"Jún. 21-én ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács Kolozsváron, a Szent Mihály Plébánia tanácstermében. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Béres András tanügyi-, valamint Kelemen Hunor művelődési államtitkár. Jobban oda kell figyelni a SZET hangjára, mert a romániai magyar értelmiséget képviseli, mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A NATO-ba jutás esélyeinek elnapolásával máris felerősödtek a magyarellenes hangok, a parlamentben az ellenzék vehemensen támadja a magyarságot, tájékoztatta a résztvevőket Markó Béla. A közigazgatási törvény kompromisszum eredménye. Az RMDSZ eredetileg úgy kérte, hogy 10 %-os kisebbség esetén fogadják el a többnyelvűséget a közigazgatásban, végül 20 %-ban állapodtak meg. Az oktatási törvény módosításával kapcsolatban Markó Béla megállapította, hogy ennél többet nem tudtak elérni. Ezután Béres András tanügyi államtitkár tájékoztatója hangzott el a tanügyi törvény módosításának jelen állásáról, valamint az anyanyelvi oktatás kérdéseiről. Dr. Csiha Kálmán püspök a vallásszabadság megsértésének minősítette az egyházi iskoláknak, mint oktatási formának az el nem ismerését, kifogásolta, hogy a törvény felekezeti oktatásra vonatkozó része hiányos. Az egyházi iskolák épületeit nem kapták vissza, így azok albérletben működnek. Végül a SZET alapszabályzatáról és a módosításról volt szó. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese felhívta a figyelmet: amennyiben a magyar tagozat létrehozása az egyetem szenátusától függ, biztosra vehető, hogy a szenátus nem szavazza meg a magyar tagozat tervét. Az egyetem szűkített költségvetése az alkalmazottak létszámának csökkenéséhez vezet. Magyar tanárokat ilyen körülmények között csak a román tanárok létszámának rovására lehet felvenni, ami komoly konfliktusokhoz vezethet. Amíg Virgil Petrescu a miniszter, addig kevés az esély a helyzet normalizására, állapította meg Szilágyi Pál. A Bolyai Tudományegyetem körül kibontakozó vitában Cs. Gyimesi Éva figyelmeztetett: legyen már elég a multikulturalitás fogalmának lejáratásából. - Többen figyelmeztettek arra, hogy a tervezett új magyar történelem tankönyvek még nem készültek el. Nagy F. István ezért Murvai László minisztériumi osztályvezetőt tette felelőssé, Béres András államtitkár azonban kiállt Murvai mellett. - Benkő Samu megkérdezte, született-e paktum az RMDSZ kormányba lépésekor, Markó Béla válaszából kiderült, hogy nincs semmiféle "titkos paktum". - Egyhangú vélemény volt, hogy növelni kell a SZET tényleges szerepét a romániai magyarság életének irányításában, és szükségesnek tartják a fontosabb lépések előtti konzultációt. Ugyanakkor hangsúlyozottan hangzott el az az igény, hogy amikor a SZET ülésezik, más testület ne szervezzen olyan jellegű összejövetelt, amely megosztja az ülésen részt vevők idejét, mert ez lényegesen csökkenti a hatékonyságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Júl. 11-én 72 éves korában meghalt Herédi Gusztáv Kolozsváron. A Bolyai Tudományegyetemen filozófia szakon végzett, szerkesztőként dolgozott az Igazságnál, az Utunknál, főszerkesztő helyettesként a Falvak Népénél, majd nyugdíjazásáig a Korunk rovatvezetője volt. Több regénye, novellája jelent meg, helytörténeti, művelődéstörténeti és demográfiai tanulmányokat is írt. Az RMDSZ alapító tagja volt, hosszú ideig Kolozsváron városi tanácsosként is dolgozott, hozzájárult Kolozsvár magyarsága jogsérelmeinek orvoslásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Herédi Gusztáv /Kolozsvár, 1925. máj. 14. - Kolozsvár, 1997. júl. 11./ a Romániai Magyar Szó Kutyatej című rovatát szerkesztette, részt vett az EMKE, az EME, az RMGE újraalakításában, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Kibéden a Nyírő József Társaság, Mészkőn a Balázs Ferenc Művelődési Egylet, Parajdon az Áprily emlékház létrehozásában."

"Júl. 12-13-án Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ szerve, az SZKT. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tét a nemzetiségi kérdés sok évszázados kezelésének megváltoztatása. Szükséges az erők összefogása. Bill Clintonnal Bukarestben tartott megbeszélésén kitűnt, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít Amerika a romániai magyarok és románok közötti viszony javulásának és az RMDSZ kormányba emelésének. Ezután az RMDSZ államhatalmi tisztségviselőinek beszámolója következett. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a törvényalkotásban való részvételt emelte ki és azt, hogy a tanügyi törvénymódosítás kormányhatározata márc. 18-a óta kész volt, de a bürokráciával mostanig elhúzták az alkalmazását. Az Európa Tanács szakbizottságának bukaresti ülésétől való távolmaradását azzal indokolta, hogy hivatalos volt Göncz Árpád fogadására. Sorra beszámoltak a többiek is, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Béres András oktatási államtitkár, Borbély László közérdekű beruházásokkal foglalkozó államtitkár. Tokay Györgyhöz több kérdést intéztek. Papp Kincses Emese a kulturális alap elosztását méltánytalannak tartotta. Katona Ádám nem fogadta el Tokay magyarázatát az Európa Tanács bizottsági megbeszéléséről, számon kérte a jogsérelmeket, a Székelyföldre történő román betelepítés folytatódását, a Bolyai Tudományegyetem helyreállításának elfelejtését. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott, hogy mérhetetlen demagógia erőszakról beszélni a székelyudvarhelyiek részéről, amikor az apácák akciója erőszakosabb cselekedet. Tokayt a román nemzeti politika védnökének nevezte és javasolta, hogy az SZKT vonja meg tőle a bizalmát. Beszámolt munkájáról Molnár Géza egészségügyi, Kelemen Hunor művelődési, Kis Botond környezetvédelmi, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár és Neményi Nándor József, a versenytanács tagja. Markó Béla Tőkés László javaslatára megjegyezte, csoda, hogy csupán egy miniszternek a menesztését kéri a tiszteletbeli elnök, majd ismertette a csereháti ügy következményeit, azt állítva, hogy amiatt akadt el a tanügyi törvény módosítása. Markó Béla ismertette a csereháti ügy történetét 1992-től. Borbély Zsolt nem értett egyet Verestóy Attila beszámolójának azzal a megállapításával, hogy hozzánemértők beleártják magukat szakértői ügyekbe. Az SZKT-tagok azért vannak, hogy beleártsák magukat szakértői ügyekbe. Verestóy Attila szemére vetette Borbély Zsoltnak, hogy magyarországi lapokban megjelent cikkeivel nagyobb kárt okoz az RMDSZ-nek, mint politikai ellenfelei. Azok okoznak a legnagyobb kárt a szövetségnek, akik eltérnek a programjától, válaszolt Borbély Zsolt. Papp Kincses Emese tisztázást követelt, miért váltotta le Kincses Elemér rendezőt Kelemen Hunor államtitkár. Az államtitkár azt bizonygatta, hogy hosszas tájékozódás után döntött így. Katona Ádám Constantin Dumitrescut idézte, hogy a mai román kormányban is vannak kommunisták. Erre Markó Béla követelte: az SZKT ne engedje, hogy a kisebbségbe szorult ellenzék azt a látszatot kelthesse, hogy az SZKT-nak kifogásai vannak a kormány ellen. A következő napon a Marosvásárhelyen okt. 3-4-ére tervezett RMDSZ-kongresszus előkészületeiről volt szó. /Nits Árpád: SZKT-ülés Kolozsváron. Leradírozott ellenzék. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Az SZKT üléséről kiadott közlemény összegezte az elhangzottakat. A részletes, információbő tájékoztatók vitája során nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ képviselői jelentős munkát végeznek, részt vállalnak a reform elindításából minden területen, és partneri, igen jó kapcsolat alakult ki a legmagasabb szinteken. A helyhatósági, valamint az oktatási törvényt módosító kormányrendeletek fontossága rendkívüli akkor is, ha nem minden RMDSZ-céltételezést sikerült megvalósítani. A vita során az is egyértelművé vált, hogy az általános kérdések mellett komoly figyelmet kell szentelni a helyi közösségek gondjainak, a megfelelő megoldások kimunkálása a helyi és országos erők együttes munkája kell hogy legyen. Az RMDSZ-kongresszus előkészítésére vonatkozóan az SZKT döntött az időpont kérdésében – 1997. október 3-4. –, határozott a képviseleti normákra és a küldöttek kijelölésére vonatkozóan, valamint döntés született a kongresszus napirendjét illetően is. Az SZKT megvitatta és elfogadta a szövetség idei – 1997. április 1-től 1998. március 31-ig tartó időszakra szóló – költségvetését. Az ügyvezető elnök javaslatára a testület megerősítette tisztségében Birtalan Józsefet, akit a szövetség elnöke korábban gazdasági ügyvezető alelnökké nevezett ki. A továbbiakban az SZKT elfogadta az Etikai Bizottság új szabályzatát, fölvette a szövetség kollektív tagjainak sorába az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Az SZKT meghallgatta a Szabályzat-felügyelő Bizottság jelentését Szőcs Géza kongresszusi fellebbezésének a tárgyában, ugyanakkor a Maros megyei RMDSZ tisztújításával kapcsolatos óvással, mint nem rá tartozó kérdéssel, nem kívánt foglalkozni. Az SZKT nyilatkozatot fogadott el a madridi csúccsal kapcsolatban. A nyilatkozatot közzéteszik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári ülésén az 1997. július 8-i madridi csúcstalálkozón született döntéssel kapcsolatosan a következő nyilatkozatot fogadja el: Az RMDSZ üdvözli a madridi NATO-csúcstalálkozó azon döntését, hogy az euroatlanti biztonsági rendszerbe új, kelet-közép-európai tagokat vesznek fel. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy nyilatkozatában a NATO Romániát név szerint megemlíti, és ezáltal közvetve a következő bővítés egyik fő esélyesének tekinti. Ez a madridi döntés, valamint közvetlenül utána Clinton amerikai elnök romániai látogatása is bizonyítja, hogy eredményesek voltak az 1996. novemberi választások utáni erőfeszítések, melyeket Románia elnöke és kormánya, illetve a kormánykoalíció tagjai - közöttük az RMDSZ - fejtettek ki az ország euro-atlanti integrációja érdekében. Igazolja azt a kormányprogramot, amelynek célja életbe léptetni a mélyreható gazdasági reformokat, visszaszorítani a korrupciót, biztosítani az emberi és nemzeti kisebbségi jogokat, érvényt szerezni a jogállamiság alapértékeinek, rendezni a tulajdonjogokat mint a társadalmi és politikai stabilitás alapvető feltételeit. Ezek a belpolitikai változások, valamint az új alapokra helyezett külpolitika, melynek fontos eleme a jószomszédi kapcsolatok kiépítése és fejlesztése, a korábban esélytelen országok közé sorolt Romániát a NATO-tagság közeljövőbeni elnyerésének fő esélyesévé emelték. Az RMDSZ érdekelt e folyamatok további erősítésében és kiteljesítésében, és továbbra is vállalja a politikai felelősséget a reformfolyamatokban elkötelezett kormányprogram maradéktalan érvényesítése érdekében mind a végrehajtás, mind a törvényhozás terén. Megerősítést nyert az a tény, hogy Románia demokratikus államok közösségébe való beilleszkedésének elengedhetetlen feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak törvények általi szavatolása, ami nemcsak a kisebbségeknek, hanem a többségi nemzetnek is alapvető érdeke. Fontosnak tartjuk, hogy a közigazgatási és a tanügyi törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítása új lehetőségeket biztosít az anyanyelvhasználatban és az anyanyelvű oktatásban is, és ezáltal megkezdődött az elmúlt évtizedekben felhalmozódott egyenlőtlenségek felszámolása. Természetesen azt is fontosnak tartjuk, hogy később a parlament erősítse meg ezeket a kisebbségjogi szempontból jelentős normákat. Ugyanakkor közös érdekeink jegyében ezúton is felhívjuk koalíciós partnereink figyelmét, hogy együttes erőfeszítéssel fel kell számolni azokat a véleménykülönbségeket és működési zavarokat, amelyek fölösleges akadályokat gördítenek a reformfolyamatok kiteljesítése és a választóink jogos elvárásainak teljesítése, ezen belül a román-magyar megbékélést szolgáló nemzeti kisebbségi kérdés európai normák szerinti rendezése elé, melyek fékezik a jogállam működését szavatoló törvények és intézmények létrehozását a társadalmi élet minden területén. Meggyőződésünk, hogy Románia nevesítése a madridi találkozón az elkezdett folyamatok pozitív értékelését jelenti, és egyben arra is biztosíték, hogy a megkezdett úton való következetes továbbhaladás, a reformok további vállalása és kiteljesítése az elvárt eredményekhez vezet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az SZKT üléséről, a heves vitáról beszámoltak a lapok. Gál Mária kolozsvári tudósításának címe: Tőkésék bírálták az RMDSZ kormánybeli szereplését /Népszava, júl. 14./ "

"Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa fejtette ki véleményét az RMDSZ tevékenységéről. Az RMDSZ következetes, tekintettel kell lenni arra, hogy a kormánykoalíció programjába nem férhetett be a teljes RMDSZ-program. "Sajnos, vannak, akik nem hajlandók tudomásul venni, hogy a hét hónap alatt óriási eredményeket értünk el." Szerinte ilyen tanügyi törvény nem jelent meg Trianon óta. - A Bolyai Egyetemről nem mondunk le, hangsúlyozta. Cáfolta Nits Árpád közbevetését, hogy elfogadták a "multikulturális kitalálmányt". Ehelyett a "Bolyai Egyetem visszaállításának folyamatként való elképzelését fogadtuk el." A "magyar egyetemnek Kolozsváron és Bolyai nevével kell helyreállnia." /Nits Árpád: A meghívott szemével.= Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./"

"Gheorghe Funar polgármester júl. 18-i sajtóértekezletén elfogadhatatlannak nevezte, hogy Kolozsváron magyar főkonzulátus működjön, ugyanígy Bitay Károly főkonzul jelenlétét a városban. Kijelentette. hogy a magyar külképviselet célja olyan szakemberek Kolozsvárra hozatala, akik gondoskodnak a kormányrendeletek, a helyi közigazgatási és oktatási jogszabályok végrehajtásáról, illetve a Bolyai Egyetem beindításáról. Bitay főkonzul júl. 17-i bemutatkozó látogatását a polgármesteri hivatalban, Funar azzal az ürüggyel halasztotta el, hogy el kellett utaznia. Most pedig betegségére hivatkozott, de hozzátette: semmilyen körülmények között nem hajlandó fogadni Bitayt. /Népszabadság, júl. 19./"

"A tanügyi törvény módosításáról kedvező a véleménye, bár vannak aggályai a megvalósulásával kapcsolatban, fejtette ki dr. Péntek János tanszékvezető egyetemi tanár, aki több mint harminc éve tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Romániában mindig viszonylagos a törvények érvényessége, végrehajtása. Két negatív folyamat jellemzi évtizedek óta a magyar nyelvű közigazgatást: az egyik az, hogy felfelé haladva mind nagyobb arányú a román tagozatokon való tanulás, a másik az, hogy az átlagosnál nagyobb arányú a magyar tanulók lemorzsolódása. Ezt a két folyamatot kellene megállítani. - Két fontos belső feltétele hiányzik a színvonalas magyar nyelvű oktatásnak. Az egyik a szakmai megalapozás, a másik a szakfelügyelet. Az oktatás tervezését, szervezését minden országban külön szakmai intézmények végzik. A jelenleginél nagyobb minisztériumi apparátusra van szükség, mert egy-két ember képtelen átfogni a közel kétszázezres tanulói létszámmal működő oktatási intézményeket. Állami oktatáskutató intézet kellene, legalább 10-15 főállású, jól képzett szakemberrel. Szakfelügyeletre is szükség van, nem minisztériumi brigádokra. Mindezek hiánya miatt az elmúlt hét évben csökkent az oktatás színvonala. - Az igazgatók hatáskörét növelni kellene, továbbá a szülőknek, a közösségnek is módot kellene adni, hogy éljenek akár a figyelmeztetés jogával. Érdektelenség, igénytelenség tapasztalható sok helyen. - Béres András államtitkár egyedül keveset tehet, hiányzik a megyei szakfelügyeletek szakszerű működése.- Az önálló magyar egyetemnek Kolozsváron kell működnie. "A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos sérelmek orvoslását is el kell kezdeni." Szükség van Székelyföldön is egyetemi karokra, intézetekre, főiskolákra. Székelyudvarhely, Kézdivásárhely tanítóképzője főiskolai rangra emelhető. A közösségeknek, önkormányzatoknak, egyesületeknek, alapítványoknak, egyházaknak forrásokat kell találniuk ösztöndíjakra, hallgatói hitelekre. /Felelős magyar nyelvű közoktatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19-20./"

"Amennyiben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt nem talál megoldást arra, hogy Pruteanu szenátor, a szenátus oktatási bizottságának elnöke a kisebbségi anyanyelvi oktatást illetően a koalíció álláspontjától eltérő nézeteket képvisel, akkor jelenleg ez a vita a koalíció egészének problémájává válik - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 11-i sajtóértekezletén. Ez a kérdés szerepelt a koalíciós pártok politikai tanácsának ülésén, ahol a koalíciós pártelnökök közölték Pruteanuval, hogy el kell fogadnia a koalíció döntését, ezt maga Ion Diaconescu parasztpárti elnök közölte vele. Markó Béla tehát ígéretet kapott a kérdés megoldására. Ennek ellenére Pruteanu szenátor továbbra is kitart nézetei mellett. Azért javasolta a titkos szavazást, hogy a koalíciós egyezséget ne kelljen betartani. Pruteanu a szenátusban elérte, hogy az oktatási törvénybe bekerüljön: az iskolai okmányokat román nyelven kell kiállítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Király Károlynak a Romániai Magyar Szóban megjelent, az RMDSZ vezetőségét és a kormánykoalícióban részvételt bíráló cikkét Markó Béla ellentmondásnak nevezte, mert 1989 után éppen Király Károly akarta rávenni az RMDSZ-t a kormányba való belépésre, amit akkor az RMDSZ elutasított. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./ Markó Béla nyilatkozott a koalíciós egyeztető tárgyalásokról: mindenki egyetértett abban, hogy az RMDSZ-nek helye van a koalícióban, nincs más alternatíva. Olyan információk vannak, hogy az RMDSZ kilép a koalícióból, ha a törvényhozás nem szavazza meg a sürgősségi kormányrendeleteket. Erről kérdezte Simon Judit Markó Bélát. Az RMDSZ szövetségi elnöke válaszában kifejtette: nem lenne helye, ha az RMDSZ előzetesen meghozná döntéseit egy esetleges negatív forgatókönyv esetére. Nyilvánvaló, hogy "koalíciós egyezségről, kormányprogramról lévén szó, ha ezek nem teljesülnek, ha a koalíció eltér a kormányprogramtól, akkor mindenki kötelessége megvizsgálni, hogyan haladjon tovább." - A Bolyai Egyetem ügyében nem sikerült előrelépni. Ellenben elérték, hogy Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson egy-egy hároméves főiskola indul, a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett intézményeként, mindkettőn magyar tagozat lesz.- A Bolyai Egyetem ügyében újabb tárgyalásokat kezdenek. /Simon Judit: Találgatások szintjén. = Brassói Lapok, szept. 12./"

"Az önálló magyar egyetemről már 1997. januárjában elkezdődött a mellébeszélés, és nem a "multikulturális", hanem az önálló Bolyai lejáratása, írta Asztalos Lajos. Előbb a Magyar Hírlapban, majd a kolozsvári Szabadságban jelent meg Törzsök Erikának, a HTMH akkor még helyettes vezetőjének az írása: "önálló egyetemet követelt boldog-boldogtalan", "...nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak?" "A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek...". Nem sokkal ezután a Szabadelvű Kör rendezvényén "kiderült", hogy a magyar diákok többsége lényegében nem óhajt önálló Bolyait, ezután következett a Bolyai Tudományegyetemnek "a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülött"-tel, "egyfajta szellemi gettó"-val, a "nyelvi-nemzeti sajátosságokba való bezárkózás"-sal való címkézése /Cs. Gyimesi Éva, Szabadság, 1997. febr. 12./ Ezután, febr. 21-én felbukkant a "multicultural" /Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora/. Az egyetem tehát bizonyos mértékig többnyelvű. Amíg a többségi szenátus meg méltóztatik engedni. A multikulturálist egy maroknyi csoport fogadta el, amelyik összetéveszti magát a romániai magyarsággal. /Asztalos Lajos (Kolozsvár): Multikulturalitás. Forradalmi újítás avagy... mézesmadzag? = Kapu (Budapest), szept./"

Okt. 3-án és 4-én rendezték meg az RMDSZ V. kongresszusát Marosvásárhelyen. Az első napon a küldöttek meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Csávossy György SZET-elnök, Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Verestóy Attila és Varga Attila frakcióvezetők, Demeter János OÖT-elnök, valamint Tokay György kisebbségvédelmi és Birtalan Ákos turisztikai miniszter beszámolóját. Okt. 4-én az alapszabályzat és a program módosítására, valamint más dokumentumok elfogadására került sor. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára beszédében a magyar kormány nevében köszöntötte az RMDSZ-t és a kétmilliós erdélyi magyar közösség valamennyi tagját. Hangsúlyozta, hogy a pozitív változások "elősegítője volt a magyar szomszédságpolitika, annak fontos elemeként a magyar-román alapszerződés", amely 1920 óta először rögzítette jogi igénnyel az erdélyi magyarság jogos igényeit, alapot teremtve a kisebbség jogos törekvésinek számonkérhető érvényesítésére. Az erdélyi magyarságnak a történelmi esély megvalósításához hosszú küzdelemre van szüksége, mert senki sem képzelheti, hogy a több évtizedes nacionalista, magyarellenes politika egyszerre megáll - figyelmeztetett Tabajdi Csaba. "Mi azt szeretnénk - mondotta - ha ebben a történelmi folyamatban egy percig sem engednénk el egymás kezét". Emil Constantinescu elnök nevében Zoe Petre asszony politikai főtanácsos üdvözölte a kongresszust. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha jelenleg újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái az RMDSZ-ben a platformok, a társszervezetekben működő párok és csoportosulások révén. Markó Béla elfogadhatatlannak nevezte, hogy "közös döntéseinknek ne vessük alá magunkat" és hogy a különvélemény ürügyén "az egész szövetséget gyengítsük". A romániai magyar közösség nem a kormánybalépéssel hozta meg alapvető döntését, hanem 1990-ben, amikor szenátorokat és képviselőket küldött a parlamentben, mivel ennek a döntésnek része volt az az esély, hogy "a kisebbségi helyzet rendezésének elkötelezett partnerekkel koalícióra léphetünk." A szövetségi elnök a jogsérelmek orvoslását és az új jogi szabályozók elfogadását emelte ki a kisebbségpolitika változását elemezve, hozzátette, hogy még hátravan az 1990-es marosvásárhelyi események kivizsgálása, a vétkesek felelősségre vonása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása pedig még nem kezdődött meg. Az RMDSZ politikájában továbbra is kiemelt helye van a Magyarországgal, minden magyarországi parlamenti párttal, a magyar kormánnyal, a Határon Túli Magyarok Hivatalával és más intézményekkel való kapcsolatoknak a közös nemzeti hovatartozás alapján. Markó Béla kitért a kisebbségek javára meghozott intézkedésekre, hozzátéve: mindez "rendkívül törékeny, és egyik napról a másikra összeomolhat". A csalódások "nem jogosítanak fel arra, hogy ne bízzunk saját erőnkben, s abban, hogy szövetségeseink is felmérik: mi egymásra vagyunk utalva ebben a térségben". - A szélsőséges nacionalizmus megpróbálja megbontani az RMDSZ és a koalíciós román pártok együttgondolkodását. A koalíció tétovasága, sőt egyes koalíciós politikusok ellenséges megnyilatkozásai tették lehetővé, hogy az RMDSZ-ellenes és magyarellenes uszítás elszabaduljon. Markó Béla bízik abban, hogy egységes fellépéssel elejét lehet venni ennek a kampánynak. Rámutatott arra, hogy vissza kell utasítani a gyűlöletre való izgatást. Ha megengedik a reform megtorpanását a kisebbségi jogok területén, az megkérdőjelezheti a demokratikus nyitás egészét is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszámolójában kijelentette: "Mindenekelőtt pusztuló fajtánk iránti kollektív felelősségünket kívánom hangsúlyozni". Időnként kísérletet tesznek arra, hogy a társadalmi és egyházi közéletből eltávolítsák, mert személyéhez "a hivatalossá izmosodott RMDSZ-irányvonaltól eltérő, másfelől a nacionalista román és a szocialista liberális magyar uralkodó politikával ellentétes politizálás kapcsolódik" - mondotta. Kijelentette, hogy szigorúan tartotta magát az RMDSZ programjához. Érthetetlen számára, miért bélyegzik radikálisoknak azokat, akik a szövetség programját következetesen képviselik, háromszintű autonómiát akarnak. - Tőkés László nyolc pontban foglalta össze javaslatait. Elsőként sürgette, hogy a kongresszus "utólagosan, tételes formában" fogalmazza meg igényeit a román kormánnyal szemben, és ezekről román-romániai magyar kerekasztalt javasolt. Az Európa Tanács elsietetten megszüntetett felügyelete helyébe az RMDSZ-nek kellene gondoskodni a kisebbségi jogok helyzetének monitorizálásáról. Javasolta továbbá, hogy az RMDSZ szervezzen új magyar-magyar csúcstalálkozót, támogassa a titkosszolgálati dossziék megismerésének lehetővé tételét, több javaslatot tett az anyanyelvű oktatásra, így a Sulyok István Református Főiskola egyetemmé alakítására, a Bolyai Tudományegyetem maradéktalan helyreállítására. Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek "gyökeresen változtatni kell" tanügyi politikáján. Sürgette az RMDSZ belső választásának megtartását, az autonómia-statútumok elkészítését és azt, hogy az RMDSZ lépjen fel az egyházi ingatlanok visszaadása érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6., Markó Béla beszámolójának teljes szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A második napon, okt. 4-én a kongresszuson pontról pontra szavazva elfogadták a szervezeti szabályzat módosítását. A vitában a központosítási és a decentralizálási szándék ütközött egymással. A módosítás szerint a kormányba lépésről, a kilépésről a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ dönt, a miniszterek kinevezéséről és visszahívásáról az ügyvezető elnökség javaslata alapján az Operatív Tanács, a prefektus jelölése és a döntés a területi szervezetek hatásköre. Kincses Előd, aki az 1990-es márciusi eseményekig Maros megyei RMDSZ-vezető volt, majd az alaptalan vádak miatt Magyarországra kényszerült, többpontos javaslatot terjesztett elő arról, hogy az RMDSZ igényelje Románia főügyészétől - többek között - az 1946 és 1990 között hozott, azóta törvénytelennek minősített politikai ítéleteket követő vagyonelkobzások tekintetében a főügyész éljen a semmisségi fellebbezéssel, állítsák bíróság elé azokat, akik bűnösek az 1989. decemberi gyilkosságokban és bántalmazásokban, tisztázzák a titkosrendőrség szerepét az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekben, továbbá rendeljenek el nyomozást a nyilvánosan törvénybe ütköző kijelentéseket tevő politikusok ellen. Kincses Előd javaslatát a kongresszus elfogadta. - A kongresszus végül Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyolcpontos javaslatából ötöt átvett és az SZKT feladatává tette részletes kidolgozásukat. Ezek a következők: román-romániai magyar párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása, a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése, a magyar-magyar csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola egyetemmé fejlesztése. Az elfogadott pontokból kimaradt az, hogy az RMDSZ kongresszusa utólag fogalmazza meg elvárásait a kormánnyal szemben. - A kongresszus foglalkozott Szőcs Géza fellebbezésével, amelyet az SZKT tavaszi ülésén elfogadott, őt alapítványi pénzek kezelésével kapcsolatban elmarasztalta. Szőcs Géza új dokumentumot nyújtott be. A bizottság az idő rövidsége miatt nem tudta megvizsgálni az okmányokat, ezért átadták az RMDSZ ügyvezető elnökségének, amely három hónapon belül befejezi a vizsgálatot és dönt arról, hogy az igazságügyi hatóságokhoz fordul-e ebben az ügyben. - A kongresszus - a Bihar megyei RMDSZ javaslatára - elítélte a lakosságcsere gondolatát, Meciar szlovák miniszterelnök javaslatát, és szolidaritását fejezte ki a szlovákiai magyarsággal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7.. Kincses Előd javaslatáról: /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

Az RMDSZ 1990 óta rengeteg fórumon kérte az önálló Bolyai Egyetem visszaállítását, minden kongresszusán elhangzott ez a követelés. Victor Ciorbea miniszterelnök budapesti látogatásakor kijelentette: lesz Bolyai Tudományegyetem Kolozsváron. Hazatérése után a repülőtéren már arról beszélt, hogy támogatja a külön román és magyar tagozat felállítását, de a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül. Egy hónappal később Emil Constantinescu elnök még egyértelműbben zárta ki az oktatási intézmény szétválasztási lehetőségét. - A NATO madridi döntése után újraindult magyarellenes kampányban újra és újra előkerül a Bolyai Tudományegyetem ügye. A kormányfő, az oktatási miniszter az egyetem multikulturális jellegét hangsúlyozza. Az RMDSZ legutóbbi kongresszusa ismét szerepeltette programjában a Bolyai Tudományegyetem megteremtésének követelését, tudósított Marosvásárhelyről Bánhidi Emese. /Népszava, okt. 15./

Kántor Lajos írását első oldalon hozta az A Hét, amelyben az RMDSZ legutóbbi kongresszusán elhangzott felszólalásának bővített változatát közölte. Feladni Kolozsvárt, "az itt újraindítandó Bolyai Tudományegyetemet - nemzeti és »multikulturális« öncsonkítás". Ebben még Cs. Gyimesi Évával is vitatkozik. "Szükség van magyar nemzetpolitikára - de nem összmagyar kalandorkodásra." Ezt a megállapítását bővebben kifejtette. "A legabszurdabb eszmefuttatást ebben a kérdésben, az RMDSZ-t és a romániai magyarságot közvetlenül érintően, Borbély Zsolt Attilától, az ifjú politológustól olvastam, a nagyváradi Erdélyi Naplóban". Borbély azt ajánlotta, hogy az RMDSZ vezetésével a kisebbségi magyar szervezetek fogjanak össze, és gyakoroljanak nyomást a magyarországi politika alakulására. Kántor Lajos azt a kérdést föl sem teszi, hogy ezt "miképpen tolerálná a román, a szlovák, a szerb, az osztrák vagy az ukrán /és magyar!/ állam..." /Kántor Lajos: Hét mondat a bővítésről. = A Hét (Bukarest), okt. 16./

Horn Gyula miniszterelnök okt. 21-én, romániai látogatása második napján az RMDSZ vezetőivel találkozott, a szövetség bukaresti székházában. Az egyórás megbeszélésen értékelték az elmúlt esztendő eseményeit, szóltak a pozitív lépésekről, a két sürgősségi kormányrendeletről, ugyanakkor aggodalmukat is kifejezték az utóbbi idők sorozatos magyarellenes és RMDSZ-ellenes támadásai miatt. A sajtónak nyilatkozva Markó Béla szólt arról is, hogy e támadásokban vezető szerepet játszik az ellenzék, kísérletet tesznek a koalíciós partnerek közötti viszony megrontására is. Horn Gyula sajtótájékoztatóján kitért a magyar nyelvű felsőoktatás kérdésére is. Elmondta, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök türelmet kért ebben a témában. Folynak az előkészületek egy magyar fakultás megnyitására a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, továbbá önálló magyar egyetem felállításával is foglalkoznak. Horn Gyula Sepsiszentgyörgyön magyar polgármesterektől hallotta, hogy amióta az új kormány van hatalmon, óriási változások mentek végbe, Ciorbea nyitott a kisebbségi kérdések iránt. A kettős állampolgárság kérdése nem időszerű, állapította meg Horn Gyula. Emil Constantinescu elnök is fogadta a magyar kormányfőt. A tárgyalások után a két miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott. Mindketten eredményesnek tartották a megbeszéléseket. Megállapodás született további két határátkelő megnyitásáról, közös brókerház létesítéséről, román-magyar ifjúsági alap létrehozásáról. A két kormányfő egyetértett abban, hogy új magyar egyetemet kell létesíteni Romániában, tudomásul véve a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális helyzetét, ez az egyetem egy másik városban létesülne. Horn Gyula kíséretével együtt okt. 21-én délután hazaindult Budapestre. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ A Népszabadság és az Erdélyi Napló idézte Horn Gyula miniszterelnök kijelentését: "Az RMDSZ vezetői kifejtették, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztása, illetve az azon belüli magyar tagozat vagy kar létrehozása az adott helyzetben lehetetlen, s ezért kellene egy új egyetemet létesíteni egy később meghatározott városban. Ez az RMDSZ-nek, mint ebben a kérdésben hiteles illetékesnek a konkrét igénye, amit a magyar kormány természetesen támogat." Másnap azonban az RMDSZ vezetői nyilatkoztak, hogy szó sem volt a Bolyairól való lemondásról. Az Erdélyi Naplónak Asztalos Ferenc képviselő elmondta: a Bolyai Tudományegyetemről lemondásról nem tárgyaltak Horn Gyulával. /Román Győző: Horn nem egy nyelvet beszél az ellenzékkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4., Lesz magyar egyetem, de nem Kolozsváron. = Népszabadság, okt. 22./ Okt. 21-én Horn Gyula magyar miniszterelnök és a kíséretében lévő hivatalos magyarországi vendégek ellátogattak az RMDSZ bukaresti székházába, ahol a vendégeket Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ többi vezetői, több szenátora és képviselője, Tokay György kisebbségvédelmi és Birtalan Ákos turisztikai miniszter fogadták. Az ez alkalommal létrejött beszélgetésen többek között jelen volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési, Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi, Csiha Judit privatizációs miniszter, Bagi Gábor külügyi helyettes államtitkár, több magyarországi üzletember. A vendégeket Markó Béla köszöntötte, kiemelve, hogy ez a találkozó merőben új körülmények között zajlik, hiszen az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt. A szövetségi elnök rövid helyzetelemzést tartott az RMDSZ kormányzati munkájáról, a szövetség főbb célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos problémákról, a koalíciós együttműködésről, és kidomborította, hogy a romániai magyarság érdekeinek megfelelően az RMDSZ támogatja Magyarország európai integrációját s a román-magyar kapcsolatok fejlesztését. Horn Gyula válaszában őszintén gratulált az RMDSZ-nek a kormányzásban vállalt szerepéért, és kifejtette, hogy az RMDSZ, a romániai magyarság előtt történelmi esély áll: kormányzati tényezőként tenni azért, hogy a két ország és nép közötti megbékélés és együttműködés, jószomszédi kapcsolatok megoldást hozzanak régi problémákra. Kijelentette, modellértékűnek mondható a két kormány, a két ország kapcsolata, Romániában ma olyan kormány van hatalmon, amely tenni akar és tud is a két ország közötti jó kapcsolatokért, a kisebbségi kérdés európai normák szerinti rendezéséért. Utalt arra, hogy a magyar kormány határozottan támogatja Románia integrációs törekvéseit. Ugyanakkor kifejtette, hogy a felerősödő nacionalista uszítás ellen mindkét országban tenni kell, nem lehet eltűrni a kapcsolatokat romboló, nemzeti gyűlöletet keltő propagandát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21./

Gagyi Balla István régóta foglalkozik az ötvenes évek megtorlásaival. Jelenlegi munkája a Bolyai Egyetem 1956-os történetét foglalja össze. Az oral history módszerét alkalmazta. Az anyaggyűjtés nehézségeivel kapcsolatban megjegyezte, hogy többen elmondták ugyan visszaemlékezésüket, de azt nem kívánják a nyilvánosság elé vinni. Sokan nem kívánják emlékeiket leírni. A magyar forradalom hatásaként Kolozsváron 1957-ben elítélt három, akkor a Bolyain tanító tanár és négy hallgató nem írta meg visszaemlékezését. Vannak viszont az erre az időre visszatekintő írások, könyvek, amelyeknek szerzői a hajdani nómenklatúrához tartoztak, s akik írásaikban az akkori eseményeket manipulálják. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Páll László, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége udvarhelyszéki szervezetének elnöke emlékezett vissza börtönéveire. Az 1956-os forradalom hírére két osztálytársával Magyarországra akart átszökni, hogy segítsen a forradalmároknak. Ez a terve nem sikerült. 1959-ben megszüntették a Bolyai Egyetem önállóságát és megszüntették Marosvásárhelyen a tiszta magyar gimnáziumokat. Páll László ez ellen tiltakozó aláírásokat kezdett gyűjteni. Besúgók feljelentették, 1960. június 28-án fegyveres összeesküvés címén, hamis váddal letartóztatták. Tizenegy hónapig tartottak a kihallgatások a Securitatén, ezalatt idegileg és fizikailag kikészítették őket, a verés hatására képtelenségeket tartalmazó jegyzőkönyveket is aláírtak. A tárgyaláson 24 főt ítéltek el, hat évtől huszonöt évig terjedő börtönre. Nehéz munkát végeztettek velük, mindig éheztek, a börtönben a rabokat verték. Páll Lászlóz elvitték a Duna-deltába is. Az ottani lágerek főhadiszállása Peripravara volt. Páll László 1964-ben szabadult. Azután sem volt könnyű az élete. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 23./

Az RMDSZ képviselőházi frakciója okt. 28-án a következő közleményt adta ki: Az RMDSZ képviselőházi frakciója az önálló Bolyai Tudományegyetem megszüntetését jogsértő intézkedésnek tartja és szükségesnek tartja ezen jogsérelem orvoslását. A testület tudatában van annak, hogy a jelenlegi, államilag támogatott, magyar tannyelvű felsőfokú oktatás kibővítése elengedhetetlenül szükséges önazonosságunk megőrzése és fejlesztése érdekében. A frakció képviselete soha nem javasolta a más városban való egyetem létrehozásának alternatíváját az önálló, államilag támogatott, Kolozsvár-központú Bolyai Tudományegyetem újraalakításával szemben. Ez utóbbi megvalósítása, a Babes-Bolyai Egyetem kibővítése és más, önálló magyar tannyelvű felsőfokú oktatási intézmény létrehozása nem egymást kizáró alternatívák, hanem egymást kiegészítő lehetőségek. A kérdés kapcsán egymást vádoló, az alternatívákat kizáró jellegű vitát károsnak tartjuk, amely csak megnehezíti a romániai magyar közösség számára megfelelő tanügyi rendszer kialakítását. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 1142. sz./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 24-én kelt állásfoglalásában kifejtette: "a hírügynökségi tudósításból és sajtótájékoztatásokból egyértelműen az olvasható ki, hogy Magyarország és Románia kormányfői az RMDSZ vezetőségének előzetes beleegyezésével tervezik egy Kolozsváron kívüli önálló magyar egyetem létrehozását, lemondva nem csupán a jogsértő és törvényellenes módon megszüntetett Bolyai Tudományegyetem helyreállításáról, de magáról az erdélyi magyar egyetem hagyományos központjáról is egyben". A tiszteletbeli elnök szerint Markó Béla és Takács Csaba közleménye nem cáfolja, hanem csupán megkerüli a romániai magyar egyetemmel kapcsolatos híreket. Szerinte az RMDSZ-vezetők kijelentik ugyan, hogy a legalkalmasabb helyszín Kolozsvár, mindamellett viszont megelégszenek a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belüli magyar tagozat kialakításával, és több régióban is szükséges magyar felsőoktatási intézmények létrehozásával. Tőkés László hangsúlyozta: "határozottan visszautasítom azt az RMDSZ egyes körei által is támogatott szándékot, mely a helyreállítandó önálló magyar tudományegyetemet, nyilvánvaló jogfeladás, a romániai magyar nemzeti közösség törvényes követeléséről való lemondás árán Kolozsváron kívül kívánja létrehozni". Az önálló magyar tannyelvű kolozsvári egyetem létrehozása nem képezheti vita vagy alku tárgyát, szögezte le, hozzátéve, hogy a Partiumi Magyar Egyetem kifejlesztése egyáltalán nem érinti a Bolyai Tudományegyetem maradéktalan helyreállításának ügyét. "Határozottan visszautasítom Tabajdi Csaba államtitkár azon próbálkozását, hogy a partiumi egyetemre vonatkozó elképzelésünket a kolozsvári magyar tudományegyetem ügyével szembeállítsa" – olvasható az állásfoglalásban. A tiszteletbeli elnök végül kifejti, hogy az önálló magyar egyetem kérdésében senki sem dönthet önkényesen, majd úgy véli, mindaddig, amíg ez nem szolgál az önfeladás és a megalkuvás eufémikus fedőnevéül, illetve a kolozsvári magyar egyetem kijátszására, elkötelezett hívei vagyunk a multikulturalitásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27., Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Az erdélyi magyar értelmiség egyöntetűen kiáll régi követelése mellett, hogy Kolozsváron legyen a magyar egyetem. Azonban akadt egy erdélyi újságíró, aki Horn Gyula védelmére kel: nem szabad elutasítani azt az esélyt, hogy máshol legyen egyetem. Bíró Béla szép gesztusnak tartja a lemondást arról, hogy Kolozsváron legyen az egyetem: "a kolozsvári magyar-román szembenállás fontos összetevője a Bolyai Egyetem ügye, érdemes lenne eltöprengeni rajta, hogy vajon nem lenne-e tényleg okosabb az önálló magyar egyetemet mégsem Kolozsváron létrehozni?" Bíró Béla szerint: "Ha ma a Bolyairól lemondunk, egykor talán a Babes-Bolyai Egyetem magyar tagozata is visszanyerheti egykori súlyát és szerepét." /Bíró Béla: A fehér múlt fekete árnya. = Brassói Lapok, okt. 31. - nov. 6./ Bíró Béla néhány hónapja még írt: "Bolyai Egyetemre Kolozsváron nincsen pénz, csendőrkaszárnyára az ország egyik legcsendesebb városkájában, Sepsiszentgyörgyön van." /Bíró Béla: Egyetem helyett kaszárnya. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 25./

A Bolyai Társaság nyilatkozatot adott ki, ebben hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan Horn Gyula miniszterelnök okt. 21-én, bukaresti látogatásakor tett nyilatkozata, melyben kifejtette, hogy az önálló magyar egyetem más városban létesüljön. Ezzel ugyanis a kormányfő megszegte azt az elvet, hogy a felelős magyar kormány képviselői nem nyilatkozhatnak a magyar kisebbséget érintő kérdésekben, csakis az RMDSZ vezetőivel való konzultálás, egyeztetés után. A Bolyai Társaság mérvadóbbnak tartja Victor Ciorbea miniszterelnök tavasszal tett kijelentését, aki önálló magyar struktúra létesítését helyezte kilátásba a Bolyai Egyetemen, azt követően pedig önálló magyar egyetem létrehozását. - A Bolyai Társaság vezetősége nov. 8-án találkozott az RMDSZ vezetőivel és megegyeztek abban, hogy az RMDSZ kitart a kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetem mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15-16./

A kolozsvári Magyar Királyi. Ferencz József Tudományegyetem alapításának 125. évfordulója alkalmából emlékülést tartott a Szent László Akadémia és a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete nov. 8-án Budapesten, a Magyarok Házában. Faragó József kolozsvári néprajztudós előadásában kifejtette: a Ferencz József Tudományegyetem 1872. október 19-én, 258 diákkal kezdte meg működését. Megszüntetéséig, 1919-ig falai között összesen csaknem 60 ezer hallgató fejezte be tanulmányait. Az egyetemen 1940-ben ismét megindulhatott az oktatás. Néhány esztendővel később, az 1944-45-ös tanévben az intézmény nevét Kolozsvári Magyar Tudományegyetemre változtatták, ám még abban az évben meg is szüntették és utódjaként megalapították a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemet. Ez az önálló magyar intézmény 1959-ig működött, abban az évben azonban erőszakkal egyesítették a kolozsvári román egyetemmel. Pozsgay Imre egyetemi tanár, a Szent László Akadémia rektora a fórumon hangsúlyozta: a romániai magyar közösségnek elvitathatatlan és jogos igénye, hogy a Bolyai Egyetemet helyreállítsák, mégpedig egykori városában, Kolozsvárott. Azzal, hogy az egyetem ügyével kapcsolatosan Romániában a "multikulturalizmus álnok jelszavát" hangoztatják, a magyarok identitásának felszámolását célozzák, önazonosságukat kérdőjelezik meg, állapította meg. Hozzátette: a Bolyai Egyetem újraindítása az egyetemes magyarság jussa, és érdeke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Gazda József figyelmeztetett: a hatalom ragaszkodik ahhoz, hogy semmilyen új magyar nyelvű egyetem vagy egyetemi tagozat ne jöjjön létre. A székelyföldi román tagozat indítását az igények nem támasztják alá. A székelyföldi magyarok körében viszont túljelentkezés lesz, kényszerűségből majd ők mennek a román tagozatra. Az RMDSZ vezetőinek ezt észre kell venni. /Gazda József: Vesszük-e észre? /Adalék a Bolyai Egyetem vitájához/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa nov. 11-i ülésével kapcsolatban fejtette ki nézetét Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készített interjúban. A történelem és a földrajz anyanyelvű tanításának kérdésében "nem tartok lehetségesnek semmiféle további engedményt. Eljutottunk a megszépítve kompromisszumnak nevezhető jogfeladásnak arra a határára, ahonnan már nincs hova hátrálni." - szögezte le. A kormányban való részvétellel csökkent az RMDSZ mozgástere kül- és belpolitikailag egyaránt. "Az egész oktatási törvény körüli manőverből az 1918 óta követhető magyarellenes román politikának az árnyéka rajzolódik ki. - Az elmúlt években egyházpolitikai téren sem történt változás. Az ortodox egyház átállt a hatalom oldalára, kormányhatározatokkal milliárdokat kapott az államtól. Az új kormányzat idén januárban ígéretet tett arra, hogy egyházanként 5-10 épületet visszaad. Tőkés Lászlónak ezt áprilisban személyesen Severin külügyminiszter erősítette meg. Azóta sem történt semmi. - Az ortodox egyház határozottan tiltakozott az egyházi személyekre vonatkozó szekusdossziék nyilvánosságra hozása ellen. - Sajnálatos párhuzam mutatható ki a magyarországi politikai sikerpropaganda és az RMDSZ kongresszusa sajtóbeli visszhangja között. - Nem sikerült elvinni az RMDSZ-t a pártosodás irányába. - Szentimrei Krisztina emlékeztetett: az RMDSZ legutóbbi kongresszusán a Ceausescu-időkben a Securitatéval együttműködő Makay Botond javasolta a tiszteletbeli elnöki funkció megszüntetését. Tőkés László megjegyezte, hogy Makay az 1989 előtti magyarellenes politika egyházi kiszolgálója volt. 1989 után szerkesztője lett egy dél-erdélyi lapnak, RMDSZ-elnökké választották, így tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/ is. - A román politika régóta igyekszik túladni Tőkés Lászlón. "E hatalompolitikai szándék mögé 1994 óta felzárkózott a magyarországi politika is. Nekik nyújt segítséget az RMDSZ neptuni ihletettségű csúcsvezetésének magatartása is, mely készségesnek mutatkozik túladni azon politika képviselőjén, aki útjában áll Budapestnek és Bukarestnek egyaránt." Soraink megritkultak, állapította meg Tőkés László. - A kormányba lépés előtt egy pillanatig sem kérdőjelezte meg valaki a Bolyai Egyetem visszaállításának létjogosultságát. Horn Gyula miniszterelnök a magyar egyetem Kolozsváron kívüli megvalósítása mellett foglalt állást. "Ennek a zavaros helyzetnek, illetve Horn Gyula jogfeladó állásfoglalásának megvolt az a haszna, hogy mozgósította az erdélyi magyar közvéleményt, eszünkbe juttatta, hogy jelen helyzetünkben már nincs hova hátrálnunk." /Szentimrei Krisztina: Már nincs hova hátrálni. = Új Magyarország, nov. 20./

A Bocskai Szövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy Horn Gyula miniszterelnök megegyezett az RMDSZ-szel abban, miszerint az önálló magyar egyetemet nem Kolozsváron kell felállítani, hanem valahol máshol, olvasható a szövetségnek a miniszterelnökhöz írt nyílt levelében. Ez a bejelentés elkeseredettséget váltott ki az erdélyi magyarság körében. Az RMDSZ programjában félreérthetetlenül rögzítette a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem visszaállításának szándékát, ezt az RMDSZ kongresszusa megerősítette. Senkinek sincs joga megkérdőjelezni az erdélyi magyarság szándékát. Az RMDSZ Operatív Tanácsa nyilatkozatban cáfolta, hogy a kolozsvári magyar egyetem ügyében bármilyen más megállapodás született volna. A Bocskai Szövetség felszólította Horn Gyulát, nevezze meg az RMDSZ vezetőségéből azt a személyt, akivel megállapodott. Amennyiben viszont nem történt megállapodás, elvárják a miniszterelnöktől, hogy kövesse meg az erdélyi magyarságot és biztosítsa őket arról, hogy ilyen fontos kérdésekben nem döntenek megkérdezésük nélkül. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ Kolozsváron, nov. 29-én tartott éves közgyűlésén a küldöttek kiadott nyilatkozatukban állást foglaltak a magyar egyetem kérdésében. A közgyűlés "az ország nyilvánossága előtt kijelenti, hogy a romániai magyarság szempontjából létfontosságúnak tekinti az 1996. évi választások nyomán kormányzati szerepet vállalt politikai erők közös programjában is szereplő magyar egyetem minél hamarabbi létrehozását". A dokumentum rámutat arra, hogy "a sokévszázados tudományos és kulturális hagyományok és a modern elvárások ismeretében e magyar egyetemnek nem lehet más székhelye, mint Kolozsvár". "A kommunista diktatúra nemzetiségi elnyomó és beolvasztó stratégiájának részeként az egyik döntő lépés volt a Bolyai Tudományegyetem megszüntetése. Következésképpen úgy ítéljük, hogy az új Románia demokratikus átalakulásának és Európához való felzárkózásának is döntő lépése kell hogy legyen az 1959-es erőszakos egyetemegyesítés érvénytelenítése és az I. Mihály által 1945-ben aláírt királyi dekrétum szellemében az önálló Bolyai Egyetem jogszabályban biztosított visszaállítása. Ezen túlmenően szükségesnek tartjuk a magyar nyelvű művészeti, műszaki, jogi, közgazdasági és mezőgazdasági oktatás megoldását, valamint a magyar nyelvű orvosképzés megerősítését" - hangzik a nyilatkozat. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 3., 1167. sz./

Horn Gyula miniszterelnök októberi romániai látogatása során Victor Ciorbea román kormányfő egy önálló magyar egyetem létesítését helyezte kilátásba valamely más városban, mint Kolozsvár. Az EMKE november 29-i közgyűlésén nyilatkozatot adott ki, amely "létfontosságúnak" nyilvánítja a közös kormányprogramban is szereplő magyar egyetem mihamarabbi létrehozását és leszögezi, hogy "a sok évszázados tudományos és kulturális hagyomány és a modern elvárások ismeretében e magyar egyetemnek nem lehet más székhelye, mint Kolozsvár". Az EMKE határozata hangsúlyozta: "A kommunista diktatúra nemzetiségi elnyomó és beolvasztó stratégiájának részeként az egyik döntő lépés volt a Bolyai Tudományegyetem megszüntetése. Következésképpen úgy ítéljük meg, hogy az új Románia demokratikus átalakulásának és Európához való felzárkózásának is döntő lépése kell hogy legyen az 1959-es erőszakos egyetemegyesítés érvénytelenítése és az I. Mihály által 1945-ben aláírt királyi dekrétum szellemében az önálló Bolyai Egyetem jogszabályban biztosított visszaállítása. Ezen túlmenően szükségesnek tartjuk a magyar nyelvű művészeti, műszaki, jogi, közgazdasági és mezőgazdasági oktatás megoldását, valamint a magyar nyelvű orvosképzés megerősítését". - A nyilatkozatot a romániai magyar értelmiség színe-java személyes aláírásával erősítette meg. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora lett az új oktatási miniszter. Marga nagy formátumú ember, bizonyára megkezdi a román oktatási rendszer reformját, viszont, összegezi a Campus rovatában egy hallgató, így nem lesz Bolyai Egyetem, hanem megmaradnak az "európai multikulturalitásnál". Marga hallani sem akar önálló magyar egyetemről, ehelyett kitalálta az új rendszert, ami "ügyesen lerendezett kirakatnak bizonyult", de akik ott élnek, tudják, "valójában nem sok változott". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Tamás Gáspár Miklós kifejtette véleményét a Bolyai Egyetemről. Nehezményezte Horn Gyula miniszterelnök kijelentését, mert nyilatkozata azt a látszatot keltette, hogy lemond a kolozsvári magyar egyetemről. Terjedelmes írásában elismerte, hogy a magyarságot megilleti egyetem. Közben megtámadta Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, mert támogatta a területi autonómia követelését. A cikkíró szerint ugyanis az RMDSZ többsége ellenzi a területi autonómiát, azonkívül az ellentétes a román alkotmánnyal... Ugyanúgy támadta Csoóri Sándort, aki - szerinte - azt mondta, hogy csak egynyelvű, egykultúrájú országban lehet demokrácia. Tamás Gáspár Miklós kimondta, hogy Kolozsváron kívül létrehozandó egyetem terve teljes képtelenség. Azt is hozzátette, hogy a "Klebensberg által létrehozott új csonka-magyarországi egyetemek még mindig nem igazi univerzitások. Se levegőjük, se színvonaluk." Tamás Gáspár Miklós előadta, mi a teendő. A kolozsvári önálló magyar egyetem távlati célját föl nem adva Kolozsváron meg kell alapítani az autonóm bölcsészkart, a karok önállósága ugyanis jelentős. Szükséges, hogy a "szétszórt tanszékdarabkák vezetése egy kézben egyesüljön." Ezzel a magyar diákság nem szakad el a románoktól. A román kormánynak szembe kell szegülnie Funarral és sovén szövetségeseivel - állapította meg - ki tudja, hányadikként... /Tamás Gáspár Miklós: A Bolyai Egyetem ügyéről. = Élet és Irodalom (Budapest), dec. 12./ A cikkíró nem jelölte, hogy hol található a megtámadott Csoóri-nyilatkozat.

A bukaresti Curierul National febr. 6-i számában Frunda György szenátor leszögezte, hogy önálló egyetem nélkül a politikai helyzettől függne a magyar tagozatok sorsa, amelyek alárendelt helyzetbe kerülhetnek vagy megszűnhetnek. Frunda György rámutatott, hogy korántsem minden karon van magyar nyelvű oktatás, példaként említette. Az önálló Bolyai egyetem 1959-ben történt megszüntetését a magyar nyelvű oktatás erőszakolt beolvasztása és felszámolása követte, ami megfosztja értelmiségétől a romániai magyar közösséget - fejtette ki a szenátor. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

"A romániai magyarságot megilleti az önálló magyar egyetem, ahogy a finnországi svédeknek is van önálló egyetemük, jelentette ki Cs. Gyimesi Éva, maga is járt a turkui egyetemen. Jelenleg Kolozsváron 16 fakultás 29 szakán több mint kétezren tanulnak magyarul. Az egyetemen számítógépekről, könyvtárról, színvonalas előadásokról kell gondoskodni. Volt olyan év a tanszékén, állapította meg, hogy csupán ketten voltak főállású oktatók, s a külföldi vendégtanárokkal együtt tízen tanítottak. Most sincs minden kollégiumnak külön asztala, széke, a legalapvetőbb monográfiákból csak egy van, a fénymásolási lehetőségek korlátozottak. A két magyar tanszéken nincs se titkár, se telefon, Internet is csak egy alapítványon keresztül van. Cs, Gyimesi Éva hangsúlyozta: az egyetemhez alapvető, hogy legyen szellemi potenciál. Jelenleg jogász, közgazdász és üzleti szakok kivételével lehet magyarul tanulni. Azonban ezeken a helyeken csak egy-két tanársegéd dolgozik, mellettük gyakornokok vannak vagy nyugdíjas előadók. Menedzser típusú tanszékvezetők kellenek, minden tanszéknek műhellyé kellene várnia. "Egyetemet a semmire nem lehet építeni! Deklarálni lehet politikailag a Bolyai Egyetemet, mint intézményt, de egycsapásra visszaépíteni nem." A pénz most semmire sem elegendő, mert a rendelkezésre álló 50 millió dollár csak a pedagógiai laboratóriumok megépítésére elegendő. Ennél nagyobb összegre van szükség, valamint magyarországi szakértőkre. - Adományozás útján megkapták Ottlik Géza könyvtárát, teljes hagyatékát, de ez jelenleg öt épületben van és nincs adatbázis hozzá. Cs. Gyimesi Éva ellenzi a magyarországi főiskolák erdélyi távoktatását, mondván, rengeteg pénz ment el erre, majdnem eredménytelenül. Szerinte ezzel a Magyarországon érdektelenségre számító szakokat megmentik a pusztulástól. - Az európai integráció felkészületlenül éri a kultúrát. Cs. Gyimesi kritikusan szemléli a helyzetet: "Az erdélyi magyar kultúra múltorientált, konzervatív kultúra. Fel sem tudják fogni, mi az az Internet, miközben a fiatalok már integrálódnak." szerinte minden faluban kellen lenni Internetnek, különben "nem tudnak kritikusan viszonyulni a nyugati gyarmatosító trendhez." Ez a szakadék egyre mélyül. A romániai magyarság létrehozta az RMDSZ-t, de nem tudják érdekeltté tenni az embereket, hogy ragaszkodjanak szülőfalujukhoz. /Békés Megyei Nap (Békéscsaba), jan. 14./"

"A Romániai Magyar Szó is közölte Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár tervezetét, amely egy kolozsvári központú erdélyi magyar felsõoktatási hálózat kifejlesztésének támogatási koncepcióját vázolja fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./, ugyanebben a számban a lap munkatársa, Miklós László ironikusan kommentálta Cs. Gyimesi Évának a Szabadságban megjelent, az erdélyi magyar felsõoktatási hálózat fejlesztésének támogatási koncepcióval kapcsolatos tervezetét. A tervezet mellett Cs. Gyimesi feltüntette a koncepció kidolgozásának helyét és idejét: Szeged-Kolozsvár, 1997. november 28-december 8., "és máris azon törhetjük a fejünket, hogy e háttérinformációként amúgy elhanyagolgató adalék végül is milyen kódolt üzenetet rejt magában." 'A gyimesiévai tagadás tagadásának felezõjén, október folyamán a professzorasszony" levelet juttatott el Andrei Margának, melyben csalódásának adott hangot "a szép multikulturális elvek gyakorlatiasulásának esendõsége miatt". Cs. Gyimesi Éva jelezte, hogy 30 kollégájának küldte el tervezetét, de csak egyetlen gyakornok jelzett vissza. A vita kifulladt: "szalmalángnak bizonyult a jó esztendeje és talán éppen Cs. Gyimesi Éva akkori kétes állásfoglalása miatt kirobbant össznépi vita a Bolyai Tudományegyetem létrehozásáért. Jelzés volt az is, hogy a professzorasszony" Margához írt levelére jóformán a kutya sem figyelt oda. Cs. Gyimesi Éva mostani koncepciójával keretbe foglalta mindazt a rengeteg ötletet, amelyek elárasztották a romániai magyar sajtót. /Miklós László: Közös akolból kivezetni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalást adott ki a román-magyar kapcsolatok helyzetéről. Románia és Magyarország vezetőinek hivatalos megnyilatkozásai a két ország viszonyának példaértékű alakulásáról szólnak. Tőkés László Tabajdi Csaba államtitkár és Tokay György romániai kisebbségvédelmi miniszter derűlátó nyilatkozatait idézte a kétoldalú kapcsolatok kedvező alakulásáról, hozzáfűzve, hogy "a nagy szavaknak, túlzó kijelentéseknek" se szeri, se száma, így volt ez Emil Constantinescu államelnök és népes küldöttsége legutóbbi magyarországi látogatásakor is. A két ország vezetése "nyugati megrendelésre és tetszésre kirakatpolitikát folytat" erre nézve beszédes Livia Plaksnak, a PER ügyvezető igazgatójának a figyelmeztetése: "amennyiben növekszik a zajszint, elmarad a kívülről jövő segítség". A püspök felsorolta a megoldásra váró kérdéseket, ezek között van az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás igények és lehetőségek szerinti helyreállítása, az állami magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítása, a jogtalanul felszámolt Bolyai Tudományegyetem visszahelyezése jogaiba, az egyház- és kisebbségellenes megszorításokat kiiktató új tanügyi törvény elfogadása, Székelyföld és más magyar többségű vagy magyarok lakta vidékek etnikai összetétele mesterséges megváltoztatásának leállítása, a székelyudvarhelyi-csereháti helyzet törvényes megoldása, a kisebbségi felekezeteket sújtó vallási diszkrimináció megszüntetése, a magyarellenes gyűlöletkeltő hadjárat elítélése a kormány által és törvény általi büntetése stb. Fájdalmas, állapította meg Tőkés László, hogy "Románia, amelynek hűséges állampolgárai vagyunk, továbbra sem hajlandó a románokéval egyenlő jogokat biztosítani a határain belül élő magyaroknak". Hasonlóképpen fájdalmas, hogy Magyarország az integráció oltárán hajlamos feláldozni. "Sajnálatos továbbá, hogy a Horn Gyula vezette magyar kormány sikertelen szlovákiai kisebbségi politikáját Románia irányában - az erdélyi magyarság rovására - kívánja kompenzálni, másfelől pedig a súlyos belső politikai válsággal küszködő Románia továbbra is valós fedezet nélküli külpolitikai sikerek elérésére igyekszik felhasználni a kormánykoalícióba bevont - és ezáltal semlegesített - Romániai Magyar Demokrata Szövetséget" - olvasható Tőkés László állásfoglalásában. "A Göncz Árpád és Emil Constantinescu által hangoztatott és mindnyájunk által óhajtott történelmi megbékélés, kölcsönös bizalom és jó együttműködés" csak abban az esetben válhat valósággá, hogyha annak útjából "elhárul a legfőbb akadály, a romániai magyarság jogfosztása. A "a romániai magyar nemzeti közösség saját szülőföldjén és közös hazájukban még mindig nem érezheti magát egyenlőnek a többségi román nemzettel". /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Állásfoglalás a román-magyar kapcsolatok tárgyában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./"