Házkutatások Hargita megyében
Öt helyszínen tartanak házkutatásokat az Országos Korrupcióellenes ügyészség (DNA) munkatársai Hargita megyében korrupció gyanújával – tájékoztat közleményben az ügyészség.
A B1 TV beszámolója szerint öt Hargita megyei címen, köztük az egyik polgármesteri hivatalnál tartanak vizsgálatot korrupció és, hamisítás gyanúja miatt. A DNA ügyészei azt közölték, hogy a közintézmény mellett cégeknél és magánszemélynél végeznek házkutatásokat a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a rendőrség és a csendőrség közreműködésével.
Meg nem erősített információk szerint Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalában, illetve Mezei János polgármester lakásánál vizsgálódnak az ügyészek.
A helyszínen levő tudósítónk beszámolója szerint már lezajlott a házkutatás Gyergyószentmiklós polgármesterénél, akivel mintegy húsz perce mentek be a polgármesteri hivatalba a DNA ügyészei. A korrupcióellenes ügyészség szóvivője elmondta, amint lejárnak a vizsgálatok, tájékoztat a fejleményekről.
Székelyhon.ro

A Monturist Kft. ügyében nyomoz az ügyészség
Korrupció és hamisítás gyanújával folytattak házkutatást az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) munkatársai hétfőn a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalban és másik négy Hargita megyei helyszínen. Este elrendelték Mezei János polgármester 24 órás őrizetbe vételét – értesült az Agerpres.
A DNA marosvásárhelyi ügyészei a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a rendőrség és a csendőrség közreműködésével cégeknél és magánlakásokban vizsgálódtak, többek között Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester otthonában is. A Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott, hivatalát 2008 óta betöltő elöljárót kora reggel „látogatták meg” a DNA ügyészei, majd a polgármesteri hivatalba kísérték, ahol folytatódott a vizsgálat.
A városházán kora délután fejeződött be a házkutatás, innen nagy mennyiségű iratot vittek magukkal a nyomozó hatóság munkatársai. Az ügyészek elsősorban a polgármesteri hivatal és Budapest V. kerületének önkormányzata által 1996-ban közösen alapított Monturist cég aktáit foglalták le, valamint más, kisebb beruházásokkal kapcsolatos dokumentumokat. Mezei János polgármestert az ügyészek kihallgatás végett a DNA marosvásárhelyi kirendeltségére szállították. Madaras Szidónia, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal szóvivője hangsúlyozta, az elöljáró ellen nem rendeltek el 24 órás vizsgálati fogságot, csupán a vizsgált iratokkal kapcsolatos nyilatkozattétel miatt kellett a DNA székhelyére mennie. Információink szerint az ügyészség a polgármesternél folytatott házkutatással egy időben egy földmérő iroda vezetőjénél, két vállalkozónál és egy közjegyzőnél is vizsgálódott.
Marosvásárhelyi előállítását megelőzően Mezei János a Székelyhonnak elmondta, feljelentés alapján vizsgálódnak ellene. Közölte, reggel hat órakor a lakásán kezdődött a házkutatás, majd annak végeztével a polgármesteri hivatal épületében folytatódott az iratok átvizsgálása. A polgári párti politikus arról is beszámolt, hogy a lakásán folytatott házkutatás során javainak eredetéről is kérdezték az ügyészek, kitérve az ingatlanjaira és ingóságaira egyaránt. A telefonbeszélgetés során leszögezte, semmivel nem vádolták meg, az ügyészek csak a feljelentések valóságtartalmát vizsgálják.
„Sok »jóakaró« él itt Gyergyószentmiklóson, akik feljelentések tömkelegét küldtek a hatóságoknak, és most a DNA azért van itt, hogy ezek valóságalapját tisztázza” – nyilatkozta az elöljáró. Rámutatott, az ügyészek nem csak egy konkrét kérdésben vizsgálódnak, számos témára kiterjed az ellenőrzés, ezek között a Monturist-ügyet említette. „Sokaknak nem tetszett, hogy felpiszkáltam régi, szőnyeg alá sepert ügyeket, amelyek a városnak hátrányosak voltak. Ezeket a dokumentumokat is vizsgálják. Az sem tetszik sokaknak, hogy látják, az utóbbi időben növekszik a tekintélyem, a befolyásom a politika terén is, és emiatt is megpróbálnak ellehetetleníteni” – nyilatkozta portálunknak Mezei János.
Hozzátette, amint az ügyészek befejezik a munkát, sajtótájékoztatón fog beszámolni a történtekről. Mezei a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az ügyészek lefoglalták valamennyi, a Monturist társasággal kapcsolatos dokumentációt. A DNA akciója kapcsán Virág Zsoltot, a Monturist Kft. igazgatóját is megkerestük, aki elmondta: semmit nem tud arról, hogy milyen ügyben folyik a vizsgálat a polgármesteri hivatalban. Rámutatott, tavaly május óta, amióta feljelentést tett az ügyben, őt senki nem kereste, senki nem kért tőle információkat. Így azt nem tudta megerősíteni, hogy a mostani vizsgálat összefüggésben áll-e a Monturist céggel.
A Monturist Kft. 1996-ban jött létre, a céghez Budapest V. kerületének önkormányzata pénzzel, Gyergyószentmiklós pedig a város gyilkostói ingatlanaival járult hozzá. Közös cél a gyilkostói üdülőtelep turizmusának fellendítése volt, az elképzelések szerint szállodákat, szórakozó-központokat hoztak volna létre. A gyergyószentmiklósi önkormányzat valamennyi gyilkostói területét, ingatlanát a Monturistra ruházta, amelyben 48 százalékos részesedést birtokolt. Egy évvel ezelőtt Mezei János polgármester kijelentette, hogy a Monturist létezése semmiféle előnyt, gazdasági hasznot nem hoz a városnak. Az elöljáró kísérletet tett arra, hogy visszavegye a cégtől a gyilkostói ingatlanokat, de terve meghiúsult.
Ugyancsak tavaly a polgármesteri hivatal felszámolási eljárást is kezdeményezett a céggel szemben. Ebben arra hivatkoztak, hogy a Monturist nagy mennyiségű adóhátralékot halmozott fel. Virág Zsolt igazgató ezzel szemben azt állította, egy belső vizsgálat során kiderült: a város vezetősége jogtalanul eltulajdonított területeket a cég törzstőkéjéből. Virág akkor úgy nyilatkozott, hogy a 4,5 hektáros területből 1,7 hektárt tulajdonítottak el, elsősorban polgármesteri rendelet alapján. Erre vonatkozóan az igazgató tavaly májusban bűnügyi feljelentést tett az ügyészségen.
Őrizetbe vették a polgármestert
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály marosvásárhelyi ügyészei hétfőn este elrendelték Mezei János 24 órás őrizetbe vételét – közölte bírósági forrásokra hivatkozva az Agerpres hírügynökség.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Szabadlábon védekezhet a polgármester
Jön haza a polgármester! – közölte Madaras Szidónia, a gyergyószentmiklósi városháza szóvivője kedden este fél tízkor. Több órás törvényszéki tárgyalást követően a bírók szabadlábra helyezték Mezei Jánost, aki ellen hivatali visszaélés és zsarolás gyanújával indított eljárást a DNA.
Elutasította a Maros Megyei Törvényszék a DNA ügyészeinek javaslatát, nem rendel el 30 napos előzetes letartóztatást a polgármester ellen. Mezei János szabadlábon védekezhet. Amint arról beszámoltunk, az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) hivatali visszaéléssel és zsarolással gyanúsítja Gyergyószentmiklós polgármesterét. Emiatt a polgármester harmincnapos letartóztatását kérték a korrupcióellenes ügyészek.
„Nem szeretném semmilyen formában kommentálni a korrupcióellenes ügyészség közleményének tartalmát. Mindössze annyit mondanék, hogy bízom az igazságszolgáltatásban, és hozzáteszem, Mezei Jánost is megilleti az ártatlanság vélelme, azaz, amíg egy végleges bírósági döntés esetlegesen el nem marasztalja, addig ártatlannak tekintendő. Sajnálom, hogy idáig jutott a Monturist ügye” – fogalmazott megkeresésünkre Virág Zsolt, a Monturist ügyvezetője, akit nem nevez meg név szerint, de egyértelműen feljelentőként emlegetett keddi közleményében a DNA. Virág ugyanakkor kérdésünkre válaszolva elmondta, a legutóbbi fejleményekről tájékoztatta a cég többségi tulajdonosát, Budapest V. kerületének önkormányzatát. Virág egyébként nem is olyan régen igen jó viszonyt ápolt a polgármesterrel, a cégvezető a gyergyószentmiklósi MPP és Mezei János kampányfőnöke volt a 2012-es helyhatósági választásokon.
A Monturist többségi tulajdonosa, a Budapest V. kerület, Belváros-Lipótváros is értesült a Gyergyószentmiklóson történtekről. Belváros-Lipótváros önkormányzata többségi tulajdonosa a Monturistnak, azaz annak a cégnek, amelyet a vád szerint megkárosított a polgármester.
Megkeresésünkre a következőket nyilatkozta az önkormányzat sajtóosztálya: „A Monturist Kft.-ben Belváros-Lipótváros Önkormányzata 50,9995%-os tulajdonnal bír. A társaság jelenlegi ügyvezetője, Virág Zsolt 2014-ben jelezte a belvárosi önkormányzat felé azt, hogy a társaság részére bevitt 44634 négyzetméteres ingatlanvagyonból mintegy 16 ezer négyzetméternyi ingatlant a tulajdonostárs, a gyergyószentmiklósi önkormányzat jogellenesen elvont. Az önkormányzat az ügyvezető jelzését követően haladéktalanul intézkedett: jogászokat és igazságügyi könyvszakértőt kértünk fel. A szakértők részben helyszíni vizsgálatot, részben az okiratok áttekintését követően együttesen arra a következtetésre jutottak, hogy haladéktalanul intézkedni kell: pótolni kell az elmaradt telekkönyvezést, továbbá a mintegy 16 ezer négyzetméter tekintetében, mely a társaság tulajdonát képezte, vissza kell állítani az eredeti állapotot. Amennyiben ez nem lehetséges, kártérítést kell kieszközölni a jogellenesen elvont területekért. Az ügyvezető a többségi tulajdonos, azaz belvárosi önkormányzat tudtával és beleegyezésével 2014. március 17-én feljelentést is tett. A vitás területekkel kapcsolatos eljárások folyamatban vannak. Ezen eljárásokban az ügyvezető a fent említett igényt már bejelentette, az eljárások lezárultával derül ki, hogy a mintegy 16 ezer négyzetméteres területet vagy annak ellenértékét kapja-e meg a társaság.”
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Vádat emelt Csíki Csongor ellen a DNA
Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) marosvásárhelyi területi szolgálata vádat emelt a korrupcióval, és csúszópénz elfogadásával gyanúsított Csíki Csongor onkológus-szakorvos ellen.
A vád alapján Csíki Csongor 2011 és 2014 között orvosi szolgáltatásokért 1330 lejt, valamint élelmiszereket kapott 203 lej értékben. Eszerint a vádlott minden konzultációért és recept-kibocsátásért körülbelül 50 lejt kapott a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban és a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban. 2014 július 7-én 13 betegtől összesen 810 lejt és anyagi javakat kapott, amikor a korrupcióellenes ügyészség munkatársai tetten érték.
A tettenérést követően az ügyészek házkutatást tartottak a szakorvosnál, ami során 2110 lejt, 600 dollárt és 200 eurót foglaltak le.
A vádiratot a DNA a Hargita Megyei Törvényszékhez nyújtotta be. Csíki Csongor szabadlábon védekezhet.
Székelyhon.ro

Mezei: ha bűnösnek találnak, vállalom a felelősséget
Miután a Maros Megyei Törvényszék szabadlábra helyezte, szerdán hivatalában fogadta a sajtó képviselőit Mezei János. A gyergyószentmiklósi polgármester részletesen beszámolt a DNA-vizsgálat két napjáról.
Szemmel láthatóan nem rendítette meg súlyosan a 24 órás őrizetbe vétellel járó megbilincselés, a fogdában töltött idő a polgármestert. Jó kedéllyel, vidáman számolt be tapasztalatairól. Ennél „keményebb” volt – fejtette ki –, amikor hajnali hatkor dörömböltek a „maszkosok” lakása ajtaján, és gyermekei, felesége jelenlétében forgatták fel a házát, minden egyes papírfecnit összegyűjtve, bizonyítékokat keresve. Megjegyezte, hogy az erődemonstrációt leszámítva, az ügyészek és mindenki más, aki részt vett a házkutatásban vagy az egész akcióban, emberségesen, korrektül viselkedett, ahogyan az elvárható ilyen esetekben.
Az a bizonyos 400 négyzetméteres terület, amelynek eladása miatt a feljelentés történt, nem is volt már a Monturist kezelésében, amikor eladták – jegyezte meg. A cég törzstőkéjéből ugyanis már évekkel korábban, Pap József polgármester mandátuma alatt kivették azt. „Nem történt lopás, csalás. Az én szerepem annyi volt, hogy aláírtam a terület eladásáról szóló dokumentumot, amikor már minden illetékes szakember, a helyi képviselő-testület és a prefektúra sem talált benne kivetnivalót” – mondta Mezei.
A 400 négyzetméteres területet, amelyen a Gyilkos-tóhoz közeli úgynevezett Zöld Ház áll, 2006-ban kivette az akkori önkormányzati képviselő-testület a Monturist törzstőkéjéből, és hosszú távra, 49 évre koncessziós szerződéssel bérbe adták a Portik Csaba vállalkozó tulajdonában lévő Porturist Kft.-nek. A Porturist vásárolta meg később az általa használt, saját tulajdonú ház alatti területet. Amikor az adásvételi szerződés megköttetett, már évek óta nem volt a Monturist törzstőkéjének része, így kár sem érhette a céget.
A Monturist vezetője, Virág Zsolt tavaly több alkalommal is kinyilvánította, hogy szerinte nemcsak a DNA által most vizsgált adásvétellel károsították a céget, hanem további területeket is jogtalanul vett ki a gyergyószentmiklósi városvezetés a Monturist törzstőkéjéből, konkrétan 1,7 „eltulajdonított” hektárról beszélt.
Mezei erről is elmondta az álláspontját: Gyergyószentmiklós akkori vezetése 1997-ben 49 évre adta koncessziós szerződéssel bérbe a tó körüli területeit. Ezek közül azonban többet az idők folyamán visszaigényeltek jogos tulajdonosaik, és ezeket vissza kellett szolgáltatni. Így több lépcsőben valóban 1,7 hektárral apadt a Monturist törzstőkéjéhez tartozó terület, részben a korábbi városvezetések mandátuma alatt, részben az elmúlt hat évben, és mindegyik esetben az önkormányzati képviselő-testület, az illetékes földosztó bizottság és a prefektúra jóváhagyásával történtek ezek a visszaszolgáltatások.
A zsarolási vád kérdését is megválaszolta a polgármester. Pár hete, felhívta őt Virág Zsolt, aki egy magánbeszélgetés során arra akarta rávenni, tegyen le arról a szándékáról, hogy a területeket visszavegye a Monturisttól. A polgármester erre felszólította Virágot, mondjon le a cég vezetéséről, adja be a felmondását és ne akadályozza a hatóságok munkáját, hogy kiderítsék, hol van az a pénz, amit a Monturist a Gyilkos-tónál tevékenykedő kereskedőktől beszed. Ebből a városnak nem származott semmilyen jövedelme, miközben a Monturist mind az önkormányzat, mint az állam felé több tízezer lejes adótartozást halmozott fel. Ezen a beszélgetésen Virág Zsolt titokban hangfelvételt készített, és erre alapozza a zsarolás vádját.
A kedd délutáni marosvásárhelyi tárgyalás nem a DNA vádjairól döntött, hanem arról, hogy nincs szükség a polgármester 30 napos vizsgálati fogságba helyezésére. Ugyanakkor a Maros Megyei Törvényszék 60 napos hatósági felügyeletet rendelt el Mezei ellen. A hatvan nap alatt köteles jelentkezni a vádhatóságnál vagy a bíróságon, ahányszor csak hívják. A rendőrség által elkészített felügyeleti programnak megfelelően vagy ahányszor csak hívják, jelentkeznie kell a gyergyószentmiklósi rendőrségen. Az országot nem hagyhatja el, nem kommunikálhat Virág Zsolttal, testvérével, Virág Józseffel és az ingatlant megvásárló Portik Csabával. A törvényszék döntése nem jogerős, a DNA megtámadhatja.
„Ha bűnösnek találnak, vállalom a következményeket, de addig is hagyjanak dolgozni, mert volna fontosabb tennivaló bőven a városban” – fogalmazott a polgármester.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Bűnözők vagy áldozatok?
A korrupciós tevékenységet üldöző romániai testületek – DNA, DIICOT, SRI – tevékenységének élénkülésével egyre több magyar név kerül fel a gyanúsítottak és az elítéltek lajstromára, mintha a nevezett testületek gondosan ügyelnének rá, hogy legalább a számonkérésben valós számarányunknak megfelelően szerepeljünk. Igen, sokasodnak az ügyek és az áldozatok, s kívülállókként nehezen ítélhetjük meg, hogy mennyire megalapozottak vagy tendenciózusak a magyar nemzetiségű politikusok és közéleti, gazdasági szereplők elleni eljárások. Megfelelő felkészültség és igazán hiteles információk hiányában nem is tisztünk és jogunk megítélni e kérdést, ám azért annyit szerényen elmondhatunk, néhány esetben nyilvánvalóan ingatag lábakon állnak a vádak. Ez a megállapítás egyértelműen ráillik a hírhedtté vált Mikó-ügyre, melynek egyik fővádlottja, az időközben képviselővé választott Markó Attila ugyan megúszta a letöltendő börtönbüntetéses szentenciát, de közéleti karrierjét mintha makacsul derékba akarnák törni, újabb gyanús és kusza ügyet varrtak a nyakába, olyat, amihez valószínűleg az égadta világon semmi köze nem volt. És ide sorolnám Nagy Zsolt volt miniszter históriáját is. A jelenség tanulsága nem más, mint az a nyilvánvaló intelem, hogy a magyar közszereplőknek tízszeresen kell vigyázniuk a törvényesség akkurátus betartására, mert ellenkező esetben nagyon könnyen keveredhetnek súlyos ítéletekkel járó ügyekbe, még akkor is, ha vétkük, hibájuk nincs arányban a számonkéréssel, s esetleg nincs is valós közük az inkriminált ügyhöz.
Van egy másik tanulsága is ennek a történetsorozatnak, mely inkább megállapítás, és felettébb szomorú: igen sok esetben magyar emberek jelentenek fel magyarokat féltékenységből, magán- és csoportérdekekből, esetleg egyenesen politikai nézetkülönbség álruhájába csomagolva. Hát ilyen a Mikó-ügy, ilyen Borboly Csaba hargitai megyetanácselnök históriája, s most a legújabb, Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester esete is, ami méltán borzolhatja a székelyföldi kedélyeket.
Mintha valami adok-kapok háború is folyna az RMDSZ és magyar ellenlábasai között: „ha te így, hát én úgy…!”
Magyari Lajos
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A bíróságé a szó
Fejlemények Nagy és Mezei ügyeiben
Tegnap két DNA-s ügy rázta meg a romániai magyar társadalmat, a Nagy Zsolt exminiszteré és Mezei János gyergyószentmiklósi polgármesteré. Mindkét esetben vannak újabb fejlemények.
A rahovai börtönbe szállították kedd este a letöltendő börtönbüntetésre ítélt Nagy Zsoltot és Codruț Șereșt. A két volt miniszter az ítélet kihirdetése után mintegy három órával önként jelentkezett az Ilfov megyei rendőrségen. Miután megkapták a büntetés végrehajtására vonatkozó iratokat, a rendőrök a rahovai börtönbe kísérték őket, ahol 21 napot töltenek karanténban.
A Nagy Zsolt börtönbüntetésére vonatkozó döntés indoklására vár ügyvédje, Eugen Iordăchescu, hogy kiderüljön, milyen eszközökkel lehet megtámadni a volt távközlési miniszter ügyében hozott bírói végzést. „Előbb látnunk kell az indoklást, és aztán megvizsgáljuk az ítélet különleges megtámadásának lehetőségét és módozatait, illetve Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságára visszük az ügyet” – nyilatkozta a Transindexnek a védőügyvéd.
Közben a Transindex aláírásgyűjtést kezdett Nagy Zsolt érdekében. A felhívásnak tegnap 18 órakor 567 aláírója volt. Ugyanakkor Fall Sándor, a Főtér.ro kolumnistája arra int, hogy inkább várjuk meg a bíróság indoklását: „valahogy nem venném a bátorságot, hogy az ügyeik (mármint a Nagy Zsolté és másoké – szerk.) teljes ismerete nélkül véleményt nyilvánítsak, és ítéletet hozzak róluk és a bírósági döntésekről.”
Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester ügyében a Marosvásárhelyi Táblabíróság elutasította kedd este a vádlott 30 napos előzetes letartóztatását, mindössze 60 napos bírósági felügyeletet rendelt el. A bírósági felügyelet a lakhely (település) elhagyásának és megváltoztatásának tilalmát, bírósági engedélyhez kötését jelenti, valamint azt, hogy a gyanúsítottnak időről időre jelentkeznie kell a bíróságon vagy a rendőrségen.
Kapcsolódó hír, hogy a gyergyói ügyben érintett, budapesti V. kerület vezetése tudott arról, hogy konfliktus alakult ki a Monturist körül. A vezetőség „jogászokat és igazságügyi könyvszakértőt kért fel. A szakértők a helyszíni vizsgálat és az okiratok áttekintése után arra jutottak: pótolni kell az elmaradt telekkönyvezést, továbbá a mintegy 16 ezer négyzetméter esetén, mely a társaság tulajdonát képezte, vissza kell állítani az eredeti állapotot” – azaz végső soron Mezei ellen foglaltak állást. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Cégvezetői kötelességből tett feljelentést Virág Zsolt
Nem haragból vagy rosszindulatból, hanem cégvezetői kötelességből tett feljelentést – jelentette ki Virág Zsolt a Mezei János polgármesterrel szemben indult DNA-vizsgálat kapcsán. Ugyanakkor azt állítja, hogy nem tőle származnak a DNA bizonyítékai a zsarolási gyanúval kapcsolatosan.
Virág Zsolt a megzsarolásról nem kívánt részleteket közölni
„Nem vagyok egy DNA-s feljelentő” – mondta Virág Zsolt a gyergyói sajtósoknak. Leszögezte, ő a DNA-nál nem tett feljelentést, hanem a gyergyószentmiklósi ügyészségen nyújtott be kivizsgálási kérelmet, mert a Monturist álláspontja szerint a cég törzstőkéjéből területeket tulajdonítottak el. A Monturist ügyvezetője nem kívánt részleteket közölni a folyamatban lévő kivizsgálást illetően, annyit azonban elmondott, hogy a többségi tulajdonos (Budapest V. kerülete, Belváros-Lipótváros) önkormányzatának utasítására 2013-ban, illetve 2014 elején több jogi és gazdasági átvilágítás is történt a cégnél, különös tekintettel a törzstőkére. Ekkor tapasztalták, hogy 1,7 hektár hiányzik a Gyergyószentmiklós önkormányzata által 1997-ben a cégnek hosszú távra bérbe adott telkekből.
A Monturist szerint ezek jogtalanul voltak „eltulajdonítva” különböző közigazgatási végzésekkel. Ennek kivizsgálása végett nyújtották be a feljelentést a gyergyószentmiklósi ügyészégre. Nem negyven-, hanem nyolcoldalas volt a feljelentésük – szögezte le Virág. Arra a kérdésre, miként lehetséges, hogy a területek „eltulajdonításáról” csak tavaly tavasszal értesültek, Virág Zsolt azt válaszolta, hogy a gyergyószentmiklósi önkormányzat nem tájékoztatta ezekről a Monturistot.
Többször nyomatékosította, ő a DNA-nál nem tett feljelentést, csak a gyergyószentmiklósi ügyészségen, ahonnan az ügy tavaly ősszel átkerült a DNA-hoz. Közölte, a bejelentés kötelessége volt, mert céget vezet, amelynek érdekeit védenie kell. Hozzátette: hisz a hatóságok munkájában.
Felvetődött a kérdés, hogy ha a DNA-nál Virág nem tett feljelentést, miként jutott a korrupcióellenes ügyészséghez a zsarolási ügy. Elmondta, négyszemközt beszélgetett Mezei Jánossal, amikor a zsarolás történt. Kijelentette: ő nem készített hangfelvételt, nem tudja, hogyan szerzett tudomást a DNA erről, de azt igen, hogy van a hatóságnak erre vonatkozó bizonyítékuk. Megjegyezte, fenntartja, hogy Mezei János megzsarolta őt, de nem kívánt erről sem részleteket közölni.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Vádemelés Nagy Péter Tamás ellen
Vádat emelt csütörtökön az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Nagy Péter Tamás, a mezőgazdasági minisztérium korábbi államtitkára és Virgil Găman volt minisztériumi főtitkár ellen.
A hónap elején előzetes letartóztatásba helyezett egykori tisztségviselőket csúszópénz elfogadásával, valamint okirat-hamisítással és pénzmosásra való felbujtással vádolják.
A DNA szerint Nagy és Găman összesen 177 ezer lej (40 ezer euró) csúszópénzt kért és kapott a bukaresti Romexpo kiállítási központ vezetőitől a tavaly október 29. és november 2. között megrendezett Indagra mezőgazdasági vásár szervezési jogának odaítéléséért.
Krónika (Kolozsvár)

Felfüggesztették Mezei Jánost
Nem rendelte el Mezei János előzetes letartóztatását a Marosvásárhelyi Táblabíróság, viszont kiegészítette az ellene alapfokon elrendelt korlátozásokat, éspedig eltiltotta a polgármesteri tisztség gyakorlásától.
A táblabíróság pénteki jogerős döntése értelmében Mezei János legalább két hónapig nem töltheti be a polgármesteri tisztséget. A gyergyószentmiklósi elöljáró ellen hivatali visszaélés és zsarolás gyanújával indított eljárást az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA).
Az ügyészek hétfőn este őrizetbe vették majd kedden a Maros Megyei Törvényszéken kérték előzetes letartóztatását. Ezt a törvényszék alapfokon elutasította, ám különböző korlátozó intézkedéseket rendelt el. A gyanúsítottnak megtiltotta, hogy közvetlen vagy közvetett kapcsolatot létesítsen a feljentőjével, illetve az ügy más érintettjeivel, ugyanakkor hatósági felügyelet alá helyezte. A DNA a Marosvásárhelyi Táblabíróságon fellebbezte meg a döntést, a testület pénteken tárgyalta az ügyet. A délutáni órákban hozott végzés szerint részben elfogadták a fellebbezést, és szigorították a korlátozó intézkedéseket: Mezei nemcsak kapcsolatot nem létesíthet az ügy érintettjeivel, de még távol is kell tartania magát tőlük, ugyanakkor a hatósági felügyelet időtartama során a polgármesteri teendőit sem láthatja el. Az előzetes letartóztatást azonban elutasította a táblabíróság.
A gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal szóvivője arról tájékoztatott, hogy a kivizsgálási időre – a közigazgatási törvény értelmében az alpolgármester veszi át a városvezető döntési és aláírási jogkörét.
Mint arról már korábban beszámoltunk, Gyergyószentmiklós polgármestere ellen a DNA hivatali visszaélés és zsarolás gyanújával emelt vádat. Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság közleménye a Monturist ügyvezetőjét, Virág Zsoltot nevezte meg feljelentőként, aki csütörtökön elismerte a feljelentés tényét, azzal egészítve ki, hogy azt cégvezetői kötelességből tette.
Székelyhon.ro

Mi állhat a romániai magyarok elítélése mögött?
Az utóbbi hónapokban több, a magyarságot és képviselőit is negatívan érintő döntést hoztak a romániai igazságügyi szervek, de hiba lenne ezek mögött egységes magyarellenes fellépést vizionálni.
Az elmúlt hónapokban több olyan romániai bírósági ítélet is született, amelyben a magyar közösség prominenseit ítéltek el. A legutóbbi példa, hogy négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a román legfelsőbb bíróság Nagy Zsoltot, a Tariceanu-kormány volt távközlési miniszterét, az RMDSZ volt politikusát a 2005–2006-os stratégiai privatizációk ügyében.
Bizalmas információk
Nagyot és társait azzal vádolták, hogy bizalmas információkat adtak ki külföldieknek magánosításra váró állami vállalatokról. A vádhatóság szerint egyebek mellett a krajovai repülőgépgyár, a Petrom olajipari vállalat, a román posta és a Romtelecom telefonszolgáltató esetében történtek törvénytelenségek.
Szintén nagy port vert fel, hogy a Ploiesti-i Táblabíróság novemberben jogerősen is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte annak a restitúciós bizottságnak a három tagját – köztük Markó Attila parlamenti képviselőt –, amelyik visszaszolgáltatta a református egyháznak a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégiumot. A református egyház tulajdona újraállamosításaként értelmezte a döntést.
Telekeladás
A legújabb ügy Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester esete, aki 2013-ban városvezetői minőségében egy olyan 400 négyzetméteres – a Gyilkos-tó partján álló – telek eladásáról kötött adásvételi szerződést egy céggel. Pedig a telek ugyanis a város apportját képezte a Budapest V. kerületével közösen létrehozott Monturist Kft.-ben. A városvezető egyelőre szabadlábon védekezhet.
Érthető lépés
Joggal merülhet fel a fenti esetek kapcsán a magyarországi közvéleményben, hogy a román állam, ha nem is nyíltan, de jogi eszközökkel támadást indított az erdélyi magyar politikai közösség ellen. Egyébként a romániai magyar közéleten belül is komoly viták vannak arról, hogy az elmúlt hónapok, a közösség számára hátrányos bírósági döntések mögött milyen motívumok húzódhatnak meg.
Pászkán Zsolt Romániával foglalkozó elemző szerint minden ügyet külön kell választani, ráadásul az adott ügyeken belül is több szempont merülhet fel. Hiba lenne minden eset mögött etnikai szálat keresni. A romániai belpolitikát jól ismerő szakember szerint azok a magyar közéleti személyek, akiket elítéltek, teljesen érthető módon szeretnék összekapcsolni az etnikai hátterükkel az esetleges ítéleteket.
Erős az ügyészség
Úgy látja, a Székely Mikó Kollégium ügyének esetében az etnikai szál teljesen egyértelműnek tűnik. A magyarokat elmarasztaló ítélet mögött az a cél is meghúzódhat, hogy más ingatlan-visszaadási perekben is elmarasztaló ítélet szülessen.
A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) nem engedheti meg magának, hogy a vádemelések során nagyot tévedjen, több esetben is presztízsokokból folytat le eljárásokat – vélte Pászkán Zsolt. A DNA erősödő nyomása miatt a bíróságok is egyre több esetben adnak igazat az ügyészség vádjainak, még akkor is, ha azok nincsenek teljes mértékben megalapozva.
Fokozott figyelem
A DNA próbál megfelelni a nyugati igényeknek, mivel Románia továbbra is szeretne a schengeni övezet része lenni, és az egyik legnagyobb kritika az országgal szemben a jelentős mértékű korrupció.
A gyergyószentmiklósi eset alapvetően egy magyar-magyar ügy, a román többség ebből kimarad – mondta Pászkán Zsolt. A háttérben több dolog húzódhat meg, így például az is, hogy az RMDSZ és a rivális magyar párt, az MPP közötti vitáról van szó, de még egy budapesti, V. kerületi szál is fölmerült. Úgy látja, a kisebbségi politizálás vezető alakjainak fokozottan kellene figyelniük a tisztességre, a korrupciógyanúnak még a látszatát is kerülniük kellene.
Nem tehetik meg
Rostás Szabolcs szerint Nagy Zsolt elítélését követően kiderült, hogy a kilenc éve húzódó ügyhöz az erdélyi magyar nyilvánosság kizárólag érzelmi alapon viszonyult. A Nagyékkal rokonszenvezők részéről természetes az érzelmi megközelítés, a külső szemlélők azonban nem tehetik meg, hogy összeesküvés-elméletek gyártásával egyszer s mindenkorra semmissé nyilvánítsák a romániai igazságszolgáltatás pártatlanságát.
Politikai manőverezés
Elemzők azzal is összefüggésbe hozták a magyarok elleni ítéletek megszaporodását, hogy az RMDSZ hosszas hezitálás után, de december közepén távozott a szociáldemokrata kormányból. Az alakulat azért döntött így, mert a magyar választók mintegy 80 százaléka a jobboldali Klaus Iohannisra szavazott a romániai elnökválasztás második fordulójában. A szövetség azt hirdette, hogy a választók belátására bízta a döntést, de a kampányban Victor Pontának nyújtott burkolt támogatást.
Azok véleménye, akik valamiféle friss magyarellenes kampányt látnak, abból a szempontból semmiképpen sem megalapozott, hogy a fönt említett ügyek nem az elmúlt években kezdődtek. Azonban ha a közeljövőben újabb megosztó ítéletek lesznek magyar politikusokkal vagy üzletemberekkel szemben, az remek muníciót adhat azoknak, akik eleve hibás lépésnek tartották, hogy az RMDSZ nem maradt a kormánykoalíció része.
Kovács András
Origo.hu

Feddhetetlenség
Szédületes iramot diktál a Korrupcióellenes ügyészség, szinte nincs nap, hogy valamely magas rangú tisztségviselőt, volt vagy jelenlegi minisztert, államtitkárt, szenátort, képviselőt vagy önkormányzati vezetőt ne idéznének be kihallgatásra, vennének őrizetbe.
Sorra érkeznek a hírek vádemelésekről, s bár továbbra is igen hosszú idő múlva, de születnek a gyakorta elmarasztaló ítéletek. Hogy csak az elmúlt néhány nap történéseit idézzük fel: elérte a korrupcióellenes harc Traian Băsescu exállamfő egykori kedvenceit, a volt demokrata-liberális nagyágyúkat: Elena Udreát, Adriean Videanut, börtönbüntetésre ítélték Codruţ Şereş és Nagy Zsolt volt minisztert, vádat emeltek a sepsiszentgyörgyi bíró, Ördög Loránd ellen, elítélték a volt Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettest. Minthogy az 1989-es változást követő vadkapitalista időkben, a soha véget nem érő átmenet korában inkább ahhoz voltunk hozzászokva, hogy a mindent behálózó korrupció ellen nincs, aki felléphetne, a közpénzeket gátlástalanul lenyúló vezetők érinthetetlenek, az országban folyó szabadrablásnak nem lehet gátat vetni, kicsit amolyan Robin Hood-szerűnek tűnik most az ügyészség tevékenysége. Azt a képzetet keltik ugyanis, hogy az embereket kizsákmányoló, korrupt, gazdag politikusokra lecsapnak, és végre győz az igazság. Kétségkívül, vannak olyan ítéletek, amelyeket nem akarunk elfogadni, nem érzünk igazságosnak – a Mikó-ügyben született döntést például, de sokakban Nagy Zsolt börtönbüntetése is döbbenetet váltott ki. Az is vitathatatlan, hogy gyakorta oly látványosan járnak el az ügyészek, mintha nem is a potenciális korrupciós bűncselekmény feltárása lenne a cél, hanem maga az akció, a fekete álarcos karhatalmi erők felvonulása a kamerák kereszttüzében. Mégis, nehéz szót emelni e vélt vagy esetleg valós túlkapások ellen. A politikai osztály hitelét vesztette, a sokat szajkózott politikai lejáratásra való hivatkozás mára egyszerűen nevetségessé vált, hiszen bebizonyosodott: az ügyészség nem ad a párthovatartozásra – ehhez közelít egyébként e védekezés RMDSZ-es változata, mely szerint azért vizsgálódnak némely tagjuk ellen a hatóságok, mert magyar. S bár igazuk lehet azoknak, akik szerint e hajsza kicsit azzal a veszéllyel jár, hogy a fürdővízzel együtt a gyermeket is kidobják, azaz a korrupcióellenes küzdelemben ártatlanok is áldozatul esnek, mindenekelőtt azon kellene elgondolkodnunk, miként jutottunk idáig. Mert ha a politikai osztály feddhetetlen maradt volna, aligha tartóztatnának le naponta egy-egy magas rangú tisztségviselőt. Mindez pedig hatványozottan érvényes a magyar vezetőkre, akiknek a romániai igazságszolgáltatásban ma sem ritka – lásd zászlóperek, utcanévtáblák esetét –, alkalomadtán alig burkolt magyarellenes hangulattal, megnyilvánulásokkal is szembe kell nézniük. Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lehallgatták és megfigyelték Korodi Attilát
Lehallgatta és megfigyelte az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kérésére a hírszerzés Korodi Attila akkori környezetvédelmi minisztert a Viorel Hrebenciuc volt vezető PSD-s politikus nevéhez kapcsolódó illegális erdő-visszaszolgáltatási ügyben – tudta meg vasárnap a Mediafax ügyészségi forrásokból.
Mint kiderült, a DNA azért kért és kapott bírói engedélyt tavaly szeptemberben az RMDSZ-es politikus megfigyelésére, mert a visszaszolgáltatási ügy egyik vádlottja, egy Kádas József nevű férfi – aki az RMDSZ csúcsvezetésének számos tagját ismerte – többször is megkereste, hogy hozza össze őt Pásztor Sándor volt környezetvédelmi államtitkárral, akin keresztül a Romsilva vezetőjéhez próbáltak meg eljutni.
A hírügynökség a Kádas és Korodi közötti beszélgetések jegyzőkönyvét is közzétette. A találkozóra ugyanakkor végül nem került sor. Mint kiderült, Korodi tanúként szerepel az ügyben, a DNA már kihallgatta, és a tárgyalás során is beidézik majd tanúvallomást tenni.
A tavaly kirobbant Sturdza-ügy az egyik legnagyobb restitúciós-korrupciós botrány a rendszerváltás óta, amelynek magas rangú politikusok, bírák, ügyvédek az érintettjei. Az ügyészség szerint a Ghica nemesi család leszármazottjaként Gheorghe Paltin Sturdza illegálisan, fehérgalléros bűnszervezet segítségével kapott vissza 43 ezer hektár erdőt Bákóban.
Az ügyben tavaly október óta előzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe került Sturdza, Ioan Adam és Viorel Hrebenciuc PSD-s parlamenti képviselő és utóbbi fia, Andrei, valamint Ördög Loránd András és Gabriel Uţă, a Kovászna megyei törvényszék két bírája, akik ellen már a vádemelés is megtörtént.
Emellett vádat emeltek Tudor Chiuariu liberális szenátor, volt igazságügy-miniszter ellen is. A DNA szerint a bűnszervezet 304 millió eurós kárt okozott a román államnak.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

Udrea ellentámadásban: feljelentette a SRI-vezért
Ellentámadásba lendült Elena Udrea volt fejlesztési miniszter, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, aki azonban az ellene csütörtökön pénzmosás és hamis vagyonbevallás leadása gyanúja miatt indított bűnvádi eljárás miatt felfüggesztette magát a pártelnöki tisztségből.
A politikusnő az ellene felhozott vádakra reagálva pénteken este a HotNews hírportálnak adott interjúban közölte: feljelentést tett Florian Coldea, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ügyvivő igazgatója ellen, mert őt sejti az ellene indult „lejárató” kampány mögött.
Udrea szerint tavaly nyáron Sebastian Ghiţă, a SRI-hez közel álló korábbi vezető szociáldemokrata pártiüzletember-politikus, aki gyakran találkozott Coldeával, egy kávézóban közölte vele, hogy Coldea gyűlöli őt, mivel a SRI mellett „alternatív információforrásként” szolgált Traian Băsescu decemberben leköszönt államfő számára.
Hozzátette: nem volt ugyan baráti viszonyban Ghiţával, de az többször is ellátta hasonló, bizalmas információkkal, vélhetően azért, mert egyszerre akart jóban lenni Băsescuval és pártbeli elöljárójával, Victor Ponta miniszterelnökkel is. A politikusnő szerint Alina Bica, a Szervezettbűnözés- és Terrorizmusellenes Ügyosztály (DIICOT) – időközben előzetes letartóztatásba helyezett – főügyésze arra panaszkodott, hogy Coldea nyomást gyakorolt rá több ügyben, így Ioan Niculae üzletember ügyében is.
Udrea azt is állította, hogy ő maga is közbenjárt Pontánál a Băsescu emberének tartott Laura Codruţa Kövesi kinevezése érdekében az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) élére, ugyanakkor Coldea is emellett lobbizott a vonakodó kormányfőnél, mivel jó viszonyban van a jelenlegi DNA-főügyésszel.
Ponta erre úgy reagált: sem Udreával, sem más politikussal nem egyeztetett a főügyész személyéről, Kövesi pedig azt mondta: nem ez az első alkalom, hogy egy gyanúsított rágalmazó kijelentéseket tesz vele kapcsolatban, ezért nem kívánja kommentálni az ügyet. A SRI is jelezte: nem kíván reagálni egy gyanúsított állításaira.
Udrea amúgy azt is állította, hogy a SRI nem támogatta Alina Bica – akivel baráti viszonyban áll – kinevezését a DIICOT élére, mert nem állt elég közel a hírszerzéshez. Azt mondta: Bica panaszkodott is neki, hogy a kinevezése után a SRI nem volt hajlandó őt az ügyosztálya által vizsgált ügyekkel kapcsolatos információkkal ellátni.
Elena Udrea egyúttal azt is elmondta, hogy a vesztegetési ügyekben közvetítéssel vádolt exférje, Dorin Cocoş egyszer Florian Coldea utasítására 500 ezer eurót vitt Ghiţának, hogy azt a jelenlegi kormány szócsövének számító hírcsatornájára, a România TV-re fordítsa.
Mint ismeretes, Udrea ellen azért indított eljárást pénzmosás és hamis vagyonbevallás leadása miatt a DNA, mert a gyanú szerint tudott férje vesztegetési ügyeiről. Miután felfüggesztette magát a pártelnöki tisztségből, helyette ideiglenesen Eugen Tomac irányítja a PMP-t. Udreának – akit bírói felügyelet alá helyeztek – tilos elhagynia Bukarestet, és hetente kétszer jelentkeznie kell a rendőrségen. Ez először pénteken történt meg.
Újabb eljárások Alina Bica és Dorin Cocoş ellen
Előzete letartóztatásba helyezte pénteken a DNA Alin Cocoşt, Dorin Cocoş üzletember – Elena Udrea volt fejlesztési miniszter, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke volt férje – fiát az Alina Bica ellen zajló eljárás kapcsán.
Mint ismeretes, Bicát azzal vádolják, hogy még 2011-ben, a restitúciós bizottság tagjaként elintézte, hogy egy üzletember számára a valós ár háromszorosát, több mint 377 millió lejt fizessék ki kárpótlásként egy 13 hektáros bukaresti telekért. Az ügyben közvetítőként eljáró Dorin Cocoşt már korábban őrizetbe vették, most azonban a fiát, Alint is vizsgálati fogságba helyezték, miután kiderült, hogy ő is részt vett a vesztegetési ügyben.
Ráadásul az ebben az ügyben is vizsgálati fogságba helyezett Bica és Cocoş ellen egy másik restitúciós ügyben is eljárás indult – a vád szerint Cocoş 16 millió eurót kapott, hogy közbenjárjon Bicánál két visszaszolgáltatási ügy rendezésében.
Bica ellen egy másik ügyben is eljárás indult: a gyanú szerint 2006-ban az ügyben eljáró ügyészként megvesztegették, hogy próbálja elkenni egy bűncselekményekkel vádolt üzletember, Ovidiu Tender ügyét. A DNA azt állítja: 2013-as kinevezése óta Bica Tender érdekeinek rendelte alá a DIICOT-ot. Ügyészségi források szerint Tender feljelentést is tett Bica ellen, mondván: meg kellett vesztegetnie őt. Ebben az ügyben előzetes letartóztatásba helyezték Bica korábbi tanácsadóját, Florentin Mihăilescut is.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Öt belügyis vád alatt – Mérlegen a Kovászna Megyei Korrupcióellenes Szolgálat
Sajtóközleményben summázta tavalyi tevékenységét az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DGA) égisze alatt működő Kovászna Megyei Korrupcióellenes Szolgálat (SNA). Ebből kiderül, hogy 2014-ben, különféle eljárások során 112 személyt vizsgáltak, közülük 43-an a belügyminisztérium kötelékében dolgoztak.
Annak ellenére, hogy bűnmegelőzést szolgáló felkészítőt is tartottak a belügyminisztérium 931 háromszéki – köztük 179 vezető funkciót betöltő – alkalmazottja számára, nem mindenkinél használt a szép szó. A közlemény kirívó példaként említi azt a kovásznai rendőrtisztet (S. N.-t), akit az egyik helybéli bárban értek tetten 500 lejes kenőpénz átvételekor (K. S.-nek azt ígérte, segít elsimítani folyamatban lévő zűrös ügyeit). Van, akinél használt a felkészítő, mint például annál a két uzoni rendőrnél, akik lebuktatták az őket megvesztegetni szándékozó sofőröket. Az egyik 3000 lejt kínált fel hajtási jogosítványa „megmentéséért”, a másik 200 lejt büntetése elodázásáért.
A SNA 21 feljelentést kapott a lakosságtól, 14-et továbbított az ügyészségnek, amely végül három esetben indított nyomozást. A zöld telefonszámon négy bejelentést kaptak korrupciós ügyletről, három megalapozottnak bizonyult. Maga a SNA összesen 49 bűnvádi iratcsomó összeállításában működött közre, az ezekkel kapcsolatos vizsgálatok 112 személyre (ebből 43 belügyis) terjedtek ki. A megszerzett bizonyítékok alapján eddig öt bűnvádi iratcsomót nyújtottak be bírósághoz, 22 személyt (öt belügyist) vádolva.
Bármilyen korrupciógyanús esetet a SNA sepsiszentgyörgyi kirendeltségénél (Kőrösi Csoma Sándor u. 16. sz., tel.: 0267.307.490, e-mail: covasna.dga@mai.gov.ro) vagy a DGA ingyenesen hívható telefonszámán (0800.806.806) lehet jelenteni.
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Kiüti a politikusokat a Bute-gála?
Az Országos Korrupcióellenes ügyészség hétfőn kérte, hogy a parlament vonja meg Elena Udrea képviselő mentelmi jogát a Bute-gála ügyben, amelyben hivatali visszaéléssel, hamis okirat illetve nyilatkozat felhasználásának kísérletével vádolják indokolatlan előnyök, valamint uniós költségvetésből származó meg nem illető alapok szerzése céljából.
Udrea tegnap Facebook oldalára ki is írta, hogy nyugodtan vonják meg tőle politikustársai a mentelmi jogot, hogy majd a bíróság előtt bizonyíthassa be ártatlanságát.
Szabadság (Kolozsvár)

Gyilkostói „rémtörténet”
Hatvan napra eltiltották a hivatali munkavégzéstől Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós polgármesterét. A város gyilkostói területeit adminisztráló Monturist Kft. vezetőjének feljelentése alapján a városvezető ellen hivatali visszaélés és zsarolás gyanújával indított eljárást az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A csendőrség és a SRI „maszkosai” szállták meg január 25-én hajnali hatkor Gyergyószentmiklós polgármesterének otthonát. A házkutatás Mezei János, felesége és gyermekei jelenlétében zajlott, az egyenruhások minden olyan iratot magukkal vittek, amiről feltételezték, hogy „nyom” lehet az eljárás során. Ezzel párhuzamosan egy topográfiai irodában és egy vállalkozónál is házkutatás zajlott. Mivel a kisváros főterén nem maradhatott észrevétlen a sok MAI-rendszámú gépkocsi, kisbusz, furgon, az akció híre gyorsan elterjedt a városban.
Sokan összegyűltek kíváncsian, mi történik a polgármesterrel, mit céloz a DNA vizsgálata, s közben számos feltételezés kelt szárnyra a polgármester vélt „bűneiről.” Az akció első óráiban elrendelt teljes információzárlatot követően – egy ideig nem lehetett használni a polgármesteri hivatal telefonjait, számítógépeit – azonban a polgármester állt az utca nyilvánossága elé, miközben az ügyészek dokumentumok sokaságát vizsgálták át. Az elöljáró gyors beszámolója többekben csalódást keltett: „csak” ennyiről van szó?
A DNA szerint Mezei János polgármester alaposan gyanúsítható hivatali visszaéléssel, mivel 2013-ban Gyergyószentmiklós önkormányzata eladott egy 400 négyzetméteres gyilkostói telket Portik Csaba helyi vállalkozó cégének, a Porturist Kft.-nek. Az ügyészek szerint a területet nem lehetett volna eladni, mert ugyan a város tulajdonát képezte, de a Monturist Kft. törzstőkéjének egy részét is. Egy másik bűncselekmény-gyanú szerint 2015. január 17-én Mezei János megzsarolta a Monturist ügyvezetőjét, Virág Zsoltot: „Két napon belül adja be felmondását, ellenkező esetben olyan valós, illetve kreált dolgok kerülnek róla nyilvánosságra, hogy nem lesz többé maradása Gyergyószentmiklóson.” Az ügyészek szerint a polgármester így akarta elérni, hogy az ügyvezető vonja vissza polgári keresetét, illetve feljelentését – a DNA közleménye ugyanis a kft. ügyvezetőjét nevezi meg feljelentőként.
Mezei szerint gyergyószentmiklósi „jóakaróitól” feljelentések tömege érkezett a DNA-hoz annak következtében, hogy tavaly „felpiszkálta” a Gyilkostón működő céggel kapcsolatos régi, szőnyeg alá sepert ügyeket. Valakik, politikai ellenfelei megpróbálják ellehetetleníteni, jelentette ki, a lakásán folytatott házkutatás során ugyanis tulajdonainak eredetéről is kérdezték, ingatlanjaira és ingóságaira egyaránt kitérve.
Árnyékra vetődtek?
A DNA ügyészei nagy mennyiségű iratot vittek magukkal a gyergyószentmiklósi városházáról, gyakorlatilag minden, Monturisttal kapcsolatos dokumentumot, de több, kisebb jelentőségű beruházás aktáit is. Mezeit kihallgatásra rendelték be a DNA marosvásárhelyi székhelyére, ahol 24 órára őrizetbe is vették, majd miután a bíróság elutasította a 30 napos vizsgálati fogság elrendelését célzó kérelmet, az elöljáró kedden este hazatérhetett. Másnap részletesen beszámolt a sajtónak a történtekről.
A tájékoztatón úgy tűnt, hogy a polgármestert nem rendítette meg különösebben a megbilincselés, illetve a fogdában töltött idő. Jóval „keményebb” volt, mondta, amikor hajnali hatkor dörömböltek lakása ajtaján a „maszkosok”, és családtagjai jelenlétében forgatták fel a házát. Az erődemonstrációt leszámítva azonban emberségesen, korrektül viselkedtek – szögezte le ugyanakkor. Mezeit meglepte, hogy épp a gyilkostói telekügy miatt indult eljárás ellene, hiszen amikor a Monturist „elveszítette” a kérdéses ingatlant, ő még nem is volt polgármester. A telek amúgy már régóta, még Pap József polgármesteri mandátumától nincs a Monturist kezelésében. A 400 négyzetméteres területet – amelyen a Gyilkos-tóhoz közeli, úgynevezett Zöld Ház áll – az akkori önkormányzati képviselőtestület 2006-ban kivette a Monturist törzstőkéjéből, és hosszú távra, 49 évre koncessziós szerződéssel bérbe adtaa Porturist Kft.-nek. Ez a cég vásárolta meg később a saját tulajdonú háza alatti területet. „Az én szerepem mindössze annyi volt, hogy 2013-ban aláírtam a terület eladásáról szóló dokumentumot, miután az illetékes szakemberek, a helyi képviselőtestület és a prefektúra sem talált benne kivetnivalót” – mondta Mezei.
A Monturist vezetője, Virág Zsolt ezzel szemben korábban is jelezte, hogy szerinte több területet is jogtalanul vett ki a gyergyószentmiklósi városvezetés a Monturist törzstőkéjéből, összesen 1,7 „eltulajdonított” hektárról beszélt. Mezei szerint az 1997-ben 49 évre bérbe adott, tó körüli területek közül az idők során többet is visszaigényeltek jogos tulajdonosaik, a visszaszolgáltatás meg is történt. Így valóban apadtak a Monturist törzstőkéjéhez tartozó területek, részben a korábbi városvezetések mandátuma idején, részben az elmúlt hat évben. A visszaszolgáltatások mindenesetben az önkormányzati képviselő-testület, az illetékes földosztó bizottság és a prefektúra jóváhagyásával történtek, szögezte le Mezei, s ha ő ezért a bíróság elé került, akkor a korábbi polgármestereknek és prefektusoknak is ott lenne a helyük.
Átvilágított „földhiány”
A Monturist ügyvezetője ugyan nem kívánt részleteket közölni a folyamatban lévő kivizsgálásról, annyit azonban elmondott, hogy a cég többségi tulajdonosa – Budapest V. kerülete, Belváros-Lipótváros – önkormányzatának utasítására 2013-ban, illetve 2014 elején több jogi és gazdasági átvilágítás is történt a cégnél, különös tekintettel a törzstőkére. Ekkor szembesültek az 1,7 hektárnyi hiánnyal. Virág Zsolt szerint ezeket a területeket jogtalanul „tulajdonították el” különböző közigazgatási végzésekkel. A kivizsgálás érdekében tett feljelentést a gyergyószentmiklósi ügyészségen, ő nem „DNA-s feljelentő”. Miután kár érte az általa irányított vállalkozást, cégvezetői kötelességének tett eleget, amikor feljelentette a polgármestert a gyergyószentmiklósi ügyészségen. Hogy csak 2014 tavaszán értesültek a területek „eltulajdonításáról”, arról Virág szerint a gyergyószentmiklósi önkormányzat tehet, nem tájékoztatta megfelelően a Monturistot.
A cégben többségi tulajdonos Budapest, Belváros-Lipótváros önkormányzatától közölték: tudomásuk van a Virág Zsolt által tett feljelentésről, és jelezték, a jogtalanul eltulajdonított telkeket vagy ezek ellenértékét visszaigénylik.
A cég tavalyi közgyűlésén Virág Zsolt ugyanazokat a vádakat fogalmazta meg, amelyekre a DNA-feljelentés is alapoz. Mezei szerint az a baj, hogy a budapesti önkormányzat Virágnak hitt, és nem a gyergyóiaknak, pedig a közgyűlésen a polgármester mellett mind az MPP-, mind az RMDSZ-frakció képviseltette magát, közösen adták elő érveiket, elképzeléseiket. A két önkormányzat között akkor elviekben felmerült, hogy Gyergyószentmiklós visszavenné a gyilkostói telkeket, de érdemi döntés nem született. Februártól azonban elindul a területek közvagyonba való visszahelyezését célzó folyamat, amely fejlesztéseket is lehetővé tesz.
Zsarolási vád, titokzatos hangrögzítés
A telekügynél súlyosabbnak tűnik azonban a zsarolási vád. A polgármester változata szerint január 17-én Virág Zsolt egy általa kezdeményezett vendéglői magánbeszélgetés során arra akarta rávenni őt, tegyen le a területek visszavételének szándékáról. Az elöljáró erre felszólította Virágot, mondjon le a cég vezetéséről, ne akadályozza a hatóságok munkáját, hogy kiderítsék, hová kerül a pénz, amit a Monturist a Gyilkos-tónál tevékenykedő kereskedőktől beszed. Mezei szerint a beszélgetést Virág Zsolt titokban rögzítette, erre alapozza a zsarolás vádját. Virág viszont azt állítja, a „zsarolásról” nem készített hangfelvételt, nem tudja, hogyan szerzett erről tudomást a DNA, de azt igen, hogy a hatóság rendelkezik erre vonatkozó bizonyítékkal.
A táblabíróság január 30-i jogerős döntése értelmében Mezei János két hónapon át nem töltheti be a polgármesteri tisztséget. A gyanúsítottnak megtiltotta, hogy bármilyen kapcsolatot létesítsen a feljelentővel, illetve az ügy más érintettjeitől is távol kell tartania magát, ugyanakkor hatósági felügyelet alá helyezte. Ez idő alatt Mezei köteles jelentkezni a vádhatóságnál vagy a bíróságon ahányszor csak hívják. A rendőrség által elkészített felügyeleti programnak megfelelően vagy igény esetén jelentkeznie kell a gyergyószentmiklósi rendőrségen, az országot nem hagyhatja el.
„Ha bűnösnek találnak, vállalom a következményeket, de addig is hagyjanak dolgozni, mert volna fontosabb tennivaló bőven a városban” – mondta még az ítélet előtt Mezei. Nos, nem dolgozhat. A közigazgatási törvény értelmében a tiltás két hónapjára az alpolgármester veszi át a városvezető döntési és aláírási jogkörét.
Monturist-tükör A céget 1996-ban hozták létre, Gyergyószentmiklós a város gyilkostói ingatlanjaival szállt be. A többségi tulajdonos Belváros-Lipótváros önkormányzata 50,9995 százalékkal. Az akkor megfogalmazott cél Gyilkostó üdülőtelep turizmusának fellendítése mindkét befektető hasznára. Az eredeti elképzelések szállodákról, szórakozóközpontokról szóltak, de ebből semmi sem valósult meg. Miután Mezei János polgármester kijelentette, hogy a Monturist létezése semmiféle gazdasági előnyt nem hoz a városnak, kísérletet tett arra, hogy visszavegye a Monturisttól a gyilkostói ingatlanokat. Több tárgyalás is zajlott Gyergyószentmiklós és az V. kerület között, mindeddig lényeges eredmények nélkül. Tavaly Gyergyószentmiklós felszámolási eljárást is kezdeményezett a céggel szemben a Monturist tetemes adótartozására hivatkozva. A cég tevékenysége gyakorlatilag a tó körüli elárusítóhelyek adminisztrálására szorítkozik, jövedelmét a kereskedők, lacikonyhások, emléktárgy árusok által fizetett bér jelenti. A polgármester korábban többször kijelentette, hogy a városvezetés célja a cég igazgatója, Virág Zsolt menesztése. Mezei szerint nagyon sok a homályos dolog a Monturistnál, amit eddig senki nem mert bolygatni, emiatt sokaknak nem is tetszik az általa elindított kivizsgálás. A gyergyószentmiklósi önkormányzat ugyanis tavaly tavasszal a bíróságon kérte a Monturist vezetőjét, mutassa be az utóbbi évek könyvelését, szerződéseket és egyéb, ügyvitellel kapcsolatos dokumentumokat. A tárgyalás azóta is folyik, az önkormányzat még nem kaphatta meg a kért dokumentumokat.
Gergely Imre
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Borbély László kiadatását kérik
Bűnvádi eljárás lefolytatásához kérte a képviselőház hozzájárulását a korrupcióellenes ügyészség tegnap Borbély László volt környezetvédelmi miniszter ügyében, akit többrendbéli befolyással való üzérkedéssel gyanúsítanak.
A vádhatóság januárban közölte, hogy újrakezdi a vizsgálatot az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betöltő képviselő ellen. Borbély László akkor úgy nyilatkozott: ügyét tavaly vádemelés nélkül lezárták, és fogalma sincs róla, mi állhat a vizsgálat újrakezdésének hátterében. A korrupcióellenes ügyészség 2012 áprilisában már megpróbált bűnvádi eljárást indítani Borbély ellen, de ahhoz nem járult hozzá a képviselőház, amelynek az RMDSZ politikusa jelenleg is tagja. Borbély Lászlót azzal gyanúsították, hogy 2011-ben egyik miniszteri tanácsosa közvetítésével csaknem 200 ezer lej értékben fogadott el – lakásfelújításban megnyilvánuló – ajándékot két üzletembertől, akik előnyös állami szerződéseket kaptak a minisztérium alárendeltségében működő vízügyi hatóságtól. A politikus ártatlannak vallotta magát, de lemondott miniszteri tisztségéről, hogy a gyanú ne árnyékolja be a kormány tevékenységét. Az ügy másik három gyanúsítottja ellen 2014 januárjában vádat emelt a korrupcióellenes ügyészség a Szatmár megyei törvényszéken, ítélet azonban még nem született.
A vádhatóság az akkori két korrupciógyanút most egy harmadikkal egészítette ki, és újabb kiadatási kérelmet intézett a képviselőházhoz. Tegnapi közleményük szerint Borbély László 2011-ben környezetvédelmi miniszterként 50 ezer euró értékű csúszópénzt fogadott el egy üzletembertől, akinek támogatást ígért a vízügyi hatósággal kötendő szerződések elnyeréséhez.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A bírák diktatúrája?
Csak kapkodni tudjuk a fejünket, hiszen naponta sokkolnak a híradások, ki mindenki kerül a korrupciót, szervezett bűnözést vizsgáló ügyészek látkörébe, s nem csupán egy kis vizsgálódó, tájékozódó beszélgetés szándékával, hanem a tetteikkel, viselt dolgaikkal való elszámoltatás igényével.
S történik ez most a legmagasabb szinten, mert a kihallgatottak, őrizetbe vettek között immáron miniszterek, államtitkárok vannak fölös számban, s ahogyan megértük azt, hogy egyik volt miniszterelnökünk is rács mögé került, könnyen megérhetjük, hogy ez lesz a sorsa a nemrégiben leköszönt államelnöknek is. Ilyen fejhullást azért sehol másutt nem tapasztalni, de az is tény, hogy ennyire korrupt országot és politikai osztályt is nehezen találni a földkerekségen.
Egy kérdésre, hogy mennyire korrupt Románia, nemrégiben egy mérvadó publicistánk nemes és tömör egyszerűséggel válaszolt: velejéig! Hogy igaza van, azt naponta megtapasztaljuk, s ha netán a saját szemünknek, tapasztalásainknak nem hinnénk, akkor a DNA és a DIICOT gondoskodik róla, hogy bizonyítékokat szállítson. S újabban a bíróságok is.
Tény az, hogy a társadalmi és gazdasági rákfene, a korrupció fölszámolása elképzelhetetlen az ügyészségek, bíróságok befolyásolástól mentes ténykedése nélkül, s ezt az elvárást számtalanszor megfogalmazták már Románia számára, s úgy tűnik, mintha végre komolyan is venné. Az igazságszolgáltatás szerveit valóban függetlenné kell tenni minden politikai befolyásolástól, megrendeléstől és tiltástól egyaránt. Mert csak így működhet hatékonyan, hivatásának megfelelően, messzemenően szem előtt tartva az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét, az elkövetett bűnök mértékéhez szabott büntetések elvét. Így jó ez, így talán lehet mérsékelni a társadalmat szétcincáló vak szerzésvágyat, a közpénzek eltulajdonítását, a fehérgalléros bűnbandák szerveződését és háborítatlan ténykedését. Mondom, így van ez jól, de az már nincs jól, ha az igazságszolgáltatást oly módon fetisizáljuk, hogy annak a működése és döntései ellen pisszenni sem szabad. A tévedhetetlenség vélelmének törvényre való emelését.
Magyari Lajos
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Várjuk ki a végét
Nagyjából már csak az van hátra, hogy a kormánypalotából rángassanak ki a kommandósok egy tisztségben lévő minisztert, vagy a parlamentben bilincseljenek meg egy honatyát.
De ha ez is megtörténne, az sem volna egyéb, mint látványműsor. Csak arra volna elég, hogy megerősítse azokat a hangokat, amelyek szerint az említett intézmények tele vannak bűnözőkkel. Mert azért nem kell elájulni attól, hogy neves, befolyásos hölgyeket és urakat visz be, hogy fontos emberek ellen indít eljárást a korrupcióellenes ügyészség, azaz a DNA. Akkor lehet majd tapsolni, ha jogerősen is bizonyítást nyernek a DNA akciói, mi több, az ítéletek Strasbourgban is kiállják a próbát. S akkor a bűnösök meglakolnak, mint a mesében.
Addig azonban az hallgathatjuk, hogy „politikai megrendelésre dolgozik a DNA”. Ezt egyébként azok terjesztik előszeretettel, akik kitalálták és működtetik a politikai megrendelési bizniszt immár 25 éve. Az egész román belpolitika motorja a politikai megrendelés. Álságos ezt kifogásolniuk a rendszer működtetőinek. Sőt, mindennemű felháborodás álságos – amely mögött politikai érdek van. Tessék csak megfigyelni: az egyik oldal helyeslően bólogat, amikor a másik táborból elvisznek valakit, mondván, hogy az igazságszolgáltatás végre független és dolgozik, s fetrengve jajveszékel, amikor az ő csapatát ritkítják az ügyészek.
Băsescu keze van a dologban – ez volt a sláger korábban. Băsescu most már a visszavonult államfő megnyugtató nyugdíját élvezi, a korrupcióellenes ügyészség viszont válogatás nélkül rugdossa be az ajtókat, talán egy szép napon éppen a volt elnöknél.
A DNA-t amúgy nem illeti dicséret azért, mert végzi a dolgát, azért pedig végképp nem, hogy ha alkalmanként túlreagál dolgokat és árnyékra vetődik. Mennyivel jobb lett volna, ha a DNA most nem a többéves simlikről rántja le a leplet vitatható vallomások, vicces szerződések vagy régi lehallgatások alapján, hanem a szóban forgó vélt vagy valós bűncselekményeket még akkor, az elkövetésük pillanatában füleli le, és kezdi vegzálni a hatalmukat, befolyásukat pénzre váltó gazembereket.
Apropó hatalom és befolyás. Megtörténhet, hogy a korrupcióellenes ügyészség szokatlanul nagy fordulatszámú pörgése miatt kikopik néhány fogalom a politikai jellegű közleményekből. Eddig futószalagon gyártották az olyan hivatalos kommünikéket, amelyek arról szóltak, hogy XY választott vagy kinevezett akárkinek köszönhetően, az ő közbenjárásával, esetleg jóvoltából sikerült ezt vagy azt megoldani. Na, ezeket ajánlatos lesz kerülni, mert az ilyen megfogalmazások mostanság felérnek egy gyengébb feljelentéssel, miszerint XY hivatali visszaélést követ el és üzérkedik a hatalmával. Mint ahogy az közismerten történni is szokott.
Szüszer-Nagy Róber
Székelyhon.ro

A bárányok nem hallgatnak
Van ennek a DNA-féle tisztogatási forgatókönyvnek valami pszicho-thriller jellege.
Mintha a korrupcióellenes ügyészség attól félne, hogy hamarosan elmúlik a telihold hatása, ezért egyszerre akarja 25 év politikai, gazdasági bűntényeit felgöngyölíteni, pánikot keltve a román közéletben. Csak Elena Udrea ellen egy nap alatt három letartóztatási kérelmet bocsátottak ki. A Băsescu-rendszer egykor érinthetetlennek tűnő kulcsfigurája azonban nem adja olcsón a bőrét, nem hallgat. Nyilatkozik, vádaskodik, további jól ismert neveket rántva maga után a sárba. Egyesek szerint közel van a pillanat, amiko önvédelem címen épp Traian Băsescuról hoz nyilvánosságra olyan információkat, amelyek lényegesen megkönnyítik majd a DNA dolgát, amikor majd a volt államfő nyaka kerül sorra.
Szabadság (Kolozsvár)

„Alaptalanok” a hírszerzés ügyvivő igazgatója elleni vádak
Alaptalanok a Florian Coldeát, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ügyvivő igazgatóját és a testületet ért, bűncselekményekben való érintettségről és a politikába való beavatkozásról szóló vádak – erre a következtetésre jutott a parlament SRI-t felügyelő bizottsága hétfőn, miután zárt ajtók mögött, közel öt órán keresztül hallgatta meg az érintett, illetve a SRI többi vezetőjének álláspontját.
Az ülésen bemutatták azt a jelentést, amely a SRI Elena Udrea vádjai nyomán elvégzett belső vizsgálatainak eredményét összegzi, a jelentés tartalmának ismertetésén azonban Coldea már nem vett részt.
A maratoni meghallgatás végén Coldea határozottan cáfolta az ellene felhozott vádakat, minden valóságalapot nélkülöző lejáratásnak minősítve azokat. Leszögezte: a SRI az elmúlt évben lezajlott elnökválasztási kampány során mindvégig politikailag semleges intézményként működött, és a törvényes kereteket tiszteletben tartva működött együtt a különböző állami intézményekkel.
Rámutatott: ha valaki törvénytelenségről szerez tudomást, köteles az illetékes állami hatóságokat értesíteni. Coldea azt is kijelentette: biztosította a testület tagjait, hogy a SRI továbbra is megtesz mindent a nemzetbiztonság megvédéséért.
Georgian Pop, a bizottság elnöke elmondta: a meghallgatás során adott válaszok, illetve a jelentés alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a vádak alaptalanok. Daniel Savu, a testület szociáldemokrata tagja kifejtette: tavaly George Maior két ízben is meghívta a vádakat megfogalmazó Elena Udreát a SRI-hez – a meghívást államfőjelölti minőségben kapta –, a találkozókon pedig Coldea is jelen volt, de Udrea akkor egyik, általa utólag megfogalmazott vádat sem vetette föl.
Azt is közölte, hogy Coldea szerint nem a SRI készítette azokat a képeket, amelyek a Párizsban shoppingoló Udreáról és Alina Bicáról, a szervezett bűnözés elleni ügyosztály korrupció gyanúja miatt előzetes letartóztatásban levő volt vezetőjéről készültek. Rámutatott: mivel Udrea nem mellékelt semmilyen bizonyítékot, a testület a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet.
Mint ismeretes, Coldea George Maior SRI-vezető váratlan lemondása nyomán került a belföldi hírszerzés élére. A tábornokot Elena Udrea, a Népi Mozgalom Párt (PMP) korrupcióval gyanúsított volt elnöke, korábbi fejlesztési miniszter gyanúsította meg, azt állítva, hogy az ellene zajló DNA-akciók mögött valójában Coldea áll, aki így kíván bosszút állni rajta azért, mert a SRI mellett „alternatív információforrásként” szolgált Traian Băsescu volt államfő számára.
Egyben azzal is megvádolta, hogy személyesen követelt félmillió eurót volt férjétől, a szintén korrupcióval gyanúsított Dorin Cocoștól a kormányzó PSD-hez közel álló Romania TV hírcsatorna számára. Azt is mondta, hogy Coldea Alina Bicára is megpróbált bizonyos ügyekben nyomást gyakorolni.
Georgian Pop egyébként hétfőn elmondta: a testület hivatalból indított vizsgálatot az ügyben, nem külső felkérés alapján.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)

Iordăchescu: Orbán Viktor biztosít védelmet Markó Attilának
Orbán Viktor magyar kormányfő védelmét élvezi Markó Attila RMDSZ-es képviselő, aki két hónapja Budapesten tartózkodik, miután a képviselőház az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kérésére jóváhagyta az előzetes letartóztatását – állította Markó ügyvédje, Eugen Iordăchescu a Digi 24 hírcsatornának.
Mint ismeretes, Markót (képünkön) azzal gyanúsítják, hogy 2011-ben a restitúciós testület tagjaként közreműködött abban, hogy egy bukaresti telek után törvénytelenül, valós árának háromszorosát fizessék ki kárpótlásként egy igénylőnek.
Markó már bizonyította, hogy nem is vett részt az ominózus ülésen. Ügyvédje szerint Magyarország azért biztosít számára védelmet, mert úgy értékelik, sérül a méltányos igazságügyi eljáráshoz való joga és a Székely Mikó Kollégium újraállamosítását is felróják Romániának.
Krónika (Kolozsvár)

Markó Attila: kiforgatták ügyvédem szavait Orbán Viktorról
Magyarország nem személy vagy személyek mellett áll ki, hanem egy ügy mellett – jelentette ki kedden a maszol.ro-nak a Budapesten tartózkodó Markó Attila.
A RMDSZ-es képviselőjét ügyvédje hétfő esti nyilatkozatáról kérdeztük, amelynek nagy visszhangja volt a román és az erdélyi magyar sajtóban. Eugen Iordăchescu ugyanis a Digi24 televíziónak kijelentette: a magyar állam és személyesen a magyar miniszterelnök védelme alatt áll Markó Attila.
„Nem én állok Orbán Viktor védelme alatt, hanem Magyarország áll ki a Mikó ügye mellett. Ezt ugyan ki is fejtette az ügyvéd, de kissé szerencsétlenül, ezért kiforgatták a szavait” – magyarázta lapunknak a politikus.
Mint ismert, a képviselő ellen büntetőeljárást folytat a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A visszaszolgáltatási bizottság egykori tagjaként gyanúsítják hivatali visszaéléssel egy 2011-ben jóváhagyott – az ügyészség szerint felülértékelt – kárpótlási összeg megítélése kapcsán. A korrupcióellenes ügyészség kérésére a képviselőház tavaly december 3-án felfüggesztette Markó Attila mentelmi jogát, és hozzájárult az előzetes letartóztatásához.
A politikus időközben kiutazott Budapestre, ahol december 5-én részt vett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma ülésén. Azóta a magyar fővárosban tartózkodik. Markó Attila azóta be is bizonyította, hogy nem is vett részt az ominózus, 2011. március 15-i ülésen, amelyen a kárpótlásról szóló döntést meghozták, de hiába kérte három alkalommal is a nyomozás megszüntetését.
maszol.ro

Politikusrokonok százait fizeti a parlament
Ha a feddhetetlenségi ügynökség és az ügyészség következetes lenne, akkor most akár 150 romániai képviselőt és szenátort is felfüggesztett szabadságvesztésre kellene ítélni, amiért rokonát alkalmazta a parlamenti irodájában – derül ki a lapunk birtokában lévő dokumentumból.
Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) az elmúlt években huszonöt honatya esetében állapított meg érdekellentétet, mert alkalmazták családtagjaikat a parlamenti irodájukban. Tizenkilenc politikus ellen vádat emelt már a korrupcióellenes ügyészség (DNA), a legtöbb büntetőjogi perben pedig megszülettek az első alapfokú ítéletek is: az eset „súlyossága” függvényében fél évtől három évig terjedő felfüggesztett börtönbüntetés.
A rokonaikat alkalmazó honatyák száma azonban a többszöröse a bíróság elé állított politikusoknak. A lapunk birtokában lévő dokumentum szerint 2004 és 2012 között általános gyakorlat volt a családtagok alkalmazása a képviselőházban. A maszol.ro által megszerzett listán összesen 147 olyan politikus szerepel, aki 2004 és 2008, vagy 2008 és 2012 között gyaníthatóan rokonaival kötött munka-, vagy úgynevezett civil szerződést.
Az összesítést nemrégiben az egyik vád alá helyezett képviselő készítette el a parlament személyzeti osztályától kapott adatokra alapozva. Azok a honatyák szerepelnek rajta, akik ez elmúlt két törvényhozási ciklusban a munkaadóéval azonos családnevű személyeket alkalmaztak.
Természetesen a névazonosság a véletlen műve is lehet. Ennek ellenére matematikailag is kicsi a valószínűsége annak, hogy csak véletlenekről van szó. Ugyanakkor gyanítható, hogy a szenátusban is hasonló volt a helyzet az elmúlt két törvényhozási ciklusban. Így megkockáztatható a kijelentés: ha a már alapfokon elítélt honatyák bűncselekményt követtek el, akkor legalább 150 társuknak hasonló elbírálás alá kellene esnie.
Miért csak ezt a 25-öt szúrták ki?
Mint ismert, az ügyészség négy RMDSZ-es képviselő, Pető Csilla, Kerekes Károly, Máté András és Pál Árpád ellen indított bűnvádi eljárást az ANI-tól érkezett feljelentésére alapozva. Az utóbbi három politikus ellen bűnvádi per indult, amelyben az alapfokú ítéletek is megszülettek. A legsúlyosabb büntetést, három év felfüggesztett börtönt, Pál Árpád kapta, amiért alkalmazta képviselői irodájában a lányát, aki 35 ezer lej jövedelemhez jutott ezáltal 2008 és 2012 között.
Az alapfokon két év felfüggesztett börtönre ítélt Kerekes Károly a maszol.ro-nak megerősítette, tudomása van arról, hogy 2004 és 2012 között nagyon sok képviselőtársa alkalmazta rokonát a parlamenti irodájában, ennek ellenére csak 25 honatya ellen indult eljárás.
A Maros megyei képviselő ismeri a lapunk birtokában lévő, 147 nevet tartalmazó listát is. Tudomása szerint az elmúlt két törvényhozási ciklusra vonatkozó összesítést Niculae Mircovici, a bolgár kisebbség képviselője készítette el a parlament személyzeti osztályától kapott adatok alapján.
Arra kérdésre, hogy mindeddig miért csak 25 honatya ellen vizsgálódott érdekellentét címén az ANI, Kerekes elmondta: abban az időszakban, amikor a bűnvádi eljárások megindultak, főként a szociáldemokraták álltak a célpontban. A gyanúsítottak között nem volt egyetlen demokrata liberális honatya sem, csak PSD-sek, négy RMDSZ-es, és a nemzeti kisebbségek frakciójának négy tagja. „Fogalmazhatnék úgy is, hogy járulékos áldozatok voltunk a kisebbségek képviselőivel együtt” – mondta a politikus.
A képviselő megjegyezte: megtörténhet, hogy azért „szúrta ki” őt az ANI, mert korábban tiltakozott a nyárádszeredai ortodox templom megépítése ellen. „Lehet, csak spekuláció, de nem biztos, hogy bekerültem volna a huszonötbe, ha hallgatok” – fogalmazott.
Kerekes Károly fellebbezését hamarosan tárgyalja a legfelsőbb bíróság. Kérdésünkre, hogy szándékában áll-e felhozni védelmében azt, hogy számtalan képviselőtársa hozzá hasonló helyzetben van, mégsem emeltek vádat ellenük, a politikus nemmel válaszolt. „Nem látom ennek értelmét” – jelentette ki.
Mircovici fel is használja a listát
Az RMDSZ-es képviselővel ellentétben a felesége alkalmazása miatt alapfokon fél év felfüggesztett börtönre ítélt Niculae Mircovicinak szándékában áll benyújtani a bírósághoz a 147 nevet tartalmazó listát. „Bármilyen törvényes eszközt felhasználok a védelmemre a fellebviteli tárgyaláson” – jelentette ki a maszol.ro-nak.
A bolgár kisebbség képviselője elmondta, a listán szereplő adatok nyilvánosak. „Bárki, egy újságíró is kikérhette volna ezeket a neveket a parlament személyzeti osztályától. A tárgyaláson magam is kérni fogom a bíróságot, kérje ki ezeket az adatokat a parlamenttől” – magyarázta.
Arra a kérdésünkre, hogy szerinte miért csak 25 honatya ellen vizsgálódott az ANI, Mircovici kijelentette: „azért, mert ha a fél parlament ellen vizsgálódni kezdett volna a DNA, akkor kiderült volna az is, hogy a vizsgált 25 honatya sem bűnöző”. A képviselő valószínűnek tartja, hogy az ügyészek „Brüsszelnek akartak felmutatni valamit”, ezért történtek meg a honatyák elleni vádemelések.
A politikus ugyanakkor sem zárja ki, hogy előbb-utóbb a többi, elsősorban a fontosabb tisztséget betöltő képviselő és szenátor ellen is eljárás indul. „Egyelőre a fiókban tartják a dossziéikat, mert így lehet zsarolni, befolyásolni őket” – jegyezte meg.
Mircovici egyébként Máté András képviselővel együtt tavaly hivatalosan is megkérdezte a képviselőház házbizottságától, van-e tudomása arról, hogy mennyire elterjedt jelenség a rokonok alkalmazása a honatyák körében. Az alsóház vezetősége a jelenség létezését letagadta a válaszában. „Ez nem tisztességes, mert a listán lévő névazonosságok alapján bárki utánajárhatott volna az igazságnak. Elég lett volna, ha megkérdik az illető képviselőt, hogy csak véletlen a névazonosság, vagy a rokonát alkalmazta” – mondta a politikus.
2010-ig nem történt semmi
A képviselők, szenátorok 1994-től bárkit alkalmazhattak a parlamenti irodájukba, ha megfeleltek a végzettségi követelményeknek. „Semmiféle tiltás nem volt, mert ezek bizalmi állások” – magyarázta a maszol.ro-nak Kerekes Károly, amikor az érdekellentétek ügyében hozott bírósági ítéletek jogi hátteréről kérdeztük.
Tájékoztatása szerint 2010-ig nem is volt téma a rokonok parlamenti irodákban történő alkalmazása, az érdekellentéteket és összeférhetetlenségeket szabályozó 161/2003-as törvény sem tett erre utalást. 2010-ben azonban a Mediafax „felfedezte” a jelenséget. A hírügynökség arról írt, hogy a honatyák eljárása törvénybe ütköző, ugyanis időközben – 2006-ban – a Büntető Törvénykönyv módosult.
A módosított törvény kimondta: bűncselekménynek számít, ha egy közalkalmazott saját családtagja vagy rokona javára hoz közvetlen vagy közvetett módon olyan döntést, amelyből neki anyagi haszna származik. „Erre azért nem figyelt fel senki hosszú ideig, mert a képviselők és szenátorok nem számítottak köztisztviselőknek” – jegyezte meg Kerekes Károly.
A 2013-as jogi fordulat
Végül a sajtóban megjelentek nyomán több képviselő és szenátor ellen vizsgálódott az ANI, és ennek eredményeként az ügyészség, a módosított Btk-ra hivatkozva, érdekellentét gyanújával indított eljárást sorra 25 képviselő és szenátor ellen. A vádhatóság 2012-ben az összes esetben ejtette a vádakat, arra hivatkozva, hogy nem történt bűncselekmény. Emellett az összes érintett pert nyert első fokon az ANI ellen a közigazgatási bíróságokon is, arra hivatkozva, hogy nem esnek a Btk. hatálya alá, mert nem köztisztviselők.
Az újabb jogi fordulat Kerekes Károly szerint 2013-ban történt, amikor a parlament módosítani akart a honatyák jogállásáról szóló törvényen. Azt akarták bevezetni, hogy a képviselőknek és szenátoroknak ne 15, hanem 45 nap álljon a rendelkezésükre fellebbezni, ha esetükben az ANI összeférhetetlenséget állapít meg. Ezt az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította arra hivatkozva, hogy a honatyák nem eshetnek az állampolgároktól eltérő elbírálás alá fellebbezéskor. „Ebben igazuk is volt az alkotmánybíráknak, csakhogy a döntésüket innen fogva az ügyészek és bíróságok úgy kezdték értelmezni, hogy a parlament tagjai is köztisztviselők, tehát a Btk-módosítás a honatyákra is vonatkozik” – magyarázta a politikus.
Így történhetett meg Kerekes szerint, hogy ugyanabban az évben Daniel Morar, a DNA akkori főügyésze, hatáskörével élve elrendelte a honatyák korábban már lezárt összeférhetetlenségi dossziéinak felülvizsgálatát. „Vagyis ugyanazok az ügyészek, akik korábban már ejtették a vádakat, parancsra újrakezdték az eljárást” – idézte fel a történteket a képviselő.
Sehol külföldön nem bűncselekmény. Kerekes Károly szerint sehol a világon nem tekintik bűncselekménynek, ha a parlament tagja rokonait alkalmazza. Akad olyan állam, ahol ezt ez eljárást tiltják, ám az előírás megszegőit legfennebb fegyelmi szankciókban részesítik. Máshol pedig korlátozzák a honatyák által alkalmazható családtagok számát vagy a juttatását. „Az angol parlament tagjai például legtöbb két rokont vehetnek fel az irodájukba. Franciaországban tetszés szerinti számú családtagot lehet alkalmazni, de a fizetésük a 7000 euró helyett csak 4700 lehet” – magyarázta.
A képviselő a kiszabott büntetések aránytalanságaira is felhívta a figyelmet. Elmondta, a napokban a sajtó részletesen beszámolt arról, hogy egy autós elgázolt két kislányt, és a gyerekek meghaltak a balesetben. „A sofőr ezért két és fél év felfüggesztett börtönt kapott. Ehhez képest Pál Árpád volt képviselő kollégámat, aki egyetlen parlamenti mandátum alatt alkalmazta lányát az irodájában, három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, engem két évre. Én kit károsítottam meg?” – fogalmazott a képviselő.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Őrizetbe vette az ügyészség Elena Udrea képviselőt
Elena Udrea kedd este 11 óra körül bilinccsel a kezén, mosolyogva hagyta el a korrupcióellenes ügyészség székházát, miután az őrizetbe vételéről döntöttek. A politikust a rendőrségi fogdába szállították. Az újságíróknak kijelentette: „Elena Udreát meg lehet bilincselni, de az igazságot nem”.
A politikust több mint tíz órás kihallgatás után vette őrizetbe kedd este a korrupcióellenes ügyészség (DNA) – számoltak be a hírtelevíziók.
A DNA közleménye szerint a Népi Mozgalom Pártja parlamenti képviselőjét többrendbéli befolyással történő üzérkedéssel és pénzmosással gyanúsítják a Microsoft-dossziéban és a Bute-gála megszervezésével kapcsolatos korrupciós ügyben.
Az ügyészség szerdán kérni fogja a legfelsőbb bíróságon Elena Udrea 30 napos előzetes letartóztatását. Mint ismert, a képviselőház hétfő este járult hozzá a politikus vizsgálati fogságba helyezéséhez.
maszol/rtv.net

Új lehetőséggel élnek a Mikó-ügyben a reformátusok
Megsemmisítési felfolyamodvány lehetőségével él a Mikó-per elítéltjeinek ügyében az Erdélyi Református Egyházkerület.
Kapcza Mikolt, az egyházkerület ügyvédje szerdán a Krónikának elmondta: benyújtották a rendkívüli felfolyamodványt a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez Markó Attila és Marosán Tamás ügyében.
Az egyház jogi képviselőjétől megtudtuk, az új büntetőtörvénykönyv nagyon kevés lehetőséget nyújt a megsemmisítési felfolyamodványra, a Mikó-ügy elítéltjei esetében pedig arra hivatkoztak, hogy nem történt bűncselekmény.
Első lépésben a bírói testület megvizsgálja a felfolyamodványt, majd elvi jóváhagyást kell adnia a tárgyalás megkezdésére. „Az elvi döntést megelőzően nincs meghallgatás, azt nem lehet megkérdőjelezni. Amennyiben a testület nem adja meg, az ügy lezárult” – magyarázta az ügyvéd.
„Azonban ha mégis megadják az elvi jóváhagyást a tárgyalásra, a legfelsőbb bíróság megsemmisítheti a jogerős ítéletet, de el is utasíthatja a felfolyamodványt. Ez is, mint minden bírósági per: kétesélyes” – fogalmazott lapunknak Kapcza Mikolt. Hozzátette, a lehetőség csak az elítéltekre vonatkozik, az ingatlan visszaállamosítására nem.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Krónikának elmondta, élnek a lehetőséggel az elítéltek védelmében, ugyanakkor előkészítik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára benyújtandó periratot, hiszen már csak ott remélhetnek jóvátételt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügyében. Az egyházfő hozzátette, március végéig benyújtják Strasbourgban a kérelmet. Értesüléseink szerint ennek összeállításában Magyarország bukaresti nagykövetsége is segítséget nyújt.
Kató Béla szerint az épület ügyében egyelőre nem tudnak egyebet tenni, így átadták azt a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak. „A jogerős bírósági döntés értelmében megtörtént az átadás-átvétel” – mondta a püspök.
Mint ismeretes, a ploieşti-i táblabíróság jogerős ítéletében felfüggesztett börtönbüntetésre enyhítette a Markó Attila és Marosán Tamás három-három év letöltendő börtönbüntetéséről szóló alapfokú verdikt végrehajtását, a református egyház azonban elveszítette tulajdonjogát az ingatlan felett.
Marosán Tamás, az egyházkerület nyugalmazott jogtanácsosa már hosszabb ideje Magyarországon tartózkodik, míg Markó Attila sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő, a visszaszolgáltató bizottság másik tagja két hónappal ezelőtt távozott Magyarországra.
Az RMDSZ-es képviselő ellen egy másik ügyben is vizsgálódik az Országos Korrupcióellenes ügyészség (DNA). Bár a honatya dokumentumokkal bizonyította, hogy nem vett részt a restitúciós testület azon ülésén, ahol az ügyészek szerint a valós ár háromszorosának megfelelő kártérítést ítéltek meg egy bukaresti telekért, még nem szüntették be ellene az eljárást.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Dorin Florea nemet mond a székely szabadság napi felvonulásra
Ismételten kérte az ingatlan-vissza- szolgáltatások felülvizsgálatát dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, aki szerint a "zöld" civil szervezeteken keresztül mennek a "nagy erdőlopások". A városvezető négy líceum átnevezésére nyújt be előterjesztést a tanácshoz, továbbra sem engedélyezi a március 10-i felvonulást, és a 25 évvel ezelőtti tragikus márciusi események kapcsán kerekasztal-megbeszélést szervezne.
Marosvásárhely polgármestere azért van felháborodva, mert a Civitas Nostra városvédő egyesület a február 18-ra a Deus Providebit Házba tervezett rendezvényére nem hívta meg. Mivel a megbeszélés tárgya a somostetői erdő lesz, Florea mindenképpen részt kíván venni ezen. A városvezető azt a bírósági végzést lobogtatta, amely szerint semmissé nyilvánították a Natura 2000-re vonatkozó miniszteri rendeletet. "A volt környezetvédelmi miniszter, városunk polgárának jogtalan rendeletét semmissé nyilvánították, így végleges bírósági végzéssel a városé a somostetői erdő, és a városnak kötelessége rendezni. Hogyan alakítsunk ki parkot, sétányokat, kisvasutat, parkolóhelyeket stb., ha ebben folyton meggátolnak a civil szervezetek? Hat éve követelem, hogy vizsgálják felül az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabályokat, de hiába, még a Korrupcióellenes ügyészség álláspontját sem veszi figyelembe a parlament" – nyilatkozta Dorin Florea. Miután alaposan leszidta a parlamenti képviselőket, politikusokat, nemkormányzati szervezeteket, közölte, ha nem is hívták meg, ott lesz a Civitas Nostra rendezvényén.
Vuia, Brâncusi, Persu, Vlasiu – ahonnan tömegesen lógnak a diákok
Arra hivatkozva, hogy a szóban forgó tanintézmények nem érdemlik meg a jól hangzó neveket, mivel igazgatóik túl elnézőek a diákokkal szemben, a polgármester határozattervezetet terjeszt a tanács elé a fent említett líceumok átnevezéséről. Florea szerint a négy líceum tantestülete, diáksága "nem nőtt fel az intézmények hangzatos nevéhez", hiszen a tanulók tömegesen lógnak az iskolából, a pedagógusok pedig tolerálják a helyzetet. "Háromszor voltunk ellenőrzésen, minden alkalommal azt tapasztaltuk, hogy a diákok hiányoznak az órákról. Például az Aurel Persu líceum 515 diákja közül mindössze 50 tanuló volt jelen az órákon, a hiányzásokat nem írták be a naplóba, az osztályfőnökök nem törődnek azzal, hogy mit csinál a gyerek. Hasonló a helyzet a másik három tanintézményben is. Vannak fotóink, dokumentumaink. Más líceumokban miért nincsenek problémák, csak ebben a négyben?!" – értetlenkedett Florea, hangsúlyozva, a helyi költségvetés 25 százalékát fordítják évente az iskolák korszerűsítésére, és a rendszerben közel 3100 pedagógus és kisegítő fejti ki tevékenységét, tehát elvárható lenne a fegyelem és a jobb teljesítmény.
Ingatlanokat venne át az önkormányzat
Újságírói kérdésre válaszolva a polgármester kijelentette, több olyan ingatlan is található Marosvásárhelyen, amelyeket tulajdonosaik elhanyagolnak, vagy amelyekre a városfejlesztési szempontok miatt van szüksége az önkormányzatnak, és amelyeket átvenne a város: három líceumot, az Aranykakast, a Somostetőt, hat épületet a Dózsa György utcában, a vonatállomás épületét. Florea szerint a városnak épületekre van szüksége, lakásokra, amelyeket bérbe adhat, illetve beruházások megvalósításához. A cél ugyanis régióközponttá válni – tette hozzá.
Helybenhagyja a bizottság határozatát
Dorin Florea kijelentette, helybenhagyja a köztéri rendezvények kérelmeit elbíráló konzultatív bizottság határozatát. A bizottság negatívan véleményezte a március 10-re, a székely szabadság napjára tervezett felvonulást. A polgármester kijelentette: tanácsadó testületei azon az állásponton vannak, hogy provokációkra lehet számítani, ő pedig bízik a véleményükben, ezért nem változtat a döntésen. "Kötelességem mindent megtenni annak érdekében, hogy elejét vegyem az esetleges incidenseknek" – tette hozzá a városvezető. A polgármester végezetül bejelentette, az 1990. március 20-i események kapcsán szervezne az egyetemekkel közösen kerekasztal-beszélgetést, amelyre meghívná Klaus Johannis államfőt is.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely

Kékfény-történetek
A hiteltelenségig elborzasztó méreteket ölt lassan a hazai korrupcióellenes vadászat „trófeáinak” száma. Sokak szerint viszont még számos nagyvad rohangál szabadon, vagy igyekszik pocok módjára elásni magát a tavalyi avarban. A székelyföldi elöljárók ajándékhozó boldogságos nagyasszonya, Elena Udrea esetében például három gyors egymásutánban sem riadt vissza a parlament megszavazni a turisztikai és fejlesztési miniszter mentelmi jogának felfüggesztését, de naponta érkeznek hírek a közélet megtisztítását célzó sortűz újabb „áldozatairól”.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozott igazságügyi jelentése a bilincsdömping ellenére is csak részben üt meg elégedett hangot. Egyik bekezdésével simogat, a másikkal meg nyakleveseket osztogat, nehogy bárki is elbízza magát. Egyértelműen méltatja viszont az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), a legfelsőbb bíróság és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tevékenységét. A letartóztatások, bekasztlizások, maszkos rajtaütések fonalát már rég elvesztő romániai polgárban mindez megerősíti azt a meglehetősen lehangoló kocsmademagóg meggyőződést, hogy javíthatatlanul korrupt országban él. És nem is jár túl messzire az igazságtól, legfeljebb abba nem gondol bele, hogy e tekintetben is van ahonnan felfejlődnünk, sok év mulasztásának pótlási kényszere termeli ki a szédítő folyamatot.
Mivel a korrupció elleni harc eredményei nem számszerűsíthetők – mint például a költségvetési hiány –, olyan fegyvernek számítanak, amelyek ellen roppant nehéz védekezni. Így aztán bár az EB országjelentéseit többnyire a pillanatnyi érdeküknek megfelelően kezelik az érintett kormányok, mindenki tudja: a bírálatokat – és az elismeréseket is – valahol mégiscsak összesítik, s a végeredmény befolyásolja a mérleg nyelvének ide-oda ingását.
Romániai politikai körökben viszont immár teljes az egyetértés a tekintetben, hogy a korrupció mértéke súlyos nemzetbiztonsági kockázatot rejt. A nyomozó hatóságok csúcsra járatott hadjárata kíméletlenül rávilágít, hogy a megvesztegetés gyakorlata polipszerűen hálózza be a hazai társadalmat. A történelmi hagyományokra való utalást talán felejtsük el egy pillanatra, és koncentráljunk arra, hogy a társadalom jelentős rétegei ma is egyfajta megélhetési bűnözési formaként tartják életben a korrupciót.
Mi, magyarok eddig többnyire elegáns szemlélőkként, erkölcsi bajnok fejcsóválókként követtük az eseményeket. Egyre érintettebbé válva átalakul a kékfény-történetekhez való viszonyunk is. De tudnunk kell: elemi érdekünk, hogy Románián is végigfusson a korrupciós megtisztulás erdőtüze.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Vége a PDL-nek? – Microsoft-ügy: 9 millió euró a pártnak
A Microsoft-licencek ügyében az előbb letartóztatott, majd január 25-étől szabadlábon védekező Gabriel Sandu volt távközlési miniszter sokkoló vallomást tett, ami megrengetheti az egész politikai életet. A Demokrata Liberális Párt (PDL) volt minisztere szerint a csúszópénzekből jócskán kapott a PDL is, és erről a vezetők mind tudtak.
A korrupcióellenes ügyészek (DNA) megállapították, hogy a volt távközlési miniszter Elena Udrea és a PDL más vezetőinek nyomására írta alá az iskolák felszerelését célzó számítástechnikai közbeszerzések szerződését, amiből utána csak úgy folyt a kenőpénz. A „mások” névsora lenyűgöző: Emil Boc, Vasile Blaga, Adriean Videanu, Radu Berceanu, Roberta Anastase, Alin Albu. A közbeszerzést megnyerő cég több millió eurót visszafizetett Udreaéknak, és ebből a PDL 2009-es őszi kampányköltségeire 9 millió jutott. Állítólag több millió kampánylevél nyomtatásának és borítékolásának költségétől kímélték meg a PDL-t a licencszerződések fejében.
Emil Boc volt miniszterelnök tagadja, hogy tudott volna a dologról, és azt mondja, senkire, így Gabriel Sandura sem gyakorolt nyomást a Microsoft-szerződés megkötése érdekében. Az erről szóló kormányrendeletet legalább heten írták alá, köztük a PSD miniszterei is, akikkel 2009-ben közösen kormányoztak – tette hozzá Boc.
Az egyik érintett, Adriean Videanu bejelentette, hogy perbe fogja Gabriel Sandut, mivel mind hazugság, amit mond, hasonló hangnemet ütött meg Radu Berceanu is.
Székely Hírmondó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)