"A bukaresti közszolgálati televízió Kolozsvárról sugárzott műsorában márc. 31-én beszélgetés folyt a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyéről. Andrei Marga rektor kifejtette a Bolyai Egyetem önállósulását ellenző véleményét, hozzátéve, hogy az egyetemi szenátus tiszteletben tartja a kormánynak a kétlépcsős megoldásra vonatkozó határozati javaslatát. Horváth Andor egyetemi előadótanár abból indult ki, hogy a jogfosztó tanügyi törvény következtében számos karon nem folyik magyar nyelvű oktatás. Kitért arra, hogy a magyar egyetem ügyének rendezése a koalíciós kormány programjának a része. A műsorban szakértői minőségben szerepelt még valaki, aki feszültséget keltett, Horváth Andor visszautasította beugrató kérdését. Ez az incidens is mutatja, hogy a nacionalisták nem tudnak szabadulni előítéleteiktől, állapította meg Szász János. /Szász János: Hova visznek a lépcsők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./"

"Bíró Béla ingerülten visszautasította Nits Árpád írását, egyúttal magyarázkodott: cikkét akkor írta, amikor a Bolyai Egyetem visszaállítása kormányszinten még föl sem merült. Bíró Béla leszögezte, hogy ha a Bolyai Egyetem engedélyezésére a román kormányban nincs politikai akarat, akkor nem a magyarság akaratán, s még kevésbé a magyar értelmiségieken múlik a sorsa. Bíró Béla tisztában van azzal, hogy a jelenlegi helyzetben az önállóság hiánya több súrlódáshoz fog vezetni, mint amennyihez a különállás vezetne. Hangsúlyozta, hogy ezekről "/sajnos/ nem mi döntünk." /Bíró Béla: Én, az erdélyi magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ Nits Árpád cikke: ápr. 3. /Szabadság/"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem 187 román tanára ápr. 3-án közös tiltakozást hozott napvilágra. Megdöbbenve Victor Ciorbea miniszterelnök helytelen álláspontjáról a Bolyai Egyetem vagy egy magyar nyelvű részleg kolozsvári létrehozásáról a 187 tanár ellenzi a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó oktatás etnikai alapú elkülönítését és csatlakozik Simon Simion és Mircea Muthu prorektorok "merész és hazafias álláspontjához", valamint Adrei Marga rektor nyilatkozataihoz, akik racionális érvekkel bizonyították a magyar nyelvű oktatás jelenlegi formájában történő fenntartását. A román tanárok tiltakoznak a miniszterelnök félrevezetése ellen, aki nem tudja. hogy a magyar részleg lényegében létezik. A tiltakozók felhívást intéztek az egyetem összes oktatójához az egyetem egységének megőrzéséért. /Már a részlegesítés ellen is tiltakoznak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"

"A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ közleményben ismertette, hogy mit tett a KDMSZ a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében. A kronológiai felsorolás mutatja, hogy a KMDSZ aktívan kivette a részét az önálló magyar egyetemért folyó küzdelemben. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"

"A magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/ ápr. 4-én, Kolozsváron tartotta soros ülését. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt, a SZET-tel való kapcsolatért felelős ügyvezető alelnök. Napirenden szerepelt: 1. Az RMDSZ V. Kongresszusát előkészítő Alapszabályzat- és Programbizottság SZET-képviselőinek kijelölése (2-2 személy); 2. Tájékoztató az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei tevékenységéről; 3. Hozzászólások, különfélék. - Az első napirendi pont keretében az Alapszabályzatot kidolgozó bizottságba Káli Király Istvánt és Gálfalvi Zsoltot jelölte a SZET, míg a Programbizottságban D. dr. Szabó Árpád unitárius püspök és Balázs Sándor egyetemi tanár fogja képviselni a SZET-et. A ásodik napirendi pont keretében Somai József, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma titkárának jelentése hangzott el. Somai József bemutatta az RMDSZ kezdeményezésére immár egy éve létesült Iskola Alapítványt, amely a hátrányos helyzetű diákok támogatására ösztöndíj-rendszert létesít, a támogatási összeg felét pedig intézményfejlesztésre, ingázó egyetemi tanárok szálláshelyének megteremtésére kívánja fordítani. A jelentés után a kérdésekre Markó Béla szövetségi elnök, az Alkuratórium elnöke válaszolt. A harmadik napirendi pont keretében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatója hangzott el a koalíciós kormányzást illető időszerű politikai kérdésekről. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitát is érintette: a kormánykoalíció csakis folyamatosan tudja elképzelni a kisebbségi kérdés rendezését. A koalícióban egyetértés van a romániai magyar nemzeti közösségnek a felsőfokú oktatáshoz való jogáról, de a vita tárgya az, hogy ez az önálló magyar egyetem hogyan viszonyuljon a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez. Elmondta, hogy számára is a legfontosabb a magyar egyetem megvalósulása. Markó Béla nem lát ellentmondást az önálló magyar egyetem és a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében tovább élő magyar tagozat, avagy a fenntartással kezelt székelyföldi egyetemi hálózat között. - A testület megerősítette Jakab Gábort a Magyar Rádió Közalapítvány, valamint Vetési Lászlót, Gálfalvi Györgyöt és Benkő Samut a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagságában. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

"Ápr. 5-én Déván ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A kétnaposra tervezett ülés az első napon véget ért, mert megtárgyalták a napirenden levő kérdéseket. Továbbra is Dézs Zoltán az SZKT elnöke. A legégetőbb kérdés az egyetem ügye volt. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ arra kérte az SZKT-t, hogy fogadja el az általuk kidolgozott, a Bolyai Egyetem beindításával kapcsolatos határozattervezetet. Markó Béla arra a kérdésre, hogy ősszel szétválasztják-e a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, határozott nemmel válaszolt. - A magyar sajtó terjesztése is gondot jelent, nem kifizetődő. Önkéntes terjesztők jelenthetnének megoldást. A kiadott közlemény szerint a képviselők meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatóját az RMDSZ kormányzatban való részvételéről. Az előterjesztést követő vita során nyilvánvalóvá vált, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a szakminisztériumok és központi intézmények megyei kirendeltségeinek a kormányzó erők közötti megállapodások szellemében történő cseréjére. A romániai magyar állami egyetemmel kapcsolatosan folyik szakmai és társadalmi szervezetek szintjén a vélemények megfogalmazása és cseréje. A különböző elképzeléseket és törekvéseket kifejező érdekképviseletek közötti vitát úgy kell lezárni, hogy az eredmény megfeleljen a romániai magyar közösség jogos elvárásainak. Külön napirendi pont keretében foglalkozott a Tanács a szövetség állapotával, amelyről Takács Csaba ügyvezető elnök terjesztett elő beszámolót. A kongresszus előkészítésével kapcsolatban az SZKT elhatározta, hogy a helyszín Marosvásárhely lesz, a tanácskozás időtartama pedig két nap. A SZET után az SZKT is megválasztotta jelöltjeit a kongresszusi dokumentumokat előkészítő bizottságokba, amelyek összetétele a következő: - Program-előkészítő Bizottság: Balázs Sándor, Szabó Árpád (SZET), Toró T. Tibor, Bodó Barna, Antal Attila (SZKT), Birtalan József (az ügyvezető elnök megbízottja), Niculescu Antal (a szövetségi elnök megbízottja). - Alapszabályzat-előkészítő Bizottság: Káli Király István, Gálfalvi Zsolt (SZET), Bakk Miklós, Hajdú Gábor, Ráduly Róbert (SZKT), Székely István (az ügyvezető elnök megbízottja) és Markó Attila (a szövetségi elnök megbízottja). Az SZKT döntése értelmében a kongresszust előkészítő bizottság 7 tagú, ebből 5 tagot a rendező területi szervezet, 1 tagot az Ügyvezető Elnökség és 1 tagot az SZKT ÁB jelöl. - A belső választásokkal kapcsolatosan a testület úgy értékelte, hogy a Kongresszus előtt nem adottak a belső választások megtartásához szükséges politikai és szervezési feltételek. - - A testület megvitatta és elfogadta a Szabályzat-felügyelő Bizottság új működési szabályzatát. A Szövetségi Ellenőrző Bizottságba Neményi József Nándor helyére az SZKT Szedilek Lenkét választotta meg. - Az ülés az őszi kongresszusig megerősítette tisztségében a Szövetségi Képviselők Tanácsának Állandó Bizottságát, és a Muzsnay Árpád SZKT-tagsága megszűnésével megüresedett titkári tisztségre megválasztotta Kozma Sándort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 7., 1002. sz./"

"A Bolyai Egyetem újraindításával kapcsolatban a sajtóban visszatérő motívum, hogy a magyar diákok soraiban történt felmérés is igazolja: nem kell magyar egyetem. Ebben "a diverzióban minek a főszerep." "Ellenfeleink szempontjából, akik belekényszerültek a játékba, most az tűnik a legegyszerűbbnek, hogy velünk mondassák ki az 1959-es kényszerházasságra a boldogító igent. Ezért a döntéshozatalt olyan területre összpontosítják, ahol zsarolni tudnak. Nem egy jelzés érkezett a nyomásgyakorlás különböző megnyilvánulási formáiról, amely főként a pályakezdő fiatal egyetemi tanerőkre nehezedik. Akik előtt ott a doktorátus, az előléptetés." Az egyetem ügyében a döntéshozatal megtörtént, benn van az RMDSZ programjában. A felelősséget nem lehet átengedni az erősen megcsappant magyar oktatói gárdára. /Németh Júlia: Hintapolitika? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

"Ápr. 4-én Budapesten a Magyarok Világszövetsége autonóm szervezeteként a Magyar Ifjak Világfóruma. Elnöknek Sógor Csaba erdélyi református lelkészt választották meg, a két alelnök az amerikai Beke Imre és a budapesti Bercsényi László. Az Anyaországi Régió Ifjúsági Tagozatának alelnöke Szarka Gábor. Átvették az MVSZ paritásos elvét és törekszenek a régiók egyenlőségére. Mintegy kilencven polgári szervezet tagjai voltak jelen. A Magyar Ifjak Világfórumának célja a magyar fiatalok egybeforrasztása, nemzeti azonosságuk megőrzése, esélyegyenlőségük megteremtése. A kapcsolattartásra az informatika legmodernebb eszközeit kívánják felhasználni. A svédországi magyar fiatalok kezdeményezésére megalakult Magyar Ifjak Világfóruma az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem létrehozását támogatja. /Magyar Nemzet, Új Magyarország, ápr. 7./"

"Petre Roman, a szenátus elnöke ápr. 4-én Kolozsváron járt és előadást tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Románia útja a NATO felé címmel. A hallgatók kérdéseire válaszolva leszögezte: a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztása a jelen körülmények között nem járna haszonnal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ Az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, nyilatkozta Kolozsváron Petre Roman. Nyilatkozata arra utalt, hogy nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Tudományegyetem újraindításával. Ez a nyilatkozat nem magánügy, hiszen ő szenátus elnöke, pártja a kormánykoalíció második politikai ereje. Számolni kell azzal, hogy a vezetése alatt álló Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal, a Bolyai Egyetem rendezését illetően. Petre Roman volt az, emlékeztet cikkében Szász János, aki 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron vezényelte a Vatra Romaneasca magyarellenes, sovén üvöltőkórusát. Az egykori miniszterelnök több ízben számba vette elkövetett hibáit, azonban a kisebbségi vonatkozásúakat sohasem említette.- Az önálló magyar egyetem ügyének rendezése nem ajándék az RMDSZ-nek, nem kompromisszumos lépés, hanem Románia nemzeti érdekeit szolgáló döntés. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"

"A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete állásfoglalást adott ki a Bolyai Tudományegyetem ügyében. 1959-ben erőszakosan fölszámolták a magyar egyetemet, az 1989-es fordulatot követően a romániai magyarság egyöntetűen kiállt a magyar nyelvű felsőoktatás visszaállítása mellett. Az egyházak szükségesnek tartják, hogy az önálló magyar egyetem újraindításával orvosolják a négy évtizeddel ezelőtti jogfosztást. Az állásfoglalást a magyar történelmi egyházak püspökei írták alá. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./"

"Petre Roman Kolozsváron járt és nyilatkozott a magyar egyetem ügyében. Szerinte a rendezés nem lehet kizárólag politikai, hanem egyben a Babes-Bolyai Tudományegyetem akadémiai döntésének függvénye, hozzáfűzte. "az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, románokra és magyarokra nézvést." Petre Roman tehát nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Egyetem újraindításával. Petre Roman a szenátus elnöke, pártja a koalíció második ereje. Számolni kell tehát azzal, hogy a Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal a Bolyai-ügy rendezése kérdésében. Emlékezetes, hogy 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron ő vezényelte a Vatra Romaneasca sovén, magyarellenes szavalókórusát. Petre Roman több ízben számba vette kormányzata idején elkövetett hibáit, de a kisebbségi vonatkozásúakra sohasem tért ki. A magyar egyetem a "hamis, bolsevik gyökérzetű egység felszámolását jelenti, amelynek meghirdetett célja a homogenizálás, valójában a beolvasztás, az asszimiláció volt." - hangsúlyozta Szász János. A Bolyai Egyetemet politikai döntés szüntette meg, visszaállításának kisebbségpolitikai jellege van. A tét a Bolyai visszaállítása, ez nem ajándék, hanem a hosszú távú fejlődésre kiható döntés, a romániai magyarság számára maga a jövő. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"

"Tokay György, az RMDSZ-es tárca nélküli minisztere elmondta, hogy a 17 romániai kisebbség képviselőjével rendezett találkozókon megelégedéssel tapasztalta, hogy a többi kisebbség is ugyanazokkal az óhajokkal lép fel, mint a magyar. Szerinte óhajaikat eddig nem merték eléggé élesen felvetni, mivel számszerűen a magyarnál jóval kisebbek, és emiatt sérülékenyebbek, másrészt pedig nem érezték a hatalom politikai akaratát, hogy ezeket a kérdéseket igazán megoldani igyekezzen. Most érzik - jelenti ki Tokay György, és úgy értékeli, hogy ez az RMDSZ kormányban való jelenlétének egyik igen pozitív eredménye. Hangsúlyozza, hogy szükség van a kisebbségi kérdés depolitizálására, amit csak stabil jogi keretekkel lehet elérni. Szükség van kisebbségi törvényre, tanügyi és helyi közigazgatási törvényre, de meg kell teremteni az anyagi feltéteket is. Úgy értékeli, hogy a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban nem lehet a koalíción belül feszültségről beszélni, de véleménykülönbségek lehetségesek. Hangsúlyozta, hogy a koalíció az érdekek azonosságára és a közös értékek létezésére támaszkodik. "Rendkívül hatásos kohéziós erő a közös érdek" - jelenti ki Tokay. Arra a kérdésre, hogy szerepel-e tételesen az önálló magyar egyetem létrehozása, a magyar felsőoktatás ügye a koalíciós megállapodásban, a kisebbségügyi miniszter kijelentette: olyan értelemben szerepel, hogy a koalíció programjában vállalta mindazon akadályoknak és megkülönböztetéseknek a lebontását, amelyek az anyanyelven folyó oktatásra vonatkoznak. Szó szerint tehát nem szerepel benne. A koalíciós partnerek, ha nem is értenek egyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztásával, de mindenképpen egyetértenek azzal, hogy a magyarságnak joga van önálló államilag támogatott egyetemre. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9/"

"Az ápr. 5-i SZKT-hoz intézett levelében Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kérte, hogy a testület fogadjon el határozatot a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyében, továbbá indítványozta, hogy az RMDSZ foglaljon állást a kisebbségben élő balkáni román közösségek helyzetével kapcsolatosan. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke többek között javasolja, hogy a testület vállaljon közösséget a Dunától délre élő kisebbségi román közösségekkel, kezdeményezze helyzetük felmérését, számbavételét, jogsérelmeik orvoslását, szorgalmazza nemzeti identitásuk és kisebbségi státusuk hivatalos elismerését, beleértve a román-jugoszláv alapszerződés felülvizsgálatát. Tőkés László javasolja, hogy az SZKT kezdeményezze az ET közbelépését a balkáni román népcsoportok elismertetése és kisebbségi jogaik biztosítása érdekében./Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 8., 1003. sz., Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ támogatja a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljárói Állandó Értekezletének állásfoglalását, amelyben támogatják a Bolyai Tudományegyetem újraindítását. Az MVSZ - az erdélyi oktatás segítésére létrehozott Szent László Alapítvány közvetítésével - gyűjtést indít az egyetem támogatására. Emellett szellemi toborzómunkába kezdenek a külföldi és anyaországi tudósok, oktatók körében, kérve, hogy vendégtanárként segítsék elő a magyar nyelvű egyetemi oktatás megvalósulását Erdélyben. Erről döntött az MVSZ választmánya hétvégi ülésén. A tanácskozáson elhangzott: igazságtalannak ítélik azt, hogy az Országgyűlés évről évre csökkenti a szövetség támogatását. /Az MVSZ gyűjtést indít a Bolyai Egyetem újraindításáért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Claude Karnoouh francia filozófus, aki rendszeresen tanít filozófiát Kolozsváron, az egyetemen, hozzászólt a Bolyai Egyetem vitájához. Az önálló magyar egyetemet ellenző román többség tagjai azzal utasítják el az egyetemi autonómiát, hogy "etnikai kritériumokra" nem lehet demokratikus egyetemet alapozni. Mások kijelentik, hogy a magyaroknak nincs joguk önálló egyetemre. A magyarok közül néhányan "kizárólag karrierjükkel összefüggő okok miatt utasítják el az egyetem megosztását". A magyarok közül a radikálisok mindenáron akarják az egyetemet, a mérsékeltek védik a törvényesen létrehozott magyar tagozatok autonómiáját. A cikkíró megállapította: "Vannak ugyan magyar nyelvű csoportok a kolozsvári egyetemen több tudományágban, de ezek - ellentétben bizonyos hivatalos állításokkal - intézményesen nem léteznek mint önállóan vezetett, autonóm tagozatok." Miért tagadják meg a magyaroktól a tagozatok autonómiáját, teszi föl a kérdést Karnoouh, hiszen ez nem fenyegeti az állam integritását és egységét, inkább jótékony versenyt vezetne be. Ezzel leszerelhetik a "szerteleneket, akik Tőkés László püspök körül próbálnak forgolódni Magyarországon és másutt." Az új Európa nem csupán központosított államok szövetsége lesz, hanem régiók együttese. Ausztriában, Klagenfurtban szlovén egyetem van, Belgiumban, Leuvenben a régi universitas vált szét franciául és hollandul /flamandul/ beszélők közösségére. Azzal, hogy elutasítják a magyarok igényét a magyar tagozatok autonómiájára, a románok kishitűségről tesznek tanúságot, ami azonosságukra vonatkozó bizonytalanságban fejeződik ki. Ez "rejlik minden identitásról folytatott vita középpontjában, lett légyen az irodalmi, etnológiai, történeti vagy filozófiai vita, amely Matorescutól Noicáig, Iorgától Cioranig a legjelentősebb román értelmiségiek műveit táplálta." /Claude Karnoouh: Autonómia és kishitűség. Románok, magyarok együtt. = Magyar Nemzet, ápr. 10./"

"A Bolyai Tudományegyetem 1959-es felszámolása jelképes értelmet kapott: Romániában nem kívánják tiszteletben tartani a kisebbségi jogokat, és a román kormány hosszabb távon az erdélyi magyarság felszámolását tűzte ki célul" - írta Pomogáts Béla. Ciorbea miniszterelnök budapesti látogatásakor maga jelentette be az egyetem helyreállításának szándékát. Néhány nap múltán azonban Constantinescu államelnök, majd maga a miniszterelnök is elhatárolta magát a tervtől, és csak egy esetleges magyar tagozat engedélyezéséről beszélt, ezt a kolozsvári egyetem román vezetőinek jóváhagyásától tette függővé. Pomogáts Béla kiállt az önálló magyar egyetem mellett. /Pomogáts Béla: A visszaállítás nem szakmai kérdés. Erdély magyar egyeteme. = Magyar Nemzet, ápr. 10./"

"A Mesagerul Transilvan interjút készített a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökével. Kiss Olivér szkeptikus azzal a közvélemény-kutatással szemben, mely szerint a magyar diákok többsége nem kívánja a Bolyai Egyetem helyreállítását. Elmondja, hogy a diákoktól kapott jelzések azt bizonyítják, hogy ők hajlanak a magyar egyetem létesítésére. Hangsúlyozza, hogy az egyetemen nemcsak magyar, hanem román és külföldi tanárok is fognak oktatni. A KMDSZ a két egyetem, a Babes és a Bolyai egyesítését kimondó rendelet érvénytelenítését követeli, mondta Kiss Olivér, és hozzátette, hogy az egyetem felszerelését egy ideig közösen használná a szétvált egyetem, míg egy pár év múlva fel nem építenék a magyar egyetem campusát és ki nem alakítanák infrastruktúráját. Ciorbea miniszterelnök kijelentéseivel, valamint a BBTE multikulturális bizottságával kapcsolatban úgy véli, hogy Bukarest és Kolozsvár között most ide-oda ütögetik a labdát, de az nem eredményes. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 10., 66. sz./"

"A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ megalakulása, 1990 januárja óta célul tűzte ki a magyar nyelvű felsőoktatási hálózat létrehozásának és működtetésének támogatását. A KMDSZ felhívására 1990 márciusában a Bolyai Egyetem újraindításáért mintegy 800 magyar diák folytatott ülősztrájkot. A KMDSZ úgy érzi, újra eljött az idő a Bolyai Egyetem újraindítására. Az alapszerződés is biztosítja az anyanyelvi képzést minden szinten. A tanügyi törvény módosítása után kormányhatározatnak kellene rendelkeznie a Kolozsvár központú Bolyai Egyetem létesítéséről. A KMDSZ kormányhatározat-tervezetet dolgozott ki. - Értesülésük szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa nem fogadta el a magyar tanárok által előterjesztett tagozatos javaslatot. /KMDSZ-közlemény. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség elképzelése a Bolyai Egyetem újraindításáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának Országos Tanácsa nyilatkozatot adott ki, melyben támogatja a Bolyai Egyetem helyreállítását. A létesítendő magyar egyetemnek minden szakon képzési joggal kell rendelkeznie, társadalomtudományokban, bölcsész- és orvosképzésben, természettudományokban és műszaki tudományban egyaránt. A Bolyai Egyetem központja legyen Kolozsvár, anélkül, hogy működése Erdély fővárosára korlátozódna, területi felsőoktatási intézményeket kell létesíteni Erdély más vidékein is, kiemelten a Székelyföldön. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az egyetem létesítése nem csupán szervezési, pénzügyi, vagy tudományos kérdés, hanem főleg a politikai akarat függvénye. Felajánlja "teljes erkölcsi és szakmai támogatását azért, hogy a Bolyai Egyetem szolgálatába állítsa a világ megannyi egyetemén tudományos nagyhatalomként jelen lévő magyar egyetemi tanárokat". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a dévai SZKT-hoz intézett, ápr. 4-én kelt levelében hangsúlyozta, hogy a Bolyai Tudományegyetem nem képezheti alku tárgyát. A Bolyai Egyetem helyreállításáról az erdélyi magyarság döntött, amikor szavazataival magáévá tette az RMDSZ programját, mely kimondja, hogy "Induljon újra a Bolyai Egyetem". Átmeneti tagozatosodásról annak feltételével lehet szó, amennyiben a hatalom törvénnyel kimondja az erőszakkal megszüntetett egyetem helyreállítását. Elfogadhatatlan Ciorbea miniszterelnök irányelve, hogy az egyetem ügyében a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának kell döntenie. Tőkés László szorgalmazza, hogy a testület hozzon politikai döntést az Országos Magyar Diákszövetség, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és a Bolyai Társaság állásfoglalásainak értelmében, valamint javasolja egy kormányhatározat benyújtását a Bolyai Egyetem önállósága helyreállításának tárgyában. Végül előterjesztette a magyar történelmi egyházak elöljáróinak állásfoglalását. Az egyházak nem hajlandók asszisztálni a magyar nemzeti közösség jogainak további csorbításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15/"

"A Szabadság interjút közöl Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetségének alelnökével, illetve a szervezet Erdélyi Testületének elnökével. Patrubány beszélt többek között a nemrég megjelent Kiút elnevezésű szoftverről, mely fontos tudnivalókat közöl Erdélyről, az MVSZ belső szervezéséről, a VET által kiadott Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai folyóiratról. Elismerte, hogy az MVSZ és a HTMH között akadtak fennakadások, de hangsúlyozza, hogy míg az előbbi civil szervezet, mely ötven országban élő tagjainak társulásából tartja fenn magát, addig a másik kormányzati szerv. Úgy értékelte, hogy a Bolyai Tudományegyetemet újra lehet indítani, mivel az csupán szervezési kérdés és nem szakmai vagy tudományos. "Csak politikai akarat kell hozzá és egyetlen tollvonással létre lehet hozni" ? jelentette ki. Kifejtette véleményét, miszerint a magyar tantestületet zavarba hozta az is, hogy az RMDSZ legfőbb vezetői nem szálltak mind egyértelműen síkra az ügy mellett. "Mi úgy véljük, nem lehet tétovázni. A demokratikus értékeket elvállaló román kormánnyal a helyzet megérett arra, hogy újra megnyíljék a BTE" ? mondta, majd hozzátette, hogy a magyar felsőoktatási intézmény újraindítása érdekében az elkövetkezendő hetekben a VET tudományos titkárságot szándékszik létrehozni Kolozsváron, mely a folyamatot fogja bővíteni. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./"

"A bukaresti Grupul Pentru Dialog Social /Társadalmi Dialógus Csoport/ ápr. 18-án vitaestet rendezett a Bolyai Tudományegyetem ügyéről. Részt vettek: Paul Agachi, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke, számos tanár és diák, valamint a minisztérium képviselői. A vitát a 22 című román hetilap fogja közölni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./"

"Ápr. 19-én tartották Ungváron a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége rendezésében a IV. Magyar Értelmiségi Fórumot "A civil szervezetek közösségformáló szerepe" címmel. Pomogáts Bélának, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) elnökének vitaindító előadása után tájékoztatók hangzottak el a Kárpát-medencei magyar közösségek önszerveződő mozgalmairól. A rendezvényen részt vett és "A civil szervezetek Erdélyben" címmel előadást tartott dr. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A tanácskozás végén a részvevők elfogadták az Ungvári nyilatkozat című közös közleményt, amelyben leszögezik, hogy a Kárpát-medencében élő magyarságnak ki kell fejleszteni e saját civil társadalmát, és meg kell erősítenie civil szervezeteit. Csak a civil szervezetek tudják kialakítani a több országban élő magyar nemzet belső kapcsolatrendszerét. A Fórum határozottan kiáll a kárpátaljai magyarság jogainak védelme és az anyanyelvi oktatás mellett, támogatja azt a törekvést, hogy a magyar diákok anyanyelvükön tehessék le a felvételi vizsgákat az Ungvári Állami Egyetem valamennyi karán, s ez ne csupán alkalmi engedmény, hanem általános jog legyen. Hasonlóképpen kiáll a szlovákiai magyar oktatási rendszer fenntartása és fejlesztése, valamint a romániai magyar felsőfokú oktatás megalapozása, a Bolyai Tudományegyetemnek a nagy hagyományok szellemében történő újraindítása mellett. A civil társadalom fejlődését csakis az emberi és közösségi jogok kiterjesztésének rendszere segíti elő ? hangzik befejezésül a dokumentum. A nyilatkozatot aláírói: Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Ungvidéki Magyar Szövetség, Magyar Írószövetség, az EMKE, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, Anyanyelvi Konferencia, Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 1012. sz./ "

"Az RMDSZ szokásos sajtóértekezletét ápr. 22-én tartották meg a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök beszámolt amerikai útjáról. Elmondotta, hogy a HHRF meghívására látogatott el az Egyesült Államokba, és ez alkalommal számos amerikai politikussal, kormánytisztviselővel, illetve a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel találkozhatott, akikkel a Romániában végbement politikai és gazdasági változásokról, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a nemzeti kisebbségek, elsősorban a magyar közösség helyzetére vonatkozó, a kormányprogramban szereplő és megoldásra váró célkitűzésekről folytatott eszmecserét. Szólt e találkozókon arról, hogy megalakult a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, és hogy a kormányprogram első ízben tartalmazza a kisebbségi kérdés megoldása szempontjából kulcsfontosságú szabályozások módosítását, elsősorban a tanügyi törvényben szereplő megszorító rendelkezések törlését, továbbá a helyhatósági törvény módosítását, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. Beszélgetőpartnerei egybehangzóan elismerően értékelték a Romániában végbement változásokat, az RMDSZ részvételét a kormányban. Valamennyi találkozón hangsúlyosan szóba került Románia euro-atlanti integrációja, s az amerikai politikusok szerint Románia előtt csak a novemberi választások utáni változások teremtettek reális esélyt a NATO-ba való felvételhez. Markó Béla amerikai partnereivel folytatott megbeszélései során is kifejtette, hogy az RMDSZ határozottan támogatja Románia mielőbbi NATO-integrációját, és meggyőződéssel vallja, hogy ez egyaránt érdeke az egész romániai társadalomnak és a Romániában élő nemzeti kisebbségeknek, így a magyar nemzeti közösségnek is. Ugyanakkor kérdésre válaszolva a szövetségi elnök elmondotta, hogy az euroatlanti integrációt nem lehet a madridi csúcsértekezlethez kötni, ez egy folyamat, a meghívott országok a nyári madridi NATO-csúcs után kezdik el a tárgyalásokat a betagolódás módjáról, körülményeiről, és a "16-ok" csak 1998 nyarán hoznak döntést a felvételről. Az amerikai politikusok nagy többsége egyértelműen amellett foglal állást, hogy a NATO-t bővíteni kell ? és fogják is ? Kelet felé, arról azonban még nincs döntés, hogy mely országokat hívják meg az első körben. Ám minden országot külön bírálnak el, egyik sorsa sincs a másikéhoz kötve. Markó Béla kifejtette, hogy amerikai politikai körökben három ország ? Csehország, Lengyelország és Magyarország nevét említik az első kör esélyesei között, ezekhez az utóbbi időben felzárkózott Románia és Szlovénia, amelyek egy évvel ezelőtt szóba sem jöhettek, majd ezután következhetnek más kelet-európai országok. Romániának ? fogalmazott a szövetségi elnök ? lemaradást kell behoznia az esélyesebb országokhoz képest, hiszen voltaképpen csak az 1996 novemberi változások után kezdődött meg a kötelező kritériumok teljesítése. Egy másik, a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésével kapcsolatos koalíciós egyeztetésekre vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy a koalíciós egyeztetések parlamenti szinten Romániába küldéséből, az európai egyetemi rendszeren belüli közös tervek kidolgozásából és az egyetemi oklevelek kölcsönös elismeréséből fog állni. Az ápr. 19-i Ziua ismerteti a magyar küldöttség vezetőjének kijelentését, Magyarország mégis Bolyai Egyetemet akar címmel. Az ápr. 18-i Libertatea Magyarország kedvezően tekint Romániára címmel tájékoztat. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 21., 73. sz./"

"Ápr. 18-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár Budapesten fogadta Gheorghe Tatut Kovászna megye prefektusát és Orbán Árpádot, Kovászna megye tanácselnökét. A megbeszélésen Románia és Magyarország kapcsolatrendszerének egészéről, a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyéről és a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről volt szó. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy az alapszerződés akkor válhat valóban általános érvényűvé, ha az abban foglaltak helyi szinten is megvalósulnak és hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia az elsők között csatlakozzon a NATO-hoz. Gheorghe Tatu elmondta, hogy Veszprém megye minden vezetőjével tárgyaltak, elsősorban a gazdasági és az oktatási kérdések voltak napirenden. Orbán Árpád kiemelte, hogy az RMDSZ nem mond le a Bolyai Egyetemről. Hozzátette, hogy az egyetemnek kihelyezett főiskolai fakultásokat kellene működtetnie Székelyföldön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./Ápr. 18-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár Budapesten fogadta Gheorghe Tatut Kovászna megye prefektusát és Orbán Árpádot, Kovászna megye tanácselnökét. A megbeszélésen Románia és Magyarország kapcsolatrendszerének egészéről, a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyéről és a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről volt szó. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy az alapszerződés akkor válhat valóban általános érvényűvé, ha az abban foglaltak helyi szinten is megvalósulnak és hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia az elsők között csatlakozzon a NATO-hoz. Gheorghe Tatu elmondta, hogy Veszprém megye minden vezetőjével tárgyaltak, elsősorban a gazdasági és az oktatási kérdések voltak napirenden. Orbán Árpád kiemelte, hogy az RMDSZ nem mond le a Bolyai Egyetemről. Hozzátette, hogy az egyetemnek kihelyezett főiskolai fakultásokat kellene működtetnie Székelyföldön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./Ugyanaznap Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő azoknak a volt vagy jelenlegi kormányzati tisztségviselők által beperelt és akár felfüggesztett büntetéssel is sújtott újságírók ügyében, akik ilymódon már bűnözőkké minősülnek, kérvén, hogy a BTK idevágó szakaszainak, továbbá a homoszexuálisokra vonatkozó 200. szakasznak a mielőbbi módosításával vessenek véget az eddigi gyakorlatnak, az ET-ajánlásokra való tekintettel is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./"

"Törzsök Erikának, a HTMH elnöknek a Duna Televízió ápr. 16-i műsorában elhangzott szavaiból kiderül, hogy "nem tekinti valódiaknak a kisebbségi kérdéseket" - írta Mitruly Miklós. Ezt nem kategorikus állításban mondta ki, "de érthető módon nyilvánította ki", amikor az új államvezetésről kijelentette: a valódi problémákat nem fedik el kisebbségi kérdésekkel. Tehát már nem a kisebbségek számlájára írják a súlyos gazdasági problémákat. Mitruly ezt elfogadná, ha nem lenne tudomása "Törzsök Erika egy-két korábbi, a romániai magyarság érdekeivel ellentétes megnyilatkozásáról". A cikkíró nem érti, ha a kisebbségi kérdést nem tartja valódinak, miért vállalta el Törzsök Erika a hivatal vezetését? Vagy a romániai magyarságot akarja türelemre inteni? - Törzsök Erika nem egészítette ki a romániai helyzetképet azzal, hogy most a gazdasági problémákkal fedi az új kormányzat - az RMDSZ kulcspozícióban levő vezetőinek elnéző segédletével a kisebbségi kérdés megoldásának elodázását. Olyan problémák megoldását, mint a Bolyai Tudományegyetem újraindítását, az egyházi javak visszaszolgáltatását. /Mitruly Miklós: Valóban nem valódiak? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Dr. Nagy Ferenc, a New York-i Tudományos Akadémia tagja hangsúlyozta a magyar-román történelmi megbékélés fontosságát és azt, hogy a tudás döntő szerepet fog játszani a XXI században. Támogatja a Bolyai Egyetem újraindítását, melynek jelentős szerepet tulajdonít a kelet-európai oktatásban. "A Bolyai Egyetem egyszerre tekint hagyományőrzőként a múltba és kultúrateremtőként a jövőbe." Dr. Nagy Ferenc mindenkit felhívott, hogy együtt cselekedjenek a Bolyai Egyetemért. /Dr. Nagy Ferenc: Nyújtsuk egymásnak jobbunkat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"

"Ápr. 26-án Kolozsváron tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület éves közgyűlését. Benkő Samu elnöki beszámolójában leszögezte: "Jogaink visszaszerzésében nem történt változás. Ez a tényállás." Még mindig az anyanyelvi oktatási rendszer visszaállítása a legégetőbb gond, ugyanúgy mint hét évvel ezelőtt. A kulturális javak visszaigénylése is fontos követelés. Az EME taglétszáma jelenleg 3125 fő, és önerőből alig 5 %-át képes előteremteni a tevékenységéhez szükséges anyagiaknak. Az EME kiállt a Bolyai Egyetem mellett, felmerült az alkotmány megváltoztatásának szükségessége is: a magyar nyelv csak úgy használható természetességgel, ha az ország második nyelvének fogadják el. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége alelnöke bejelentette, hogy szervezete 200 ezer forinttal támogatja idén az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, emellett a Bolyai Egyetem érdekében tudományos titkárságot nyit Budapesten és Kolozsváron, és külön programot indít a nagycsaládosok megsegítésére.Kötő József, az RMDSZ alelnöke kifejtette, hogy a romániai magyarság a felsőoktatás megteremtésében három forrásra támaszkodhat: az állami költségvetésre, az önszerveződésre és az anyaországi támogatásra. Májusra várható az új oktatási törvény elfogadása, júniusban pedig az RMDSZ szakemberei befejezik a jelenlegi hazai magyar tanügy felmérését. Zárszavában Benkő Samu hangsúlyozta: az önálló magyar egyetem ügyében a törvényes magyar szervezeteknek, tehát az egyházaknak, a megválasztott politikai képviselőknek és az erdélyi művelődési intézmények választott testületeinek a véleménye lehet perdöntő. Az önálló magyar egyetem, a magyar főiskolai rendszer ügyében nem dönthet a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Kiss András főtitkári jelentésében elmondta, hogy beindult az EME nagyváradi fiókegyesülete is. Az EMÉ-nek három főállású kutatója van, két könyvtárrészlegük: a Jordáky Lajos Könyvtár és a nyelv-és történettudományi szakkönyvtár, kialakulóban van a kézirattár. Felelevenítették a vándorgyűlések hagyományát, 1996-ban Szilágysomlyón volt az első. Az EME rendszeresen megjelenő kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematikai Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő /Orvostudományi Szakosztály szemléje/, Erdélyi Tudományos Füzetek. Az Emlékkönyv Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára című kötet egyúttal a romániai magyar történeti kutatás eredményeinek bemutatása is. - Jelentős az öt egyéves ösztöndíj, melyet a Magyar Tudományos Akadémia ajánlott föl az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium posztgraduális ösztöndíjakat biztosít. Az 1990-1995 között hosszabb időre kiküldött 25 ösztöndíjas közül 13 nem tért vissza. 1996-ban különböző adományok gazdagították az egyesületet. Kiemelkedő Szabó T. Attila hagyatéka, bútorzattal együtt, dr. Kós Károly hagyatéka, Nagy Jenő, az EME volt titkára hagyatéka. Két utóbbi néprajzi tárgyú hagyatékát az egyesület a Kriza János Néprajzi Társaságnál helyezte el. Pataki József történész szakkönyvtári és kéziratos hagyatéka szintén az EME tulajdonába került. Magyarországi könyvtárak szintén adományoztak könyveket. Kiss András megjegyezte, hogy az ismeretek hiányának tekinti a magyar kormányzati feladatokkal megbízott személy részéről annak jelzését, hogy a magyarországi támogatás - amelyet az első világháborút követően minden felelős és legális kormányzat erkölcsi kötelességének tartott - a jövőben átháramlana az itteni kormányra. - Az EME pert indított a Kolozsvár főterén álló Wass Ottilia házért, keresetét az Ítélőtábla elutasította. Nemzetközi bírósághoz fognak fordulni. - AZ EME-házban van az egyesületi elnök irodája, továbbá több szakosztály és könyvtár, az EME titkársága a római katolikus egyháztól bérelt lakrészben van, ott van továbbá a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály és másik szakosztály is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"

"Diplomáciai körökben nagy érdeklődést váltott ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke indítványa a határon túli román kisebbség támogatását illetően. Béres Katalin a kezdeményezés indítékairól érdeklődött a püspöknél. Együttérzést váltott ki belőle a román kisebbség sorsa. A "moldáviai románság ügye már-már az irredentizmus határát súroló nagy ügy Romániában, a déli rokonságról hajlamos a román társadalom megfeledkezni". Felvetette a Jugoszláviában és másutt élő román közösségek ügyét, azzal a szándékkal, "hogy aki Cearnauti-ban román felsőoktatást akar elérni, az a Bolyai Egyetem ellen se berzenkedjék." - Több mint négy hónappal a kormányváltás után ideje volna átlépni a gyakorlat szintjére. A román népnek, a kisebbségi magyarságnak közös érdeke, hogy előrelépés történjen. /Brassói Lapok, ápr. 25./"

"Szinte mindegyik lap beszámol a Szekeres Imre által vezetett MSZP-küldöttség kolozsvári látogatásáról. Az Adevarul "A magyarországi honatyák kérik, hogy a román tisztviselők tanuljanak magyarul" címmel számol be az eseményről. A lap megemlíti, hogy Szekeres Imre kijelentette, a Bolyai Tudományegyetem újralétesítése az alapszerződés teljesítésének fő szempontját képezi. A lap idézi az MSZP-s politikust, miszerint a kolozsvári magyar egyetem fontos szereppel fog bírni a romániai magyarság jövőjében. Elmondta, hogy biztosításokat kapott Ciorbea miniszterelnöktől, hogy néhány héten belül módosítják a tanügyi törvényt, beiktatva abba a minden szintű magyar nyelvű oktatásra vonatkozó előírást is. Szekeres Imre kijelentette, "szeretnénk, ha a kolozsvári magyar konzulátusa május végén nyílna meg, mivel Göncz Árpád akkor látogat Romániába, így ez egy kiváló alkalom lenne". Bihari Mihály országgyűlési képviselő a kétnyelvű feliratoknak és a magyar nyelvnek a közigazgatásba és az igazságszolgáltatásba való bevezetése mellett foglalt állást. A lap megjegyzi, "akárcsak az RMDSZ jelenlegi vezetése, Bihari Mihály is szorgalmazta, hogy amennyiben egy kisebbség létszáma egy helységben meghaladja a 10%-ot, akkor be lehet vezetni a kétnyelvű feliratokat, valamint azt, hogy a köztisztviselők ismerjék a magyar nyelvet". "Aláhúzta, hogy szükséges a helyi kisebbségi önkormányzatok bevezetése, mivel ezúton megoldódnak a nemzeti kisebbségek problémái". A Ziua is ismerteti Bihari Mihály kijelentéseit. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy az MSZP küldöttsége felajánlotta, hogy az RMDSZ szakembereinek szakmai és tanácsadási támogatást nyújt főleg privatizációs kérdésekben. A lap megemlíti, hogy az MSZP-küldöttség Bukarestben és Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. A lap idézi Markó Bélát a szövetség elnökét, miszerint az amerikai közigazgatás politikai támogatását kérte Románia NATO-csatlakozása érdekében. A lap egy másik cikkben úgy véli, hogy Szekeres Imre biztos tényként kezelte a magyar konzulátus májusi felavatását. A lap úgy tudja, a magyar politikus kijelentette, hogy a Ciorbea miniszterelnökkel folytatott találkozón ígéretet kapott arra, hogy "a tanügyi törvény módosítása be fog következni az 1997-98-as tanév kezdetéig. Az Evenimentul Zilei szerint Szekeres Imre érzékeltette, hogy a magyar egyetemet csak a Babes-Bolyai szétválasztásával lehet megtenni. A Cronica Romana, Romania Libera, Mesagerul Transilvan és az Adevarul de Cluj Május végén nyitják meg a magyar konzulátust címmel tájékoztat az MSZP-s politikusok látogatásáról. A Mesagerul Transilvan egy másik cikkének címe Kihasználva a Ciorbea-kormány kompromisszumait, Magyarország minden áron külön magyar egyetemet akar Kolozsváron. A lap ismerteti az MSZP alelnökének kijelentését, miszerint "a Ciorbea által előterjesztett megoldás, mely magyar tagozatoknak a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül való létesítésére vonatkozik, nem végleges". A lap ugyanakkor megemlíti, hogy Magyarország támogatása a Bolyai Egyetem létrehozása terén magyarországi egyetemi oktatók "