Szept. 10-11-én rendezték meg Miskolcon a Kárpát-medencei magyar professzorok III. találkozóját, melyre otthonról és a határon túli magyarlakta területekről több mint 160 professzor jött el. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke hangsúlyozta: a magyarságnak tudásra és erkölcsiségre kell építenie, akkor európaiságunkkal, magyarságtudatunkkal együtt biztosítani tudjuk helyünket a sokszínű Európában. /Kárpát-medencei magyar professzorok tanácskozása. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 17-23./ Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének professzora elmondta, hogy a tanácskozáson a megjelentek a magyar nyelvű felsőfokú oktatás mai kérdéseiről, gondjairól tájékozódhattak. Megbeszélték a kárpát-medencei magyarul oktató egyetemi tanárok szakmai tevékenységének és egymás közti kapcsolatainak lehetőségeit, formáit. A kolozsvári egyetem magyar oktatói, Kása Zoltán, Kolumbán József és Néda Árpád közösen elkészített előadásából a hallgatóság megismerhette a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű oktatás főbb vonatkozásait (múltját és jelenét), és betekinthetett a Szilágyi Pál rektor-helyettes (megbízott rektor) által irányított szellemi műhelyekbe. /Egyetemi professzorok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Kovásznán szeptember 25-én emlékünnepség keretében rendezték be Ignácz Rózsa emlékszobáját a református parókián. A szervezők között volt Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke. Az előadók között volt Fábri Anna, Kántor Lajos író, dr. Szilágyi Ferenc Csoma-kutató is. Kisgyörgy Zoltán Ignácz Rózsa utolsó erdélyi útjára emlékezett. A református parókia falán újólag felavatott emlékműre (Vetró András domborműve) civil szervezetek helyezték el a kegyelet koszorúit. Az egyik kis utcát Ignácz Rózsáról neveztek el. /A kegyelet koszorúi. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 7./

"Nagy László az 1993-ban írt XII. osztályos, máig egyetlen irodalomtankönyvet nézte át, amely a romániai magyar irodalommal foglalkozik 1918-tól kezdve. Azon költők-írók közül, akik a "felszabadulás" előtt alkottak, 19 íróról külön fejezetben szól egy-két lecke (ezek közül 3 illegális kommunista, a mintegy 200 magyar anyanyelvű kommunista értelmiségi 1,5%-a; a maradék 16 a 150 000-re tehető magyar értelmiséginek kb. 0,01%-a). Közülük heten hosszú ideig szívvel-lélekkel szolgálták a rendszert. A könyv a sztálini idők bebörtönzöttei közül hét közéleti személyiséget említett, ezek közül öt kommunista. Az 1944 előtti éveket ismertető fejezetben a legtöbbet előforduló név Gaál Gáboré (tízszer), aki a Korunk főszerkesztője. Állítsuk ezt szembe Mikó Imre (ugyanazon időszakot tárgyaló) Huszonkét év című könyvével. Ennek végén, a névmutatóban Gaál Gábor neve egyáltalán nem található, míg például egy másik lapszerkesztő, Jakabffy Elemér neve 15-ször, a Brassói Lapok hangadó szerkesztője, Szele Béla 8-szor, Kacsó Sándor kétszer, Balogh Edgár szintén kétszer szerepel. /Nagy László: Számok és viták. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"

Nov. 4-én jelent meg először a Szabadság Műsorhét nevű tévé- és rádióműsor-melléklete, melyet úgy reklámoznak, hogy Erdély, sőt Románia legnagyobb példányszámban megjelenő magyar nyelvű sajtókiadványa, mert egyszerre öt lap - a Szabadság, a Bihari Napló, a Háromszék, a Brassói Lapok és az Új Kelet - közös melléklete. Összesen 60 600 példányban jelenik meg hetente egyszer Nagyváradtól Sepsiszentgyörgyig jóformán egész Erdélyben. /Legnagyobb példányszámban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Nov. 9-én Brassóban, az Astra negyedben dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felszentelte az épülő új római katolikus templom alagsorát. A brassó-bolonyai katolikus plébániának 9000 híve van, az eddigi templom kicsinek bizonyult, ezért folyik az építkezés. A templomot máris sokan csángó templomnak nevezik, mert majd magyarul és románul kell benne misézni, ugyanis mintegy háromezer moldvai csángó költözött a városba. /Templomszentelés. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 12./

A kommunista hatalom Romániában 1948-ban feloszlatta a ferences szerzetesrendet. Csakhogy a Ferenc-rend nem volt hajlandó feloszlani. 1949-ben felheccelt munkások megrohanták Vajdahunyadon a ferences főiskolát, berendezését összezúzták, a tanári kart és a növendékeket elűzték. 1950. augusztus 20-án éjjel valamennyi erdélyi ferences rendházból Máriaradnára hurcolták a szerzeteseket, összesen 150 főt. . Az állam azt tervezte, hogy elszakítja a katolikusokat Rómától és békepapok segítségével a hatalmat kiszolgáló központokat szervez. Páter Gurzó Anaklét jogászprofesszor és Godó Mihály jezsuita pap összeállítottak egy olyan anyagot, amely azután szinte kézikönyve lett az ellenállásnak és megerősítette a papokat abban, hogy ki kell tartaniuk a bebörtönzött Márton Áron püspök mellett. Máriaradnáról 1952-ben három helyre, Désre, Esztelnekre és Körösbányára hurcolták a ferenceseket, internálásuk 1967-ig tartott, addig rendszeresen jelentkezniük kellett a rendőrségen. 1954 márciusában kiengedték a börtönből Márton Áron püspököt, aki semmilyen feltételt nem volt hajlandó elfogadni. Ugyanakkor viszont Gurzó Anaklétot és társait, tizenvalahány papot letartóztattak és koncepciós pert indítottak ellenük. /Balázs János: Az üldöztetés évei. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 26./

Nov. 27-én a Román Példányszám-auditáló Iroda kiállította a Bihari Naplónak azt a bizonylatot, amely a hivatalosan nyomtatott és eladott példányszámát igazolja. A nagyváradi napilap a harmadik helyen áll a országban megjelenő ama megyei napilapok között, amelyek a hitelesíttették példányszámunkat. A napi átlagosan eladott 16.653 példánynál csak a craiovai Gazeta de Sud és az aradi Adevarul de Arad tud többet igazolni. A Bihari Napló mellékleteként kiadott ingyenes hetilap, a Műsorhét példányszáma 1999 első félévében átlagosan 26.280, és 24.412 példányban kelt el hetente. Ez a műsormelléklet jelenleg Románia legnagyobb példányszámú magyar sajtóterméke: hetente 62 ezer példányban nyomtatják ki a nagyváradi Dialog nyomdában, s a Bihari Napló olvasói mellett a kolozsvári Szabadság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a Brassói Lapok, valamint a Gyergyószentmiklóson megjelenő Új Kelet olvasói is megkapják. /A legnagyobb példányszám. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30./

A kommunista diktatúra, az egyházüldözés idején több ferences szerzetest is bebörtönöztek /Boros Fortunátot, aki börtönben is halt meg, további elítéltek: Gurzó Anaklét, Écsi János, Angi Csaba, Benedek Fidél, Fodor László, Fülöp Tamás, Pöhacker Balázs, Bálint Szalvátor, Fodor Pelbárt, György Hugó, Krizogon fráter, Hajdú Leánder, Szentmártoni Odorik, Szőcs Izidor és Ferencz Ervin/. - 1991-ben az állam újra elismerte a Ferenc-rend létezését. A ferencesek Benedek Domokost megválasztották tartományfőnöknek. 1991-ben 28 rendtag volt, azóta sok fiatal jelentkezett a rendbe, jelenleg 68-an vannak. A ferencesek noviciátusa Magyarországon, Szécsényben van, a teológia pedig Szegeden. Erdélyben a ferences kolostorok nagy része még mindig állami kézben van. Egyelőre Csíksomlyó, Dés, Déva, Gyergyószárhegy és Esztelnek rendháza van osztatlanul a birtokukban, a többi helyzete rendezésre vár. Marosvásárhelyen a ferencesek szegénykonyhát tartanak fenn, Pál atya pedig cigánypasztorációt végez, Déván Bőjte Csaba három ferences társával 160 árvagyerekről gondoskodik, további húsz gyermekkel az üresen álló szászvárosi kolostort népesítették be. /Balázs János: A ferencesek Erdélyben. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 10./

Fórika János plébános kezdeményezésére nov. 21-én megtartották Fogarason az első helyi szavalóversenyt. Jelen voltak a magyar történelmi egyházak képviselői is. A Márkos Ervin unitárius lelkész által vezetett zsűrinek nem volt könnyű dolga. Nov. 25-én Árva Bethlen Katára emlékeztek Fogarason, a műemlék templomban, igét hirdetett Farkas Gábor tiszteletes. /Szabó Gábor: És mégis mozog... = Brassói Lapok (Brassó), dec. 10./

Újraindul a BeMonDó, a Brassói Magyar Diákszövetség lapja. Minden érdeklődőt várank, aki segítene az újság készítésében. /Brassói Lapok (Brassó), dec. 10./

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek dec. 10-én szentelte fel Barcarozsnyón a magánházból átalakított és kibővített katolikus templomot. A faluban 400 katolikus van, többségük moldvai csángó, akik inkább a román nyelvű szentmisét igénylik. /Barcarozsnyói ünnep. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./

"Megdöbbentő volt Jean-Claude Périset bukaresti nuncius kijelentése, hogy "csángó probléma nem létezik". A cikkírók emlékeztettek arra, hogy a múlt század végén 224 csángó-magyar település létezett Moldvában, amelyeknek lakói római katolikusok voltak. Ezen települések lakóit román állami és katolikus hatóságok üldözték, üldözik, asszimilációra kényszerítik. A csángók többször kérték, hogy magyar papokat helyezzenek településeikre, legutoljára akkor, amikor a pápa Magyarországon járt. A cikkírók élesen elítélték a katolikus egyház egész tevékenységét /inkvizíció, fegyverek megáldása (?!) stb./ "Mi, Erdélyből elmenekült székely-magyarok, minden fórumon felemeljük hangunkat a csángókat ért elnyomás ellen. Ennek szellemében ezt a levelet is megküldjük az egyházi és világi fórumoknak." /Dr. László Domokos, Fujer Tibor - Erdélyiek Demokratikus Közössége: Csángó probléma nem létezik. = Brassói Lapok, dec. 17./"

Isarescu kormányfő sorra találkozott a pártok vezetőivel. C.V. Tudor, a Nagy-Románia Párt vezetője kérte a miniszterelnököt, hogy hozzon létre egy segélyalapot. Ennek az alapnak az egyik pénzforrása a nagy vagyonok elkobzása vagy a nagy külföldi bankokon keresztül történő tőkekivitel megakadályozása lehetne. Kérte továbbá Isarescut, látogassa meg Hargita és Kovászna megyét, hogy "meggyőződjön, ott olyan, mintha Magyarország lenne". /A szerepjátszó. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 28./

Brassó megyében az RMDSZ vezetősége jan. 20-ra hívta össze a megye 72 - RMDSZ-listákon megválasztott - tisztviselőjét. "Az RMDSZ célja az, hogy a földek és erdők mielőbb visszakerüljenek a jogos tulajdonosokhoz. Ez annál inkább szükséges, mert az ellenzéki RTDP hatalomra jutása esetén a törvény módosítására készül. Közismert, hogy Brassó megye szinte minden magyarlakta helységének lakóit érinti valamilyen módon a törvény. Megemlíthetjük Alsórákos, Székelyzsombor, Ürmös, Nagyhalmágy, Nagymoha, Bodola, Keresztvár, Tatrang, Zajzon stb. községeket, falvakat." - jelentette ki Madaras Lázár, a Brassó Megyei Tanács alelnöke, országos RMDSZ-önkormányzati alelnök. Értékelni fogják az RMDSZ által megválasztott önkormányzati tisztségviselők munkáját. - Azokban a községekben és városokban, ahol a magyar lakosság száma nem éri el az 50%-ot, az értékelő közgyűlés átalakul jelöltállító közgyűléssé. Ekkor mutatkoznak be az új jelöltek is. Ott, ahol a magyarok többen vannak (Apáca, Alsórákos) urnás vagy házhoz szállított szavazócédulás választást tartanak. /RMDSZ-tájékoztató. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 28./

Megjelent az Erdővidéki emberek című könyv, amely 23 település - köztük Apáca, Ürmös, Alsórákos - jelenét, múltját mutatja be, s jövőjét fürkészi. /Brassói Lapok (Brassó), jan. 28./

Szecseleváros Kéknefelejcs néptáncegyüttese február 5-én bemutatja a barcasági magyar lakodalmas című zenés-táncos műsorát. - Bubla Levente, a Kéknefelejcs együttes vezetője szervezi a mindenkori táncosok találkozóját. /Kéknefelejcs-előadás. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 28./

Klára Mária Valéria zenetanár-karnagy nélkül el sem képzelhető a Brassói Magyar Dalárda, hangzott el a Romániai Magyar Dalosszövetség kolozsvári ünnepén, amelyen díszoklevéllel (Jagamas János-díj) tüntették ki. Klára Mária Brassóban született, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia pedagógia-karnagyi szakán végzett. Abban az időben még erős magyar tanszéke volt a konzervatóriumnak, kiváló magyar zenészek, zeneszerzők tanítottak, köztük Jagamas János, Márkos Albert. Klára Mária baleset következtében elvesztette a férjét, 1967-ben hazaköltözött Brassóba. A 80-as években főleg magyar dalárdákkal dolgozott. 1971-ben vette át a Magyar Dalárda vezetését. /Csutak Levente: Aki a dalt szereti rossz ember nem lehet! = Brassói Lapok (Brassó), jan. 28./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) felismerte, hogy az ország számára jelenleg az egyik legnagyobb veszélyt a gazdasági csőd és a lakosság körében eluralkodott elkeseredettség jelenti - hangsúlyozta Rákóczi Lajos, az RMDSZ parlamenti képviselője, a titkosszolgálatok munkáját felügyelő képviselőházi bizottság tagja. A képviselő a Brassói Lapok legutóbbi számában kommentálta azt a változást, amely a SRI elmúlt években közzétett jelentéseiben tapasztalható. "A gazdasági csőd és a lakosság elkeseredettsége magában hordozza azt a veszélyt, hogy a lakosság könnyen manipulálhatóvá válik. Emellett a gazdaság működésképtelensége miatt példátlanul elszaporodtak az alvilági struktúrák. Az RMDSZ képviselője szerint az államapparátus képtelen ellenőrzés alatt tartani a társadalom különböző struktúráit behálózó káros összefonódásokat. A korrupció Romániában hétköznapi jelenséggé vált. Átfogja az egész gazdaságot, és vannak információk arról, hogy valamilyen formában a politikai szférába is behatolt már. "A korrupció egyik formája az információkkal való manipulálás" - hangsúlyozta Rákóczi Lajos, aki emlékeztetett arra, hogy egyes politológiai tanulmányok kimutatták: Romániában a volt kommunista titkosszolgálatok káderei a kommunista rendszer bukása után a sajtóba és a politikába "szívódtak fel". /Az ország fölött leselkedő veszély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Andrei Marga tanügyminiszter csak akkor hajlandó visszavonni lemondását, ha az oktatás a költségvetésből megkapja a törvényben előírt 4 %-ot. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 3./

Bálintné Jakab Ilona műkedvelésből fest, rajzol de kiállításokon is szerepelt. A népi hímzés, a táblaképek festése mellett porcelánedényeket is fest. Festett porcelán kiállítása február 4-én nyílik Brassóban, a Reménység Háza Galériában. /Csutak Levente: A művészet hajlékában. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 3./

A Román Nemzeti Párt elnökének választotta Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt igazgatóját, eddig a párt ideiglenes elnöke volt. /A volt hírszerzőfőnök pártelnök lett. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 10./

Mugur Isarescu miniszterelnök bejelentette, hogy felszámolja a bürokráciát és csökkenteni fogja a közalkalmazottak számát. Ezt a kormánnyal, a minisztériumokkal kezdik. A helyzet tarthatatlan. A bukaresti Polgármesteri Hivatalban 1989-ben 900 személy dolgozott, ma pedig 3600-an vannak. - Az elképzelések szerint középtávon az országban a másfél millió közalkalmazottból 480 ezer megkapja felmondólevelét. A miniszterelnök nagyon határozottnak mutatkozik ennek végrehajtásában. Várható, hogy a koalíciós pártok nem hagyják majd embereiket utcára tenni. Máris hallani, hogy az elbocsátások átcsoportosítást jelentenek csupán. /Béres Katalin: Egy "karcsú" kormányról és "soványodó" minisztériumokról. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 10./ A kormányhivatal alkalmazottainak létszámát 602 főről 296 főre csökkentik. A hivatalok összevonásának példája, hogy egyetlen szervezet, a Kommunikációs Hivatal veszi át az eddigi sajtóhivatal, kommunikációs hivatal és a Határon Túli Románok Hivatalának helyét. /Isarescu a sarkára állt. Csökkentik a kormányapparátust. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./

Tőkés László Budapesten, Kiáltó szó című előadásában ismét bírálta az RMDSZ álláspontját az erdélyi magyar egyetem ügyében. Szerinte az ügy "elcsavarásában" az RMDSZ vezetése, illetve bizonyos romániai magyar álliberális körök tevőlegesen vettek részt. "Felelőtlen politikai játék ingoványos talajára vitték az egyetem ügyét, olyannyira, hogy már az EBESZ kisebbségi biztosa is - átvéve a sípot, amelyet a szájába adtak a bukaresti urak - a multikulturális egyetemről áradozik" - jelentette ki Tőkés László. A püspök szerint a jelenlegi román kormány kirakatpolitikájának alapja a kisebbségi politika sikerágazatként való feltüntetése és "fájdalmas, hogy az RMDSZ asszisztál ennek a hamis képnek a kialakításához, tehát saját elnyomóinkat mentjük fel". /Tőkés László "kiáltó szava". = Brassói Lapok (Brassó), febr. 10./

Másodszor rendezték meg január 20-22-e között Szombathelyen a Kárpát-medencei magyar énekmondók találkozóját. Az Egy ágyon, egy kenyéren című találkozón versmondók, verséneklők, regösök (lantosok) vettek részt Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, Erdélyből és Magyarországról. Fellépett a Credo együttes (Ungvár, Ukrajna), Prima Vista (Óbecse, Jugoszlávia), Márk Attila (Brassó, Románia), Kátai Zoltán és Buda Ádám (Magyarország), Kűrthy Lajos és barátai, Tobisz Tamás (Érsekújvár, Szlovákia) és az ünnepség "öreg zenésze", Dinnyés József daltulajdonos. A rendezvény része volt a hivatalos Millennium-programnak. /Egy ágyon, egy kenyéren. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 10./

A 70 éves Csoóri Sándort köszöntötte a Brassói Lapok, aki "a magyar irodalom örökifjú garabonciása, a politikai gondolkodás lelkiismerete." "Alkotókedvét nem szegte idő múlása, személyiségét nem roncsolta szét kora egyik politikai rendszere sem, amelyben nevelkedett, öntudatára ébredt és alkotott." /Csutak Levente: A világ magyarsága köszönti a 70 éves költőt. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 10./

Az 1996-os romániai kormányváltást követően a magyar-román kapcsolatok rendkívül látványosan fejlődtek, megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása, az RMDSZ pedig stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban - hangsúlyozta Bukarestben Németh Zsolt. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a romániai privatizációban a magyar vállalatok is részt vesznek. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Előreláthatólag bővülni fog a külképviseleti rendszer: főkonzulátusok, kulturális intézetek, gazdasági képviseletek nyitása szerepel a napirenden. Németh Zsolt bízik abban, hogy hamarosan kimozdul a holtpontról a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a tárgyalásokat nagyon hasznosnak minősítette. Elmondta, hogy felvetődött az a javaslat: a két ország közösen építse fel Nagyváradon a Körös múzeumnak otthont adó épületet. Ez segítene megoldani a nagyváradi katolikus püspöki palota kérdését is. A püspöki palota visszaadását a román fél szerint az teszi nehezen megoldhatóvá, hogy jelenleg az épületben működik a Körös Múzeum. /Látványosan fejlődtek a magyar-román kapcsolatok - véli Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Németh Zsolt államtitkár febr. 15-én Bákóba látogatott. A Csángóvidék központjából, Klézséről a megyeszékhelyre utazott a magyarországi küldöttség, ahol a prefektussal, a megyei tanács elnökével, a főtanfelügyelővel és négy csángó falu polgármesterével elemezték e mostoha sorsú kisebbség helyzetét. Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke a szervezet bákói székházában fogadta a vendégeket, akik később felkeresték a gyimesközéploki csángó kollégiumot is. Németh Zsolt üdvözölte azt a január végi tanügyminiszteri rendeletet, melynek értelmében szülői kérés helyett a kisebbségi szervezet igényére is tanulhatnak magyarul a moldvai csángó gyerekek. /Csángóvidéken az államtitkár. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 16./ Németh Zsolt államtitkár Klézsén találkozott a magyar csángó kisebbség képviselőivel. Németh Zsolt kifejtette: Örömömre szolgált, hogy a prefektus felvetette a moldvai magyar és nem magyar települések, illetve a magyarországi önkormányzatok testvérvárosi, testvértelepülési viszonyának létesítési lehetőségét. - A csángómagyarok jogainak biztosítását a prefektúra európai színvonalon kívánja biztosítani. Ezzel kapcsolatban Németh Zsolt kiemelte a magyar nyelvű oktatás kérdését, amelyet 1945 és 1958 között lehetővé tettek a hatóságok és most, az idén január 31- én kiadott oktatási minisztériumi rendelet alapján, újra lehet indítani. /A jogszabályt alkalmazni is kell! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ A küldöttség meglátogatta a moldvai csángó-magyarokat is. A látogatás jelentőségéről Németh Zsolt államtitkár elmondta: "Lélekben mindig közel éreztem magamhoz a moldvai csángó-magyarokat. És csak főlehajtva, a legnagyobb elismeréssel tudok adózni azért, hogy viszontagságos időkön át meg tudták őrizni identitásukat. A moldvai csángó-magyarság létét az egyetemes magyarság nagy lelki és kulturális kincsének tartom. Örömmel tettem eleget a Csángó Szövetség meghívásának. A magyar kormány már eddig is segített az identitás megőrzésében, és bízunk abban, hogyha a párbeszéd mélyül, hatékonyabban tudnak majd hozzájárulni ennek a magyar közösségnek a fennmaradásához." /Béres Katalin: Magyar kormányzati küldöttség Romániában. A moldvai csángókhoz is ellátogattak. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 25./

A Zajzoni Rab István Középiskola és a Hétfalusi Művelődési Társaság által szervezett ünnepi rendezvénysorozat első napján, február 18-án megtartották a helynévvetélkedőt a türkösi iskolában. Másnap megnyitották a népművészeti kiállítást. György Papp Margit népművész csángó népviseleti ismertetőjét nagy érdeklődéssel hallgatták a megjelentek. /Barcasági néprajzi szemle és népművészeti kiállítás. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 25./

A Legfelsőbb Bíróság jogerősen 15-15 évi börtönbüntetésre ítélte Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tartalékállományban lévő tábornokokat, akiket bűnösnek találtak abban, hogy 1989 decemberében a hadsereg katonái és a karhatalmi erők 72 embert megöltek, 253 embert pedig megsebesítettek Temesváron. A bíróság az áldozatoknak, illetve azok hozzátartozóinak 36 milliárd lej kártérítést ítélt meg, amelyet a tábornokok mellett a Nemzetvédelmi Minisztériumnak is fizetnie kell. Az ítélet végrehajtása nem lesz könnyű. Mihai Chitacot több hete egy bukaresti kórházban ápolják, Victor Stanculescu pedig Londonban van. Stanculescu egyébként az 1989 decemberi forradalom után alakult első kormány védelmi minisztere lett, majd rövid idő múlva az üzleti életben próbált szerencsét. Ma Románia egyik leggazdagabb üzletembere. Évek óta per folyik ellene amiatt, hogy a kilencvenes évek elején olyan üzletet kötött a román hadsereggel, amelynek révén több millió dollárral megkárosította a román államot. /Elítélt román tábornokok. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 3./

Brassóban, a Néprajzi Múzeumban látható a sepsiszentgyörgyi Ferentz János hangszerkészítő népművész kiállítása. A kiváló zenei tehetséggel és kézügyességgel megáldott mester a művészet rangjára emelte a hangszerfaragás mesterségét. A közel 60 kiállított hangszer mindegyik darabja egyedi, mind formailag, mind a hangzás szempontjából. Szerepel koboz, citera, dorombfurulya, klarinét, pánsíp, tilinkó, tambura, fidula, dob stb. /A "hangszerész" kiállítása. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 3./

A Magyarországon a múlt év első felének végén munkavállalási engedéllyel rendelkező 23 486 külföldi állampolgár 48,8 százaléka Romániából érkezett, 12,5 százalékuk a szovjet utódállamokból, a többi nemzet aránya 6 százalék alatti. A 11 462 munkavállaló román állampolgár többségében magyar nemzetiségű. Közülük 8280-an vállaltak fizikai munkát, ebből 5626-an szakmunkát. A szellemi foglalkozásúak száma 3182 volt, ebből felsőfokú végzettségű 1880. /Magyarországi munkavállalók. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 3./