"Okt. 25-én Budapesten megkezdődött a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ háromnapos tisztújító közgyűlése. Sütő András, az MVSZ tiszteletbeli elnöke beszédében feltette a kérdést: "Mihez igazodik az a nemzetstratégiai törekvés, amelynek váratlan fordulataiban a határon túli magyarság számára elfogadhatatlan alapszerződések születtek. Olyan kompromisszumok, amelyekben elemi nemzetiségi jogokat tagadó kormányok dicsőültek meg, és mondhatják el maguktól: etnicista, nemzetállami koncepciójukból jottányit sem kellett feladniuk." Sütő András az MVSZ legdrámaibb feladatának a határon túli magyarság "létveszélyének" elhárítását tartotta. Sütő András bejelentette, hogy lemond tisztségéről. Csoóri Sándor arról beszélt, hogy a magyar történelmi emlékezet sok mindentől megfeledkezik, ez pedig annak a veszélyét hordozza magában, hogy a nemzet nem érti meg jelenét, később pedig majd elveszti múltját. Magyarországon ma zűrzavar van, széthúzás, korrupciós botrányok látnak napvilágot, kulturált hazaárulás folyik. Annak érdekében, hogy vége legyen ennek a mélypontnak, szükség van egy olyan szervezetre, amely nem a politikai hatalom részese.- Csoóri Sándor az alapszerződésekről megállapította, hogy tartós békét csak egyenlő felek köthetnek. Az ülés szünetében Tabajdi Csaba politikai államtitkárnak a Magyar Hírlap okt. 25-i számában megjelent nyilatkozatára reagálva félreértésnek tartotta, hogy a MVSZ meg akarja osztani az RMDSZ-t. Tabajdi Csaba azon állítására, miszerint az MVSZ nem a világban szétszórtan élő magyarok szövetsége, hanem csak a konzervatív eszmék képviselőit tömöríti soraiba, Csoóri Sándor kijelentette: az lenne jó, ha Tabajdi Csaba itt lenne, és kifejtené, mire gondol. - Az MVSZ erdélyi küldöttei nyilatkozatot adtak ki, reagálva Tabajdi Csaba említett interjújára: ebben "olyan megtévesztő kijelentéseket tett, melyek minden alapot nélkül megkísérlik szembeállítani egymással" az MVSZ-t és az RMDSZ-t, ezt visszautasítják. Állításuk alátámasztását szolgálja az, hogy szinte valamennyien egyszerre tagjai az RMDSZ-nek és az MVSZ-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ Alapszabályba foglalták, hogy "az MVSZ legfőbb feladata a magyar nemzet integrációjának megteremtése az önrendelkezés elve alapján". Lényeges két új testület, a Világszövetség Védnökeinek Tanácsa és a Stratégiai Bizottság létrehozása. Sütő Andrást, Tőkés Lászlót és Teller Edét jelölték a Tanácsba, olvasható Gáspár Sándor beszámolójában. /Brassói Lapok (Brassó), nov. 1./ "

"A kisebbségvédelmi minisztérium bársonyszéke - megítélésem szerint . szimbólum, amit meg kell becsülni, nem azért, mert Tokay György ül benne, hanem mert ezt az RMDSZ, a hazai magyar nemzeti közösség küzdötte ki magának. - nyilatkozta Tokay György. Az lapoknál kell kezdeni, "meg kell teremteni az intézményes kereteket a kisebbségvédelem számára". Megfelelő kisebbségvédelmi törvényeket kell kidolgozni és ezek megvalósulását kell ellenőrizni. Nem kirakatintézményre gondol, szögezte le. A cigányság kérdésének rendezése a minisztérium egyik legnehezebb feladata lesz, mert a cigányok integrációja Románia egyik legfontosabb érdeke. /Béres Katalin: Beszélgetés Tokay Györggyel, a bársonyszék várományosával. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 9./ "

A fiatalon elhunyt, nagy tehetségű költő, Apáthy Géza halálának 20. évfordulóján emlékestet tartottak Brassóban, az Evangélikus Központban, bemutatva Szavaimmal betakarlak című kötetét, amely a Brassói Lapok Alapítvány támogatásával jelent meg. Ez első, egyben posztumusz kötete. Az előszót Lendvay Éva írta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./ Apáthy Géza /Brassó, 1943. aug. 17. - Brassó, 1976. okt. 16./

"Több mint fél év telt el a romániai magyar sajtóban talán egyedülálló, az Erdélyi Napló főszerkesztője-kiadója, Szőcs Géza ellen irányult puccskísérlet óta. Mint ismeretes, a lap kilenc munkatársa ultimátumot intézett a lapvezetéshez: követelve, Szőcs Géza mondjon le tulajdonosi jogköréről. Ezután hetekig visszhangzott az erdélyi média a "kilencek" protestálásáról. Cikkek jelentek meg a lap szubjektivitásáról. A felszíni hullámzás által eltakart mozgatórugókat a közönség nem ismerhette meg. Németh Tünde megkereste az Erdélyi Napló májusban kilépett munkatársait, most hogyan látják a történteket. Simon Judit, aki most a Brassói Lapokban publikál és Kinde Annamária, aki jelenleg a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium programszervezője, nem kívántak nyilatkozni, T. Szabó Edit nem hajlandó közétenni álláspontját. Varga Eleonóra szerint Sorbán Attila akkori főszerkesztő-helyettes miatt mentek el. Az kellett volna, hogy akkor Szőcs Géza eljöjjön és elbeszélgessenek, de erre nem került sor. Ferencz Zsuzsanna szerint a kilépésük utáni időben a romániai magyar sajtó megszűnt. "Atomizálódott minden." Papp Sándor Zsigmond szerint gazdasági okok miatt történtek meg a kilépések, minden politikai színezet nélkül. Szőke Mária úgy látja, hogy tranzakció áldozatai lettek. Azok, akik a konfliktus kirobbanásakor vállon veregették őket, nem törődtek a kilépettekkel, sem a lappal. Számukra csak az volt fontos, hogy nagyot üssenek Szőcs Gézán. A kilencek lázadása intrikákra épülő konfliktussorozat volt, melyet a megbízott lapvezetőség aljas módon csiholt ki a szerkesztőségben. Ő is sajnálja, hogy nem volt köztük Szőcs Géza. Azt kevesen tudják, hogy Boros Zoltán a magyar tévéadástól már május elején, a Varadinum alatt javasolta, hogy pakoljanak ki bátran Szőcs Géza ellen. A konfliktus idején pedig ott volt a bukaresti tévé adásának magyar stábja, hogy idejében rögzítsen. Ezután viszont senki sem foglalkozott azzal, hogy mi lett a kilépett újságírókkal. "Ekkor már nem voltunk fontosak nekik." A MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ nem igazi érdekvédelmi szervezet, hanem belterjes társaság, tőlük akár éhen is halhattak volna. Szőcs Géza is megszólalt. Szerinte az Erdélyi Napló megsemmisítésére szervezett kísérlet a sajtószabadság elleni legszégyenletesebb merényletként fog fennmaradni. "Amire az Iliescu-rezsim nem mert vetemedni -szétverni az erdélyi magyar sajtó legjelentősebb szerveződését -, arra a budapesti és marosvásárhelyi elvtársak egy csoportja feljogosítva érezte magát." - Az Analog /az Erdélyi Napló, a Kelet-Nyugat, a Családi Tükör, a Cápa, a Média, a Szemfüles kiadója/ 1993 tavaszára fizetésképtelenné vált. Ekkor adta át a részvénytöbbséget Szőcs Gézának Stanik István. Valójában csődtömeget vett át. Az újságírók nem értették meg, hogy a túlélésért kell küzdeni. Szőcs Géza a legfontosabbnak az Erdélyi Napló megtartását tartotta, akár a többi lap kárára. Teljes magánvagyonát a lapra fordította. Amikor támogatást kért a hetilap számára, elutasították. Kidolgozott egy konstrukciót a kárpótlási jegyekkel kapcsolatban, ezt elfogadták: javasolta, hogy az Erdélyi Naplóban és máshol is hirdessék a lehetőségeket a kárpótlási jegyek felhasználására vonatkozóan. - A "kultúra és a sajtó finanszírozása az eszköz, amivel egy közösség a legjobban befolyásolható kívülről. A román állam nem volt hajlandó tudomásul venni az erdélyi magyar közösség kulturális igényeit, ily módon "az egész kulturális felépítmény a budapesti köldökzsinórról kezdett táplálkozni." Ezzel azok, akik a pénzcsapoknál állnak, erdélyi klientúrájukkal együtt totális monopóliumhoz jutnak. Egy centralizált struktúra jött létre, amely nem tűri a kritikát, az ellenvéleményt, a másságot. - Amikor a Hungária Közalapítvány kuratóriumába javasolták Szőcs Gézát, akkor figyelmezették, hogy tönkreteszik. "Tabajdi Csaba felhívta telefonon Markó Bélát és utasította, hogy tiltakozzon a magyar országgyűlésnél." Markó Béla ezt megtette, tiltakozott Szőcs Géza jelölése ellen. Tabajdi és Markó kérte Szokai Imrét, az ÁPV Rt. igazgatótanácsának elnökét, hogy szüntesse be az Erdélyi Napló finanszírozását /vagyis hirdetéssel való ellátását/. Ezután a hetilapnál hatalomátvételt készítettek elő. A cél az volt, hogy szétverjék a szerkesztőséget. - Változás várható a közeljövőben: a tulajdonjogot a Dialog Nyomdára átruházza, ebben az Erdélyi Híradónak van részesedése, a Dialog pedig az Erdélyi Híradót bízza meg a lapkiadással. Gazda Árpád lesz a főszerkesztő. - Szőcs Géza elmondta még, hogy a laptól eltávozott szerkesztők is közölhetnek az Erdélyi Naplóban. /Németh Tünde: Ultimátum és puccs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./"

Mikes Imre a két világháború között a Brassói Lapok és a Nagyváradi Napló munkatársa volt. Erdélyt 1937-ben elhagyta, később Párizsban, majd Münchenben élt, a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. A Háromszék Kiadónál /Sepsiszentgyörgy/ újból megjelent Erdély útja Nagy-Magyarországtól Nagyromániáig című könyve, melyet 1924-ben írt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

"Rohamosan emelkedik Romániában a tébécés megbetegedések száma. Az orvosok és a szociológusok a romló szociális helyzetnek tulajdonítják a kór terjedését. Ceausescu idejében eldöntötték, hogy ez a kór nem létezik, ezért megszüntették a szakrendelők és kórházak nagy részét. 1989 után nem szenteltek kellő figyelmet a tuberkolózisnak. A kórházak és a rendelők elavult felszereléssel és kevés műszerrel működnek. Külföldi segélyek javítottak valamit a helyzeten. Bihar és Szilágy megyét egyetlen gyermek-tüdőgyógyászati kórház látja el, a nagyváradi. Az épületben hideg van, a fűtést a német segélyszolgálattól kapott elektromos hősugárzókkal oldják meg, de ezek karácsonykor tönkrementek és nem volt, aki megjavítsa őket. A konyhát a németek szerelték fel, gyógyszert is hoznak, mert az sincs elegendő. /Simon Judit: Támad a tébécé. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 10./"

"Rangos rendezvényen emlékeztek meg a brassóiak a Reménység Házában a legnagyobb román költő, Mihai Eminescu születésének 147. évfordulójáról január 10-én. Az eseménynek külön jelentőséget adott, hogy 30 éve, 1967-ben jelent meg a Brassói Lapok egykori főszerkesztőjének, Kacsó Sándor írónak és publicistának, neves kiadói szerkesztőnek a gondozásában Eminescu költői műveinek teljes magyar kiadása, ami önmagában is egyedülálló, hiszen a világ egyetlen más nyelvére sem fordították le mindmáig Eminescu valamennyi versét, beleértve a zsengéit is. Kacsó Sándor irányítása alatt az akkori erdélyi magyar irodalom legnevesebb írói-költői, köztük Szemlér Ferenc, Franyó Zoltán, Majtényi Erik, Bajor Andor, Kányádi Sándor, Lőrinczi László, Kakassy Endre, Kiss Jenő, Veress Zoltán, Lászlófy Csaba és Aladár, Székely János és mások vettek részt a 281 verset tartalmazó kötet fordításában. A szimpóziumot rangos vendégek tisztelték meg jelenlétükkel és előadásukkal. Ott volt a meghívottak között Mircea Dinescu költő, az Academia Catavencu című fővárosi hetilap igazgatója és Kányádi Sándor, Eminescu egyik legjelentősebb magyar tolmácsolója, aki 30 év után nemrég ismét lefordította a nagy román költő Száz árbóc közt (Dintre sute de catarge) című versét. A harmincéves magyar Eminescu-kötet történetéről Kiss Éva Mária, a Cenk Rádió főszerkesztője tartott előadást, Házy Bakó Eszter, Elekes Róbert és Tóásó Áron Zoltán Eminescu-verseket szavalt, majd Melania Niculescu, a brassói Sic Alexandrescu Színház művésznője románul, Márton Árpád sepsiszentgyörgyi színész magyarul adott elő a kötet legszebb verseiből. A pódiumműsort Márk Attila Eminescu-versekre írott szerzeményei zárták. Az est megszervezésében Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke vállalt oroszlánrészt. /Brassói Lapok, jan. 17-23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./"

"Gergely Tamás Brassóban született 1952-ben. Az Ifjúmunkás belső munkatársa volt, 1987-ben elhagyta az országot, Svédországban telepedett le. Két éve írásai jelennek meg a Brassói Lapokban, a budapesti Korona Pódium pályázatát az ő monodrámája nyerte meg. A marosvásárhelyi Látó is közölte egyik írását. Svédországban született egy magyar kiadó, a Veress házaspár, Veress Zoltán és Telegdi Magda tartja fent és kizárólag erdélyi írókat ad ki. /Brassói Lapok (Brassó), jan. 10./"

"Miron Cozma bányászvezér letartóztatása és törvény elé állítása szinte felmérhetetlen horderejű fejleménye a román demokráciának. - írta Bíró Béla. Cozma mögött nemcsak a bányászok állnak, hanem a Ceausescu-féle nomenklatúrából toborzódott nemzeti újgazdagok népes tábora és a különböző maffiák legális vámszedőinek légiói is. Ezekkel az emberekkel ujjat húzni életveszélyes vállalkozás, ezért is fordult Emil Constantinescu elnök a fiatal jogásznemzedékhez. /Bíró Béla. A nagy kísérlet. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 17-23./"

"A Romániai Magyar Szó Markó Béla és Tőkés László véleményét ismertette a két politikus közötti nézeteltérésekről. A tiszteletbeli elnök elmondta, hogy nem azon van a hangsúly, hogy őt el akarják szigetelni a szövetségben, hanem azon, hogy egy politikai álláspontot akarnak elnémítani. Adrian Severin külügyminiszter egyik nyilatkozatában kifejtette, hogy Tőkés László egy lapra tartozik Vadim Tudorral és Gheorghe Funarral, az ilyeneket el kell szigetelni. Tőkés László úgy értékeli, hogy a magyar és a román kormánnyal összhangban el akarják távolítani őt az RMDSZ-ből. "Mostanra a neptuni irányvonal, a hatalommal alkudozó konformista irányvonal hivatalos RMDSZ politikai rangra kezd emelkedni" ? jelentette ki Tőkés László, majd később hozzátette, hogy a szövetségből kiszorulófélben van az autonómia gondolata. Markó Béla szerint a tiszteletbeli elnök az elmúlt időben többször is különvéleményt nyilvánított az RMDSZ többségi véleményével szemben és nem tudja elfogadni, hogy adott esetben véleménye kisebbségben maradt. a szövetség elnöke szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy kiszorítják a szervezetből, hogy a szélre sodródik. Markó Béla úgy értékeli, hogy bárkiről is legyen szó a közösségi döntéseket el kell fogadni, és azt kell a továbbiakban képviselni. Károsnak tartja, ha a nézetek ütköztetése a közvélemény előtt folyik, különösen akkor, ha személyi síkra terelődik. Hangsúlyozta, hogy nem nehezményezi az elvi vitát. Úgy vélte, hogy ebben az esetben azonban egy bizonyos állásfoglalásról van szó, melynek már az első mondata erkölcsi síkra terelődik, "becsületsértésről, valótlan állításról van szó, azokhoz mérhető minősítésekről". Megjegyezte, hogy az ilyen vitát már nem lehet elvi jellegű vitának tekinteni. Markó Béla szerint sokan úgy vélik, hogy az RMDSZ ölébe hullott minden és ezért túl olcsónak tartják a koalícióban való részvételt. Ezzel szemben elmondta, hogy a kompromisszum kialakítása nehezen ment. /"Kiszorítósdi" ? RMDSZ-módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., szerkesztett, rövidített változat: Brassói Lapok, márc. 28./"

"Bíró Bélának a Brassói Lapokban írt cikkét átvette a Romániai Magyar Szó "a szöveg fontossága okán". Miért fontos ez a szöveg, kérdezte Nits Árpád. Bíró Béla ugyanis a Bolyai Egyetemre is kitér: szerinte "a mai viták azt a katasztrofális esélyt segítenek elkerülni, hogy egy hebehurgyán összetákolt magyar egyetem" tehetségtelen, szakemberek garmadáját zúdítsa a romániai magyar társadalomra. Ennek a szövegnek a fontossága ugyanaz, mint a kötélről való csevegés jelentősége akasztott ember számára. Immár világos, hogy Romániában nincs politikai akarat az önálló magyar egyetem engedélyezésére, és a Bolyai Egyetem létjogosultságát megkérdőjelezők erről is elterelik a világ figyelmét és azt a látszatot keltik, hogy a romániai magyarság véleménye megoszlik a magyar egyetem ügyében. Aki pedig önként mond le jogáról, azt könnyebb kisemmizni. - Az öncsonkítási törekvéseket semlegesíteni lehetne, ha a romániai magyarság hiteles képviselője nyomatékosan leszögezné, hogy szándéka ellenére fosztják meg a magyarságot jogától, az önálló Bolyai Egyetemtől. / Nits Árpád: Fontos csevegés kötélről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

"Ara-Kovács Attilával /sz. Nagyvárad, 1953/ készített interjút Bíró Béla. Ara-Kovács Attila volt az egyik elindítója 1981-ben az Ellenpontok című erdélyi szamizdat folyóiratnak. 1983 óta Budapesten él, ahol először megalapította az Erdélyi Hírügynökséget. Évekig az Európa Kiadó, majd a Beszélő munkatársa, írásai újabban a Magyar Narancsban jelennek meg. Ara-Kovács Attila elmondta, hogy kezdettől a baloldali és liberális világ vonzotta. Gyermekkorában Nagyvárad még magyar város volt, az első teljes román mondatot tíz éves korában hallotta. Csak az egyetemen tanult meg jól románul. Mély baráti szálak fűzték a magyar ellenzékhez, Pethő Ivánhoz, Kis Jánoshoz, Demszky Gáborhoz. Demszky és Rajk László segített a technikai részt illetően, szellemmel már az erdélyiek töltöttek meg a folyóiratot, emlékezett az Ellenpontok keletkezésére. Ara-Kovács Attila fontosnak tartotta leszögezni, hogy Szőcs Gézának fontos szerepe volt az Ellenpontok ügyében, de csak egy cikket közölt benne, tehát eltúlozta szerepét. Aki valóban nagyon fontos szerepet játszott, az Tóth Károly volt, aki most Svédországban él. A szálak Ara-Kovács Attila kezében futottak össze. Szerinte széltében-hosszában beszélték Budapesten, hogy Szőcs Géza szerkeszti a lapot, amikor még teljesen titokban dolgoztak. A Securitate valószínűleg szintén hallott erről, erre egyszerűen követni kezdték Szőcs Gézát. - A Magyarországra áttelepültek közül sokan nem találtak önmagukra és a szélsőségesek fele mentek el, jobbra tolódtak, még fasiszta szervezeteknek is támogatói lettek. Ara-Kovács Attila kirohant Szervátiusz Tibor, Páskándi Géza és Czegő Zoltán ellen: "Ezek az emberek /Szervátiusz, Páskándi Czegő/ a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül." Ara-Kovács Attila kifejtette, hogy számára "Magyarország mindig a világravaló kitekintést jelentette. Nem elsősorban az etnikai szempontjaim voltak azok, melyek Magyarországhoz kötöttek..." Ara-Kovács Attila Tőkés Lászlót is elítélte: "Tőkés László és a radikálisok gyengéjét abban látom, hogy mögöttük nincs helyzetteremtő képesség. A saját imázs megtartása, illetve az egykori vélt vagy valós befolyás visszaszerzésének görcse az, ami megbénítja őket." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 11./"

"Az Országos Akkreditációs Bizottság jóváhagyta a román-magyar szak indulását a brassói Transilvania Tudományegyetem keretén belül. Mihaela Gheorghe lektor elmondta, hogy román és magyar irodalomból és nyelvtanból kell felvételizni. /Hetirenden rovat = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 25./ Ennek a váratlan döntésnek nincs előzménye, kérdéses továbbá, hogyan tudnak biztosítani tanárokat, jegyzeteket, könyvtárat. "

"Az Iliescu-rendszer egyik utolsó vívmányának mondja Bíró Béla, hogy Sepsiszentgyörgyön megtörtént egy csendőrkaszárnya alapkő-letétele. Ez az építkezés az "évtizedek óta folyamatos betelepítések hagyományát lett volna hivatott - az európai jogállam körülményei közt és eszközeivel úgymond - folytatni." Iliescu vereséget szenvedett a választáson, egy pillanatra úgy tűnt, hogy nem lesz építkezés. Tévedés volt. A kaszárnyaépítés a napokban beindult. "A döntés mögöttes jelentése egészen egyértelmű: Romániát az ellenség nem kintről, hanem belülről fenyegeti." A helyi lakosság akaratét semmibe veszik: "Bolyai Egyetemre Kolozsváron nincsen pénz, csendőrkaszárnyára az ország egyik legcsendesebb városkájában, Sepsiszentgyörgyön van." Bíró Béla végül hozzáteszi a mostanában szokásos mondatot: Hátha az elnöki ígéret még nem jutott el Sepsiszentgyörgyig? /Bíró Béla: Egyetem helyett kaszárnya. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 25./"

"A Vacaroiu-kormány egyik jogtalan intézkedése volt, hogy a Baróthoz tartozó földterültből 100 hektárt elvett és a Belügyminisztériumra ruházta át. Ebben részt vett a csendőrség több képviselője, valószínűleg itt is csendőrlaktanyát akarnak építeni. Kese Jenő, Barót akkori polgármestere nem írta alá a határozatot. A jogtalan határozat ellen a bírósághoz fordultak. A tárgyalást ápr. 22-re tűzték ki, de elnapolták máj. 16-ra. /Csendőrlaktanya Felsőrákoson is? = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 25./"

"Diplomáciai körökben nagy érdeklődést váltott ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke indítványa a határon túli román kisebbség támogatását illetően. Béres Katalin a kezdeményezés indítékairól érdeklődött a püspöknél. Együttérzést váltott ki belőle a román kisebbség sorsa. A "moldáviai románság ügye már-már az irredentizmus határát súroló nagy ügy Romániában, a déli rokonságról hajlamos a román társadalom megfeledkezni". Felvetette a Jugoszláviában és másutt élő román közösségek ügyét, azzal a szándékkal, "hogy aki Cearnauti-ban román felsőoktatást akar elérni, az a Bolyai Egyetem ellen se berzenkedjék." - Több mint négy hónappal a kormányváltás után ideje volna átlépni a gyakorlat szintjére. A román népnek, a kisebbségi magyarságnak közös érdeke, hogy előrelépés történjen. /Brassói Lapok, ápr. 25./"

"Kétnapos szimpózium keretében emlékeztek meg Brassóban a Johannes Honterus Középiskolában a "fekete-templombeliek pere" néven emlegetett 1958-as perre. Azután tartották az emlékezést, hogy Adrian Severin külügyminiszter először ismerte el nyilvánosan a román kormányok felelősségét az erdélyi szászok és a bánáti svábok második világháború utáni meghurcoltatásáért, a deportálásokért, a vagyonelkobzásokért, valamint azért, hogy a hetvenes években kiárusította a német kisebbséget. Ennek következtében a szász közösség napjainkra megszűnt életképes közösségként létezni. Az 1958-as per során 20 brassói ismert értelmiségit ítéltek el, ez betetőzése volt a szász közösség megfélemlítését célzó folyamatnak. A vád valamennyi ellen hazaárulás, szervezkedés volt. Sokan nem ismerték egymást, valamennyien ismerték viszont Konrad Möckel főlelkészt. Négyüket - köztük a főlelkészt - halálra ítélték, nyolcukat életfogytiglani börtönre, a többit 6 és 30 év közötti börtönre. Külföldi nyomásra 1964-ben mindegyiküket szabadon engedték. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 9./"

"Brassóban, a Néprajzi Múzeumban máj. 20-án nyílt meg a kortárs romániai magyar képzőművészeti alkotások kiállítása. Örült, hogy meghívták a kiállításra, mondta a korondi Józsa János. 1993-ban volt a 25. kiállítása. Azért nem több, mert még 1983-ban volt egy bemutatkozása Budapesten, utána a kultuszminisztériumi vezető megtiltotta, hogy Józsa szerepelhessen kiállításon. Gyűjtötte az ősi magyar formákat, a székely népművészet formavilágát. Mindegyik őse szintén fazekas volt, nyilatkozta Dreguss Gyöngyvérnek. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 23./"

"Ambrus Attila kifogásolta, hogy Magyar Bálint miniszter romániai látogatásának programjáról a magyar Közoktatási és Művelődési Minisztérium által küldött faxban az szerepel, hogy a miniszter Brassóban meglátogatja a bogárszegi román iskolát, amely "Románia legrégebbi iskolája, a Coresi nyomda is itt volt." Valójában Brassóban már a 14. században latin iskolák működtek, az 1513-as összeírás Barcaság 13 falujában /így a hét magyar faluban is/ említi a scholasticust. A város gimnáziumának /Honterus Gimnázium/ anyakönyve 1544-ben kezdődik, s már abban az évben volt magyar diákja is. Az erdélyi román oktatás 1559-ben itt kezdődött, ez tehát a legrégebbi román iskola. /Brassói Lapok (Brassó), jún. 6-12./"

"Bíró Béla interjút készített a jún. 7-én Brassóba látogató Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterrel. Bíró Béla szerint Erdélyben azzal vádolták a magyar kormányt és a Határon Túli Magyarok Hivatalát, hogy Cs. Gyimesi Éva és mások az ő ösztönzésükre utasították el az önálló magyar egyetemet. "Nem is lehet ebbe beleszólása a magyar kormánynak" - felelte erre a miniszter. A magyar kormány nem akar állást foglalni abban a kérdésben, hogy legyen-e önálló magyar egyetem, és az milyen legyen. - Magyar Bálint meggyőződése, hogy nincs más választási lehetőség, mint a két nép megbékélése. /Brassói Lapok (Brassó), jún. 13-19./"

"A zsil-völgyi bányászok jún. 12-től sztrájkolni kezdtek, egyik vezetőjük az "új Cozma"-ként emlegetett 38 éves szakszervezeti vezér, Romeo Beja lakatos, jelenleg a jogi egyetemet végzi. A bányászok 45 %-os béremelést követelnek. A zsil-völgyi bányászat 1996-os vesztesége 800 milliárd lej volt, ez egyenlő a művelődési minisztérium tavalyi éves költségvetésével. /Brassói Lapok (Brassó), jún. 20./"

"Hét év után az RMDSZ végre kimutatta a foga fehérjét! Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ nem kötött szerződést Romániával. Valóban, végig az ország ellen dolgozott. Titkos szerződést kötött a húszmilliós románság ellen. Bebizonyította, hogy semmi köze ahhoz az országhoz, ahol zabál... - dörgött a szenátus ülésén Costica Ciurtin /RNEP/ szenátor. Gh. Dumitrascu szenátor pedig javasolta: elő kell venni a Har-Kov Jelentést, és kiegészíteni a magyarok által a románság rovására elkövetett újabb igazságtalanságokkal. Ez nem új javaslat, ugyanis 65 szenátor elkészítette a 948. számú beadványát az Állandó Bizottsághoz, amelyben szorgalmazzák egy különbizottság létrehozását a Hargita és Kovászna megyei román lakosság jogait sértő magyar cselekedetek kivizsgálására. A 65 szenátor közös irománya szerint: "Beadványunk jelentős számú lakossági jelzésen alapul, amelyet a két megye lakosai a szenátushoz intéztek. Ezekből a helyi hatóságok súlyos törvénytelenségeire és visszaéléseire derül fény. Abból a célból, hogy elkerüljük e tájegységek interetnikai feszültségeit, szükségesnek tartjuk egy, a szenátus teljes politikai spektrumát tükröző bizottság létrehozását, amely elemezze a jelzett jelenségeket, és megoldásokat javasoljon a feszültségek feloldására." Ez a beadvány még nem került nyilvánosságra. Megdöbbentő az aláírók névsora. A volt kormánypárt tagjai természetes, hogy aláírták, ugyanígy az RNEP és a Nagy-Románia Párt szenátorai. Azonban 16 mostani kormánypárti szenátor is az aláírók között van /12 parasztpárti közülük/. Puskás Bálint szenátor sorra kérdezte a 16 kormánypárti szenátort,a szövetségeseket, miért írták alá. Akikkel sikerült beszélni, azokról kiderült, hogy félrevezették őket. A szöveget nem mutatták meg, csupán annyit mondtak, hogy a csereháti árvaház ügyében kérnek vizsgálatot. Többen jelezték, hogy visszakozni fognak. Milyen szövetség az, tette fel a kérdést Puskás Bálint, amikor a koalíciós partner alákanyarintja kézjegyét és beáll a sorba egy olyan politikai ellenfél mellé, amely koalíciós társának nyílt, esküdt ellensége? /Brassói Lapok (Brassó), jún. 20.-26./"

"A kommunista hatalom 1948-ban törvényen kívül helyezte a görög katolikus vallást, templomaikat az ortodoxok kapták meg. Igaz, hogy 1990-ben semmisnek nyilvánították a hírhedt 345/1948-as dekrétumot, de a templomok visszaadásáról hallani sem akarnak az ortodoxok. Matei Boila görög katolikus pap, egyben szenátor újabb kísérletet tett a templomok ügyében. Azt a kompromisszumos megoldást javasolta, hogy ahol több templom van, közülük legalább egy volt görög katolikus templomot adjanak vissza. A szenátusi vita előtt felolvasták Teoctist görög keleti pátriárka levelét, amelyben kérte, hogy a kérdésben hallgassák meg az ortodox egyházat is. A vitában hozzászólt Gh. Anghelescu vallásügyi államtitkár is: heves támadást intézett a görög katolikusok ellen és hangsúlyozta, hogy az ortodox hívek többen vannak. Végül megszavazták a görög katolikusok előterjesztését /68 igen, 48 nem, 14 tartózkodás/, most a képviselőházi vita van hátra. /Béres Katalin. = Mégsem adták a templomot. = Brassói Lapok (Brassó), jún. 20./"

"Matei Boila parasztpárti képviselő, görög katolikus pap törvénytervezetet nyújtott be a görög katolikus templomok visszaszolgáltatásáról. A tervezet a lehető legszerényebb kívánságot tartalmazta. Jún. 12-én a képviselők elfogadták ezt a tervezetet. A törvény óriási felháborodást váltott ki az ortodox klérusban. Teoctist pátriárka, Ceausescu hűséges kiszolgálója, diktátumnak nevezte a jogszabályt, Erdély ortodox érseke pedig felekezeti összecsapásokkal fenyegetőzött. Szerintük a templomok visszaadása az ortodox egyház és a román nép nemzeti létét fenyegeti. Az ortodoxok türelmetlensége nem első ízben nyilvánul meg, nem támogatják a történelmi magyar egyházak jogos igényeinek kielégítését sem, visszautasították a pápa romániai látogatását. Gabriel Andreescu a 22 hetilapban A román ortodox egyház klérusa jelenti a demokráciára a legnagyobb veszélyt című cikke feltűnést keltett, mert a nemzetinek számító egyházat eddig nyíltan nem támadta a román sajtó, csupán rejtett célzásokat tett. Andreescu viszont az egyházat vádolta intoleranciával, a kommunista rendszer kiszolgálásával. /Gál Márta /Kolozsvár/: Felekezetközi feszültségek. = Népszava, júl. 2./Ugyanerről: jún. 20., Brassói Lapok."

"Czegő Zoltán reagált arra az interjúra, melyet Bíró Béla készített Ara-Kovács Attilával /Brassói Lapok, ápr. 11./, ebben ugyanis Ara-Kovács Attila kijelentette: "Ezek az emberek /Szervátius, Páskándi Czegő/ a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül." Bíró Béla szülei illegális kommunisták voltak, nem volt problémája a diktatúra idején, az utóbbi években pedig "magyarországi SZDSZ-es, MSZP-s lapokban, súlyos magyar pénzekért gyalázza az erdélyi magyar kisebbségi politikusokat, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségét, annak vezetőit, úgymond liberális oldalról, lévén ő egy hozzá hasonló csoporttal együtt ?külön szín? a román nacionalizmus tengerében vergődő RMDSZ mellett." Czegő érthetetlenül olvasta Ara-Kovács Attila elítélő minősítését. "Páskándi a nemzeti önvédelem harcában kapott és ült hat esztendőt Romániában, az 1956-os forradalom ügyeiben." "Vajon honnan örökölték a magyarnemzet-közömbös kommunisták, liberális Nyugat-szerelmesek a jogot, hogy megmondják naponta, hol van a jobb, hol a bal, hol az egészen vagy csak félig jobb?" "A nemzetgyalázásban miért ők akarnak megmondói lenni a hazaszeretet mértékének?" Mit vétett a szótlan Szervátiusz Tibor "ennek a népségnek?" Annyit, hogy nem vette át a kitüntetést annak a Göncz Árpád köztársasági elnöknek a kezéből, aki az Erdélyi Szövetség és több más szervezet írásbeli kérésére sem volt hajlandó egyetlen üdvözlő szót mondani újévi beszédében a határon túli magyarságról. Ara-Kovács kifejtette: "Tőkés László és a radikálisok gyengéjét abban látom, hogy mögöttük nincs helyzetteremtő képesség. A saját imázs megtartása, illetve az egykori vélt vagy valós befolyás visszaszerzésének görcse az, ami megbénítja őket." Tőkésnek nincs helyzetteremtő képessége, a román pártoknak ellenben van. Olyan helyzetbe hozzák az erdélyi magyarságot, hogy anyanyelvi iskolákért kell koldulnia. /Czegő Zoltán: Pető Iván üzen Brassóból. = Új Magyarország, júl. 2./"

"Pedagógia a keresztény világszemlélet tükrében címmel tanulmányi hétvégét szerveztek a Jakab Antal Tanulmányi Házban /Csíksomlyón/. Az 1970-es évektől kezdődően a vallásosok aránya növekszik. Magyarországon az emberek 65 %-a hisz Istenben, az egyházhoz a lakosság 15 %-a kötődik. Erdélyben a vallásosok aránya 75-80 %, az egyházhoz 25 %-uk kötődik. Ez a nagyobb fokú vallásosság jellemző a Magyarország határain túli magyarlakta vidékekre. /Ambrus Attila: Istenkereső magyarság. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 4./"

"Megváltoztatják a Román Televízió műsorrendjét, ez az intézkedés hátrányosan érinti a magyar adást a területi stúdióknál is. A napi adás túlnyomó részét krimisorozatok alkotják, ezért megváltozatták a kolozsvári terület adás időpontja és műsorideje is. Az RTV Kolozsvári Stúdiója 1990. jan. 3-án kezdett működni. Ekkor a műsoridő egyharmadát magyar nyelven sugározták, emlékezett a kezdetre Csép Sándor. Jelenleg Csép Sándor a magyar és német adás felelőse. A viták, megbeszélések után a kolozsvári adás az eddigi 500 percből 375 percet tarthatott meg, elvesztették a kora délutáni műsoridőt. Magyar adás szerdán reggel 55 perc az egyes műsoron és az országos adásból kaptak 30 percet péntekenként a kettes adón. A magyar adás nem kapta meg az egyharmadnyi műsoridőt. /Simon Judit: harc a percekért. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 11./"

"Bíró Béla cikkében egyaránt elítéli Funart és Katona Ádámot. Õk ketten ugyanis nemzetárulónak mondják a Ciorbea-kormányt. "Mi, magyarok a román nacionalistákat nem bírhatjuk jobb belátásra" - írta Bíró Béla. "Nekünk saját nacionalistáinkat kell elszigetelnünk. Ami nem azt jelenti, hogy egyenlőségjelet kell tennünk Katona Ádám és Gheorghe Funar közé /nagyon is távol állnak egymástól/, hanem azt, hogy elgondolkodunk rajta, mi az a gyakorlati alternatíva, mely Katona Ádám jogos fenntartásai mögött meghúzódhat. Ez esetben észre kell vennünk, hogy ilyen alternatíva nincs. Az az alternatíva viszont, melyet a mostani kormányzat képvisel, minden tétovasága dacára is létező lehetőség." Ez jóval kevesebb annál,amit Katona Ádám és Tőkés László követel, annál azonban több, mint amit fél évvel ezelőtt remélhettünk. - Katona Ádám és Gheorghe Funar felelőtlenségükben hasonlítnak egymáshoz. - Az igazság fontos, de a politizáláshoz kevés. /Bíró Béla: Kezdődik? = Brassói Lapok (Brassó), júl. 18./ Ugyanezt az írását kibővítve újraközölte. A bővítésben szerepel az, hogy Sepsiszentgyörgyön a nagy csendőrlaktanya építését átmenetileg leállították, és azt ígérték, hogy az épület a megyei rendőrség székháza lesz, a Cserehát ügyét nem sikerült rendezni: provokatív szándékkal román apácákat vittek az épületbe. Tőkés László és Katona Ádám a Székelyföld elrománosítását "elősegítő" Tokay György kormányzati megbízatásának felfüggesztését kérték. /Bíró Béla. Van mit megóvni! = Magyar Hírlap, júl. 28./"

"A romániai magyar sajtót olvasva, akár csak a magyarországit is, úgy tűnik, mintha a megboldogult kommunista diktatúra népboldogító hivatalos ideológiája, a marxizmus-leninizmus helyébe a neoliberalizmus lépne. A Brassói Lapok újságírója, Bíró Béla is "a nemzeti radikálisok" tevékenységének ártalmaitól óv mindenkit. Bíró szerint: "Nekünk saját nacionalistáinkat kell elszigetelnünk" Bíró Béla legutóbb Katona Ádámot vette célba. - Bizonyos körök szeretnék etnikailag megbontani a magyar tömböt. "Színmagyar vidéken létesítenek ortodox püspökséget, egyre szaporodik a csendőrség és katonaság Székelyföldön." - írta Hodgyai Mátyás. A csereháti ügy hónapok óta húzódik, az épületbe illegálisan behatolt személyeket eltávolítóktól Markó Béla RMDSZ-elnök elhatárolta magát. /Hodgyai Mátyás: Elszigetelni a másként gondolkodókat. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 12./"

"A Szent Királyra emlékezett Budapest és az egész világ magyarsága - adta hírül első oldalon közölt címében a hetilap. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 22-28./ A Budapesten lezajlott aug. 20-i ünneplésről, a Bazilika előtti szentmiséről, melyet Paskai László prímás celebrált, valamint a hagyományos Szent Jobb körmenetről képes beszámoló található a nagyváradi napilapban. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 23-24./"