Ponta utolsó napjai?
Victor Ponta kiterjedt családjának viselt dolgai kerültek legújabban a DNA vizsgálódó górcsöve alá, s az első eredmények elrettentő helyzetképet mutatnak. A miniszterelnök és családja, valamint ugyancsak kiterjedt baráti köre olyan törvénytelenségekbe keveredett, melyek kimerítik a szervezett bűnözés ismérveit, s ráadásul európai pénzek elcsaklizálásával gyanúsítják őket, ami azért súlyosabb bűnnek számít, mintha a saját zsebünkből (értsd: az adófizetők pénzéből) lopnánk, mert még esetleg azt a Brüsszelt is ellenünk hergeli, amely mindeddig oly elnéző volt a romániai korrupcióval szemben. Figyelmeztetni ugyan figyelmeztetgetett néhányszor, de sem kötelezettségszegési szándékkal, sem notórius tolvajkodással nem vádolta meg Romániát. Bizonyára azért nem, mert nincsenek hazai „följelentői”, hiszen ha az ország jó híréről, érdekeiről van szó, akkor a romániai szocdemek, liberálisok, posztkommunisták és nyugatimádók példásan összezárnak, még akkor is, ha idehaza kitolják egymás szemét. Ebben az egyben lehetne tanulni tőlük, de nem biztos, hogy igazán érdemes.
Szóval, a Ponta-dinasztia nyaka körül szorulni látszik a hurok, s csak most látszik, hogy milyen kiterjedt és jól szervezett família ez, mely a miniszterelnökké fölkent Victoraș vállain nyugszik és óvó karjai alatt tevékenykedik. Nyilván, az üzleti életben, de inkább a pénzügyi, gazdasági üzelmekben. A mama, a húgocska, az unokatestvér, a sógor, az unokaöcs, majd minden közeli és távoli rokon benne van a nagy családi bizniszben, s hogy teljes legyen a kép, a polip további karjait a jó barátok és azok jó barátai adják.
Élükön Sebastian Ghiță mesterrel, a frissiben támadt új sajtócézárral, aki most már a legjobb úton van ahhoz, hogy kövesse nagy tanítómestere és szellemi mentora, Dan Voiculescu útját – egyenesen a börtönbe. Hogy a többiekkel mi lesz, arról talán korai még beszélni, mert egyelőre az ellopkodott pénzek megközelítő pontosságú összegét sem tudhatjuk, de ami késik, nem múlik. Ponta egyszer büszkén említette felmenői olasz eredetét, s ha ez a minőség valahogyan összefüggésbe hozható a maffiózó hajlammal, akkor az alma nem esett messze a fájától, bár a rokonság azóta bőséges oltyán beütésekkel gazdagodott, a szicíliai erényeket honi kiválósággal ötvözve.
Magyari Lajos
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Politikai nyomásgyakorlásra
panaszkodott a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában Laura Codruța Kövesi, a Korrupcióellenes ügyészség vezetője. Mint mondta, megnőtt a nyomás az ügyészeken, hogy ejtsenek bizonyos ügyeket, amióta csúcsvezetők ellen is nyomozást folytatnak. Ez a nyomás mindaddig tartani is fog, amíg hasonló eseteket vizsgálnak – véli a főügyész, aki nagyon fontosnak véli, hogy a politikai osztály megértse: ők csak az igazságot akarják kideríteni. A Reuters megjegyzi: az ügyészség annyira népszerű, hogy az intézmény előtt folyamatosan ott vannak a tévéadók kamerái, lesve, hogy kit visznek be legközelebb. (Transindex)
MEGTELT A FOGDA. Telítődött a bukaresti rendőrség fogdája, az előzetes letartóztatásban levőket más épületekben is el kell helyezni. A rendőrség udvarán több épület van még, az egyikben a Poliţia Română folyóirat szerkesztősége működik. A fogdában jelenleg többek között Alina Bica volt szervezett bűnözés elleni ügyészségi vezetőt, Iulian Herţanu és Dorin Cocoş üzletembert, Cristian David volt belügyminisztert őrzik. Ugyanitt volt házi őrizetbe való helyezéséig Elena Udrea is, aki amúgy azzal a kéréssel fordult a vezetőséghez, hogy felújíthassa a celláját. Festeni, tapétázni szeretett volna, és a bútorokat is ki akarta cserélni. (Mediafax)
BEIKTATTÁK GREBLĂ UTÓDJÁT. Letette az alkotmánybírói esküt Simona Maya Teodoroiu az államfő és más hivatalosságok előtt. Klaus Johannis miután gratulált, kifejtette: az alkotmánybíróság a romániai demokrácia egyik oszlopa, tagjainak teljes határozottsággal, felelősséggel és méltósággal kell munkájukat folytatni, és bizonyítaniuk kell, hogy képesek helytállni bármiféle nehéz helyzetben. (Hotnews)
MÍNUSZ 25 FOK CSÍKSZEREDÁBAN. Szerda reggel Csíkszeredában mérték az ország legalacsonyabb hőmérsékletét, mínusz 25 Celsius-fokot, ez volt a legfagyosabb reggel idén februárban. Hargita megye minden településén igen hideg volt: Gyergyóalfaluban mínusz 23, Maroshévízen mínusz 21, Székelyudvarhelyen mínusz 14 Celsius-fok. Szerdán a legenyhébb hajnalt mínusz 13 Celsius-fokkal a Bucsin-tetőn jegyezték, ahol a hóréteg vastagsága 89 centiméter. Hargita megye februári hidegrekordját – mínusz 35,2 Celsius-fokot – 1987-ben mérték Csíkszeredában. (Prima rádió)
ÖSSZESZÓLALKOZTAK A FIATALOK. A Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) hevesen bírálta ernyőszervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) tevékenységét. Oltean Csongor HÁRÍT-elnök szerint a MIÉRT tagjai már négy éve nem foglalkoznak az ifjúság valós problémáival, csak azt lesik, hogy milyen pozíciókat ígér nekik az RMDSZ. Pedig arra kellene törekedni, hogy „az egyre passzívabb ifjúságot érdekeltté tegyük a közügyek iránt. Rendszeresen tapasztaljuk ugyanis, hogy a fiatalok érdektelenek, nincs jövőképük, és elmennek az országból”. Oltean úgy véli: sok területi ifjúsági tanácsot az RMDSZ-szel kötött megállapodás tart életben, miszerint a fiatalok pozíciót kapnak a szövetség döntéshozó testületeiben. A HÁRÍT olyan elnököt akar a MIÉRT élére, „aki nem a területi ifjúsági tanácsok közti ellentétekre épít, hanem ellenkezőleg, erős közösségé kovácsolja a Partiumot, a szórványt és a Székelyföldet képviselő ifjúsági tanácsokat”. Jelöltet egyelőre nem neveztek meg. A MIÉRT leköszönő elnöke, Szabó József tisztújítási csatazajnak tekinti a háromszéki szervezet közleményét. (Krónika)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Borboly-ügy: súlyos vádak a DNA vádiratában
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) szerint szabálytalan pályáztatás, a tervezettnél sokkal vékonyabb aszfaltréteg lefektetése és törvénytelen kifizetés írható egyebek mellett Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök számlájára a 131-es megyei út felújítása kapcsán – derül ki az Átlátszó Erdély által közzétett vádiratból.
A DNA a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető útszakaszon végzett munkálatok kapcsán vizsgálódott, és azzal vádolja Borbolyt és további 12 személyt, hogy több millió lejjel károsították meg az államot.
Távirányított munkálatok?
A nemrég beindított oknyomozó blog birtokába került dokumentum szerint a Hargita megyei önkormányzat elnöke személyesen adott utasítást arra, hogy a Felsőboldogfalvát és Erdővidéket összekötő megyei út felújításakor 16 helyett 5 centiméter vastagságban aszfaltozzanak.
„Az utat a tervekben előírt vastagságnál jóval vékonyabb aszfaltréteggel borították, majd utólag, iratokat hamisítva igyekeztek »dokumentálni« a munkálatokat. A trükközés azt követően is folytatódott, hogy a megyei tanácsnál tudták: folyik a nyomozás" – írja a vádirat alapján az oknyomozó blog.
A vádirat több, Borboly Csaba és beosztottai között zajlott telefonbeszélgetést is idéz. Az egyik szövege alapján a megyei tanácselnök beosztottján keresztül azt az ukázt adja a Stravia Group ügyvezetőjének, Sajó Tibornak, hogy a terv szerint előírt vastagság helyett csak 4 centiméter koptató-, illetve 1 centiméter kiegyenlítőréteget fektessenek le, „hogy minél hosszabb távon lehessen aszfaltozni".
Egy, Borboly Csaba és Sófalvi László, a megyei tanács volt alelnöke közti telenfonbeszélgetés keretében a tanácselnök világosan kimondja: hamis papírok alapján fizették ki a szóban forgó útfelújítási munkálatokat.
Szabálytalan közbeszerzésekről beszél a vádhatóság
A dokumentumból kiderül: noha az RMDSZ-es tanácselnök mozgatta a szálakat, az önkormányzat több hivatalnoka és a kivitelezőcég több képviselője is érintett az ügyben. Az Átlátszó Erdély által közölt írás kitér Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő szerepére is az ügyben, akit az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség is vizsgált az útfelújítást végző Stravia Group Kft.-ben birtokolt érdekeltsége miatt.
„2008–2012 között a Stravia összesen 40 szerződést kötött az önkormányzattal, 25 millió lej összértékben. Ráadásul Pálffy megyei tanácsosként rendszeresen jelen volt a Stravia Group által végzett munkálatok átvételekor, az ő aláírása gyakran szerepel az átvételi jegyzőkönyveken" – olvasható a vádirat alapján készült írásban.
A tényfeltáró anyag kapcsán egyébként munkatársunk Borboly Csaba álláspontjára is kíváncsi volt, aki telefonos üzenetben azt válaszolta, a büntetőeljárással kapcsolatos kérdésekkel forduljunk az ügyvédjéhez.
„Akit érdekel, és tájékozódni kíván az eljárás eddigi fejleményeiről, az elolvashatja a bírósági tárgyalásokról készített beszámolókat az interneten. A két nagy román hírügynökség, az Agerpres, illetve a Mediafax is rendszeresen beszámol a bírósági tárgyalásokról, tehát interneten is elérhető tudósításaikat minden érdeklődőnek figyelmébe ajánlom, mert alaposak, részletesek és tényszerűek" – írta üzenetében a politikus.
Borbolyt folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való felbujtással, hamis irat felhasználására való felbujtással vádolja a korrupcióellenes ügyosztály. Az ügyben 12 további személy ellen is vádat emeltek. A DNA szerint a tanácselnök indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket, és ezzel közel 1,8 millió lejes kárt okozott az államnak. A legközelebbi tárgyalás március 3-án lesz.
Tamás Attila
Krónika (Kolozsvár)

Újra vizsgálhatja a DNA Borbély László ügyét
Visszaéléssel vádolta meg Borbély László képviselő, az RMDSZ politikai alelnöke, volt környezetvédelmi miniszter az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) nagyváradi ügyészeit, akik az év elején kérték, hogy ismét bűnvádi eljárást indíthassanak ellene egy korábban lezárt korrupciós ügyben.
Borbélyt kedden hallgatta meg a képviselőház jogi bizottsága, amely jóváhagyta a bűnvádi eljárást. A politikus ezt követően közölte: az ügyészség egy „új bizonyíték” alapján kérte a dosszié újranyitását.
Egy, az ügyben eljáró nagyváradi DNA-nál december 29-én benyújtott, kevesebb mint egyoldalas önfeljelentésről van szó.
A dokumentum szerint egy közvetítő egy váradi üzletembertől 50 ezer eurót kapott, amit egy Szatmárnémeti benzinkút mellett átadott egy ismeretlennek, akinek Borbélynak kellett átadnia az összeget, hogy az közbenjárjon annak érdekében, hogy a vesztegető cégei nyerjenek egy, a vízügyi hatóság által kiírt pályázaton.
Borbély szerint az ügyészség anélkül kérte az ügy újranyitását, hogy az állítólagos vesztegetőt kihallgatták volna. Leszögezte: sem a vesztegetőt, sem a közvetítőt nem ismerte. Ráadásul információi szerint a vesztegető cégének semmilyen szerződése nem volt a vízügyi hatósággal. Szerinte az önfeljelentés legfeljebb egy új dosszié alapjául szolgálhatott volna, mivel semmi köze az eddigi vádakhoz.
Mint ismeretes, a DNA tavaly zárta le Borbély ügyét, miután a parlament korábban nem hagyta jóvá a bűnvádi eljárás elindítását. Borbély ellen befolyással üzérkedés és hamis vagyonnyilatkozat-tétel kapcsán vizsgálódott a DNA.
Az ügyészek szerint Ioan Ciocan, egy avasfelsőfalui üzletember 2011 során Szepessy Szabolcs miniszteri tanácsos közvetítésével megvesztegette Borbély László akkori környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztert azzal, hogy Lescaci Com Kft. nevű cége költségén mintegy 20 ezer euró értékben végzett lakásfelújítási munkálatokat az RMDSZ-es tárcavezetőnek.
Ennek az volt a célja az ügyészek szerint, hogy Borbély befolyása révén közbeszerzési szerződésekhez jusson a miniszternek alárendelt Vízgazdálkodási Hivatalnál.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Cáfolja a korrupciós vádakat az RMDSZ alelnöke
A román korrupcióellenes ügyészség egy feljelentésére hivatkozva kezdeményezett eljárást.Borbély László ellen, aki a Duna Közbeszéd c. műsorának adott interjúban azt mondta: egy szó sem igaz abból, amit a feljelentő állít.
A bukaresti képviselőház jogi bizottsága támogatta keddi ülésén a bűnvádi eljárás lefolytatását Borbély László volt környezetvédelmi miniszter ellen. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöki tisztségét betöltő politikust többrendbeli befolyással való üzérkedéssel gyanúsítja a román korrupcióellenes ügyészség.
A DNA egy feljelentésére hivatkozva kezdeményezett eljárást. A feljelentő azt állította: egy nagyváradi üzletember felkérésére a közvetítők egyikeként játszott szerepet abban, hogy 50 ezer euró csúszópénz eljusson Borbély Lászlóhoz, aki állítólag előnyös állami szerződéseket ígért az illető üzletembernek.
A politikus elleni bűnvádi eljárás lefolytatását 2012-ben egyszer már támogatta a bizottság, de a parlament alsó háza elutasította a kiadatását, az ügyészség akkor vádemelés nélkül zárta le a nyomozást. Borbély László a Duna Közbeszéd c. műsorának adott interjúban azt mondta: egy szó sem igaz abból, amit a feljelentő állít.
hirado.hu / Duna Tv, Közbeszéd
Erdély.ma

Néhány gondolat a képviselőházhoz intézett kérésemről és annak céljáról
Lassan három hónapja már, hogy a DNA ügyészei egy üres dossziét nem hajlandók lezárni, törvénytelenül tartanak függőben egy jogilag tiszta ügyet.
Az ügyészi visszaélések és törvénytelenségek sora azzal kezdődött, hogy úgy kérték előzetes letartóztatásomat, hogy az ügyben nem nyilatkoztam és a dosszié tartalmát sem ismertem. Ezt követte az a tény, hogy a dossziéhoz csak azután engedtek hozzáférni, miután a parlament többségi szavazással jóváhagyta az előzetes letartóztatásomat. Ezután a dossziét átolvasva kiderült, hogy abban már eleve benne voltak annak a bizonyos 2011. március 15-i ülésnek a jegyzőkönyvei, amelyekről hiányzik az aláírásom, tehát az ügyészek már tudták azt, amit én addig csak fotókkal és újságcikkekkel tudtam bizonyítani: hogy nem voltam ott azon az ülésen, tehát tudatosan, a tények és az ártatlanságom ismeretében cselekedtek. Végül ott van az a tény, hogy minden bizonyíték ellenére nem hajlandók ejteni a vádakat, lezárni az ügyet.
Markó Attila
Szabadság (Kolozsvár)

Mi jöhet még?
Politikai üldözésre panaszkodik Victor Ponta kormányfő és az egyik legismertebb ellenzéki politikus is. Az egyszerre több súlyos korrupciós váddal szembesülő Elena Udrea volt régiófejlesztési és idegenforgalmi miniszter nem csupán önmagáért érdekes, hanem mert mindenki azt várja, hogy mikor rántja magával szellemi mentorát, Traian Băsescu volt államfőt, akibe a már nagyon szorongatott helyzetben levő miniszterelnök még mindig nem restell nyilvánosan belerúgni, miközben saját családtagjainak meghurcolása miatt siránkozik.
A feszültség szinte tapinthatóan növekszik, mint a cirkuszi légtornász-mutatványok idején, mert senki sem fogja olcsón adni a bőrét, ez nagyon világos. A barátnői által feljelentett Udrea valószínűleg kamatostul visszafordítja ezt a gesztust, hiszen szerinte mindenki hozzá hasonlóan járt el, így működik a politika; és ez nem minden, legalább egy ideig biztosan folytatja a Korrupcióellenes ügyészség és a hírszerzés elleni támadásait, amiben épp a szemközti táborban levő kormányfővel kerül hirtelen egyetértésbe.
Ponta ugyan gratulált Laura Codruţa Kövesi főügyésznek elmúlt évi teljesítményéhez, de arról a politikusról, aki eddig számtalan jelét adta annak, hogy érdekei érvényesítésében gátlástalanul áthág és módosít bármilyen (jog)szabályt, az utóbbi időben tanúsított visszafogottsága ellenére sem hihető, hogy legközelebbi hozzátartozóinak és barátainak kálváriáját keresztényi alázattal elfogadná. Pökhendisége ugyanis megmaradt: kuncogva ajánlotta az ügyészeknek, hogy segítsenek behajtani a pénzügynek az adókat. Ott ugyan neki kellene rendet teremtenie, de erre nem ér rá, nyilván egyéb elfoglaltságai miatt. Mindenesetre az is furcsa és nagyon hiteltelen, hogy az eddig hagyományosan csak új meg új adók és illetékek kivetésében jeleskedő szociáldemokraták vezetője hirtelen csupa adókedvezménnyel áll elő: mi lehet mögötte?
Nem lenne ez olyan nagy gond, ha csupán az egyszerű képviselő vagy akár pártelnök sorsa lenne a tét. Azonban sajnos az egész országot érinti, ha a tisztségben levő kormányfő megszokott eszközeihez folyamodik övéi védelmében. Akkor a plágiumügy, a népszavazási mismásolás, Băsescu és bizonyos törvények felfüggesztése, az alpári megnyilvánulások, ingatag külpolitika és önző, hektikus belső irányítás után még mindig számíthatunk valami rosszabbra. Annál is inkább, mert egyelőre sem a bal-, sem a jobboldalon nem mutatkozik karizmatikus vagy legalább szavahihető miniszterelnök-jelölt.
Demeter J. Ildikó
Háromszék

Erdély.ma,

Markó Attila: „Nem bujkálok semmi és senki elől”
Budapesti tartózkodása óta először számol be részletesen Markó Attila képviselő az úgynevezett Bica-ügyben történő meghurcoltatásáról az Erdélyi Riport hetilap internetes oldalán hétfőn megjelent interjúban, amelyben leszögezi: nem bujkál semmi és senki elől. A politikus beszámol a letartóztatását jóváhagyó december 3-i parlamenti döntés regénybe illő előzményeiről: az ügyészségre történő berendeléséről, éjféli kihallgatásáról, a dossziét övező titkolózásokról. Markó vall azoknak a napoknak a hangulatáról is: arról, hogyan váltakozott benne az igazság kiderülésének reménye a román igazságszolgáltatás abúzusai okozta csalódottsággal. Az alábbiakban részletet közlünk az interjúból, amely teljes egészében itt olvasható: Ha a gyanúsított a beidézésekor nem jelenik meg az ügyészégen, rendszerint elfogató parancsot adnak ki a gyanúsított ellen. Nem merült fel önben, hogy „menekülése” sokan éppen a bűnössége bizonyítékának tekintik majd? Nyilván, hogy felmerült. Minden nap felmerül ez. De menekülés-e az, ha valaki saját ártatlanságának teljes bizonyosságával saját jogainak megvédését ily módon látja legeredményesebbnek? Menekülés-e az, ha védekezésem szabadsága érdekében meghoztam egy – általam sokkal rövidebbnek vélt időszakra – egy döntést? Nagyon kérek mindenkit: tegye mérlegre a dolgokat. Egyik serpenyőben a vázolt igazságtalanságok, visszaélések, emberi jogsérelmek, jogállami kisiklások – másikban az én átmeneti döntésem. Mi a tragikusabb? Melyik az elítélendő? Mi ellen kell fellépni? Mi a kivezető út? Vajon az, hogy hagyjuk ezt az állapotot továbbra is, és alávetjük magunkat minden jogtalanságnak? Vagy nem véletlenül inkább az, hogy visszaálljon a jogállami rend az országban, akár azon az áron is, hogy egy ilyen döntés által önként véget vetek a karrieremnek? Ha bűnös lennék, akkor nem lenne okom szembeszállni. De én ártatlan vagyok, és ezt ráadásul az ügyészek is tudják. Én inkább levetem magamról a politikusi kabátot és civilként veszem nyakamba ezt a háborút, mintsem fennmaradjon bármelyik ártatlan emberrel szemben is a visszaélés, jogtiprás lehetősége és esélye. Számított-e akkor arra, hogy – bár kérte a letartóztatását – az ügyészség mégsem fogja keresni? Nem. Abban a lelkiállapotban arra gondoltam, hogy egy ilyen parancsuralmi rendszer, mely egyre jobban hasonlít a Securitate egykori világára, akár le is lövet egy csendes utcában. Amikor viszont megláttam a Bica-vádiratot és azt, hogy kivettek abból a dossziéból, már rájöttem: ők is tudják, hogy elszúrtak valamit, de az ő szótárukban nem létezik a visszakozás szó, nem is beszélve arról a szóról, hogy „bocsánat”. Mivel azonban vélhetően az ügyészeket nagyon kínos helyzetbe hozta az a tény, hogy bebizonyosodott az igazam, ezért nem tehették már meg, hogy egy kalap alá vegyenek a többiekkel. Így jutottunk el oda, hogy az első beadványunk nyomán, amelyben bizonyítékokkal (beleértve saját bizonyítékaikat is!) alátámasztva kértük a vádak azonnali ejtését, az ügyészség a Bica-ügy vádiratában meghozta azt a természetes döntést, hogy abból a dossziéból kivesznek. Hadd hangsúlyozzam azonban itt is az ügyészség aljasságát, hisz a dossziéról való leválasztást az ügyészek még véletlenül sem azzal indokolták, hogy a távollétem bizonyításával felmerült az alapos gyanú teljes hiánya, hanem azzal, hogy mivel nem tudtak idézni, ezért nem akarják, hogy megfosszanak a védelemhez való jogtól. Hú, ez aztán igazi figyelmesség, kegyesség, gesztus! Ez az érvelés amúgy azért sem helyes, mert bárkit lehet ügyvédjén keresztül törvényesen idézni. A leválasztott dossziénak új száma és új tartalma van, ezáltal a parlamenti döntés érvényét vesztette. Jelen pillanatban tehát ellenem sem elfogató parancs, sem letartóztatást jóváhagyó parlamenti döntés nincs. Van viszont egy zsarolási eszközként használható üres dosszié. –
Mit tartalmaz ez az új dosszié? Ebben mivel gyanúsítják? Egyszerűen átemelték a Bica-dossziéban lévő, eredeti vádat az új dossziémba: hivatali visszaélés. Természetesen semmilyen cselekmény vagy mulasztás nincs a vád mögött, egyszerűen egy puszta vád van. Ráadásul, hadd tegyem hozzá, hogy amikor mi a médiában már kezdtük mondogatni, hogy ott sem voltam az ülésen, akkor az ügyészség is felfigyelt valamire, hisz december 3-án (a parlamenti szavazás napján) információkat kért a kormánytól arról, hogy 2011-ben milyen bizottsági üléspénzt vettem fel. Azt tervezték, hogy ezt nem lehet csak így megúszni, és arra számítottak, hogy én ugyan nem voltam ott, ezt már nem tudják erőltetni, de csak gazember vagyok, mert felvettem abban a hónapban a bizottsági üléspénzt (ami havonta, az ülések számától függetlenül a fizetés 1%-a, azaz akkor 41 lej volt). Ám mivel a kormány félreérthető választ küldött, az ügyészek elmulasztották megvizsgálni, hogy én nem a kártérítési, hanem az egyházi bizottság március havi ülésére kaptam üléspénzt, mely 24-én volt, és dokumentumok bizonyítják, hogy ott is voltam. Minden oldalról tisztázódott azóta ez az ügy. A vád azonban ott van, változatlanul. Ártatlansága bizonyítékainak birtokában kérte a vádak ejtését. Van valami fejlemény eben az ügyben? Decemberben, rögtön az iratokhoz való hozzáférés után kértük először, hogy ejtsenek minden vádat. Olyan erős undort és dühöt éreztem, hogy abban a pillanatban azt akartam, hogy bepereljek mindenkit, aki a bizonyítékok ellenére is kérte a letartóztatásom: DNA-ügyészeket, legfőbb ügyészt, igazságügyminisztert, a teljes parlamentet. Aztán rájöttem, hogy hiába jelentem fel azokat, akiken maga a döntés is múlik... Ráadásul a leválasztott dosszié tartalma is érdekes, hisz a leválasztás után néhány nappal ügyvédeim átlapozták, és kiderült, hogy – mint említettem – szinte üres. Azaz benne van a Bica-ügyből átemelt vád, de nincs cselekményi leírás, benne vannak a mi beadványaink és az arra adott válaszok, és a Bica-ügyben elrendelt vagyonzárlat. Kérdeztük, hogy cselekmény hiányában mi van a vagyonzárlattal? Az volt a válasz, hogy soha nem foganatosították, miközben december 2-án már a telekkönyvbe bejegyezték a lefoglalást. Januárban ismét kértük, most már nyomatékosabban a vádak ejtését, erre megkaptuk a dosszié másolatát, amelyből egyszerűen eltűnt a vagyont zároló rendelet. És ekkor újra azt a választ kaptuk, hogy még vizsgálódnak. A komplex Bica-ügyet néhány hét alatt összerakták, meglett a vádirat és elindult a bíróság útján, ezzel szemben az én üres dossziémban, amelyben egy cselekmény nélküli vád van, és ott van az összes ártatlanságot bizonyító dokumentum, három hónapja „vizsgálódnak”. Ezt hogyan lehetne jellemezni? Nemsokára egyébként ismét kérni fogom, hogy zárják le ezt az ügyet, hátha időközben „kivizsgálódtak”, de megfeledkeztek róla... Mi történne, ha mondjuk holnap visszatérne Romániába? Az üres 700-as dosszié, mint mondtam, azért létezik, hogy az ügyészek jelezzék: „nem úszod meg ezt ilyen könnyen, a markunkban vagy, valamivel úgyis elkapunk”. Hát jelzem ismét: a restitúciós és kárpótlási folyamat számomra egy szakmai cél volt és maradt, nem követtem el semmilyen bűncselekményt, nem kértem és nem kaptam soha semmit, és mindig csak arra figyeltem, hogy a kárpótoltak listájáról ne felejtsék le „véletlenül” a magyar embereket. A Bica-ügy kapcsán meg mélységesen elítélem mindazokat, akik a kommunista rendszer által meghurcoltak jogos kárpótlását magáncélokra használták. Ezért én ebből a megközelítésből nem értem, hogy miért akarnak „a markukban tartani”. Nagyon nehéz megérteniük, de kénytelenek lesznek: van olyan bizottsági tag is, aki nem saját meggazdagodása céljából vállalta ezt a munkát. Az üres dosszié léte azonban az ő felsőbbrendű erejük és törvények felettiségének bizonyítéka, egy kitűnő eszköz arra, hogy ha „megharagítom őket”, akkor bármikor bármilyen intézkedést foganatosítsanak, pusztán azért, mert nem hajlandók elfogadni, hogy tévedtek, és ezt minden eszközzel és teljes hangerővel el is mondom. És mivel én már a Mikó-üggyel, de ezzel is végérvényesen meggyőződtem, hogy Románia nem jogállam, legalábbis igen éles kisiklásai vannak, és semmi esélyem az igazam normális úton történő érvényesítésére, ezért nem vagyok hajlandó egeret játszani. Ezért egyértelmű, hogy ez a kérdés nem is létezne, ha az ügyészség tudomásul vette volna bizonyítékokat, első beadványunkra ejtette volna a vádat, és természetes módon, de nélkülem folytatta volna a Bica-ügyet. Jó ideje nem vesz rész a parlamenti munkában. Nem tart attól a vádtól, hogy Markó Attila „cserbenhagyta a háromszéki választóit”? Sajnos az ilyen típusú kommentárok mindig is létezni fognak, és nem is tudom elkerülni. Az embereknek joguk van megítélni a magatartásom. Ezek csak azt jelzik, hogy az így gondolkodók másképp látják azt a bizonyos mérleget, amit már többször említettem. Számukra az a fő kérdés, hogy én mit teszek, nem pedig az, hogy mi ennek az oka, mi a tényleges és súlyos probléma, és milyen módon kellene ezt a hullámot megállítani. Hangsúlyoznom kell, hogy a parlamenti tevékenység nem szorítkozik a teremben való jelenlétre. Törvénykezdeményezési jogom, kérdésfeltevési jogom, módosító javaslatok letételének joga változatlanul létezik és élek is ezekkel. Ugyanakkor minden színtéren próbálom a Mikó-ügyet előbbre vinni, például épp ezért találkoztam nemrég Hámos Lászlóval, az Amerikai Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) elnökével. Ugyanez a helyzet a sepsiszentgyörgyiekhez fűződő viszonyommal is. A képviselői iroda tevékenysége nem állt le, az általunk elindított Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat kinőtte magát és elismerésre tett szert, jelentések és hírlevelek készülnek. Ez nem személyes sikerem, de egy olyan csapaté, amely velem együtt indította el ezt. Ami engem illet, változatlanul azon vagyok, hogy a magam módján minél közelebb maradjak a sepsiszentgyörgyiekhez. Minden nap azzal ébredek, hogy hátha ez az utolsó igazságtalan nap az életemben, és helyreáll a rend, visszatér minden a normális kerékvágásba. Remélem, hogy nem kell újra elmondanom, hogy ez már nem pusztán jogi kérdés, hanem legalább annyira egy emberi erőpróba is.
maszol/erdelyiriport.ro

Tényleg ügyészállammá vált Románia?
Már Amerikában is van, aki így látja. Sőt, Románia is megkapja az illiberális jelzőt a korrupció-ellenes harca miatt.
Nagy port kavart a román médiában egy amerikai kutatóintézet, a Democracy Institute vezetője, Patrick Basham által írt véleményanyag, amely egy ügyészállam kiépülését vizionálja Romániában.
A Basham szerint túlkapásokkal jellemezhető román korrupciós harc furcsa praktikákkal – családtagok letartóztatása, előzetes letartóztatás, nevek megadására kimenő vallatás – működik, miközben veszélyt jelent Románia demokratikus jövőjére.
A szerző véleményanyaga megoldást is kínál: egyfajta beismerésre alapuló megtisztulási folyamatot javasol.
Francia forradalmi terror uralja az egykori Kis Párizst?
Bukarest rövid leírásával indítja véleményanyagát Patrick Basham aNew York Timesban. A gondolatsor azonban nem a régebben Kis Párizsnak becézett város szépségeivel végződik, hanem azzal a megállapításával, hogy manapság az országban olyan hangulat van, ami Párizs egy másik arcát, az egykori francia forradalom idején tapasztalt terrort idézi.
Basham kiemeli, hogy Klaus Johannis államfővé választása egy új löketet adott a korrupció-ellenes harcnak, ami szerinte azonban túlzásokkal jár. A Traian Băsescu volt államelnök idején lejátszódott korrupció-ellenes harc szerinte erőtlen volt, leginkább Băsescu politikai támadásainak volt az eszköze. A Băsescu államelnökségének utolsó éveiben felgyorsult letartóztatási hullám tavaly mintegy ezer – politikust és üzletembert érintő - ítéletet vont maga után. Ez a látványos leszámolás, és ennek a széleskörű támogatottsága vezetett oda, hogy az államfő-választási kampány egyik központi témájává a korrupcióellenes harc vált.
Manapság a nyers populizmus a meghatározó. A tévécsatornák fáradhatatlanul fednek le minden ügyet, miközben a bíróságok elmarasztaló ítéleteket hoznak a - párttól függetlenül - politikusokhoz kapcsolódó ügyek több mint 90%-ában. Patrick Basham
Basham arra hívja fel a figyelmet, hogy Románia lassan kifut a börtönhelyekből. „Eközben meg úgy tűnik, hogy manapság alig építenek valamit. A vállalkozók, akikkel beszéltem, azt mondják, hogy tartózkodnak a köz-magán partnerségben elképzelt projektektől, mert azok túl könnyűnek számítanak egy esetleges korrupciós vád megkonstruálásához” – írja.
Basham meglátásában a politikusok csak tükrözik a romániai politikai normákat: a kenőpénz a mindennapi romániai életben népbetegségnek számít. „Mindenkit úgy kezelnek, legyen az illető akár politikus vagy üzletember, mint valaki, aki biztosan hibás valamiért” – írja.
Basham szerint a romániaiak azért támogatták az államfőválasztáson nagy számokban a korrupció-ellenes ügyet felvállaló jelöltet, mert évtizedekig el voltak zárva az igazságosságtól – kezdetben diktátorok, majd eredmények nélküli demokraták miatt.
Egy ügyészi állam van kiépülőben Basham szerint
Az ügyészi állam felemelkedése veszélyeztet – figyelmeztet Basham.
Ennek alátámasztására egy sor érvet hoz fel: a kihallgatáson a kihallgatottat nyomás alá helyezik, hogy neveket mondjon az enyhébb büntetés reményében, rutinná vált a családtagok letartóztatása, az előzetes letartóztatások „orwelli” gyakorlata azért, hogy a fehérgalléros feltételezett bűnözőket megállítsák a hasonló tettek elkövetésétől.
Basham szerint a hivatalos cáfolatok ellenére mindenki tudja, hogy a bíróságok nem annyira függetlenek, mint kellene. Ezenkívül sokakat azzal hiteltelenítenek el, hogy orosz pénzügyi érdekeltségeiket emelik ki, rájátszva arra, hogy a romániaiak gyakorta veszélyesnek érzékelik az ilyen jellegű összefonódásokat.
Basham emlékeztet, hogy Victor Ponta miniszterelnök 2012 előtt úgy írta le a DNA-t, mint egy kommunista titkosszolgálatot, azonban ahogy a közvélemény a DNA fele kezdett elmozdulni, visszavett a DNA-val kapcsolatos érvei éléből.
Basham szerint időközben a DNA Pontának is remek eszközzé vált arra, hogy a vele szemben kritikus hangot megütő újságok tulajdonosaival leszámolhasson. Erre példaként Adrian Sârbut, a Mediafax Grouptulajdonosát és Dan Adamescut, a România Liberă tulajdonosát hozza fel.
Csak tetszelegni akarnánk Amerikának?
Basham úgy látja, hogy az abbéli igyekezet, hogy a politika és a pénzügyi körök közötti kapcsolatokat csökkentsék, számlaegyenlítésekre és igazságszolgáltatási túlkapásokhoz vezettek.
Szerinte a korrupcióellenes kampány Romániában Amerika-ellenes hangulatot is kelt, hisz sokan úgy értékelik, hogy Románia egyszerűen igyekszik lenyűgözni Amerikát, aki meg azért aggódik, hogy nehogy káoszba süllyedjen a korrupciónak és orosz érdekeknek kitett ország.
Az Európai Unió sem fenyegette meg Romániát eddig azzal, hogy forrásokat vagy esetleg az ország szavazati jogát megvonja, miközben folyamatosan monitorizálta az országban tapasztalható korrupció szintjeit, mégis Bukarestben általános volt az aggodalom amiatt, hogy Románia szavazati jogát felfüggesztik.
Mint olyanok, akik eldöntik, hogy mi a jó kormányzat, és mi nem, az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió is fel kellene emelje a hangját az ügyészi állam kialakulása miatt. „Egy kevésbé korrupt Románia jobb EU-tag lehetne és egy megbízhatóbb NATO-szövetséges, de tévedés lenne elfogadni azt, hogy ebben a kérdéskörben csak az igazságszolgáltatás mennyiségét nézzük, és ne annak a minőségét, mintha egy számmal mérhető siker mutatójáról lenne szó” – írja.
Illiberális lenne Románia?
Basham értékelése szerint Románia korrupcióellenes hadjárata gyorsan „illiberális keresztesháborúvá” vált.
„A közvélemény kielégíthetetlen igazságvágya csak erősíti az ország demokratikus jövőjét veszélyeztető tényezőket.
Az amerikai és az európai kormányzatoknak gratulálni kellene a romániaiaknak a hirtelen megtalált elhatározásuk miatt, hogy eltüntetik a korrupciót, de egyben bátorítaniuk is kellene egy másfajta hozzáállást.Románia demokratikus fejlődésének jobbat tenne, ha egy nyilvános eljárásban ismernék el a korruptak a bűnösségüket, ezt dokumentálnák, és aztán megbocsátanának nekik” – írja Basham. "Csak egy átfogó eljárás – amely amnesztiával díjazza az önleleplezést – fog oda vezetni, hogy véget érjen az, hogy a romániaiak rettegve néznek hátra a válluk felett, hogy nem-e üldözi őket valaki. [...] A demokratikus Románia meg ezután határozott ígéretet tenne arra, hogy a következő kihágásokat határozottan megbüntetik – de egy transzparens, pártok fölötti, értelmes módon"- javasolja Basham.
Román média: Pontával kapcsolatot ápoló és a verespataki bánya beindítását szorgalmazó elemzőről van szó
A Hotnews és az Adevărul is arról számoltak be, hogy információik szerint Basham közeli kapcsolatban van Pontával, valamint „pro-business” álláspontot képvisel, így például a verespataki bányanyitást is támogatta.
Ezeket az álláspontokat Basham egy elemzésében, valamint egy Huffington Poston megjelent véleményanyagában fejtette ki. A Romániával foglalkozó elemzést a román sajtó egy Pontához címzett „dicshimnusznak” értékelte, a verespataki bányanyitással kapcsolatos véleménye meg a környezetvédők és az aktivisták ellenszenvét váltotta ki.
Forrás: New York Times, Adevarul, Hotnews, Democracy Institute, Huffington Post
Transindex.ro

Tanúként hallgatták ki Pontát
Tanúként hallgatta ki a román legfelső bíróság szerdán Victor Ponta miniszterelnököt a 2012-es – az akkori államfő leváltásáról kiírt – népszavazással kapcsolatos korrupciós perben.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) választási csalás megszervezése és befolyással való üzérkedés vádjával állította bíróság elé Liviu Dragneát, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnökét, akit azzal gyanúsítanak, hogy csalásra bujtotta fel a választási bizottságok tagjait az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel elérése érdekében, ami Traian Basescu akkori államfő leváltását eredményezte volna.
A DNA szerint a Dragnea által irányított bűnszövetkezet tagjai az ügyészség szerint nem létező hívásokra küldtek ki mozgóurnákat, odahamisították a részvételi ívekre a külföldön tartózkodó román vendégmunkások aláírásait, kiskorúak és a polgári jogok gyakorlásától eltiltott személyek nevében adtak le szavazatokat. Az ügynek Dragneán kívül 76 vádlottja van.
MTI
Erdély.ma

Nem hagyták jóvá a Borbély László elleni eljárás lefolytatását
Nem hagyta jóvá a bukaresti képviselőház szerdán a bűnvádi eljárás lefolytatását Borbély László volt környezetvédelmi miniszter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke ellen, akit többrendbeli befolyással való üzérkedéssel gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Az RMDSZ képviselője a szavazás előtti felszólalásában rámutatott: visszaélésnek tartja, hogy a DNA egy – más bizonyítékokkal alá nem támasztott – egyoldalas feljelentésre hivatkozva akarja ismét megnyitni vádemelés nélkül lezárt korábbi ügyét.
A feljelentő azt állította: a közvetítők egyikeként játszott szerepet abban, hogy egy nagyváradi üzletembertől átvett 50 ezer euró csúszópénz eljusson Borbély Lászlóhoz, aki állítólag előnyös állami szerződéseket ígért az illető üzletembernek.
Borbély László szerint az ügyészség nem ellenőrizte, van-e bármilyen valóságalapja az ellene tett feljelentésnek, az állítólagos megvesztegetőt sem hallgatta ki. Rámutatott: az eljárásjog abban az esetben teszi lehetővé egy bűnvádi eljárás újraindítását, ha az illető ügyben újabb, megalapozott gyanú merül fel. Hozzátette: esetében a gyanú megalapozottságát nem ellenőrizték, a feljelentésnek pedig semmi köze a 2012-ben vádemelés nélkül lezárt ügyhöz.
Borbély László emlékeztette képviselőtársait, hogy az alkotmány a hasonló visszaélések megakadályozása érdekében biztosít a törvényhozóknak mentelmi jogot.
Az RMDSZ politikai alelnöke megjegyezte, hogy a bíróság kizárólag a vádhatóság jelentése alapján, az érintett meghallgatása nélkül dönt az ügyek újranyitásáról, ezért – a védekezéshez való jog megtagadására hivatkozva – panaszt tett az ombudsmannál, aki alkotmányossági óvást emelt az új büntetőeljárás ezen előírása ellen.
A titkos szavazáson a képviselők 154-125-ös szavazataránnyal úgy döntöttek, nem engedélyezik bűnvádi eljárás indítását Borbély László ellen.
Az RMDSZ politikusát 2012-ben azzal gyanúsította a DNA, hogy 20 ezer euró értékű lakásfelújításért előnyös állami szerződésekhez juttatott egy szatmári üzletembert. A politikus ártatlannak vallotta magát, de lemondott miniszteri tisztségéről, hogy a gyanú ne árnyékolja be a kormány tevékenységét.
A képviselőház az akkori kiadatási kérelmet is elutasította. A Borbély László elleni nyomozást így vádemelés nélkül lezárta a DNA, de az ügy másik három gyanúsítottja ellen 2014 januárjában vádat emeltek a Szatmár megyei törvényszéken: ítélet még nem született.
Romániában a törvényhozói mandátumokkal rendelkező volt miniszterek ellen a kétkamarás parlament illetékes házának jóváhagyásával indulhat bűnvádi eljárás, a többi volt kormánytag elszámoltatását pedig az államfőnek kell jóváhagynia.
MTI
Erdély.ma

Nem indulhat bűnvádi eljárás Borbély László ellen
Nem hagyta jóvá szerdán a képviselőház az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) azon kérését, hogy bűnvádi eljárást indíthasson Borbély László RMDSZ-es képviselő, a szövetség politikai alelnöke, volt környezetvédelmi miniszter ellen a felmerült korrupciós gyanú miatt.
A befolyással üzérkedéssel gyanúsított Borbély szerdán a szavazás előtt visszaéléssel vádolta meg a DNA nagyváradi ügyészeit, akik az év elején kérték, hogy ismét bűnvádi eljárást indíthassanak ellene a korábban lezárt korrupciós ügyben.
Sérelmezte, hogy csak utólag, a sajtóból értesülhetett a közvádlók kéréséről, és felhívta a figyelmet: 2012-ben a képviselőház egyszer már indokolatlannak tartotta a bűnvádi eljárást, és 2014 végéig nem is került elő új bizonyíték. A politikus szerint az ügyészség egy tavaly év végén előkerült „új bizonyíték” alapján kérte a dosszié újranyitását. Az ügyben eljáró nagyváradi DNA-nál december 29-én benyújtott, kevesebb mint egyoldalas önfeljelentésről van szó.
A dokumentum szerint egy közvetítő egy váradi üzletembertől 50 ezer eurót kapott, amit egy Szatmárnémeti benzinkút mellett átadott egy ismeretlennek, akinek Borbélynak kellett átadnia az összeget, hogy az közbenjárjon annak érdekében, hogy a vesztegető cégei nyerjenek egy, a vízügyi hatóság által kiírt pályázaton.
Borbély szerint az ügyészség anélkül kérte az ügy újranyitását, hogy az állítólagos vesztegetőt kihallgatták volna, illetve bármilyen vizsgálatot indítottak volna a feljelentés valódiságának kiderítésére. Leszögezte: sem a vesztegetőt, sem a közvetítőt nem ismerte. Ráadásul információi szerint a vesztegető cégének semmilyen szerződése nem volt a vízügyi hatósággal.
Szerinte az önfeljelentés legfeljebb egy új dosszié alapjául szolgálhatott volna, mivel semmi köze az eddigi vádakhoz. Ennek nyomán úgy vélte, az ügyben eljáró, és a feljelentés érdemi kivizsgálását elmulasztó ügyészek visszaélést követtek el.
Mint ismeretes, a DNA tavaly zárta le Borbély ügyét, miután a parlament korábban nem hagyta jóvá a bűnvádi eljárás elindítását. Borbély ellen befolyással üzérkedés és hamis vagyonnyilatkozat-tétel kapcsán vizsgálódott a DNA.
Az ügyészek szerint Ioan Ciocan, egy avasfelsőfalui üzletember 2011 során Szepessy Szabolcs miniszteri tanácsos közvetítésével megvesztegette Borbély László akkori környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztert azzal, hogy Lescaci Com Kft. nevű cége költségén mintegy 20 ezer euró értékben végzett lakásfelújítási munkálatokat az RMDSZ-es tárcavezetőnek.
Ennek az volt a célja az ügyészek szerint, hogy Borbély befolyása révén közbeszerzési szerződésekhez jusson a miniszternek alárendelt Vízgazdálkodási Hivatalnál.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

Borbély-ügy: vitát szült a bűnvádi eljárás elutasítása
Módosítani kell a képviselők jogállásáról és a miniszteri felelősségről szóló törvényt, mivel már két nyomozást is ellehetetlenített, hogy a parlament elutasította a bűnvádi eljárást – jelentette ki csütörtökön Tiberiu Niţu legfőbb ügyész annak kapcsán, hogy a képviselőház szerdán este nem hagyta jóvá a Borbély László volt környezetvédelmi miniszter elleni bűnvádi eljárást.
Emlékeztetett: a legfőbb ügyészség az elmúlt hónapokban a kormánynak és a képviselőháznak is javaslatokat tett a módosítások kapcsán, kiemelve, hogy a bizonyítékok, illetve az ügyekhez kapcsolódó bármilyen tényező értékelése kizárólag az igazságügyi szervek feladata.
Bár az Európai Bizottság (EB) nem kívánta kommentálni az ügyet, a brüsszeli végrehajtó testület állásfoglalásában leszögezte: figyelemmel követik a fejleményeket.
Az EB egyik, meg nem nevezett illetékese a Mediafax hírügynökségnek a döntést követően elmondta: bár a testület egyedi eseteket nem kommentál, közelről nyomon követi az ügy fejleményeit.
Reagált az Egyesült Államok nagykövetsége is, amely szintén nem kívánta a konkrét ügyet kommentálni, ugyanakkor megjegyezte: a demokrácia alapja az, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke ugyanakkor úgy látja: nem rossz, ha a volt miniszterek esetében működik valamilyen parlamenti szűrő. Az RFI rádiónak nyilatkozva azt mondta: Borbélyt is megilleti az ártatlanság vélelme, azon képviselők pedig, akik betekinthettek a dossziéba, vélhetően nem voltak meggyőződve arról, hogy az új feljelentésnek köze van a korábbi ügyhöz, illetve hogy eléggé meggyőző.
Szerinte a szavazásnak nem lesz következménye, és úgy véli, a parlamenti szűrő azért szükséges a volt miniszterek ügyében, mert sok haragosuk lehet, aki neheztel rájuk, amiért nem kötöttek velük meg bizonyos szerződéseket, és ezért feljelenti őket.
Mint arról beszámoltunk, a többrendbeli befolyással üzérkedéssel gyanúsított Borbély elleni bűnvádi eljárás jóváhagyását az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kérte, a képviselők azonban 154 vokssal 125 ellenében leszavazták a kérést.
Emiatt ismét nyilatkozatháború robbant ki az ellenzék és a kormányoldal között. Az ellenzék legnagyobb pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerda este közleményben vádolta meg azzal a kormányfő erejét adó Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy fel akarja támasztani a képviselők „szuper mentelmi jogát.” A liberálisok szerint a PSD voksai mentették meg Borbélyt a bűnvádi eljárástól – mivel a PNL honatyái nyilvánosan szavaztak –, ezzel pedig a kormánypárt arról tett tanúbizonyságot, hogy le akarja járatni a parlamentet.
A PNL szerint fontos lenne, hogy a parlament minél hamarabb elfogadja az általuk benyújtott módosító javaslatot, amely megkönnyítené a honatyák mentelmi jogának megvonását, „hogy ne fordulhassanak többé elő ilyen esetek, amelyek gyengítik a polgárok demokratikus intézményekbe vetett hitét, és rosszat tesznek Romániának.”
Ugyanakkor Marian Neacşu, a PSD képviselőházi frakcióvezetője szerint a szavazásnál a Borbély által azt megelőzően tartott védőbeszéd „érzelmi hatása” döntő befolyással bírt, és úgy vélekedett, mindegyik párt részéről voltak Borbély melletti voksok.
Rámutatott: Borbély beszédéből az világlott ki, hogy az ügyészségi eljárás érvekkel nem kellőképpen alátámasztott. Közölte: ő maga támogatta a bűnvádi eljárást, és párttársainak is ezt javasolta, többségük pedig követte is a felszólítást. A frakcióvezető kizárta, hogy a PSD a parlamenti többség biztosítása érdekében tett volna „szívességet” az RMDSZ-nek.
Mint arról beszámoltunk, a szerda esti szavazás előtt Borbély visszaéléssel vádolta meg az ügyben eljáró nagyváradi DNA-ügyészeket, mivel szerinte kellő kivizsgálás nélkül, csupán egy feljelentés miatt akarják újranyitni a korrupciós dossziéját.
Mint ismeretes, a képviselőház 2012-ben egyszer már elutasította a DNA kérését Borbély ügyében, tavaly pedig az ügyészség ejtette is a vádakat ellene. Idén év elején azonban egy újabb feljelentés miatt kérték a bűnvádi eljárás újrakezdésének jóváhagyását.
Borbély ellen befolyással üzérkedés és hamis vagyonnyilatkozat-tétel kapcsán vizsgálódott a DNA. Az ügyészek szerint Ioan Ciocan, egy avasfelsőfalui üzletember 2011 során Szepessy Szabolcs miniszteri tanácsos közvetítésével megvesztegette Borbély László akkori környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztert azzal, hogy Lescaci Com Kft. nevű cége költségén mintegy 20 ezer euró értékben végzett lakásfelújítási munkálatokat az RMDSZ-es tárcavezetőnek.
Ennek az volt a célja az ügyészek szerint, hogy Borbély befolyása révén közbeszerzési szerződésekhez jusson a miniszternek alárendelt Vízgazdálkodási Hivatalnál.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Házi őrizetbe került Mezei János
Házi őrizetbe helyezte szerdán Gyergyószentmiklós polgármesterét a Maros Megyei Törvényszék, miután a DNA ügyészei szerint Mezei János megsértette a korábban ellene elrendelt korlátozó intézkedéseket. A házi őrizet 30 napra szól, április 9-ig van érvényben. A döntés nem jogerős.
A polgármester házi őrizetbe helyezését az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) kezdeményezte. A mostani döntés szigorítja a január 29-án hozott intézkedéseket, amelyek révén Mezeit 60 napra felfüggesztették polgármesteri tisztségéből. A tiltás értelmében Mezei nem végezhette polgármesteri teendőit, és tilos volt bármilyen formában kapcsolatba lépnie az őt feljelentő Virág Zsolttal és annak testvérével, továbbá Portik Csabával, azaz azzal a vállalkozóval, aki megvásárolta azt a 400 négyzetméteres területet, amelyet a vádak szerint a város Mezei János aláírásával jogtalanul adott el neki.
A házi őrizet idején a polgármester nem hagyhatja el a lakását a hatóságok engedélye nélkül. Meg kell jelennie azonban minden alkalommal a nyomozó hatóságok előtt, amikor azok hívatják. Továbbra sem beszélhet a Virág testvérekkel és Portik Csabával, az ügy három szereplőjével. Mostantól azonban nem kommunikálhat Barabás Éva Csillával sem, aki a polgármesteri hivatal titkárnője.
Amennyiben Mezei János megszegi a házi őrizetre vonatkozó rendelkezéseket, akkor előzetes letartóztatásba helyezhetik. Az szerdán meghozott döntés ellen 48 órán belül nyújtható be fellebbezés.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Visszatérhetett hivatása gyakorlásához Csíki Csongor
Ismét két onkológus kezeli a daganatos betegeket a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban, miután újrakezdhette a munkát Csíki Csongor szakorvos. A kórház vezetője szerint nagy szükség volt a szakember visszatérésére, mert nagyon sok a beteg, akiket eddig egy orvos látott el.
Nagyon sok a daganatos beteg, számukra, továbbá az onkológiai osztályon egyedül dolgozott szakembernek és a kórház vezetőségének is nagyon nehéz volt az elmúlt időszak – közölte Demeter Ferenc, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház vezetője, miután megerősítette, hogy ismét dolgozik intézményükben Csíki Csongor onkológus szakorvos. A korábbi program szerint a székelyudvarhelyi kórházban is újraindult az onkológiai szakrendelés, Csíki Csongor heti egy alkalommal – hétfőnként – rendel az udvarhelyi egészségügyi intézményben.
Csíki Csongor ellen csúszópénz elfogadásának gyanúja miatt az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) marosvásárhelyi területi szolgálata emelt vádat, a tavaly júliusban elindított eljárás kezdetén elrendelt hatósági felügyelet részeként pedig szakmája gyakorlásától is eltiltották. Ennek feloldását az orvos többször kérte már. Az igazságügyi minisztérium honlapján szereplő információk szerint végül a Hargita Megyei Törvényszék oldotta fel a szakma gyakorlására vonatkozó tilalmat január 30-án, a DNA ez ellen benyújtott fellebbezését pedig februárban Marosvásárhelyen elutasították. Feloldotta a törvényszék ugyanakkor azt a tilalmat is, hogy a vádlott egyes, az ügyben érintett személyekkel beszéljen, de fenntartotta továbbra is a hatósági felügyeletet.
Demeter Ferenc elmondta, a kórház már tavaly augusztusban jelezte a hatóságoknak, hogy szükségük lenne az orvos munkájára, és kérték, hogy amennyiben a kivizsgálás engedi, hagyják, hogy dolgozhasson, ezt a kérésüket azonban nem vették figyelembe. Csíki Csongor szerkesztőségünknek azt mondta, jó visszatérni a munkához. Úgy látja, nagyon sok a beteg, és bár mindig sok esetük volt, az elmúlt időszakban tovább nőtt a daganatos megbetegedések száma. A kórház egy harmadik szakembert is szeretne az onkológiai osztályra, Demeter Ferenc közölte, van még egy rezidens orvosuk, aki képzése végén, három év múlva csatlakozik az osztály személyzetéhez.
Nehéz helyzetben a sugárkezelésre szorulók
A műszerek meghibásodása miatt jelenleg nem tudják sugárkezelésben részesíteni a betegeket sem Brassóban, sem Marosvásárhelyen, ahol a Hargita megyei betegeket is ellátták eddig. Csíki Csongor onkológus szakorvos szerint legközelebb Bukarestben vagy Kolozsváron érhető el a sugárkezelés, így a Hargita megyei betegeknek két lehetőségük van, vagy várnak, amíg megjavítják a közelebbi készülékeket, vagy pedig utazni kényszerülnek. Bár nem minden daganatos betegnek van szüksége sugárkezelésre, akinek kellene, annak nagyon fontos, és minden kezelés, ami nem történik meg időben, csökkentheti a beteg túlélési esélyeit – mutatott rá az orvos.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro

Borbély tartásos védekezése
A parlament az utóbbi napok és hetek nagy mentelem-megvonási lázában két ismert politikust kímélt meg eddig attól, hogy a DNA ügyészeinek kezére kerüljenek, jelesen Varujan Vosganiant és Borbély Lászlót. Borbélyt egyszer már megvédték képviselőtársai, s ez a második szolidaritási kiállás talán a korrupcióellenes ügynökséget is meggyőzhetné arról, hogy itt valami erősen nincs rendjén.
Borbély Lászlóról egyszer már leírtam e hasábokon, hogy személyes ismeretségünk jogán eléggé ismerem ahhoz, hogy ne tudjam feltételezni róla a nyakába varrni szándékozott törvénytelenségeket, s ha az ellene összeállított dosszié tartalmát és jellegét ismerjük valamennyire, joggal feltételezhetjük, hogy itt ügyészi túlbuzgóságról lehet szó egyrészt, de ami sokkal súlyosabb: kívülről jövő irányított feljelentgetésekről, leszámolási szándékról. A dossziéjához hevenyében odacsapott újabb, kézzel írott denunciálás inkább arról győz meg, hogy valakik nagyon szeretnének leszámolni Borbéllyal. Vosganian sírt és imádkozott, hogy kollégái védelmét elnyerje, Borbély László viszont tartásosan és méltóságteljesen védekezett, s egyáltalán nem csodálom, hogy képviselőtársait újra meggyőzte ártatlanságáról.
Különben valami nincs egészen rendben a magyar nemzetiségű politikusok ellen indított eljárások körül, s ehhez elég Markó Attila immáron második ügyére gondolnunk, melyhez – vallomása szerint – az égadta világon semmiféle köze nincs. Hogy mégis Magyarországon várja az ügy kimenetelét, az emberileg teljesen érthető, mert eleget hurcolták már a hírhedtté vált Mikó-perben, s ha felfüggesztéssel is, de börtönbüntetésről szóló ítéletet hoztak ellene. A másik perbe fogott, elítélt miniszterünk dolgáról annyit mondanék, hogy Nagy Zsolt minden bizonnyal saját tapasztalatlanságának áldozata lett, későn ébredt rá, hogy ugyancsak óvatosan kell járni a fölötte síkos balkáni macskaköveken.
A többiről nem beszélek, mert pitiáner butaságokra kár szavakat pazarolni, ám vélekedésem szerint Borbély László biztosan teljesen ártatlan, s annak ellenére is bármikor védelmembe venném, hogy nem mindig értek egyet politikai alelnöki ténykedésével. De ez más történet.
Magyari Lajos
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Felakasztották a hóhért
Letartóztatták a feddhetetlenek korrupt vezetőjét
Őrizetbe vették hétfőn Horia Georgescut, a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vezetőjét, akit többrendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Az ANI maga is egy korrupcióellenes hatóság, amely a tisztségviselők vagyonosodását, összeférhetetlenségi eseteit vizsgálja. Georgescut azonban nem az ANI elnökeként, hanem az Ingatlanvagyon Visszaszolgáltatási Ügynökség (ANRP) keretében működő központi kártérítési bizottság volt tagjaként gyanúsítják korrupcióval.
75 millió eurós kár
Ugyanennek a restitúciós testületnek a volt tagjaként került előzetes letartóztatásba tavaly Alina Bica, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) volt főügyésze.
Georgescut azzal gyanúsítják, hogy – a testület tagjaként – tudatosan a piaci értéknél nagyobb kárpótlást ítélt meg a kommunizmus idején államosított olyan ingatlanokért, amelyeket nem lehetett természetben visszaszolgáltatni, és ezzel 75 millió eurós kárt okozott az államnak. Az ANI vezetőjét kommandósok vitték be hajnalban az ügyészségre, ahonnan nyolc órával később bilincsben szállították el a rendőrök.
Restitúció vérnyomás miatt
A média összefüggésbe hozta Georgescu őrizetbe vételét azzal, hogy a számvevőszék és a kormány ellenőrző testülete is a közelmúltban vizsgálta az ANRP tevékenységét. Ez utóbbi vasárnap tette közzé jelentését, amelyben számos rendellenességet állapított meg.
A jelentés szerint a 2008 és 2011 közötti időszakban a kártérítési bizottság másfélszer annyi (2200) ügyben döntött soron kívül, mint ahány kérelmet a szabályos rendben, vagyis az iktatási számok sorrendjében elbírált. Állítólag a túlsúlyosság, magas vérnyomás, pánikbetegség, bőrbetegség és forradalmárigazolvány is elegendő indoknak bizonyult arra, hogy egyes kérelmezők ügyét előre vegyék.
A bizottság több mint 80 esetben ítélt meg egymillió eurónál nagyobb kártérítést, sokszor nem is a jogosultaknak, hanem azoknak az üzéreknek, akik a piaci ár töredékéért megvásárolták a visszaigénylési jogot a kommunizmus idején államosított ingatlanok tulajdonosaitól.
Tavalyelőtt új jogorvoslati törvényt hoztak Romániában, amely szerint csak a tulajdonosok vagy örökösök kaphatnak teljes kártérítést; ha a tulajdonjogot üzérek vették meg tőlük, azoknak a megítélt kártérítési összeg után 85 százalékos nyereségadót kell fizetniük.
A korrupciós ügyek miatt egyre jobban kompromittálódik magának a restitúciónak a gondolata: egyre többen ellenzik, hogy Románia visszaadja a kommunizmus idején államosított épületeket, vagy – amennyiben ez nem lehetséges – kártérítést fizessen a volt tulajdonosnak.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Letartóztatták Mezei Jánost
30 napos előzetes letartóztatásba helyezte a Marosvásárhelyi Táblabíróság Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós polgármesterét.
Információink szerint a DNA ügyészeinek fellebbezése nyomán született ez a döntés, akik arra hivatkozva kérték a házi őrizet helyett az előzetes letartóztatás elrendelését, mert álláspontjuk szerint Mezei János megszegte a munkavégzés alól való felfüggesztés szabályait.
Mint ismeretes, a DNA január végén indított eljárást hivatali visszaélés, valamint zsarolás gyanúja miatt a polgármester ellen, és egyben hatvan napra eltiltotta a hivatali munkavégzéstől. Egy hete a marosvásárhelyi törvényszék házi őrizetre súlyosbította a döntést, a DNA fellebbezése nyomán pedig a Marosvásárhelyi Táblabíróság szerdán, március 18-án 30 napos előzetes letartóztatásra változtatta az ítéletet. Úgy tudjuk, a polgármestert már a döntés után fogságba is helyezték.
A korábbi, januárban hozott bírói döntés kimondta, hogy Mezei Jánosnak semmilyen formában nem szabad kapcsolatba lépnie az őt feljelentő Virág Zsolttal és annak testvérével, valamint a vád szerint törvénytelenül eladott 400 négyzetméteres telek megvásárlójával, Portik Csaba vállalkozóval. Ugyanakkor nem végezhette polgármesteri munkáját sem.
A bíróság egyelőre nem közölte indoklását és azt sem, hogy a tiltó rendelkezések közül melyiket szegte meg a hatóság szerint a polgármester.
Madaras Szidónia, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal szóvivője megerősítette a 30 napos előzetes letartóztatás tényét, hozzátéve, hogy ennél több információt, indoklást velük sem közöltek még.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Ponta aláírta a korrupcióval gyanúsított román pénzügyminiszter lemondását
Aláírta a korrupcióval gyanúsított Darius Valcov pénzügyminiszter lemondását Victor Ponta kormányfő csütörtökön, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a szenátori mandátummal is rendelkező tárcavezető előzetes letartóztatásához kérte a szenátus jóváhagyását.
A DNA múlt pénteken indított bűnvádi eljárást Valcov ellen. Ponta vasárnap jelentette be, hogy Valcov benyújtotta lemondását, miután Klaus Iohannis államfő felszólította őt, hogy váltsa le a korrupcióval gyanúsított minisztert. A kormányfő akkor hozzátette: arra kérte a tárcavezetőt, hogy távozása előtt még véglegesítse az új adótörvénykönyv tervezetét, amelyet jövő heti ülésén készül elfogadni a kormány.
A letartóztatási kérés nyomán Ponta azonnal közölte, hogy Valcov felmentését kéri az államfőtől és új vezetőt javasol a pénzügyminisztérium élére.
MTI
Erdély.ma

A DNA szerint Mezei János „polgármesterként viselkedett”
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) álláspontja szerint Mezei János megszegte a tiltást, miszerint a polgármesteri tisztségét nem láthatja el. Az ügyészek többek között erre hivatkozva kérték előzetes letartóztatását, amit a Marosvásárhelyi Táblabíróság el is rendelt. Gyergyószentmiklós polgármestere 30 napig előzetes letartóztatásban lesz.
Az ügyészek szerint a polgármester több pontban szegte meg a tiltást: polgármesterként viselkedett, és nem egyszerű polgárként, amikor az ilyen esetekre vonatkozó procedúrát megkerülve kérte ki a városházáról a február 16-ai tanácsülés videofelvételét. Egy másik pont szerint Mezei János arra buzdította az önkormányzati képviselő-testület tagjait, hogy levelet fogalmazzanak meg Budapest V. kerületének, amelyben a Monturist közgyűlésének összehívását szorgalmazzák – ezt közölte megkeresésünkre Vasile Ghere, Mezei János védőügyvédje. A Marosvásárhelyi Táblabíróság szerdán helyt adott a DNA indítványának, és a polgármestert házi őrizetből 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte. A döntés azonnali hatállyal életbe is lépett, Mezei János fogdába került.
Ezeket említi a DNA csütörtöki közleménye is, de az ügyészek szerint egy másik bűncselekmény elkövetésével is gyanúsítható Mezei János. Álláspontjuk szerint a tanácsülésről készült videofelvételt a törvényes eljárás megkerülésével kapta meg, egy hivatali alkalmazottat vett rá arra, hogy az eredeti felvételt megkaphassa a teljes procedúra megsértésével, ez pedig az ügyészek szerint kimeríti a sikkasztásra való felbujtás bűntettét. A vonatkozó helyi tanácsi határozat értelmében a felvételnek csak a másolata igényelhető írásos kérés alapján, és a másolás költségének kifizetésével, az eredeti felvétel pedig semmilyen körülmények között nem adható ki.
Az ügyészek szerint akkor is polgármesteri befolyását használta, amikor arra akarta rávenni a tanácsosokat, hogy elfogadják egy olyan levél szövegét, amelynek kezdeményezője ő maga volt. Ebben a levélben az ügyészek szerint Gyergyószentmiklós képviselő-testülete arra kérte volna a Monturist Kft. többségi tulajdonosát, Budapest V. kerület, Belváros-Lipótváros önkormányzatát, hogy az győzze meg a cég ügyvezetőjét, vagyis a feljelentőt, Virág Zsoltot, hogy vonja vissza feljelentését.
Az ügyészek indítványát mérlegelve március 11-án a Marosvásárhelyi Törvényszék házi őrizetet rendelt el a polgármester ellen. Ez ellen fellebbezett a DNA és Mezei János is. A Marosvásárhelyi Táblabíróság szerdán tárgyalta a fellebbezéseket. A polgármester keresetét elutasították, ellenben a DNA kérését helybenhagyva 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték Mezei Jánost. A döntés jogerős.
A DNA közleménye megjegyzi, az ügyben bűnügyi vizsgálat folyik más – meg nem nevezett – személyek ellen is. A vizsgálatban a SRI és a csendőrség speciális alakulatai is segítik az DNA ügyészeit – áll a közleményben.
A Budapest V. kerületnek írt levél keletkezésének körülményeivel kapcsolatban megkérdeztük Simon Katalin képviselőt, aki a legutóbbi tanácsülésen egyik indítványozója volt annak, hogy minden képviselő írja alá az önkormányzat nevében küldött levelet. Simon Katalin határozottan cáfolja, hogy a levél a polgármester kérésére vagy nyomására íródott volna. Elmondta, a levélküldés ötlete a tanácsosok közti egyik beszélgetésen született meg, ahol nem volt jelen Mezei János, és a megfogalmazásában sem vett részt.
A levélben, amelyet a testület RMDSZ-es tagjai nem írtak alá, arra kérték a Monturist Kft. többségi tulajdonosát, Budapest V. kerületét, hogy mihamarabb hívja össze a cég közgyűlését, ahol tisztázni lehetne a két fél között fennálló vitás kérdéseket. A feljelentés visszavonásának kéréséről nem volt szó a tanácsülésen felolvasott levélben.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Kormányzati bénázások
Az egyre jelentősebb tér- és hitelvesztés árnyékában, az őket is mindinkább érintő korrupcióellenes harc sodrában a szociáldemokraták menteni próbálják, ami még menthető. Ha korábban a szakértelem és a távlatban gondolkodás képességének hiányát róttuk fel a kormánynak, immár a bilincscsörgések okozta bénultsággal is kiegészíthetjük a sort.
Sorra tűnnek el a miniszterek, a legfontosabb intézmények vezetői a Korrupcióellenes ügyészség süllyesztőjében, lebénult a helyi és központi közigazgatás, senki nem mer felelősséget vállalni, aláírni, fél, aki bűnös, de az ártatlanok fölött is ott lebeg Damoklesz kardja, jó néhány példa mutatja, bizonyított vétek nélkül is rács mögé kerülhet bárki. Ha „békeidőben”, kétharmados többséggel is képtelenek voltak kormányozni Pontáék, mit várhatunk most?
Az előremenekülés maradt a jelenlegi kormány egyetlen esélye, zengzetes, hangzatos tervekkel állnak hát elő. A beígért nagy adócsökkentés módjáról, következményeiről alig hallani valamit, ám Victor Ponta naponta hangsúlyozza, teljes gőzzel dolgoznak ezen a tervezeten.
Független szakértők nyilatkozzák, az új pénzügyi törvénykönyv alkalmazása a legbizakodóbb becslések szerint is 16 milliárd lejes költségvetési hiányhoz vezethet 2016-ban, és túl optimistának tartják a kormány forgatókönyvét, mely szerint ebből tízmilliárd megtérül, nem látják mindennek fedezetét, és a korrupcióval vádolt, időközben lemondott pénzügyminiszter sem szolgált magyarázattal. Megteszi ideiglenes utódja, Victor Ponta? Az eddig tapasztaltak alapján nehezen hihető. Közkedvelt témákkal próbálják fogyatkozó népszerűségüket visszaszerezni a szociáldemokraták, Liviu Dragnea például az elmúlt napokban ismét előrukkolt egy decentralizációs törvénytervezettel, az alkotmánybíróság által elkaszált jogszabályt gyúrta újra és küldte el az elnöknek, önkormányzati vezetőknek. Egyelőre kevés szivárgott ki belőle, és bár mindenki hangsúlyozza, milyen nagy szükség lenne a központi hatalom lebontására, kérdéses, képes lesz-e ez a hitelvesztett kormány bármit megvalósítani belőle, vagy porhintésnek szánják csupán.
Itt állunk hát 2015-ben, abban az esztendőben, amikor választások hiányában végre esély lett volna a kiegyensúlyozott, ésszerű munkára. Kapkod a kormány, továbbra is egyetlen cél vezérli: a jövő évi szavazatszerzés. Ebben a helyzetben az is jobb volna, ha semmit nem tennének, mert amit véghezvisznek, abban sok köszönet nincs, amit elkezdenek, de falba ütköznek, azzal jobb sorsra érdemes kezdeményezéseket ásnak el újabb hosszú évekre.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az SZNT kiállt Gyergyószentmiklós polgármestere mellett
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tiltakozik Mezei János – korrupciógyanúval előzetes letartóztatásba helyezett – gyergyószentmiklósi polgármester meghurcolása ellen, amit a testület a városvezető székely jogkövetelések melletti kiállásának tulajdonít.
Az Izsák Balázs SZNT-elnök aláírásával pénteken kiadott közlemény "minden jogszerűséget nélkülözőnek" minősíti a polgármester zaklatását, amit a román hatóságok "újabb jogsértésének" nevez a marosvásárhelyi kormányellenes tüntetés betiltása után.
Az SZNT úgy véli, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott polgármester meghurcolásának valódi oka az, hogy Gyergyószentmiklós tavaly az első település volt abból az ötvenből, ahol elfogadták a Székelyföld autonómiája mellett kiálló helyi határozatot, és Mezei János azóta is aktív szerepet vállalt abban, hogy az eljusson nemzetközi szervezetekhez.
Az SZNT elnöke emlékeztetett: Mezei János volt az, aki – az időközben elhunyt – Márton Zoltán makfalvi polgármesterrel együtt az Európa Tanács (ET) Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa monitoring-bizottságának kisinyovi ülésén képviselte az SZNT-t, és azután is rendszeresen küldött tájékoztatót a bizottság vezetőinek a székelyföldi fejleményekről.
"Romániában jogállamhoz méltatlan módon, hatalmi eszközökkel korlátozzák a székely nép jogait, és büntetik azokat, akik ezekért felemelik a szavukat. Felszólítjuk a román hatóságokat, hogy hagyjanak fel ezzel a gyakorlattal, és Románia törvényeinek, valamint nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat Székelyföld státusáról annak legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székelyföldi önkormányzatokkal" – zárul az SZNT közleménye.
Pénteken az MPP sajtóirodája is közleményben ítélt el minden, az MPP és polgármestere ellen irányuló "befeketítési kísérletet", rámutatva, hogy Mezei Jánost megilleti az ártatlanság vélelme.
Mezei Jánost hivatali visszaéléssel és zsarolással gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A vádhatóság korábbi közlése szerint a polgármester 2013-ban értékesített egy, a Gyilkos-tó partján álló 400 négyzetméteres telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt, ezért nem lett volna eladható. Az ügyészség azt értelmezte zsarolásnak, hogy a polgármester lemondásra szólította fel a budapesti önkormányzat többségi tulajdonában levő cég ügyvezetőjét, akinek a feljelentése alapján az ügyészségi vizsgálat megindult.
Mezei Jánost szerdán helyezte előzetes letartóztatásba a Marosvásárhelyi Táblabíróság arra hivatkozva, hogy nem tartotta be addigi házi őrizetének feltételeit. A Hargita Népe című lap szerint azért szigorították a korlátozó intézkedéseket, mert a polgármester megnézte a gyergyószentmiklósi önkormányzati testület legutóbbi ülésének a videofelvételét.
Népújság (Marosvásárhely)

A mi kutyánk kölyke
Az embertársaink iránti szolidaritás alapvető, egyúttal szép humánus tulajdonság. Miközben az állatok körében is elterjedt jelenség, hogy védelmükbe veszik bajba jutott társaikat, a civilizáció csúcsán elhelyezkedő homo sapiens számára magától értetődő, hogy hasonló esetekben összezár.
E tekintetben teljesen természetes, hogy bizonyos fokig a hazai politikai alakulatok is együttéreznek azokkal a közéleti szereplőkkel, akik ellen különböző bűncselekmények gyanújával bűnvádi eljárást indít, előzetes letartóztatást foganatosít az ügyészség. Vagy netán letöltendő börtönbüntetést ró ki a bíróság.
Sőt az elítéltekkel szembeni kiállással sincs különösebb gond, hiszen mindenkinek jogában áll hinni azoknak az ártatlanságában is, akik feje fölött megfellebbezhetetlenül pálcát tört az igazságszolgáltatás. Csupán akkor esünk át a ló túloldalára, amikor egy hatósági kényszerintézkedés, bírósági ítélet mögé olyasmit próbálunk magyarázni, aminek nagy valószínűséggel nem sok köze van a valósághoz.
A jelek szerint ennek a kísértésnek nem tudott ellenállni a Székely Nemzeti Tanács sem, amikor az autonómiatörekvésekkel szembeni újabb gáncsoskodásként, a román hatóságok jogsértéseként tálalta a Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester nevére kibocsátott újabb letartóztatási parancsot.
Nem titok, hogy a többségi hatalom minden eszközt megragad a magyarok önrendelkezési igényeinek, a közösség jogköveteléseinek megfékezése érdekében. Az is tény, hogy jogerős ítéletig Mezeit is megilleti az ártatlanság vélelme. Ennek ellenére meredek az állítás, hogy a DNA azért folytat eljárást a politikus ellen, mert kitűzte a városházára a székely zászlót és teljes mellszélességgel kiáll az autonómia mellett.
Már csak azért is, mivel a román ügyészségben nagy valószínűséggel soha nem merül fel a hatalommal való visszaélés gyanúja Mezeivel szemben, ha az elöljáró ellen történetesen nem az általa vezetett önkormányzat hatáskörébe tartozó társaság magyar vezetője tesz feljelentést, horribile dictu Gyergyószentmiklós magyarországi testvértelepülésének jóváhagyásával és egyetértésével.
Jelen esetben nehezen beszélhetünk a székely nép jogainak lábbal tiprásáról, a mi kutyánk kölyke esetéről viszont annál inkább.
Rostás Szabolcs |
Krónika (Kolozsvár)

Strasbourgban az autonómiaügy
Két sikertelen nekifutás után kedden napirendre kerülhet a székelyföldi önkormányzatok autonómia-határozatainak ügye az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa strasbourgi ülésén. A dokumentum szerint több székelyföldi önkormányzat kinyilvánítja, hogy a Székelyföld nevű, különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. Munkatársunk a helyszínen követi a fejleményeket.
Mint ismeretes, a testület monitoring bizottsága már többször elhalasztotta annak a dokumentumnak a vizsgálatát, amelyben több székelyföldi önkormányzat kinyilvánítja, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. Tavaly júliusban, Chişinăuban a román delegáció vezetőjének, Ludmila Sfârloagănak sikerült megakadályoznia az ügy napirendre tűzését; az idei, februári lisszaboni ülésen viszont azért kellett elnapolni a vitát, mert a romániai delegációban nem volt magyar képviselő. Klárik Attila, a testület RMDSZ-es képviselője tagja ugyan a kongresszusnak, ám a monitoring bizottságnak nem, és mivel nem szavazhatott volna, nem utazott el a portugál fővárosba. Nem lehetett ott a Magyar Polgári Párt két polgármestere sem, akik 2014-ben, Chişinăuban lobbiztak az ügy érdekében. Makfalva polgármestere, Márton Zoltán az esemény előtt néhány nappal szenvedett halálos balesetet, Mezei János, Gyergyószentmiklós elöljárója az Országos Korrupciós Ügyészség vizsgálata miatt nem hagyhatta el a várost.
A negyvenhét tagállam helyi és regionális önkormányzatainak választott képviselői előtt a romániai magyarságot ma a testület tagja, Klárik Attila háromszéki önkormányzati testületi tag képviseli, de a plenáris ülésen jelen lesz póttagként Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. Ugyanakkor a Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke által vezetett magyarországi delegáció támogatására is lehet számítani. Szintén itt van Strasbourgban és hatékony lobbimunkát igyekszik kifejteni a Magyar Polgári Párt három elöljárója is, élen Biró Zsolt pártelnökkel.
Az eseményt megelőzően az RMDSZ és az MPP vezetői közös levélben fordultak Jean-Claude Frécon kongresszuselnökhöz, Andreas Kiefer főtitkárhoz, valamint Philippe Receveurhez, a monitoring bizottság elnökéhez. Kelemen Hunor és Biró Zsolt két okból is az Európa Tanács segítségét igényli a romániai magyar közösség érdekében.
„Az egyik, hogy Románia egy nagyszabású közjogi átalakulás előtt áll, amelyben változni fog többek között az ország alkotmánya és közigazgatási rendszere, ez erőteljes hatást gyakorol az önkormányzatiság érvényesülésére általában is, és ezen változások alapvetően érintik közösségünk jogait. A másik ok, hogy Románia közvetlen szomszédságában, Ukrajnában olyan fegyveres konfliktus dúl, amelyben idegen erők beavatkozási ürügyként visszaélnek a nemzeti kisebbségek jogaira való hivatkozással. Mi nem szeretnénk, ha a romániai magyar közösség még megoldatlan problémái ürügyet szolgálnának Európai Unión kívüli erőknek arra, hogy etnikai feszültséget és instabilitást szíthassanak térségünkben. Mi azt szeretnénk, ha az Európa Tanács és az Európai Unió aktív támogatásával és a román politikai osztállyal való demokratikus és érdemi párbeszéd útján találnánk megoldást a romániai magyarság megoldásra váró ügyeiben” – olvasható a két erdélyi politikus által elküldött levélben.
Kelemen és Biró ugyanakkor arra kéri a monitoring bizottságot, hogy a testület a 2016 elején esedékes kihelyezett ülését tartsa Romániában, és legyenek Háromszék, illetve Sepsiszentgyörgy városának vendégei. A levélírók azt javasolják továbbá, hogy a romániai helyszíni ülést előkészítendő, 2015. november elsejéig az Európa Tanácsnak egy tényfeltáró bizottsága vizsgálja meg a közigazgatási szubszidiaritás elvének, valamint az önkormányzati jogoknak az érvényesülését a romániai magyar közösség körében – ide értve a települési és a megyei szintű önkormányzatokat is –, különös tekintettel a székelyföldi állapotokra.
A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa a helyi demokrácia védelmezőjeként fogalmazza meg hivatását. Figyelemmel kíséri a helyi és regionális demokrácia fejlődését, szorgalmazza a nemzeti kormányok és helyi közösségek párbeszédét, valamint segíti a határokon átnyúló együttműködés helyi és regionális megvalósítását.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Széltoló Mitika
Az már köztudott, hogy a román parlament tagjainak jelentős hányada – fogalmazzunk így – nem nagy tudású, szakmájukban szinte nullák, és az erkölccsel is hadilábon állnak. A százat is meghaladó azok száma, akiknek tanulmányai, enyhén szólva, hiányosak, s még többen vannak olyanok, akik, bár végeztek főiskolát, soha nem gyakorolták a mesterségüket, vagy egy lyukas garast nem adnának a tudásukért. Ők azok, akik mind gyakrabban írják szakmájuknak, hogy politikusok. Tehát olyan semmittevő, széltoló Mitikák.
A napokban látom, hogy a jelenleg televíziós észosztó, bizonyos Cozmin Gușă is a politikusi szakmát űzi. Igaz, valaha fizikusnak készült, de ahogy kézhez kapta az egyetemi oklevelét, félrerakott vonalzót, lézert, és eleinte újságírónak, majd politikusnak ment. Elsőnek nagyreményű szociáldemokrata lett, fel is vitte az Isten a dolgát egészen a főtitkári rangig. De amikor látta, hogy ott az elnöki tisztség Adrian Năstase által foglalt, átnyergelt a Petre Romant éppen megbuktatott Traian Băsescu mellé demokratának, azzal a gondolattal, hogy ez úgysem fogja sokáig kibírni a főhelyen. Sőt, amikor Băsescu indult az elnöki címért, remélte, hogy a helyébe léphet, mindjárt jelentkezett kampányfőnökének...
De megint nem ő lett a bálanya, hát voksszámlálás után alig kukorékolt hármat a kakas, a Cozmin gyerek megint továbblépett, külön pártot alakított Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) névvel. S mivel a tagság elfért egy Daciában, ő lett az elnök. Egyedül szaladt, de második helyen futott be. Megbukott, annak ellenére, hogy képviselőként nevet szerezhetett. Kibukva a törvényhozásból csapódott ide, csapódott oda, még a liberálisokkal is kacérkodott, amíg a korrupcióért nemzetközileg körözött Elan Schwarzenberg nagykereskedővel és törvényszegésért négy évre a rács mögé zárt Maricel Păcuraruval, a román posta valahai vezérigazgatójával, nem fogódzkodott. De olyannyira, hogy ma már a Korrupcióellenes ügyészség mind gyakrabban kéri tőle is az alulírottat. Pedig pillanatnyilag Klaus Johannishoz dörgölődzik, mégpedig nagy lendülettel…
Hát nagyjából ilyen egy széltoló Mitika életútja. Sajnos, a Kárpátok–Duna–Fekete-tenger térségben rengetegen vannak ilyenek. Az általuk terjesztett dilettantizmust körbelengi a nacionalizmus, átitatja a korrupció, átszövi a hazug halandzsa. Ezért kérdőjeles minden, néha a társadalomban megjelenő, jobbító szándék. A közelmúlt negyedszázadban a demokratikus jogállamot akarókat ugyanis mindig félrelökte a széltolók hada.
Román Győző
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A római katolikus egyház ellen vizsgálódnak az ügyészek
Átfogó vizsgálatot indított a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott erdélyi ingatlanok ügyében – számolt be a voceatransilvaniei.ro. Az nem világos, hogy mivel gyanúsítja az egyházat a vádhatóság. A vizsgálatot a DNA Fehér megyei ügyészei végzik, és több erdélyi megyére terjed ki. A román portál megjegyzi: az elmúlt húsz évben a katolikus egyház valóságos ingatlanbirodalom tulajdonosa lett. Példaként említik, hogy a szatmári római katolikus püspökség 2004 óta összesen 19 épületet és telket kapott vissza az államtól.
A szatmári püspökség által visszakapott ingatlanok többsége iskola vagy más közintézmény. Ezeket az épületeket jelenleg "több száz ezer euróért" bérelik a helyi önkormányzatok. A DNA lekérte a szatmárnémeti, a hadadi és az aranyosmedgyesi polgármesteri hivataltól az egyháznak 1995 és 2013 között visszaszolgáltatott ingatlanok restitúciós dossziéit.
A portál birtokában lévő adatok szerint jelenleg a szatmárnémeti polgármesteri hivatal havonta 11 ezer lejt fizet a püspökségnek a Hám János óvoda, 15 500 lejt a Hám János iskola, összesen 28 ezer lejt a Kölcsey Ferenc gimnázium és az Unió Líceum épületének használatáért.
A maszol.ro kedden megkereste az ügyben a szatmári római katolikus püspökséget is. Melega Péter gazdasági igazgató azt mondta, nincs tudomásuk semmiféle ügyészségi vizsgálatról. "Legalábbis minket erről nem értesítettek" - jelentette ki.
Cs. P. T.
maszol.ro

Nem vizsgálódik a DNA a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyénél
Nem vizsgálódik az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyénél - reagált Józsa János egyházmegyei médiareferens arra avoceatransilvaniei.ro által közölt hírre, miszerint a DNA precedens nélküli átfogó vizsgálatot indított az utóbbi 20 évben a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott erdélyi ingatlanok kapcsán. A Vocea Transilvaniei információi szerint a DNA Fehér Megyei Területi Szolgálata több megyében is vizsgálódik.
Az online lap szerint a DNA Szatmárnémeti, Hadad és Aranyosmeggyes polgármesteri hivatalainál kikérte a 1995 és 2013 között kiállított összes visszaszolgáltatási dossziét, ami a római katolikus egyháznak, a püspökségnek vagy a különböző szerzetesrendeknek illetve egyházi civil szervezeteknek visszaadott ingatlanokkal kapcsolatos.
A cikk szerzője továbbá a Szatmár Megyében visszaszolgáltatott, és oktatási intézményeknek helyet adó ingatlanokról egy listát tett közzé, és arról is ír, hogy bérleti díj gyanánt mennyi pénzt kell az önkormányzatoknak kifizetniük.
Józsa János kijelentette, hogy a cikk nem írja egyértelműen azt, hogy Szatmár megyében is zajlik vizsgálódás, úgy tippeli, hogy a szerző azért tette közzé a visszaszolgáltatott ingatlanok listáját, mert valamivel alá kellett támasztania a cikkét, és ezt a már sokszor nyilvánosságra hozott listát használta fel erre a célra. Józsa János szerint tendenciózus a cikk hangvétele, azt sugallja, hogy az egyház valami olyasmit venne el, ami nem az övé, nem illetné meg, és sehol nincs megemlítve az, hogy a katolikus egyház saját, a kommunista rezsim idején államosított ingatlanjait kapta vissza a restitúció során.
Józsa János továbbá nehezményezte, hogy a cikk szerzője részinformációkat közöl, vagy összemossa az adatokat: olyan ingatlanokat is felsorol a cikkben, amelyek nem a katolikus egyházé, például a református egyház vagy a zsidó hitközség tulajdonát képezik.(hírszerk.)
transindex.ro

Kilátás Gyulafehérvárról
A korrupcióellenes ügyészség vizsgálatot indított a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott – nem utolsósorban a gyulafehérvári érsekség hatáskörébe tartozó – javak ügyében.
Ha meglepő módon is, de nem teljesen váratlanul. A történet távolról ered, mégis oly közeli: az egyházi visszaszolgáltatások ügyének különböző szálait kezdte húzogatni a DNA. A restitúciós folyamat felülvizsgálatára azonban nemcsak a DNA-s úthenger megfékezhetetlenségének okán lehetett számítani. A Mikó-perben hozott elmarasztaló ítélet szinte borítékolta a folytatást, s egyelőre csak abban reménykedhetünk, hogy legalább formailag nem találnak rajta fogást az antikorrupciós vizsgálódók.
Az uniós kényszer alatt született romániai restitúciós folyamat legfontosabb vezérelve, hogy csak azt visszaadni, amit már sehogy sem lehet „fogva” tartani. A gyulafehérvári Batthyáneum iskolapéldája annak, ahogy a bukaresti hatalom mindent elkövet az elsősorban kisebbségi egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának késleltetésére vagy megtagadására.
A közvetlenül a rendszerváltás után benyújtott visszaigénylési kérelemre a kormány 2008-ban ugyan egy sürgősségi rendelettel reagált, amelynek zárórendelkezései viszont a döntés elleni fellebbezés lehetőségét is biztosították. Így támadhatta meg a bíróságon a Fehér megyei prefektus a kormányrendeletet, az ügy hosszas pereskedés, valamennyi hazai bírósági szinten elmarasztaló ítélet után a strasbourgi emberjogi bíróságon van. Érdemi tárgyalás még nem volt, de a román államot máris 8 ezer eurónyi késedelmi bírság megfizetésére kötelezték.
Most a DNA vizsgálódik a katolikus javak visszaszolgáltatása ügyében. Az igazásszolgáltatásba vetett hit jegyében nehéz leírni, hogy a stratégia az erdélyi magyarság jogainak újabb semmibevételére utal. A Romániából érkezett jogorvoslati kérelmek özönével Strasbourg képtelen megbirkózni. Így könnyen előfordulhat, hogy a továbbra is csak többéves perspektívában remélhető tényleges igazságtételt okafogyottá változtatják a célzott korrupcióellenes vizsgálatok. Amelyek láttán nehezen szabadulhatunk a megfélemlítési szándék képzetétől.
Csinta Samu
Krónika (Kolozsvár)

Valóban vizsgálja a DNA az egyházi restitúciót
Valóban vizsgálódik az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) az egyházaknak visszaszolgáltatott ingatlanok ügyében – válaszolta a vádhatóság a Krónikának azt követően, hogy írásban tettük fel ezzel kapcsolatos kérdéseinket.
Amint arról beszámoltunk, a Voceatransilvaniei.ro hírportál hozakodott elő kedden azzal az állítással, miszerint a DNA Fehér megyei ügyosztálya több erdélyi megyében is gyűjt adatokat a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanokról.
A Krónika érdeklődésére az ügyészség sajtószolgálata annyit közölt, hogy a Fehér megyei ügyosztály valóban vizsgálja egyházi visszaszolgáltatási ügyek törvényességét. Hozzátették: a bűnügyi nyomozás „in rem” történik, azaz mindössze a restitúció törvényességét vizsgálják általánosságban, gyanúsítottjuk nincsen.
Bár arra is rákérdezett a lap, hogy mely ingatlanok esetén merült fel az illegalitás gyanúja, konkrét esetekre nem tettek utalást válaszukban. Érdeklődtek ugyanakkor aziránt is, hogy a római katolikus egyház mellett érintettek-e a nyomozásban más magyar történelmi egyházak is, azonban válasz erre sem érkezett, sőt magát a katolikus egyházat sem nevesítették, mindössze általánosságban beszéltek „erdélyi megyékben jelen lévő” egyházakról.
Valószínűleg amiatt, hogy a Vocea Transilvaniei székhelye Szatmáron van, keddi cikkükben azt vették biztosra, hogy az ügyészek három Szatmár megyei településről kértek az egyházi vagyonnal kapcsolatos iratokat – Hadad és Aranyosmeggyes község önkormányzata pedig megerősítette az értesülést, azonban azt is közölték, hogy nem a DNA, hanem a kormányhivatal kért tőlük dokumentumokat.
A prefektúra jogásza viszont mindössze annyit árult el, hogy megyei szintű statisztikát készítenek, ehhez kellettek az iratok, azt már nem volt hajlandó elárulni, ki volt az adatgyűjtés megrendelője, illetve hogy pontosan mi célt szolgál az adatbázis-készítés.
„Veszélyes terepre mennek, akik az egyházi javak visszaszolgáltatását bolygatják. Az egyházakról el sem tudom képzelni, hogy ilyen ügyekben érintettek” – szögezte le szerdán a Krónika kérdésére Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint elfogadhatatlan az eljárás.
Mint emlékeztetett, a történelmi magyar egyházak vissza sem kapták teljes ingatlanvagyonukat, miközben az ortodox egyházat különféle ajándékokban részesítette az állam. Kelemen Hunor inkább utóbbi esetben látna indokoltnak egy vizsgálatot.
Babos Krisztina
Székelyhon.ro

Tiltakoztak, mert a parlament megakadályozta Dan Sova letartóztatását
Klaus Iohannis államfő és több nyugati ország bukaresti nagykövetsége szót emelt szerdán amiatt, hogy a szenátus nem járult hozzá a korrupcióval gyanúsított Dan Sova szociáldemokrata szenátor előzetes letartóztatásba helyezéséhez.
Sovát – aki tavaly az államfői tisztségre pályázó Victor Ponta miniszterelnök választási kampányfőnöke volt – hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel és jogtalan haszonszerzéssel gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség két olténiai hőerőművel kötött ügyvédi szerződései miatt. A szenátus szerdán titkos szavazással döntött arról, hogy nem engedélyezi Sova őrizetbe vételét, amit a DNA kezdeményezett.
Iohannis Facebook-oldalán úgy reagált, hogy nem hagyhatja szó nélkül, hogy a parlament ismét az igazságszolgáltatás útjába állt, pedig egy jogállamban senki sem állhat a törvények felett. „A parlament nem veheti át a bíróság szerepét" – figyelmeztette a honatyákat az államfő, és rámutatott: csak egy feddhetetlen parlament remélheti azt, hogy visszanyeri a polgárok bizalmát. Az ügyben az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Hollandia bukaresti nagykövetsége jelezte: elvárják, hogy a parlament ne akadályozza az igazságszolgáltatást. A Románia schengeni csatlakozását rendre megvétózó Hollandia külképviselete megütközését fejezte ki, tekintettel arra, hogy a román pártok határozott korrupcióellenes fellépést ígértek.
Az Európai Bizottság egyik tisztségviselője a Mediafax hírügynökségnek azt mondta, hogy Brüsszel az igazságügyi országjelentésben megfogalmazott ajánlások teljesítését várja Romániától, de „úgy tűnik, a parlament döntései nélkülözik az objektivitást", amikor az ügyészség azt kéri, vonja meg egy-egy törvényhozó kiváltságait.
A közösségi portálokon terjedő felhívások nyomán mintegy százan gyűltek össze szerda este a bukaresti Egyetem téren, és a parlament, valamint a korrupt politikusok ellen tüntettek.
A korrupcióellenes jelszavakkal kampányoló Klaus Iohannis államfővé választása után egy ideig a szociáldemokrata parlamenti többség is jóváhagyta a meggyanúsított honatyák „kiadását" az igazságszolgáltatásnak, de az utóbbi hónapban több esetben is elutasította a DNA kérését.
MTI Klaus Iohannis államfő és több nyugati ország bukaresti nagykövetsége szót emelt szerdán amiatt, hogy a szenátus nem járult hozzá a korrupcióval gyanúsított Dan Sova szociáldemokrata szenátor előzetes letartóztatásba helyezéséhez.
Sovát – aki tavaly az államfői tisztségre pályázó Victor Ponta miniszterelnök választási kampányfőnöke volt – hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel és jogtalan haszonszerzéssel gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség két olténiai hőerőművel kötött ügyvédi szerződései miatt. A szenátus szerdán titkos szavazással döntött arról, hogy nem engedélyezi Sova őrizetbe vételét, amit a DNA kezdeményezett.
Iohannis Facebook-oldalán úgy reagált, hogy nem hagyhatja szó nélkül, hogy a parlament ismét az igazságszolgáltatás útjába állt, pedig egy jogállamban senki sem állhat a törvények felett. „A parlament nem veheti át a bíróság szerepét" – figyelmeztette a honatyákat az államfő, és rámutatott: csak egy feddhetetlen parlament remélheti azt, hogy visszanyeri a polgárok bizalmát. Az ügyben az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Hollandia bukaresti nagykövetsége jelezte: elvárják, hogy a parlament ne akadályozza az igazságszolgáltatást. A Románia schengeni csatlakozását rendre megvétózó Hollandia külképviselete megütközését fejezte ki, tekintettel arra, hogy a román pártok határozott korrupcióellenes fellépést ígértek.
Az Európai Bizottság egyik tisztségviselője a Mediafax hírügynökségnek azt mondta, hogy Brüsszel az igazságügyi országjelentésben megfogalmazott ajánlások teljesítését várja Romániától, de „úgy tűnik, a parlament döntései nélkülözik az objektivitást", amikor az ügyészség azt kéri, vonja meg egy-egy törvényhozó kiváltságait.
A közösségi portálokon terjedő felhívások nyomán mintegy százan gyűltek össze szerda este a bukaresti Egyetem téren, és a parlament, valamint a korrupt politikusok ellen tüntettek.
A korrupcióellenes jelszavakkal kampányoló Klaus Iohannis államfővé választása után egy ideig a szociáldemokrata parlamenti többség is jóváhagyta a meggyanúsított honatyák „kiadását" az igazságszolgáltatásnak, de az utóbbi hónapban több esetben is elutasította a DNA kérését. MTI
Erdély.ma