Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2008. október 3.
Vészharangot kongat Varujan Vosganian gazdasági miniszter, miután a tanárok 50 százalékos béremelése láncreakciót váltott ki az országban, fizetésemelési követelésre késztetve egyelőre a köztisztviselőket és ösztöndíj-emelési kérésre a diákokat. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök az Alkotmánybíróságon támadta meg a képviselők szeptember 23-án hozott döntését, amely ötven százalékkal emelte meg a nyugdíj pont értékét. A kormányfő szerint ez túlságosan megterheli a költségvetést. /Mihály László, Székely Zita, Varga Melinda: Riadót fújt a Tariceanu-kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2008. október 7.
A román kormány az Alkotmánybíróságnál megfellebbezte a tanárok 50 százalékos béremelésére vonatkozó törvényt. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök meggyőződése, hogy a béremelés súlyos helyzetbe hozza az országot. Az ellenzéki pártok mindezt másként látják. /Bogdán Tibor: Béremelés: játék a tűzzel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2008. október 9.
Alkotmányellenes a főügyészek kinevezésére vonatkozó törvénymódosítás – döntött el az alkotmánybíróság. Előzőleg a Traian Basescu államfőt támogató Demokrata-Liberális Párt (PD-L) kifogást emelt a szeptember közepén elfogadott szenátusi törvénymódosítás ellen, melynek értelmében a főügyészt, valamint a főügyészség alárendeltségébe tartozó korrupcióellenes (DNA) és szervezett bűnözési ügyészségek (DIICOT) vezetőit az államfő helyett a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanácsnak (CSM) kell kineveznie. /Főügyészek kinevezése: a PD-L-nek adtak igazat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2008. október 10.
Nemcsak a minimálbér, hanem a nyugdíjpont, valamint a nehéz körülmények közötti munkavégzésért járó pótlék értéke is emelkedik októberben. A nyugdíjak várhatóan húsz százalékkal nőnek, ezzel az átlagnyugdíj eléri a 680 lejt. A kormány döntése értelmében a tervezettnél egy hónappal korábban elkezdik a megemelt nyugdíjak kézbesítését egykori közalkalmazottak, illetve mezőgazdaságból nyugalomba vonult személyek részére egyaránt. Legtöbben, 4,6 millióan az első csoportba tartoznak, esetükben a nyugdíjpont értéke a jelenlegi 581,3 lejről 697,50 lejre emelkedik, így eléri az 1507 lejes átlagfizetés 46%-át. Azok esetében, akik mezőgazdaságban dolgoztak, a nyugdíjpont 289 lejre emelkedik 241-ről. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök az Alkotmánybíróságon megfellebbezte a munkacsoportokra vonatkozó emelést, mivel szerinte a jogszabály megszavazása alkotmányellenes módon zajlott, ugyanakkor állítja: az államkasszát túlságosan megterheli majd a megemelt nyugdíjak folyósítása. /680 lej lesz az átlagnyugdíj. = Szabadság Kolozsvár), okt. 10./
2008. október 10.
Megfellebbezte az Alkotmánybíróságnál a tanárok ötvenszázalékos béremeléséről szóló törvényt a kormány, mert nem lát rá fedezetet. /Bogdán Tibor: Tariceanu nem hátrál. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2008. október 14.
Alkotmánybíróságon támadta meg a PDL az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását tiltó, múlt héten elfogadott törvényt. A PNL bejelentette: hasonló lépést tervez. /Balogh Levente: Megóvott ingatlantörvény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./
2008. október 15.
Sólyom László köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt államfő és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke nem vesznek részt a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezte nemzeti csúcson. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke viszont jelezte részvételi szándékát. A Fidesz „zavaros koncepciójú, rejtélyes célú PR-ötletnek” tartja a kezdeményezést. /Kánya Gyöngyvér: Hiányos lesz a részvétel a nemzeti csúcson. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2008. október 16.
Kétszer is vesztett a kormány október 15-én az alkotmánybíróságon, amely a pedagógusok 50 százalékos béremelésének, valamint a fokozott nehézségű munkakörülmények között dolgozók nyugdíjemelésének is zöld jelzést adott. Ugyanezen a napon több ezer pedagógus tüntetett Bukarestben. A tiltakozók nagy elégtétellel fogadták a taláros testület döntését. A kormány korábban azért támadta meg az alkotmánybíróságon a parlament által megszavazott jogszabályt, mert szerinte a költségvetésben nincs fedezet a többletkiadásra. A Brüsszelben tartózkodó kormányfő jelezte: a kabinet fenntartja álláspontját, és leszögezte: a kormány továbbra is olyan intézkedéseket vesz figyelembe, amelyek hasznosak a gazdaság számára. Tariceanu megismételte, hogy a túlzott béremelés gazdasági válságba sodorja majd az országot. /Nem ütközik alaptörvénybe az 50 százalékos béremelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2008. október 22.
Pete István lemondásával hatra emelkedett azoknak a honatyáknak a száma, akik más tisztségre cserélték az RMDSZ-es parlamenti mandátumukat. Garda Dezső képviselő kilépett az RMDSZ-ből, frakciótagsága bizonytalan. Lemondott október 20-án szenátori mandátumáról Pete István, mert a Számvevőszék vezető testületébe került. Pete István utódja Szentmiklósi Zoltán agrármérnök lesz, akinek a mandátuma alig másfél hónapig, a választásokig tart. A 2004-es választások után az RMDSZ szenátusi frakciójából elsőként Puskás Bálint került más tisztségbe: 2007. június 18-án az Alkotmánybíróság tagjává választották, helyébe Szabó Ilona lépett. Szabó egyébként az első hölgy volt az RMDSZ férfiak által uralt parlamenti frakcióiban. Másodikként Sógor Csaba váltott bársonyszéket: bukarestit brüsszelire. A csíkszeredai lelkészt ugyanis európai parlamenti képviselővé választották, helyébe 2007. december 11-én Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységet Ellenőrző Hatóság akkori elnöke került. Változott az eltelt négy év alatt a képviselőházi frakció összetétele is. A múlt héten tette le a parlamenti esküt Olosz Gergely, aki az Energiaszabályozási Hatóságot hagyta ott a törvényhozói mandátumért. A politikus Antal Árpád helyét foglalja el, akit a helyhatósági választásokon Sepsiszentgyörgy polgármesterévé választottak. Szintén a helyhatósági választások után távozott a frakcióból Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, akinek helyébe Haszmann Pál lépett. A Brassó Megyei Tanácsba került Kovács Attila képviselő, akinek székét 2008. augusztus 13-ától Nádudvary György foglalta el a frakcióban. Hivatalosan nem távozott a frakcióból, de kilépett az RMDSZ-ből Garda Dezső. A Hargita megyei képviselő független jelölt lesz a választásokon, az MPP támogatásával. /Cs. P. T. : „Kicserélt” frakciók. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2008. november 13.
Az Alkotmánybíróság november 12-i döntése értelmében alkotmányellenesnek nyilvánította azt a kormányrendeletet, amely jövő év áprilisára halasztotta volna a közoktatásban dolgozók bérének ötven százalékos emelését. /Alkotmányellenes Tariceanu rendelete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2008. november 13.
Az Alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette a referendum-törvény újabb módosítását. Megerősítette: az államfőnek nem szabad korlátozni azon jogát, hogy a parlamenti, az elnök- vagy az államfőválasztásokkal egyidőben népszavazást írjon ki. /Lehet egyidőben népszavazás és választás is. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2008. november 21.
A parlament gyakorlatilag betiltotta a referendumot a 3/2000-es jogszabály módosításával – áll az Alkotmánybíróság november 20-án közzétett indoklásában. A taláros testületnél Traian Basescu államfő emelt panaszt az említett módosítások miatt. Az Alkotmánybíróság kimondta: nincs olyan körülmény, amely megtiltaná, hogy népszavazást szervezzenek az elnöki, parlamenti, helyhatósági vagy európai parlamenti választásokkal egy időben, illetve előtte vagy utána. Az alkotmánybírák leszögezték, hogy a parlament a referendumtörvény módosításával hozzátett az alaptörvényhez, ami szintén alkotmányellenes. /B. S. : Betiltott referendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
2008. december 15.
Indokolatlannak tartja az Alkotmánybíróság a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) fellebbezését az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény módosításával kapcsolatban. Eckstein-Kovács Péter szerint a törvény alkotmányos érvényűnek minősítése ellentmond az Európai Emberjogi Bíróság gyakorlatának is. Az Alkotmánybíróság eddig különbséget tett olyan ingatlanok között, amelyek jogcímmel mentek át az állam tulajdonába (ezek felett rendelkezhetett), illetve azon ingatlanok között, amelyek jogcím nélkül kerültek tulajdonába. A PNL és a PD-L által megtámadott új törvény értelmében azokért az ingatlanokért, amelyeket eladtak a bérlőknek, a volt tulajdonosok csak kártérítésre jogosultak. E döntés azzal a következménnyel jár, hogy azok a volt tulajdonosok, akiknek az ingatlanját jogcím nélkül vették el, százával, sőt, ezrével fognak az Európai Emberjogi Bírósághoz (EEB) fordulni. Kártérítéseket a román költségvetés terhére fognak megítélni – mondta Eckstein. /F. Zs. : Döntött az alkotmánybíróság: nem sérti az alkotmányt a módosított ingatlantörvény. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2008. december 24.
Visszaküldte az alkotmánybíróságnak az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását előíró törvény módosított változatát a román államfő. Traian Baescu újabb alkotmányossági kifogásokat talált a Dan Voiculescu kezdeményezte jogszabályban, melyet már korábban az alaptörvénnyel ellentétes, az emberi jogokat sértő és az újraállamosításhoz vezető tervezetnek nevezett. Baescu szerint a törvény nem felel meg az Európai Jogok Európai Egyezményének, ugyanakkor a hatalmi ágak szétválasztását is figyelmen kívül hagyja. Az alkotmánybíróság korábbi döntésében úgy vélekedett: a tervezet nem mond ellent az ország alaptörvényének. – A Konzervatív Párt (PC) által beterjesztett törvénymódosítás gyakorlatilag gátat vetne a kommunizmus idején államosított ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatásának. /Lázár Lehel: Ismét az alkotmánybíróság előtt az ingatlantörvény. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./
2009. január 5.
Az Alkotmánybíróságon fellebbeznének a liberálisok a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) összetételét módosító kormányrendelet miatt, amely szerint Mircea Geoana, a szenátus elnöke ezentúl a nemzetbiztonsági testület alelnöki tisztségét is betölti. A PNL-s Ioan Ghise, a felsőház jogi bizottságának tagja szerint „teljes mértékben alkotmányellenes” a kormány CSAT-re vonatkozó rendelete. Az RMDSZ-es honatyák valószínűleg a kormányrendelet mellett szavaznak majd. Markó Béla szövetségi elnök, a szenátusi frakcióvezetője szerint nem árt, ha a szenátus elnöke, aki bizonyos helyzetekben az államfőt helyettesíti, tájékozott a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben. /A PNL-nek nem tetszik a CSAT-kormányrendelet. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2009. január 9.
Ioan Moraru ombudsman megtámadta az Alkotmánybíróságon azt a kormányrendeletet, amely megfosztja az állami fizetésüktől az aktív nyugdíjasokat. A rendeletről a belügy-, a pénzügy-, illetve a munkaügyi miniszter is elismerte, hogy elhibázott, mivel éppen a kisnyugdíjú pedagógusokat, orvosokat, színészeket érinti, ugyanakkor súlyos munkaerőhiányt eredményezne. Ennek ellenére Marian Sarbu munkaügyi miniszter kijelentette: ragaszkodnak a rendelethez. Emil Boc kormányfő kijelentette, nem módosul a rendelet, a kormányfő azonban pontosított: tájékoztatása szerint ha civil szerződést kötnek, a nyugdíjat megtarthatják a nyugdíjasok. Traian Basescu államfő a kormány bátor lépésének nevezte a kormányrendeletet, melynek legfontosabb célja a méltánytalanul nagy fizetést és nyugdíjat kapó intézményvezetők jövedelmének visszaszorítása, másrészt pedig az állami kiadások mérséklése. A kormányrendelet nem a fogyatékkal élők gondozói, a tanárok, a színészek és az egészségügyi dolgozók ellen irányul, hanem a honvédelmi, a belügy- és az igazságügyi intézmények alkalmazásában lévő, óriási jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok ellen, akik így visszaélnek a közpénzekkel – jelentette ki az államfő. /Hülyegyerek kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2009. január 15.
Basescu sürgette az alkotmány módosítását, az államfő szerint francia mintára félelnöki rendszert kell meghonosítani Romániában. Ellenérzését fejezte ki a parlamentáris rendszerrel kapcsolatosan, amelyben az államfőt a parlament választja. Basescu elutasította viszont az elnöki rendszer gondolatát, amelyben az államfő a kormányfői szerepkört is betölti, mint például az Amerikai Egyesült Államokban. Basescu úgy véli: a jelenlegi kétkamarás parlament fölösleges, és az egykamarás törvényhozás bevezetését kezdeményezi. Kifejtette: újra kell gondolni a választott tisztségviselők mentelmi jogának a szabályozását, a bűncselekményt elkövető tisztségviselők ne élhessenek semmiféle kiváltsággal. „Az elnöknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy ha a politikai tárgyalások nem vezetnek eredményre, feloszlathassa a parlamentet elkerülve ezzel a válság elhúzódását” – jelentette ki. Vissza kell adni a parlament hitelét, ezt pedig csak úgy lehet, ha drasztikusan szigorítják a kormányrendeletek kibocsátásának szabályait. Basescu javasolja az ország közigazgatási felosztásának ésszerűsítését, véleménye szerint elég lenne 9–12 megye, ezekben viszont valódi helyi autonómiát kell teremteni. Fontos cél az alkotmánybíróság hitelének visszaszerzése. Basescu leszögezte: elérkezett az idő az Legfelső Bírói Tanács szerepének és szerkezetének újragondolására is. /Félelnöki rendszert szorgalmaz az államfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Traian Basescu államfő „tízparancsolatba” foglalta megállapításait, amelyek szerinte a szakértői munkaanyagból leszűrődnek. Basescu nagyobb hatalmat adna az államfőnek, egy koherens félelnöki rendszeren belül, ezt Markó Béla RMDSZ-elnök nem tartja támogatandónak. Markó Béla a parlament gyengítését ellenzi. Az államfő 9-12 nagyobb közigazgatási egységet talál kívánatosnak, amit Markó kevesell. Mint az RMDSZ-elnök elmondta, ilyen felosztás esetén nehezebb lenne az RMDSZ számára kierőltetni, hogy a Székelyföld különálló régiót alkosson. Csutak István, az RMDSZ régiópolitikai szakértője úgy vélte, a magyar érdekvédelmi szervezet által javasolt 15-16 közigazgatási egységgel szemben a Basescu javasolta 9-12 régió olyan területi felosztást eredményezne, amelyben a magyarok lakta térségek előnytelen etnikai arányokat mutatnának fel. „Hargita és Kovászna megye így nagyobb közigazgatási egység része lenne, és “felhígulna” a magyarság aránya” – hangsúlyozta Csutak. A szakértői munkaanyag egyébként elvként hangsúlyozza, hogy az admimisztratív átalakítások során kötelezően “figyelembe kell venni a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos szempontokat is”. /S. M. L. : Basescu „tízparancsolata” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2009. január 15.
Alkotmányosak az államosított lakások törvényének előírásai – döntött az alkotmánybíróság, elutasítva Traian Basescu államfő megkeresését. Basescu kifogása szerint a törvénymódosítást az alkotmányos előírások figyelembevétele nélkül fogadták el, a törvény nem felel meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének, ugyanakkor a hatalmi ágak szétválasztását is figyelmen kívül hagyja. Ez a törvénymódosítás gyakorlatilag gátat vet a kommunizmus idején államosított ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatásának, ugyanakkor többletjogokat biztosít a lakásokat megvásárló volt bérlőknek. /Alkotmányos az ingatlantörvény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 15./
2009. január 16.
Újabb melléfogást könyvelhetett el a kormány: január 15-én az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel szembenállónak mondta ki a nyugdíj és állami fizetés halmozását megtiltó sürgősségi kormányrendeletet. Emil Boc kormányfő a taláros testület döntése után kifejtette, bár nem ért egyet a döntéssel, azt mindenképpen tiszteletben tartja. Ezzel együtt azonban kormánya „folytatja a küzdelmet a luxusnyugdíjak és költségvetési fizetések, azok ellen, akik feneketlen zsáknak nézik az állami költségvetést”. Calin Popescu-Tariceanu volt kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt elnöke a kormányrendelet kapcsán a kabinet súlyos tévedéséről beszélt, úgy értékelve, hogy nem szabad korlátozni olyan nyugdíjasok munkavállalási jogát, akik szellemi képességeik birtokában vannak, szakmailag értéket jelentenek. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor maga is helyeselte az Alkotmánybíróság határozatát. /Marad a nyugdíj mint fizetéskiegészítés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2009. január 20.
Romániában baj van a rendszerrel, mondta ki a Hágában székelő Európai Emberjogi Bíróság (EEB), amely újabb visszaszolgáltatási perben ítélte kártérítés fizetésére a román államot. Az ítélet egyszerre született a román alkotmánybíróság döntésével, amely visszautasította a legújabb restitúciós törvény elleni óvást. A bírák több gonddal is szembesülnek egy-egy restitúciós per kapcsán, mint azt a Virgil Andreies, a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék elnöke az EEB ítélete kapcsán megfogalmazta. Andreies szerint a bíráknak figyelembe kell venniük, hogy a tulajdonjog elévülhetetlen. A Román Akadémiai Társaság (SAR) megállapította, alapfeltétel, hogy az állam eldöntse: természetben szolgáltatja vissza az elkobzott javakat vagy kártérítést fizet. Előbbit a poszt-kommunista hatalom nem akarta, utóbbira viszont pénze nem volt, azért folynak a román állam ellen Hágában a perek. /Szőcs Levente: Ingatlanrestitúció: változó stabilitás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
2009. február 25.
Március 23-ig lezárná az európai parlamenti képviselőjelöltek listáját az RMDSZ mind a saját, mind pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről, jelentette be február 24-én Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ nem szavazta meg a költségvetést, sőt azt is fontolgatta, hogy a költségvetési procedúrát megtámadja az Alkotmánybíróságon. Az RMDSZ-es honatyák végül úgy döntöttek, hogy a liberálisokhoz hasonlóan maguk sem fordulnak a taláros testülethez. /M. L. : EP-választások: „lapzárta” egy hónap múlva. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
2009. április 18.
Az ellenzéki pártok felháborodását váltotta ki a kormány sürgősségi rendelete, melynek alapján meneszthetik a decentralizált intézmények vezetőit. Ezentúl a decentralizált intézmények igazgatói és aligazgatói nem számítanak köztisztviselőknek – így könnyebben leválthatók. Ráadásul a tisztségeket nem versenyvizsga révén nyerhetik el a jelentkezők, hanem kinevezés útján. A jogszabály elfogadását Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke jelentette be. Az intézkedést élesen bírálta a Nemzeti Liberális Párt. Ludovic Orban, az alakulat elnökhelyettese bejelentette: felkérik a Nép Ügyvédjét, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a rendeletet. A rendelet elleni tiltakozás formájáról az RMDSZ a napokban dönt. /Menesztik az ellenzéki intézményvezetőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./
2009. május 7.
Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság azt a törvényt, amely előírta a közalkalmazottak státusára vonatkozó törvény módosítását, illetve politikai alapon ítélte volna oda a decentralizált intézmények vezetői tisztségeit. Az egy hónappal ezelőtt a parlament által elfogadott jogszabályt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ óvta meg az Alkotmánybíróságon. /Alkotmányellenes a közalkalmazottak törvénye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2009. június 17.
Botrányba fulladó viták, a plénum ülés kétszeri felfüggesztése után június 17-én dönti el a képviselőház házbizottsága, mi legyen a sorsa Adrian Nastase Zambaccian 1 nevű bűnvádi dossziéjának. Korábban a képviselők már elutasították a legfőbb ügyésznek azt a kérését, hogy bűnvádi eljárás induljon az egykori miniszterelnök ellen, azonban az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, a honatyák nem az alaptörvénynek megfelelően jártak el. Az új házszabályra szerint a bűnvádi eljárás elkezdéshez a képviselők egyszerű többsége is elég. Erre hivatkozva Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyész újból a bűnvádi eljárás elindítását kérte. A kérés azonban még megvitatása előtt elakadt a képviselőház házszabály-bizottságában. A szociáldemokrata, a liberális és az RMDSZ-es honatyák ugyanis fenntartották: az Alkotmánybíróság ítéletei visszamenőleg nem érvényesek A demokrata-liberális képviselők ezzel szemben azzal érveltek, hogy a házszabály nem tiltja egy szavazás megismétlését. Felszólalt Adrian Nastase is, aki felkérte az igazságügyi minisztert, váltsa le a legfőbb ügyészt, amiért „elfogadhatatlan” kérésekkel fordul a parlamenthez. Felfüggesztette a legfelsőbb törvényszék az egyetlen pert, amely jelenleg Adrian Nastase ellen zajlik. /Nem hagyták cserben Nastasét. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2009. június 27.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ parlamenti képviselői beadvánnyal fordultak az Alkotmánybírósághoz a kormány hatáskörébe tartozó, helyi érdekeltségű közüzemek vezetőinek leváltásáról szóló sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban. A kormány egyetlen célja a szóban forgó intézmények teljes politizálása. A kormány nem a helyi közigazgatás gördülékenyebbé tételét kívánta elérni a decentralizált intézmények vezetőinek a leváltásakor. /Beadvány az igazgatók leváltása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2009. augusztus 15.
Dan Voinea nyugdíjas katonai ügyész Teodor Mariessel, a December 21. Egyesület tíz napja éhségsztrájkoló elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: azonosították a fegyvereket, amelyekből kilőtt golyók megölték az 1989. decemberi áldozatok mintegy 80 százalékát. Voinea elmondta, hogy az alkotmánybíróság döntése, amely a civileket is érintő ügyeket kivonta a katonai ügyészség hatálya alól, megakadályozta annak kiderítésében, kik adták ki a tűzparancsot. Szerinte nem a katonák a hibásak. Maries azért folytat éhségsztrájkot, mert az állam nem tartja be az Európai Emberjogi Bíróság ama döntését, mely megszüntetné a forradalom ügyiratainak titkosítását. A bíróság arra is felszólította Romániát, hogy szeptember 7-ig továbbítsa Strasbourgba az egész dokumentációt. Közben az egyesület a bíróságon keresztül megkapta az ügyirat mintegy 40 000 oldalát, amelyről viszont Voinea azt állítja, a teljes ügyirat alig húsz százaléka. Maries attól tart, hogy a többit megsemmisítették vagy elveszett, és kérte az egész iratcsomó közzétételét. (Mediafax) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./
2009. szeptember 18.
Szeptember 17-én benyújtotta közös bizalmatlansági indítványát a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ az egységes bérezési törvény miatt, amelyet a kormány felelősségvállalással bocsátott a parlament elé. A bizalmatlansági indítvánnyal párhuzamosan a liberálisok dolgoznak egy olyan beadványon is, amelyben az alkotmánybíróságot „értesítik” a másik két jogszabályt érintő alkotmányossági kifogásaikról. Crin Antonescu, a PNL elnöke elmondta: pártja szeretett volna három indítványt benyújtani, de csak az egységes bérezésről szólóhoz kapta meg az RMDSZ támogatását. /Benyújtották a bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
2009. szeptember 25.
Elbukott az Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ közös bizalmatlansági indítványa, amelyet azt követően nyújtottak be, hogy a kormány múlt héten felelősséget vállalt három törvénytervezetért. A két ellenzéki párt a három közül az egyik, a közalkalmazottak egyéni bérezését szabályozó tervezet miatt élt a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetőségével. Ahhoz, hogy az indítványt a parlament elfogadja, 236 igen voksra lett volna szükség, de csak 112-en szavazták meg a kezdeményezést. A két ellenzéki párt saját honatyáit sem tudta mozgósítani: a 121 liberális és RMDSZ-es parlamenti képviselőből, akik a bizalmatlansági indítványt aláírták, szeptember 24-én már csak 112-en adták le voksukat, nyolcan hiányoztak, köztük négyen az RMDSZ-ből. A szavazást követően Crin Antonescu, a liberális párt elnöke elmondta: pártja nem adja fel, ha a törvény életbe lép, megtámadják az Alkotmánybíróságon. /Leszavazták a PNL–RMDSZ bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2009. október 1.
A képviselőház és a szenátus állandó bizottságainak szeptember 30-ra összehívott együttes ülése nem volt döntőképes, mivel a szociáldemokrata és a liberális honatyák tüntetően távol maradtak. Az együttes ülés egyik fő napirendi pontja Traian Basescu múlt héten tett javaslatának megvitatása volt, vagyis: tartsanak-e népszavazást a november 22-i államfőválasztással egy időben arról, hogy megmaradjon-e kétkamarásnak a parlament vagy alakítsák át egykamarássá. Az államfő javaslata nem talált kedvező visszhangra a pártok körében – leszámítva a demokrata-liberálisokat. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az államelnök-választás napján népszavazást is rendezzenek. A liberális Crin Antonescu azonnal válaszolt: a rendeletet megtámadják az alkotmánybíróságon. /Referendum-vita: PSD–PNL bojkott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
2009. október 8.
Alkotmányellenesnek nyilvánította az alkotmánybíróság az idei 37-es számú sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé tette, hogy az időközben felbomlott nagykoalíció saját embereit nevezze ki a kormány hatáskörébe tartozó megyei dekoncentrált intézmények élére. A rendeletet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ támadta meg a taláros testületnél. A kormány erre hatályon kívül helyezte a szóban forgó rendeletet, és elfogadta helyette a 105-ös számút, amely átemel a 37-es szövegéből bizonyos szakaszokat. A kormány ezzel az újabb rendelettel kimondja, hogy a dekoncentrált intézmények tisztségei ismét politikaiak és nem közhivatalnokiak Erre a hírre reagálva Ludovic Orban a liberálisok első alelnöke közölte, hogy bűnvádi keresetet nyújtanak be azon miniszterek ellen, akik részt vettek az új rendelet elfogadásában. /Kései ellenzéki győzelem tisztogatás-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./