Elismert jogtiprás
Ha valaki még hitt volna abban, hogy Victor Ponta kormányfő és Crin Antonescu ügyvivő államfő, illetve az általuk irányított balliberális USL pártszövetség utóbbi tíz napban elkövetett tettei – a házelnöki és az ombudsmani tisztség puccsszerű lenyúlása, a Hivatalos Közlöny körüli trükközés és főleg az alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása egyetlen cél: az amúgy legkevésbé sem makulátlan Traian Băsescu államfő mihamarabbi kiiktatása érdekében – minden kritikán felül állnak, annak most át kell értékelnie a véleményét.
Aki nem az USL hithű szimpatizánsa, nem ostoba vagy – ami még rosszabb – elvakult, a tények tiszteletét fölösleges luxusnak tekintő balliberális megmondóember, annak Ponta brüsszeli fogadtatása, illetve az ott folytatott tárgyalásai utáni pálfordulása láttán be kell látnia: az uniós vezetők is úgy értékelik, hogy a bukaresti kormány támadást intézett a jogállami intézmények ellen annak érdekében, hogy teljhatalomra tegyen szert, ezért akár szankciók kilátásba helyezésével is megkísérelték rászorítani az európai alapelvek tiszteletben tartására.
Bár Ponta korábban megpróbálta úgy beállítani a helyzetet, mintha csak a jobboldali politikusok bírálnák a kormányt, a vele azonos pártcsaládba tartozó szocialista Martin Schulz EP-elnök nyilatkozatai egyértelművé tették: a kritika nem egyoldalú. Miután a vele folytatott tárgyalást követően Ponta pártja korábbi álláspontját felülírva ígéretet tett arra, hogy az államfő leváltásáról szóló népszavazáson tiszteletben tartják az Alkotmánybíróság érvényességi küszöbre vonatkozó ítéletét, biztosak lehetünk abban, hogy a megbeszélés a legkevésbé sem kedélyes, elvtársias légkörben zajlott. Úgyhogy mindazoknak, akik az EU-szervek Magyarországgal szembeni eljárásainak hangosan tapsikoltak, most, ha következetesek, a brüsszeli fellépést látva el kell ismerniük: Pontáék bizony tilosban járnak.
Persze ebben semmi örvendetes nincs, sőt. A legkevésbé sem jó hír, ha hivatalos megerősítést nyer, hogy az ország vezetői felrúgják a jogállamiság alapelveit. A kérdés az, megpróbálnak-e tovább trükközni, illetve hogy elnyerik-e érte méltó büntetésüket. Ha mástól nem, legalább a polgároktól a legközelebbi választáson.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ-állásfoglalás az államfő leváltásával kapcsolatos szavazásról
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azt javasolja választóinak, hogy szavazzanak saját lelkiismeretük szerint a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazáson - olvasható a szövetség keddi közleményében.
Az MTI bukaresti irodájához eljuttatott dokumentum emlékeztetett: az RMDSZ a korábbi szavazások során is hangsúlyozta, hogy fontos a részvétel. A szövetség - mint a közleményből kitűnt - az RMDSZ parlamenti képviselőinek és szenátorainak is azt javasolta, hogy szavazzanak saját lelkiismeretük szerint, és ugyanezt javasolja a romániai magyar választóknak is.
Az RMDSZ úgy véli, hogy egy jogállamban figyelembe kell venni az Alkotmánybíróság döntését. A szövetség emlékeztetett, hogy a népszavazással kapcsolatosan a taláros testület kimondta: csak akkor tekinti érvényesnek a referendumot, ha azon a választók fele plusz egy szavazó részt vesz.
Az RMDSZ nem kötött egyezséget sem a kormányzó koalícióval, sem az államfőt támogató párttal. Így az év végi parlamenti választásokig továbbra is ellenzéki szervezetként képviseli az erdélyi magyarok érdekeit - állt a közleményben.
Az RMDSZ ugyanakkor alaptalannak nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint biztosította volna a parlamenti többséget a parlament két házelnöke, illetve az ombudsman leváltásához. Ezeken a szavazásokon az RMDSZ tartózkodott, a döntéshozatalhoz szükséges létszám a szövetség képviselőinek jelenléte nélkül is biztosított volt. "Nem az RMDSZ feladata igazságot szolgáltatni a román pártok közötti politikai harcban, a szövetségnek akkor kell a mérleg nyelvének szerepét betöltenie, ha a magyar közösség érdekeiről kell többségi szavazást kiharcolni, vagy a kisebbségi jogok bővítése a tét" - olvasható a közleményben.
Az RMDSZ levélben tájékoztatta az Európai Néppárt vezetőségét a romániai belpolitikai történésekről, és jelezte, hogy a szövetség továbbra is az EPP által képviselt politikai értékek mentén cselekszik - olvasható a dokumentumban.
Romániában július 29-én tartanak népszavazást Basescu leváltásáról, miután a parlament felfüggesztette tisztségéből
MTI

Az RMDSZ nem kötött egyezséget
Az Alkotmánybíróság döntését nem szabad figyelmen kívül hagyni
A szövetség minden szavazás alkalmával hangsúlyozza, hogy fontos a jelenlét, fontos, hogy éljünk állampolgári jogainkkal. A magyar emberek számára az RMDSZ azt tudja javasolni, amit a parlamenti képviselőinek: szavazzanak saját lelkiismeretük szerint!
Az RMDSZ úgy véli, egy jogállamban figyelembe kell venni az alkotmánybíróság döntését, számunkra kiemelt jelentőséggel bír, hogy Romániában mindenki betartsa a jogállam szabályait. A népszavazással kapcsolatosan az alkotmánybíróság múlt héten közzétett indoklásából kitűnik, hogy a taláros testület csak akkor tekinti érvényesnek a népszavazást, ha azon a választók fele részt vesz. Ezt a határozatot egyhangúlag hozta az alkotmánybíróság. A taláros testület szerint az alkotmány logikájából az következik, hogy az elnök leváltásához – bármilyen módon jutott mandátumhoz – a népakarat valós kifejezésére van szükség, amelyhez elengedhetetlen, hogy a választók többsége kinyilvánítsa véleményét.
A referendumtörvény parlamenti szavazásán az RMDSZ képviselői és szenátorai az alkotmánybíróság döntésének megfelelően szavaznak.
Az RMDSZ nem kötött egyezséget sem a kormányzó koalícióval, sem az államfőt támogató párttal. A parlamenti választásokig a szövetség ellenzéki szervezetként képviseli továbbra is az erdélyi magyar emberek érdekeit.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt hetekben számos alkalommal konzultált a szervezet belső testületeiben arról, hogy az államfő leváltására kiírt népszavazáson mi legyen a szövetség álláspontja. Ilyen horderejű döntések esetén az RMDSZ mindig megpróbál konszenzusos döntést hozni, ami ez alkalommal nem sikerült. Meghallgatva és mérlegelve a pró és kontra érveket, a szövetség úgy döntött, hogy szabad kezet ad parlamenti képviselőinek, illetve szenátorainak, mindenki lelkiismerete szerint szavazhatott a parlament együttes ülésén. Az elmúlt időszakban a szövetséget sokszor azzal vádolták, hogy biztosította a parlamenti többséget a parlament két háza elnökének, illetve a nép ügyvédjének leváltásakor. Ismételten leszögezzük, ezeken a szavazásokon az RMDSZ tartózkodott, a döntéshozatalhoz szükséges kvórum az RMDSZ képviselőinek jelenléte nélkül is biztosított volt. A szenátus elnökének leváltásakor 63 szenátorra volt szükség a többség biztosítására, a leváltásra pedig 70 szavazatot adtak le. Ugyanígy, a képviselőház elnökének leváltásához 156 képviselőre volt szükség a kvórum megteremtéséhez, és összesen 160 igen szavazatot számoltak össze. Nem az RMDSZ feladata igazságot szolgáltatni a román pártok közötti politikai harcban, nekünk akkor kell a mérleg nyelvének lenni, amikor a magyar közösség érdekeiről kell többségi szavazást kiharcolni, vagy a kisebbségi jogok bővítése a tét.
A jelenlegi állóháború a folyamatos krízishangulatot, a politikai cirkuszt hivatott szítani. Meggyőződésünk, hogy az országnak, a polgároknak és a magyar embereknek elegük van a cirkuszból. A mi választóink nem ezt akarják. Ők azt akarják, hogy az országnak olyan vezetői legyenek, akik képesek a gazdaságot fejleszteni, munkahelyeket teremteni, illetve bővíteni a kisebbségi jogok körét. Az elmúlt két évben az ország állampolgárai közös erőfeszítésének volt köszönhető, hogy Románia gazdasága nem omlott össze, a közösen viselt megszorító intézkedések megteremtették a gazdasági, pénzügyi egyensúlyt. A szövetség bízik abban, hogy a referendum után az ország vezetői felelős politikusokként az ország gazdasági, költségvetési stabilitásának megteremtésével foglalkoznak, hiszen mára már egyértelművé vált, a politikai instabilitás az állampolgárok mindennapjait is befolyásoló, negatív gazdasági és pénzügyi folyamatokat indított el.
Népújság (Marosvásárhely)

A képviselőház megszavazta az Alkotmánybíróság hatáskörének részleges visszaállítását
A tervezetet 159 támogató vokssal fogadták el hét tartózkodás mellett. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) kivonult a teremből szavazás előtt, mivel nem ért egyet azzal, hogy a tervezet csak részben állította vissza az alkotmánybíróság hatáskörét.
Mint ismeretes, a Victor Ponta vezette kormány sürgősségi kormányrendeletet fogadott el júniusban arról, hogy az alkotmánybíróság nem nyilváníthat véleményt a parlament által elfogadott határozatokról. Erről a rendeletről kellett szavaznia a parlamentnek, amelynek szövegét a parlament módosította a nemzetközi bírálatok következtében. A most elfogadott módosítás szerint az alkotmánybíróságon megtámadhatók azok a parlamenti határozatok, amelyek "alkotmányos elveket, szabályokat és értékeket sértenek meg", de kivételt képeznek azok a határozatok, amelyek "a parlament önállóságára, valamint személyekről szóló döntésekre" vonatkoznak.
A képviselőházban a PDL valamennyi módosító javaslatát elutasították. A tervezetről az utolsó szót a szenátusnak kell kimondania, amely délután ülésezik. A kormányzó Szociál-liberális Pártnak (USL) a felsőházban is kényelmes többsége van, így várhatóan ott is megszavazzák az alkotmánybíróság hatáskörét részlegesen visszaállító tervezetet.
Szabadság (Kolozsvár)

A parlament részben visszaállította az Alkotmánybíróság hatáskörét
A képviselőház és a szenátus is jóváhagyta szerdán azt a módosított sürgősségi kormányrendeletet, amely részben visszaállítja az alkotmánybíróság korábban megnyirbált hatáskörét.
A Ponta-kormány által korábban elfogadott sürgősségi rendelet eredeti változatában kimondta, hogy az alkotmánybíróság nem nyilváníthat véleményt a parlament által elfogadott határozatokról.
A nemzetközi bírálatok hatására a képviselőház módosította a rendelet szövegét, amely szerint az alkotmánybíróságon megtámadhatók azok a parlamenti határozatok, amelyek „alkotmányos elveket, szabályokat és értékeket sértenek meg”, de kivételt képeznek azok a határozatok, amelyek „a parlament önállóságára, valamint személyekről szóló döntésekre” vonatkoznak.
A képviselőházban és a szenátusban a PDL valamennyi módosító javaslatát elutasították.
Krónika (Kolozsvár)

Európai intés Romániának (Visszaléptünk a szakadék széléről)
A román kormányzat kötelezettségvállalásai választ adnak az Európai Bizottság valamennyi aggodalmára, ugyanakkor azokat meg kell valósítania a gyakorlatban is – jelentette ki José Manuel Durao Barroso, az EB elnöke tegnap Brüsszelben. Délelőtti ülését követően a bizottság élesen bíráló hangvételű jelentést adott ki az igazságügyi reformok romániai állásáról. A testület elítélte a román kormány sorozatos lépéseit a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen, sürgetve a problémák mielőbbi orvoslását.
Nyilatkozatában Barroso úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszak fejleményei miatt megingott a bizalom. A jelentés öt év távlatában számos előrelépést is megállapított a reformok és a korrupció elleni fellépésben, de megerősítette azt a korábbi álláspontot, hogy a közelmúlt eseményei ezek aláásásával fenyegetnek, már csak azért is, mert a reformok még nem visszafordíthatatlanok és garantáltan fenntarthatók. Kiemelte a bizottság a problémák közül az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, valamint az ellenzékhez tartozó elnök elmozdítását célzó intézkedéseket, úgy ítélve meg, hogy egyes lépések már kulcsfontosságú demokratikus ellensúlyok felszámolásával járhatnak. Ajánlásai között a bizottság megismételte azokat a szükségesnek látott lépéseket, amelyekről Barroso már Victor Ponta múlt heti brüsszeli látogatásán említést tett, és amelyek teljesítésére a kormányfő később írásban is kötelezettséget vállalt. Barroso most úgy fogalmazott, hogy ezzel Románia visszalépett a szakadék széléről, de még nincs vége a folyamatnak. A legfontosabb azonnali lépésnek a végrehajtó testület azt tartotta, hogy a kormány és más kulcsintézmények mutassák ki egyértelműen elkötelezettségüket a jogállamiság és az igazságügyi függetlenség mellett. A bizottság elvárásai szerint a kormánynak tiszteletben kell tartania az igazságszolgáltatás teljes függetlenségét, vissza kell állítania az alkotmánybíróság jogkörét, és biztosítania kell, hogy ez utóbbi döntéseit figyelembe veszik, továbbá összpárti támogatást élvező ombudsmant kell kineveznie. Azt is sürgetik, hogy alakítsanak ki új, a jelenleginél nyíltabb és átláthatóbb eljárást a legfőbb ügyész és a korrupcióellenes igazgatóság vezetőjének kinevezésére, továbbá a feddhetetlenséget tegyék politikai prioritássá. Elvárja az unió azt is, hogy a román államfő leváltását célzó népszavazást az alkotmánybíróság döntéseivel összhangban szervezzék meg. Barroso bejelentette, hogy a bizottság továbbra is szorosan figyeli a helyzetet, és év végén újabb jelentést készít arról, hogyan halad a kötelezettségvállalások gyakorlatba iktatása. Ez az összegzés elsősorban arra fog összpontosítani, sikerült-e visszaállítani a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. Jelentést adott ki az EU-bizottság tegnap Bulgáriáról is, ahol szintén gyorsítani kell a reformokat. Az értékelésekkel mindkét ország számára távolabb került annak lehetősége, hogy az unió leállítja a reformokat rendszeresen értékelő, úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, és hatással lehet a schengeni csatlakozásra is, pedig ez már küszöbön állt.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírsaláta
SOK BESZÉD, KEVÉS TETT. Traian Băsescu terveinek zöme nem valósult meg: nem sikerült módosítania az alkotmányt, sem átvinnie területi-közigazgatási átszervezését. Ellenben megakadályozta a Johannis-féle többséget, hogy kormányt alakítson, rátelepedett Emil Boc és Ungureanu kormányaira, a tömeges lehallgatásokkal egyfajta rendőrállamot honosított meg, s a feltételezések szerint csalással nyerte meg az előző államelnöki választásokat. Ezek az alkotmánysértései ütöttek vissza, és vezettek el második felfüggesztéséhez – írja az Új Magyar Szó online kiadása.
JÉGRE VITTE A NYUGALMAZOTT KATONA A MINISZTERELNÖKÖT. Victor Ponta a választásokon kapott támogatásért cserébe megígérte egy szakszervezetnek, hogy megszünteti a korrupcióellenes ügyészséget. Legalábbis ez derül ki egy dokumentumból, melyet csütörtökön az Adevărul napilap internetes kiadása közölt. Eszerint a Szociál-Liberális Szövetség vezetői elvi megállapodást írtak alá az Elbocsátott Katonatisztek Szakszervezetével és más civil szervezetekkel az Alkotmánybíróság, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség, a korrupcióellenes ügyészség és a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács felszámolásáról. Míg Mircea Dogaru ezredes, az elbocsátott katonák szakszervezetének vezetője a HotNewsnak megerősítette: a dokumentum valóban létezik, és az elvi megállapodás valóban tartalmazza a felsorolt intézmények felszámolásáról szóló célkitűzéseket, Ponta tagadta, és azt állította, hogy csak az első oldalt, azaz elvi megállapodásokat tartalmazó részt írta alá. (Manna) SÖTÉT KILÁTÁS. A romániai nyugdíjalap befektetési igazgatója szerint, ha a politikai válság elhúzódik, a lej értéke továbbra is bizonytalan marad, a külföldi befektetők elhagyják Romániát, ami negatívan befolyásolja majd a gazdasági növekedést. (Evenimentul zilei) KÉT TITKOSSZOLGÁLAT LECSATLAKOZOTT. A Legfelsőbb Védelmi Tanács utolsó ülésén, ahol az úgynevezett forródrótok vitája zajlott, és ahol Iulian Fota, Traian Băsescu tanácsosa megakadályozta a Különleges Távközlési Szolgálat főnökének menesztését, a Román Hírszerző Szolgálat és a Külföldi Hírszerző Szolgálat főnöke is ellene szavazott. Ami azt jelenti, hogy két titkosszolgálati főnök is benne van az „államcsínyben”. (Új Magyar Szó online kiadás)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Érvénytelen a referendum a választási iroda részvételi becslése szerint
Nagy valószínűséggel érvénytelen a Traian Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról vasárnap rendezett népszavazás – derült ki a központi választási iroda (BEC) által helyi idő szerint éjfél után közzétett részvételi becslésből.
A BEC szerint urnazárásig a választói névjegyzékben szereplők 45,92 százaléka adta le voksát. A népszavazás érvényességéhez több mint 50 százalékos részvételre lett volna szükség.
A BEC közölte, hogy a részvételi adat becslés, amelynek során 18 242 szavazókörzet közül 2889-ből dolgozták fel az adatokat reprezentatív minta alapján. A felmérés hibahatára plusz-mínusz 3 százalék. Mivel a részvétel több mint 3 százalékkal elmarad az 50 százalékos küszöbtől Traian Basescu felfüggesztett államfő valószínűleg visszatérhet hivatalába.
Az urnazáráskor közzétett különböző exit poll-adatok szerint az urnákhoz járulók 84-88 százaléka szavazott Basescu leváltásra, olyan körülmények között, amikor az őt támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) a referendum bojkottálására kérte híveit.
Traian Basescu úgy nyilatkozott: „a demokrácia fáklyája nem aludt ki, a román állampolgárok elutasították a 256 parlamenti képviselő és szenátor államcsínyét”, és amikor visszatér az elnöki hivatalba, megpróbálja a társadalmi megbékélést előmozdítani.
Crin Antonescu ideiglenes államfő úgy nyilatkozott, hogy várni kell még a referendum végleges eredményére, de a központi választási iroda (BEC) és az eredményt hitelesítő alkotmánybíróság döntéseit mindenképp tiszteletben tartja.
Victor Ponta miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy egy olyan államfőnek, akit ötmillió szavazattal választottak meg, és akinek a leváltására több mint nyolcmillió polgár szavazott el kellene gondolkoznia arról: megvan-e még a legitimitása ahhoz, hogy Romániát képviselje.
A legkevesebben a magyarlakta területeken mentek el szavazni: Hargita megyében a választói névjegyzékben szereplők 11,6 százaléka, Kovászna megyében 20,6 százaléka, Szatmár megyében 28,2 százaléka, Maros megyében 34 százaléka járult az urnákhoz.
„A romániai magyarság számára nem volt közvetlen tétje a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazásnak, ezzel magyarázható a magyar választók alacsony részvétele” – jelentette ki az urnazárás után Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
Kolozsváron adott sajtónyilatkozatában kifejtette, hogy azért nem volt közvetlen tétje a magyarok számára a népszavazásnak, mert nem volt magyar jelölt.
A politikus elutasította Crin Antonescu ideiglenes államfő nyilatkozatát, amelyben a politikus a romániai magyarokat azzal vádolta, hogy „bojkottálták” a népszavazást.
„Elfogadhatatlan, hogy a magyarokat hibáztassák a referendum miatt, amelynek a végeredményét még nem is lehet tudni” – mondta az RMDSZ elnöke. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ a szavazáson való részvételre buzdította a magyarokat, akiknek azt ajánlotta, szavazzanak saját lelkiismeretük szerint. Kelemen elutasította azt a kijelentést is, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök tanácsára maradtak volna otthon a romániai magyarok. Szerinte Orbán felszólításának nem volt hatása, mert más választások alkalmából sem hatottak az erdélyi magyar választókra a magyarországi politikusok nyilatkozatai.
Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kovászna megyei szervezetének elnöke szerint a romániai magyarok alacsony részvételi aránya azt mutatja, hogy ez a közösség inkább Basescu oldalán áll, és nem tud „posztkommunista” politikai erőket támogatni. Nemes szerint az EMNP-nek és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) a népszavazásról való távolmaradásra vonatkozó buzdítása is hatott a választókra.
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke szerint a székelyek azért nem mentek szavazni, mert nem értettek egyet a népszavazást kezdeményező Szociál-Liberális Szövetség (USL) „törvénytelenségeivel és manipulációjával”. „Nem érthetünk egyet azzal, hogy ezt az országot nem demokratikus és alkotmányellenes eszközökkel irányítsák” – mondta az MPP megyei elnöke. A referendum hivatalos eredményét várhatóan egy-két napon belül teszi közzé a BEC, ezt még az Alkotmánybíróságnak is hitelesítenie kell. Ezek után térhet vissza a felfüggesztett Traian Basesscu államfő az elnöki hivatalba – ha a BEC vasárnap esti részvételi becslés helytállónak bizonyult. MTI
Erdély.ma

Elemző: nem Basescu mellé álltak, hanem a PSD-t utasították el a magyarok
Nem Basescu mellé álltak, hanem Victor Ponta kormányfőt utasították el a népszavazástól távol maradó magyarok – mondta az urnazárás után az MTI-nek Kiss Tamás szociológus, kisebbségkutató a vásárnapi referendumon regisztrált magyar távolmaradást kommentálva.
A felfüggesztett Traian Basescu államfő leváltásáról rendezett vasárnapi népszavazáson a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében a részvétel negyede, illetve alig több mint harmada volt az országos átlagnak. Erdély más magyarlakta megyéiben is jelentős volt a távolmaradás.
A szakember szerint a székelyföldiek távolmaradása nem azzal magyarázható, hogy Basescu különösebben népszerű lenne a körükben, hanem sokkal nagyobb az ellenszenv Victor Ponta miniszterelnökkel illetve az által vezetett Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben.
A román hírtelevíziók és az államfő leváltását kezdeményező Szociál-Liberális Szövetség (USL) politikusai Orbán Viktor miniszterelnök felhívásának tulajdonították a magyar távolmaradást.
„Nyilván ennek is volt egy szerepe: Orbán Viktor nyilatkozatát felkapta sajtó, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) pedig nem voltak egyértelmű nyilatkozatai a népszavazással kapcsolatban. De nem hiszem, hogy ez a felhívás lett volna a döntő, mert a PSD-vel és Pontával szembeni ellenszenvnek a Székelyföldön nagyobb múltja van, mint az elmúlt egy hét" – magyarázta a társadalomkutató.
Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ részvételre kérte a magyarságot, amivel az USL esélyeit növelte volna, Kiss azt mondta: az RMDSZ valóban mondta, hogy el kell menni szavazni, de ezt nagyon halkan tette.
„Székelyföldön egyetlen választási plakátot sem lehetett látni, leszámítva azokat a magyar nyelvű plakátokat, amelyeket az USL helyeztetett ki. Az, hogy egy közleményt kiad az RMDSZ, aligha lehet elég befolyásoló tényező ilyen helyzetben, az RMDSZ semmifajta kampányeszközzel nem élt" – mondta a szociológus.
A román belpolitikai válságot illetően Kiss Tamás elhúzódó állóháborúra számít az őszi parlamenti választásokig. Arra a kérdésre, hogy a háborúnak ugyanazok lesznek-e a szereplői, az elemző igennel válaszolt. Mint kifejtette, nem tartja valószínűnek Victor Ponta lemondását, mert egy ilyen lépés jelentős veszteséget okozna az USL-nek. Basescu lemondását is elképzelhetetlennek tartja, még úgy is, hogy több mint hétmillió ember voksolt ellene. Kiss Tamás szerint abban az esetben lett volna ez lehetséges, ha Basescu és az őt támogató Demokrata Liberális Párt nem döntött volna a referendum bojkottja mellett.
A központi választási iroda (BEC) becslése szerint a részvétel nem érte el a 46 százalékot, így a referendum érvénytelennek bizonyult. A népszavazás érvényességéhez több mint 50 százalékos részvételre lett volna szükség.
A referendum hivatalos eredményét várhatóan egy-két napon belül teszi közzé a BEC, ezt még az Alkotmánybíróságnak is hitelesítenie kell. Ezek után térhet vissza a felfüggesztett Traian Basesscu államfő az elnöki hivatalba – ha a BEC vasárnap esti részvételi becslése helytállónak bizonyult.
mti.hu
Erdély.ma

Nincs is 18 millió szavazó..
Victor Ponta miniszterelnök kedden a Realitatea tévében arról beszélt, hogy milyen lépések követik a referendumot.
Elmondta, jelenleg Romániában – a népszámlálás nem végleges adatai szerint – már csak 15 millió szavazati joggal rendelkező személy él, erre az adatra az Alkotmánybíróság figyelmét is felhívják.
„Abban a paradoxális helyzetben vagyunk, hogy létezik egy többség, amely menesztené az államfőt, azonban nem létezik kvórum. Nem számítottam arra, hogy ilyen sokat jönnek el szavazni, és most ezeket az embereket Băsescu azzal vádolja, hogy hozzájárultak az államcsíny megvalósításához, míg azoknak, akik otthon maradtak, azt mondja, hogy az ő támogatói.
Amit az Alkotmánybíróság eldönt, azt a kormány tiszteletben tartja. Nem tudom megmondani, mi lesz a döntés, azonban ennek megszületése előtt mindkét fél – a parlament és a hivatalából felfüggesztett államfő is – elmondja érveit a testületnek. A parlament részéről az Alkotmánybíróság azt fogja hallani, hogy a részvételi arány szempontjából túl magasra tette a mércét, erre Európa-szerte nincs példa. Emellett létezett egy bojkott, továbbá az országban sokkal kevesebb szavazati joggal rendelkező állampolgár él, tehát semmiképpen sem éri el számuk a választási listákon szereplő 18 milliót” – mondta.
Realitatea/nyugatijelen.com
Erdély.ma

Mégsem vár szeptemberig az Alkotmánybíróság a népszavazás ügyében
Nem aggasztja Traian Basescut az alkotmánybíróság döntésének késése a leváltásáról szóló népszavazás érvényessége ügyében. A felfüggesztett államfő szerint a kormánypárt újabb trükkjéről van szó, amely „sokba fog kerülni" Romániának.
Ismét összeült a román alkotmánybíróság, amely úgy határozott, hogy szeptember 12-éről augusztus 31-ére hozza előre azt a határidőt, amikor ismét megtárgyalja a népszavazás érvényességét. Előző nap a testület augusztus 31-ét jelölte meg határidőként a kormány számára, hogy aktualizálja a választói névjegyzéket, de a kérdést csak szeptember 12-én akarta ismét napirendre tűzni. Eddig már kétszer halasztották el a döntést. A határidő módosításáról szóló pénteki határozatot az alkotmánybírák a „gyors" döntés szükségességével magyarázták.
Basescu nem aggódik
Traian Basescu először nyilatkozott az alkotmánybíróság csütörtöki döntése óta, amikor a testület elhalasztotta a határozat meghozatalát. Úgy véli, hogy ő nem tehet semmit, kénytelen megvárni az alkotmánybíróság döntését.
A felfüggesztett államfő élesen bírálta a kormányt. Emlékeztetett rá, hogy Victor Ponta miniszterelnök korábban kiválónak nevezte a népszavazás megszervezését. A központi választási irodának és az alkotmánybíróságnak is – ez utóbbinak augusztus 1-jén – közölték a választói névjegyzékben szereplő állampolgárok számát, vagyis a 18,2 millió főt, majd egy nappal később, augusztus 2-án levelet küldtek az alkotmánybíróságnak, amelyben arról tájékoztatták, hogy a belügyminisztérium nem tudja, hány szavazati joggal rendelkező román állampolgár van – mondta Basescu. Gátlástalan emberek, akiket nem érdekel az ország sorsa
Szerinte példátlan, hogy a népszavazás eredményének kihirdetése után a kormány megpróbálja módosítani azokat az adatokat, amelyek alapján megszervezték a referendumot. Basescu szerint ez azt mutatja, hogy a „gátlástalan emberekről van szó, akiket nem érdekel az ország sorsa".
A Basescu leváltásáról rendezett népszavazáson a választói névjegyzékben szereplő állampolgárok közül 46 százalék vett részt, de a népszavazás érvényességéhez 50 százalék plusz egy fős többségre van szükség. Az USL szerint a választói névjegyzék elavult, elhunytak is szerepelnek benne. Az alkotmánybíróság azért halasztotta el a döntést, mert az Országos Statisztikai Intézet, az Állandó Választási Hatóság és a belügyminisztérium egymásnak ellentmondó adatokat közölt a választói névjegyzékben szereplő személyek számáról.
MTI
Erdély.ma

Románia a plágiumok földje
Pár nappal a politikai vetélytársa, Traian Basescu elnök leváltását célzó népszavazás kudarca után újabb kellemetlenség fenyegeti a román kormányfőt, Victor Pontát. Szeptemberben fog összeülni a bukaresti egyetem szenátusa, hogy döntést hozzon Ponta doktori fokozatának esetleges visszavonásáról.
Ellentétben az etikai bizottsággal, amelynek összetételét az oktatási tárca Ponta igényeinek megfelelően átalakította, s amely nem talált kifogásolnivalót a doktori dolgozatban, az egyetem egy bizottsága már megerősítette a Pontával szemben fölmerült plágiumvádat. Ez késztethette a miniszterelnököt arra, hogy a tervezettnél gyorsabb ütemben indítson támadást Basescu, az Alkotmánybíróság és az útjában álló többi intézmény ellen – írta a szociáldemokrata kormányfőt kritikus szemmel figyelő Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Csakhogy a kormányfő offenzívája heves ellenállást váltott ki a román értelmiség és a tudományos intézmények részéről. Az utóbbiak már hosszú ideje nem tekinthetők a kormány döntéseire rábólintó alázatos végrehajtó szerveknek. Emil Boc konzervatív miniszterelnök kormányának oktatási minisztereként Daniel Funeriu – aki ma Basescu elnök tanácsadói közé tartozik – 2011-ben szigorú szabályokat léptetett életbe. Reformját, amelynek értelmében plágiumgyanú esetén évekre visszamenőleg vizsgálatnak lehet alávetni tudományos dolgozatokat, élesen támadta az akkori liberális és szociáldemokrata ellenzék. A reform első "áldozata" az idén májusban hatalomra jutott Ponta-kormány oktatási minisztere, Ioan Mang lett: kinevezése után nyolc nappal kénytelen volt lemondani – plágium miatt.
A miniszter körüli botrány ráirányította a figyelmet a felsőoktatási korrupció széles körben elterjedt és sokáig eltűrt jelenségére. Ha Ponta tagadja a nyilvánvalót, vagyis azt, hogy "ollózta" doktori dolgozatának nagy részét, s még azt is kijelenti, hogy "büszke" a disszertációjára, akkor ezreket tudhat maga mellett, akik hasonló módon jutottak tudományos fokozathoz. Belügyminisztere, Ioan Rus egyenesen arra a kijelentésre vetemedett, hogy Platóntól és Arisztotelésztől Heideggerig amúgy is mindenki "koppintott" valakiről.
Ponta szerint pedig nincs "plágiumügy", csupán intrika, amelyet Basescu szőtt ellene külföldi médiumok segítségével. A román médiumok csaknem mindegyike kritikátlanul szajkózta ezt a változatot.
Hantz Péter biofizikus behatóan foglalkozott a marosvásárhelyi egyetemen készült plágiumokkal. Az oktatási minisztériumhoz intézett, január 12-én kelt beadványában Hantz azzal gyanúsította meg Leonard Azamfirei rektort, Constantin Copotoiu korábbi rektort és Klara Brînzaniuc korábbi rektorhelyettest, hogy külföldi tudományos dolgozatok plagizált változatát adták be saját munkáik gyanánt. Bizonyítékként a kolozsvári biofizikus csatolta brit és német tudósok leveleit, amelyek arról tanúskodnak, hogy a fenti román szerzők az ő munkáikból "ollóztak".
A hatályos törvény értelmében a minisztériumnak 90 napon belül kell válaszolnia az ilyen beadványokra. Hantz azonban mind a mai napig nem kapott választ Bukarestből. A beadványhoz mellékelt dokumentációnak időközben nyoma veszett. A biofizikus most arra készül, hogy bűnvádi feljelentést tegyen. A plágium ugyanis Romániában bűncselekménynek számít.
Népújság (Marosvásárhely)

Kormányátalakítás: belügyminiszternek a hargitai románok képviselőjét jelölték
Kormányátalakítást jelentett be Victor Ponta román miniszterelnök azt követően, hogy két miniszter lemondott tisztségéről a Traian Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról szóló népszavazás körüli vita miatt.
Ponta nemcsak Ioan Rus volt belügyminiszter és Victor Paul Dobre korábbi közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter helyére javasolt új minisztereket: Andrei Marga külügyminiszter helyett Titus Corlatean vezeti majd a román diplomáciát. Corlatean eddig igazságügyi miniszter volt, az igazságügyi szaktárca élére a kormányfő Mona Pivnicerut, a román legfelső bíróság egyik bíráját javasolta. A belügyminiszteri tárcát Mircea Dusa parlamenti kapcsolatokért felelős volt miniszter vezeti majd, ez utóbbi tisztséget pedig Dan Sova szociáldemokrata politikus tölti be. A közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszteri posztot a liberális Radu Stroe tölti be. Az új minisztereket Crin Antonescu ideiglenes államfő is elfogadta, így várhatóan hétfőn este teszik le hivatali esküjüket – jelentette be Ponta hétfőn Bukarestben.
A román miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is korlátozott hatáskörű, hiszen az év végén parlamenti választások lesznek Romániában, de addig is meg kell teremteniük az ország stabilitását. Ponta azzal vádolta Traian Basescu felfüggesztett államfőt, hogy „romboló háborút” folytat, és ezzel „ellehetetlenítette a kormány munkáját”.
Ioan Rus hétfőn bejelentette, hogy ő és Victor Paul Dobre azért mondtak le, mert nyomás nehezedett a belügyminisztériumra a Basescu leváltásáról szóló, július 29-i népszavazás miatt, amelynek érvényességéről még nem döntött a román Alkotmánybíróság.
A szociáldemokrata Rus nem csak Basescut, hanem a liberális párti Crin Antonescut is megvádolta azzal, hogy nyomást gyakorolt rá a népszavazás ügyében. Antonescu hétfőn elmondta: sem hivatalos, sem magánbeszélgetést nem folytatott Russzal a népszavazásról. Az ideiglenes államfő szerint indokolt volt a miniszter lemondása, ugyanakkor a szintén szociáldemokrata Ponta jelezte: nem kifogásol semmit a két lemondott miniszter tevékenységében.
Az alkotmánybíróság azért nem tudott dönteni a referendum érvényességéről, mert a belügyminisztérium és egyéb illetékes intézmények ellentmondó adatokat közöltek a választói névjegyzékben szereplő román állampolgárok számáról. A javasolt változtatások tehát:
Közigazgatási és belügyminiszter: Mircea Duşa A közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter: Radu Stroe A parlamenttel való kapcsolatokért felelős miniszter: Dan Sova (a Mircea Dusa helyébe) Külügyminiszter: Titus Corlatean (Andrei Margat váltja) Igazságügyminiszter: Mona Pivniceru (Titus Corlateant váltja) Az MTI nyomán
Erdély.ma

Az önkormányzatok nem értik (Válaszói névjegyzékek rendbetétele)
Lehetetlenség újabb népszámlálást végezni egy Sepsiszentgyörgy méretű városban – véli Antal Árpád polgármester, akit lapunk arról kérdezett, hogy mit kell tennie az önkormányzatnak, miután a kormány utasította a választói névjegyzékek frissítésére. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság augusztus 31-re halasztotta a döntést a Traian Băsescu menesztéséről szóló népszavazás érvényességéről, miután a kormánypártok szóvá tették, hogy valójában kevesebben jogosultak szavazásra. A Háromszék érdeklődésére Antal Árpád – aki részt vett a miniszterelnök által kezdeményezett múlt heti videokonferencián – azt mondta: egyelőre nem is érti, mit kell tenniük, várják az erről szóló kormányhatározatot. Annyi biztos, hogy az önkormányzat alkalmazottjai újabb népszámlálást nem tudnak lebonyolítani, a tavalyit is biztosok, szakemberek bevonásával szervezték meg. Az ugyan nem árt, ha végre rendbe teszik a választói névjegyzéket, de az sem teljesen világos, mit akarnak megtudni, nem tisztességes ugyanis játékszabályokat a játék után módosítani – ecsetelte a városvezető utalva arra, hogy a belügyminiszter korábban közölte, hányan jogosultak szavazásra, a referendum napján pedig a Központi Választási Iroda is ezen adatok alapján közölte bizonyos időközönként a részvételi arányt. Olyan ez, mintha egy meccsen az egyik csapat játékosa kapufát rúgna, a mérkőzés után pedig elkezdenék magyarázni, hogy ha öt centivel arrébb van a kapu, akkor más lett volna az eredmény – fejtegette. Az országban kialakult patthelyzetet egyértelműen károsnak minősítette Antal Árpád. Mint mondta, az alkotmánybíróság halasztásról szóló döntése meglepte, hiszen szerinte a testületnek rendelkezésére álltak azok az adatok, amelyek alapján döntést hozhatott volna. Mint mondta, le kellene már zárni végre a vitát, polgármesterként ő maga is tapasztalja, az országban jelenleg nem kormányoznak, nem történik semmi, de az emberek is érzik ennek áldatlan következményeit, az euróárfolyam elszabadulása egyik ezek közül.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mininépszámlálás jöhet
Mininépszámlálást szervez a kormány annak érdekében, hogy aktualizálja a választási névjegyzéket – jelentette be Victor Ponta kormányfő. Ioan Rus belügyminiszter pénteken közölte: a cenzus során az önkormányzatok illetékesei várhatóan minden otthonba bekopognak, hogy megbizonyosodjanak róla, valóban léteznek-e a névjegyzékben szereplő személyek. Mindez amiatt vált szükségessé, mert – mint arról beszámoltunk – az alkotmánybíróság csütörtökön elhalasztotta a Traian Băsescu tisztségéből felfüggesztett államfő menesztéséről szóló, múlt vasárnapi népszavazás eredményének hitelesítését, és felszólította a kormányt: augusztus 31-éig aktualizálja a választói névjegyzéket, a különböző intézményektől kapott dokumentumok ugyanis egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaznak.
Megint jönnek, kopogtatnak. A kormány minicenzuson akarja kideríteni, hány szavazópolgár él az országban
A választójoggal rendelkező polgárok pontos számának ismerete mind Băsescu, mind az őt eltávolítani akaról Szociállibreális Unió (USL) szempontjából létfontosságú.
Az Alkotmánybíróság ugyanis korábban kimondta, hogy a népszavazás csak akkor alkotmányos, ha azon érvényességi küszöböt is alkalmaznak, vagyis csak akkor érvényes, ha a szavazópolgárok fele plusz egy fő részt vesz rajta. A referendumon azonban csupán 46,24 százalékos volt a részvétel, tehát érvénytelennek számít – az USL ugyanakkor azon az alapon óvta meg a végeredményt, hogy már nincs 18 millió 200 ezer szavazópolgár, csupán mintegy 16 és fél millió, bár a népszavazás előtt épp Ioan Rus belügyminiszter jelentette be, hogy a 18 milliós adatot tekintik alapnak.
Bár a taláros testület az óvást elutasította, elrendelte a választói névjegyzék felülvizsgálatát. Csütörtökön a taláros testület még szeptember 12-éig tolta ki a referendum elbírálásának határidejét, ugyanakkor pénteken fölmerült, hogy már augusztus 31-én összeülnek, hogy döntést hozzanak. Az ügy kapcsán egyébként a legfőbb ügyészség is akcióba lépett: pénteken bekérték a választási hatóságtól a választói névjegyzéket, és összevetik a referendumon alkalmazott pótlistákkal, hogy kiderítsék: valóban voltak-e rendellenességek, választási csalások.
Kiszűrnék a halottakat és a külföldön élőket
Ioan Rus belügyminiszter pénteken este elmondta, a mininépszámlálást az önkormányzatoknak kell lebonyolítaniuk augusztus 24-ig. Szerinte a feladat nem lehetetlen, mivel „csupán három másodperces” látogatásokról van szó, amelyek során a hatóságok megbizonyosodnak arról, hogy a listán szereplő személy valóban létezik, illetve jogosult szavazni. Rámutatott: többek között a halottakat kívánják kiszűrni, illetve azokat, akik bírósági végzés vagy orvosi döntés eredményeként nem élhetnek állampolgári jogaikkal.
Arra a felvetésre, hogy a nyári szabadságolások idején mennyire kivitelezhető ez, kifejtette: a falvakban egyszerűbb – ott csak megkérdezik a szomszédot, hogy „Vasile Popescu valóban létezik?” –, a városokban pedig nehezebb lesz a mininépszámlálás, ezért felkérték az önkormányzatokat és a prefektusokat, hogy holnapig tegyenek javaslatokat a pontatlanságok kiküszöbölésére. Azt is elmondta: a külföldön élő román állampolgárok közül csak azokat törlik a listákról, akik hivatalosan is külföldi lakcímmel rendelkeznek.
Hasonlóan nyilatkozott Victor Paul Dobre közigazgatási miniszter is, aki szerint a halottakat, a külföldi lakcímmel rendelkező román állampolgárokat, a szavazati jogukat bírói végzés vagy orvosi javaslat nyomán elveszítőket, valamint a román állampolgárságukat elvesztőket iktatják ki a romániai választási névjegyzékből. Ennek kapcsán Victor Ponta miniszterelnök kifejtette: mintegy ötszázezer olyan román állampolgár van, aki hivatalosan is külföldön él, és külföldi lakcímmel rendelkezik, őket kell kiiktatni a listákról, bár szavazati joguk megmarad. Arról, hogy voksuk beszámít-e az érvényességi küszöbbe, Ponta szerint az alkotmánybíróságnak kell döntenie. A kormányfő közölte: a statisztikai intézet arról tájékoztatta, hogy csupán jövőre végeznek a tavalyi népszámlálás adatainak feldolgozásával, az ugyanakkor egyértelmű, hogy Ioan Rus tévedett, amikor még a referendum előtt 18 millió 200 ezer szavazópolgárról beszélt.
Băsescu: csalás készül
Traian Băsescu szombaton csalási kísérletnek nyilvánította a kormány szándékát. A felfüggesztett államfő szerint a kormánynak nem népszámlálást kell szerveznie, hanem az illetékes szervektől – például a népességnyilvántartótól – el kell kérniük az adatokat, és ellenőrizniük kell, hogy minden halottat töröltek-e a listákról, illetve hogy a 18. életévüket betöltött polgárokat feltüntették-e a lajstromban.
„Én az orrukra csapom az ajtót, ha bekopognak” – szögezte le, a „mininépszámláló-biztosokra” utalva. Kifejtette ugyanakkor, a szavazópolgárok számának növekedésére számít, mivel a 18. évüket betöltöttek többen vannak, mint az elhunytak. Úgy vélte, a mostani gyakorlat egyenesen törvényellenes, hiszen a listákat a választások időpontjának rögzítését követően öt napon belül, tehát július 11-én kellett volna naprakésszé tenni.
„A választási névjegyzék meghamisítására tett kísérlet óriási blöffnek tűnik. Vakációs időszak van, sokan elutaztak, mintegy hárommillióan pedig külföldön élnek. A népszámlálás ötlete teljesen ellehetetleníti az országot. Tudom, hogyan vélekednek az európai uniós politikusok, és ha ezek az emberek nem állnak le, Románia évekig fehér folt lesz az EU térképén” – hangoztatta Băsescu. Cezar Preda, a PDL első alelnöke is törvénytelennek minősítette tegnap a mininépszámlálást. Kifejtette, a kormány nem akarja elismerni a referendum eredményét, ezért folyamodott a választói névjegyzék aktualizálása helyett a mininépszámlálás ötletéhez.
Erre reagálva Crin Antonescu ügyvivő államfő úgy vélekedett: Băsescu alaptalanul fenyegetőzik, ráadásul jelenleg amúgy sem több „egy kék pólós polgárnál, aki kiáll egy kapu elé, és nyilatkozgat.” Antonescu szerint ha nem indították volna be a felfüggesztési eljárást, ősszel súlyosabb szociális zavargások törtek volna ki, mint az év elején.
(Márton: nyilvánvalóan nem valós a névjegyzék
Nem lehet kihatással az önkormányzati választások érvényességére, hogy hamis adatokat tartalmaz a választási névjegyzék, hiszen ebben az esetben nincs előírt érvényességi részvételi küszöb, például, ha véletlenül elhunyt szavazópolgárok is szavaztak, azt csak hivatalos panasz esetén vizsgálják ki – nyilatkozta a Krónika kérdésére Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő. Hozzáfűzte: ami a referendumot illeti, ott épp az érvényességi küszöb teremt más helyzetet.
„Nyilvánvaló, hogy nem a valós adatokat tartalmazza a választási névjegyzék, a legutóbbi népszámlálás 19,5 millió román állampolgárt számolt össze, kizárt, hogy annyira elöregedett lenne a romániai társadalom, hogy legyen 18 millió nagykorú, választásra jogosult polgára” – szögezte le Márton Árpád. A képviselő szerint ugyanakkor elvi gondot jelent, hogy az önkormányzati választásokon a Szociálliberális Unió (USL) a polgármesteri tisztségek kétharmadát megnyerte.
Mint kifejtette, ennek az egyszerű ténynek azért van jelentősége, mert a polgármesterek feladata, hogy két héttel bármilyen választás vagy népszavazás előtt naprakészen frissítsék a választási névjegyzéket, így erre az USL-nek bőven lett volna ideje. Hozzáfűzte: előfordulhat persze, hogy a hangzatos ígéretekkel polgármesteri tisztséget nyert, de adminisztrációs tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező polgármestereknek ez megoldhatatlan feladatott jelentett ilyen rövid idő alatt. Márton Árpád szerint ez sem menti fel semmi alól az USL-t, hiszen tudták, hogy mire készülnek.
„Elég fura, hogy nem rögtön ezzel kezdték az önkormányzati munkát, hiszen tudták mi az érdekük, ez lett volna számukra a legfontosabb” – mutatott rá a szociálliberális vezetők stratégiai hibájára a képviselő. Márton Árpád elmondta: mindenkinek igaza van, aki azt állítja, hogy jóval kevesebben élnek az országban, mint amennyi a nyilvántartásokban szerepel, azonban épp az USL-kormány belügyminisztériuma jelentette be korábban a választásra jogosult polgárok számát. Ugyanakkor leszögezte: a hatályos jogszabályok szerint a népszavazás érvényessége szempontjából ez a hivatalosan bejelentett szám számít, ezért az alkotmánybíróság törvényesen nem vehet figyelembe más adatot, akkor sem, ha az esetleg jóval pontosabb.
Kérdésünkre, hogy a szociológusok szerint számos tévedést tartalmazó népszámlálás vagy a hivatalos lakóssági nyilvántartás adatai pontosabbak, Márton Árpád úgy nyilatkozott: biztos, hogy a népszámlálás pontosabb. Hozzáfűzte, a lakóssági nyilvántartás pontatlanságát elsősorban az okozza, hogy az anyakönyvi hivatal és a hivatalos lakosságnyilvántartás két különböző intézményhez tartozik, és ezek között nem működik tökéletesen a kommunikáció annak ellenére, hogy a hatályos jogszabályok lehetővé teszik, hogy zökkenőmentesen működjenek együtt. Bár papíron működnie kéne a rendszernek, gyakorlatilag nem működik. Márton Árpád ezt a hivatalnokok apró mulasztásainak tudja be. Ilyen például az, amikor valaki elköltözik egy kis faluból a nagyvárosba, ahol nyilvántartásba veszik, de közben a kistelepülés névjegyzékéből nem törtlik az illetőt, így ő két helyen fog szerepelni. A sok apró tévedés pedig sokra megy, Márton Árpád szerint ezzel együtt a választási névjegyzék pontatlanságáért a polgármesterek a felelősek, hiszen az ő feladatuk naprakészen tartani azt.
Kiss Előd-Gergely)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Miniszterfejek hullanak Bukarestben
Felelős politikusok és vezetők helyett a fejetlenség és a káosz uralkodik Bukarestben, miközben egyik tévedéséből a másikba esik a román alkotmánybíróság is. A bírálatok és a politikai nyomás miatt lemondott tegnap a belügyminiszter. Az államfő lemondatásáról lefolytatott népszavazás végeredményéről ugyanakkor továbbra sincs végleges döntés, sőt még arról sem, hogy mikor határozzanak. Kijavította korábbi határozatát a román Alkotmánybíróság, miután annak szövege megjelent a Hivatalos Közlönyben. A bírák ahhoz az augusztus 2-i határozathoz írtak hozzá egy mondatot, amelyben elutasították a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán benyújtott óvásokat. A határozat eredeti változata szerint a külföldön élő román állampolgárokat nem kell felvenni az állandó választási jegyzékbe. A hétfőn betoldott kiegészítésből ezzel ellentétben az derül ki, hogy igenis szerepelniük kell a névjegyzékben a határokon kívül élő román állampolgároknak is.
A kiegészítés és az ahhoz fűzött lábjegyzet a Realitatea.net hírportál szerint hétfőn 14 óra körül jelent meg az alkotmánybíróság honlapján, a döntés szövegét tartalmazó fájlban. A lábjegyzet szerint a betoldott mondat azt követően került bele a határozat szövegébe, miután az megjelent a Hivatalos Közlönyben, kimaradása az eredeti szövegverzióból pedig szerkesztési hibának tulajdonítható. A kicsinyesnek tűnő incidens azonban jelentős, hiszen a határozatot értelmezve a kormány azt állította: a referendum érvényességi küszöbét a parlamenti választásokról szóló törvény alapján kell megállapítani, az pedig valóban nem számol a külföldi román állampolgárokkal. Csakhogy a határozatba utólag betoldott mondat világosan kimondja: az államfőválasztásról, illetve a népszavazásról szóló törvény az alapja a küszöb megállapításának.
A július 29-i népszavazás eredménye a választói névjegyzékben szereplő személyek számától és az erre alapuló érvényességi küszöbtől függhet, amelyet az alkotmánybíróság augusztus 31-én készül bejelenteni. Ez az időpont azonban a testület tagjainak határozottságát is mutatja. Eredetileg ugyanis a bírák szeptember 12-re halasztották döntésüket.
Ugyanakkor az alkotmánybíróság már tisztázni kényszerült egy korábbi kérését is: a testület hétfőn újabb, a kormánynak küldött átiratban pontosította, hogy nem a választói névjegyzék mostani aktualizálását kéri – ahogy az a korábbi átiratában félreérthető –, hanem a referendum előtt aktualizált névsorokat.
A Mediafax hírügynökség hivatalos forrásból úgy tudja: a félreértés oka az, hogy az egyik alkotmánybíró tévesen diktálta le a testület döntését, amelyet átiratban közöltek a kormánnyal. A téves szöveg alapján pedig a kabinet már minireferendum lebonyolítására készült. Időközben a népszavazás körül kialakult fejetlenségek miatt hétfőn lemondott Ioan Rus, a közigazgatási és belügyi tárca vezetője.
A politikus azzal indokolta döntését: az utóbbi napokban hatalmas politikai nyomás nehezedett rá, méghozzá több irányból is, Traian Basescutól Crin Antonescu ügyvivő államfőig. Emellett az elmúlt napokban éles bírálatok érték a belügyminisztériumot a választási névjegyzékek körül kialakult káosz kapcsán.
Kristály Lehel
Magyar Hírlap
Erdély.ma

Nem lesz gyorsnépszámlálás
Nem lesz Romániában úgynevezett gyorsnépszámlálás, hanem intézményes eszközökkel aktualizálják a választói névjegyzéket – jelentette be Victor Ponta román miniszterelnök a keddi kormányülés után.
Közölte, hogy az „Alkotmánybíróság kérésének megfelelően" a kormány egy memorandumot fogadott el, amely alapján az illetékes minisztériumok összevetik a különböző adatbázisokat, és így aktualizálják a választói névjegyzéket, amelyet elküldenek majd a taláros testülethez.
Ponta szerint például az egészségbiztosító és a nyugdíjpénztár adatbázisát összevetik a választói névjegyzékkel, valamint ellenőrzik, hogy a polgármesterek valóban frissítették-e a névjegyzéket, és megpróbálják kiszűrni azokat a személyeket, akik időközben elhunytak, elvesztették szavazati jogukat, vagy egyéb hasonló, törvény által szabályozott helyzetben találhatók. A közigazgatási minisztérium végzi majd az adatbázisok összevetését – magyarázta Ponta.
Korábban a román kormány gyorsnépszámlálást akart végezni, de hétfőn az alkotmánybíróság a Pontához intézett pontosító átiratában közölte: azt az aktualizált választói névjegyzéket kéri a kormánytól, amelyek alapján megszervezték a július 29-i népszavazást.
Ponta szerint azonban ez a névjegyzék a központi választási irodánál található, az alkotmánybíróságnak onnan kellett volna kérnie, és azt valóban néhány óra alatt megkaphatta volna. Traian Basescu felfüggesztett államfő ugyanis a taláros testület hétfői pontosító közleménye után felszólította a kormányt, hogy késlekedés nélkül bocsássa az alkotmánybíróság rendelkezésére a választói névjegyzéket, amely alapján megszervezték a népszavazást. Basescu hangsúlyozta, hogy ezek néhány óra alatt eljuttathatók a taláros testülethez.
Az alkotmánybíróság a múlt héten kétszer is elhalasztotta a Traian Basescu leváltásáról szóló népszavazás érvényességéről szóló döntés meghozatalát arra hivatkozva, hogy ellentmondóak a választói névjegyzékről szóló adatok, amelyeket az illetékes intézmények közöltek a taláros testülettel. A részvétel 46,23 százalékos volt, ami elmaradt a törvény által megkövetelt 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöbtől. A szavazók elsöprő többsége Basescu menesztése mellett foglalt állást.
MTI
Erdély.ma

Svájci lap: Románia Alkotmánybírósága segítség után kiált
Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyért felelős biztosa súlyos aggodalmát fejezte ki a politikai nyomás- gyakorlás miatt, amelynek Románia legfőbb bírái ki vannak téve, annak nyomán, hogy az alkotmánybíróság elnöke levelet írt a Bizottságnak – írja az SDA, Svájc vezető hírügynöksége. Az alkotmánybíróság elnöke, Zegrean Augustin, „sürgös értesítés" megjegyzéssel panaszt nyújtott be az Európai Bizottságához, az Európa Tanácshoz és az ENSZ Emberijogi Bizottságához, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök kormányának súlyos beavatkozásai miatt az igazságügy tevékenységébe. A napilap felidézi, hogy a Traian Basescu felfüggesztett államelnök menesztéséről szóló népszavazás eredményességéről az alkotmánybíróságnak kell döntenie, majd felsorolja azokat a „súlyos beavatkozásokat“, amelyeket az elnök a bizottságnak megküldött.
Zegrean szerint az alkotmánybíróság egyik döntése során az egyik bíró azért nem szavazott, mert megfenyegették, őt és a családját is. A kormányfő kétségbe vonta az egyik bíró kinevezésének jogszerüségét. Crin Antonescu ideiglenes államelnök pedig egyenesen kijelentette, hogy a kormány az alkotmánybíróság döntésétől függetlenül kitart Basescu elbocsátása mellett.
Viviane Reding bitosította Zegreant, hogy az Európa Tanács „fokozott figyelemmel kiséri" a Romániai helyzetet és kész garantálni „a jogállamiság tiszteletben tartását, és az igazságszolgáltatás függetlenségét Romániában“.
A biztos kifejtette: nagyon aggódik a bírák megfenyegetése miatt. Felhívja a politikusok figyelmét arra, hogy egy bírát tilos megfélemlíteni a határozatának meghozatala elött, illetve bármiféle retorziót alkalmazni annak kellemetlen döntése nyomán – írja az SDA.
Erdély.ma

Települési és megyei bizottságok ellenőrzik a választói névjegyzéket
Helyi és megyei bizottságok vizsgálják majd meg a választói névjegyzékek hitelességét, munkájukat pedig egy országos testület koordinálja majd – erről fogadott el határozatot a kormány keddi ülésén. Mint arról beszámoltunk, a listák átvizsgálására a tisztségéből felfüggesztett Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló múlt vasárnapi népszavazás végeredményének hitelesítéséhez van szükség.
A referendumon ugyan elsöprő többség szavazott Băsescu leváltására, azonban a részvételi arány csupán 46,24 százalékos volt, vagyis nem érte el az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöböt. Az államfő menesztését kezdeményező kormányzó Szociálliberális Unió (USL) szerint azonban nem valós a 18,2 milliós választói létszám, a tavalyi népszámlálás szerint csupán 16,5 millió választópolgár van, vagyis a referendum érvényes volt.
A népszámlálás hivatalos adatai azonban még nem állnak rendelkezésre. A népszavazás eredményének hitelesítésével megbízott alkotmánybíróság a választói létszámról az állami hatóságoktól kapott ellentmondásos adatok miatt naprakész választói névjegyzéket kért a kormánytól augusztus 31-éig, aminek nyomán a kabinet mininépszámlálást akart kezdeményezni, a taláros testület azonban hétfőn jelezte: nem a jelenlegi, hanem a július 29-i népszavazás idején használt állandó választási listákat kéri.
Victor Ponta kormányfő ennek nyomán arra utasította a belügyminisztert és a közigazgatási minisztert, hogy közigazgatási eszközökkel, saját hatáskörben vizsgálják át a listákat, és iktassák ki az elhunyt vagy állampolgárságukat vesztett személyeket. A kormányrendelet nyomán létrejövő bizottságoknak augusztus 29-éig kell végezniük a választói névjegyzék átvizsgálásával. Egy magánszemély ugyanakkor tegnap az alkotmánybíróság utólagos pontosítása miatt okirat-hamisítás miatt feljelentette a taláros testületet a legfőbb ügyészségen.
Antonescut nem érdekli az Alkotmánybíróság döntése
Az ügyben kedden este keményen bírálta a kormányt Băsescu menesztésének egyik legfőbb szorgalmazója, Crin Antonescu ügyvivő államfő. Szerinte a kabinet úgy viselkedik, mintha megfélemlítették volna, és tanácstalanságról tesz tanúbizonyságot, maga Ponta kormányfő is fenyegetettnek és megfélemlítettnek tűnik. Antonescu a kormánypárti Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva elmondta: a kabinetnek nem kellene figyelembe vennie az alkotmánybíróság pontosítását, miszerint a külföldön élő románok is beszámítanak az állandó névjegyzékbe.
Az alkotmánybíróság hétfőn este jelezte, hogy kimaradt egy bekezdés pénteki állásfoglalásából, amelyet a választói névjegyzék kapcsán tett. Az említett bekezdés szerint az állandó választói névjegyzék a referendumon használt lista, amely az összes, szavazati joggal rendelkező román állampolgár nevét tartalmazza, így a külföldön élőkét is. Antonescu azonban kedden este amellett kardoskodott, hogy a külföldön élő román állampolgárokat nem kell beszámítani az érvényességi küszöbbe.
Az ügyvivő államfő ismét hevesen kirohant Traian Băsescu ellen, azzal vádolva meg őt, hogy befolyásolni próbálja a külügyi hírszerzést, az alkotmánybíróságot és a legfőbb ügyészséget is, amelyek az ő megrendeléseit teljesítik. Szerinte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak kellene megvitatnia azt, hogy előfordulhat: a legfőbb ügyészség politikai megrendeléseket teljesít.
Szerinte ezt az bizonyítja, hogy miután Băsescu nyilvánosan bírálta a belügyi népesség-nyilvántartó vezetőjét, az ügyészség bűnvádi eljárást indított a vezető ellen, amiért először 18,2 millió választópolgárról tett jelentést a taláros testületnek, majd egy másik átiratban közölte: nem tud felelősséget vállalni a szám helyességéért. Antonescu szerint a kormánynak hivatalos levelekben kellene tájékoztatnia a külföldi partnereket azzal kapcsolatos álláspontjáról, hogy mi zajlik az országban, és úgy vélte, az amerikai nagykövetnek Băsescu „visszaéléseit” is vizsgálnia kellene, és a Velencei Bizottsággal egyetemben nem szabadna részesévé válniuk Băsescu „jogállam elleni összeesküvésének”.
Ezzel arra utalt, hogy Mark Gitenstein bukaresti amerikai nagykövet hétfőn Ioan Rus belügyminiszterrel tárgyalt annak lemondását követően, és Victor Ponta kormányfővel is egyeztetett. Az Európa Tanács jogi szaktestületeként működő Velencei Bizottság elnöke pedig kedden adott ki nyilatkozatot, amelyben elítélte a román kormányt az alkotmánybíróságra gyakorolt nyomás miatt. Antonescu szerint egyébként Ioan Rus hazudott, amikor lemondása okaként az általa gyakorolt nyomást említette, és perrel fenyegette meg a lemondott belügyminisztert. Egyben azt is leszögezte: Băsescu „csak akkor szabadul meg tőle, ha megöli”.
Băsescu tegnap Antonescu vádjaira reagálva ironikusan azt mondta: rendszerint a kampányszékhelyéül szolgáló ingatlan garázsából szokott nyomást gyakorolni az intézményekre – itt tartja ugyanis sajtótájékoztatóit. Hozzátette: az alkotmánybíráknak még augusztus 31. előtt dönteniük kell, ellenkező esetben az ország maradék hitele is elvész.
Rus: jól döntöttem
Tegnap megszólalt a hétfőn lemondott Ioan Rus is. leszögezte: Antonescu televíziós nyilatkozata csak megerősítette azon meggyőződésében, hogy helyesen cselekedett. „A döntést akkor hoztam meg, amikor rájöttem: sem Antonescu, sem Băsescu elvárásait nem tudom kielégíteni. Egyikük azt akarta, hogy növeljem a listákon szereplők számát, a másikuk azt, hogy csökkentsem. Ez az ő harcuk. Én azért jöttem a minisztériumba, hogy végezzem a dolgom, és megtettem: rövid idő alatt incidensek nélkül megszerveztem az önkormányzati választásokat és a népszavazást” – mondta. Közölte: keserű szájízzel tér vissza Kolozsvárra, de „a politikában a férfiaknak megvan a maguk útjuk”.
Vasile Dâncu, Rus párttársa és bizalmasa tegnap úgy nyilatkozott: Rus azért távozott, mert a kormánykoalíció részéről nyomást gyakoroltak rá annak érdekében, hogy törvénytelenségeket kövessen el.
A legfőbb ügyészség egyébként közölte: vizsgálja a választói névjegyzéket, a pótlistákat, valamint az alkotmánybíróságnak küldött átiratokat, hogy kiderítse: azok tartalmaznak-e olyan valótlan adatokat, amelyek büntetőjogi felelősségre vonást tesznek szükségessé. A nap folyamán Ioan Căbulea belügyi államtitkárt is kihallgatták az ügyben, és bűnvádi eljárást indítottak ellene közérdek sérelmére elkövetett hivatali visszaélés gyanújával.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Markó Béla az együttműködés esélyeiről
A Fidesz falnak ment
Románia parlamenti választásokra készül, miközben nyilvánvaló, hogy a Fidesz nem találja a magyarázatot arra: miért bukott meg a nyári önkormányzati voksoláson korábbi Erdély-politikája. Orbán Viktor idei beszéde a tusványosi szabadegyetemen azt mutatja: messze még az önkritika, az önkorrekció ideje. PARÁSZKA BORÓKA az RMDSZ volt elnökét kérte helyzetértékelésre.
– Túl vagyunk az idei tusnádfürdői Orbán-beszéden, a szokásos nyári román–magyar mérlegen. Érték-e meglepetések?
– Nem. Korábban előfordult, hogy az RMDSZ és a Fidesz viszonyában fontos volt a tusnádfürdői nyári egyetem, mert a két párt vezetői ott találkoztak. A kilencvenes évek első felében annak is volt bizonyos szerepe, hogy román és magyar értelmiségiek, politikusok egyeztettek Tusnádfürdőn. Akkor még sokkal több volt a tisztázatlan kérdés. Ám a kétezres években az itteni megszólalások már egyértelműen csak azt jelzik, hogy magyarországi politikusok mit üzennek haza: a nyári egyetem üzenőfal. Az elhangzottakat csak fűszerezi, hogy egy-két román politikust is elvárnak ide. Volt olyan, hogy Traian Băsescut is meghívták, aki „leiskolázta” beszélgetőpartnereit.
– Az utóbbi időben arról lehetett hallani, hogy a Fidesz újratárgyalja a viszonyát az RMDSZ-szel, mert levonta a romániai önkormányzati választások után a következtetéseket. Hogyan látja, lesz megegyezés?
– Bizonyos következtetéseket természetesen levont a Fidesz. Például azt, hogy ismét nekiment a falnak a pártalapítási kísérlettel. Annak idején hevesen és lelkesen támogatták a Magyar Polgári Pártot, amelyhez most a párton belül egyesek hűek maradtak, mások viszont az Erdélyi Magyar Néppárt mellé álltak. Az erdélyi magyar választókat nem sikerült megosztani, de ha így megy tovább, a Fidesz egyre megosztottabb lesz a határon túli politikáját illetően. És ez így kudarc volt – ezt valószínűleg látják –, hiszen a számok beszélnek: rossz befektetést csináltak Erdélyben. A tusnádfürdői beszédekből viszont én azt a következtetést vontam le, hogy a legfontosabb megállapításig nem jutottak el. Nem értették meg, hogy az RMDSZ-szel lehetne együttműködni, mert a szövetség alapvető érdeke, hogy a mindenkori magyar kormánnyal párbeszédet folytasson, a magyarországi politikai pártokkal minél közelebbi viszonyban legyen. De ez a viszony csak partneri alapon működhet. Vagyis el kell fogadni, hogy a romániai magyarsággal kapcsolatos döntéseket a romániai magyarság hozza meg. Abból, ahogy itt Orbán Viktor miniszterelnök – nem is túlságosan leplezetten – ismét megmondta, hogy mit kell csinálni a népszavazáson, és magyarországi politikusok megint „értékes” utasításokat adtak a romániai magyar választóknak, én úgy látom, hogy ebben továbbra sincs előrelépés.
– Közelednek a parlamenti választások. Mire számít, megismétlődik-e az önkormányzati választások alatti feszültség? Lesz-e együttműködés a magyar pártok között?
– Az önkormányzati választások eredménye azt mutatja, hogy az erdélyi magyar választók az RMDSZ-t kívánják érdek-képviseleti mandátummal felruházni. Pedig a helyi választások esetében megosztottabb a közösség, mert egy kisebb közigazgatási egységben nem mindig pártalapon választanak az emberek, hanem személyre szólóan voksolnak. Mégis egyértelműen az RMDSZ-re szavazott az elsöprő többség. Azt gondolom, hogy ősszel legalább hasonló szavazatarányt érünk el. Ez nem azt jelenti, hogy a következő időszakban nem kell nyitottaknak lennünk. Megtehetjük, hogy azok legyünk, mert nem vagyunk ideológiai párt. Ebben a szövetségben helye van jobboldalnak, baloldalnak. Igaz, az RMDSZ az Európai Unióban jobbközép szervezetként határozza meg magát, ám a szövetséget mint politikai keretet felkínáljuk bárkinek, aki hozzá tud tenni valami érdemlegeset a szervezet munkájához. Az RMDSZ-t olyan egységes partnernek tekintik a román tárgyaló felek, amellyel meg lehet egyezni, amely ha kialakított egy álláspontot, akkor ahhoz tartja is magát. Az ilyen egységes fellépést fontos prioritásunknak tekintem Bukarestben. Nem támogatok viszont olyan együttműködést az RMDSZ-en kívüli magyar pártokkal, amely arról szólna, hogy a törvényhozásba beviszünk még néhány, szervezeten kívüli képviselőt és szenátort. Úgy járnánk ezzel, mint Tőkés Lászlóval Brüsszelben. Az ottani kollégák a megmondhatói, hányszor kerültünk kellemetlen helyzetbe miatta, hányszor fordult szembe saját szervezetével, és mondott ellent csak azért, hogy ellentmondjon.
– Sikertelen népszavazás után vagyunk, Traian Băsescu leváltásáról nem született érvényes döntés. Mi lesz most?
– Az Alkotmánybíróság őszre halasztotta ítéletét a népszavazás érvényességéről. Szerintem ha marad a kormány és az államfő szembenállása – ismerve Băsescut, aki államelnökként kormányozni is szeretne –, ez folyamatos vitát, konfliktust eredményezne. A román alkotmány parlamenti köztársaságként határozza meg Romániát, mára azonban az államelnök már annyira kitágította saját hatásköreit, hogy számos kérdésbe tényleg bele tud szólni. A népszavazás eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy a szociáldemokrata–liberális pártszövetség nem veszített a támogatottságából. Kérdés, hogy előáll-e az őszi parlamenti választások után olyan helyzet, hogy az RMDSZ legyen a mérleg nyelve. Lehet, hogy ötven százalék fölött nyernek a mostani kormánypártok – ennek látom a legnagyobb valószínűségét –, és akkor nem lesz szükségük az RMDSZ-re. Bárhogy alakul is, nekünk az az érdekünk, hogy erős parlamenti demokrácia legyen Romániában, mert ez kedvez a regionális és az etnikai érdekeknek. Nekünk, magyaroknak fontos, hogy helyben legyünk erősek, és a döntések árnyaltak legyenek. Traian Băsescuval és pártjával mi koalícióban voltunk, néhány fontos kérdést meg is oldottunk együtt, ezt méltányolni kell. Ám azt is ki kell mondanom: nincsen igaza, amikor koncentrálni igyekszik a hatalmát. Mi másfajta államkoncepciót támogatunk.
Parászka Boróka
(Az interjút teljes terjedelemben elolvashatja a 168 Óra hetilap legfrissebb számában.)
168 Óra

Dagadó népszavazási botrány lehallgatásokkal
A legfőbb ügyészség Victor Paul Dobre volt közigazgatási miniszter mentelmijogának megvonását kéri a képviselőháztól, akit hivatali visszaéléssel gyanúsít a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán. Tegnap telefonbeszélgetések lehallgatásának kivonata került nyilvánosságra, amelyből kiderült, hogy a Szociál-Liberális Szövetség (USL) 1,6 millió külföldi állampolgárt akart kivonni a választói névjegyzékből, hogy ne számítsanak a referendum érvényességi küszöbének meghatározásakor.
Ioan Rus lemondott belügyminiszter és Dobre is elismeri, hogy 18,3 millió ember szerepel a választói névjegyzékben, és nem vállalták ennek módosítását, ami miatt bírálat érte őket saját pártjukban. Rus azt mondta, hogy „nem akarja börtönben tölteni nyugdíjas éveit”.
Dobre, a közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter volt az, aki benyújtotta lemondását Ioan Rus volt belügyminiszterrel együtt. Ez utóbbi kijelentette, hogy a belügyminisztériumra nyomás nehezedett a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán.
A bűnvádi eljárást az ügyészség csak akkor kezdheti el, ha a parlament azt engedélyezi, mivel Dobre parlamenti képviselő. A törvényhozó testület azonban egyelőre vakáción van. Az ügyészség egy belügyminisztériumi államtitkár és a lakosság-nyilvántartási hivatal vezetője ellen is bűnvádi eljárást indított.
A bejelentéssel szinte egyidőben a médiában megjelent két telefonbeszélgetésnek a kivonata, azon jelentés részeként, amelyet az ügyészség készített a képviselőház számára. A kivonat szerint Dobre egy férfival beszélget, és az derül ki a beszélgetésből, hogy a lemondásáról Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő – a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) két társelnöke – egyezett meg. Dobre szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) gyűlésén több vezető élesen bírálta őt. Amikor a beszélgetőpartnere megkérdezte, hogy miért bírálták, akkor Dobre azt válaszolta: „mert aláírtam, hogy 18,3 millió állampolgár szerepel a választói névjegyzékben, ami így is van, de ez más kérdés”. Egy másik beszélgetésben Ioan Rus leszögezte, hogy ő nem ír alá egyetlen olyan papírt sem, amely akár eggyel több vagy kevesebb szavazati joggal rendelkező személy létezéséről szól, mert „nincs kedve nyugdíjas éveit a börtönben tölteni”. Az ügyészségi dokumentumok kiszivárogtatását a vádemelés előtti szakaszban egyébként törvény tiltja Romániában.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke aggodalmának adott hangot a román belpolitikai fejlemények miatt, és azt kérte a kormánytól, hogy minél gyorsabban küldje az Alkotmánybírósághoz a választói névjegyzéket, hogy a taláros testület döntést hozhasson a népszavazás érvényességéről. Barroso ezt a Victor Pontának küldött levélben fejtette ki, amelyben sajnálatát fejezte ki az Alkotmánybíróságot ért fenyegetések miatt is. Barroso eddig nem bírálta a kormányt, főként Viviane Reding igazságügyi biztos volt az, aki tolmácsolta az európai aggályokat. Victor Ponta a napokban kijelentette, hogy Barroso nagyon korrekt volt „Redinggel ellentétben”.
Tegnap kiderült az is, hogy a kormánynak milyen tervei vannak a választói névjegyzékekkel. Radu Stroe közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter bejelentette, hogy a kabinet nem módosítja a népszavazás megszervezésekor használt választói névjegyzéket, de kiegészítő információkat fog közölni az alkotmánybíróságnak. A miniszter szerint a választói névjegyzék – amelynek alapján a népszavazást megszervezték – nem módosul, azt megkapja az alkotmánybíróság úgy, ahogyan kérte, de emellett a hatóságoknak kötelességük, hogy „a lehető legkorrektebb adatokat szolgáltassák, és ezzel segítsék az alkotmánybíróság döntését” – mondta a miniszter. A Ponta-kormány ugyanis úgy döntött, hogy a hónap végéig frissíti a névjegyzéket. A külügyminisztérium is közölte pénteken, hogy kezdeményezte a külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárok számának frissítését. Ennek azért van jelentősége, mert a külföldön hivatalosan lakhellyel rendelkező román állampolgárok nem tartoznak bele az állandó választói névjegyzékbe. A belügyminiszter is összehívta jövő hétre az országos statisztikai hivatal népszámlálással foglalkozó bizottságát, amelynek jóvá kellene hagynia a tavaly ősszel elvégzett cenzus februárban közölt előzetes eredményeit. Azok szerint Románia stabil lakossága 19 millió főre csökkent.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)

Az USA külügyi államtitkár-helyettese Antonescuval tárgyal
A romániai belpolitikai helyzetről tájékozódott hétfőn Bukarestben Philip Gordon amerikai külügyi államtitkár-helyettes, aki Crin Antonescu ideiglenes államfővel folytatott tárgyaláson kijelentette, hogy Washingtont „nyugtalanítják" a romániai belpolitikai fejlemények.
Gordon először Traian Basescu felfüggesztett államfővel találkozott zárt ajtók mögött, majd Antonescu fogadta őt a román elnöki hivatalban. Ez utóbbi találkozó kezdetén – amikor a média képviselői még jelen lehettek a teremben – az államtitkár-helyettes kifejtette, hogy Washingtont nyugtalanítja a romániai politikai helyzet, hiszen Románia baráti ország: az Egyesült Államok stratégiai partneri viszony ápol Bukaresttel, ezért Washingtont érdekli „a romániai demokrácia, valamint az intézmények függetlensége".
Antonescu szerint szükséges volt a mostani találkozó, hogy tisztázzák a Romániában kialakult helyzetet. Gordon hétfő délután Victor Ponta román miniszterelnökkel is találkozik.
Az amerikai diplomata látogatására azt követően került sor, hogy július elején felfüggesztette a román parlament Traian Basescut, akinek a leváltásáról július 29-én népszavazást szerveztek. A szavazók elsöprő többsége Basescu menesztése mellett voksolt, de a részvételi joggal rendelkező választók 46 százaléka vett részt, ami elmarad az érvényességhez szükséges 50 százalék plusz egy főtől. Az Alkotmánybíróság azonban augusztus 31-re halasztotta a döntést arról, hogy érvényes volt-e, vagy sem a népszavazás. A taláros testület arra hivatkozva határozott így, hogy „ellentmondásos" adatokat kapott az illetékes hatóságoktól arra vonatkozóan, hány szavazati joggal rendelkező állampolgár szerepel a választói névjegyzékben.
Pénteken José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke levélben szólította fel a román miniszterelnököt, hogy tegyen meg mindent az alkotmánybírák függetlenségének tiszteletben tartása érdekében.
MTI
Erdély.ma

Dokumentumokat foglalt le az ügyészség a választói névjegyzékek ügyében
Egy sor dokumentumot foglalt le a legfőbb ügyészség többek között az Alkotmánybíróságon és a választási hatóságnál a választói névjegyzékek ügyében indult vizsgálat keretében.
Az ügyészek az Alkotmánybíróság, az Állandó Választási Hatóság, a Központi Választási Iroda, az Állampolgársági Hivatal, valamint a belügyminisztérium útlevélosztályán és a lakosság-nyilvántartó hivatal székházában foglaltak le több dokumentumot.
A dokumentumok között szerepel a július 29-i népszámlálás összes szavazókörzetének jegyzőköny-másolata, az állandó választói névjegyzék és a választói pótlisták. A névjegyzékeket a választási hatóságtól és a lakosság-nyilvántartástól is magukkal vitték az ügyészek.
Azok a dokumentumokra is kitér az ügyészségi vizsgálat, amelyek a román állampolgárság megszerzését, illetve az arról való lemondás statisztikáit tartalmazzák évekre lebontva, továbbá amelyek tartalmazzák a külföldön állandó lakhellyel rendelkező román állampolgárok adatait.
A választói névjegyzékek kapcsán indított vizsgálat során az legfőbb ügyészség eddig kérte Victor Paul Dobre korábbi közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter, parlamenti képviselő mentelmi jogának megvonását hivatali hatáskörrel való visszaélés miatt.
Az ügyben eljárás indult Constantin Manoloiu, a belügyminisztérium lakosság-nyilvántartó főosztályának vezetője, illetve Ioan Căbulea államtitkár ellen, az ügyészek pedig kihallgatták többek között Ioan Rus lemondott belügyminisztert, a statisztikai intézet elnökét, az Állandó Választási Hatóság elnökét, valamint a lakosság-nyilvántartó főosztály vezetőjét is.
Krónika (Kolozsvár)

A külföldön élőket is beleszámolják a kvórumba
Törvényesen küldött hibaigazítást Ştefan Minea alkotmánybíró a kormánynak augusztus 3-án a taláros testület nevében – szívárgott ki az Alkotmánybíróság hétfői üléséről. A módosítás lényege, hogy a július 29-i referendum kvórumjába bele kellene számolni a külföldön élő román állampolgárokat is.
A Ponta-kormány azt remélte, hogy a 2.5-3 millióra saccolt román vendégmunkást törölni tudja az állandó választói névjegyzékből és ezáltal a referendum 46 százalékos részvételi aránya 50 százalék fölé ugrik.
Augustin Zegrean, az Alkotmánybíróság elnöke hétfőn reggel nem zárta ki , hogy a Traian Băsescu leváltására kiírt referendummal kapcsolatos hibás átiratok ügyében összehívott rendkívüli tanácsozásán a taláros testület a népszavazás egészének érvényességéről is döntést hozzon.
Ezt a feltételezést az is megerősíti, hogy a Legfelsőbb Ügyészség hétfőn reggel „tájékoztató anyagot” küldött az alkotmánybíróságnak a lefoglalt választási névjegyzékkel kapcsolatos vizsgálódásának állásáról.
A rendkívüli ülés összehívását múlt héten három alkotmánybíró kérte, annak érdekében, hogy tisztázzák a testülettől a kormányhoz, valamint a Hivatalos Közlönyhöz juttatott ellentmondásos átiratok kérdését.
Egyszerű vagy minősített többség?
Az Alkotmánybírósághoz közel álló források szerint a taláros testület hétfői ülésén arról is vita alakult ki, hogy a Traian Băsescu felfüggesztett államfő leváltására kiírt referendum érvénytelenítéséhez is minősített, 6-3-as többségre van szükség, vagy ez esetben elég az egyszerű, 5-4-es arányú többség is.
A törvény nem írja elő, hogy a népszavazás érvénytelenítését milyen döntéssel hozhatja meg a taláros testület, a minősített többség szükségességét csak a referendum hitelesítése esetében írja elő. Alkotmánybírósági források Németországot említik példaként, ahol a referendumot kétharmados többséggel hitelesítik, de egyszerű többséggel érvénytelenítik.
15 megyében vizsgálódik az ügyészség. A Realitatea hírtelevízió információi szerint az ügyészek tizenöt olyan dél-romániai megyében indítottak vizsgálatot a július 29-i referendumon történt csalások ügyében, ahol a részvételi arány meghaladta az országos átlagot. Mint korábban írtuk, Gorj, Dolj, Mehedinţi, Teleorman megyében tucatjával vannak olyan települések, ahol az állandó lakosság kétszerese adta le szavazatát a referendumon.
Az Alkotmánybíróság az elmúlt hét elején küldött a Hivatalos Közlönyhöz egy hibaigazítást, amelyben egy mondattal kiegészítette döntését a népszavazásról. A testület szerint szerkesztési, fogalmazási hiba miatt maradt ki az a mondat, amely arra vonatkozott, hogy nem lehet törölni a választói névjegyzékből a külföldön élő román állampolgárokat.
Victor Ponta kormányfő hétfőn este levélben kért felvilágosítást a taláros testülettől azzal kapcsolatban, hogy az alkotmánybíróság egészen pontosan mit is vár el a hatóságoktól: az állandó választói névjegyzék frissítését vagy a július 29-i referendumon részt vevők listájának aktualizálását.
maszol.ro

Előrehozta a referendum-döntés határidejét az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság kedden úgy döntött, hogy augusztus 21-ig kell a kormánynak elküldenie a választói névjegyzéket. A testület korábban augusztus 31-ét szabta meg határidőként a kormánynak. Az Alkotmánybíróság több mint hét órás ülésén arról is döntött, hogy megfelel a törvényes előírásoknak az a hibaigazítás, amelyet a testület egyik tagja küldött a Hivatalos Közlönynek a referendummal kapcsolatos határozat kapcsán. Ez azt jelenti, hogy a külföldön élő román állampolgároknak is szerepelniük kell az állandó választói névjegyzékben.
Mint ismeretes, az alkotmánybíróság augusztus 2-án hivatalosan közölte, hogy szeptember 12-re halasztotta a Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló július 29-i referendummal kapcsolatos döntését, mivel ellentmondó adatokat kapott az állandó választási névjegyzékekről, illetve hogy augusztus 31-i határidővel kérte a kormánytól a referendum alapjául szolgáló névjegyzékeket.
Egy nappal később a testület augusztus 31-re tűzte ki a népszavazás érvényességével kapcsolatos döntés időpontját.
Az Alkotmánybíróság keddi ülésén azt is megállapították: Ştefan Minea alkotmánybíró jogszerűen járt el, amikor szolgálatos bíróként a múlt hétfőn hibaigazítást küldött a Hivatalos Közlönynek.
A testület abba az augusztus 2-i határozatába „toldott bele” négy nappal később egy mondatot, amelyben elutasította a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán benyújtott óvásokat. A határozat eredeti, a Hivatalos Közlönyben is megjelent változata szerint a külföldön élő román állampolgárokat nem kell felvenni az állandó választási jegyzékbe. A hétfőn betoldott kiegészítésből ezzel ellentétben az derül ki, hogy igenis szerepelniük kell a névjegyzékben a határokon kívül élő román állampolgároknak is.
A hibaigazítás vitákat keltett, és az Alkotmánybíróságon belül is ellentétekhez vezetett, ezek nyomán a testület több tagja is – Ion Predescu, Tudorel Toader és Acsinte Gaspar – jelezte: nem tartják jogszerűnek az utólagos javítást.
A keddi döntés értelmében a külföldön élő román állampolgároknak is szerepelniük kell az állandó választási névjegyzékben. Az elmúlt időszakban a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) megpróbálta elérni, hogy a névjegyzékből töröljék a külföldön élőket, ezzel azt remélve, hogy a népszavazás – amelynek érvényessége részvételi küszöbhöz kötött – sikeres lehet.
A választói névjegyzékek kapcsán kirobbant botrány során lemondott Ioan Rus belügyminiszter és Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter, mint utólag kiderült, amiatt, hogy az USL vezetői nyomást gyakoroltak rájuk a névjegyzékek megcsonkítása reményében.
A névjegyzékek ügyében vizsgálatot indított a legfelsőbb bíróság ügyészsége is, több magas rangú tisztségviselő ellen bűnvádi eljárás indult.
Krónika (Kolozsvár)

Népszavazás – A bírák függetlenségük tiszteletben tartását kérik
"Mélységes aggodalmát" fejezte ki csütörtökön a román Legfelső Bírói Tanács (CSM) amiatt, hogy román vezető politikusok – köztük az ideiglenes államfő és a miniszterelnök – olyan kijelentéseket tettek, amelyek sérthetik az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Alina Ghica, a CSM elnöke a testület kivizsgáló részlegéhez fordult, amelyet felkért arra, vizsgálja meg egyes vezető politikusok nyilatkozatait, amelyek sértik az igazságszolgáltatás függetlenségét. Crin Antonescu ideiglenes államfőt, Victor Ponta miniszterelnököt és Ion Iliescu volt államfőt, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) tiszteletbeli elnökét említette konkrétan. Az említett politikusok az elmúlt napokban élesen bírálták az ügyészeket amiatt, hogy széles körű vizsgálatot indítottak Románia 15 megyéjében a Traian Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról szóló, július 29-i népszavazás esetében jelzett választási csalások ügyében.
A CSM szerint a három politikus „demokratikus államban megengedhetetlennek minősülő kijelentéseket tett, amelyekkel mélységesen megsértették a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozó alkotmányos elvet". A bírói tanács szerint a nyilatkozatok egyes elemei csorbítják az igazságszolgáltatás hitelét.
Szerdán Crin Antonescu felszólította Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt, hogy adjon magyarázatot a népszavazás ügyében indított vizsgálatokról. Ion Iliescu pedig sürgette, hogy a parlament hívja kihallgatásra a legfőbb ügyészt.
Csütörtökön a legfőbb ügyészség közleményében leszögezte: nem azt vizsgálják, hogy a választók hogyan szavaztak, hanem az esetleges csalásokra vonatkozó feljelentések ügyében indítottak eljárást. Több mint félezer ügyről van szó – tették hozzá.
Csütörtökön kiderült, hogy az ügyészek Corneliu Dobritoiu jelenlegi védelmi miniszter fia, valamint Teodor Atanasiu volt védelmi miniszter ellen bűnvádi eljárást indítottak. Atanasiu a kormányzó liberális párt Fehér megyei szervezetének elnöke. Őt azzal gyanúsítják, pénzt adott a választóknak azért, hogy menjenek el szavazni, illetve egyes szavazókat buszokkal szállíttatott a szavazókörzetekhez. A népszavazás érvényességéről – amelyen a szavazók elsöprő többsége Basescu menesztése mellett voksolt – a román Alkotmánybíróságnak kell döntenie, csak ezt követően dől el, hogy Basescu visszatérhet-e hivatalába, vagy sem. A részvétel 46 százalék volt, ami elmarad az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöbtől.
MTI
Erdély.ma

Botránymérleg
Száz nap USL-s kormányzás, száz nap konfliktus és botrány. A történtek tükrében aligha tévedne valaki, ha így tekintene az utóbbi hónapokra.
22 év után először nyirbálja meg a hatalom a kivívott kisebbségi jogokat, mondta Markó Béla. A kezdőrúgás a magyarságot célozta, Pontáék eleinte bennünket támadtak a MOGYE-, illetve a Nyirő-ügyben. Sajnos, nem az egyetlen aggasztó visszafejlődés, az azóta eltelt időben a hatalom egyéb, 22 év alatt kivívott demokratikus jogok és intézmények ellen is támadást indított, folyamatosan váltva célpontjait.
Az értelmiséget megbotránkoztatták a román kulturális intézet megrendszabályozásával, a népügyvéd tisztségét semlegesítették pártkatona kinevezésével, az Alkotmánybíróságot is keményen támadták, amikor a hatalomnak kedvezőtlen döntést hozott. A jogállamiság intézményei, értékelték a külföldi megfigyelők, csorbát szenvedtek jogkörük megnyirbálása, vagy pártkatonák élükre való kinevezése által. Az államfő felfüggesztésének módjával megbotránkoztatták az egész civilizált Európát és az USA-t is. Az EU a diplomáciában precedens nélküli kemény hangon követelte a demokratikus játékszabályok betartását, Berlin szintén aggodalmát fejezte ki a demokrácia és a jogállamiság sorsa miatt, az USA pedig, Brüsszelhez hasonlóan, a népszavazás körülményei és az azon történt potenciális csalások miatt kongatja a vészharangokat. Válaszként a hatalom nacionalista húrokat pendít.
Száz nap alatt olyan dolgok estek meg, amilyenek még nem fordultak elő: a hatalomnak nyílt konfliktusa támadt az igazságüggyel, s a kormány saját emberei közül is jó néhányat elveszített, illetve menesztett, mert nem értettek egyet saját kormányuk politikájával, s utólag nagyon kedvezőtlenül nyilatkoznak róla.
A száz nap USL-s kormányzás aligha volt sikertörténet, nem tett jót az ország intézményei, valamint Románia nemzetközi presztízse számára, bár a kormány annak próbálja beállítani. Emellett eltörpülnek a plágiumbotrányok (Ponta, Mang), illetve az azok kivizsgálására hivatott fórumok lefejezése, vagy a miniszterek gyakori etikai gondjai. Chirmiciu András
nyugatijelen.com
Erdély.ma

Az Alkotmánybíróság érvénytelenítette a népszavazást – Basescu visszatér
Az Alkotmánybíróság 6-3 arányban úgy határozott, hogy érvénytelen a július 29-i Traian Basescu leváltásáról szóló népszavazás. A taláros testület kedden, 3 óra tárgyalás után döntötte el Basescu sorsát. A felfüggesztett államfő így visszatér a Cotroceni-i palotába, Crin Antonescu ideiglenes államfőnek pedig távoznia kell.
A testület kedden, tíz órakor ült össze, hogy megvizsgálja a kormány által küldött adatokat az állandó szavazólisták tekintetében.
Az Alkotmánybíróság szerint a népszavazás törvényesen zajlott le, de a részvétel nem érte el az 50 százalék plusz egy érvényességi küszöböt, így a népszavazás érvénytelen.
Victor Ponta miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy csak akkor fogadja el az alkotmánybíróság döntését, ha az kétharmados többséggel dönt. Ez teljesült is, mivel a kilenc alkotmánybíróból hat amellett szavazott, hogy a népszavazás érvénytelen. Erre egyébként az alkotmánybíróság működését szabályozó törvény alapján is szükség volt.
Crin Antonescu korábban azt nyilatkozta, hogy ha Traian Basescu visszatér a Cotroceni-i palotába, akkor ő visszavonul a politikai életből.
realitatea.net
Erdély.ma

Toró T. Tibor: befejeződött a kocsmai verekedés
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke örvendetesnek tartja, hogy „befejeződött a kocsmai verekedés” és a pártok immár az őszi parlamenti választásokra összpontosíthatnak.
Toró T. Tibor az MTI-nek kedden nyilatkozva örömét fejezte ki amiatt, hogy az Alkotmánybíróság nem halogatta tovább a döntést, és pontot tett a román pártok akut konfliktusa végére. Hozzátette, számított a döntésre, hiszen „az érvényes törvények alapján nem nagyon lehetett mást dönteni”.
Toró azt tartotta fontosnak, hogy a döntés után a pártoknak immár a választások útján kell megpróbálniuk megszerezni a hatalmat. Hozzátette, ez lenne a normális, és nem az, hogy a választások közötti időszakban politikai migráció útján kerüljenek egyes pártok hatalomra.
Arra a felvetésre, hogy az erdélyi magyarság távolmaradásának fontos szerepe volt a Traian Basescu leváltására kiírt népszavazás sikertelenségében, Toró T. Tibor jónak tartotta, hogy az erdélyi magyar közösség bölcs volt, és nem kívánt belefolyni a „kocsmai verekedésbe”. Az EMNP elnöke fontosnak tartotta, hogy a magyarság „kirajzolta magát Románia és Erdély választási térképén”. „A magyarság erőt mutatott fel ezzel. Azt mutatta meg, hogy számolni kell vele” – jelentette ki Toró T. Tibor, az EMNP elnöke.
MTI
Erdély.ma

Antonescu szerint Basescu politikailag „törvénytelen" államfő
Tudomásul veszi Crin Antonescu, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnöke az alkotmánybíróság döntését, amely érvénytelenítette a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló júliusi népszavazást, ugyanakkor igazságtalannak tartja azt, és Basescut politikai értelemben törvénytelen államfőnek tekinti.
Antonescu, aki másfél hónapon át töltötte be ideiglenesen az államfői posztot, azért tartja igazságtalannak a bírói testület kedden elfogadott határozatát, mert az figyelmen kívül hagyja a választók „valódi" többségét képező 8,5 millió ember véleményét.
Antonescu szerint az Alkotmánybíróságnak azért kellett volna érvényesnek nyilvánítania a népszavazást, mert legalább 2,5 millió állampolgárt nem kellett volna figyelembe venni az érvényességi küszöb megállapításakor.
MTI
Erdély.ma