"Markó Béla szövetségi elnököt, valamint az RMDSZ csúcsvezetőségét bíráló dokumentumot fogalmaztak meg febr. 28-án a Sepsiszentgyörgyön tartott, megyei szintű lakossági fórumon. Az elfogadásra javasolt Mit kell tennünk? címet viselő szórólapon a szervezők megfogalmazták, hogy Markó Béla és az RMDSZ szűk körű vezetősége eltávolodott a magyarságtól, és a romániai hatalom kiszolgálójává vált. Így az összegyűltek nem tekintik őket többé a romániai magyarság hiteles vezetőinek. Kötelességüknek érzik egy demokratikus ernyőszervezet létrehozását, amelyben helyet kapnak a civil szervezetek, politikai csoportosulások és történelmi egyházak.Az új politikai szövetség vezetőjét általános, állóurnás belső választásokkal jelöli ki a magyarság minden 18. életévét betöltött tagja. Létrehozására, alapszabályának kidolgozására, bejegyeztetésére Tőkés Lászlót "a magyarság szimbólumértékű vezéregyéniségét" kérik fel.Az alakuló szövetség prioritásként kezeli a hármas autonómiatervezet érvényesítését, magyar intézményvezetők kinevezését, a történelmi megyehatárok és a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, az elkobzott ingó és ingatlan vagyon azonnali visszaszolgáltatását, valamint a közintézményekben való anyanyelvhasználatot. Jelen volt Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, és eljött Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség elnöke is. Király Károly nemzeti önkormányzati tanács létrehozását javasolta. /Farkas Réka: Új politikai szövetség? = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./ / A sepsiszentgyörgyi fórum résztvevői eldöntötték, hogy többé nem tekintik az RMDSZ tisztségviselőit az egész romániai magyarság hiteles vezetőinek. Megkezdik egy demokratikus alapokra felépített szervezeteket és szerveződéseket tömörítő szövetség létrehozását, s melynek vezetőjét általános, állóurnás belső választásokkal fogják megválasztani. Az új politikai szövetség létrehozására, bejegyeztetésére felkérik Tőkés Lászlót. Az új alakuló szövetség prioritásként kezeli a dr. Csapó József által kidolgozott hármas autonómiatervezet érvényesítését, a székelyföldi régió megjelenítését, az etnikai diszkrimináció megszüntetését az állami hivatalok vezető tisztségei betöltésénél, a történelmi megyehatárok visszaállítását Erdélyben, az önkényesen megszüntetett Bolyai Egyetem visszaállítását, az ingó és ingatlan vagyonok azonnali visszaszolgáltatását, az anyanyelvhasználatot a közintézményekben, bíróságon, rendőrségen. /Mit kell tennünk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./"

"Gyarmath János főszerkesztő Márton Árpád képviselővel készített interjút. Gyarmath megkérdezte: Kovászna megyében a lakosság nem élhet a szólásszabadság jogával? Márton Árpád ezt túlzásnak tartotta, a Háromszék c. napilapban főleg indulatosabb hangnemű és keményebb szavakat használó cikkek jelentek meg. Kovászna megyében az átlagnál nagyobb a munkanélküliség, az emberek rosszul élnek, egyre aggasztóbb az etnikai diszkrimináció. Márton Árpád szerint az ottani fórumon elhangzott célkitűzéseknek legalább nyolcvan százaléka szerepel az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán elfogadott programban. A fórum zárónyilatkozata szerint érvényesíteni kell a dr. Csapó József által kidolgozott autonómia-tervezetet, ki kell harcolni a Székelyföld egységes régióként való megjelenítését, a történelmi megyehatárok visszaállítását Erdélyben, a Bolyai Egyetem újraalakítását, az ingó és ingatlan vagyonok visszaszolgáltatását, az anyanyelv használatát a közintézményekben, a bíróságokon, a rendőrségen... Márton szerint viszont Székelyföld egységes régióként megjelenítéséről az RMDSZ kongresszusa határozatot fogadott el. Az anyanyelv használata az RMDSZ progjamjában és a kormánypárttal aláírt egyezményben prioritásként szerepel. Márton szerint dr. Csapó József hármas autonómia tervezete lényegében benne foglaltatik az RMDSZ programjában. Sőt Márton azt állította, hogy Csapó József tervezete nem több szándéknyilatkozatnál. Gyarmath tendenciózus kérdése: mi történne akkor, ha a fórumon elhangzottak hatására, és éppen Király Károly felhívására esetleg tíz- vagy százezrek mennének ki az utcára? Újabb "vásárhelyi március" lenne? Márton szerint Király Károly 1990. márciusában, az akkori véres események idején "kisujját sem mozdította akkor érdekünkben." /Gyarmath János: Hírzárlat Háromszéken? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./"

"Közelednek a helyhatósági választások, és vele nem foglalkoznak eléggé Funar kolozsvári polgármesterrel. Hiányoznak a botrányos beidézések, rendőri elővezetések, prefektusi fenyegetőzések a felfüggesztéssel stb., amelyekből mindig győztesen került ki. Most nem Funar megfékezését kéri a román kormány leghűségesebb szövetségese, az RMDSZ, hanem a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterét, írta Nits Árpád. Kolozsváron a magyarsága 20 százalék alá csökkent. A magyar veszély elmúlt. Bezárult a vastag gyűrű, amely a Székelyföldet elhatárolja a magyar határtól. Nits szerint az erdélyi magyarság vezérei (állítólag legitim vezetői) fújtak takarodót, és vonultak önként a sziget belseje felé főhadiszállásaikkal, villáikkal, dzsipjeikkel. A Bolyai Egyetem feladása azt az érzést keltette a kolozsváriakban, hogy itt a vég kezdete. Kolozsvár polgármestere tehát munkanélküli lett, a homogén nemzetállam megteremtésének arcvonalát kétszáz kilométerrel keletebbre tolták, jelezte az újságíró. /Nits Árpád: A mórnak befejezték a küldetését. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 11./"

"A Babes- Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Európa Tudományok Karán megkezdték a középiskolás tanárok számára a holokausztról szóló előadások sorozatát. 30 történelem tanár volt jelen egész Erdély területéről. Az Európa Tudományok Kar dékánja Nicolae Paun és BBTE "Dr. Moshe Camilly" Judaisztikai Intézetének igazgatója, Gyémánt László, valamint Liviu Rotman a Tel Aviv-i egyetem professzora tartott előadást. Andrei Marga rektor elmondta, Romániában is vannak olyan csoportosulások, melyek nem ismerik el az európai zsidók tervszerű kiirtási kísérletét, sőt Antonescu marsall rehabilitálásáért harcolnak. /(Csomafáy Ferenc): Többet a holokausztról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"

" "Markó Béla nem első esetben tévesztette össze a magyar nemzet érdekeit saját maga és klikkje érdekeivel: amikor Bolyai Egyetemet kért az erdélyi magyarság, a Schiller Egyetemmel áltatta, amikor külhoni magyar állampolgárságot kértek az erdélyi magyarok, akkor ő a moldvai románok kettős állampolgárságát támogatta, amikor Erdélyben eltávolítják Wass Albert szobrait, Markó Béla a Magyarok Világszövetségének rágalmazásával próbálja leplezni az általa vezetett RMDSZ magatehetetlen, a magyar nemzet érdekeit sokadszorra feladó politikáját." - nyilatkozta Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, kommentálva a Kossuth Rádió déli krónikájában elhangzott hírt, amely szerint Markó Béla az RMDSZ vezetőségének marosvásárhelyi tanácskozásán felelőtlenséggel vádolta az MVSZ elnökségét, mert az ajánlotta Magyarország állampolgárainak, hogy szavazzanak nemmel az Európai Unióba belépéssel kapcsolatos, április 12-i népszavazáson. /Patrubány: Markó összetéveszti a magyar nemzet érdekeit a saját érdekeivel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./"

"Beke György új Erdély-könyve, a Gyulafehérvár árnyékában /Státus Kiadó, Csíkszereda, 2002/ politikai telitalálat. Könyvébe belefoglalta a magyar kormány 2002. december elsejei erkölcsi mélyrepülését is. Az erkölcsi érzéketlenségnek ezt a nemzetet megalázó szintjét sem Károlyi Mihály, sem Kun Béla, de Rákosi és Kádár vagy Grósz Károly sem tudta - nem is akarták - alulmúlni. Ezt a fogadást Kovács külügyminiszter úgy próbálta erénnyé kalapálni, hogy hazudott. Azt állította ugyanis parlamenti felszólalásban, hogy 1918. december elseje nem is Erdély elcsatolásáról szól, ott ,,csak" egy népgyűlés volt, és mindezek után nem átallotta a román december elsejét és a magyar március 15-ét egybevetve közös nevezőre hozni. A magyar kormány saját honfitársai vélt nacionalizmusával, antiszemitizmusával van elfoglalva, ami azért okoz nagy gondot és igényel sok munkát, mert előbb létre kell hozni - legalábbis szavakban -, hogy legyen, ami ellen fellépni. A Kinyújtott kéz - levágott kéz fejezetben Beke azt elemezte, miként köszön vissza Gyulafehérvár eszmeisége, politikai törekvései a második világháború után. Iuliu Maniu pártja a háború utáni erdélyi magyarságot gyilkoló pogromok után. A Magyar Népi Szövetség a Román Kommunista Pártnak kötelezte el magát, olyannyira, hogy még a nemzetiségek számára esedékes nemzetközi kisebbségi garanciákat is visszautasították. (Bányai László véleménye szerint Gheorghe Gheorghiu-Dej, Teohari Georgescu személye a legnagyobb garancia ebben a kérdésben.) Dr. Takács Lajos, a magyar képviselőcsoport vezérszónoka 1947-ben Bukarestben nem csak elégtétellel nyugtázta Észak-Erdély visszacsatolását Romániához, hanem külön üdvözölte azt, hogy a békeszerződésből kihagytak bárminemű kisebbségvédelmi záradékot. Továbbá: ,,Meg voltunk győződve és meggyőződésünk azóta számtalanszor felerősödött, hogy a román munkás karja, a román földműves kérges keze és a haladó szellemű román értelmiségi szava sokkal nagyobb és hathatósabb védelmet nyújt nekünk, mint bármilyen záradék." Beke György Ágoston Vilmos - ismét egy erdélyi menekült - Debrecenben elhangzott felszólalására (1992) is kitért. Ebben Ágoston az 1968-as, a romániai magyar értelmiség számára felállított rafinált romániai csapdahelyzetről szól. - Ion Lancranjan uszító pamfletje Erdélyről 1982-ben és az utána következő kiadványok mutatták, hogy nem szűnt meg az uszítás. Ágoston Vilmos elemzéséből kiderül, hogy Ceausescu ugyanazt a módszert követte 1968-ban, mint korábban a Bolyai Egyetem megszüntetése alkalmával vagy később a 80-as években: taktikából paktumot kötött a romániai magyarsággal, azért hozta létre a kisebbségi intézményeket, hogy szembeállíthassa a magyarországi közös irodalmi és irodalmon kívüli törekvésekkel. Ágoston Vilmos hangsúlyozta: ,,Nem tudom, hogy milyen jogérzés szentesíti, hogy egyesek a Dnyesztertől a Tiszáig követeljék a román egyesülést, mikor ugyanezt a magyaroknak megtiltják. Csak az egyiknek van politikai, történelmi, ókori és feudális fenntartó joga a nemzeti egységre - s ne feledkezzünk meg témánkról, az egységes irodalomszemléletre, közös kultúrára -, míg a másik ugyanezen követelését jogtalannak, büntetendőnek tartják." Beke megállapította, hogy Közép-Kelet-Európa most évszázadokra rendezkedik be. Ez teszi különlegesen fontossá az önrendelkezés jogának elismerését a magyarság számára is. Sylvester Lajos hozzátette: A ,,Cserehátak", kaszárnyák telepítése, a románság üldözésének fantazmagóriái közepette ne próbáljuk móresre tanítani, eltávolítani vagy egyszerűen a szájukat befogni azoknak, akik autonómiát, a magyar többségű régiók, elsősorban a Székelyföld gazdasági prosperitását szorgalmazzák. /Sylvester Lajos: Beke György új könyve. Gyulafehérvár árnyékában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./"

"A 75 éves Újvári József tudományos pályafutása a geográfiához és ezen belül a hidrológiához kötődik. Az egyetemi évek után Szentpéterváron folytatta tanulmányait. Doktori tézise először nyújtott átfogó elemzést Románia hidrológiai szintéziséről. Kinevezték a bukaresti Hidrometeorológiai Vezérigazgatóságra kutatási osztályvezetőnek. Ekkor készül el, vezetése alatt, Románia első közepes vízlefolyási térképe és morfometriai atlasza, az időszakos folyóhálózat és az árvizek felbecslése, Románia földrajzi monográfiájának vízrajzi fejezete. 1958-tól előadótanár a Bolyai Tudományegyetemen, majd utána az egyesített Babes-Bolyain. 1981-ben professzori kinevezést kapott, majd 1990-től doktori vezető. Nyugdíjazása után az egyetem konzulens professzora. Oktatói tevékenysége nyomán alapvetően járul hozzá az erdélyi geográfus- és hidrológusképzéshez. Tudományos tevékenysége hat könyvben, számos egyetemi jegyzetben, több mint száz cikkben konkretizálódott, belföldön és külföldön. 1972-ben jelent meg Románia vízföldrajza című könyve, amely hallgatóknak, tanároknak és kutatóknak egyaránt jelent elengedhetetlen munkaeszközt, és amelyet joggal tekinthető egyedinek a szakirodalomban. Tudományos társaságok tagja és kitüntetettje. A Magyar Földrajzi Társaság "Pro Aqua" díjjal tünteti ki, tevékenykedik a Professzorok Világtanácsában, és köztestületi tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. /Dr. Pándi Gábor egyetemi docens: Dr. Újvári József 75 éves. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./"

"A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi műszaki és humán tudományok karának matematika-informatika tanszéke meghívására máj. 16-án Maurer Gyula ny. egyetemi tanár, a Bolyai Tudományegyetem volt tanára, a Mathematica Pannonica című nemzetközi folyóirat alapító főszerkesztője tart előadást Gondolatok a Bolyai Egyetemről címmel. /Maurer Gyula az EMTE-n. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./ "

"Jún. 2-án két kisebbségtörténeti előadást tart Vincze Gábor szegedi kutató Kolozsváron. A Sapientia Alapítvány-Kutatási Programok Intézetének vendégtanári programjának keretében szervezett előadások címe: A második világháború utáni magyar oktatásügy, különös tekintettel a Bolyai Egyetemre és Az erdélyi magyar történelmi egyházak 1945-1989 között. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"Jún. 21-én öregdiák nagytalálkozó volt az Apáczai Csere János Líceumban. Az egykori kolozsvári Református Kollégium, a Református Leánygimnázium, a Gép- és Villamosipari Középiskola, a Kereskedelmi Fiú- és Leányközépiskola, valamint az utódlíceumok végzetteinek kerek évfordulós nagytalálkozóját rendezte meg az Apáczai Csere János Baráti Társaság. A 70-75 éve érettségizettek a Rubin-oklevelet kapták. Emlékeztek a hajdani kiváló tanárokra, akik egykor Kolozsvár megbecsülés egyéniségei voltak, továbbá egyes növendékekre, így a magyarság ügyéért a Bolyai Egyetem megszüntetésekor életét feláldozó Csendes Zoltánra, a mai is fáradhatatlanul dolgozó-alkotó Csetri Elek akadémikus történészre, Deésy Zoltán vegyészre, Gábos Zoltán egyetemi tanárra, Kolozsvári Józsefre, a kollégium múltját kutató közíróra, vagy az eltávozott Ferenczi Istvánra, Nagy Zsoltra és Pap Árpádra. A későbbi évfolyamokból Sütő András, a két jeles orvos dr. Cseh Zoltán és dr. Veress Sándor, a fizikatanár Pávai György, a matematikus dr. Puskás Ferenc, a kémikus és gépészmérnök Soós Károly, a szintén Nagyenyedről érkezett Miske Lajos - az ismert színész, Miske László testvérbátyja -, vagy Csorba László, Gecse Ferenc és a fiatalabbik Feszt-fiú, dr. Feszt Tibor orvosegyetemi tanár. /László Ferenc 49-es örökifjú öregdiák: Öregdiák nagytalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Falusi és nagyvárosi misszióba indultak Vetési László lelkész, programfelelős irányításával a kolozsvári Teológia és a Babes Bolyai Tudományegyetem hallgatói. A misszió júl. 3-tól a Brassó I. református egyházközség területén élő magyarok felmérésével kezdődik. Itt 15 fiatal és a szervezők Brassó területe közel egy harmadának felmérését végzik el, összeírva az ott élő magyar reformátusokat, római katolikusokat, unitáriusokat és evangélikusokat. A teljességre törekvő felmérés után a nyilvántartási lapokat és az adatokat a további megkeresés és gondozás végett az érintett egyház lelkészei kapják kézhez. Ezzel párhuzamosan több Szeben megyei kistelepülésen is folyik falumisszió. A Nagy-Küküllő mentén Küküllőalmáson és Somogyomban, Bürkösön és Szentágotán, valamint az Olt menti Románújfaluban. Ezt a munkát júl. 13-án Bürkösön egy gyülekezeti találkozó zárja. A románújfalusiakat, nagysinkieket, brúlyiakat, hégenieket várják a találkozóra, hogy egymással találkozhassanak, ismerkedhessenek. Itt a gyülekezet volt lelkésze, Vetési László bevezető igehirdetése után dr. Kozma Zsolt kolozsvári teológiai tanár tart előadást az egybegyűlteknek. A misszió ezzel párhuzamosan Hunyad megye kis magyar népességű falvaiban folytatódik. A csoportok a lozsádi, hosdáti, alpestesi és rákosdi parókiákra beköltözve és a bácsi gyermektáborral, a haróiakkal, a csernakeresztúriakkal, kisbarcsaiakkal közösen intenzív gyermek és ifjúsági munkába kezdenek az egész régióban. A program: a gyermekek magyar írás-olvasásra való tanítása, hitépítés, vallásórák, közös kirándulások, művelődési program, színjátszás, műsorok, előadások, bábjáték, közös fürdés és játék. Hagyományos találkozó lesz Kányádi Sándorral, aki negyedik éve minden csoportot és települést felkeres, verseket mond, mesél, lelkesesít ifjút és időst egyaránt. Július végétől a missziós csoport a Nagyvárad környéki román falvakba kitelepedett magyarokat kezdi el felmérni. Ebben az évben ez a tevékenység minden eddigi méretet meghalad: négy régióban összesen 75 fiatal vesz részt a munkában. Ezt egészíti ki még a teológusok mezőségi missziója is, melyet amerikai támogatással végez több mint 30 fiatal. A felmérés és falumunka költségeit a gyülekezetek adományain kívül elsősorban a NKÖM támogatja. Vetési László kifejtette a fiataloknak: elrejtett kincseket mennek megkeresni. /(Erdélyi Magyar Hírügynökség): Gyakorlatban bizonyítják, minden magyar felelős minden magyarért - Missziós munkára indultak a kolozsvári teológusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Életének századik évében elhunyt dr. Csőgör Lajos professzor /Nagysármás, 1904. márc. 18.- Budapest, 2003. júl./, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem egyik alapítója, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet volt rektora. /Elhunyt Csőgör Lajos, a marosvásárhelyi orvosi volt rektora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Az elhunyt dr. Csőgör Lajos professzor a "nagy öregek" azon nemzedékéhez tartozott, akik létrehozták, fenntartották a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, akik nemzetközi hírnevet szereztek az intézménynek. 1945-ben egyike volt azoknak, akik az önálló magyar egyetem megalapításáról a hatalommal tárgyaltak, majd a Bolyai Tudományegyetem első rektora lett. Jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Marosvásárhelyen európai szintű orvosképzés honosodjon meg. Fogorvosképző iskolát teremtő szándékát megakadályozta az 1949-ben történt bebörtönzése. Koholt vádak alapján hét évre megfosztották szabadságától. Az 1959-ben bekövetkezett rehabilitációja után az újraindult fogorvosképzésben tanszékvezető professzorként fejtett ki oktatói és tudományos tevékenységet - egészen nyugdíjazásáig. Csőgör professzor több évtizede áttelepült Magyarországra. Mindvégig megőrizte teljes szellemi frissességét, jó kedélyét. /Prof. dr. Bocskai István: Búcsú dr. Csőgör Lajos professzortól. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./"

"Tizenkét európai országból érkezett félszáz, civil szervezeteket képviselő hallgató vesz részt egy kéthetes tanfolyamon Marosvásárhelyen. A fiatalok a készülő közös Európai Alkotmány számára állítanak össze ajánlást a kisebbségi közösségek védelméről. A Dániában működő ACC (Egyesület a Közösségi Kollégiumokért) által szervezett rendezvény házigazdája az idén a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány, helyszíne a Bod Péter Diakóniai Központ. Az Erdélyi Közösségi Kollégium - 2003 elnevezést viselő programot aug. 5-én mutatták be. Az ACC célja az európai nyilvánosság megerősítése a közösségi kollégiumi kurzusok módszerével - fejtette ki John Petersen, a kollégium ügyvezető igazgatója. A Stúdium Alapítvány gazdasági igazgatója, Gergely István szólt arról, hogy az állami magyar felsőoktatásért felelősséget vállaló alapítványnak ez az első nemzetközi jellegű tevékenysége. - Az etnikumok közötti 1990-es véres konfliktusoktól, amikor fennállt a polgárháború veszélye, eljutottunk oda, hogy a sokat emlegetett erdélyi tolerancia Marosvásárhelyen is fokozatosan teret nyer - hangzott el Frunda György RDMSZ-szenátor, a rendezvény főmeghívottjának hozzászólásában, aki a továbbiakban a román alkotmány módosításának szükségességéről beszélt. Frunda kifejtette, hogy szükség van az önálló Bolyai Egyetemre, ami szerves részét képezte az erdélyi magyarság történelmének. /(bodolai): Kisebbségvédelmi ajánlás készül Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./"

"Még idén megoldódik a legnagyobb romániai kisebbség, a magyarok azon igénye, hogy saját, elkülönített felsőfokú oktatási intézményük legyen - jelentette ki Mircea Iustian, a szenátus emberi jogi és kisebbségi bizottságának delegációjának vezetője Budapesten. A kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáról van szó - fejtette ki Stefan Margineanu, a küldöttség tagja az MTI kérdésére válaszolva azután, hogy a küldöttség Kaltenbach Jenővel, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosával folytatott eszmecserét. Romániában csak egy ombudsman működik, de - a magyar tapasztalatok alapján is - célszerűbb volna több, szakosított ombudsmani hivatal létrehozása. A szenátus tagjai kifejtették: Romániában is több nemzeti kisebbségi csoporttal kapcsolatban merülnek fel problémák, és Magyarországhoz hasonlóan országukban is a cigány közösség részéről fogalmazódik meg a legtöbb reklamáció. Románia megfontolja a magyar kisebbségi önkormányzati rendszer tapasztalatait, annál is inkább, mivel Romániában az egyesületekbe szerveződő kisebbségek a magyarországinál kevesebb állami támogatást kapnak. /Elkülönített magyar felsőfokú oktatás Kolozsváron? = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./"

"Magyarország uniós csatlakozásának közeledtével, minthogy a Szerbiában és Ukrajnában élő - délvidéki és kárpátalji - magyarság hamarosan csak vízummal utazhat az anyaországba, ismét napirendre került a kettős állampolgárság kérdése. Tusnádfürdőn, a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen ezzel kapcsolatban Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke elmondta: "A kettős állampolgárság az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. A magyar kormány viszont ellenzi a kérést. Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amely hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni." Ennek nyomán az MSZP-t, SZDSZ-t támogató sajtó a volt kormányfőt bírálta, föltéve a kérdést, miért nem tett semmit e téren akkor, amikor hatalmon volt? A Fidesz és vezetői elleni szüntelen támadások 1998 tavaszán a Fidesz és szövetségesei kormányalakítása után kezdődtek. Voltak hibái a Fidesznek, tagadhatatlan. Például hogy nem hozta tető alá a határon túliak számára a kettős állampolgárságot. Azonban nagy lendülettel látott hozzá a sárba taposott nemzeti tudat élesztéséhez, a nemzet egységének a határok fölötti megteremtéséhez, a kádári elnemzetlenítés után felvállalta a határon túli magyarsággal való összetartást. Így került sor egyebek mellett az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozására, a kedvezménytörvény kidolgozására, a csángók ügyének felvállalására, a határon túli magyarság minden eddiginél hathatósabb támogatására. A Horn-kormány idején, 1994 és 1998 között, , többször fölvetették a határon túliak számára a vízumkényszer bevezetését, "anyagi okok" miatt a Kossuth Rádió teljesítményének a csökkentését, a Duna TV felszámolását stb. Kovács László a magyar-román alapszerződés előkészítésének hevében kijelentette: nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és félmillió lakosát a határon túli kétmilliós (!) magyarság vélt érdekeiért. És a magyar fél egyik engedményt a másik után tette, s amint az aláírás után kiderült, a szerződés előzetesen közölt szövege nem volt azonos az aláírttal. Ezek után Kovács László többször azt hangoztatta, hogy "a magyar kormány nem hagyta cserben, nem árulta el a romániai magyarságot". 1997 januárjában, amikor a romániai kormánycsere után úgy tűnt, elérkezett az idő a Bolyai Egyetem újralétesítésére, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnöke, kifejezetten ellenezte ezt. 1997 őszén a magyar kormány Kovács László külügyminisztert bízta meg azzal, hogy aláírja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által kidolgozott Európai Egyezményt az Állampolgárságról. Ennek 3. cikkében ez áll: "1. Minden állam saját joga szerint határozza meg, kik az állampolgárai. 2. Az ilyen törvényt más államok kötelesek elfogadni, amennyiben az összhangban áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel." Ezen egyezmény alapján javasolta 1998 április elején az MVSZ, hogy a magyar kormány adjon magyar állampolgárságot a határon túli magyarság részére. Az akkori MSZP-SZDSZ kormány viszont ezt ellenezte. Az egyezményt aláíró Kovács László nem átallotta föltenni a kérdést: a kettős állampolgársággal rendelkezők melyik országban teljesítenek majd katonai szolgálatot, hol fizetnek adót, hol vesznek részt a választásokon? Mintha nem tudta volna, hogy mindenki ott katona, ahol lakik, ott fizet adót, ahol dolgozik. Aki tehát nem lakik Magyarországon, hiába magyar állampolgár, hiába van magyar útlevele, személyi igazolvány nélkül nem szavazhat. Szent-Iványi István, az SZDSZ országgyűlési csoportjának vezetője arra hivatkozott, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársága megrontaná a szomszédos országokkal való kapcsolatot. Miért hátrált meg akkor a Fidesz? Az MSZP-SZDSZ bértollnokai szerint azért, mert 1998 tavaszán csupán választási ígéretként karolta föl, anélkül, hogy a kérdést valóban orvosolni szándékozott volna. Talán leintette őket az Európai Unió? Nem valószínű, mert az ugyancsak az Európai Unióba igyekvő lengyelek lengyel kártyával szabad belépést, külhoni lengyel állampolgárságot biztosítottak a litvániai, a fehér-oroszországi és az ukrajnai mintegy kétmillió lengyelnek. Románia - az ukránok, oroszok, gagauzok kivételével - megadta a román állampolgárságot a Pruton túli moldovaiaknak. Horvátország állampolgárságot, útlevelet biztosított az országon kívüli horvátoknak, akik így vízummentesen utazhatnak Európa-szerte. Az Orbán-kormánynak, úgy tűnik, azért kellett meghátrálnia, mert a törvénynek az Országgyűlésben való megszavazásakor nem számíthatott az MSZP és az SZDSZ képviselőinek a szavazatára. A kettős állampolgárság után az MSZP kezdettől ellenezte a státustörvényt is. Utólag ugyan elfogadta, de végül kiderült, csak falból, mert amikor az Orbán-Nastase egyezmény létrejött, bár előtte való nap ennek szövegét még egyértelműen támogatta, elszabadította a 23 millió románnal való ijesztgetést. És ez hozzá is járult választási győzelméhez. A tavalyi választások után ismét az MSZP-SZDSZ alakított kormányt, az új kormányfő azzal kezdte, hogy az Orbán-kormány "túlszerette" a határon túli magyarságot. Az új kormány kibelezte a törvényt, majd megígérte a román félnek, hogy az új magyar igazolványokon már nem lesz rajta a magyar korona. Most, hogy a délvidékiek ismét kiálltak a magyar állampolgárság megadása mellett, s miután a szerb kormányfő jelezte, hogy ennek semmi akadálya, Kovács László és a külügy több munkatársa sietett kijelenteni, hogy erről szó sem lehet. Néhány nap múltán azután Kovács László nagy hirtelen hajlandó tárgyalni a kérdésről. Csak nem adta föl a határon túli magyarságot leíró kádári hagyományt? Csak nem tűntek el egyszeriben az eddig hangoztatott akadályok? /Asztalos Lajos: Meddig lehet még süllyedni? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"Rokaly József, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ elnöke, SZKT-tag és a területi szervezet Állandó Bizottságának tagja nemrég lemondott minden RMDSZ- tisztségéről. Lemondását így indokolta: "Lemondásom közétett, nyilvánvaló fő okaihoz ezen a nyáron sok új mozzanat adódott, mint a Szabadságszobor körüli hercehurca, az RMDSZ csúcsvezetésének távolmaradása a tusványosi találkozóról, a román egyöntetűség az Alkotmány I-es szakasza módosításában, amely szerint továbbra is másodrangú állampolgárokként kezelnek. A szövetségi elnök Csoóri Sándorhoz írt leveléből sok dologgal egyetértek, mint például, hogy ne szabják meg a magyarországiak, hogy miként politizáljanak az erdélyiek, valamint, hogy a magyar politika nem tudott felnőni a XX. század feladataihoz, de a Csoóri Sándor levelének lényege, hogy a romániai magyarságnak úgy kellene politizálnia, ahogy a románok politizáltak a XIX. század végén, XX. század elején, és ez a kérdés elsikkad a Markó Béla válaszlevelében. Nem értek továbbá egyet azzal, ahogy az RMDSZ politikai vonalvezetése teljesen belesimul a román kormánypolitika támogatásába. Ha keményen kiállt volna az RMDSZ 98-ban a Bolyai Tudományegyetem mellett, s azután is kiállt volna sok kérdésben, nem történhetne meg, hogy a román politikusok akkor eresztik le előttünk a vasrácsot, amikor akarják. Hiszem, hogy egy határozott politizálással többet lehetne elérni. A szövetségi elnök többször hangoztatta, hogy konfrontáció helyett a párbeszédet részesíti előnyben. De a párbeszéd lehet nagyon következetes és erélyes is, és nem hiszem, hogy a konfrontáció és a párbeszéd egymásnak ellentmondana. Az egyik legfontosabb sérelem, amely érinti az RMDSZ politikáját, a magyar gyermekek tömeges megbuktatása a képességvizsgákon és érettségin. Megengedhetetlen, hogy 1100 tanuló bukjon meg egy-egy megyében, a legtöbben román nyelv és -irodalomból. Hiába vannak magyar iskoláink, hiába kapunk osztályokat, ha nem engedik megtölteni gyermekekkel. A képességvizsga szigorát románok ítélik el, a tavaly szeptemberben az Adevarul vezércikke szerint a képességvizsga drákói szigorúságú a román gyermekek számára, hát akkor a magyar gyermekek számára?! Nem véletlen, hogy 6.000 gyermekünk tanul kint Magyarországon, a határ menti településekről valósággal kimenekülnek ebből a szigorból, magyarellenességből. Kérdezem, az RMDSZ mai vezetői közül ki és hol emelt szót az ellen, hogy tömegesen buktatják meg gyermekeinket, s emiatt betöltetlenek maradnak a líceumi helyek? Ha a magyar gyermeknek évről évre 55-65%-ban sikerül a képességvizsga, a román gyermekeknek pedig 80-90%-ban, ez idővel létszámeltolódást okoz az etnikai összetételben. Egy másik dolog, hogy a holokauszt kapcsán Románia nagyon nehéz helyzetbe került a külföld előtt. Miért nem lehetett kihasználni ezt a helyzetet, s ennek kapcsán felszínre hozni, a világ tudtára adni, mi történt velünk 85 éven keresztül? Az állandó kisebbségellenes politika minden román kormány részéről folyamatosan tizedelte sorainkat, évtizedek óta rengeteg embert veszítünk, mert menekülnek az országból. Szerintem nem elég erélyes a romániai magyar politizálás." Gál Éva Emese újságíró kérdésére, nem érzi, hogy cserben hagyta Gyergyószentmiklóst, azt válaszolta, nem érzi, hogy cserben hagyta volna a várost. Ő már a VII. RMDSZ kongresszus előtt, kijelentettem, hogy nem vállalja azt az RMDSZ-t, amely nem vállalja Tőkés Lászlót, ami akkor kiváltotta a jelenlévők tetszését. Ő mindig az RMDSZ egysége mellett szállt síkra. Szerinte a "neptunos" vonal szakította ketté az RMDSZ-t, tehát nem a Reform-pártiak, akiket kizártak, hanem azok, akik kizárták őket. "Nem tudom vállalni az RMDSZ politizálásának egyoldalúságát, a kizárólagosságot." /Gál Éva Emese: "A kettő együtt jeleníti meg a hiteles politizálást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"

"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulását nov. 29-re tervezte a tanács felállításával megbízott kezdeményező testület. A szept. 20-án Szilágysomlyón szervezett újabb fórumon bejelentették a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberre tervezett megalakulását is, valamint a résztvevők állásfoglalást fogadtak el az októberre tervezett alkotmánymódosítás kapcsán, azt javasolva a romániai magyaroknak, hogy nemmel szavazzanak az alaptörvényre kiírt referendumon. Az EMNT többszáz tagú, területi alapon szerveződő testület lesz, amely az elképzelések szerint a helyi nemzeti tanácsok képviselőiből tevődik majd össze. A tervek szerint minden magyarlakta településnek lesz helyi nemzeti tanácsa, illetve képviselője az EMNT-ben. A SZNT is alulról szerveződik, a testületek székely területi és széki nemzeti tanácsokból tevődnek majd össze. Az SZNT megalakulását október 26-ra tűzték ki. Mindezt a Tőkés László püspök által idén kezdeményezett fórummozgalom ötödik állomásán, a Szilágysomlyón szervezett Szilágysági Fórumon jelentették be. A korábbi találkozókat Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön tartották.A testület az aradi Szabadság-szobor és a Bolyai Egyetem ügyében is állásfoglalást fogadott el, amelyben követelik az aradi emlékmű haladék és feltétel nélküli felállítását, valamint a kommunista hatalom által önkényesen felszámolt kolozsvári Bolyai Egyetem maradéktalan helyreállítását. A testület Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő személyében új ügyvivő elnököt is választott, mivel Toró T. Tibor korábbi elnök negyedéves mandátuma lejárt. Az aradi Szabadság-szobor ügyét illetően Tőkés László megállapította: a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti megállapodás előírja nemcsak az aradi emlékmű visszaállítását, de a Babes-Bolyai Tudományegyetemen az önálló magyar karok létrehozását is. "Látnivaló, hogy e minimális érdekeinket sem tudja érvényesíteni az opportunista, elvtelenül egyezkedő RMDSZ-vezetőség" - mondta a püspök, aki szerint a magyarságnak bizonyos kérdésekben nem szabad megalkudnia. Székelyföld esetében területi autonómiáról beszélünk, a Partiumban egyértelműen a személyi elvű autonómia érvényesíthető. A püspök megfogalmazása szerint a román és a magyar sajtó "egyaránt mostohán bánik" a mozgalommal, az RMDSZ pedig "lejárató propagandát" folytat. A mostani találkozót a legutóbbi összejövetelhez képest jóval kisebb érdeklődés övezte: míg Sepsiszentgyörgyön annak idején hétszáz résztvevő jelent meg, Szilágysomlyón mindössze kétszázan gyűltek össze. Tőkés László szerint most azért voltak a szokásosnál kevesebben, mert a szövetség hivatalos vezetése megfélemlítette a mozgalommal szimpatizálókat. Sárközi Zoltán, a Nagyváradi Polgári Egyesület elnöke a fórumon bejelentette: a szatmárnémeti polgári egyesülethez hasonlóan saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. /Borbély Tamás: Lankad a fórummozgalom iránti érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ A szilágysomlyói fórum résztvevői azt javasolják a romániai magyarságnak, hogy az alkotmánymódosításról okt. 19-re hirdetett népszavazáson voksoljanak nemmel. Erre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete tett javaslatot a fórumnak. Tőkés László püspök leszögezte: "Az erdélyi magyarság Trianon óta soha nem fogadta el Románia nemzetállami meghatározását. A mostani igen szavazat áttételesen ezt jelentené". Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő hozzátette: "Az igen szavazattal ráadásul lehetőséget adnánk a kormánypártnak arra, hogy úgy tüntesse fel: az erdélyi magyarság elfogadta az alkotmányt, és benne a nemzetállami meghatározást. Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke épp a Krónikának nyilatkozva már a parlamenti szavazást is így állította be."Sárközi Zoltán, a Bihar Megyei Polgári Egyesület elnöke kijelentette, egyesülete mindenképpen jelölteket állít a közelgő helyhatósági választásokon. Tőkés András a bejegyzés alatt álló Maros Megyei Polgári Mozgalom nevében jelentette ki: jelöltjeik a Magyar Polgári Szövetség színeiben mérkőznek meg az RMDSZ-szel az önkormányzati tisztségekért. /Gazda Árpád: Nemet javasolnak az alkotmány népszavazásán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./"

"Ötven éves az ifjúsági matematikai magyar nyelvű lap. 1953-ban született meg a Matematikai és Fizikai Lapok, kezdetben a román nyelvű folyóirat tükörfordítása volt. A Bolyai Tudományegyetem Matematika és Fizika Karán tanító lelkes tanároknak köszönhetően 1957 és 1962 között önálló magyar szerkesztőbizottság jött létre Kolozsváron. Politikai okokból 1963-tól visszaállították régi formáját. 1964-ben a lap fizikai profilja megszűnt, neve pedig Matematikai Lapok lett. Ugyanebben az évben vette át Néda Ágnes tanárnő a szerkesztését, és idén történt nyugdíjba vonulásáig végezte ezt a munkát. 1974-ben történtek újra lépések az önállósodás felé, a magyar anyanyelvű feladatmegoldók nevei a lapban külön jelenhettek meg. Az 1993-ban megalakult Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság segítségével pedig 1997-ben sikerült elszakadni a román laptól és megalapítani a kolozsvári Matematikai Lapok jogutódját, a Matlapot. Dr. Kolumbán József egyetemi tanár a lap jelenlegi főszerkesztője. /Zsombori Gabriella, Csíkszereda: Ötvenéves a Matlap. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./"

"Dr. B. Garda Dezső emlékezett okt. 21-én a képviselőház ülésén az 1956-os forradalomra, mellyel romániai értelmiségiek, tudósok és egyetemisták is szolidaritást vállaltak. Romániában a szolidaritási megnyilvánulásokat a legnagyobb kegyetlenséggel verték le: 14 személyt bírósági ítélet alapján végeztek ki, akik közül ketten román nemzetiségűek voltak. Több mint 10 000 szimpatizánst börtönöztek be, a Marosvásárhelyen börtönbüntetésre ítéltek száma elérte a 3 ezret. Emellett számos írót, tudóst, egyetemi tanárt és egyetemistát deportáltak, vagy vittek el kényszermunkára. "A kommunista hatalom vezető képviselői, mint Nicolae Ceausescu és Ion Iliescu elvtársak, arra használták ki a magyarországi forradalommal való szolidaritást, hogy csökkentsék a romániai magyar közösség állampolgárainak jogait. A magyarellenes intézkedések legdurvább megnyilvánulását a kolozsvári Bolyai Egyetem megszüntetése jelképezte, ami fokozatosan a romániai magyar felsőoktatás csökkentését jelentette, majd megszüntetéséhez járult hozzá." Az önálló romániai magyar állami egyetemi oktatás megszüntetésének 45. évfordulóján, mind a kormánypárt vezető tagjai, mind Adrian Nastase miniszterelnök megígérte a két önálló magyar kar létrehozását a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül, ami részleges megoldást jelenthetne a magyar értelmiség ellen az 1950-es évek végén elkövetett igazságtalan döntés megszüntetésében. Sajnos úgy tűnik, hogy ez az RMDSZ-SZDP protokollumban is megfogalmazott ígéret sem fog beteljesülni." /Dr. B. Garda Dezső: Az 1956-os magyar forradalom 47. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"

"Okt. 21-én Bukarestben a magyar Kulturális Központban az 1956-os forradalomra emlékeztek, valamint "A 7ek" c. film megtekintése által azon fiatalokra, akik akkoriban (a jelen lévő Boros Zoltánnal és Koczka Györggyel együtt) a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán magyar szakosokként az akkori diákmegmozdulások során konfliktusba kerültek a rendszerrel, és később emiatt megtorlások érték őket. A film megtekintése után a jelenlévők egy kerekasztal-megbeszélésen vehettek részt, melynek keretén belül Boros Zoltán, Koczka György és Dan Rusetchi kommentálták az eseményeket. Ez utóbbi elmondta: a budapesti forradalommal szimpatizálva a bukaresti egyetemisták is tüntetéseket szerveztek. Az első nagyobb tüntetésnek nov. 5-én kellett volna bekövetkeznie, de ezt megtudta a nagyszámban kivonuló szeku és megakadályozta a tüntetést. Ennek ellenére elkezdődtek a letartóztatások, kb. ötven egyetemistát tartóztattak le Bukarestben, másokat kicsaptak az egyetemről. /(Gáspár Hajnal): A Magyar Kulturális Központban. In memoriam 1956. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./"

"A Magyar Amerikai Koalíció levelében arra hívta fel Colin Powell amerikai külügyminiszter figyelmét, hogy a román kormány nem teljesítette a magyar kisebbséggel szemben vállalt kötelezettségeit. A magyar érdekvédelmi szervezet abból az alkalomból írt levelet Colin Powellnek, hogy a külügyminiszter okt. 27-én Washingtonban találkozik az Egyesült Államokba látogató Ion Iliescu román elnökkel. A Magyar Amerikai Koalíció három témakört ismertetett, amelyben a román kormány következetesen megszegte ígéreteit: Bukarest elmulasztotta az elkobzott egyházi javak visszaadását, a több mint kétezer visszakövetelt ingatlan közül eddig mindössze 71 ügyében hozott csak döntést, és ezek többsége is holt betű maradt, végrehajtását akadályozzák a helyi erők és bíróságok. A Magyar Amerikai Koalíció felrója a román kormánynak, hogy nem állította helyre a kolozsvári Bolyai Egyetemet autonóm magyar oktatási intézményként, illetve a helyhatóság döntését felülbírálva megakadályozta, hogy az aradi Szabadság-szobrot ismét felállítsák a városban az eredeti helyén. A koalíció arra kéri Colin Powellt, bátorítsa a román kormányt, hogy hozzon konkrét intézkedéseket a szóban forgó ügyek előmozdítására, mivel az amerikai vélemény a múlt tapasztalatai szerint mindig is sokat számított Bukarestben. Ion Iliescunak ez lesz az első látogatása 1990 óta az Egyesült Államokban. George Bush amerikai elnök okt. 28-án fogadja őt a Fehér Házban. /Ion Iliescu az Egyesült Államokba látogat. A Magyar Amerikai Koalíció levelet írt Powellnek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 27./"

"Venczel József nekem tanítványom, lelki gyermekem, barátom, közeli munkatársam, édes testvérem volt - emlékezett a neves szociológusra Domokos Pál Péter. Venczel József /Csíkszereda, 1913. nov. 4. - Kolozsvár, 1972. márc. 13./ 90 évvel ezelőtt született. Kolozsváron jogot végzett. Már egyetemi évei alatt bekapcsolódott az Erdélyi Fiatalok falukutató mozgalmába. Az egyetem elvégzése után az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet statisztikai osztályának vezetője, az Erdélyi Tudományos Intézet tanára, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Jogi és Közgazdasági Karán a szociológia és statisztika tanára volt. 1949-ben elveszítette állását, koncepciós perben elítélték, 1950-től 1961-ig volt börtönben. Halála előtt néhány évvel ismét visszatért a tudományos életbe, tanulmányokat tett közzé; a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tudományos kutatója volt. Az erdélyi földkérdéssel, demográfiával, a szociológia módszertanával foglalkozott. Dimitrie Gusti és az amerikai agrárszociológia eredményeit alapul véve, kidolgozta az erdélyi magyar falukutatás gyakorlati módszereit. Ő vezette a bálványosváraljai szociológiai vizsgálatokat 1942-ben. Venczel József születésének 90. évfordulóján Csíkszereda város önkormányzata nov. 4-én koszorút helyez el a Virág utca és a Temesvári sugárút kereszteződésénél levő emléktáblán, valamint a nevét viselő szakközépiskolában megkoszorúzzák Venczel József emléktábláját. /Takács Éva: Oda túlra látott, a másik partra. 90 éve született Venczel József. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./"

"Akárcsak a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem esetében, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának létrehozása ügyében is az egyetemi autonómiára hivatkozik a kormánypárt, az PSD. Ovidiu Natea prefektus, a kormánypárt Maros megyei elnöke elmondta, pártja nem avatkozhat bele a tanintézmény dolgaiba. Natea szerint a MOGYE-n mindenképpen meg kell várni a rektorváltást, és csak azután kell lépni. Illetékesek szerint a nyugdíjkorhatár felé közeledő rektort, Marius Sabaut Constantin Copotoiu váltja fel - aki várhatóan Sabaunál is határozottabban lép majd fel az anyanyelvű oktatás ellen - míg helyettesének, Nagy Örsnek, újabb négy évre szavaznának bizalmat. /Szucher Ervin: Vitatott álláspont. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./"

"Terminológiai küzdelem" - főleg az 1970-es évektől - a kisebbségi problémának és a demokrácia kérdéskörének a minél hitelesebb - tudományos - leírásáért és értelmezéséért zajlott Gáll Ernő esetében, aki vezető értelmiségi volt (1946-49 között a Kolozsváron megjelenő Igazság főszerkesztője, 1949-től egyetemi tanár, 1952-56 között a Bolyai Tudományegyetem prorektora, 1957-84 között a Korunk főszerkesztője) határozta meg. Megjelent Gáll Ernő emlékezése /Napló. I. 1977-1990. (Kolozsvár, Polis Könyvkiadó, 2003.)/. A Napló első kötetéből széleskörű körkép rajzolódik ki arról, hogy miként súlyosbodott a romániai magyar értelmiség és kulturális intézményeinek állapota. Az is látszik, hogy a diktatúrában milyen nehéz hiteles és kielégítő információkhoz jutni. /Borcsa János: A naplóíró Gáll Ernő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Nov. 22-én A rendezés művészete című színháztudományi konferenciának adott otthont a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem. Román és magyar nyelven folytak az előadások, melyek a színháztudomány majd minden területét lefedték. A magyar nyelvű előadásokon a rendezésről neves előadók beszéltek: dr. Gajdó Tamás, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, Kovács Levente, a Színművészeti Egyetem tagozatvezető tanára, Egyed Emese (Babes- Bolyai Tudományegyetem) a XIX, dr. Ungvári Zrínyi Ildikó (MSZE) , János-Szatmári Szabolcs (Partiumi Keresztény Egyetem), Tar Gabriella (doktorandus, BBTE), dr. Farkas Ibolya (MSZE), Ilyés István (doktorandus, BBTE), Balási András (MSZE), Bartha Katalin (doktorandus, BBTE) a korai Makrancos hölgy-előadásokkal foglalkozott, míg Gyéresi Júlia (MSZE), Killár Katalin (MSZE), Papp Éva (MSZE), Selyem Ildikó (MSZE) és dr. Béres András (MSZE). Könyvbemutatóra is sor került: dr. Béres András Kincses Elemér Csatorna című drámakötetét, dr. Lázok János és dr. Cristian Stamatoiu a Symbolon című folyóirat 2003/1-es számát ismertette. /Nagy Botond: Tudományos ülésszak a rendezés művészetéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"

"Az elmúlt néhány hónap folyamán mintegy ezer kötetnyi könyvadomány és két folyóirat-előfizetés érkezett a leendő Bolyai Egyetem számára. Ennek megalakulásáig a könyveket az Erdélyi Múzeum-Egyesület kezeli. A körülbelül egymillió forint értékű adományról annak összegyűjtője, dr. Hantz Péter egyetemi adjunktus nyilatkozott. Elmondta, hogy a fizika kari könyvtár híján van a modern szakirodalomnak, különösen a modern magyar és angol nyelvű szakirodalomnak. Ezt tetézi a könyvtárak rossz szervezettsége: nincsenek szabadpolcos könyvek. 1998-ban már szerveztek egy gyűjtést, amelynek során angol nyelvű szakirodalmat vásároltak. Ezek is az EME könyvtárában vannak; megvásárlásukat nyugati magyar szervezetek és magánszemélyek finanszírozták. A Pro Hungaris Alapítványnál és az Országos Széchényi Könyvtárban is vannak szakkönyvek, melyek csak kiválogatásra és elszállításra várnak. Hantz Péter leszögezte, hogy mindenki segített, akit csak kért. Pénzadománnyal segített a Balassi Bálint Intézet, dr. Lovas István és dr. Néda Zoltán professzorok, valamint a gr. Degenfeld Sándor és a dr. Apponyi Gyula által kezelt pénzalap. /Lőrincz Edina: Magyar nyelvű szakirodalom - egyelőre csak a fizikusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

Felnőtt egy nemzedék, amely aligha tud valamit Nagy Istvánról. Sokak számára egyszerűen egy író, mások magyar Makszim Gorkijnak, ismét mások a letűnt rendszer kiszolgálójának, haszonélvezőjének tartják. Mi hát az igazság? – tette fel a kérdést Nagy Károly, az író fia. Termékeny alkotó volt, több mint 30 kötete (regények, novellák, gyűjtemények, színdarabok, szociográfiák) látott napvilágot, publicisztikai írásait pedig még senki sem vette számba. Talán az egyetlen olyan kelet-európai író, akit mind a három rendszer cenzúrázott, s időnként üldözött. A királyi Romániában a sziguranca a szó szoros értelmében, majdnem agyonverte első kisregényéért, a bécsi döntés után a szamosfalvi börtönbe került. Nagy István a szocialistának induló társadalmi rendszer fegyelmezett katonája volt. Ahogy szaporodtak az aggasztó jelek, úgy vált a magatartása mindinkább kritikussá. Először 1952 januárjában került szembe a hivatalos pártvonallal. Arra próbálták rávenni, hogy mint a Bolyai Tudományegyetem akkori rektora, kezdeményezze a Bolyai és a Babes egyetemek egyesítését. Ezt elutasította, ezért úgynevezett "jobboldali elhajlás" címén leleplezték, mint jobboldali nacionalistát, s leváltották rektori tisztségéről (amelyet csak pártutasításra vállalt). Egy hónapig kényszerlakhelyen volt Bukarestben, s azzal vádolták, hogy Balogh Edgárral, Jordáky Lajossal s Teleki Béla gróffal együtt összeesküvést szőtt Észak-Erdély elszakítására. Szabadlábra helyezték, de titokban kizárták a pártból. Nagy István élete végéig megőrizte marxista meggyőződését. A hetvenes évekre már szilárd meggyőződése volt, hogy Kelet-Európában lényegileg letértek a marxi útról. /Nagy Károly: Ki is volt Nagy István? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

A 80 éves Nagy Pált március idusán a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Aranytoll-díjban részesítette. Az immár évtizedek óta Marosvásárhelyen élő szerkesztő, irodalomtörténész, publicista fiatalos lendülettel vesz részt a város, Erdély, de még az anyaország rangosabb rendezvényein is. Sorra jelentek meg kötetei – Visszanéző, Bolyaiak tere, Tinta a kisgöncölben, Forgatagos időkben – emellett ő szerkeszti a Wass Albert-sorozatot a Mentor Kiadónál. Városában a Kemény Zsigmond Társaság estjeire kollégistakorától jár. Nagy Pál /sz. Mezőkölpény, 1924. jan. 30./ középiskoláit Marosvásárhelyen, a székely fővárosban végezte, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett irodalom–történelem tanári képesítést. 1955-ben lett főállású újságíró, visszakerülve Marosvásárhelyre, ahol az Igaz Szó, A Hét, végül az Új Élet szerkesztője lett, de a napi- és hetilapok is szívesen közölték írásait: irodalomtörténeti tanulmányokat, jegyzeteket, színházi bírálatokat. /Adamovits Sándor: Nagy Pál aranytollas. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/

Hatvan éve először rendezte meg vándorgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. Az egyesület 1990-es újraindítása óta az ápr. 15-17. között zajló tudományos ülésszak a tizennegyedik a sorban. A megnyitón Kovács Dezső, a szakosztály elnöke rövid tudománytörténeti összefoglalójában a kincses város neves orvos- személyiségeit – köztük Hőgyes Endrét, Veress Ferencet – méltatta. A fórumra négyszázötvenen jelentkeztek be, mintegy százan Magyarországról, Szlovákiából érkeztek, többen a nyugat-európai emigrációból. Az egybegyűlteket Szabó Árpád unitárius püspök is köszöntötte. Átadták a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díjait. A ma Németországban élő Gyergyai Ferenc munkásságát Jung János marosvásárhelyi professzor méltatta. A másik díjazott, a táplálkozás-egészségtani szakember Bedő Károly laudációját Ábrám Zoltán olvasta fel. A Stúdium Alapítvány először adott át díjat a konferencián, a Miskolczy Dezső emlékplakettet és díjat a kuratórium post mortem ítélte oda Csőgör Lajosnak, a marosvásárhelyi egyetem volt rektorának, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem egyik alapítójának. A tavaly századik életévében elhunyt Csőgör Lajos több évtizede áttelepült Magyarországra, azonban mindvégig megőrizte kapcsolatát az erdélyi tudományos élettel. Bódizs György, a konferencia főszervezője elmondta, a fórum rendhagyónak számít, hiszen az előadások az orvostudomány valamennyi területét felölelik – az anatómiától az agysebészetig. /(Rostás-Péter Emese): Nagyszabású orvosi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./