Felfüggesztett börtönbüntetés és jogkorlátozás (Ítélet a Rácz-perben)
Négyévi börtönre ítélte a Kovászna megyei törvényszék Rácz Károly volt kézdivásárhelyi polgármestert kenőpénz többszöri elfogadásáért, ezt azonban nem kell letöltenie, büntetését hat évre feltételesen felfüggesztették.
Ez azt jelenti, hogy hat éven keresztül meghatározott időszakonként rendszeresen jelentkeznie kell a megyei bűnözőfelügyeleti szolgálatnál, előre be kell jelentenie, ha esetleg elköltözik, nyolc napnál hosszabb távollétét, indulási és érkezési idővel, valamint a munkahely-változtatást és ennek okát is; megélhetési forrásairól is adatokat kell szolgáltatnia hivatalból kinevezett felügyelőjénél. Bizonyos állampolgári jogaiban is korlátozták: négy évig nem válaszható és nem nevezhető ki állami intézmény vezetői tisztségébe. Az ítélet szerint Rácz Károly folyamatosan, összesen tíz alkalommal fogadott el kenőpénzt, de csak 3000 lejt kell visszafizetnie az őt feljelentő Áda Józsefnek, és amíg ezt nem törleszti, zárolják egyik ingatlanát (egy 90 négyzetméteres telket a rajta levő melléképülettel) – az Országos Korrupcióellenes Ügyészség által 2011. március 30-án elrendelt vagyoni zárlatot azonban feloldják. A perköltségből 4000 lejt róttak Ráczra, és az ítélet – amelyet tíz napon belül lehet megfellebbezni – arra is figyelmeztet, hogy a felfüggesztett büntetés visszavonható, azaz a megszabott feltételek megszegése börtönnel jár.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Problémás” miniszterek a Ponta-kormányban
Az Európai Unió egyik legnépesebb kormánya Victor Ponta második kabinetje – amelyben jó néhány bűnvádi dosszié, egyéb botrányok főszereplői, pártvándorok is helyet kaptak Amint azonban a viselt dolgaiból is kitűnik, Romániában manapság nem is lehet feddhetetlen politikus találni.
Kamarillafőnök, terrorista...
Gabriel Oprea tárca nélküli – ám mégis a nemzetvédelemmel és a belügyekkel foglalkozó – miniszterelnök-helyettes fontos szerepet töltött be az utóbbi időben a romániai politikai életben, amivel ki is vívta Traian Băsescu államfőtől az „Adrian Năstase személyi kamarillájának főnöke" címet. Korábban a Szociáldemokrata Pártból kivált, függetlenné váló parlamenti képviselők vezetője volt, akik megalkották a haladók politikusok parlamenti frakcióját.
Ez aztán átalakult, kezdetben az Emil Boc kormányát támogató Országos Szövetség Románia Haladásáért nevű politikai tömörüléssé. Bocék bukását követően a párt átállt a Szociál-Liberális Szövetséghez, amelyet a december 9-i parlamenti választásokon támogatott, most pedig egyesült a szociál-liberálisokkal. „Năstase kamarillafőnökét" 2010-ben maga Traian Băsescu államfő tüntette ki.
A kabinet másik miniszterelnök-helyettese, a közigazgatásáért és regionális fejlesztésért felelős a szociáldemokraták főtitkára, Liviu Dragnea. Őt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) nemrégiben azzal vádolta meg, hogy a Traian Băsescu államfő sorsáról döntő népszavazás alkalmával többtízezer embert „mozgósított" a referendum sikere érdekében. Ehhez felhasználta pártfőtitkári befolyását és tekintélyét, mozgósítva a polgármestereket a szükséges szavazók összeszedésére.
Dragnea más ügyekben is vétkes. Az Európai Bizottság egy kivizsgálása során megállapította: súlyos rendellenességek történtek két útkarbantartási program esetében is, amelyekre a Teleorman megyei tanács „házi cége", a Liviu Dragnea által ellenőrzött Tel Drum Rt. szerződött le. Traian Basescu államfő egyébként Liviu Dragneát gyakran „terroristaként" emlegette.
Trafóügy, svéd kenőpénz
A Közlekedési Minisztérium vezetője, Relu Fenechiu ellen bűnvádi per indult be: a minisztert azzal vádolják, hogy 2002 és 2005 között újnak álcázott régi transzformátorokat adott el állami vállalatoknak. 2006-ben összeállított dossziéját jó ideig „megsétáltatták" a Korrupcióelleni Igazgatóság útvesztőjében, idén nyáron azonban immár átkerült az igazságszolgáltatáshoz.
A „trafó-dosszié" mellett azonban Fenechiu neve negyvenhat korrupciós és az állammal törvénytelenül megkötött ügycsomóban is szerepel.
A távközlési miniszter immár „régi kormánytag". Dan Nica ugyancsak ezt a tárcát töltötte be 2001-2004 között a Năstase-kormányban, 2009-ben a belügyhöz került a Boc-kabinet idejében, az első Ponta-kormányban – akárcsak most – megintcsak a távközléssel foglalkozott.
Hosszas minisztersége alatt nem hiányoztak a botrányok sem. Neve felmerült a Román Posta kapcsán kitört botrányban: szolgálati visszaélés gyanújával vádolják, a posta egyik területének illetéktelen eladása miatt. Emellett azzal is vádolják, hogy a belügyminisztérium egyébként is oly sok vitát kavart 0215. számú katonai egységét – a román nyelven elhíresült „negyed hármast" – pártérdekek szolgálatába állította.
Legfrissebb botránya a „svéd kenőpénz" néven ismertté vált skandallum, amely az egységes sürgősségi hívószám, a 112-es miatt robbant ki. Svédországban az Ericsson cég azzal vádolta meg a vállalat romániai vezetőjét, Thomas Lundint, hogy az ügy kapcsán 7 millió dollárt sajátított el. Svéd újságírók most dokumentumokkal bizonyították – közöttük van Lundin vallomása is – miszerint az ügyben érintett volt Dan Nica is. Újabb miniszteri tárcájának megszerzésében Dan Nicát az sem zavarta meg, hogy vezetésével októberben a távközlési tárca népes küldöttség, közpénzeken, kiadós sétát tett Qatarban.
A 16 éves besúgó
Eléggé kétes hírű üzletember lett az oktatási minisztérium vezetője. Mihnea Costoiu eddig még valamennyi cégét csődbe juttatta és felszámolta. Általában privatizált állami cégeket vásárolt meg, a piaci értéknél jóval olcsóbb áron. Emiatt több bűnvádi dosszié is indult ellene, őt magát azonban mindegyikben ártatlanná minősítették, jóllehet több embere is büntetést kapott. Kapcsolata a politikai élettel 2001-ből származik, amikor is Ecaterina Andronescu, akkori tanügyminiszter megtette az irányítása alatt álló tárca főtitkárává. Politikai pályafutása alatt mindvégig Andronescu embereként ismerték.
Costoiu a Securitate besúgója is volt. A Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanács adatai szerint Iulian fedőnéven 16 éves korában szervezték be – a forradalomig azonban senki nem adott fel Ceauşescu titkos rendőrségének, ezért „káderlapja" ilyen szempontból voltaképpen tiszta.
A belügyminiszteri tisztséget megszerző Radu Stroének több afférja is volt Traian Băsescu államfővel. A legvisszhangosabb botrány az volt, amikor – a kormányfőtitkári tisztséget átvette – Traian Băsescu egy cetlit mutatott fel neki, amitől a politikus szemmel láthatóan zavarba jött.
A sajtó később kiderítette: a cédulácskán Traian Băsescu emlékeztette őt arra az ígéretére, hogy a nemzetbiztonsági törvényre vonatkozó adatok titkosak maradnak mindaddig, ameddig a politikusok azt meg nem vitatják. A jogszabály azonban mégis a sajtóhoz került – éppen Stroénak köszönhetően. A szociáldemokrata Ioan Rus egyébként korábban „másodosztályú szélhámosocskának" nevezte.
Szex és múzeum
A kulturális minisztérium élére kinevezett Daniel Barbu maga sem „problémamentes" miniszter. Az Európai Bizottság csaláselleni hivatala, az OLAF figyelmeztetésére idén ősszel a kormány kivizsgálást végzett a 2000 óta zajló Tempus nevű Phare-program kapcsán, amelynek irányítója Daniel Barbu volt. Az ellenőrzés megállapította: a 200 ezer eurós program menedzselésében komoly hibák mutatkoztak meg, Barbunak például nem sikerült bebizonyítania, hogy Bukarestben valóban versenyt hirdettek volna meg a programnak megfelelően, így a 200 ezer euró sorsa is bizonytalanná vált. Egyetemi tanárként szerelmi kapcsolatba került egyik diákjával is, amiről az alkotmánybíróság bírója számolt be a Facebook oldalán.
A mezőgazdasági tárca élén megmaradt Daniel Constantin, aki a Konzervatív Párt alapító elnöke, Dan Voiculescu embere. Politikai pályafutása akkor futott fel, amikor Voiculescu formálisan kivonult a politikai életből. Politikai megfigyelők szerint Daniel Constantin teljes mértékben Voiculescu emberének tekinthető már csak azért is, mert 295 ezer euróval tartozik „főnökének". Nyilvánvaló, hogy Voiculescu azért neveztette ki e tárca élére, mert kiterjedt földügyletei is voltak, amelyek miatt a korrupcióelleni ügyészek figyelmének homlokterébe került.
Szexbotrány „hőse" volt az ifjúsági és sportminisztert – megfelelőbb személyt nem is lehetett volna a tárca élére találni. Nicolae Bănicioiu neve ott szerepelt a „prostituáltakat a VIP-eknek" néven ismertté vált bűnvádi dossziéban. A könnyűvérű lányokra éhes Bănicioiu a hölgyek szolgáltatását afféle alanyi jognak érezte, emiatt nem is fizetett értük – amint azt az egyik tanú elmondotta.
A hangzatos nevű Nemzeti Érdekű Beruházások Terveinek Minisztériumát vezetője Dan Şova. Ügyvédi cége, a Şova is Társai, az Adóhivatal adatai szerint hosszú éveken át törvénytelen úton, a közbeszerzési eljárás megkerülésével állami szerződésekben részesült, amelyek együttes értéke meghaladja az egymillió eurót.
Dan Şova tagadta a romániai holokausztot is, amiért pártbeli főnöke, Victor Ponta állami pénzen a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumba utaztatta, némi történelmet tanulni.
Maszol.ro,

Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
K Ö Z L E M É N Y
"Az új esztendőben tehát nem nyugodhatunk bele sem az igazságtalanságokba, sem a hazugságba, sem a korrupcióba – (…) nem várhatunk és nem ülhetünk a babérainkon, tétlenül. Komoly munka és nehéz küzdelem vár reánk." – fogalmaz Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke 2013. január 4-én kiadott Újévi Nyilatkozatában.
A Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Szilágyi Zsolt néppárti alelnök társaságában tartott sajtótájékoztatón – melynek keretében a mellékelt Újévi Nyilatkozatot közrebocsátotta – Tőkés László az ez évi célkitűzések közül kiemelte a „kommunizmus perének” folytatását, a plurális egység megteremtését, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum működésének beindítását és kiszélesítését a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretében, valamint a huszonhárom évvel ezelőtt már kezdeményezett Román–Magyar Kerekasztal létrehozását. Ez utóbbi megítélése szerint nem lehet „pártpolitikai paktumok” és „háttéralkuk” tárgya – utalt Tőkés László az RMDSZ és a Szociálliberális Unió (USL) még októberben kötetett titkos paktumára, amelyet Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédéhez, valamint a „neptuni áruláshoz” hasonlított. A paktumot megkötő RMDSZ-csúcsvezetők legsúlyosabb bűne Tőkés László szerint az, hogy semmilyen felhatalmazásuk nem volt annak megkötésére sem az erdélyi magyar közösség, sem pártjuk tagjai részéről. A Néppárt védnöke rámutatott arra is, hogy az USL-vel kötött titkos egyezség még az Európai Néppárt bukaresti kongresszusa előtt született, amelyet – mint ismeretes – az RMDSZ és Demokrata Liberális Párt (PDL) közösen szervezett. „Véget kell vetni a hazugságnak és a hamis nemzeti legitimációnak” – hangsúlyozta Tőkés László az ezzel szembeni egységes kiállásra bíztatva.
Az EMNT-elnök ugyanakkor nemcsak a magyar–magyar, illetve magyar–román párbeszéd és összefogás fontosságát hangsúlyozta, hanem a Kárpát-medencei, a kelet- és közép-európai népek összefogását is.
Végezetül bejelentette: nemzeti közösségünk számára az új év, Az Autonómia Éve, amely a Kárpát-medencei önrendelkezés és a föderalizmus gondolatát hivatott népszerűsíteni erdélyi és európai szinteken.
Nagyvárad, 2013. január 4.
ÚJÉVI NYILATKOZAT
– 2013 –
Karácsony után és az új esztendő kezdetén évértékelőt tartani már-már ünneprontásnak számít. Amennyire felemelő és reményteljes volt ünnepet ülni 1989 sorsfordító karácsonyán, és új évet nyitni a Ceauşescu-diktatúra bukása nyomán – közel negyed évszázad elteltével épp oly kiábrándító lett megérnünk az egykori szegénységet és reménytelenséget idéző nacionálkommunista restaurációt a decemberi választások alkalmával. Az erdélyi magyarok jobb híján legfeljebb az RMDSZ 5%-os választási küszöböt éppenhogy súroló eredményének örvendhetnek...
Akaratlanul is Krisztus Urunk tanítványainak „rangvitája” juthat eszükbe affelől, hogy: „ki a nagyobb közöttük” (Lk. 9,46). Jakab és János versengése, hogy a Mester jobb és bal keze felől ülhessenek, az Ő országában. Márpedig „az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon, és adja az Ő életét váltságul sokakért” (Mt. 20,21.28).
Miközben országunk népe egyre mélyülő nyomorban kénytelen élni, erdélyi magyar közöségünk pedig mindenkori történelmének egyik legnagyobb válságát éli át – az időközben kisiklott demokratikus rendszerváltozás politikusai zömének legfőbb gondját a hatalom, a pénz és a bársonyszékek megkaparintása képezi – netalán Victor Ponta és Crin Antonescu „jobb- és baloldalán”...
Elég volt a kommunista típusú „őszödi” hazugságpolitikából! Minekutána minden esetben azt hangoztatták, hogy a választások végeztéig semelyik párttal, semmiféle megegyezést nem kötnek, sőt még azután is, hogy napnál világosabban bebizonyosodott: a mindvégig tagadott alku már közel két hónapja megköttetett – íme, az RMDSZ elnöke még mindig azt szajkózza, hogy a szociálliberális szövetséggel semmiféle titkos paktum nem létezett... Netalán ez az újabb neptuni egyezség volt az ára az 5%-os szavazatarány „elvtársi” biztosításának?
A – nemzeti hovatartozástól független („fără deosebire de naţionalitate”) – korrupciónak is véget kell vetnünk már, hogyha (mellesleg) Románia be akarna jutni Schengenbe. Nem egy politikus vonatkozásában ugyanis találóan állapíthatjuk meg, hogy mindösszesen két lehetőségük volt: vagy a parlamentbe, vagy börtönbe jutni…
Bihari magyar jelöltjeink közül kettő a 320 millió forintos (cca. 1,3 millió euró) vonzatú Ady-központ korrupciós botrányában híresült el. „Ha tolvaj is, magyar” – idézhetjük erdélyi költőnket nagy együttérzéssel annak láttán, hogy egy esetleges elszámoltatás elől ők egyenesen egy bukaresti szenátori és egy képviselői bársonyszékbe avanzsáltak. Mondhatni: igazán jó helyre, hiszen az újan megalakult alsóház egyik első határozatával az Országos Korrupció-Ellenes Ügyészség (DNA) által meggyanúsított Ion Stan szociáldemokrata (PSD) honatya mentelmi jogának a felfüggesztését éppen a minap szavazta le… Ezt nevezik: cinkos szolidaritásnak!
A hamis nemzeti legitimációnak sem lehet többé helye sem a demokráciában, még kevésbé pedig a többszörösen nyomorúságos magyar kisebbségi társadalomban. Nemzeti nagyjaink – Ady Endre, A Holnaposok és Rimanóczy Kálmán – nevével senkinek sincs joga magyar közösségünk kárára visszaélnie! A magyar szabadság mártírja, Szacsvay Imre és Erdély apostola, Kós Károly is forog a sírjában, hogyha a nevükről elkeresztelt „akadémiákat” egy nemzetidegen és korrupt politika szolgálatára használják.
Apropo: Dsida Jenő. Azt is ő írta, hogy: „Krisztusnak és Pilátusnak / egyformán szolgálni nem lehet”. „Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak” – hívja fel a figyelmünket Jézus a Hegyi beszédben (Mt. 6,24). Az „egyenlő távolság elvének” markói doktrínája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vonatkozásában sem állja meg a helyét. Annak is véget kell vetni már tehát, hogy az RMDSZ történelmi egyházainkkal próbálja igazolni = legitimálni önmagát.
Az új esztendőben tehát nem nyugodhatunk bele sem az igazságtalanságokba, sem a hazugságba, sem a korrupcióba – a versengő és dicsvágyó tanítványok módjára nem várhatunk és nem ülhetünk a babérainkon, tétlenül. Komoly munka és nehéz küzdelem vár reánk. „Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és élni akarunk, tehát dolgozni fogunk” – valljuk és vállaljuk Kós Károly szavával.
Isten segítségével folytatnunk kell az 1989-ben elkezdődött rendszerváltoztatás erőnk fölötti munkáját. Ehhez viszont emberi és közösségi, társadalmi és erkölcsi megújulásra van szükség.
Közeledik a kommunizmus bukásának a 25. évfordulója. 2014-ig szabadulnunk kell az isten- és embertelen diktatúra, valamint a titkosszolgálati múlt visszahúzó örökségétől. „Piszkos az a víz, amelyben kéz kezet mos” – tartja egy mondás. A politikai osztálynak, a közéletnek meg kell tisztulnia.
Ebben a folyamatban a szeretetnek és a megbocsátásnak is helye van – olyanképpen, amiként XVI. Benedek pápa kegyelmet adott tolvaj komornyikjának, vagy II. János Pál pápa is megbocsátott bűnbánó merénylőjének. „A múltat azonban be kell vallani…”
Mindenki által áhított összefogásunk sem mehet végbe megtisztulás és -újulás nélkül. A múlttal szembe kell nézni, a „kommunizmus perét” le kell folytatni.
Magyarok és magyarok, románok és magyarok, a Kárpát-medencei, a kelet- és közép-európai népek összefogására van szükség – Európa közösségében.
Ebben az évben „kampánycsend” lesz, nem lesznek választások. Ezt a „békeidőt” használjuk fel a – plurális – új egység megteremtésére.
Szélesítsük ki és hozzuk működésbe az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot.
Építsük tovább a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.
Két évtized után – közös ügyeink rendezésére – kezdeményezzük újból a Román–Magyar Kerekasztal létrehozását.
Nem utolsósorban pedig nemzeti közösségünk számára legyen ez az esztendő Az Autonómia Éve (2013) – Romániában és az egész Kárpát-medencében.
Nagyvárad, 2013. január 4.
Tőkés László
EP-képviselő
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke

Mennyire belső ügy az igazságügy?
Eddig nem tapasztalt botrány húzódik és terjeszkedik, térben és időben egyaránt, a hazai igazságszolgáltatásban. A fejlemények elágazása csak sejteti a híreknek csupán a felszínéhez hozzáférő külső szemlélő átlagpolgárral, hogy itt jóval többről van szó, mint kizárólag holmi belső „munkaügyről”, illetve tisztán szakmai kérdésekről. Hiszen látszólag semmi különös nem történt az igazságszolgáltatás területén, mint az, hogy az előző évekhez és gyakorlathoz hasonlóan bizonyos vezetői tisztségekbe neveztek ki vagy választottak meg szakmabelieket, kollegák egymás közt „elosztották a feladatokat” egy évre. Ebben még semmi rendkívüli nincs, az már ellenben előzmény nélküli, ami a Legfelső Bírói Tanácsban, a román igazságszolgáltatás legfőbb szakmai testületében és körülötte zajlik.
Az eseményeket fordított sorrendben véve, a legutolsó, tehát a legfrissebb események az igazságügy terén: Traian Băsescu államfő elutasította a legfőbb ügyésznek és a korrupcióellenes főügyésznek a kinevezését az igazságügyi miniszter javaslatai alapján, valamint a Korrupcióellenes Ügyészség hétvégi „kiszállása”, amelynek során okiratokat vittek el kivizsgálási szándékkal a Legfelső Bírói Tanácstól, nevezetesen olyan adatokat gyűjtöttek, amelyek a tanács egyik bírójára vonatkoznak, aki esetében korrupciógyanús cselekmények merültek fel.
ÚJVÁRI ILDIKÓ
Szabadság (Kolozsvár),

Autonómia
A 19. századi magyar nacionalizmus fantomjai időnként apró hősies görcsökkel küszködnek. Erre várnak az oláh nacionalizmus – legalább ennyire lobbanékony – fantomjai. Miközben mindkét fél felelőtlen, sietve bedarálják a témát, vészharangot kongatnak, a gyűlölet könnyeivel dagasztanak.
A 19. századi magyar nacionalizmus fantomjai időnként apró hősies görcsökkel küszködnek. Erre várnak az oláh nacionalizmus – legalább ennyire lobbanékony – fantomjai. Miközben mindkét fél felelőtlen, sietve bedarálják a témát, vészharangot kongatnak, a gyűlölet könnyeivel dagasztanak.
Nyilvánvaló, hogy egyetlen épeszű ember nem veheti komolyan egy-egy kampányban levő politikus vagy szentimentális vidéki ember követelődző ordításait. A mai Európa nem rajzol át országhatárokat, a múltat túlzottan eszményítő sovinizmus már nem hatásos, a birodalmi szeszély nevetséges. A mai világ gondjai másak. De a politikusok és a kemény témákra éhes újságírók számára ez nagyszerű lehetőség. Nem szabad elszalasztani. A mord tekintet, a keserűség, az üvöltés, az összeszorított álkapcsok, az égnek emelt ököl és a militáns folklór virágzik. Ennek van itt az ideje!
De azt tapasztalom, hogy miközben az álmatlanságig odafigyelünk a székelyek autonómiatörekvéseire, nem veszünk tudomást azokról az „autonómiaküzdelmekről”, amelyek különböző szinten a románok között folynak. Romániának nincs szüksége idegenekre, hogy feldarabolódjon. Magától is felmorzsolódik. Szenvedélyesen, őrjöngéssel, vidámsággal. Tessék csak az államelnök és a miniszterelnök közötti „szecessziós” háborút követni. Önöknek van-e olyan érzésük, hogy ugyanazt az országot képviselik? Ketten kétfelé húznak. Egyik azt javasolja, hogy írásban kérjük a schengeni övezethez való csatlakozást, a másik azt mondja, hogy egy ilyen dokumentum teljesen haszontalan, és kívánatos lenne fölleltározni azokat a tényeket, amelyek megindokolják a (magától értetődő) kérelmünket.
Miközben az ellenzék Európára voksol, a parlamenti többség az Oszmán Birodalom jelenkori megfelelőjét látja az Európai Unióban. A parlament jogilag „autonóm” akar lenni, az igazságszolgáltatás „autonóm” akar lenni, a parlamenti tagok azt szeretnék, hogy külön (azaz „autonóm”) kezelésben legyen részük, nem úgy, mint az egyszerű állampolgároknak. Azzal vádolják az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget (ANI), hogy túl nagy az autonómiája. Túlságosan „autonóm” az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), vagy jobban mondva attól függ, akitől nem kellene. Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) sem túlságosan „autonóm”. A sajtó is „autonómnak” tünteti fel magát, nagy belső lovagi tornákat szervez. A magyarok románellenes dühe ifjonti, ellentétben áll azzal, hogy mekkora düh dúl Badea és Turcescu vagy Striblea között (bukaresti televíziós személyiségek – szerk. megj.). Hallották önök valaha a magyar kisebbség képviselőjét ordítozni, amint ellenfeleinek azt kívánja: „kínokban halljanak meg”? Amire nyugati szomszédaink leigáznának, megtörténhet, hogy egymást lemészároljuk, és tálcán felkínálunk egy „kihalt országot”.
A politikusok nem akarnak politizálni. „Marni, szétszakítani” akarnak – Mircea Diaconu dixit. A pannóniai támadók húsát? Nem, csak bizonyos „román testvérek” húsát! Amikor látod, mit mondanak a demokrata-liberálisok (PDL) a szociálliberálisokról (USL) és a szociálliberálisok a demokrata-liberálisokról, vagy amikor hallod, mit mond egyik liberális a másik liberálisról és egy-egy szociáldemokrata egy-egy liberálisról, vagy egy-egy liberális egy-egy szociáldemokratáról, amikor látod Dogaru ezredes „nagy hadmozdulatait” (melyeket a kormányzat szimpátiával szemlél, vagy netalán írott beleegyezéssel bátorít), amikor hallod, miként beszél Gigi Becali egy-egy honfitársunkkal és főleg egy-egy honfitársnőnkkel, amikor látod a különböző talkshow-k meghívottjaként, ahogy rátámad egyik politikus a másikra, amikor látod, miként beszél néha az államfő saját országának egy-egy állampolgáráról, és hogyan beszél egy-egy román ember a saját államelnökéről, nem győzöd eleget kérdezni: hány Románia létezik?
Valóban Romániát képviselik a jelenlegi európai parlamenti képviselők? A színteret elözönlik a harmad- és negyedrendű személyiségek, akik saját Romániájukra hivatkoznak, de nincs kapcsolatuk a más emberek Romániájával. A románok közötti gyűlölet nem tűnik alábbvalónak egy univerzális románellenes összeesküvésnél. Ami engem illet, úgy érzem, egy elkobzott Romániában élek. Televíziót nézek, újságot olvasok, hallgatom a politikusok szónoklatait, és idegennek érzem magam. Csaknem mindannyian gúnyt űznek intellektuális „autonómiámból”, hazaszeretetemből, szolidaritás iránti igényemből. Mindegyikük rosszindulatúan harcol saját karrierjéért, ködös dicsőségéért, sérthetetlen jogosítványaiért. Mindegyikük azt akarja, hogy igaza legyen, saját nyugalmam, a nemzeti jómodor, saját gondolataim szabadságának rovására. Ha oda jutottunk, hogy így néz ki a saját országom, akkor tétovázás nélkül kérek a lelkemnek egy csipetnyi autonómiát!
Andrei Pleşu
Megjelent az Adevărul 2012. február 11-i számában. Fordította: Kiss Ferenc
Krónika (Kolozsvár),

Vesztett az RMOGYKE az orvosi egyetemi chartaperben
Az egyesület fellebbez
Vesztett a Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület abban a közigazgatási perben, amelynek célja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem chartájának módosítása a tanügyi törvény anyanyelvi oktatásra vonatkozó szakasza szellemében. Az egyesület jogi képviseletét ellátó dr. Kincses Előd kijelentette: fellebbezni fognak a megyei törvényszék döntése ellen, és tiltakozott az egyetem magyar professzorait ért sorozatos zaklatások miatt. Kincses Előd tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette, Tőkés László európai parlamenti képviselő megbízásából az Antena 3 tévéadó egyik műsorvezetője, a műsor egyik meghívottja, illetve a televízió tulajdonosa ellen indít kártérítési pert személyi jogok megsértése miatt.
Dr. Kincses Előd ügyvéd a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) nevében 2011 novemberében közigazgatási pert indított a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ellen, kérve a Maros Megyei Törvényszéket, hogy állapítsa meg az egyetemen a szenátusi választások semmisségét, arra hivatkozva, hogy a választások időpontjában az egyetem nem rendelkezett a Tanügyminisztérium által jóváhagyott, törvényes chartával. "A cél az volt, hogy végül kidolgozzanak egy szabályos chartát, az oktatási törvény 135-ös, a multikulturális egyetemekre és az anyanyelvi oktatásra vonatkozó szakasza szerint. Amikor a pert indítottuk, kértük az összes magyar politikai erő támogatását. Felkérésemre Markó Béla, aki akkor miniszterelnök-helyettesként az oktatásért felelt, nem válaszolt, Kelemen Hunor úgyszintén nem. Az EMNT, EMNP és MPP is felsorakoztak a RMOGYKE mellett, utólag az RMDSZ is jobb belátásra tért, beléptek a perbe velünk. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség saját nevében lépett be a perbe. Az egyetem megkérdőjelezte a perbe lépők jogosultságát, illetve a felperes perképességét, valamint azt firtatta, hogy milyen érdeke lenne a charta törvényesítésében. A Maros Megyei Törvényszék 2013. január 21-én tárgyalta érdemben a pert, majd egy hónapnyi (!) fontolgatás után, február 18-án elutasította a keresetet és a beavatkozásokat" – nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Kincses Előd. Hozzátette, az ítéletet megfellebbezik, amint az indoklást megkapják, a fellebbezés során pedig felhasználják a MOGYE rektorának, dr. Leonard Azamfireinek a Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA) tett nyilatkozatait, amelyekben elismerte, hogy a szenátust 2012 februárjában törvénytelenül választották meg, hiszen nem létezett egy, a Tanügyminisztérium által jóváhagyott charta, mindebből pedig következik az összes későbbi döntés semmissége. "Szeretnénk elérni, hogy a »megfojtott« magyar tagozat újra életre keljen. A 2011. évi új tanügyi törvény 135-ös szakasza sok jogosítványt ad a három multikulturális egyetemnek. Míg a Babeş–Bolyain és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen sikerült a törvény szellemében elfogadni a chartát, a MOGYE-n nem, a magyar tagozaton az egyetemisták jelenleg is magyarul hallgatják az előadásokat, a gyakorlat pedig románul van, ami egy skizofrén állapot. A román nyelvet nem az orvosi egyetemen kell megtanulni, hanem a középiskolában, a MOGYE nem filológiai egyetem" – közölte Kincses.
Zaklatják a MOGYE magyar tanerőit
Az ügyvéd sajnálatosnak nevezte, hogy az egyetem vezetősége megpróbálja megfélemlíteni azokat a magyar tanerőket, akik azért küzdenek, hogy a chartában érvényesüljön a tanügyi törvény 135-ös szakasza. "Brassai Attila professzort, aki az Európai Parlament kisebbségi bizottságát tájékoztatta azokról a törvénytelenségekről, amelyeket Daniel Funeriu tanügyi miniszter követett el, és ismertette a MOGYE helyzetét, valamint a chartapert, illojalitással vádolták meg. A bírságot semmissé nyilvánította a törvényszék, ám a MOGYE fellebbezett, és továbbra is zaklatja dr. Brassai Attilát, akit önplágiumért is szankcionáltak amiatt, hogy rangos angol folyóiratokban angol nyelven megjelentetett dolgozata magyar nyelven is megjelent magyarországi, impaktfaktor minősítéssel azonban nem rendelkező tudományos kiadványban, amiből azonban semmi előnye nem származott professzori előléptetése során. Ez ellen is panaszt nyújtunk be a bíróságon. A MOGYE vezetése azoknak a professzoroknak a szankcionálását is elérte, akik dr. Szabó Béla professzort elkísérték Budapestre, arra az ünnepségre, amelyen Szabó Béla kitüntetést vett át a magyar államfőtől, Schmitt Páltól, ám aláírták a jelenléti ívet és fizetést vettek fel a szóban forgó időszakra. A Korrupcióellenes Ügyészség nem kezdeményezett bűnügyi eljárást, de 300 lejre bírságolta meg a szóban forgó hét egyetemi tanerőt. "A magyar államelnök általi kitüntetés emeli az egyetem presztízsét, ezt elfelejteni látszik a MOGYE vezetése. Kérdezem én, ha történetesen Sarkozy francia államfő tüntette volna ki a professzorokat, akkor is feljelentést tettek volna?" – tette fel a szónoki kérdést Kincses Előd.
Harmincezer lejes erkölcsi kártérítés Tőkés Lászlónak
Az Antena 3 La ordinea zilei című műsorában elhangzottak miatt indít kártérítési pert Tőkés László, akit Kincses Előd ügyvéd képvisel. Kincses elmondta, a február 8-i, Dana Grecu által moderált műsorban Radu Tudor politikai elemző Tőkés Lászlót a legnagyobb élő románellenes embernek nevezte. "Ezt a sértő kijelentést Dana Grecu tolerálta. Tőkés László személyiségi jogainak és emberi méltóságának megsértése miatt indít pert, és erkölcsi kártérítés címen 30.000 lejt kért egyetemlegesen Radu Tudortól, aki e nyilatkozatot tette, Dana Grecu moderátortól, mert szó nélkül hagyta, valamint az Intact Media Gruptól. Azt a Tőkés Lászlót illették e sértő szavakkal, aki kockára tette az életét a kommunista diktatúra megdöntéséért, akit Románia legrangosabb érdemrendjével tüntettek ki, és aki ugyanakkor a Székelyföld autonómiájáért harcol. Egy demokratikus országban elfogadott az ellenvélemény, lehet harcolni ilyen jogokért. Nem hiszem, hogy azok, akik a monarchia visszaállításáért harcolnak, románellenesek lennének" – jelentette ki Kincses Előd, hozzátéve, a kártérítésként kért összeget Tőkés László jótékonysági célokra fordítja.
"Nincs zászlóverseny!"
Kincses Előd újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, részt vesz a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen, amely szerinte – ha nem hoznak be más helységekből leitatott, elkábított románokat – békésen zajlik le. Az RMDSZ elzárkózását és Markó Béla volt RMDSZ-elnök kijelentéseit, miszerint nem ért egyet az autonómiatüntetéssel, Kincses azzal magyarázza, hogy a szövetség igyekszik minél hamarabb kormányra kerülni, hiszen "az USL bárkája recseg-ropog". Ami Markó Bélának a magyar és a székely zászlóval kapcsolatos kijelentéseit illeti, Kincses szerint nem zászlóversenyről van szó, nem az a kérdés, hogy melyik van az első vagy a második helyen. "A magyar zászló magyar, a székely zászló székely. Nincs ellentmondás" – közölte az ügyvéd.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),

MOGYE: bíróságon keresik az igazukat a megalázott magyar professzorok
A bírósághoz fordul Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) tanára, akit Leonard Azamfirei rektor feljelentése nyomán az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) 300 lejjel büntetett. A magyar tanügyi dolgozók szószólóját azért bírságolta a hatóság, mert 2012 elején, azon a napon, amikor Budapesten Schmitt Pál volt magyar államfő munkásságáért kitüntette, fizetést vett fel.
Hasonló bírságban részesült Szabó további hét munkatársa, akik elkísérték kollégájukat a ceremóniára. A rektor annak dacára is feljelentette őket, hogy valamennyien visszafizették az aznapra kiírt fizetésüket. A DNA ugyan megállapította, hogy egyikük sem követett el bűncselekményt, viszont 300 lejes pénzbírságra kötelezte.
„Máshol, ha egy professzor államelnöki kitüntetésben részesül, az presztízskérdést jelent az egyetem számára. Nálunk, a rektor szemében bűncselekménynek számít” – vonta le a következtetést Kincses Előd, aki tegnap kapta meg az ügyvédi felhatalmazást Szabó Bélától. A jogász egy költői kérdést is feltett: „Vajon, ha nem Magyarország, hanem Franciaország akkori államelnöke, Nicolas Sarkozy tünteti ki Szabó Bélát, akkor is az ügyészséghez fordul a rektor?”
A bíróságon kénytelen megvédeni az igazát a MOGYE másik professzora, Brassai Attila is. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnökét az egyetem etikai bizottsága megrovásban részesítette, mivel úgymond nem bizonyult lojálisnak az intézményhez. A Minodora Dobreanu által elnökölt hétfős testület – melynek mindössze egyetlen magyar tagja van – úgy vélte: a 2011 novemberében Strasbourgba látogató professzor rossz szolgálatot tett az egyetemnek. Mint ismeretes, Brassai Attila 2011. november 17-én az Európai Parlamentben ismertette az erdélyi magyarság huszonkét éve tartó küzdelmét, amely a Ceauşescu-diktatúra idején megszüntetett önálló magyar állami egyetem, illetve a magyar nyelvű karok visszaállítását célozza. A professzor arról is beszámolt, hogy a MOGYE román többségű vezetősége nem tartja be az érvényben lévő jogszabályokat, így önkényesen gátolja, hogy önálló magyar tagozat keretében, magyar nyelven folyhasson orvosképzés Erdélyben. Az „akadémiai közösség lojalitási szabályainak a megsértéséért” büntetett tanár pert nyert az egyetem vezetősége ellen, azonban Leonard Azamfirei megfellebbezte a Maros megyei törvényszék döntését.
Kincses Előd szerint Azamfirei valóságos bosszúhadjáratot indított azon magyar tanárok ellen, akik az elmúlt másfél-két év alatt kiálltak az anyanyelvű oktatáshoz való jog tiszteletben tartása mellett. A rektor nem kívánta kommentálni az ügyvéd felvetését.
(Kedvezőtlen döntés a chartaperben
Az ítélet indoklására vár a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) mielőtt fellebbezne abban a perben, amit az egyetem vezetősége ellen indított. A civil szervezet a tanügyi törvény 135. cikkelyének a chartába való foglalását kérte, azonban a Maros megyei törvényszék négy halasztás után elutasította a RMOGYKE keresetét. Az anyanyelvű oktatásért küzdő egyesület vezetői remélik, hogy a táblabíróság előtt perdöntő lehet Leonard Azamfirei, időközben a DNA előtt, egy másik ügyben tett nyilatkozata, miszerint a tavaly tavasszal, érvényes charta híján az egyetem szenátusa sem volt legitim.)
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

Erőre kaphat a magyar oktatás Marosvásárhelyen?
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület ugyan elveszítette a marosvásárhelyi orvosi egyetem diszkriminatív chartájához kapcsolódó pert, de fellebbeznek a döntés ellen.
Pert vesztett a marosvásárhelyi orvosi egyetem diszkriminatív chartáját nehezményező Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület. A per célja az volt, hogy újra életre keltse a megfojtott magyar tagozatot – mondta a Kossuth Rádiónak Kincses Előd ügyvéd. Kifejtette: a kétharmados román többséggel rendelkező szenátus bármit megtehet, és meg is tesz azért, hogy a magyar oktatás ne tudjon erőre kapni.
Az új tanügyi törvény ugyan sok jogosítványt ad a multikulturális egyetemek számára, Marosvásárhelyen azonban a fogadkozások ellenére továbbra is ott tartanak, hogy az elméletet magyarul oktatják, de a gyakorlat továbbra is román nyelven történik – tette hozzá.
Az ügyvéd kiemelte: azt szerették volna elérni, hogy állapítsák meg a szenátusi választások érvénytelenségét. „Az mindenesetre tény, hogy a bíró a döntésen egy hónapig gondolkodott, ami azt támasztja alá, hogy nagyon billegett a helyzet”, az viszont biztos, hogy fellebeznek – jegyezte meg Kincses Előd. Sajtótájékoztatóján azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is megfélemlítik a magyar oktatókat. Példaként említette, hogy amikor Szabó Béla professzor a magyar köztársasági elnökhöz utazott átvenni egy kitüntetést, a vele tartó tanügyi kádereket 300 lejes adminisztrációs büntetéssel sújtotta a Román Antikorrupciós Ügyészség, miután egy névtelen feljelentés nyomán vizsgálat indult ellenük. Kincses Előd arról is beszélt, hogy Tőkés László megbízásából kártérítési pert indítottak a magyarellenes uszításairól hírhedt Antena 3 nevű román csatorna ellen, miután február 8-án egy újságíró Tőkés Lászlót a jelenleg élő legnagyobb románellenes embernek nevezte. A kereslet 90 százalékban elkészült, és a napokban be is nyújtják, a 30 ezer lejes erkölcsi kártérítést pedig jótékony célra fordítaná a politikus – hangzott el a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában. Kossuth Rádió, Határok nélkül
Erdély.ma,

MOGYE-ügy: nem létező személy feljelentése alapján nyomoztak
Nem létező személy feljelentése alapján vizsgálta egy éven keresztül az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) tizenegy oktatóját – derült ki a hatóságok ügyirataiból. Amint korábban beszámoltunk, a DNA azért nyomozott a magyar oktatók ügyében, mivel 2012 elején aznapra is fizetést vettek fel, amikor ők Budapesten tartózkodtak szószólójuk, Szabó Béla állami kitüntetése alkalmából.
A hatóság ugyan megállapította, hogy egyikük sem követett el bűncselekményt, ennek ellenére 300 lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte őket, így a MOGYE könyvelősége utólag valamenynyiük béréből levonta a Budapesten töltött napra felvett juttatást.
A bírságot a Schmitt Pál akkori államfő által kitüntetett Szabónak is ki kellett fizetnie, amiért most többedmagával pereli az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályt. „Elképedve szereztem tudomást a vizsgálati dossziéból és a DNA ügyészeitől, hogy ők lényegében egy nem létező személy feljelentése alapján indítottak vizsgálatot a magyar oktatók ellen. Ez akkor derült ki, amikor a feljelentést postázó bizonyos Alexandru Popa orvosdoktort keresték a megadott címen. Nem tudni, hogy ki rejlik e név mögött, de az biztos, hogy amit tett, az gerinctelen, alpári cselekedet” – nyugtázta a tényeket Kincses Előd, az érintettek által megbízott ügyvéd. A marosvásárhelyi jogász szerint ha a korrupcióellenes ügyészeknek az a legégetőbb dolga, hogy egy éven keresztül olyan egyetemi tanárokat vizsgáljanak, akik egy előre ledolgozott vagy utólag bepótolt napra felvegyék a fizetésüket, a DNA-nak az egész román társadalmat górcső alá kellene vennie. Az ügyészségi eljárással párhuzamosan az egyetem két bizottsága is vizsgálni próbálta a Magyarországra utazó küldöttséget. „Nem azzal foglalkoztak, hogy miért hiányoztunk, hanem azzal, hogy hol jártunk, kivel találkoztunk, mit csináltunk, milyen rendezvényeken vettünk részt a Budapesten töltött egy nap alatt. Én azt mondom: ha a vezetőség szerint amúgy is igazolatlanul hiányoztunk, akkor legyen mindegy, hogy hol jártunk és mit tettünk” – nyilatkozta lapunknak Szabó Béla. A professzor meggyőződésének adott hangot, miszerint egyikük sem károsította meg az egyetemet, hisz amikor vizsgaidőszakban, a diákok szombatra vagy vasárnapra kéretik a felmérésüket, egyikük sem mond nemet, és pluszfizetést sem követel aznapra. „Törvény szerint nekünk évi hatvannapos szabadság jár. Soha senki nem szokott ennyit hiányozni. Ha öszszeadjuk a katedránál töltött napokat, mindenképpen a MOGYE kerül ki nyertesen” – fejtette ki Szabó Béla.
Mint beszámoltunk, a magyar professzorok a marosvásárhelyi bíróságon készülnek megfellebbezni az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály döntését.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

Szabadon engedték Adrian Năstasét
Véget ért a korrupció miatt még júniusban eredetileg két év letöltendő szabadságvesztésre ítélt exkormányfő, Adrian Năstase börtönbüntetése: a bukaresti törvényszék hétfőn jogerős ítéletben jóváhagyta a 4. kerületi bíróság februári ítéletét, amelyben jó magaviselete és a börtönben folytatott írói tevékenység miatt feltételesen szabadlábra helyezte a politikust. Năstase a szükséges formaságok elintézését követően tapsoló hívei gyűrűjében már este elhagyta a jilavai fegyházat, és hazatért otthonába, előtte azonban egy magánklinikán kivizsgálták.
Az ítéletet követően blogján örvendetesnek nevezte, hogy hazatérhet családjához. „Néhány napig csak arra használom az időt, hogy »belélegezzem« a szabadságot, és további terveimen gondolkodjam” – írta az exminiszterelnök.
A hétfői tárgyalás egyébként kétórás halasztással kezdődött, miután az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályt (DNA) képviselő ügyész jelezte: nem volt ideje áttanulmányozni a volt kormányfő dossziéjához utólag csatolt dokumentumokat. Azon iratról van szó, amely rögzíti, hogy Năstase a legutóbbi tárgyalás óta jó magaviselete miatt további kedvezményt kapott, nevezetesen azt, hogy megnövelték a látogatási órák számát. Amikor egyébként Năstase belépett a tárgyalóterembe, hívei hosszas tapsban törtek ki.
A szünetet követően az ügyész azzal érvelt, hogy az Ilfov megyei Cornetu bíróságán kellett volna tárgyalni az ügyet – ennek a joghatósága alá tartozik a jilavai fegyház -, másrészt pedig úgy vélte, hogy az elítélt nem tett tanúbizonyságot arról, hogy jó útra tért volna. Erre bizonyítékul blogját hozta fel, amelyből kiviláglik, hogy nem tiszteli a törvényt, és nem fogadja el a börtönbüntetésről szóló ítéletet. Az ügyész azt is rendellenességként említette, hogy Năstase ügyiratából kitöröltek bizonyos adatokat. Az exkormányfő viszont rámutatott, hogy bizonyos őrizetesek személyes adatairól van szó. Năstase védőbeszédében egyébként közölte: ő mindig ártatlannak tartotta magát, a DNA érveit pedig a szabadlábra helyezési folyamat ellehetetlenítését célzó időhúzásnak minősítette. Egyúttal arra hivatkozott, hogy Európában általában felfüggesztett börtönbüntetésre ítélik a volt kormányfőket és minisztereket, csupán Ukrajnában és Albániában ítélték letöltendő szabadságvesztésre a volt kormányfőt.
Năstase valószínűleg visszatérhet korábbi pártjába, a Szociáldemokrata Pártba (PSD): Victor Ponta pártelnök-kormányfő arról beszélt, hogy Năstase sokat jelent a párt számára, a legfontosabb, hogy kiszabaduljon, majd ezt követően tárgyal vele a jövőjéről. Ion Iliescu, a párt tiszteletbeli elnöke szerint pedig az exkormámyfőnek a PSD-ben a helye, amint lejár a közügyektől való eltiltásra vonatkozó ítélet hatálya, és hasonlóan nyilatkozott Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke is. Utóbbi emlékeztetett: a párt alapszabálya értelmében Năstase elítélése pillanatában elvesztette párttagságát, jelenleg pedig nem gyakorolhatja állampolgári jogait, ezért a párttörvény előírásai szerint járnak majd el.
Mint arról beszámoltunk, a bukaresti 4. kerületi bíróság még februárban hagyta jóvá Năstase feltételes szabadlábra helyezését, ami ellen az ügyészek akkor fellebbezéssel éltek. A jilavai fegyház illetékes testülete januárban döntött úgy, hogy 45 napot jóváír Năstase börtönbüntetéséből, mivel a börtönben több könyvet és a egy tudományos művet is írt, magatartása pedig példaértékű. Ennek nyomán büntetése egyharmada letöltöttnek tekintendő, ami után kérelmezhette a feltételes szabadlábra helyezést.
Năstasét tavaly június 20-án ítélte jogerősen két év letöltendő szabadságvesztésre a legfelsőbb bíróság egy korrupciós ügy miatt, Năstase azonban aznap este, amikor két rendőr érkezett a lakására, hogy őrizetbe vegye, öngyilkosságot kísérelt meg: megpróbálta főbe lőni magát. Ezt az egyik rendőr megakadályozta, így a golyó csak a nyakát súrolta. A volt kormányfő ellen az volt a vád, hogy 2004-es államfői választási kampánya során törvénytelenül gyűjtött kampánypénzeket. Ez oly módon történt, hogy az építészeti felügyelet által szervezett, A minőség trófeája nevű konferencia résztvevői által befizetett részvételi díj valójában az akkori kormányfő kampánykasszájában landolt.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Az igazságügyi reform nem annak felsorolása, mely politikai ellenfeleidet küldted börtönbe
Az igazságügyi reform nem azt feltételezi, hogy Brüsszelben vagy a televízióban arról beszélj, ki a főügyész, vagy a DNA vezetője, avagy mely politikai ellenfeleidet „sikerült börtönbe juttatnod”, hanem a perek idejének a csökkentésében, fejtette ki Victor Ponta kormányfő pénteken.
„Mint olyan ember, aki ügyészi kabinetben is jártam, börtönben is, bírósági teremben is – még ki is zártak az illető termekből bírák a régi szép időkben, amikor egyszerű ügyvéd voltam -, elmondhatom, egy dolog Brüsszelben vagy a televízióban beszélni az igazságügyi reformról, elmondani, hogy ki a főügyész, vagy a DNA vezető ügyésze, és politikai ellenfeleid közül kiket sikerült börtönbe juttatnod, és más dolog a mindennapi igazságszolgáltatásról beszélni” – mondta Ponta az ügyvédek kongresszusán.
Kifejtette, a reformmal azt szeretnék elérni, hogy a perek kevesebb ideig tartsanak, a bírák gyorsabban hozzanak ítéleteket, illetve azt is, hogy a hibát elkövető bírók és ügyészek is feleljenek hibáikért.
Mediafax
Nyugati Jelen (Arad),

Funar és a "titkos" terv
Restitúció, regionalizáció, nemzetállam, kisebbségi jogok, anyanyelvhasználat, kétnyelvű feliratok, autonómia, önrendelkezés. Ezek a rendszerváltás óta eltelt időszak mindig "aktuális" kifejezései: hol a nemzeti kisebbségek jogos igényeként, hol a magyarellenes uszítás legalkalmasabb fegyvereként, hol az éppen soros és netán felvilágosultabb hatalom elleni támadásként, kampányfogásként, politikai tőkeszerzés céljából, vagy egyes betegesen megszállott elmékben csak úgy egyszerűen, mindennapi kenyér gyanánt. A magyarellenes érzelmeket néhány sajtóorgánum, aktív vagy levitézlett politikus folyamatosan igyekszik "melegen" tartani. És bár vannak időszakok, amikor úgy tűnik, mintha enyhülne ez a hangulat, mindig akad valaki, aki figyelmeztet a magyar veszélyre.
Tegnap olvastam, hogy a ’90-es években egy, a népszerűségi mutatók legmagasabb fokán álló, ám a parlamentből sikeresen kibukott, az utóbbi időben szinte teljesen feledésbe merült alakulat valamikori parlamenti képviselője, volt kolozsvári bíró már megint "tudja", hogy Magyarországnak van egy "titkos" terve Erdély megkaparintására. Azt is tudja, hogy ebben a machinációban benne vannak a magyar történelmi egyházak, különösen a római katolikusok. Sőt tudja azt is, hogy Magyarország ilyképpen "az erdélyi ingatlanok több mint 50%-át "saját nevére íratja". Ebben az "aljas" mesterkedésben cinkos volt szerinte sorban a Constantinescu–Isarescu, az b, a Basescu–Tariceanu, illetve a jelenlegi kormány. A szolgálatos uszító szerint Európa az utóbbi százötven évben nem látott hasonló "ördögi, atipikus, hódító hadjáratot". Arról is tudomása van, hogy a magyaroknak – ergo Magyarországnak – visszaszolgáltatott területeket és ingatlanokat "hamis iratokkal, lefizetésekkel, befolyásolással" kaparintották meg, amiről az ügyészség és a DNA is tud, de a kisujját sem mozdítja. Közben, olvasható a terjedelmes írásban, "a hamis igénylők", beleértve a "volt bárók zabigyerekeit is", akik annak idején "mindenüket elkártyázták", ráteszik a kezüket az országra. Amiatt is dühös, hogy a "cinkos ügyészeket", akik " 2012 nyarán még szombaton és vasárnap is zaklatták" azokat a szegény románokat, akik Traian Băsescu menesztésére szavaztak a referendumon, most pedig, bár "hétfőtől péntekig" sem foglalkoznak az üggyel, akiknek a nemzeti érdek semmit sem jelent, senki sem vonja felelősségre. Végül pedig a Vatrától az Avram Iancuig több hazafias és kulturális egyesület nevében követeli a kormánytól, hogy "helyezze hatályon kívül, vagy legalább öt évre függessze fel az összes restitúciós szabályzót, és utasítsa az ügyészséget és a DNA-t, vizsgálják át a magyarok visszaigénylési dossziéit.
Egy ilyen szöveg, gondolom, nem igényel különösebb kommentárt. Arról van szó, hogy "profi" diverzionisták, akiknek "létkérdés" a magyarellenes uszítás, büntetlenül mérgezik nap mint nap az egyszerű, üres zsebű emberek lelkét. Azt szeretnék bevinni a köztudatba, hogy minden nyomorúságuk oka a magyarság.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely).

Mi nem vagyunk hajlamosak a megalkuvásra – Tőkés László beszéde
Az Erdélyi Magyar Néppárt II. országos küldöttgyűlése
Kolozsvár, 2013. április 20.
Kegyelem néktek és békesség, Istentől!
Magam is részvétemet fejezem ki Füzes Oszkár nagykövet úrnak, akinek felesége bensőséges testvéri érzéseket lopott a kegyetlen politika világába, és Erdély egyfajta nagyasszonyaként buzgólkodott minden jó ügyben, a határok feletti nemzetegyesítés szellemében.
Államtitkár úr, külön is részvétemet fejezem ki Szalai Annamária halála miatt a Fidesz–KDNP-szövetségnek. Kérem, tolmácsolja mindannyiunk részvétét!
Csép Sándorra pedig az általa meghonosított jelmondattal emlékezem: Áldást, népességet! – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt stratégiai programjába is szorosan beletartozik, amit ez a jelszó kifejez.
Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Küldöttgyűlés, kedves Testvéreim!
Mindenekelőtt röviden kitérnék a legutóbbi napok eseményeire, egyben azt is remélve, hogy mai felsereglésünk alkalmából ezután az érdemi dolgokkal tudjunk foglalkozni, rövid értékelésem tehát egyben a felvetett témakör lezárását is célozza.
Az elmúlt napokban az anyaországi magyar, az erdélyi magyar és a román médiában összehangolt módon támadták az Erdélyi Magyar Néppártot, melynek védnöke vagyok. A logika kísértetiesen hasonlít a pártbejegyzést követő médiahadjáratra: ha még emlékszünk rá, Kelemen Hunor tanácsosa, illetve az RMDSZ bukaresti szervezetének vezetője egy román ügyvéd megbízásából vizsgálta át a pártbejegyzést támogató aláírásokat, ezt követően pedig az Új Magyar Szó főszerkesztője Dan Voiculescu címzetes szekuskollaboráns lapjával, a Jurnalul Nationallal közösen „tényfeltáró” riportsorozatban tett meg mindent a Néppárt ellehetetlenítéséért. Az akkori célzatos támadássorozat következményeit a mai napig szenvedjük. Együttérzésemet és szolidaritásomat fejezem ki a meghurcoltak iránt. Azóta is néppártosokat hurcolnak a rendőrségre, mindezt egy mindez ideig még senki által nem azonosított személy feljelentésére hivatkozva.
Most, a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tulajdonában lévő Transindex újságírója tett közzé „tényfeltáró” riportot magyarul, illetve a székely zászló elleni hecckampány zászlóvivő médiumában, az Adevărul című bukaresti napilapban, románul. Majd ezt követően – minő meglepetés – a fentebb említett szekusbesúgó, Dan „Felix” Voiculescu zsebpártja, a Konzervatív Párt tett feljelentést az Erdélyi Magyar Néppárt ellen az Országos Választási Hatóságnál, a Korrupcióellenes Ügyészségnél és a Román Hírszerző Szolgálatnál.
Ezzel az ügy oda került, ahová való: szekusok zsebpártja támadja Románia egyetlen autonomista és föderalista pártját – Önökkel együtt –, az RMDSZ elnöke tulajdonában lévő lap információi alapján, és ezzel a kör bezárult.
De emlékszünk még arra is, amikor az RMDSZ vezetésével működő pénzügyőrség vizsgálgatta a demokrácia-központjaink működését, a vizsgálat eredményeit pedig egy másik bukaresti központi napilap hasábjain láttuk viszont.
Tanulságképpen megfogalmazhatjuk: kényelmetlen pártot hoztunk létre. Kényelmetlen elsősorban az RMDSZ-nek, mert vetélytársa akadt – és nem is akármilyen, hiszen amíg az Erdélyi Magyar Néppárt majdhogynem megduplázta támogatottságát, közel hetvenezer szavazatot szerezve a föderalizmus és az autonómia ügyének, a magát magyar érdekvédelmi szervezetnek nevező formáció a tavaly az önkormányzati választásokhoz képest az őszi parlamenti választásokra már rengeteg választót elveszített, gyakorlatilag a Kárpátokon túli, vélhetőleg román szavazatokkal csúsztak be éppenhogy, a küszöb fölött a román parlamentbe. Nem véletlenül köttetett a választások előtt a titkos paktum az RMDSZ és a Szociálliberális Unió között. Itt tartunk tehát: román szavazatokkal, hatalmi segédlettel tartják bent a parlamentben a számukra kényelmes magyar pártot és azokat, akik a román kormány magyar hangjaként szoktak működni. A román posztkommunista hatalomnak tehát kényelmetlen az autonomista nemzeti oldal. Azért kényelmetlen, mert minket nem tudnak megvásárolni. Mert mi nem vagyunk hajlamosak a megalkuvásra.
A román hatalom mindenkor talált magának komprádorokat, olyan magyarokat, akiknek fontosabb az önérdek, mint a köz java: a Bukarestben átnevelődött magyarjainkról van szó. Az egészben az a leginkább abszurd, hogy: tolvaj kiált tolvajt! Bizonyítottan korrupt hatalmasságaink a mi adónkból évente mintegy 3,5 milliónyi eurót kapnak – és ezekkel az összegekkel még soha nem számoltak el az adófizető magyar közösségünk előtt. Ennyi az ára annak, hogy Bukarestben elfelejtsék az autonómiát, hogy ne legyenek ott a Szenátusban, ha netalán a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet tárgyalják, ennyi az ára annak, hogy itthon elmagyarázzák: éppenséggel miért nem időszerű az önrendelkezés ügye.
Valószínűleg az is fáj nekik, hogy korábban a balliberális magyar kormányzat számolatlanul öntötte az adófizetők forintjait az ő alapítványaikba, példának okáért: csak 2008 és 2010 között az Iskola és a Progress Alapítványok összesen 763.428.832 forintot, azaz mintegy 2.567.000 eurót zsebeltek be. (Csak tájékoztatásul jegyzem meg: az Iskola Alapítványnak például az oktatási-nevelési támogatás „menedzseléséhez” több mint 200 millió forintra volt szüksége évente, míg a Romániai Magyar Pedagógusszövetség ugyanezt a munkát, az összeg egyötödéért tudja elvégezni.) Ezt különösképpen a figyelmébe ajánlom Répás Zsuzsanna államtitkár asszonynak, aki ebben az ügyben közvetlenül illetékes.
Mindezeket szükséges volt ennyire részletekbe menően tisztáznunk, hogy világosan lássuk: az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elleni támadások mögött a román hatalom és az őt kiszolgáló magyar pártelit összjátéka áll. Valószínűleg a magyarországi elvtársak is fel fogják használni ezeket a nemzeti kormány elleni nemtelen harcukban, nem véletlenül borult egymás nyakába Markó Béla volt RMDSZ-elnök és Mesterházy Attila MSZP-elnök. Ennek a jelenségkörnek azonban egy másik dimenziója is van, éspedig az az általánosan jellemző magyarellenesség, mely a maga helyén az antiszemitizmushoz, a cigányellenességhez, vagy nyugati viszonylatban az iszlamofóbiához hasonlítható.
Közismert, hogy a 19. és 20. század fordulóján ‒ okkal vagy egy átfogó nemzetközi politikai manipuláció következményeképpen ‒ egy általánosan felgerjesztett nemzetközi magyarellenes közhangulat kialakításának is döntő szerepe volt Magyarország megbüntetésében, a nemzet szétszaggatásában. Ezeknek az időknek az emlékét idézi fel mindaz, ami éppen mostanság, az utóbbi két-három évben megy végbe nemzetközi téren, az Európai Unióban, és az Egyesült Államok viszonylatában, az Orbán Viktor vezette nemzeti kormány, illetve Magyarország ellenében. Nemrégen elfogadtunk egy határozatot az Európai Parlamentben, a xenofóbia, a rasszizmus, az iszlamofóbia, a homofóbia ellenében lépve fel. Ekkor kezdtem irigyelni a homoszexuálisokat… Tudatom önökkel, hogy módosítónkat nem voltunk képesek keresztülvinni. A határozat elfogadását megelőzően, nem tudtuk bevenni ebbe a határozati szövegbe, hogy az Európai Unió fokozott mértékben lépjen fel a kisebbségellenes irányzatok ellen. Ezért irigyeltük az iszlám követőit, vagy a homoszexuálisokat, mert őket megvédik, de a hagyományos történelmi kisebbségek védelme még csak egy mellékmondat erejéig sem talált helyet egy európai alapdokumentumban.
Találóan mondja Gál Kinga EP-képviselő épp a napokban: milyen érdekes, hogy Reding asszony páratlan szigorúsággal védelmezi a jogállamot és a kisebbségeket Magyarország, a magyar kormány ellenében, de amikor a szlovákiai, felvidéki, romániai magyarokról van szó, panaszainkat, közbenjárásunkat, folyamodványainkat rendre visszautasítja, és ezeket az ügyeket az egyes tagországok illetékességi körébe utalja, vagyis kettős mércét használ.
Ugyanez a közvetett magyarellenesség nyilvánul meg abban a diverzióban, melynek éppen a múlt héten lehettünk tanúi Strasbourgban, illetve Bukarestben. Amint tudjuk, az Új Magyar Szó internetes kiadása, a maszol.ro a Fidesz ellen terjeszt tévhíreket – valószínűleg politikai megrendelésre –, azt állítva, hogy a Fideszt ki akarják tenni az Európai Néppártból, illetve hogy a Fidesz már titkos tárgyalásokat folytat az Európai Konzervatívok Pártjával, hogy átlépjen az ő frakciójukba, illetve pártjukba. Olyannyira elmérgesedett ez a helyzet, hogy Joseph Daul néppárti frakcióvezető külön cáfolatot intézett az Új Magyar Szóhoz. Íme, a sajtómanipuláció milyen méreteket ölt, és hol üti fel a fejét. Feltevődik a kérdés: kik juttatták el a diverziókeltő RMDSZ-es újságírót – mert hiszen az Új Magyar Szó bevallottan RMDSZ-es újság – Dubrovnikba, az Európai Néppárt büróülésének helyszínére? Kiknek a pénzén utazott oda ez az újságíró? Kik adták a transindexes Sipos nevű újságírónak a sípot a szájába? Kérdezem már csak a személyes érintettség jogán is, hiszen a napokban éppen engem gyaláztak az Adevărul és az Antena3 médiák.
Hölgyeim és Uraim, száz szónak is egy a vége: politikai és nacionál-kommunista visszarendeződésnek vagyunk tanúi Romániában. Erre nézve elég, hogyha néhány példát sorolok fel: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kálváriája a Bolyai Egyetem megszüntetésének időszakára emlékeztet bennünket. A területrendezési tervek a Ceauşescu-korabeli megyésítés időszakát juttatják eszünkbe. Magyar vidékeink elidegenítése, folytatódó asszimilációja, már-már az egykor tervbe vett falurombolás fenyegetésével veszélyeztetnek bennünket. Vagy itt van a tulajdonaink ügye: a restitúció kérdése. Huszonnégy év után még mindig ott tartunk, hogy teljesen bizonytalanná vált továbbra is birtokban tartott, elorozott épületeink sorsa. Elég, ha a Székely Mikó Kollégiumra, vagy a Zilahi Református Wesselényi Kollégiumra emlékeztetek. És errefel megint az RMDSZ megalkuvásával találjuk szembe magunkat a restitúció kérdésében. De itt van a kétágú templom ügye, ahol egy újabb bukaresti plaza-botrány árnyéka vetül reánk. Még szerencse, hogy tó fakadt az építkezések helyszínén, és a romániai korrupció megintcsak hátráltatta a kétágú templom történelmi helyszínének a tönkretételét. A legrosszabb álmaimban sem gondoltam továbbá arra, hogy az az egyházkerület, amelynek én voltam közel két évtizedig a püspöke, paktumot köt az RMDSZ nomenklatúrájával, és abban a teremben, amelynek épületét mi szereztük vissza a megyei kommunista pártkabinet tulajdonából, most ott grasszálnak az RMDSZ etnobizniszen alapuló elitjének, illetve nomenklatúrájának a tagjai. Íme, már egyházaink közé is bevette magát ez a fajta visszarendeződés.
Nos, ebben a helyzetben, a nacionalizmusnak és a posztkommunizmusnak ebben az átmenetinek tekintett, de túlságosan hosszúra nyúlott időszakában, Kós Károly kiáltó szava juthat eszünkbe. Mi, mai magyarok, mai nagybányaiak, mai erdélyiek és partiumiak, újból felemelhetjük kiáltó szavunkat hitünk védelmében és érdekében. Makkai Sándorral együtt mondhatjuk azt, hogy így nem lehet, és nem mehet tovább. Márton Áronnal együtt mondjuk, aki nemcsak a zsidókat vette védelmébe, ahogy méltán emlegetni szokták, hanem magyarsága érdekében is felemelte szavát Gróza Péter kormánya előtt. Velük együtt, az ő példájukat követve, egyházaink erkölcsi többletével és hitével kell felemelnünk kiáltó szavunkat a magyarság védelmében és érdekében is. Ezt teszi az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt.
De egyházainkra most is számítani akarunk. Előkerestem a romániai magyar történelmi egyházak vezetőinek 2006. november 3-án kelt támogató nyilatkozatát. Ebből idézek: „Romániában élő magyar nemzeti közösségünk szolgálatában álló egyházaink képviselőiként, hitből fakadó köteleztetésből kinyilvánítjuk a következőket: határozottan kiállunk az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, és teljes mértékben támogatjuk az autonómia kialakítására irányuló jogos igényét. Ezen belül szintén erkölcsi támogatásunkról biztosítjuk Székelyföld területi önrendelkezésének ügyét. Úgy ítéljük, hogy mindezek biztosítása egyben egész országunk javát és érdekét szolgálja a küszöbön álló európai csatlakozás keretei között.” Az idézett szavak magukért beszélnek, és mi magunk is az Európai Parlamentben petíciót nyújtottunk be egyházi ingatlanaink ügyében. Várjuk a választ erre a petícióra. Segítségünkre volt ebben az Emberi Méltóság Tanácsa, az aláírók pedig: Sándor Krisztina, valamint Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki püspök. Örömmel nyugtázom, hogy Victor Ponta miniszterelnök megkövette a román görögkatolikus egyházat az elkobzott tulajdonaik miatt. De pont így meg kellene követnie magyar egyházainkat, mint ahogy a Tismăneanu-jelentés is elismerte, hogy településeinket mesterséges módon románosították el. Már régóta várat magára egy román bocsánatkérés az elszenvedett hátrányok és elnyomatás miatt.
Hölgyeim és Uraim!
Az elmondottak arra vallanak, hogy jó úton járunk. Nemcsak magyar szempontból fontos, amit cselekszik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és és az Erdélyi Magyar Néppárt, hanem éppen ennyire román szempontból is. A Románia modernizációjaként értett föderalizálás, az erdélyi magyarság megmaradását szolgáló többszintű önrendelkezés, a temesvári eszmék megvédése olyan ügyek, amelyek mellett következetesen és megalkuvás nélkül ki kell állanunk. Mi megtaláltuk a helyes utat, a már előbb idézett Kós Károllyal együtt szólva, világosan látjuk a célt: a magyarság nemzeti autonómiáját. Emellett külön büszkeség számomra, hogy még a román nagypolitika számára is életképes alternatívákat tudunk az asztalra tenni: Románia szövetségi állammá alakítása egyre több román nemzetiségű számára élhetőnek tűnő jövőképet kínál. Regionalizációs koncepciónk a legmegalapozottabbak közé tartozik.
Ám a célok eléréséért még rengeteget kell dolgoznunk. Az őszi választásokon egyértelműen bebizonyosodott, hogy az erdélyi magyar választópolgárok csalódottak, közönyösek és elfordultak a politikától. Több mint fele a választásra jogosultaknak vagy román pártokra szavazott (ez a kisebbik rész), vagy nem is élt alkotmányos jogával. Ez vészjelzőnek számít minden magyar politikai párt és minden tudatos magyar ember számára.
Az önfeladásból, a kicsinyes pártpolitikai adok-kapokból, a hatalom elvtelen megtartásából, a régi kommunista időket idéző úrhatnámságból, a civil szférát megfojtó klientúra-építésből, adólejeink elherdálásából az erdélyi magyaroknak elegük van. Mi még túl kevés időt töltöttünk a pályán ahhoz, hogy megmutassuk: másképpen is lehet politizálni. Lehet úgy képviselni az erdélyi magyarság ügyét, hogy nem bukaresti paktumokkal biztosítunk ideig-óráig bármikor visszavonható jogokat – hanem úgy, hogy minden rendelkezésünkre álló demokratikus eszközzel, konokul, kitartóan küzdünk az önrendelkezésért, azért, hogy javaink fölött mi rendelkezzünk, hogy a lehető legalacsonyabb szinten döntsünk adólejeink felhasználásáról, hogy önálló magyar oktatásunk legyen, hogy szabadon használhassuk anyanyelvünket – az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét – közhivatalokban, közéletben, kórházainkban.
És lehet úgy politizálni, hogy nem utasítjuk el magyar testvéreink segítő jobbját, épp ellenkezőleg: az átkos kommunista „be nem avatkozás elvét” végképpen eltörölve, az egy magyar nemzet eszméjének jegyében figyelünk az egész Kárpát-medencei magyarságra, mint ahogyan azt is természetesnek vesszük, hogy egyemberként mozdul nemzetünk az egész világon, ha – példának okáért – székely szimbólumainkat gyalázza a posztkommunista román hatalom.
Hölgyeim és Uraim!
Nemrégen jártunk Hódmezővásárhelyen, Mártélyon tartottuk a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács soros ülését. Aztán Beregszászon is jártam – éppen itt üdvözölhetem Brenzovics Lászlót, akinek a vendégei voltunk. Kovács Miklós mondotta Beregszászon, hogy nem akarunk egy néprajzi kiállítás tárgyává lenni. Még néhány évig mutogatni fognak bennünket fesztiválokon, aztán beolvadunk, eltűnünk. Számomra nem érdekes ez a fajta játék. Nekem nem felel meg a rezervátumi idegenvezető szerepe. Nem akarunk muzeális, multikulturális értékké degradálódni, az Egyesült Európában.
Szerbia csatlakozási tárgyalásainak a folyamatára gondolok. Noha Csurogon már kezdik felépíteni a kivégzett, tömeggyilkosságnak áldozatul esett magyarok emlékművét, hadd idézzem Csorba Bélát, akit külön is köszöntök itt, most újan választott elnökként, aki k

Felmentette Kézdivásárhely volt polgármesterét a brassói bíróság
A Brassói Táblabíróság felmentette a korrupció vádjával első fokon négy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Rácz Károlyt, Kézdivásárhely volt polgármesterét. Az ítélet nem jogerős.
A Brassói Táblabíróság honlapján szerdán megjelent bejegyzés szerint a volt polgármesternek azt a 41 ezer lejt (2,8 millió forintot) sem kell kifizetnie a feljelentőnek, amelyre az első fokon ítélkező Kovászna Megyei Törvényszék kötelezte. A bíróság a vagyona zárolását is feloldotta.
A 18 ezer lakosú Kézdivásárhelynek a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott polgármesterét 2011 márciusában tartóztatták le korrupció vádjával. A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vádirata szerint a polgármester 2010 februárjában kenőpénzt kért és kapott egy vállalkozótól annak érdekében, hogy egyengesse a vállalkozó és a városháza közötti, 2,12 millió lej (129 millió forint) értékű sóderszállítási szerződés zökkenőmentes teljesítését.
Rácz Károly elismerte, hogy pénzt kapott a vállalkozótól, de azt állította, hogy kölcsönkért tőle. Egy hónapot töltött előzetes letartóztatásban, de a brassói táblabíróság indokolatlannak tartotta az intézkedést, és szabadlábra helyezte. Polgármesteri feladatait ellátta a 2012 júniusában tartott önkormányzati választásokig, amikor a 91 százalékban magyarok által lakott székelyföldi város lakosai leváltották tisztségéből.
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke az Agerpres hírügynökségnek szerdán elmondta, az ítélet azt bizonyítja, hogy Rácz Károlyt „politikai okokból" tartóztatták le annak idején. „Nem azért volt vizsgálati fogságban, mert törvénytelenséget követett volna el, hanem azért, mert valakinek nem tetszett" – nyilatkozta Kulcsár Terza József.
MTI
Erdély.ma

Borboly Csabát letartóztatták korrupció vádjával
A Realitatea Tv és a Gandul.info hírportálról származó információk szerint Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét a Maros Megyei Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) őrizetbe vette, korrupció vádjával.
Borboly Melinda, ügyvéd, az elnök felesége villám-sajtótájékoztatót tartott 17:45-től a Megyeháza bejárata előtt. Elmondta: Borboly Csabától bizonyos dokumentumok bemutatása ügyében hívatták ma DNA-hoz, de onnan már nem engedték haza.
Amint az Erdély.ma megtudta, a fogvatartás egyik indoka egy megyei út 2010-ben történt felújításának kifizetése, amit az elnök 2010. decemberében hagyott jóvá. Utóbb, kételyek merültek fel a szükséges dokumentáció teljességét illetőleg, amit Borboly maga jelzett az illetékeseknek. Ez az ügy mai napig sem zárult le.
Felesége révén Borboly Csaba azt üzente a Hargita megyeieknek, hogy bár nem örül a fogvatartásának, de annak igen, hogy így legalább fény derül az igazságra – talán több olyan ügyben is, amelynek már éppen ideje megvilágosodnia.
Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata azt közölte, hogy a megyeelnök elleni büntetőeljárás hivatali visszaélés és okirat-hamisításra való felbujtás gyanúja miatt indult el. Az ügyészség azzal vádolja Borboly Csabát, hogy a megyei tanács útfelújításaival kapcsolatos, munkatársai által előterjesztett dokumentumokat úgy írt alá, hogy ezek a kifizetési dokumentációk hiányosak voltak. Kovács Csaba P.
Erdély.ma

Kelemen: bízunk Borboly Csaba ártatlanságában – Nyilatkozat
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel értesült, hogy Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét ma a Korrupcióellenes Ügyészség őrizetbe vette. A Szövetség szolidáris Borboly Csabával, hiszen egy olyan politikusról van szó, aki hosszú éveken keresztül a közösség érdekében végezte munkáját, a megyei tanács elnökeként, az RMDSZ politikusaként a Hargita megyei emberek jólétéért, mindennapjainak biztonságáért dolgozott. Az RMDSZ értetlenül áll az ügy előtt, ugyanakkor biztosak vagyunk abban, hogy Borboly Csaba törvényesen járt el minden esetben, hiszünk ártatlanságában. Bízunk benne, hogy az Ügyészség mihamarabb a nyilvánosság elé tárja ennek a megdöbbentő ügynek a részleteit, és tisztázza a Borboly Csaba hírnevén esett csorbát.
Elfogadhatatlannak véljük, és nem tartjuk véletlennek, az RMDSZ csíkszeredai kongresszusa előtt alig két héttel egy többéves ügyben kezdett nyomozni ismét a Korrupcióellenes Ügyészség. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében,
Kelemen Hunor szövetségi elnök

Borboly Csabát őrizetbe vette a DNA
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) hétfőn őrizetbe vette Hargita Megye Tanácsának elnökét – közölte a DNA marosvásárhelyi területi főügyésze. Borboly Melinda hisz férje ártatlanságában, akárcsak az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor. Két megyei út felújításával kapcsolatban lehet probléma.
Elena Curcă főügyész az Agerpres hírügynökségnek megerősítette, hogy hétfőn őrizetbe vették Borboly Csabát. A részletekről nem nyilatkozott, de jelezte, hogy közelebbről ezzel kapcsolatosan sajtóközleményt fognak kiadni.
FRISSÍTÉS: A Székelyhon.ro érdeklődésére Elena Curcă elmondta: Borboly Csabát, aki hétfőn délután a DNA Maros megyei székhelyében tartózkodott, 24 órára őrizetbe vették, jelenleg a Maros megyei rendőr-főkapitányság épületében tartják fogva. Arról továbbra sem nyilatkozott a marosvásárhelyi területi főügyész, hogy milyen üggyel kapcsolatban gyanúsítják a Hargita megyei elnököt, mondván, feltehetően még a mai nap folyamán megszületik ezzel kapcsolatban az ügyészség közleménye. Andreia Pop rendőrségi szóvivő szerint viszont a tanácselnök jelenleg nem tartózkodik a rendőrkapitányság fogdájában.
FRISSÍTÉS 2: Borboly Melinda, a tanácselnök neje hétfőn délután Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatóján elmondta, férje reggel azzal a céllal utazott Marosvásárhelyre, hogy a DNA-nál nyilatkozatot tegyen. Délután azonban telefonon jelezte, hogy az ügyészek 24 órára őrizetbe vették. Borboly Melinda szerint két megyei út felújítása kapcsán észlelt rendellenességek miatt merültek fel kétségek. Hangsúlyozta azonban, hogy hisz férje ártatlanságában.
FRISSÍTÉS 3: Az RMDSZ bízik Borboly Csaba ártatlanságában – áll a Kelemen Hunor szövetségi elnök által jegyzett, kevéssel este hat óra után kiadott közleményben. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel értesült, hogy Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét ma a Korrupcióellenes Ügyészség őrizetbe vette. A Szövetség szolidáris Borboly Csabával, hiszen egy olyan politikusról van szó, aki hosszú éveken keresztül a közösség érdekében végezte munkáját, a megyei tanács elnökeként, az RMDSZ politikusaként a Hargita megyei emberek jólétéért, mindennapjainak biztonságáért dolgozott. Az RMDSZ értetlenül áll az ügy előtt, ugyanakkor biztosak vagyunk abban, hogy Borboly Csaba törvényesen járt el minden esetben, hiszünk ártatlanságában. Bízunk benne, hogy az ügyészség mihamarabb a nyilvánosság elé tárja ennek a megdöbbentő ügynek a részleteit, és tisztázza a Borboly Csaba hírnevén esett csorbát" – áll a dokumentumban. Az RMDSZ elfogadhatatlannak véli és nem tartja véletlennek csíkszeredai kongresszusuk előtt alig két héttel, hogy egy többéves ügyben kezdett nyomozni ismét a Korrupcióellenes Ügyészség – fogalmaz a „Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében” kiadott állásfoglalásban a szövetségi elnök.
FRISSÍTÉS 4: Láthatóan megtörve, könnyeivel küszködve nyilatkozott a sajtónak a csíkszeredai megyeháza előtt hétfőn délután Borboly Melinda, Borboly Csaba felesége. Mint elmondta, férje hétfőn reggel korán indult el Marosvásárhelyre, hogy a Korrupcióellenes Ügyészségen nyilatkozatot tegyen. „Délután hívott telefonon, hogy 24 órára őrizetbe vették. Sokkolt ez a hír, mert a családjáért, a közösségért dolgozott, nem érdemelte ezt meg, és mi sem" – mondta Borboly Melinda. Elmondta, pár percet tudott beszélni a férjével, akivel az ügyészek azt is közölték, miért vették őrizetbe. Két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124 -es számú megyei út felújítása kapcsán kifogásolta az ügyészség azt, hogy 2010-ben, a dokumentáció aláírásakor miért nem ellenőrizte személyesen az elnök az iratokat, mielőtt aláírta ezeket, illetve miért tett panaszt a hatóságoknál az észlelt hiányosságok miatt.
„Nem kívánom senkinek, hogy ezen keresztülmenjen, bízom benne, hogy az igazság kiderül. Elegem van abból, hogy azért, mert valaki megyei tanácselnök, a román és magyar média is úgy kezeli, mint egy gazembert" – mondta az elnök felesége. Arra a kérdésre, hogy szerinte politikai leszámolásról van-e szó, azt felelte, nem tudja.
Borboly Csabát korábban, 2011-ben is vizsgálta a DNA, mert egy ismeretlen feljelentő szerint a megyei sürgősségi kórház új épületéhez készített tervek ellenértékéből részesült volna, és ebből készült volna családi háza terve, illetve az építkezés egy része a nyertes tervező cég által. A DNA akkor megszüntette a vizsgálatot, Borboly szerint az a feljelentés egy lejárató akciósorozat része volt.
FRISSÍTÉS 5: Egy, Hargita megye önkormányzatának sajtószolgálatától érkezett közlemény szerint Borboly Csaba ellen hivatali visszaélés és okirat-hamisításra való felbujtás gyanúja miatt indult büntetőeljárás. Az ügyészség azzal vádolja Borboly Csabát, hogy a megyei tanács útfelújításaival kapcsolatos, munkatársai által előterjesztett dokumentumokat úgy írt alá, hogy ezek a kifizetési dokumentációk hiányosak voltak – fogalmaznak a sajtószolgálati hírben.
szekelyhon.ro

Súlyosak a vádpontok Borbolyék ellen
Hivatali visszaélés és okirat-hamisításra való felbujtás gyanújával büntetőeljárást indított a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke ellen. Mellette Pállfy Domokos megyei tanácsos, a Stravia Group Kft. tényleges ügyvezetője és Csiszér Botond Benedek, a megyei önkormányzat útügyi igazgatóságának ügyvezetője ellen is eljárás indult.
Futótűzként terjedt a hírtévék, internetes portálok és a közösségi portálokon történő megosztások révén hétfő késő délután országszerte a hír, hogy Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét őrizetbe vették. A DNA marosvásárhelyi területi főügyésze, Elena Curcă érdeklődésünkre megerősítette az őrizetbe vétel tényét, de részletekbe nem bocsátkozott, mindössze annyit közölt, hogy az elnök a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság fogdájában tartózkodik, ezt azonban néhány perc múlva Andreea Pop rendőrségi szóvivő cáfolta.
Eljárás Borboly, Pálffy, Csiszer ellen
A DNA hétfő esti közleményéből ugyanakkor kiderül: a vádlottként említett megyei tanácselnököt két esetben folytatólagosan a közérdek ellen elkövetett hivatali visszaéléssel, kenőpénz elfogadásával, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisításra való felbujtással, két esetben hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, két esetben közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel gyanúsítja.
Az ügyészek további két személyt vettek őrizetbe: Pálffy Domokos megyei tanácsost, aki egyben a Stravia Group Kft. ügyvezetője, illetve Csiszer Botondot, a megyei útügy ügyvezető igazgatóját. Az előbbit folytatólagosan elkövetett érdekellentéttel gyanúsítják, továbbá olyan, a tisztséggel összeférhetetlen kereskedelmi-pénzügyi műveletek végrehajtásával, amelyek révén anyagi haszna származott, valamint magánokirat-hamisításra való felbujtással és hamisításban való részvétellel. Csiszer Botondot közérdek ellen elkövetett hivatali visszaélésben való bűnsegédkezéssel, folytatólagosan elkövetett hamisítással, magánokirat-hamisításra való felbujtással és közérdek elleni hivatallal való visszaélésre való felbujtással gyanúsítják.
Mindhármuk ellen előzetes letartóztatást fog kérni ma a DNA. Az ügyészség közleménye ugyanakkor mindenféle nevesítés nélkül megjegyzi, hogy további érintett személyek ellen is vizsgálódnak.
Felesége szerint Borboly ártatlan
Alig néhány perccel az után, hogy tudomást szerezhetett a közvélemény a történtekről, 15 perces határidővel sajtótájékoztatót hívtak össze a megyeházához a megyei önkormányzat sajtósai. Itt Borboly Melinda, Borboly Csaba felesége jelent meg. Láthatóan megtörve, könnyeivel küszködve nyilatkozott a sajtónak. Mint elmondta, férje hétfőn korán reggel indult el Marosvásárhelyre, hogy a korrupcióellenes ügyészségen nyilatkozatot tegyen. „Délután hívott telefonon, hogy 24 órára őrizetbe vették. Sokkolt ez a hír, mert a családjáért, a közösségért dolgozott, nem érdemelte ezt meg, és mi sem” – mondta Borboly Melinda. Elmondta azt is, pár percet tudott beszélni a férjével, akivel az ügyészek azt is közölték, miért vették őrizetbe. Két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es számú megyei út felújítása kapcsán kifogásolta az ügyészség azt, hogy 2010-ben, a dokumentáció aláírásakor miért nem ellenőrizte személyesen az elnök az iratokat, mielőtt aláírta ezeket, illetve később meg mégis miért tett panaszt a hatóságoknál az észlelt hiányosságok miatt.
„Nem kívánom senkinek, hogy ezen keresztülmenjen, bízom benne, hogy az igazság kiderül. Elegem van abból, hogy azért, mert valaki megyei tanácselnök, a román és magyar média is úgy kezeli, mint egy gazembert” – mondta az elnök felesége. Arra a kérdésre, hogy szerinte politikai leszámolásról van-e szó, azt felelte, nem tudja.
Kelemen: nem véletlen az időzítés
Az RMDSZ bízik Borboly Csaba ártatlanságában – áll a Kelemen Hunor szövetségi elnök által jegyzett, kevéssel este hat óra után kiadott közleményben. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel értesült, hogy Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét ma a Korrupcióellenes Ügyészség őrizetbe vette. A Szövetség szolidáris Borboly Csabával, hiszen egy olyan politikusról van szó, aki hosszú éveken keresztül a közösség érdekében végezte munkáját, a megyei tanács elnökeként, az RMDSZ politikusaként a Hargita megyei emberek jólétéért, mindennapjainak biztonságáért dolgozott. Az RMDSZ értetlenül áll az ügy előtt, ugyanakkor biztosak vagyunk abban, hogy Borboly Csaba törvényesen járt el minden esetben, hiszünk ártatlanságában. Bízunk benne, hogy az ügyészség mihamarabb a nyilvánosság elé tárja ennek a megdöbbentő ügynek a részleteit, és tisztázza a Borboly Csaba hírnevén esett csorbát” – áll a dokumentumban. Az RMDSZ elfogadhatatlannak véli, és nem tartja véletlennek a csíkszeredai kongresszusuk előtt alig két héttel, hogy egy többéves ügyben kezdett nyomozni ismét a Korrupcióellenes Ügyészség – fogalmaz a „Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében” kiadott állásfoglalásban a szövetségi elnök.
Két éve is érdeklődött a DNA
Borboly Csabát korábban, 2011-ben is vizsgálta a DNA, mert egy ismeretlen feljelentő szerint a megyei sürgősségi kórház új épületéhez készített tervek ellenértékéből részesült volna, és ebből készült volna családi háza terve, illetve az építkezés egy része a nyertes tervező cég által. A DNA akkor megszüntette a vizsgálatot, Borboly szerint az a feljelentés egy lejárató akciósorozat része volt.
Kovács Attila, Rédai Attila, Szüszer-Nagy Róbert
szekelyhon.ro

Nem kaptak előzetest Borboly és a további vádlottak
Egy hónapig nem láthatja el a Hargita megyei önkormányzati elnöki teendőit, ezért szabadságot vesz ki az önkormányzattól, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Csík területi irodájában folytatja politikai tevékenységét – mondta az MTI-nek kedden délután Borboly Csaba, a 24 órás őrizetbe vétel után szabadon bocsátott önkormányzati elnök.
Borboly Csaba valószínűnek nevezte, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) fellebbez a Marosvásárhelyi Táblabíróság által hozott – a 29 napos letartóztatását elutasító – határozat ellen. Ez esetben az önkormányzati elnöknek a jövő héten ismét bíróságon kell megvédenie igazát. Azt is megjegyezte, hogy a kedden hozott ítélet értelmében csak hatósági jóváhagyással hagyhatja el Csíkszeredát, és nem szabad felvennie a kapcsolatot az ügy többi gyanúsítottjával.
Elmondta, hogy honlapján olyan információkat kíván közölni a meghurcoltatásáról, amelyek nem befolyásolják bírósági ügyének menetét.
Ki nem mondva is utalt azokra a kormányzati forrásokra, amelyeket minden esztendőnek a végén lehetett csak lehívni, ugyanakkor az év végéig el is kellett számolni azokkal. Sokszor ezért ezek a pénzek megmaradtak. „Az ügynek éppen az a lényege: négy éven keresztül sikerült több mint 50 kilométer utat leaszfaltoznunk Hargita megyében, mégpedig úgy, hogy az év végén, amikor a kormánynak már nem kellett a pénz, elhoztuk a megyébe" – foglalta össze az ellene felhozott vádak hátterét a tanácselnök. Sokszor már szinte havazott, amikor aszfaltoztak, de az utak elkészültek, lehet közlekedni azokon – tette hozzá. Borboly Csaba megállapította: a baj az elvégzett munka „papírozásából" (iratokkal való „lefedéséből") ered. „Az aszfalt ott van, ha az aktákban valami tévedés lenne, az nem börtönbüntetésre okot adó vétség" – jelentette ki a tanácselnök.
MTI
Erdély.ma

Borboly Csaba őrizetben (Korrupcióval vádolt tanácselnök)
Hargita Megye Tanácsának elnökét, Borboly Csabát 24 órára őrizetbe vették – jelentette be tegnap délután Elena Curcă, a korrupcióellenes ügyészség Maros megyei kirendeltségének vezetője. A vádhatóság több órával később kiadott közleménye szerint Borbolyt többrendbeli csalással és hivatali visszaéléssel, valamint kenőpénz folyamatos elfogadásával vádolják.
Vele együtt Pálffy Domokos és Csiszér Botond Benedek is őrizetbe került, előbbi a megyei tanács tagja és egyúttal az útépítő Stravia Group cég vezetője, utóbbi a megyei útügyi igazgatóság ügyvezető igazgatója. Az ügyészség ma mindhármuk előzetes letartóztatását fogja kérni a marosvásárhelyi táblabíróságon. Mások ellen is folyik vizsgálat ebben az ügyben, amely két megyei út javításával kapcsolatos. Az ügyészség közel 1,8 millió lejes kár okozásával vádolja a három tisztségviselőt. A vádhatóság Borboly Csabát folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, csúszópénz folytatólagos elfogadásával, magán-okirathamisításra való felbujtással, hamis irat felhasználására való felbujtással és hamis feljelentéssel gyanúsítja. A korrupcióellenes ügyészség szerint Borboly indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy olyan cégnek, amely a szintén őrizetbe vett Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött. Pálffyt folyamatos érdekellentéttel, tisztségével összeférhetetlen pénzügyi műveletekkel, illetéktelen haszonszerzéssel, dokumentumhamisításra való ismételt felbujtással és hamisításban való részességgel, Csiszér Botondot közérdek ellen ismételten elkövetett hivatali visszaélésben való bűnrészességgel, hamisításra és visszaélésre való folyamatos felbujtással vádolják. Az ügyészség közleménye szerint 2010 és 2012 között a megyei tanács indokolatlanul magas összegeket fizetett ki – útjavításért és le nem szállított anyagokért – a Pálffy tulajdonában levő Stravia Groupnak, amely drágábban dolgozott a versenytárgyalásról kizárt másik cégnél, és vékonyabb aszfaltot terített le, mint ami a tervben szerepelt. A kiadásokat a megyei költségvetés elosztásakor Pálffy is megszavazta. Mindebben Csiszér is segítségükre volt. Az ügyészek szerint Borboly egy másik cégtől megkövetelte, hogy az önkormányzat által kifizetett összeg tíz százalékával támogasson egy egyesületet, és a nyomok eltüntetése céljából követett el további törvénytelenségeket: így 2011-ben hamis iratok kiállítására bujtott fel másokat, hogy a számvevőszék előtt igazolja a kifizetéseket, 2012-ben pedig – amikor az ügyészség vizsgálni kezdte az ügyet – egy rendőrségi feljelentéssel próbálta kendőzni az ügyet. A tanácselnök felesége, Borboly Melinda a megyeháza előtt tartott sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a 131-es és 124-es megyei út építésénél észlelt szabálytalanságok miatt hallgatták ki a férjét, aki tegnap reggel utazott Marosvásárhelyre, és délben értesítette feleségét, hogy 24 órára bent tartják. Este Hargita Megye Tanácsa közleményben tudatta, hogy a Borboly Csaba elleni büntetőeljárás hivatali visszaélés és okirat-hamisításra való felbujtás gyanúja miatt indult el, az ügyészség azzal vádolja, hogy a megyei tanács útfelújításaival kapcsolatos, munkatársai által előterjesztett dokumentumokat úgy írt alá, hogy ezek a kifizetési dokumentációk hiányosak voltak. Az RMDSZ bízik Borboly Csaba ártatlanságában, és szolidáris a Hargita megyei önkormányzat őrizetbe vett vezetőjével – közölte Kelemen Hunor szövetségi elnök erre vonatkozó nyilatkozatában. „Olyan politikusról van szó, aki hosszú éveken keresztül a közösség érdekében végezte munkáját, a megyei tanács elnökeként, az RMDSZ politikusaként a Hargita megyei emberek jólétéért, mindennapjainak biztonságáért dolgozott” – írja Kelemen, aki reméli, hogy az ügyészség „mihamarabb a nyilvánosság elé tárja ennek a megdöbbentő ügynek a részleteit”, és kiköszörüli a Borboly Csaba hírnevén esett csorbát. Az RMDSZ nem tartja véletlennek, hogy csíkszeredai kongresszusa előtt két héttel egy többéves ügyben kezdett nyomozni ismét a korrupcióellenes ügyészség, és elfogadhatatlannak véli ezt. Borboly Csaba, aki az RMDSZ csíkszéki szervezetének az elnöke is, 2008-tól tölti be a megyeitanács-elnöki tisztséget.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Borboly Csaba koholmánynak tartja az ellene megfogalmazott vádakat
Borboly szerint csak a Hargita megyei utakat akarta leaszfaltoztatni, ezek ugyanis negyven éve nem voltak aszfaltozva. A Hargita megyei elnök koholmánynak tartja az ügyészség vádjait.
Borboly Csaba az ügyészség 29 napos letartóztatási kéréséről dönteni hivatott Marosvásárhelyi Táblabíróságon való előállításakor kedden újságíróknak kijelentette: csak a Hargita megyei utakat akarta leaszfaltoztatni, ezek ugyanis negyven éve nem voltak aszfaltozva.
A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) marosvásárhelyi területi szolgálata ugyanebben az ügyben Sófalvi Lászlót, a Hargita Megyei Tanács volt alelnökét is őrizetbe vette. A Marosvásárhelyi Táblabíróságnak így négy személy előzetes letartóztatására vonatkozó ügyészségi indítványt kell kedden elbírálnia.
Sergiu Bogdan, Borboly Csaba ügyvédje újságíróknak nyilatkozva nehezen megmagyarázhatónak nevezte, hogy egy 2010-es ügyben az iratok háromévi vizsgálata után miért indokolt az őrizetbe vétel. Az ügyvéd azt is megjegyezte, hogy védencében megütközést keltett az ügyészségi intézkedés.
A DNA hétfőn vette őrizetbe Borboly Csabát, a Hargita megyei önkormányzat elnökét. Az intézkedésről kiadott közlemény szerint Borboly Csaba indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy olyan cégnek, amely a szintén őrizetbe vett Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött. Ezzel - mint a közleményben olvasható - közel 1,8 millió lej kárt okozott az államnak.
A DNA közleménye szerint Borboly Csaba megkövetelte egy cégtől, hogy az önkormányzat által kifizetett összeg tíz százalékával támogasson egy egyesületet. Az ügyészség úgy vélte, a tanácselnök a nyomok eltüntetése céljából követett el további törvénytelenségeket.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfői nyilatkozatában leszögezte: a szövetség bízik a Hargita megyei önkormányzat vezetőjének ártatlanságában. Ugyanakkor értetlenségének és megdöbbenésének adott hangot az ügyészségi intézkedés miatt. Közölte: a szövetség nem tartja véletlennek, hogy a DNA alig két héttel az RMDSZ csíkszeredai kongresszusa előtt kezdett nyomozni ismét egy többéves ügyben.
Krónika (Kolozsvár)

Borboly szabadságra megy
Borboly Csaba szabadlábra helyezése után harminc napra szabadságot vesz ki, mivel a megyei önkormányzat elnöki feladatait csak korlátozva láthatná el a bírói döntés szerint. Kérdésünkre úgy nyilatkozott, az ellene felhozott vádak alaptalanok.
A keddi ítélőtáblai meghallgatáson jelen volt Borboly Melinda, Borboly Csaba felesége is, aki az elsők között köszönthette szabadlábra helyezett férjét. „Ahogy hallgattam Csaba nyilatkozatait, nyilvánvalóvá vált számomra, hogy igaza van, és a vádak nincsenek kellőképpen alátámasztva. Örülünk, hogy jön haza”.
Sergiu Bogdan, a Borbolyt és Pálffy Domokost képviselő kolozsvári ügyvéd kérdésünkre elmondta, a procedúra lefolytatása korrekt volt, Borboly Csaba nyilatkozatokat adott minden vádpont esetében, és alaptalannak nevezte az ellene felhozott állításokat. „Várakozásainknak megfelelően alakult az ügy, a korrupcióellenes ügyészség 24 órán belül fellebbezést nyújthat be a döntés ellen, ha ez megtörténik, azt a legfelsőbb semmítőszék tárgyalja. Az ügyvéd hozzátette, a 30 napos lakhelyelhagyási tilalom ilyen esetben, amikor az előzetes letartóztatási kérést elutasítják, egy megszokott döntésnek számít, akárcsak a funkció, Borboly esetében a megyei önkormányzat elnöki tisztsége betöltésének korlátozása.
Nem függesztették fel, de szabadságra megy
„A tisztséget betölthetem, nem vagyok felfüggesztve, de nem csinálhatok semmit” – így jellemezte helyzetét hazafelé tartva Borboly Csaba, hozzátéve, ennek következtében az elkövetkező 30 napra szabadságot vesz ki, amúgy sem volt szabadságon több éve. Szándéka szerint viszont az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének irodájában lesz megtalálható, ahol segíti a tevékenységet, de a megyei önkormányzatot érintő kérdésekben nem tud eljárni. „Meg szeretném köszönni mindenkinek, aki nekem és feleségemnek biztató üzeneteket küldött, támogatásáról, szolidaritásáról biztosított, ez egy kicsit helyrehoz abból, amit hétfőn délután éreztem, amikor őrizetbe vettek. Mindenki, aki bízott bennem, jól tette, mert ezek a vádak alaptalanok és igazságtalanok” – jelentette ki.
Borboly elmondása szerint a bíró nagy türelemmel hallgatta meg ő és társai nyilatkozatait, majd 3 óra gondolkodási idő után hozta meg döntését. Ezalatt ő is betekinthetett a vádiratba, mint mondta, érdekes dolgokat látott, sok feljelentés van benne. Az elkövetkező időszakban, szabadsága alatt a Hargita megyei önkormányzat illetékes alelnöke, Petres Sándor helyettesíti Borbolyt a megyei önkormányzatnál.
Útfelújítások jogszerűségét vitatják
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) közleménye szerint a nyomozás megállapította, hogy Borboly Csaba 2010 decemberében törvénytelenül és indokolatlanul rendelte el 1 millió 888 ezer 914 lej kifizetését a Stravia Group Kft. részére a cég által egy megyei úton elvégzett felújításokért. Az ügyészség szerint a kifizetés olyan körülmények között történt, hogy a versenytárgyaláson nyertes cég által kért ár jóval meghaladta a közbeszerzési eljárásról kizárt másik cég által javasolt összeget. Az építésvezető nem egyezett bele az elvégzett munkálatok kifizetésébe olyan körülmények között, hogy a tervnek az aszfaltszőnyeg vastagságára vonatkozó előírásait nem tartották be, és nem is volt semmilyen, ezt az előírást módosító rendelkezés – írja a közlemény. A megyét ért kár értéke ebben az esetben 629 ezer 178 lejt tesz ki, ez a Stravia Group Kft. anyagi haszna is.
2010. december 27–29. között Borboly a közlemény szerint újabb összegek kifizetésére adott utasítást, szintén törvénytelen és indokolatlan módon: 672 ezer 051 lejt a Stravia Group Kft.-nek, míg 496 ezer 632 lejt a Bridge Road Construct Kft.-nek fizettek ki olyan építőanyagok átvételéért, amelyeket megőrzésre hagytak. A DNA állítása szerint a papíron átvett nyersanyagok nem léteztek, és a kifizetés annak ellenére történt meg december végén, hogy egyértelmű volt: a két cégnek nem áll elegendő idő rendelkezésére 2010. december 31-ig a szerződött munkálatok elvégzésére. A gyanúsított tudott arról, hogy az anyagok megőrzésre való átadásakor készült jegyzőkönyveket meghamisították, korábbi keltezéssel állították ki, és valótlan felsorolást tartalmaztak arról, hogy ezek a javak léteznek, ezeket bevételezték, és átadták a két cég képviselőinek. A Hargita megyei önkormányzat elnökeként Borboly a Bridge Road Construct cégnek történt kifizetés után több alkalommal kérte a cég ügyvezetőjétől 2010 decembere és 2011 januárja között, hogy 50 ezer lejt, az összeg 10 százalékát támogatásként adja a csíkszeredai Csíkért Egyesületnek.
A hivatali visszaélés elrejtése érdekében, amelynek során a Stravia Group Kft. anyagi haszonra tett szert, 2011 júniusa és júliusa folyamán Borboly Csiszér Botond Benedek és egy másik személy segítségével rávette az útfelújítást tervező cég két képviselőjét, hogy két hamis okiratot készítsenek, amelyeket felhasznált a számvevőszéki ellenőrzés során a 2010 decemberében kifizetett összegek jogosságának igazolására. Az ügyészség szerint 2011. július 19-én a Hargita Megyei Számvevőszék érdeklődésére a gyanúsított egy átiratot küldött, amelyben a valóságtól eltérő módon írta le a történteket, azt állítva, hogy a Stravia Group Kft.-nek az 1 millió 888 914 lejt 2010 decemberében egy hamisított okirat alapján fizették ki. 2012 októberében a Korrupcióellenes Ügyészség kérésére, amely a 131-es megyei úton a Stravia Group Kft. és a Bridge Road Construct Kft. által elvégzett munkálatok kivitelezéséről, ellenőrzéséről szóló dokumentumokra vonatkozott, Borboly azt válaszolta átiratában, hogy 2010 decemberében, a kifizetéskor egy másik személy megtévesztette őt egy valótlan dokumentum felmutatásával.
2012. október 12-én a Hargita megyei önkormányzat elnöke feljelentést tett a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságon, amelyben egy másik személyt vádolt csalással, azzal, hogy az építésvezető egy dátum nélküli jelentését megváltoztatta, és ennek alapján nyílt lehetőség az 1 millió 888 914 lej kifizetésére a Stravia Group Kft.-nek. Tevékenysége során Borboly Csabát Csiszér Botond Benedek segítette, aki a megyei útügyi igazgatóság ügyvezető igazgatójaként kifizethetőnek nyilvánította a két cég által kiállított számlákat. Ugyanakkor ő írta alá a hamisított jegyzőkönyvet is, amely szerint a megyei önkormányzat különböző anyagokat vett át a két cégtől, holott azok nem léteztek.
Pálffy Domokos 2008 és 2012 között megyei önkormányzati képviselőként részt vett a megyei költségvetések és az útjavítások, illetve korszerűsítésekről rendelkező éves költségvetések megszavazásában. A kivitelezési szerződésekkel rendelkező cégek között volt a Stravia Group Kft. is, amelynek ügyvezetője Pálffy, részvényese pedig a testvére. Ebben az időszakban jelentős anyagi haszonra, összesen 25 millió 351 ezer lejre tett szert, ez a 2008 és 2012 között a cég által elnyert szerződések értéke.
A DNA szerint ezek a pénzügyi és kereskedelmi ügyletek összeférhetetlenek a megyei önkormányzatban betöltött tisztségével. 2012 áprilisában rávett valakit olyan hamisított okiratok kiállítására, amelyeket egy olyan szakvéleményezés elkészítésére használtak fel, amellyel csökkenteni lehet a számvevőszék által 2012-ben megállapított, a Stravia Groupnak illegálisan kifizetett összegek miatt keletkezett károk értékét. Az ügyészek a megyének okozott kárt 1 millió 796 ezer 863 lejre becsülték. A kárt egyrészt a nem létező építőanyag ellenértéke képezi, amelyet a cégek papíron átadtak a Hargita Megyei Tanácsnak, illetve a versenytárgyaláson részt vevő más cégek alacsonyabb értékű ajánlata és a licitet megnyerő, de magasabb értékű ajánlatot benyújtó cégek árajánlata közötti árkülönbség.
Sófalvi László a megyei önkormányzat alelnökeként 2011 decemberében törvénytelen módon elrendelte egy megyei úton elvégzett munkálatok ellenértékének kifizetését a kivitelező Stravia Group Kft. számára. A kifizetés annak ellenére megtörtént, hogy a kivitelező árai magasabbak voltak a korábbi árajánlatban szereplő értékekhez viszonyítva, és az építésvezető nem járult hozzá a kifizetéshez. A megyét ezzel 1 millió 508 ezer 572 lej kár érte, ez a kivitelező Stravia Group haszna is. 2011 december 30-án Sófalvi szintén törvénytelenül és indokolatlanul 1 millió 475 ezer 689 lej kifizetésére adott utasítást a Stravia Group számára az átvett építőanyagokért, amelyek létezését hamis dokumentumok igazolták, és 2011 december végéig nem végezhette el a cég szükséges munkálatokat.
A hivatali visszaélés elrejtése érdekében 2011 júniusában a megyei önkormányzat elnökének nevében egy átiratot írt alá, amelyről tudta, hogy korábbi keltezéssel állították ki. Ezt a dokumentumot használták fel a cégnek 2010-ben kifizetett összegek jogosságának igazolására. 2011-ben a jelzett tevékenységek miatt Hargita megyét 2 millió 984 ezer 262 lej értékű kár érte. A közlemény szerint az alelnök azért írhatta alá a kifizetésről szóló utasítást mert az elnök átadta neki ezt a jogkört.
Kovács Attila
szekelyhon.ro

Szabadon távozott Borboly Csaba a bíróságról
Elutasították a DNA letartóztatási kérését
Huszonnégy órás őrizetbevétel után tegnap a Marosvásárhelyi Táblabíróság elutasította a Korrupcióellenes Ügyészség 29 napra szóló előzetes letartóztatási kérelmét Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és a három másik vádlott, Pálffy Domokos, Csiszér Botond Benedek és Sófalvi László ellen. Az ítéletet többórás tanácskozást követően délután hozták meg a bírák. A tárgyalóteremből felesége kíséretében kilépő Borboly Csaba kijelentette: "semmi nem igaz a vádakból és reméljük, az igazságszolgáltatás is így fogja ezt látni, és ennek megfelelő ítéletet hoz majd". Hozzátette: elfogadja a bíróság döntését, egyetért ezzel. A táblabíróság döntése ellen a Korrupcióellenes Ügyészség 24 órán belül nyújthat be óvást.
A korrupció vádjával őrizetbe vett Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, Pálffy Domokost, Csiszér Botond Benedeket és Sófalvi Lászlót tegnap a Marosvásárhelyi Táblabíróságon többórás kihallgatás, majd tanácskozás után szabadon engedték. A tárgyalás nem volt sajtónyilvános, az ítélethirdetés alatt a tárgyalóteremben tilos volt video- és hangfelvételeket, fényképeket készíteni. A Korrupcióellenes Ügyészség 29 napra szóló előzetes letartóztatási kérelmét mind a négy vádlott esetében a táblabíróság elutasította, azonban 30 napra szóló lakóhely-elhagyási tilalmat rendelt el, kötelezve a vádlottakat, hogy mindahányszor beidézik őket kihallgatásra, jelenjenek meg az igazságügyi szervek előtt. Megtiltotta ugyanakkor, hogy a vádlottak egymással vagy az ügyben érintett tanúkkal kommunikáljanak, valamint gyakorolják azt a hivatásukat, szakmájukat, amellyel kapcsolatban vizsgálat folyik ellenük. A fentiek megszegése az előzetes letartóztatást vonja maga után – figyelmeztetett a bíró.
A tárgyalóteremből kijövet Borboly Csaba a sajtónak nyilatkozva
elmondta: "Harmadik éve folyik ellenem a lejárató kampány. Holnaptól nyilvánosak lesznek a dossziék, elolvashatják, mennyi feljelentés, mindenféle rosszindulatú megállapítás, kutakodás történt ebben az időszakban. Éjjel-nappal megfigyelés alatt voltam, ilyen életünk volt az elmúlt 3 évben, de úgy döntöttünk a családdal, hogy ha mégis ez a pályám, és látom értelmét, dolgozzak Hargita megye különböző fejlesztési vagy egyéb problémáiért. Most 30 nap szabadságom lesz, ezt a családommal töltöm, valószínűleg ezalatt át tudok gondolni jópár dolgot. Úgy érzem, nem tudtak most sem térdre kényszeríteni, és szeretném azt a megbízatást, amit a lakosságtól kaptam, folytatni. Abban is bízom, hogy azok, akik nagyon sok energiát fektettek abba, hogy leüssenek a pályáról, előbb- utóbb csak rájönnek, hogy ez még a börtönnel sem megy. Az igazságszolgáltatás döntésével, ha tetszik, ha nem, egyet kell értenünk, én is egyetértek, elfogadom, tudomásul veszem, és arra kérem a Hargita megyei lakosokat, próbáljanak meg az elkövetkező 30 napban engem nem keresni. Tudom, nehéz lesz, mert sokszor telefonon, e-mailen napi több száz ügyet intézünk a legkisebb problémától a legnagyobb gondokig. Semmi nem igaz a vádakból, és reméljük, az igazságszolgáltatás is így fogja látni és eszerint fog ítélni. A felvetett problémák azokkal az összegekkel kapcsolatosak, amelyeket minden év végén sikerült a megyébe vonzani, a Számvevőszék jelentése szerint ebből 50 km megyei utat csináltunk. Ahogy mondják, ezek a munkálatok bizonytalanok voltak, de az aszfalt megvan. Minden, ami a megyei tanácsnál folyik, teljesen törvényes".
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Borboly vagy Borbély?
A hétfői nap erdélyi magyar szempontból talán legérdekesebb híre, miszerint az illetékes hatóság (DNA) huszonnégy órára őrizetbe vette a Hargita Megyei Tanács elnökét, Borboly Csabát. Nevezett ellen hivatali visszaélés és okirathamisításra való felbujtás alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárás. Mielőtt prejudikálással vádolnának, sietek kijelenteni, amit ilyenkor általában ki szokás: természetesen Borbolyt is megilleti az ártatlanság vélelme, azaz ítélet hiányában mindenki ártatlan. Tehát várjuk ki a végét.
Addig is, hadd idézzem kiváló jogász ismerősömet, aki szerint a politikai és gazdasági élet meghatározó szereplői esetében nem az a kérdés, hogy letartóztathatóak-e, hanem az, hogy mikor? Azaz a legfontosabb az időzítés. Nos, alighogy megjelent a hír, elkezdődtek a találgatások: miért épp Borboly, miért épp most? Egyesek összefüggést látnak a zászló-ügy kapcsán kiéleződő magyar-román ellentéttel, mások az RMDSZ-en belüli hatalmi harccal magyarázzák, amely a közelgő RMDSZ-kongresszuson dőlhet majd el, s amelynek egyik kulcsfigurája épp Borboly lehet, illetve lehetett volna. Szerintem is ez utóbbiról van, lehet szó. Az eset másnapján hallottam: „ne fárasszátok magatokat, firkászok, justizmord történt a Borboly-ügyben: elnéztek egy betűt – nem Borbolyt akarták bevinni, hanem Borbélyt!” S ha már Borbély neve felmerült, akkor hadd emlékeztessek arra, hogy jelenleg ő az RMDSZ „erős embere”, talán legbefolyásosabb politikusa, s a posztkommunistákkal való együttműködés feltétlen híve, támogatója.
Nemrég arról írtam, hogy a székelyföldi ifjú titánok – a Hargita, Kovászna és Maros megyei vezetők – állítólag megegyeztek a vásárhelyi polgármesterrel, hogy cserébe a Székelyföld, Európa kulturális fővárosa-projekt támogatásáért, megpróbálják a pozícióikba bebetonozott RMDSZ-vezetőket – Markót, Frundát, Borbélyt – félreállítani, vagy legálábbis hatalmukban korlátozni. Hogy van-e, lehet-e összefüggés Borboly mostani meghurcoltatása és a fent említett – hangsúlyozom: feltételezett – forgatókönyv között, azt nem tudni, de a romániai szokások ismeretében állítom, nem kizárható…
Borboly Csabáról, a fiatal mozgalmárról úgy tíz évvel ezelőtt sokat írtak, még többet beszéltek. Ifjúsági vezetőként számos, azóta is tisztázatlan anyagi vonatkozású afférba keveredett, ennek ellenére – vagy éppen ezért? –, rövidesen az RMDSZ egyik legjelentősebb vezetője lett. Amint a Hargita megyei önkormányzat élére került, az ellenőrzése alatt álló helyi sajtót saját imidzsének építésére felhasználva, máris igazi vidéki kiskirállya avanzsált. Az RMDSZ-nek nem volt, nem lehetett semmi kifogása ellene mindaddig, amíg hűséges pártkatonaként működött, azonban amint kezdett kilógni a sorból, máris felkeltette a pártközpont nemtetszését. Ha van valóságalapja a Floreával kötött állítólagos egyezségnek, akkor könnyen kiköbözhető, ki/ kik állhatnak a Borboly elleni eljárás mögött. Cui prodest? – teszik fel ilyenkor a szokásos kérdést, s ebben az esetben is ezáltal kerülhetünk a legközelebb a helyes válaszhoz. A címbéli kérdés viszont továbbra is megválaszolásra vár... Az RMDSZ-en belüli hatalmi harc kimenetelét illetően mindenképp.
Szentgyörgyi László
Központ
Erdély.ma

A DNA megtámadta a Borbolyékra vonatkozó bírósági döntést
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Marosvásárhelyi Területi Szolgálata szerdán megtámadta a Marosvásárhelyi Táblabíróságnak a Hargita megyei elöljárók ügyében hozott döntését. A DNA a korrupciós ügyek miatt hétfőn őrizetbe vett Borboly Csaba, Sófalvi László, Csiszér Botond-Benedek és Pálffy Domokos 29 napra szóló előzetes letartóztatását kérte, azonban a bíróság elutasította a kérelmet, 30 napos lakhelyelhagyási tilalommal szabadlábra bocsátotta a gyanúsítottakat, akik ez idő alatt nem gyakorolhatják tisztségüket.
A döntés immár a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék hatáskörébe tartozik.
Észrevettük, hogy 2005–2006-tól kezdődően perverz átalakulás következett be, voltak olyan esetek, melyek az 1989-ig uralkodó politikai rendőrségre emlékeztettek. Bizonyos ügyészek, főként a DNA tagjai, átvették a politikai rendőrség szerepét. Megállapítottuk, hogy nagyon sok esetben a döntések a nemzeti kisebbségek jogait vették célba, beleértve az anyanyelv használatának jogát a közigazgatásban, a helyi közösségek jelképeinek a használati jogát, és a tulajdonok visszaszolgáltatását is. Azért mondtam, hogy perverz átalakulás, mivel politikai rendőrség már nem létezik. Az igazságszolgáltatás döntéseit nem lehet kommentálni, de ezek a döntések nagyon sokszor csorbították a nemzeti kisebbségek jogait” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a Kolozsváron tartott szerdai sajtótájékoztatóján.
Arra a kérdésre, hogy Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök letartóztatása véletlene-e, avagy sem, a Szövetség elnöke azt válaszolta, nem hiszi, hogy az akció véletlen volt. Hozzátette, „korrekt és igazságos” a Marosvásárhelyi Táblabíróság azon döntése, hogy Borboly Csabát szabadlábon vizsgálják.
„Két és fél év alatt, amióta az ügy az ügyészségen van, meg lehetett volna tenni ezt a lépést hamarabb, de nem tették meg. Irracionális, hogy két és fél év után tette meg ezt a lépést. Meggyőződésem, hogy Borboly Csaba minden alkalommal törvényesen járt el, és a Hargita megyei tanácselnökként véghezvitt tettei nem szegték meg az ország törvényeit” – mondta még Kelemen, leszögezte, a bíróság végleges döntéséig minden ember ártatlan, és a vádlónak érvekkel kell alátámasztania vádjait.
„Nagyon sok embert meghurcoltak, mint, például, Nagy Zsoltot is. Félbetörték politikai karrierjüket, bemocskolták arculatukat, és senki nem kért elnézést tőlük emiatt. Az igazságszolgáltatás függetlensége nem egyenlő a felelőtlenséggel, nem jelenti azt, hogy bármit megtehetsz, amit akarsz, mivel állam vagy az államban” – szögezte le Kelemen.

A bukaresti táblabíróságra került Olosz Gergely korrupciós ügye
A bukaresti táblabíróságra került a Romániai Magyar Demokrata Szövetég (RMDSZ) volt szenátora, Olosz Gergely ellen korrupció gyanújával indított per, miután a romániai legfelső bíróság a pénteki tárgyaláson megállapította, hogy nem illetékes már az ügyben.
Olosz Gergely hétfőn mondott le a decemberi választásokon szerzett szenátori mandátumáról.
A korrupcióellenes ügyészég (DNA) tavaly októberben befolyással való üzérkedéssel vádolta meg az akkor még parlamenti képviselő Olosz Gergelyt. Az ügyészségi közlemény szerint négy üzletember 2010 májusa és 2011 februárja között félmillió eurónyi csúszópénzzel vásárolta meg Olosz befolyását azért, hogy vállalkozásaikat tisztességtelen módon jutassa előnyös üzleti szerződésekhez.
MTI
Erdély.ma

Borboly Csaba a DNA hálójában
Szabadlábon védekezhet Borboly Csaba, de a vizsgálat alatt nem hagyhatja el lakóhelyét. Az elöljárót a Korrupcióellenes Ügyészség folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, csúszópénz folytatólagos elfogadásával, magánokirat-hamisításra való felbujtással, hamis irat felhasználására való felbujtással és hamis feljelentéssel gyanúsítják.
A Hargita megyei tanácselnök május 13-án jelent meg a DNA marosvásárhelyi kirendeltségén nyilatkozattételre, ahol a délután folyamán őrizetbe vették. A 38 éves politikus felesége, Borboly Melinda tájékoztatása szerint férjét két, az udvarhelyszéki Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es, valamint a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es számú megyei útszakasz felújítása kapcsán gyanúsítja korrupcióval a DNA. Az ügyészség azt kifogásolja, hogy a dokumentáció 2010-es aláírásakor Borboly miért nem ellenőrizte személyesen az iratokat, illetve később miért nem tett panaszt a hatóságoknál az észlelt hiányosságok miatt.
Elena Curcã, a nyomozóhatóság marosvásárhelyi kirendeltségének főügyésze megerősítette, hogy 24 órás vizsgálati fogságba helyezték az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöki tisztségét is betöltő politikust, valamint azt, hogy Borbolyt korrupcióval gyanúsítják. A tanácselnök mellett Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselőt, Csiszér Botond Benedeket, az önkormányzatnak alárendelt útügyi igazgatóság ügyvezetőjét és Sófalvi Lászlót, a Hargita megyei önkormányzat volt alelnökét is őrizetbe vette a Korrupcióellenes Ügyészség. A vádhatóság közleménye szerint a tanácselnök indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy olyan cégnek, amely a szintén őrizetbe vett Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött. Ezzel mintegy 1,8 millió lej kárt okozott az államnak. A DNA közleménye szerint Borboly Csaba megkövetelte egy cégtől, hogy az önkormányzat által kifizetett összeg tíz százalékával támogassa a Csíkért Egyesületet. Az ügyészség szerint a tanácselnök a nyomok eltüntetése céljából követett el további törvénytelenségeket, így 2011-ben hamis iratok kiállítására bujtott fel másokat, hogy a Számvevőszék előtt igazolja a kifizetéseket, 2012-ben pedig – amikor az ügyészség vizsgálni kezdte az ügyet – rendőrségi feljelentéssel próbálta elkendőzni az ügyet. Pálffyt érdekellentéttel és olyan, a tisztségével összeférhetetlen kereskedelmi-pénzügyi műveletek végrehajtásával vádolják, amelyekből anyagi haszna származott, valamint magánokirat-hamisításra való felbujtással és hamisításban való részvétellel. Csiszér Botondot közérdek ellen elkövetett hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel, folytatólagosan elkövetett hamisítással, magánokirat-hamisításra való felbujtással és közérdek elleni hivatali visszaélésre való felbujtással gyanúsítják. Sófalvi esetében a DNA nem tette közzé az őrizetbe vétel okát. Mindannyiuk esetében 29 napos előzetes letartóztatást kértek az ítélőtáblától.
A DNA 2011-ben már folytatott vizsgálatot Borboly ellen, miután egy ismeretlen feljelentő azzal vádolta meg, hogy részesült a Hargita megyei sürgősségi kórház új épületéhez készített tervek ellenértékéből, és abból finanszírozta családi háza tervét, illetve az építkezési költségek egy részét. A DNA később ebben az ügyben megszüntette ellene a vizsgálatot.
A DNA vádirata
A DNA honlapján közzétett vádirat szerint a Hargita megyei Tanács elnökeként Borboly Csaba törvénytelenül és indokolatlanul rendelte el 2010 decemberében 1888914,20 lej elszámolását a Stravia Group Kft. részére egy sor a megyei út felújítását célzó munkálatért. A kifizetés olyan körülmények között történt, hogy a közbeszerzési eljárást megnyerő cég árajánlata jóval magasabb volt a licitből kizárt cégénél, ugyanakkor a munkavezető nem értett egyet az összeg kifizetésével, és a kivitelező nem tartotta be az eredeti terveket az aszfalt vastagságát illetően, és nem létezett a projekt módosítására vonatkozó átirat. A Hargita megyének okozott kárt 629178,85 lejre becsülték, és szerintük az üzletből ezzel megegyező haszna származott a Stravia Group Kft.-nek.
A vádlott 2010. december 27–29. között törvénytelenül és indokolatlanul rendelte el 672051,59 lej kifizetését a Stravia Group Kft.-nek, illetve 496632,84 lej kifizetését a Bridge Road Construct Kft.-nek, mindkét esetben nyersanyagok átvételéért. A papíron átvett nyersanyagok nem léteztek, a kifizetés annak ellenére történt meg december végén, hogy egyértelmű volt: a két cég képtelen elvégezni 2010. december 31-ig a szerződött munkálatokat. A DNA szerint a vádlottnak tudomása volt arról, hogy a nyersanyagok átadásáról készült jegyzőkönyveket meghamisították: korábbi dátumokat tüntettek fel rajtuk, nem létező javakat tüntettek fel, hogy azokat átvették. A 496632,84 lej kifizetése után megyei tanácselnöki minőségében Borboly Csaba 2010. decembere és 2011. januárja között egy közvetítő révén többször is kérte a Bridge Construct Kft. ügyvezetőjét, hogy fizessen be 50000 lejt a csíkszeredai Csíkért Egyesületnek.
A vád szerint a közérdek elleni hivatali visszaélés tényét álcázandó – amelynek eredményeként a Stravia Group Kft. anyagi javakban részesült – Borboly Csaba Csiszér Botond Benedeken és egy másik személyen keresztül meggyőzte a tervezőcég két képviselőjét két hamis irat kiállítására, amelyekkel a Hargita megyei Számvevőszék ellenőrei előtt igazolni tudják a Stravia Group Kft.-nek kifizetett pénzösszegeket.
A DNA marosvásárhelyi kirendeltsége a 131-es megyei úttal kapcsolatban a Stravia és Bridge Road Consult cégekkel kötött szerződésről szóló, a munkálatok kivitelezésére, ezek ellenértékének kifizetésére és szakvéleményezésére vonatkozó dokumentumokat igényelt Borbolytól. A tanácselnök 2012. október 16-i válaszában úgy nyilatkozott, hogy a Stravia Group 2010-es kifizetésekor a megyei tanácsot valaki egy hamisított dokumentummal félrevezette. A tanácselnök 2012. október 12-én feljelentést tett a Hargita megyei rendőrségen, amelyben ismeretlen személyt csalással vádolt, az illető az útépítési munkálatok felügyelője keltezetlen jelentését olyan formában hamisította volna meg, hogy annak alapján lehetségessé váljon a Stravia Group kifizetése.
A DNA ügyészei szerint Borboly Csabát tevékenységében Csiszér Botond Benedek segítette, aki 2010. decembere és 2011. decembere között a megyei útügyi igazgatóság vezetőjeként illegálisan nyilvánította kifizethetővé a Stravia Group és a Bridge Road Consult által kiállított számlákat. Ugyancsak Csiszér írta alá azt a hamis okiratot, amely szerint a Hargita Megyei Tanács bizonyos mennyiségű, nem létező építőanyagot vett át a két cégtől.
A Hargita megyei Tanács tagjaként 2008 és 2012 között Pálffy Domokos összeférhetetlenségi állapotba került, mivel részt vett a megyei éves költségvetés útjavításokra és korszerűsítésekre szánt tételeiről is rendelkező éves költségvetések megszavazásában, holott az útjavítási szerződések egy részében az általa adminisztrált cégen keresztül személyesen és a részvényeket birtokló testvére révén is érdekelt volt. Így maga és testvére számára összesen 25351090 lejre tett szert, ami a 2008 és 2012 között elnyert 40 szerződés értékének felel meg. Ezen ügyletek lebonyolítása során a Stravia Group céget vezette, ez a tevékenység pedig összeférhetetlen a megyei tanácsosi tevékenységével. 2012 áprilisában rávett valakit több olyan okirat kiállítására, amelyeknek alapján ki lehetett bocsátani egy technikai szakvéleményezést. A szakvéleményezés célja a Számvevőszék által megállapított kár csökkentése volt, amely 2012 márciusában a Hargita Megyei Tanácsot érte a Stravia Groupnak illegálisan kifizetett összegek nyomán. Az ügyészek a kárt 1796863,28 lejre becsülték. Az összeg egyrészt a fiktív építőanyag ellenértéke, amelyet az építőcégek névlegesen átadtak a Hargita megyei Tanácsnak, másrészt pedig az a tétel, amely a versenytárgyaláson résztvevő egyéb cégek jóval alacsonyabb értékű ajánlata és a licitet megnyerő, ám magasabb értékű ajánlatot benyújtó cégek árajánlata között rögzíthető.
EN-összeállítás
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Jogerős: Borboly Csaba szabadlábon védekezhet
Elutasította május 20-án, hétfőn este a legfelsőbb bíróság az ügyészség fellebbezését, így Borboly Csaba és három feltételezett tettestársa szabadlábon védekezhetnek az ellenük indított bűnvádi eljárás során. A vádhatóság a gyanúsítottak harminc napos vizsgálati fogságba helyezését kérte.
A politikus ügyvédje, Sergiu Bogdan a maszol.ro-nak elmondta, az ítélet még nem hivatalos, nem jelent meg a legfelsőbb bíróság honlapján sem. "Bírósági forrásaim azonban már közölték a jó hírt: védencem szabadlábon védekezhet" – magyarázta. Kérdésünkre elmondta, a továbbiakban a védelem "sorra megsemmisíti" Borboly bűnösségének feltételezett ügyészségi bizonyítékait.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság május 14-én a korábban 24 órára őrizetbe vett gyanúsítottak szabadlábra helyezéséről döntött, ám lakhelyükat 30 napig nem hagyhatják el, tisztségeiket pedig nem gyakorolhatják.
Mit állít a DNA?
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) Hargita Megye Tanácsának elnökét folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, csúszópénz folytatólagos elfogadásával, magánokirat-hamisításra való felbujtással, hamis irat felhasználására való felbujtással és hamis feljelentéssel gyanúsítja. A vádhatóság szerint Borboly Csaba indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy olyan cégnek, amely Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött. Ezzel - mint a DNA közleményében olvasható - közel 1,8 millió lej kárt okozott az államnak.
A DNA közleménye szerint Borboly Csaba megkövetelte egy cégtől, hogy az önkormányzat által kifizetett összeg tíz százalékával támogasson egy egyesületet. Az ügyészség úgy vélte, a tanácselnök a nyomok eltüntetése céljából követett el további törvénytelenségeket, így 2011-ben hamis iratok kiállítására bujtott fel másokat, hogy a Számvevőszék előtt igazolja a kifizetéseket, 2012-ben pedig - amikor az ügyészség vizsgálni kezdte az ügyet - egy rendőrségi feljelentéssel próbálta kendőzni az ügyet.
Pálffy Domokos megyei tanácsost érdekellentéttel és olyan, a tisztségével összeférhetetlen kereskedelmi-pénzügyi műveletek végrehajtásával gyanúsítják, amelyekből anyagi haszna származott. Csiszér Botondot, a megyei útügyi igazgatóság ügyvezetőjét is közérdek ellen elkövetett hivatali visszaélésben való bűnsegédkezéssel, okirat-hamisítással, magánokirat-hamisítására való felbujtással gyanúsítják. Sófalvi Lászlót közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, közérdek elleni hivatalbeli visszaélésre való felbujtással és hamisítással gyanúsítják.
Maszol.ro

INKÁBB TÁVOL A SZÉKHÁZTÓL
Egy interjú miatt ismét kihallgatta Borbolyt a DNA
Az ügyészek azt akarták kideríteni, miért járt a hivatali jogköre gyakorlásától eltiltott Borboly a Hargita Megyei Tanács székházában. Kiderült, interjút adott.
Pénteken ismét kihallgatta Borboly Csabát az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). Az ügyészek azért kérették be tanácselnököt, mert a Hargita Megyei Tanács épületében tartózkodott, noha egy bírósági döntés eltiltotta tanácselnöki hatásköre gyakorlásától.
Feljelentették Borbolyt
Sergiu Bogdan, Borboly Csaba védőügyvédje megkeresésünkre elmondta, védencét valóban kihallgatta a DNA egy interjú ügyében, amelyet a tanácselnök a Hargita Megyei Tanács épületében adott az ott tevékenykedő Marosvásárhelyi Rádió munkatársának. Az ügyvéd elmondta, a DNA egy feljelentés miatt kezdett vizsgálódni, valaki ugyanis arról értesítette a korrupcióellenes ügyészeket, elképzelhető, hogy Borboly megszegte a feltételes szabadlábra helyezésének feltételeit, hiszen a megyeházán tartózkodott.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság döntése szerint a korrupcióval gyanúsított Borboly szabadlábon védekezhet, azonban 30 napig nem hagyhatja el Csíkszeredát és nem gyakorolhatja tanácselnöki jogkörét.
Sergiu Bogdan kérdésünkre beszámolt róla, hogy Borboly a DNA ügyészei előtt tisztázta magát: nem a megyei tanács irodáit látogatta meg, hanem a rádióhoz ment. A DNA ügyészei ezt követően ellenőrizték, hogy a Borboly által mondottak megfelelnek-e a valóságnak, és mivel a kérdés tisztázódott, hazaengedték a tanácselnököt. Az ügyvéd elmagyarázta, egyébként a szabadlábra helyezés feltételeinek megszegése komoly következményekkel járnak, a feltételeket megszegő személy rács mögé kerülhet.
Sergiu Bogdan elmondta, Borbolynak a korrupciós ügy és az ellene felhozott vádak kapcsán nem tilos interjút adnia, azonban ügyvédi tanácsra nem nyilatkozik a sajtónak.
Borboly egyébként a Marosvásárhelyi Rádiónak sem a vádak kapcsán beszélt, hanem a személyes hangvételű interjúban a DNA Maros megyei területi hivatalánál május 13-án zajló kihallgatásról és az előzetes letartóztatásban töltött időről beszélt.
A rádiónál is vizsgálódott a DNA
Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztő-helyettese kérdésünkre elmondta, Borbolynak a megyeházán tett látogatása ügyében a szerkesztőséget két személy kereste fel, egyikük rendőrként, a másik pedig a DNA munkatársaként mutatkozott be. Különböző kérdéseket tettek fel, például az érdekelte őket, hogy miért éppen a Hargita Megyei Tanács épületében készült az interjú. A rádió munkatársai elmondták, hogy a megyei tanács épületében kapott helyet egy telefonvonal, amelyen keresztül jó minőségű rádióinterjúkat lehet közvetíteni a marosvásárhelyi stúdióhoz. Szász Attila elmondása szerint meglepődött a hatósági kivizsgáláson. Szerinte nem helyénvaló azt, hogy a korrupcióellenes ügyészek a szerkesztőségekben kihallgatást folytatnak. Másfajta eszközökkel is tájékozódhattak volna, anélkül, hogy az újságírók megfélemlítve érezték volna magukat. A főszerkesztő-helyettes elmondta, aggódik, hiszen úgy érzi, sérül az újságíróknak az információhoz való szabad hozzáférésének joga. Az ilyen típusú hatósági fellépések azt eredményezhetik, hogy egyes újságírók a kényelmetlen témák kapcsán nem vállalják majd az interjúk, riportok készítését.
Mivel vádolják Borbolyékat?
Borboly Csabát és három társát egy útépítéssel kapcsolatban korrupcióval gyanúsítja a DNA.
Borboly ellen kétrendbeli vádat fogalmaztak meg közérdek ellen ismételten elkövetett hivatalbeli visszaélés, csúszópénz ismételt elfogadása, okirat-hamisításra való ismételt felbujtás, hamisításra való felbujtás, kétrendbeli hamisítás és rágalmazó feljelentés miatt.
Pálffy Domokost, a Hargita Megyei Tanács tagját és a Stravia Group cég adminisztrátorát többek között folyamatos összeférhetetlenséggel vádolják: az ügyészek szerint Pálffy olyan kereskedelmi jellegű ügyleteket bonyolított le pénzszerzés vagy más jellegű javak megszerzése céljából saját maga vagy más személyek számára, amelyek összeférhetetlenek köztisztségével. Emellett dokumentumhamisításra való ismételt felbujtással és hamisításban való részességgel is vádolják.
Csiszér Botond-Benedeket, a Hargita Megyei Tanács alárendeltségébe tartozó Megyei Útügyi Igazgatóság vezérigazgatóját közérdek ellen ismételten elkövetett hivatalbeli visszaéléssel kapcsolatos bűnrészességgel, ismételten elkövetett hamisításra való felbujtással, hamisítással, és közérdek elleni hivatalbeli visszaélésre való felbujtással vádolják.
Sófalvi Lászlót közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, közérdek elleni hivatalbeli visszaélésre való felbujtással, és hamisítással vádolják.
Transindex.ro

Markó Attila frigidnek nevezte Macoveit
Csak néhány óráig volt olvasható Markó Attila sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es képviselő Facebook-oldalán a bejegyzés, amelyben azt a következtetést vonja le a Gigi Becali körül kialakult médiahisztéria apropóján, hogy Monica Macovei EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter frigid. „Csak akkor van orgazmusa, ha rács mögött lát embereket. Kíváncsian várom, milyen arckifejezést ölt majd akkor, amikor az én ügyemben is végleges ítéletet hirdetnek. Meggyőződésem, hogy hevesen dolgozik azon, hogy ugyanazt az élvezetet tükrözhesse” – állt a közben már törölt bejegyzésben.
Markó Attila ugyanazon a közösségi portálon jelezte, hogy személyesen törölte a Macovei asszonyra vonatkozó bejegyzését. „Ha valakit megbántott, elnézést kérek. Azt azonban hozzáteszem, hogy az igazságon nem változtat. Az igazságtalanságon sem... Ha nekem nem hiszik, akkor kérdezzék meg Nagy Zsoltot, vagy Borboly Csabát a pénteki kihallgatás apropóján. Vagy azt a számtalan és névtelen embert, akiknek nem adatott meg a médiafigyelem” – fogalmaz az RMDSZ képviselő.
Később internetes honlapján is visszatért a témára a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt meghurcolt és három éves börtönbüntetésre ítélt honatya. „Ma a Facebook-oldalamon Monica Macovei hozzáállását bíráltam. Élesen, elkeseredetten, mondhatni segélykiáltóan – és sértően. Kifogásoltam, hogy minden mediatizált fickó bebörtönzését követően fóbikusan annak a félelmének ad hangot, miszerint valahol, valakik abban spekulálnak, hogy az illető fickót kegyelemben részesítsék, és kihozzák a dutyiból” – írja.
Markó sérelmezi, hogy az igazságszolgáltatási szervek „teljesítményorientáltak”, „ötéves tervet valósítanak meg”, „az országjelentések kedvéért működnek”. „Minden jel arra mutat, hogy az egykoron kitalált Országos Korrupcióellenes Ügyészség a néhai rettegett politikai rendőrség, a szekuritáte helyét vette át, de immár professzionalizált eszköztárral, modern technikai felszereléssel” – fogalmaz az RMDSZ-es honatya.
Szerinte a korrupcióellenes küzdelem elfajult. Felteszi a kérdést, hogy hallottunk-e még a fülön csípett vámosokról, az energia-maffiáról, az ingatlanpiac manipulátorairól, az erdőtarolókról stb. „Ezzel szemben van egy égbekiáltóan igazságtalan Mikó-ügy, egy magyar minisztert elítélnek, mert kezdeményezett egy kormányhatározatot, miközben felmentik azt az igazságügy-minisztert, aki ugyanazt a határozatot törvényességi szempontból ellenjegyezte, egy magyar megyei tanácselnököt és egy halom más embert azért hívatnak be, mert a felfüggesztett elnök bement a munkahelyének IS otthont adó épületbe – egy rádióinterjúra. Mi lett volna, uram-bocsásd, ha mondjuk pisilni ment volna be oda?” – háborog Markó Attila.
A honatya elismeri, hogy bizonyos értelemben szubjektivitással, elfogultsággal lehetne vádolni, de felteszi a kérdést, hogy mit keres a vádiratában a nemzetiségére való utalás. Markó Attila leszögezi, nincs semmi kifogása Monica Macovei személyével szemben, nem kérte és nem is kérni Adrian Năstase vagy Gigi Becali megkegyelmezését, rehabilitációját.
„De mindenek fölött álljon ott az igazság! A bűnüldözés nem statisztika, nem tervteljesítés. Ha valaki bűnös, fizessen. Ha ártatlan, akkor viszont szálljanak le róla. Ne legyen egy bíró vagy a bíróság represszió, államosítás, megfélemlítés eszköze! Mert sajnos azzá tette a Macovei-féle mentalitás, miszerint mindenki főbenjáró bűnös, csak még nem kapták el… Én azért vállaltam, hogy képviselő legyek, hogy mindig hallassam a hangom, ha igazságtalanságot észlelek. Engem nem azért választottak meg, hogy hallgassak! Nem azért, hogy beletörődjek abba, hogy fejem fölött már rég eldöntötték sorsomat! Nem azért, hogy feladjam elveimet! Rám alapfokon három év letöltendőt róttak ki. Nekem nincs veszíteni valóm!” – írja Markó Attila.
www.slagerradio.ro / maszol.ro
Erdély.ma