Kivizsgálást szorgalmaznak a Marosvásárhelyi Rádiónál tájékozódó ügyészek kapcsán
Kivizsgálást szorgalmaz a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőségében tájékozódó korrupcióellenes ügyészek kapcsán az ActiveWatch sajtófigyelő. Az ügyészek májusban a tisztsége gyakorlásától ideiglenesen eltiltott Borboly Csabával, Hargita megyei tanácselnökével készített interjú miatt keresték fel a szerkesztőséget.
Az eset kapcsán az ActiveWatch arra kéri a Korrupcióellenes Igazgatóság főügyészét, Laura Codruta Kövesit, hogy vizsgálja ki, törvényes módon jártak-e el és nem lépték-e túl hatáskörüket az ügyészek a Marosvásárhelyi Rádiónál.
A civil szervezet sérelmezi, hogy az ügyészek kihallgatták a szerkesztőség egyik munkatársát és a területi stúdió főszerkesztő-helyettesét illetve személyi adataikat is felvették anékül, hogy közölték volna velük mire szolgál az eset kapcsán kitöltött jegyzőkönyv. Az ActiveWatch szerint az ügyészek súlyosan megszegték a törvényes előírásokat, tettük megfélemlítésnek minősül, illetve a sajtó szabadságát is súlyosan korlátozták.
A sajtófigyelő ugyanakkor felhívja az újságírók figyelmét arra, hogy ilyen esetekben ügyvéd jelenlétében válaszoljanak a hatóság kérdéseire, tisztázzák, hogy milyen minőségben, tanúként vagy gyanúsítottként hallgatják ki őket, tudniuk kell, hogy forrásaikat joguk és kötelességük megvédeni, valamint az interjú nyersanyaga és az újságíró jegyzete bizalmasnak minősül, és mint ilyen nem kell azt kiszolgáltatni a hatóságnak.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Kiengedték Borboly Csabát – Csíkszeredából
Szerdán délután Csíkszereda nyugati kijáratánál sajtótájékoztató keretében hozta nyilvánosságra Hargita megye elnöke, hogy a Korrupció- ellenes Ügyészség saját hatáskörében úgy döntött, hogy a korábban kiszabott lakhelyelhagyási tilalmat az ország elhagyásának tilalmára változtatja Borboly Csaba számára.
Az Erdély.ma megtudta, a tilalom a mai dátumtól 30 napra szól, de az elnök bízik az ügyészség hatékony munkájában, és ennél hamarabb fogja lezárni a dossziét, majd továbbítani azt a bíróságnak. Ebben az esetben már a bíróság hatáskörébe fog tartozni ezen tilalom szükségességének elbírálása. Az ügyészségi közlés ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy az elnök a hivatali feladatkörét ugyancsak mától 30 napon át nem gyakorolhatja, amely tilalom egyébként a szabadlábra helyezése óta van érvényben.
Kovács Csaba P.
Erdély.ma

Borbély Lászlót tanúként kihallgatta a korrupcióellenes ügyészség
Tanúként kihallgatta kedden a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Borbély Lászlót. Erről az RMDSZ politikai alelnöke maga tájékoztatott szerdán közleményben. Mint írja, a tájékoztatást azért tartotta szükségesnek, mert a sajtóban téves és ellentmondásos információk jelentek meg az ügyészség szándékai és az ő behívása kapcsán.
„Hangsúlyozni szeretném, hogy a tegnapi nap során tanúként hívtak be az ügyészséghez egy olyan ügyben, amelynek semmi köze ahhoz, ami a múlt évben történt. Azt az ügyet, amelyben eljárást akartak indítani ellenem, lezárta a parlament, tehát az az ügy már nem létezik. Az ügy, amelynek kapcsán behívtak, a környezetvédelmi minisztérium egy volt vezérizgatójáról szól, akit két cég képviselőjével együtt letartóztattak. Ellenük most befolyással való üzérkedés és vesztegetés miatt emeltek vádat” – magyarázta Borbély László.
Hozzátette: a kihallgatás mindössze 40 percet tartott, két nagyon egyszerű, formális kérdésre kellett válaszolnia, majd aláírta a nyilatkozatát és távozott. „Nekem ennyi volt a szerepem. Szó sincs róla, hogy valamilyen más konotációja legyen az ügynek, hiszen engem miniszteri minőségemben hívtak be, mert volt egy konzultánsi szerződés, amelyet akkoriban a minisztérium is aláírt” – nyilatkozta Borbély.
maszol.ro/közlemény
Maszol.ro

Famaffia Hargita megyében – Ahol a fák sírnak, és a rendőr hallgat
Szervezetten lopják a fát Hargita megyében, és a famaffia tagjai legfelsőbb szintű politikai védelmet élveznek – állítja az a jelentés, amit Hans Heidrich, az Asociaţia Sighişoara Durabilă (SD) megbízásából az EcoReporter2 projekt keretében készített.
A magyarok segítségével akarjuk tönkretenni Székelyföldet címet viselő jelentésben azt állítják, hogy a maffia legfőbb védelmezője Radu-Sandu Moldovan rendőrparancsnok, aki viszont Mircea Duşă volt prefektus, jelenlegi védelmi miniszter protezsáltja. A Hargita megye öt településén – Kászonaltízben, Szentegyházán, Csíkrákoson, Gyergyóalfaluban és Maroshévízen – végzett helyszíni munkát a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány, valamint a CEE Trust finanszírozta.
Ezt írják: „Kivizsgálásaink eredetiségét jelzi, hogy rábukkantunk két kulcsszemélyiségre, akik évek óta a törvénytelenségeket elkövetőket védelmezik. Egyik közülük Hargita megye jelenlegi rendőrparancsnoka, Radu-Sandu Moldovan, aki 1989 előtt a csíkszeredai milicián verőlegény volt. A másik Mircea Duşă, aki 1989 előtt a maroshévízi (Topliţa) pártbizottságnál tevékenykedett, a változások után polgármesterként, 2000 és 2004 között prefektusként, 2004 decemberétől pedig parlamenti képviselőként, jelenleg Románia hadügyminisztere. Radu-Sandu Moldovant 2004-ben Mircea Duşă segítségével Hargita megye rendőrparancsnokává nevezték ki, aki cserében tolerálta a volt pefektushoz közel álló cégek törvénytelen erdőkitermeléseit. Így például, a feltételezések szerint, csak 2006-2007-ben a Brici patakánál (Maroshévíztől délnyugatra) végzett törvénytelen erdőkitermelések 4 millió euró értékű jövedelmét 2008 végén a Szociáldemokrata Párt (PSD), és természetesen Mircea Duşă választási kampányára használhatták fel. A törvénytelenségek elnézéséért köszönetképpen Mircea Duşă mint belügyminiszter tábornoki rangra emelte 2012-ben a csíkszeredai rendőrparancsnokot.
Azt állítják, a törvénytelen erdőkitermelésben valamilyen szinten részt vettek „községi tanácsok, polgármesteri hivatalok, a megyei tanács, a Romsilva, a kormánybiztosi hivatal, a rendőrség, annak a belső elhárítása, a DGIPI, az Ügyészség, a DNA, bíróságok, pénzügyi ellenőrző szervek (ANAF), politikai pártok, a parlament és a kormány is.”
A jelentés szerint a környékbeli gatterek egy része törvénytelenül működik. A lopott fát rendszerint éjszaka dolgozzák fel, emiatt ezekben a falvakban gyakoriak az áramingadozások. A gattertulajdonosok közt vannak alvilággal kapcsolatban álló személyek, rendőrök, erdészek. A rendőrök, ha nem is profitálnak direkt módon a gatterekből, gyakran az innen „ajándékba” kapott fából építik meg a házukat.
Ezt írják: „A képviselőházhoz, illetve a különféle minisztériumokhoz összesen mintegy 700 oldalnyi, a Hargita megyei famaffia tevékenységéről szóló dokumentumot küldtek be.” Heidrich megjegyzi, hogy bár sok képviselő nagyon tájékozottnak tűnt a témában, országos szinten semmi nem történt a probléma orvoslására. Mi több, a 2000-es és 2004-es választási kampányok során a képviselőház visszaélésekkel foglalkozó bizottságától famaffiára vonatkozó dokumentumok tűntek el”.
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Fontos az átirat megsemmisítése
Három témáról tartott sajtótájékoztatót tegnap dr. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd.
Beszámolt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál tartott meghallgatásról, amelyen a MOGYE rektorával, dr. Leonard Azamfirei professzorral együtt a klinikai gyakorlatban kötelezővé tett egynyelvűségről fejtették ki a véleményüket. A marosvásárhelyi szabadidőközpontban történt incidens kapcsán kéréssel fordult a helyi tanácshoz és a szóban forgó rádió vezetőségéhez: határozatban rögzítsék, hogy a román nyelvű vakációs rádióban a segélykérést a vészhelyzetben levő személy nyelvén is be lehessen mondani. A harmadik témát a magyarországi kitüntetés átvételére elutazott egyetemi tanárok ellen indított eljárás jogosságának a megkérdőjelezése képezte.
– Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál érdemben tárgyalták az ügyet, amelyben a Romániai Magyar Orvosképzésért Egyesület (RMOGYKE) és az RMDSZ azt kérte, hogy a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Romániai Hatóság (ARACIS) átiratát, amelyik arról szól, hogy a betegágy mellett csak a román nyelvet lehet használni, tehát az orvosok gyakorlati oktatása csak román nyelven folyhat, nyilvánítsák diszkriminatívnak. Sérti ugyanis a betegjogi törvényt, amely pontosan meghatározza, hogy ahhoz a beteghez, aki nem ismeri a román nyelvet, anyanyelvén kell szólni, továbbá más alkotmányos rendelkezéseket is sért. Ezenkívül kértük, hogy nyilvánítsák diszkriminatívnak a MOGYE szenátusának az április 30-i döntését, amellyel elutasította a magyar oktatóknak a magyar oktatási vonal külön akkreditációjára vonatkozó kérését. Kérésünket arra alapoztuk, hogy a tanügyi törvény biztosítja ezt a lehetőséget, s a diszkriminációellenes jogszabály szerint ha megszorítva alkalmaznak egy törvényt, az hátrányos megkülönböztetésnek számít, és büntetéseket von maga után. A harmadik kérés az egyetemi charta azon diszkriminatív kitételeire vonatkozott, amely szerint a gyakorlati oktatás kizárólag román nyelvű lehet, miközben az egyetem vezetősége folyton megfeledkezik arról, hogy az angol nyelven tanulók gyakorlati oktatása angol nyelven történik, amit a rektor a meghallgatáson is próbált elhallgatni.
A tárgyalás két órát tartott. Miután ismertettem a panaszunkat, a rektor válaszolt, majd megcáfoltam az érveit, s ő is próbált cáfolni, de gyenge munícióval. Végül az ODET elnöke, Asztalos Csaba közölte velünk: mivel annyira komplex az ügy, azt szeretné, hogy a tanácsnak mind a kilenc tagja szavazzon, ezért augusztus 15-e után hoznak döntést. Nagyon fontos lenne az ARACIS átiratának a megsemmisítése, mert emögé bújnak, hogy valamilyen törvényes alapja legyen a tanügyi törvényt sértő chartabeli rendelkezésnek. Amennyiben az ODET megállapítja, hogy az ARACIS határozata diszkriminatív, kötelesek lesznek visszavonni, s a szenátus nem hivatkozhat erre az álláspontra.
A víkendtelepi incidens kapcsán tisztázni kell, hogy ki tiltotta meg az SBS Románia szolgálatában álló rádiós cég magyar nemzetiségű alkalmazottjának, Nagy István Csabának, hogy magyar nyelvű segélykérést közvetítsen a rádióban. Elképesztőnek tartom, hogy egy gyermeket ne lehessen azon a nyelven keresni, amelyet ismer, s ami az unokám esetében a magyar és a német. Ezt az embertelen gyakorlatot meg kell szüntetni, ezért a polgármesteri hivatalhoz és a vásárhelyi tanácshoz fordultam, azzal a javaslattal, hogy a következő szerződéseket a Radio vacantaval úgy kössék meg, hogy kötelezzék a műsorszórót arra, hogy a segélykérés a segítségre szoruló nyelvén is elhangozhasson. A Diszkriminációellenes Tanács június 5-én iktatta az erre vonatkozó beadványt, s remélem, rövidesen kitűzik a tárgyalást. Várom továbbá a polgármester válaszát is.
Rossz fényt vet az egyetemre, hogy amikor dr. Szabó Béla professzort a magyar államfő kitüntette, feltételezhetően a MOGYE egyik vezetője álnéven tett panaszt, olyan dokumentumokat csatolva a feljelentéshez, amihez csak egy magas beosztású vezető juthatott hozzá. A feljelentést a Korrupcióellenes Ügyészséghez és a Bírósági Ügyészséghez is benyújtotta. A DNA 300 lej pénzbírsággal sújtotta a magyar tanerőket, amit megtámadtunk, arra hivatkozva, hogy nem volt illetékességük ebben az ügyben vizsgálódni. Álláspontunkat alátámasztja, hogy az ügyészség megállapította, a feljelentő, dr. Popa Alexandru nem létező személy, tehát nem létezik a bűncselekmény, és megszüntette az eljárást – tájékoztatott Kincses Előd.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely

Az ügyészség megerősítette: álfeljelentő miatt zaklatják a magyar oktatókat
Nem követettek el bűncselekményt azok a tanárok, aki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatóiként egy budapesti díjátadáson vettek részt a múlt év elején.
A helyi bíróság mellett működő ügyészség szerdán közzétett megállapítása megerősíti az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) álláspontját, mely szintén kimondta, hogy sem a Schmitt Pál, akkori köztársasági elnök által kitüntetett tagozatvezető, Szabó Béla, sem az őt elkísérő tizenegy kolléga nem ártotta magát semmiféle korrupciós ügybe amikor az egyetemről egy napot hiányzott. Az ügyészségi okirat arról is beszámol, hogy a magyar pedagógusokat feljelentő, bizonyos Alexandru Popa orvos nem létező személy.
Mindezek ellenére a DNA továbbra is ragaszkodik a személyenkénti 300-300 lejes pénzbírsághoz. Noha az oktatók bepótolták a kurzusaikat, a tanintézmény vezetősége mindannyiukat egynapos bérlevonással sújtotta. „Nem azzal foglalkoztak, hogy miért hiányoztunk, hanem azzal, hogy hol jártunk, kivel találkoztunk, mit csináltunk, milyen rendezvényeken vettünk részt a Budapesten töltött egy nap alatt. Én azt mondom: ha a vezetőség szerint amúgy is igazolatlanul hiányoztunk, akkor legyen mindegy, hogy hol jártunk és mit tettünk" – nyilatkozta korábban lapunknak Szabó Béla.A professzor meggyőződésének adott hangot, miszerint egyikük sem károsította meg az egyetemet, hiszen amikor vizsgaidőszakban, a diákok szombatra vagy vasárnapra kéretik a felmérésüket, egyikük sem mond nemet, és pluszfizetést sem követel aznapra.
Az oktatók ügyvédje, Kincses Előd szerint a MOGYE-vezetők gesztusát mindennek lehet nevezni, csak kollegiálisnak nem. „Nem érték be a fizetéslevonással, a feljelentést is közülük valamelyik tehette, hisz az általuk bemutatott dokumentumokhoz egy egyszerű egyetemi alkalmazottnak sincs hozzáférése, nemhogy egy utcáról érkező orvosnak. Tény, hogy a nacionalista-kommunista beidegződések visszaköszönéséről van szó" – fejtette ki a Krónikának Kincses, aki Szabó Béla mellett Ábrám Zoltánt, Egyed Imrét, Kovács Dezsőt, Sipos Emesét, Szatmáry Szabolcsot és Szilágyi Tibort képviseli az igazságszolgáltatási szervek előtt.
A bíróság – a mindegyre halogatott ítélethozatal előtt – bejelentette, hogy újranyitja a magyar professzorok ügyét, amelynek legközelebbi tárgyalására szeptember 5-én kerül sor.
Aláírásgyűjtés az Országháza előtt A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), Budapesten tüntető aktivistái aláírásgyűjtéssel próbálják meggyőzni Áder János köztársasági elnököt és az Országgyűlést, hogy tűzze napirendre a MOGYE-n folyó törvénytelenségek megszüntetésének vitáját, és követelje Romániától az oktatási törvény betartását. A Kossuth téren tiltakozók azt szeretnék elérni, hogy az ősszel kezdődő tanévtől a magyar nyelvű oktatást önálló főtanszékekbe szervezzék. A RMOGYKE-nak az első nap 600 aláírást sikerült összegyűjtenie. Ádám Valérián, a szervezet titkára lapunknak továbbá elmondta, hogy az elkövetkezendő napokban kimozdulnak a parlament szomszédságából, figyelemfelkeltő akciójukkal jelen lesznek Vértanuk terén, a Blaha Lujza téren, a Deák Ferenc téren, a Széll Kálmán téren és a Móricz Zsigmond körúton. Az összegyűjtött aláírások egy részét Tusványoson kívánják átadni Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Borboly-ügy – Újabb hónapra eltiltották hivatala gyakorlásától a Hargita megyei tanács elnökét
Továbbra sem gyakorolhatja elnöki hatáskörét a Hargita megyei tanács élén a korrupcióval gyanúsított Borboly Csaba, miután a romániai Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) újabb 29 nappal meghosszabbította eltiltását – közölte szombaton a Székelyhon.ro erdélyi hírportál.
A honlap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökségi tagjának blogbejegyzését idézi, ahol a politikus beszámolt arról: pénteken meg kellett jelennie a marosvásárhelyi DNA-nál, hogy tudomásul vegye a határozatot.
A marosvásárhelyi ítélőtábla honlapján található információk szerint az ügyészségi döntés ellen Borboly fellebbezést nyújtott be – tette hozzá a Székelyhon.
Borboly Csabát május 13-án őrizetbe vette a DNA hivatali visszaélés, okirat-hamisításra való felbujtás, hamisítás, csúszópénz elfogadása és hamis feljelentés gyanújával. Az ügyészek négy személy előzetes letartóztatását kérték az ügyben a marosvásárhelyi táblabíróságtól, de ezt a bíróság elutasította, így Borboly Csabát és társait szabadlábra helyezték, de az RMDSZ politikusa nem gyakorolhatja elnöki hatáskörét a Hargita megyei tanács élén.
A vádhatóság szerint az önkormányzati elnök indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselő irányítása alatt működő cégnek.
Borboly Csaba koholmánynak tartja a vádakat. Az MTI-nek korábban elmondta, a vitatott 2010-es útépítések hasznát ma is élvezi Hargita megye közössége.
Az RMDSZ székelyföldi önkormányzati vezetői a román hatalom “aljas megfélemlítési kísérletének” nevezték Borboly Csaba meghurcolását. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke közölte, hogy a szövetség bízik Borboly Csaba ártatlanságában, és nem tartja véletlennek, hogy a DNA alig két héttel az RMDSZ csíkszeredai kongresszusa előtt kezdett nyomozni ismét egy többéves ügyben és vette őrizetbe az esemény egyik házigazdáját.
erdon.ro
MTI

Valer Marian: Dragnea arra kért, hogy csaljunk a referendumon
Feljelentette saját magát a korrupcióellenes ügyészségnél Valer Marian szenátor, volt Szatmár megyei PSD-elnök. Marian azt vallja, a tavalyi referendum előtt Liviu Dragnea PSD-főtitkár arra kérte a párt megyei vezetőit, hogy „érjék el", hogy a részvétel érje el az érvényességi, 50 százalékos küszöböt. Marian szerint megbízták, hogy akár megvesztegetéssel is, de győzze meg a szavazókörzetek vezetőit.
A PSD-ből májusban kizárt szenátor egy szatmárnémeit munkaebédről beszél, amelyen Dragnea bizalmasan felkérte a megyei elnököket a csalásra. Marian azt állítja, ő maga nem teljesítette az utasítást. Valer Marian egykori párttársai szerint a politikus csupán bosszút akar állni, amiért kizárták a PSD-ből.
A DNA szeptemberben már eljárást indított Dragnea ellen; a vád szerint tucatnyi illegális módszert alkalmazott annak érdekében, hogy népszavazással leváltsák az államfőt. Központ / realitatea.net
Erdély.ma

Hírsaláta
MÉG HUSZONKILENC NAP BORBOLYNAK. Újabb 29 nappal meghosszabbították a hivatali munka tiltását Borboly Csaba számára. Péntek reggeli blogbejegyzésében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke arról írt:Marosvásárhelyen a Korrupcióellenes Ügyészségen azt közölték vele, hogy szombattól újabb 29 napos tiltás lép érvénybe hivatali feladatkörének gyakorlását illetően. Borboly emiatt nem lehetett jelen a pénteken Bálványoson Liviu Dragneával lezajlott megbeszélésen.
LESZEREPELT CRIN ANTONESCU. Miután nem jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte a bíróság Relu Fenechiu közlekedésügyi minisztert, Crin Antonescu hosszú percekig fejtegette az exminiszter erényeit, majd ama meggyőződésének adott hangot, hogy a bíróság Traian Băsescu és a sajtó nyomására ítélte el Fenechiut. A román sajtó egy része megdöbbent, hogy az ország második embere támadta az igazságszolgáltatást, mely a jogállam alapja. Viselkedése miatt sokan kétségbe vonják, hogy alkalmas lenne államfőnek. A bukaresti RTV tudni véli, hogy Fenechiu pénzelte Antonescu választási kampányát. DRAGNEA CSALÁSRA BUZDÍTOTT. Feljelentette a Korruopcióellenes Ügyészségen önmagát és Liviu Dragneát Valer Marian volt szocdem szenátor, mert az akkor még pártfőtitkári tisztségben dogozó és az 2012-es, Băsescu eltávolítása érdekében szervezett népszavazáson csalásra buzdította az ötvenszázalékos jelenlét elérése érdekében. Befeketíti Radu Stroe jelenlegi belügyminisztert, Victor Pontát és Ilie Sârbut is, akik a szenátor szerint tudtak a csalásról. (Gândul) MESTERKÉPZŐ A SAPIENTIÁN. Első alkalommal hirdetett felvételit mesterképző szakjaira a magyarországi támogatással működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE). Az egyetemi diplomával rendelkezők idéntől hét szakra jelentkezhetnek a Sapientia marosvásárhelyi és csíkszeredai karán. Dávid László rektor elmondta, az induló mesterképzések közül hatra már megkapta az akkreditációt az intézmény, a kommunikáció és közkapcsolatok szakot pedig várhatóan az őszi pótfelvételin indíthatják el. A négy marosvásárhelyi és három csíkszeredai szakra átlagosan 15 tandíjas és 15 tandíjmentes helyet hirdettek meg. A Sapientia EMTE intézményi akkreditálásáról szóló törvényt tavaly fogadta el a parlament: ezáltal vált lehetővé, hogy az egyetem államvizsgát szervezzen és mesterképzést indítson. MINISZTERELNÖKI SIKERLISTA. 2,2 százalékos gazdasági növekedés volt Romániában az év első negyedében a miniszterelnök bemutatott adatai szerint: leállt a pénzpazarlás a Hirdoelectrica és az Oltchim vállalatnál, az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóságnál és az Adóhivatalnál újraindultak a korábban leállított uniós operatív programok, megháromszorozódott az európai alapok lehívási aránya, elérve a 20 százalékot, 10 milliárd euró értékben szeretne befektetéseket idevonzani a kormány, és év végéig 50 ezer új munkahelyet teremtene a Stratégiai Befektetések és Állásteremtések Országos Terve értelmében. A Ponta-kormány stratégiája öt ágazatot érint: az energiát, az ásványkincseket, a mezőgazdaságot, az ipart és az infrastruktúrát. (Agerpres) MINT INGET, ÚGY VÁLTANAK PÁRTOT. Ebben a törvényhozási ciklusban igen megnőtt a pártváltó honatyák száma, 24 képviselő és 4 szenátor lépett át más pártba, tizennégy a függetlenek padsorát választotta. Legrosszabbul DD pártja jár: 68 képviselőjéből/szenátorából már csak ötven maradt – írja az Adevărul. VALLÁSOS NÉP. A vallási hovatartozásról nyilatkozó lakosság 0,2 százaléka mondta azt a 2011-es népszámláláson, hogy ateista, vagy nem tagja egyetlen felekezetnek sem, a válaszadók 86,5 százaléka ortodoxnak vallotta magát. 4,62 százalék, azaz 871 ezer fő mondta, hogy római katolikus, 3,19 százalék, azaz 601 ezer fő református. A népszámláláson 58 ezren unitáriusnak, 20 ezren evangélikusnak vallották magukat. A magyar történelmi egyházak híveinek aránya néhány százalékkal csökkent. A magukat izraelitáknak vallók száma tíz év alatt megfeleződött: 6200-ról 3500-ra. (Kolozsvári Rádió)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hét év letöltendő Olosznak
Befolyással való üzérkedés miatt hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Olosz Gergely volt RMDSZ-es szenátort a bukaresti törvényszék.
Olosz Gergely A vádirat szerint a 37 éves háromszéki politikus – aki 2007 és 2008 között az Országos Energiaszabályozó Hatóságot (ANRE) vezette – befolyását felhasználva szerződésekhez juttatott négy céget, ennek fejében pedig több mint 500 ezer eurót és 400 ezer lejt kért. Olosz ellen – aki másfél éve az RMDSZ-elnöki tisztségért is versenybe szállt – 2011 elején indított vizsgálatot az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). Az ítélet nem végleges, Olosz a bukaresti ítélőtáblán fellebbezhet.
A vádirat értelmében a négy cég képviselője bűnszövetkezetben vett részt 2010. május és 2011. február között, hogy megvásárolják Olosz Gergely befolyását, és ezáltal cégeik állami szerződésekhez jussanak. Olosz 2010. május és 2010. szeptember között 516 ezer eurót kért a cégügyvivőktől, a tranzakció pedig a Bîrcină-csoport által ellenőrzött Power Plus Kft. és egy offshore cég közötti consulting-szerződés formájában történt meg – áll a vádiratban. A DNA szerint az Olosz által kért összegből a Power Plus Kft. 384 ezer eurót utalt át az offshore cégnek, a Cătălin Stan által megírt pénzátutalási dokumentumok alapján.
Olosz Gergely egyébként májusban bejelentette: lemond a szenátori tisztségéről, döntését pedig azzal indokolta, hogy lejárató kampány indult ellene, amely szerinte az RMDSZ-t célozza. Amint arról beszámoltunk, az osztrák Holzindustrie Schweighofer Olosz lobbija nyomán döntött úgy, hogy 150 millió eurós beruházás keretében fafeldolgozó üzemet nyit a Kovászna megyei Rétyen. A beruházást azonban több civil szervezet és háromszéki fafeldolgozó ellenzi.
Olosz lemondása azonban inkább a DNA-vizsgálattal köthető össze. A Krónika napilap egyébként már 2011 áprilisában feltárta az Olosz ellen zajló vizsgálatot, ám a politikus akkor szemenszedett hazugságnak, alaptalan rágalomnak nevezte a napilap értesüléseit. Tekintve, hogy a szenátort mentelmi jog védte, Olosz pere első lépésben a bukaresti legfelsőbb bíróság elé került, ám lemondása után ügyét már az alapfokú bíróság tárgyalta.
Gyergyai Csaba
Székelyhon.ro

Megkezdődött a restitúciós törvény alkalmazása
Megkezdődött az államosított ingatlanokra vonatkozó új jogorvoslati törvény alkalmazása, s annak alapján már megszülettek az első kárpótlási határozatok – jelentette be pénteken a miniszterelnök.
Victor Ponta az ingatlanvagyon-visszaszolgáltatási hatóságnál (ANRP) tett látogatása után közölte, hogy az áprilisban elfogadott jogszabály jelentősen visszaszorította a kárpótlásból hasznot húzó üzérek visszaéléseit, de a jelenség nem szűnt meg.
Példaként egy konkrét esetet ismertetett: egy 40 millió euróra felértékelt, államosított falusi ingatlan még lezáratlan ügyében egy végrehajtónak sikerült – hatodik próbálkozásra – olyan bíróságot találnia, amely elrendelte a 40 millió euró behajtását az ANRP-től. A kormányfő azt mondta, az illető bírót feljelentik a Korrupcióellenes Ügyészségen, és más esetekben sem nézik tétlenül a kárpótlások körüli törvénytelenségeket.
A miniszterelnök bejelentette: a pénzügyminisztérium keresi a módját annak, hogy megadóztassa azokat az üzéreket, akik megvették a visszaigénylési jogot az államosított ingatlanok tulajdonosaitól, majd – korrupt hivatalnokok segítségével – a vételár többszörösére rúgó kárpótlást hajtottak be a román államtól.
Ponta emlékezetett rá: az új jogszabály alapján csak a tulajdonosok és örökösök kaphatnak teljes kárpótlást; ha a tulajdonjogot üzérek vették meg tőlük, azoknak a megítélt kárpótlási összeg után 85 százalékos nyereségadót kell fizetniük.
A tárcaközi bizottság eddig öt esetben ítélt meg – az új jogszabály értelmében – pénz helyett kárpótlási pontokat a kommunizmus idején államosított ingatlanokért. A pontokat a kárpótolt személy állami tulajdonban lévő ingatlanok vásárlására használhatja fel, vagy megvárhatja, amíg azokat – 2017-től kezdődően, évenként legfeljebb 14 százalékos összeghatárig – az állam visszavásárolja. A kormány azért határozza meg pontokban és nem lejben a kárpótlást, hogy az évek múltán kifizetendő összeg ne jelenjen meg tartozásként az állami költségvetésben.
Ponta pénteken közölte: az ANRP-nél 80 ezer, a kommunizmus idején államosított ingatlan kárpótlási dossziéja vár még feldolgozásra.
Maszol.ro

Ki is Olosz Gergely?
Rövid időn belül látványos karrier, érezhető befolyás, sok támogató. Majd egy tapadós korrupciós ügy, ami mintha senkit nem lepne meg. Ami a Wikipediáról kimaradt.
Befolyással való üzérkedés miatt alapfokon hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Olosz Gergely volt szenátort szerdán a Bukaresti Törvényszék. A hír különösebben nem rázta meg a közvéleményt, a volt szenátor viselt ügyei miatt úgy tűnik, már az RMDSZ is leszámolt a politikussal. Kelemen Hunor nem állt ki Olosz ártatlansága mellett és nem biztosította az RMDSZ támogatásáról – ezt korábban eltérő hangsúlyokkal, de megtette Nagy Zsolt, Borbély László vagy Markó Attila kapcsán. Az RMDSZ-beli hangulatot jól példázza a május 25-én, Csíkszeredában, az RMDSZ 11. Kongresszusán Korodi Attila felszólalása is, melyben arról beszélt, nehéz úgy dolgozni a közéletben, hogy a román állam egyes szervei folyamatosan ellehetetleníteni próbálják ezt a tevékenységet. Utalt a Mikó-ügy miatt börtönbüntetésre ítélt Markó Attila, és a DNA által a bíróság elé állított Borboly Csaba esetére, Olosz Gergelyt azonban nem említette. Olosz befolyással való üzérkedés vádja miatt került bíróság elé: a volt szenátort azzal vádolták meg, hogy 2007-2008 között, az Energiaszabályzó Országos Ügynökség (ANRE) élén töltött időszakban bizonyos cégek képviselőit nagy összegű szerződések elnyeréséhez segített hozzá. A vádirat része volt néhány, a sajtónak kiszivárogtatott telefonbeszélgetésű átirata is, amelyekben az ügylet részleteit tárgyalták ennek szereplői. Az egyik vállalkozó egy telefonbeszélgetés során azt mondta Oloszról: „rosszabb, mint egy uzsorás”.
Mit tud a Wikipédia Olosz Gergelyről?
A Wikipédia óvatosan tükrözi vissza Olosz történetét. Sepsiszentgyörgyön született 1976. szeptember 30-án. Erdélyi magyar politikus, 2008-tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség felső-háromszéki képviselője. Az oldalról elfeledkezhettek az adatközlők, hiszen Olosz a képviselői mandátuma óta már egy szenátori mandátumot is elnyert, majd le is mondott róla. Az általános iskolát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd Magyarországon folytatta a tanulmányait: a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban fejezte be a középiskolai tanulmányait, 1998-ban a győri Széchenyi István Főiskolán közgazdasági oklevelet, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi szakokleveles közgazdászdiplomát szerzett. A bukaresti Horia Hulubei Fizikai és Nukleáris Mérnöki Intézet kutatói és fejlesztési karán szerzett szakképesítést 2005-ben, Lugoson 2006-ban mesterizett a Drăgan Európai Egyetem közintézményi menedzsment karán. 2010-ben a Szegedi Tudományegyetem Jogi és Államtudományi karán avatták doktorrá. Vállalkozó, elsősorban menedzsmenti munkakörökben tevékenykedett. Közgazdászként dolgozott 1998-tól a Boieso Kft.-nél, később a Carpat-Graf Rt. igazgatója, majd a 2000-ben megalakult Quattro Consult Rt. gazdasági igazgatója lett. 2003-2004-ben a Terra Prest Rt.-nél vezérigazgatói tisztséget töltött be – írja a Wikipédia. Kormányzati tisztségeket is betöltött, 2004-ben az Országos Urániumtársaság igazgatójának, 2007 tavaszán a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnökévé nevezték ki, majd 2007 májusában az Országos Energiaügyi Hatóság vezetésével bízták meg. Kicsoda valójában Olosz Gergely? Rövid idő alatt, fiatal kora ellenére óriási pályát futott be. Romániai és magyarországi magas rangú politikusok, és nem utolsó sorban befolyásos családjának támogatását élvezve elérte azt, hogy fontos állami intézményeket bíztak rá. Sikeresen építette gazdasági-politikai érdekcsoportját. A szervezeti szamárlétra végigjárásának mellőzésével majdhogynem egyik napról a másikra jelent meg a politikai porondon. Olosz Gergely apja 1989 előtt a lakásgazdálkodási hivatal (ICRAL) vezetője volt, ezt követően vállalkozó, majd 2000-2004 között Kovászna megye alprefektusa. Olosz 2004-ben indult az RMDSZ előválasztásán, ahol Antal Árpád mögött végzett, de a „megmérettetés” okán „egyéb fontos funkcióra” alkalmassá vált. Hirtelen aszcendenciáját a háromszékiek édesapja megyeszintű vállalkozói és politikai befolyásának tulajdonítják. 2004-ben az európai uniós előcsatlakozási mezőgazdasági segélyek elosztásával foglalkozó SAPARD ügynökség vezetői tisztségébe javasolták, azonban Olosz elesett a tisztségtől egy procedurális probléma miatt: nem fogadták el magyarországi okleveleit. Fél évvel később honosíttatta okleveleit, így elfoglalta a frissen felajánlott Urániumtársaság igazgatói tisztségét. Olosz Gergely 2007 márciusában a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnöke lett. Azért esett Oloszra a választás, mert olyan személyre volt szükség, aki „állja a sarat”, ugyanis ez az intézmény, mint általában az energetika ipar az „okos fiúk” területeként volt elkönyvelve Bukarestben. Áprilisban a kormány döntése alapján felszámolták a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóságot, tevékenységét az újonnan létrehozott Energiaszabályzó Hatóság (ANRE) vette át. Az új intézmény élére, nyilván erős RMDSZ hátszéllel, Oloszt nevezték ki. 2008-ban a képviselő Antal Árpád elnyerte Sepsiszentgyörgy polgármesteri tisztségét, parlamenti helyét a választási listán utána következő Olosz Gergely foglalta el. Azokban a napokban Olosz éppen egy országos méretű botrány középpontjában találta magát: kiderült ugyanis, az Energiaszabályzó Ügynökség vezetői fizetésük többszörösét vették fel különböző prémiumok és juttatások formájában. A sajtó arról beszélt, hogy Olosz havonta 50 ezer eurót keresett az ANRE elnökeként. Olosz a botrány hatására lemondott az ANRE éléről, ám tagadta a vádakat. Visszalépését azzal magyarázta, hogy az „indokolatlan támadások árthattak volna az intézmény közmegítélésének”. Két hónappal később, a decemberi parlamenti választásokon újabb képviselői mandátumot nyert el, vagyis ekkor még élvezte a megyei RMDSZ támogatását. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy nem igen voltak jó alternatívák, Kovászna megyében folyamatos a „káderhiány”.
2012-ben, szenátorrá válása ennél érdekesebb körülmények között zajlott. Olosz Gergelyről köztudott, hogy Semjén Zsoltnak, a KDNP elnökének pártfogoltja, barátja. Semjén több alkalommal is Olosz vendége volt Háromszéken, ahol rendszerint vadászatok során fűzték szorosabbra a barátságukat. A szolid katolikus identitású Semjén a bencés gimnázium véndiákjáról alkotott jó véleményét az a tény is alátámasztja, hogy a legutóbbi parlamenti választásokat megelőzően Székelyföldön egyengette Olosz parlamenti jelöltségéhez vezető útját, noha már a sajtóban is keringtek az információk: az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály vádat készül emelni a háromszéki politikus ellen. Meg nem erősített források szerint Semjén nem tulajdonított jelentőséget azoknak az explicit jelzéseknek, amelyeket Olosz viselt ügyeiről kapott, továbbra is támogatta a politikust. A KDNP elnöke előbb Kelemen Hunort kereste meg azzal a kéréssel, hogy Oloszt jelöljék egy szenátori vagy egy képviselői mandátumra, azonban a szövetségi elnök hárított azzal, hogy az ügyben a háromszéki RMDSZ-vezetők az illetékesek. A háromszéki RMDSZ vezetősége nem mondott nemet a KDNP elnöke kérésére és megszavazta azt, hogy Olosz jelöltként induljon a felső-háromszéki szenátori választókerületben. Hogy miért álltak mellé a háromszékiek? Semjén kérése fontos volt a számukra, és ekkor Olosz gazdasági-politikai érdekcsoportja már jelentős befolyással bírt, az Antal-Tamás páros pedig már sem kiköpni, sem lenyelni nem tudta. Az október 4-i vádemelést követően az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, éppen ezért nem tartja indokoltnak újratárgyalni vagy módosítani a háromszéki RMDSZ-szervezetnek Olosz indítására vonatkozó döntését. Mivel az RMDSZ nem léptette vissza Oloszt, a szenátori tisztség elnyerése borítékolható volt. A politikus ugyanis számos háromszéki polgármester támogatására számíthatott, amelyet többek között a PDL-RMDSZ kormány idején szerzett meg az Elena Udrea által vezetett Regionális Fejlesztési és Turisztikai minisztériumban, a miniszter tanácsadójaként tevékenykedő fivérének, Olosz Szabolcsnak is köszönhetően. Információink szerint a Traian Băsescuhoz és Elena Udreához köthető bukaresti kapcsolatait kihasználva Olosz Gergely maga juttatta a tanácsadói tisztségbe testvérét. Egyébként az Udrea-Băsescu páros a bevett gyakorlattal ellentétben nem az RMDSZ vezetőire bízta a magyarlakta megyék fejlesztésére kiutalandó pénzek elosztását, hanem főleg közvetlen kapcsolatépítés révén ítélte meg az összegeket, ebben a kontextusban Olosz Szabolcs tanácsadói tevékenysége felértékelődött. Az Olosz érdekcsoport az akkori PDL székelyföldi trójai falovaként tesztüzemelt.
Olosz legvakmerőbb kísérlete az volt, amikor az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségére pályázott. A Fidesz-KDMP és az Udrea-Băsescu vonal támogatására számítva valamilyen módon be kellett bizonyítania, hogy befolyásos, első vonalbeli politikusként tekint önmagára.
Olosz Gergely a Fidesz-szel, de elsősorban a KDNP-vel kialakított jó viszonyaira, illetve a PDL-vel meglévő jó kapcsolatára alapozva pályázta meg az RMDSZ elnöki tisztségét. A 2011 februárjában Nagyváradon tartott tisztújító kongresszust megelőzően egy olyan cselhez folyamodott, amely némileg felborzolta a kedélyeket. Olosz Szabolcs számos, a kongresszuson küldöttként résztvevő polgármesterrel telefonon közölte, szavazzanak fivérére, ha továbbra is igényt tartanak a Bukarestből érkező támogatásokra. A felháborodás akkor hágott tetőfokára, amikor a Fidesz küldöttjeként jelen levő Pelcné Dr. Gáll Ildikó nyíltan arra biztatta a jelenlevőket, hogy szavazzanak Olosz Gergelyre. „A Fidesz alelnökeként biztosíthatom önöket, ha ma a változás mellett döntenek, akkor mi segítő kezet fogunk nyújtani önöknek” – mondta a magyarországi politikus, a teremben levők szavaira hurrogással válaszoltak.
Gáll Ildikó aligha tehetett volna többet annak érdekében, hogy a küldöttek elenyésző része szavazzon Olosz Gergelyre. A kongresszus előtt egyértelmű volt, hogy Olosz a második, Eckstein-Kovács Péter a harmadik helyen végez majd. A terembeli hangulat azonban Olosz ellen fordult, és Ecksteint hozta ki második helyen.
A kongresszus helyszínén pedig kézfogások és vállveregetések közepette, mosolygósan várta az érkező küldötteket a jelölt, majd mindegyikükkel váltott egy-két szót. Ez a fajta magatartás egyébként is jellemző volt a politikusra: a Háromszék egy 2010-ben megjelent véleményanyagában így írt Oloszról: „Sólyom László körül tavaly például mindig úgy gravitált, hogy minden fotón felismerhető legyen”. Egy évvel korábban ugyancsak kétes módszerhez folyamodva érte el azt, hogy az RMDSZ képviselői frakcióvezetővé válasszák. Ekkor Olosz a választási rendszer kiszámíthatatlansága miatt véletlenszerűen tisztséghez jutott képviselők támogatásával ejtette meg a Márton Árpád frakcióvezető elleni „puccsot”. Információink szerint tíz képviselő támogatását szerezte meg különböző, megkérdőjelezhető becsületességű módszerekkel, majd a gyanú elterelése érdekében repülőre ült és síelni ment Németországba. Az elterelő hadművelet olyan jól sikerült, hogy az egyik RMDSZ-es kormánytag a szavazáson való jelenléte fontosságát firtató kérdésére Márton Árpád azt válaszolta, nyugodtan hiányozhat. A meglepetés annál is nagyobb volt, mert az ülésre váratlanul betoppant Olosz, és terveinek megfelelően a szavazáson el is nyerte a frakcióvezetői tisztséget. Úgy tudjuk, a szavazás után Olosz még visszarepült síelni Németországba.
Transindex.ro

Varga Gábor: ártatlan vagyokVictor Ponta miniszterelnök felmentette a találmányi és védjegyhivatal (OSIM) éléről az RMDSZ által jelölt Varga Gábor vezérigazgatót, akit júliusban másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt jogerősen a bukaresti táblabíróság.
A tisztségviselőt hivatali visszaélésben találta vétkesnek a bíróság, megállapítva, hogy informatikai szolgáltatásokra jóváhagyott kifizetésekkel 300 ezer eurós kárt okozott az OSIM-nek. Varga Gábor az MTI-nek azt mondta, a bíróság igazságtalanul ítélte el és kötelezte 280 ezer lejes kártérítés kifizetésére. Elmondta: őt még a Tăriceanu-kormány nevezte ki a hivatal élére, de 2009-ben, amikor az RMDSZ nem vett részt a kormánykoalícióban, egy évig nem ő vezette az OSIM-et, és csak 2010-ben került vissza a hivatal élére.
Az ügy tárgyát képező közbeszerzés abból az időszakból való, amikor nem ő állt az OSIM élén – mutatott rá Varga Gábor. "Az egész kivizsgálás a gazdasági igazgatóság ellen irányult, engem az utolsó száz méteren rángatott bele a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). A kifizetésekre minden igazoló papír itt van a kezemben, de ezeket a bíróság nem vette figyelembe, a DNA vádiratát szentírásnak tekintették" – magyarázta a leváltott vezérigazgató.
Amint arról beszámoltunk, Varga Gábor és Irina Văleanu műszaki igazgató a nyomozati anyag szerint 2008-ban és 2009-ben hivatali hatáskörüket túllépve kötöttek meg három szerződést az ECSO&EXO informatikai céggel. A három szerződés értelmében az OSIM éves licencdíjat fizetett a cégnek az EXMAN 3.W.3 elnevezésű programért, miközben elegendő lett volna éves bérleti díjat fizetni a frissítésekért és a műszaki karbantartásért. A 2008-ban és 2009-ben fizetett összeget ráadásul a 2007-es összeg 5,71-szeresére növelték, egyúttal további szolgáltatások kifizetését is vállalták, amelyek azonban beleillettek a műszaki karbantartás kategóriába.
Rendőrségi információk szerint ugyanakkor újabb vizsgálatot indítottak Varga Gábor, valamint az intézet humánerőforrás osztályvezetője, Carmen Narcisa Săndulescu ellen, mivel egyik alkalmazottjuk 2009 márciusában hamisított diplomával szerzett nagyobb jövedelemmel járó előnyösebb posztot. 2012-ben ugyanez az alkalmazott egy hasonló beosztásra tett szert az OSIM-nak megfelelő európai hivatalban, majd az idén januárban lemondott állásáról, összességében azonban majd 40 ezer eurós kárt okozott a jogtalanul magas fizetés felvételével. Megkeresésünkre Varga Gábor elmondta, csak egy órával korábban értesült az ügyről, és megdöbbent annak hallatán. Kijelentette: neki semmi köze nincs a történtekhez, nem tudott a hamis iratról.
Krónika (Kolozsvár)

Leváltották az RMDSZ elítélt tisztségviselőjét a találmányi és védjegyhivatal éléről
Victor Ponta román miniszterelnök felmentette a találmányi és védjegyhivatal (OSIM) éléről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által jelölt Varga Gábor vezérigazgatót, akit júliusban másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt jogerősen a bukaresti táblabíróság – közölte szerdán a Mediafax hírügynökség.
A tisztségviselőt hivatali visszaélésben találta vétkesnek a bíróság, megállapítva, hogy informatikai szolgáltatásokra jóváhagyott kifizetésekkel 300 ezer eurós (csaknem 90 millió forint) kárt okozott az OSIM-nek. Varga Gábor az MTI-nek azt mondta, hogy a bíróság igazságtalanul ítélte el és kötelezte 280 ezer lejes (több mint 18 millió forint) kártérítés kifizetésére.
Elmondta: őt még a Tariceanu-kormány nevezte ki a hivatal élére, de 2009-ben, amikor az RMDSZ nem vett részt a kormánykoalícióban, egy évig nem ő vezette az OSIM-et, és csak 2010-ben került vissza a hivatal élére. Az ügy tárgyát képező közbeszerzés abból az időszakból való, amikor nem ő állt az OSIM élén – mutatott rá Varga Gábor.
"Az egész kivizsgálás a gazdasági igazgatóság ellen irányult, engem az utolsó száz méteren rángatott bele a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). A kifizetésekre minden igazoló papír itt van a kezemben, de ezeket a bíróság nem vette figyelembe, a DNA vádiratát szentírásnak tekintették" – magyarázta a leváltott vezérigazgató. Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti.
MTI
Maszol.ro

Leváltották Varga Gábort az OSIM éléről
Victor Ponta miniszterelnök felmentette a találmányi és védjegyhivatal (OSIM) éléről az RMDSZ által jelölt Varga Gábor vezérigazgatót, akit júliusban másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt jogerősen a bukaresti táblabíróság.
A tisztségviselőt hivatali visszaélésben találta vétkesnek a bíróság, megállapítva, hogy informatikai szolgáltatásokra jóváhagyott kifizetésekkel 300 ezer eurós kárt okozott az OSIM-nek. Varga Gábor az MTI-nek azt mondta, hogy a bíróság igazságtalanul ítélte el és kötelezte 280 ezer lejes kártérítés kifizetésére.
Elmondta: őt még a Tăriceanu-kormány nevezte ki a hivatal élére, de 2009-ben, amikor az RMDSZ nem vett részt a kormánykoalícióban, egy évig nem ő vezette az OSIM-et, és csak 2010-ben került vissza a tisztségbe. Az ügy tárgyát képező közbeszerzés abból az időszakból való, amikor nem ő állt az OSIM élén – mutatott rá Varga Gábor.
„Az egész kivizsgálás a gazdasági igazgatóság ellen irányult, engem az utolsó száz méteren rángatott bele a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). A kifizetésekre minden igazoló papír itt van a kezemben, de ezeket a bíróság nem vette figyelembe, a DNA vádiratát szentírásnak tekintették” – magyarázta a leváltott vezérigazgató.
Szabadság (Kolozsvár)

A felfüggesztett igazság
Ha abból a mulatságos feltételezésből indulok ki, hogy volt még valamennyi bizalmam a hazai igazságszolgáltatásban, az Varga Gábor jogerős elítélésével oly gyorsan és nyomtalanul illant el, mint mondjuk a Nemzeti Liberális Pártból minden, ami szabadelvű. Szűcs László vezércikke.
Ha abból a mulatságos feltételezésből indulok ki, hogy volt még valamennyi bizalmam a hazai igazságszolgáltatásban, az Varga Gábor jogerős elítélésével oly gyorsan és nyomtalanul illant el, mint mondjuk a Nemzeti Liberális Pártból minden, ami szabadelvű. Ami azzal a kellemetlen hozadékkal is jár, hogy elkezdek visszamenőleges hatállyal is kételkedni minden olyan romániai bírói ítéletben, amihez akár egy szemernyi politikai érdek, szándék, megrendelés köthető. Az ügyészi, bírói világot illető zavarodottságomban még képes leszek olyan feltételezésekbe bocsátkozni, hogy teszem azt Becali, Năstase vagy Voiculescu urak is mind a becsület bajnokai. Pedig értük nem sok kedvem lenne tűzbe tenni a kezem.
Több eset lehetséges. A leginkább kézenfekvő, hogy az Állami Találmányi és Védjegyhivatal időközben a kormányfő által menesztett vezérigazgatója ügyében eljáró taláros emberek szellemi fogyatékos igazságügyi szakmunkások, akik el sem tudták olvasni az eléjük rakott aktákat, ezért a biztonság kedvéért, s önnön fontosságuktól megittasulva bűnösnek találták a gyanúsítottat. Jól tudom, a hazai valóság ezt az első variánst is elbírja, de inkább arra gondolok, hogy a korrupcióellenes hatóságnál a politikai kiegyensúlyozottságra való tekintettel már rég tervbe volt véve legalább egy ismertebb magyar, lehetőleg RMDSZ-es káder jogerős elítéltetése. Keresve sem találni megfelelőbb delikvenst, mint azt az intézményvezetőt, aki másfél évtizede, kormányokon és elnökökön átívelve, hazai és nemzetközi elismertségtől övezve igazgatja a bukaresti hivatalt, egy év megszakítással, mely idő alatt keletkezett is egy olyan ügy, amelybe aztán bele lehetett rángatni. Cinikus, de eredményes próbálkozás. Csak azt csodálom, hogy nem sétáltatták egy kicsit bilincsben a fővárosi bulvármédia legnagyobb örömére. A dolog szépséghibája, hogy most tényleg egy olyan embert szemeltek ki a DNA kommandósai, aki nem csupán becsületes, hanem annak is látszik, akinek a munkáját inkább valami jól hangzó díjjal illett volna a kormányfőnek elismernie, nem az elbocsátó papirossal. Maga Victor Ponta is jól tudja, mennyit ér egy ilyen ítélet, de ugye az igazságszolgáltatás független – legfőképpen az igazságtól, – ezért politikus, kormánytag nem minősítheti, nem vonhatja kétségbe a verdiktet. Végső soron még az RMDSZ is úgy fejezte ki elégedetlenségét a táblabírósági döntéssel kapcsolatban, hogy formálisan nem minősítette az ítéletet. Mert ugye, tudjuk a leckét, ha nem irtjuk tűzzel-vassal a korrupciót, akkor Brüsszel szomorú lesz, de olyan szomorú, hogy veszélybe kerül a schengeni csatlakozás, s még az sem vigasztal senkit, hogy a Védjegyhivatal országos kuriózumként Varga Gábor igazgatósága alatt hamarabb csatlakozott az Unióhoz, mint maga az ország. De tényleg, lehet több Európát akarni kevesebb európaiság árán?
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Olosz Gergely: kafkai rémálom
A sajtónak küldött tájékoztatóban közölt pontosításokat Olosz Gergely tegnap, miután előző nap nyilvánosságra került az ügyében hozott ítélet bírói indoklása. Mint ismert, Olosz Gergely volt felső-háromszéki RMDSZ-es szenátort befolyással való többrendbeli üzérkedésért ítélte hét év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti törvényszék, a július 17-én hozott döntést Olosz másnap megfellebbezte. Tegnapi közleményében Olosz Gergely kifejti: „a bírói indoklás nyilvánosságra kerülését követően a sajtóban számos csúsztatás látott napvilágot, amelynek kiigazítását fölöttébb szükségesnek tartom”. Felidézi, hogy 2008. október 20-ig volt az energiaügyi hatóság elnöke, a Korrupcióellenes Ügyészség pedig 2010. november 10-én kezdte el a nyomozást „egy olyan ügylet kapcsán, amely a vádirat szerint 2010 májusában kezdődött. Tehát a hatóság elnökeként semmiféle befolyással nem üzérkedhettem, és ez a vádban sincs megfogalmazva. Az ügylet, amit célkeresztjébe vett a korrupcióellenes ügyészség, két magáncég között zajlott, semmiféle közpénz nem szerepel benne” – állítja Olosz Gergely. Hozzáteszi, a korrupcióellenes ügyészség feljelentés nélkül, azaz „hivatalból” kezdte el a nyomozást, és kiemeli: az első idézést a 2011-es RMDSZ-kongresszus előtti napon kapta kézbe, a vádiratot pedig akkor adták át a bírósági szerveknek, amikor bejelentette indulását a szenátori tisztségért. A továbbiakban a tárgyalás menetében zajlott furcsaságokra hívja fel a figyelmet, megmagyarázhatatlannak nevezve, hogy „a Bukaresti Törvényszéken mindössze 18 munkanap alatt tartottak öt tárgyalást, és már a második tanúmeghallgatási napon megszületett az ítélet, anélkül hogy ismertették volna velem a vádat, miközben minden, a védelmemet alátámasztó bizonyíték bemutatását elutasították”. „Minden, ami eddig történt, számomra egy kafkai rémálommal ér fel, de nem adom fel a harcot, mert ártatlan vagyok” – zárja közleményét Olosz Gergely.

Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

De miért engem?
Varga Gábor író, drámaíró, az Ady Kör egyik szervezője, az Irodalmi Kerekasztal házigazdája. Olykor-olykor a Securitate vendége. Közben főkutató egy vegyipari üzemben. 1990 után az RMDSZ egyik alapítója, majd egy évtizedig Bihar megyei elnöke. 1998-tól rövid megszakítással másfél évtizedig az Állami Találmányi és Védjegyhivatal (OSIM) vezérigazgatója. 2013. július 8-án jogerősen másfél év felfüggesztett börtönre és pénzbüntetésre ítéli a bukaresti Táblabíróság. Július végén a miniszterelnök meneszti, néhány nappal 65. születésnapja előtt. Szűcs László interjúja.
Hogy az olvasó megértse, mi is történt veled, hol keressük ennek az ügynek a gyökereit, meddig kell az időben visszamennünk?
Egészen 1996-ig, amikor még nem voltam az intézmény élén. Ekkor az OSIM akkori ideiglenes vezetője, később tizenöt éven át a helyettesem összeismerkedett egy informatikussal, aki a rendelkezésére bocsátott egy egyszerű fizetés-kiszámítási programot, ami az akkori gazdasági osztály hat-nyolc alkalmazottjának bőven megfelelt. Menet közben ez az együttműködés ezzel a céggel – Ecso&Exo Kft. – tovább fejlődött, s a program, amit Exman néven adtak el nekünk, egy komplex menedzsment programmá vált, már nem csak a fizetéseket számolta ki, hanem a teljes könyvelést ezzel végezték. A Szabadalmi Hivatal sokrétű kérésére különböző modulokat iktattak be ebbe a programba. Ebben benne volt az is, hogy Varujan Vosganian pénzügyminiszter kérésére közvetlen összekötetés jött létre a Pénzügyminisztérium és az OSIM adatbázisa között. Benne volt az is, hogy az Uniótól kapott szabadalmi és védjegykivizsgálási program (Jouve) és a pénzügyi program között kapcsolat jöhetett létre. Ha például valaki befizetést eszközölt a pénztárnál, a védjegyosztályon az illető munkatársunk tudomásul vehette, s beindulhatott a kivizsgálás.
Értsem úgy, hogy speciálisan az OSIM számára fejlesztettek ki egy más intézményekben is használható informatikai programot?
Volt egy alapprogram, ami kifejezetten a mi hivatalunkra lett méretezve. A fejlesztésekkel párhuzamosan természetesen nőtt az értéke is. Az a licensz, amit 2002-ben egy évre megvásárolt a hivatal, az mondjuk 2007-ben már nem volt érvényes, bármennyire is szerette volna a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) ezt a nyakunkba varrni, a nyakunkba is varrta különben. Nem csupán fejlesztették, de egy egészen más számítógépes nyelvre is átírták. Közben az RMDSZ kikerült a kormányból, s engem egyik napról a másikra egy miniszteri rendelettel – amiről a mai napig nem tudom, mennyire volt jogos – leváltottak. Azért mondom ezt, hiszen első és második alkalommal is a miniszterelnök nevezett ki. Jött hát egy utódom, aki nagy élvezettel rendelt el egy kivizsgálást, aminek egyik célpontja ez a számítógépes program volt, amivel szerinte kárt okoztunk a hivatalnak.
Az illető addig is a hivatal munkatársa volt?
Én ezzel az úriemberrel addig nem találkoztam, ő egy futballbíró volt. A mai napig nem tudom, mi vezérelte őt abban, hogy gazdasági ellenőrzést tartson. Kihívatta a minisztérium ellenőrző testületét, mely megállapította, hogy hatalmas kifizetési hiányosságok történtek, s a DNA-hoz utalta a dossziét a gazdasági igazgatónőm felelősségét megállapítva. Ekkor a hivatalban dolgoztam, mint tanácsos, s bevallom, eléggé meg voltam zavarodva, mert a gazdasági igazgatónő, aki ellen a vád megfogalmazódott, egyszerűen eltűnt, egy reggel még beszéltem vele, majd – mint utóbb megtudtam – gyakorlatilag kirángatták az irodájából, ahonnan semmit nem vihetett magával. Telefonhívásaimra sem válaszolt, mind a két számát letiltották.
Ő korábban is veled dolgozott?
Igen, jól ismertem. Nem mondom azt, hogy a tűzbe tettem volna érte a kezem, de kisebb rendellenességeken, szokványos hiányosságokon túl nem volt panasz a munkájára. A történések 2009-ben jutottak oda, hogy a Szabadalmi Hivatal feljelentést tett a gazdasági igazgatónő ellen, eltávolításakor fel is függesztették. Amikor én 2010-ben visszakerültem a hivatal élére, azt kezdtem el keresni, milyen iratok nincsenek meg. Egy csomó irat, amelyről a számvevőszéki jelentés is, s a DNA jelentés is hosszas oldalakon át írta, hogy nem kapták meg többszöri kérés ellenére sem, egyszer csak szép csendben előkerült. Hogy eldugták vagy trehányság volt, hivatali nemtörődömség miatt nem adták át 2009-ben a vizsgálatot folytató szerveknek, ezt nem tudhatom.
A futballbíróval mi történt, amikor visszakaptad a vezérigazgatói megbízatást?
Ő előlépett a Szenátus főtitkárhelyettesének. Amikor a helyemre került, rettenetesen fel volt háborodva, el nem tudta képzelni, hogy lehet ebből a fizetésből megélni. Kérte, áruljam már el, milyen plusz bevételeim voltak nekem. Később megnyugodhatott, hiszen a Szenátusban jóval nagyobb fizetést kapott.
Gondolom, amikor 2010-től ismét te vezetted a hivatalt, tisztázni próbáltad az ügyet.
Pontosan. Bár akkor még nem voltam érintettje, de már folyt a kivizsgálás, jöttek a levelek a DNA-tól, amelyekre postafordultával válaszoltunk. Közben elrendeltem egy leltárt, mely során egy csomó irat került elő. Júniusban értesítették a hivatalt, hogy a DNA részéről elkészült a szakjelentés. Három jogtanácsosomat küldtem érte, el is hozták. A jelentést alaposan végigolvasva konstatáltam, hogy az egyik legnagyobb tétel, amit a hivatal rovására írnak, az az, hogy kifizetéseket eszközölt számítógépes programok plusz szolgáltatásaira, s a kifizetésekkel kapcsolatban semmiféle igazoló iratot nem találtak. Ezeket az iratokat többször is kérte a DNA 2009-ben, de nem kapta meg. Ekkor elrendeltem egy újabb leltárt, s horribile dictu hetven darabot meg is találtunk, de nem a gazdasági osztályon, hanem négy emelettel feljebb, a beruházási osztályon. Ezeket mind végig is olvastam, egy összesítő táblázatot is készítettem. Nem sokkal később – éppen a marosfői Miért-táborban voltam – jött egy telefon, hogy hétfőn, 2010. június 5-én várnak a DNA-nál. Megyek is be egymagamban, a táskámban az iratokkal. Ahelyett, hogy szóba álltak volna velem, a kezembe nyomtak egy papírt arról, hogy vád alá helyeztek. Utólag kiderült, még vagy hat embert a gazdasági igazgatónőn kívül, aki akkor már vád alatt volt.
Azt már tudtad, hogy ő vád alá lett helyezve?
Azt igen, de hogy engem is belesodortak, azt nem. Azért is találtam meglepőnek, mert az a bizottság, amely három héttel korábban átvette az iratokat, az arról értesült, hogy a DNA – lévén túl kicsi az összeg – az ügyet át fogja adni egy kerületi ügyészségnek. Augusztusban szabadságolások voltak a DNA-nál, szeptemberben pedig vártam, hogy behívjanak. Mert amikor júniusban már egy ügyvéddel mentem be, kérte, hogy szeretné elolvasni a vádiratot. Aztán szeptember 11-én ezt a házat, ahol most beszélgetünk, jelzálog alá helyezték, s közölték, minden kihallgatás nélkül, hogy elkészült a vádirat, bíróság elé küldenek. Azonnal fellebbeztünk ez ellen, ezt előbb Tuluş főügyész úr utasította vissza, majd ugyanezt tette Morar DNA-elnök úr. Október közepétől elkezdődött egy negyven tárgyalásból álló sorozat, ebből harminchat alapfokon, négy a Táblabíróság szintjén. Valamenyin jelen voltam, úgy éreztem, nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy nem vagyok ott. Kemény menetek folytak, az ellenségeimnek sem kívánom azt a hangulatot. Az első 24 tárgyalást egy Melania Bejenaru nevű bírónő vezette, aki az általunk benyújtott igazoló iratok ismeretében elrendelt egy informatikai szakellenőrzést. Ezt a Bukaresti Műszaki Egyetem informatika professzora Mihai Caramihai készítette el, aki kimutatta, hogy mind a 42 szerződés (proces verbal de asistenţă technică) mögött plusz munka áll, ezek értéket hoztak, s kifizetésük zömében jogos volt. Mindössze azt állapította meg, hogy egyes esetekben a vásárlás helyett a bérletszerződés érvényesítése lett volna a kívánatos.
A DNA a vádiratát arra alapozta, hogy fölösleges szolgáltatásokat vásároltatok?
Egyrészt, hogy túl drágán vásároltuk a licenszeket, s plusz szolgáltatásokat vásároltunk fölöslegesen.
Arról nem szólt a vád, hogy ebből anyagi hasznod származott volna?
Nem, fel sem merült. S mint mondtam, a huszonvalahányadik tárgyalásra tisztázódott, hogy az igazoló iratok mögött elvégzett munka van.
Mit lehetett ezen ennyit tárgyalni?
Egyik napról a másikra a bírónőt lecserélték, pontosan felfelé buktatták, a Táblabíróságra. Utána jött egy másik bírónő, aki eleinte szintén bizalmatlanul méregetett minket, de utána ő is elrendelte a gazdasági szakjelentést az informatikai mellé. Akkor őt is leváltották. Jött egy harmadik bíró, aki leseperte a gazdasági szakjelenésre vonatkozó igényünket. Két tárgyalás után már ítéletet is hirdetett alapfokon. Az ítélet oldalakon át szinte betűhíven megismételte a DNA vádiratát. Természetesen fellebeztünk mind a heten. A DNA is, mert végrehajtandó büntetést kért.
Ekkoriban már gondoltál arra, hogy többről van szó, mint egy vitatható közbeszerzési eljárásról?
Nem voltam olyan naiv, hogy ne érezzem, itt egyfajta külföldi nyomás is van, példát kell statuálni. De folyton az a kérdés fogalmazódik meg, miért éppen engem? Azzal is tisztában voltam, hogy itt egyfajta zsarolás is van. Szinte egy időben futott a Nagy Zsolt ügye, Kerekes Gábor ügye, majd Markó Attila ügye. Egyfajta móresre tanítása is folyik az RMDSZ-nek, méghozzá olyan emberek esetében, akik tisztességében eddig az RMDSZ nem kételkedett. S kiderül, hogy íme, ezek a nagy korruptak.
Jegyezzük meg, közben az RMDSZ szinte végig kormányon volt.
Igen.
Megfogható, hogy ki áll e dolgok mögött? Gondolom, nem Emil Boc miniszterelnök rendelte el, hogy vegzáljanak.
Már csak azért sem, mert akkor 2010-ben nem helyezett volna vissza. Ez az a hatalom, ami definiálhatatlan. Az a bizonyos Big Brother, akinek én, mi, valamiért az útjában voltunk.
Hogyan élted meg, hogyan élte meg környezeted, munkatársaid, hogy első fokon másfél évet kapsz, s közben, ha nem is vígan, de tovább vezérigazgatod a céget?
Munkatársaim nyilván mindenről tudtak, már csak az intenzív levelezés okán is. Tisztában voltak vele, hogy ehhez az egész mocsokhoz semmi közöm. Élveztem a hivatalom munkatársainak a bizalmát. De bennem korántsem volt már az a lelkesedés, az az ambíció, ami az első mandátumom alatt. Amikor arra törekedtem, hogy a hátrányunkat behozva ez a hivatal olyan szinten működjön, mint a prágai, a varsó, a budapesti.
Az elsőfokú ítélet után nem akartak leváltani?
Tudtak a feljebbvalóim erről az ítéletről, a hercehurcáról, de részben az ártatlanság vélelme miatt, jogerős ítélet hiányában, illetve látva, hogy jó néhány hasonló ügy futott, a végső döntésre vártak.
Gondolom, te is optimistán tekintettél a másodfokú tárgyalás elé.
Még jobban felkészültünk, újra leadtuk az összes iratot, csak annyit kértünk, hogy egy gazdasági kivizsgálással döntsék már el, könyörgöm, hogy az az egymillió lejes kár az húszezer lej, negyvenezer lej, vagy mennyi fejenként kiszámolva?
Mi történt közben magával az informatikai rendszerrel?
A rendszert az utódom felrúgta, minek következtében a cég, amely miatt engem elítéltek, beperelte a hivatalt, s arra fél évre, amikor az OSIM nem fizetett nekik, megnyerte a pert. A szabadalmi hivatal vagy három hónapja egy igen tekintélyes összeget ki is fizetett.
Aztán megszületett a másodfokú, jogerős ítélet.
Igen, július 5-én, de csak július 8-án tették közzé, s 30-án a miniszterelnök visszahívott a hivatalomból. Közben két hetet Nagyváradon töltöttem kórházban. Rettenetesen megviselt ez az ügy. Én, aki soha nem voltam kórházban, most három hét alatt kétszer is. Amúgy néhány nap múltán el is értem a nyugdíjkorhatárt. Azt reméltem, kedvező ítélettel s egy jó hangulatú búcsúpoharazással végződik ez az egész.
Találkoztál Ponta miniszterelnökkel?
Csak az egyik tanácsosával, akinek 9-én a kezébe adtam a felmondásomat. Ő azt javasolta, ne én mondjak fel, mert az azt jelentené, hogy elismerem, amivel vádoltak. Amúgy egész kafkai volt a leváltásom. Harmincadikán, kedd délután lóhalálában keresnek, hogy azonnal menjek a Victoria palotába, mert kormányülés van, most vitatják meg a hivatal átszervezésére vonatkozó javaslatot. Ezt előzőleg betegségem miatt nem tudtam aláírni, a helyettesem írta alá, de így nem fogadták el. Négy órakor értem az előcsarnokban, nagy csődület volt. „Jaj, de jó, hogy jött, vezérigazgató úr, itt írja alá” – fogadtak. Aláírtam. Este fél kilenc körül értesültem a leváltásomról. Megjelent a Hivatalos Közlönyben. Másnap reggel úgy is mentem be, hogy már nem írok alá semmit. Csütörtökre jött meg a hivatalos átirat.
Ebben szerepelt valami indoklás?
Annyi, hogy kaptak a minisztériumtól egy átiratot, hogy a hivataltól tájékoztatás érkezett jogerős elítélésemről. Ennek alapján váltottak le.
Te mit gondolsz erről az ítéletről?
Én ezt, akármennyire is nem comilfo így mondani, egy abszolút igazságtalan, részrehajló, a bírósági procedúrákat figyelembe nem vevő döntésnek tartom. Ha volna még hol, akkor fellebeznék. Sajnos Romániában nincs hol.
Függetlenül a te esetedtől, szerinted az RMDSZ hogyan tudná hasonló helyzetekben megvédeni az embereit?
Nagyon fontos lépés volt a jogsegélyszolgálat létrehozása, már azért is, hisz az önkormányzatokban folynak a perek polgármesterek, tanácsosok ellen. Nagyon gyorsan jogi megoldásokat kell kínálni az embereknek. Az ügyvédeket sem tudja mindenki megfizetni. Nekem is nagyon sokba fájt.
Mennyi pénzt kell az ítélet értelmében fizess?
Kamatokkal együtt úgy hetvenezer eurót. Hogy honnan kerítem elő, azt nem tudom. Én csak a hivatalomnak éltem, nem volt másodállásom. Még az írással is leálltam, mióta ez a cirkusz tart.
Volt olyan szituáció, amikor íróként, kívülről tudtál tekinteni erre az egészre?
Nem volt hozzá erőm. Ha egyszer lecsitul, talán. Ez egy diabolikus játék. Presztízs okok, politikai okok, vagy a kettő keveréke miatt egy fontos közhivatal, amit annak idején a nagy korrupció ellen hoztak létre, szóval a DNA képtelen volt felülbírálni azt, hogy rossz vádiratot fogalmazott meg. S nincs az a bíró, aki meg merné ma a DNA vádiratait kérdőjelezni. Kicsit elégtételül szolgál, hogy a Táblabíróságon a három bíró közül egy a teljes felmetésemet kérte. De csak egy.
A többiekről mit tudsz?
Még súlyosabbak az ítéleteik, ráadásul rendszeresen kell a rendőrségen jelentkezzenek, jelenteniük kell, ha elhagyják lakhelyüket.
Hogy vagy most?
Emberileg ez nagyon megviselt. Nyilván talpra kell állnom, mert az élet megy tovább. De hosszú hetek, hónapok kell elteljenek, amíg fel tudom ezt dolgozni. Egy halom iratot hoztam haza. Ma délelőtt is néztük a feleségemmel. Ahelyett, hogy egy regényt fogjak a kezembe vagy írjak. Lapozgatjuk, nem tudom feldolgozni.
A kollégáktól volt alkalmad elbúcsúzni?
Az utolsó nap aláírtam az átvételi-átadási okmányt, az igazgatókkal leparoláztam. A titkárságomon dolgozó legközelebbi munkatársaimmal átöleltük egymást, s minden jót kívántunk.
Mit tudsz most kezdeni, újra itthon, Váraddal?
Ugyanabba a folyóba nem lehet kétszer belelépni. Ez a város már nem az, amit én 1998-ban elhagytam, ha kéthetenként haza is jöttem. Ha akarnám sem tudnám ugyanott, ugyanúgy folytatni. Sajnos a látásom is nagyon megromlott, ez is beszűkíti azt a pászmát, amiben még működhetek. Hosszú heteknek kell még eltelnie ahhoz, hogy mosolyogva leüljek egy kávézóban a Fő utcán. De bízom abban, hogy el fogok jutni még addig.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Borboly-ügy – Vádat emeltek több székelyföldi önkormányzati vezető ellen
A romániai Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vádat emelt Hargita megye önkormányzatának elnöke, Borboly Csaba, volt alelnöke, Sófalvi László, egy volt önkormányzati képviselő, Pálffy Domokos és tíz társuk ellen – közölte hétfőn honlapján a hatóság.
Az ügyészségi közlemény szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott önkormányzati vezetők 2010 és 2011 között sorozatosan követtek el közérdeket sértő hivatali visszaéléseket Hargita megyei útépítési ügyekben. A vád szerint a visszaélésekkel 4,88 millió lej (331 millió forint) kárt okoztak a megye költségvetésének.
A DNA Borboly Csabát folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, hivatali visszaélésre való felbujtással, hamisítással és hamis feljelentéssel vádolja. Megállapításuk szerint az önkormányzat elnöke indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy olyan útépítő cégnek, amely Pálffy Domokos volt megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött.
A vádlottak között szerepel a Hargita megyei önkormányzat több középvezetője és hivatalnoka, az ügyben érintett két cég vezetője, valamint Kósa Péter, Csíkszentmihály RMDSZ-es polgármestere is.
Az ügyészség elrendelte a tíz vádlott vagyonának zárolását. A Hargita megyei önkormányzati vezetők perét első fokon a Marosvásárhelyi Táblabíróság tárgyalja.
Sergiu Bogdan, Borboly Csaba ügyvédje az MTI-nek megerősítette, hogy az ügyészség kevesebb visszaélést ró fel a megyei önkormányzati vezetőnek, mint a májusi őrizetbe vételekor, ugyanakkor a korábbi 1,8 millió lejről 4,8 millió lejre növelték az okozott kár összegét.
„Ugyanaz az ügy, de másként számították ki a kárt” – magyarázta az ügyvéd.
Borboly Csabát és három társát már május 13-án őrizetbe vették, a bíróság azonban elutasította az előzetes letartóztatásra tett indítványt. A Hargita megyei önkormányzat vezetője az ellene folyó vizsgálat miatt három hónapig, augusztus 12-ig nem tölthette be a választások útján szerzett tisztségét.
MTI
Erdély.ma

Borboly a vádemelésről: ez egy magyar-magyar verseny
A Korrupcióellenes Ügyészség vádat emelt Hargita megye önkor- mányzatának elnöke, Borboly Csaba, volt alelnöke, Sófalvi László, Pálffy Domokos önkormányzati képviselő, és tíz társuk ellen. Az ügyészség közleménye szerint az említett önkormányzati vezetők 2010 és 2011 között sorozatosan követtek el közérdeket sértő hivatali visszaéléseket Hargita megyei útépítési ügyekben.
A Duna Tv Kárpát Expressz című műsorának vendégeként Borboly Csaba ez üggyel kapcsolatosan is kifejtette véleményét.
Borboly Csaba, aki egy hónapja láthatja el újra hivatalát Hargita megye tanácsának élén, elmondta ő derűlátó: bízik az igazságszolgáltatásban, meggyőződése, hogy sikerül bebizonyítsa ártatlanságát. Borboly azt üzente politikai vetélytársainak, a vele „egy nyelvet beszélő” feljelentőinek, hogy a politikai versenyt nem a román igazságszolgáltatás segítségével kell Erdélyben eldönteni.
A műsorvezető kérdésére, miszerint a vád értelmében előre és indokolatlanul fizetett ki útjavításra szánt összegeket, Borboly azt mondta, hogy Romániában már csak így van, gyakran év végén érhetők el a pénzalapok, és ahhoz, hogy mandátuma végére a megyének 500 km aszfaltozott megyei útja lehessen, év végén kellett ezeket az összegeket felhasználni. Az elnök büszke arra, hogy a feljavított utaknak köszönhetően a vidéki élethez tudtak feltételeket biztosítani.
Azzal kapcsolatosan, hogy Románia kormánya mégsem engedélyezi a verespataki bányanyitást, Hargita megye tanácsának elnök kijelentette: a román politikai kultúra kezd egy kicsit felébredni, a szemfényvesztés és az uszító kampányok ellenére is azért a civil elkötelezettség erősödik. Borboly hozzátette, hogy ebben szerepe volt Magyarországnak, az erdélyi magyar civil szervezeteknek, és az RMDSZ politikusainak is. Romániában még minden nincs elveszve, ha odafigyelünk és összefogunk, akkor tudunk eredményeket elérni, jelentette ki az elnök.
Duna Tv
Erdély.ma

Hírsaláta
NEM ASSZISZTÁLOK A SZOCIALISTA-LIBERÁLIS PÁRTBÍRÓSÁG KONCEPCIÓS PERÉHEZ – jelentette ki Tőkés László, és tiltakozik, hogy a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend Becsületbírósága 2013. szeptember 26-i alakuló ülésén nem volt hajlandó meghallgatni a meghatalmazott Kincses Előd ügyvédet, hanem ragaszkodott, hogy személyesen védje meg magát.
Tőkés hivatalos megkereséssel fordult az Érdemrendek Kancellári Hivatalához, és ismételten kéri a védelem alkotmányos jogának biztosítását meghatalmazott ügyvéd által (lásd Románia Alkotmányának 44. cikkelyét). Kincses Előd is állásfoglalást kért a Romániai Ügyvédi Kamarák Egyesületétől a becsületbíróság „megengedhetetlen és törvénytelen magatartása” ügyében. Tőkés ragaszkodik a törvényes jogi védelmem alapvető alkotmányos jogának biztosításához, mert nem hajlandó jelenlétével asszisztálni ahhoz a „koncepciós perhez, melyet a plágiummal gyanúsított Victor Ponta miniszterelnök politikai rendelésére egy szocialista-liberális pártbíróság bonyolít le”. (Szabadság) MÉG A KÉTNYELVŰ ÁRCÉDULA IS USZÍTÁS MAROSVÁSÁRHELYEN. Ezerötszáz lejes büntetést róttak ki csütörtök délelőtt Lakó-Péterfi Tündére, aki társaival immár másodjára osztogatott kétnyelvű ártáblákat Marosvásárhelyen a volt November 7. lakótelep piacán. A helyi rendőrség parancsnoka szerint uszítás a célja a kétnyelvűsítésnek, és amúgy „sem szabad engedély nélkül szórólapozni”. Lakó-Péterfi Tünde néhány marosvásárhelyi lakossal együtt olyan táblákat készített, amelyeken román és magyar nyelven szerepelt a termékek neve, és ezeket osztogatta szombaton a volt November 7. lakótelep piacán, de azokat később a piacigazgatóság levétette. (Székelyhon) HOLLANDIA MÁR MEGSZÓLALT. A Bukarestbe akkreditált nyugati diplomaták sem hagyták válasz nélkül Lucian Papici ügyész Victor Ponta által is felvállalt leváltását a korrupcióellenes ügyészség (DNA) legfontosabb részlegének éléről. Mattheus van Bonzel, Hollandia bukaresti nagykövete csütörtökön a Gandul.info-nak kijelentette: a politikusoknak tartózkodniuk kell az ügyészek tevékenységének kommentálásától, és még inkább a vádhatóság tevékenységébe történő beavatkozástól. A diplomata emlékeztetett arra, hogy az ügyészség függetlensége létfontosságú egy jogállamban, Románia pedig vállalta, hogy tiszteletben tartja az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus előírásait.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Visszautalják a pert (Váratlan fordulat a Mikó-ügyben)
Nem született ítélet tegnap a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatási perében: a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék tegnap úgy határozott, hogy a döntésben nem illetékes, ezért az ügy várhatóan visszakerül a ploieşti-i táblabíróságra, ahol idén aligha tűzik már napirendre.
A váratlan fordulat az ügyvédeket és az ügyészeket is meglepte, hiszen korábban már két tárgyalásra is sor került ezen a bíróságon – ezeken elutasították a magyar vádlottak által benyújtott újabb bizonyítékok elfogadását, illetve a megnevezett tanúk meghallgatását –, de az illetékesség eddig nem jött szóba. A per azért került a legfelsőbb törvényszékre, mert az egykori restitúciós bizottság egyik tagját, Markó Attilát tavaly decemberben képviselővé választották, és a parlament tagjairól csak ezen a fórumon ítélkezhetnek; most azonban a bírói testület arra hivatkozott, hogy „a feltételezett bűncselekmény” idején a vádlott még nem volt képviselő – közölte egybehangzóan a per két ügyvédje, Kapcza Mikolt és Eugen Iordăchescu, akik arra készültek, hogy ezúttal lezárul az ügy. A tegnapi tárgyaláson a buzăui bíróság által 2012-ben alapfokon háromévi börtönre ítélt vádlottak közül csak a nyugdíjas Silviu Clim jelent meg, Marosán Tamás volt egyházkerületi jogász Magyarországon, Markó Attila pedig Strasbourgban várta a végleges ítéletet; a teremben azonban több megfigyelő, köztük az amerikai nagykövetség küldöttje is ott volt. Az illetékesség elutasítását a háromtagú bírói testület azzal indokolta, hogy korábban az úgynevezett labdarúgó-átigazolási perben adócsalással, sikkasztással és korrupcióval vádolt George Neţoiu ügyét is visszautalták a bukaresti táblabíróságnak, mert ő is később lett képviselő. – Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy miért az utolsó és nem az első tárgyaláson mondta ki illetéktelenségét a legfelsőbb bíróság, hiszen az a kívánatos, hogy ezen a szinten a törvény előírásait nagyon pontosan kövessék, de ha már így van, akkor Ploieşti-en kell folytatni a harcot. Ezt a fordulatot lehet sokféleképpen magyarázni, és úgy tűnik, hogy ezeknek az ártatlanul meghurcolt embereknek folytatódik a kálváriájuk, de amúgy nincs jelentősége annak, hogy hol születik meg a döntés, ami csakis felmentő ítélet lehet, ha olyan országban élünk, ahol a jogot tisztelik. Ami ugyanis Buzăuban történt, az durva igazságszolgáltatási tévedés volt – nyilatkozta lapunknak Eugen Iordăchescu, aki szerint a táblabíróságon nem húzódhat sokáig a per. Becslésekre nem vállalkozott, azt azonban leszögezte, hogy az ítélet végleges lesz. − A tegnapi fordulat annak a jele, hogy Romániában semmi sem működik úgy, ahogy kellene: ez nem egy normális per egy normális országban – jelentette ki Markó Attila, aki úgy véli, hogy a legmagasabb igazságszolgáltatási fórumon egyszerűen nem mertek dönteni ebben az egyik részről kényelmetlen, másik oldalról népszerűtlen ügyben. „A buzăui döntés is púp a hátukon, tehát a következő időben folytatódik a hideg- és idegháború, de megyünk előre” – tette hozzá. A háromszéki képviselő szeretné, ha mielőbb véget érne a Mikó-per, azt azonban a ploieşti-i táblabíróságon is kérni fogják, hogy ismerjék el bizonyítékaikat – köztük a brassói táblabíróságnak az egyház tulajdonjogát elismerő ítéletét, amit a legfelsőbb törvényszék nem kívánt az iratcsomóhoz csatolni –, és hallgassák meg tanúikat. Markó Attila továbbra is hisz abban, hogy az igazság ki fog derülni, és nyilvánosan is megköszönte az egyház, a közösség, a nagyvilág, az amerikai és a magyar diplomácia odafigyelését, az imára való felszólítást. A Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatását megsemmisítő és a visszaszolgáltatási bizottság tagjait szabadságvesztéssel sújtó pert az iskola egykori tanári lakásait megvásároló bérlők feljelentése nyomán 2010-ben indította az Országos Korrupcióellenes Ügyészség. Az alapfokon eljáró bíróság azzal indokolta ítéletét, hogy a kollégium épületegyüttesét eredetileg nem az egyház pénzéből, hanem közadakozásból építették, így a restitúciós bizottság visszaélést követett el, amikor az egyháznak adta az ingatlant.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kezdődik Borboly Csaba pere
A Marosvásárhelyi Táblabíróságra hivatalos ma reggel Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A politikus ellen többek közt hivatali visszaélés és okirat-hamisításra való felbujtás gyanújával emelt vádat egy hónappal ezelőtt a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Vele együtt további tizenkét személy foglalhat helyet a vádlottak padján.
A DNA még szeptemberi közleményében fogalmazta meg vádjait ebben az ügyben, amelyben összesen tizenhárom név szerepel. Borbolyt két esetben a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, két esetben hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, két esetben közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel vádolja. Háromszék / szekelyhon.ro
Erdély.ma

Előzetes letartóztatásban a gyergyószentmiklósi főügyész
Korrupció gyanúja miatt a Bukaresti Táblabíróság vizsgálati fogságba helyezte Majeczki Izabellát, Gyergyószentmiklós főügyészét.
A csütörtökön őrizetbe vett és Bukarestbe szállított főügyészt a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) azzal gyanúsítja, hogy 2011-ben két tehenet, három juhot és két bárányt fogadott el azért, hogy kedvezően záruljon az ügyészségi vizsgálat két– erőszakos cselekményekért előállított– személy ügyében.
A DNA pénteki közleménye szerint ez év augusztusában úgy próbálta eltüntetni a megvesztegetés nyomait, hogy a megvesztegetők egyikével hamis nyilatkozatot íratott, amelyben az illető azt nyilatkozta, hogy pénzért adta el az állatokat. A korrupcióellenes nyomozók azzal is gyanúsítják a főügyészt, hogy egy ügyészségi dosszié gyors lezárása ígéretével próbálta érvényesíteni az élettársa építővállalatának az üzleti érdekeit. A hatóságok tízezer lejre becsülik az okozott kár értékét.
Majeczki Izabella az egyetlen vezető tisztséget betöltő magyar nemzetiségű ügyész Székelyföldön. A gyergyószentmiklósi ügyészség áprilisban azzal került az erdélyi magyar sajtó érdeklődése középpontjába, hogy hivatalból indított vizsgálatot olyan gyergyószentmiklósi és gyergyócsomafalvi rendezvények ügyében, amelyeken Wass Albert műveiből olvastak fel.
MTI
Székelyhon.ro

Törvénytelenül vették őrizetbe Borbolyt?
Törvénytelenül vette őrizetbe az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét – állítja az RMDSZ-es elöljáró védőügyvédje, Sergiu Bogdan.
Sergiu Bogdan ügyvédA jogász közölte: a kézhez kapott jegyzőkönyvekből kiderül, Borboly őrizetbe vételét egy olyan lehallgatott telefonbeszélgetés alapján rendelte el a vádhatóság, melynek begépelése során a fordítást és gépelést végző személy összecserélte a beszélgetőtársakat. Minderről az ügyvédnek hétfőn nem volt alkalma meggyőzni a marosvásárhelyi táblabíróságot, mivel az érdembeli tárgyalás helyett Mihaela Ramona Creţu bíró újabb halasztást rendelt el, így a következő tárgyalásra január 6-án kerül sor.
„Kiforgatták Borboly szavait”
A vádlott és jogi képviselője a Krónikának elmondta: a DNA által lehallgatott beszélgetések jegyzőkönyvezésébe számos hibát tartalmaz, ami lényegesen befolyásolhatja az ítélethozatalt. „Egyrészt számos súlyos fordítási hibát észleltünk a lehallgatott beszélgetések legépelésében. Másrészt pedig több helyen a Borboly Csaba által mondottakat a beszélgetőtársának tulajdonítják és fordítva. Az ügyészek a letartóztatási javaslathoz is éppen egy ilyen kiforgatott mondatot idéztek” – nyilatkozta a Krónikának Sergiu Bogdan, aki határozottan cáfolta a vádhatóság képviselője által állítottakat, miszerint a védelem időhúzásra játszana.
A kolozsvári jogász elmondta továbbá, az első tárgyalás előtt is gyenge minőségben fénymásolt, alig olvasható jegyzőkönyveket kaptak kézhez, ami rendkívül megnehezítette munkájukat. „Sajnos másodjára is gyenge minőségű másolatokat kaptunk, ezért a bírónő elrendelte, hogy az összes eredeti dokumentumról készüljön új másolat” – tette hozzá az ügyvéd.
Kérdésünkre, hogy a személycserék kapcsán a puszta véletlenre vagy szándékosságra gyanakszik, Borboly Csaba leszögezte: senkit nem hibáztat. Az elöljáró szerint a fordítóknak és a jegyzőkönyvezőknek sietniük kellett, ez vezethetett a hibákhoz. „A nyaram nagy része azzal telt el, hogy a hang- és képfelvételekről próbáltam kideríteni, ki mit mondott. Már akkor rájöttem, hogy a párbeszédek egy részét az ügyészség tévesen jegyzőkönyvezte. Azzal a technikával, amivel lehallgattak, nem is csoda, hogy nem lehet tisztán kivenni, hogy amikor egyszerre három-négy személy is beszél, ki mit mond” – mutatott rá a korrupcióval vádolt elöljáró.
DNA-vád útjavítás miatt
Amint arról beszámoltunk, az ügyészség által összeállított vádirat szerint a tanácselnök indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy olyan cégnek, amely Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött, és ezzel közel 1,8 millió lej kárt okoztak az államnak. A Gagyon bejegyzett Stravia Group Kft.-ről van szó, amely a megyei tanácsos érintettségi nyilatkozatában nem szerepel ugyan, ám a vádhatóság szerint Pálffy húgának cége, amellyel 2008–2012 között 25 millió lej összértékben negyvenszer szerződött a megyei önkormányzat útépítés és -javítás céljából. Ily módon Pálffy esetében fennáll az összeférhetetlenség gyanúja, hiszen tanácsosként megszavazta a számára anyagi hasznot hozó megrendeléseket.
A DNA arra is kitért, hogy a Stravia által kért útfelújítási díj magasabb volt, mint a versenytárgyalásról kizárt másik társaság tarifája, a munkálatok minőségét felügyelő szakértő ellenezte a céget megillető összeg kifizetését, továbbá a kivitelező a tervben rögzítetthez képest vékonyabb aszfaltréteget húzott fel. A DNA-dosszié szerint Borboly Csaba közvetítőn keresztül megkövetelte az önkormányzat által ugyancsak útjavítással megbízott borzonti Bridge Road Construct Kft.-től, hogy az önkormányzat által kifizetett 496 ezer lej tíz százalékával támogassa a Csíkért Egyesületet. A szervezetet a Borboly irányította Csík területi RMDSZ hozta létre 2007-ben, többnyire kulturális, ifjúsági programokat támogat.
Az ügyészség úgy véli, a tanácselnök – a közérdek elleni hivatali visszaélést leplezendő – a nyomok eltüntetése céljából követett el további törvénytelenségeket. 2011-ben hamis iratok kiállítására bujtotta fel többek között Csiszér Benedeket, az önkormányzatnak alárendelt útügyi igazgatóság ügyvezetőjét, hogy a számvevőszék előtt igazolja a kifizetéseket, tavaly pedig – amikor az ügyészség vizsgálni kezdte az ügyet – rendőrségi feljelentéssel próbálta álcázni az ügyet.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Vádat emeltek a gyergyói főügyész ellen
A Marosvásárhelyi Táblabíróságon emelt vádat Majeczki Izabella gyergyószentmiklósi főügyész, ennek élettársa, Szabó Tamás Károly, illetve Sándor Pongrác vállalkozó ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A főügyészt kenőpénz elfogadásával és magánokirat-hamisításra való felbujtással, élettársát bűnrészességgel és magánokirat-hamisítással, a vállalkozót pedig megvesztegetéssel gyanúsítják.
A DNA pénteki közleményében kifejti, hogy Majeczki Izabella 2011-ben több alkalommal fogadott el állatokat – két tehenet, három juhot és két bárányt – összesen 10 ezer lej értékben a különböző eljárások alatt álló személyektől, hogy kedvezően záruljon az ügyészségi vizsgálat. Az eljárás alanyai – fizikai erőszak elkövetésével gyanúsított személyek – végül feljelentést tettek a főügyész ellen, és a sajtónak is beszámoltak a történtekről, azt is állítva, hogy a közvetítő annak élettársa, Szabó Tamás Károly volt.
A DNA szerint a vádlottak idén augusztusban úgy próbálták eltüntetni a megvesztegetés nyomait, hogy a megvesztegetők egyikével Szabó hamis nyilatkozatot íratott, amelyben az illető azt nyilatkozta, hogy az ügyésznő visszafizetett neki 3000 lejt. A vádiratban egy másik megvesztegetési ügy is szerepel, e szerint 2013. augusztus 26-án Majeczki Izabella egy élelmiszercsomagot kapott Sándor Pongrác vállalkozótól. A DNA szerint az ügyésznő azt kérte az üzletembertől, segítse hozzá élettársa építőipari cégét egy munkálat megszerzéséhez. Ennek fejében Majeczki Izabella azt ígérte, felgyorsítja a vállalkozó feljelentése alapján indult bűnügyi vizsgálatot. Több hírportál a vádiratra hivatkozva azt állította, hogy az előzetes letartóztatásban ülő főügyész a rácsok mögül fenyegette meg feljelentőit.
Mint arról beszámoltunk, Majeczki Izabella az egyetlen vezető tisztséget betöltő magyar nemzetiségű ügyész Székelyföldön. A gyergyószentmiklósi ügyészség áprilisban azzal került az erdélyi magyar sajtó érdeklődése középpontjába, hogy hivatalból indított vizsgálatot olyan gyergyószentmiklósi és gyergyócsomafalvi rendezvények ügyében, amelyeken Wass Albert műveiből olvastak fel. Majeczki Izabella neve egyébként abban a jelentésben is feltűnik, amelyet a Hargita megyei famaffiáról készített Hans Hedrich, a Fenntartható Segesvár Egyesület alelnöke. Az ankét szerzője törvénytelen erdőirtásokkal kapcsolatos büntetőeljárások lezárását rótta fel a főügyésznek.
Balázs Katalin
Krónika (Kolozsvár)

Hét év
Nagy Zsolt nyílt levele*
Hét éve, 2006. november 21-én berobbantották a közvéleménybe az ún. Hazaárulás – kémkedés ügyet.
Hét éve élek ebben az abszurd drámában, amit egyesek igazságszolgáltatásnak neveznek.
Hét éve annak, hogy szélmalomként harcolok a képtelenségekkel.
Hét éve annak, hogy addigi ismerősök elkezdtek kerülni, hirtelen maroknyira zsugorodott a most már valódi barátok száma.
Hét éve válaszolok mosolyogva az ügyed hogy áll, de te jól vagy? jellegű, "aggódó" kérdésekre.
Hét éve kell családomnak magyaráznom ezt a helyzetet, nyugtatnom őket, erőt és bizakodást adva egymásnak a következő naphoz.
Hét év után, november 19-ére várjuk az alapfokú ítéletet.
Nagy Zsolt miniszterként intellektuálisan, morális támogatás és bátorítás által járult hozzá Radu Mihai Donciu, Michal Susak és Stamen Stanchev törvénysértő tevékenységéhez, amelyről tudomása volt, támogatása más személyek által folytatott telefonbeszélgetésekből következtethető. (Idézet a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) 147/D/P/2007 számú vádiratából.)
Az ügy
2006 novemberében hazaárulással vádoltak, azt állítva, hogy a nemzetközi tanácsadókkal és befektetési bankárokkal, azaz a "kémekkel" együttműködve államtitkokat szivárogtattam volna ki. Ezt követően a "szabad" médiában naponta közölték a különböző részleteket a telefonlehallgatásokból, pontosabban azoknak az ügyészek által adott értelmezését. Egy tanácsadót, egy magas rangú befektetési bankárt, az egyik tanácsosomat és a gazdasági minisztérium egyik igazgatóját vizsgálati fogságba helyezték.
Miniszterként elkezdtem járni a cotroceni-i palota útját: többször is az államelnöki bizottság elé járultam, bizonyítva ártatlanságom. Őket meggyőztem, jelentésük számomra kedvező volt, de ez mit sem számított az államelnöknek, aki márciusban zöldutat adott az eljárásnak. 2007. június 10-én felfüggesztettek tisztségemből.
2009 márciusában vádat emeltek ellenem. De már nem hazaárulásért. "Csupán" egy nemzetközi szervezett bűnözési csoport morális támogatásáért.
Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy ez vicc, el kell mondanom, hogy a Btk. szerint a kiszabható büntetés 5 és 20 év közötti letöltendő börtönbüntetés!
A bírósági tárgyalás
Az ügy tárgyalása látszólag hosszúra nyúlt, de érdemi védelemre nem adtak lehetőséget. Mások telefonbeszélgetései alapján vádolnak (erről a későbbiekben részletesen írok). Csak egynegyedét hallgathattuk meg ügyvédeimmel azon lehallgatott telefonbeszélgetéseknek, amelyek az ügy alapját képezik. A meghallgatott 254 beszélgetés több mint felében hibás vagy hiányos fordítást tapasztaltunk. Ezeket az észrevételeket a bíróság nem akarta meghallgatni. A védelmemben kért és először engedélyezett három tanú meghallgatásától végül októberi döntése alapján elállt a bíróság. Az általam megjelölt, ártatlanságomat bizonyítandó iratok bekérését (a SRI-től, az ügyészségtől, a minisztériumból) szintén elutasította a bíróság.
A koholt vádak és a puszta tények
Vád: Részt vettem a Távközlési és Informatikai Minisztérium alárendeltségében működő vállalatok (Romtelecom, a Rádiókommunikációs Vállalat – SNR, és a Román Posta) privatizációjában.
Tény: A miniszteri mandátumom idején egyetlen privatizáció sem zajlott. Tanácsadókat választottunk ki a Romtelecom állami részvényeinek tőzsdei jegyzése, illetve a SNR privatizálása érdekében. A postánál két folyamat zajlott: átszervezési tanácsadó kiválasztása (ez megtörtént), és a privatizációs tanácsadó kiválasztása (ezt leállítottuk). Fontos elmondanom, hogy egyik nemzetközi versenytárgyalás kapcsán sem kaptunk egyetlen óvást sem.
Vád: A Romtelecom esetében a tanácsadói megbízatást a Credit Suisse nyerte el. Tudtam volna miniszteri tanácsosom és a tanácsadók cselszövéséről, a Credit Suisse érdekében.
Tény: Ezt semmivel nem támasztják alá! Még csak tagja sem voltam a versenytárgyalást bonyolító bizottságnak. A személyes tanácsosomon kívül a bizottság többi öt tagjára semmilyen hatással nem lehettem volna. Ráadásul az én javaslatomra létrejött bizottságnak a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa, a Pénzügyminisztérium képviselője és egy ügyvédi iroda képviselője is tagjai voltak. Ha akartam sem tudtam volna őket befolyásolni. A bizottság munkamódszere a következő volt: az előre ismert pontozási rendszer alapján minden bizottsági tag egyénileg értékelte az ajánlatokat, a végeredmény az egyéni pontozások középarányosa volt. Ez volt a munkamódszere mindenik bizottságnak. Semmi bizonyíték a teljesen alaptalan vádra!
Vád: A SNR privatizációs tanácsadói eljárása során morálisan támogattam, biztattam a CAIB (Credit-Anstalt Investment Banking) tanácsadói megbizatás elnyerése érdekében.
Tény: Továbbra sem támasztják elő egyetlen bizonyítékkal sem ezt a vádat. Amire hivatkoznak, az két személy telefonbeszélgetése, amelyben egyikük azt mondja: Zsolt is úgy gondolja, hogy ők a legjobbak. Még csak azt sem, hogy kiről lenne szó. Továbbá az ügyészek felsorolnak egy csomó találkozót, mintegy alátámasztva ezt a vádat. Azon személyek, akiket felsorolnak mint ezen találkozók résztvevői, egyikük sem a CAIB képviselője, hanem olyan bankoké, akik nem is indultak ezen a versenytárgyaláson!
Vád: A Román Postánál bonyolított eljárás során, az átszervezési tanácsadó kiválasztása kapcsán morálisan támogattam bizonyos tanácsadók ténykedéseit.
Tény: Értelemszerűen itt sem mutatnak fel egyetlen más bizonyítékot sem, csupán ezen személyek találkozóira és beszélgetéseire utalnak. De figyelem! Ezen személyek a Credit Suisse bank képviselői, amely részt sem vett ezen a versenytárgyaláson! A nyertes cég (Roland Berger) képviselőit soha senki sem vádolta.
A postával kapcsolatos slusszpoén: a privatizációs tanácsadó kiválasztása. Ezt a folyamatot leállíttattam, amikor kiderült, hogy csak egyetlen ajánlat érkezett be. Mindezt annak ellenére, hogy törvényesen lehetőségem lett volna nyertesnek nyilvánítani az egyetlen ajánlat letevőjét, a CAIB-ot.
Az ügyészek "bizonyítékai"
1. Azt állítják, hogy egy nemzetközi bűnszövetkezetet támogattam. Ezt szerintük az támasztja alá, hogy egyesek beszéltek rólam telefonon, másokkal meg találkoztam. Kettőjüket a bíróságon ismertem meg. Másik hármat (a Credit Suisse vezető beosztású befektetési bankárai) kizárólag hivatalos találkozókon volt alkalmam megismerni. A vádlottak egyike kollegám volt a kormányban, a köszönő viszonyt a bíróságon léptük túl. A tanácsosommal, gondolom, bocsánatos bűn találkoznom. Ugyanakkor a SRI nemcsak lehallgatta, hanem meg is figyelte az ügy vádlottjait 2005 áprilisától kezdődően. A vádiratban idézett, de számunkra nem hozzáférhető (ez törvénytelen eljárás!) megfigyelési jelentés (raport de filaj) szerint összesen hét találkozóm volt a kémként elhíresült Stamen Stanchev nevű tanácsadóval. Az ügyészek pedig, a saját vádiratuk mellékletének ellentmondva, több mint tíz találkozóról beszélnek, itt is más személyek telefonbeszélgetéseire hivatkozva!
2. Az ügyészek nyolc alkalommal írják le a vádiratban, hogy az én feltételezett bűntetteim más személyek telefonbeszélgetéseinek lehallgatásából következtethetők ki. Ebből is egyértelműen kiderül, hogy semmilyen tettem, még csak telefonon vagy személyesen elmondott szavam sem tartja fenn a vádat!
3. Amint az eddigiekből is kiderül, ez az ügy kizárólag telefonlehallgatásokra épül. A vádirathoz mintegy 1000 telefonbeszélgetés lehallgatását mellékelték. Ebből összesen húsz (5 százalék csupán) olyan beszélgetés van, amelyben én is beszélek, és ebből tizenkét hívás a saját tanácsosommal! A vád fenntartásához egyik beszélgetésem tartalmát sem használják. Jogos kérdés, hogy vajon miért nem?!
Sem a vádirat ismertetésekor, sem a bírósági tárgyalás folyamán nem volt lehetőségünk a lehallgatások összességét megismerni! Hogy érthető legyek: a beszélgetések túlnyomó többsége nem román nyelven zajlott. Az ügyészek kizárólag a román fordításból dolgoztak. Bár kértük, hogy bocsássák rendelkezésünkre a lehallgatásokat tartalmazó CD-k másolatát, ezt megtagadta a bíróság. Lehetőséget teremtettek arra, hogy a bíróság épületében az általuk kijelölt napokon, hivatalos fordító jelenlétében meghallgathassuk a beszélgetések egy részét. Azért egy részét, mert ezt a folyamatot a bíróság indoklás nélkül leállította 254 beszélgetés meghallgatása után. Ezek közül 123 (azaz több mint fele) esetében találtunk súlyos fordítási hibákat vagy le nem fordított részleteket! A bíróság meg sem akarta hallgatni ezeket az észrevételeket!
4. Az ügyészek különböző, mások beszélgetéseiből levont következtetésekkel támasztják alá a bűnszövetkezet iránti támogatásom. Íme, miről is van szó:
a. Az ügyész szerint a bűnszövetkezet támogatását bizonyítja, hogy Stanchev szervezett volna nekem találkozót egy Zund nevű személlyel Bécsben, 2005. december 14-én.
Az ügyészek Stanchev egy hölggyel folytatott beszélgetésére utalnak és arra, hogy én valóban Bécsben voltam azon a napon. Stanchev elmondja feltételezhetően Zund titkárnőjének, hogy én majd Bécsbe fogok utazni és tudna-e Zund úr velem találkozni. Ennyi. Visszaigazolás sincs. Zund úr kilétét meg sem próbálják megtudni. A valóság: soha nem találkoztam ilyen nevű személlyel. Tanú kihallgatását kértem, bizonyítandó, hogy nem találkoztam ezzel az úrral, elfogadják idén év elején a kérésem, majd október 31-én kijelentik, hogy már nem érdekes és nem fogják beidézni!!! Tehát egy légből kapott, mások beszélgetéséből származó, hiányosan fordított átirat alapján meg nem történt találkozó a "bizonyíték"!
b. Azt mondják, hogy a tanácsosomat csak azért alkalmaztam volna, mert Stanchev ajánlotta nekem. Erre a bizonyíték: a tanácsosom önéletrajza és Stanchevnek egy beszélgetése egy hölggyel.
A valóság: már februárban interjún volt nálam a jövendő tanácsosom, 2005. március 31- én már a hivatalos kinevezése is megvolt (pedig ez több hetet tart a bürokrácia útvesztőiben), Stanchevet áprilisban ismertem meg. A beszélgetés: 2006. október 31-én éjfélkor Stanchev a lakásán beszélget egy hölggyel és azzal dicsekszik, hogy ő ajánlotta volna nekem a tanácsos alkalmazását! Ez a lakásbeli lehallgatás, bár utalnak rá és használják, NINCS a dossziéban! Vajon miért?
c. Azzal vádolnak, hogy tájékoztattam volna Stanchevet egy titkosszolgálati jelentésről, amelyet én kértem volna egy D. I. S. nevű személyről. Erre a bizonyíték: Stanchev beszélgetése egy bankárral, ahol egy olyan jelentésről beszél, amelyet én kértem volna a SRI-től erről a személyről, aki nagyon gyakran jár be a minisztériumba, és akitől "nekik tartaniuk kell".
Ez már gáz, ugye? A valóság: NEM kértem és NEM kaptam egyetlen jelentést sem ilyen nevű személyről. Nem is találkoztam vele soha. A vád tanújaként D. I. S. is elmondja, hogy nem járt a minisztériumom épületében sem, nem ismer engem.
d. Az ügyészek szerint együttműködésemet velük az bizonyítja, hogy Stanchev ismerte a programom. Erre bizonyítékként azon beszélgetéseket sorolják, amelyekben Stanchev másokkal beszélve mondja, hogy nem tudott velem találkozni, mert éppen elutaztam valahova.
A valóság: miniszterként a programom nyilvános volt, sajtóközleményben, honlapon közölték azt. Egy internet-hozzáférés bőven elégséges volt arra, hogy valaki tudja, éppen hova készülök utazni.
A büntető törvénykönyv szerint az engem ért vádnak, a bűnszövetkezet támogatásának több kötelező eleme van. Ezek közé tartoznak azok is, amelyeket felsoroltam, és amelyek a "tagok" együttműködésére, a csoport céljainak ismerésére, közös cselekedetekre kellene utaljanak. DE van egy másik szükséges elem: a HASZON. Haszna kell származnia vagy haszonszerzés érdekében követhet el valaki ilyesmit. A DIICOT, amely ezt az ügyet gyártotta, még csak említést sem tesz ilyesmiről! Az ügyben megkeresték a DNA-t (a Korrupcióellenes Ügyészség), amely hosszas vizsgálódás után 2012-ben véglegesen lezárta az ügyet: SEMMILYEN korrupciógyanús tettre utaló bizonyíték sincs!
Hét év. És még nem ért véget. A keddi döntés alapfokú lesz. Hét év után sem értem, hogy MIÉRT.
Miért indult el ez az ügy? Ütni kellett az RMDSZ-en? Esetleg rajtam?
Miért nem álltak ki értem azok, akik megtehették volna, akik minden egyes részletét ismerték ennek a képtelenségnek?
Miért nem jelentettek semmit a logikus, napnál világosabb érvek az ügyészség vagy az államelnök számára?
Miért nem akarta a bíróság a védelem érveit is megismerni?
Miért ül fel a közvélemény ezeknek az igazságszolgáltatásnak álcázott kacsáknak?!
Miért maradtam célpont az után is, hogy félreálltam? Kilenc hónappal az ügy kirobbanása után, két héttel a felfüggesztésem után, úgy éreztem, hogy magamra maradtam. Ezért önként álltam félre a politikából. Ma is azt gondolom, ez egy helyes döntés volt.
Miért…
A kérdések maradnak. A keddi válasz – éppen a vád képtelensége miatt – remélem, ésszerű lesz. Még mindig hiszek a racionalitásban.
Sokszor halljuk, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Élek. De talán már elég erős is vagyok...
És köszönöm. Mindenkinek, aki mellettem maradt, aki hitt és hisz bennem.
Nagy Zsolt
*Ezt a levelet november 18-án írtam és szándékoztam nyílt levél formájában közzétenni. Eredeti szándékomtól elálltam, az ügyvédeim szerint a bíróság nyomásgyakorlásként érzékelhetné. Most, hogy megszületett az alapfokú döntés, immár nem kell ettől tartanom.
Népújság (Marosvásárhely)

HISZTI NÉLKÜL
Amit a lehallgatásokról tudni lehet
Minden ezredik állampolgár telefonbeszélgetéseibe belehallgat a SRI, és az internetes kommunikációt is élőben tudják követni.
Jól teszik-e azok a politikusok, akik már szinte semmit nem mondanak telefonon, és azt is csak halkan? Igaz-e az, hogy nyugodtan lehet e-mailezni és chatelni, mert az internetes tevékenységünket „csak” az amerikai nemzetbiztonsági hivatal, a hírhedt NSA látja, a hazai szervek nem? És ami a legizgalmasabb: valóban mindenkit lehallgatnak?
A hazai hírszerző szolgálatok tevékenységét – akárcsak más országok hasonló szerveinek munkáját – sűrű homály borítja. Ez ilyen, egy titkosszolgálat nem lenne titkosszolgálat, ha tisztjeit csak úgy el lehetne hívni fagyizni, vagy rendszeresen nyílt napokat tartanának szervertermeikben.
Ez az a terület, ahol szinte semmilyen adat vagy eljárás nem nyilvános, éppen ezért ki-ki szabadjára engedheti a fantáziáját, és olyan összeesküvés-elméletet gyárthat, amilyent csak akar. A titkosszolgálat pedig – mit is tenne mást – nem erősít meg, nem cáfol, és nem kommentál.
De mégis, mi az, amit a lehallgatásokról tudni lehet? Néhány hete alkalmam volt részt venni egy újságírók számára szervezett háttérbeszélgetésen, ahol többek között a lehallgatásokról is szó volt.
A Chatham House szabályai szerint szervezett beszélgetés meghívottjáról csak annyit, hogy a bűnüldöző szerveknél dolgozott több, mint egy évtizedig, több híres ügye is volt, a napi rutinja részét képezték a lehallgatások. Más, szintén hasznos forrásom Attila Biro cikke a telefonlehallgatások körüli mítoszokról.
Akkor hát kezdjük az elején: aki ma az Európai Unió területén telefonál és internetezik, üzeneteinek bizonyos adatait – az ún. metaadatokat – a szolgáltatók rögzítik, és bizonyos ideig tárolják.
A 2006/24/EC direktíva előírja, hogy a szolgáltatók legkevesebb 6 hónapig, legtöbb két évig tárolják a hívások adatait (szakzsargonban: call detail records, CDR) valamint az internetes adatforgalomra vonatkozó adatokat (IPDR).
Magyarán magát az e-mail tartalmát nem rögzítik; ellenben visszakereshető, hogy mikor, pontosan milyen e-mail címre lett elküldve egy levél. Telefonbeszélgetések esetén a hívott számot, a hívás idejét és időtartamát, valamint az ún. cellainformációkat (a mobiltelefon pozícióját) tárolják a szolgáltatók. Tudni kell még, hogy a romániai jogszabály a lehető leglazább:
az adatokat minimális ideig, 6 hónapra visszamenőleg tárolják. Sok-e ez vagy kevés? Aki erre legyintene, mondván, hogy ezek az adatok úgysem érnek semmit, az szakítson 10 percet arra, hogy megnézze ezt a videót. Aki szerint viszont ez a személyes szabadságának lábbal tiprása, gondolkodjon el azon, hány bűntény feltárásában lehet segítség az, ha a nyomozó hatóságoknak lehetőségük van visszakeresni, kivel állhatott kapcsolatban az áldozat, illetve hogy a gyanúsított hol tartózkodott az adott időpontban. Fontos tudni, hogy ezeket az adatokat csak akkor adják ki, ha a nyomozó hatóság bírói végzést tud felmutatni.
A megfigyelés második szintjén már magukat a beszélgetéseket és üzeneteket rögzítik. Ezt a munkát a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) végzi, részben saját céljaira, részben pedig más hatóságok kérésére, amolyan alvállalkozóként.
Például ha a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), vagy akár a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) le szeretne hallgatni valakit, akkor megbízza a SRI-t. Persze itt is, akárcsak a metaadatok kiadásához, bírói végzés szükséges.
Téves elképzelés az, hogy a SRI, mint az ósdi kémfilmben, titkos szobákban vagy viccesen álcázott furgonokban kuporogva hallgat le. Amennyire tudni lehet, a jelenlegi rendszer rendkívül kényelmes és elegáns. A hírszerzésnek minden hazai internet- és telefonszolgáltató direkt hozzáférést biztosít a saját adatforgalmához. A SRI-nek tehát még a Google-t vagy a Facebookot sem kell megkeresnie ahhoz, hogy elfogja például a Gmail rendszerén belül küldött szöveges vagy hangüzeneteket.
A lehallgatások tehát a következőképpen folynak: a SRI az ügyészektől kapott bírói végzést bevezeti a saját elektronikus rendszerébe, amely automatikusan elkezdi a beszélgetések lehallgatását.
A beszélgetéseket azonban nem a SRI rögzíti, hanem az az ügyészség, melynek mandátuma van a lehallgatásra, és melynek hozzáférése van ehhez a rendszerhez. Amint a mandátum lejár, a lehallgatás magától leáll.
Nem tudni, hogy milyen szoftvert használ erre a célra a SRI. Azt azonban tudni lehet, hogy világszinten számos cég fejleszt ilyesmit. Több milliárd dolláros biznisz ez, konferenciák, sőt, kémtechnológia vásárok is vannak, ahová kizárólag kormányok képviselői és titkosszolgálatok vannak meghívva.
Ami az internetes aktivitás megfigyelését illeti, a kanadai Citizen Lab idei jelentése szerint Románia egy hírhedt kémszoftverből, a FinFisherből is bevásárolt (egyébként Magyarországnak is van már ilyen programja). A FinFisher sokak szerint a legfejlettebb, egyben legveszélyesebb kémprogram jelenleg: ártatlannak tűnő, .jpg kiterjesztésű fájl formájában érkezik, és miután a számítógépre települ, a vírusirtó programok nem mutatják ki. A FinFisher működtetői mindenhez hozzáférnek a fertőzött számítógépen, beleértve a biztonságosnak hitt, kódolt e-maileket és fájlokat.
Előadónk egyébként a FinFisherről konkrétan nem beszélt, csak annyit jelentett ki, hogy az internetes kommunikációt élőben képes követni az ügyészség. Az internetes kommunikációt amúgy különösképpen szeretik: nem kell a hangfelvétel átírásával bíbelődni, copy-paste, és a viszontlátásra.
De vissza a telefon-lehallgatásokra: a Gândul úgy tudja, évente mintegy 20 ezer bírói végzést adnak ki – ez azt jelenti, hogy minden évben ezerből egy romániai állampolgárt lehallgatnak.
A lehallgatások nagy része (kb. 17 ezer) szervezett bűnözéssel, illetve magas szintű korrupciós ügyekkel kapcsolatos. Van azonban a lehallgatásoknak egy kisebb része: ezek az állambiztonsági ügyek. Ilyen alapon évente mintegy 3000 végzést írnak alá. Úgy tudni, ezek a lehallgatások túlnyomórészt terrorizmussal kapcsolatosak.
A lehallgatásokat a Büntetőeljárási törvénykönyv 91. paragrafusa alapján hagyja jóvá a bíróság. A döntés során a rendelkezésre álló bizonyítékok, illetve indoklás alapján a bíró azt mérlegeli, hogy a közérdek, illetve közbiztonság indokolja-e bizonyos személyek magánszférájának a megsértését. Egy mandátum legfeljebb 30 napig tart; ez további 30-30 nappal meghosszabbítható, azonban egy személyt nem lehet ugyanazon ügy miatt 120 napnál tovább lehallgatni.
Egészen kivételes esetekben, ha nem lehet megvárni a bírói jóváhagyást, az ügyészek saját hatáskörben is elkezdhetik a lehallgatást, ez azonban legfeljebb 48 órán át tarthat. A felvételt utólag be kell mutatni a bírónak, és amennyiben az úgy ítéli meg, hogy ez a lépés nem indokolt, akkor a lehallgatás leáll, a felvételeket pedig megsemmisítik.
A nem román nyelvű kommunikációt egy tolmács segítségével lefordítják – a törvény itt nagyon szűkszavú, és a beszélgetésből sem derült ki, hogy milyen képesítéssel kell rendelkezzenek a tolmácsok. Ez azért fontos, mert az utóbbi időben több magyar vádlott – például Nagy Zsolt, vagy akár Borboly Csaba – is panaszkodott arra, hogy a lehallgatott beszélgetések átiratait hibásan fordították.
A beszélgetés során heves vita alakult ki arról, hogy rendben van-e az, hogy lehallgatott beszélgetések részletei kiszivárognak a sajtóba. A meghívott válasza erre az volt, hogy a román társadalom kezében van a döntés, hogy zárt vagy nyitott igazságszolgáltatást szeretnének. Akármi a döntés, a hatóságok dolga betartani a törvényt.
A jelenlegi törvények szerint az igazságszolgáltatás folyamata nagyrészt publikus, vádemelés pillanatában a vádiratok – melyek gyakran lehallgatott beszélgetések átiratait is tartalmazzák – elvileg nyilvánossá válnak, azokhoz a sajtó adatigényléssel hozzáférhet. Az már az újságírókon és feletteseiken múlik, hogy ezekkel az információkkal mit kezdenek, az adott ügyeket mennyire kezelik szakszerűen – érvelt a meghívott. A beszélgetés végén számos kérdés marad megválaszolatlanul:
például érdekes lett volna megtudni, hogy mi az a minimális tényállás, aminek az alapján a bíró jóváhagyja a lehallgatás megkezdését?
Vagy amennyiben például terrorizmus gyanújával vizsgálnak egy személyt, azonban kiderül, hogy az illető emberkereskedelemmel foglalkozik, akkor az ügy átkerül-e a SRI-től a szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyosztályra?
Erre azonban egyelőre nem ismerem a választ, és amíg elő nem lép a hazai Edward Snowden, mindig is homályos lesz, hogy hogyan is hallgat le a titkosszolgálat. Ha az olvasók közül valaki többet tud nálam, az kommenteljen.
Sipos Zoltán
Transindex.ro

Kertész Melinda
"BOLHÁBÓL ELEFÁNTOT"
Kerekes Gábor is kifogásolja a privatizációs per lezajlásának módját
Akárcsak Nagy Zsolt, Kerekes Gábor is ötéves letöltendő börtönbüntetést kapott. Szerinte szenzációhajhászás volt a modern Románia első hazaárulás vádjával zajló pere.
Akárcsak Nagy Zsolt volt távközlési miniszter, Kerekes Gábor üzletember, az RMDSZ egykori gazdasági alelnöke is kifogásolja a 2005–2006-os stratégiai privatizációkkal kapcsolatos per lezajlásának módját. Mindkettőjüket alapfokon 5 éves letöltendő börtönbüntetésre ítélt kedden a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék. Kerekest a bűnszervezet létrehozásában és támogatásában játszott szerepe miatt találták bűnösnek.
Az ügyben összesen 11 vádlott szerepelt, közöttük Nagy Zsolt volt távközlési és informatikai miniszter és Codruţ Şeres volt gazdasági tárcavezető, akikre 5 illetve 6 éves letöltendő börtönbüntetést rótt ki a bíróság.
“Ez a per szenzációhajhászás, a modern Románia első hazaárulás vádjával zajló pere. Nem volt stratégiai privatizáció, nem fizettek le senkit, nem volt kár, és korrupció sem volt” – jelentette ki Kerekes Gábor.
Kerekes felidézte, hogy a korrupció gyanújával elindított eljárást a DNA vádemelés nélkül megszüntette. A DNA azzal indokolta döntését, hogy a vádiratban leírtak normális kereskedelmi tevékenységeknek számítanak. “Minden tevékenységnek megvolt a törvényes alapja, semmiféle partizánakció nem történt.
Nem igaz az, hogy bűnszövetkezetet működtettek volna azok a személyek, akiket elítéltek a per kapcsán. Codruţ Şeres például nem ismert engem, de ismerte Benyatovot, az állítólagos szervezet főnökét, én viszont ez utóbbival a per során ismerkedtem meg” – mondta. Szerinte a perről szóló információk, amelyek eljutnak a médiából az emberekhez, nem felelnek meg a valóságnak. “A per tárgya hazaárulás, államtitok kiszolgáltatása révén. Ez azt jelenti, hogy az ítélet alapján vannak külföldiek, akik kémek, vannak belföldiek, akik hazaárulók és vannak olyan személyek, mint például én, akik támogattuk őket, és ez a csoport egy nemzetközi bűnszervezetben tevékenykedett. Az egész ügyet a stratégiai vállalatok privatizációjához kapcsolják. Ha sorra vesszük az ügyet, már az első alapinformáció sem helyes, hiszen privatizáció nem történt, másrészt az eljárás során semmilyen titkos információt, államtitkot nem sikerült fellelniük a vádat képviselő ügyészeknek.
Olyan, a privatizációra előkészített cégekről szóló információkról van szó, amelyek az érdeklődő cégek használatára voltak bocsátva, ami egy normális folyamat, hiszen egy céget nem lehet úgy eladni, hogy abban titkok vannak, ez átverése lenne a vevőnek. Harmadrészt kiemelendő, hogy az ügyben érintett emberek vagy különböző cégeknél, vagy állami alkalmazásban dolgoztak, mindent szerződések alapján vittek véghez. Stanem Stantchevnek, az egyik állítólagos főbűnösnek, tanácsadói szerződése volt a Credit Suisse First Bostonnal. Vadim Benyatov, akit a bűnszövetkezet fejének tartanak, azóta is a CSFB vezérigazgatója” – mondta a Transindexnek Kerekes, aki azáltal került az ügyészség figyelmébe, hogy Stantchevnek adott üzleti tanácsokat.
Elmondta, az eljárás kezdetén a DNA is vizsgálódott, és például Benyatovval szemben pontot tett a bűnügyi eljárás végére, mert úgy ítélte meg, hogy a felhozott vádak a normális kereskedelmi tevékenységek körébe tartoznak. Nagyjából ugyanezen vádirat alapján Benyatov a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszéken tíz év szabadságvesztést kapott.
„Nem bűnszövetkezetről van szó, hanem olyan emberekről, akik egymást ismerték, barátok voltak, vagy üzleti kapcsolatban voltak vagy éppen nem is ismerték egymást. Én például Benyatovval a per alkalmával találkoztam életembe először. Ez a per egy korrupcióvadászati propaganda-akció, valahol egy kavics került a gépezetbe, egy bolhából csináltak elefántot, és én ennek vagyok most a szenvedő alanya” – nyilatkozott Kerekes Gábor.
Kerekes elmondta, meglepődve fogadta az ítéletet, nem számított erre. „Az én felfogási képességemet meghaladja, nem tudok semmi egyébbel foglalkozni, most csak arra koncentrálok, hogy védekezzek, és bebizonyítsam az ártatlanságomat” – nyilatkozta a Transindexnek Kerekes.
Hozzátette, a vád a SRI által nyújtott információkra és telefonlehallgatásokra alapszik. Ezeket több esetben is tévesen fordították és értelmezték, hiszen a beszélgetések 80%-a nem románul, hanem cseh, török, angol, magyar és német nyelven történt.
„A román fordításokat ugyan megkaptuk, de mivel a beszélgetések eredeti nyelvű átirata nem készült el, nem tudtuk ellenőrizni a fordítások hitelességét. A védelem ügyvédei az eredeti felvételeknek csak egy részéhez jutottak hozzá és az ezekkel kapcsolatos fordítási tévedések bizonyítékait a bíróság nem fogadta el. Mintegy 50 felvételnek csak a fordítása van meg, mivel az eredeti felvételek hiányoznak és le sem tudtuk ellenőrizni őket” – magyarázta Kerekes.
Elmondta, ami az átiratok fordítását illeti, egyetlen esetben ismerte el az ügyészség, hogy tévedett. Az eredeti szöveg úgy hangzott, hogy „Please, bring me all the necessary documents!”, a fordításban pedig az szerepelt, hogy „Adăm-mi te rog toate materialele SRI!”. Ez a példa is jellemzi, hogy a SRI fordítói milyen munkát végeztek.
„Természetes az, hogy ha egy cég Romániában egy másik cég megvételében érdekelt, akkor az a cég érdeklődik, információkat kér. Újszerű állapot, hogy ezt a tevékenységet egy régimódi gondolkodásmód szerint árulásnak nyilvánítják.
Én teljes nyíltsággal, a vádlók és a bírák szemébe belenézve mondtam el, hogy nem vagyok bűnös” – hangsúlyozta Kerekes.
Elmondta, a fellebbezési kérelmét szerdán regisztrálták. Amikor meglesz az ítélet írott indoklása, akkor készítik el az ügyvédek a beadványt, ami alapján a Legfelsőbb Bíróság dönt a következő tárgyalások időpontjáról.
Transindex.ro

Felmentették Rácz Károlyt (Végleges ítélet született)
Felmentette a korrupció vádja alól Rácz Károly volt kézdivásárhelyi polgármestert a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék.
A bírói testület december 9-én nem adott helyt a Korrupcióellenes Ügyészség brassói területi kirendeltsége július 8-án iktatott fellebbezési keresetének, melyet a vádhatóság a brassói táblabíróság április 24-én hozott felmentő ítélete ellen nyújtott be Rácz Károly ügyében. A legfelsőbb bíróságon született ítélet jogerős, ezzel lezárult a 2011. március 11-e óta zajló per. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy 2011-ben legnagyobb nemzeti ünnepünk előtt pár nappal, március 11-én az ügyészek tettenérést szerveztek, melynek során állításuk szerint rajtakapták Rácz Károly akkori polgármestert, amint pénzt – tízezer lejt – fogadott el egy helyi vállalkozótól, Áda Józseftől. Kenőpénz elfogadásának gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték az elöljárót. A tettenérést házkutatás követte, azzal egy időben lepecsételték a polgármester irodáját, illetve ott is foglaltak le iratokat, és hordozható számítógépét is magukkal vitték. Délután 3 óra előtt néhány perccel bukaresti ügyvédje társaságában még megjelent a városházán – két órával később azonban huszonnégy órára őrizetbe vették. Március 12-én este zárt tárgyalás után a Kovászna Megyei Törvényszék elrendelte a 29 napos előzetes letartóztatást, majd megbilincselve kísérték a megyei rendőrség fogdájába. A Magyar Polgári Párt alelnöki tisztségét is betöltő Rácz őrizetbe vétele miatt nem került sor az MPP kézdivásárhelyi országos kongresszusára, melyre Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét is várták, aki a kialakult kényes helyzet miatt le is mondta kézdivásárhelyi útját. Az MPP kezdetektől az RMDSZ-t gyanította Rácz őrizetbe vétele mögött, a szövetség helyi vezetői viszont a polgármester korrupciógyanús ügye miatt támadták a polgáriakat. „A Magyar Polgári Párt az időzítés miatt az RMDSZ kezét látta Rácz Károly őrizetbe vétele mögött. Kézdivásárhelyen, a Magyar Polgári Párt március 14–15-ei rendezvényeinek helyszínén rendkívüli és váratlan helyzet állt elő Rácz Károly polgármester előzetes letartóztatása következtében. Az ártatlanság vélelme alapvető emberi jog, a Magyar Polgári Párt bízik Rácz Károly ártatlanságában. Bízunk az igazságszolgáltatás objektív munkájában, melyre azonban árnyékot vet, hogy az ügyészség akciója olyan időpontban következett be, amikor Rácz Károly két fontos rendezvénynek lenne a házigazdája. Ugyanakkor, mivel a feljelentés egy RMDSZ-hez közel álló vállalkozótól származik, a Magyar Polgári Párt nem lepődne meg, ha az RMDSZ állna Rácz Károly letartóztatása mögött. Kézdivásárhely polgármestere iránti együttérzésből és szolidaritásból a Magyar Polgári Párt úgy döntött, hogy rendezvényei házigazdájának hiányában lemondja, illetve nem tartja meg azokat” – állt a párt akkor kiadott sajtóközleményében. Tamás Sándor megyeitanács-elnök, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke viszont azt mondta: a céhes várost 605 éve, megalapítása óta nem érte ekkora szégyen, mint a polgármester kenőpénzügyével. Rácz első perctől mindvégig ártatlannak vallotta magát, és azt hangoztatta, hogy csapdába csalták, politikai játékot látott letartóztatása mögött. Bevallása szerint a barátjától, Áda Józseftől kölcsönt kért, hogy törlessze bajban levő cége adósságát. Ügyvédjén keresztül Rácz fellebbezett előzetes letartóztatása ellen, de a brassói ítélőtábla nem adott helyt kérésének. Március 21-én másodszor is kérte ideiglenes szabadlábra helyezését jogi felügyelet alatt, ezúttal a Kovászna Megyei Törvényszéken, de ezt a fellebbezését is elutasították. A brassói táblabíróságon március 25-én Rácz Károly ügyvédjei harmadszor is fellebbeztek, ezúttal a Kovászna Megyei Törvényszék március 22-i elutasító döntése ellen, azt kérve, védencüket helyezzék ideiglenesen szabadlábra jogi felügyelet alatt. Harmadszor is elutasító ítélet született. Időközben a Korrupcióellenes Ügyészség korrupció alapos gyanúja miatt vádat emelt ellene. Április 8-án a brassói ítélőtábla végül helyt adott Rácz Károly kérésének, és úgy döntött, szabadlábon védekezhet, nem hosszabbította meg a másnap lejáró huszonkilenc napos vizsgálati fogságot. Rácz nem hagyhatta el Kézdivásárhely területét, de már szabadlábon védekezhetett a korrupcióellenes ügyészség brassói kirendeltségének vádjaival szemben. A döntés nyomán Kézdivásárhely tisztségéből felfüggesztett polgármestere április 8-án 16 óra 2 perckor hagyta el a Kovászna megyei rendőrség fogdáját, a kijáratnál családtagjai és néhány párttársa várta. A korrupcióellenes ügyészség április 6-i sajtóközleménye arról tájékoztatott, hogy elkészült a vádirat, és csúszópénz elfogadása miatt emeltek vádat a kézdivásárhelyi városatya ellen, zárolták ingatlanjainak egy részét. Rácz Károly újabb védőügyvédje a brassói Ioan Adam egyetemi tanár, a Szociáldemokrata Párt volt parlamenti képviselője lett. Szabadulása után Rácz visszatért hivatalába. A 2011/119/1399-es számot viselő bűnvádi perben az első tárgyalásra április 18-án a Kovászna Megyei Törvényszéken került volna sor, de védőügyvédje halasztást kért és kapott. A következő tárgyaláson, május 18-án Áda Józsefet is kihallgatták. Időközben lezajlottak az önkormányzati választások, a második polgármesteri tisztségre pályázó Rácz Károly nem szerzett újabb mandátumot – 25 százalék körüli eredményt ért el –, a céhes város vezetője az RMDSZ színeiben indult Bokor Tibor lett, aki a választók mintegy 47 százalékának bizalmát nyerte el. Rácz tanácstagi mandátumot nyert, de erről is lemondott 2013 januárjában. Ezt megelőzően, több mint tíz tárgyalás és többszöri halasztás után 2012. december 14-én alapfokú ítélet született: a Kovászna Megyei Törvényszék kenőpénz többszöri elfogadásáért négyévi börtönre ítélte Rácz Károlyt – ezt azonban nem kellett letöltenie, büntetését hat évre feltételesen felfüggesztették. December 20-án Rácz megfellebbezte az alapfokú döntést. A brassói táblabíróságon március 12-ére tűzték ki az első fellebbezési tárgyalását. A taláros testület helyt adott a kérésnek, és április 9-én 12 órára halasztotta a fellebbezés érdembeni tárgyalását. A brassói táblabíróság április 24-én hozott ítélete felmentette Rácz Károlyt, még a Kovászna Megyei Törvényszék által megszabott 41 000 lejt sem kellett visszafizetnie az őt feljelentő Áda József vállalkozónak. Az ítéletet a Korrupcióellenes Ügyészség ez év július 8-án fellebbezte meg a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéken – december 9-én a azonban a legfelsőbb bíróság jogerős ítéletben mentette fel Rácz Károlyt.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)