Alain Juppé francia külügyminiszter Bukarestben tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel, a pártok vezetőivel, Emil Constantinescuval, a Demokratikus Konvenció elnökével és Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Markó Béla felhívta Juppé figyelmét a kormányba került nacionalista és idegengyűlölő pártok magyarellenességére, amely akadályozza a demokratizálódást, s határozott, egységes európai fellépést tesz szükségessé. Juppé kétnapos látogatása Melescanu külügyminiszter-rel tartott közös sajtóértekezlettel zárult. Juppé elmondta, hogy országa kivátságos kapcsolatokat óhajt Romániával és igyekszik visszaszerezni élhelyét a külföldi beruházók rangsorában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10-11./

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök váratlanul felszólította az ellenzéket a párbeszédre, amelyet szept. 19-én kezdjenek el. Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció vezetője válaszolt, hasznosnak tartja a párbeszédet, de szept. 21-én kezdjék el, hogy az ellenzéki pártoknak legyen idejük a felkészülésre. /Magyar Nemzet, szept. 19./

Szept. 21-ére tűzték ki Vacaroiu kormányfő és a Demokratikus Konvenció /DK/ találkozóját. A megbeszélés elmaradt, mert a DK tagjai között a Liberális Párt`93 két vezetője is helyet kapott, a miniszterelnök azonban nem volt hajlandó tárgyalni velük. A DK emiatt felháborodottan visszautasította a meghívást. /Magyar Nemzet, szept. 22./

A Demokratikus Konvenció /DK/ szept. 29-i ülésén reagált a Román Szociáldemokrata Párt /RSZP/ levelére, amely megkérdőjelezte a DK működését szabályozó pártközi egyezményt, egy hónapra felfüggesztette az RSZP tagságát, gondolkodási időt hagyva, döntse el, tagja marad-e a DK-nak vagy nem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1-2./

Petre Litiu, a Liberális Párt`93 kolozsvári képviselője kijelentette, hogy az RMDSZ a Demokratikus Konvenció kerékkötője. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./

A Demokratikus Konvenció /DK/ okt. 31-i ülése után nyilatkozatot tett közzé, amelyben követeli, hogy a román kormány hivatalosan is mondja fel az 1970. június 7-én a Szovjetunió és Románia által húsz évre aláírt barátsági szerződést. Amennyiben egyik fél sem kifogásolja, a szerződés öt-öt évenként automatikusan meghosszabbodik. 1989 után a Szovjetunió és Románia, Mihail Gorbacsov és Iliescu új alapszerződést kötött, de ezt a román parlament nem ratifikálta. A román-orosz tárgyalások megkezdődtek, de Bukarest követelései miatt hamar elakadtak. A román fél szeretné belevenni a dokumentumba, hogy a Molotov-Ribbentrop egyezmény semmis, ez elismerné, hogy Besszarábia, Észak-Bukovina jogtalanul került szovjet fennhatóság alá, így utat nyitna a román igények teljesítésének. A DK bejelentette: ha nov. 6-ig nem történik meg a szerződés felbontása, kérni fogják a kormány és Iliescu lemondását.- Sietve jött a külügyminisztériumi közlemény, amely javasolta a kormánynak a szerződés felmondását. /Magyar Nemzet, nov. 2./

"Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke párja nagyváradi székházában sajtótájékoztatót tartott, majd Budapestre utazott, a Szocialista Internacionálé kongresszusára. Keményen bírálta a kormányt hazug propagandájáért, az életszínvonal csökkenéséért: "Ha a jelenlegi kormány hatalmon marad, akkor lehet, hogy egy újabb Ceausescu-féle hatalom fenyegeti az országot." Az ellenzék gyenge, állapította meg, ezért szükség van a Demokrata Konvenció mellett egy másik koalícióra, ezt talán jövőre létrehozzák. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"

Marosvásárhelyen dec. 21-én a Maros megyei Demokratikus Konvenció és a Pro Európa Liga szervezésében a Kultúrpalotában emlékeztek meg a forradalom ötödik évfordulójáról. Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök román és magyar nyelven emlékezett a történtekre, majd a résztvevők az emlékműhöz vonultak, amely a hat marosvásárhelyi mártír - Bodonyi Sándor, Hegyi Lajos, Adrian Hidos, Ilie Muntean, Pajka Károly és Tamás Ernő - emlékét őrzi. /RMDSZ Tájékoztató 438. sz., dec. 22./

A napokban visszafogadták a Demokratikus Konvencióba /DK/ a Nemzeti Liberális Pártot /NLP/. Az NLP Radu Campeanu vezetésével az RMDSZ konvenciós tagsága miatt vált ki a DK-ból. Időközben változás történt az NLP vezetésében /jelenleg Mircea Ionescu Qintus az elnök/, azonban korábban a DK hajthatatlannak bizonyult az NLP visszatérési kérelmeivel szemben. Most viszont fordulat történt. /Új Magyarország, dec. 28./

Az amerikai nagykövet kijelentette, hogy hazájában szívesen vennék, ha nagykoalíció venné át Románia irányítását: a kormányzó párt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/, Petre Roman Demokrata Pártja és a Demokratikus Konvenció. A hír hallatán a kormánypárt szövetségesei tanácskoztak a kormánypárttal és hűségükről biztosították az SZDP-t. Adrian Nastase házelnök kijelentette: a román kormányt Romániában alakítják meg és nem külföldön állítják össze. /Magyar Nemzet, jan. 12./

Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke jan. 13-án hivatalosan is bejelentette, hogy újra jelölteti magát az ellenzéki tömörülés elnöki tisztségére, ezzel ő lenne az ellenzék jelöltje a jövő évi államelnök-választáson. A liberális pártok nem találják őt alkalmasnak erre a tisztségre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15./ Takács Csaba az Új Magyarországnak nyilatkozott: az RMDSZ nem vonta meg bizalmát Constantinescutól, de az RMDSZ még nem alakított ki hivatalos véleményt erről a kérdésről. /Új Magyarország, jan. 14./

A Liberális Párt`93 jan. 17-i sajtótájékoztatóján Horia Rusu ügyvezető elnök kifejtette: jobb lenne, ha az RMDSZ a Demokratikus Konvención kívül működne. Az RMDSZ autonómia-tervét ellenzi a Román Szocialista Párt és a Polgári Szövetség Pártja is. /Új Magyarország, jan. 18./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI tudósítójának elmondta, hogy Nagy Benedek Tőkés László ellen írt röpiratának ügyét átadták az etikai bizottság elnökének, dr. Podharadszky Lászlónak. Az RMDSZ képviselőházi frakciója jan. 26-án ülésezik ebben az ügyben. Az autonómiakoncepciót bíráló román politikusok nyilatkozataival kapcsolatban Markó Béla hangsúlyozta, hogy ez kezdettől fogva jelen volt az RMDSZ programjában. A Demokratikus Konvenció pártjai nemcsak az autonómia kérdésében lépnek fel az RMDSZ ellen, hanem az oktatási törvény tekintetében is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök tartott Bukaresten sajtótájékoztatót. A politikai pártok és politikusok elutasító megnyilvánulásai meglepőek, mert az RMDSZ autonómiatörekvései nem újkeletűek, a belső önrendelkezés gondolatát, az autonómiaformákra vonatkozó elveket már az RMDSZ brassói kongresszusa elfogadta, majd az 1993. decemberében benyújtott, ám parlamenti megvitatásra még nem került kisebbségi törvénytervezet is tartalmazza azokat. A sajtóértekezleten szétosztották az Ügyvezető Elnökség jan. 18-i nyilatkozatát, valamint az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának Sepsiszentgyörgyön elfogadott szervezeti és működési szabályzatát, román nyelven. Markó Béla elmondta, hogy jan. 19-én tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, Corneliu Coposuval és Emil Constantinescuval, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnökével az RMDSZ autonómiakoncepciójáról, és azokról a nemzetközi dokumentumokról, amelyeket Romániának a közeljövőben alá kell írnia, illetve ratifikálnia kell. - Az RMDSZ-nek még nincs kialakított álláspontja arra vonatkozóan, hogy kit jelöl elnökének. - A kormánnyal való tárgyalást szükségesnek tekintik, a kormányt nem tévesztik össze a szélsőséges erőkkel, de Funarral nincs mit tárgyalni, szögezte le Markó Béla, Funar nem különc. hanem fasiszta. Funar pártvezér nyilatkozatai veszélyesek, mivel a kormánykoalícióban részt vevő, a hatalmat gyakorló párt vezetőjéről van szó. - Az RMDSZ betiltását követelő hangok azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az megvalósítható, holott az alkotmányos módon nem lehetséges. - Markó Béla cáfolta azt az alaptalan híresztelést, hogy Sepsiszentgyörgyön újabb magyar autonóm tartomány megalakítására történt kísérlet. Arra a kérdésre, hogy miért kell különböző szerveződéseket létrehozni, Takács Csaba azt válaszolta, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek hiánya kényszeríti erre a romániai magyarságot. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 20. 454. sz./

"A Nagy Benedek-féle röpirat alaptalan támadás volt, a röpiratot mindannyian elítélik, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az újságíró kérdésére, a Tőkés-vitáról. "... véleményem szerint hasznosabb lett volna, hogyha az RMDSZ képes arra, hogy első pillanatban saját testületei és tisztségviselői segítségével egyértelműen értelmezze és kezelje a helyzetet." Nem szabad belesétálni a csapdába, hogy belső vita kössön le minden energiát és ezáltal védtelenné váljanak a súlyos kihívásokkal szemben. Itt van az autonómia elleni támadáshullám, ennek egy része a Demokratikus Konvenciótól jön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./"Az ilyen jellegű belső konfliktusok kezelése természetesen sok energiát emészt fel, de szeretném megnyugtatni a közvéleményt: nem áll fenn az a veszély, hogy az RMDSZ mint szövetség megoszlik vagy szétszakad." Meg kell tanulni a vitákat kezelni. A tanulságokat a képviselőházi frakcióülésen összegezik. /Népszabadság, jan. 20./ "

Jan. 20-én aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és Funar Román Nemzeti Egységpártja mellett Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja, és Ceausescu volt miniszterelnöke, Ilie Verdet által vezetett Szocialista Munkapárt is bekapcsolódik a kormányzásba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./ A négypárti egyezményről: Szabadság (Kolozsvár), jan. 20. -- A Demokratikus Konvenció szerint Románia az egyetlen európai ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők vannak. /Magyar Hírlap, jan. 23./

A Demokratikus Konvenció nyilatkozatban ítélte el a négypárti megállapodást, a kormánytöbbség pártjai közötti együttműködés rögzítését, rámutatva arra, hogy ezzel Románia olyan országgá válik, melynek vezetésében lényegében fasiszta téziseket nyíltan hirdető erők is részt vesznek. Ez Románia nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

"A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ rendezésében tartottak jan. 27-én Budapesten sajtótájékoztatót "A vádlott megszólal" címmel, amelyen megjelentek az MVSZ vezetői, Tőkés László püspök, Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, Hegedűs Lóránt református püspök és Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke tartotta a bevezetőt, majd Hegedűs Lóránd kijelentette: Tőkés László ügye a romániai magyarságnak, az európaiságnak és az egyetemes emberi jogoknak is az ügye. - Nemcsak személyes megtámadtatásról van szó, mondta Tőkés László, ügye átcsapott az RMDSZ- és az erdélyi magyarságellenességbe. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, amiért megfelelő magatartást tanúsított a romániai magyarellenes támadásokkal kapcsolatban. Romániában intézményesült a kommunista visszarendeződés. A megosztó politika behatolt az egyházba és az RMDSZ soraiba is. Eva Maria Barki elmondta, hogy neve szerepel a Román Hírszerző Szolgálat halállistáján Tőkés László, valamint három magyarországi állampolgár nevével együtt. /Új Magyarország, Pest Megyei Hírlap, jan. 28./ "Az én helyzetem azon tipikus eset, amikor az áldozatot a hóhérral akarják kompromittálni. Nem hátrálok meg, mert jól tudom, hogy az erdélyi magyarság autonómiájának gondolatától rettegő hatalom valójában a demokráciától retteg." - mondta Tőkés László a sajtóértekezleten. /Magyar Nemzet, jan. 28./ Álláspontja szerint a kormány meg akarja osztani az ellenzéket, nemzet- és románellenességgel vádolják a Demokratikus Konvencióba tömörült ellenzéket, amennyiben az vállalja az együttműködést az RMDSZ-szel. Tőkés László köszönetet mondott a hat magyar pártnak a közös nyilatkozatért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ A püspök kitért arra is, hogy az anyaországban is akadnak olyanok, akik egy követ fújnak a román nacionalizmussal, és teszik mindezt a másság jegyében. Például a jan. 9-i Objektív című televízióműsorból éppen az maradt ki, hogy rágalmazó iratról van szó. A Magyar Narancs pedig odáig ment, hogy majdnem teljesen átveszi a Tinerama román lap címoldalát, melyen Tőkés László fényképe és a "Besúgó voltam", valamint az "Ügynökök - püspökök" cím áll. /Bágyi Bencze Jakab: A román sovinizmust Budapesten is támogatják? = Magyar Fórum, febr. 2./A Magyar Narancs jan. 19-i számáról van szó: 150. sz. jegyzet."

"A bukaresti Adevarul közli a prefektusok egymáson túltevő, az RMDSZ-t elítélő nyilatkozatait. A Dimineata szerint az RMDSZ "nacionalista-soviniszta, irredenta és revizionista" kampányt folytat, így nincs kizárva az RMDSZ betiltása. Amennyiben Tőkés Lászlónak sikerül megszerezni az ellenőrzést az RMDSZ fölött, a Demokratikus Konvenció eltávolítja az RMDSZ-t tagjai sorából, olvasható az Azi című lapban. /MTI/"

"Jan. 30-án ülésezett a Demokratikus Konvenció /DK/ tanácsa. Az ülésen az RMDSZ jelen levő vezetői kérésére megtárgyalták a szövetség elleni támadások nyomán kialakult politikai helyzetet. Az ülés után a DK nyilatkozatot adott ki. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 31., 461. sz./ A nyilatkozat a kisebbségi kérdés rendezésének alapjaként a gyulafehérvári nyilatkozatot és az ET dokumentumait jelölte meg. Az RMDSZ Önkormányzati Tanácsa "nem sérti az ország egységét és integritását." Az interetnikai kérdéseket parlamenti úton kell megoldani. A belpolitikai feszültség Románia elszigetelődéséhez vezet. Az RMDSZ és a DK egyes tagjai közötti nézetkülönbségek nyílt elemzésére munkacsoport alakult. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1., MTI, Népszava, jan. 31./ A Liberális Párt`93 vezetőinek nem tetszik a DK közleménye, Horia Rusu ellenzi az RMDSZ-szel kötött "fegyverszünetet". /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./ "

"Gabriel Andreescu összegezte a Demokratikus Konvenció /DK/ és az RMDSZ viszonyát. Az RMDSZ több mint két éve kéri partnereitől, tárgyalják meg a problémákat. Nem került sor rá. Az ellenzéken belül az a PSZP-közlemény indította el az RMDSZ-elleni kampányt, amely "az RMDSZ-nek a területi szeparatizmusra vonatkozó" nyilatkozata ellen tiltakozott. /22. c. lap febr. 1-7-i száma, ism.: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"

Mostanra nagyjából eldőlt, hogy a 34 %-os parlamenti részesedéssel rendelkező Szociális Demokrácia Pártja nem a Demokratikus Konvenció /DK/ felé nyit, hanem a nacionalista pártok felé és azok most benyújtják a számlát, állapította meg Fülöp Mihály történész, a budapesti Külügyi Intézet főigazgató-helyettese. Románia mostanra konszolidálta külpolitikai helyzetét: az Európai Unió dokumentumaiban a visegrádi négyekkel azonos kategóriában szerepel, tehát úgy látják, vállalhatják a szövetséget a nacionalista erőkkel. A román diplomácia mindent megtett azért, hogy az alapszerződést úgy mutassa be: ők mindent megtettek, a többi kizárólag a magyar félen múlik. /Magyar Nemzet, febr. 9./

"Fey László /Kolozsvár/ Mérsékeltek és radikálisok címen a Népszabadságban fejtette ki nézeteit. Szerinte a mérsékeltek tudják, hogy a kisebbség nem politizálhat erőpozícióból. Szövetségesül szeretnék megnyerni a demokratikus román erőket. A radikálisok türelmetlenek. "Nem bíznak a román demokratikus erőkben, nem is keresnek köztük szövetségeseket..." A radikális hangoskodás kitűnő szolgálatot tesz a román ultráknak, vallja Fey. A radikalizmus tömegbázisa Székelyföld. Ezt az irányzatot támogatja sok Erdélyből emigrált. A radikális szárnyat segítette az előző magyar kormány is, állítja a cikkíró. Fey szerint az RMDSZ lépéseit nem egyeztette a Demokratikus Konvencióval. /Fey László: Mérsékeltek és radikálisok. = Népszabadság, febr. 10./"

A Demokratikus Konvenció /DK/ vezetősége febr. 17-i ülésén 30 napot adtak az RMDSZ-nek arra, hogy adjon ki nyilatkozatot: elfogadja a román állam egységes, nemzeti jellegét. Az RMDSZ az ülés elhalasztását kérte, mert az RMDSZ vezetői még nem értek haza Atlantából, de a kérést nem fogadták el. Változtatott a DK az eddigi gyakorlaton, ezentúl kétharmados többség kell a döntéshez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Az RMDSZ nem írja alá a Demokratikus Konvenció által megfogalmazott dokumentumot, amely elismeri a román állam nemzeti jellegét, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /Magyar Nemzet, febr. 22./

A Romániai Demokratikus Konvenció /DK/ febr. 24-i üléséről távol maradt négy párt, a Polgári Szövetség Pártja, a Liberális `93, a Román Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ. A DK nevet változtatott, ezentúl Román Demokratikus Konvenció lesz a neve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Az SZKT nyilatkozata szerint kész tárgyalni az ellenzéki pártokkal, ugyanakkor a Társadalmi Demokrácia Pártjával is. Az RMDSZ nem fogadja el a Demokratikus Konvenció /DK/ felszólítását és az RMDSZ nélkül hozott határozatát. Amennyiben ez a feltétele a DK-n belüli együttműködésnek, akkor az RMDSZ új formát, a partneri viszonyt ajánlja a DK-nak.Végül az SZKT határozatában felhatalmazta az RMDSZ vezetőit. hogy kérjék fel az európai és más nemzetközi intézményeket, hogy megfigyelőik által vegyenek részt a román-magyar kerekasztal további tanácskozásain. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Emil Constantinescu, az /új nevén/ Román Demokratikus Konvenció elnöke a napokban Kolozsváron Románia megaláztatásaként értékelte az atlantai tanácskozást. Az RMDSZ kiválásával mi lesz az egymillió szavazattal, kérdezték tőle. Neki nem az egymillió magyar szavazata fáj, hanem azé a hárommillió románé, aki 1992-ben nem rá szavazott, felelte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

A Román Demokratikus Konvenció márc. 22-i ülésén Emil Constantinescut választotta elnöknek. Előzőleg kilépett az ellenzéki szövetségből az RMDSZ, a Liberális Párt`93, a Polgári Szövetség Pártja, a Román Szociáldemokrata Párt. /Magyar Nemzet, márc. 24./

Folyik a harc a televízió birtoklásáért. Dumitru Iuga, az rtv szakszervezetének elnöke, az ismert forradalmár egy hónapja éhségsztrájkba kezdett, követelve a már jóváhagyott előírások betartását. A kormánypárt az igazgatótanácsi listáról ejtette a szakszervezet által jelölt, az ellenzék által támogatott Gabriel Liiceanu filozófust. Az ellenzék egységesen lépett fel, az RMDSZ, RDK és más pártok szenátorai bejelentették: a héten bojkottálni fogják a parlamenti munkát. /Magyar Nemzet, márc. 29./