Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. február 2.
A Budapesten Kisebbségekért-díjjal kitüntetett Kató Béla /Sepsiillyefalva/ református lelkésszel készített interjút Gellérd Lajos. Kató Béla 1988 óta áll az illyefalvi gyülekezet élén. Ami Illyefalvát illeti, nem egyházi vállalkozásokról van szó, hanem egyházi indíttatású magánlétesítmények hálózatáról. A KIDA /Keresztény Ifjúsági Diakóniai Alapítvány/ patronálja a KIDA-központot, ahol évente 70 egyházi és világi rendezvényt tartanak. A KIDA hozta létre a gyermekfalut és a Kovászna megyei szegény gyermekek támogatásának rendszerét, a másik alapítvány a LAM /Landwirdschaft-Agricultura-Mezőgazdaság/, amely a falu gazdasági erejének növelését és a mezőgazdaságban dolgozók képzését szolgálja. Kovászna megyében közel 150 mezőgazdasági létesítmény valósult meg, köztük sajtgyárak, húsfeldolgozó üzemek. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 2./
1996. február 16-22.
Az Aacheni Magyar Szent László Egyházközség plébánosa, Szigeti István kutatása szerint a Szent Korona több mint 200 évig Aachenben volt. Nagy Károly 800-ban Rómába ment, ahol III. Leó pápa megkoronázta. A koronát Nagy Károly császár maga hozta Rómába erre a célra. Károly 814-ben halt meg és a koronával együtt eltemették. III. Ottó 1000-ben Aachenbe látogatott, ahol feltárta Nagy Károly sírját, magához vette a koronát és azt még ebben az évben Rómába vitte. II. Szilveszter pápa ezt a koronát adta Asztrik kalocsai érseknek és ezzel koronázták meg Szent Istvánt. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 16-22./
1996. február 16-22.
"A sepsi-barcasági katolikus papság körlevélben méltatta a kettős jubileumot /Üzenetünk a kettős jubileum okán/, a honfoglalás 1100 éves és Márton Áron püspök születésének százéves évfordulóját. A múlt felmérésére kötelez. Õseink azért telepedtek le itt, mert ez lakatlan terület volt. "Tehát nem vettük el senkiét, hanem a rómaiak által elhagyott, kiüresített területen teremtettünk életet és kultúrát." Kereszténnyé lett őseink teljesítették az ige továbbadásának feladatát. 1227-ben Róbert esztergomi érsek felszentelte az első moldvai katolikus püspököt Milkovban, Teodorich domonkonkosrendi szerzetes személyében. IV. Béla király Szörénytornyán /Turnu Severin/, a Kárpátokon túl szervezte meg a második püspökséget. 1371-ben, Nagy Lajos király idején Szeret város lesz püspöki székhely, ez a harmadik püspökség, a negyedik, ugyanezen királyunk alatt, Curtea de Argesen. Ezek a püspökségek a későbbiekben elsorvadtak. Az üzenetben Márton Áron tevékenységét méltatták, a hithez való hűségét. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 16-22./"
1996. február 16-22.
Ion Pitulescu tábornok, a rendőrség vezetője váratlanul lemondott, ezt a döntését egy sajtóértekezleten jelentette be. Ezt azzal indokolta, hogy a bíróságok nem a rendőrséget, hanem a bűnözőket támogatják. A bűnözők megvásárolják vagy tönkreteszik a magasrangú állami tisztviselőket. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 16-22./
1996. február 23.
"Bodor Ádám /sz. Kolozsvár, 1936. febr.22./ 1982-ben telepedett át Magyarországra. Sokan a legnagyobb élő magyar novellistának tartják. "...írói életművem Erdélyben keletkezett és feltehetően arról is szól" - fejtette ki az interjúban, melyet Bíró Béla készített vele. Erdély "eszmélésem helye, minden, ami írói pályámon belül fontos volt, mindaz, ami életszemléletemet, világnézetemet, értékrendemet és magatartásomat meghatározta, az itt esett meg velem." "Erdély ihlető erejét számomra nem egy mitikus álomkép jelentette, sokkal inkább periferikus mivolta, peremvidékeinek megejtő archaizmusa." /Brassói Lapok, febr. 23./ "
1996. március 22.
"Tóth Sándor beszélt életútjáról. A háború után illegalista múlttal politikai karrier állt előtte, felhozták Bukarestbe, a Központi Bizottság tagja lett. Salamon József, későbbi nevén Bogdan Iosif hozta őt fel. Tóth Sándor viszont hamarosan közölte, hogy ő tanulni akar, így került Kolozsvárra. 1946-ban kezdődött a Gaál Gábor elleni hajsza, Emil Isac támadta őt meg a Romania liberában. Tóth Sándor az 1956-os forradalom után döbbent rá arra, hogy a rendszer nem reformálható meg. Ugyancsak belátta, hogy nincs mód megfékezni a román nacionalizmust, csak a világ közvéleménye segíthet. 1954-ben megbízták Tóth Sándort, hogy készítsen tanulmányt a magyar nacionalizmusról. Elkészült 110 oldalas tanulmányában úgy elemezte a magyar nacionalizmust, hogy "azt román sem teheti kirakatba". Romániában Gaál Gábor írásait kiadták, de meghamisított, meghúzott szövegek szerepeltek a kötetben, akkor Tóth Sándor átcsempészte Magyarországra az akkor már áttelepült barátjának, Tordai Zádornak az eredeti szövegeket. Ugyancsak barátjával írta meg a Jelentés Erdélyből című összefoglalást, amely Lázár György álnévvel jelent meg a párizsi Irodalmi Újságban. Ennek folytatását is megírta, az a Párizsi Füzetekben látott napvilágot. Tóth Sándort sok megaláztatás érte Erdélyben, 1988-ban áttelepült Budapestre. 1989-ben terjedelmes tanulmányt szentelt a román írástudóknak a román nacionálkommunizmusban vállalt szerepéről. Arra is kitért, hogy a román nacionalizmus hogyan fogja lerázni magáról kommunista múltját, hogyan fogja a magyarok, zsidók és egyéb "idegenek" nyakába varrni azt, amiből ők profitáltak a legtöbbet. A dolgozatot franciára fordítva a nyugati közvéleménynek és az emigrációnak szánta. Sajnos, nem jelent meg. 1991-ben adták csak ki románul Quo vadis Románia? címmel, Gelu Pateanu fordításában. Alig vette észre a könyvet néhány vatrás. Tóth Sándor Tamás Gáspár Miklóssal, előtte Kende Péterrel keveredett vitába. Tóth Sándor évtizedek óta dolgozik másik könyvén, amelyet Gaál Gábor életművéről ír Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korszakából címmel. /Brassói Lapok (Brassó), márc. 22-28./"
1996. április 5-11.
"Köpeczi Béla történész professzor nyilatkozott munkásságáról, könyveiről. 1946-ban a Valóságban írt a magyar-román együttműködés fontosságáról. Jelentős vállalkozásának érzi az Eminescu kiadást, a költőnek még a prózáját is bemutatták, ez ellen a román hatóságok élesen tiltakoztak. 1976-ban elvállalta az Erdély története főszerkesztését. Az 1918 utáni részt a felkért történész nem vállalta, így kénytelen volt - társai segítségével - maga megbirkózni a feladattal. Magyarázkodik: fontos adatok nem álltak rendelkezésére. Arra sincs elég adat, hogy mi történt Romániában 1945 és 1989 között. "Meglehetősen távolságtartással írtam meg ennek az időszaknak a történetét." - mentegetőzik. Többször próbáltak a román történészekkel egyeztetni, de ezt nem sikerült elérni. - Köpeczi legújabb kötete: Nemzetképkutatás és a 19. századi román irodalom magyarságképe. /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 5-11./ "
1996. április 19.
"Czegő Zoltánnal készített interjút Bíró Béla. Czegő Zoltán székely vándormunkás család gyermekeként született Bukarestben /1938. jún. 18./, hamarosan visszatért a család Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyön érettségizett, 1962-ben végzett Kolozsváron, a bölcsészkaron, 1968-tól az akkor induló Megyei Tükör /Sepsiszentgyörgy/ napilap egyik alapító szerkesztője, 1983-ban politikai okokból eltávolították a sajtóból, 1988-ban áttelepült Magyarországra. Itteni tapasztalatairól elmondta, hogy az SZDSZ már a kezdetben kimutatta foga fehérjét, hogy kozmopolita és legyint a magyarságra. Kezdetben, 1989-ben divat volt Erdély. "Mára oda jutottunk, hogy Beke Gyurit, magamat s Molnár Gusztávot leszámítva senki sem ír. Mi írtunk akkor is, amikor mindenütt lehetett a témáról írni, és ma is írunk, amikor össze-vissza két helyt lehet, a Magyar Fórumban és hellyel-közzel az Új Magyarországban." Erre Bíró Béla megjegyezte, hogy ő is ír a Magyar Hírlapban, Neumann Ottó és Bodor Pál is. A sokat hangoztatott megbékélésről Czegő Zoltán kifejtette: amikor elveszik az iskolát a gyermekem elől, akkor nem mulat, hanem kiált az ember. "Nem tudom azt mondani, mint te is teszed, hogy Trianon óta már vártunk hetvenöt évet, még várjunk egy picit. Nincs mit várni." "Ha bárki türelemre int bennünket, én csak azt mondhatom, nézze meg, milyen türelmesen tépi minden szomszéd-államokbeli rezsim a magyart." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 19-25./ Bíró Béla a Magyar Hírlapban közölte több cikkét, Neumann Ottó a Magyar Hírlap munkatársa, Bodor pedig a Népszabadságé."
1996. április 29.
Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./
1996. április 30.
Oláh Tibor műfordító, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola Szentgyörgyi István tagozatának tanára 75 éves korában, ápr. 30-án váratlanul elhunyt. Egyik utolsó interjújában elmondta, hogy Észak-Erdély minden magyar iskolájában kötelező volt a román nyelv oktatása, ugyanúgy Felvidéken a szlovák, Délvidéken a szerb. Emlékeztetni szeretné a szélsőséges románokat, hogy a Horthy-rendszerben, Észak-Erdélyben minden iskolában kötelező módon oktatták a román nyelvet. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 3-9./ Oláh Tibor /Naszód, 1921. márc. 26. - Marosvásárhely, 1996. ápr. 30./ francia-olasz szakos diplomát szerzett, 1956 óta tanított a főiskolán. Olasz, francia és román nyelvből fordított regényeket, színműveket.
1996. május 2.
"Az RMDSZ bukaresti székházában tartotta ápr. 30-i sajtóértekezletét. Markó Béla beszámolt római látogatásáról, összefoglalta az RMDSZ választási célkitűzéseit, beszélt a nacionalista retorika fölerősödéséről és a szövetség készségéről az ország demokratikus erőivel való együttműködésre. Az RMDSZ választási programjában kettős célt követ: a magyar nemzeti közösség érdekeinek képviseletét, és a társadalom általános érdekeinek védelmét. Az RMDSZ kérni fogja, hogy az elektronikus médiában jelöltjei magyarul szólhassanak választóikhoz. A három magyarellenes programot hirdető nacionalista párton kívül valamennyi parlamenti párttal lehetőség van választási egyezségre. A Hargita és Kovászna megyéből "elüldözöttek" témájának előrángatására, erre a diverzióra számítani lehetett, mondta Markó Béla, azonban sértő, hogy Iliescu elnök reagált a jelentkezésükre és kijelentette, hogy a két megyében nem forradalmi cselekmények történtek, hanem etnikai jellegű leszámolás volt 1989 decemberében. Egyébként az elmúlt hat évben nőtt a két megyében a románok száma, a románok lényegesen több lakást kaptak, mint a magyarok. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 30., 770. sz./ Az RMDSZ 16 megyében állít jelölteket, 254 képviselője indul polgármesteri, 257 polgármester-helyettesi, 6142, illetve 594 a helyi és megyei tanácstagi tisztségekért - jelentették be a bukaresti sajtóértekezleten. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 3-9., Magyar Hírlap, máj. 2./"
1996. május 3-9.
"Markó Béla Rómában járt, előadást tartott a római egyetem magyar tanszéke hallgatóinak, de útjának lényege a vatikáni jelenlét volt. A Vatikánban találkozott azokkal a bíborosokkal, akik a kultúráért, oktatásért felnek, összegezte látogatását Markó Béla, akiknek elmondta, hogy 1945 után több mint ezer felekezeti iskolát koboztak el, közülük 460 katolikus tanintézet volt. Szóba került a moldvai csángók kérdése is. Ápr. 24-én találkozott a pápával, aki előtt kifejtette: "fontosnak tartjuk, hogy figyelemmel kíséri a kisebbségi kérdést. Hiszen arról, hogy ennek kiemelt jelentőséget tulajdonít, több pápai megnyilatkozása tanúskodik." Amikor Markó Béla jelezte, hogy a kétmillió erdélyi magyart képviseli. a pápa néhány magyar szóval jelezte, hogy megértette, miről van szó /Brassói Lapok (Brassó), máj. 3-9./"
1996. május 19-25.
Adrian Moruzi, Brassó polgármestere nagykancellárja a romániai szabadkőműves páholynak. Elismerte, hogy ez sok esetben segítette céljai elérésében. Elmondta, hogy az emberekben téves elképzelések vannak a szabadkőművességről, holott az olyan klub, mint bármelyik más. Moruzi 1993 óta tagja a szervezetnek. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 19-25./
1996. május 24-30.
A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző máj. 23-25-e között Bod Péter-napokat szervez. Az előadók egy része magyarországi testvérintézményekből érkezik. Máj. 24-én felállítják a Bod Péter emlékoszlopot. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 24-30./
1996. június 7.
Románia küladóssága évről évre növekszik, 1996. márciusában 5,448 milliárd dollár. 1991-ben még 1,1 milliárd volt, 1992-ben 2,47, 1993-ban 3,35, 1994-ben 4,45, 1995-ben 4,7 milliárd dollár volt a tartozás összege. /Brassói Lapok (Brassó), jún. 7./
1996. június 7.
A legnagyobb átlagfizetéseket áprilisban a pénzintézetek, bankok alkalmazottai kapták: 828 690 lej, a legkisebbet az egészségügyben: 207 101 lej. Az országos átlag 301 558 lej. /Brassói Lapok (Brassó), jún. 7./
1996. június 30.
"Jún. 30-án magyar és román nyelvű emléktáblát lepleztek el Fogarason, azon a házon, ahol Babits Mihály lakott fogarasi tanárkodása idején. Babits 1908-1911 között volt a helyi főgimnázium magyar-laton szakos tanára, az emléktáblával megjelölt házban lakott. Az emlékezés kezdeményezője: Márkus Albert unitárius lelkész, melyet felkarolt a helyi RMDSZ. A román polgármester is megjelent az avatási ünnepségen. Szabó Gábor fogarasi RMDSZ elnök megjegyezte: "E tábla nemcsak a költő fogarasi éveire emlékeztet, hanem jelzi egyszersmind az itteni kisszámú magyar közösség és a távoli anyaország közötti szerves szellemi kapcsolatot." - Ez az egyetlen magyar vonatkozású emléktábla a városban. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 5-11./"
1996. július 5-11.
A Sepsiszentgyörgyi Színház Tamási Áron Társulata a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére meghirdette a Magyar Színház Hetét. Elgondolásukhoz nem sikerült támogatást szerezni, így nem lett színházi hét, de két társulat mégis eljött. A szatmári társulat bemutatta Szabó Magda Az a szép fényes nap című történelmi drámáját, a temesvári magyar színészek pedig a Csongor és Tünde színrevitelével jeleskedtek. /Brassói Lapok )Brassó), júl. 5-11./
1996. augusztus 2.
"Sokan jósolják, hogy a választásokon az ellenzék győz, így a kormánykoalícióban is helyet kap az RMDSZ. Tőkés László püspök fejtette ki véleményét erről a jóslásról. Jól működő jogállamban természetes lenne, hogy az RMDSZ a hatalomba kerüljön, ez lehetséges Spanyolországban, katalán részvéttel megvalósítható. Romániában azonban ez utópia.Egy dologban a kormánypárt és az ellenzék mindig egységet mutatott, a nemzeti elfogultság terén. Arra a kérdésre: hogyan válasszuk ki parlamenti jelöltjeinket, a püspök elmondta: uralkodó jelszóvá vált, hogy szakemberek kellenek. Szakértelem ürügyén a régi hatalom képviselőit emelik be a politikai vezetésbe. A romániai magyarság esetében az erkölcsiség jelenléte legalább olyan fontos, mint a szakértelem. "A magyarság a Kárpát-medencében kollektív válságban él. Egy ilyen helyzetből nincs talpraállás politikai mesterkedés vagy konjukturális alternatívák révén." Tőkés László szerint az RMDSZ vezérkara nem reprezentatív, nagymértékben távolkerült azoktól, akiket képviselnie kell. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 2./"
1996. augusztus 2.
Az RMDSZ múlt heti bukaresti sajtótájékoztatóján Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje magyarul és románul üdvözölte a sajtó képviselőit. Ez hangulati jelzése volt annak, amit Frunda kifejtett, hogy az autonómiaelképzelés magába foglalja a kétnyelvűséget is. Markó Béla elnök jelezte, hogy beindult az előkampány, ezzel együtt a nacionalista hangvétel, a magyarellenesség. Ennek zászlóvivője a vezető kormánypárt és az államelnöki hivatal. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 2./
1996. augusztus 2.
Németh Zsolt /Fidesz/ országgyűlési képviselő a Bálványoson tartott nyári szabadegyetemről elmondta, hogy a hetedik éve megrendezett nyári tábor mára gyakorlati eredményeket is hozott. Azoknak a személyiségeknek egy része, akik rendszeresen részt vettek a tábor rendezvényein, időközben a román közélet jelentős személyiségeivé váltak, s a román közvéleményre mind jelentősebb befolyást gyakorolnak. Gabriel Andreescu, Valentin Stan és mások a tábor által intézményesített román-magyar párbeszédben is kialakított nézetei már a román értelmiségi elit markáns és figyelmet fölkeltő megnyilvánulásainak számítanak, melyek a független lapok révén a mind szélesebb nyilvánossághoz jutnak el. A táborba érkezett román egyetemisták jelenléte is fontos mozzanat. A két nép kapcsolatában a türelmes, konok aprómunka hozhat mélyreható változásokat. /Bíró Béla: Konok aprómunka. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 2./
1996. augusztus 2.
Száz évvel ezelőtt született Bitay Árpád /Budapest, 1896. júl. 20. - Gyulafehérvár, 1937. nov. 30./, a kolozsvári egyetemen történelemből és román irodalomból kitüntetéssel szerzett tanári képesítést. A gyulafehérvári római katolikus teológia tanára lett és ott tanított haláláig. Bámulatos emlékezőtehetsége és hatalmas nyelvtudása volt, tizenhat nyelvet tudott. Előadássorozatot tartott a magyar történelemről, még Nicolae Iorga történész is meghívta, hogy tartson előadást a magyar történelemről. Buzgó vallásos emberként példaadó életet élt. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 2./
1996. augusztus 3.
Ötödik alkalommal tartja az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos vándortáborozását, ezúttal Málnásfürdőn. A négynapos táborozáson megjelennek a társegyesületek képviselői is. Aug. 3-án a Kárpát-koszorú expedíció beszámolóját hallgatják meg. A táborozás során tartja a vezetőség a számadását, majd tisztújítás is lesz. /Málnásfürdő vendégei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./ Az EKE tisztújítást tartott, ennek eredménye: országos elnök Dukrét Géza /Nagyvárad/, alelnökök: Máthé Gyula /Kolozsvár/, Dukrét Lajos /Sepsiszentgyörgy/, titkár Behabecz Magda /Kolozsvár/ lett. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 9./
1996. augusztus 9.
Aug. 4-én Homoródfürdőn református ifjúsági tábor nyílt. Magyarország és Erdély minden részéből mintegy hatszáz fiatal gyűlt össze. A megnyitón megjelent dr. Csiha Kálmán püspök, aki kifejtette, hogy ez a táborozás része a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának. Ez a találkozó ajándék, mert találkozhatnak Istennel és egymással, továbbá lehetőség, hogy a vendégek megismerjék Erdély lelkét, barátságok szövődhetnek, végül ezeken a találkozókon megszülethet a magyar református egyház újjászületésének lehetősége. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 9./
1996. augusztus 30.
"Kovács László külügyminiszter a Brassói Lapoknak adott interjút. Simon Judit kérdésére kifejtette ismert álláspontját. Arra a kérdésre, hogy figyelmen kívül hagyták az RMDSZ véleményét, a külügyminiszter válasza: az egyeztetés nem jelenti a kisebbségi szervezetek vétójogát, vétójoga csak a parlamentnek van. Újból elmondta, hogy a lábjegyzet semmit sem zár ki. Értelmetlen lett volna ragaszkodni a kollektív jogok kifejezéséhez, mert "ezzel elveszítettük volna mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a dokumentum kínál." Az alapszerződésről való tárgyalást felgyorsította, hogy a NATO jövőre dönt a csatlakozó országok első köréről. - Nem tartja szükségesnek az újabb magyar-magyar csúcsot. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 30./"
1996. augusztus 30.
"Bíró Béla cikkében szembeszáll az alapszerződés szövegével: Az 1201-eshez fűzött román-magyar "lehetőséget teremt annak szellemének meghamisítására." "A lábjegyzet logikailag is fonák. Azt megjegyezni, hogy valamiről nincs szó egy szövegben" értelmetlenség. /Bíró Béla. Maratoni rögtönzés. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 30./ "
1996. október 1.
Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ sajtófotó szakosztályának találkozóját. A háromnapos rendezvény-sorozaton Karácsony Zsigmond, a szakosztály elnöke tartott beszámolót. Tisztújító gyűlés volt, újraválasztották elnöknek Karácsony Zsigmondot /marosvásárhelyi Népújság munkatársa/, alelnök Nagy P. Zoltán lett /Hargita Népe/, a titkár Dreguss Gyöngyvér /Brassói Lapok/, területi megbízott Sükösd Tóth Krisztina /nagyváradi Bihari Napló/. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./
1996. november 1.
"Egy éves előkészület után indult útnak harminc Kolozsváron tanuló református teológus, hogy felkeresse és számbavegye a havasalföldi szórvány magyarságot. A missziót az Erdélyi Református Egyházkerület Diaszpóra Alapítványa szervezte, gyakorlatilag Vetési László szórványügyi előadónak köszönhető az "expedíció". Ennek eredményéről számolt be Vetési László Brassóban, a lelkészi értekezleten. A teológusok Ramnicu Valceán, Targovistén, Giurgiuban, Ploiestiben, Orsován, stb. házról házra jártak, hogy felleljék a magyar családokat és közösen elmondjanak egy imát. Az ott élők elszigeteltségben élnek, magukra maradtak, nem kapnak nyelvi, kulturális utánpótlást. A vallási, nyelvi környezet hiánya miatt a gyermekek már ortodoxok, románul beszélnek. Ahol bizonyos számú magyar él, igyekeztek létrehozni magyar közösséget. Pozitív példa Ramnicu Valcea, ahol Lazar Rozália Zelma már elkezdte a szervezőmunkát, magyar közösséget teremtett. Jelenleg az EMKE segítségével 300 kötetes könyvtáruk van. Az RMDSZ még nem lépett a szórványkérdésben. Jelenleg sem a világi, sem az egyházi intézményeknek nincs főállású alkalmazottja /Vetési is csak félállású/. A püspökségek még nem gondoltak arra, hogy kiemelten foglalkozzanak a szórványkérdéssel. - Magyar származású fiataloknak magyarságélményt kellene nyújtani, magyar környezetbe vinni őket, állapították meg az értekezleten. /Brassói Lapok (Brassó), nov. 1./"
1996. november 1.
Kiss Magda személyében új igazgatója van a brassói Áprily Lajos Középiskolának. Kiss Magda előzőleg a megyei tanfelügyelőségen dolgozott, azonban ottani munkáját lehetetlenné tették. /Brassói Lapok (Brassó), nov. 1./
1996. november 1.
Apáthy Géza életében hiába várta verseskötete megjelenését. Most a magyar Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium és a Brassói Lapok Alapítvány támogatásával megjelent a költő Szavaimmal betakarlak című kötete /Brassói Lapok kiadása/ Lendvay Éva válogatásában. /Brassói Lapok (Brassó), nov. 1./ Apáthy Géza /Brassó, 1943. aug. 17. - Brassó, 1976. okt. 16./