"Hargita megyében kifüggesztették ki a megyei választási irodánál a bejegyzett jelöltlistákat: 23 párt és választási szövetség tette le parlamenti képviselő- és szenátor-jelöltlistáit a megyében, összesen mintegy 59 szenátor- és 130 képviselőjelölttel. A megyében a versenyben részt vevő politikai alakulatok: Bánáti Bolgárok Szövetsége; Demokrata Párt (PD); Hazáért Párt (PP); Nagyrománia Párt; Nemzeti Liberális Párt - Câmpeanu (PNL); Nemzeti Liberális Párt (PNL); Nemzeti Szövetség (PUNR-PNR); Neokommunisták Pártja (PN); Nyugdíjasok Pártja; RMDSZ; Roma Párt; Román Élet Pártja (PVR); Román Környezetvédő Párt (PER); Román Munkáspárt (PMR); Romániai Demokratikus Konvenció 2000 (CDR 2000); Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (PLDMR); Romániai Szociáldemokrata Pólus (PDSR-Romániai Humanista Párt-Román Szociáldemokrata Párt); Szabaddemokrata Párt; Szabaddemokrata Szocialista Köztársasági Párt (PLRSD); Szocialista Munkapárt (PSM); Szövetség Romániáért (APR); Titel Petrescu Szociáldemokrata Párt (PSD); Új Nemzedék Pártja (PNG). Független jelöltek nem indultak Hargita megyében. - Az RMDSZ szenátori listáján a következő jelöltek szerepelnek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán és Dombi Dezső. A képviselőházi lista: Ráduly Róbert Kálmán, Asztalos Ferenc, dr. Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor, Farkas Csaba és Kedves Imre. - A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt is teljes listát tett le, a képviselőházi jelölteknél listavezető maga a párt elnöke, Kiss Kálmán. /Párttúltengés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./"

"Bizalmatlansági indítvány kidolgozását kezdte el a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP), hogy az Isarescu-kormány hatáskörét szűkítse. Az indítvány követeli, hogy a privatizációs folyamatot állítsák le a választásokig. Nemzetellenes gesztusnak nevezte a Demokratikus Konvenció 2000 az RTDP kezdeményezését, mely "megakadályozni hivatott a külföldi tőke beáramlását a román gazdaságba, és nyíltan kinyilvánítja a magántulajdonnal szembeni közönyét". Fokion Fotiadis EU-biztos szerint Románia számára elengedhetetlen a privatizáció folytatása. - A Szövetség Romániáért támogatja az RTDP által a jövő hét elején benyújtandó bizalmatlansági indítványt, és egyetért a privatizáció leállításával, de csak a választásokig terjedő időszakban - jelentette ki Teodor Melescanu pártelnök. - A privatizációs folyamatot nem fogjuk leállítani - nyilatkozta a Szabadságnak Erős Viktor, az Állami Vagyonalap alelnöke. - Az RMDSZ álláspontja ebben a tekintetben egyértelmű, és a szövetség természetesen minden ilyenszerű kezdeményezés ellen állást foglal. /Erős Viktor: Az RMDSZ nem támogatja a bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

A Curentul szerint Orbán Viktor és Mugur Isarescu közelmúltban tartott megbeszélésén szerepelt egy olyan napirendi pont is, amelyről nyilvánosan nem esett szó: annak lehetősége, hogy az RMDSZ már a novemberi elnökválasztások első fordulójában Mugur Isarescut támogathatná. A Curentul úgy vélte: nehéz elhinni, hogy Isarescu ilyen rövid időn belül csak azért találkozzon kétszer is Orbánnal, hogy új határátkelők megnyitásáról tárgyaljon. Van egy sokkal konkrétabb magyarázat is: a román választási kampány. Az újság szerint egyébként a Nemzeti Liberális Párt és a Román Demokratikus Konvenció 2000 szövetség elkeseredett küzdelmet vív azért, hogy meggyőzze az RMDSZ-t: léptesse vissza saját jelöltjét, s helyette a két formáció jelöltjének valamelyikét, Theodor Stolojant, vagy Mugur Isarescut támogassa. Frunda György szenátor az MTI-nek adott nyilatkozatában alaptalan találgatásnak minősítette a lap írását. /Frunda visszalépne Isarescu javára? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

A kolozsvári bentlakásokban tett kampánylátogatás során a Román Demokratikus Konvenció 2000 fiataljai azt tapasztalták, hogy az egyetemi hallgatók mintegy hetven százaléka a jobboldali pártokra szavazna. Sokan kiábrándultak, nem érdekli őket a politika, mi több, nem akarnak elmenni szavazni. /Nem menne el szavazni a fiatalok többsége. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

"A Nyílt Társadalomért Alapítvány rendelte legfrissebb közvélemény-kutatás szerint ha a választásokat a jövő vasárnap tartanák, a pártok sorrendje a következő lenne: Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) 52%, Nagy-Románia Párt (NRP) 13%, Nemzeti Liberális Párt (NLP) 10%, Romániai Demokratikus Konvenció (RDK) 7%, Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 7%, Demokrata Párt (DP) 5%, Szövetség Romániáért (SZR) 5%, más 1%. Történelmi régiókra bontva: Moldvában - RTDP 64%, NRP 12%, NLP 9%, SZR 6%, DP 5%, RDK 3%, más 1%; Havasalföldön - RTDP 61%, NRP 14%, NLP 8%, RDK 5%, DP 4%, más 2%; Erdélyben - RTDP 36%, RMDSZ 23%, NRP 14%, NLP 12%, RDK 7%, SZR 4%, DP 4%. - Az államfői jelöltek sorrendje: Ion Iliescu 47%, C.V. Tudor 14%, Mugur Isarescu és Theodor Stolojan 13-13%, Frunda György 5%, Teodor Melescanu 4%, Petre Roman 3%, mások 1%. Erdélyben: 1. Iliescu 33%, 2. Frunda (17%), 3. Stolojan (16%), 4. C.V.Tudor (14%), 5. Isarescu (13%) stb., Moldvában: 1. Iliescu (55%), 2-3. C.V. Tudor és Isa¦rescu (13-13%), 4. Stolojan (12%), 5. Melescanu (5%) stb., Havasalföldön: 1. Iliescu (56%), 2. C.V. Tudor (16%), 3. Isarescu (11%), 4. Stolojan (10%), 5. Melescanu (4%) stb. /CURS: Továbbra is 10% alatt a konvenció. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

Erdélyi körútja során nov. 16-án Kolozsvárra érkezett Mugur Isarescu kormányfő, aki az elkövetkező napokban Szilágy, Bihar és Arad megyét is felkeresi. A novemberi elnökválasztásokon függetlenként induló, a Román Demokratikus Konvenció 2000 támogatását élvező Mugur Isarescu Markó Bélával, az RMDSZ elnökével és Bara Gyula miniszterelnöki tanácsossal is folytatott megbeszélést. Az elnökjelölt kormányfő nov. 17-én a magyar történelmi egyházak vezetőivel és az ortodox érsekkel találkozik. A találkozót a miniszterelnök kezdeményezte. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, hogy a magyar egyházak fel szeretnék hívni a kormányfő figyelmét a még mindig megoldásra váró problémákra. Az összes magyar egyháznak gondot jelent, hogy gazdasági jellegű bevételeik mintegy 25 százalékát az államnak kell juttatniuk profitadó formájában. A kolozsvári unitárius templom restaurálásának kérdése szintén felvetődhet a megbeszélésen. /Papp Annamária: Erdélyi kampánykörúton Mugur Isarescu. Magyar egyházfőkkel találkozik a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

A volt titkosrendőrség archívumában nem szerepel semmiféle Iliescu-dosszié, tehát nincs mit összevetni az RTDP államfő-jelöltjének írásos vallomásával, amelyben tagadja, hogy Szekuritáté-kollaboráns lett volna, jelentette ki Csendes László, a szekus dossziékat tanulmányozó bizottság RMDSZ-es tagja. A Román Demokratikus Konvenció-2000 ugyanis felszólította az átvilágító bizottságot, hogy bírálja felül korábbi döntését, amelynek értelmében Ion Iliescu múltja tiszta. Iliescu ugyanis 1974-1979 között a Román Kommunista Párt Iasi megyei első titkára volt, s mint ilyen, hatáskörébe tartozott a szekuritáté megyei felügyelősége tevékenységének koordonálása. - A bizottság eddig 4331 dossziét nézett át, most pedig kihallgatásra várják azokat a személyeket, akiknek múltjában tisztáznivalóra akadtak. Ezek között van két-három RMDSZ-jelölt is. A bizottság nov. 22-én hozza nyilvánosságra azok nevét, akiknek múltjában foltokat fedezett fel. /[Székely Kriszta] Sz. K.: Eltüntették Iliescu szekus dossziéját? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

"A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság nov. 22-én nyilvánosságra hozza azoknak a parlamenti és elnökválasztáson induló jelölteknek a névsorát, akikre rábizonyosodott, hogy a múltban kapcsolatot tartottak fenn a Szekuritátéval, illetve politikai rendőrség jellegű tevékenységet folytattak. A Ticu-törvény értelmében ezeket a személyeket a bizottság elé idézik meghallgatásra. Az RMDSZ-t az átvilágító bizottságban képviselő Csendes László elmondta: három RMDSZ-es politikus neve is felmerült. Egyikük Bárányi Ferenc, az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, volt egészségügyi miniszter. Az átvilágító bizottság előtt megjelenő Bárányi elmondta: annak idején valóban aláírt együttműködési nyilatkozatot, a Szekuritáté kényszerítésére. Figyelembe véve azonban, hogy az RMDSZ-es politikus semmilyen politikai rendőrségi jellegű tevékenységet nem folytatott, a bizottság úgy döntött, nem esik a Ticu-törvény hatálya alá. Csendes László emlékeztetett: Bárányi Ferenc tulajdonképpen áldozat, hiszen a Szekuritáté hosszú ideig üldözte, fia is gyanús körülmények között halt meg. Csendes a másik két RMDSZ-es politikust nem nevezte meg tekintettel arra, hogy meghallgatásuk még folyamatban van. - A bizottság válaszolt az RDK 2000 fellebbezésére is. Eszerint Ion Iliescu esetében is érvényes a Ticu-törvény azon előírása, amely a volt Szekuritáté kollaboránsának tekinti az államelnökjelöltet. Az RDK 2000 szerint a Szekuritátéval való együttműködés tényét az bizonyítja, hogy Iasi megyei pártfőtitkárként Iliescu az ottani Szekuritáté tevékenységét is felügyelte. Annak ellenére, hogy napokkal ezelőtt a bizottság azt válaszolta, hogy Ion Iliescu nem volt kollaboráns, most a bizottság elnöke, Gheorghe Onisoru hivatalosan is elismerte, hogy nem lehet ítéletet hozni igazoló okiratokra való hivatkozás nélkül. Egy alapos vizsgálathoz és átvilágításhoz pedig túlságosan hosszú időre lenne szükség, hiszen, többek között, ellenőrizni kellene a Iasi megyei Szekuritáté 1974-1979 közötti tevékenységét. "Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy a nyilvánosságra hozott adatainkat nem lehet teljesnek és véglegesnek tekinteni. Ezek azonban tükrözik lehetőségeink jelenlegi szakaszát, valamint azt, hogy három irattár anyagainak áttanulmányozására szorítkoztunk, a Szekuritáté, a külföldi hírszerző szolgálat és a nemzetvédelmi minisztérium irattárára, mivel a jelen pillanatban ezek szolgálnak használható eszközként" - jelentette ki a bizottság elnöke. A Ticu-törvény szerint azok a személyek, akiknek politikai múltjában foltokat fedeznek fel, bíróság előtt is felelősségre vonhatók, tekintettel arra, hogy hamis nyilatkozatukkal a közvéleményt becsapták. /Bárányi nem esik a Ticu-törvény hatálya alá. Onisoru: Az "ítéleteket" nem lehet véglegesnek tekinteni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Nov. 22-én a Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) nyilvánosságra hozta azt a listát, amelyen azok honatyajelöltek szerepelnek, akik a annak idején együttműködtek a Securitatéva. A CNSAS közleménye szerint nem tudták minden jelölt esetében megejteni az átvilágítást, mivel összesen húszezren indulnak a voksolásokon, ezért azon pártok listáit tanulmányozták, amelyeknek esélyük van a parlamentbe való bejutásra. Így sem jutottak hozzá azonban minden szükséges irathoz, például a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt jelöltjeinek ellenőrzését nem fejezték be. Három kategóriát állapítottak meg a titkosrendőrséggel való együttműködéssel kapcsolatban. Az elsőben, amely a politikai rendőri tevékenységet végzetteket tartalmazza, 17 név szerepel. Köztük van Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, szenátorjelölt és Fazakas László, az RMDSZ képviselőjelöltje is. A második kategóriában az a 19 személy szerepel, aki együttműködött ugyan a Securitatéval, de politikai rendőri tevékenységét nem támasztja alá irat. E listán található például Bárányi Ferenc, RMDSZ-es exminiszter és számos, bár kevéssé ismert Iliescu-párti, nagy-romániás és konvenciós jelölt is. A harmadik kategóriába mindössze két személyt soroltak, akik kifejezetten szekustisztek voltak: Marin Antonescu (Szövetség Romániáért) és Ilie Merce (Nagy-Románia Párt). A teljes jegyzékeket megjelentetik a Hivatalos Közlönyben, ugyanakkor tart a jelenlegi parlament honatyáinak hasonló átvilágítása. /Szeghalmi Örs: Újabb szekusbotrány. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./ A közölt adatokból kiderült, hogy a Román Demokrata Konvenció (CDR 2000), a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), az RMDSZ, a Demokrata Párt (PD), a Nagy- Románia Párt (PRM), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Nemzeti Szövetség (AN) jelöltjei között vannak az első, a második, illetve a harmadik kategóriába sorolt személyek. Az RMDSZ jelöltek közül Fazakas László az első, Aranyosi István, Bárányi Ferenc, Jablonszki András Sándor és Rákóczi Lajos a második kategóriába tartoznak. (Fazakas László református lelkész, az RMDSZ Bihar megyei listáján második - biztos befutónak számító - helyén szerepel. A tanács szerint olyan dokumentumok kerültek róla elő, amelyek bizonyítják, hogy együttműködött a politikai rendőrséggel. Fazakas tagadta ezt, és közölte, hogy fellebbezéssel fog élni.) Markó Béla úgy nyilatkozott: "Az RMDSZ vezetőségének egyértelmű az álláspontja: ilyen személyek nem tölthetnek be tisztséget, nem lehetnek képviselők, szenátorok. Az RMDSZ el fog velük szemben járni, s amennyiben a döntés véglegessé válik, felkéri őket, hogy azonnal lépjenek vissza. De az RMDSZ hasonló módon jár el, bárkiről, bármilyen tisztségről legyen szó, mert az RMDSZ-ben semmiféle tisztséggel kapcsolatban nem létezhetnek ilyen kérdőjelek." /Átvizsgált jelöltek - az utolsó száz méteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A listán van többek között Alexandru Paleologu liberális szenátor, jelenlegi szenátusi listavezető - aki korábban tett már nyilvános utalást múltjáról. Az ún. 17-es listán kívül létezik egy olyan névsor is, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik erőszak hatása alatt ugyan aláírták az együttműködési nyilatkozatot a Szekuritatéval, de az arhívumban nincs olyan dokumnetum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak volna, tehát nem esnek a Ticu-törvény hatálya alá. Ide tartozik a Temes megyei Bárányi Ferenc, aki jelenleg az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, illetve a Brassó megyei szenátusi listavezető, Aranyosi István, a Máramaros megyei jelölt, Jablonszkyt András, valamint a Bihar megyei Rákóczy Lajos képviselőjelölt. Ez utóbbi hármat nem is kérették kihallgatásra. /Menesztik a kompromittált személyeket? Csak a "kishalak" akadtak fenn az átvilágításon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

A CURS utolsó felmérése szerint Ion Iliescu mindenképpen győztes. Elnökválasztási esélyek: Ion Iliescu 40, C.V. Tudor 18, Theodor Stolojan 5, Mugur Isarescu 12, Frunda György 6, Petre Roman 4, Teodor Melescanu 4, mások 1 százalék. A parlamenti választások valószínűsített eredményei: SZDRP 45, NRP 16, NLP 12, RDK 2000 8, RMDSZ 7, DP 5, SZRP 4, mások 2 százalék, olvasható az Adevarul hasábjain. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

"Az összes leadott szavazat: 11 069 149. Lokodi Edit Emőke, a Központi Választási Bizottság RMDSZ-es tagja arról tájékoztatott, hogy a szavazatok 98,05 százaléka alapján az államfő-jelöltek - százalékban kifejezve - a következő teljesítményt érték el: Ion Iliescu - 36,61, Corneliu Vadim Tudor - 28,47, Theodor Stolojan - 11,80, Mugur Isarescu - 9,49, Frunda György - 5,83, Petre Roman - 3,00, Teodor Melescanu 1,92. A második fordulóba az SZDRP és a Nagy-Románia Párt jelöltje került be. Mind a szenátust, mind pedig a képviselőházat az említett két politikai alakulat fogja "uralni". Mindkét házba ugyanaz az öt párt került be, a mandátumokat tehát ezek között fogják elosztani, egyelőre a következő arányokban: szenátus: SZDRP 37,35, NRP 21,10, DP 7,61, NLP 7,48, RMDSZ 6,49 százalék; képviselőház: SZDRP 36,88, NRP 19,58, DP 7,06, NLP 6,90, RMDSZ 6,38 százalék. Az RDK 5,26, illetve, 5,01 százaléknyi szavazatot összesített, ami messze elmaradt a 10 százalékos választási küszöbtől. - Térképre kivetítve, a politikai erőviszonyok a következőképpen alakultak. Az elnökválasztás tekintetében Ion Iliescu uralta az egy Tulceát kivéve, ami C.V.Tudoré lett, egész Munténiát és Moldovát. Erdélyben viszont 12 megyében a Nagy-Románia Párt jelöltje vitte a prímet, míg Frunda György Szatmár, Maros, Hargita és Kovászna megyében lett első. Ami a pártokat illeti, ott főleg Erdélyben színesebb a kép. A szenátor-jelöltekre leadott szavazatok tekintetében az RMDSZ Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kovászna megyében lett első, míg az NRP Arad, Fehér, Kolozs, Szeben és Beszterce-Naszód megyében. Minden más megyében az SZDRP-é lett az elsőség. A képviselők tekintetében csak annyiban változik a helyzet, hogy az RMDSZ Biharban is tarolt, míg az NRP teljesítménye némileg gyengébb volt, csak három megyében, méghozzá Kolozsban, Aradon és Beszterce-Naszódban került többségbe. - Az RMDSZ nagyjából megismételte négy évvel ezelőtti teljesítményét, ami a két lépcsőben végrehajtott újraleosztás nyomán mindenképpen több parlamenti helyet fog jelenteni. - Olyan szabálytalanságok nem voltak, amelyek lényegesen befolyásolták volna a végső eredményeket. Néhány helyen elvesztették a pecséteket, a leadott statisztikákban nem egyeznek a számok, például kevesebb az érvényes és jegyzett szavazat, mint a kiadott szavazólap, amiből esetleg arra lehet következtetni, hogy imitt-amott elvettek néhány szavazatot egyik vagy másik párttól. /Gyarmath János: '96-os formáját hozta az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"

Temes megyében az 556 371 szavazásra jogosult állampolgár közül mindössze 362 108-an éltek állampolgári jogukkal-kötelességükkel, a részvételi arány 65,08 százalékos volt. Az elnöki székre pályázók eredményei: C.V. Tudor - 89 894 (25,45%), Ion Iliescu - 86 468 (24,48%), Theodor Stolojan - 65 612 (18,57%), Mugur Isarescu - 57 462 (16,27%), Frunda György - 17 462 (4,94%), Petre Roman - 11 325 (3,21%), Teodor Meleşcanu - 8439 (2,39%). A pártok vetélkedőjéből a TDRP került ki győztesen. A szenátori lista rangsora: TDRP - 85 881 (25,05%), Nagy-Románia Párt - 60 229 (17,60%), Nemzeti Liberális Párt - 46 103 (13,45%), Demokratikus Konvenció 2000 (nem jutott be a parlamentbe!) - 31 110 (9,08%), Demokrata Párt - 27 078 (7,9%), RMDSZ - 23 095 (6,74%), Szövetség Romániáért (nem jutott be a parlamentbe) - 17 848 (5,21%). A képviselői lista rangsora: TDRP - 82 790 (24,18%), Nagy-Románia Párt - 61 642 (18,00%), Nemzeti Liberális Párt - 48 973 (14,30%), Demokratikus Konvenció 2000 (nem jutott be a parlamentbe) - 27 226 (7,95%), RMDSZ - 22 124 (6,46%), Demokrata Párt - 20 744 (6,06%). A végleges adatok ismeretében Bodó Barna, az RMDSZ szenátorjelöltje elmondta, hogy a szórványban élő magyarság figyelemmel követi a politikai változásokat, és amint veszélyeztetve látja közösségi értékeit, nyomban összeszedi magát és egy emberként sorakozik fel érdekei védelmében. A négy évvel ezelőttihez viszonyítva ugyanis a mostani eredmény tíz százalékos javulást mutat. /(Sipos): Temes megyét öt párt képviseli Románia parlamentjében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

Az RMDSZ szenátusi és képviselői listái hat megyében kapták - Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy, Szatmár és Bihar - a legtöbb szavazatot. A a képviselőházi listára az RMDSZ összesen 733 383 szavazatot (6,79 %), a szenátusira pedig 747 688 szavazatot (6,89 %) kapott. Frunda György elnökjelöltre pedig 693 879 fő szavazott (6,21 %). - A közvélemény-kutatással foglalkozó INSOMAR szerint a romániai magyarok 72 %-ban szavaztak Frunda Györgyre, az RMDSZ államfő-jelöltjére. A felmérést az említett intézet vasárnap, a szavazóhelyiséget elhagyók körében végezte. Az adatok szerint a magyarok 9 %-a szavazott Theodor Stolojanra, 7 %-a Ion Iliescura, 6 %-a Mugur Isarescura, 3 %-a Corneliu Vadim Tudorra, 1 %-a Teodor Melescanura és szintén 1 %-a Petre Romanra. Az INSOMAR exit poll eredményei szerint a romániai magyarok 84 %-a az RMDSZ-re, 5 %-a az Iliescu vezette Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjára, 3 %-a a Nemzeti Liberális Pártra, 2 %-a a Nagy-Románia Pártra, 2 %-a a Román Demokratikus Konvenció 2000-re, 1 %-a pedig Melescanuék Szövetség Romániáért nevű pártjára, és szintén 1 % Petre Romanék Demokrata Pártjára szavazott. /Hat megyében vezet az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

"Több, mint négy évvel ezelőtt, a Demokratikus Konvenció választási kampányán sok ígéretet tett, többek között azt is, hogy a termelőszövetkezeti és az állami nyugdíj közötti különbség meg fog szűnni. A termelőszövetkezeti nyugdíjak ugyanis igen alacsonyak voltak. Sokáig vártak a változtatásra. Egyszer bejelentették, hogy több, mint száz százalékkal emelték meg a falusi nyugdíjakat. Ez valójában alig jelent valamit. Az újságíró megjegyezte: ezzel a rendszerváltás utáni kormányoknak egyszer el kell számolniuk. Az évek során semmiféle szociális segélyre nem voltak jogosultak, mert volt egy kis földjük. Akkor sem, ha 50 ezer lej nyugdíjt kaptak havonta. /Makkay József: Vajúdó parasztvilág - zsákutcában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"

"Fodor Sándor egyike volt azon romániai magyaroknak, akik a rendszerváltozást valamennyi román politikai párt közül egyedül a nagy román politikus, Iuliu Maniu alapította Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban bízott. A börtönben elhunyt Iuliu Maniu hajdani fiatal titkára, Corneliu Coposu vezette történelmi párt párbeszédre hívta a rendszerváltás után az RMDSZ képviselőit. Azonban a börtönévek-évtizedek aláásták Maniu egykori munkatársa egészségét - és Corneliu Coposu lehunyta a szemét, mielőtt pártja győztesen került volna ki az öt év előtti választásokból. Utódai, élükön a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Coposut követő elnökével, Ion Diaconescuval, minden jó szándékuk ellenére képtelenek voltak megállítani-visszafordítani az ország lejtőn lefelé indult szekerét. Mellbevágó volt a Demokratikus Konvenció legerősebb pártjának a katasztrofális veresége, a múlt évi választások során: a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt - be se jutott a parlamentbe. A párton belül folyt a könyöklő harc a pártelnöki tisztségért. Andrei Marga rektor néhány hónap után - lemondott a pártelnökségről, és a párt most már - ketté- (legalább ketté-) szakadt: az egykori Victor Ciorbea miniszterelnök és Vasile Lupu szenátor támogatóira. Legutóbb Victor Ciorbea, a kettészakadóban lévő párt egyik vezére nagyot mondott: amennyiben pártja hatalomra kerül, mindent elkövet annak érdekében, hogy Románia alkotmányos monarchiává váljék, visszahívja a királyt. Félő, hogy szép történelmi múltra visszatekintő párt teljesen kihull az ország közéletéből. /Fodor Sándor: Eső után köpönyeg? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./"

"A román jobboldali erők tömörítését kísérelte meg dec. 9-i találkozóján a Népi Kezdeményezés Szövetsége (APA), amelyet több volt kormányzati politikus, civil társadalmi képviselő hívott életre a jelenlegi baloldali hatalom kiegyensúlyozására. A Népi Kezdeményezés tárgyalóasztalhoz hívta a Nemzeti Liberális Pártot, a Nemzeti Parasztpártot, a Jobboldali Erők Szövetségét, a Keresztény Néppártot, valamint a többi kereszténydemokrata és liberális beállítottságú politikai szerveződést, azonban nem kívánják a Román Demokratikus Konvenció (CDR) újraélesztését. Az APA alapító tagjai között található Vlad Rosca, Zoe Petre, Smaranda Enache, és Varujan Vosganian. /Incze Ferenc: Újjászerveződik a jobboldal. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./"

A népességcsökkenés következtében Kolozsvár városi tanácsa az eddigi 31 helyett csupán 27 önkormányzati képviselőből áll majd. Négy évvel ezelőtt a mandátumok a következőképpen oszlottak meg a politikai alakulatok között /2000–2004/: RMDSZ: 8, Nagy-Románia Párt (NRP): 8, Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP): 5. Román Demokratikus Konvenció (RDK): 3, Román Nemzeti Egységpárt (RNEP): 3, Nemzeti Liberális Párt (NLP): 2, Szövetség Romániáért Párt (SZRP): 2. A most zajlott helyhatósági választások alapján a városi tanácsosi mandátumok a következőképpen oszlanak meg /2004–2008/: D.A. Szövetség: 9, RMDSZ: 6 , NRP: 6, SZDP: 6. Az RMDSZ tanácsosai: Máté András Levente, László Attila, Boros János, Pálffy Károly, Somogyi Gyula és 6. Molnos Lajos. /K. O.: Kolozsvár városi tanácsának összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

A 2000–2004-es időszakban a Kolozs Megyei Tanács összetétele a következő volt: Szociáldemokrata Párt (SZDP) 16 tanácsos (kezdetben csak 7 volt); RMDSZ 10 tanácsos; Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) 6 tanácsos; Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (az előző választások idején Demokratikus Konvenció) – 4 tanácsos; Nemzeti Liberális Párt (NLP) 4 tanácsos; Nagy-Románia Párt (NRP) – 3 tanácsos; Demokrata Párt (DP) 2 tanácsos. Az eddigi összesen 45 megyei tanácsosi helyet 37-re csökkentették az új helyhatósági választási törvénnyel. A most véglegesített eredmények szerint az új megyei tanács összetétele a következőképpen alakul: SZDP 11 tanácsos (79 291 szavazat), D.A. Szövetség 11 tanácsos (78 740 szavazat), RMDSZ 8 tanácsos (52 144 szavazat) és NRP 7 tanácsos (51 431 szavazat). A Kolozs Megyei Tanács összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Az SZDP rendkívüli kongresszusának egyhangú szavazatával Adrian Nastase kormányfő a párt elnökjelöltje, Ion Iliescu államfőt pedig visszavárják a pártelnöki székbe. Nastase keményen bírálta a liberális-demokrata pártszövetséget, felidézve a Román Demokratikus Konvenció négy évi kormányzását, amelyre különben maga az NLP és a DP – mindketten az akkori koalíció tagjai – sem gondolnak vissza büszkeséggel. /Hivatalosan is Nastase az SZDP államfőjelöltje. Iliescut visszavárják a pártelnöki székbe. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Annak idején a budapesti Magyar Hírek 1990/4-es száma idézte az újszülött RMDSZ 1989. december 25-én közétett kiáltványából: „Az állam garantálni fogja és alkotmányba foglalja a kisebbségi jogokat, hat hónapon belül elfogadja a kisebbségi törvényt, és nemzetiségi minisztériumot hoz létre.” Erre a kisebbségi törvényre azonban tizenöt évet kellett várni, az RMDSZ kezdeményezésére született meg. A kormány egyetértéssel véleményezte a végleges szöveget (RMSZ, 2005. április 2.), és továbbadta a szenátusnak. Várható volt a román oldalról az ellenkezés. Elsőnek Kovászna megye tíz román érdekvédelmi testülete tiltakozott azzal az érvvel, hogy a törvény etnikai elkülönüléshez vezet. Sepsiszentgyörgyi román suhancok megvertek magyar gyermekeket, hogy elmenjen kedvük a szeparatizmustól. Mona Musca művelődési miniszter közölte, hogy a törvénytervezet ellen szavaz, mert túl sok kedvezményt biztosít a magyarságnak. Május 26-án megszólalt Tőkés László püspök is: a kisebbségi törvénytervezeten túl kevés jogot irányoz elő nemzeti közösségnek. Adrian Nastase, volt miniszterelnök, jelenleg a Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, a képviselőház elnöke levélben figyelmeztette Tariceanu kormányfőt, milyen veszélyeket rejt magában a törvénytervezet: szeparatizmus, alkotmányellenesség, autonómia. Május 30-án Adrian Paunescu még harcosabban ítélte el a törvénytervezetet. A Magyar Polgári Szövetség szerint a törvénytervezet nem jó, mert túl kevés jogot biztosít. Nastasével kapcsolatban Barabás István újságíró emlékeztetett: a Vacaroiu-kormány, illetve Adrian Nastase a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal (a Vatra Romaneasca politikai formációjával) együttműködve gyakorolta a hatalmat. Csak 1996 októberének végén következett be a szakítás, mikor Nastase az okok közé sorolta, hogy Funar egyre gyakrabban intéz útszéli támadásokat Ion Iliecu elnök ellen. Funar jelenleg Iliescu ellenzéki társa a szenátusban, várhatóan egyformán fognak szavazni a kisebbségi törvény ügyében. 1996 novemberében Adrian Nastase nyilatkozott: ha az RMDSZ bekerül az akkori választásokon győzelmet aratott Demokrata Konvenció kormányába, mindazt, ami ott elhangzik, „meghallja Budapest is”. Azi című lap, 1997. október 16.: Adrian Nastase, a PSDR első alelnöke sajtóértekezleten közölte: a hargitai és kovásznai magyarok olyan hatalomra tettek szert, hogy e két megyét az állam már nem uralja, amit többek között az is bizonyít, hogy ottani iskolák magyar gyermekei Cluj-Napoca helyett a Kolozsvár nevet használják. A helyszínen tett látogatása alkalmával Nastase azt is tapasztalta, hogy a román lakosság és ortodox egyháza mellőzve van a közügyekben. A veszély abban tetőzik – folytatta Nastase –, hogy az RMDSZ ki akarja vívni az autonómiát, ezért parlamenti kivizsgálás szükséges. Egy munkacsoport hamarosan meg is érkezett Csíkszeredába. Jurnalul National című lap, 1997. október 28.: hargitai és kovásznai tapasztalatai alapján Nastase javasolja a román hatóságoknak, hogy tartsák állandó megfigyelés alatt a két megyét, az ortodox egyház indítson be román felekezeti iskolákat, hozzanak munkaerőt Moldvából, létesítsenek román egyetemet. – 1997. június 23-án a központi román napilapok nagyméretű fényképéről Ion Iliescu, Adrian Nastase és Corneliu Vadim Tudor boldog egyetértésben mosolyog az olvasókra. Ziua, 1999. június 16.: Adrian Nastase levelet intézett Costin Georgescuhoz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójához: a magyar revizionizmus stratégiát dolgozott ki Erdély elcsatolására. Előzőleg, június 13-án a kolozsvári repülőtéren szervezett sajtóértekezletén emlegette az országot fenyegető magyar forgatókönyvet, felsorolt több nevet is az „összeesküvők” közül, akik a revizionista akciót irányítják. A SRI megalapozatlannak találta Nastase riadóját. National, 1999. október 12.: Andrian Nastase a Kárpát-medence geopolitikájának szentelt bukaresti nemzetközi szemináriumon kijelentette: Románia azért nem került be a NATO-ba mert a nagyhatalmak egy Koszovóhoz hasonló etnikai konfliktust akarnak kirobbantani azzal a végső céllal, hogy Erdélyt Magyarországhoz, a legújabb NATO-tagállamhoz csatolják. Nastase súlyos állításáról a Cronica Romana október 13-án visszhangokat közölt honatyáktól. Ionut Gherasim (Nemzeti Parasztpárt): Ostobaság. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ): Felelőtlen kijelentés, Paul Ghitiu (Jobboldali Erők Szövetsége): Mikor valaki konfliktusról beszél, bizonyítékokkal kell szolgálnia, Ioan Mircea Pascu (PSDR): Tudok róla, hogy létezik egy magyar terv Erdély elcsatolására. Gandul, 2005. május 26.: Adrian Nastase, a képviselőház elnöke levelet intézett a Tariceanu-kabinethez, figyelmeztetve a kisebbségi törvény következményeire: kulturális autonómia, szeparatizmus, egyszóval alkotmányellenesség. Romániai Magyar Szó, 2005. május 30.: Markó Béla, az RMDSZ elnöke a levél kapcsán kijelentette: nem a kisebbségi törvénytervezet alkotmányellenes, hanem Nastase álláspontja. /Barabás István: A levél íróját önnön múltja ihlette. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Elkezdődtek a tárgyalások a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Petre Roman vezette Demokratikus Erő között egy szociáldemokrata pólus létrehozása érdekében. A kezdeményező Roman volt. Ismeretes, hogy 1992-ben, a Nemzeti Egységfront szakadásakor a Roman-szárny később Demokrata Pártra (DP) változtatta nevét. 1996–2000 között a Demokratikus Konvenció pártjai mellett tagja volt a kormánykoalíciónak, a 2000-es választásokon rossz eredménye miatt azonban Romant leváltották, helyét a DP-ben Traian Basescu vette át. A vezetőváltást követően Roman hamarosan kilépett a pártból, és új politikai formációt hozott létre Demokratikus Erő néven, amelyet azonban jelenleg alig 1 százalékra értékelnek a közvélemény-kutatások. A Demokratikus Erő és az SZDP várható egyesülésével – pontosabban a Roman-zsebpártnak az SZDP-be való beolvadásával – újabb „tékozló fiú” tér vissza az „anyapártba”. Előtte Adrian Severin, a Roman-féle DP másik markáns egyénisége is (újra)felvételét kérte. /Petre Roman beolvadna a Szociáldemokrata Pártba. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Az RMDSZ a második kormánykoalícióba házasodott be, s miután a rosszemlékű Demokratikus Konvencióban gyakran becsapták, most már kell annyi tapasztalattal rendelkeznie, hogy jelenlegi liberális–demokrata–konzervatív partnereinek ne engedje meg, hogy megcsalják, elárulják. Ezen a héten kétszer árulták el egymás után, s mind a kétszer a kisebbségi törvénytervezet kapcsán. /Kilin Sándor: Házasságok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

Aligha gondolja komolyan az RMDSZ elnöke azt, hogy a kisebbségi törvényt ellenző Demokrata Párt ki fog lépni a kormánykoalícióból, mert megszegték az egyezséget. A 6 százalék körüli súlyával az RMDSZ egy „kis párt”, amely a mérleg nyelvének szerepét eljátszhatja ugyan, de soha nem lehet „serpenyője” ennek a mérlegnek. Az RMDSZ-t csak választások közeledtével kezdi igazán komolyan venni a román politikum. Illetve akkor, amikor a magyar érdekvédelmi szervezet valamilyen formában hozzájárul a politikai színtér megváltoztatásához. A mostani helyzet megoldására is egy precendensben kellene keresni a megoldást. Valamikor 1995 februárjában az RMDSZ kilépett a Demokratikus Konvencióból. Emil Constantinescu taktikázásáról volt szó, amelynek meg is volt az eredménye: a Konvenció megnyerte a választásokat, és kormányra lépett, az RMDSZ-szel az oldalán. Ez követendő példa lehetne ma is, írta Salamon Márton László, a lap vezető szerkesztője. /Salamon Márton László: Aligha. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kikelt a Demokrata Párt nacionalista nyilatkozatai ellen. Véleménye szerint Emil Boc elnök és elvbarátai az effajta retorikával akarják növelni befolyásukat Erdélyben. Ezután a párt vezetősége Sepsiszentgyörgyre utazott találkozni Hargita és Kovászna megye románságának képviselőivel. Sajtóértekezletén Mircea Geoana bejelentette, hogy pártja ezután szívén viseli sorsukat, ő maga is szenátori irodát nyit Sepsiszentgyörgyön, Ioan Rus pedig megbízást kapott, hogy készítse el a párt Erdély-stratégiáját. Az előzmények: National című lap, 2001. nov. 22.: Ioan Rus belügyminiszter után Ioan Stan PSD-képviselő, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/-bizottság elnöke sajtóértekezleten jelentette be a fenyegető veszélyt: a Székelyföld tervezett autonómiája révén Románia elveszti területének jelentős részét, a románok kénytelenek lesznek elhagyni szülőföldjüket. Hasonlóan Iliescu államelnökjelölt gyulafehérvári kortesbeszédében (Curierul National, 1996. nov. 11.), az (akkor még) elnök kijelentette: „Mindig elleneztem és ellenezni fogom az RMDSZ némely vezetőinek autonómia-követeléseit és ezzel a román állam egységének szétdarabolását. Nem feledhetjük el, hogy az RMDSZ választási programja kendőzetlenül beszél az etnikai alapú területi autonómiáról, ami egyet jelentene Románia föderalizációjával.” Adrian Nastase (az akkor ellenzéki PDSR alelnöke) ellátogatott Hargita és Kovászna megyébe /Dimineata, 1997. okt. 27/, majd kijelentette: a románságot elmagyarosítják, nemzeti jelképeit, civilizációjának bizonyítékait eltüntetik, ilyen körülmények között állandó harcot kell folytatnia jogaiért. Ultima Ora, 1997. nov. 24.: Választási kampánya keretében a PDSR harcot indított az erdélyi szavazóbázis megnyeréséért. A párt vezetősége Sepsiszentgyörgyön találkozott erdélyi szervezeteinek képviselőivel, ez alkalomból elhatározták, hogy a nacionalizmus jegyében külön Erdély-programot indítanak be. Adevarul, 1998. jún. 22.: A PDSR vezetősége Nagyváradon közzétette Erdély-kiáltványát, hogy ellensúlyozza az RMDSZ egyre radikálisabb politikáját, amelynek célja az etnikai autonómia és általa az ország föderalizációja. Adevarul, 2000. márc. 20.: „A PDSR meg akarja hódítani Erdélyt. Célja, hogy a jobboldali erőket kiszorítsa onnan, és megmentse az országot az összeomlástól, amelybe a Demokrata Konvenció kormánya vitte.” A hódítás tovább folyik. /Barabás István: Erdélyi hódítók. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Másodszor fordul elő, hogy az egykori Parasztpárt a törvényhozási ciklus közepén kerül be a parlamentbe, anélkül, hogy a választási küszöböt elérte volna. A Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) március 1-jétől hét parlamenti képviselővel rendelkezik, miután beolvasztotta a Keresztény-szociális Uniót (UCS). Az egykori Demokratikus Konvenció vezető alakulatát 2000 és 2004 között egyetlen honatya képviselte a parlamentben, aki szintén más párt listáin szerzett mandátumot. A PPCD-UCS fúzió révén eggyel nőtt azoknak az alakulatoknak a száma, amelyben szélsőséges pártok egykori képviselői foglalnak helyet. A keresztény-szociálisok ugyanis 2004-ben a Nagy-Románia Párt (PRM) listáin jutottak be a parlamentbe. A Demokrata Párt vezető tanácsa már megbízta Emil Boc pártelnököt, hogy kezdje meg a fúziós tárgyalásokat a PPCD-vel, amely teljes jogú tagja az Európai Néppártnak. Adriean Videanu, a DP ügyvezető elnöke válaszolt Markó Bélának, kijelentve: a PD-nek nincs szüksége az RMDSZ támogatására ahhoz, hogy az EPP teljes jogú tagjává váljék. Szájer József, az Európai Néppárt jogi kérdésekért és politikai stratégiáért felelős alelnöke szerint azonban a PD nem válhat automatikusan teljes jogú taggá. Szájer leszögezte: romániai pártként az RMDSZ vétójoggal rendelkezik. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Szájer: az RMDSZ-nek vétójoga van. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Az utóbbi időben ismét nacionalista felhangok töltik be a román közéletet. A kormánypárti demokrata honatyák akadályozták a kisebbségi törvény elfogadását, támadva a kulturális autonómiát; az ellenzéki szociáldemokrata párt vezető politikusai magyarellenes retorikát alkalmaznak, közben a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) önálló magyar karainak, illetve egy esetleges önálló magyar egyetemnek az ötlete „nemzeti alapú” ellenállást vált ki a románok körében. A Ziua című napilap támadta az elmúlt hónapokban a közös Gozsdu-közalapítvány létrehozásáról szóló román–magyar államközi egyezményt, és cikksorozatban fejtette ki, hogy a magyarok továbbra sem nyugodnak bele Trianonba. Bukarestben hazafiatlan cselekedetnek minősült, hogy Frunda György szenátor elfogadtatta az Európa Tanácsban a nemzet fogalmára vonatkozó jelentését. Román nemzeti érzelmeket látszott sérteni tavaly Koltay Gábor Trianon-filmjének bemutatása, és bizonyos politikai erők szakadár törekvésnek tekintették a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) rendezvényeit. A magyarellenes támadások élén áll a Nagy-Románia Párt (NRP). Corneliu Vadim Tudor pártvezér gyűlöletkeltő szólamai visszhangra találnak más politikai erők soraiban is. „Romániában néhány hónapja egyre erősödik a szélsőséges nacionalista beszédmód, egyre több a magyarellenes megnyilvánulás, egyre több a próbálkozás az RMDSZ kiszorítására a román politikai életből” – fogalmazott nemrég az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Bíró Béla szerint a nacionalizmus nem köthető kultúrákhoz, etnikumhoz, hanem helyzetekhez. Adrian Cioroianu történész, a bukaresti egyetem történelmi tanszékének docense szerint Ceausescu megbízásából a román történészek nacionalista szellemben szálltak vitába a magyar történetírás olyan műveivel, mint amilyen például Erdély háromkötetes története volt. A docens szerint a legjobb román egyetemek és főiskolák történelem szakain ma már korántsem tapasztalható az egykori görcsösség, túlfűtöttség. Rögtön a diktatúra bukásakor, 1989. december 22-én, miután lincselés áldozata lett a kézdivásárhelyi rendőrparancsnok, Romulus Vulpescu költő, volt nagy-romániás szenátor úgy adta elő a történetet: Székelyföldön a magyarok románok fejével futballoznak. Ezt természetesen nem volt igaz. Azután jött az 1990 márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogrom volt, amikor a tudatosan feltüzelt vidéki románok csaptak össze a helyi magyarokkal. A véres összeütközés után Marosvásárhely sokáig a félelem városa volt. Radu Ciontea, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) első elnöke a marosvásárhelyi pogrom előtti hetekben adott nyilatkozata szerint családi forrásból tudja, hogy minden magyar zsebében ott lapul a kötél, amelyre fel akarják akasztani a románokat. A nacionalizmus a kilencvenes évek közepéig erőteljesen jelen volt a román politikában, mind az írott, mind az elektronikus média vak indulattal beszélt a magyarokról. Varga Andrea Romániában élő és kutató magyarországi történész felidézett egy korabeli televíziós beszélgető műsort. Egy betelefonáló azt akarta kifejteni, milyen jól képes együtt dolgozni magyar kollégájával, s hogy nem igaz, amit a sajtó ír. Mondanivalóját nem tudta végigmondani, mert lekeverték a hangját, és a műsorvezető kikelt magából: mit szólna a kedves néző, ha az ő rokonának vágták volna le a fejét, és azzal fociztak volna a porban? A kilencvenes évek közepétől kezdve a sajtó leállt ezzel az általános uszítással. Akkor a politika úgy döntött: paradigmaváltást hajt végre a magyarokhoz fűződő viszonyában. Az RMDSZ akkorra már kormányzati tényezővé vált, mint a Demokratikus Konvencióba tömörült pártok egyike (1996–2000). Varga Andrea emlékeztet arra a vissza-visszatérő riogatásra, miszerint jönnek a magyarok, visszaveszik Erdélyt, például hátizsákos turistáknak „álcázva” magukat. Egy időben a szélsőséges román politikusok azt sugallták a lakosságnak, hogy a magyar vállalatok romániai befektetéseik révén apránként vásárolják fel Erdélyt, a Mol-kutak romániai terjeszkedése pedig arra szolgál, hogy az esetleges későbbi konfliktusos időszakokban a magyar harckocsiknak biztosítsanak üzemanyagot. Az effajta „üzenetek” egyik legfőbb terjesztője Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester volt. Sokan Markó Béla legutóbbi kézdivásárhelyi beszédét is a „magyar nacionalizmus” megnyilvánulásának tekintették, amikor a szónok így szólt a hallgatósághoz: „Aki itt, a Székelyföldön hivatalnok, az a mi kenyerünket eszi. Végtére is a mi adónkból, a székely ember adójából kapja a fizetését, nem másból. Akkor pedig tessék megszólalni magyarul, vagy ha nem tud valaki, aki hivatalt visel, tanuljon meg”. Sok román idézi a hivatalos tételt, miszerint a román ember egyik lényegi jellemvonása, hogy a mindennapi életben befogadó, nyitott a másság iránt. Azonban az alkotmány is „nemzetállamként” határozza meg a soknemzetiségű Romániát. Ezt a kitételt az RMDSZ-nek nem sikerült kivetetnie még a 2003 végén végrehajtott – népszavazással megerősített – alkotmánymódosítás során sem. A romániai magyarság aggódva figyeli a kormánykoalíciót alkotó Demokrata Párt (DP) nacionalista felhangjait. E pártba beolvadtak az NRP-ből kivált politikusok, s így tett testületileg Funar egykori pártja, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) is. Az ellenzéki szociáldemokraták (SZDP) a nagy-romániásokkal (NRP) terveznek együttműködést a parlamentben. Bíró Béla kifejezetten derűlátó. Szerinte a román értelmiségi elitben és a román közvéleményben kihunyni látszik számos hamis félelem (például az irredentizmustól). /Garzó Ferenc MTI – Bukarest: A nacionalizmus felemelt tyúktolla a porba kívánkozik Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

A román parlamentarizmus történelmében egyedülálló eset, hogy a hatalmon lévő kormánykoalíció valamelyik pártja a sztrájk akár „enyhébb” változatához folyamodjon, és bojkottálja a törvényhozást. Legutóbb tavaly augusztusban a Szociáldemokrata Párt (PSD) teljes politikai sztrájkot hirdetett. A legnagyobb ellenzéki alakulat, a PSD kezdeményezése közel 15 ezer önkormányzat működését lehetetlenítette volna el. A PSD végül elállt a politikai sztrájktól. A PSD elődje, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) 1998-ban hirdetett korlátlan ideig parlamenti sztrájkot, amikor a Demokratikus Konvenció volt hatalmon. A törvényhozás néhány napig zavartalanul zajlott, mert a PDSR honatyáinak hiányzása ellenére az ülések határozatképesek voltak. Végül a kormánykoalíció megelégelte az ellenzéki akciót, és élve a házszabály adta lehetőségekkel, levonatta a távolmaradó képviselők béréből a napi ülésilletéket. Ez jobb belátásra térítette a PDSR-t, a párt december 7-én beszüntette a közel három hétig tartó tiltakozást. /Cs. P. T.: Ellenzéki előjog a parlamenti sztrájk. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

A Civic Media Egyesület kezdeményezését, melynek célja a romániai sajtó és a civil szféra átvilágítása, az Új Magyar Szó is felkarolta, s a „Tiszta hangok” elnevezésű akciót segítendő a jelenleg megjelenő magyar nyelvű napi, heti és havilapok felelős kiadóit, igazgatóit, főszerkesztőit és főszerkesztő-helyetteseit, esetenként vezető szerkesztőit, főmunkatársait és publicistáit, illetve a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) ügyvezető tanácsát javasolta átvilágításra. 1989 decemberében a Szekuritáté megszűnt, teljes iratanyaga a hadsereg felügyelete alá került. 1990 januárjában a Temesvári Nyilatkozat 5. pontja próbálta az átvilágítást életbe léptetni, de ez az akkori politikai légkörben teljesen lehetetlen volt. 1996-ig a kommunista párt örökösei megakadályoztak mindent, ezalatt a Szekuritáté volt tisztjei részben megsemmisítették, részben elrejtették és kiválogatták a szerintük érdekes dossziékat. A Demokratikus Konvenció 1996-os választási győzelme sem hozott igazi fordulatot. 1999-ben azután egy országos bizottságot hoztak létre /CNSAS/, melynek feladata a hírhedt Szekuritáté archívumát vizsgálni, magas tisztségeket betöltő embereket átvilágítani. A témával foglalkozó, úgynevezett Ticu-törvényt valósággal „kiherélték” a pártok a parlamentben, majd a bizottság liberális párti támogatást élvező elnökét, Constantin Ticu Dumitrescut volt politikai bebörtönzöttet is megbuktatták. A CNSAS-nak nem igazán sikerült lelepleznie senkit: öt esztendő alatt tizennyolc magas rangú szekus tiszt akadt horogra, közülük tizennégy halott… Cristian Parvulescu politológus szerint a tisztázás egyik legnagyobb akadálya, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ folytatta a megfigyeltekről a Szekuritáté által megkezdett követési dossziék bővítését, és a régi besúgók többségét 1989 után újra aktivizálták, ők viszont nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva nem elővehetők. Az átvilágítást nehezíti, hogy a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának iratanyaga a hadsereg birtokában van. Ezt ötven évre titkosították. Csendes László, az RMDSZ-támogatást élvező CNSAS-tag szerint az átvilágításra kapott dossziékat eleve szűrve kapják kézhez. Dossziéeltűnések is vannak. Marius Oprea történész, aki 1998 és 2000 között Constantinescu elnök tanácsadója volt, akkor látta is szekusdossziéját. Mikor a Ticu-törvény elfogadása után kikérte a dossziéját, azt a választ kapta a CNSAS-tól, hogy a rá vonatkozó iratok nem találhatók. /!/ /Jakab Árpád: Átvilágítósdi – a politikai zsarolás román eszköze. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 19./

Főképpen a Romania Mare hetilap 16 év óta következetesen démonizálja a magyarságot. A szélsőségesség térhódítását jelzi, hogy július elején a közvélemény-kutatások kimutatták, hogy a Nagy-Románia Párt (NRP) népszerűsége meghaladta a szociáldemokratákét. Corneliu Vadim Tudor, az NPR elnöke 15 éve jósolja, hogy ő lesz Románia elnöke. Megszállottságában a véres eszközöktől sem riad vissza. 1999. január 15-én felhívást intézett a Zsil völgye tüntető bányászaihoz, hogy foglalják el Bukarestet, a hatalom fényűző irodáit. Miron Cozma szakszervezeti vezetővel (akkor egyben a Nagy-Románia Párt alelnöke volt) az élen mintegy kétezer bányász el is indult Bukarest főváros felé, miközben állandó kapcsolatban álltak C.V. Tudorral. A karhatalomnak csak az olténiai Stoeneti-nél sikerült a menetoszlopot szétszórnia, és Miron Cozmát őrizetbe vennie. Az esemény után több személyiség követelte a Nagy-Románia Párt törvényen kívül helyezését, de ezt nem tudták elérni. Barabás István emlékeztetőnek idézett a szélsőséges lapok előző évfolyamaiból. Romania Mare, 1990. november 9.: Mikor magyar fiatalok Sepsiszentgyörgyön valamilyen államellenes akcióba kezdenek, a házak ablakaiba gyertyát vagy asztalilámpát helyeznek, hogy veszély esetén a harcosok oda menekülhessenek. Hargita és Kovászna megyei erdők mélyén olyan fiatalok sátoroznak, akik budapesti akcentussal beszélnek, a lakossággal nem érintkeznek, hanem beintésre várnak, hogy elinduljanak célpontjaik felé. Mivel az RMDSZ segíti őket, követeljük e szervezet azonnali betiltását, ellenkező esetben „a nagyon közeli jövőben” Erdély-szerte súlyos zavargásokra kerül sor. A Nagy-Románia Párt lapjában, a Politica címűben 1992. március 14-én Eugen Barbu /azóta elhunyt/ író felhívással fordul olvasótáborához: „Testvérek, készítsétek elő fegyvereiteket, és vonuljatok ki az utcára, mert ez így nem mehet tovább: mindenféle idegbetegek éjjel-nappal álmodoznak sokat próbált ősi földünk megszerzéséről!” A hang nem változott az évek során. Romania Mare, 2006. június 23.: „Hargita és Kovászna megyében kitört az autonómia hisztériája. Ennek szellemében, az RMDSZ üldözi a románokat, leváltja őket tisztségeikből, szükség esetén tettlegességtől sem riad vissza. Megmentésük csak úgy lesz lehetséges, ha a NRP kerül hatalomra, és az RMDSZ vezetőit nyakukon kővel a Balatonba veti.” Vasile Mateinek, a Román Nemzeti Egységpárt képviselőjének 1997. november 18-i sajtónyilatkozatából: A román állam elvesztette befolyását Hargita és Kovászna megyében, a helyi hatalom irányító központja Budapest lett. A két megyét félkatonai jellegű magyar alakulatok hálózták be, de van már belőlük Moldvában és a Duna-deltában is. Valamennyien felkészültek egy esedékes polgárháborúra. Ziua, 1997. december 16.: Miután találkozott a Vatra Romaneasca tagjaival, George Pruteanu szenátor a marosvásárhelyi ortodox esperesi hivatalban tartott sajtóértekezletén úgy értékelte, hogy a Székelyföldön náci, rasszista mentalitás érzékelhető. Tricolorul, 2005. január 15.: A NRP felhívja a figyelmet a magyar irredentizmus egyre veszélyesebb terjedésére. Ha Traian Basescu elnök nem zárja ki a kormányból a terrorista RMDSZ-t, úgy napjai az állam élén meg vannak számlálva, mert egy minden eddiginél hevesebb népfelkelés végképp elsepri székéből. Gheorghe Funar (jelenleg szenátor, a NRP főtitkára) kezdettől reményteljes harcosa az extrémizmusnak. Egyik jellemző megnyilvánulása a szatmári Informatia Zilei 1994. október 27-i számában: „A magyar nép és romániai kisebbsége nomád, barbár szelleme nem tűnt el az ezer év alatt. Nekünk, románoknak kell kigyógyítanunk, hogy civilizált, európai, békés néppé változzék és ne fájjon a foga idegen területekre. Isten óvja attól, hogy mancsát még egyszer román területek felé nyújtsa.” Funar bálványa, C.V. Tudor közben a roma közösséget vette célba (Romania Mare, 1998. augusztus 21.): „A cigányokat munkatáborokba kell küldeni.” National, 1997. szeptember 14.: Lazar Ladariu képviselő, a Vatra marosvásárhelyi ideológusa: „A magyar szeparatisták régi terve, hogy saját külön iskoláik legyenek. Így térünk vissza Marosvásárhely 1990. márciusának mini-államcsínyjéhez. Ha az erdélyi fejlemények veszélyes méreteket öltenek, megtaláljuk a módját, hogyan lépjünk fel az RMDSZ provokációi ellen, mert ez így nem mehet tovább!” C.V. Tudor rálicitál (Romania Mare, 1997. november 21.): „Mikor kormányra kerülünk, megalakítjuk Erdély Újjáépítésének Minisztériumát, hogy végre lecsillapítsuk a magyarokat, vegyük el Ázsia szülöttjeinek kedvét attól, hogy beavatkozzanak a mi kétezeréves nemzeti konyhánk dolgaiba. Vegyük kézbe a puskát!” Gheorghe Funar hozzáfűzte (Jurnalul National, december 10.): Hargita és Kovászna megyében szükségállapotot kell bevezetni, amíg nem késő! Evenimentul Zilei, 1998. október 15.: A NRP Kovászna megyei szervezetének elnöke ismerteti a helyi Román Nemzeti Gárda felépítését. 127 tagja közül heten zsoldosok, akik harcoltak Jugoszlávia megmentéséért is. A gárdák állandó készenlétben állnak, miközben kapcsolatot tartanak fenn Brassó és Bákó megyei alakulatokkal. Joguk van védelmezni őseik földjét, ahogy a kurdok, baszkok és palesztinok is teszik. Ha az RMDSZ gyakorlatba ülteti autonómia-terveit, vezetőit lakásukon fogják el és kivégzés céljából törvény elé állítják őket. A soviniszta-rasszista uszítás mindmáig legfőbb fóruma, a Romania Mare hetilap első száma – Ion Iliescu államelnök engedélyével – 1990. június 8-án jelent meg az erőszak kultuszának és az Erdély-hisztériának teljes fegyvertárával. Június 22-én már arról cikkezett, hogy a magyarok mozgolódnak, „veszélyben vagyunk államként és nemzetként egyaránt.” Atentie la Ungaria! (Figyeljünk Magyarországra!) cím alatt szeptember 7-én kezdi el közölni cikksorozatát, mint a „védekezés” stratégiáját és taktikáját. 1990. december 7-én C. V. Tudor írta: „Az ország veszélyben. Vegyük hát kézbe Horea lándzsáját, védjük meg magunkat nemcsak Magyarország, hanem az ENSZ ellen is!” Felhívta Ion Iliescu elnök figyelmét arra, hogy ha nem tudja elfojtani a magyar sovinizmust, ahogy Ceausescu tette, katonai diktatúrára lesz szükség. 1998. szeptember 13.: „Az RMDSZ hiába határolja el magát Tőkés Lászlótól, mert ugyanazokat a revizionista eszméket hirdeti. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy Budapesten horthysta kormány került hatalomra. Mivel az RMDSZ halálos veszély a román államra, követeljük, hogy vezetőit állítsák bíróság elé, szervezetüket helyezzék törvényen kívül, Tőkés Lászlót sürgősen toloncolják ki az országból, az etnikai tisztogatásnak alávetett Hargita és Kovászna megyében vezessék be a sürgősségi állapotot, és legkésőbb 1998 novemberéig szervezzük meg az előrehozott választásokat. Ha az RMDSZ-t nem sikerül megfékezni, a NRP erkölcsi és politikai kötelességének érzi, hogy a lakosságot önvédelemre mozgósítsa, ahogy a világon mindenütt történik, a terrorista szervezetek ellen.” Ez a hang nem változott: 2006. június 23-án C.V. Tudor a Romania Mare vezércikkében büszkén hirdette, hogy mindaz, amit ő 1990-ben az Atentie la Ungaria! cikksorozatban jósolt, mind beigazolódott, mert a magyar revizionizmus ma is Trianon revízióját hirdeti, hogy Erdélyt bekebelezze. Az erőszak hirdetésében már 1990 őszétől új erők csatlakoztak C. V. Tudor mellé. Zig-Zag, 1993/20.: Radu Sorescu, a frissiben alakult Noua Dreapta neofasiszta párt vezére nyilatkozott programjáról: „Szükségesnek tartjuk az erőszakot, hogy fajtánk megtisztuljon erkölcsileg. A demokrácia a nemzeti szellem árulója. Ha egymillió magyar nem ismeri el a román államot, egymillió magyart ki kell tiltani az országból. A cigányok számára rezervátumokat kell létesíteni. A csavargók és az idegen elemek megfékezésére javasoljuk nemzeti gárdák létrehozását. Mi nem irodai politikát akarunk művelni, hanem nyílt harcba kezdünk, első lépésként katonai diktatúra segítségével.” Ion Solcanu szociáldemokrata szenátor 1997 novemberében a parlamentben politikai nyilatkozattal és a sajtóban felhívással fordult a Demokrata Konvenció kormányához: „Nemzeti érdek megtartani Hargita és Kovászna megye román lakosságát a maga iskoláival, templomaival, ortodox püspökségével, múzeumaival és román katonai alakulataival együtt, ideje lenne tehát felépíteni a sepsiszentgyörgyi csendőr-zászlóalj laktanyáját. Megtörténhet, hogy szükség lesz a csendőrökre, hamarább, mint bárki is gondolná”. National, 1997. szeptember 17.: Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor nyilatkozatából: „Erdély kérdésében Románia rendkívül nehéz helyzetben van. Még néhány év, és elveszíthetjük, mert Magyarországé lesz. A megelőzésre legjobb megoldásnak látom azt, amit 1990-ben is javasoltam az akkori hatalomnak: Erdély militarizálását. Telepítsünk be ezredeket, hadosztályokat, növeljük meg a helyőrségek állományát, tehát helyezzük ide a Román Hadsereg súlypontját. Nem háborús meggondolásból, mert egy NATO-tagállam ellen nem győzhetünk, hanem megfélemlítés céljából. Jó volna nagyvállalatokat is létesíteni és oda más tájakról román munkásokat hozni. Ameddig nem szórjuk szét Erdély magyarságát, addig nem tudjuk asszimilálni és nem szabadulhatunk meg az ősi román föld elvesztésének rémálmától.” 1999. március elején Anghel Andreescu tábornok meglátogatta a Hargita és a Kovászna megyei csendőrparancsnokságokat, majd Marosvásárhelyen találkozott a sajtóval. „A régió specifikumával” kapcsolatban bejelentette, hogy a csendőrség kötelékében külön alegységeket képeznek ki a szeparatista próbálkozások meghiúsítására. C. V. Tudor 1999. november 29-én megjelent kiáltványából: „Ha a magyarok abszurd módon kikiáltják Erdély autonómiáját, ti, románjaim, hogyan reagáltok? Tudom, én mit teszek: fogok egy gépfegyvert, mert megelégeltem, hogy csúfot űzzenek belőlünk; inkább haljak meg oroszlánként, mintsem patkányként. Nem vagyunk extrémisták, de azt akarjuk, hogy a magyarok, cigányok, zsidók, egyéb kisebbségek tiszteljenek bennünket, románokat, mert mi vagyunk a házigazdáik. A NRP készen áll, hogy átvegye a hatalmat.” Ziua, 2006. március 10.: Bizonyára közelgő nemzeti ünnepünkre való tekintettel, riportot közöl a Hargita és Kovászna megyei interetnikai konfliktusok megelőzésére kiképzett PSYOPS rohamosztagról. Ugyanebben a lapszámban a kolozsvári Sarmisegetuza hazafias alapítvány figyelmezteti az államelnököt, hogy napirenden van a Székelyföld autonómiájának kikiáltása. A megelőzés érdekében fel kell oszlatni a félkatonai Székely Légiót, és román nemzeti gárdákat kell alapítani. Romania Mare, 2006. március 3.: Az Ungurii oldal szalagcíme: Közeledik március 15.: riadó, fegyverbe! Revizionista utcai tüntetések várhatók, hogy átalakuljanak területi követelésekké! 1998. október 29-én Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője politikai nyilatkozatban figyelmeztette a parlamentet a veszélyre: a Nemzeti Egységpárt (PUNR, akkori elnöke Gheorghe Funar) Maros megyei szervezete sajtóértekezleten jelentette be, hogy egyetért a NRP kezdeményezésével az Erdélyi Nemzeti Gárda megalakítására. A képviselő hozzátette: az erdélyi magyarok bőrükön érezték, mit jelentett számukra a Vasgárda meg a Maniu-gárda, ezért fenyegetésnek fogják fel a tervet, annál inkább meglepő, hogy sem az Államelnökség, sem a kormány, sem a politikum nem foglal állást ellene. Hogy mi lett a figyelmeztetés foganatja, bizonyítja Kónya-Hamar Sándor képviselő 2000. március 7-i politikai nyilatkozata: Kolozsvárott, a NRP keretében újra szervezkedik a legionárius mozgalom, első lépésként megalakult a Keresztény Nacionalista Klub. Az extrémizmus térhódításával egyidejűleg, Ion Iliescu elnök a Tineretul Liber 1992. június 5-i számában megnyugtatta a kedélyeket: „Mind törvényhozási, mind intézményi szempontból, de társadalmi-politikai gyakorlatunkban is, a kisebbségeknek minden jogot megadtunk.” /Barabás István: Az extrémizmus vért kíván. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

„Azzal, hogy kitartóan követeli az úgynevezett székelyföldi területi autonómiát, az RMDSZ nyílt támadást intéz az alkotmány ellen” – jelentette ki Bogdan Pascu konzervatív párti miniszterelnök-helyettes. Pascu szerint ország egyetlen hivatalos nyelve a román nyelv. „Ilyen körülmények között ne feledkezzünk meg a kétnyelvű táblákról sem, az RMDSZ erre irányuló nyomásairól a Constantinescu-rezsim, valmint a Ciorbea által vezetett Konvenció ideje alatt! Ezek nagyon jó példák az alkotmánnyal való szembeszállásra. A törvény, amely által engedélyezték mindezt, egyértelműen alkotmányellenes”- mutatott rá Pascu. Szerinte „a szeparatista magyarok” úgy vélik, hogy sikerülni fog tervük, mert a konvenciós kormányzás idején „sikerült manipulálniuk a kormányt”. Bogdan Pascu szerint autonóm terület létrehozása Románia szívében – „ahová az RMDSZ akar eljutni” – többmillió román akaratát szegné meg, „köztük magyar nemzetiségűekét vagy más kisebbségekhez tartozókét is, akik megszavazták az alkotmányt, ezáltal szentesítve Románia integritásának és szuverenitásának elvét”. Ugyanakkor Daniel Buda demokrata párti képviselő azzal vádolta az RMDSZ elnökét, hogy „nacionalista és szeparatista diskurzusával arra buzdítja a polgárokat, hogy ne tartsák be az alkotmányos rendet”. Pártbéli kollégája, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester ugyanakkor követelte, hogy a megyeszékhely kerüljön ki az autonóm Székelyföld létrehozását célzó projektből. /Bogdan Pascu szerint alkotmányellenes a kétnyelvűség. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./