Az RMDSZ memorandumot adott ki Románia felvételéről az Európa Tanácsba. A memorandumban tizenöt pontban összefoglalták Románia jogrendjével kapcsolatos kifogásokat, köztük a felfokozott nacionalizmust /melyet a hatalom olykor bátorít/, a kisebbségi elem vezetésből való kiszorítását, diszkrimináció érvényesülését az igazságszolgáltatásban /az 1990-es marosvásárhelyi események nyomán kizárólag kisebbséghez tartozó személyeket ítéltek el/, kisebbségi területen a földek visszaadásában, annak kimondásában, hogy Románia egységes nemzetállam, az igazságügyi eljárások nyelve kizárólag román, a helyhatósági tanács ülésein kötelező a román nyelv használata, akkor is, ha a tanács valamennyi tagja egyazon kisebbség nyelvét beszéli, a kisebbségiek számára anyanyelvű szakképzés nem létezik, a közel kétmilliós magyar nemzetiség nem rendelkezik egyetemmel, az 1959-ben megszüntetett önálló magyar nyelvű Bolyai Egyetemet nem indították újra, nem történt meg az egyházi javak visszaadása. A romániai magyarság igényeinek megfogalmazása következik a memorandumban, ismét pontokba szedve. Ezek között szerepel a sajtószabadság szavatolása, a helyi közösségek anyagi függetlensége, a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése, az ET 1201-es és 1203-as ajánlása alapján kisebbségi törvény elfogadása, kisebbségi minisztérium vagy államtitkárság létrehozása, a nemzeti kisebbségek anyanyelvének szabad használata a közéletben, a többnyelvű feliratok szabályozása, olyan oktatási törvény megalkotása, amely szavatolja az önálló, kisebbségek által irányított anyanyelvi iskolahálózat kiépítését minden szinten és minden formában, a jogtalanul elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása, az államosított, kisajátított és elkobzott magántulajdonok visszaszolgáltatása. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Memoranduma Románia felvételéről az Európa Tanácsba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./ A memorandumhoz mellékletet is készített az RMDSZ, ebben részletezte a magyarság helyzetét. / A melléklet fejezetei a következők. I. Románia politikai rendszere és a kisebbségek ? az 1914-1944 közötti időszak, az 1945-1965 közötti időszak, az 1965-1989 közötti időszak. II. A román állam gazdaságpolitikája. III. A magyar tannyelvű oktatás Romániában. IV. A kisebbségi kultúra helyzetének alakulása. V. Az egyházak helyzete. VI. A demográfiai helyzet Romániában. VII. Az 1989 utáni törvénykezés. VIII. RMDSZ. A magyarság helyzete a román nemzetállamban (1918-1993) Melléklet az RMDSZ Memorandumához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7, folytatásokban: szept. 8., 9., 10./

"Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 15-én kezdődő látogatása előtt nyilatkozott a Rompresnek: a két ország között nincs határvita. Igaz, hogy a rendszerváltás óta hivatalos látogatásra nem került sor, de a különböző nemzetközi konferenciákon az egymást váltó három román külügyminiszterrel sok alkalommal folytatott eszmecserét. Magyarország arra törekszik, hogy jó viszonyt alakítson ki valamennyi szomszédjával. Az 1947-es békeszerződés idején a Romániában élő "magyar kisebbségnek a maihoz képest jóval több vagyona volt." Kolozsvárott működött a Bolyai Egyetem, kiterjedt magyar iskolahálózat volt, széles körben érvényesült a kétnyelvűség. 1989 december az orvoslásnak nemcsak a lehetőségét teremtette meg. Az RMDSZ józan, felelősségteljes politikát folytat, biztosítani kívánja az Erdélyben több mint ezer éve élő magyar lakosság életfeltételeit, kulturális igényei teljesítését. Jeszenszky Géza nem érti, hogy az RMDSZ Románia Európa Tanácsba való felvételével kapcsolatos memoranduma miért váltott ki olyan heves kritikát. - Szükség van új határátkelőhelyek megnyitása, pontosabban a kommunista időszakban bezárt átkelők újramegnyitása. /Jeszenszky Géza a Rompresnek. Románia és hazánk között nincs határvita. = Pesti Hírlap, szept. 15./"

"Petre Roman, a Demokrata Párt - Nemzeti Megmentési Front elnöke nyilatkozatában kifejtette, nem érti, hogy az RMDSZ miért hívta vissza képviselőit a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból. Szerinte a kétnyelvű helységtáblák ügyének felvetése fölösleges volt. Az RMDSZ önrendelkezési elve nem alkalmazható a jelenlegi román politikai rendszerben. Az RMDSZ-nek előzetesen ismertetnie kellett volna memorandumát a DK-val. Így viszont a dokumentum ultimátum-jellegű. "Ellenzem a Bolyai Tudományegyetem újraindítását." ? jelentette ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./"

Jeszenszky Géza külügyminiszter a Rompres hírügynökségnek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy Romániában él a Magyarország után második legnagyobb magyar közösség. A két ország között növekvőek a gazdasági kapcsolatok, jelentős az utasforgalom. Jeszenszky bemutatta az 1990 utáni magyarországi kedvez változásokat. Szerinte több szó esik a két ország közötti feszültségről, mint a két ország kapcsolatai terén mutatkozó biztató jelekről. A két ország közötti katonai bizalomerősítés területén példamutató eredmények születtek, mindenekelőtt a nyitott égbolt egyezmény. Mintegy ezer romániai székhelyű vegyesvállalat működik. Megnyíltak a kulturális intézetek. Pécsett aktív a Magyar-Román Baráti Társaság, Kolozsváron az Interetnikai Társaság, illetve a bukaresti Dialógus Csoport. A két ország között nincs határvita. Az 1947-es békeszerződés idején a Romániában élő magyar kisebbség a maihoz képest jóval több iskolával, intézménnyel és vagyonnal rendelkezett. 1947-ben még működött a Bolyai Egyetem, kiterjedt magyar iskolahálózat volt, széles körben érvényesült a kétnyelvűség. Jelenleg az RMDSZ józan, felelősségteljes politikát folytat. Jeszenszky Géza nem érti, hogy az RMDSZ által készített, Romániában az Európa Tanácsba felvételével kapcsolatos memoranduma miért váltott ki olyan heves kritikákat. A külügyminiszter nagyon fontosnak tartja a két ország közötti viszony rendezését, de lehetetlennek érzi, hogy a két országban élő magyar, illetve román kisebbség feje fölött, megkérdezésük nélkül próbálják a viszonyt javítani. - Rendkívül sürgető feladat a határátkelőkön kialakult helyzet megváltoztatása. Míg Magyarországon az utas perceket, legrosszabb esetben fél órákat tölt el, a román oldalon a személyforgalom több órát, a teherforgalom napokat igényel. Új átkelőhelyeket kell nyitni, pontosabban a kommunista rendszerben megszüntetett átkelőhelyeket újból megnyitni. Ugyancsak szükséges a diktatúra idején bezárt főkonzulátus újramegnyitása. Sok még a teendő. A két néptörténelmének dokumentumait kutathatóvá kell tenni, a történelmi emlékeket meg kell becsülni. /Orvosolni kell a vélt vagy valós panaszokat. A magyar külügyminiszter nyilatkozata a Rompres hírügynökségnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

Borbély László RMDSZ-képviselő a Duna Tv-nek nyilatkozott, újból kifejtve, hogy szerinte nem voltak titkosak a PER-tárgyalások, nem lehet árulásról beszélni. Az egyetemen kapott 300 hely Borbély szerint a Bolyai Egyetem csírája lehet. /Beszélgetés Borbély László RMDSZ-képviselővel. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 27./

"Okt. 10-én ért Kolozsvárra a "Béke-vonat", amely Krakkóból indult, a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Magyarországot érintve érkezett a kincses városba. A vonattal a kisebbségi kérdéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselői utaztak, keresve a megoldásokat az etnikai konfliktusok elsimítására. Kolozsváron Emil Constantinescu vezette a megbeszélést, aki szerint a városban az etnikai konfliktusokat a szélsőséges erők provokálják, köztük az RMDSZ szélsőségesei is. Buchwald Péter szenátor felvázolta a romániai magyarság helyzetét, Bálint Kelemen Attila tanár, városi tanácsos pedig a Bolyai Egyetem újraindításával kapcsolatban ismertette az RMDSZ álláspontját, Ioan Teodor Stan, az Avram Iancu Társaság elnöke pedig a románság évszázados elnyomásáról szólt és felháborodott azért, mert románok idegeneknek panaszkodnak. /Székely Kriszta: Kolozsváron is megállat a Béke-vonat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Élesen bírálták Funar feszültségkeltő intézkedéseit a Béke-vonattal érkezett szervezetek. /Expresszkonferencia Kolozsvárt. = Magyar Hírlap, okt. 12./"

"Venczel József életművét méltatta Jakab László kanonok, aki fiatal kora óta ismerte őt. Egymás után születtek meg Venczel József írásai, szociográfiai tanulmányai. 1945-től a Bolyai Tudományegyetem megszervezésén kezdett el dolgozni dr. Nagy Gézával és dr. Csőgör Lajossal együtt. Márton Áron püspök Venczel Józsefet és dr. Szász Pált, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület vezetőjét kérte fel a Groza miniszterelnöknek a magyarság problémáit összegező memorandum megírására. Márton Áron püspök letartóztatása után 1950-ben letartóztatták Venczel Józsefet is. Venczel Józsefet 12 évre ítélték, csak 1961-ben szabadult, megrendült egészséggel. Éveken át kottamásolásból élt ez a nagy tudós 1969-ig, akkor visszatérhetett az egyetemre mint szociológus, élete utolsó néhány évében folytathatta tudományos munkásságát. A baloldali Csőgör Lajos a legnagyobb elismeréssel írt róla, kifejtve, hogy szinte éjjel nappal dolgozott, "emberi tisztasága, őszintesége, esze, szorgalma és kíméletlen igényessége saját magával szemben magosan kortársai, mindnyájunk fölé emelte őt. Hosszú együttműködésünk alatt mindig a közösség volt a gondja, soha nem a saját személyét, mindig az ügyet szolgálta?" "Túlfeszített munkával égett el rövid élete, és az évek múltával nem csökkent pótolhatatlan veszteségünk érzése." "Venczel Józsefben a társadalmi igazságtevés párosult vallásos meggyőződésével. " "Úgy érzem, hogy egész erdélyi magyarságunk és főként értelmiségünk adósa az ő kivételes egyéniségének és munkájának." Venczel József minden nap elment a reggeli szentmisére, s csak utána kezdett napi munkájához. /Jakab László kanonok: 80 éve született Venczel József. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./"

"Iliescu elnök nov. 4-én váratlanul egynapos látogatásra Hargita megyébe érkezett, először a többségi román lakosságú Maroshévízre látogatott, ahol román népviseletbe öltözött fiatalok sóval és kenyérrel kínálták, majd Gyergyószentmiklósra. Iliescu szerint az egyszerű emberek jól megvannak egymással, a viszályt csak a magyar és román szélsőségesek szítják. Arra kérdésre, hogy kiket tart magyar szélsőségeseknek. Iliescu kifejtette, azokat, akik a kisebbségi problémát eltúlozzák, ennek állandó hangsúlyozása maga az extrémizmus. A szélsőségesek a túlzott szeparatizmus, az iskolák különválasztásának hívei. A magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem újraindításával kapcsolatban megjegyezte: az országban mindenütt lehet magyarul tanulni. Csíkszeredán, a megyei prefektúrán találkozott a megye parlamenti képviselőivel, a politikai pártok képviselőivel. Sántha Pál megyei tanácselnök átnyújtotta Iliescunak a tanács írásba foglalt kéréseit. Az elnök sokat forgolódott helyi katonai egységek körében. /Cseke Gábor: A román államelnök a Székelyföldet látogatja. = Magyar Nemzet, nov. 5., Iliescu elnök látogatása Hargita megyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5., Ion Iliescu a két oldal "szélsőségeseit" hibáztatja. = Magyar Hírlap, nov. 5./ A látogatás után Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök elmondta, az államfő továbbra is elzárkózik a magyarság kényesebb kérdéseitől, némelyiket szeparatista törekvésnek tartja. /Botos László: Elzárkózás a magyarság ügyeitől. = Új Magyarország, nov. 6./"

Pataki József /Jakabfalva, 1908. dec. 6.-Kolozsvár, 1993. szept. 17./ történész, nyugalmazott egyetemi tanár munkássága előtt tisztelgett Demény Lajos. Pataki József a Bolyai Tudományegyetem tanára volt, részt vett a Román Tudományos Akadémia Erdély középkori oklevéltárát szerkesztő munkabizottságában, Imreh Istvánnal együtt feldolgozta az 1614-es székely katonai összeírás adatait és kiadta /ugyancsak Imreh Istvánnal együtt/ Kászonszék krónikáját: Kászonszéki krónika 1650-1750, Budapest-Bukarest, 1992/. A Székely Oklevéltár köteteit Demény Lajossal együtt készítette: 1971-ben kezdték a munkát, a Székely Oklevéltár I. kötete 1983-ban, a II. 1985-ben látott napvilágot. Hatalmas munkabírással, szinte éjt nappallá téve dolgozott. Pataki József válogatásában látott napvilágot a Kolozsvári emlékírók 1603-1720 /Kriterion, Bukarest, 1990/ című kötet. Ebbe olyan forrásokat közölt, melyet eddig még senki sem dolgozott fel. Pataki József fiatal munkatársai, tanítványai pályafutását készséggel egyengette. Haláláig dolgozott. /Demény Lajos: A történész Pataki József emlékére. = A Hét (Bukarest), nov. 26./

Tófalvi Zoltán ismertette az 1957-ben elítélt kilenc erdélyi magyar értelmiségi perét, akik Dobai István egyetemi tanár, nemzetközi jogász Erdélyről készített memorandumának elkészítésében, terjesztésében működtek közre. Dobai Istvánt és Varga Lászlót életfogytiglani szigorított börtönre, Komáromi Józsefet és Kertész Gábort 25 év kényszermunkára, Bereczki Andrást 20, Gazda Ferencet 10, Dobri Jánost 6, László Dezsőt és Nagy Józsefet pedig 5 évi kényszermunkára ítélték. Dobai István a Bolyai Tudományegyetem nemzetközi jogásza tervezetet dolgozott ki az erdélyi kérdés rendezésére. Dobai István a memorandumot megmutatta Jordáky Lajosnak, aki a tervezettel szemben a független Erdély gondolatát tartotta fontosnak. A Dobai által javasolt, a méltányosság elvén álló lakosságcserével egyetértett. Dobai felkereste Márton Áron püspököt is, aki Erdély Magyarországra való visszatérését tartotta megoldásnak, hasonló volt Dobri János református teológiai tanár véleménye. Dobai az ENSZ-hez akarta eljuttatni a memorandumot, de a letartóztatása ebben megakadályozta. Az elítéltek között volt Varga László református lelkész, aki jelenleg a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. László Dezső 1941-1944 között magyar parlamenti képviselő volt. A Dobai-perben 1957. szept. 16-án kezdődött a tárgyalás. A román bíróság először tárgyalta nyilvánosan az erdélyi kérdést. Mindegyik vádlott fenntartotta véleményét a kínzások és annak ellenére, hogy az ügyész halálos ítéletet kért. Kertész Gábort például állandóan verték, mégsem tudták megtörni. Cellájába egy dühöngő elmebeteget tettek, aki valóságos kálváriává változtatta életét. Dobai István, Kertész Gábor és Nagy József dossziéján egy különleges jelzés volt, amelynek értelmében sohasem szabadulhattak a börtönből. Dobait és hat társát a hazaárulóknak fenntartott börtönbe vitték, ahol mintegy 400 ember raboskodott hihetetlen körülmények között. Dobai súlyos tébécés lett, az orvos megtiltotta, hogy gyógykezeljék. Az ablaktalan cellában elviselhetetlen volt az élet. A legnagyobb melegben is naponta csak három deci vizet kaptak, a forró ételt pedig tíz perc alatt, kanál nélkül kellett beszürcsölniük. A 400 elítéltből csak 42-en maradtak életben. 1959. márc. 6-án számolták fel ezt a különlegesen kegyetlen részleget. Dobait akkor lepedőben vitték az új cellába. Az orvos a börtönparancsnok utasítása ellenére sztreptomicinnel kezelte, így mentette meg az életét. /Tófalvi Zoltán: Magyarok a vádlottak padján. = Erdélyi Magyarság (Budapest), nov. - 16. sz./

Jakó Zsigmond professzor /sz. Érmellék, 1916./ Budapesten szerezte meg a történelem szakos diplomát, egész életében Erdély középkora állt kutatásai középpontjában, a középkori forrásanyag kritikai áttekintése. Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának volt a levéltárosa, 1945-től a Bolyai Tudományegyetemen tanított, 1947-ben nevezték ki egyetemi tanárnak. Az egyetemről eltávolították, de a Történeti Intézet tudományos munkatársa maradhatott, 1954-től pedig a történelmi segédtudományokat oktathatta a Bolyain. 1975-ig nem kapott útlevelet sem. 1981-ben nyugdíjazták, azóta minden idejét a kutatásnak szentelheti. Jakó Zsigmond 1990 óta az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. Vissza kell szerezni tudományos gyűjteményeket, a levéltárakat, könyvtárakat, ingatlanokat, szorgalmazza. Transsylvanológiai Intézet létrehozását tervezik, a Jordáky-házban tudományos könyvtárat nyitnak. Tudományos státusokat szeretnének létrehozni. 1991 óta az Erdélyi Múzeum folyóirat mellett megjelenik az Orvostudományi Értesítő, az Erdélyi Tudományos Füzetek, a Műszaki Tudományos Füzetek és a Természettudományi Közlemények. /Népszabadság, febr. 26./

A Bolyai Társaság febr. 26-án Kolozsváron kibővített vezetőségi ülést tartott. Magyarországi egyetemekre csak a hiányszakokra hirdetnek meg 20 ösztöndíjas helyet. Stratégiai cél továbbra is a Bolyai Egyetem újraindítása. Egy munkacsoport felmérést készít a nyugati főiskolákon a hasonló anyanyelvi főiskolai hálózat kiépítésére vonatkozóan. Támogatni kívánják a Babes-Bolyai Egyetemen tanító fiatal tanszemélyzetet, számbaveszik azokat a középiskolai tanárokat, akik előtt ilyen perspektívák állnak. Lépéseket tesznek arra, hogy a kolozsvári Zeneakadémián az elmélet tantárgyakat magyarul tanítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Máthé Éva köszöntötte 90. születésnapján Csőgör Lajos professzort /sz. Nagysármás, 1904. márc. 18./, akinek munkássága összekapcsolódik Marosvásárhely szellemi életével. Csőgör Lajos középiskoláit a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte, egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte és Kolozsváron fejezte be. 1940-től tanársegéd, 1944-től egyetemi tanár a fogászati tanszéken, majd a Bolyai Tudományegyetem rektora /1945-1949/, a Marosvásárhelyre költöző orvosi egyetem /Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet/ a fogászati tanszék tanára.1949-ben egy koncepciós perben bebörtönözték, 1955-ben szabadult, visszakerült az egyetemre, újból professzor lett, 1964-től 1967-ig az egyetem rektora lett. Bocskay István professzor, a fogászati klinika mai vezetője emlékezett vissza arra, milyen kiváló orvos volt Csőgör Lajos, fejlesztette az egyetemet, klinikákat alapított. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./ Csőgör Lajos Budapesten él.

Kolozsváron tanácskoztak a felsőoktatásban dolgozók, az RMDSZ kezdeményezésére. Vitaindítónak kiosztották az RMDSZ oktatási- és ifjúsági főosztálya Felsőoktatásunk jövőképe című összeállítását. Románia 328 ezer főiskolásából és egyetemistájából mindössze 12 ezer magyar nemzetiségű. A Bolyai Egyetem visszaállítási terve mellett új irányvonalat jelent a szakképesítésre összpontosító főiskolák terve. Töttösy Istvánné dr. magyarországi oktatási minisztériumi főosztályvezető is emellett érvelt. A fórumon döntöttek a Felsőoktatási Tanács létrehozásáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 11./

A Bolyai Társaság kezdettől a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását szorgalmazta, ugyanakkor mások a Székelyföldön alapítandó Székely Egyetem mellett voltak. Idén Kolozsváron, az egyetemen kaptak 300 helyet magyar nyelvű oktatásra, de aggódnak azért, betelnek-e a helyek. Kolozsváron, a Zeneművészeti Főiskolán a rektor eleve elzárkózik a magyar nyelvű oktatástól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Benkő Samu legismertebb könyve a Bolyai János vallomásai. 1952-ben Bolyai János emlékkönyvet készítettek a Bolyai Tudományegyetemen, születésének 150. évfordulójára és őt bízták meg, ellenőrizzen idézeteket. Benkő Samu akkor kezdett Bolyaival foglalkozni. Akkor még Marosvásárhelyen a református kollégiumban őrizték a Bolyai-hagyatékot. Megdöbbenve tapasztalta. milyen gazdag filozófiai mondanivalót őriznek a kéziratok. Nekiállt lemásolni a hatalmas anyagot, ez gépelve 3000 oldal, mintegy 10-12 évi munkát jelentett. - Jelenleg, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elnökeként új kutatók munkába állítása, tudományos kutatócsoportok szervezése a feladata, nem jut ideje tudományos munkára. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./

A Bihari Napló közölte az oktatási törvénynek az RMDSZ által kidolgozott tervezetét /Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról/. Ebben szerepel, hogy a törvény hatályba lépésekor újjászervezik a Bolyai Tudományegyetemet, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /önálló intézményként/, a kolozsvári Zeneművészeti -, a Képzőművészeti -, az Agronómiai Főiskolát, a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolát, magyar tannyelvű tanszéket a kolozsvári Műszaki Egyetemen. A felekezeti iskolák visszaadása szintén szerepel a törvényben. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 1./

Az RMDSZ megfogalmazta a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos állásfoglalását: az alapszerződésnek tartalmazni kell egy Kisebbségvédelmi Megállapodást /ennek lényegét 12 pontban foglalták össze/, kormányintézkedéssel kell rendezni - többek között - a kisebbségi felekezetektől, egyesületektől elvett ingatlanok és javak visszajuttatását, a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, a nyelvhasználat szabályozását. A Kisebbségvédelmi Megállapodás végrehajtásának felügyeletére vegyes bizottságot hoznak létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

"Külön nyilatkozatban emlékezett meg az RMDSZ Maros megyei szervezete az 1956-os forradalom romániai vonatkozásairól. A forradalom leverése nyomán Erdélyben tragikus fordulat következett be a nemzetiségi politikában. A kommunista párt ekkor hirdette meg nyíltan nacionalista vonalát, és Kádár János marosvásárhelyi nyilatkozata, "szolgai megalázkodása" után felszámolták a legfontosabb kisebbségi intézményeket, megszüntették a Bolyai Tudományegyetemet. Máig sincsenek pontos adatok, de a Romániában bebörtönzött és kényszermunkára hurcolt magyarok száma megközelíti a Magyarországon börtönbe zárt szabadságharcosokét. - Az RMDSZ szívvel-lélekkel 1956 örökösének vallja magát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25., Magyar Nemzet, okt. 24./"

"Nov. 13-án Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár, az RMDSZ oktatási alelnöke New York magyar közösségének tartott előadást a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről. A román vezetés nem hajlandó visszaállítani a Bolyai Egyetemet, emiatt távlati stratégiák kidolgozása szükséges, ilyen elképzelés a Collegium Transsylvanicum Alapítvány létrehozása, amely a legkiválóbb hallgatók képzésével foglalkozik. Bejelentette a Hungarian Human Rights Foundation és az említett alapítvány közös "Adopt a Student in Transylvania" programjának beindítását, amely az erdélyi magyar diákok havi 50 dolláros támogatására buzdítja az amerikai magyarokat. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

Gabriel Andreescu, a Helsinki Emberjogi Bizottság romániai elnöke két társával, Renate Weber emberjogi szakértővel és Valentin Stan történésszel együtt újabb kisebbségi törvénytervezetet állított össze. A tervezet tartalmazza az RMDSZ követeléseit, az önrendelkezés és az autonómia kivételével. A három szerző románul és angolul megjelent könyvében /Az RMDSZ felfogása a nemzeti kisebbségek jogairól, alcíme: Az RMDSZ dokumentumának kritikai analízise/ az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetét elemzi. Az RMDSZ tervezete túlzottan etnocentrikus, állapította meg Andreescu a vele folytatott beszélgetésben. Tervezetüket a parlament sohasem fogadná el, érvelt. Andreescu szerint a kollektív jogok kategóriája elfogadhatatlan, a nemzetközi jog sem ismeri el. A Bolyai Egyetem létét Andreescu elfogadja. Az Andreescuval készült beszélgetés után áll a hetilapban Dénes László kommentárja: a három szerző elveti az autonómia, a belső önrendelkezés, a kisebbség mint közjogi személy, a kisebbségek kollektív jogai fogalmakat. A szerzők munkájukat összhangba hozzák a román nemzetállami alkotmánnyal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 16./

Kolozsváron a román nyelvű egyetemi oktatás 75. évfordulóját ünnepelték. Nekünk nincs egyetemünk, nincs mit ünnepelnünk, írta Kovács Ferenc. De van mire emlékeznünk. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1581-ben alapította meg Kolozsváron a jezsuita főiskolát, melynek királyi akadémiai jellege volt. Az utókor által adott néven Báthory Egyetem harminckét évig működött. A jezsuiták 1693-ban kezdik meg újra Kolozsváron a főiskolai oktatást. 1872-ben alakult meg a modern tudományegyetem Kolozsvárott, 1901-ben avatták fel az Egyetemi Könyvtárat. 1940-ben, az újrainduláskor az első rektor Málnási Bartók György. 1945 után, a Bolyai Tudományegyetem megalakulásakor olyan kitűnő professzorok működtek Kolozsváron, mint György Lajos, Tavaszy Sándor, Benedek Marcell, Szabó T. Attila, Búza László, László Gyula, Bíró Vencel, Entz Géza, Borbély Samu, Fényes Imre és sokan mások. 1948 után elüldözték a legjobb professzorokat, ekkor kerültek hatalomra a Gaál Gábor-Csehi Gyula klikk tagjai, akik az elsorvasztott egyetemet már nem tudták megtartani, és az 1959-ben, 35 évvel ezelőtt beolvadt a Babes Egyetembe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Dec. 3-án tartotta meg tisztújító közgyűlését az egyik legjelentősebb RMDSZ-szervezet, a Maros megyei RMDSZ. Borbély László leköszönő elnök szólt először, majd Sütő András, akit megerősítettek tiszteletbeli elnöki minőségében. Zonda Attilát választották meg elnöknek, aki kifejtette, nem sok esélye van a platformosodásnak. - A tagság körében még mindig az első időkben tett ígéretek élnek, azóta viszont megváltoztak a körülmények. A tagok számon kérik a Bolyai Egyetemet, a magyar iskolákat, a gazdasági esélyegyenlőséget. Vitát váltott ki az, hogy Jakabffy Attilát nem választották be a vezetőségbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./

Bíró Béla kifogásolta, hogy a magyarországi sajtó nem vesz tudomást a román értelmiségiek által összeállított kisebbségi törvénytervezetről, holott ez még a Bolyai Egyetemet és a teljes körű anyanyelvhasználatot is garantálná. Igaz, az autonómiát nem említik, de ennek megvalósítása a román demokrácia távlati fejlődésétől függ, írja. A magyarországi sajtót csak Funar magyarellenes provokációi érdeklik, írja megrovóan a Magyar Hírlapban publikáló erdélyi Bíró Béla. /Magyar Hírlap, dec. 22./ Ugyanebben a számban ugyanezt jegyzi meg Bodor Pál Románia 1989 című cikkében. /Magyar Hírlap, dec. 22./ Bíró Béla fenti gondolatait ismételten kifejtette a Népszabadságban, újra védelmezve és propagálva Andreescu és két társa munkáját. /Népszabadság, dec. 23./ Andreescu tervezete: nov. 16-i jegyzet.

A bukaresti rádióban Halász Anna idős újságírónőnek van egy rovata. Ebben igazat adott egy hallgató levelének, aki Luka Lászlót jó embernek tartotta, hiszen ő intézte el, hogy az orvosi egyetem Marosvásárhelyre kerüljön. Luka László /később Vasile Luca/ a Moszkvából hazatért kommunista gárda tagja, pártutasításokat hajtott végre. 1947-ben, a békeszerződés megkötése után kapta a következő feladatot, az erdélyi magyar vezető értelmiségiek félreállítását. Ennek ideológiai előkészítését végezte a kolozsvári Igazság 1947. máj. 22-i számában megjelent hírhedt cikkével: A romániai magyarság útja. Ezzel megindult ez ellenségkeresés. Eltávolítottak sok értelmiségit, kezdve dr. György Lajossal, az egyetem prorektorával, gyakorlatilag a Bolyai Tudományegyetem rektorával /Csőgör Lajos rektor sokat tartózkodott Marosvásárhelyen/. György Lajos egyben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályi elnöke, a római katolikus Státus elnöke is volt. Az eltávolítottak között volt - többek között - Nagy Géza, Venczel József, Balogh Artúr, Jakabffy Elemér, a gazdasági élet vezetői közül Szász Pált, az EMGE, Korparich Endrét, Lakatos Istvánt, a Szociáldemokrata Párt elnökét, majd Kurkó Gyárfást, a Magyar Népi Szövetség elnökét. A következő lépés a börtön volt, sokakkal együtt Márton Áron püspököt is elítélték. Közben Luka László vagy Vasile Luca pénzügyminiszter is volt, 1952-ig, amikor bebörtönözték. A moszkvaiak és a hazaiak közül Romániában a hazaiak győztek, azért került börtönbe Luka is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11./

Gazda József régen, a Bolyai Egyetemen töltött évek óta ismeri Nagy Benedeket, egyetemistaként kissé hebehurgyának tartották. Képviselői munkája nem volt megfelelő, érthetetlen, hogy az emlékezetes Hargita megyei jelölési puccs révén miért kellett őt újból bejuttatni a parlamentbe. A Tőkés Lászlóban megtestesült erő, bátorság és nemzetközi tekintély csak hasznára lehet az RMDSZ-nek. Nagy Benedek nem tudta megítélni, mi a helyes, megyéje választmánya megvonta tőle a bizalmát. A cikkíró reméli, Nagy Benedek ezek után lemond. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Jan. 21-én ülésezett a Bolyai Társaság és a következőkben hozott döntést: kijelölte azokat a hiányszakokat, amelyekre húsz fiatalt küldenek tanulni Magyarországra, rendezvényekkel fog megemlékezni a Bolyai Tudományegyetem létrehozásának 50. évfordulójáról, tisztújító közgyűlésüket márc. 21-én tartják. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./

Életének 68. évében febr. 8-án elhunyt Vékás Domokos nyugalmazott diplomata, aki 1984-től 1988-ig volt Kolozsváron főkonzul, egészen addig, amíg a Ceausescu-rendszerben bezárták a magyar külképviseletet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Vékás Domokos /Kisgalambfalva, 1926. máj. 7.- Budapest, 1995. febr. 8./ szülőfalujában végezte az elemi iskolát és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban a középiskolát, majd a Bolyai Tudományegyetemen kezdte meg tanulmányait, amit Budapestre költözve folytatott. Diplomata lett, különböző állomáshelyek után lett főkonzul Kolozsváron. 1988. jún. 27-én több százezer ember tüntetett Budapesten a falurombolás ellen, ennek retorziójaként Ceausescu 48 órát adott a magyar főkonzulátus felszámolására. /Magyar Nemzet, febr. 17./

"Nagy Benedek képviselővel Ágoston Vilmos beszélgetett. Az etikai bizottság - tagjaik többségében Tőkés László hívei - kizárta Nagy Benedeket az RMDSZ-ből, állapította meg Ágoston Vilmos, továbbá: "A radikális szárny javaslatára belső választásokat akarnak tartani és felszámolni a kongresszust." Nagy Benedek megfogadta, hogy a kongresszusig nem nyilatkozik ezekről a kérdésekről, ezért személyes sorsáról kérdezte. 1956. okt. 25-én bekerült a Bolyai Egyetem diákszövetségének vezetőségébe. Nov. 17-én letartóztatták Koczka Györgyöt, Kelemen Kálmánt és Várhegyi Istvánt, a képzőművészetiről előzőleg vitték el Balázs Imrét /ma festő Vácon/ és Tirnován Videt /jelenleg ő is Magyarországon él/. A diákok sztrájkolni akartak, de Bányai László, aki akkor alminiszter volt és Takács Lajos rektor megígérte, hogy segítenek. Hamarosan Nagy Benedeket is elvitték. Várhegyi Istvánt hét, Nagy Benedeket öt, a többieket három évre ítélték. Letartóztatták később Páskándi Gézát, Dávid Gyulát és másokat. Rettenetes volt a börtönélet, az 1958 júliusi börtönlázadást újabb megtorlás követte. Sokan belehaltak a sok verésbe. Mindig találtak ürügyet a verésre, erre elég volt például az, ha valaki nappal ledőlt az ágyra. Nagy Benedeket 1958-ban addig verték, amíg elájult. Utána három hétig nem tudott felkelni. A verés rendszeres volt a börtönökben. /Respublika (Budapest), ápr. 7./ "

A Bolyai Társaság máj. 6-án Kolozsváron ünnepséggel emlékezett meg Bolyai Tudományegyetemről. Horváth Andor egyetemi adjunktus, a Bolyai Társaság elnöke köszöntője után az egyetem egykori professzorai - Balogh Edgár, Bodor András, Dóczy Pál, Gáll Ernő, Kerekes Jenő, Imreh István - idézték fel az emlékeket. Balogh Edgár felhívta a figyelmet, hogy nem az alapításra, hanem a névadás aktusára kell emlékezni, hiszen 1945-ben a Groza-kormány az 1872-ben létesített, 1918-ban Szegedre költöztetett, 1940-ben visszatelepült Ferenc József Egyetemet törvényesítette, tehát a névadás és a jogfolytonosság kapott újra törvényes keretet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./