A parlamenti választáson győztes Demokratikus Konvenció és a Szociáldemokrata Unió tárgyalásokat kezdett közös kormány alakításáról. Az RMDSZ belépése a következő kormányba attól függ, hogy sikerül-e kialakítani kölcsönös érdekeket. Részvételük nem lehet öncél, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Konkrét javaslatot nem kaptak a győztes pártoktól. /Népszava, nov. 8./

Kolozs megyében 453 872-en járultak az urnához, a részvétel 80,57 %-os volt. Az elnökjelöltek közöl Emil Constantinescu az első /27,91 %/, a következők: Petre Roman /19,47 %/, Gheorghe Funar /16,4 %/, Frunda György /15,36 %/, Iliescu 14,91 %. A képviselőjelölteknél: Demokratikus Konvenció /DK/ 29,41 %, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 21,88 %, RMDSZ 16,71 %, a szenátorjelölteknél: DK 29,19 %, RNEP 23,53 %, RMDSZ 17,03 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

"Nov. 7-én Emil Constantinescu és Petre Roman aláírta a Demokrata Konvenció és a Szociáldemokrata Unió közötti együttműködési egyezményt. A közös kormányzati program szerint az a cél, hogy véglegesen eltávolítsák az ország politikai, gazdasági, társadalmi életéből "az Iliescu-rezsimet és következményeit", hiteles, demokratikus állami struktúrát hozzanak létre. Az elkövetkező hat hónapra a közös célok: a helyi közigazgatás decentralizálása, a pénzügyi reform megkezdése, a juttatások növelése a gyermekeknek, a nyugdíjak növelése, új munkahelyek teremtése, az állami költségvetés egyensúlyának helyreállítása, a privatizálás fellendítése és a szociális támogatási rendszer létrehozása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./"

Nyilvánosságra hozták az új parlament végleges összetételét. A győztes Demokratikus Konvenció /DK/ és partnere, a Szociáldemokrata Unió /SZU/ mindkét házban többséggel rendelkezik. A szenátus 143 helyéből 76-ot /53,2 %/ szereztek meg, a további sorrend: a volt kormányzópárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/ 41 mandátum /28,7 %/, RMDSZ 11 mandátum /7,7 %, Nagy Románia Pártja 8 mandátum /56,5 %/, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 7 mandátum /4,9 %/. A képviselőház 343 mandátumából a DK az SZU-val 175-öt /51 %/ nyert el, a további sorrend: a volt kormányzópárt 91 mandátum /26,5 %/, RMDSZ 25 mandátum /7,3 %/, Nagy Románia Párt 19 mandátum /5,5 %/, RNEP 18 mandátum /5,2 %/, kisebbségi szervezetek 15 mandátum /4,4 %/. A koalíció fölénye a képviselőházban azért gyengébb, mert a testület kiegészült a 15 nem magyar nemzeti kisebbség képviselőivel, akik a törvény értelmében a választáson elért eredményüktől függetlenül helyet kapnak. - A DK legnagyobb pártja a jobboldali Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /27 szenátori, 82 képviselői mandátum/, elnöke az idős Ion Diaconescu, a tavaly elhunyt Corneliu Coposu harcos- és börtöntársa, a másik a Nemzeti Liberális Párt /16 szenátusi, 25 képviselői hely/. A Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió /23 szenátusi, 53 képviselői mandátum/ korszerű, nyugat-európai stílusú szociáldemokrata pártnak mutatja magát. - Az új kormánykoalíció tagjai ugyanolyan nacionalista ideológiájúak, mint az Iliescu-féle eddigi kormánypárt, csakhogy Iliescu pártja meglevő pozíciókat védelmezett, a DK pártja viszont változást akarnak, ehhez nagyobb bázisra van szükségük. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12., Magyar Hírlap. nov. 12., Kepecs Ferenc: Új pártpaletta Romániában. = Népszava, nov. 12./

"Emil Constantinescu életrajza: 1939. nov. 19-én született Tighina városban, a mai Moldovai Köztársaság területén. Apját a Regátból helyezték át az akkor Romániához tartozó Besszarábiába. A háború után visszaköltöztek Arges megyébe, Bradet faluba. Emil Constantinescu Bukarestben végezte az egyetemet, jogi diplomát szerzett. Bíróként kezdte működését, de elégedetlen volt a jogrendszerrel, elhatározta, hogy geológus lesz. 1966-ban végezte el Bukarestben a geológiai fakultást, irodalmi tárgyakkal kiegészítve. Geológusként bejárta az országot, tudományos tevékenységének eredménye hét könyv és 67 tudományos közlemény. Bukarestben egyetemi előadó, 1991-től tanár, 1992-től a Bukaresti Egyetem rektora. 1996-ban politikai működése miatt lemondott rektori tisztségéről. Az 1990 júniusi "bányászjárás" után egyik kezdeményezője a Polgári Szövetségnek, ennek képviselőjeként a "Román Antitotalitárius Fórum" ellenzéki pártcsoportosulás ügyvezető elnöke. 1992-ben nagy meglepetést keltett, hogy a Demokratikus Konvenció /DK/ az akkor még ismeretlen Emil Constantinescut választotta elnökjelöltjének. Corneliu Coposu parasztpárti elnök ugyanis benne látta az új nemzedék képviselőjét. 1992 végén őt választották a DK elnökének.. Constantinescu 1995 őszén belépett a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártba. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

Gheorghe Funar megírta az új hatalomhoz első levelét, figyelmeztetve az RMDSZ kormányzási szándékára, az RMDSZ ugyanis ravasz és agresszív. - Adrian Nastase szintén ostorozta az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció állítólagos titkos paktumát. /Alakulóban az új hatalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Victor Ciorbeát jelölte a DK vezető erejeként számon tartott Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt miniszterelnöknek. Ciorbea a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Fratia Konföderáció elnökeként harcolt a volt kormányfő ellen, a júniusi helyhatósági választáson a DK jelöltjeként Bukarest főpolgármesterévé választották. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ Victor Ciorbea /sz. 1954. okt. 26., Ponor (Fehér megye)/ jogot végzett, bíró lett, közben tanított a Bukaresti Egyetem jogi karán. 1990 nyarán a Romániai Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke lett. 1993-ban a vezetése alatt álló tömörülés egyesült a másik nagy szervezettel, a Fratia szakszervezeti konföderációval, az új alakulat /CNSL-Fratia/ társelnökévé választották. A másik társelnök, Mitron Mitrea belépett a kormánypártba és segítkezett a kormánypárt korrupciós ügyeiben, vele ellentétben Ciorbea elutasította a kormánypárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/ ajánlatait egyszer miniszterelnök-helyettesi, később munkaügyi miniszteri posztra. Közben 1992-ben a clevelandi Casa Western Egyetemen folytatott menedzsertanulmányokat. Miután a szakszervezeti tömörülés egyre jobban közeledett a Vacaroiu-kormányhoz, Ciorbea otthagyta ezt a szövetséget és alapító elnöke lett a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációjának /CSDR/. Később a CSDR számos együttműködési szerződést között a Demokratikus Konvencióval /DK/. Ciorbea 1995-ben felhagyott a szakszervezeti élettel, politikai pályára lépett, a DK országos tanácsának lett megfigyelői státusú tagja. 1996-ban belépett a parasztpártba és a Polgári Szövetség elnökségének tagja lett. A helyhatósági választásokon Bukarest polgármesterévé választották. /Új Magyarország, nov. 20., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./

"Ünnepélyesen aláírták a kormányzati többséget alkotó Román Demokratikus Konvenció /RDK/, a Szociáldemokrata Unió /SZU/ és az RMDSZ koalíciós megállapodását. Az egyezmény hangsúlyozza, hogy "mind az új kormányzat politikai támogatása, mind az etnikumok közötti együttélés új modelljének kifejlesztése végett szívesen látott az RMDSZ részvétele a kormányzatban és képviselőinek bekapcsolódása a Románia előtt álló általános kérdések megoldásában." A kormánypolitika céljai: decentralizálás, a bürokrácia csökkentése, privatizálás, az állam szerepének csökkentése, a monopóliumok felszámolása, a szabad verseny feltételeinek biztosítása. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az aláírás után tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy fontos döntés az RMDSZ részvétele a koalícióban. "Ez a részvétel egyfelől precedens nélküli, másfelől természetes, és ugyanakkor történelmi is véleményünk szerint szerint." /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7., Gyarmath János: Szolidaritási megállapodás. = Magyar Nemzet, dec. 6./ "

Egyhangúan Ion Diaconescut, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökét választotta elnökévé dec. 5-én a választásokon győztes pártszövetség, a Demokratikus Konvenció végrehajtó bizottsága. A politikus az államfővé választott Emil Constantinescu helyét veszi át a konvenció élén. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Parlamenti bemutatkozása előtt, dec. 9-én Victor Ciorbea megbízott miniszterelnök közzétette kormánylistáját és kormányprogramját. Két RMDSZ-politikus helyet kapott a kormányban: Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Tokay György a miniszterelnök mellé rendelt, a kisebbségi ügyeket felügyelő tárca nélküli miniszter. A kormányt a Demokratikus Konvenció legerősebb tömörülése, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ uralja hét miniszteri és több miniszteri rangú államtitkári poszttal, a Szociáldemokrata Unió hat tárcát kapott, köztük van a védelmi és külügyi. A kinevezettek között van Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási -, Ion Caramitru művelődési miniszter. A kormány főtitkára Remus Opris /KDNPP/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11., Magyar Nemzet, dec. 10./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilvánosságra hozta az SZKT ülésén nov. 28-án elmondott beszédét Mit kíván a romániai magyar nemzeti közösség? címmel. A püspök kifejtette: a kormányban való részvételről érdemben az SZKT-nak kellett volna döntenie, de nem ez történt. Nov. 27-i levelében Somai József joggal kifogásolta, hogy "megrendült a szövetség belső demokráciája", nem hívták össze az SZKT-t háromhavonta, ahogy az alapszabály előírja. Tonk Sándor szerint az SZKT összehívásával az RMDSZ vezetői elkéstek. - A szűkszavú sajtótájékoztató szerint Markó Béla "rövidesen eljuttatja ajánlatát a kormányzásban való részvételre", "tárgyalások folynak a konvencióval". Miben áll Markó Béla "ajánlata"? - Szó sem esik az RMDSZ tárgyalási feltételeiről. - Előzőleg meg kellett volna fogalmazni az RMDSZ tárgyalási feltételeit, igényeit és elvárásait, valamint a teljesítésükre vonatkozó biztosítékokat. - Az "RMDSZ-t a Frunda-féle választási különítmény hajszolta be a kormányba." Frunda György elnökjelöltként való indításával az SZKT szabad utat engedett a hatalombarát neptuni irányvonalnak. Frunda György megnyilatkozásiból látható "egy új és más RMDSZ-politika erőszakos arculata, mely minden bizonnyal mind Bukarestnek, mind a jelenlegi Budapestnek, mind Washingtonnak a leginkább kedvére van". - A neptuni irányvonal az önfeladás politikája. - A kormányba belépést ésszerű szerződéses alapokra kell helyezni. A következő elvárások és jogos igények támaszthatók a román demokratikus kormánnyal szemben: - az alkotmány és valamennyi olyan törvény felülvizsgálása, melyek kisebbségellenes kitételeket tartalmaznak, a kisebbségi és vallásügyi törvény elfogadása, a tanügyi törvény felülvizsgálata és az RMDSZ módosító indítványának megfelelő átalakítása, az RMDSZ személyi autonómiára vonatkozó törvénytervezetének törvényerőre emelése, a kisebbségi autonómiaformák és kollektív kisebbségi jogok elismertetésére vonatkozó tárgyalások elindítása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a magyar nyelvű felsőoktatás és szakiskolai képzés helyreállítása, anyanyelvű oktatás a fogyatékos és kisegítő iskolákban, a felekezeti oktatás 1948 előtti állapotoknak megfelelő helyreállítása és állami támogatása, az egyházi szociális intézmények központi pénzügyi támogatása, anyanyelv használata a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a társadalmi közéletben, a helységnevek anyanyelvű használata, anyanyelvű és kétnyelvű feliratok alkalmazása, a Kisebbségi Tanács átalakítása kisebbségi kormányhivatallá, magyar prefektusok kinevezése a székely megyékbe /Hargita, Kovászna, Maros/, Cseresznyés Pál szabadon bocsátása. A felsorolt elvárások mellett az RMDSZ indítványozza: a Demokrata Konvenció előzetes kötelezettségvállalásának megfelelően ültessék életbe a Gyulafehérvári Határozatok nemzeti kisebbségekre vonatkozó tételeit, szerezzenek érvényt az Európa Tanács 1993/176-os számú dokumentumába foglalt ajánlásokat, melyek teljesítésére a román állam kötelezettséget vállalt, az új kormány határolja el magát az előző kormány magyarellenes politikájától, hívják össze a román-romániai magyar kerekasztalt. - Meg kellene szabni a megvalósítások határidejét. /Tőkés László: Mit kíván a romániai magyar nemzeti közösség? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11., Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./"

A Szociáldemokrata Unió és a Demokrata Konvenció egyik tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt szatmári szervezete tiltakozik az ellen, hogy a megyébe magyar prefektust nevezzenek ki. Szerintük a határszéli megyét mindenképpen románnak kell vezetnie. A román nacionalisták felháborodtak azon is, hogy Szilágy megyének magyar prefektusa lesz. Ugyancsak elítélték azt, hogy Hargita megye élén magyar prefektus álljon, a leköszönő prefektus, Doru Ioan Vasloban szerint a megyében feltétlenül román prefektusra van szükség. A magyar prefektusok kinevezése ellen több bukaresti román lap is tiltakozott. /Magyar Hírlap, dec. 17./

A Demokrata Konvenció /DK/ Szilágy megyei szervezete Emil Constantinescu elnökhöz címzett levelében tiltakozott amiatt, hogy a megye élére RMDSZ-prefektus került. Amennyiben a DK nem hajlandó felülvizsgálni döntését és megfosztani az RMDSZ-t e tisztségtől, a DK Szilágy megyei szervezetének vezetősége testületileg lemond. - Végül Szilágy megyének nem lesz RMDSZ-es prefektusa. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

"Dec. 20-án, a szövetség bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett az értekezleten Vida Gyula képviselőházi frakcióelnök, a kormánykoalíciós tárgyalásokat folytató RMDSZ-küldöttség tagja, Seres Dénes szenátusi frakcióalelnök és Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő, képviselőházi alelnök. Markó Béla bevezetőjében az RMDSZ kormányzásban való részvételét véglegesen eldöntött ténynek nevezte. Az RMDSZ a változás mellett szállt síkra, jelentős mértékben járult hozzá a változás bekövetkeztéhez és a továbbiakban is részt kíván venni az igazi változást szolgáló döntések meghozatalában és kivitelezésében. Az igazi változás a kormánykoalíció elkövetkező intézkedéseitől függ - mondotta. - Sikerült közös kormányprogramot kidolgozni, amelyben helyet kaptak az RMDSZ programjának fő célkitűzései, ideértve a kisebbségek, a magyar nemzeti közösség helyzetének rendezésére vonatkozó törekvéseket is. Ami a kormányban való részvételt illeti, ennek fogadtatása a közvéleményben, a sajtóban általában normális volt - egy ideig. Néhány napja azonban egyes kiadványokban sajnálatos változás állt be az RMDSZ-részvétel megítélésében, különösen a prefektusok, a prefektúrai vezető tisztségek betöltését illetően. Markó Béla kifejtette, hogy egyes megyékben a feszültséget a helyi politikai elit és egyes helyi kiadványok keltik. Emlékeztetett arra, hogy a magyar prefektusok kérdése nem előzmény nélküli, az RMDSZ-nek voltak már prefektusai Hargita és Kovászna megyében. Ezzel kapcsolatban a következő konklúziókra juthatunk - szögezte le Markó Béla - ha ott sem lehetnek magyar prefektusok, ahol a magyarság többségben él, hogyan fogadtathatnánk el az RMDSZ prefektusokat ott, ahol kisebbségben van a magyarság, vagy ahol létszáma teljesen elenyésző. Harmadik lehetőség nem lévén, az egyetlen válasz: az RMDSZ nem állíthat prefektust. Viszont ezeket a választásokat bizonyos pártok és politikai alakulatok nyerték meg! Ami az RMDSZ-t illeti, nem három, hanem öt prefektusi tisztségre is jogosult lenne. Mi azonban - mondotta - kezdettől fogva beláttuk, hogy nem rendelkezünk kellő reprezentativitással az ország egész területén, és mint egy újságíró találóan írta nemrég: az RMDSZ bölcs mértékletességről tett tanúbizonyságot. Sajnáljuk, hogy egyesek megpróbálnak feszültséget kelteni, nyilván helyi politikai és más természetű érdekekről van szó, de mi nem tehetünk mást, mint hogy kitartunk elhatározásunk mellett, és munkálkodunk az ország gazdasági talpra állításán. - Pécsi Ferenc ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy amikor a Szatmár megyei RMDSZ-nek tudomására jutott, hogy prefektust állíthat a megyében, koalíciós partnerével, az RDK helyi szervezetével konzultált a tisztségre javasolt személyt illetően. A Demokrata Konvenciónak ekkor nem volt ellenvetése. Utóbb támasztott kifogásaik így megmagyarázhatatlanok. A helyi román sajtóban megjelent információkkal ellentétben, miszerint az RMDSZ Szatmárban nem állíthat prefektust, az egyezség helyi szinten is érvényes. - Tőkés László legutóbbi nyilatkozataira vonatkozó kérdésekre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy nem tud egyetérteni azokkal, akik a szövetséget "szárnyakra", radikálisokra és mérsékeltekre osztják. A kormányban az RMDSZ-nek nem egyik vagy másik szárnya vesz részt. Mindazonáltal Tőkés László tiszteletbeli elnöknek joga van véleményt formálni, sőt, véleményét ki is fejtette az SZKT bukaresti ülésén, de a testület túlnyomó többséggel az RMDSZ kormányzati részvétele mellett döntött. Vida Gyula ehhez hozzátette, hogy a kormányprogramban fellelhető RMDSZ-célkitűzések az egész magyarság törekvéseit tükrözik. Kérdés hangzott el arról, beszélt-e Markó Béla a miniszterelnökkel a prefektusokkal kapcsolatos feszültségek ügyében, és miképpen vélekedett Victor Ciorbea miniszterelnök a neki tulajdonított kijelentésről, miszerint a kormány "szeme rajta lesz az RMDSZ-prefektusokon". Ezzel kapcsolatban Markó Béla elmondotta, telefonon konzultált a miniszterelnökkel, aki cáfolta hogy az említett kijelentést tette, és megerősítette, hogy a kormány a prefektusok elosztására vonatkozó tárgyalásokat lezártnak tekinti, nem lesz újabb módosítás az ismert elosztásban. - Végül az RMDSZ politizálásának változását firtató kérdésre Markó Béla kifejtette, az új kormányzati pozícióból kifolyólag valamennyi pártnak változtatnia kell irányultságán, retorikáján, hiszen eddig - ellenzéki helyzetben - az volt a szerepe, hogy ellenőrizze és bírálja a kormányt, most viszont más attitűdre lesz szükség. De az RMDSZ-nek nem kell lényegesen változtatnia hozzáállásán, hiszen eddig is, ellenzékből is megpróbált hozzájárulni a parlamenti munka eredményességéhez, a szükséges törvények megalkotásához, módosító indítványainak nagyobb része - számszerűleg is - nem a kisebbségi kérdések megoldására vonatkoztak, hanem az ország általános gondjainak a megoldását célozták. Az RMDSZ image-ét magunk egyedül képtelenek vagyunk megváltoztatni, ehhez a sajtó segítségére van szükség, de retorikánkban bizonyos változtatásra természetesen szintén szükség lesz. Az RMDSZ tehát nem változtat politikájának orientáltságán, továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít a kisebbségi kérdések megoldására, ugyanakkor szolidárisan kormánykoalíciós partnereivel keresi a megoldásokat a romániai társadalom általános gondjaira. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20., 935. sz./"

"Arad megyében a Demokrata Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ képviselőiből Politikai Egyeztető Tanács alakult a kormánykoalícióban részt vevő politikai alakulatok tevékenységének összehangolására, s e célból 3-3 tagot és 3-3 póttagot jelöltek ki. Az RMDSZ részéről Cziszter Kálmán mérnök, az RMDSZ megyei elnöke, Nagy Sándor jogász és Bölöni György, a képviselői iroda titkára, továbbá Toóth László mérnök, Király András tanár és Murvai László tanár (mint póttagok) kaptak megbízatást a testület munkájában való részvételre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 10., 942. sz./"

"Megyei politikai egyeztető Tanács alakult Szilágy megyében a Demokrata Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ megyei fiókjainak részvételével. A koalíció terve alaposabban szétnézni a megyei szervek portáján, mert például nem egy helyütt a téeszvagyont felszámoló bizottságok máig sem adták át a helyi tanácsoknak, sok dosszié egyszerűen eltűnt. Az RMDSZ Szilágy megyei vezetősége ugyanakkor szorosabb kapcsolat kialakítására törekszik a megye pedagógus társadalmával, az RMPSZ megyei szervezetének januárban sorra kerülő tisztújító közgyűlése előtt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 15., 945. sz./"

"A kormánykoalícióhoz tartozó Kovászna megyei pártok között kedden, január 28-án véget értek a decentralizált központi intézmények helyi vezető funkcióiról folytatott tárgyalások. Az RMDSZ, a Szociáldemokrata Unió és a Román Demokrata Konvenció helyi szervezetei által aláírt közlemény szerint 30 hivatal vezetéséről döntöttek, ezek közül 20 illeti meg az RMDSZ-t, 6 az RDK-t és 4 az SZDU-t. A kinevezésekre a három koalíciós partner megegyezése értelmében akkor kerül sor, amikor időszerűvé válik a posztokat eddig betöltő személyek felváltása. Valamennyi változtatás a teljesítmény javítását célozza, tehát csak szakmailag felkészült személyek kerülhetnek vezetői tisztségekbe./RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 30., 956. sz./"

"Niculae Cerveni, a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció elnöke a párt kolozsvári székházában ápr. 4-én tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy egyesült az LP 93 és az NL-DK. Nem látja helyesnek a Babes-Bolyai Tudományegyetem kettéválasztását, jelentette ki. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

"Megismételte korábbi helyhatósági választási sikerét az RMDSZ a Szilágy megyei Sarmaságon a folyó év május 11-én tartott időközi választásokon. Mint ismeretes, a múlt év végén testületileg lemondott a Sarmasági Községi Tanács 13 RMDSZ-tanácsosa, tiltakozásul az ellen, hogy a megye prefektusa felfüggesztette két RMDSZ-tanácsos mandátumát. A vasárnap lezajlott választásokon a szavazati joggal rendelkezők több mint 50%-a élt állampolgári jogával, 5020-ból 2650-en mentek el szavazni. A 2606 érvényes szavazatból 2313 az RMDSZ-jelöltlistáját támogatta, a Demokrata Konvenció listájára 132-en, az RNEP-ére pedig 102-en szavaztak, így az RMDSZ ismét 13 tanácsosi mandátumot szerzett meg, míg 1-1 tanácsost a Demokrata Konvenció, illetve az RNEP küldhet a községi tanácsba. A tanács megalakulására azonban előreláthatólag csak a jövő héten kerülhet sor, az alakuló ülést ugyanis a jelenleg távollevő prefektusnak kell kiírnia. A sarmasági tanács munkáját a helyi költségvetési tervezet vitájával kezdi majd meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1026. sz./"

"A lapok tájékoztatnak, hogy tegnap a parlament két házának együttes ülése előtt Victor Ciorbea miniszterelnök a kormány felelősségvállalása kapcsán felolvasta a kormány tevékenységéről szóló jelentést és kérte és bizalmi szavazatot kért a kormány globális reformprogramjáért. Az Evenimentul Zilei tájékoztat, hogy a miniszterelnök másfél órás beszédét követően az RTDP is felolvasta bizalmatlansági indítványának szövegét, mely szerint a kormány nem teljesítette rövid távú gazdasági-szociális programját, melyért a beiktatáskor megkapta a parlament bizalmi szavazatát, és ezért a Ciorbea-kormány lemondását követeli. Az RTDP parlamenti frakciója úgy döntött, mivel a bizalmatlansági indítványa nem a Ciorbea által ismertetett programra vonatkozik, péntekre a legnagyobb ellenzéki párt újabb indítványt dolgoz ki, mely a kormány globális reformprogramja ellen irányul. Az Adevarul szerint mind az ellenzék, mind a koalíciós pártok honatyái közömbösen fogadták Ciorbea beszédét. A lap szerint Ciorbea kijelentette, hogy jelenleg nem tervezi a kormány átalakítását. Az Evenimentul Zilei ugyanakkor tájékoztat, hogy a kormánykoalíció vezetői tegnap találkoztak a bizalmatlansági indítványokkal kapcsolatos álláspont kidolgozása végett. Petre Roman, a DP elnöke kijelentette, hogy a bizalmatlansági indítvány tartalma révén az ellenzék indokolatlan támadásról tett tanúságot, akkor, amikor az RDK-SZDU-RMDSZ koalíció alig hat hónapja vette át a hatalmat. Ugyancsak Roman kijelentette, hogy nem tevődik fel a kormányátalakítás kérdése. A Curierul National ismerteti a miniszterelnök kijelentését, miszerint azt követően, hogy Constantinescu elkészítette a új hatalom 200 napi mérlegét, az államfő kérheti azon miniszterek lemondását, akik nem teljesítették a programba foglaltakat, de ez nem vonatkozik az SZDU vagy az RMDSZ minisztereire. A Romania Libera is kiemeli, hogy egy esetleges kormányátalakítás csak a KDNPP és az NLP minisztereit fogja érinteni. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), jún. 3., 103. sz./"

"A választásokat megnyerő Román Demokrata Konvenció eltérő ideológiájú pártokat foglal magába. A viszály a Konvenció és a Petre Roman vezette Demokrata Párt között van. A napokban a kormány ellenőrző testülete jelentést tett közzé, amely többek között Petre Romant, a szenátus elnökét és több demokrata párti minisztert azzal vádolt, hogy szabálytalanul jutott protokollvillák és lakások birtokába. - A konfliktusok bomlasztják koalíció egységét. /Új Magyarország, júl. 9./"

"A Román Demokrata Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ Brassó megyei szervezetei közös közleményt tettek közzé, amelyben a Brassói Polgármesteri Hivatal tevékenységét elemezve megállapítják, hogy Ioan Ghise polgármester a helyhatósági választások óta eltelt egy teljes esztendő során nem volt képes megfelelő stratégiát kidolgozni a város nyomasztó gondjainak /fűtés, lakásépítkezés, infrastruktúra kiépítése, a tanügy és egészségügy anyagi alapjainak biztosítása stb./ megoldására, ugyanakkor minden, e kérdések megoldását célzó együttműködési javaslatot visszautasított mind a megyei szintű közigazgatási intézményekkel, mind pedig a kormánykoalíciós politikai alakulatokkal. Az együttműködés hiánya és a polgármester által szított állandó feszült légkör jelentős károkat okozott a helyi közösségnek, több beruházási kísérlet meghiúsításához vezetett. Mindezek miatt az RDK, az SZDU és az RMDSZ kénytelen volt megvonni a bizalmat Ioan Ghise /LP ?93/ polgármestertől, akinek megválasztását e három politikai erő támogatta a legutóbbi helyhatósági választásokon. Ugyanakkor az RDK, az SZDU és az RMDSZ a város problémáinak megoldását ezentúl a helyi tanács, az illetékes intézmények, illetve saját parlamenti képviselőik és szenátoraik útján támogatják. A közleményt az RMDSZ nevében Nedeczky László Brassó megyei RMDSZ-elnök, Kovács Csaba Tibor képviselő és Madaras Lázár, a megyei tanács alelnöke írta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 1072. sz./"

"Az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Maros megyei Román Demokrata Konvenció és a Maros megyei Szociáldemokrata Unió július 19-i keltezéssel a következő közleményt hozták nyilvánosságra: "Felháborodással vettük tudomásul, hogy sötét erők, amelyeket a román közvélemény a választások során háttérbe szorított, ismételten megpróbálják megzavarni Marosvásárhely román és magyar lakóinak békés együttélését, így akarván olcsó és kétes politikai tőkéjüket visszaszerezni. Meggyőződésünk, hogy a magyar helységnevek elcsúfítása olyanoknak a műve, akik meg akarják akadályozni Románia európai és euroatlanti integrációját. Mivel a reform és az európai értékek gyakorlatba ültetése mindnyájunk érdeke, mindazokat elítéljük, akik a nemzeti szimbólumot megcsúfolták, mázolmánynak használván fel. A hazánk által tett nemzetközi kötelezettségvállalások, amelyeket Románia parlamentje ratifikált (Románia és a Magyar Köztársaság között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról kötött Szerződés) elismerik azt, hogy a nemzeti kisebbségek azon állam társadalmának integráns részét képezik, ahol élnek, és védelmük az emberi jogok nemzetközi védelmének részét képezi, ezért fontos hozzájárulást jelent a stabilitáshoz és megértéshez Európában. Ebben az összefüggésben erőteljesen követeljük azt, hogy valamennyi kompetens szerv, amelynek feladata a törvényesség biztosítása, tartsa ellenőrzése alatt a huligán megmozdulásokat, törvényes kötelezettségének eleget téve." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./"

Dec. 4-én Victor Ciorbea miniszterelnök a két ház együttes ülésén bemutatta átalakított kormányának új tagjait. A kormányzati munka átszervezésére, a reformfolyamat felgyorsítására tett kormányintézkedések és célkitűzések ismertetése után a parlamenti pártok képviselői fejtették ki álláspontjukat a kormány egyéves munkájáról, valamint az előterjesztett kormányátalakításról. A többórás vita után a plénum titkos szavazással, 277 mellette és 124 ellene leadott szavazattal elfogadta a kormány összetételének és struktúrájának módosításáról szóló határozatot. A két ház együttes ülésén kibontakozott vitában elsősorban Ion Iliescu szenátor, a volt államfő bírálta a kormánypolitikát, felelőssé téve az ország minden gondjáért. Ciorbea miniszterelnök éles és egyrészt a már elért eredményeket, másrészt az előző kormányzat politikájának súlyos gazdasági következményeit bizonyító adatokkal alátámasztott válaszban utasította vissza ezt a beállítást, Dejeu belügyminiszter külön felszólalásban mutatott rá: éppen az a politikus lép fel vádlóként, aki - mint fogalmazott - csődbe vitte az országot. Victor Ciorbea bevezető beszédében hangsúlyozta, hogy kormánya a román társadalom globális reformjára törekszik. Ennek keretében többek között kifejtette: "Megkezdtük a kisebbségek helyzetének megreformálását, hogy Románia minden állampolgára otthon érezhesse magát az országban". Iliescu szenátor a maga részéről viszont azt fejtegette, hogy a kabinet "megtűri az etnikai autonómiára irányuló törekvéseket, alku tárgyává teszi a román nyelvet a koalícióban" és "nemzeti érdekeket károsít általános politikája". A szélsőséges nacionalista politikusok közül Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy a Demokratikus Konvenció "Szerződés Romániával" című programját valójában úgy kellene nevezni, hogy "Szerződés Magyarországgal", az Egységpárt nevében felszólaló Vasile Dobrescu pedig "a gazdaság elnemzetietlenítésével és az RMDSZ igényeinek elfogadásával" vádolta a kabinetet. - Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a makrostabilitási és szerkezetátalakítási folyamatok egyeztetésének szükségességére, az árliberálizálást követően a piacok liberalizálásának, a helyi pénzügyi autonómia következetes megvalósításának, a magánosítás gyorsításának, a beruházást támogató környezet megteremtésének fontosságára hívta fel a figyelmet. E célok érdekében, mondotta, a szövetség támogatja az átalakítást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

A román ellenzék pártjai Emil Constantinescu elnök jan. 3-i, határozott állásfoglalása ellenére továbbra is az államfő elleni támadásokra igyekeznek kihasználni I. Mihály dec. 30-i nyilatkozatát, amelyben a volt uralkodó elsőszülött lányára, Margit hercegnőre testálta "jogait és előjogait". A támadásokban élen jár Corneliu Vadim Tudor szenátor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, akit Constantinescu jan. 3-án nevének említése nélkül bírált ama nyilatkozata miatt, amelyben őt a sajtó jelentése szerint "a külföld ügynökének" nevezte.Corneliu Vadim Tudor "helyesbített": nem a külföld ügynökének tartja az államfőt, hanem "hazaárulónak", mert az Ukrajnával kötött alapszerződésben úgymond "román területeket" engedett át a szomszéd államnak, továbbá mert bevette a "szeparatista RMDSZ-t" a kormányzásba, nemkülönben őt vádolja "a román nép kiéheztetésével, a nemzetgazdaság aláaknázásával és Románia banángyarmattá való változtatásával". C.V. Tudor szerint az elnököt "az amerikaiak és a németek állították a Demokratikus Konvenció élére és tették elnökjelöltté", nevezetesen azért, hogy ő legyen az a "bábfigura", aki elősegíti majd Romániában a monarchia restaurálását. A rágalomáradatban szerepel az is, hogy úgymond az államfő áll "Severin listája" mögött. Adrian Severin volt külügyminiszter, aki kénytelen volt lemondani, mivel állításait nem tudta bizonyítékokkal megfelelően alátámasztani, név említése nélkül vádolt két-három pártvezért és lapszerkesztőt azzal, hogy a külföld fizetett ügynöke. C.V.Tudor szerint - aki ebben az összefüggésben először említ neveket - Severin listáján ő, valamint Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért nevű párt elnöke, volt külügyminiszter és Viorel Salagean, Melescanu pártjának egyik vezetője, továbbá Dumitru Tinu, a hatalommal szemben élesen kritikus Adevarul igazgatója, Petre Mihai Bacanu, a kormányon lévő Demokrata Konvencióban részt vevő Polgári Szövetség egyik vezetője, aki a Romania Libera főszerkesztője és Octavian Paler, a Romania Libera publicistája szerepel. /Constantinescu elnök nem külföldi ügynök - hazaáruló! = Szabadság (Kolozsvár), jan.. 7./

Jan. 13-án ülést tartott a Román Demokratikus Konvenció, az 1996. novemberi választásokon győztes, a Parasztpártot, a Nemzeti Liberális Pártot és több kisebb pártot, civil szervezetet magában foglaló politikai szövetség. A Konvenció tanácsa nem tartja működőképes megoldásnak egy kisebbségi kormány létrehozását, a választások előrehozását pedig - bár értékelése szerint a Konvenció számára kedvezne - azért utasítja el, mert az országnak lenne hátrányos. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14./

"A Román Demokrata Konvenció ülésezett jan. 15-én, elfogadott határozatukban elutasították a Demokrata Pártnak a kormányfő távozását sürgető követelését. Ugyanakkor egyfajta "ellenultimátumban" jan. 19-ig, hétfőig adtak határidőt a Demokrata Pártnak arra, hogy felülvizsgálják azt a határozatukat, amelynek értelmében megvonják a támogatást Victor Ciorbea miniszterelnöktől. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./"

Az RMDSZ a koalíciós együttműködés biztosítását tekinti a legfontosabbnak. A szövetség gazdasági, pénzügyi, privatizálási területen kívánna az eddiginél nyomatékosabban jelen lenni a román kormányban, de nyitva hagyja azt a kérdést, hogy ez miniszteri tárca, államtitkári vagy más tisztség formájában valósuljon meg - közölte Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ legfőbb vezetőit tömörítő, válsághelyzetekben tanácskozó Operatív Tanácsának jan. 31-i marosvásárhelyi ülése után. Markó elmondta: az RMDSZ megbeszéléseit, az OT ülését az tette szükségessé, hogy a koalíciós válság fejleményei nyomán a Demokratikus Konvenciónak és az RMDSZ-nek együtt kell biztosítania többek között öt miniszteri tárca betöltését. A tanácskozásokon megvizsgálták a különböző lehetőségeket. Az Operatív Tanács ülésén jelen volt többek között Takács Csaba ügyvezető és Tőkés László tiszteletbeli elnök is.

"Az RMDSZ Operatív Tanácsában nagyfokú egyetértés volt a romániai politikai helyzet megítélését és az abból adódó következtetéseket illetően - közölte az ülés után a sajtónak nyilatkozva Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Ugyanakkor, megismételve korábbi fenntartásait, hangot adott abbeli aggodalmának, hogy a szövetség a koalíción belül "súlytalanná válik", és kritikusan szólt a legutóbbi román-magyar csúcstalálkozóról is, amelyet szerinte a sikerpropaganda jellemzett. Tőkés László kifejtette: a helyzet komoly veszélyekkel jár az RMDSZ számára. Mint mondta: egyfelől nem volna hasznos, ha a DP kiválásával az RMDSZ egyoldalúan a Parasztpárt felé sodródna, másfelől viszont nem foglalhat el semleges álláspont Ciorbea miniszterelnök iránt. Az RMDSZ építő jellegű magatartást próbál tanúsítani a vitában álló felek irányában, a koalíció fenntartására törekszik, nem próbál úgy hasznot húzni a válságból, hogy feltétlenül miniszteri tárcákhoz jusson. Tőkés László hangsúlyozta: személy szerint tart attól, hogy egyik vagy másik fél kísértést érez az RMDSZ feláldozására, hiszen az előző években kitűnt, hogy a "magyar kártya" mindig kéznél van, "mindig ki lehet kiáltani bennünket bűnbaknak". A püspök utalt arra, hogy például a Demokratikus Konvenció a választások előtti időszakban "megvált az RMDSZ-től". Aggodalmát hangsúlyozta viszont amiatt, hogy az RMDSZ, mint fogalmazott, "súlytalanná vált". A szövetséget Constantinescu elnök budapesti látogatásakor "csak szemléltető ábrának használták a sikerpropaganda jegyében álló találkozósorozat során, amelynek hangulata szöges ellentétben állt a Romániában uralkodó valós viszonyokkal". Az 1996 óta eltelt időszakban a román politikai erők "egyfelől semlegesítették az RMDSZ-t, másfelől maximálisan kihasználták arra, hogy kedvező képet alakítsanak ki Romániáról" - fejtette ki a püspök. Ehhez képest eltörpülnek a szövetség által a kormányzásban elért kisebb-nagyobb eredmények, "amelyek még mindig vitatottak, még mindig csak a törvényesség határán, sürgősségi kormányrendeletek formájában léteznek" Ezen a téren nemhogy megszilárdult volna a helyzet, hanem egyre több kérdőjel, zavar, bizonytalanság mutatkozik, az RMDSZ szinte elvesztette önálló beleszólási képességét a romániai viszonyokba és általában a román-magyar viszony alakításába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./"

Febr. 18-án a szenátus közigazgatási szakbizottsága megerősítette azt a korábbi döntést, miszerint a kisebbségi lakosság településenkénti 20 százalékos aránya esetében jogos a két- vagy többnyelvű helységnévtáblák alkalmazása. A román parlament felsőházának közigazgatási szakbizottsága a koalíciós pártokhoz tartozó szenátorok többségi szavazatával hagyta jóvá a helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletnek ezt az előírását. Remus Opris kormányfőtitkára elmondta, hogy a kormányrendelet alkalmazása folytán Romániában ez idő szerint 263 helység esetében alkalmazzák a kétnyelvű helységnévtáblákat. Ezek közül 10 településen németek, 20-ban ukránok, 10-ben oroszok, 9-ben török-tatárok és 9-ben horvátok is laknak a többségi románok mellett. Opris szerint csak két helységben, Kolozsváron és Marosvásárhelyen történtek incidensek a kétnyelvű táblák alkalmazása miatt. Ugyancsak febr. 18-án döntött a román szenátusi közigazgatási szakbizottság arról is, hogy a 22/1997-es kormányrendeletből törli azt az előírást, amely kimondja, hogy a polgármesterek és a helyi tanácsosok adott esetben tagjai lehetnek a kormánynak is. Ez teremtett törvényes alapot ahhoz, hogy Victor Ciorbea, akit eredetileg a román Demokrata Konvenció színeiben választottak meg Bukarest főpolgármesterének, úgy lehetett miniszterelnök, hogy közben nem kellett lemondania főpolgármesteri tisztségéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ A 22/1997-es kormányrendelet értelmében azokban a helységekben, ahol a helyi tanácsosok egyharmada egy adott nemzetiségi kisebbséghez tartozik, a tanácsülés az illető kisebbség nyelvén is megtartható, azaz a kisebbségi képviselők anyanyelvükön vehetnek részt a tanácsülés munkálataiban. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./