Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2011. december 14.
Araszolnak a Mikó perében
Egy kérdéssel előbb jutottak tegnap abban a perben, amelyet a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásáért indított az Országos Korrupcióellenes Ügyészség az akkori döntőbizottság három tagja ellen: a buzăui bíróság a következő tárgyalásig, január 24-ig fontolóra veszi a Marosán Tamás volt egyházi jogtanácsos és Markó Attila államtitkár ügyvédjei által benyújtott kifogást, és eldönti, hogy elfogadja-e vagy sem – ez pedig előre vagy vissza is viheti az ügyet.
Eugen Iordăchescu és Kapcza Mikolt ügyvéd ugyanis úgy véli, hogy a vádiratot hibásan állították össze, és kérik ennek visszaküldését az ügyészségre. Ha érveiket elfogadják, a kivizsgálás elölről kezdődik, és az is lehet, hogy ezúttal nem találják megalapozottnak a hivatali visszaélés vádját, tehát megszűnik az eljárás; de új eljárás is indulhat azonos vagy más vádpontokkal. Ha viszont a bíróság elutasítja az ügyvédek kérését, a per folytatódik, és akkor már annak eldöntése következik, hogy a három vádlott (a két magyar tisztségviselő mellett Silviu Clim volt igazságügyi minisztériumi jogtanácsos is érintett) valóban bűncselekményt követett-e el azzal, hogy az iskolát visszaszolgáltatta a református egyháznak. A tegnapi tárgyalás után Marosán Tamás elmondta: óriási politikai nyomást érezni, a bírónő is nagyon óvatos – Kapcza Mikolt viszont úgy véli, mindennek ellenére "bízni kell a bíróságban", és mindent meg kell tenni azért, hogy az összes adat birtokában tudjanak dönteni, mert csak így születhet jó ítélet
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Egy kérdéssel előbb jutottak tegnap abban a perben, amelyet a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásáért indított az Országos Korrupcióellenes Ügyészség az akkori döntőbizottság három tagja ellen: a buzăui bíróság a következő tárgyalásig, január 24-ig fontolóra veszi a Marosán Tamás volt egyházi jogtanácsos és Markó Attila államtitkár ügyvédjei által benyújtott kifogást, és eldönti, hogy elfogadja-e vagy sem – ez pedig előre vagy vissza is viheti az ügyet.
Eugen Iordăchescu és Kapcza Mikolt ügyvéd ugyanis úgy véli, hogy a vádiratot hibásan állították össze, és kérik ennek visszaküldését az ügyészségre. Ha érveiket elfogadják, a kivizsgálás elölről kezdődik, és az is lehet, hogy ezúttal nem találják megalapozottnak a hivatali visszaélés vádját, tehát megszűnik az eljárás; de új eljárás is indulhat azonos vagy más vádpontokkal. Ha viszont a bíróság elutasítja az ügyvédek kérését, a per folytatódik, és akkor már annak eldöntése következik, hogy a három vádlott (a két magyar tisztségviselő mellett Silviu Clim volt igazságügyi minisztériumi jogtanácsos is érintett) valóban bűncselekményt követett-e el azzal, hogy az iskolát visszaszolgáltatta a református egyháznak. A tegnapi tárgyalás után Marosán Tamás elmondta: óriási politikai nyomást érezni, a bírónő is nagyon óvatos – Kapcza Mikolt viszont úgy véli, mindennek ellenére "bízni kell a bíróságban", és mindent meg kell tenni azért, hogy az összes adat birtokában tudjanak dönteni, mert csak így születhet jó ítélet
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. január 25.
Elismerték az egyház tulajdonjogát – Fordulat a Mikó-ügyben
Jogerősnek ismerte el a buzăui bíróság a brassói ítélőtábla azon (2007-ben született) határozatát, amely szerint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium mindenestül a református egyház tulajdonát képezte.
Ezáltal lényeges előrelépés történt abban a bűnvádi perben, amelyet a Korrupcióellenes Ügyészség az iskola visszaszolgáltatása miatt indított – közölte érdeklődésünkre az egyik vádlott, Marosán Tamás volt egyházi jogtanácsos. Ezzel a megállapítással tartalmilag kiürült, okafogyottá vált az ügy, és jó esély van arra, hogy hamarosan – talán már a következő, február 21-ére kitűzött tárgyaláson – felmentsék az egykori visszaszolgáltatási kormánybizottság tagjait – Marosán mellett Markó Attila államtitkárt és Silviu Clim jogászt, aki az igazságügyi minisztériumot képviselte –, alapfokon lezárva az egy éve kezdődött pert. Rossz irányú meglepetés már nem várható – véli Marosán. Marosán azt is elmondta, hogy az ügyvédek által emelt első kifogást – amely az ügyészi eljárásra vonatkozott – a bírónő visszautasította. Ezt azonban nem valamiféle nyomásnak tudják be, hiszen tárgyilagosságát, szakmai hozzáállását külön kiemelték. „Mi tudtuk, hogy nem történt bűntény, és azt is, hogy ez ki fog derülni – nyilatkozta Marosán –, de évekig el lehetett volna húzni az eljárást, és főleg az volt zavaró, amit köréje kerítettek: felfújták a nagy semmit, és ezért hurcoltak meg minket. Most azonban bizakodó vagyok, és bár nem látok a dolgok mögé, remélem, hogy nemsokára tisztázódik az ügy.” A Mikó 2002-ben történt visszaszolgáltatásának törvényességét az iskola egykori tanári lakásait megvásároló bérlők kérdőjelezték meg, miután a református egyház megpróbálta visszaperelni az értékes belvárosi ingatlanokat. A feljelentést a Korrupcióellenes Ügyészség hosszadalmas kivizsgálások után megalapozottnak ítélte, és 2010 decemberében nagy értékű (1,3 millió euróra becsülték akkor az iskolát) hivatali visszaélés miatt vádat emelt a restitúciós bizottság három tagja ellen. A per Sepsiszentgyörgyön kezdődött, de néhány halasztás – és egy 2011. január 23-án lezajlott, nagy létszámú gyertyás tüntetés – után az ügyészek kérésére semleges területre, azaz Buzăuba helyezték át. A fejleményeket nemcsak a magyar közösség, hanem a román sajtó, de az Európai Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottsága is figyelemmel kíséri.
Demeter J. Ildikó, Háromszék
Erdély.ma
Jogerősnek ismerte el a buzăui bíróság a brassói ítélőtábla azon (2007-ben született) határozatát, amely szerint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium mindenestül a református egyház tulajdonát képezte.
Ezáltal lényeges előrelépés történt abban a bűnvádi perben, amelyet a Korrupcióellenes Ügyészség az iskola visszaszolgáltatása miatt indított – közölte érdeklődésünkre az egyik vádlott, Marosán Tamás volt egyházi jogtanácsos. Ezzel a megállapítással tartalmilag kiürült, okafogyottá vált az ügy, és jó esély van arra, hogy hamarosan – talán már a következő, február 21-ére kitűzött tárgyaláson – felmentsék az egykori visszaszolgáltatási kormánybizottság tagjait – Marosán mellett Markó Attila államtitkárt és Silviu Clim jogászt, aki az igazságügyi minisztériumot képviselte –, alapfokon lezárva az egy éve kezdődött pert. Rossz irányú meglepetés már nem várható – véli Marosán. Marosán azt is elmondta, hogy az ügyvédek által emelt első kifogást – amely az ügyészi eljárásra vonatkozott – a bírónő visszautasította. Ezt azonban nem valamiféle nyomásnak tudják be, hiszen tárgyilagosságát, szakmai hozzáállását külön kiemelték. „Mi tudtuk, hogy nem történt bűntény, és azt is, hogy ez ki fog derülni – nyilatkozta Marosán –, de évekig el lehetett volna húzni az eljárást, és főleg az volt zavaró, amit köréje kerítettek: felfújták a nagy semmit, és ezért hurcoltak meg minket. Most azonban bizakodó vagyok, és bár nem látok a dolgok mögé, remélem, hogy nemsokára tisztázódik az ügy.” A Mikó 2002-ben történt visszaszolgáltatásának törvényességét az iskola egykori tanári lakásait megvásároló bérlők kérdőjelezték meg, miután a református egyház megpróbálta visszaperelni az értékes belvárosi ingatlanokat. A feljelentést a Korrupcióellenes Ügyészség hosszadalmas kivizsgálások után megalapozottnak ítélte, és 2010 decemberében nagy értékű (1,3 millió euróra becsülték akkor az iskolát) hivatali visszaélés miatt vádat emelt a restitúciós bizottság három tagja ellen. A per Sepsiszentgyörgyön kezdődött, de néhány halasztás – és egy 2011. január 23-án lezajlott, nagy létszámú gyertyás tüntetés – után az ügyészek kérésére semleges területre, azaz Buzăuba helyezték át. A fejleményeket nemcsak a magyar közösség, hanem a román sajtó, de az Európai Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottsága is figyelemmel kíséri.
Demeter J. Ildikó, Háromszék
Erdély.ma
2012. január 31.
Börtönre ítélték Năstasét
Két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte és bizonyos állampolgári jogait további két évre felfüggesztette tegnap első fokon a legfelsőbb bíróság Adrian Năstase volt miniszterelnököt abban a korrupciós perben, amely a politikus 2004-es választási kampányának finanszírozásához kapcsolódik.
Az ítélet kihirdetése után tartott sajtótájékoztatóján Năstase „piszkos politikai leszámolásnak” nevezte az ellene hozott döntést és bejelentette, fellebbezést nyújt be a legfelsőbb bíróságon. Hozzátette: tudomása van arról, hogy a háromtagú bírói testület 2-1 arányban hozott döntésének kihirdetése előtt „tárgyalások” folytak ügyében. „Azért fizetek, hogy volt bátorságom felvenni a harcot Traian Băsescu és emberei ellen, és nem hunyászkodtam meg Daniel Morar DNA-elnök előtt sem” – fogalmazott a volt kormányfő.
Az ügyészek szerint Adrian Năstase funkcióját felhasználva rávette a Bákó megyei építkezési felügyeletet, hogy szervezzen szakmai tanácskozást építkezési cégek számára. Ez utóbbiaktól a szervezők részvételi díjat gyűjtöttek, amelyet lényegében Năstase államfői kampányának finanszírozására fordítottak. Az ügyészek csaknem száz résztvevőt hallgattak ki a vizsgálat során.
Năstase jelenleg parlamenti képviselő, és most is fontos funkciót tölt be a Szociáldemokrata Pártban (PSD). Victor Ponta, az ellenzéki alakulat elnöke „csalódottságának” adott hangot Năstase elítélése miatt, és reményét fejezte ki, hogy a volt kormányfő a legfelsőbb bíróságon be tudja bizonyítani ártatlanságát. Mint korábban írtuk, Năstasét decemberben felmentették első fokon egy másik korrupciós perben. Abban az ügyben a vádhatóság azt állította: Adrian Năstase kormányfőként azért nevezte ki 2000-ben Ioan Melinescut a pénzmosásellenes hivatal élére, hogy az megakadályozhassa a Năstase felesége elleni vizsgálatot egy vitatott örökség kapcsán.
Új Magyar Szó (Bukarest)
Két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte és bizonyos állampolgári jogait további két évre felfüggesztette tegnap első fokon a legfelsőbb bíróság Adrian Năstase volt miniszterelnököt abban a korrupciós perben, amely a politikus 2004-es választási kampányának finanszírozásához kapcsolódik.
Az ítélet kihirdetése után tartott sajtótájékoztatóján Năstase „piszkos politikai leszámolásnak” nevezte az ellene hozott döntést és bejelentette, fellebbezést nyújt be a legfelsőbb bíróságon. Hozzátette: tudomása van arról, hogy a háromtagú bírói testület 2-1 arányban hozott döntésének kihirdetése előtt „tárgyalások” folytak ügyében. „Azért fizetek, hogy volt bátorságom felvenni a harcot Traian Băsescu és emberei ellen, és nem hunyászkodtam meg Daniel Morar DNA-elnök előtt sem” – fogalmazott a volt kormányfő.
Az ügyészek szerint Adrian Năstase funkcióját felhasználva rávette a Bákó megyei építkezési felügyeletet, hogy szervezzen szakmai tanácskozást építkezési cégek számára. Ez utóbbiaktól a szervezők részvételi díjat gyűjtöttek, amelyet lényegében Năstase államfői kampányának finanszírozására fordítottak. Az ügyészek csaknem száz résztvevőt hallgattak ki a vizsgálat során.
Năstase jelenleg parlamenti képviselő, és most is fontos funkciót tölt be a Szociáldemokrata Pártban (PSD). Victor Ponta, az ellenzéki alakulat elnöke „csalódottságának” adott hangot Năstase elítélése miatt, és reményét fejezte ki, hogy a volt kormányfő a legfelsőbb bíróságon be tudja bizonyítani ártatlanságát. Mint korábban írtuk, Năstasét decemberben felmentették első fokon egy másik korrupciós perben. Abban az ügyben a vádhatóság azt állította: Adrian Năstase kormányfőként azért nevezte ki 2000-ben Ioan Melinescut a pénzmosásellenes hivatal élére, hogy az megakadályozhassa a Năstase felesége elleni vizsgálatot egy vitatott örökség kapcsán.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. február 9.
Az „igazság” egyik oldala
Sajtótájékoztató a MOGYE-n
egnap délben Constantin Copotoiu, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora – Brînzaniuc Klara rektorhelyettes valamint a szenátus román tagjai többségének a jelenlétében – az említettek álláspontját tükröző közleményt olvasott fel a sajtó képviselőinek. Az újságírókat a rektor szerint azért hívták össze, hogy ismertessék a marosvásárhelyi felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos „igazságot.” A vita során a jelen levő szenátusi tagok egy része olyan heves kirohanással válaszolt a Népújság által feltett kérdésekre, amelyek alapján nem volt nehéz elképzelni az egyetem legfelső vezetőtestületében uralkodó hangulatot.
A rektor által szignált közlemény szerint aggodalommal figyelik Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének arra vonatkozó kijelentését, hogy a szövetség azzal a feltétellel vesz részt az új kormányban, ha politikai alku útján rendezik a MOGYE-n kialakult helyzetet. Az oktatási törvény minden előírását, köztük azokat is, amelyek a kisebbségi oktatásra vonatkoznak, betartják. Az egyetem által kibocsátott és jóváhagyott valamennyi dokumentumban és szabályozásban tiszteletben tartották és biztosították a magyar nyelvű oktatáshoz való jogot. „Ilyen körülmények között határozottan visszautasítunk bármilyen politikai beavatkozást az egyetem belső ügyeibe, s nem érthetünk egyet azzal, hogy az intézmény a politikai zsarolás eszközévé váljon” – áll a közleményben, amely szerint az egyetemen most folynak a törvényes választások, s az alkotmány által szavatolt egyetemi autonómia alapján a felsőoktatási intézmény bármely belső problémáját a vezetőségnek kell megoldania.
Az egyetem nem játékzseton, hanem olyan szakemberek testülete, akik romániai és európai csúcsokra emelték a marosvásárhelyi orvostudományt. Ezzel szemben az utóbbi időben az RMDSZ-párti kollégák, illetve egyes román kollégák is az egyetem hírnevének a csorbítására törekednek, azt akarván bizonyítani, hogy amióta 1962-ben bevezették a román nyelvű orvosképzést, csökkent az oktatás és kutatás minősége.
A sajtótájékoztató során a rektor sűrűn idézte az oktatási törvény azon cikkelyeit, amelyekkel a magyar tagozat megalakításától elzárkózó jelenlegi vezetés magyarázza a bizonyítványát. Véleménye szerint akkor kezdődött a politikum beavatkozása a MOGYE ügyeibe, amikor a felsőoktatási intézményt multikulturális egyetemnek nyilvánították. Ezt a szenátus nem kérte és nem is kérdték ki a véleményét – hangsúlyozta Copotoiu a többi romániai egyetem példáját hozva fel, amelyeken szintén több nyelven folyik az oktatás. Meglepődve vették tudomásul, hogy az RMDSZ-politikusok a magyar nyelv bevezetését kérték a MOGYE-n, majd leszögezte, hogy az előadásokat magyarul tartják, ami ellen a szenátus egyetlen román tagja sem tiltakozik. Sőt, kiálltak a magyar vonal létrehozása mellett, ha az a törvényes szabályozások (?) alapján történik – mondta, majd hozzátette, hogy egyetlen felelős vezető sem fog olyan fontos okiratokat aláírni, amelyek politikai egyezség alapján születtek.
Copotoiu rektor Markó Béla kormányfő-helyettessel és a tanügyminiszterrel folytatott megbeszélésen azt javasolta, hogy a magyar oktatási vonal létrehozására vonatkozó cikkelyben szerepeljen, hogy azt a Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság és a szakminisztérium is jóvá kell hagyja és kormányhatározat kell szentesítse. A továbbiakban a rektor kifejtette, hogy a felsőoktatás minőségére vonatkozó törvény alapján minden öt egyetemi hallgatóra egy oktató kell jusson. Az egyetemen azonban a 400 román oktatóhoz viszonyítva több mint ezer diákra mindössze 90 magyar tanár jut. Ilyen körülmények között nem hirdethetnének felvételit magyar helyekre sem a gyógyszerészeti, sem a fogorvosi karon, az általános orvosin pedig csökkenteni kellene a magyar helyek számát.
A rektor beszámolt arról is, hogy a magyar oktatás érdekében a magyar kormány is megpróbált nyomást gyakorolni az egyetemre, de a látogatóban levő nagykövetnek sikerült megmagyarázni a helyzetet. A magyarországi egyetemek rektorai is kiálltak amellett, hogy megalakuljon a magyar oktatási vonal, de ugyanabban a közleményben elismerték, hogy az oktatók hiánya miatt nincsenek meg a szükséges feltételek. Az egyetem legnagyobb gondja a káderhiány – hangsúlyozta a rektor. A legutóbbi versenyvizsgán hat magyar oktatói helyet nem tudtak betölteni, mivel nem volt elég jelentkező, s akik megpályázták a helyeket, nem tettek eleget az új törvény által megszabott feltételeknek. A magyarországi gyógyszerészkollégák szintén levelet intéztek az egyetemhez, amelyben megfogalmazták a magyar nyelvű oktatás szükségességét, de senki sem jött el közülük, hogy meggyőződjön a valós helyzetről.
A rektor szemrehányást tett Hobai Ştefan professzornak, aki plágiummal vádolta meg az intézmény lapjában megjelent cikkek szerzőit.
Csak Marosvásárhelyen plagizálnak, csak az itteni románok? – hangzott el a kérdés, majd így folytatta: mindenütt a világon a tudományos cikkeket úgy írják, hogy másokat idéznek, természetesen megjelölve a forrást.
Constantin Copotoiu szerint a MOGYE tekintélyét rombolta Brassai Attila professzor is, aki valótlanságokat állított az európai fórumokon.
Amikor a politikusokkal és az egyetem vezetőségének magyar tagjaival egyezségre jutva, a már említett törvénycikkely megszavazását kérte a szenátusban, a magyar oktatók Szilágyi Tibor professzor vezetésével elutasították azt, s ezért nem szavazták meg a románok sem – sajnálkozott a rektor, aki szerint az új tanügyi törvény egyetlen cikkelye sem kötelezi az egyetemet, hogy a magyar oktatásra vonatkozó előírásokat szó szerint bevezessék. A későbbiekben arra hivatkozott, hogy a MOGYE a tanulmányok végeztével nem adhat ki oklevelet egyetlen végzősnek sem, ha nincs akkreditálva valamennyi oktatási programjuk.
Az egyetemi autonómiát az alkotmány szavatolja, s a szenátus jóváhagyásával lehet az intézmény szerkezetét, az oktatási programokat, az oktatási vonalakat létrehozni, módosítani. A MOGYE nem működhet csak a felsőoktatás minőségét ellenőrző bizottság engedélyével, amit csak a három nyelven folyó oktatás együttes akkreditálásával kaphattak meg. Ha létrejönne a magyar vonal, vannak olyan katedrák, ahol egy magyar oktató sincsen – mondta, s példának a saját szakát, a sebészetet is felhozta: az öt marosvásárhelyi szakklinikán mindössze két egyetemi tanársegéd képviseli a magyar oktatást.
Mivel az egyetem nem kapott időben választ az Oktatási Minisztériumtól, a szaktárca által is kifogásolt szervezési és működési szabályzatot érvényesnek tekintik, s a késésért keresetet nyújtanak be a minisztérium ellen.
– Az elmúlt évek során mit tett az egyetem, hogy a magyar oktatásban minden szükséges helyet betöltsenek?
Kérdésünkre a rektor azt válaszolta, hogy meghirdették az állásokat, de azokra nem volt jelentkező. Amióta a rektori tisztséget betölti, a magyar oktatók minden ilyen természetű kérését teljesítette. Kérdésünk kapcsán az Általános Orvosi Kar dékánja is az utolsó versenyvizsgára hivatkozott. Érdeklődésünkre, hogy a korábbi években mi volt a helyzet, a rektorhelyettes azzal érvelt, hogy az utolsó három évben minden egyetemen zárolták az állásokat, s az új törvény szerint nagyon pontosan megszabott és magas szintű elvárásoknak kell eleget tenni.
Jelenleg 45 állás meghirdetését várják – hangzott el a továbbiakban.
Amikor arról érdeklődtünk, hogy a sebészetre az évek során miért nem vettek fel magyar fiatalokat, a rektor azzal érvelt, hogy nyolc éve várja, hogy jelentkezzen valaki, majd hozzátette, hogy a nőgyógyászatra és az ortopédiára már évek óta csak magyarokat vesznek fel. Azzal vádolta meg Szabó Béla professzort, hogy nem készítette el a bábaképző szakok akkreditációs dossziéját, amiért munkajogi pert indíthatnának ellene. Végül pedig azt rótta fel a magyar oktatóknak, hogy nem vettek és vesznek részt az egyetem vezetésében, csak az érdkeli őket, hogy megalakítsák a magyar tagozatot.
A egyetemi autonómia a törvény fölött áll, mivel az alkotmány szavatolja – szögezték le a szenátus jelen levő tagjai.
„Úgy gondoljuk, hogy az egyetem ellen a magyar kormány egy egész sor akciót indított. A múlt héten egy román újságíró tájékoztatott, hogy az országban fedett ügynökként egy magyar újságíró járt, aki azt akarta javasolni az egyik egyetemi oktatónak, hogy vásároljon meg egy doktorátusi dolgozatot, hogy azután megrágalmazza, lefilmezze, rögzítse, amit mond és feljelentse az Országos Korrupcióellenes Ügynökségnél, s bebizonyítsa, hogy mi, román oktatók mennyire korruptak vagyunk – hangzott el a rektor legmeghökkentőbb kijelentése a tegnapi sajtótájékoztatón.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)
Sajtótájékoztató a MOGYE-n
egnap délben Constantin Copotoiu, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora – Brînzaniuc Klara rektorhelyettes valamint a szenátus román tagjai többségének a jelenlétében – az említettek álláspontját tükröző közleményt olvasott fel a sajtó képviselőinek. Az újságírókat a rektor szerint azért hívták össze, hogy ismertessék a marosvásárhelyi felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos „igazságot.” A vita során a jelen levő szenátusi tagok egy része olyan heves kirohanással válaszolt a Népújság által feltett kérdésekre, amelyek alapján nem volt nehéz elképzelni az egyetem legfelső vezetőtestületében uralkodó hangulatot.
A rektor által szignált közlemény szerint aggodalommal figyelik Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének arra vonatkozó kijelentését, hogy a szövetség azzal a feltétellel vesz részt az új kormányban, ha politikai alku útján rendezik a MOGYE-n kialakult helyzetet. Az oktatási törvény minden előírását, köztük azokat is, amelyek a kisebbségi oktatásra vonatkoznak, betartják. Az egyetem által kibocsátott és jóváhagyott valamennyi dokumentumban és szabályozásban tiszteletben tartották és biztosították a magyar nyelvű oktatáshoz való jogot. „Ilyen körülmények között határozottan visszautasítunk bármilyen politikai beavatkozást az egyetem belső ügyeibe, s nem érthetünk egyet azzal, hogy az intézmény a politikai zsarolás eszközévé váljon” – áll a közleményben, amely szerint az egyetemen most folynak a törvényes választások, s az alkotmány által szavatolt egyetemi autonómia alapján a felsőoktatási intézmény bármely belső problémáját a vezetőségnek kell megoldania.
Az egyetem nem játékzseton, hanem olyan szakemberek testülete, akik romániai és európai csúcsokra emelték a marosvásárhelyi orvostudományt. Ezzel szemben az utóbbi időben az RMDSZ-párti kollégák, illetve egyes román kollégák is az egyetem hírnevének a csorbítására törekednek, azt akarván bizonyítani, hogy amióta 1962-ben bevezették a román nyelvű orvosképzést, csökkent az oktatás és kutatás minősége.
A sajtótájékoztató során a rektor sűrűn idézte az oktatási törvény azon cikkelyeit, amelyekkel a magyar tagozat megalakításától elzárkózó jelenlegi vezetés magyarázza a bizonyítványát. Véleménye szerint akkor kezdődött a politikum beavatkozása a MOGYE ügyeibe, amikor a felsőoktatási intézményt multikulturális egyetemnek nyilvánították. Ezt a szenátus nem kérte és nem is kérdték ki a véleményét – hangsúlyozta Copotoiu a többi romániai egyetem példáját hozva fel, amelyeken szintén több nyelven folyik az oktatás. Meglepődve vették tudomásul, hogy az RMDSZ-politikusok a magyar nyelv bevezetését kérték a MOGYE-n, majd leszögezte, hogy az előadásokat magyarul tartják, ami ellen a szenátus egyetlen román tagja sem tiltakozik. Sőt, kiálltak a magyar vonal létrehozása mellett, ha az a törvényes szabályozások (?) alapján történik – mondta, majd hozzátette, hogy egyetlen felelős vezető sem fog olyan fontos okiratokat aláírni, amelyek politikai egyezség alapján születtek.
Copotoiu rektor Markó Béla kormányfő-helyettessel és a tanügyminiszterrel folytatott megbeszélésen azt javasolta, hogy a magyar oktatási vonal létrehozására vonatkozó cikkelyben szerepeljen, hogy azt a Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság és a szakminisztérium is jóvá kell hagyja és kormányhatározat kell szentesítse. A továbbiakban a rektor kifejtette, hogy a felsőoktatás minőségére vonatkozó törvény alapján minden öt egyetemi hallgatóra egy oktató kell jusson. Az egyetemen azonban a 400 román oktatóhoz viszonyítva több mint ezer diákra mindössze 90 magyar tanár jut. Ilyen körülmények között nem hirdethetnének felvételit magyar helyekre sem a gyógyszerészeti, sem a fogorvosi karon, az általános orvosin pedig csökkenteni kellene a magyar helyek számát.
A rektor beszámolt arról is, hogy a magyar oktatás érdekében a magyar kormány is megpróbált nyomást gyakorolni az egyetemre, de a látogatóban levő nagykövetnek sikerült megmagyarázni a helyzetet. A magyarországi egyetemek rektorai is kiálltak amellett, hogy megalakuljon a magyar oktatási vonal, de ugyanabban a közleményben elismerték, hogy az oktatók hiánya miatt nincsenek meg a szükséges feltételek. Az egyetem legnagyobb gondja a káderhiány – hangsúlyozta a rektor. A legutóbbi versenyvizsgán hat magyar oktatói helyet nem tudtak betölteni, mivel nem volt elég jelentkező, s akik megpályázták a helyeket, nem tettek eleget az új törvény által megszabott feltételeknek. A magyarországi gyógyszerészkollégák szintén levelet intéztek az egyetemhez, amelyben megfogalmazták a magyar nyelvű oktatás szükségességét, de senki sem jött el közülük, hogy meggyőződjön a valós helyzetről.
A rektor szemrehányást tett Hobai Ştefan professzornak, aki plágiummal vádolta meg az intézmény lapjában megjelent cikkek szerzőit.
Csak Marosvásárhelyen plagizálnak, csak az itteni románok? – hangzott el a kérdés, majd így folytatta: mindenütt a világon a tudományos cikkeket úgy írják, hogy másokat idéznek, természetesen megjelölve a forrást.
Constantin Copotoiu szerint a MOGYE tekintélyét rombolta Brassai Attila professzor is, aki valótlanságokat állított az európai fórumokon.
Amikor a politikusokkal és az egyetem vezetőségének magyar tagjaival egyezségre jutva, a már említett törvénycikkely megszavazását kérte a szenátusban, a magyar oktatók Szilágyi Tibor professzor vezetésével elutasították azt, s ezért nem szavazták meg a románok sem – sajnálkozott a rektor, aki szerint az új tanügyi törvény egyetlen cikkelye sem kötelezi az egyetemet, hogy a magyar oktatásra vonatkozó előírásokat szó szerint bevezessék. A későbbiekben arra hivatkozott, hogy a MOGYE a tanulmányok végeztével nem adhat ki oklevelet egyetlen végzősnek sem, ha nincs akkreditálva valamennyi oktatási programjuk.
Az egyetemi autonómiát az alkotmány szavatolja, s a szenátus jóváhagyásával lehet az intézmény szerkezetét, az oktatási programokat, az oktatási vonalakat létrehozni, módosítani. A MOGYE nem működhet csak a felsőoktatás minőségét ellenőrző bizottság engedélyével, amit csak a három nyelven folyó oktatás együttes akkreditálásával kaphattak meg. Ha létrejönne a magyar vonal, vannak olyan katedrák, ahol egy magyar oktató sincsen – mondta, s példának a saját szakát, a sebészetet is felhozta: az öt marosvásárhelyi szakklinikán mindössze két egyetemi tanársegéd képviseli a magyar oktatást.
Mivel az egyetem nem kapott időben választ az Oktatási Minisztériumtól, a szaktárca által is kifogásolt szervezési és működési szabályzatot érvényesnek tekintik, s a késésért keresetet nyújtanak be a minisztérium ellen.
– Az elmúlt évek során mit tett az egyetem, hogy a magyar oktatásban minden szükséges helyet betöltsenek?
Kérdésünkre a rektor azt válaszolta, hogy meghirdették az állásokat, de azokra nem volt jelentkező. Amióta a rektori tisztséget betölti, a magyar oktatók minden ilyen természetű kérését teljesítette. Kérdésünk kapcsán az Általános Orvosi Kar dékánja is az utolsó versenyvizsgára hivatkozott. Érdeklődésünkre, hogy a korábbi években mi volt a helyzet, a rektorhelyettes azzal érvelt, hogy az utolsó három évben minden egyetemen zárolták az állásokat, s az új törvény szerint nagyon pontosan megszabott és magas szintű elvárásoknak kell eleget tenni.
Jelenleg 45 állás meghirdetését várják – hangzott el a továbbiakban.
Amikor arról érdeklődtünk, hogy a sebészetre az évek során miért nem vettek fel magyar fiatalokat, a rektor azzal érvelt, hogy nyolc éve várja, hogy jelentkezzen valaki, majd hozzátette, hogy a nőgyógyászatra és az ortopédiára már évek óta csak magyarokat vesznek fel. Azzal vádolta meg Szabó Béla professzort, hogy nem készítette el a bábaképző szakok akkreditációs dossziéját, amiért munkajogi pert indíthatnának ellene. Végül pedig azt rótta fel a magyar oktatóknak, hogy nem vettek és vesznek részt az egyetem vezetésében, csak az érdkeli őket, hogy megalakítsák a magyar tagozatot.
A egyetemi autonómia a törvény fölött áll, mivel az alkotmány szavatolja – szögezték le a szenátus jelen levő tagjai.
„Úgy gondoljuk, hogy az egyetem ellen a magyar kormány egy egész sor akciót indított. A múlt héten egy román újságíró tájékoztatott, hogy az országban fedett ügynökként egy magyar újságíró járt, aki azt akarta javasolni az egyik egyetemi oktatónak, hogy vásároljon meg egy doktorátusi dolgozatot, hogy azután megrágalmazza, lefilmezze, rögzítse, amit mond és feljelentse az Országos Korrupcióellenes Ügynökségnél, s bebizonyítsa, hogy mi, román oktatók mennyire korruptak vagyunk – hangzott el a rektor legmeghökkentőbb kijelentése a tegnapi sajtótájékoztatón.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)
2012. március 9.
Áttörés az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatában
Több mint harminc, a magyar történelmi egyházaktól korábban elkobzott ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött Bukarestben az illetékes tárcaközi bizottság – közölte pénteken az MTI-vel Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, a testület egyik tagja. A visszaszolgáltatott ingatlanok között van egyebek mellett az irgalmasok rendjétől elkobzott nagyváradi Pénzügyi Palota és a Maros művészegyüttes székházául szolgáló marosvásárhelyi műemléképület. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államtitkára szerint a magyar egyházak viszonylag jól állak a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszerzése terén. Erdélyben ugyanis – a Kárpátokon túli térségekkel ellentétben – telekkönyvi rendszer működött, így nem jelent különösebb gondot a tulajdonjog bizonyítása – tette hozzá. Tájékoztatása szerint Romániában körülbelül hétezer államosított ingatlant kértek vissza az egyházak, az ezredforduló után meghozott úgynevezett restitúciós törvények alapján. Ezek közül 1500-1600-ra tehető a magyar történelmi egyházak követelése. A magyar egyházak ingatlan-visszaigényléseinek körülbelül kétharmada, mintegy ezer épület esetében hozott a tárcaközi bizottság kedvező döntést – mondta Markó Attila.
Szász János, a gyulafehérvári római katolikus érsekség gazdasági igazgatója az MTI-nek elmondta: a tárcaközi bizottság döntése még nem jelenti azt, hogy az egyház azonnal visszakapja államosított épületét. Ha abban közintézmény – például iskola vagy kórház – működik, akkor az öt évig még benne maradhat és ezalatt a törvény által megállapított bért kell fizetnie az egyháznak. Ilyen esetben az egyházak csak a türelmi idő lejártával dönthetnek szabadon a visszakapott ingatlan rendeltetéséről.
Az ingatlan-visszaszolgáltatások ügyében illetékes tárcaközi bizottság csaknem egy éves szünet után kezdte újra munkáját. Az ebben részt vevő kisebbségügyi államtitkár maga is nehezményezi, hogy „olyan ritkák lettek az ülések, hogy a jogos igénylők egy idő után kénytelenek beperelni a bizottságot”. Markó Attila azt mondta, a testület munkáját nem akadályozhatja az, hogy őt és a tárcaközi bizottság két másik korábbi tagját beperelte a Korrupcióellenes ügyészség a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium esetében hozott döntésük miatt. Az ügyet az erdélyi magyar közéleti szereplők megfélemlítési akciónak, az ingatlan-visszaszolgáltatási folyamat fékezésére irányuló törekvésnek minősítetik, ami ellen tiltakozó megmozdulást is rendeztek Sepsiszentgyörgyön.
A bíróság azóta megállapította, hogy a vitatott épület valóban a református egyház tulajdona, és feloldotta az alperesek vagyonának zárlatát. Markó Attila szerint ebből logikusan kellene következnie annak, hogy a beperelt tisztségviselőket felmentsék a korrupciós vád alól, de ez az ítélet még nem született meg.
MTI
Erdély.ma
Több mint harminc, a magyar történelmi egyházaktól korábban elkobzott ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött Bukarestben az illetékes tárcaközi bizottság – közölte pénteken az MTI-vel Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, a testület egyik tagja. A visszaszolgáltatott ingatlanok között van egyebek mellett az irgalmasok rendjétől elkobzott nagyváradi Pénzügyi Palota és a Maros művészegyüttes székházául szolgáló marosvásárhelyi műemléképület. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államtitkára szerint a magyar egyházak viszonylag jól állak a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszerzése terén. Erdélyben ugyanis – a Kárpátokon túli térségekkel ellentétben – telekkönyvi rendszer működött, így nem jelent különösebb gondot a tulajdonjog bizonyítása – tette hozzá. Tájékoztatása szerint Romániában körülbelül hétezer államosított ingatlant kértek vissza az egyházak, az ezredforduló után meghozott úgynevezett restitúciós törvények alapján. Ezek közül 1500-1600-ra tehető a magyar történelmi egyházak követelése. A magyar egyházak ingatlan-visszaigényléseinek körülbelül kétharmada, mintegy ezer épület esetében hozott a tárcaközi bizottság kedvező döntést – mondta Markó Attila.
Szász János, a gyulafehérvári római katolikus érsekség gazdasági igazgatója az MTI-nek elmondta: a tárcaközi bizottság döntése még nem jelenti azt, hogy az egyház azonnal visszakapja államosított épületét. Ha abban közintézmény – például iskola vagy kórház – működik, akkor az öt évig még benne maradhat és ezalatt a törvény által megállapított bért kell fizetnie az egyháznak. Ilyen esetben az egyházak csak a türelmi idő lejártával dönthetnek szabadon a visszakapott ingatlan rendeltetéséről.
Az ingatlan-visszaszolgáltatások ügyében illetékes tárcaközi bizottság csaknem egy éves szünet után kezdte újra munkáját. Az ebben részt vevő kisebbségügyi államtitkár maga is nehezményezi, hogy „olyan ritkák lettek az ülések, hogy a jogos igénylők egy idő után kénytelenek beperelni a bizottságot”. Markó Attila azt mondta, a testület munkáját nem akadályozhatja az, hogy őt és a tárcaközi bizottság két másik korábbi tagját beperelte a Korrupcióellenes ügyészség a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium esetében hozott döntésük miatt. Az ügyet az erdélyi magyar közéleti szereplők megfélemlítési akciónak, az ingatlan-visszaszolgáltatási folyamat fékezésére irányuló törekvésnek minősítetik, ami ellen tiltakozó megmozdulást is rendeztek Sepsiszentgyörgyön.
A bíróság azóta megállapította, hogy a vitatott épület valóban a református egyház tulajdona, és feloldotta az alperesek vagyonának zárlatát. Markó Attila szerint ebből logikusan kellene következnie annak, hogy a beperelt tisztségviselőket felmentsék a korrupciós vád alól, de ez az ítélet még nem született meg.
MTI
Erdély.ma
2012. március 12.
Alulírott Tőkés László, kilépek az RMDSZ-ből
NYILATKOZAT
Alulírott Tőkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyik alapítója, 1990-től a 2003-as kiebrudaltatásomig annak tiszteletbeli elnöke, jelenleg pedig a szervezet Temes megyei tagja, ezennel kilépek az RMDSZ-ből.
Indoklásom a következő:
A cianidos bányászatot betiltó, sikeres európai parlamenti határozat egyik kezdeményezőjeként vállalhatatlan számomra a kisebbik kormánypárt Verespatakkal kapcsolatos megengedő és a beruházást elősegítő álláspontja. A brüsszeli parlament folyosóin számomra egyre kínosabb választ adni az aggódó kollégák azon kérdéseire, hogy akkor most pontosan mi is történik Romániában?! Azt azért csak nem mondhatom, hogy a kanadai vállalat megvásárolta volna a minisztereinket…
Románia 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, ám a schengeni övezetbe mind a mai napig nem fogadták be – többek között a mindent átfonó korrupcióra való hivatkozással. Vállalhatatlannak, és nem csupán számomra, hanem az egész erdélyi magyarságunkra nézve szégyenletesnek tartom azt, hogy az RMDSZ parlamenti képviselői arra törekszenek, hogy ellehetetlenítsék a köztisztviselők vagyonosodását vizsgálni hivatott Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), illetve a Korrupcióellenes Főügyészség (DNA) munkáját.
Soha nem értettem egyet az alibi-feltételeken alapuló kormányzati szerepvállalással. A hatalom öncélú akarása miatt az RMDSZ vezetői beáldozták az önálló állami magyar egyetemünket, igazgatói és prefektusi állásokra váltották autonómiánkat, aprópénzért hajlamosak kiárusítani Erdély természeti kincseit. Azok közé tartoznak, akik a hozzánemértés és a szabadrablás eredményeképpen csődbe vezették országunkat, ennek árát viszont népünkkel fizettették és fizettetik meg; munkahelyteremtés helyett csontig hatoló megszorítások, valamint egy több mint harmincmilliárd eurós külföldi kölcsön árán tartják lélegeztetőgépen Romániát.
Elutasítom az RMDSZ – zsákmányszerző pártlogikán alapuló – kirekesztő és az erdélyi magyarságot megosztó gyakorlatát. Minekutána az összes közpénzre rátette a kezét, és ezek java részét saját önös céljaira használja fel, 2012-ben már ott tartunk, hogy nemzeti ünnepeinket, szobrainkat és szimbolikus tereinket is egypárti önkénnyel igyekszik kisajátítani.
Meggyőződésem, hogy nem az erdélyi magyarság van az RMDSZ-ért, hanem éppen fordítva: erdélyi magyar pártjainknak, választott tisztségviselőinknek kell mindenkoron egész közösségünket szolgálniuk.
Nagyvárad, 2012. március 12.
Tőkés László
EP-képviselő
Erdély.ma
NYILATKOZAT
Alulírott Tőkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyik alapítója, 1990-től a 2003-as kiebrudaltatásomig annak tiszteletbeli elnöke, jelenleg pedig a szervezet Temes megyei tagja, ezennel kilépek az RMDSZ-ből.
Indoklásom a következő:
A cianidos bányászatot betiltó, sikeres európai parlamenti határozat egyik kezdeményezőjeként vállalhatatlan számomra a kisebbik kormánypárt Verespatakkal kapcsolatos megengedő és a beruházást elősegítő álláspontja. A brüsszeli parlament folyosóin számomra egyre kínosabb választ adni az aggódó kollégák azon kérdéseire, hogy akkor most pontosan mi is történik Romániában?! Azt azért csak nem mondhatom, hogy a kanadai vállalat megvásárolta volna a minisztereinket…
Románia 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, ám a schengeni övezetbe mind a mai napig nem fogadták be – többek között a mindent átfonó korrupcióra való hivatkozással. Vállalhatatlannak, és nem csupán számomra, hanem az egész erdélyi magyarságunkra nézve szégyenletesnek tartom azt, hogy az RMDSZ parlamenti képviselői arra törekszenek, hogy ellehetetlenítsék a köztisztviselők vagyonosodását vizsgálni hivatott Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), illetve a Korrupcióellenes Főügyészség (DNA) munkáját.
Soha nem értettem egyet az alibi-feltételeken alapuló kormányzati szerepvállalással. A hatalom öncélú akarása miatt az RMDSZ vezetői beáldozták az önálló állami magyar egyetemünket, igazgatói és prefektusi állásokra váltották autonómiánkat, aprópénzért hajlamosak kiárusítani Erdély természeti kincseit. Azok közé tartoznak, akik a hozzánemértés és a szabadrablás eredményeképpen csődbe vezették országunkat, ennek árát viszont népünkkel fizettették és fizettetik meg; munkahelyteremtés helyett csontig hatoló megszorítások, valamint egy több mint harmincmilliárd eurós külföldi kölcsön árán tartják lélegeztetőgépen Romániát.
Elutasítom az RMDSZ – zsákmányszerző pártlogikán alapuló – kirekesztő és az erdélyi magyarságot megosztó gyakorlatát. Minekutána az összes közpénzre rátette a kezét, és ezek java részét saját önös céljaira használja fel, 2012-ben már ott tartunk, hogy nemzeti ünnepeinket, szobrainkat és szimbolikus tereinket is egypárti önkénnyel igyekszik kisajátítani.
Meggyőződésem, hogy nem az erdélyi magyarság van az RMDSZ-ért, hanem éppen fordítva: erdélyi magyar pártjainknak, választott tisztségviselőinknek kell mindenkoron egész közösségünket szolgálniuk.
Nagyvárad, 2012. március 12.
Tőkés László
EP-képviselő
Erdély.ma
2012. április 4.
Bűnvádi eljárást indítana Borbély László ellen a korrupcióellenes ügyészség
Bűnvádi eljárás kezdeményezését kérte szerdán a legfőbb ügyésztől Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Borbély Lászlót – a DNA közleménye szerint – befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítják. A képviselői mandátummal rendelkező miniszter a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik.
A román korrupcióellenes ügyészség még 2011 júliusában közölte, hogy vizsgálatot folytat egy olyan ügyben, amelyben Borbély László is érintett. A miniszter egyik tanácsosát azzal gyanúsította a DNA, hogy segített egy Szatmár megyei vállalkozónak megvesztegetni Borbély Lászlót. A korrupcióellenes ügyészség akkori közleményében azt írta: egy Szatmár megyei üzletember 20 ezer euró értékű lakásfelújítással „vásárolta meg" a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által delegált miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez.
Borbély László néhány órával az ügyészségi közlemény közzététele után egy kolozsvári sajtóértekezleten azt mondta: ő is a sajtóból értesült a DNA lépéséről és mindeddig nem közölték vele, mivel gyanúsítják. „Akkor fogok többet mondani önöknek, amikor nekem is hozzáférésem lesz ehhez a dossziéhoz, és amikor megtudom, miről van benne szó" – mondta a miniszter.
Emlékeztetett arra, hogy júliusban is sajtóból értesült arról, hogy valami elindult ellene. „Úgy gondolom, hogy az igazságszolgáltatásnak működnie kell, de nem így, a sajtón keresztül, nem így, hogy embereket meghurcolnak és megpróbálják befeketíteni" – tette hozzá Borbély László.
A legfőbb ügyész – a DNA felkérésének eleget téve – az igazságügy-miniszterhez fordult a bűnvádi eljárás kezdeményezése érdekében.
Borbély László mentelmi jogának felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház dönthet, a jogi bizottság véleményezése nyomán.
Az RMDSZ miniszterét szerda estére megbeszélésre hívta Bukarestbe Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök.
MTI. Erdély.ma
Bűnvádi eljárás kezdeményezését kérte szerdán a legfőbb ügyésztől Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Borbély Lászlót – a DNA közleménye szerint – befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítják. A képviselői mandátummal rendelkező miniszter a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik.
A román korrupcióellenes ügyészség még 2011 júliusában közölte, hogy vizsgálatot folytat egy olyan ügyben, amelyben Borbély László is érintett. A miniszter egyik tanácsosát azzal gyanúsította a DNA, hogy segített egy Szatmár megyei vállalkozónak megvesztegetni Borbély Lászlót. A korrupcióellenes ügyészség akkori közleményében azt írta: egy Szatmár megyei üzletember 20 ezer euró értékű lakásfelújítással „vásárolta meg" a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által delegált miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez.
Borbély László néhány órával az ügyészségi közlemény közzététele után egy kolozsvári sajtóértekezleten azt mondta: ő is a sajtóból értesült a DNA lépéséről és mindeddig nem közölték vele, mivel gyanúsítják. „Akkor fogok többet mondani önöknek, amikor nekem is hozzáférésem lesz ehhez a dossziéhoz, és amikor megtudom, miről van benne szó" – mondta a miniszter.
Emlékeztetett arra, hogy júliusban is sajtóból értesült arról, hogy valami elindult ellene. „Úgy gondolom, hogy az igazságszolgáltatásnak működnie kell, de nem így, a sajtón keresztül, nem így, hogy embereket meghurcolnak és megpróbálják befeketíteni" – tette hozzá Borbély László.
A legfőbb ügyész – a DNA felkérésének eleget téve – az igazságügy-miniszterhez fordult a bűnvádi eljárás kezdeményezése érdekében.
Borbély László mentelmi jogának felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház dönthet, a jogi bizottság véleményezése nyomán.
Az RMDSZ miniszterét szerda estére megbeszélésre hívta Bukarestbe Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök.
MTI. Erdély.ma
2012. április 5.
Basescu felmentette tisztségéből Borbély Lászlót
Traian Basescu felmentette tisztségéből Borbély László környezetvédelmi minisztert, miután a tárcavezető a személye elleni korrupciós gyanúsítás miatt benyújtotta lemondását.
Az államfő ugyanabban a rendeletben Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnököt bízta meg a környezetvédelmi tárca ideiglenes vezetésével.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA), amely bűnvádi eljárást kért ellene a legfőbb ügyésztől.
A miniszter csütörtök reggel nyújtotta be lemondását, miután Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról.
Borbély László később újságírók előtt kijelentette, nem azért mondott le, mintha oka lenne rá, hanem azért, hogy semmilyen gyanú ne árnyékolhassa be a kormány munkáját. Hozzátette: nem közölték vele, mivel gyanúsítják, a sajtóból értesült arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást kért ellene. Megalapozatlannak tart és határozottan visszautasít minden ellene felmerülő vádat és reméli, hogy az igazságszolgáltatás is bebizonyítja ártatlanságát.
„Engem nagyon sokan ismernek, 1990 óta vagyok a politikai életben, és azt hiszem tudják az emberek, milyen vagyok, és itt nem a funkció a legfontosabb. Ezt a döntésemet közöltem a miniszterelnökkel, az állam elnökével és ezek után is ugyanaz az ember leszek" – mondta Borbély László.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette (Borbély László 2011 óta az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti). Kelemen Hunor emlékeztetett rá, hogy a DNA egy tavaly megszellőztetett ügyet vett ismét elő, amiről júliusban még azt mondták, hogy abban nem Borbély László a gyanúsított.
„Kicsit furcsállom, hogy ez a választási kampány előtt történik, de ennél fontosabb az, hogy Borbély Lászlót ártatlannak tekintjük és teljes támogatásunkról biztosítjuk" szögezte le az RMDSZ elnöke. Szerint Borbély lemondása azt mutatja, hogy egy erős ember, aki számára a becsület előbbre való, mint a miniszteri tisztség.
Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: keddre összehívta az RMDSZ állandó tanácsát, amely dönteni fog arról, kit javasol a szövetség a környezetvédelmi minisztérium élére. A román sajtó szerint a posztra Korodi Attila parlamenti képviselő a legesélyesebb, aki Tariceanu-kormány idején, 2008-ig töltötte be ezt a tisztséget.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség, amely 2011 júliusában közölte, hogy vizsgálatot folytat egy olyan ügyben, amelyben Borbély László is érintett. A miniszter egyik tanácsosát azzal gyanúsította a DNA, hogy segített egy Szatmár megyei vállalkozónak megvesztegetni Borbély Lászlót. A korrupcióellenes ügyészség akkori közleményében azt írta: egy Szatmár megyei üzletember 20 ezer euró értékű lakásfelújítással „vásárolta meg" az RMDSZ által delegált miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez. A minisztert azzal is gyanúsítják, hogy több ízben hamis vagyonnyilatkozatot tett közzé.
A képviselői mandátummal rendelkező Borbély László a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. Ennek felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán.
MTI. Erdély.ma
Traian Basescu felmentette tisztségéből Borbély László környezetvédelmi minisztert, miután a tárcavezető a személye elleni korrupciós gyanúsítás miatt benyújtotta lemondását.
Az államfő ugyanabban a rendeletben Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnököt bízta meg a környezetvédelmi tárca ideiglenes vezetésével.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA), amely bűnvádi eljárást kért ellene a legfőbb ügyésztől.
A miniszter csütörtök reggel nyújtotta be lemondását, miután Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról.
Borbély László később újságírók előtt kijelentette, nem azért mondott le, mintha oka lenne rá, hanem azért, hogy semmilyen gyanú ne árnyékolhassa be a kormány munkáját. Hozzátette: nem közölték vele, mivel gyanúsítják, a sajtóból értesült arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást kért ellene. Megalapozatlannak tart és határozottan visszautasít minden ellene felmerülő vádat és reméli, hogy az igazságszolgáltatás is bebizonyítja ártatlanságát.
„Engem nagyon sokan ismernek, 1990 óta vagyok a politikai életben, és azt hiszem tudják az emberek, milyen vagyok, és itt nem a funkció a legfontosabb. Ezt a döntésemet közöltem a miniszterelnökkel, az állam elnökével és ezek után is ugyanaz az ember leszek" – mondta Borbély László.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette (Borbély László 2011 óta az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti). Kelemen Hunor emlékeztetett rá, hogy a DNA egy tavaly megszellőztetett ügyet vett ismét elő, amiről júliusban még azt mondták, hogy abban nem Borbély László a gyanúsított.
„Kicsit furcsállom, hogy ez a választási kampány előtt történik, de ennél fontosabb az, hogy Borbély Lászlót ártatlannak tekintjük és teljes támogatásunkról biztosítjuk" szögezte le az RMDSZ elnöke. Szerint Borbély lemondása azt mutatja, hogy egy erős ember, aki számára a becsület előbbre való, mint a miniszteri tisztség.
Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: keddre összehívta az RMDSZ állandó tanácsát, amely dönteni fog arról, kit javasol a szövetség a környezetvédelmi minisztérium élére. A román sajtó szerint a posztra Korodi Attila parlamenti képviselő a legesélyesebb, aki Tariceanu-kormány idején, 2008-ig töltötte be ezt a tisztséget.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség, amely 2011 júliusában közölte, hogy vizsgálatot folytat egy olyan ügyben, amelyben Borbély László is érintett. A miniszter egyik tanácsosát azzal gyanúsította a DNA, hogy segített egy Szatmár megyei vállalkozónak megvesztegetni Borbély Lászlót. A korrupcióellenes ügyészség akkori közleményében azt írta: egy Szatmár megyei üzletember 20 ezer euró értékű lakásfelújítással „vásárolta meg" az RMDSZ által delegált miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez. A minisztert azzal is gyanúsítják, hogy több ízben hamis vagyonnyilatkozatot tett közzé.
A képviselői mandátummal rendelkező Borbély László a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. Ennek felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán.
MTI. Erdély.ma
2012. április 5.
Három év letöltendőt kapott a volt RMDSZ-képviselő
Hároméves letöltendő börtönbüntetésre ítélte a szatmárnémeti bíróság Pécsi Ferenc volt RMDSZ-es parlamenti képviselőt. Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által összeállított vádirat szerint a politikus a szatmári Vállalkozók Fóruma Egyesület elnökeként 2007-ben, illetve 2008-ban két EU-s pályázatból több mint 100 ezer eurót sikkasztott három társával közösen. A Krónika érdeklődésére Pécsi Ferenc kijelentette: nem nyúltak le jogtalanul pénzeket, és fellebbezni készül a szerinte igazságtalan ítélet ellen.
„Azzal vádoltak meg, hogy hamis információk és okiratok felhasználásával sikkasztottam, azonban azt nem pontosították, hogy milyen iratokra hivatkoznak – magyarázta a volt képviselő. – Az iratainkat és a közbeszerzéseinket több kompetens hatóság is ellenőrizte, és jóvá is hagyta annak idején, és ha találtak volna kihágásokat, bizonyára szóvá tették volna ezeket.”
Pécsi Ferenc szerint a szóban forgó határon átívelő pályázatok lebonyolítását felügyelték a programokat irányító regionális irodák, az illetékes minisztériumok és a román pénzügyőrség is, azonban egyik hatóság sem talált kivetnivalót a munkájukban.
„Hamis vádak alapján ítéltek el, és ezt bizonyítani is fogom – jelentette ki. – Összesen huszonhat hivatalos iratot tudok felmutatni az igazam alátámasztására.” Hozzátette: a legfelsőbb bíróságtól kérni fogja, hogy az ügyet ne az illetékes nagyváradi fellebbviteli bíróság tárgyalja, mert oda „elér a DNA keze”.
A perirat szerint a megvádoltak egy vállalkozói inkubátorház és képzésközpont létrehozására, valamint egy határon átnyúló vállalkozói programra nyertek támogatást, ezek kapcsán merült fel a sikkasztás gyanúja.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)
Hároméves letöltendő börtönbüntetésre ítélte a szatmárnémeti bíróság Pécsi Ferenc volt RMDSZ-es parlamenti képviselőt. Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által összeállított vádirat szerint a politikus a szatmári Vállalkozók Fóruma Egyesület elnökeként 2007-ben, illetve 2008-ban két EU-s pályázatból több mint 100 ezer eurót sikkasztott három társával közösen. A Krónika érdeklődésére Pécsi Ferenc kijelentette: nem nyúltak le jogtalanul pénzeket, és fellebbezni készül a szerinte igazságtalan ítélet ellen.
„Azzal vádoltak meg, hogy hamis információk és okiratok felhasználásával sikkasztottam, azonban azt nem pontosították, hogy milyen iratokra hivatkoznak – magyarázta a volt képviselő. – Az iratainkat és a közbeszerzéseinket több kompetens hatóság is ellenőrizte, és jóvá is hagyta annak idején, és ha találtak volna kihágásokat, bizonyára szóvá tették volna ezeket.”
Pécsi Ferenc szerint a szóban forgó határon átívelő pályázatok lebonyolítását felügyelték a programokat irányító regionális irodák, az illetékes minisztériumok és a román pénzügyőrség is, azonban egyik hatóság sem talált kivetnivalót a munkájukban.
„Hamis vádak alapján ítéltek el, és ezt bizonyítani is fogom – jelentette ki. – Összesen huszonhat hivatalos iratot tudok felmutatni az igazam alátámasztására.” Hozzátette: a legfelsőbb bíróságtól kérni fogja, hogy az ügyet ne az illetékes nagyváradi fellebbviteli bíróság tárgyalja, mert oda „elér a DNA keze”.
A perirat szerint a megvádoltak egy vállalkozói inkubátorház és képzésközpont létrehozására, valamint egy határon átnyúló vállalkozói programra nyertek támogatást, ezek kapcsán merült fel a sikkasztás gyanúja.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 6.
Érdekek, tisztázás
Borbély László korrupciógyanús ügyében a fejlemények arra engednek következtetni, hogy – legalábbis eddig – Daniel Morar korrupcióellenes főügyész erősebbnek bizonyult a környezetvédelmi miniszternél. A botrány tavaly júliusi kirobbanásakor a DNA vezetője élesen kifogásolta, hogy politikusok nyomást gyakorolnak az ügyészségre a „lakásfelújításért állami szerződéseket” fedőnevű dosszié kapcsán.
Azóta úgy telt el bő nyolc hónap, hogy majdnem mindenki megfeledkezett a bűnvádi eljárásról. Nos, mint tegnap kiderült, ha lassan is, de őrölnek a nyomozó hatóság malmai: a DNA Borbély kiadatását kéri a parlamenttől. Az RMDSZ erős, a hierarchiában második emberét persze ma ugyanúgy nem lehet korruptnak, bűnösnek kikiáltani, mint ahogy nyolc hónappal ezelőtt sem lehetett, efelől majd a bíróság fog ítélkezni. Mindenképpen érdekes lesz azonban, hogy miként kommentálja majd a szövetség a minisztere-képviselője-alelnöke elleni, előrehaladott állapotban lévő nyomozást.
Tavaly az RMDSZ vezetősége egyhangúlag kiállt Borbély mellett, elutasítva az ellene felhozott vádakat, amelyeket az érintett politikustársai azzal hoztak összefüggésbe, hogy az alakulat épp akkortájt mondott nemet az államfő régióátszervezési tervére. Nem csodálkoznánk, ha a szövetség ezúttal is koncepciós eljárást vélne felfedezni az ügyészség kezdeményezése mögött, és politikai nyomásgyakorlással, a helyhatósági választások közeledtével, no meg a verespataki bányaprojekt engedélyezési folyamatával magyaráznák, amely nagymértékben a gyanúsított által irányított környezetvédelmi minisztériumon múlik. Csakhogy ezek az érvek meglehetősen sántítanának.
A román demokrata-liberálisoknak semmilyen érdekük nem fűződik felrobbantani a koalíciót a választások előtt néhány hónappal, amikor ráadásul masszív elvándorlás is gyengíti a népszerűségileg amúgy is megtépázott Bocékat. A ciántechnológiás bányaterv esetében pedig Borbélyt ugyanvalóst nem lehet azzal vádolni, hogy ellenezné a bányanyitást, e téren elég, ha meghallgatjuk a projektet ellenző zöldek és civilek véleményét. Ha viszont az RMDSZ-nek és a DNA célkeresztjébe került Borbélynak erről homlokegyenest eltérő tapasztalatai, információi vannak, akkor jó lenne, ha a nyilvánosság elé tárnák ezeket. A tisztázás elsősorban nekik áll érdekükben.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
Borbély László korrupciógyanús ügyében a fejlemények arra engednek következtetni, hogy – legalábbis eddig – Daniel Morar korrupcióellenes főügyész erősebbnek bizonyult a környezetvédelmi miniszternél. A botrány tavaly júliusi kirobbanásakor a DNA vezetője élesen kifogásolta, hogy politikusok nyomást gyakorolnak az ügyészségre a „lakásfelújításért állami szerződéseket” fedőnevű dosszié kapcsán.
Azóta úgy telt el bő nyolc hónap, hogy majdnem mindenki megfeledkezett a bűnvádi eljárásról. Nos, mint tegnap kiderült, ha lassan is, de őrölnek a nyomozó hatóság malmai: a DNA Borbély kiadatását kéri a parlamenttől. Az RMDSZ erős, a hierarchiában második emberét persze ma ugyanúgy nem lehet korruptnak, bűnösnek kikiáltani, mint ahogy nyolc hónappal ezelőtt sem lehetett, efelől majd a bíróság fog ítélkezni. Mindenképpen érdekes lesz azonban, hogy miként kommentálja majd a szövetség a minisztere-képviselője-alelnöke elleni, előrehaladott állapotban lévő nyomozást.
Tavaly az RMDSZ vezetősége egyhangúlag kiállt Borbély mellett, elutasítva az ellene felhozott vádakat, amelyeket az érintett politikustársai azzal hoztak összefüggésbe, hogy az alakulat épp akkortájt mondott nemet az államfő régióátszervezési tervére. Nem csodálkoznánk, ha a szövetség ezúttal is koncepciós eljárást vélne felfedezni az ügyészség kezdeményezése mögött, és politikai nyomásgyakorlással, a helyhatósági választások közeledtével, no meg a verespataki bányaprojekt engedélyezési folyamatával magyaráznák, amely nagymértékben a gyanúsított által irányított környezetvédelmi minisztériumon múlik. Csakhogy ezek az érvek meglehetősen sántítanának.
A román demokrata-liberálisoknak semmilyen érdekük nem fűződik felrobbantani a koalíciót a választások előtt néhány hónappal, amikor ráadásul masszív elvándorlás is gyengíti a népszerűségileg amúgy is megtépázott Bocékat. A ciántechnológiás bányaterv esetében pedig Borbélyt ugyanvalóst nem lehet azzal vádolni, hogy ellenezné a bányanyitást, e téren elég, ha meghallgatjuk a projektet ellenző zöldek és civilek véleményét. Ha viszont az RMDSZ-nek és a DNA célkeresztjébe került Borbélynak erről homlokegyenest eltérő tapasztalatai, információi vannak, akkor jó lenne, ha a nyilvánosság elé tárnák ezeket. A tisztázás elsősorban nekik áll érdekükben.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 6.
Lemondott Borbély László miniszter
Tegnap benyújtotta lemondását Borbély László környezetvédelmi miniszter Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnöknek, miután a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást javasolt ellene.
Borbély csütörtök reggel Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról. Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A képviselői mandátummal rendelkező miniszter a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. A legfőbb ügyész a DNA felkérésének eleget téve, az igazságügy-minisz-terhez fordult a bűnvádi eljárás kezdeményezése érdekében. Borbély László mentelmi jogának felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán.
A miniszterelnökkel folyatott megbeszélésen Borbély László – aki az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti – benyújtotta lemondását a környezetvédelmi tárca éléről. A kora délutáni órákban, miután Traian Basescu államfő felmentette tisztségéből a minisztert, Borbély rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette: becsületbeli kérdésnek tekinti lemondását. Ezzel a lépéssel a kormány hitelét szeretné erősíteni.
Az RMDSZ bizalma töretlen
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette – jelentette ki tegnap Kolozsváron Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kelemen Hunor emlékeztetett arra, ez egy régi ügy, amely már a tavaly is felmerült, akkor a Korrupcióellenes Ügyosztály nyilatkozatban közölte, hogy Borbély ellen nem indul eljárás.
"Ennek ellenére, nem sokkal a választások előtt ismét aktuálissá válik a téma, az időzítés pedig nem véletlen" – mondta az RMDSZ vezetője. Hangsúlyozta, mindezek ellenére meggyőződése, hogy Borbély László kiváló miniszter volt, akinek munkájára az elkövetkezőkben is számít a szövetség, hiszen a vele szembeni bizalom töretlen. "Borbély László lemondásával bebizonyította mindenki számára, hogy rendkívül szilárd jellemű ember, aki nem ragaszkodik a tisztségéhez, és semmilyen módon nem kívánja akadályozni az igazságszolgáltatás munkáját. Bízunk abban, hogy ez az ügy a lehető legrövidebb időn belül tisztázódik, és bebizonyosodik mindenki számára, hogy az ellene felhozott vádak teljes egészében megalapozatlanok és hamisak" – összegzett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ kiáll Borbély László mellett – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatában. "Borbély Lászlót régóta, az RMDSZ megalakulása óta ismerem. Kezdettől fogva együtt dolgoztunk a szövetség Maros megyei szervezetében, majd a parlamentben és a kormányban is. Mindvégig szorosan együttműködtünk, és az RMDSZ minden fontos megvalósításában része volt Borbély Lászlónak is. Mindannyian megbízunk benne. Én és RMDSZ-es kollégáim támogatni fogjuk a továbbiakban is, és meg kell mondanom, hogy Borbély László esetében is érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének. Borbély László kiváló politikus, hatékony miniszter – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
Az ellenzék politikai támadást sejt
Victor Ponta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtökön úgy vélekedett: Borbély Lászlónak az lehet a bűne, hogy nem adott ki egy bizonyos környezetvédelmi engedélyt.
"Azt, amelyik az arannyal kapcsolatos" – tette hozzá a politikus, a Rosia Montana Gold Corporation verespataki ciántechnológiás bányaberuházásra utalva. Népújság (Marosvásárhely)
Tegnap benyújtotta lemondását Borbély László környezetvédelmi miniszter Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnöknek, miután a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást javasolt ellene.
Borbély csütörtök reggel Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról. Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A képviselői mandátummal rendelkező miniszter a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. A legfőbb ügyész a DNA felkérésének eleget téve, az igazságügy-minisz-terhez fordult a bűnvádi eljárás kezdeményezése érdekében. Borbély László mentelmi jogának felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán.
A miniszterelnökkel folyatott megbeszélésen Borbély László – aki az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti – benyújtotta lemondását a környezetvédelmi tárca éléről. A kora délutáni órákban, miután Traian Basescu államfő felmentette tisztségéből a minisztert, Borbély rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette: becsületbeli kérdésnek tekinti lemondását. Ezzel a lépéssel a kormány hitelét szeretné erősíteni.
Az RMDSZ bizalma töretlen
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette – jelentette ki tegnap Kolozsváron Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kelemen Hunor emlékeztetett arra, ez egy régi ügy, amely már a tavaly is felmerült, akkor a Korrupcióellenes Ügyosztály nyilatkozatban közölte, hogy Borbély ellen nem indul eljárás.
"Ennek ellenére, nem sokkal a választások előtt ismét aktuálissá válik a téma, az időzítés pedig nem véletlen" – mondta az RMDSZ vezetője. Hangsúlyozta, mindezek ellenére meggyőződése, hogy Borbély László kiváló miniszter volt, akinek munkájára az elkövetkezőkben is számít a szövetség, hiszen a vele szembeni bizalom töretlen. "Borbély László lemondásával bebizonyította mindenki számára, hogy rendkívül szilárd jellemű ember, aki nem ragaszkodik a tisztségéhez, és semmilyen módon nem kívánja akadályozni az igazságszolgáltatás munkáját. Bízunk abban, hogy ez az ügy a lehető legrövidebb időn belül tisztázódik, és bebizonyosodik mindenki számára, hogy az ellene felhozott vádak teljes egészében megalapozatlanok és hamisak" – összegzett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ kiáll Borbély László mellett – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatában. "Borbély Lászlót régóta, az RMDSZ megalakulása óta ismerem. Kezdettől fogva együtt dolgoztunk a szövetség Maros megyei szervezetében, majd a parlamentben és a kormányban is. Mindvégig szorosan együttműködtünk, és az RMDSZ minden fontos megvalósításában része volt Borbély Lászlónak is. Mindannyian megbízunk benne. Én és RMDSZ-es kollégáim támogatni fogjuk a továbbiakban is, és meg kell mondanom, hogy Borbély László esetében is érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének. Borbély László kiváló politikus, hatékony miniszter – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
Az ellenzék politikai támadást sejt
Victor Ponta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtökön úgy vélekedett: Borbély Lászlónak az lehet a bűne, hogy nem adott ki egy bizonyos környezetvédelmi engedélyt.
"Azt, amelyik az arannyal kapcsolatos" – tette hozzá a politikus, a Rosia Montana Gold Corporation verespataki ciántechnológiás bányaberuházásra utalva. Népújság (Marosvásárhely)
2012. április 6.
Borbély László nyilatkozata
"Az eddigi tevékenységem kapcsán egy szó jut eszembe, és az a szó a becsület. Az általam betöltött tisztségekben a komoly, szakszerű munkát, a helytállást és a korrektséget tartottam elsődleges prioritásnak. A 90-es évek elejétől vagyok a politikában, nagy tapasztalattal bírok. Polgármesterek, politikusok, az emberek ismernek, mindig tisztességgel végeztem a dolgom" – nyilatkozta Borbély László leköszönő környezetvédelmi és erdészeti miniszter április 5-én, Bukarestben.
Döntésével kapcsolatosan az RMDSZ politikai alelnöke elmondta: amint a sajtóból értesült, hogy a Korrupcióellenes Ügyosztály befolyással való üzérkedéssel vádolja, azonnal eldöntötte, hogy lemond miniszteri tisztségéről. "Nem mintha valamilyen okom lenne, hogy lemondjak, hiszen a vádak alaptalanok. Azért döntöttem így, hogy elhárítsak minden gyanút a kormány működésével kapcsolatban" – mondta Borbély.
Az RMDSZ-tisztségviselő véleménye szerint sajnálatos, hogy továbbra sem rendelkezik bővebb információval az iránta felhozott vádakkal kapcsolatosan.
– Ártatlan vagyok, és remélem, az igazságszolgáltatás be fogja bizonyítani, hogy tiszteletben tartottam a törvényeket – mondta az RMDSZ alelnöke.
Borbély László fontosnak tartotta megköszönni a minisztérium beosztottjainak, hogy mandátuma alatt partnerei voltak. Népújság (Marosvásárhely)
"Az eddigi tevékenységem kapcsán egy szó jut eszembe, és az a szó a becsület. Az általam betöltött tisztségekben a komoly, szakszerű munkát, a helytállást és a korrektséget tartottam elsődleges prioritásnak. A 90-es évek elejétől vagyok a politikában, nagy tapasztalattal bírok. Polgármesterek, politikusok, az emberek ismernek, mindig tisztességgel végeztem a dolgom" – nyilatkozta Borbély László leköszönő környezetvédelmi és erdészeti miniszter április 5-én, Bukarestben.
Döntésével kapcsolatosan az RMDSZ politikai alelnöke elmondta: amint a sajtóból értesült, hogy a Korrupcióellenes Ügyosztály befolyással való üzérkedéssel vádolja, azonnal eldöntötte, hogy lemond miniszteri tisztségéről. "Nem mintha valamilyen okom lenne, hogy lemondjak, hiszen a vádak alaptalanok. Azért döntöttem így, hogy elhárítsak minden gyanút a kormány működésével kapcsolatban" – mondta Borbély.
Az RMDSZ-tisztségviselő véleménye szerint sajnálatos, hogy továbbra sem rendelkezik bővebb információval az iránta felhozott vádakkal kapcsolatosan.
– Ártatlan vagyok, és remélem, az igazságszolgáltatás be fogja bizonyítani, hogy tiszteletben tartottam a törvényeket – mondta az RMDSZ alelnöke.
Borbély László fontosnak tartotta megköszönni a minisztérium beosztottjainak, hogy mandátuma alatt partnerei voltak. Népújság (Marosvásárhely)
2012. április 10.
Támogatja Borbély László mentelmi jogának felfüggesztését a bukaresti képviselőház jogi bizottsága
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Támogatja Borbély László parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter mentelmi jogának felfüggesztését a bukaresti képviselőház jogi bizottsága. A zárt ülésen jelen lévő képviselők közül heten támogatták, hárman ellenezték az immunitás felfüggesztését - közölte az ülése után, kedden Daniel Buda bizottsági elnök.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöki tisztségét is betöltő politikus ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kért bűnvádi eljárást: emiatt Borbély csütörtökön lemondott miniszteri tisztségéről. Borbély Lászlót azzal gyanúsítja a DNA, hogy 20 ezer euró értékű lakásfelújításért előnyös állami szerződésekhez juttatott egy szatmári üzletembert. A DNA közleménye szerint Borbély a vagyonnyilatkozatába sem írt be minden tulajdonában lévő ingatlant. A jogi bizottság Borbély Lászlót is meghallgatta. A politikus a bizottsági ülésen, majd újságírók előtt is kifejtette: a gyanúsítás alaptalan. A vállalkozóval kötött szerződése értelmében csak a munkálatok befejeztével veszi majd át a szóban forgó ingatlant. "Ha csak egyszer is beidéztek volna tanúként a DNA-ra, megspórolhatták volna azt, hogy 2010 augusztusától kezdődően 15 személyt két éven keresztül folyamatosan lehallgassanak, és 65-70 tanút beidézzenek. Mindez nagyon sokba kerül az adófizetőknek ahhoz képest, hogy semmilyen bizonyítékot nem gyűjtöttek annak alátámasztására, amivel gyanúsítanak" - mondta Borbély László. Az ülést megelőzően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy Borbély László továbbra is élvezi a szövetség támogatását, bíznak ártatlanságában és abban, hogy ez az igazságszolgáltatás előtt is bebizonyosodik. "Sajnos, az ehhez hasonló ügyek megoldása nagyon hosszasan zajlik, példaként említhetem Nagy Zsolt volt informatikai miniszter esetét, aki több mint 6 éve várja az ítélet kimondását, mindeközben politikai karrierje derékba tört” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. A mentelmi jog ügyében a képviselőház jogi bizottságnak csak véleményezési szerepe van, döntenie a képviselőház plénumának kell, amely legközelebb az ortodox húsvét után, április 18-án ül össze. MTI
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Támogatja Borbély László parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter mentelmi jogának felfüggesztését a bukaresti képviselőház jogi bizottsága. A zárt ülésen jelen lévő képviselők közül heten támogatták, hárman ellenezték az immunitás felfüggesztését - közölte az ülése után, kedden Daniel Buda bizottsági elnök.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöki tisztségét is betöltő politikus ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kért bűnvádi eljárást: emiatt Borbély csütörtökön lemondott miniszteri tisztségéről. Borbély Lászlót azzal gyanúsítja a DNA, hogy 20 ezer euró értékű lakásfelújításért előnyös állami szerződésekhez juttatott egy szatmári üzletembert. A DNA közleménye szerint Borbély a vagyonnyilatkozatába sem írt be minden tulajdonában lévő ingatlant. A jogi bizottság Borbély Lászlót is meghallgatta. A politikus a bizottsági ülésen, majd újságírók előtt is kifejtette: a gyanúsítás alaptalan. A vállalkozóval kötött szerződése értelmében csak a munkálatok befejeztével veszi majd át a szóban forgó ingatlant. "Ha csak egyszer is beidéztek volna tanúként a DNA-ra, megspórolhatták volna azt, hogy 2010 augusztusától kezdődően 15 személyt két éven keresztül folyamatosan lehallgassanak, és 65-70 tanút beidézzenek. Mindez nagyon sokba kerül az adófizetőknek ahhoz képest, hogy semmilyen bizonyítékot nem gyűjtöttek annak alátámasztására, amivel gyanúsítanak" - mondta Borbély László. Az ülést megelőzően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy Borbély László továbbra is élvezi a szövetség támogatását, bíznak ártatlanságában és abban, hogy ez az igazságszolgáltatás előtt is bebizonyosodik. "Sajnos, az ehhez hasonló ügyek megoldása nagyon hosszasan zajlik, példaként említhetem Nagy Zsolt volt informatikai miniszter esetét, aki több mint 6 éve várja az ítélet kimondását, mindeközben politikai karrierje derékba tört” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. A mentelmi jog ügyében a képviselőház jogi bizottságnak csak véleményezési szerepe van, döntenie a képviselőház plénumának kell, amely legközelebb az ortodox húsvét után, április 18-án ül össze. MTI
2012. április 11.
A Szövetségi Állandó Tanács állásfoglalása
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja és kiáll mellette. A Szövetségi Állandó Tanács azon az állásponton van, hogy az RMDSZ politikusa ellen indított bűnvádi eljárás politikai célzatú, lejárató hadjárat, amelynek eredményeképpen félreállították a szövetség egyik vezetőjét, a román kormány egyik leghatékonyabb miniszterét.
A Szövetségi Állandó Tanács tiltakozását fejezi ki amiatt, hogy az igazságszolgáltatás eljárásáról a vizsgált személy nem hivatalos módon, hanem a médiából szerez tudomást, ez az alapvető emberi jogok és az ártatlanság vélelmének súlyos megsértése.
Borbély László kiváló miniszter volt, akinek munkájára az elkövetkezőkben is számít a szövetség, hiszen a vele szembeni bizalom töretlen. Borbély László lemondásával bebizonyította mindenki számára, hogy egy rendkívül szilárd jellemű ember, aki nem ragaszkodik a tisztségéhez, és semmilyen módon nem kívánja akadályozni az igazságszolgáltatás munkáját. Bízunk abban, hogy ez az ügy a lehető legrövidebb időn belül tisztázódik, és bebizonyosodik mindenki számára, hogy az ellene felhozott vádak teljes egészében megalapozatlanok és hamisak.
A Szövetségi Állandó Tanács ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az igazságszolgáltatás intézményei minél hamarabb bonyolítsák le és véglegesítsék az ilyen ügyeket. Nagy Zsolt volt informatikai miniszter esete is mutatja, hogy az éveken keresztül elhúzódó ügyek politikai pályákat törnek derékba, emberi életek sínylik meg a hosszas eljárást.
Mint ismeretes, a Korrupcióellenes Ügyosztály Borbély László ellen befolyással való üzérkedés és hamis vagyonnyilatkozat-tétel miatt bűnvádi eljárás beindításának lehetővé tételét kérte a főügyésznél. Ezt követően a szövetség politikusa lemondott a környezetvédelmi minisztérium éléről.
*
A képviselőház jogi bizottsága tegnap tíz igen és három nem szavazattal jóváhagyta az ügyészség kérését a Borbély László volt környezetvédelmi miniszter elleni bűnvádi eljárás megkezdésére. A végső döntést a képviselőház április 24-i plenáris ülésén hozzák meg. Népújság (Marosvásárhely)
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja és kiáll mellette. A Szövetségi Állandó Tanács azon az állásponton van, hogy az RMDSZ politikusa ellen indított bűnvádi eljárás politikai célzatú, lejárató hadjárat, amelynek eredményeképpen félreállították a szövetség egyik vezetőjét, a román kormány egyik leghatékonyabb miniszterét.
A Szövetségi Állandó Tanács tiltakozását fejezi ki amiatt, hogy az igazságszolgáltatás eljárásáról a vizsgált személy nem hivatalos módon, hanem a médiából szerez tudomást, ez az alapvető emberi jogok és az ártatlanság vélelmének súlyos megsértése.
Borbély László kiváló miniszter volt, akinek munkájára az elkövetkezőkben is számít a szövetség, hiszen a vele szembeni bizalom töretlen. Borbély László lemondásával bebizonyította mindenki számára, hogy egy rendkívül szilárd jellemű ember, aki nem ragaszkodik a tisztségéhez, és semmilyen módon nem kívánja akadályozni az igazságszolgáltatás munkáját. Bízunk abban, hogy ez az ügy a lehető legrövidebb időn belül tisztázódik, és bebizonyosodik mindenki számára, hogy az ellene felhozott vádak teljes egészében megalapozatlanok és hamisak.
A Szövetségi Állandó Tanács ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az igazságszolgáltatás intézményei minél hamarabb bonyolítsák le és véglegesítsék az ilyen ügyeket. Nagy Zsolt volt informatikai miniszter esete is mutatja, hogy az éveken keresztül elhúzódó ügyek politikai pályákat törnek derékba, emberi életek sínylik meg a hosszas eljárást.
Mint ismeretes, a Korrupcióellenes Ügyosztály Borbély László ellen befolyással való üzérkedés és hamis vagyonnyilatkozat-tétel miatt bűnvádi eljárás beindításának lehetővé tételét kérte a főügyésznél. Ezt követően a szövetség politikusa lemondott a környezetvédelmi minisztérium éléről.
*
A képviselőház jogi bizottsága tegnap tíz igen és három nem szavazattal jóváhagyta az ügyészség kérését a Borbély László volt környezetvédelmi miniszter elleni bűnvádi eljárás megkezdésére. A végső döntést a képviselőház április 24-i plenáris ülésén hozzák meg. Népújság (Marosvásárhely)
2012. április 25.
Nem szavaztak Borbély László mentelmi jogának felfüggesztéséről
Döntésképtelenség miatt nem szavazott kedden a képviselőház Borbély László képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. A képviselőház keddi plenáris ülésén a névsorolvasáskor még megvolt a döntésképességhez szükséges minimális, 164 fős létszám, az első napirendi pont megszavazásakor azonban csak 134 törvényhozó voksolt, emiatt felfüggesztették az ülést.
A képviselőház létszámhiány miatt nem tudott a Borbély-ügyben dönteni
A képviselőházban a kormányoldalnak kell a döntésképességhez szükséges létszámot biztosítania, az ellenzék ugyanis a tavaszi ülésszak eleje óta bojkottálja a törvényhozás tevékenységét. Victor Ponta, a szociálliberális ellenzék egyik vezetője bejelentette: most bebizonyították, hogy az egyre fogyatkozó kormányoldal már nem képes egyedül megszavazni a törvényeket, ám jövő héttől az ellenzék visszatér a parlamentbe és – egyebek mellett – megszavazza Borbély László mentelmi jogának felfüggesztését is.
Az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betöltő politikus ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kért bűnvádi eljárást: emiatt Borbély április 5-én lemondott miniszteri tisztségéről. Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata meghamisításával gyanúsította meg a DNA.
Borbély a gyanút megalapozatlannak minősítette. Politikai alelnöke mellett az RMDSZ is kiállt. Kelemen Hunor, szövetségi elnök azt mondta: Borbély László továbbra is élvezi a szövetség támogatását, és bíznak abban, hogy ártatlansága az igazságszolgáltatás előtt is bebizonyosodik. Krónika (Kolozsvár)
Döntésképtelenség miatt nem szavazott kedden a képviselőház Borbély László képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. A képviselőház keddi plenáris ülésén a névsorolvasáskor még megvolt a döntésképességhez szükséges minimális, 164 fős létszám, az első napirendi pont megszavazásakor azonban csak 134 törvényhozó voksolt, emiatt felfüggesztették az ülést.
A képviselőház létszámhiány miatt nem tudott a Borbély-ügyben dönteni
A képviselőházban a kormányoldalnak kell a döntésképességhez szükséges létszámot biztosítania, az ellenzék ugyanis a tavaszi ülésszak eleje óta bojkottálja a törvényhozás tevékenységét. Victor Ponta, a szociálliberális ellenzék egyik vezetője bejelentette: most bebizonyították, hogy az egyre fogyatkozó kormányoldal már nem képes egyedül megszavazni a törvényeket, ám jövő héttől az ellenzék visszatér a parlamentbe és – egyebek mellett – megszavazza Borbély László mentelmi jogának felfüggesztését is.
Az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betöltő politikus ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kért bűnvádi eljárást: emiatt Borbély április 5-én lemondott miniszteri tisztségéről. Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata meghamisításával gyanúsította meg a DNA.
Borbély a gyanút megalapozatlannak minősítette. Politikai alelnöke mellett az RMDSZ is kiállt. Kelemen Hunor, szövetségi elnök azt mondta: Borbély László továbbra is élvezi a szövetség támogatását, és bíznak abban, hogy ártatlansága az igazságszolgáltatás előtt is bebizonyosodik. Krónika (Kolozsvár)
2012. május 11.
Választások – Jelöltmustra Székelyföldön
Ma megkezdődött az önkormányzati választási kampány Romániában, amely június 9-én reggel 7 órakor, a szavazóhelyiségek megnyitása előtt 24 órával ér véget.
Három magyar párt mintegy 15 ezer jelöltje mérkőzik meg egymással és a román ellenfelekkel Erdélyben a június 10-i önkormányzati választásokon. A polgármesterek és megyei tanácsok elnökeinek megválasztásánál sem lesz második forduló: a legtöbb voksot összesítő jelölt foglalja el a tisztséget, függetlenül attól, hogy megszerezte-e a választók legalább felének bizalmát.
Székelyföldön kiélezett magyar-magyar verseny várható az önkormányzati választásokon. Minden nagyobb településen több magyar jelölt verseng a polgármesteri székért és a legtöbb helyen saját tanácsosi (önkormányzati képviselői) listát indít mindhárom magyar párt. A legtöbben a tulipán jele alatt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben indulnak. A Magyar Polgári Párt (MPP) is a Székelyföldre összpontosít. Választási jelükre, a fenyőre, már négy éve is itt ütötték a legtöbb pecsétet: akkor a székelyföldi voksok több mint harmadát szerezte meg. Mindkettőtől átcsábíthat szavazókat a tavaly bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), amely a közélettől elfordult magyarokat is arra bíztatja: érdemes visszatérni a szavazófülkébe az új párt jele, a csillag kedvéért.
A legmagyarabb székely városban, Székelyudvarhelyen az RMDSZ a tisztségben lévő Bunta Leventét indítja a polgármester-választáson, aki a 2004-2008 ciklus idején a Hargita megyei önkormányzat élén állt. Visszatérne a város élére Szász Jenő, az MPP elnöke is, aki már három mandátumot töltött (1996 és 2008 között) Székelyudvarhely polgármesteri székében. Az EMNP részéről is jelentkezik kihívó Tankó László közgazdász, vállalkozó személyében.
A megyeközpont Csíkszeredában Ráduly Róbertnek, a nyolc éve tisztségben lévő RMDSZ-es polgármesternek két orvos kihívója van a másik két párt részéről. Az EMNP Szabó-Soós Klára családorvos „gyógyító kezeire" bízná a várost, aki az MPP-től igazolt át az új párthoz. Az MPP Bokor Márton gyermekgyógyászt, a Hargita megyei közegészségügyi igazgatóság korábbi vezetőjét indítja polgármesterjelöltként.
Gyergyószentmiklóst MPP-s polgármester vezeti négy éve: Mezei János újraválasztását az EMNP is támogatja. Leváltásával egy szintén MPP-s múlttal rendelkező tanár, Lázár Zoltán atomfizikus próbálkozik az RMDSZ részéről. A korábbi alpolgármester az egyik helyi lapnak azt mondta, nem akar magányos farkas lenni: ezért fogadta el az RMDSZ felkérését.
A Hargita megyei közgyűlés elnöki tisztségét Borboly Csaba, az RMDSZ egyik csúcsvezetője tölti be, aki négy éve Szász Jenő MPP-s elnökkel mérkőzött meg – sikeresen – a „legmagyarabb" romániai megye vezetéséért. Mostani kihívói Salamon Zoltán közgazdász az MPP, illetve Sorbán Attila mérnök az EMNP részéről.
Kovászna megyében a párt háromszéki elnöke, Nemes Előd pályázza meg az EMNP részéről a megyei tanács elnöki tisztségét, amelyet Tamás Sándor RMDSZ politikus tölt be. Ugyancsak megyei elnökét, Terza József jogászt küldi harcba a székért az MPP is.
A megyeszékhely Sepsiszentgyörgyön az EMNP a tisztségben lévő Antal Árpád RMDSZ-es polgármester újraválasztását támogatja. MPP-s kihívója Bálint József építési vállalkozó, jelenlegi alpolgármester lesz.
Felső-Háromszék központjában, Kézdivásárhelyen, újabb mandátumra pályázik a négy éve tisztségben lévő MPP-s polgármester, Rácz Károly, akit a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly márciusban kenőpénz elfogadásának gyanújával vett őrizetbe, majd egy hónappal később szabadlábra helyezték. Rácz akkori sajtótájékoztatóján azt mondta: a kérdéses összeget kölcsönkérte. „A Brassói Táblabíróság végre hozott egy politikailag nem befolyásolt döntést, és elismerte, hogy azok a szedett-vedett állítások, amelyek az aktacsomókban szerepelnek, nem állják meg a helyüket. Nem hogy a letartóztatásomat meghosszabbítsák, de azonnali hatállyal megszüntették azt" – interpretálta a polgármester a döntést.
Az RMDSZ a mostani választáson a térség szenátorára, Bokor Tiborra bízta a polgármesteri tisztség visszaszerzését. Az EMNP Johann Taierlingot, egy Németországból hazatelepült kommunikációs szakembert jelölt a tisztségre.
A Székelyföld történelmi fővárosában, Marosvásárhelyen él Erdély legnépesebb magyar közössége, ám a románság van többségben. A magyar pártok egy éve hangoztatják, hogy a város lakosságának 45 százalékát kitevő magyarságnak csak egy közös jelölttel lenne esélye visszaszerezni a 12 éve elvesztett polgármesteri széket, mégsem jutottak megállapodásra. Az RMDSZ szerint az összefogás egyedüli módja az lehetett volna, hogy a másik két párt is felsorakozik a tulipán jele alatt induló „közös" jelölt mögé, a másik két párt pedig koalíciós megállapodást követelt. Végül mindenki megy a maga útján: az RMDSZ Frunda György szenátort jelölte polgármesternek, az MPP – az RMDSZ-ből kizárt – Benedek Imre szívsebész professzort indítja, az EMNP pedig bejelentette, hogy a függetlenként induló emberjogi harcost, a Pro Európa Liga társelnökét Smaranda Enachet támogatja. A marosvásárhelyi összefogást leghangosabban szorgalmazó új párt szerint még mindig nem lenne késő visszaléptetni Frundát és Benedeket, hogy a magyarok körében nagy tiszteletnek örvendő Smaranda Enachenak esélyt biztosítsanak a negyedik mandátumára készülő Dorin Florea polgármester leváltására, ám sem az RMDSZ, sem az MPP nem mutat erre hajlandóságot.
A magyar pártok közötti megegyezés hiánya a megyei tanácselnöki tisztség megtartását is kérdésessé teszi. Maros megye lakosságának valamivel több mint harmada magyar és négy évvel ezelőtt úgy sikerült az RMDSZ-es Lokodi Editnek megnyernie a választást, hogy a román szavazatok megoszlottak több párt jelöltje között. Most a megye eddigi prefektusa, a demokrata-liberális Marius Pascan lesz fő ellenfele, a másik két magyar párt pedig az MPP-s Bíró Zsoltot, a Marosszéki Székely Tanács elnökét támogatja a tanácselnöki választáson.
MTI. Erdély.ma
Ma megkezdődött az önkormányzati választási kampány Romániában, amely június 9-én reggel 7 órakor, a szavazóhelyiségek megnyitása előtt 24 órával ér véget.
Három magyar párt mintegy 15 ezer jelöltje mérkőzik meg egymással és a román ellenfelekkel Erdélyben a június 10-i önkormányzati választásokon. A polgármesterek és megyei tanácsok elnökeinek megválasztásánál sem lesz második forduló: a legtöbb voksot összesítő jelölt foglalja el a tisztséget, függetlenül attól, hogy megszerezte-e a választók legalább felének bizalmát.
Székelyföldön kiélezett magyar-magyar verseny várható az önkormányzati választásokon. Minden nagyobb településen több magyar jelölt verseng a polgármesteri székért és a legtöbb helyen saját tanácsosi (önkormányzati képviselői) listát indít mindhárom magyar párt. A legtöbben a tulipán jele alatt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben indulnak. A Magyar Polgári Párt (MPP) is a Székelyföldre összpontosít. Választási jelükre, a fenyőre, már négy éve is itt ütötték a legtöbb pecsétet: akkor a székelyföldi voksok több mint harmadát szerezte meg. Mindkettőtől átcsábíthat szavazókat a tavaly bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), amely a közélettől elfordult magyarokat is arra bíztatja: érdemes visszatérni a szavazófülkébe az új párt jele, a csillag kedvéért.
A legmagyarabb székely városban, Székelyudvarhelyen az RMDSZ a tisztségben lévő Bunta Leventét indítja a polgármester-választáson, aki a 2004-2008 ciklus idején a Hargita megyei önkormányzat élén állt. Visszatérne a város élére Szász Jenő, az MPP elnöke is, aki már három mandátumot töltött (1996 és 2008 között) Székelyudvarhely polgármesteri székében. Az EMNP részéről is jelentkezik kihívó Tankó László közgazdász, vállalkozó személyében.
A megyeközpont Csíkszeredában Ráduly Róbertnek, a nyolc éve tisztségben lévő RMDSZ-es polgármesternek két orvos kihívója van a másik két párt részéről. Az EMNP Szabó-Soós Klára családorvos „gyógyító kezeire" bízná a várost, aki az MPP-től igazolt át az új párthoz. Az MPP Bokor Márton gyermekgyógyászt, a Hargita megyei közegészségügyi igazgatóság korábbi vezetőjét indítja polgármesterjelöltként.
Gyergyószentmiklóst MPP-s polgármester vezeti négy éve: Mezei János újraválasztását az EMNP is támogatja. Leváltásával egy szintén MPP-s múlttal rendelkező tanár, Lázár Zoltán atomfizikus próbálkozik az RMDSZ részéről. A korábbi alpolgármester az egyik helyi lapnak azt mondta, nem akar magányos farkas lenni: ezért fogadta el az RMDSZ felkérését.
A Hargita megyei közgyűlés elnöki tisztségét Borboly Csaba, az RMDSZ egyik csúcsvezetője tölti be, aki négy éve Szász Jenő MPP-s elnökkel mérkőzött meg – sikeresen – a „legmagyarabb" romániai megye vezetéséért. Mostani kihívói Salamon Zoltán közgazdász az MPP, illetve Sorbán Attila mérnök az EMNP részéről.
Kovászna megyében a párt háromszéki elnöke, Nemes Előd pályázza meg az EMNP részéről a megyei tanács elnöki tisztségét, amelyet Tamás Sándor RMDSZ politikus tölt be. Ugyancsak megyei elnökét, Terza József jogászt küldi harcba a székért az MPP is.
A megyeszékhely Sepsiszentgyörgyön az EMNP a tisztségben lévő Antal Árpád RMDSZ-es polgármester újraválasztását támogatja. MPP-s kihívója Bálint József építési vállalkozó, jelenlegi alpolgármester lesz.
Felső-Háromszék központjában, Kézdivásárhelyen, újabb mandátumra pályázik a négy éve tisztségben lévő MPP-s polgármester, Rácz Károly, akit a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly márciusban kenőpénz elfogadásának gyanújával vett őrizetbe, majd egy hónappal később szabadlábra helyezték. Rácz akkori sajtótájékoztatóján azt mondta: a kérdéses összeget kölcsönkérte. „A Brassói Táblabíróság végre hozott egy politikailag nem befolyásolt döntést, és elismerte, hogy azok a szedett-vedett állítások, amelyek az aktacsomókban szerepelnek, nem állják meg a helyüket. Nem hogy a letartóztatásomat meghosszabbítsák, de azonnali hatállyal megszüntették azt" – interpretálta a polgármester a döntést.
Az RMDSZ a mostani választáson a térség szenátorára, Bokor Tiborra bízta a polgármesteri tisztség visszaszerzését. Az EMNP Johann Taierlingot, egy Németországból hazatelepült kommunikációs szakembert jelölt a tisztségre.
A Székelyföld történelmi fővárosában, Marosvásárhelyen él Erdély legnépesebb magyar közössége, ám a románság van többségben. A magyar pártok egy éve hangoztatják, hogy a város lakosságának 45 százalékát kitevő magyarságnak csak egy közös jelölttel lenne esélye visszaszerezni a 12 éve elvesztett polgármesteri széket, mégsem jutottak megállapodásra. Az RMDSZ szerint az összefogás egyedüli módja az lehetett volna, hogy a másik két párt is felsorakozik a tulipán jele alatt induló „közös" jelölt mögé, a másik két párt pedig koalíciós megállapodást követelt. Végül mindenki megy a maga útján: az RMDSZ Frunda György szenátort jelölte polgármesternek, az MPP – az RMDSZ-ből kizárt – Benedek Imre szívsebész professzort indítja, az EMNP pedig bejelentette, hogy a függetlenként induló emberjogi harcost, a Pro Európa Liga társelnökét Smaranda Enachet támogatja. A marosvásárhelyi összefogást leghangosabban szorgalmazó új párt szerint még mindig nem lenne késő visszaléptetni Frundát és Benedeket, hogy a magyarok körében nagy tiszteletnek örvendő Smaranda Enachenak esélyt biztosítsanak a negyedik mandátumára készülő Dorin Florea polgármester leváltására, ám sem az RMDSZ, sem az MPP nem mutat erre hajlandóságot.
A magyar pártok közötti megegyezés hiánya a megyei tanácselnöki tisztség megtartását is kérdésessé teszi. Maros megye lakosságának valamivel több mint harmada magyar és négy évvel ezelőtt úgy sikerült az RMDSZ-es Lokodi Editnek megnyernie a választást, hogy a román szavazatok megoszlottak több párt jelöltje között. Most a megye eddigi prefektusa, a demokrata-liberális Marius Pascan lesz fő ellenfele, a másik két magyar párt pedig az MPP-s Bíró Zsoltot, a Marosszéki Székely Tanács elnökét támogatja a tanácselnöki választáson.
MTI. Erdély.ma
2012. május 14.
Borbély és a korrupció gyanúja
A bukaresti képviselőház kedden visszaküldte a jogi szakbizottsághoz azt az ügyészségi kérést, amely Borbély László, az RMDSZ parlamenti képviselője mentelmi jogának megvonására irányul. Ennek nyomán valószínűsíthető, hogy a volt környezetvédelmi miniszter esetében alaposan elhúzódik az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által kezdeményezett bűnvádi eljárás beindítása.
A parlamenti képviselők azzal indokolták az iratcsomó visszaküldését a szakbizottsághoz, hogy annak nem mindegyik tagja tudta eddig áttanulmányozni az 1800 oldalas dossziét. Mint ismeretes, a környezetvédelmi minisztérium éléről április 5-én lemondott Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata meghamisításával gyanúsítja a vádhatóság.
De pontosan miről is szól az RMDSZ politikai alelnöke ellen felmerült gyanú? Az Ancheteonline.ro oknyomozó portál nemrég részleteket közölt abból az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által a parlamentnek küldött kérésből, amelyben a nyomozó hatóság a Borbély elleni büntetőjogi vizsgálat beindításának engedélyezését kérte április elején. A folyamodvány összefoglalóját nemrég közzétette az önmagát erdélyi magyar közéleti enciklopédiaként meghatározó Tulipédia is, az alábbiakban ebből közlünk részleteket.
A nászasszony vallomása
A Napoca Lex közjegyzői irodában, Gheorghe Ciugudean közjegyző által a 3929-es iktatószámmal hitelesített adásvételi szerződés szerint 2010. október 15-én a marosvásárhelyi illetőségű Vincze Maria (férje Vincze Gheorghe) 80 ezer euróért egy bukaresti ingatlant (Calea Victoriei 136–140. sz.) vásárolt a Kovács Pál és Mária Luiza házaspártól; az eladók a szerződés aláírása és hitelesítése előtt megkapták a teljes vételárat. Noha Vincze Mária (Borbély László fogadott fia feleségének anyja) a lakás de jure tulajdonosaként szerepel, a lakás de facto tulajdonosa a Borbély László és Melinda házaspár, ők kezdeményezték az ingatlan megvásárlását, fizették a 80 ezer eurót, foglalkoztak az adásvételi szerződés megkötésével, és kérték a lakás felújítását az avasfelsőfalui Lescaci Com Kft. által, ahogy az a továbbiakból kiderül.
Vincze Mária 2011. július 14-i kihallgatásán a következőket nyilatkozta: „2009 szeptemberében Borbély Melinda mondta nekem, hogy Kovács Pál úr Romániába érkezett, és néhány nap múlva Kolozsvárra megyünk, hogy aláírjuk az adásvételi szerződést. A kitűzött napon Kolozsvárra utaztunk Borbély asszony meggyszínű VW Golf gépkocsijával, más személy nem volt velünk. Kolozsváron Kovács Pál lakásához mentünk, onnan pedig Kovács Pál úr és felesége kíséretében egy közjegyzői irodába. A közjegyző jelenlétében Borbély Melinda asszony átadta Kovács Pál úrnak a 80 ezer eurót, a lakás vételárát, majd aláírtuk az adásvételi szerződést.
Az összeget euróban és lejben fizette ki Borbély Melinda, a pénzt otthonról hozta. Én magam soha nem jártam a Kovács Páltól vásárolt lakásban, sem az adásvételi szerződés aláírása előtt, sem utána, tehát nem tudom pontosan, hol van a lakás, és a pontos címét sem ismerem.” A Borbély László miniszter által kitöltött vagyonnyilatkozatok egyikében sem szerepel egy Vincze Mária tanúnak nyújtott 80 ezer eurós „kölcsön”, a Bukarest 1. kerület, Calea Victoriei 136–140 sz. alatti lakás megvásárlása céljából. Következésképpen a vizsgálatnak ebben a szakaszában a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az említett lakás tulajdonosa a Borbély László és Melinda házaspár, de ahogy az a miniszter vagyonnyilatkozataiból kiderül, a lakás birtokba kerülése nincs feltüntetve.
Borbély László miniszter azt sem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban, hogy feleségével, Borbély Melindával közösen a birtokába került egy telek és egy ház Marosvásárhelyen. A vizsgálati anyagban Előszerződés néven szereplő dokumentum szerint a gyanúsított Molnar Anton-Petru, az ákosfalvi Aramis kft. ügyvezetője 2009. március 11-én eladja Borbély László és Borbély Melinda Aurelia vásárlóknak 30 ezer euróért a következő ingatlan teljes tulajdonjogát: „szoba 51,03 négyzetméter, szoba 31,31 m2, tárolókamra 3,59 m2, WC 0,99 m2, hall 8,32 m2, szoba 11,95 m2, szoba 13,38 m2, padlásfeljáró 5,00 nem, összesen 172,25 m2 beépített felület, az épülethez tartozó telekkel együtt”. Megjegyzendő, hogy Molnar-Anton Petru gyanúsított 2008. november 27-én 679 490 lejért (1042 lej/m2 áron) vásárolta a SC Titan Rt. Pantelimon kereskedelmi társaságtól a 652 m2-es telket, amelyen a fent említett épület is áll, 2009. március 11-én, mintegy négy hónap múlva pedig a telek egy 272 m2-es részét eladta a Borbély László és Melinda házaspárnak 30 ezer euróért, azaz 128 451 lejért (472 lej/m2-es áron) – a két ár között 570 lej/m2 a különbség.
Az ügyirathoz csatolt, a büntetőjogi vizsgálat során begyűjtött dokumentumokból nem derül ki, hogy a 30 ezer euró bevételéről az ákosfalvi SC Aramis Kft. kiállított volna bármilyen készpénzfizetési nyugtát vagy bankátutalási bizonylatot, a tranzakcióról számla csak 2 év és 7 hónap után, 2011. október 11-én készült, 4 hónappal azt követően, hogy a 35/P/2011 számú büntetőjogi ügyben elkezdődött a vizsgálat, arra pedig nincs bizonyíték, hogy a 30 ezer euró kifizetésre került.
Mi több, a Borbély László és Molnar Anton gyanúsított között 2011. április 15-én 20.02:18 órakor lezajlott telefonbeszélgetés félreérthetetlenül azt bizonyítja, hogy az Előszerződés néven az ügyirathoz csatolt dokumentum megkötése nem 2009. március 11-én történt, ahogy az a szövegében szerepel, hanem 2011. április 15. után. Így tehát alapos gyanúokok vannak arra, hogy nevezett Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter a 2011-es és 2012-es vagyonbevallásának kitöltésekor szándékosan nyilatkozott a valóságnak nem megfelelő módon, és nem említette meg, hogy egy 80 ezer eurós kölcsönt adott volna nevezett Vincze Máriának 2010-ben, vagy hogy egy lakást vásárolt volna Bukarestben, a Calea Victoriei 136–140. sz. alatt.
De azt sem, hogy 2009-ben egy 172,25 m2 épített területű ingatlant és egy 272 m2-es telket vásárolt volna 30 ezer euróért, hogy ezzel jogi következményekkel járó tettet kövessen el jövedelemforrások elrejtése formájában.
Az avasfelsőfalui kapcsolat
Amint az eddig begyűjtött bizonyítékokból kiderül, a 2010–2011 időszakban Ioan Ciocan gyanúsított – az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft. ügyvezetője – baráti kapcsolatba került Szepessy Szabolcs gyanúsítottal, Borbély László miniszter személyes tanácsadójával. E kapcsolat alapján, ahogy az kiderül a kettejük telefonbeszélgetéseikről készült jegyzőkönyvekből, Szepessy Szabolcs gyanúsított (akit „A gyerek”-nek neveztek a Borbély László miniszterrel való közeli viszonya miatt) vagy nem nyilvános információkat adott át Ciocannak a Román Vízügyi Hatóság (ANAR) regionális egységei által kiírt tenderekkel kapcsolatban, azzal a céllal, hogy támogassa az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft. érdekeit, vagy pedig közvetlenül Borbély Lászlónál keresett támogatást a cégnek.
Ez utóbbi, tisztsége révén, közvetítőkön keresztül – Szepessy Szabolcs gyanúsított, Dávid Csaba tanú (az ANAR vezérigazgatója), Vasile Ofimiaş (beruházási igazgató az ANAR-nál) – befolyást gyakorolt az ANAR regionális igazgatóságainak igazgatóira, annak érdekében, hogy azok hivatali hatáskörükben intézkedjenek az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft. érdekében, illetve az ákosfalvi CS Azimut Com kft. érdekében – ez utóbbi cég a miniszter akaratából tagja volt különféle, a tendereken részt vevő cégtársulásoknak. Így történt 2011 elején is, amikor az ANAR Szamos–Tisza regionális igazgatósága versenytárgyalást írt ki a Kis-Szamos kolozsvári szakasza mederrendezési műszaki tervének elkészítésére (plusz műszaki támogatás és projektellenőrzés), illetve építési-szerelési munkálatok elvégzésére 102 815 478,74 RON értékben, áfa nélkül. A Ioan Ciocan gyanúsítottnál végzett házkutatás során lefoglalásra került számos nem nyilvános dokumentum, például „az ANAR 2011-es, a Környezetvédelmi Alapból finanszírozásra előirányzott beruházási célkitűzései”. Értékelésünk szerint a felsorakoztatott bizonyítékokból megalapozottan lehet következtetni arra a reális befolyásra, amelyre nevezett Borbély László közvetlenül és Szepessy Szabolcs gyanúsítotton keresztül közvetve ígéretet tett Ioan Ciocan és Molnar Anton gyanúsítottaknak, illetve Eugen-Laurean Popa tanúnak, és amely befolyást az ANAR bizonyos tisztviselőire gyakorolt, hogy azok hivatali hatáskörükben intézkedjenek a megadott versenytárgyalásokkal kapcsolatban.
Szintén a felsorakoztatott bizonyítékok alapján arra lehet következtetni, hogy nevezett Borbély László más körülmények között is gyakorolta befolyását az ákosfalvi SC Azimut Com kft. és az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft. javára 2010 során. 2010. szeptember 25-én Borbély László kifejezetten kéri az ANAR országos igazgatóját, Dávid Csaba tanút, hogy bírjon rá egy tervezőcéget arra, hogy módosítsa a projektjét az ákosfalvi SC Azimut Com kft. igényeinek megfelelően, annak a szerződésnek a keretében, amelynek célja a Kovászna megyei Nagybölön-patak mederszabályozása és -helyreállítása volt.
Meg kell jegyezni, hogy 2010. szeptember 25-én az ákosfalvi SC Azimut Com kft. semmilyen minőségben nem szerepelt ebben a szerződésben, csak ezt követően, miután (törvényellenesen) alvállalkozói szerződést írt alá a munkálatokkal névlegesen megbízott céggel, az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft.-vel. A beszélgetés során meglepően hat az önkényes hangnem, amelylyel nevezett Borbély László utasította az ANAR igazgatóját, hogy bírja rá a SC Aquaproiect rt. bukaresti tervezőcéget arra, hogy fogadja el a Kovászna megyei Nagybölön-patak gáterősítésére vonatkozó műszaki terv módosítását Molnar Anton kívánságának megfelelően, miután a szerződésben semmilyen minőségben nem szereplő Molnár nem értett egyet a tervvel:
„Borbély László: (...) – Itt van Molnar Anti. Molnar Anti, aki komoly építkezési vállalkozó.
Dávid Csaba: – Igen.
Borbély László: – Másoktól eltérően. És azt mondja, hogy itt két munkálat van: az egyik az Aqua, vagy nem tudom, mit rende... a szebeni tervezőé, olyasmit csinált, nem tudom, hány tonna... vagy köbméter betonból, amit most már nem lehet megcsinálni. Ők mást javasoltak, aki nem akarja módosítani a tervet, amely az idén megvalósulhat. Mivel az Aqua-projektnél ott van egy hülye ... (közönséges kifejezés), aki nem akarja! Nekem nincs szükségem ilyesmire!”
Az, hogy Borbély László miniszter utasította bizonyos cégek befogadását a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium által irányított ANAR által kiírt tenderekre, gyakran előfordult, amikor a tenderek kiíróinak nem tetszettek bizonyos cégek. Relevánsak e tekintetben az ANAR alkalmazottai által egymás között folytatott beszélgetések, amelyekből kiderül, mennyire önkényes módon váltak egyes cégek a tenderek résztvevőivé – a beszélgetések tartalma a jegyzőkönyvekben szerepel.
A politikus bízik az igazságszolgáltatásban
A következtetéseket levonva az ügyészség arra a következtetésre jutott, hogy az ügyirathoz csatolt dokumentumok alapján elmondható: nem csak gyanúokok, hanem bizonyítékok vannak arra nézve, hogy nevezett Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter 2011 során személyes tanácsosa, Szepessy Szabolcs gyanúsított közvetítésével kérte és elfogadta Ioan Ciocan gyanúsítottól egy bukaresti (Calea Victoriei 136–140. sz.) ingatlan felújítását, amely ténylegesen az ő tulajdonában, de papíron a Vincze Mária tanú birtokában volt. A felújítási munkálatok értéke 80 952 lej volt (azt érték megbecsülése csak a jelenleg már azonosított dokumentumok és hivatalos iratok alapján történt).
Cserébe a miniszter befolyását gyakorolta a minisztérium ellenőrzése alatt álló ANAR bizonyos tisztviselőivel szemben, hogy azokat rábírja: részesítsék előnyben az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft.-t az ANAR által regionális egységei révén kiírt versenytárgyalásokon. Szintén 2011-ben nevezett Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter közvetlenül kérte és elfogadta Molnar Anton gyanúsítottól egy Marosvásárhelyen, a Borsos Tamás utcában álló, saját tulajdonában levő, telekkönyvezetlen ingatlan felújítását és kibővítését 112 199 lej értékben, cserébe a miniszter befolyását gyakorolta a minisztérium ellenőrzése alatt álló ANAR bizonyos tisztviselőivel szemben, hogy azokat rábírja: részesítsék előnyben a Maros megyei ákosfalvi, ténylegesen Molnar Anton gyanúsított által igazgatott SC Azimut Com kft.-t az ANAR által regionális igazgatóságai révén kiírt versenytárgyalásokon.
Ugyanazok, a 35/P/2011 számú ügyirathoz csatolt bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy nevezett Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter 2011–2012-ben szándékosan valótlanságokat állított vagyonnyilatkozataiban, kihagyva, hogy 80 ezer eurós kölcsönt adott volna Vincze Máriának 2010 folyamán, vagy hogy egy lakást vásárolt volna Bukarestben, a Calea Victoriei 136–140. sz. alatt, és azt is kihagyva, hogy 2009-ben egy 172,25 m2 épített területű ingatlant és egy 272 m2-es telket vásárolt volna 30 ezer euróért, hogy ezzel jogi következményekkel járó tettet kövessen el jövedelemforrások elrejtése formájában.
Borbély László már a miniszteri posztról történt lemondásakor kijelentette, nem azért távozik, mintha oka lenne rá, hanem azért, hogy semmilyen gyanú ne árnyékolhassa be a kormány munkáját. Hozzátette: megalapozatlannak tart és határozottan visszautasít minden ellene felmerülő vádat, és reméli, hogy az igazságszolgáltatás is bebizonyítja ártatlanságát.
„Amikor elolvastam az iratcsomót, kiderült, hogy több mint 75 embert hallgattak ki az egy év alatt, és nem találtak semmit. Megdöbbentő, hogy az iratcsomónak közel fele a lehallgatott telefonbeszélgetések leírásait tartalmazza. Lehallgatták nemcsak az én, hanem a környezetemben lévő emberek telefonjait is, intim családi beszélgetésekkel szembesültem, amint a feleségem beszélget a lányommal, a fiammal. Több mint 700 oldal tartalmazza a lehallgatásokat, és nincs közöttük egy sem, amit bizonyítékként, a bűnvádi eljárásban próbaként fel tudnának használni ellenem. Mindenki, egymástól teljesen függetlenül, ugyanazt nyilatkozta. Mit bizonyít ez? Egy éven keresztül próbáltak elegendő anyagot gyűjteni rólam, és nem sikerült. Pedig ha behívnak, megkérdeznek, számlákkal bizonyítva elmondtam volna mindent. Hát ott lakom a rendőrséggel szemben, az utcában mindenki tudta, hogy a lakóházam mögötti részt renoválom, és ezt bizonyítékokkal egyetemben elmondtam volna a nyomozóknak is, ha megkérdeznek” – hangoztatta Borbély László, hozzátéve: fenntartja ártatlanságát, és bízik benne, hogy az igazságszolgáltatás is bizonyítani fogja ezt a tényt. Krónika (Kolozsvár)
A bukaresti képviselőház kedden visszaküldte a jogi szakbizottsághoz azt az ügyészségi kérést, amely Borbély László, az RMDSZ parlamenti képviselője mentelmi jogának megvonására irányul. Ennek nyomán valószínűsíthető, hogy a volt környezetvédelmi miniszter esetében alaposan elhúzódik az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által kezdeményezett bűnvádi eljárás beindítása.
A parlamenti képviselők azzal indokolták az iratcsomó visszaküldését a szakbizottsághoz, hogy annak nem mindegyik tagja tudta eddig áttanulmányozni az 1800 oldalas dossziét. Mint ismeretes, a környezetvédelmi minisztérium éléről április 5-én lemondott Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata meghamisításával gyanúsítja a vádhatóság.
De pontosan miről is szól az RMDSZ politikai alelnöke ellen felmerült gyanú? Az Ancheteonline.ro oknyomozó portál nemrég részleteket közölt abból az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által a parlamentnek küldött kérésből, amelyben a nyomozó hatóság a Borbély elleni büntetőjogi vizsgálat beindításának engedélyezését kérte április elején. A folyamodvány összefoglalóját nemrég közzétette az önmagát erdélyi magyar közéleti enciklopédiaként meghatározó Tulipédia is, az alábbiakban ebből közlünk részleteket.
A nászasszony vallomása
A Napoca Lex közjegyzői irodában, Gheorghe Ciugudean közjegyző által a 3929-es iktatószámmal hitelesített adásvételi szerződés szerint 2010. október 15-én a marosvásárhelyi illetőségű Vincze Maria (férje Vincze Gheorghe) 80 ezer euróért egy bukaresti ingatlant (Calea Victoriei 136–140. sz.) vásárolt a Kovács Pál és Mária Luiza házaspártól; az eladók a szerződés aláírása és hitelesítése előtt megkapták a teljes vételárat. Noha Vincze Mária (Borbély László fogadott fia feleségének anyja) a lakás de jure tulajdonosaként szerepel, a lakás de facto tulajdonosa a Borbély László és Melinda házaspár, ők kezdeményezték az ingatlan megvásárlását, fizették a 80 ezer eurót, foglalkoztak az adásvételi szerződés megkötésével, és kérték a lakás felújítását az avasfelsőfalui Lescaci Com Kft. által, ahogy az a továbbiakból kiderül.
Vincze Mária 2011. július 14-i kihallgatásán a következőket nyilatkozta: „2009 szeptemberében Borbély Melinda mondta nekem, hogy Kovács Pál úr Romániába érkezett, és néhány nap múlva Kolozsvárra megyünk, hogy aláírjuk az adásvételi szerződést. A kitűzött napon Kolozsvárra utaztunk Borbély asszony meggyszínű VW Golf gépkocsijával, más személy nem volt velünk. Kolozsváron Kovács Pál lakásához mentünk, onnan pedig Kovács Pál úr és felesége kíséretében egy közjegyzői irodába. A közjegyző jelenlétében Borbély Melinda asszony átadta Kovács Pál úrnak a 80 ezer eurót, a lakás vételárát, majd aláírtuk az adásvételi szerződést.
Az összeget euróban és lejben fizette ki Borbély Melinda, a pénzt otthonról hozta. Én magam soha nem jártam a Kovács Páltól vásárolt lakásban, sem az adásvételi szerződés aláírása előtt, sem utána, tehát nem tudom pontosan, hol van a lakás, és a pontos címét sem ismerem.” A Borbély László miniszter által kitöltött vagyonnyilatkozatok egyikében sem szerepel egy Vincze Mária tanúnak nyújtott 80 ezer eurós „kölcsön”, a Bukarest 1. kerület, Calea Victoriei 136–140 sz. alatti lakás megvásárlása céljából. Következésképpen a vizsgálatnak ebben a szakaszában a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az említett lakás tulajdonosa a Borbély László és Melinda házaspár, de ahogy az a miniszter vagyonnyilatkozataiból kiderül, a lakás birtokba kerülése nincs feltüntetve.
Borbély László miniszter azt sem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban, hogy feleségével, Borbély Melindával közösen a birtokába került egy telek és egy ház Marosvásárhelyen. A vizsgálati anyagban Előszerződés néven szereplő dokumentum szerint a gyanúsított Molnar Anton-Petru, az ákosfalvi Aramis kft. ügyvezetője 2009. március 11-én eladja Borbély László és Borbély Melinda Aurelia vásárlóknak 30 ezer euróért a következő ingatlan teljes tulajdonjogát: „szoba 51,03 négyzetméter, szoba 31,31 m2, tárolókamra 3,59 m2, WC 0,99 m2, hall 8,32 m2, szoba 11,95 m2, szoba 13,38 m2, padlásfeljáró 5,00 nem, összesen 172,25 m2 beépített felület, az épülethez tartozó telekkel együtt”. Megjegyzendő, hogy Molnar-Anton Petru gyanúsított 2008. november 27-én 679 490 lejért (1042 lej/m2 áron) vásárolta a SC Titan Rt. Pantelimon kereskedelmi társaságtól a 652 m2-es telket, amelyen a fent említett épület is áll, 2009. március 11-én, mintegy négy hónap múlva pedig a telek egy 272 m2-es részét eladta a Borbély László és Melinda házaspárnak 30 ezer euróért, azaz 128 451 lejért (472 lej/m2-es áron) – a két ár között 570 lej/m2 a különbség.
Az ügyirathoz csatolt, a büntetőjogi vizsgálat során begyűjtött dokumentumokból nem derül ki, hogy a 30 ezer euró bevételéről az ákosfalvi SC Aramis Kft. kiállított volna bármilyen készpénzfizetési nyugtát vagy bankátutalási bizonylatot, a tranzakcióról számla csak 2 év és 7 hónap után, 2011. október 11-én készült, 4 hónappal azt követően, hogy a 35/P/2011 számú büntetőjogi ügyben elkezdődött a vizsgálat, arra pedig nincs bizonyíték, hogy a 30 ezer euró kifizetésre került.
Mi több, a Borbély László és Molnar Anton gyanúsított között 2011. április 15-én 20.02:18 órakor lezajlott telefonbeszélgetés félreérthetetlenül azt bizonyítja, hogy az Előszerződés néven az ügyirathoz csatolt dokumentum megkötése nem 2009. március 11-én történt, ahogy az a szövegében szerepel, hanem 2011. április 15. után. Így tehát alapos gyanúokok vannak arra, hogy nevezett Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter a 2011-es és 2012-es vagyonbevallásának kitöltésekor szándékosan nyilatkozott a valóságnak nem megfelelő módon, és nem említette meg, hogy egy 80 ezer eurós kölcsönt adott volna nevezett Vincze Máriának 2010-ben, vagy hogy egy lakást vásárolt volna Bukarestben, a Calea Victoriei 136–140. sz. alatt.
De azt sem, hogy 2009-ben egy 172,25 m2 épített területű ingatlant és egy 272 m2-es telket vásárolt volna 30 ezer euróért, hogy ezzel jogi következményekkel járó tettet kövessen el jövedelemforrások elrejtése formájában.
Az avasfelsőfalui kapcsolat
Amint az eddig begyűjtött bizonyítékokból kiderül, a 2010–2011 időszakban Ioan Ciocan gyanúsított – az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft. ügyvezetője – baráti kapcsolatba került Szepessy Szabolcs gyanúsítottal, Borbély László miniszter személyes tanácsadójával. E kapcsolat alapján, ahogy az kiderül a kettejük telefonbeszélgetéseikről készült jegyzőkönyvekből, Szepessy Szabolcs gyanúsított (akit „A gyerek”-nek neveztek a Borbély László miniszterrel való közeli viszonya miatt) vagy nem nyilvános információkat adott át Ciocannak a Román Vízügyi Hatóság (ANAR) regionális egységei által kiírt tenderekkel kapcsolatban, azzal a céllal, hogy támogassa az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft. érdekeit, vagy pedig közvetlenül Borbély Lászlónál keresett támogatást a cégnek.
Ez utóbbi, tisztsége révén, közvetítőkön keresztül – Szepessy Szabolcs gyanúsított, Dávid Csaba tanú (az ANAR vezérigazgatója), Vasile Ofimiaş (beruházási igazgató az ANAR-nál) – befolyást gyakorolt az ANAR regionális igazgatóságainak igazgatóira, annak érdekében, hogy azok hivatali hatáskörükben intézkedjenek az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft. érdekében, illetve az ákosfalvi CS Azimut Com kft. érdekében – ez utóbbi cég a miniszter akaratából tagja volt különféle, a tendereken részt vevő cégtársulásoknak. Így történt 2011 elején is, amikor az ANAR Szamos–Tisza regionális igazgatósága versenytárgyalást írt ki a Kis-Szamos kolozsvári szakasza mederrendezési műszaki tervének elkészítésére (plusz műszaki támogatás és projektellenőrzés), illetve építési-szerelési munkálatok elvégzésére 102 815 478,74 RON értékben, áfa nélkül. A Ioan Ciocan gyanúsítottnál végzett házkutatás során lefoglalásra került számos nem nyilvános dokumentum, például „az ANAR 2011-es, a Környezetvédelmi Alapból finanszírozásra előirányzott beruházási célkitűzései”. Értékelésünk szerint a felsorakoztatott bizonyítékokból megalapozottan lehet következtetni arra a reális befolyásra, amelyre nevezett Borbély László közvetlenül és Szepessy Szabolcs gyanúsítotton keresztül közvetve ígéretet tett Ioan Ciocan és Molnar Anton gyanúsítottaknak, illetve Eugen-Laurean Popa tanúnak, és amely befolyást az ANAR bizonyos tisztviselőire gyakorolt, hogy azok hivatali hatáskörükben intézkedjenek a megadott versenytárgyalásokkal kapcsolatban.
Szintén a felsorakoztatott bizonyítékok alapján arra lehet következtetni, hogy nevezett Borbély László más körülmények között is gyakorolta befolyását az ákosfalvi SC Azimut Com kft. és az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft. javára 2010 során. 2010. szeptember 25-én Borbély László kifejezetten kéri az ANAR országos igazgatóját, Dávid Csaba tanút, hogy bírjon rá egy tervezőcéget arra, hogy módosítsa a projektjét az ákosfalvi SC Azimut Com kft. igényeinek megfelelően, annak a szerződésnek a keretében, amelynek célja a Kovászna megyei Nagybölön-patak mederszabályozása és -helyreállítása volt.
Meg kell jegyezni, hogy 2010. szeptember 25-én az ákosfalvi SC Azimut Com kft. semmilyen minőségben nem szerepelt ebben a szerződésben, csak ezt követően, miután (törvényellenesen) alvállalkozói szerződést írt alá a munkálatokkal névlegesen megbízott céggel, az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft.-vel. A beszélgetés során meglepően hat az önkényes hangnem, amelylyel nevezett Borbély László utasította az ANAR igazgatóját, hogy bírja rá a SC Aquaproiect rt. bukaresti tervezőcéget arra, hogy fogadja el a Kovászna megyei Nagybölön-patak gáterősítésére vonatkozó műszaki terv módosítását Molnar Anton kívánságának megfelelően, miután a szerződésben semmilyen minőségben nem szereplő Molnár nem értett egyet a tervvel:
„Borbély László: (...) – Itt van Molnar Anti. Molnar Anti, aki komoly építkezési vállalkozó.
Dávid Csaba: – Igen.
Borbély László: – Másoktól eltérően. És azt mondja, hogy itt két munkálat van: az egyik az Aqua, vagy nem tudom, mit rende... a szebeni tervezőé, olyasmit csinált, nem tudom, hány tonna... vagy köbméter betonból, amit most már nem lehet megcsinálni. Ők mást javasoltak, aki nem akarja módosítani a tervet, amely az idén megvalósulhat. Mivel az Aqua-projektnél ott van egy hülye ... (közönséges kifejezés), aki nem akarja! Nekem nincs szükségem ilyesmire!”
Az, hogy Borbély László miniszter utasította bizonyos cégek befogadását a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium által irányított ANAR által kiírt tenderekre, gyakran előfordult, amikor a tenderek kiíróinak nem tetszettek bizonyos cégek. Relevánsak e tekintetben az ANAR alkalmazottai által egymás között folytatott beszélgetések, amelyekből kiderül, mennyire önkényes módon váltak egyes cégek a tenderek résztvevőivé – a beszélgetések tartalma a jegyzőkönyvekben szerepel.
A politikus bízik az igazságszolgáltatásban
A következtetéseket levonva az ügyészség arra a következtetésre jutott, hogy az ügyirathoz csatolt dokumentumok alapján elmondható: nem csak gyanúokok, hanem bizonyítékok vannak arra nézve, hogy nevezett Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter 2011 során személyes tanácsosa, Szepessy Szabolcs gyanúsított közvetítésével kérte és elfogadta Ioan Ciocan gyanúsítottól egy bukaresti (Calea Victoriei 136–140. sz.) ingatlan felújítását, amely ténylegesen az ő tulajdonában, de papíron a Vincze Mária tanú birtokában volt. A felújítási munkálatok értéke 80 952 lej volt (azt érték megbecsülése csak a jelenleg már azonosított dokumentumok és hivatalos iratok alapján történt).
Cserébe a miniszter befolyását gyakorolta a minisztérium ellenőrzése alatt álló ANAR bizonyos tisztviselőivel szemben, hogy azokat rábírja: részesítsék előnyben az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft.-t az ANAR által regionális egységei révén kiírt versenytárgyalásokon. Szintén 2011-ben nevezett Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter közvetlenül kérte és elfogadta Molnar Anton gyanúsítottól egy Marosvásárhelyen, a Borsos Tamás utcában álló, saját tulajdonában levő, telekkönyvezetlen ingatlan felújítását és kibővítését 112 199 lej értékben, cserébe a miniszter befolyását gyakorolta a minisztérium ellenőrzése alatt álló ANAR bizonyos tisztviselőivel szemben, hogy azokat rábírja: részesítsék előnyben a Maros megyei ákosfalvi, ténylegesen Molnar Anton gyanúsított által igazgatott SC Azimut Com kft.-t az ANAR által regionális igazgatóságai révén kiírt versenytárgyalásokon.
Ugyanazok, a 35/P/2011 számú ügyirathoz csatolt bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy nevezett Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter 2011–2012-ben szándékosan valótlanságokat állított vagyonnyilatkozataiban, kihagyva, hogy 80 ezer eurós kölcsönt adott volna Vincze Máriának 2010 folyamán, vagy hogy egy lakást vásárolt volna Bukarestben, a Calea Victoriei 136–140. sz. alatt, és azt is kihagyva, hogy 2009-ben egy 172,25 m2 épített területű ingatlant és egy 272 m2-es telket vásárolt volna 30 ezer euróért, hogy ezzel jogi következményekkel járó tettet kövessen el jövedelemforrások elrejtése formájában.
Borbély László már a miniszteri posztról történt lemondásakor kijelentette, nem azért távozik, mintha oka lenne rá, hanem azért, hogy semmilyen gyanú ne árnyékolhassa be a kormány munkáját. Hozzátette: megalapozatlannak tart és határozottan visszautasít minden ellene felmerülő vádat, és reméli, hogy az igazságszolgáltatás is bebizonyítja ártatlanságát.
„Amikor elolvastam az iratcsomót, kiderült, hogy több mint 75 embert hallgattak ki az egy év alatt, és nem találtak semmit. Megdöbbentő, hogy az iratcsomónak közel fele a lehallgatott telefonbeszélgetések leírásait tartalmazza. Lehallgatták nemcsak az én, hanem a környezetemben lévő emberek telefonjait is, intim családi beszélgetésekkel szembesültem, amint a feleségem beszélget a lányommal, a fiammal. Több mint 700 oldal tartalmazza a lehallgatásokat, és nincs közöttük egy sem, amit bizonyítékként, a bűnvádi eljárásban próbaként fel tudnának használni ellenem. Mindenki, egymástól teljesen függetlenül, ugyanazt nyilatkozta. Mit bizonyít ez? Egy éven keresztül próbáltak elegendő anyagot gyűjteni rólam, és nem sikerült. Pedig ha behívnak, megkérdeznek, számlákkal bizonyítva elmondtam volna mindent. Hát ott lakom a rendőrséggel szemben, az utcában mindenki tudta, hogy a lakóházam mögötti részt renoválom, és ezt bizonyítékokkal egyetemben elmondtam volna a nyomozóknak is, ha megkérdeznek” – hangoztatta Borbély László, hozzátéve: fenntartja ártatlanságát, és bízik benne, hogy az igazságszolgáltatás is bizonyítani fogja ezt a tényt. Krónika (Kolozsvár)
2012. május 30.
Kihallgatták Markóékat Nagy Zsolt és Codruţ Şereş ügyében
A meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött. A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni.
Tanúként hallgatta ki tegnap a stratégiai cégek privatizációja kapcsán, a Codruţ Şereş korábbi gazdasági és Nagy Zsolt volt távközlési tárcavezető elleni korrupciós, illetve hazaárulási perben a legfelsőbb bíróság Markó Béla volt miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ korábbi elnökét, Vasile Blagát, a szenátus demokrata-liberális párti (PDL) elnökét, volt belügyminisztert, Bogdan Olteanut, a jegybank alelnökét, volt parlamenti kapcsolatokért felelős minisztert és Adriean Videanu korábbi gazdasági minisztert.
A meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött.
A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni. Vasile Blaga közölte, az akkori kormány privatizációval kapcsolatos határozatairól kérdezték őket, további részletekkel azonban nem szolgáltak, mivel – államtitokról lévén szó – a vonatkozó információk titkosságát csak az illetékes bíróság oldhatja fel. Blaga szerint ugyanakkor egyik beidézett tanúnak sem kell aggódnia.
A legfelsőbb bíróság még május 11-én kérte a kormányfőtitkárság jóváhagyását a volt miniszterek meghallgatásához, amelyet az 14-én meg is adott. A bíróság arról is döntött, hogy szintén tanúként Călin Popescu-Tăriceanu exkormányfőt is beidézi.
Mint arról korábban beszámoltunk, Nagy Zsolt egykori távközlési miniszter, Codruţ Şereş korábbi gazdasági tárcavezető, illetve öt másik személy ellen 2009. március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán.
Az ügyészek szerint a hét vádlott 2006 májusától kezdődően másfél évig nemzetközi bűnszövetkezetet működtetett, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.
Codruţ Şereşt árulással is vádolják, amelyet az ügyészek szerint államtitkok átadásával követett el. A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, valamint a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez, valamint az Országos Rádiókommunikációs Társaság, a Román Posta és a Romtelecom egy részének privatizációjához kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják.
A négy másik vádlott a román–brit állampolgárságú Mircea Călin Flore, a londoni központú Credit Suisse Europe Ltd. igazgatóhelyettese, Michal Susak cseh állampolgár, Musztafa Oral török állampolgár, valamint a bolgár Vadim Don Benjatov, a Credit Suisse First Boston CSFB (Europe) Ltd. korábbi alkalmazottja.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2008-ban úgy döntött, vádemelés nélkül lezárja a két volt miniszter elleni eljárást, azonban alig néhány nap múlva már újabb bizonyítékokra hivatkozva folytatták a vizsgálatot. Krónika (Kolozsvár)
A meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött. A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni.
Tanúként hallgatta ki tegnap a stratégiai cégek privatizációja kapcsán, a Codruţ Şereş korábbi gazdasági és Nagy Zsolt volt távközlési tárcavezető elleni korrupciós, illetve hazaárulási perben a legfelsőbb bíróság Markó Béla volt miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ korábbi elnökét, Vasile Blagát, a szenátus demokrata-liberális párti (PDL) elnökét, volt belügyminisztert, Bogdan Olteanut, a jegybank alelnökét, volt parlamenti kapcsolatokért felelős minisztert és Adriean Videanu korábbi gazdasági minisztert.
A meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött.
A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni. Vasile Blaga közölte, az akkori kormány privatizációval kapcsolatos határozatairól kérdezték őket, további részletekkel azonban nem szolgáltak, mivel – államtitokról lévén szó – a vonatkozó információk titkosságát csak az illetékes bíróság oldhatja fel. Blaga szerint ugyanakkor egyik beidézett tanúnak sem kell aggódnia.
A legfelsőbb bíróság még május 11-én kérte a kormányfőtitkárság jóváhagyását a volt miniszterek meghallgatásához, amelyet az 14-én meg is adott. A bíróság arról is döntött, hogy szintén tanúként Călin Popescu-Tăriceanu exkormányfőt is beidézi.
Mint arról korábban beszámoltunk, Nagy Zsolt egykori távközlési miniszter, Codruţ Şereş korábbi gazdasági tárcavezető, illetve öt másik személy ellen 2009. március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán.
Az ügyészek szerint a hét vádlott 2006 májusától kezdődően másfél évig nemzetközi bűnszövetkezetet működtetett, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.
Codruţ Şereşt árulással is vádolják, amelyet az ügyészek szerint államtitkok átadásával követett el. A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, valamint a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez, valamint az Országos Rádiókommunikációs Társaság, a Román Posta és a Romtelecom egy részének privatizációjához kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják.
A négy másik vádlott a román–brit állampolgárságú Mircea Călin Flore, a londoni központú Credit Suisse Europe Ltd. igazgatóhelyettese, Michal Susak cseh állampolgár, Musztafa Oral török állampolgár, valamint a bolgár Vadim Don Benjatov, a Credit Suisse First Boston CSFB (Europe) Ltd. korábbi alkalmazottja.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2008-ban úgy döntött, vádemelés nélkül lezárja a két volt miniszter elleni eljárást, azonban alig néhány nap múlva már újabb bizonyítékokra hivatkozva folytatták a vizsgálatot. Krónika (Kolozsvár)
2012. május 31.
Nemzetközi bűnszövetkezet támogatásával vádolják Nagy Zsolt ex-minisztert
Nagy Zsolt egykori RMDSZ-es távközlési minisztert azzal vádolják a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyosztály (DIICOT) ügyészei, hogy csatlakozott egy nemzetközi szervezett bűnszövetkezethez.
Nagy Zsolt annak kapcsán kereste meg ügyvédjén keresztül a Krónikát csütörtökön, hogy korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a legfelsőbb bíróság kedden tanúként hallgatta ki az egykori Tăriceanu-kormány több miniszterét a a Codruţ Şereş korábbi gazdasági miniszter és Nagy Zsolt volt távközlési tárcavezető elleni perben. A meghallgatást követően Markó Béla egykori miniszterelnök-helyettes – akit szintén beidéztek – úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt „bizonyos minisztereket” hazaárulással megvádolni.
Az egykori RMDSZ-es tárcavezető ügyvédjén keresztül közölte a Krónikával, hogy a DIICOT egyetlen bűncselekmény elkövetésével: nemzetközi bűnszövetkezethez való csatlakozással és annak támogatásával vádolja.
Nagy Zsolt hangsúlyozza: folyt ellene vizsgálat korrupció – konkrétan csúszópénz elfogadásának – gyanújával is, ezt az ügyet azonban a korrupcióellenes ügyosztály (DNA) 2008 júliusában vádemelés nélkül lezárta. Az ügyet – Nagy állítása szerint „nyilvánvalóan politikai okokból” – még abban a hónapban ismét megnyitották, a DNA azonban idén áprilisban ismét lezárta az ügyet, bűncselekmény hiányában. Az ex-miniszter azt is leszögezi: őt nem gyanúsítják árulással a jelenleg a legfelsőbb bíróság által tárgyalt ügyben.
Mint arról tájékoztattunk, Nagy Zsolt egykori távközlési miniszter, Codruţ Şereş korábbi gazdasági tárcavezető, illetve öt másik személy ellen 2009 március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán.
Az ügyészek szerint a hét vádlott 2006 májusától kezdődően másfél évig egy nemzetközi bűnszövetkezetet hoztak létre, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.
Codruţ Şereşt árulással is vádolják, amelyet az ügyészek szerint államtitkok átadásával követett el. A vádlottak között van Kerekes Gábor, az RMDSZ volt ügyvezető alelnöke is.
A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom részvények nyolc százalékának értékesítéséhez valamint a bukaresti Romaero Rt és a craiovai Avioane Rt átszervezéséhez kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják.
Az üggyel kapcsolatban Nagy Zsolt korábban azt nyilatkozta: koholmánynak tartja az ellene felhozott vádakat. A miniszter mellett az RMDSZ is kiállt és politikai indíttatásúnak nevezte a minisztere nevéhez kapcsolódó vádakat. Krónika (Kolozsvár)
Nagy Zsolt egykori RMDSZ-es távközlési minisztert azzal vádolják a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyosztály (DIICOT) ügyészei, hogy csatlakozott egy nemzetközi szervezett bűnszövetkezethez.
Nagy Zsolt annak kapcsán kereste meg ügyvédjén keresztül a Krónikát csütörtökön, hogy korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a legfelsőbb bíróság kedden tanúként hallgatta ki az egykori Tăriceanu-kormány több miniszterét a a Codruţ Şereş korábbi gazdasági miniszter és Nagy Zsolt volt távközlési tárcavezető elleni perben. A meghallgatást követően Markó Béla egykori miniszterelnök-helyettes – akit szintén beidéztek – úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt „bizonyos minisztereket” hazaárulással megvádolni.
Az egykori RMDSZ-es tárcavezető ügyvédjén keresztül közölte a Krónikával, hogy a DIICOT egyetlen bűncselekmény elkövetésével: nemzetközi bűnszövetkezethez való csatlakozással és annak támogatásával vádolja.
Nagy Zsolt hangsúlyozza: folyt ellene vizsgálat korrupció – konkrétan csúszópénz elfogadásának – gyanújával is, ezt az ügyet azonban a korrupcióellenes ügyosztály (DNA) 2008 júliusában vádemelés nélkül lezárta. Az ügyet – Nagy állítása szerint „nyilvánvalóan politikai okokból” – még abban a hónapban ismét megnyitották, a DNA azonban idén áprilisban ismét lezárta az ügyet, bűncselekmény hiányában. Az ex-miniszter azt is leszögezi: őt nem gyanúsítják árulással a jelenleg a legfelsőbb bíróság által tárgyalt ügyben.
Mint arról tájékoztattunk, Nagy Zsolt egykori távközlési miniszter, Codruţ Şereş korábbi gazdasági tárcavezető, illetve öt másik személy ellen 2009 március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán.
Az ügyészek szerint a hét vádlott 2006 májusától kezdődően másfél évig egy nemzetközi bűnszövetkezetet hoztak létre, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.
Codruţ Şereşt árulással is vádolják, amelyet az ügyészek szerint államtitkok átadásával követett el. A vádlottak között van Kerekes Gábor, az RMDSZ volt ügyvezető alelnöke is.
A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom részvények nyolc százalékának értékesítéséhez valamint a bukaresti Romaero Rt és a craiovai Avioane Rt átszervezéséhez kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják.
Az üggyel kapcsolatban Nagy Zsolt korábban azt nyilatkozta: koholmánynak tartja az ellene felhozott vádakat. A miniszter mellett az RMDSZ is kiállt és politikai indíttatásúnak nevezte a minisztere nevéhez kapcsolódó vádakat. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 6.
Hajtóvadászat a Néppárt szimpatizánsai ellen
Beszterce-Naszód megyében minden aláírót megkeres a rendőrség
Néhány hete újra több erdélyi megyében is ellenőrzik az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési listáinak hitelességét. Az EMNP tavalyi bejegyzési folyamatával párhuzamosan már ügyészségi eljárás indult a bejegyzéshez szükséges aláírások hitelességének vizsgálatára: előbb Vâlcea megyében nyomoztak, majd tavaly decemberben Hunyad megyében lendült munkába a rendőrség.
, valamint a környékbeli szórványmagyar falvakban zajlanak legnagyobb hévvel a Hunyad, Szeben és Beszterce-Naszód megyei, választás előtt kivizsgálások. Az utóbbi megyében nyilvántartásba vett 714 aláírót felkeresik a rendőrök, győződhettünk meg, amikor Kerekes Zoltán nyugalmazott állatorvos, a Néppárt bejegyzését támogató aláírások Beszterce-Naszód megyei listáinak koordinátora kíséretében bekopogtunk néhány bethleni és magyarberétei családhoz, ahol a napokban fordult meg a rendőrség. Kiderült: minden listán szereplő személyt megkeresnek. Ha valakit nem találnak otthon, a rendőr visszatér – akár többször is –, amíg személyesen találkozik az illetővel.
A rendőrség kiemelt érdeklődését Kerekes annak tulajdonítja, hogy elsőként Beszterce-Naszód megyében végeztek az aláírásgyűjtéssel, ami minden bizonnyal nem csak az RMDSZ-nek, hanem a román államhatalomnak is szemet szúrt. Úgy véli, az aláírók választások előtti zaklatása összefüggésben van a kormányváltással is, hiszen az új román miniszterelnök, Victor Ponta egyértelművé tette: a Néppártot szélsőséges, nemkívánatos pártnak tekinti.
Karhatalmi nyomozás
Zoltán Emese Ildikó nyugalmazott bethleni magyartanárnő nem ijedt meg, ha bekopogott hozzá a rendőr azzal a kérdéssel, hogy ő írta-e alá másfél évvel ezelőtt az inkriminált listát. Elmondja: a nála is házaló fiatal rendőr további negyven aláíróhoz volt hivatalos. Ez azt jelenti, hogy a megyei rendőrség legalább 18 beosztottja napokon át vadászott gyanútlan emberekre, hátha akad olyan, aki azt mondja, nem írta alá a listát. Kerekes szerint ilyenről nemigen tudnak, viszont mindenki felháborítónak tartja a rendőrség módszerét.
Kertész László nyugdíjas azt mondta, idős, beteg emberként bizony megijedt, amikor rányitott a rendőr, és olyan esemény felől érdeklődött, amire ő maga is nehezen emlékezett már. Kertész hosszas gondolkodás után aztán rájött, hogy mit is írhatott alá tavaly tavasszal. A férfi elcsukló hangon mondja: mindig becsületes ember volt, ezért is tartja elképesztőnek az ilyesfajta nyomozást. Veres Sándor nyugalmazott értelmiségiként átlát a szitán. Több magyar lap olvasójaként jól tájékozott a közéletben, sok időt tehát nem kellett eltöltenie vele a rendőrnek. A módszert ő is felháborítónak tartja.
A Bethlentől 14 kilométerre fekvő Magyarberétén az RMDSZ-elnökön kívül mindenki aláírta a listát. Ide is ellátogatott a rendőrség, és sorra vette a zömében gazdálkodó, egyszerű embereket. Egy istentisztelet után terjedt el a hír, hogy a faluban házalnak a rendőrök, és mindenkit kihallgatnak. Sokan megijedtek: van, aki azt mondta, hogy gyakran berendelik őket bethleni rendőrségre. Éder Károly – az aláírásügyben a faluba látogató állatorvos ismerőseként – elkísérte Kerekes Zoltánt az emberekhez. Elmondta, Kerekes mindenkinek elmagyarázta részletesen, milyen listáról van szó, aki akarta, odaadta személyazonosságiját, az aláírásgyűjtő pedig ennek alapján töltötte ki az aláíró adatait a listán. Egy idősebb házaspár kivételével valamennyi aláíró elismerte, hogy az ő kézjegye szerepel a listán.
Csak Lakatos Erzsébet nyilatkozta a rendőröknek, hogy már nem emlékszik, aláírta-e, vagy sem. Erzsébet asszony érdeklődésemre azzal mentegetőzött, ő már nem emlékszik, hogy mi volt másfél évvel ezelőtt. A rendőr úgy jegyezte fel, hogy sem ő, sem pedig férje nem írta alá a listát, holott az íven valamennyi személyes adatuk szerepel az aláírásukkal együtt. A férje agyvérzésen esett át, ő meg nem emlékezett a részletekre. Kerekes Zoltán és Éder Károly viszont egyaránt jól emlékeztek, hogy a házaspár is aláírta azt. Kerekes szerint kizárt, hogy olyan ember került volna a listára, aki nem írt alá, az adatokat az illető a lakosok személyi igazolványa alapján vezette fel. Ha valaki nem akarta aláírni, oda sem adta a személyi igazolványát az aláírásgyűjtőnek.
Ifj. Kerekes Zoltán, a Néppárt megyei elnöke szerint egyértelműen megfélemlítésről van szó. Azzal, hogy otthonaikban és munkahelyükön zaklatják az illetékesek a Néppárt szimpatizánsait, eltántoríthatják őket attól, hogy elmenjenek szavazni.
Az EMNP vezetőit nem tájékoztatták
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor elfogadhatatlannak tartja a rendőrség megfélemlítő akcióját, és tiltakoznak ellene. Az elnök furcsállja, hogy a több megyében elindított eljárásokról sem a rendőrség, sem pedig az ügyészség nem tájékoztatta a Néppárt vezetőit. Toró szerint azzal is összefüggésbe hozható a mostani sietség, hogy július 1-től változik a büntető törvénykönyv. Az új rendelkezések arra kötelezik a nyomozó szerveket, hogy minden hasonló esetben az érintettek tudomására hozzák, milyen vádak alapján nyomoznak. Valószinüleg ezt akarják most elkerülni a hatóságok, hiszen senkit nem tájékoztatnak az eljárásról. A Néppárt vezetősége azzal szembesül, hogy több megyében is zaklatják szimpatizánsaikat. Toró ügyvédi segítséget ígért a jogtalanul meghurcolt aláírásgyűjtők megsegítésére.
Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése során amúgy előreláthatónak nevezte, hogy a különböző fellebbezések és feljelentések nem érnek véget a helyben hagyó bírósági döntéssel. A több hónapig elhúzódó bírósági pártbejegyzés idején a román hatalom elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok pénzügyi ellenőrzésére összpontosított. Az ellenőrzéseket akkor nem követte elmarasztalás vagy büntetés, az ellenőrzők mindent rendben találtak, erről jegyzőkönyvek is készültek.
Demokrácia Központok: csatolt áru
Miután pénzügyi szempontból nem találtak támadható felületet, a Demokrácia Központok működésének ellenőrzését átvette az ügyészség. A marosvásárhelyi Demokrácia Központ ellen bűnügyi feljelentés érkezett: Bunta Levente ügyészséghez eljuttatott feljelentése azzal vádolta a központ munkatársait, hogy a magyar állampolgárság igénylésére benyújtott dossziéját csak úgy voltak hajlandók kezelni, ha aláírja a Néppárt támogatólistáját. Az ügyészségi eljárás során Kali István, a Demokrácia Központ vezetője egyértelművé tette: nyilvántartásukban nem szerepel Bunta Levente nevére összeállított állampolgársági dosszié, sőt, az Erdélyi Magyar Néppárt listáit sem írta alá ilyen nevű ember, soha nem találkoztak Bunta Leventével. Kali lapunknak elmondta, hogy a temesvári ügyészségtől kapott értesítést arról, hogy bűntény hiányában a nyomozást leállítják.
„Gyanús” aláírások Hunyad megyében
A párt aláíráslistáinak ellenőrzése már a pártbejegyzés során elkezdődött Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd óvása, illetve feljelentése nyomán. Elsőként a Kárpátokon túli listákba nézett bele a rendőrség. A Vâlcea megyei, 792 aláírást tartalmazó lista ügyében értesüléseink szerint Zatykó Gyula partiumi és Pap Előd székelyföldi régióelnököket vádolták meg, a rendőrség azonban még egyiküket sem hallgatta ki, a tavaly elkezdett nyomozásnak nincsenek újabb fejleményei. Sándor József, a Néppárt szilágysági elnöke lapunknak elmondta, kiemelten vigyáztak a Kárpátokon túli megyékben gyűjtött aláírások hitelességére, hiszen várható volt, hogy ezek a térségek szolgáltatják majd az első támadási felületet. Sándor József a Suceava megyei aláírásgyűjtést ellenőrizte, és mivel úgy vélte, hogy az összegyűjtött aláírások között hibás is lehet, a teljes listáról lemondtak.
Adrian Drăghici – illetve a mögötte álló ismeretlen személyek – az erdélyi szervezetek közül elsőként a Hunyad megyeit jelentette fel még júniusban. A rendőrség decemberig pihentette a feljelentést, majd kihallgatásra rendelte be a megyében összegyűjtött 813 aláírás hét intézőjét és hitelesítőjét. Szász Péter, a Néppárt Kolozs megyei szervezetének alelnöke lapunknak elmondta: a dévai kihallgatáson a rendőrök nem tudtak vádat emelni ellenük, ugyanakkor tájékoztatták őket arról is, hogy eljárás indult a listák átvilágítására. Szász szerint a kihallgatáson jelen lévők ezt nehezményezték, és a rendőrök tudomására hozták, hogy alaptalan gyanúsítgatások mentén indítanak eljárást ellenük. A rendőrségről kilépő néppártiak az esetről az intézmény bejáratához összehívott, rögtönzött sajtótájékoztató keretében számoltak be. Szász elmondta: az azóta eltelt több mint hat hónap alatt nem kereste őket a rendőrség, azonban a Néppárt helyi tisztségviselői folyamatosan arról tájékoztatnak, hogy a rendőrség személyesen keresi fel a listát aláíró személyeket, hogy rákérdezzen: tudják-e, mit írtak alá, és valóban ők írták-e alá a listákat? Szász szerint nem véletlen, hogy a rendőrség a szórványmegyék magyarságát próbálja megfélemlíteni és megalázni, ugyanis arra alapoznak, hogy szórványban kiszolgáltatottabb a magyarság, mint a tömbvidékeken.
Az erdélyi Napló által megkérdezett jogi szakértő lapunknak elmondta: mivel a nyomozók nem fogalmaznak meg vádat, az emberek elutasíthatják a rendőrökkel való együttműködést. A rendőrök legtöbbször mézes-mázas szavakkal keresik fel az embereket, azzal pedig, hogy egy közel másfél évvel ezelőtti aláírás hitelessége felől érdeklődnek, megijesztik, zavarba hozzák őket. Ez is a céljuk, hiszen így sokkal könnyebb olyan embereket találniuk, akik azt nyilatkozzák, hogy nem emlékszenek, mihez adták aláírásukat. A nyilatkozatokat később felhasználhatják bűnügyi eljárás keretében az aláírási listákat hitelesítők ellen. Ha sikerül rábizonyítani valakire, hogy aláírást hamisított, két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. A jogász szerint azonban az eljárás későbbi fázisaiban a rendőrök kénytelenek elfogadni a védőügyvéd jelenlétét, aki sokat segíthet védence ártatlanságának bizonyításában.
Rabló kiált pandúrt?
A Beszterce-Naszód megyei rendőrség szóvivője, Gorgan Antonela lapunknak elmondta: a megyében folyó nyomozás az Erdélyi Magyar Néppárt támogatólistáinak ügyében egy tavaly július elsejei feljelentés alapján indult. A szóvivő szerint egy bukaresti ügyvédi iroda által tett feljelentés szerint a megyében gyűjtött aláírások között vannak hamisak is, ezért indította el rendőrség a nyomozást. Kérdésemre, hogy a feljelentés nyomán miért egy év múlva kezdtek el nyomozni, a szóvivő azt válaszolta, hogy az eljárást már sokkal hamarabb elkezdték, a több száz aláírás ellenőrzése azonban lassan halad. Elmondta: a teljes lista ellenőrzése után a megyei ügyészség dönt arról, hogy történt-e bűncselekmény, vagy sem.
Noha a feljelentő kilétéről a szóvivő nem nyilatkozott, vélhetően ugyanaz az Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd áll az ügy mögött, aki már a kezdetektől akadályozta a Néppárt bejegyzését, az aláíráslistákkal kapcsolatban pedig több más feljelentést is tett. A Krónika egyik korábbi cikke szerint Adrian Drăghici jó kapcsolatot ápol több bukaresti RMDSZ-tisztségviselővel: az ő felhatalmazásával Budai Richárd, a szövetség bukaresti szervezetének elnöke és Novák Levente, Kelemen Hunor volt kulturális miniszter tanácsosa hozzájuthatott az EMNP valamennyi támogatólistájához.
A bukaresti román sajtó szerint Adrian Drădhici, a „Termoelectrica-dosszié” vádlottja jelenleg szabadlábon védekezik egy 23 millió eurós korrupciós ügyben: a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) adatai szerint a jogász mintegy 3,8 millió eurós összeghez jutott jogtalanul.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Beszterce-Naszód megyében minden aláírót megkeres a rendőrség
Néhány hete újra több erdélyi megyében is ellenőrzik az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési listáinak hitelességét. Az EMNP tavalyi bejegyzési folyamatával párhuzamosan már ügyészségi eljárás indult a bejegyzéshez szükséges aláírások hitelességének vizsgálatára: előbb Vâlcea megyében nyomoztak, majd tavaly decemberben Hunyad megyében lendült munkába a rendőrség.
, valamint a környékbeli szórványmagyar falvakban zajlanak legnagyobb hévvel a Hunyad, Szeben és Beszterce-Naszód megyei, választás előtt kivizsgálások. Az utóbbi megyében nyilvántartásba vett 714 aláírót felkeresik a rendőrök, győződhettünk meg, amikor Kerekes Zoltán nyugalmazott állatorvos, a Néppárt bejegyzését támogató aláírások Beszterce-Naszód megyei listáinak koordinátora kíséretében bekopogtunk néhány bethleni és magyarberétei családhoz, ahol a napokban fordult meg a rendőrség. Kiderült: minden listán szereplő személyt megkeresnek. Ha valakit nem találnak otthon, a rendőr visszatér – akár többször is –, amíg személyesen találkozik az illetővel.
A rendőrség kiemelt érdeklődését Kerekes annak tulajdonítja, hogy elsőként Beszterce-Naszód megyében végeztek az aláírásgyűjtéssel, ami minden bizonnyal nem csak az RMDSZ-nek, hanem a román államhatalomnak is szemet szúrt. Úgy véli, az aláírók választások előtti zaklatása összefüggésben van a kormányváltással is, hiszen az új román miniszterelnök, Victor Ponta egyértelművé tette: a Néppártot szélsőséges, nemkívánatos pártnak tekinti.
Karhatalmi nyomozás
Zoltán Emese Ildikó nyugalmazott bethleni magyartanárnő nem ijedt meg, ha bekopogott hozzá a rendőr azzal a kérdéssel, hogy ő írta-e alá másfél évvel ezelőtt az inkriminált listát. Elmondja: a nála is házaló fiatal rendőr további negyven aláíróhoz volt hivatalos. Ez azt jelenti, hogy a megyei rendőrség legalább 18 beosztottja napokon át vadászott gyanútlan emberekre, hátha akad olyan, aki azt mondja, nem írta alá a listát. Kerekes szerint ilyenről nemigen tudnak, viszont mindenki felháborítónak tartja a rendőrség módszerét.
Kertész László nyugdíjas azt mondta, idős, beteg emberként bizony megijedt, amikor rányitott a rendőr, és olyan esemény felől érdeklődött, amire ő maga is nehezen emlékezett már. Kertész hosszas gondolkodás után aztán rájött, hogy mit is írhatott alá tavaly tavasszal. A férfi elcsukló hangon mondja: mindig becsületes ember volt, ezért is tartja elképesztőnek az ilyesfajta nyomozást. Veres Sándor nyugalmazott értelmiségiként átlát a szitán. Több magyar lap olvasójaként jól tájékozott a közéletben, sok időt tehát nem kellett eltöltenie vele a rendőrnek. A módszert ő is felháborítónak tartja.
A Bethlentől 14 kilométerre fekvő Magyarberétén az RMDSZ-elnökön kívül mindenki aláírta a listát. Ide is ellátogatott a rendőrség, és sorra vette a zömében gazdálkodó, egyszerű embereket. Egy istentisztelet után terjedt el a hír, hogy a faluban házalnak a rendőrök, és mindenkit kihallgatnak. Sokan megijedtek: van, aki azt mondta, hogy gyakran berendelik őket bethleni rendőrségre. Éder Károly – az aláírásügyben a faluba látogató állatorvos ismerőseként – elkísérte Kerekes Zoltánt az emberekhez. Elmondta, Kerekes mindenkinek elmagyarázta részletesen, milyen listáról van szó, aki akarta, odaadta személyazonosságiját, az aláírásgyűjtő pedig ennek alapján töltötte ki az aláíró adatait a listán. Egy idősebb házaspár kivételével valamennyi aláíró elismerte, hogy az ő kézjegye szerepel a listán.
Csak Lakatos Erzsébet nyilatkozta a rendőröknek, hogy már nem emlékszik, aláírta-e, vagy sem. Erzsébet asszony érdeklődésemre azzal mentegetőzött, ő már nem emlékszik, hogy mi volt másfél évvel ezelőtt. A rendőr úgy jegyezte fel, hogy sem ő, sem pedig férje nem írta alá a listát, holott az íven valamennyi személyes adatuk szerepel az aláírásukkal együtt. A férje agyvérzésen esett át, ő meg nem emlékezett a részletekre. Kerekes Zoltán és Éder Károly viszont egyaránt jól emlékeztek, hogy a házaspár is aláírta azt. Kerekes szerint kizárt, hogy olyan ember került volna a listára, aki nem írt alá, az adatokat az illető a lakosok személyi igazolványa alapján vezette fel. Ha valaki nem akarta aláírni, oda sem adta a személyi igazolványát az aláírásgyűjtőnek.
Ifj. Kerekes Zoltán, a Néppárt megyei elnöke szerint egyértelműen megfélemlítésről van szó. Azzal, hogy otthonaikban és munkahelyükön zaklatják az illetékesek a Néppárt szimpatizánsait, eltántoríthatják őket attól, hogy elmenjenek szavazni.
Az EMNP vezetőit nem tájékoztatták
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor elfogadhatatlannak tartja a rendőrség megfélemlítő akcióját, és tiltakoznak ellene. Az elnök furcsállja, hogy a több megyében elindított eljárásokról sem a rendőrség, sem pedig az ügyészség nem tájékoztatta a Néppárt vezetőit. Toró szerint azzal is összefüggésbe hozható a mostani sietség, hogy július 1-től változik a büntető törvénykönyv. Az új rendelkezések arra kötelezik a nyomozó szerveket, hogy minden hasonló esetben az érintettek tudomására hozzák, milyen vádak alapján nyomoznak. Valószinüleg ezt akarják most elkerülni a hatóságok, hiszen senkit nem tájékoztatnak az eljárásról. A Néppárt vezetősége azzal szembesül, hogy több megyében is zaklatják szimpatizánsaikat. Toró ügyvédi segítséget ígért a jogtalanul meghurcolt aláírásgyűjtők megsegítésére.
Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése során amúgy előreláthatónak nevezte, hogy a különböző fellebbezések és feljelentések nem érnek véget a helyben hagyó bírósági döntéssel. A több hónapig elhúzódó bírósági pártbejegyzés idején a román hatalom elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok pénzügyi ellenőrzésére összpontosított. Az ellenőrzéseket akkor nem követte elmarasztalás vagy büntetés, az ellenőrzők mindent rendben találtak, erről jegyzőkönyvek is készültek.
Demokrácia Központok: csatolt áru
Miután pénzügyi szempontból nem találtak támadható felületet, a Demokrácia Központok működésének ellenőrzését átvette az ügyészség. A marosvásárhelyi Demokrácia Központ ellen bűnügyi feljelentés érkezett: Bunta Levente ügyészséghez eljuttatott feljelentése azzal vádolta a központ munkatársait, hogy a magyar állampolgárság igénylésére benyújtott dossziéját csak úgy voltak hajlandók kezelni, ha aláírja a Néppárt támogatólistáját. Az ügyészségi eljárás során Kali István, a Demokrácia Központ vezetője egyértelművé tette: nyilvántartásukban nem szerepel Bunta Levente nevére összeállított állampolgársági dosszié, sőt, az Erdélyi Magyar Néppárt listáit sem írta alá ilyen nevű ember, soha nem találkoztak Bunta Leventével. Kali lapunknak elmondta, hogy a temesvári ügyészségtől kapott értesítést arról, hogy bűntény hiányában a nyomozást leállítják.
„Gyanús” aláírások Hunyad megyében
A párt aláíráslistáinak ellenőrzése már a pártbejegyzés során elkezdődött Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd óvása, illetve feljelentése nyomán. Elsőként a Kárpátokon túli listákba nézett bele a rendőrség. A Vâlcea megyei, 792 aláírást tartalmazó lista ügyében értesüléseink szerint Zatykó Gyula partiumi és Pap Előd székelyföldi régióelnököket vádolták meg, a rendőrség azonban még egyiküket sem hallgatta ki, a tavaly elkezdett nyomozásnak nincsenek újabb fejleményei. Sándor József, a Néppárt szilágysági elnöke lapunknak elmondta, kiemelten vigyáztak a Kárpátokon túli megyékben gyűjtött aláírások hitelességére, hiszen várható volt, hogy ezek a térségek szolgáltatják majd az első támadási felületet. Sándor József a Suceava megyei aláírásgyűjtést ellenőrizte, és mivel úgy vélte, hogy az összegyűjtött aláírások között hibás is lehet, a teljes listáról lemondtak.
Adrian Drăghici – illetve a mögötte álló ismeretlen személyek – az erdélyi szervezetek közül elsőként a Hunyad megyeit jelentette fel még júniusban. A rendőrség decemberig pihentette a feljelentést, majd kihallgatásra rendelte be a megyében összegyűjtött 813 aláírás hét intézőjét és hitelesítőjét. Szász Péter, a Néppárt Kolozs megyei szervezetének alelnöke lapunknak elmondta: a dévai kihallgatáson a rendőrök nem tudtak vádat emelni ellenük, ugyanakkor tájékoztatták őket arról is, hogy eljárás indult a listák átvilágítására. Szász szerint a kihallgatáson jelen lévők ezt nehezményezték, és a rendőrök tudomására hozták, hogy alaptalan gyanúsítgatások mentén indítanak eljárást ellenük. A rendőrségről kilépő néppártiak az esetről az intézmény bejáratához összehívott, rögtönzött sajtótájékoztató keretében számoltak be. Szász elmondta: az azóta eltelt több mint hat hónap alatt nem kereste őket a rendőrség, azonban a Néppárt helyi tisztségviselői folyamatosan arról tájékoztatnak, hogy a rendőrség személyesen keresi fel a listát aláíró személyeket, hogy rákérdezzen: tudják-e, mit írtak alá, és valóban ők írták-e alá a listákat? Szász szerint nem véletlen, hogy a rendőrség a szórványmegyék magyarságát próbálja megfélemlíteni és megalázni, ugyanis arra alapoznak, hogy szórványban kiszolgáltatottabb a magyarság, mint a tömbvidékeken.
Az erdélyi Napló által megkérdezett jogi szakértő lapunknak elmondta: mivel a nyomozók nem fogalmaznak meg vádat, az emberek elutasíthatják a rendőrökkel való együttműködést. A rendőrök legtöbbször mézes-mázas szavakkal keresik fel az embereket, azzal pedig, hogy egy közel másfél évvel ezelőtti aláírás hitelessége felől érdeklődnek, megijesztik, zavarba hozzák őket. Ez is a céljuk, hiszen így sokkal könnyebb olyan embereket találniuk, akik azt nyilatkozzák, hogy nem emlékszenek, mihez adták aláírásukat. A nyilatkozatokat később felhasználhatják bűnügyi eljárás keretében az aláírási listákat hitelesítők ellen. Ha sikerül rábizonyítani valakire, hogy aláírást hamisított, két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. A jogász szerint azonban az eljárás későbbi fázisaiban a rendőrök kénytelenek elfogadni a védőügyvéd jelenlétét, aki sokat segíthet védence ártatlanságának bizonyításában.
Rabló kiált pandúrt?
A Beszterce-Naszód megyei rendőrség szóvivője, Gorgan Antonela lapunknak elmondta: a megyében folyó nyomozás az Erdélyi Magyar Néppárt támogatólistáinak ügyében egy tavaly július elsejei feljelentés alapján indult. A szóvivő szerint egy bukaresti ügyvédi iroda által tett feljelentés szerint a megyében gyűjtött aláírások között vannak hamisak is, ezért indította el rendőrség a nyomozást. Kérdésemre, hogy a feljelentés nyomán miért egy év múlva kezdtek el nyomozni, a szóvivő azt válaszolta, hogy az eljárást már sokkal hamarabb elkezdték, a több száz aláírás ellenőrzése azonban lassan halad. Elmondta: a teljes lista ellenőrzése után a megyei ügyészség dönt arról, hogy történt-e bűncselekmény, vagy sem.
Noha a feljelentő kilétéről a szóvivő nem nyilatkozott, vélhetően ugyanaz az Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd áll az ügy mögött, aki már a kezdetektől akadályozta a Néppárt bejegyzését, az aláíráslistákkal kapcsolatban pedig több más feljelentést is tett. A Krónika egyik korábbi cikke szerint Adrian Drăghici jó kapcsolatot ápol több bukaresti RMDSZ-tisztségviselővel: az ő felhatalmazásával Budai Richárd, a szövetség bukaresti szervezetének elnöke és Novák Levente, Kelemen Hunor volt kulturális miniszter tanácsosa hozzájuthatott az EMNP valamennyi támogatólistájához.
A bukaresti román sajtó szerint Adrian Drădhici, a „Termoelectrica-dosszié” vádlottja jelenleg szabadlábon védekezik egy 23 millió eurós korrupciós ügyben: a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) adatai szerint a jogász mintegy 3,8 millió eurós összeghez jutott jogtalanul.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. június 7.
N Y I L A T K O Z A T
Az új román kormány, illetve a választási kampányban a magyar kártyát ismét előszedő román versenypártok a XXI. századi Európa alapértékeit semmibe véve korlátoznák az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, amikor is a szomszédos Magyarország közméltóságait vegzálják obsukurus nyilatkozatokkal.
Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az RMDSZ is csatlakozott ehhez a soviniszta-nacionalista „kórushoz”, sőt, egynémely vezető politikusa még túl is licitálja a többségi nemzet hangadóit.
Mintha ismét a kommunista diktatúra időszaka térne vissza. A bukott romániai magyar kormánypárt a ceausista „be nem avatkozás” doktrínájára emlékeztető módon hazaküldené az anyaországi politikusokat, miközben – magyarországi szocialista „elvtársai” gyakorlatát átvéve – az uniós „tanítóbácsihoz” rohangál feljelentgetni, panaszkodni, hogy kintről, hatalmi szóval oldják meg kétes panaszait.
A kettős mérce elfogadhatatlan számunkra. Az RMDSZ-es politikusokat arra a 2008-as nagyváradi botrányra emlékeztetjük, amikor Nyakó István és Ujhelyi István MSZP-s politikusok a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) nyári akadémiáján valóságos gyűlöletkampányra oktatta az arra fogékony tulipános trónkövetelőket. Ujhelyi István akkor elmondta, hogy gyakran sietnek segítségére az RMDSZ-nek, igaz, az erdélyi vendéglátóik arra kérik őket, hogy ezt ne mondják el sehol. Mondjuk, mi sem dicsekednénk ezzel, főleg nem 2004. december 5-e után…
Hadd szögezzük le, hogy: nincs több „magyar ügy”. Egyetlen, közös magyar ügy létezik. Minden, ami velünk történik, az érinti az anyaországiakat, és mindaz, ami Magyarországon és Kárpát-medence szerte történik szétszabdalt közösségünkkel, az a mi ügyünk is egyben. Ezt üzeni a Nemzeti Összetartozás Napja, ez képezi az alapját „Trianon gyógyításának”.
Ezzel ellentétes szellemben az a Kelemen Hunor pártelnök törli bele a lábát magyarországi vendégeinkbe, akinek a vezetése alatt – miután tizenöt éves kormányzás „eredményeképpen” csődbe vitték az országot – az RMDSZ belebukott a kormányzásba. Az a Frunda György kiabálja tele a sajtót habzó szájjal, aki – amúgy – a magyar állampolgárság visszaszerzését is ellenzi. Személyes motivációit tekintve ezt részéről talán el is fogadhatjuk, hiszen Románia és Magyarország között érvényes kiadatási szerződés van érvényben… A sort tovább folytatva, az a Borbély László licitálja túl román üzlettársait, aki környezetvédelmi miniszterként ciánnal mérgezte volna az erdélyieket, és akivel szemben az Országos Korrupcióellenes Főügyészség (DNA) vizsgálódik.
Az új román hatalom nem az erdélyi magyarok barátja. Emlékszünk még a kormányváltás időszakában tett hangzatos fogadkozásokra, melyek rendjén az RMDSZ-es honatyák bőszen esküdöztek, hogy utcai megmozdulásokat szerveznek, ha a román balliberálisok bántani merészelik a magyar köztisztviselőket. Azóta leváltották a magyar prefektusokat, most a főtanfelügyelők körében kezdett tisztogatásba a regnáló kormánykoalíció – de ugyanbizony hány tüntetést szervezett az RMDSZ? Egyet sem!
A saját embereiket is magukra hagyták. Hasonlóképpen, mint az erdélyi magyarságot, mikor is a csontig hatoló megszorításokat megszavazták. Érdekes, hogy a népnyúzó intézkedések meghozatalakor a válságra hivatkoztak, vagyonnyilatkozataik alapján viszont az állapítható meg, hogy valamilyen módon a képviselőket és szenátorokat a válság nem érintette – ők csak gazdagodtak. Talán ezért ülnek most olyan csendben, mert féltik a vagyonukat.
Újabb, árulásra hajló magatartásuknak vajon mi lesz az ára? Merthogy mi fogjuk megfizetni, arra tanunk az elmúlt tizenöt év.
Sepsiszentgyörgy, 2012. június 7.
Tőkés László
EP-képviselő
az EMNT elnöke. Krónika (Kolozsvár)
Az új román kormány, illetve a választási kampányban a magyar kártyát ismét előszedő román versenypártok a XXI. századi Európa alapértékeit semmibe véve korlátoznák az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, amikor is a szomszédos Magyarország közméltóságait vegzálják obsukurus nyilatkozatokkal.
Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az RMDSZ is csatlakozott ehhez a soviniszta-nacionalista „kórushoz”, sőt, egynémely vezető politikusa még túl is licitálja a többségi nemzet hangadóit.
Mintha ismét a kommunista diktatúra időszaka térne vissza. A bukott romániai magyar kormánypárt a ceausista „be nem avatkozás” doktrínájára emlékeztető módon hazaküldené az anyaországi politikusokat, miközben – magyarországi szocialista „elvtársai” gyakorlatát átvéve – az uniós „tanítóbácsihoz” rohangál feljelentgetni, panaszkodni, hogy kintről, hatalmi szóval oldják meg kétes panaszait.
A kettős mérce elfogadhatatlan számunkra. Az RMDSZ-es politikusokat arra a 2008-as nagyváradi botrányra emlékeztetjük, amikor Nyakó István és Ujhelyi István MSZP-s politikusok a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) nyári akadémiáján valóságos gyűlöletkampányra oktatta az arra fogékony tulipános trónkövetelőket. Ujhelyi István akkor elmondta, hogy gyakran sietnek segítségére az RMDSZ-nek, igaz, az erdélyi vendéglátóik arra kérik őket, hogy ezt ne mondják el sehol. Mondjuk, mi sem dicsekednénk ezzel, főleg nem 2004. december 5-e után…
Hadd szögezzük le, hogy: nincs több „magyar ügy”. Egyetlen, közös magyar ügy létezik. Minden, ami velünk történik, az érinti az anyaországiakat, és mindaz, ami Magyarországon és Kárpát-medence szerte történik szétszabdalt közösségünkkel, az a mi ügyünk is egyben. Ezt üzeni a Nemzeti Összetartozás Napja, ez képezi az alapját „Trianon gyógyításának”.
Ezzel ellentétes szellemben az a Kelemen Hunor pártelnök törli bele a lábát magyarországi vendégeinkbe, akinek a vezetése alatt – miután tizenöt éves kormányzás „eredményeképpen” csődbe vitték az országot – az RMDSZ belebukott a kormányzásba. Az a Frunda György kiabálja tele a sajtót habzó szájjal, aki – amúgy – a magyar állampolgárság visszaszerzését is ellenzi. Személyes motivációit tekintve ezt részéről talán el is fogadhatjuk, hiszen Románia és Magyarország között érvényes kiadatási szerződés van érvényben… A sort tovább folytatva, az a Borbély László licitálja túl román üzlettársait, aki környezetvédelmi miniszterként ciánnal mérgezte volna az erdélyieket, és akivel szemben az Országos Korrupcióellenes Főügyészség (DNA) vizsgálódik.
Az új román hatalom nem az erdélyi magyarok barátja. Emlékszünk még a kormányváltás időszakában tett hangzatos fogadkozásokra, melyek rendjén az RMDSZ-es honatyák bőszen esküdöztek, hogy utcai megmozdulásokat szerveznek, ha a román balliberálisok bántani merészelik a magyar köztisztviselőket. Azóta leváltották a magyar prefektusokat, most a főtanfelügyelők körében kezdett tisztogatásba a regnáló kormánykoalíció – de ugyanbizony hány tüntetést szervezett az RMDSZ? Egyet sem!
A saját embereiket is magukra hagyták. Hasonlóképpen, mint az erdélyi magyarságot, mikor is a csontig hatoló megszorításokat megszavazták. Érdekes, hogy a népnyúzó intézkedések meghozatalakor a válságra hivatkoztak, vagyonnyilatkozataik alapján viszont az állapítható meg, hogy valamilyen módon a képviselőket és szenátorokat a válság nem érintette – ők csak gazdagodtak. Talán ezért ülnek most olyan csendben, mert féltik a vagyonukat.
Újabb, árulásra hajló magatartásuknak vajon mi lesz az ára? Merthogy mi fogjuk megfizetni, arra tanunk az elmúlt tizenöt év.
Sepsiszentgyörgy, 2012. június 7.
Tőkés László
EP-képviselő
az EMNT elnöke. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 19.
Vesszőfutás az adatokért
A magyar történelmi egyházak fölött fenyegető felhők vannak. Érdemi restitúciós törvény kellene, s nemcsak kellene, érvényesítése, új formába öntése is igényeltetik. Az igény azonban meghatározatlan, félszekkel és legyintésekkel körülvett. Már lényegében mindenki lemondott a magyar (és feledni nem érdemes: egyúttal a kisebbségi, vagyis európai normák és alkotmányos jogok által védett!!) egyenlő érdekérvényesítési, méltósághoz való joggyakorlati, felekezeti szabadságot biztosító elveket követő magatartások segítéséről, netán megszervezéséről.
Restitúciós felhőzóna
A magyar történelmi egyházak fölött fenyegető felhők vannak. Érdemi restitúciós törvény kellene, s nemcsak kellene, érvényesítése, új formába öntése is igényeltetik. Az igény azonban meghatározatlan, félszekkel és legyintésekkel körülvett. Már lényegében mindenki lemondott a magyar (és feledni nem érdemes: egyúttal a kisebbségi, vagyis európai normák és alkotmányos jogok által védett!!) egyenlő érdekérvényesítési, méltósághoz való joggyakorlati, felekezeti szabadságot biztosító elveket követő magatartások segítéséről, netán megszervezéséről.
Az alábbi témajavaslat egy évvel ezelőtt született, de bábái, névadója, pártfogója, respektálója mindmáig nem akadt. Igaz, csupán egy év …semmi az, ha európai időben mérjük, s még kevesebb, ha a kereszténység évezredes históriáját tekintjük. Eközben ugyan megszületett a magyarországi alaptörvény, melyben kőbe vésték a Szent István-i örökséget, de a határon túliság immár Európán túliságot is eredményezett, így ennek eszmei határokon átívelő érvénye halotthalvány maradt.
Mint ismeretes, a húszas-harmincas években csendőrségi segédlettel írattatott, bírói csalafintasággal megítélt történelmi vagyonfosztás áldozatául odalökött piarista, minorita, premontrei, rendi tulajdon, erdélyi státus, illetve szilágysomlyói és máramarosszigeti református gimnáziumok ügye oly dicstelen véget ért. Mert ha érdemi végét nem látta is senki, a „határon túliakat” megsegítő áldó kezek nem érnek el a román „igazság”szolgáltatás mai magasságáiig. Onisifor Ghibu kolozsvári pedagógus román nacionalista eszmekészlete kiváló alapanyag volt és máig az is maradt az egyházi vagyonvisszaszolgáltatás terén – reá hivatkozva ültetnek a korrupció-ellenes ügyészség (DNA) várószobájában órákig, legyen időm meggondolni, valóban akarom-e büntetőügyi feljelentésemet kézbesíteni a korrupt bírák ellen. Mert hát nem úgy megy az, leadsz egy okiratot, s halad a maga útján az érdemi eljárás felé…, hanem a panaszlevélen meg is ágyazhatsz akár, az irodába cövekelt kerti pad s a vidéki állomás várótermére hajazó környezet inkább megfontolásra késztetne… Szemben a két méretes egyenplakáttal, melyek az igazságügyi reform 2005–2007-es kampányából maradtak itt a magvas szlogennel: Ne adj csúszópénzt! Justitia bekötött szemmel, kezében patikamérleggel és az igazság gyíklesőjével áll a Dâmboviţa ívelt hídján, mi több, Ő maga a középső tartópillér, ezzel is igazolva, hogy a demokratikus államiság moccanthatatlan tartópillére az igazságszolgáltatás. Akik még hiszik a Grimm-mesék andalítóságát, s nem merengenek el azon, miért és ki kötötte be az úrhölgy szemét, ne kelljen látnia a csúszópénzek átutalásait, talán el sem gondolkodnak azon, miért kell(ett?) a bírák függetlenségét kiemelten is hangoztatni, sőt néhány vétkest még le is buktatni… A legfelsőbb szinteken egy méltó lélek felkenése ugyanis 100 ezer eurónál kezdődik, ezt már csak úgy kápéban átadni nem elegáns.
A kérdés tehát az, telik-e a visszaszolgáltatásra azoknak, akik vissza (!) akarnak kapni?! A román politikai elitben (s talán a romániai felsőmagyar elitet sem elkülönítve) ugyanakkor aligha gondolta végig bárki is, hogy a csalafinta bürokrácián bárki is átverekedheti magát, ha jogai érvényesítésébe fogna. A bizottsági, közintézményi, miniszteriális szinteken nap mint nap sértik vérig az állampolgárok közérdekű adatmegismeréshez való jogát, módod sincs bizonyítani, mikor és mit vettek el jogtalanul, mert nem hozzáférhetőek a rekvirálási, államosítási rendeletek, törvények, szabályozási és végrehajtási utasítások. Keresd csak a 2001. évi 544-es törvény alapján, amit tudhatnál a közérdekű adatok nyilvánosságáról…, próbáld meg a 2002. évi 182-es törvényt átlátni, mely az adatminősítések feltételeit tartalmazza (titkos, bizalmas vagy korlátozott elérhetőségű változatokkal, tartalmi garanciákkal)…, s ezzel úgy korlátozzák bármely megismerési és érdekérvényesítési jogodat, ahogy csak eszükbe jut. Hogy a szabályzat nem átlátható, az alapjog-korlátozással szembeni alkotmányos követelményeknek nem felel meg, azt csak kevesen fedezik föl, ennek hátterében a bizalmas minősítőrendszer így ellenőrizhetetlen, beláthatatlan. S aki éppen odabentről fogalmazza meg mindezt, lásd Gabriel Catalan esetét a Belügyminisztériumnál, az „államtitoknak” minősülő létszámleépítési adatközléssel érdemli ki az elbocsátást… Pedig talán fölértékelték a „bűnét”: a 2002. évi 182-es törvény 17. bekezdése szerint többek közt „az adatok államtitoknak minősülnek, ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozza”. Az átláthatóság kedvéért: az információ-szabadság viszont „az alkotmányos korlátok megítélésével összefüggésben – legalább annyi alkotmányos védelmet élvez, mint az »anyajog«, a véleménynyilvánítás szabadságjoga”. Akkor hát találd ki, lehet-e véleményed, ha hivatalnok vagy, lehet-e információd, ha állampolgár vagy…?!
Mi sem egyszerűbb, mint Európára áttekinteni…, majd ott megvan a megoldás! Hiszen ugyanezt az elvet támasztja alá az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: EEJE) szövege is. Az egyezményt az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvvel együtt az 1994 évi 30. törvény hirdette ki. Az egyezmény 10. cikkének 1. pontja szerint „mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson”. A 2. pont a következő korlátozást engedi meg: „e kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából”.
Tekintélypártatlanság Méltó és decens mindez. A román Alkotmány 20. szakaszának (1.) bekezdése szerint „Az állampolgárok jogaira és szabadságaira vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a Románia által részes félként aláírt paktumokkal és más szerződésekkel összefüggésben értelmezik és alkalmazzák”. Ám az, mit is vélnek paktumokkal összefüggésben állónak, immár nem a mezítlábas polgári pereskedő, hanem a hatóság magánjoga. A hétköznapi tapasztalat azt mutatja, hogy csak nagyon korlátozott körben létezik az államigazgatási titkosítás feletti bírói kontroll. Habár az alapjog érvényesülése érdekében evidensen biztosítani kell a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőséget – ennek a formai kritériumok vizsgálatán túlmenően ki kell terjednie a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tartalmi vizsgálatára is –, de az indoklás alkalomszerűen titokzatossá tud lenni, amint opponálnál hozzáférésed nehezítése ügyében.
Észre sem veheted, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog szükséges és arányos korlátozása akkor garantálható, ha a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tényleges tartalmi felülvizsgálata is biztosított… Ezzel szemben a román bírósági gyakorlat az, hogy hiába van szoftveres alapú bírói kiszignálás, valahogy a „rázós ügyek” mindig azokhoz a bírákhoz vagy bírói tanácsokhoz kerülnek, amelyek képesek lehetnek hatékonyan védeni a szigorúan titkos, illetve titkos vagy bizalmas minősítésű adattal összefüggő „közérdekeiket”. Magyarán: nem tudsz, s nem is tudhatsz meg semmit, alkotmányosan és paktumosan felszerelkezve sem.
A titokfejtés közben a tájékozódáshoz való jogod mégsem szűnik meg tökéletesen… Keresgélsz, közlönyök, jogtárak, weboldalak… A Centrul Resurse Juridice honlapján www.crj.ro illusztrációs készlet hasonló esetekre, ahol minősítés feletti bírói kontroll hiányáról olvashatunk a központ maga által kezdeményezett próbaperei kapcsán. A 2011-es évi beszámolójuk szerint: a minősített adattal kapcsolatos próbapereiknél az esetek többségében a bíróságok nem a minősítés megszüntetését kezdeményezték és nem az adatok kiadását állapították meg. Holott egy „normális” demokráciában azt kellett volna megállapítaniuk, hogy jogellenesen nem adták ki az adatot…, azaz el kellett volna rendelniük azok kiadását. Kevéssé csodálnivaló ezután, hogy a Strasbourgi Emberjogi Bíróságot a restitúciós ügyekkel miért árasztották el, s miért állt módjukban moratóriumot kiadni a román hatóságok számára… – tegyük hozzá: mindmáig „EU-intelem” maradt csupán, érvénybe léptetés vagy kényszerítő erejű befolyás nélkül…
Coo-per-ráció Románia maradt az egyetlen, amely ezidáig nem volt képes európai jogi normáknak megfelelően, törvényes úton rendezni a volt egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. Míg a polgári demokratikus országokban Nyugat-Európában a teljes oktatási rendszernek meghatározó részét alkotják a felekezeti iskolák, addig korunk Romániájában még az 1990 után kialakított vagy revitalizált magyar egyházi iskolai intézmények is többnyire jogfosztottak, tulajdonukból konstans módon kiforgatottak, állami szintű szabályozás és egyházi érdekű kezdeményezések összhangjának hiánya miatt lényegében mindmáig működésképtelenek. Az állapotok változása és a román állam következetesen vonakodó, a restitúciót nyíltan megnehezítő vagy ellentétes egyházpolitikai együttműködési szándéka miatt annó a magyar történelmi egyházak vezetői közös indítványban kezdeményezték, hogy Románia állami hatóságai juttassák vissza birtokunkba mindazokat az ingó és ingatlan javakat, melyeket önkényesen elkoboztak tőlünk.
Ehhez elsődleges feladat az egyházi-felekezeti vagyonok leltárának elkészítése lehet, amihez nemcsak jogos információkhoz való hozzáférés szükséges, hanem szinte speciálisan szakavatott kutatójogászi felkészültség is, mellette történeti és jogi forrásbázis kialakítása, nemzetközi együttműködés megformálása és nemzetközi jogi normákat követő érdekérvényesítési lobbi megalapozása is, mely képes egyszerre kezelni a felmerülő ügyek tudományos háttéranyagát és elősegíteni a jogérvényesítés sikerét is. E programos cél szinte mellőzhetetlen eredménye lenne a restitúciós feladatok harmonizálása az uniós kötelező érvényű ajánlásokkal, a nemzetközi konvenciókra épülő levéltári és adatnyilvánossági jogelvekkel, mindezeken túl a magyar kulturális örökség kezelésének állami garanciákra épülő védelmével, fejlesztésével, bővítésével és digitalizálásával is. (...) E feladattudat föltehetően nem hiányzik a politikai akarat szintjén, de hatástalan marad mindaddig, amíg érdemi, pontos, célirányos és jogi garanciákkal is alátámasztott leltár nem készülhet az elveszett (vagy éppen most elveszni látszó) egyházi vagyonok teljes lajstromával.
Ma már nem vitatható: a magyar történelmi egyházak fölött vonuló és mindegyre vastagodó, fenyegető felhők semmi jót nem ígérnek. A politikai idő és időjárás más időzónában zajlik, mint a szimpla állampolgároké, ez talán igaz lehet. Arról dönteni azonban, hogy vagy most összefognak az érdekelt és küzdőképes felek a még menthetőt menteni, vagy pár száz évre előre lebetonozzák előttük a mozgáspályákat, köztük a levéltárak, adattárak, titkos gyűjtemények és minősített okiratok felmérhetetlen adatbázisait is.
Sokpárti egyeztetés, titokmentes alku, elszánt összefogás kéne most jellemezze a magyarságot, nem pedig a széttartás, motiválatlanság, önként vállalt vakság, belenyugvó tutyiság. Megannyi megkezdett ügyben ugyanis ma már kétségtelen, hogy peres ügyirati anyagok raktára, eredménytelenül lefolytatott eljárások sora, szakmai vétségekkel terhes vagy jogi perfekcióval nem ellátott kezdeményezések sorozata bizonyítja, milyen folyamatosan romló kondíciók veszik körül a magyar egyházi vagyonok visszaszerzésének folyamatát. A szaklevéltári ismeretek hiánya, vagy a politikai érdekérvényesítés eszközeinek párhuzamossága, megkísérelt egyedi restaurációs játszmák és alkuk elveszített esélyei jelzik azt, hogy az érdemi feltárás és az adatokhoz hozzáférés garantálása (esetenként a nyilvánosság vagy a szakjogászi érdeklődés számára sem elérhető források megközelítési nehézségeit legyőzve) nem nélkülözhető ebben a változó feltételrendszerű jogérvényesítési folyamatban. Az adatok, források, dokumentumok, peranyagok, ítéletek, peres vagy peren kívüli eljárási megoldások, a jogszabályok idői és érvényességi kondícióinak feltételei (nem kellő meglétük) nemcsak érvényteleníti az elszigetelt törekvéseket, de egymás ellen hangolja, a vetélytárs félnek is kiszolgáltatja az érdekelteket. Ennek egyetlen ellenszere lehetséges: prekoncepció-mentes helyzetfeltárás és jogszerűen érvényes érték-összeírás (vagyonleltár, hiányleltár, összehasonlító kimutatások, jogi és történeti dokumentáció) elkészítése, s kitartó együttműködés azok között, akik még nem adták fel örökre. Ugyanis nem azt, nem csak azt adják fel, ha cselekvésben bénultak maradnak, amihez joguk volna, ami jussuk lehetne. Hanem föladnák mindazt, ami nem egyedi örökségük, hanem köztulajdon, nem egyéni infójuk, hanem közérdekű adat, s nem zsebcselekkel folyó kis üzletecske, hanem vagyonbirodalmak elherdálásának folyamata. Ehhez pedig sem joguk, sem fölhatalmazásuk, sem erkölcsi méltóságuk nem adatott meg…
Jogi forrásháttér az egyházi tulajdonok elsajátítás-történetéhez
Fontos megjegyezni, hogy 1948–1989 között, a kommunista államigazgatási rendszer idején Romániában (a román törvények derogációjával foglalkozó parlamenti bizottság 1997. december 7-i jelentése alapján) hozzávetőleg 3077 államigazgatási törvény keletkezett, 131 törvényerejű döntés, 1954 államtanácsi rendelet (ebből 312 nem is jelent meg hivatalos közlönyben), 205 elnöki rendelet (ebből 143 nem jelent meg hivatalosan), így tehát az igazgatás vonatkozó törvényi háttere is roppant nehezen megragadható, peres úton még nehezebben érvényesíthető ezért anullálásuk is. Sajnálatos, hogy többek között csak a 175/1948-as rendeletet derogálták 1997-ben, amelyik törvényileg tiltotta az egyházi iskolák létét, de ami az egyházak tulajdonvesztésének valódi alapját szolgálta: az 176/1948-as felekezeti iskolák tulajdonára vonatkozó rendelet, az még mindezidáig érvényben van.
A jogtalanságról összegyűlt forrásanyag, a dokumentációk feltárása, feldolgozása, nyilvánosságra hozatala, jogi háttéranyag visszamenőleges megismerése, mai jogszabályok szellemében történő átértékelés, jogi szintű képviselet garanciáinak kidolgozása korszakos kötelezettség lenne tehát. Ma még javarészt hiányzik, pontatlan vagy nem teljesség-értékű, aminek birtokában vagyunk, s nem kevésbé kérdéses az érdekek védelmében megszólalók kiléte, vállalásuk mikéntje, hangjuk vagy érdekérvényesítő képességük sikere sem. Nem egészen lehetetlen, de fölöttébb időigényes egy vagy több ilyen restitúciós pert végigvinni, nemcsak a jogi procedurális folyamat időtlensége miatt, hanem a hatósági ellenállás miatt is: ha egy megkeresésre éppen az igazságügyi tárca (mind jogos iratgazda) nem ad méltó választ, ha kivonja magát a jogszabály-alkotási folyamat múltidejéből azzal, hogy mai kapacitása nem elegendő a múltbéli jogtalanságok felszámolására – akkor nem véletlen, hogy lepusztulnak közben az egyházi ingatlanok, eltűnnek vagy visszavonulnak emlékezetükkel még élő bizonyságot adni képes személyiségek, s az adott állapot mint „örökkétig” tartó és megváltoztathatatlan lesz elkönyvelhető. Vagy olyan „múlt időként”, amelyre a jelennek már nem lehet visszahatása.
Varga Andrea. Új Magyar Szó (Bukarest)
A magyar történelmi egyházak fölött fenyegető felhők vannak. Érdemi restitúciós törvény kellene, s nemcsak kellene, érvényesítése, új formába öntése is igényeltetik. Az igény azonban meghatározatlan, félszekkel és legyintésekkel körülvett. Már lényegében mindenki lemondott a magyar (és feledni nem érdemes: egyúttal a kisebbségi, vagyis európai normák és alkotmányos jogok által védett!!) egyenlő érdekérvényesítési, méltósághoz való joggyakorlati, felekezeti szabadságot biztosító elveket követő magatartások segítéséről, netán megszervezéséről.
Restitúciós felhőzóna
A magyar történelmi egyházak fölött fenyegető felhők vannak. Érdemi restitúciós törvény kellene, s nemcsak kellene, érvényesítése, új formába öntése is igényeltetik. Az igény azonban meghatározatlan, félszekkel és legyintésekkel körülvett. Már lényegében mindenki lemondott a magyar (és feledni nem érdemes: egyúttal a kisebbségi, vagyis európai normák és alkotmányos jogok által védett!!) egyenlő érdekérvényesítési, méltósághoz való joggyakorlati, felekezeti szabadságot biztosító elveket követő magatartások segítéséről, netán megszervezéséről.
Az alábbi témajavaslat egy évvel ezelőtt született, de bábái, névadója, pártfogója, respektálója mindmáig nem akadt. Igaz, csupán egy év …semmi az, ha európai időben mérjük, s még kevesebb, ha a kereszténység évezredes históriáját tekintjük. Eközben ugyan megszületett a magyarországi alaptörvény, melyben kőbe vésték a Szent István-i örökséget, de a határon túliság immár Európán túliságot is eredményezett, így ennek eszmei határokon átívelő érvénye halotthalvány maradt.
Mint ismeretes, a húszas-harmincas években csendőrségi segédlettel írattatott, bírói csalafintasággal megítélt történelmi vagyonfosztás áldozatául odalökött piarista, minorita, premontrei, rendi tulajdon, erdélyi státus, illetve szilágysomlyói és máramarosszigeti református gimnáziumok ügye oly dicstelen véget ért. Mert ha érdemi végét nem látta is senki, a „határon túliakat” megsegítő áldó kezek nem érnek el a román „igazság”szolgáltatás mai magasságáiig. Onisifor Ghibu kolozsvári pedagógus román nacionalista eszmekészlete kiváló alapanyag volt és máig az is maradt az egyházi vagyonvisszaszolgáltatás terén – reá hivatkozva ültetnek a korrupció-ellenes ügyészség (DNA) várószobájában órákig, legyen időm meggondolni, valóban akarom-e büntetőügyi feljelentésemet kézbesíteni a korrupt bírák ellen. Mert hát nem úgy megy az, leadsz egy okiratot, s halad a maga útján az érdemi eljárás felé…, hanem a panaszlevélen meg is ágyazhatsz akár, az irodába cövekelt kerti pad s a vidéki állomás várótermére hajazó környezet inkább megfontolásra késztetne… Szemben a két méretes egyenplakáttal, melyek az igazságügyi reform 2005–2007-es kampányából maradtak itt a magvas szlogennel: Ne adj csúszópénzt! Justitia bekötött szemmel, kezében patikamérleggel és az igazság gyíklesőjével áll a Dâmboviţa ívelt hídján, mi több, Ő maga a középső tartópillér, ezzel is igazolva, hogy a demokratikus államiság moccanthatatlan tartópillére az igazságszolgáltatás. Akik még hiszik a Grimm-mesék andalítóságát, s nem merengenek el azon, miért és ki kötötte be az úrhölgy szemét, ne kelljen látnia a csúszópénzek átutalásait, talán el sem gondolkodnak azon, miért kell(ett?) a bírák függetlenségét kiemelten is hangoztatni, sőt néhány vétkest még le is buktatni… A legfelsőbb szinteken egy méltó lélek felkenése ugyanis 100 ezer eurónál kezdődik, ezt már csak úgy kápéban átadni nem elegáns.
A kérdés tehát az, telik-e a visszaszolgáltatásra azoknak, akik vissza (!) akarnak kapni?! A román politikai elitben (s talán a romániai felsőmagyar elitet sem elkülönítve) ugyanakkor aligha gondolta végig bárki is, hogy a csalafinta bürokrácián bárki is átverekedheti magát, ha jogai érvényesítésébe fogna. A bizottsági, közintézményi, miniszteriális szinteken nap mint nap sértik vérig az állampolgárok közérdekű adatmegismeréshez való jogát, módod sincs bizonyítani, mikor és mit vettek el jogtalanul, mert nem hozzáférhetőek a rekvirálási, államosítási rendeletek, törvények, szabályozási és végrehajtási utasítások. Keresd csak a 2001. évi 544-es törvény alapján, amit tudhatnál a közérdekű adatok nyilvánosságáról…, próbáld meg a 2002. évi 182-es törvényt átlátni, mely az adatminősítések feltételeit tartalmazza (titkos, bizalmas vagy korlátozott elérhetőségű változatokkal, tartalmi garanciákkal)…, s ezzel úgy korlátozzák bármely megismerési és érdekérvényesítési jogodat, ahogy csak eszükbe jut. Hogy a szabályzat nem átlátható, az alapjog-korlátozással szembeni alkotmányos követelményeknek nem felel meg, azt csak kevesen fedezik föl, ennek hátterében a bizalmas minősítőrendszer így ellenőrizhetetlen, beláthatatlan. S aki éppen odabentről fogalmazza meg mindezt, lásd Gabriel Catalan esetét a Belügyminisztériumnál, az „államtitoknak” minősülő létszámleépítési adatközléssel érdemli ki az elbocsátást… Pedig talán fölértékelték a „bűnét”: a 2002. évi 182-es törvény 17. bekezdése szerint többek közt „az adatok államtitoknak minősülnek, ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozza”. Az átláthatóság kedvéért: az információ-szabadság viszont „az alkotmányos korlátok megítélésével összefüggésben – legalább annyi alkotmányos védelmet élvez, mint az »anyajog«, a véleménynyilvánítás szabadságjoga”. Akkor hát találd ki, lehet-e véleményed, ha hivatalnok vagy, lehet-e információd, ha állampolgár vagy…?!
Mi sem egyszerűbb, mint Európára áttekinteni…, majd ott megvan a megoldás! Hiszen ugyanezt az elvet támasztja alá az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: EEJE) szövege is. Az egyezményt az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvvel együtt az 1994 évi 30. törvény hirdette ki. Az egyezmény 10. cikkének 1. pontja szerint „mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson”. A 2. pont a következő korlátozást engedi meg: „e kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából”.
Tekintélypártatlanság Méltó és decens mindez. A román Alkotmány 20. szakaszának (1.) bekezdése szerint „Az állampolgárok jogaira és szabadságaira vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a Románia által részes félként aláírt paktumokkal és más szerződésekkel összefüggésben értelmezik és alkalmazzák”. Ám az, mit is vélnek paktumokkal összefüggésben állónak, immár nem a mezítlábas polgári pereskedő, hanem a hatóság magánjoga. A hétköznapi tapasztalat azt mutatja, hogy csak nagyon korlátozott körben létezik az államigazgatási titkosítás feletti bírói kontroll. Habár az alapjog érvényesülése érdekében evidensen biztosítani kell a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőséget – ennek a formai kritériumok vizsgálatán túlmenően ki kell terjednie a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tartalmi vizsgálatára is –, de az indoklás alkalomszerűen titokzatossá tud lenni, amint opponálnál hozzáférésed nehezítése ügyében.
Észre sem veheted, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog szükséges és arányos korlátozása akkor garantálható, ha a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tényleges tartalmi felülvizsgálata is biztosított… Ezzel szemben a román bírósági gyakorlat az, hogy hiába van szoftveres alapú bírói kiszignálás, valahogy a „rázós ügyek” mindig azokhoz a bírákhoz vagy bírói tanácsokhoz kerülnek, amelyek képesek lehetnek hatékonyan védeni a szigorúan titkos, illetve titkos vagy bizalmas minősítésű adattal összefüggő „közérdekeiket”. Magyarán: nem tudsz, s nem is tudhatsz meg semmit, alkotmányosan és paktumosan felszerelkezve sem.
A titokfejtés közben a tájékozódáshoz való jogod mégsem szűnik meg tökéletesen… Keresgélsz, közlönyök, jogtárak, weboldalak… A Centrul Resurse Juridice honlapján www.crj.ro illusztrációs készlet hasonló esetekre, ahol minősítés feletti bírói kontroll hiányáról olvashatunk a központ maga által kezdeményezett próbaperei kapcsán. A 2011-es évi beszámolójuk szerint: a minősített adattal kapcsolatos próbapereiknél az esetek többségében a bíróságok nem a minősítés megszüntetését kezdeményezték és nem az adatok kiadását állapították meg. Holott egy „normális” demokráciában azt kellett volna megállapítaniuk, hogy jogellenesen nem adták ki az adatot…, azaz el kellett volna rendelniük azok kiadását. Kevéssé csodálnivaló ezután, hogy a Strasbourgi Emberjogi Bíróságot a restitúciós ügyekkel miért árasztották el, s miért állt módjukban moratóriumot kiadni a román hatóságok számára… – tegyük hozzá: mindmáig „EU-intelem” maradt csupán, érvénybe léptetés vagy kényszerítő erejű befolyás nélkül…
Coo-per-ráció Románia maradt az egyetlen, amely ezidáig nem volt képes európai jogi normáknak megfelelően, törvényes úton rendezni a volt egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. Míg a polgári demokratikus országokban Nyugat-Európában a teljes oktatási rendszernek meghatározó részét alkotják a felekezeti iskolák, addig korunk Romániájában még az 1990 után kialakított vagy revitalizált magyar egyházi iskolai intézmények is többnyire jogfosztottak, tulajdonukból konstans módon kiforgatottak, állami szintű szabályozás és egyházi érdekű kezdeményezések összhangjának hiánya miatt lényegében mindmáig működésképtelenek. Az állapotok változása és a román állam következetesen vonakodó, a restitúciót nyíltan megnehezítő vagy ellentétes egyházpolitikai együttműködési szándéka miatt annó a magyar történelmi egyházak vezetői közös indítványban kezdeményezték, hogy Románia állami hatóságai juttassák vissza birtokunkba mindazokat az ingó és ingatlan javakat, melyeket önkényesen elkoboztak tőlünk.
Ehhez elsődleges feladat az egyházi-felekezeti vagyonok leltárának elkészítése lehet, amihez nemcsak jogos információkhoz való hozzáférés szükséges, hanem szinte speciálisan szakavatott kutatójogászi felkészültség is, mellette történeti és jogi forrásbázis kialakítása, nemzetközi együttműködés megformálása és nemzetközi jogi normákat követő érdekérvényesítési lobbi megalapozása is, mely képes egyszerre kezelni a felmerülő ügyek tudományos háttéranyagát és elősegíteni a jogérvényesítés sikerét is. E programos cél szinte mellőzhetetlen eredménye lenne a restitúciós feladatok harmonizálása az uniós kötelező érvényű ajánlásokkal, a nemzetközi konvenciókra épülő levéltári és adatnyilvánossági jogelvekkel, mindezeken túl a magyar kulturális örökség kezelésének állami garanciákra épülő védelmével, fejlesztésével, bővítésével és digitalizálásával is. (...) E feladattudat föltehetően nem hiányzik a politikai akarat szintjén, de hatástalan marad mindaddig, amíg érdemi, pontos, célirányos és jogi garanciákkal is alátámasztott leltár nem készülhet az elveszett (vagy éppen most elveszni látszó) egyházi vagyonok teljes lajstromával.
Ma már nem vitatható: a magyar történelmi egyházak fölött vonuló és mindegyre vastagodó, fenyegető felhők semmi jót nem ígérnek. A politikai idő és időjárás más időzónában zajlik, mint a szimpla állampolgároké, ez talán igaz lehet. Arról dönteni azonban, hogy vagy most összefognak az érdekelt és küzdőképes felek a még menthetőt menteni, vagy pár száz évre előre lebetonozzák előttük a mozgáspályákat, köztük a levéltárak, adattárak, titkos gyűjtemények és minősített okiratok felmérhetetlen adatbázisait is.
Sokpárti egyeztetés, titokmentes alku, elszánt összefogás kéne most jellemezze a magyarságot, nem pedig a széttartás, motiválatlanság, önként vállalt vakság, belenyugvó tutyiság. Megannyi megkezdett ügyben ugyanis ma már kétségtelen, hogy peres ügyirati anyagok raktára, eredménytelenül lefolytatott eljárások sora, szakmai vétségekkel terhes vagy jogi perfekcióval nem ellátott kezdeményezések sorozata bizonyítja, milyen folyamatosan romló kondíciók veszik körül a magyar egyházi vagyonok visszaszerzésének folyamatát. A szaklevéltári ismeretek hiánya, vagy a politikai érdekérvényesítés eszközeinek párhuzamossága, megkísérelt egyedi restaurációs játszmák és alkuk elveszített esélyei jelzik azt, hogy az érdemi feltárás és az adatokhoz hozzáférés garantálása (esetenként a nyilvánosság vagy a szakjogászi érdeklődés számára sem elérhető források megközelítési nehézségeit legyőzve) nem nélkülözhető ebben a változó feltételrendszerű jogérvényesítési folyamatban. Az adatok, források, dokumentumok, peranyagok, ítéletek, peres vagy peren kívüli eljárási megoldások, a jogszabályok idői és érvényességi kondícióinak feltételei (nem kellő meglétük) nemcsak érvényteleníti az elszigetelt törekvéseket, de egymás ellen hangolja, a vetélytárs félnek is kiszolgáltatja az érdekelteket. Ennek egyetlen ellenszere lehetséges: prekoncepció-mentes helyzetfeltárás és jogszerűen érvényes érték-összeírás (vagyonleltár, hiányleltár, összehasonlító kimutatások, jogi és történeti dokumentáció) elkészítése, s kitartó együttműködés azok között, akik még nem adták fel örökre. Ugyanis nem azt, nem csak azt adják fel, ha cselekvésben bénultak maradnak, amihez joguk volna, ami jussuk lehetne. Hanem föladnák mindazt, ami nem egyedi örökségük, hanem köztulajdon, nem egyéni infójuk, hanem közérdekű adat, s nem zsebcselekkel folyó kis üzletecske, hanem vagyonbirodalmak elherdálásának folyamata. Ehhez pedig sem joguk, sem fölhatalmazásuk, sem erkölcsi méltóságuk nem adatott meg…
Jogi forrásháttér az egyházi tulajdonok elsajátítás-történetéhez
Fontos megjegyezni, hogy 1948–1989 között, a kommunista államigazgatási rendszer idején Romániában (a román törvények derogációjával foglalkozó parlamenti bizottság 1997. december 7-i jelentése alapján) hozzávetőleg 3077 államigazgatási törvény keletkezett, 131 törvényerejű döntés, 1954 államtanácsi rendelet (ebből 312 nem is jelent meg hivatalos közlönyben), 205 elnöki rendelet (ebből 143 nem jelent meg hivatalosan), így tehát az igazgatás vonatkozó törvényi háttere is roppant nehezen megragadható, peres úton még nehezebben érvényesíthető ezért anullálásuk is. Sajnálatos, hogy többek között csak a 175/1948-as rendeletet derogálták 1997-ben, amelyik törvényileg tiltotta az egyházi iskolák létét, de ami az egyházak tulajdonvesztésének valódi alapját szolgálta: az 176/1948-as felekezeti iskolák tulajdonára vonatkozó rendelet, az még mindezidáig érvényben van.
A jogtalanságról összegyűlt forrásanyag, a dokumentációk feltárása, feldolgozása, nyilvánosságra hozatala, jogi háttéranyag visszamenőleges megismerése, mai jogszabályok szellemében történő átértékelés, jogi szintű képviselet garanciáinak kidolgozása korszakos kötelezettség lenne tehát. Ma még javarészt hiányzik, pontatlan vagy nem teljesség-értékű, aminek birtokában vagyunk, s nem kevésbé kérdéses az érdekek védelmében megszólalók kiléte, vállalásuk mikéntje, hangjuk vagy érdekérvényesítő képességük sikere sem. Nem egészen lehetetlen, de fölöttébb időigényes egy vagy több ilyen restitúciós pert végigvinni, nemcsak a jogi procedurális folyamat időtlensége miatt, hanem a hatósági ellenállás miatt is: ha egy megkeresésre éppen az igazságügyi tárca (mind jogos iratgazda) nem ad méltó választ, ha kivonja magát a jogszabály-alkotási folyamat múltidejéből azzal, hogy mai kapacitása nem elegendő a múltbéli jogtalanságok felszámolására – akkor nem véletlen, hogy lepusztulnak közben az egyházi ingatlanok, eltűnnek vagy visszavonulnak emlékezetükkel még élő bizonyságot adni képes személyiségek, s az adott állapot mint „örökkétig” tartó és megváltoztathatatlan lesz elkönyvelhető. Vagy olyan „múlt időként”, amelyre a jelennek már nem lehet visszahatása.
Varga Andrea. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. június 21.
Nastase, a politika korruptságának szimbóluma
A szerdán öngyilkossági kísérletet elkövető Adrian Nastase volt kormányfő az elmúlt években enyhe ítéletekkel úszta meg az ellene indult korrupciós eljárásokat, szerdán azonban véglegessé vált: börtönbe kell vonulnia. A román sajtó szerint ez fordulópont, az 1989-es forradalom után most először tapasztalhatják meg politikusok azt, hogy nem tehetnek meg mindent büntetlenül.
Kisebb sérülésekkel túlélte öngyilkossági kísérletét Adrian Nastase volt román kormányfő, akinek szerdán fogdába kellett volna vonulnia, miután újabb korrupciós ügyben ítélték el. A politikust csütörtökön megműtötték, orvosai szerint még két hétig kórházban kell maradnia. Ügyvédei a büntetés-végrehajtás elhalasztását kérik.
Vajon mi válthatta ki az öngyilkosságot, hiszen Nastase az elmúlt években már hozzászokhatott a kihallgatásokhoz, a bírósági eljárásokhoz és ítéletekhez. Két másik ügye is folyamatosan a román sajtó címoldalán szerepelt, és ezekben is születtek már nem jogerős felmentő és enyhébb, elmarasztaló ítéletek. A mostani kampányfinanszírozási ügyben ráadásul a román legfelsőbb bíróság már január 20-án kiszabta a két év letöltendő börtönbüntetést befolyással üzérkedésért. A politikus valószínűleg azért fordította maga ellen fegyverét, mert szerdán a legfelsőbb bíróság elutasította fellebbezését, így véglegessé vált: 24 órán belül börtönbe kell vonulnia.
Mérföldkő 23 évvel a forradalom után
Az Adevarul című napilap kommentátora szerint június 20. ezért mérföldkő lehet Romániában. Az 1989-es romániai forradalom óta eltelt időszakban ugyanis a román igazságszolgáltatás ezen a napon „zárta le hosszúra nyúlt átmeneti időszakát". Immár nem politikai parancsoknak tesz eleget, hanem függetlenül dönt, és innentől egyik politikus sem hiheti többé azt, hogy nem eshet bántódása. Nastase és a magyarok
A sikeresnek számító Nastase 2004-ben miniszterelnökként részt vett a Gyurcsány Ferenc által Balatonőszödre összehívott balközép csúcstalálkozón is, ami a „Haladó kormányzás" címet viselte.
Ennél is emlékezetesebb volt 2002. december 5-i magyarországi látogatása. Medgyessy Péter miniszterelnök társaságában Budapesten, a Nemzeti Színház épületében ünnepelte a román nemzeti ünnepet, amely történetesen Erdély Romániához csatolására emlékezik. A pezsgős koccintás visszatérő eleme a radikális jobboldali mitológiának, tíz éve folyamatosan támadják ezzel Medgyessyt és az akkor regnáló MSZP-t.
Nastasét a mostani ügyében korábban született elsőfokú bírósági ítélet indoklása a román politikai élet korruptságának megtestesítőjeként aposztrofálja. A politikus az ellene indult vádakkal kapcsolatban gyakran mutat politikai ellenfelére, a vele amúgy elvileg egy oldalon álló szociáldemokrata Traian Basescu jelenlegi államfőre. Basescu a kilencvenes évek közepétől építette fel saját baloldali pártját, és 2004-ben az államfőválasztáson megverte Nastasét. Már akkor utalgatott a Nastase elleni korrupciós ügyekre, és az eljárások az ő hivatali ideje alatt gyorsultak fel. Nastase pártja, a PSD egyértelműen a román államfő bosszújának tekinti a Nastase elleni eljárásokat. A volt kormányfő sorsa ráadásul most is Basescu kezében van, aki államfőként kegyelemben is részesítheti a volt kormányfőt.
Az eredetileg nemzetközi joggal foglalkozó Adrian Nastase politikai karrierje még a Ceausescu-érában indult, 1987-ben a bukaresti egyetem jogászprofesszora lett. Abban az időben a nemzetközi emberjogi szervezetek ülésén Oslóban és Strasbourgban meggyőződéssel képviselte Ceausescu ideológiáját. 1989 novemberében, a forradalom kitörése előtt néhány héttel még Moszkvában volt a román–szovjet fiatalok baráti társaságának ötödik összejövetelén. Itt azt fejtette ki, hogy Gorbacsov peresztrojkája a szocializmus alapjait teszi tönkre. 1989 decemberében Nastase is a forradalom oldalára állt, 1990 tavaszán már a Nemzeti Megmentési Front szóvivője volt.
A forradalom után felálló kormányban Nastase végül külügyminiszter lett, 1990-1992 között töltötte be ezt a posztot. A szociáldemokrata politikus 2000-ben lett Románia kormányfője. Politikáját a gazdasági növekedés élénkítése, a nagy állami tulajdonú vállalatok privatizációja és a Nyugathoz való erőteljesebb közeledés jellemezte. Az ország ekkor csatlakozott a NATO-hoz és az ő kormánya fejezte be az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokat.
A Minőség trófeája
Nastase 2000. december 28-tól 2004. december 21-ig volt miniszterelnök. Posztjáról azután távozott, hogy a 2004 decemberi elnökválasztáson, szoros versenyben kikapott Traian Basescutól. Ebből az időből datálódik három korrupciós ügye, amelyeket hivatali idejének lejárta után évekkel kezdett vizsgálni a román ügyészség. Ezek a hosszadalmas, és az eljárási szabálytalanságok miatt újra megismételt eljárások tavaly, illetve idén jutott el bírósági szakba.
Most azért kellene börtönbe vonulnia, mert amikor 2004-ben az államfői posztért indult, illegális eszközökkel gyűjtött pénzt kampányához. A vádirat szerint rávette a Bákó (Bacau) megyei építkezési felügyelet vezetőjét egy szakmai tanácskozás megszervezésére. A „Minőség trófeája" címet viselő konferenciára főként építési vállalkozásokat hívtak meg. Részvételi díj címén magánszemélyektől 125, a cégektől pedig 400 eurós belépődíjat szedtek.
A rendezvényen végül 1,6 millió euró gyűlt össze. A pénz ezután négy olyan céghez került, amelyet Nastase két bizalmasa ellenőrzött. Innen egy másik társasághoz folyt át, amely aztán pénzelte a kampányt. Nastase végül az államfőválasztáson alulmaradt Traian Basescuval szemben.
A Zambaccian utca
A volt kormányfőt tavaly márciusban a Zambaccian-ügyben három év felfüggesztett börtönre ítélték zsarolásért, de a csúszópénz elfogadásának vádja alól felmentették (a Zambaccian annak az utcának a neve, ahol Nastase egyik háza található). Szintén három év felfüggesztettet kapott a politikus felesége, Dana Nastase, Irina Jianut, az állami építkezési felügyelőség volt igazgatóját pedig három év letöltendő börtönnel sújtották.
A szerteágazó ügyben 2010-ben emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a Nastase házaspár ellen. A nyomozás több szálon indult. A vádhatóság figyelmét egy 1998-as ingatlanügy keltette fel, amikor Nastase még szociáldemokrata politikusként egy 700 négyzetméteres telket vásárolhatott meg jóval áron alul, 11 ezer dollárért, azaz a valós piaci ár huszonötödéért.
A vád szerint Nastasét és feleségét 2002 és 2004 között több alkalommal összesen mintegy 630 ezer euró értékben vesztegették meg készpénzzel, értéktárgyakkal és különböző anyagi ellenszolgáltatásokkal. A pénz egy része Irina Jianutól, a Bákó megyei építési felügyelőség volt vezetőjétől származott. Ő tulajdonképpen így „vásárolta meg" funkcióját, azaz Nastase kormányfősége idején is megtarthatta a fontos posztot.
A házaspár nagy értékben kapott Kínából bútorokat, elektromos berendezéseket és dísztárgyakat. A megvesztegetés része lehetett Nastase családi házainak felújítása is, az ügyészek szerint ugyanis a volt kormányfő ezeket a munkálatokat soha nem fizette ki. Az egyik ingatlan a bukaresti Zambaccian utcában található.
A vádirat tartalmazta azt is, hogy amikor 2006-ban az ügyészség már vizsgálódott, Nastase a képviselőház elnökeként megfenyegette az ügy egyik érintettjét, Ioan Păunt, Románia akkori kínai konzulját, aki az egyik tanú volt a volt kormányfő elleni megvesztegetési gyanúsítások perében.
Tamara néni pénzt utalt
A „Tamara néni” néven elhíresült ügyben végül felmentették Nastasét, nem volt ugyanis bizonyítható a korrupció ténye. A vádirat szerint 2000 novemberében, amikor Nastase még csak parlamenti képviselő volt, arról értesítette őt Ioan Melinescu a Pénzmosást Megelőző Országos Hivatal egyik tagja, hogy a hivatal vizsgálódni kezdett ellene egy ügyben. Felesége bankszámlájára ugyanis 400 ezer dollárt utalt át egy Tamara Cernasov nevű magánszemély.
A vádirat szerint a pénzmosás elleni hivatal munkatársa azt ajánlotta fel Nastasénak, hogy eltünteti a dossziét. A politikus elfogadta az ajánlatot, és amikor miniszterelnök lett, Malinescut azonnal kinevezte a pénzmosás elleni hivatal elnökévé. A hivatalban ezután el is tűnt a 400 ezer dolláros utalásról szóló akta. Az ügyészség szerint Melinescu a dossziét az ügyben korábban is közvetítő szerepet vállaló Ristea Priboinak, a miniszterelnök tanácsosának adta át azzal, hogy juttassa el Năstaséhoz. A dossziét mégsem sikerült teljesen eltüntetni. 2007-ben az Evenimentul zilei napilap közölt belőle részleteket. Nastase felesége ezután nem tudta igazolni a bankszámláján megjelent pénz eredetét. Azt állították, hogy egy örökösödési ügyről van szó, ők festményeket és ékszereket kaptak Tamara nénitől, akinem más, mint a a kormányfő feleségének 91 éves nagynénje. Kiderült az is, hogy a „gazdag nagynéni" egy bukaresti tömbházban lakik igencsak szerény körülmények között.
Nastase hevesen védekezett vádak ellen. Azt mondta, Melinescut nem is ismerte személyesen és nem is ő nevezte ki, hanem a korábbi igazságügy-miniszter javasolta a tisztségbe, a kormány csak elfogadta ezt. Az ügyben vizsgálat indult Ristea Priboi ellen is, akit megvesztegetésben és kenőpénz elfogadásában való bűnrészességgel gyanúsítanak.
Ebben az ügyben végül 2011 decemberében első fokon, nem jogerősen felmentették Nastasét, miután az ügyészeknek nem sikerült bizonyítaniuk, hogy azért nevezte volna ki 2000-ben Ioan Melinescut a pénzmosás elleni hivatal élére, hogy az megakadályozhassa a felesége elleni vizsgálatot. MTI. Erdély.ma
A szerdán öngyilkossági kísérletet elkövető Adrian Nastase volt kormányfő az elmúlt években enyhe ítéletekkel úszta meg az ellene indult korrupciós eljárásokat, szerdán azonban véglegessé vált: börtönbe kell vonulnia. A román sajtó szerint ez fordulópont, az 1989-es forradalom után most először tapasztalhatják meg politikusok azt, hogy nem tehetnek meg mindent büntetlenül.
Kisebb sérülésekkel túlélte öngyilkossági kísérletét Adrian Nastase volt román kormányfő, akinek szerdán fogdába kellett volna vonulnia, miután újabb korrupciós ügyben ítélték el. A politikust csütörtökön megműtötték, orvosai szerint még két hétig kórházban kell maradnia. Ügyvédei a büntetés-végrehajtás elhalasztását kérik.
Vajon mi válthatta ki az öngyilkosságot, hiszen Nastase az elmúlt években már hozzászokhatott a kihallgatásokhoz, a bírósági eljárásokhoz és ítéletekhez. Két másik ügye is folyamatosan a román sajtó címoldalán szerepelt, és ezekben is születtek már nem jogerős felmentő és enyhébb, elmarasztaló ítéletek. A mostani kampányfinanszírozási ügyben ráadásul a román legfelsőbb bíróság már január 20-án kiszabta a két év letöltendő börtönbüntetést befolyással üzérkedésért. A politikus valószínűleg azért fordította maga ellen fegyverét, mert szerdán a legfelsőbb bíróság elutasította fellebbezését, így véglegessé vált: 24 órán belül börtönbe kell vonulnia.
Mérföldkő 23 évvel a forradalom után
Az Adevarul című napilap kommentátora szerint június 20. ezért mérföldkő lehet Romániában. Az 1989-es romániai forradalom óta eltelt időszakban ugyanis a román igazságszolgáltatás ezen a napon „zárta le hosszúra nyúlt átmeneti időszakát". Immár nem politikai parancsoknak tesz eleget, hanem függetlenül dönt, és innentől egyik politikus sem hiheti többé azt, hogy nem eshet bántódása. Nastase és a magyarok
A sikeresnek számító Nastase 2004-ben miniszterelnökként részt vett a Gyurcsány Ferenc által Balatonőszödre összehívott balközép csúcstalálkozón is, ami a „Haladó kormányzás" címet viselte.
Ennél is emlékezetesebb volt 2002. december 5-i magyarországi látogatása. Medgyessy Péter miniszterelnök társaságában Budapesten, a Nemzeti Színház épületében ünnepelte a román nemzeti ünnepet, amely történetesen Erdély Romániához csatolására emlékezik. A pezsgős koccintás visszatérő eleme a radikális jobboldali mitológiának, tíz éve folyamatosan támadják ezzel Medgyessyt és az akkor regnáló MSZP-t.
Nastasét a mostani ügyében korábban született elsőfokú bírósági ítélet indoklása a román politikai élet korruptságának megtestesítőjeként aposztrofálja. A politikus az ellene indult vádakkal kapcsolatban gyakran mutat politikai ellenfelére, a vele amúgy elvileg egy oldalon álló szociáldemokrata Traian Basescu jelenlegi államfőre. Basescu a kilencvenes évek közepétől építette fel saját baloldali pártját, és 2004-ben az államfőválasztáson megverte Nastasét. Már akkor utalgatott a Nastase elleni korrupciós ügyekre, és az eljárások az ő hivatali ideje alatt gyorsultak fel. Nastase pártja, a PSD egyértelműen a román államfő bosszújának tekinti a Nastase elleni eljárásokat. A volt kormányfő sorsa ráadásul most is Basescu kezében van, aki államfőként kegyelemben is részesítheti a volt kormányfőt.
Az eredetileg nemzetközi joggal foglalkozó Adrian Nastase politikai karrierje még a Ceausescu-érában indult, 1987-ben a bukaresti egyetem jogászprofesszora lett. Abban az időben a nemzetközi emberjogi szervezetek ülésén Oslóban és Strasbourgban meggyőződéssel képviselte Ceausescu ideológiáját. 1989 novemberében, a forradalom kitörése előtt néhány héttel még Moszkvában volt a román–szovjet fiatalok baráti társaságának ötödik összejövetelén. Itt azt fejtette ki, hogy Gorbacsov peresztrojkája a szocializmus alapjait teszi tönkre. 1989 decemberében Nastase is a forradalom oldalára állt, 1990 tavaszán már a Nemzeti Megmentési Front szóvivője volt.
A forradalom után felálló kormányban Nastase végül külügyminiszter lett, 1990-1992 között töltötte be ezt a posztot. A szociáldemokrata politikus 2000-ben lett Románia kormányfője. Politikáját a gazdasági növekedés élénkítése, a nagy állami tulajdonú vállalatok privatizációja és a Nyugathoz való erőteljesebb közeledés jellemezte. Az ország ekkor csatlakozott a NATO-hoz és az ő kormánya fejezte be az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokat.
A Minőség trófeája
Nastase 2000. december 28-tól 2004. december 21-ig volt miniszterelnök. Posztjáról azután távozott, hogy a 2004 decemberi elnökválasztáson, szoros versenyben kikapott Traian Basescutól. Ebből az időből datálódik három korrupciós ügye, amelyeket hivatali idejének lejárta után évekkel kezdett vizsgálni a román ügyészség. Ezek a hosszadalmas, és az eljárási szabálytalanságok miatt újra megismételt eljárások tavaly, illetve idén jutott el bírósági szakba.
Most azért kellene börtönbe vonulnia, mert amikor 2004-ben az államfői posztért indult, illegális eszközökkel gyűjtött pénzt kampányához. A vádirat szerint rávette a Bákó (Bacau) megyei építkezési felügyelet vezetőjét egy szakmai tanácskozás megszervezésére. A „Minőség trófeája" címet viselő konferenciára főként építési vállalkozásokat hívtak meg. Részvételi díj címén magánszemélyektől 125, a cégektől pedig 400 eurós belépődíjat szedtek.
A rendezvényen végül 1,6 millió euró gyűlt össze. A pénz ezután négy olyan céghez került, amelyet Nastase két bizalmasa ellenőrzött. Innen egy másik társasághoz folyt át, amely aztán pénzelte a kampányt. Nastase végül az államfőválasztáson alulmaradt Traian Basescuval szemben.
A Zambaccian utca
A volt kormányfőt tavaly márciusban a Zambaccian-ügyben három év felfüggesztett börtönre ítélték zsarolásért, de a csúszópénz elfogadásának vádja alól felmentették (a Zambaccian annak az utcának a neve, ahol Nastase egyik háza található). Szintén három év felfüggesztettet kapott a politikus felesége, Dana Nastase, Irina Jianut, az állami építkezési felügyelőség volt igazgatóját pedig három év letöltendő börtönnel sújtották.
A szerteágazó ügyben 2010-ben emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a Nastase házaspár ellen. A nyomozás több szálon indult. A vádhatóság figyelmét egy 1998-as ingatlanügy keltette fel, amikor Nastase még szociáldemokrata politikusként egy 700 négyzetméteres telket vásárolhatott meg jóval áron alul, 11 ezer dollárért, azaz a valós piaci ár huszonötödéért.
A vád szerint Nastasét és feleségét 2002 és 2004 között több alkalommal összesen mintegy 630 ezer euró értékben vesztegették meg készpénzzel, értéktárgyakkal és különböző anyagi ellenszolgáltatásokkal. A pénz egy része Irina Jianutól, a Bákó megyei építési felügyelőség volt vezetőjétől származott. Ő tulajdonképpen így „vásárolta meg" funkcióját, azaz Nastase kormányfősége idején is megtarthatta a fontos posztot.
A házaspár nagy értékben kapott Kínából bútorokat, elektromos berendezéseket és dísztárgyakat. A megvesztegetés része lehetett Nastase családi házainak felújítása is, az ügyészek szerint ugyanis a volt kormányfő ezeket a munkálatokat soha nem fizette ki. Az egyik ingatlan a bukaresti Zambaccian utcában található.
A vádirat tartalmazta azt is, hogy amikor 2006-ban az ügyészség már vizsgálódott, Nastase a képviselőház elnökeként megfenyegette az ügy egyik érintettjét, Ioan Păunt, Románia akkori kínai konzulját, aki az egyik tanú volt a volt kormányfő elleni megvesztegetési gyanúsítások perében.
Tamara néni pénzt utalt
A „Tamara néni” néven elhíresült ügyben végül felmentették Nastasét, nem volt ugyanis bizonyítható a korrupció ténye. A vádirat szerint 2000 novemberében, amikor Nastase még csak parlamenti képviselő volt, arról értesítette őt Ioan Melinescu a Pénzmosást Megelőző Országos Hivatal egyik tagja, hogy a hivatal vizsgálódni kezdett ellene egy ügyben. Felesége bankszámlájára ugyanis 400 ezer dollárt utalt át egy Tamara Cernasov nevű magánszemély.
A vádirat szerint a pénzmosás elleni hivatal munkatársa azt ajánlotta fel Nastasénak, hogy eltünteti a dossziét. A politikus elfogadta az ajánlatot, és amikor miniszterelnök lett, Malinescut azonnal kinevezte a pénzmosás elleni hivatal elnökévé. A hivatalban ezután el is tűnt a 400 ezer dolláros utalásról szóló akta. Az ügyészség szerint Melinescu a dossziét az ügyben korábban is közvetítő szerepet vállaló Ristea Priboinak, a miniszterelnök tanácsosának adta át azzal, hogy juttassa el Năstaséhoz. A dossziét mégsem sikerült teljesen eltüntetni. 2007-ben az Evenimentul zilei napilap közölt belőle részleteket. Nastase felesége ezután nem tudta igazolni a bankszámláján megjelent pénz eredetét. Azt állították, hogy egy örökösödési ügyről van szó, ők festményeket és ékszereket kaptak Tamara nénitől, akinem más, mint a a kormányfő feleségének 91 éves nagynénje. Kiderült az is, hogy a „gazdag nagynéni" egy bukaresti tömbházban lakik igencsak szerény körülmények között.
Nastase hevesen védekezett vádak ellen. Azt mondta, Melinescut nem is ismerte személyesen és nem is ő nevezte ki, hanem a korábbi igazságügy-miniszter javasolta a tisztségbe, a kormány csak elfogadta ezt. Az ügyben vizsgálat indult Ristea Priboi ellen is, akit megvesztegetésben és kenőpénz elfogadásában való bűnrészességgel gyanúsítanak.
Ebben az ügyben végül 2011 decemberében első fokon, nem jogerősen felmentették Nastasét, miután az ügyészeknek nem sikerült bizonyítaniuk, hogy azért nevezte volna ki 2000-ben Ioan Melinescut a pénzmosás elleni hivatal élére, hogy az megakadályozhassa a felesége elleni vizsgálatot. MTI. Erdély.ma
2012. július 9.
Kemény bírálatok érik a román balliberális kormány jogállamiságot sértő intézkedéseit
Traian Băsescu felfüggesztése után vezető európai politikusok súlyos bírálatokkal illették a román balliberális kormányt, amelyet Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kemény hangon elmarasztalt az elmúlt időszakban foganatosított intézkedései miatt. A bukaresti parlament pénteki döntését a Velencei Bizottság vizsgálja.
A rendszerváltás óta példátlan össztüzet zúdítottak a világ nagyhatalmai a Victor Ponta vezette román kormányra, aggodalmukat fejezve ki az utóbbi napok bukaresti fejleményei miatt. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács (ET) elnöke Máltán tett pénteki látogatása során nyilvánosan elítélte Romániát, aggodalmának adva hangot a bukaresti balliberális kormánykoalíció határozatai miatt az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság kapcsán. Az EU állam- és kormányfőit tömörítő testület soros belga vezetője közölte, a témában egyeztetni fog Victor Pontával és a tisztségéből felfüggesztett Traian Băsescuval is. Közben Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára kételyeinek adott hangot az államfő leváltási kísérletének törvényességét illetően, és bejelentette: a Velencei Bizottsághoz (VB) fordult annak kivizsgálására, hogy mennyire összeegyeztethetők a román kormány és a parlament határozatai a demokrácia és a jogállamiság elvével.
A strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet égisze alatt működő, független alkotmányjogászokból álló VB elnöke már szerdán bírálta a kormánynak azokat a „próbálkozásait”, hogy nyomást gyakoroljon az alkotmánybíróságra és csorbítsa a testület függetlenségét. Gianni Buquicchio felszólította Romániát – amely tagja a Velencei Bizottságnak –, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben saját alkotmányát, valamint a bírói függetlenségre és a jogállamiságra vonatkozó nemzetközi normákat.
Tovább késhet a schengeni csatlakozás
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete után Martin Harris brit nagykövet is arra intette a román koalíciót, tartsa tiszteletben az alkotmány előírásait, az alapvető állami intézményeket, valamint a bíróságok – beleértve az alkotmánybíróságot – ítéleteit. A francia kormány rendkívül éles hangvételű bírálatát követően, állást foglalt a belpolitikai fejleményekről a német kabinet is. Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár szóvivője közölte: Berlin rendkívül aggódik a bukaresti politikai reformok miatt, és erős kételyei vannak ezek legitimitását illetően. A német illetékes konkrét említést tett arról, hogy a Ponta-kormány sürgősségi rendelettel csorbította az Alkotmánybíróság hatáskörét, ennek nyomán a talárosok már nem alkalmazhatnak normakontrollt a parlament által jóváhagyott törvények fölött. Seibert közölte, ezeket az intézkedéseket minden bizonnyal figyelembe veszi az EU az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus közelgő jelentésében, de akkor is, amikor napirendre kerül Románia schengeni csatlakozása. Ezzel egy időben a német külügyminiszter attól tart, hogy Romániában a belpolitikai összeütközések miatt sérülnek az EU alapvető értékei, s a közös értékek sérelme akár az ország uniós integrációja lezárását is megkérdőjelezheti. Guido Westerwelle a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung vasárnapi német lapnak hangsúlyozta: nem érdemes arra számítani, hogy a német kormány „egyszerűen nem vesz tudomást” a romániai fejleményekről. Szerinte új módszereket kell kidolgozni a közös értékek védelmére, „olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek révén gyorsabban léphetünk fel közösen, ha egy EU-partnerország durván semmibe veszi az értékközösség betűjét vagy szellemét”. A bukaresti alkotmánybíróság védelmében már korábban felszólaló Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, a testület egyik alelnöke a frankfurti lapnak kifejtette: az uniós együttműködésben a „jól működő és független igazságszolgáltatási rendszer a kölcsönös bizalom alapvető feltétele”. Hozzátette: „ennélfogva növekvő aggodalommal szemlélem a romániai fejleményeket”. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, német szociáldemokrata politikus a lapnak azt állította, a román kormány nem sértette meg ez EU működéséről szóló szerződést. Szerinte a Ponta-kormány „eljárása jogszerű”. „Ha viszont egy vizsgálat az európai jogi normákkal való öszszeférhetetlenséget állapít meg, cselekedni fogunk, és ebben az esetben mindegy, hogy miként hívják a miniszterelnököt” – mondta Schulz. Hannes Swoboda, az EP szociáldemokrata frakciójának vezetője korábbi, a bukaresti szocialistákat mentegető nyilatkozatához képest már keményebben foglalt állást a hétvégén, közölve: „gondosan tanulmányozzák” a román belpolitikai helyzetet, amiben „határozott romlás” állt be, és mindenkitől megkövetelik, hogy betartsa az uniós normákat. Immár másképp látják román elvbarátaik ténykedését a magyar szocialisták is, akik az európai szocialistákkal karöltve egy héttel ezelőtt még megakadályozták, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzze a „román kérdés” megvitatását. Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő a Hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: osztja Laurent Fabius francia külügyminiszter álláspontját, miszerint az európai normák betartására hívta fel Pontát. Tabajdi szerint legkorábban szeptemberben kerülhet az EP napirendjére Románia ügye. A Románia schengeni csatlakozását hosszú ideje ellenző, sőt megakadályozó Hollandia külügyminisztériuma az alaptörvény és a hatályos jogszabályok betartására szólította fel Bukarestet, közölve, a németalföldi ország figyelemmel követi a romániai politikai fejleményeket.
Államcsínyt emleget az Európai Néppárt
Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatában kifejtette: Washington szerint a NATO-tag Romániában veszélybe került a hatalmi ágak szétválasztásának elve, az Európai Tanács pedig megbízta egyik szakértői testületét, hogy vizsgálja meg, megfelel-e az európai demokratikus normáknak a román államfő leváltását célzó eljárás. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos közleményt is szentelt a bukaresti fejleményeknek, amelyek a tárca szerint alaposan gyengítik a független állami intézményeket, például a bíróságokat. Washington súlyos lépésnek nevezte Băsescu felfüggesztését, egyúttal felszólította a Ponta-kabinetet, tartsa tiszteletben az európai és a transzatlanti közösségeket egyesítő alapelveket és értékeket. Rendkívül keményen bírálják a román kormányt az európai kereszténydemokraták is. Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke „a teljhatalom irányába tett gátlástalan lépésnek” nevezte az államfő felfüggesztését, ugyanakkor Joseph Daul, az EP néppárti frakcióvezetője egyenesen úgy fogalmazott: a román államelnöknek és a két házelnöknek a házszabály, a törvények és az alkotmány megszegésével történt eltávolítása államcsínynek tekinthető. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke telefonon fejezte ki aggodalmait Victor Pontának, akinek ezen a héten Brüsszelben személyesen kell számot adnia kormánya intézkedéseiről. Hétvégi közleményében az EB kifejtette: elsősorban azon lépések miatt aggódik, amelyek „korlátozni szándékoznak olyan független intézmények tényleges hatáskörét, mint az alkotmánybíróság”, és amelyek kockáztathatják az évek alatt elért haladást. „A jogállamiság, a demokratikus ellenőrzési és kiegyensúlyozási lehetőségek, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége az európai demokrácia sarokkövei, és nélkülözhetetlenek az Európai Unión belüli kölcsönös bizalomhoz” – áll a közleményben, amely arra figyelmeztet, hogy a kormánypolitikának és a politikai lépéseknek ezeket az elveket és értékeket tiszteletben kell tartaniuk. A bizottság megerősítette azt is, hogy az igazságügyi reform és a korrupcióellenes fellépés haladását a mostani fejleményektől függetlenül is vizsgálja, és hamarosan jelentést ad ki az elmúlt öt évben e területeken végzett román munka értékelésével.
Ponta stabilitásról beszél
Ponta maga is megerősítette, hogy csütörtökön Brüsszelbe utazik, ahol arról akarja tájékoztatni az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy Románia „visszafordíthatatlanul elkötelezett” a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. „Több ízben beszéltem már európai partnereinkkel: aggodalmaik és kérdéseik legitimek, és a kormány kötelessége minden szükséges biztosítékot megadni arra vonatkozóan, hogy Románia jogállam, és az is marad, amely betartja az alkotmányosság európai szabványait” – szögezte le a miniszterelnök. A Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke úgy vélekedett, hogy a politikai válságtól függetlenül Románia stabil ország marad, egyúttal ígéretet tett arra, hogy az államfő leváltásáról megszervezendő népszavazásig nem tervez és nem támogat semmilyen személycserét az alkotmánybíróság, a bíróságok, a korrupcióellenes ügyészség, a feddhetetlenségi ügynökség és a titkosszolgálatok vezetőségében, és szavatolja ezek stabil működését. Ponta arról biztosította az ország hitelezőit, hogy a politikai válság ellenére a román kormány teljesíti a nemzetközi pénzintézetekkel szemben vállalt kötelezettségeit, folytatja a szerkezeti reformokat.
Die Presse: Ponta „bolsevik tisztogatása”
Bő terjedelemben foglalkozik a bukaresti fejleményekkel a világsajtó. „Victor Ponta eltökéltnek tűnik abban, hogy bolsevik típusú tisztogatások révén bebetonozza hatalmát” – írja a Die Presse című konzervatív osztrák napilap Ponta puccsa című írásában. Osztrák elemzők szerint a szociáldemokrata kormányfő arra számíthat, hogy az európai konzervatívok éppúgy kitámadják, mint tették azt a szocialisták az utóbbi hónapokban Orbán Viktor magyar miniszterelnök esetében. A magyarországi helyzettel hasonlítja össze Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora a The New York Times amerikai liberális napilap honlapján az elmúlt napok romániai belpolitikai fejleményeit, megállapítva, mindkét országban megkísérlik kiiktatni a hatalom alkotmányos fékeit. A Románia az új Magyarország? című elemzés szerzője szerint „noha a nyomorúságot nem helyénvaló összemérni, a magyarországi helyzet sokkal súlyosabb, mint a romániai, legalábbis egyelőre”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap Román válság című vezércikkének szerzője úgy véli: legfőbb ideje, hogy az EU pontosan akkora figyelmet fordítson Bukarestre, mint ahogy tette azt Budapest esetében, hiszen szerinte Románia uniós tagsága „óta nem emelkedett ki a korrupció mocsarából, amelyben az inkább palotaforradalmat, mintsem demokratikus forradalmat jelentő »rendszerváltás« óta van”.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
Traian Băsescu felfüggesztése után vezető európai politikusok súlyos bírálatokkal illették a román balliberális kormányt, amelyet Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kemény hangon elmarasztalt az elmúlt időszakban foganatosított intézkedései miatt. A bukaresti parlament pénteki döntését a Velencei Bizottság vizsgálja.
A rendszerváltás óta példátlan össztüzet zúdítottak a világ nagyhatalmai a Victor Ponta vezette román kormányra, aggodalmukat fejezve ki az utóbbi napok bukaresti fejleményei miatt. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács (ET) elnöke Máltán tett pénteki látogatása során nyilvánosan elítélte Romániát, aggodalmának adva hangot a bukaresti balliberális kormánykoalíció határozatai miatt az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság kapcsán. Az EU állam- és kormányfőit tömörítő testület soros belga vezetője közölte, a témában egyeztetni fog Victor Pontával és a tisztségéből felfüggesztett Traian Băsescuval is. Közben Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára kételyeinek adott hangot az államfő leváltási kísérletének törvényességét illetően, és bejelentette: a Velencei Bizottsághoz (VB) fordult annak kivizsgálására, hogy mennyire összeegyeztethetők a román kormány és a parlament határozatai a demokrácia és a jogállamiság elvével.
A strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet égisze alatt működő, független alkotmányjogászokból álló VB elnöke már szerdán bírálta a kormánynak azokat a „próbálkozásait”, hogy nyomást gyakoroljon az alkotmánybíróságra és csorbítsa a testület függetlenségét. Gianni Buquicchio felszólította Romániát – amely tagja a Velencei Bizottságnak –, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben saját alkotmányát, valamint a bírói függetlenségre és a jogállamiságra vonatkozó nemzetközi normákat.
Tovább késhet a schengeni csatlakozás
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete után Martin Harris brit nagykövet is arra intette a román koalíciót, tartsa tiszteletben az alkotmány előírásait, az alapvető állami intézményeket, valamint a bíróságok – beleértve az alkotmánybíróságot – ítéleteit. A francia kormány rendkívül éles hangvételű bírálatát követően, állást foglalt a belpolitikai fejleményekről a német kabinet is. Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár szóvivője közölte: Berlin rendkívül aggódik a bukaresti politikai reformok miatt, és erős kételyei vannak ezek legitimitását illetően. A német illetékes konkrét említést tett arról, hogy a Ponta-kormány sürgősségi rendelettel csorbította az Alkotmánybíróság hatáskörét, ennek nyomán a talárosok már nem alkalmazhatnak normakontrollt a parlament által jóváhagyott törvények fölött. Seibert közölte, ezeket az intézkedéseket minden bizonnyal figyelembe veszi az EU az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus közelgő jelentésében, de akkor is, amikor napirendre kerül Románia schengeni csatlakozása. Ezzel egy időben a német külügyminiszter attól tart, hogy Romániában a belpolitikai összeütközések miatt sérülnek az EU alapvető értékei, s a közös értékek sérelme akár az ország uniós integrációja lezárását is megkérdőjelezheti. Guido Westerwelle a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung vasárnapi német lapnak hangsúlyozta: nem érdemes arra számítani, hogy a német kormány „egyszerűen nem vesz tudomást” a romániai fejleményekről. Szerinte új módszereket kell kidolgozni a közös értékek védelmére, „olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek révén gyorsabban léphetünk fel közösen, ha egy EU-partnerország durván semmibe veszi az értékközösség betűjét vagy szellemét”. A bukaresti alkotmánybíróság védelmében már korábban felszólaló Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, a testület egyik alelnöke a frankfurti lapnak kifejtette: az uniós együttműködésben a „jól működő és független igazságszolgáltatási rendszer a kölcsönös bizalom alapvető feltétele”. Hozzátette: „ennélfogva növekvő aggodalommal szemlélem a romániai fejleményeket”. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, német szociáldemokrata politikus a lapnak azt állította, a román kormány nem sértette meg ez EU működéséről szóló szerződést. Szerinte a Ponta-kormány „eljárása jogszerű”. „Ha viszont egy vizsgálat az európai jogi normákkal való öszszeférhetetlenséget állapít meg, cselekedni fogunk, és ebben az esetben mindegy, hogy miként hívják a miniszterelnököt” – mondta Schulz. Hannes Swoboda, az EP szociáldemokrata frakciójának vezetője korábbi, a bukaresti szocialistákat mentegető nyilatkozatához képest már keményebben foglalt állást a hétvégén, közölve: „gondosan tanulmányozzák” a román belpolitikai helyzetet, amiben „határozott romlás” állt be, és mindenkitől megkövetelik, hogy betartsa az uniós normákat. Immár másképp látják román elvbarátaik ténykedését a magyar szocialisták is, akik az európai szocialistákkal karöltve egy héttel ezelőtt még megakadályozták, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzze a „román kérdés” megvitatását. Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő a Hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: osztja Laurent Fabius francia külügyminiszter álláspontját, miszerint az európai normák betartására hívta fel Pontát. Tabajdi szerint legkorábban szeptemberben kerülhet az EP napirendjére Románia ügye. A Románia schengeni csatlakozását hosszú ideje ellenző, sőt megakadályozó Hollandia külügyminisztériuma az alaptörvény és a hatályos jogszabályok betartására szólította fel Bukarestet, közölve, a németalföldi ország figyelemmel követi a romániai politikai fejleményeket.
Államcsínyt emleget az Európai Néppárt
Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatában kifejtette: Washington szerint a NATO-tag Romániában veszélybe került a hatalmi ágak szétválasztásának elve, az Európai Tanács pedig megbízta egyik szakértői testületét, hogy vizsgálja meg, megfelel-e az európai demokratikus normáknak a román államfő leváltását célzó eljárás. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos közleményt is szentelt a bukaresti fejleményeknek, amelyek a tárca szerint alaposan gyengítik a független állami intézményeket, például a bíróságokat. Washington súlyos lépésnek nevezte Băsescu felfüggesztését, egyúttal felszólította a Ponta-kabinetet, tartsa tiszteletben az európai és a transzatlanti közösségeket egyesítő alapelveket és értékeket. Rendkívül keményen bírálják a román kormányt az európai kereszténydemokraták is. Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke „a teljhatalom irányába tett gátlástalan lépésnek” nevezte az államfő felfüggesztését, ugyanakkor Joseph Daul, az EP néppárti frakcióvezetője egyenesen úgy fogalmazott: a román államelnöknek és a két házelnöknek a házszabály, a törvények és az alkotmány megszegésével történt eltávolítása államcsínynek tekinthető. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke telefonon fejezte ki aggodalmait Victor Pontának, akinek ezen a héten Brüsszelben személyesen kell számot adnia kormánya intézkedéseiről. Hétvégi közleményében az EB kifejtette: elsősorban azon lépések miatt aggódik, amelyek „korlátozni szándékoznak olyan független intézmények tényleges hatáskörét, mint az alkotmánybíróság”, és amelyek kockáztathatják az évek alatt elért haladást. „A jogállamiság, a demokratikus ellenőrzési és kiegyensúlyozási lehetőségek, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége az európai demokrácia sarokkövei, és nélkülözhetetlenek az Európai Unión belüli kölcsönös bizalomhoz” – áll a közleményben, amely arra figyelmeztet, hogy a kormánypolitikának és a politikai lépéseknek ezeket az elveket és értékeket tiszteletben kell tartaniuk. A bizottság megerősítette azt is, hogy az igazságügyi reform és a korrupcióellenes fellépés haladását a mostani fejleményektől függetlenül is vizsgálja, és hamarosan jelentést ad ki az elmúlt öt évben e területeken végzett román munka értékelésével.
Ponta stabilitásról beszél
Ponta maga is megerősítette, hogy csütörtökön Brüsszelbe utazik, ahol arról akarja tájékoztatni az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy Románia „visszafordíthatatlanul elkötelezett” a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. „Több ízben beszéltem már európai partnereinkkel: aggodalmaik és kérdéseik legitimek, és a kormány kötelessége minden szükséges biztosítékot megadni arra vonatkozóan, hogy Románia jogállam, és az is marad, amely betartja az alkotmányosság európai szabványait” – szögezte le a miniszterelnök. A Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke úgy vélekedett, hogy a politikai válságtól függetlenül Románia stabil ország marad, egyúttal ígéretet tett arra, hogy az államfő leváltásáról megszervezendő népszavazásig nem tervez és nem támogat semmilyen személycserét az alkotmánybíróság, a bíróságok, a korrupcióellenes ügyészség, a feddhetetlenségi ügynökség és a titkosszolgálatok vezetőségében, és szavatolja ezek stabil működését. Ponta arról biztosította az ország hitelezőit, hogy a politikai válság ellenére a román kormány teljesíti a nemzetközi pénzintézetekkel szemben vállalt kötelezettségeit, folytatja a szerkezeti reformokat.
Die Presse: Ponta „bolsevik tisztogatása”
Bő terjedelemben foglalkozik a bukaresti fejleményekkel a világsajtó. „Victor Ponta eltökéltnek tűnik abban, hogy bolsevik típusú tisztogatások révén bebetonozza hatalmát” – írja a Die Presse című konzervatív osztrák napilap Ponta puccsa című írásában. Osztrák elemzők szerint a szociáldemokrata kormányfő arra számíthat, hogy az európai konzervatívok éppúgy kitámadják, mint tették azt a szocialisták az utóbbi hónapokban Orbán Viktor magyar miniszterelnök esetében. A magyarországi helyzettel hasonlítja össze Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora a The New York Times amerikai liberális napilap honlapján az elmúlt napok romániai belpolitikai fejleményeit, megállapítva, mindkét országban megkísérlik kiiktatni a hatalom alkotmányos fékeit. A Románia az új Magyarország? című elemzés szerzője szerint „noha a nyomorúságot nem helyénvaló összemérni, a magyarországi helyzet sokkal súlyosabb, mint a romániai, legalábbis egyelőre”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap Román válság című vezércikkének szerzője úgy véli: legfőbb ideje, hogy az EU pontosan akkora figyelmet fordítson Bukarestre, mint ahogy tette azt Budapest esetében, hiszen szerinte Románia uniós tagsága „óta nem emelkedett ki a korrupció mocsarából, amelyben az inkább palotaforradalmat, mintsem demokratikus forradalmat jelentő »rendszerváltás« óta van”.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2012. július 15.
Mi történik tulajdonképpen Románia és az EU viszonyában?
Az elmúlt napokban nagyon sokat hallhattunk a médiában arról, hogy Brüsszel nem támogatja a Ponta vezette kormány intézkedéseit. Talán sokak számára zavarosnak tűnhet, egyáltalán milyen beleszólása lehet az EU-nak a romániai államvezetésbe, belügyekbe. Éppen ezért az alábbiakban világosan és érthetően szeretnénk rávilágítani arra, hogy mely hatáskörök ruházzák fel az EU meghatározott szerveit arra, hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg a romániai jogállamiság védelme érdekében, és hogy milyen következményekkel járhat, ha Románia nem lép fel a demokratikus értékek helyreállításáért.
Az Európai Bizottság ajánlásokat fogalmazott meg Románia számára a demokratikus értékek, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének védelme érdekében. Az Európai Unióról szóló szerződés alapján az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. Ezekre az általános értékekre hivatkozva az Európai Bizottság többek között azt kéri most Romániától, hogy: állítsa vissza az Alkotmánybíróság jogköreit úgy, hogy az a parlamenti határozatok alkotmányosságát is vizsgálhassa; állítsa vissza a részvételi küszöböt a népszavazás esetében; a kormány az ideiglenesen kinevezett államfő hivatali ideje alatt ne nevezhessen ki új főügyészt, és ne válthassa le az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság vezetőjét, illetve, hogy az ideiglenesen kinevezett államfő hivatali ideje alatt senkit se lehessen elnöki kegyelemben részesíteni.
Miért az Európai Bizottság?
Az Európai Bizottság a Szerződések őre, hatáskörébe tartozik annak ellenőrzése, hogy a tagállamok megfelelően alkalmazzák az uniós jogot, tiszteletben tartják az EU alapértékeit.
Éppen ezért, a jogállamiság sérülésének veszélye késztette a Bizottságot arra, hogy felszólítsa Romániát a demokrácia és az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartására, illetve arra, hogy megtegye a megfelelő lépéseket, hogy visszaszerezze az állami vezetés hitelességét és az állampolgárok bizalmát. A Bizottság Románia számára megfogalmazott ajánlásai nem kötelező erejűek, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy, amennyiben az ország nem teszi meg a megfelelő lépéseket a jogállam visszaállítása érdekében, az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezései alapján súlyos szankcióval kell szembenéznie. Abban az esetben, ha egy tagállam súlyosan megsérti az EU értékeit, és figyelmen kívül hagyva az erre vonatkozó ajánlásokat, nem lép fel a helyzet megoldása érdekében, a Tanács úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak a Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, beleértve az e tagállam kormányának képviselőjét a Miniszterek Tanácsában (Európai Unió Tanácsa) megillető szavazati jogokat, mindaddig, amíg a körülményekben változás következik be.
A politikai csatározások és nyilatkozatháborúk közepette talán ezeket az előírásokat sem kellene figyelmen kívül hagyni…
Hegyi Noémi
kolozsvaros.ro
Erdély.ma
Az elmúlt napokban nagyon sokat hallhattunk a médiában arról, hogy Brüsszel nem támogatja a Ponta vezette kormány intézkedéseit. Talán sokak számára zavarosnak tűnhet, egyáltalán milyen beleszólása lehet az EU-nak a romániai államvezetésbe, belügyekbe. Éppen ezért az alábbiakban világosan és érthetően szeretnénk rávilágítani arra, hogy mely hatáskörök ruházzák fel az EU meghatározott szerveit arra, hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg a romániai jogállamiság védelme érdekében, és hogy milyen következményekkel járhat, ha Románia nem lép fel a demokratikus értékek helyreállításáért.
Az Európai Bizottság ajánlásokat fogalmazott meg Románia számára a demokratikus értékek, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének védelme érdekében. Az Európai Unióról szóló szerződés alapján az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. Ezekre az általános értékekre hivatkozva az Európai Bizottság többek között azt kéri most Romániától, hogy: állítsa vissza az Alkotmánybíróság jogköreit úgy, hogy az a parlamenti határozatok alkotmányosságát is vizsgálhassa; állítsa vissza a részvételi küszöböt a népszavazás esetében; a kormány az ideiglenesen kinevezett államfő hivatali ideje alatt ne nevezhessen ki új főügyészt, és ne válthassa le az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság vezetőjét, illetve, hogy az ideiglenesen kinevezett államfő hivatali ideje alatt senkit se lehessen elnöki kegyelemben részesíteni.
Miért az Európai Bizottság?
Az Európai Bizottság a Szerződések őre, hatáskörébe tartozik annak ellenőrzése, hogy a tagállamok megfelelően alkalmazzák az uniós jogot, tiszteletben tartják az EU alapértékeit.
Éppen ezért, a jogállamiság sérülésének veszélye késztette a Bizottságot arra, hogy felszólítsa Romániát a demokrácia és az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartására, illetve arra, hogy megtegye a megfelelő lépéseket, hogy visszaszerezze az állami vezetés hitelességét és az állampolgárok bizalmát. A Bizottság Románia számára megfogalmazott ajánlásai nem kötelező erejűek, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy, amennyiben az ország nem teszi meg a megfelelő lépéseket a jogállam visszaállítása érdekében, az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezései alapján súlyos szankcióval kell szembenéznie. Abban az esetben, ha egy tagállam súlyosan megsérti az EU értékeit, és figyelmen kívül hagyva az erre vonatkozó ajánlásokat, nem lép fel a helyzet megoldása érdekében, a Tanács úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak a Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, beleértve az e tagállam kormányának képviselőjét a Miniszterek Tanácsában (Európai Unió Tanácsa) megillető szavazati jogokat, mindaddig, amíg a körülményekben változás következik be.
A politikai csatározások és nyilatkozatháborúk közepette talán ezeket az előírásokat sem kellene figyelmen kívül hagyni…
Hegyi Noémi
kolozsvaros.ro
Erdély.ma
2012. július 16.
Lehallgatások, magyarázkodások, becsület
Az elmúlt napok egymásra futó, egymást magyarázó, egymásnak ellentmondó eseményei mutatták, hogy mi is vár ránk a kánikula mellett Băsescu kampányában.
Az első hírek arról szólottak, hogy a korrupcióellenes ügyészség lehallgatott két ügyészt, akit hatalommal való üzérkedéssel vádoltak. Mielőtt közölték volna a lehallgatások jegyzőkönyveit, ahogyan azt Victor Ponta miniszterelnök követelte – akivel szintén beszéltek az ügyészek, és akinek szavait szintén rögzítették –, bizonyos lapokban már megjelentek azok. A kiszivárogtatás a Korrupcióellenes Ügyészség fő eszköze, a lehallgatások meg állandósultak. Mindenkit lehallgathatnak, és akiket kell, le is hallgatnak, mindez egy negatív utópia dermesztő világát idézi, s a szovjet kommunista diktatúra mindennapjaira emlékeztet. Az ügyészek lejáratása meg szeretné gátolni vélt kinevezésüket a Legfelsőbb Ügyészség és a Korrupcióellenes Ügyészég élére. Ezek vezetőinek, Laura Codruţa Kövesinek és Daniel Morarnak a megbízatása ugyanis lejárt. Az viszont, hogy Bălan ügyész miért fordult protekcióért Victor Pontához, még márciusban, amikor még nem volt miniszterelnök, több kérdést is felvet. Előre látta volna a jövőt?
Közben a miniszterelnök Brüsszelben magyarázta bizonyítványát, az unió csúcsvezetősége ugyanis az elmúlt napokban élesen bírálta Romániát a szocialista-liberális koalíció tisztogatásai és Băsescu elnök felfüggesztése miatt. Aztán maga az elnök is megszólalt, hivatalosan is elkezdve kampányát. Elmondta: nem a székéért, hanem az országáért harcol, a törvényességért, amit megteremtett, s az intézményekért, amelyek a jogállam alapjai, és veszélyben vannak. Az egymást leköröző lehallgatások önmagukban is bizonyítják: az intézmények nem függetlenek, magának a volt államfőnek állanak a szolgálatában, s valahogy mindég Băsescu ellenfeleinek köreiben lelik fel a korrupció rothadó posványát, melyben az elnök ellenségei tapicskolnak. Băsescu nem túl hosszú nyilatkozatában huszonöt-harmincszor említette a becsületet. Kedves, szép szokása szerint ismét megosztotta hős népét becsületesekre és nem becsületesekre. Azon az elnök jellemének és praktikáinak ismeretében nem csodálkozhatunk, hogy ő becsületes, hívei is azok, a harcos Monica Macovei volt igazságügyi miniszterrel az élen, ellenségei, a liberálisok, a szocialisták, a mogulok bértollnokai és tévékommentátorai viszont nem becsületesek. Nem kell Freudhoz vagy Junghoz folyamodnunk, nyilván azért beszél ennyit a becsületről a pozícióját veszélyeztetve látó Traian Băsescu, mert sóvárog utána. Mindenkinek mindég az hiányzik, aminek nincsen birtokában. A lehallgatások pedig folynak tovább, hiszen a Korrupcióellenes Ügyészég egyelőre még nem lett hűtlen a főnökhöz, s szorgalmasan gyűjtögeti a lejárató anyagot ellenfeleiről. Hogy ezek után milyen eredménnyel zárul majd a Băsescu további politikai karrierjét eldöntő népszavazás, nem tudni. Mindenre el lehetünk készülve ebben a kampányban, az egy jón kívül.
Bogdán László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az elmúlt napok egymásra futó, egymást magyarázó, egymásnak ellentmondó eseményei mutatták, hogy mi is vár ránk a kánikula mellett Băsescu kampányában.
Az első hírek arról szólottak, hogy a korrupcióellenes ügyészség lehallgatott két ügyészt, akit hatalommal való üzérkedéssel vádoltak. Mielőtt közölték volna a lehallgatások jegyzőkönyveit, ahogyan azt Victor Ponta miniszterelnök követelte – akivel szintén beszéltek az ügyészek, és akinek szavait szintén rögzítették –, bizonyos lapokban már megjelentek azok. A kiszivárogtatás a Korrupcióellenes Ügyészség fő eszköze, a lehallgatások meg állandósultak. Mindenkit lehallgathatnak, és akiket kell, le is hallgatnak, mindez egy negatív utópia dermesztő világát idézi, s a szovjet kommunista diktatúra mindennapjaira emlékeztet. Az ügyészek lejáratása meg szeretné gátolni vélt kinevezésüket a Legfelsőbb Ügyészség és a Korrupcióellenes Ügyészég élére. Ezek vezetőinek, Laura Codruţa Kövesinek és Daniel Morarnak a megbízatása ugyanis lejárt. Az viszont, hogy Bălan ügyész miért fordult protekcióért Victor Pontához, még márciusban, amikor még nem volt miniszterelnök, több kérdést is felvet. Előre látta volna a jövőt?
Közben a miniszterelnök Brüsszelben magyarázta bizonyítványát, az unió csúcsvezetősége ugyanis az elmúlt napokban élesen bírálta Romániát a szocialista-liberális koalíció tisztogatásai és Băsescu elnök felfüggesztése miatt. Aztán maga az elnök is megszólalt, hivatalosan is elkezdve kampányát. Elmondta: nem a székéért, hanem az országáért harcol, a törvényességért, amit megteremtett, s az intézményekért, amelyek a jogállam alapjai, és veszélyben vannak. Az egymást leköröző lehallgatások önmagukban is bizonyítják: az intézmények nem függetlenek, magának a volt államfőnek állanak a szolgálatában, s valahogy mindég Băsescu ellenfeleinek köreiben lelik fel a korrupció rothadó posványát, melyben az elnök ellenségei tapicskolnak. Băsescu nem túl hosszú nyilatkozatában huszonöt-harmincszor említette a becsületet. Kedves, szép szokása szerint ismét megosztotta hős népét becsületesekre és nem becsületesekre. Azon az elnök jellemének és praktikáinak ismeretében nem csodálkozhatunk, hogy ő becsületes, hívei is azok, a harcos Monica Macovei volt igazságügyi miniszterrel az élen, ellenségei, a liberálisok, a szocialisták, a mogulok bértollnokai és tévékommentátorai viszont nem becsületesek. Nem kell Freudhoz vagy Junghoz folyamodnunk, nyilván azért beszél ennyit a becsületről a pozícióját veszélyeztetve látó Traian Băsescu, mert sóvárog utána. Mindenkinek mindég az hiányzik, aminek nincsen birtokában. A lehallgatások pedig folynak tovább, hiszen a Korrupcióellenes Ügyészég egyelőre még nem lett hűtlen a főnökhöz, s szorgalmasan gyűjtögeti a lejárató anyagot ellenfeleiről. Hogy ezek után milyen eredménnyel zárul majd a Băsescu további politikai karrierjét eldöntő népszavazás, nem tudni. Mindenre el lehetünk készülve ebben a kampányban, az egy jón kívül.
Bogdán László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 18.
Sógor Csaba és Winkler Gyula levele Viviane Redinghez
Tisztelt Alelnök Asszony!
Alulírottak, Sógor Csaba és Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselői, egy olyan súlyos ügyet szeretnénk az Ön, és Ön által az Európai Bizottság figyelmébe ajánlani, amely az egész romániai magyar közösség megbotránkozását és aggodalmát váltotta ki.
A romániai Sepsiszentgyörgyön, a református egyház tulajdonát képező Székely Mikó Kollégium épületét a román állam 1948-ban államosította. Az 1989-es rendszerváltást követően elfogadott visszaszolgáltatási törvénykezés értelmében az ingatlant az Országos Restitúciós Bizottság visszaszolgáltatta: 2002-ben már a református egyház telekkönyvezte. A döntést követően a bizottság tagjai ellen két fizikai személy polgári pert indított, amelyet elveszíttetek, a református egyház tulajdonjogát pedig a brassói Táblabíróság 2006. március 15-i jogerős határozata megerősítette.
Időközben a nyomozást a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vette át, és hatalommal való visszaéléssel vádolta meg a bizottság mindhárom tagját. A Buzău-i büntető bíróság, egy 2012. januári végzésében megállapítja, hogy „nem hagyhatja figyelmen kívül a jogerős ítéleteket”. Ennek ellenére ugyanazon ügyben, ugyanaz a Buzău-i Bíróság, 2012. június 28-án, alapfokon olyan ítéletet hozott, amely visszaállamosítja a Székely Mikó Kollégium épületét, és negyedmillió euró értékű kártérítés kifizetésére kötelezi a református egyházat, valamint három év letöltendő börtönbüntetésre ítéli a restitúciós bizottság tagjait, Markó Attila volt államtitkárt és Marosán Tamás jogtanácsost, illetve három év felfüggesztett börtönre Clim Silviut.
Tisztelt Biztos Asszony! Ezen ítéletnek két vonatkozása van. Egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat. Másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság említett tagjait, akik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása során a törvényt alkalmazták, érvényesítve a magyar közösség és a történelmi egyházak visszaszolgáltatási jogát.
A romániai politikai válság Európa figyelmét országunkra irányította. Habár nem az elmúlt hetek fejleményeihez kapcsolódik, mégis elengedhetetlen, hogy ezt az ügyet Ön elé terjesszük. A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul, hiszen az államosított vagy elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása a romániai magyarságot képviselő RMDSZ több mint két évtizedes, következetes érdekképviseleti munkájának egyik legnagyobb eredménye.
Kisebbségi közösségünk mélységes felháborodását mutatja, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő tömeg az elítéltekkel szolidarizál. Félő, hogy a Romániában az elmúlt két évtized következetes munkájával megteremtett etnikumközi békét megzavarja a nevezett igazságtalan ítélet jogerőre emelése és végrehajtása.
Az Európai Unió következetesen kiáll a világon bárhol igazságtalanul meghurcolt és börtönbe vetett közéleti személyiségek érdekében; annál inkább szolidarizálnia kell tehát azokkal, a munkájukat jóhiszeműen, törvénytisztelő módon végző, a közösséget megbízás alapján képviselő politikusokkal, akikkel az Európai Unió egyik tagállamában történik ilyen igazságtalanság. Sógor Csaba, Winkler Gyula
EP-képviselő (RMDSZ, ENP)
Brüsszel, 2012. július 17.
kolozsvaros.ro
Erdély.ma
Tisztelt Alelnök Asszony!
Alulírottak, Sógor Csaba és Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselői, egy olyan súlyos ügyet szeretnénk az Ön, és Ön által az Európai Bizottság figyelmébe ajánlani, amely az egész romániai magyar közösség megbotránkozását és aggodalmát váltotta ki.
A romániai Sepsiszentgyörgyön, a református egyház tulajdonát képező Székely Mikó Kollégium épületét a román állam 1948-ban államosította. Az 1989-es rendszerváltást követően elfogadott visszaszolgáltatási törvénykezés értelmében az ingatlant az Országos Restitúciós Bizottság visszaszolgáltatta: 2002-ben már a református egyház telekkönyvezte. A döntést követően a bizottság tagjai ellen két fizikai személy polgári pert indított, amelyet elveszíttetek, a református egyház tulajdonjogát pedig a brassói Táblabíróság 2006. március 15-i jogerős határozata megerősítette.
Időközben a nyomozást a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vette át, és hatalommal való visszaéléssel vádolta meg a bizottság mindhárom tagját. A Buzău-i büntető bíróság, egy 2012. januári végzésében megállapítja, hogy „nem hagyhatja figyelmen kívül a jogerős ítéleteket”. Ennek ellenére ugyanazon ügyben, ugyanaz a Buzău-i Bíróság, 2012. június 28-án, alapfokon olyan ítéletet hozott, amely visszaállamosítja a Székely Mikó Kollégium épületét, és negyedmillió euró értékű kártérítés kifizetésére kötelezi a református egyházat, valamint három év letöltendő börtönbüntetésre ítéli a restitúciós bizottság tagjait, Markó Attila volt államtitkárt és Marosán Tamás jogtanácsost, illetve három év felfüggesztett börtönre Clim Silviut.
Tisztelt Biztos Asszony! Ezen ítéletnek két vonatkozása van. Egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat. Másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság említett tagjait, akik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása során a törvényt alkalmazták, érvényesítve a magyar közösség és a történelmi egyházak visszaszolgáltatási jogát.
A romániai politikai válság Európa figyelmét országunkra irányította. Habár nem az elmúlt hetek fejleményeihez kapcsolódik, mégis elengedhetetlen, hogy ezt az ügyet Ön elé terjesszük. A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul, hiszen az államosított vagy elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása a romániai magyarságot képviselő RMDSZ több mint két évtizedes, következetes érdekképviseleti munkájának egyik legnagyobb eredménye.
Kisebbségi közösségünk mélységes felháborodását mutatja, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő tömeg az elítéltekkel szolidarizál. Félő, hogy a Romániában az elmúlt két évtized következetes munkájával megteremtett etnikumközi békét megzavarja a nevezett igazságtalan ítélet jogerőre emelése és végrehajtása.
Az Európai Unió következetesen kiáll a világon bárhol igazságtalanul meghurcolt és börtönbe vetett közéleti személyiségek érdekében; annál inkább szolidarizálnia kell tehát azokkal, a munkájukat jóhiszeműen, törvénytisztelő módon végző, a közösséget megbízás alapján képviselő politikusokkal, akikkel az Európai Unió egyik tagállamában történik ilyen igazságtalanság. Sógor Csaba, Winkler Gyula
EP-képviselő (RMDSZ, ENP)
Brüsszel, 2012. július 17.
kolozsvaros.ro
Erdély.ma
2012. július 18.
Belföldi hírek
Kérdéses a jogállamiság
Kemény kritikákkal illeti az Európai Bizottság a román kormányt az igazságügyi rendszerről szóló jelentésében – derült ki egy tegnap közzétett kivonatból. Az EB kifejezi mély aggodalmát a jogállamiság elveinek betartása és az igazságügyi rendszer függetlenségének biztosítása kapcsán.
A Ponta-kormány bírósági határozatokat kérdőjelezett meg, figyelmen kívül hagyta az alkotmánybíróság álláspontjait, megtagadta a bevett procedúrák alkalmazását, megsértette az államhatalmak egymástól való elválasztásának elvét, az igazságszolgáltatáshoz tartozó intézményeket próbált manipulálni és megfélemlíteni. A jelentés elfogadhatatlannak minősíti a Ponta-kormány tagjai és egyéb politikusok nyomásgyakorlását az alkotmánybíróságra, de elismerően nyilatkozik az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály és a Feddhetetlenségi Ügynökség tevékenységéről; arra is figyelmeztet, hogy a főügyészek kinevezése kulcsfontosságú jelzés lesz a reform fenntarthatóságát illetően. Végül az EB felszólítja a Ponta-kormányt, hogy korrigálja az utóbbi hetek ballépéseit. A jelentés készítői megjegyzik: noha az utóbbi öt évben történt előrelépésekről kellene szólni, az utóbbi néhány nap történései megkérdőjelezik az elkezdett reformok sikerre vitelének lehetőségét.
Megkapta Barroso Ponta levelét
Megkapta Victor Ponta kormányfő levelét José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – jelentette be az európai uniós végrehajtó testület szóvivője tegnap. Megerősítette azt is, hogy a két politikus – miután a múlt héten személyesen is találkoztak Brüsszelben – telefonbeszélgetést is folytatott a témában. A bizottság elemzi a levél tartalmát, és már ma válaszol rá.
A schengeni kudarc az elődöké
Elképzelhető, hogy Románia nem csatlakozhat a schengeni övezethez, azonban egy ilyen kudarc nem írható az utóbbi időszakban bekövetkezett belpolitikai események számlájára – jelentette ki tegnap Crin Antonescu ideiglenes államfő, aki szerint Európa elutasító magatartása megelőzi a Ponta-kormány megalakulását és a szenátus, illetve a képviselőház elnökének lecserélését, valamint Traian Băsescu felfüggesztését is. Antonescu szerint a schengeni csatlakozás megakadályozásának több, politikai természetű oka van, és úgy véli, hogy az igazságügyi jelentést Hollandia mellett több ország is fel fogja használni ürügyként.
Ponta plágiumügye: egy igen, egy nem
Két ellentmondó határozat született tegnap Victor Ponta kormányfő doktori dolgozatát illetően: az Országos Etikai Tanács Technikai Bizottsága szerint 2003-ban nem plagizált a fiatal jogász, a Bukaresti Egyetem Etikai Bizottsága pár órával később kiadott jelentése viszont a szakértők egyöntetű véleményére hivatkozva azt állapította meg, hogy a dolgozat szó szerint lemásolt bekezdéseket tartalmaz. A szaktárca tudományos kutatást felügyelő hatóságának országos etikai bizottsága még nem döntött. Ponta dolgozatát egyaránt vizsgálják külföldi és belföldi szakcsoportok, akik egy végső, közös jelentésben foglalnak állást, amelyet a szenátushoz juttatnak el megszavazásra. A végső döntést ma fogják ismertetni.
Adócsaló adóbehajtó
Bűnszövetkezet támogatásával és adócsalásban való bűnrészességgel gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség Sorin Blejnart, az adóhatóság volt vezetőjét, aki ellen bűnvádi eljárást indítottak. Az ügyészség szerint Blejnar 2011 májusa és 2012 júliusa között egy bűnszövetkezetet támogatott, amely nem fizette meg a jövedéki adót a Romániában nagy mennyiségben forgalmazott gázolaj után, és ezzel mintegy 15 millió euróval károsította meg az államot. A bűnszövetkezet több tagját már őrizetbe vették a hatóságok, az ügyben érintett Blejnar volt kabinetfőnöke, valamint a vámhatóság volt vezetője is. Blejnart tegnap hívták be az ügyészségre, és 30 napra megtiltották neki az ország elhagyását; ő azt állítja, hogy nem tudott semmit a bűnszövetkezet tevékenységéről. Blejnart 2009 elején nevezte ki Emil Boc volt kormányfő, és 2012 április elején az alig két hónapig hivatalban lévő Mihai Răzvan Ungureanu váltotta le.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Kérdéses a jogállamiság
Kemény kritikákkal illeti az Európai Bizottság a román kormányt az igazságügyi rendszerről szóló jelentésében – derült ki egy tegnap közzétett kivonatból. Az EB kifejezi mély aggodalmát a jogállamiság elveinek betartása és az igazságügyi rendszer függetlenségének biztosítása kapcsán.
A Ponta-kormány bírósági határozatokat kérdőjelezett meg, figyelmen kívül hagyta az alkotmánybíróság álláspontjait, megtagadta a bevett procedúrák alkalmazását, megsértette az államhatalmak egymástól való elválasztásának elvét, az igazságszolgáltatáshoz tartozó intézményeket próbált manipulálni és megfélemlíteni. A jelentés elfogadhatatlannak minősíti a Ponta-kormány tagjai és egyéb politikusok nyomásgyakorlását az alkotmánybíróságra, de elismerően nyilatkozik az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály és a Feddhetetlenségi Ügynökség tevékenységéről; arra is figyelmeztet, hogy a főügyészek kinevezése kulcsfontosságú jelzés lesz a reform fenntarthatóságát illetően. Végül az EB felszólítja a Ponta-kormányt, hogy korrigálja az utóbbi hetek ballépéseit. A jelentés készítői megjegyzik: noha az utóbbi öt évben történt előrelépésekről kellene szólni, az utóbbi néhány nap történései megkérdőjelezik az elkezdett reformok sikerre vitelének lehetőségét.
Megkapta Barroso Ponta levelét
Megkapta Victor Ponta kormányfő levelét José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – jelentette be az európai uniós végrehajtó testület szóvivője tegnap. Megerősítette azt is, hogy a két politikus – miután a múlt héten személyesen is találkoztak Brüsszelben – telefonbeszélgetést is folytatott a témában. A bizottság elemzi a levél tartalmát, és már ma válaszol rá.
A schengeni kudarc az elődöké
Elképzelhető, hogy Románia nem csatlakozhat a schengeni övezethez, azonban egy ilyen kudarc nem írható az utóbbi időszakban bekövetkezett belpolitikai események számlájára – jelentette ki tegnap Crin Antonescu ideiglenes államfő, aki szerint Európa elutasító magatartása megelőzi a Ponta-kormány megalakulását és a szenátus, illetve a képviselőház elnökének lecserélését, valamint Traian Băsescu felfüggesztését is. Antonescu szerint a schengeni csatlakozás megakadályozásának több, politikai természetű oka van, és úgy véli, hogy az igazságügyi jelentést Hollandia mellett több ország is fel fogja használni ürügyként.
Ponta plágiumügye: egy igen, egy nem
Két ellentmondó határozat született tegnap Victor Ponta kormányfő doktori dolgozatát illetően: az Országos Etikai Tanács Technikai Bizottsága szerint 2003-ban nem plagizált a fiatal jogász, a Bukaresti Egyetem Etikai Bizottsága pár órával később kiadott jelentése viszont a szakértők egyöntetű véleményére hivatkozva azt állapította meg, hogy a dolgozat szó szerint lemásolt bekezdéseket tartalmaz. A szaktárca tudományos kutatást felügyelő hatóságának országos etikai bizottsága még nem döntött. Ponta dolgozatát egyaránt vizsgálják külföldi és belföldi szakcsoportok, akik egy végső, közös jelentésben foglalnak állást, amelyet a szenátushoz juttatnak el megszavazásra. A végső döntést ma fogják ismertetni.
Adócsaló adóbehajtó
Bűnszövetkezet támogatásával és adócsalásban való bűnrészességgel gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség Sorin Blejnart, az adóhatóság volt vezetőjét, aki ellen bűnvádi eljárást indítottak. Az ügyészség szerint Blejnar 2011 májusa és 2012 júliusa között egy bűnszövetkezetet támogatott, amely nem fizette meg a jövedéki adót a Romániában nagy mennyiségben forgalmazott gázolaj után, és ezzel mintegy 15 millió euróval károsította meg az államot. A bűnszövetkezet több tagját már őrizetbe vették a hatóságok, az ügyben érintett Blejnar volt kabinetfőnöke, valamint a vámhatóság volt vezetője is. Blejnart tegnap hívták be az ügyészségre, és 30 napra megtiltották neki az ország elhagyását; ő azt állítja, hogy nem tudott semmit a bűnszövetkezet tevékenységéről. Blejnart 2009 elején nevezte ki Emil Boc volt kormányfő, és 2012 április elején az alig két hónapig hivatalban lévő Mihai Răzvan Ungureanu váltotta le.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 19.
Európai intés Romániának (Visszaléptünk a szakadék széléről)
A román kormányzat kötelezettségvállalásai választ adnak az Európai Bizottság valamennyi aggodalmára, ugyanakkor azokat meg kell valósítania a gyakorlatban is – jelentette ki José Manuel Durao Barroso, az EB elnöke tegnap Brüsszelben. Délelőtti ülését követően a bizottság élesen bíráló hangvételű jelentést adott ki az igazságügyi reformok romániai állásáról. A testület elítélte a román kormány sorozatos lépéseit a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen, sürgetve a problémák mielőbbi orvoslását.
Nyilatkozatában Barroso úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszak fejleményei miatt megingott a bizalom. A jelentés öt év távlatában számos előrelépést is megállapított a reformok és a korrupció elleni fellépésben, de megerősítette azt a korábbi álláspontot, hogy a közelmúlt eseményei ezek aláásásával fenyegetnek, már csak azért is, mert a reformok még nem visszafordíthatatlanok és garantáltan fenntarthatók. Kiemelte a bizottság a problémák közül az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, valamint az ellenzékhez tartozó elnök elmozdítását célzó intézkedéseket, úgy ítélve meg, hogy egyes lépések már kulcsfontosságú demokratikus ellensúlyok felszámolásával járhatnak. Ajánlásai között a bizottság megismételte azokat a szükségesnek látott lépéseket, amelyekről Barroso már Victor Ponta múlt heti brüsszeli látogatásán említést tett, és amelyek teljesítésére a kormányfő később írásban is kötelezettséget vállalt. Barroso most úgy fogalmazott, hogy ezzel Románia visszalépett a szakadék széléről, de még nincs vége a folyamatnak. A legfontosabb azonnali lépésnek a végrehajtó testület azt tartotta, hogy a kormány és más kulcsintézmények mutassák ki egyértelműen elkötelezettségüket a jogállamiság és az igazságügyi függetlenség mellett. A bizottság elvárásai szerint a kormánynak tiszteletben kell tartania az igazságszolgáltatás teljes függetlenségét, vissza kell állítania az alkotmánybíróság jogkörét, és biztosítania kell, hogy ez utóbbi döntéseit figyelembe veszik, továbbá összpárti támogatást élvező ombudsmant kell kineveznie. Azt is sürgetik, hogy alakítsanak ki új, a jelenleginél nyíltabb és átláthatóbb eljárást a legfőbb ügyész és a korrupcióellenes igazgatóság vezetőjének kinevezésére, továbbá a feddhetetlenséget tegyék politikai prioritássá. Elvárja az unió azt is, hogy a román államfő leváltását célzó népszavazást az alkotmánybíróság döntéseivel összhangban szervezzék meg. Barroso bejelentette, hogy a bizottság továbbra is szorosan figyeli a helyzetet, és év végén újabb jelentést készít arról, hogyan halad a kötelezettségvállalások gyakorlatba iktatása. Ez az összegzés elsősorban arra fog összpontosítani, sikerült-e visszaállítani a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. Jelentést adott ki az EU-bizottság tegnap Bulgáriáról is, ahol szintén gyorsítani kell a reformokat. Az értékelésekkel mindkét ország számára távolabb került annak lehetősége, hogy az unió leállítja a reformokat rendszeresen értékelő, úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, és hatással lehet a schengeni csatlakozásra is, pedig ez már küszöbön állt.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A román kormányzat kötelezettségvállalásai választ adnak az Európai Bizottság valamennyi aggodalmára, ugyanakkor azokat meg kell valósítania a gyakorlatban is – jelentette ki José Manuel Durao Barroso, az EB elnöke tegnap Brüsszelben. Délelőtti ülését követően a bizottság élesen bíráló hangvételű jelentést adott ki az igazságügyi reformok romániai állásáról. A testület elítélte a román kormány sorozatos lépéseit a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen, sürgetve a problémák mielőbbi orvoslását.
Nyilatkozatában Barroso úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszak fejleményei miatt megingott a bizalom. A jelentés öt év távlatában számos előrelépést is megállapított a reformok és a korrupció elleni fellépésben, de megerősítette azt a korábbi álláspontot, hogy a közelmúlt eseményei ezek aláásásával fenyegetnek, már csak azért is, mert a reformok még nem visszafordíthatatlanok és garantáltan fenntarthatók. Kiemelte a bizottság a problémák közül az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, valamint az ellenzékhez tartozó elnök elmozdítását célzó intézkedéseket, úgy ítélve meg, hogy egyes lépések már kulcsfontosságú demokratikus ellensúlyok felszámolásával járhatnak. Ajánlásai között a bizottság megismételte azokat a szükségesnek látott lépéseket, amelyekről Barroso már Victor Ponta múlt heti brüsszeli látogatásán említést tett, és amelyek teljesítésére a kormányfő később írásban is kötelezettséget vállalt. Barroso most úgy fogalmazott, hogy ezzel Románia visszalépett a szakadék széléről, de még nincs vége a folyamatnak. A legfontosabb azonnali lépésnek a végrehajtó testület azt tartotta, hogy a kormány és más kulcsintézmények mutassák ki egyértelműen elkötelezettségüket a jogállamiság és az igazságügyi függetlenség mellett. A bizottság elvárásai szerint a kormánynak tiszteletben kell tartania az igazságszolgáltatás teljes függetlenségét, vissza kell állítania az alkotmánybíróság jogkörét, és biztosítania kell, hogy ez utóbbi döntéseit figyelembe veszik, továbbá összpárti támogatást élvező ombudsmant kell kineveznie. Azt is sürgetik, hogy alakítsanak ki új, a jelenleginél nyíltabb és átláthatóbb eljárást a legfőbb ügyész és a korrupcióellenes igazgatóság vezetőjének kinevezésére, továbbá a feddhetetlenséget tegyék politikai prioritássá. Elvárja az unió azt is, hogy a román államfő leváltását célzó népszavazást az alkotmánybíróság döntéseivel összhangban szervezzék meg. Barroso bejelentette, hogy a bizottság továbbra is szorosan figyeli a helyzetet, és év végén újabb jelentést készít arról, hogyan halad a kötelezettségvállalások gyakorlatba iktatása. Ez az összegzés elsősorban arra fog összpontosítani, sikerült-e visszaállítani a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. Jelentést adott ki az EU-bizottság tegnap Bulgáriáról is, ahol szintén gyorsítani kell a reformokat. Az értékelésekkel mindkét ország számára távolabb került annak lehetősége, hogy az unió leállítja a reformokat rendszeresen értékelő, úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, és hatással lehet a schengeni csatlakozásra is, pedig ez már küszöbön állt.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. július 23.
Diverziókeltés Mikó-ügyben: a Facebookon „kampányolnak” a restitúció ellenzői
A Facebook közösségi portálon megalakult a Mikó-ügy nevű felhasználó, amelyről a bejelöltek többsége úgy vélte, hogy a buzăui bíróság döntése elleni tiltakozás folytatódik a virtuális térben. Néhány nap alatt azonban kiderült, hogy a felhasználó az ellenvéleményt képviseli: szerinte nem kell kétségbe vonni a bíróság döntését, az iskola az államé kell legyen, de egyházellenes bejegyzéseket is közzétett.
Miközben az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ közös tiltakozó akciót szervez szeptember elsejére a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében, a restitúció ellenzői a Facebook közösségi portálon próbálják bizonygatni igazukat. A történelmi egyházak, a civil szervezetek és a politikum szeptember elsején közösen szervezi meg az igazság napja mottóval meghirdetett nagyszabású tüntetést a Székely Mikó Kollégium épületének visszaállamosítása ellen, az iskolaépület védelmében.
A tiltakozó akció kapcsán az RMDSZ közleményt adott ki, amelyben kifejti: az erdélyi magyar történelmi egyházakkal közösen szorgalmazza, hogy 2012. szeptember 1-je legyen az igazság napja. „A sepsiszentgyörgyi Mikó-ügy azt igazolja, hogy a magántulajdon és a közösségi vagyon sérthetetlenségének elve 22 évvel a rendszerváltást követően sem érvényesül, mi több, a bíróság döntése a diktatúra legsötétebb intézkedéseit idézi. Tudatában vagyunk annak, hogy a történelmi egyházaink és a magyarság ellen irányuló rendkívül súlyos, igazságtalan bírósági döntésre csupán közös fellépéssel tudjuk felhívni Európa és az egész világ figyelmét. Csak így tudunk továbbra is elkötelezetten küzdeni az igazságszolgáltatásért, egyházaink, mindannyiunk örökségének megvédéséért, a bennünket megillető jogok tiszteletben tartásáért” – olvasható a szövetség közleményében.
Ebben az RMDSZ vezetői arra kérik a sepsiszentgyörgyi és erdélyi magyarokat, hogy szeptember 1-jén a Székely Mikó Kollégium előtt követeljék az igazság, a törvény tiszteletben tartását. Mint ismeretes, Sánta Imre bikfalvi református lelkész már több mint két hete naponta két órát áll az iskola előtt, tiltakozva a visszaállamosítás és a jogtiprás ellen, és egyre többen csatlakoznak hozzá. A lelkész eredetileg egy hónaposra tervezte akcióját, ám úgy döntött, augusztusban is folytatja azt, hogy az egyházak által szervezett megmozdulásig fenntartsa az érdeklődést a Mikó-ügy iránt.
Virtuális diverzió
Eközben a Facebook közösségi portálon megalakult a Mikó-ügy nevű felhasználó, amelyről a bejelöltek többsége úgy vélte, hogy a buzăui bíróság döntése elleni tiltakozás folytatódik a virtuális térben. Néhány nap alatt azonban kiderült, hogy a felhasználó az ellenvéleményt képviseli: szerinte nem kell hogy kétségbe vonni a bíróság döntését, az iskola az államé kell legyen, de egyházellenes bejegyzéseket is közzétett. Ugyancsak Mikó-ügy néven, a stílus alapján valószínű ugyanaz a felhasználó blogot is létrehozott, amely fejlécében így fogalmaz: „Mikó-ügy – érzelmek helyett tények. Gondolkozzunk, mielőtt tüntetünk.”
Egyik bejegyzésben pedig így ír: „Őszintén szólva számomra különös, hogy a véget nem érő benedekleventézés közben senki nem teszi fel a kérdést, vajon mi a fenével érvelhetett a DNA a bíróságon, vajon tényleg rendben voltak-e az egyház papírjai, vajon az a kijelentés, hogy »mindenki tudja«, elegendő érv-e nemcsak Buzăuban, hanem bárhol Európában.(...) Nem tudni viszont, hogy mi a tragédia abban, ha az épület az önkormányzat tulajdonába kerül (attól még simán működhetne benne egy református iskola, sőt).”
A felvetésekre több közéleti személyiség is válaszolt, például Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki hangsúlyozta, bár egyesek úgy vélik, jó kezekben lesz az iskola a város tulajdonában, azonban ha visszaállamosítják a szentgyörgyi ingatlant, precedenst teremtenek, ugyanezt Aradon, Kolozsváron vagy Zilahon is megtehetik, ahol már nincs magyar önkormányzat, amely védené az iskola érdekeit.
Bakk Miklós politológus pedig így ír a Facebook portálon: „Egy – csupán technikai – észrevétel, mely abból a tapasztalatomból ered, hogy hiteles fordító (is) vagyok a Bánságban. Számos okiratot fordítottam, amely a görög katolikus egyházat segítette, hogy ingatlanjait visszaszerezze az ortodox egyháztól. Ezek körében akadt olyan ingatlan, amelyet a görög katolikus egyház nem tudott telekkönyvileg igazolni, csupán annyit, hogy ő építtette a görög katolikus közösség pénzéből, és az építőmestert a görög katolikus pap kérte fel. Ezen régi iratok (eredetiben német, ill. magyar nyelvűek) alapján a visszaszolgáltatást megítélték a görög katolikusok javára. Ha nincs kettős mérce, akkor már az ilyen típusú bizonyítékoknak is lehet perdöntő ereje. Arról nem beszélve, hogy a Mikó esetében számos más bizonyíték is van.”
Markó: arccal kell vállalni az ellenvéleményt
Markó Attila volt államtitkár, a kollégium épületét az egyháznak visszaszolgáltató restitúciós bizottság tagja – akit ezért alapfokon három év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek – a Krónikának elmondta: természetesen lehetnek és vannak ellenvélemények az ügyben, azonban elvárnák, hogy a Mikó-ügy felhasználója felfedje arcát, merje vállalni nevét.
„Nem tesz mást, mint névtelenségbe burkolózva a korrupcióellenes ügyészség vádiratát használja, annak a különböző vádpontjai közül szemelget. Valószínű Benedek Leventééktől szerezte meg a vádiratot, és azt használja diverziókeltésre. Másrészt a tulajdonjoggal kapcsolatos felvetéseit, miszerint az iskola soha nem volt a református egyház tulajdona, már 2006-ban cáfolta a brassói táblabíróság, amely kimondta, hogy az ingatlan az egyházé volt” – értékelte a Facebookon közzétett bejegyzéseket Markó Attila.
Hozzátette, mindenkinek joga van antiklerikális nézeteket vallani, de ezeket nem kell összemosni a kollégium visszaállamosítási kísérletével. Egyébként időközben ugyancsak a Facebookon megalakult a Tüntetés a Székely Mikó Kollégiumért csoport is, amelynek közel 4000 tagja van, míg az említett Mikó-ügynek 300 felhasználó ismerőse. Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
A Facebook közösségi portálon megalakult a Mikó-ügy nevű felhasználó, amelyről a bejelöltek többsége úgy vélte, hogy a buzăui bíróság döntése elleni tiltakozás folytatódik a virtuális térben. Néhány nap alatt azonban kiderült, hogy a felhasználó az ellenvéleményt képviseli: szerinte nem kell kétségbe vonni a bíróság döntését, az iskola az államé kell legyen, de egyházellenes bejegyzéseket is közzétett.
Miközben az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ közös tiltakozó akciót szervez szeptember elsejére a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében, a restitúció ellenzői a Facebook közösségi portálon próbálják bizonygatni igazukat. A történelmi egyházak, a civil szervezetek és a politikum szeptember elsején közösen szervezi meg az igazság napja mottóval meghirdetett nagyszabású tüntetést a Székely Mikó Kollégium épületének visszaállamosítása ellen, az iskolaépület védelmében.
A tiltakozó akció kapcsán az RMDSZ közleményt adott ki, amelyben kifejti: az erdélyi magyar történelmi egyházakkal közösen szorgalmazza, hogy 2012. szeptember 1-je legyen az igazság napja. „A sepsiszentgyörgyi Mikó-ügy azt igazolja, hogy a magántulajdon és a közösségi vagyon sérthetetlenségének elve 22 évvel a rendszerváltást követően sem érvényesül, mi több, a bíróság döntése a diktatúra legsötétebb intézkedéseit idézi. Tudatában vagyunk annak, hogy a történelmi egyházaink és a magyarság ellen irányuló rendkívül súlyos, igazságtalan bírósági döntésre csupán közös fellépéssel tudjuk felhívni Európa és az egész világ figyelmét. Csak így tudunk továbbra is elkötelezetten küzdeni az igazságszolgáltatásért, egyházaink, mindannyiunk örökségének megvédéséért, a bennünket megillető jogok tiszteletben tartásáért” – olvasható a szövetség közleményében.
Ebben az RMDSZ vezetői arra kérik a sepsiszentgyörgyi és erdélyi magyarokat, hogy szeptember 1-jén a Székely Mikó Kollégium előtt követeljék az igazság, a törvény tiszteletben tartását. Mint ismeretes, Sánta Imre bikfalvi református lelkész már több mint két hete naponta két órát áll az iskola előtt, tiltakozva a visszaállamosítás és a jogtiprás ellen, és egyre többen csatlakoznak hozzá. A lelkész eredetileg egy hónaposra tervezte akcióját, ám úgy döntött, augusztusban is folytatja azt, hogy az egyházak által szervezett megmozdulásig fenntartsa az érdeklődést a Mikó-ügy iránt.
Virtuális diverzió
Eközben a Facebook közösségi portálon megalakult a Mikó-ügy nevű felhasználó, amelyről a bejelöltek többsége úgy vélte, hogy a buzăui bíróság döntése elleni tiltakozás folytatódik a virtuális térben. Néhány nap alatt azonban kiderült, hogy a felhasználó az ellenvéleményt képviseli: szerinte nem kell hogy kétségbe vonni a bíróság döntését, az iskola az államé kell legyen, de egyházellenes bejegyzéseket is közzétett. Ugyancsak Mikó-ügy néven, a stílus alapján valószínű ugyanaz a felhasználó blogot is létrehozott, amely fejlécében így fogalmaz: „Mikó-ügy – érzelmek helyett tények. Gondolkozzunk, mielőtt tüntetünk.”
Egyik bejegyzésben pedig így ír: „Őszintén szólva számomra különös, hogy a véget nem érő benedekleventézés közben senki nem teszi fel a kérdést, vajon mi a fenével érvelhetett a DNA a bíróságon, vajon tényleg rendben voltak-e az egyház papírjai, vajon az a kijelentés, hogy »mindenki tudja«, elegendő érv-e nemcsak Buzăuban, hanem bárhol Európában.(...) Nem tudni viszont, hogy mi a tragédia abban, ha az épület az önkormányzat tulajdonába kerül (attól még simán működhetne benne egy református iskola, sőt).”
A felvetésekre több közéleti személyiség is válaszolt, például Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki hangsúlyozta, bár egyesek úgy vélik, jó kezekben lesz az iskola a város tulajdonában, azonban ha visszaállamosítják a szentgyörgyi ingatlant, precedenst teremtenek, ugyanezt Aradon, Kolozsváron vagy Zilahon is megtehetik, ahol már nincs magyar önkormányzat, amely védené az iskola érdekeit.
Bakk Miklós politológus pedig így ír a Facebook portálon: „Egy – csupán technikai – észrevétel, mely abból a tapasztalatomból ered, hogy hiteles fordító (is) vagyok a Bánságban. Számos okiratot fordítottam, amely a görög katolikus egyházat segítette, hogy ingatlanjait visszaszerezze az ortodox egyháztól. Ezek körében akadt olyan ingatlan, amelyet a görög katolikus egyház nem tudott telekkönyvileg igazolni, csupán annyit, hogy ő építtette a görög katolikus közösség pénzéből, és az építőmestert a görög katolikus pap kérte fel. Ezen régi iratok (eredetiben német, ill. magyar nyelvűek) alapján a visszaszolgáltatást megítélték a görög katolikusok javára. Ha nincs kettős mérce, akkor már az ilyen típusú bizonyítékoknak is lehet perdöntő ereje. Arról nem beszélve, hogy a Mikó esetében számos más bizonyíték is van.”
Markó: arccal kell vállalni az ellenvéleményt
Markó Attila volt államtitkár, a kollégium épületét az egyháznak visszaszolgáltató restitúciós bizottság tagja – akit ezért alapfokon három év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek – a Krónikának elmondta: természetesen lehetnek és vannak ellenvélemények az ügyben, azonban elvárnák, hogy a Mikó-ügy felhasználója felfedje arcát, merje vállalni nevét.
„Nem tesz mást, mint névtelenségbe burkolózva a korrupcióellenes ügyészség vádiratát használja, annak a különböző vádpontjai közül szemelget. Valószínű Benedek Leventééktől szerezte meg a vádiratot, és azt használja diverziókeltésre. Másrészt a tulajdonjoggal kapcsolatos felvetéseit, miszerint az iskola soha nem volt a református egyház tulajdona, már 2006-ban cáfolta a brassói táblabíróság, amely kimondta, hogy az ingatlan az egyházé volt” – értékelte a Facebookon közzétett bejegyzéseket Markó Attila.
Hozzátette, mindenkinek joga van antiklerikális nézeteket vallani, de ezeket nem kell összemosni a kollégium visszaállamosítási kísérletével. Egyébként időközben ugyancsak a Facebookon megalakult a Tüntetés a Székely Mikó Kollégiumért csoport is, amelynek közel 4000 tagja van, míg az említett Mikó-ügynek 300 felhasználó ismerőse. Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)