hatóságok telekeltek be magyarországi intézmények, magán- és jogi személyek nevére". Pascan jogorvoslatot szeretne az Európai Emberjogi Bíróságtól, vagy az Európa Tanácstól, bár reménytelennek tartja a pereskedést, viszont támogatná azt a törvénymódosítást, ami az 1945 előtti ingatlantulajdon-helyzetet venné figyelembe a restitúciónál.
Maros megye demokrata-liberális szenátora szerint nemcsak magyar magán- és jogi személyek, intézmények, hanem egyházak is a fenti módon jutottak ingatlanokhoz, elsősorban földterületekhez és erdőkhöz, a román állam pedig a rendszerváltás után az 1945 utáni tulajdonviszonyokat, iratokat vette alapul a restitúciós törvények megalkotásakor. Így történhetett meg, hogy Románia gyakorlatilag törvényesítette a magyar állam által elkövetett rablást, visszaszolgáltatva például Görgény- és Maros-völgyi erdőket, földeket azoknak, akik bizonyítani tudták a tulajdonjogot. "Románia értelmezhető és felelőtlen törvényeket hozott, és nem voltak a birtokában megfelelő bizonyítékok ahhoz, hogy védekezzen a bíróságok előtt, megvédje ingatlanjait" – jelentette ki. Bizonyítékként az 1941. évi 1440-es magyar miniszteri rendeletet hozta fel, mondván, módosítani kellene a hazai törvénykezést, és az 1945 előtti tulajdonviszonyok figyelembevételével kellene az ingatlan-vissza- szolgáltatást folytatni. A továbbiakban a parlamenti kisebbségi szervezeteknek juttatott állami támogatás kapcsán közölte: elfogadhatatlan, hogy több mint 83 millió lejt kapjanak e szervezetek évente kulturális, vallási rendezvényekre. Az 1,2 millió magyar nemzetiségű polgárt képviselő RMDSZ 18 parlamenti képviselővel és 9 szenátorral a román törvényhozásban idén 18 millió lejt, miközben a hivatalosan 620.000 romát képviselő Nicolae Paun a Pro Europa Roma Párt számára 11,7 millió lejt kapott. Pascan szerint e civil szervezetek háromszor annyi pénzt kapnak, mint a román pártok, és nem számolnak el azzal, hogy mire költik a csillagászati összegeket. A sajtósok rendelkezésére bocsátotta a támogatások jegyzékét, és rövid számítással bizonyította, hogy a "fejpénzre" lebontott összeg 15-375 lej között változik etnikumonként, amit érthetetlennek tart, majd javasolta, a Hargita és Kovászna megyei román kisebbségnek is a más kisebbségekhez hasonlóan állami támogatást kellene juttatni, mert nincs miből kulturális rendezvényeket szervezzenek. Pascan a sajtótájékoztató további részében közölte: nem ért egyet a közbeszerzési törvény módosításával, amely szerint megemelték a közbeszerzési eljárás nélkül odaítélhető munkálatok, szolgáltatások, vásárlások értékének felső határát, hisz választások közelegnek, és az USL-nek pénzre van szüksége, majd hozzátette, hogy a Demokrata-Liberális Párt jelezni fogja a fentieket az Európai Bizottságnak. Kifogásolta a kataszteri hivatalok privatizációjára irányuló erőfeszítéseket, és felháborodott azon is, hogy Románia csak 19%-ban hasznosította az uniós alapokat.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

“Fontos a külső nyomás”
– Az amerikai külügyminisztérium jelezte: Washington prioritásként kezeli a magyar egyházak 1945 után Romániában elkobzott javainak visszaszolgáltatásának kérdését. Az ügyben korábban John Kerry külügyminiszterhez fordult több amerikai kongresszusi képviselő is. Hogy látja, minek tulajdonítható ez a figyelem Washington részéről?
– Az Amerikai Egyesült Állomok már a kilencvenes évektől folyamatosan figyeli a romániai visszaszolgáltatási folyamatot. A Mikó-ügy csak felkavarta a kedélyeket, hiszen Amerika mindig is érzékeny volt a tulajdonjogi és az egyházi kérdésekre. Nekem személyesen hosszú ideje jó munkakapcsolatom van az amerikai diplomáciával, 2007-ben Fullbright-ösztöndíjas voltam, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) és elnöke, Hámos László voltak a kapcsolattartóim, az amerikai nagykövetség ajánlásai sokat segítettek. A követségen belül a politikai tanácsadók, a különböző szakemberek mindig hívtak, sokat beszélgettünk a magyarság kérdéseiről, az egyházi ügyekről és természetesen az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról is. Később a Mikó-per összekapcsolta mindezt. Úgy érzem, egyértelműen fontos számukra, hogy mi lesz a per kimenetele. Én itthon, Erdélyben mindig éreztem a magyar közösség szolidaritását, és emellé most diplomáciai kiállás is társul. Ha én itthon nem éreztem magam egyedül, mert folyamatosan mellettem állt a magyar közösség egy része, akkor mi erdélyi magyarok sem kell azt érezzük, hogy magunkra maradtunk, mert mellettünk áll a komoly demokráciák széles skálája Európától az Egyesült Államokig. Jó érzés, hogy sok oldalról kiállnak egy elv, egy ügy mellett.
– Hogy látja, az amerikai kormány hatással tud lenni a romániai restitúciós folyamatra?
– A húsz amerikai kongresszusi küldött levele már felkavarta Romániában az állóvizet. Akkor a miniszterelnök is reagált, és azt mondta, foglalkoznak az üggyel, komolyan veszik azt. Az egyházi bizottság az utóbbi időben többször is ülésezett, sőt döntéseket is hozott, tehát valamerre kimozdult az ügy a holtpontról. Amikor a román kormány kártalanításra vonatkozó törvénye felelősségvállalással átment a parlamenten, akkor is azt mondtam, ha mást nem is eredményez, legalább kimozdítja az ügyeinket, miután éveken át nem történt semmi, leállt a teljes egyházi visszaszolgáltatási folyamat. Aztán az elmúlt időszakban egy-két kérés terítékre került, a törvényt kezdték alkalmazni, tehát vannak reménykeltő megmozdulások, és ebben nyilvánvaló, hogy az amerikai küldöttek levele és Kerry hivatalának a válasza óriási szerepet játszott. Beszédes az is, hogy a romániai külügy azonnal reagált, elmondták a véleményüket, hogy Románia komolyan veszi a visszaszolgáltatást. Az ügy kimenetele szempontjából, sőt akár még a Mikó-perben is nagyon fontos a téma életben tartása. Fontos, hogy folyamatosan legyenek jelzések. A Mikó-perben minél többen mondjuk ki, hangosan, hogy igazunk van, a romániai rendszer annál inkább kénytelen lesz odafigyelni magára. Látok arra esélyt, hogy az amerikai, európai nyomásra a hazai rendszer javulni tud. Az amerikai álláspont mellett ott van a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság tavalyi döntése, amikor huszonötezer euró kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot, amiért nem szolgáltatta vissza a gyulafehérvári érsekségnek a Batthyáneumot. Ha minél több oldalról kap jelzést Románia, hogy ebben a kérdésben nem lehet elpunnyadni, nem szabad félrelépni, látok arra esélyt, hogy előbb-utóbb nagyvonalakban rendeződni fog a visszaszolgáltatás.
– Mit gondol, a Mikó-per kimenetelének lehet-e hatása a restitúciós folyamatra?
– A per indulásakor minden folyamatot leállítottak. Azt mondta akkor a román állam: több református kollégiumot nem adunk vissza. Ha Markó Attila börtönbe kerül, akkor a református kollégiumokat soha nem adják vissza az egyháznak. Ha ebben a perben nyerünk – és nyernünk kell, mert nekünk van igazunk, –, akkor a kollégiumokat mind visszakapja az egyház. Erre már különben is van precedens, hiszen Nagyenyeden pert nyert az egyház, mint ahogy Marosvásárhelyen a Bolyai Kollégium ügyében is, ezért nem látom a logikáját a buzău-i bíróság alapfokú döntésének, hogy visszaállamosította a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét. A per eddig csak hátráltatta a visszaszolgáltatást. Azt látom, hogy ideje Románia az igazságügyet próbálja felhasználni arra, hogy etnikai kérdésekben bizonyos dolgokat visszaléptessen. Sok olyan ügy van, ahol azt mondja a román kormány: nem mi döntöttünk így, hanem a független, befolyás- és politikamentes bíróság. Gyakorlatilag az történik, hogy bírósággal kapartatják ki a gesztenyét. A román kormány nem vállal felelősséget azért, hogy intézményesen leállítson egy a visszaszolgáltatási folyamatot, viszont a bíróság alkalmas arra, hogy minket megpróbáljon sarokba szorítani, elhallgattatni.
– Bukarestből hogyan látszik, van-e jelenleg politikai akarat az egyházi vagyon visszaszolgáltatására?
– Romániában a politikai akarat azon múlik, hogy milyen a külső és belső nyomás. Amikor Romániát az Európai Bizottság valamilyen ügyben rángatja, akkor Románia kényszerűségből lép valamit. Magától az ország az utóbbi huszonvalahány évben soha nem lépett előre. Voltak próbálkozások, de nem voltak határozott, egyértelmű, vissza nem fordítható lépései. Voltak jó törvényeink, de az alkalmazás során mindig meghátrált az ország, szükség volt külső nyomásra a demokratikus folyamatok eredményes véghezvitelében.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Kétezer lakos a zászlóperben
Több mint 2200 sepsiszentgyörgyi írta alá, hogy belép a városzászló ügyében indított perbe, melyet hétfőn tárgyal a brassói táblabíróság.
Sepsiszentgyörgy zászlójának védelméért a városi RMDSZ-szervezet kezdeményezett aláírásgyűjtést, két szakaszban is mozgósítottak, először júliusban, majd a múlt héten önkéntesek gyűjtötték a támogató kézjegyeket a város hat pontján felállított standokon. 2200-nál több sepsiszentgyörgyi polgár vállalta, hogy beszáll a városi önkormányzat és a prefektúra közötti perbe.
Tóth Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ ügyvezetője hangsúlyozta, a perbe beszálló polgároknak vagy civil szervezeteknek nem kell megjelenniük a tárgyaláson. Mint hangsúlyozta, azért fontos, hogy csatlakozzanak, mert amennyiben a brassói táblabíróság érvénytelenítené a zászlót, akkor az önkormányzat nem viheti tovább a pert, a civil szervezetek, magánszemélyek ellenben a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulhatnak.
Mint arról beszámoltunk, Codrin Munteanu, Kovászna megye korábbi prefektusa tavaly támadta meg a közigazgatási bíróságon többek között Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy zászlójáról hozott tanácsi határozatokat. A törvényszék alapfokon mindkét pert elutasította, ellenben júniusban az öt évvel ezelőtt elfogadott megyezászlót végleges ítélettel érvénytelennek nyilvánította, helyt adva a prefektúra fellebbezésének.
A háromszéki elöljárók attól tartanak, a város lobogója is hasonló sorsra jut. Codrin Munteanu a beiktatása után 22 közigazgatási pert kezdeményezett a magyar szimbólumok, illetve a kulturális intézmények magyar elnevezései ellen.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Elévült az Agache-ügy
Közel 24 évvel az 1989-es romániai forradalom után született jogerős ítélet a Kézdivásárhelyen meglincselt Aurel Agache milicista őrnagy perében: a bírói testület elévültnek nyilvánította az ügyet, egyben elutasította az Agache-család kártérítési igényét a halált okozó ütlegeléssel vádolt Paizs Ottó leszármazottaival szemben.
A legfelsőbb bíróság honlapján október elsejei keltezéssel közölt ítéletről a Háromszék napilap számolt be pénteki számában. Frunda György ügyvéd-politikus, aki korábban közel egy évtizeden át védte az Agache-per kézdivásárhelyi vádlottjait, az MTI-nek elmondta: noha a legfelsőbb bíróság „ködben hagyta” az ügyet, az időközben elhunyt Paizs Ottó mégis ártatlannak tekinthető, hiszen a végső ítéletben nem állapították meg a bűnösségét.
A több mint két évtizedes pereskedés során a román legfelsőbb bíróság 2001 márciusában már hozott egy jogerős ítéletet. Akkor öt személy számára szabott ki halált okozó ütlegelés miatt börtönbüntetést. Az elítéltek közül Héjja Dezsőt és Reiner Antalt börtönözték be, a többiek külföldre menekültek. Mind az elítéltek, mind az Agache család képviselői (ez utóbbiak a per elhúzódása miatt) az Európai Emberjogi Bírósághoz fordultak az ítéletet követően. A strasbourgi testület mindkét kereset alapján elmarasztalta és kártérítés fizetésére kötelezte a román államot. A strasbourgi ítélet nyomán az időközben Magyarországon elhunyt Paizs Ottó leszármazottai kérték a perújrafelvételt. Ennek a pernek a végén született az október elsejei jogerős ítélet, amely elévültnek tekinti az ügyet.
A román média az évtizedek során az Agache-ügy etnikai jellegét hangsúlyozta, Aurel Agachét többnyire a székelyföldi magyarok által kegyetlenül meggyilkolt román hősként mutatták be. A Ceauşescu-diktatúra rettegett milicista őrnagyát a román állam post mortem alezredessé léptette elő.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Felelősségre vonás a győztesek atrocitásai miatt
A román sajtóban olvastam, hogy a Strasbourgi Bíróság elítélte Oroszországot a katyni vérengzések miatt. Amint közismert, a katyni erdőben a II. világháború idején a szovjetek 40 000 lengyel tisztet és katonát gyilkoltak meg.
Abból a szempontból, ami számunkra érdekes, most kevesebb jelentőséggel bír, hogy ezt a háborús bűnt annak idején a szovjetek a németekre fogták, és ezt a szovjet hazugságot a teljes világ-közvélemény sokáig elfogadta.
A Strasbourgi Bíróság erre vonatkozó határozatát én a nemzetközi joggyakorlatban mérföldkőnek tartom, mert ez az első alkalom a II. világháború után, amikor nemzetközi bíróságon, ha csak átvitt értelemben is, de a győztesek egyikét is elítélik háborús bűnökért. Jelezni szeretném, hogy fontos lenne, ha ez a határozat valaminek a kezdetét jelentené, egy folyamatét, amelynek során felelősségre kell vonni a „győzteseket”, akik Erdélyben, Magyarországon, Ausztriában és Németországban a civil lakosságból anyáinkat megerőszakolták (amivel sokukat egy életre megnyomorítottak), a szintén civil férfiakat „malenkij robotra” vitték, ahol az elkapott betegségekbe 90 százalékuk a táborban meghalt. Az én szülőfalumból, Vajdakamarásról a húsz elvitt és rabmunkára kényszerített fiatalból tizennyolc halt meg. Ennek ugyanolyan háborús bűnnek kell számítania, mint amilyen a holokauszt. És ha a holokauszt elkövetőit a győztesek felelősségre vonták és kivégezték, akkor azokat, akik a mi ártatlan szüleinket és testvéreinket halálra kínozták, ugyanúgy felelősségre kellene vonni, vagy egyelőre legalább a világ közvéleményének tudtára hozni ezeket a bűnöket is.
Rozsnyai Sándor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szabadlábon Bölön polgármestere
Másfél órás tárgyalás és egyórás fontolgatás után tegnap szabadlábra helyezte Bölön polgármesterét, testvérét és annak fiát a megyei törvényszék. A helybeli rendőrökkel múlt szerdán tettleges konfliktusba keveredett Sikó Imre, Sikó Endre tanácstag és ifjabb Sikó Endre csütörtökön került őrizetbe, pénteken pedig előzetes letartóztatásba, ami ellen óvást nyújtottak be. Érveiket a háromtagú bírói testület elfogadta, ezentúl szabadlábon védekezhetnek az ellenük folyó eljárás során. A három vádlottat rendőri kísérettel, bilincsbe verve vezették be a tárgyalóterembe a sepsiszentgyörgyi rendőrségi fogdából, és a teremben – a családtagok, barátok, más polgármesterek, valamint az újságírók mögött – több rendfenntartó is ült. Három ügyvéd érvelt szabadon bocsátásuk mellett: felhozták a falujukban évtizedek óta tevékenykedő vádlottak békés előéletét, az összetűzés nézőpont szerint vitatható részleteit, még az Európai Emberjogi Bíróság elveit is, majd az ügyészség képviselője kapott szót, aki a konkrét veszélyekre – a verekedésbe torkollt vitára, az elöljárók önkényeskedésére és az eset társadalmi visszhangjára – hivatkozva kérte az óvás elutasítását. Rövid visszavágók után a vádlottakat kérdezték, akik szabadon bocsátásukat kérték. Sikó Imre polgármester elmondta: hibásnak érzi magát, mert besétált egy csapdába; felhozta, hogy 34 éve áll a község szolgálatában, és nem tudja, hogyan vált közveszélyessé, hiszen az ügyészség telefonhívására azonnal jelentkezett, egészségügyi kezelését is elhanyagolva. Sikó Endre tanácstag is bő három évtizedes munkáját, valamint szívbetegségét említette: a két rendőr összesen nincs annyi idős, mint ő, hogy tudta volna megverni őket? – kérdezte, és hozzátette: jóhiszemű volt, és szégyelli, hogy átverték. Az igazság ki fog derülni, de legjobban a fiát sajnálja, akinek annyi a bűne, hogy a földön heverő apja segítségére sietett, félrelökve az útban levő rendőrt. Ifjabb Sikó Endre egy európai uniós pályázatra hivatkozva kérte szabadlábra helyezését, ezzel ugyanis csak félig készült el. Ezzel a tárgyalás befejeződött, a bíróság visszavonult, a vádlottakat elkísérték. Egy óra múlva újra kinyitották a termet, és kihirdették az ítéletet. A hátsó kapun hagyták el a törvényszéket, és távozása előtt Sikó Imre a járdán úgy nyilatkozott, hogy előre előkészített csapdának tartja a történteket. Azért mentem a rendőrőrsre, hogy tisztázzuk a felmerült kérdéseket – közölte, a dulakodást pedig a következőképpen összegezte: „Azt hiszem, többet kaptunk, mint amennyit adtunk.” Azt is elmondta: sem őt, sem a bátyját nem hallgatták még ki sem a rendőrségen, sem az ügyészségen. A rendőrség csak annyit tett, hogy végrehajtotta az ügyészség utasításait – jelentette ki Ion Popa megyei rendőrparancsnok, sérelmezve, hogy az általa vezetett intézményt említik mindenütt. Hangsúlyozta: az utóbbi években nőtt a közbiztonság a megyében, jóval kevesebb az erőszakos cselekedet, a bűntény, a rendőrség végzi a maga dolgát. A bölöni rendőrök is a törvények szigorú betartását tartották szem előtt, innen is ered a feszültség; a konfliktus kivizsgálására és a helyzet felügyeletére külön csoportot neveztek ki, bár a polgármester még nem tett panaszt a rendőrségen. Az önkormányzati ingatlanban lakó bölöni rendőr át fog költözni a rendőrség tulajdonában levő lakásba, de áthelyezéséről nincs szó, habár ő sem érzi magát nagyon fényesen – azt azonban nem a polgármesteri hivatal fogja eldönteni, hogy hol teljesít szolgálatot. Popa közölte: ma reggel harmincnál több panaszt nyújtottak be a bölöni rendőrök ellen, ezek megalapozottságát mind ellenőrizni fogják. A hirtelen panaszáradatról a tegnapi tárgyaláson az ügyész is beszélt: szerinte furcsa véletlen, hogy a szerda esti konfliktus után ennyi embernek egyszerre akadt kifogásolnivalója a rendőr munkájával kapcsolatosan.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nagy-Románia-párti politikust jelölt alkotmánybírónak a szenátus
Lucian Bolcaş ügyvédet jelölte alkotmánybírónak a szenátus szerdán a testületből kilépett Iulia Motoc helyére, akit az Emberi Jogok Európai Bíróságába delegált Románia. A javaslatot a plénumnak még el kell fogadnia.
A 71 éves Bolcaş a Corneliu Vadim Tudor által alapított, jelenleg Gheorghe Funar vezette Nagy-Románia Párt (PRM) alelnöke és parlamenti képviselője volt. A PRM 2010-ben kizárta soraiból, ekkor „átiratkozott” a Szociáldemokrata Pártba. Egyike volt Adrian Năstase ügyvédeinek, akik a „Tamara-néni” néven emlegetett korrupciós perben védték a volt miniszterelnököt.
Szabadság (Kolozsvár)

Strasbourghoz fordulnak zászlóügyben
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához nyújtott be keresetet Kovászna Megye Tanácsa. A keresetben megfogalmazták, hogy a megye hivatalos zászlójának betiltásával Kovászna megye lakosságának szimbólumhasználathoz való jogát sértette meg a romániai igazságszolgáltatás – ez pedig ellentmond az ország által is ratifikált Európai Unió Alapjogi Chartájában megfogalmazott elveknek.
Tamás Sándor elnök szerint nem hagyhatják annyiban a szimbólumhasználat folyamatos akadályozását, ezért fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához – tájékoztatott Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája.
„Az igazunk érdekében hajlandók vagyunk elmenni a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is, hiszen meg vagyunk győződve, hogy Európában, ebben az országban bennünket, székelyeket is pont ugyanazok a jogok illetnek meg, mint az ország többi megyéjében lakó embereket. Úgy gondolom, hogy nekünk is lehet megyei és helyi zászlónk, hiszen a román többségű megyék javarésze is rendelkezik ilyennel. Úgy érezzük, hogy mind az igazságszolgáltatás, mind a közigazgatás terén Romániát kétfelé osztották: vannak azok a megyék, ahol a vonatkozó jogszabályok értelmében használhatják helyi szimbólumaikat, és van Hargita és Kovászna megye, ahol ugyanazon törvény szerint ezt megtiltották” – mondta Tamás Sándor.
A tanácselnök értetlenül áll az ősszel meghozott bírósági döntés előtt. „Helyi és megyei zászlókról beszélünk: ezek használata nem sérti a helyi román közösség érzékenységét, különösen azért, mert a megyezászlón lévő címer a 16-17. században több erdélyi román család címeréhez hasonló elemet tartalmaz”. A bíróság szerint azonban a megye zászlója túlzottan hasonlít a székely zászlóra, használatát ezért tiltották be. Tamás Sándor mindezt elfogadhatatlannak tartja. „Katalán példával élve létezik egy sor olyan jog, amelyet nemzeti minimumnak neveznek, és amelyről a közösség semmilyen körülmények közt nem mondhat le. Nálunk is van ilyen: az anyanyelvhasználat, szimbólumaink használata nem lehet vita tárgya. Az Európai Unióban Bretagne-tól kezdve Dél-Tirolon át egészen a finnországi svéd közösségig használnak saját szimbólumokat. Az EU tizenegy országában létezik valamilyen típusú területi, vagy kulturális autonómia, de még azokban az országokban is, ahol ilyen nincs, teljesen normális dolog, hogy helyi zászlókat használhasson egy adott közösség” – mutatott rá Tamás Sándor.
Szabó Enikő
Székelyhon.ro

Strasbourgi védelmet kérnek Kovászna megye zászlajának
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a megyezászló ügyében a Kovászna Megyei Tanács, miután megelégelte, hogy a román hatóságok folyamatosan akadályozzák a szimbólumhasználatot.
Tamás Sándor tanácselnök elmondta, a keresetben arra mutatnak rá, hogy a megye hivatalos zászlajának betiltásával a lakosság szimbólumhasználathoz való jogát sértette meg az igazságszolgáltatás, holott ezt az Emberi Jogok Európai Egyezményének a 12. kiegészítő jegyzőkönyve is előírja, amelyet Románia is ratifikált. A dokumentum rögzíti, hogy az egyezményben meghatározott jogok biztosításánál nem szabad valamely nemzeti kisebbséghez való tartozás alapján különbséget tenni.
Kifogásolják a kettős mércét
Tamás Sándor leszögezte, a helyi és megyei zászlók használata nem sérti a helyi román közösség érzékenységét, a Kovászna megye zászlaján levő címer olyan elemet is tartalmaz, melyet erdélyi román családok címereiben is szerepeltek a 16–17. században.
„Európában, ebben az országban, bennünket, székelyeket is ugyanazok a jogok illetnek meg, mint az ország többi megyéjében lakókat. Úgy gondolom, nekünk is lehet megyei és helyi zászlónk, hiszen a román többségű megyék javarésze is rendelkezik ilyennel. Úgy érezzük, mind az igazságszolgáltatás, mind a közigazgatás terén Romániát kétfelé osztották: vannak megyék, melyek a vonatkozó jogszabályok értelmében használhatják helyi szimbólumaikat, illetve van Hargita és Kovászna megye, ahol ugyanazon törvény szerint megtiltották ezt” – jelentette ki Tamás Sándor.
Rámutatott, az Európai Unióban, Bretagne-tól kezdve Dél-Tirolon át egészen a finnországi svéd közösségig használnak saját szimbólumokat. Az EU 11 országában létezik valamilyen típusú területi vagy kulturális autonómia, de még azokban az országokban is, ahol nincs ilyen, teljesen normális, hogy helyi zászlókat használhasson egy közösség”.
Mint ismeretes, a brassói táblabíróság idén ősszel hozott jogerős ítélete megsemmisítette azt a tanácsi határozatot, amellyel a megyei tanács öt évvel ezelőtt elfogadta Kovászna megye zászlaját. A lobogó ugyanis hasonlít a kék-arany színű székely zászlóra.
Súlyos bírság a székely zászló miatt Vásárhelyen
A bírósághoz fordulna az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete is, miután a marosvásárhelyi rendőrség megbírságolta, amiért a felszólítás ellenére sem távolította el székházáról a hatóság által reklámnak minősített székely zászlót.
A hatóságok október végén a Magyar Polgári Pártot (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) is felszólították Marosvásárhelyen, hogy távolítsák el a jelképet. Valentin Bretfelean rendőrfőnök szerint az MPP időközben elköltözött, és új székhelyén semmilyen zászló nincs kitűzve, az EMNP és EMNT közös székhelyén viszont kint maradt a székely zászló, ezért az épület bérlőjére – az EMNT-re – 30 ezer lejes bírságot szabtak ki.
„Ha nem veszik le a zászlót, újabb büntetést kapnak. A helyi közigazgatási törvényben nincs olyan területi egység, hogy „föld”, így ez nem lehet egy lobogó, hanem egyértelműen reklámzászló” – idézi a Mediafax hírügynökség az önkormányzat felügyelete alatt működő helyi rendőrség parancsnokát.
Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei elnöke elmondta: mindenképpen bírósághoz fordulnak, mert nem fogadják el, hogy a székely zászlót reklámnak minősítsék. Bár értesítést még nem kaptak, nem érte váratlanul a hír, tette hozzá. „Egy héttel ezelőtt egy rendezvényen összefutottunk a rendőrparancsnokkal, aki nagyon kedélyesen tájékoztatott bennünket, hogy Tőkés Lászlót (az EMNT elnökét) óhajtja megbüntetni ebben az ügyben. Egész biztos, a bíróságra fogunk menni az igazunkért” – mondta Portik Vilmos.
A figyelmeztetés kikézbesítésekor elmondta, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik önkormányzati képviselője által benyújtott panasz alapján jártak el. „Egy olyan intézményt reklámoz a zászló, amely nem létezik. Ha létrejön az úgynevezett Székelyföld régió, amelyik szerepel majd a közigazgatási törvényben is, akkor nem lesz a zászlóval semmi gond. Addig reklámzászlónak minősül” – hangoztatta korábban a rendőrparancsnok.
Bíró Blanka, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

.
Birtokba vette visszaperelt kolozsvári ingatlanát a református egyház
Kilencévi pereskedés után az Erdélyi Református Egyházkerület hétfőn a sajtó jelenlétében vette birtokba a kolozsvári Eötvös (Konstanca) utcai, meglehetősen leromlott állapotú ingatlanát.
Ballai Zoltán, az egyházkerület gazdasági tanácsosa elmondta, az Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium szomszédságában álló, a 20. század elején épült kétszintes épületben eredetileg bérházak működtek. Az államosítás után azonban a rendőrség és a kommunista politikai rendőrség, a Siguranţă (a Securitate elődje) vette birtokba. Az 1970-es évektől egy állami cég húsfeldolgozó kisüzemet működtetett benne.
Az 1990-es években – mielőtt visszaszolgáltathatták volna eredeti tulajdonosának – a kolozsvári polgármesteri hivatal eladta az ingatlant az Unita Turism nevű turisztikai cégnek, amely megannyi kisebb vállalkozásnak adta bérbe az épület termeit. Az ingatlan azt követően kerülhetett vissza az egyház tulajdonába, hogy 2013-ban a bíróság jogerősen érvénytelenítette a város és a turisztikai cég közötti adásvételi szerződést.
Mint hétfőn kiderült, a bérlők többsége kiköltözött az épületből, de az ingatlan egyik szárnyában működő „manele” klub tulajdonosa a hivatalos átadáson közölte, nem költözteti el vendéglátóipari egységét, mert élő bérleti szerződése van az Unitával. Az sem térítette őt jobb belátásra, hogy a turisztikai cég képviselői a helyszínen közölték: január elsejétől nem ők a tulajdonosok, így a bérleti szerződés érvénytelenné vált.
„Nagy galibát szokott okozni ez a klub a környéken lakóknak. Jómagam is háromszor hívtam ki a rendőrséget miattuk. A szomszédban lakom és jól tudom, nyáron szinte lehetetlen mellettük lakni. Hol drogozásról, hol verekedésről szóltak a híradások, mi ezt tovább így nem tudjuk folytatni” – szögezte le Ballai Zoltán.
A gazdasági tanácsos szerint az egyházkerület igazgatótanácsa 100 ezer eurónak megfelelő összeget különített el az épület belső felújítására, és arról határozott, hogy erdélyi református médiaközpontot alakít ki az épületben. Itt biztosítanak helyet a nyomtatott, az audiovizuális és digitális egyházi sajtónak, és a Missztótfalusi Kiss Miklós nyomdának.
Kató Béla püspök egyébként tavaly februárban ismertette az egyház új médiastratégiáját, amely szerint az egyháznak meg kell próbálnia elérni a templomba nem járó híveit is. Ehhez pedig a modern kommunikációs csatornákat kell használnia. A kommunikációs stratégia részeként jelentette be, hogy egész napossá szeretné tenni a Kolozsvár körzetében hallgatható Agnus rádió adását. Az egyházi rádió jelenleg a hajnali három és reggel nyolc óra, valamint a dél és 15 óra közötti idősávokban sugároz műsort. Az egész napos műsorhoz egyelőre nem sikerült frekvenciát szerezni.
Ballai Zoltán továbbá a Krónika kérdésére elmondta, az Erdélyi Református Egyházkerület összesen 830 ingatlant igényelt vissza, eddig mintegy 350 kereset kapcsán döntött a bíróság, de csak 150 esetben az egyház javára. Hozzáfűzte, Kolozsváron több ingatlan ügyét már a strasbourgi emberi jogi bíróság figyelmébe ajánlották.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár),

Kincses Előd: vendetta indult Tőkés ellen
Tőkés László beperelte a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságát, amely november 20-i határozatában méltatlannak minősítette őt a román állami kitüntetésre, és annak visszavonását kérte Traian Basescu államfőtől. Az EP-képviselő ügyvédje szerint a határozat 19 oldal „förmedvény”.
Beperelte Tőkés László a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságát. A testület november 20-i határozatában méltatlannak minősítette az európai parlamenti képviselőt a román állami kitüntetésre és az érdemrend visszavonását kérte Traian Basescu államfőtől. Az indoklás szerint Tőkés László autonómiakövetelései etnikai konfliktusokat gerjeszthetnek. A politikus képviselője most a bukaresti táblabíróságtól kéri a döntés megsemmisítését. Tőkés László a rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért kapta meg 2009-ben a Románia Csillaga érdemrendet, amelynek visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte, miután Tőkés László felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi" szerepet Erdély érdekében.
A részletekről az EP-képviselő ügyvédje a szerdai Ma Reggelben elmondta: a becsületbíróság csak javaslatot tehet a visszavonásra, arról az államelnök dönt. A vonatkozó törvények szerint a visszavonásra akkor kerülhet sor, ha a kitüntetett jogerős börtönbüntetést kap, vagy, ha valami olyat tesz, ami miatt méltatlanná válik a rendjel viselésére. Kincses Előd szerint Tőkés esetében egyikről sem lehet szó, az EP-képviselő ellen egyszerűen vendetta indult, amelynek célja egyrészt elbátortalanítani az autonómiatörekvéseket és a politikust, aki már nagyon régóta bosszantja a szekuritátés erőket. Az ügyvéd szerint a határozat indoklása, amelyet korábban „a sztálini idők egyik brosúrájához" hasonlított 19 oldal „förmedvény”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a „védhatalmi" státus kifejezést annak idején egyszerűen félrefordították, „gyarmati" státus lett belőle, és bár Tőkés László gyorsan közzétette a helyes szöveget, erről már senki nem vett tudomást. Az esélyekről szólva Kincses Előd azt mondta, a közigazgatási bíró út szerinte járható, kérdés, hogy a bukaresti táblabíróság is így látja-e, hasonló esetről ugyanis még nem nagyon tudni Romániában. (Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke már megnyert ugyan egy kitüntetéspert, de arra hivatkozva, hogy csak az az elnök vonhatja vissza a kitüntetést, aki adta.)
A védekezési stratégiáról a jogász azt mondta, egyrészt azt kifogásolják, hogy sérült a védelemhez való jog, amikor nem képviselhette Tőkést, másrészt két feljelentő határozathozó is volt, ez pedig összeférhetetlen, harmadrészt a nyilatkozat nem cselekedet, hanem véleménynyilvánítás, amelynek szabadságát a román alkotmány és az Európai Emberi Jogi Bíróság is garantál.
hirado.hu/M1
Erdély.ma,

Újra alapfokra kerül a sepsiszentgyörgyi városzászló pere
A Brassói Táblabíróság pénteken helyt adott Kovászna megye prefektusa fellebbezésének, és újratárgyalásra visszaküldte a Kovászna megyei törvényszéknek a sepsiszentgyörgyi városzászló ügyét – tájékoztatta az MTI-t az intézmény szóvivője.
A székelyföldi Sepsiszentgyörgy hivatalos jelképét zászló formában is meghatározó önkormányzati határozatot négy évvel az elfogadása után, 2012-ben támadta meg a közigazgatási bíróságon Kovászna megye akkori prefektusa, Codrin Munteanu.
A prefektus keresetét a Kovászna Megyei Törvényszék formai okokra hivatkozva utasította el 2012 decemberében. A törvényszék úgy találta, a prefektus elkésett a keresetével. A Brassói Táblabíróság pénteki ítélete arra kötelezi a törvényszéket, hogy érdemben tárgyalja le a városzászló ügyét.
A közigazgatási pert az a körülmény teszi különössé, hogy Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester felhívására 2322 természetes személy és civil szervezet csatlakozott a perhez a polgármesteri hivatal oldalán. A polgármester azért tartotta fontosnak a sepsiszentgyörgyi civilek csatlakozását, mert ezáltal lehetővé válik, hogy egy esetleges kedvezőtlen jogerős romániai ítélet után az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatódjék a jogi küzdelem.
A perbe a prefektus oldalán kapcsolódott be a székelyföldi románok érdekvédelmi szervezeteként fellépő Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma.
MTI
Erdély.ma,

A legyőzött igazság
Január 24-én újabb vereséget szenvedett az igazság. Most éppen (újra) az enyém és másik 3 emberé. De vajon csak ennyiről van itt szó? Pénteken délután a TV képernyőjén olvasva a hírt az első átsuhanó gondolat a fejemben: „még jó, hogy nem rosszabb”. Megriaszt a felismerés, hogy tulajdonképpen csak kényszeruralmi rendszert jellemezhet egy ilyen önkéntelen reakció.
Majd ugyanezt írják, mondják hozzátartozók, barátok, ismerősök. Van, aki ezt írja: „a mai döntés tanulsága az, hogy minél magasabb szinten döntenek, nekünk annál rosszabb. Mert közelebb vannak azokhoz, akik kiadják az ukázt. Nagyon szeretném, hogy találkozzunk, beszélgessünk. Legyél erős. Veled vagyunk Zsolt!”. Erről jut eszembe, hogy testvérem meséli, amint közös barátunkat tolta le családja, hogy decemberben emailt mert írni bátyámnak, együttérzését és segítőszándékát jelezve. Azt mondták neki, hogy levelével veszélybe sodorhatja az egész családot, hát nem látja, mik történnek...
Ügyvédeim nem találnak szavakat a felháborodástól, mégis óvatosan fogalmaznak a sajtóban, nehogy még súlyosabb reakciót váltsanak ki. Az a közigazgatási jogszakértő, aki védelmemben beszélt és aki a bíróság előtt is elmondta, hogy ő maga is ugyanúgy járt volna el helyemben, fogja a fejét és azt mondja, hogy ez nem lehet igaz. Mi ez, emberek? Ez a demokrácia? Jogállam? Rule of law? Én nem ezért tüntettem diákként. Nem ezért dolgoztam önkéntes diákmozgalomban. Nem ezért építettem közösséget, szervezetet 1991-től kezdődően. Hogy miért erről írok? Mert szerintem ez a lényeg. Mert ezen kell elgondolkodni és ez ellen kell tenni. És én tenni fogok.
Az ügyről mindent elmondtam már
Egy olyan kormányhatározat kezdeményezéséért ítélték el, amely ma is érvényben van. Amelyet a kormány egésze fogadott el. Egy olyan telekről szól, amely minden kétséget kizáróan a Posta tulajdonában volt. Egy olyan ügy ez, amelyben nincs kár. Ártatlanságomhoz semmi kétely nem fér. Bárkivel, bármikor, minden irat bemutatása mellett hajlandó vagyok nyilvános vitát folytatni!
Megyek tovább! A strasbourgi emberjogi bíróságra. Mert ártatlan vagyok és igazságtalanság ért. Jogaimat megsértették, emberi méltóságomat megtépázták.
Ez a hét év nagyon megerősített. Azt gondolom, ideje a felhalmozott energiát, tenni akarást, ötletet és elképzelést nemcsak másoknak nyújtott tanácsok által, hanem cselekvés útján is megjeleníteni.
Nagy Zsolt
Erdély.ma,

Tudor Chiuariu lemondott a szenátusi jogi bizottság éléről
Lemondott a szenátus jogi bizottságának éléről Tudor Chiuariu volt igazságügyi miniszter, akit pénteken jogerősen három és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek a Román Posta-ügyben.
Chiuariu ugyanakkor mind bizottsági tagságát, mind szenátori mandátumát megtartja.
Chiuariu mellett Nagy Zsolt volt távközlési miniszter is felfüggesztett börtönbüntetést kapott az ügyben, az ő ítélete négy évre szól.
Mindkét volt miniszter ártatlannak vallja magát, és az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fognak fordulni.
(Transindex/hotnews.ro)
Nyugati Jelen (Arad),