"Megfenyegették Boros Ernő /Szatmárnémeti/ újságírót, aki az utóbbi hetekben a Szatmári Friss Újság hasábjain dokumentumsorozatot közölt a földvári haláltáborról, illetve az ezzel kapcsolatos korabeli eseményekről. Márc. 21-én magyar és román nyelvű fenyegető levelet kapott. A levélben felelősségrevonást ígértek Boros Ernőnek, akit hazaárulónak, magyar revizionistának neveztek. "Olyan dolgokat írtam le, amelyekről fél évszázadon át beszélni sem volt szabad." - hangsúlyozta Boros Ernő. Mindezt - a fenyegető levéllel ellentétben - éppen a román-magyar megbékélés érdekében tette. /A fájó igazság. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 27./ "

A Barcasági krónika után megjelent a Brassói Lapok és a Magyar Újságírók Románia Egyesületének újabb helyismereti kiadványa, a Kóborlás és helytállás. A sorozatnak ez a kötete Kőhalom és vidéke feltérképezésére vállalkozott. /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 3-9./

"Ápr. 25-én Kolozsváron megtartotta alapító kongresszusát Gheorghe Funar új pártja, a Szövetség a Románok Egységéért /SZRE - Alianta pentru Unitatea Romanilor - ezt a párt szervezői az AUR betűszóval rövidítik, aminek a jelentése "arany"/. Funar kolozsvári polgármester azért hozott létre új pártot, mert korábbi pártja, a Román Nemzeti Egységpárt, amelynek 1992-től elnöke volt, 1997-ben felmentette e tisztségéből és helyébe Valeriu Tabara volt mezőgazdasági minisztert választotta, majd kizárta tagjai sorából. A kongresszuson Funar bejelentette, hogy eddig 26 ezer személy jelezte aláírásával csatlakozási szándékát új pártjához. A tanácskozás 604 küldötte 30 román megyét képviselt a 41-ből. A korábbi RNEP-képviselők közül mindössze három vett részt a SZRE kongresszusán. Funar, akit lelkes ünneplésben részesítettek, ismertette az új párt programját. "A SZRE célkitűzése a román nemzeti egység újjáépítése az egység, a jólét és az istenhit", s "a román nemzeti identitás szilárd támogatása" révén. Egy másik meghatározás szerint "Románia a román nyelv hazája, azoké, akik románok lévén a keresztény hitben születtek, éltek és élnek". Az alapszabály szerint a SZRE "nemzeti irányzatú" párt, amely mindennél fontosabbnak tartja "Romániának, mint nemzeti, szuverén és független, egységes és oszthatatlan államnak a védelmét". A párt egyik céljaként nevezték meg a nemzeti (azaz az ortodox) egyház parlamenti képviseletének biztosítását. Funar szerint az ortodox egyháznak nem szabad semlegesnek maradnia, hanem meg kell jelölnie a nemzet számára a megfelelő választási döntést. Az új párt főtitkára Liviu Medrea lett, aki Funar legközelebbi munkatársa és elvbarátja Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27., Brassói Lapok (Brassó), máj. 1./"

A Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottsága, elnöksége és választmány háromhónapos munka során alkotta meg a Nemzeti minimum című dokumentumot, amely tükrözi a világ 52 országában élő magyar közösségek elvárásait. A Nemzeti minimum hat pontból áll. Minden magyar ember része a magyar nemzetnek. A nemzet alapsejtje a család, A politikának a család megvédése és az erkölcs megerősödése irányába kell hatnia. A nemzet összetartozását a kultúrpolitikának szavatolnia kell. Magyarországon meg kell valósítani az állami támogatottságú világi és egyházi elit képzését. Alanyi jogon kell szavatolni minden kimagasló tehetségű fiatalnak, születési helyétől függetlenül, a legmagasabb szintű ingyenes képzés lehetőségét. A Kárpát-medencében élő őshonos magyar nemzetrészeket alanyi jogon illetik meg a kollektív jogok. Az euroatlanti tárgyalások során a határon túli magyarokat érintő hátrányokat meg kell szüntetni. Külpolitikai tárgyalások során a magyar állam a kárpát-medencei magyarság érdekeit kell, hogy képviselje. /Nemzeti minimum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29., Brassói Lapok (Brassó), máj. 8-14./

Közgyűlést tartott a Barcasági Csángó Alapítvány. A tagág megállapíthatta, hogy a három évvel ezelőtt megválasztott kuratórium eredményes munkát végzett. Juhász Péter református lelkész, az alapítvány elnöke beszámolt arról, hogy sikerült bekeríteni az épületet, amelyet az alapítvány vásárolt a kollégium létrehozása céljából. Sikerült létrehozni az új létesítményt, a kollégiumban ma a Zajzoni Rab István Középiskola diákjai laknak benne. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 1./

Eddig kilenc személyt tartóztattak le a cigarettacsempészés ügyében: Gheorghe Trutulescu ezredest, az SPP parancsnok-helyettesét, Ioan Suciu katonai repülőtér-paracsnokot, Dumitru Popescu üzletembert, aki a cigarettaszállítmányt hozó gépet szerezte, Marian Chiata, Gabriel Negoescu és Stefan Andreias üzletembereket, akik a szállítmány tárolását, elosztását, stb. intézték és már letartóztatásban vannak, Dumitru Balan századost, a nemzetvédelmi minisztérium egyik tisztjét, Gheorghe Florica tábornokot és Anghel Gherghina üzletembert. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 8-14./

"Máj. 8-án ülésezett a Legfelső Védelmi Tanács. A testület elnöke Emil Constantinescu államfő, tagja a miniszterelnök, továbbá a nemzetbiztonságban érdekelt valamennyi tárca és a titkosszolgálatok vezetői.. Az ülésről kiadott közlemény szerint az utóbbi hét esztendőben a csempészet olyan méreteket öltött Romániában, hogy az aláaknázza az ország gazdaságát és veszélyezteti az állam biztonságát. Csak az elmúlt hat évben leleplezett ügyekben több mint 1000 milliárd lej (jelenlegi árfolyamon 120 millió dollár) értékű csempészett cigaretta szerepelt. Az Otopeni repülőtéren legutóbb lezajlott csempészakció egy nemzeti hálózat "műve", amelynek nemzetközi elágazásai vannak - szögezte le a Legfelső Védelmi Tanács. Ilyen méretű csempészet nem folyhatott anélkül, hogy az utóbbi hat évben ne játszottak volna benne szerepet egyes személyek az állami intézményekből. A Legfelső Védelmi Tanács ezért felszólította az összes intézményeket, amelyeknek szerepe van a csempészet elleni küzdelemben, hogy végezzenek belső vizsgálatot és derítsék fel mindazokat, akik belekeveredtek az ilyen ügyekbe, függetlenül attól, milyen helyet foglalnak vagy foglaltak el az állami hierarchiában. Ugyanakkor a Legfelső Védelmi Tanács egy sor törvényhozási, közigazgatási és gazdasági-pénzügyi intézkedést javasolt a kormánynak a cigarettacsempészet radikális csökkentése érdekében. A katonai támaszpontokon ezentúl csak katonai tevékenység folyhat, és minden kereskedelmi szállítmánynak, beleértve a haditechnikai felszereléseket is, a polgári repülőterekre kell érkeznie. A kormány intézkedéseket fog hozni a határok biztonságának növelése érdekében és azért, hogy együttműködjék a szervezett bűnözés ellen küzdő bulgáriai, törökországi, görögországi és Moldova köztársasági intézményekkel. A Legfelső Védelmi Tanács foglalkozott azzal is, hogy Romániában különböző őrzőszolgálatok működnek, amelyek információk gyűjtésével, követéssel, vizsgálatokkal, beszélgetések lehallgatásával és videofelvételre rögzítésével, fizikai és jogi személyektől adósságok agresszív módszerek és zsarolás révén történő behajtásával foglalkoznak, ami kompromittálhatja az erre törvény által felhatalmazott intézményeket. Az esetek nagy többségében ezek a cégek a volt Securitate egykori tisztjeit foglalkoztatják. A törvényes előírásokat megszegve félkatonai elvek szerint működnek, információgyűjtéssel foglalkoznak egyes román és külföldi személyek javára és olyan emberi és műszaki lehetőségekkel rendelkeznek, amelyek révén a nemzetbiztonságot veszélyeztető titkos akciókat kezdeményezhetnek, olvasható a közleményben. A belügyminisztert felhatalmazták e szervezetek engedélyének felülvizsgálatára és szabálysértés esetén visszavonására, törvénysértés esetén pedig a felelősök bíróság elé állítására, az egyes politikai pártokhoz tartozó hírgyűjtő szervek tekintetében pedig a tanács parlamenti vitát javasol, a nemzetbiztonsági rendszer részét alkotó szervezeteket pedig utasította arra, hogy akadályozzák meg az információk kiszivárgását a belső ellenőrzés megszigorítása és a bűnösök példamutató felelősségr evonása révén. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ A Legfelső Védelmi Tanács ülésén Vadim állításaira céloztak: Corneliu Vadim Tudor, a párt elnöke sajtóértekezletén megerősítette, hogy emlékiratban fordult egy sor nemzetközi szervezethez, köztük az Európa Tanácshoz. Ebben azt állította, hogy Romániában minden állami intézmény maffiózó típusú szervezetekkel fonódik össze, s név szerint vádolt több állami vezetőt, köztük Emil Constantinescu elnököt, akivel szemben, jelentette be, kezdeményezni fogja a felmentésére irányuló eljárás megkezdését is. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 1./ A Legfelső Védelmi Tanács valótlan és rágalmazó állításoknak tartja ezeket a vádakat."

Júl. 21-től hivatalosan is egyetemi város lett Szatmárnémeti. Andrei Marga oktatási miniszter jelenlétében felavatták a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti Közigazgatási Kollégiumát, ahol román, magyar és német nyelven folyik majd az oktatás. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 24./

Külföldiek csak engedéllyel vállalhatnak ezután munkát Romániában. A munkavállalást a Munkaügyi Minisztérium engedélyezi, az engedély illetéke 200 dollár. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 24./

Országos Nőszövetségi Konferenciát tartanak aug. 2-án Ürmösön, az unitárius templomban, amely nemrég ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 31. - aug. 6./

"Andrei Margát a román értelmiség felvilágosult szárnyának képviselőjeként látták, írta Bíró Béla. Marga miniszter kompromisszumként "a multikulturális egyetem ötletével hozakodott elő." A multikulturális egyetemeken a kultúrák egyenrangúak, Kolozsváron azonban a magyar nyelvet nemcsak nem tekintik egyenrangúnak, hanem "minden lehetséges eszközzel üldözik is. Kolozsváron egyetlen magyar felirat is bűnténynek számít." Jellemző, hogy Andrei Marga rektorként sem intézményesítette a háromnyelvű feliratozást a multikulturálisnak aposztrofált Babes-Bolyai Tudományegyetemen. /Bíró Béla: Fonák multikulturalizmus. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 7./"

A román sajtó sokat ír a Gozsdu Alapítvány sorsáról. Gozsdu Manó 1869-ben hozta létre alapítványát. Kikötése az volt, hogy alapítványából erdélyi román fiatalokat iskolázzanak. Ezt a célt szolgálta a Gozsdu udvar Budapesten, a VII. kerületben. A román sajtó szerint most visszakövetelik ezt a vagyont. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 7./

Negyven évvel ezelőtt, 1958. aug. 15-én Brassóban elkezdődött az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szervezet tagjainak letartóztatása. AZ EMISZ az 1956-os forradalom hírére alakult meg 1956. nov. 5-én. Az egykori katolikus gimnáziumban tanuló fiatalok /alig voltak 15-16 évesek/ megtagadták az orosz nyelv tanulását, s érdeklődni kezdtek a magyarság múltja, kultúrája iránt. A fiatalokat 15-től 25 évig terjedő börtönre ítélték. 1964-ben nemzetközi nyomásra szabadultak ki. Tavaly októberben Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának /VET/ elnöke kijelentette: Erdélyi Történelmi Igazságtételi Bizottságot fognak létrehozni. Ez egyelőre késik. Brassóban egyetlen rendezvénnyel sem elékeztek meg a negyven évvel ezelőtti eseményekről. Az 1958-ban letartóztattok idén májusban tudományos szimpóziumon vitatták meg a történteket. /Letartóztatott fiatalok. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 14./

Aug. 5-én ünnepelte Csíkszereda várossá nyilvánításának 440. évfordulóját. A többnapos rendezvénysorozat vendégei voltak Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere és Viorel Lis, Bukarest főpolgármestere. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./

Aug. 11-én Marosvásárhelyen Angela Rosca, a köz-és magánterületet kezelő igazgatóság vezetője irányításával a főtéren megjelentek a közrendészet egyenruhásai, hogy felszámolják és elszállítsák az illegálisan elhelyezett újságstandokat. Fazakas Károly Csaba nem engedett a felszólításnak, kétségbeesetten fogta a pultot. Ekkor a közrendészet tagjai hátracsavarták a kezét, földre teperték, megbilincselték, egy autóba tuszkolták és elvitték. Mindezt video- és fényképfelvételek őrzik. Orvosi látlelet igazolja az erőszakot. Később Angela Rosca közölte az újságírókkal, hogy nem történt erőszak, rendet kell teremteni a főtéri újságárusításban. Az előzmény: a polgármesteri hivatal versenytárgyalást hirdetett, ez a magyarfaló helyi román lap, a Cuventul Liber 1997. dec. 31-i számának eldugott sarkában látott napvilágot. A második versenytárgyalás nem zajlott szabályszerűen, emiatt két cég /egyik a Difpres Car, melynek Fazakas Csaba a tulajdonosa/ beperelte a polgármesteri hivatalt. A tárgyalás előtt a polgármesteri hivatalnak nem volt joga egy peres ügyet erőszakosan megoldani. - Fazakas Csaba 1990-ben Marosvásárhelyen elsőként kezdte az újságterjesztést, fokozatosan hozta létre a 17 standból álló hálózatot, 20-25 embernek biztosított megélhetést. - Amikor ez az erőszakos eltávolítás történt, a városi tanács egyik tagja, Dumitru Pop törvénytelenül felépített egy benzinkutat, emellett másik két benzinkútja is illegálisan működik. - Kolcsár Sándort, a Maros megyei RMDSZ elnökét megdöbbentette az alkalmazott erőszak. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint össze kell hívni a helyi RMDSZ-frakciót. - A Difpress Car - amely az összes romániai magyar lapot terjesztette -, nehéz helyzetbe kerül. /Tófalvi Zoltán: Kommandósok az újságterjesztésben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18., Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./

"A román lapok a magyar lisztáradatról, a magyar termékek dömpingjéről írnak, amikor valójában a Magyarországról származó liszt a belső fogyasztás egy százalékát teszi ki. Az "igazi ok a román búza versenyképtelenségében rejlik", állapította meg Bíró Béla. Nincs pénz a mezőgazdaság támogatására, mondják, de a veszteségesen termelő ipari kolosszusok fenntartására, a túlcentralizált állami apparátus finanszírozására, Székelyföld militarizálására, sőt a legújabb típusú, esztelenül költséges harci helikopterekre és repülőgépekre mintha még ma is lenne. A felelősséget könnyű a magyarokra, a törökökre, azaz a bevált recept szerint az idegenekre hárítani. A román mezőgazdaság mély válságot él át. A termőterület óriási részét föl sem szántották. A jelenlegi piacellenes intézkedések könnyen kizárhatják Romániát az Európához való csatlakozásból. /Bíró Béla: Ismét az ideológia. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./"

Erdélyből 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált Wass Albert hamvait hazahozták. Az író végrendeletében meghagyta, hogy az egykori Helikon-írók marosvécsi parkjában temessék el. A marosvécsi kastély és park Kemény János báró tulajdona volt, melyet leszármazottai most visszakövetelnek. Wass Albert temetési szertartása aug. 10-én lett volna, azonban Kemény János utódai tiltakoztak, mondván, Kemény János emlékére árnyékot vetne egy impozánsabb emlékmű. A temetési szertartásra mintegy 3000 ember érkezett Marosvécsre. Végül kompromisszumos megoldás született, a temetés megtörtént. A kellemetlen vitát azonnal felfújta a román sajtó, mondván, így veszekszik a magyar nemesség elveszített vagyona miatt. A Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ augusztusban Mire a fák megnőnek című regénnyel kezdi a 18 kötetre tervezett Wass Albert-életmű sorozat kiadását. A múlt gyalázatos politikai ténykedéseinek irodalmi krónikája Nagy Irén csíkszentdomokosi szerző Védtelenül /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című novelláskötete. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./

Az RMDSZ Brassó megyei szervezete aug. 19-én tartotta meg Szent István napjának ünneplését. A brassói Áprily Lajos Középiskola díszterme szűknek bizonyult a közönség befogadására. Kádár Sándor bolonyai káplán előadásában Szent István király érdemeit méltatta. Megkoszorúzták az iskola udvarán elhelyezett Széchenyi-emléktáblát. /Hódolat István király emléke előtt. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

Nem kell magyar egyetemet létrehozni Brassóban, reagált Ion Diaconescu, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke a párt alelnökének, Victor Ciorbeának Szatmárnémetiben tett kijelentésére. Diaconescu szerint egy multikulturális és nem magyar egyetem jöhet szóba, de Kolozsváron és nem Brassóban. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

Nem kíván beavatkozni az egyetemvitába Emil Constantinescu elnök, ennek ellenére kijelentette, hogy a multikulturális egyetem híve és elképzelhetetlennek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását, hiszen ez sértené az egyetem autonómiáját. Constantinescu nem hajlandó kommentálni saját tanácsadója, Zoe Petre véleményét sem, aki Tusnádfürdőn - magánvéleményként - támogatásáról biztosította a magyar egyetemet. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

Gheorghe Radulescu, az Oktatási Minisztérium közoktatási vezérigazgatója kijelentette: az 1998/99-es tanévtől a középiskolába képességvizsgálat alapján lehet bejutni. A képességvizsga tantárgyai között szerepel a román nyelv, a románok története, Románia földrajza, matematika és a kisebbségieknek anyanyelv is. Asztalos Ferenc képviselő szerint ez kisebbségellenes rendelet, diszkrimináció a kisebbséggel szemben, akiknek három vizsgát románul kell letenniük. Asztalos hangsúlyozta, hogy most már lépéseket kell tenni Andrei Marga miniszteri beosztása ellen. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

Tipikus szekuritatés félrevezetéssel van dolgunk, reagált a Cotidianul napilap vádjaira Domokos Géza. A szóban forgó nyugtákat nem a magyar titkosszolgálat állította ki kémkedésért, hanem az Európa Könyvkiadó. Domokos Géza ugyanis a Kriterion Kiadó igazgatójaként 1980-ig az Európa Kiadó meghívására kétévenként utazott Magyarországra. Utána tíz évig nem utazott, mert nem engedték. Egyébként az inkriminált összeg 100 forint napidíj. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

Adrian Nastase volt külügyminiszter ismét elítélte Orbán Viktor miniszterelnököt azon kijelentése miatt, hogy Magyarország kormánya felelős a határain kívül élő magyarokért is. Nastase az RMDSZ-t a Palesztin Felszabadítási Fronthoz hasonlította. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

"C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke Tordán felolvasta kiáltványát, amely tíz intézkedést tartalmaz arra az esetre, ha pártja megnyeri a választásokat. Ezek között szerepel a "fasiszta RMDSZ" törvényen kívül helyezése, a cigányok gyors társadalmi integrálása, ellenkező esetben telepeken való elkülönítésük, továbbá Hargita és Kovászna megye militarizálása. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./"

Veszélyben van a brassói magyar nyelvű szakmai oktatás, de most nem a diszkriminatív törvény, hanem az érdektelenség miatt. A magyar szülők gyermekeiket legtöbben az Áprily Lajos Magyar Középiskolába íratta. A túljelentkezés miatt a legtöbbnek nem sikerült a felvételije. Brassóban 1990-ben még 5 iskolában 9 magyar tannyelvű osztály volt, azután sorra csökkent az osztályok száma. Amikorra sikerült végre kiharcolni a magyar nyelvű szakoktatást, nem jönnek a tanulók a szakiskolákba. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 28./

Gyakorlatilag mindenki vállrándítással intézte el Corneliu Vadim Tudor Tordán elhangzott tízparancsolatát, bár annak számos pontja sérti az alkotmányt, a büntető törvénykönyv számos paragrafusát. Tudor kiáltványa ugyanis felhívás a demokratikus rend erőszakos megdöntésére, a kisebbségek jogainak megszüntetésére, végeredményben lassú etnikai tisztogatásra. Miért ez a passzivitás a demokratikus erők részéről - tette fel a kérdést Gyarmath János. Netán egyetértenének a kiáltvánnyal? A mai ellenzéki pártok mind gyakrabban fenyegetőznek erőszakkal, utcai tüntetésekkel. Iliescu is kirohant a koalíciós pártok képviselői ellen, felhívott arra, hogy fogjanak kaszát a hatalmat demokratikusan megszerzettek letaszításáért. Ez összecseng Tudor tordai tízparancsolatával: általános sztrájk kirobbantása, az elnök lemondatása, ideiglenes nemzeti egységkormány alakítása és általános választások kiírása. C. V. Tudor régi rögeszméje, hogy be kell tiltani az RMDSZ-t. Iliescu ezt nem mondta ki, de Vatradornán beszédében a választási vereségért a magyarokat és a városiakat okolta. Ő is elment Tordára, ahol beszédében azt állította, hogy Románia abban a helyzetben van, mint a bécsi döntés előtti időszakban. Akkor a magyar kisebbség Budapest által támogatott vezetői az egységes román nemzeti állam ellen munkálkodtak. /Gyarmath János: Mekkora /lehet/ a demokrácia türelme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./ Tudor kiáltványa, "tízparancsolata": C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke Tordán felolvasta kiáltványát, amely tíz intézkedést tartalmaz arra az esetre, ha pártja megnyeri a választásokat. Ezek között szerepel a "fasiszta RMDSZ" törvényen kívül helyezése, a cigányok gyors társadalmi integrálása, ellenkező esetben telepeken való elkülönítésük, továbbá Hargita és Kovászna megye militarizálása. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

Szept. 2-án 12 igen- és egy ellenszavazattal a szenátus oktatási szakbizottsága leváltotta George Pruteanu független szenátort a bizottság elnöki tisztségéből. A tájékoztatók szerint Pruteanu helyét Florin Bogdan KDNPP-politikus vette át. A lapoknak nyilatkozó Pruteanu úgy véli, távozásának döntő oka az volt, hogy "a tanügyi törvényt román szellemben értelmezte", ugyanakkor "mocskos zsarolásnak" nevezte a KDNPP képviselőinek személye leváltását célzó politikai nyomását. /Brassói Lapok (Brassó), szept. 4./

Csatlakozott a Román Jobboldal Pártjához a CADA néven ismert, a Hadsereg Demokratizálásáért Akcióbizottság. "Rendet akarunk az országban és rendet fogunk teremteni" - ezen a címen mondta el beszédét Babuta tartalékos alezredes. Eminescu költőre hivatkozva kimondta: a román elem maradjon a meghatározó. A Jobboldal Pártjának elnöke Cornel Brahas, aki korábban Funar Egységpártjának volt a tagja. /Brassói Lapok (Brassó), szept. 4./

Az erdélyi irredentizmusról nincs szó a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésében. Ezt kifogásolta az SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság, ezért megidézte Costin Georgescu igazgatót, az SRI elnökét. /Brassói Lapok (Brassó), szept. 4./

Néha egy-egy falutalálkozó kétségbeesett segélykiáltással ér fel, egy sorvadó közösség segélykiáltásával. A Hunyad megyei Lozsád a megye egyetlen olyan faluja, ahol a magyarok többségben vannak. Az 1992-es népszámlálás szerint a 264 lakosból 170 magyar. Lassan fogyatkoznak, ezt tanúsítja református egyházközség nyilvántartása is. A kis faluban csak a román tagozatos iskola van, a magyar iskola a múlté. /Beszéd és könyörgés. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 4./