Az RMDSZ nem határozta meg érthetően az autonómia fogalmát, nyilatkozta Doina Cornea. Kiállt az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa mellett. A Demokratikus Konvencióval kapcsolatos problémákról kifejtette, hogy az ellenzéknek együtt kellene harcolni. Corneliu Coposu ragaszkodik a Gyulafehérvári Nyilatkozathoz. A négypárti egyezményt, a szélsőséges pártokat elítéli, lehet, hogy a KGB áll mögöttük, állapította meg. A román nép nem akarja a Moszkvához való közeledést. Doina Corneának kételyei vannak Iliescu elnököt illetően. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 5./

Parlamenti kezdeményezést javasol a Liberális Párt`93 a román-magyar alapszerződés aláírása érdekében, jelentették be a párt ápr. 18-i sajtóértekezletén. A párt vezetői ápr. 18-án fogadták az SZDSZ Eörsi Mátyás-vezette küldöttségét. Az LP`93 kivált a Demokratikus Konvencióból és új kapcsolatokat épít ki a Konvencióból ugyancsak távozott szociáldemokratákkal, az RMDSZ-szel és a Petre Roman vezette Demokrata Párttal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

A Román Demokratikus Konvenció máj. 17-i nyilatkozatában leszögezte, hogy amennyiben az etnikai kritériumok alapján szervezett autonóm övezetek létrehozásának lehetőségét kizárják, a román-magyar alapszerződés tartalmazhatja az ET 1201-es ajánlását. Sürgősnek tartják az alapszerződés megkötését. A Konvenció síkraszállt a helyi autonómia mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ A Demokratikus Konvenció tehát megváltoztatta véleményét az 1201-es ajánlásról. /Magyar Hírlap, máj. 19./

"A román lapok "lovagias" válásnak nevezték azt, hogy a román ellenzéket tömörítő Demokratikus Konvencióból /DK/ kivált négy ellenzéki párt /Demokrata Párt, Polgári Szövetség Pártja, Liberális Párt`93, Román Szociáldemokrata Párt/ elvált az RMDSZ-től, mert nem tartják megfelelőnek Markó Bélának az RMDSZ autonómia-fogalmairól szóló tájékoztatóját. Ugyanakkor a DK vezető pártja részéről újabb kemény bírálat érte az RMDSZ-t. Corneliu Coposu pártelnök a Cronica Romana jún. 10-i számában úgy értékelte, hogy az RMDSZ veszélyesen radikalizálódott. /Népszabadság, jún. 12./ "

"A Román Demokratikus Konvenció /RDK/ képviselőinek temesvári találkozóján Emil Constantinescu, az RDK elnöke meghirdette az ellenzéki koalíció új programját. Ebben szerepel az emberi jogok védelme és a helyi közösségek erősítése. Costantinescu kifejtette: "Mi ellenezzük a magyar közösség elszigetelődését, egy magyar gettó kialakulását az ország közepén." Nem akarjuk, "hogy intellektuális gettók jöjjenek létre csak magyarul tudó orvosokkal, értelmiségiekkel." A programban az RMDSZ-ről, a volt szövetségesről egy szó sem esett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ "

Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció elnöke sajtóértekezletén azzal magyarázta Iliescu elnök keményebb fellépésének elmaradását Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke meg-megismétlődő vádjaival szemben, hogy Tudor kezében kompromittáló iratok vannak, és ezzel zsarolják az államelnököt. /Magyar Nemzet, júl. 6./

A román ellenzéki pártok, a Petre Roman vezette Demokrata Párt, a Román Demokratikus Konvenció - külön-külön nyilatkozatokban - elutasították az Európai Parlamentnek a román oktatási törvényt bíráló határozatát. Júl. 17-én megalakult a parlament európai integrációs bizottsága, melynek elnöke, a demokrata párti Ovidiu Popescu első nyilatkozatában szintén elítélte a strasbourgi határozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

"A Román Demokratikus Konvenció Emil Constantinescu elnök aláírásával kiadott közleményében vádolta az RMDSZ-t: azt a benyomást akarja kialakítani a nemzetközi közvéleményben, mintha Románia polgárháború küszöbén állna. Az oktatási törvényt felhasználva "a román és magyar szélsőségesek" mesterségesen szítják az etnikai feszültségeket. /Magyar Hírlap, júl. 24./ "

"Az előző napokban minden fontosabb román parlamenti párt kifejtette elítélő álláspontját az Európa Parlament határozatáról. Ovidiu Popescu szenátor, Románia európai integrálódására létrehozott parlamenti bizottság elnöke szerint a határozat Románia-ellenes. /Új Magyarország, júl. 20./ Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció elnöke szerint ez a határozat megakadályozza Románia integrálódását "Egyidőben a tanügyi törvény megszavazásával, román és magyar, hazai és nemzetközi szélsőséges körök minden eszközt felhasználnak ahhoz, hogy mesterséges etnikai feszültséghelyzetet teremtsenek." - mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./ "

Vedlik a koalíció, állapítja meg cikkének címében Ara-Kovács Attila. A szélsőséges Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ támadja Melescanu külügyminisztert, menesztését követeli, hozzátéve, hogy helyébe nevezzék ki a Gheorghe Funar jobbkezének tartott Ion Gavra szenátort. Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja a hadsereget vette célba, támadva Gheorghe Tinca hadügyminisztert és Iliescu elnököt. A Ziua bukaresti lap Iliescu elnököt támadja, azt állítva, hogy az államelnök KGB-s ügynök volt. Nem lehet tudni, kik állnak a Ziua akciója mögött. Ez a támadás viszont érinti a jelenlegi biztonsági szolgálat, az SRI főigazgatóját, Virgil Magureanut. Elképzelhető, hogy emögött olyan titkosszolgálat áll, amely maga köré gyűjtötte a Ceausescu-korszak elbocsátott ügynök-légióját és csak alkalomra vár, hogy Magureanu - illetve Iliescu - orra alá borsot törjön. A szabad gondolkodású értelmiség, amelynek reprezentánsa a Ziua főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu és a volt titkosszolgálati nomenklatúra összefogjon, ez romániai vonatkozásban nem is olyan abszurd dolog. - Hírek szerint júl. 12-én titkos találkozót tartott a kormányzó párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Román Demokrata Konvenció vezetősége. A Konvenció főereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Paraszpárt mindig hűségesen kiszolgálta a jelenlegi vezetést. /Magyar Narancs, júl. 27./

"Gabriel Andreescunak a Contrapunct júniusi számában megjelent tanulmányát /Merre vessük tekintetünket?/ olvashatjuk magyar fordításban. Valentin Stannal közösen tanulmányt írt Románia és a Moldovai Köztársaság kapcsolatáról. A tanulmány őszinte hangja heves ellenkezést váltott ki, kulturális szervezetek, Iliescu elnök, a Külügyminisztérium részéről, a sajtó a szélsőséges Romania Marétől az ellenzéki Romania Liberáig megbélyegezte írásukat. A tanulmányban azt hangoztatták, hogy a valamikori Nagy-Romániához tartozó területek kérdése ma nem elsődleges kérdés. Fontosabb a román-magyar kapcsolatok alakulásának kérdése. 1989 után nacionalista módszerekkel indítottak támadást a demokrácia ellen. A magyar érdekek támogatásával vádolták Corneliu Coposut és Doina Corneát /!/. Azt a magyart, aki 1990 márciusában megrúgta Mihaila Cofariut, tíz év börtönbüntetéssel sújtották, míg az a román, aki kiverte Sütő András szemét, egy évet kapott, felfüggesztéssel. Smaranda Enachét marosvásárhelyi "honfitársai" megfenyegették, hogy meglincselik, amiért megértésre szólította fel a román és magyar közösséget. Ilyen körülmények között, írja Andreescu, közbelépni becsületbeli ügy volt. Szembe kellett szállni a társadalom belső békéjét aláásó forgatókönyvvel. A Társadalmi Dialógus Csoport mindig a román-magyar találkozók csomópontja volt, a 22 című lap a szélsőségek elleni harc éllovasaként marad meg a történelemben, a legfontosabb politikai-jogi szakértői vizsgálat a kisebbségi jogokról az Emberi Jogok Központjának égisze alatt született meg. 1993-tól a szélsőséges nacionalista pártok bejutottak a kormányba, a Demokratikus Konvenció nacionalista lett, a parlamentben megszavazott törvények hátat fordítottak az európai érdekeknek. Gabrielescu hitet tett a magyar-román együttműködés mellett, erre lát Magyarországon őszinte hajlandóságot. Az RMDSZ - Gabrielescu szerint - "fetisizálta az önrendelkezést, a különböző autonómiaformákat, a magyar személyek vagy szervezetek jogainak és szabadságjogainak érvényesítése helyett." Szerinte a hangsúlyt a versenyre, a multikulturalitásra, a határ két oldalán élők kapcsolatainak maximális fokozására kellene tenni. /A Hét (Bukarest), júl. 28./"

Romániában gondot okoz a rekordtermés. Búzából 7,3 millió tonnára számítanak, ami azt jelenti, hogy nem kell importálni, még kivitelre is jut. A gabonafelvásárlásra szakosított, állami tőkével működő cég, a Romcereal nem rendelkezik a szükséges pénzeszközzel, s nincs esélye nagyobb bankkölcsönre. A betakarított búzából mindössze 2,1 millió tonna került a cég magtáraiba. Mindez elkeseredést váltott ki a falvakban, az ellenzék ezért támadta a kormányt, a Petre Roman vezette Demokrata Párt kezdeményezte, hogy hívják össze a parlament rendkívüli ülésszakát. A kormány bejelentette, hogy elegendő hitelt fog nyújtani a felvásárló vállalatnak, ennek ellenére már a Román Demokratikus Konvenció is kérte a rendkívüli ülésszakot. /Magyar Nemzet, aug. 3./

A Petre Roman vezette Demokrata Párt Kolozsváron helyi választási egyezséget kötött a Román Demokratikus Konvencióval, melynek értelmében kölcsönösen támogatják a másik párt továbbjutott polgármester-jelöltjét a második fordulóban. Petre Roman többször járt Kolozsváron, kifejtette, hogy országos szinten nem tart elképzelhetőnek hasonló szövetséget a Demokratikus Konvencióval. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./

"Gabriel Andreescu szociológus a Polgári Szövetség /PSZ/ vezetőségéhez intézett levelében jelentette be, hogy kilép a PSZ-ből. Döntését azzal indokolta, hogy korábban kérte, ne vegyék fel Radu Ceonteát, a Román Nemzeti Egységpárt egykori elnökét, a Vatra Romnaeasca alapító tagját a Nemzeti Liberális Pártba. Ennek ellenére felvették Ceonteát, az 1990 márciusi marosvásárhelyi tragikus események főszereplőjét. "Egy idő óta a Demokratikus Konvencióban a nacionalista tendenciák dilettantizmussal párosulnak", állapította meg Andreescu. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13., Magyar Nemzet, szept. 9./"

A választások megnyerését, a parlamenti helyek 51 %-ának megszerzését tűzte ki választási céljául a Román Demokratikus Konvenció, jelentette be Emil Constantinescu elnök. - A parlament újabb demokráciaellenes törvény elfogadására készül, amely szerint magánszemélyeknek 48, szállodáknak 24 órán belül kellene a rendőrségen bejelenteniük az elszállásolt külföldieket. - Iliescu elnök amerikai újságíróknak elmondta, hogy a románok mindig Erdélyben éltek, a magyarok csak ide vándoroltak. Az első világháborúig nem is létezett magyar nemzet vagy Magyarország nevű állam. Kijelentette: tízmillió román él a határokon túl, de Románia nem akar minden románlakta területet magához csatolni. /Magyar Hírlap, szept. 25./

"A Liberális Párt`93 két vezetője, Dinu Patriciu elnök és Horia Rusu Nagyváradra látogattak, ahol találkoztak a sajtó képviselőivel. A Demokratikus Konvenció, amely kissé bővített Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttá vált, közeledik a hatalomhoz. Hasonló figyelhető meg a Polgári Szövetségnél is, állapította meg Dinu Patriciu. A valós ellenzéki erőket a Demokrata Párt és a Liberális Párt`93 jelenti. Patriciu szerint az alapszerződésben szerepelni kell az ET 1201-es ajánlásának. - Őrültség azt mondani, hogy Erdély veszélyben van, nem hiszi, hogy hétmillió román és másfél millió magyar által lakott területet veszélyeztet a szomszédos ország, írta Patriciu.- Az oktatási törvénynek nemcsak az anyanyelvű oktatással kapcsolatos része hibás, hanem számos egyéb súlyos hiányossága van. A tanügy túlközpontosított és a minisztériumnak alárendelt. Patriciu szerint az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok követelése túllépi az európai normarendszert, ezért szerinte "az utóbbi időben az RMDSZ károssá vált a romániai politikai életben." A "magyarság jogait sokkal inkább tudnák érvényesíteni a hagyományos pártokba beilleszkedett magyar nemzetiségű polgárok." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./"

Egy romániai, szeptemberben végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a legnépszerűbb román politikus Adrian Nastase képviselőházi elnök, a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ elnöke /66 %/, utána jön Iliescu államfő /60 %/, a következők: Petre Roman volt kormányfő, a Demokrata Párt elnöke /49 %/, Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció /RDK/ elnöke /48 %/, Nicoale Vacaroiu miniszterelnök /46 %/. Arra a kérdésre, hogy ki nyeri meg a jövő évi elnökválasztást, a listán az első helyen Iliescu elnök áll /38 %/, második Emil Constantinescu /16 %/, a harmadik Adrian Nastase /5 %/. A pártok sorrendje a közvélemény-kutatás szerint a következő: a mostani vezető párt, az SZDP vezet /34 %/, az ellenzéki RDK 21 %-ot kapott, a harmadik helyen az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt áll 6-6 %-kal, őket az ellenzéki Polgári Szövetség Pártja, illetve a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt követi 5-5 %-kal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ Az RMDSZ tartja a helyét, Markó Béla pedig a népszerűségi listán 11 %-kal szerepel, ez az arány meghaladja a magyar lakosság részarányát, tehát románok is szavaztak rá. /Magyar Nemzet, okt. 9./

"A Romániát ismét fenyegető önkény ellen tiltakozott 119 román ellenzéki értelmiségi, író, művész, politikus, szakszervezeti vezető. Közös felhívásukban a törvénykezés rendőri jellegét ítélték el. Az államtitok védelme, a Büntetőtörvénykönyv módosítására vonatkozó tervezetek az emberi szabadságjogok megsértését tartalmazzák, korlátozzák az információhoz, a szabad utazáshoz, a magánélethez fűződő jogokat, a sajtóbírálatot börtönnel büntetik. "E folyamat rendőri logikája nyilvánvaló, és végső soron a reformfolyamat akadályozását célozza, mivel a jelenlegi rezsim ebben látja a hatalmát fenyegető legfőbb veszélyt." A Polgári Szövetség civil szervezet által kezdeményezett felhívás aláírói között van többek között Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció ellenzéki pártszövetség elnöke, Ana Bladiana írónő, a Polgári Szövetség vezető személyisége, Andrei Pippidi történész, Octavian Paler publicista, Victor Ciorbea szakszervezeti vezető, Constantin Ticu Dumitrescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ A szabad tájékoztatást akadályozó titokvédelmi törvény, a lakossági nyilvántartás megszigorítása és a külföldiek rendőrségi bejelentését kötelezővé tevő intézkedésellen tiltakoztak. /Magyar Hírlap, okt. 16./"

Nov. 11-én, súlyos betegség után, 79 éves korában meghalt Corneliu Coposu, az ellenzék vezéralakja, a Nemzeti Kereszténydemokrata Párt elnöke. Iulius Maniu tanítványa és munkatársa volt, 1947 nyarán mesterével és pártjának egész vezérkarával együtt letartóztatták. Coposu 17 évet ült börtönben, ebből nyolcat magánzárkában. 1964-ben amnesztiával szabadult, utána még két évig kényszerlakhelyen élt. Meggyőződéses királypárti volt, ezért az új, 1989 utáni hatalom támadta. Kezdeményezésére jött létre a Demokratikus Konvenció. Coposu kiállt az 1918-as gyulafehérvári határozatokért. A politikust nov. 14-én temetik. /Népszabadság, Magyar Hírlap, nov. 13./

"Az ellenzéki csoportosulás, a Román Demokratikus Konvenció 200 napos programot mutatott be "Szerződés Romániával" címmel. Emil Constantinescu, az RDK vezetője elmondta, hogy ez a program választási platformjuk rövidített változata, az ígéretek húszpontos listája. /Magyar Nemzet, nov. 25./"

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt háromnapos kongresszusán a várakozásnak megfelelően Ion Diaconescut választották a párt elnökévé, ezzel ő lépett Corneliu Coposu örökébe. A kongresszus idején a Romániai Demokratikus Konvenció székháza előtt leleplezték Corneliu Coposu mellszobrát. /Ion Diaconescu, a KDNPP vezére. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Jan. 29-én Iliescu elnök fogadta a román parlamenti pártok vezetőit, hogy megvitassa velük a parlament tavaszi ülésszakával, a privatizációval és Románia nemzetközi prioritásaival kapcsolatos elképzeléseit. A Nagy-Románia Párt és a Nemzeti Liberális Párt-Demokrata Konvenció képviselőit nem hívták meg a találkozóra. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy miközben nyilatkozatok szintjén teljes az egyetértés az európai integrációt illetően, a törvények európai jogrendhez való igazítását a kormány elmulasztja, majd emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ többször állást foglalt az európai stílusú választási kampány mellett, elítélve a nacionalista retorika felerősödését. Ennek ellenére az államelnöki hivatal újabb igazságtalan támadást indított az RMDSZ ellen, mindez nem szolgálja a megbékélés ügyét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 30., 707. sz., Magyar Nemzet, jan. 30./

Ion Iliescu államfőt aggasztja, hogy a C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke a Romania Mare hetilapban sorozatosan közli különböző állami intézmények titkos dokumentumait, és ezzel veszélyezteti az állambiztonságot - jelentette ki febr. 1-jei sajtóértekezletén Traian Chebeleu, az államfő szóvivője, hangsúlyozva, hogy az államügyészségnek és az érintett intézményeknek meg kell tenniük a szükséges jogi lépéseket. C. V. Tudor titkos dokumentumok publikálásával próbálja lejáratni Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját. - Traian Chebeleu elnöki szóvivő újból bírálta Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció elnökét és magát a konvenciót. Az előzmény: Constantinescu számon kérte az elnöktől, hogy C. V. Tudor az ellene, Magureanu és mások ellen elhangzott súlyos vádjai ügyében nem tett semmit. /Vádaskodások civilizált kampányban Az államfő szóvivőjének sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, az amerikai kongresszus meghívására az Egyesült Államokban tesz látogatást és ennek keretében - egy csoportos találkozó során febr. 1-jén rövid beszélgetést folytatott Bill Clinton amerikai elnökkel. Emil Constantinescu a világ 140 országából érkezett 3500 politikai vezetővel együtt vett részt az elnöki párral a hagyományos békeimán. /Emil Constantinescu az amerikai békeimán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ Bill Clinton amerikai elnök febr. 1-jén rövid eszmecserét folytatott Viorel Hrebenciuckal, a kormány főtitkárával, aki az amerikai kongresszus és az elnökség által rendezett hagyományos washingtoni imanapon vett részt. /Viorel Hrebenciuc az amerikai elnöknél. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Petre Romant, a Demokrata Párt elnökét jelölte az államelnöki választásra a Demokrata Pártból és a Szociáldemokrata Pártból álló Szociáldemokrata Unió. Ezzel a Demokratikus Konvenció államfőjelöltjének, Emil Constantinescunak ellenzéki vetélytársa is lesz. /Magyar Hírlap, febr. 5./

Kolozsváron megkezdődött a bűnvádi eljárás Gheorge Funar polgármester ellen, akit az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció tanácstagjai csalással és okirathamisítással vádolnak. /Magyar Hírlap, febr. 7./

A Paraszpárt az 1938-as betiltás után, 1944 végén újra megkezdte legális működését, az 1946-os választást megnyerte ugyan, de a kommunisták meghamisították a választás eredményét, 1947-ben a párt vezetőségét és sok tagját bebörtönözték, majd kényszerlakhelyre küldték. 1989 után a párt ismét szervezkedni kezdett, Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpártként bejegyeztette magát. A pártban több szárny létezik egymás mellett. vezetője 1995 novemberében bekövetkezett haláláig Corneliu Coposu volt, 1996 januárjában megválasztották utódát, Ion Diaconescut, aki Coposuhoz hasonlóan tizenöt évet töltött börtönben. Ez a párt az ellenzék legerősebb tagja, tőlük függ a Román Demokratikus Konvenció jövője. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 7./

A Román Demokratikus Konvenció felhívása szerint a parlamenti választásokat még tavasszal, minél hamarabb a helyhatósági választások után és hónapokkal az őszi elnökválasztás előtt kellene lebonyolítani. Emil Constantinescu, a tömörülés elnöke tárgyalásokat kezd valamennyi párt képviselőivel erről a javaslatról. /A konvenció a parlamenti választások előrehozását indítványozta. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17/

Az államtitkokra vonatkozó törvénnyel kapcsolatban nyilatkozta Niculae Cerveni, a Demokratikus Konvencióban részt vevő Liberális Párt elnöke: Minden kormánypárti törvény tartalmaz olyan részeket, amelyek alapján biztosan megállapítható, Románia rendőrállamiság felé halad. Ezt bizonyítja a rendőrök számának növekedése, az elnökségnek közvetlenül alárendelt rendőrség, több titkosszolgálati szervezet létezése. Iliescu bizonyára egy új mandátum megszervezésére törekszik. /Nemsokára rendőrállam lesz Románia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

"Az ellenzéki pártokat összefogó Román Demokratikus Konvenció az "egyetlen valós kormányzati alternatívának" nevezte húszpontos kiáltványát, amelyet Szerződés Romániával címmel tett közzé. A DK kétszáz napos kormányzási programja megerősíti a parasztok tulajdonjogát, a fiataloknak házépítési kölcsönt biztosít, megemeli a nyugdíjakat, csökkenti az adókulcsot, megfelelő támogatásban részesíti a közoktatást, egészségügyet... A kérdés, hogy a DK miből fedezi a felsoroltakat, A DK programja jól hangzó, de teljesíthetetlen szociális ígéreteket tartalmaz. /Kétszáz nap kegyelem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 21./"