Az államközi egyezményekkel javítható az erdélyi magyarság helyzete
Borboly Csaba szerint román-magyar államközi egyezményekkel lehetne javítani a romániai magyarság helyzetét, ha már a kisebbségi jogok törvény általi bővítése nem lehetséges.
A székelyföldi Hargita megye önkormányzatának az elnöke - aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) országos önkormányzati tanácsa elnöki tisztségét is betölti, és az RMDSZ elnökségének is tagja - egy blogbejegyzésben fejtette ki álláspontját, amelyet csütörtökön mind az Agerpres, mind a Mediafax hírügynökség idézett.
"Valójában egyetlen út maradt, amelyet követve igazán tartós és visszavonhatatlan eredményt lehet elérni, ez pedig a kormányközi megállapodások szintje, rendszere. Tudomásom szerint nemzetközi szerződések nem képezhetik sem bírósági, sem pedig alkotmánybírósági vizsgálat tárgyát" - fogalmazott blogbejegyzésében Borboly Csaba.
A politikus szerint azért van szükség az államközi egyezményekre, mert a kisebbségi jogok bővítésére irányuló törvényi kezdeményezések rendre elbuknak a román alkotmánybíróságon. Borboly Csaba az alkotmánymódosítási tervezetet említette példaként, amelyben a magyarság számára fontos valamennyi módosítási javaslatot alkotmányellenesnek minősített a taláros testület.
A tanácselnök a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem esetével példázza az államközi megegyezések szükségességét. "Fenntarthatatlan az az állapot, hogy felsőfokú képzésen részt vevő romániai magyar adófizetők gyerekei felének/harmadának oktatási költségeihez a román állam egy lej támogatást sem ad, és a magyar állam vállalja a száz százalékot. A szülők befizetik az adót, a gyerek tanítási költségeit pedig fizeti a magyarországi adófizető. Ez nem korrekt, sőt diszkrimináció" - állapította meg a politikus.
Borboly Csaba szerint az RMDSZ-nek élnie kell azzal a lehetőséggel, amelyet a román kormánykoalíció felbomlása teremtett. http://www.borbolycsaba.ro/blog/kormanykozi-megallapodas-lehetne-a-megoldas/
MTI
Nyugati Jelen (Arad),

Băsescu ellene, Ponta mellette (Magyarok a kormányban)
Alkotmánybírósághoz fordul Traian Băsescu államfő, ha a Victor Ponta vezette kabinet beemeli programjába az RMDSZ célkitűzéseit – jelentette be az elnök egy tegnapi televíziós interjúban. Ezzel szemben Ponta közölte: nem változik a kormányprogram, csak a kormány szerkezete. Kijelentette továbbá: az RMDSZ a kormány része lesz, és miniszteri tisztségeket kap.
Băsescu azt fejtegette a Pro TV-ben, hogy a kormány programját csak a parlament fogadhatja el egy új kabinet beiktatásakor, de a maga részéről semmiképp nem adna újabb kormányalakítási megbízást Victor Pontának, akit velejéig korrupt politikusnak tart. Az államfő közölte: tudomása van arról, hogy az RMDSZ a kisebbségi törvény elfogadását, a helyi jelképek és kisebbségi zászlók kitűzésének jogát kéri, továbbá igényli az anyanyelv használatának lehetőségét a központi intézményekben és az egészségügyben, elfelejtve, hogy minden román állampolgárnak etnikumától függetlenül ismernie kell az állam nyelvét – sorolta Băsescu. Hozzátette: nem tudja, elfogadja-e mindezt Ponta, de szeretné megelőzni, hogy titkos megállapodás szülessen a kormányfő és az RMDSZ között a magyar szövetségnek tett ígéretekről, amelyeket a kormányprogram nem tartalmaz. Ponta közölte: nem változik a kormányprogram, csak a kormány szerkezete. Szerinte Băsescu megalapozatlanul, csak politikai haszonszerzés reményében támadja őt. A kormány sajtóirodája által közölt válaszában a miniszterelnök rámutatott: nincs szükség új kormányalakítási megbízásra, mert a kabinet nem veszítette el alkotmányos mandátumát, így az államfőnek semmilyen szerepe nincs a kormányátalakításban. Ponta közölte, hogy a kormány szerkezetének és politikai összetételének megváltoztatásához fogja kérni a parlament jóváhagyását, és nem egy új kormány beiktatásáról rendeznek bizalmi szavazást. A România TV-nek nyilatkozva Ponta megerősítette: az RMDSZ a kormány része lesz, és miniszteri tisztségeket kap
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Hírsaláta
HOGY NE LEGYÜNK GYARMAT. Több mint tízezren írták már alá azt a kormánynak címzett internetes petíciót, amelynek kezdeményezői Erdély önrendelkezését kérik. A petíciót az Autonomy for Transylvania Facebook-oldal köré szerveződő mozgalom indítványozta, céljuk, hogy legalább 15 ezer aláírást gyűjtsenek össze.
A petíció regionális kormány és parlament megalakítását is javasolja. A szöveg szerint a mindenkori román kormány gyarmatként kezeli Erdélyt, a régióban összegyűjtött adók jogtalanul Moldvát és Olténiát gazdagítják. Az Autonomy for Transylvania oldal elindítója, Fancsali Ernő korábban úgy nyilatkozott, azért kezdeményezte a petíciót, mert a románokat is be akarta vonni az autonómiaküzdelembe. Fancsali azt állítja, Erdélyben sok olyan román él, aki Románia föderalizálását, Erdély területi-adminisztratív autonómiáját tartja kívánatosnak. (Krónika) HARAGSZIK PELICAN. A Konzervatív Párt egyik szenátora, bizonyos Dumitru Pelican igen kikelt a szocdemek azon döntése ellen, mely szerint együtt kormányoznak az RMDSZ-szel, és nekirontott Kelemen Hunornak, akit a legnagyobb magyar szélsőségesnek, irredentának és zsarolónak tart. Szerinte okosabb lenne, ha előrehozott választásokat írna ki a kormány, mint hogy Románia vezetésébe bevonja az örökös öt százalékkal rendelkező magyarokat, engedve az RMDSZ zsarolásának. (Antena 3)
EGYBEN FIZETTE, RÉSZLETEKBEN KAPJA VISSZA. Öt év alatt fizeti vissza az állam a regisztrációs illetéket azoknak, akik 2013. január 1. és március 14. között íratták forgalomba gépkocsijukat – írja a Mediafax. Az Európai Közösségek Bírósága a 2012-ben elfogadott, gépjárművekre kivetett regisztrációs adót nemrég diszkriminatívnak nyilvánította, ezért kell a pénzt visszajuttatni a befizetőknek. A regisztrációs adó csak két hónapig volt érvényben, 2013 márciusában helyettesítették az úgynevezett környezetvédelmi bélyegilletékkel.
HÁTSÓ SZÁNDÉK? Traian Băsescu államfő meggyőződése, hogy Victor Ponta az összeférhetetlenségi jogszabályokban szereplő büntetések enyhítése érdekében szövetkezik az RMDSZ-szel. Szerinte az RMDSZ-ben is van korrupció, tartanak az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségtől és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálytól, s el szeretnék érni, hogy az összeférhetetlenségek esetében csak adminisztratív büntetést írjon elő a törvény. Băsescu kijelentette, amennyiben a parlament kilúgozná a törvényt, nem fogja aláírni, mi több, megtámadja az alkotmánybíróságon. (Agerpres)

Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Program
Eddigi, 1996-ban kezdődött kormányzati szerepvállalása közül a mostaninak vágott neki a legellentmondásosabb körülmények közepette az RMDSZ.
A legtöbb kérdőjel a hétfőn szentesített új koalíció programja körül éktelenkedik, hiszen Victor Ponta sorrendben harmadik, immár a magyarok által erősített kormánya gyakorlatilag a liberálisok távozásával megszűnt Szociálliberális Unió (USL) stratégiájának folytatására esküdött fel.
Ami leginkább azt juttatja eszünkbe, mint amikor az elvált férj volt felesége menyasszonyi ruhájába öltözteti, és úgy vezeti oltár elé új asszonyát. Sportnyelven szólva necces, hogy az RMDSZ annak az USL-programnak a végrehajtására esküdött fel, amely arra épül, miként kell újjáépíteni Romániát a hozzá nem értőnek, korruptnak, tolvajnak titulált jobboldal országlása után – amiből ugye a magyar alakulat alaposan kivette a részét.
De hát tudjuk, hogy ezt a kényszerhelyzetet Traian Băsescu kirohanása eredményezte, aki bejelentette: mivel az RMDSZ hatalomra lépésével nemcsak a kormány szerkezete, hanem programja is megváltozik, az alaptörvény szerint Pontának új kormányalakítási megbízást kell kérnie tőle, ellenkező esetben a taláros testülethez fordul.
Ezt próbálják most kivédeni az új koalíció vezetői azzal, hogy nem írtak közös kormányprogramot, attól tartanak ugyanis, hogy a szeszélyes döntéseiről elhíresült alkotmánybíróság az elnöknek ad igazat, ez esetben példa nélküli alkotmányos válság köszöntene az országra. Băsescunak az RMDSZ követeléseivel szembeni berzenkedése is hiteltelen, hiszen amíg az általa preferált pártok kormányoztak az RMDSZ-szel, nem ellenezte a kulturális autonómiát szavatoló kisebbségi törvényt. Amely, ne feledjük, eredetileg a jobbközép D.A. Szövetség programja alapján kormányzó Tăriceanu-kabinet napirendjén szerepelt, csak aztán eltűnt a parlament süllyesztőjében.
Végeredményben mellékes, milyen program mentén működik az RMDSZ alkotta új koalíció, úgyis az a lényeg, mi valósul meg belőle. Reméljük, hogy a magyar közösség számára lényeges vállalások nem fognak a Ponta–Antonescu-duó hangzatos, koalíciós programban rögzített választási ígéreteinek – alkotmánymódosítás, régióátalakítás stb. – sorsára jutni.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),

A koalíciós tárgyalások során fölmerült viták ellenére az RMDSZ részvételével alakul meg az új bukaresti kormány, miután a szövetség hétfő délután elfogadta a Szociáldemokrata Párt (PSD) koalíciós feltételeit.
Az RMDSZ egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kap a koalícióban, emellett a szövetségé a művelődési és a környezetvédelmi tárca. Előbbit miniszterelnök-helyettesi minőségben Kelemen Hunor elnök, utóbbit Korodi Attila irányítja majd.
Mint ismert, mindkét tárca volt már RMDSZ-es irányítás alatt, és mindkét miniszter vezette már a szóban forgó minisztériumot. A koalíciós egyeztetések során nézeteltérések merültek fel a PSD és az RMDSZ között, mivel a szövetség nagy tétben próbált játszani, és a felajánlott kormányfő-helyettesi, művelődési és távközlési tárca mellett az egészségügyi minisztériumot is szerette volna magának. A PSD azonban ragaszkodott az egészségügyi minisztériumhoz, így a szövetség végül beérte két tárcával.
A kormányban, amelyet az RMDSZ mellett három párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta Szociáldemokrata Unió (USD) – képez, a miniszterelnök továbbra is Victor Ponta PSD-elnök marad, és mind a négy részt vevő alakulat kap egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget. (A helyzet pikantériája, hogy a Központi Választási Iroda épp hétfőn utasította el az USD megnevezést, mert az túlságosan hasonlít a liberálisok kilépése nyomán felbomlott USL koalíció nevének rövidítéséhez.)
A stabilitást biztosítaná az RMDSZ
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt követően, hogy az RMDSZ vezetése megszavazta a kormányra lépést, elmondta: a PSD ajánlatait kielemezve arra a következtetésre jutottak, hogy az országnak stabil kormányra van szüksége, közreműködésük pedig ebben rendkívül fontos, tekintve a hazai és külföldi helyzetet.
Közölte, elfogadták, hogy a 2012-es kormányprogramot vigyék tovább, a mostani megállapodás ennek egyik fejezetéhez sem tesz hozzá semmit.
Kifejtette, nagyon jó eredménynek tartja a koalíciós alku eredményét, amely révén a miniszteri tisztségek mellett tizennégy államtitkári posztot is kapnak.
Azt is elmondta, hogy a székely zászlót kitűző polgármesterek elleni perekről nem esett szó a koalíciós alku során, mivel igazságszolgáltatási ügyről van szó.
Úgy vélte, az RMDSZ egyensúlyt hoz a kormányba, és kormányon tudja hatékonyan képviselni a romániai magyarok érdekeit.
Kelemen Hunor délután fél négykor koalíciós megállapodást írt alá Victor Pontával, majd az USD tagpártjainak elnökeivel is aláírtak egy dokumentumot, amelyben a szövetség igényeit rögzítették. Victor Ponta kormányfő a nap folyamán együttműködési megállapodást írt alá a nemzeti kisebbségek frakciójával is.
A kisebbségek nem kapnak kormánytisztséget, Varujan Pambuccian frakcióvezető ugyanakkor jelezte: az RMDSZ-szel együtt jelenlegi formájában támogatják a parlamentben évek óta megrekedt kisebbségi törvény elfogadását. Ponta korábban a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) vezetőivel is tárgyalt, ennek nyomán az ellenzéki párt támogatásáról biztosította a kormányt.
A kormányfő hétfő délután ismertette a kormány tervezett névsorát, a parlament várhatóan kedd délután szavaz bizalmat a harmadik Ponta-kabinetnek.
Băsescu: Ponta mondjon le!
A kormány beiktatását ugyanakkor hátráltathatja Traian Băsescu államfő ellenkezése, aki közölte: álláspontja szerint Victor Ponta mandátuma az előző koalíció, a Szociáldemokrata Unió (USL) nyomán megszűnt. Az elnök vasárnap késő este a B1 televíziós csatornának nyilatkozva leszögezte: kitart azon álláspontja mellett, hogy Ponta nem állhat egyszerűen bizalmi szavazást kérve a parlament elé az RMDSZ-szel, mivel az eredeti kormányprogram a Szociálliberális Unióé (USL) volt, ami azonban a PNL kilépésével megszűnt, ezért a kormányfőnek vissza kellene adnia mandátumát.
Mint arról beszámoltunk, az elnök vasárnap reggel azt mondta: ebben a helyzetben új kormányról és kormányprogramról van szó, ezért a kormányfőnek ismét kormányalakítási megbízatást kell kérnie tőle. Leszögezte ugyanakkor, hogy soha többé nem kéri fel Pontát a kormányalakításra, mivel velejéig korruptnak tartja. Azt is közölte, hogy ha a parlament megszavazza az új kormányt, alkotmánybíróságon támadja meg a szavazás eredményét.
Az államfő magyarellenes kirohanása
Az államfő emellett magyarellenes kirohanásra ragadtatta magát, miközben bíráló hangnemben szólt a PSD és az RMDSZ esetleges koalíciójáról. Közölte, attól tart, hogy újabb titkos megállapodás született az RMDSZ és Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök között. Hozzátette: a kormányfő szakértőnek tűnik ebben a műfajban, hiszen mint később kiderült, már a 2012-es parlamenti választások előtt is született egy – végül be nem tartott – titkos megállapodás közte és a szövetség között arról, hogy az RMDSZ-t is bevonják a kormányba.
Kitért arra is, hogy a napokban derült ki: a kormányból múlt héten kilépett Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) között is titkos megállapodás volt arról, hogy amennyiben a PNL-s szenátusi elnököt, Crin Antonescut államfővé választják, a felsőház elnöki tisztségét a konzervatívok kapják meg.
Az államfő elfogadhatatlannak nevezte a szerinte a koalíciós megállapodásba bevezetni kívánt magyar követeléseket az anyanyelv egészségügyi intézményekben való használatáról és „az olyan jelképekről, amelyeknek semmi közük a román államhoz."
„Nem gyűlölheti valaki annyira az államot, hogy ne akarja kitűzni annak jelképeit a közintézményekre, egy városházára. A megvető magatartás minden határt túllép, ami még elfogadható egy civilizált államban. Felkérném azokat, akik nem hajlandóak a román állam jelképeit tisztelni, az RMDSZ-t, hogy menjenek el Franciaországba, tegyenek egy próbát, és nézzék meg, ott hány percen belül tartóztatnák le őket. Vegyék le a zászlót a párizsi városházáról. Tűrhetetlen túlzásokba estek" – hangoztatta az államfő.
Hozzátette: attól tart, hogy a kormánytöbbség biztosítása érdekében Ponta beadja a derekát, és mindenféle titkos egyezmények születnek. Megjegyezte: azt üzeni az RMDSZ-nek, hogy „az ország törvényei a kisebbségekre is vonatkoznak". Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke ugyanakkor úgy nyilatkozott: a PSD-vel aláírandó megállapodás „nem lesz titkos".
Kulturális jogok, kisebbségi törvény és autópálya Az USD és az RMDSZ közötti politikai megállapodás rögzíti, hogy az RMDSZ milyen feltételek teljesülése esetén támogatja a kormányt. A szövetség feltételül szabta, hogy csak közös megegyezéssel módosítható az alkotmány, az ország közigazgatási átszervezését pedig a különböző vidékek hagyományainak, kultúrájának és történelmének figyelembevételével hajtják végre. Külön jogszabályban rögzítik a kisebbségek kulturális jogait, és megyei, illetve helyi szinten arányosan biztosítják a kisebbségek részvételét a közintézmények működtetésében. Az RMDSZ azt is kikötötte, hogy hozzák létre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) önálló magyar oktatási vonalát. Emellett az USD vállalja, hogy minden olyan kérdésben egyeztet az RMDSZ-szel, amely a magyar közösség kulturális, nyelvi vagy oktatási identitásához kapcsolódik. Az oktatási törvényt is csak közös beleegyezéssel módosítják, az USD pedig támogatja a kisebbségek szerzett jogainak tiszteletben tartását. A kormány lépéseket tesz a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálása és a kisebbségi törvény elfogadása érdekében, és felgyorsítják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Emellett megállapodtak a közigazgatási decentralizációs folyamat folytatásában is. A kormánypártok a megállapodás szerint együttműködnek egy olyan törvény kidolgozásában, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára a település vagy a megye zászlajának használatát, és az észak-erdélyi autópálya építésének folytatásában is megállapodtak.
Krónika (Kolozsvár),

Itt a kormány, hol a kormány (A parment megszavazta, Băsescu kivár)
Bizalmat szavazott tegnap délután a parlament Victor Ponta miniszterelnök új koalíciós kormányának, amelyben az RMDSZ is részt vesz.
A voksot megelőzően Traian Băsescu a kormányprogram parlamenti megerősítésére szólította fel Pontát. A miniszterelnök nem tett eleget az államfő felkérésének, ezért kérdéses, hogy az elnök kinevezi-e az új tárcavezetőket. Băsescu álláspontja szerint a 2012-es választások után megszavazott kormányprogramot nem viheti tovább az új koalíció.
Kényelmes többség
A kormány új szerkezetéről és összetételéről szóló parlamenti határozatot 346 szavazattal 192 ellenében fogadta el a parlament két házának együttes ülése. A határozat elfogadásához 288 támogató voksra volt szükség. A bizalmi szavazás előtt Victor Ponta az ország stabilitásának fontosságát hangsúlyozta a Románia szomszédságában, Ukrajnában kialakult válságra utalva. „Minden politikust felelősségteljes magatartásra szólítok fel: a politikai viták nem érinthetnek olyan témákat, amelyek ellenőrizhetetlen etnikai vagy társadalmi feszültséget szíthatnak. A kormányoldalnak és ellenzéknek egyaránt felelőssége azt bizonyítani, hogy Románia európai, demokratikus állam, amely betartja a kisebbségek jogait, és nem szabad azoknak a szélsőségeseknek a csapdájába esnünk, akiket estéről estére a tévé képernyőjén látunk” – jelentette ki Ponta. A vitához az RMDSZ nevében hozzászóló Markó Béla szenátor, a szövetség volt elnöke rámutatott: a magyarságnak sincsenek más igényei, mint a román többségnek, vagyis hatékony oktatást akar, nyelvét, és jelképeit szabadon akarja használni a közigazgatásban. Hozzátette: nemzeti megbékélés nélkül, a kisebbségeknek a döntéshozatalból való kirekesztésével nem lesz fejlődés Romániában.
Lemondott Antonescu
A bizalmi szavazást megelőző parlamenti vitában a frissen ellenzékbe vonult Crin Antonescu liberális pártelnök bejelentette: lemond a szenátus elnöki tisztségéről. Antonescu azt javasolta a szociáldemokrata miniszterelnöknek, hogy mindketten váljanak meg attól a tisztségtől, amelybe a korábban kormányzó, felbomlott Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) juttatta őket, és felszólította Victor Pontát, mondjon le kormányfői tisztségéről.
Alkotmányossági óvás
Az új miniszterek beiktatását alkotmányossági óvás hátráltathatja. A Demokrata Liberális Párt parlamenti frakciói ugyanis úgy döntöttek, megtámadják az alkotmánybíróságon a parlament új kormányt érintő határozatát, amennyiben a kabinet nem vállal felelősséget egy új kormányprogramért – jelentette ki tegnap Vasile Blaga. A DLP elnöke hangsúlyozta, hétfőig még semmi indok nem volt arra, hogy a kormányt az alkotmánybíróságon megtámadják, de a helyzet megváltozott azzal, hogy a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ aláírta az egyezményt, és így a kormányprogram megváltozott. A demokraták kezdeményezéséhez csatlakozott a Népi Mozgalom Pártja is.
Különben Traian Băsescu államfő tegnap még a szavazás előtt kilátásba helyezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament nem erősíti meg a kormányprogramot is. Az elnök szerint a 2012-es választások után megszavazott kormányprogramot nem viheti tovább az új koalíció, mert a dokumentum több helyen hivatkozik az időközben felbomlott SZLSZ-re, és a kabinetbe új politikai alakulatok is beléptek. Băsescu úgy vélekedett: csak a parlament törvényesítheti a kormány megváltozott politikai összetételét és új célkitűzéseit, ezért felkérte a kormányfőt, hogy a parlament előtt vállaljon felelősséget az új kormánykoalíció programjáért. Válaszként az államfő kijelentéseire Victor Ponta tegnap a parlament plénuma előtt bejelentette: az SZLSZ beiktatásakor megszavazott kormányprogramját kívánja folytatni, amelyet az új koalíció valamennyi pártja – beleértve az újonnan csatlakozott RMDSZ-t is – a magáénak tekint. A parlament két házának együttes ülésén Ponta a kormány szerkezetének alakításához és az új miniszterek beiktatásához kérte a törvényhozás támogatását – a miniszterelnök ezáltal elutasította Băsescu felkérését, így kérdésessé vált, hogy az államfő kinevezi-e az új minisztereket. A parlamenti szavazást követően viszont Victor Ponta hajlandónak mutatkozott tárgyalni az államfő által javasolt megoldásról, találkoztak is, de közlése szerint nem sikerült megállapodniuk, ezért ma újra találkoznak. Traian Băsescu tegnap késő esti nyilatkozatában megismételte: az új kormányzati programnak az új kormány politikai realitását kell tükröznie. Rámutatott, abban a pillanatban, mihelyt a kormányprogramot az új felálláshoz igazítják, habozás nélkül ellátja kézjegyével az új tárcavezetők kinevezésére vonatkozó rendeletet. Traian Băsescu egyébként gyors megoldásként ismét azt ajánlotta tegnap a miniszterelnöknek, hogy a kormány fogadja el ma új programját, majd ezért vállaljon felelősséget a törvényhozás előtt is. A másik lehetőség, hogy megvárják az alkotmánybíróság döntését az ellenzéki pártok beadványára.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Legitimitási vita késlelteti a III. Ponta-kormányt
A kormányfő simán beseperte a parlamenti támogatást
Megszavazta tegnap a parlament a III. Ponta-kormányt, de az új kabinet kinevezése késik, mert Traian Băsescu várhatóan megtámadja az alkotmánybíróságon a parlament határozatát.
Az államfő tegnap röviddel a parlament ülése előtt azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy vállaljon felelősséget a parlamentben egy új kormányprogramért, és ebben az esetben azonnal aláírja a miniszterek kinevezését. Ponta ebbe nem ment bele, így várhatóan az alkotmánybíróság fogja eldönteni, hogy hivatalába léphet-e a III. Ponta-kormány, vagy nem. A február eleje óta tartó belpolitikai válság így tovább húzódik, amit csak tetéz, hogy tegnap lemondott Crin Antonescu a szenátus elnöki tisztségéről, miután csípős összeszólalkozásba keveredett a parlament szónoki emelvényéről Victor Pontával. Ez utóbbi kifogásolta, hogy Antonescu az USL társelnökeként nyerte el a funkciót, ezért le kellene mondania, amit Antonescu többszöri felszólítás után végül meg is tett.
Szabadság (Kolozsvár),

Abszurdia
Ha Eugene Ionesco (pardon, Eugen Ionescu, hogy a bukaresti Nagy-Romániások, Nagyobb-Romániások és kékharisnyák is értsék), részben román származású francia drámaíró, az abszurd dráma atyja élne, bizonyára írna egy új drámát elhagyott hazájáról.
Abszurdia címmel, amely akár a világsikerű Orrszarvú sikerét is meghaladná.
És itt most nem csupán Románia pillanatnyilag abszurd helyzetére gondolunk, amikor: van is kormányunk és nincs is, pedig a parlament megszavazta, de van államelnökünk, akit a választópolgárok népszavazással elzavartak ugyan, ám az Alkotmánybíróság ujjainkon megszámolható tagjai semmisnek mondták ki a sokmilliós voksot.
És nem csak arra, hogy van is kormányprogramunk, meg nincs is, mert az, amivel annak idején a Ponta-kabinet uralomra került, most az államelnök szerint kénytelen kiegészülni az RMDSZ kormánybelépési követelményeivel.
Aki egyébként kezdi elfelejteni, milyen nagy magyarbarátnak mutatta magát, amikor a Székelyföld szavazataira vadászott, s amikor a Székelyföldön szeretett leginkább nyaralni.
Néhány nappal ezelőtt, amikor még úgy tudta, hogy magyar orvos lesz az egészségügyi miniszter, még az ellen is hevesen tiltakozott, hogy az egészségügyben a magyar betegek magyarul beszélhessenek orvosaikkal, ha beszélni akarsz a doktoroddal, testvér, fogadj tolmácsot, mondta.
Ahol pedig maga az állam elnöke adja meg a magyarellenes hangot, nem véletlen, hogy az ország fél- vagy tizedművelt politikai osztályának nadrágjait és szoknyáit viselők, mondvacsinált politikai elemzők és tévékben megfizetett zsoldos tömeg-manipulátorok is hasonló butaságoknak és primitívségeknek adnak hangot.
Az RMDSZ legújabb kormányszerep-vállalásának kísérlete felerősítette a szélsőnacionalizmus által elkábított elfogultság, tájékozatlanság és tudatlanság szószólóinak hangját.
Az abszurd dráma minden eszköze itt már olyannyira adott, hogy Ionesco úr bizonyára a sírjában is megfordult néhányszor.
Kilin Sándor
Nyugati Jelen (Arad),

Băsescu beiktatta hivatalába az új kormányt
Kompromisszumos megoldás született Traian Băsescu államfő és Victor Ponta miniszterelnök között az új, az RMDSZ alkotta kormány hivatalba lépéséről. Az elnök szerda délután bejelentette, többszöri egyeztetés nyomán sikerült pontot tenni a kormányfővel támadt nézeteltérés végére.
Ennek hátterében az állt, hogy Băsescu ragaszkodott ahhoz: az újonnan alakult négypárti koalíció önálló programmal kérjen mandátumot a törvényhozástól, Ponta ellenben ezt korábban megtagadta, kitartva az időközben felbomlott balliberális szövetség (USL) programjának átörökítése mellett. Az új kabinetnek kedden szavazott bizalmat a bukaresti törvényhozás, az ellenzéki jobbközép demokraták és az államfő védnökségével nemrég létrejött Népi Mozgalom Pártja (PMP) azonban megóvta a parlament határozatát a taláros testületnél.
Băsescu szerda délutáni tájékoztatása szerint ígéretet kapott a miniszterelnöktől, hogy a kormány felelősségvállalással fogadtatja el a parlamentben saját programját. Ennek hatására az államfő rögtön aláírta a harmadik Ponta-kabinet huszonhat tagja kinevezéséről szóló rendeleteket, a miniszterek – közöttük a kulturális tárcát irányító, kormányfő-helyettesi tisztséget is betöltő Kelemen Hunor és Korodi Attila környezetvédelmi miniszter – pedig kora este letették esküjüket a Cotroceni-palotában.
Ponta megerősítette az államfővel kötött egyezséget, közölve, a jövő héten járul új programjával a törvényhozás elé. A felelősségvállalási procedúra értelmében az ellenzéknek három nap áll rendelkezésére bizalmatlansági indítványt beterjeszteni a kormány ellen, a kezdeményezés azonban az új koalíció hatvan százalékos támogatottsága ismeretében eleve esélytelen.
Miközben a bukaresti paktum révén okafogyottá vált az alkotmánybírósághoz benyújtott óvás, elemzők szerint Băsescu főleg azért ragaszkodott az új kormányprogram elfogadtatásához, mert így abban tételesen szerepelnek majd az RMDSZ-nek ígért kisebbségpolitikai vállalások. Közöttük a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatának létrehozása, és a kisebbségi törvény elfogadása.
Különben az alkotmánybíróság előzőleg bejelentette, szombaton dönt arról, köteles-e új kormányprogramot felvállalni a parlamentben a Victor Ponta vezette baloldal és az RMDSZ alkotta koalíció. Augustin Zegrean, a taláros testület elnöke szerdán közölte: kollégáival együtt teljesen új helyzettel szembesül.
„Sohasem kellett még állást foglalnunk egy kormány programja kapcsán. De most megtesszük, addig az előző kabinet marad hivatalában. Nem világvége, Belgium nemrég másfél évig kormányzás nélkül működött, és nem is rosszul” – állapította meg a Băsescu–Ponta-paktum megkötése előtt a talárosok vezetője.
Krónika (Kolozsvár),

Új RMDSZ-es kormány, régi magyar gondok
Két miniszteri tárcával és tizennégy államtitkári tisztséggel lett tagja az RMDSZ az új román kormánynak. A csúcsvezetőség elégedett a kialkudott protokollummal, amelynek vezető tétele az a kisebbségi törvénytervezet, amely végigkísérte az RMDSZ-t az utóbbi évtized kormányaiban. A szövetség főtitkára, Kovács Péter szerint ma ismét a magyarságnak áll a zászló Bukarestben.
Hét elején dőlt el az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának kérdése a Victor Ponta vezette szociáldemokrata többségű kormányban. Az egy héttel korábban a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta Szociálliberális Unióból (USL) távozó liberálisok helyére a kormányfő az RMDSZ-t hívta meg, a felkérésre Kelemen Hunor igent mondott. A Szövetségi Képviselők Tanácsának múlt hétvégi, marosvásárhelyi ülésén a többség felhatalmazta az RMDSZ csúcsvezetőségét, hogy folytassa a tárgyalásokat a román kormánypártokkal. Sajtóhírek szerint a feszült hangulatban induló megbeszélések hétfő délutánra jutottak révbe: az RMDSZ olyan protokollumban egyezett ki, amely tartalmazza főbb követeléseit.
A kormányban az RMDSZ mellett a három román párt alkotta Szociáldemokrata Unió (USD) osztozik a miniszteri tárcákon és az államtitkári tisztségeken: a kormánykoalíció vezető pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 2002-ben aláírt egyezség szerint továbbra is együtt kormányoz az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) nevű politikai formációval és a Konzervatív Párttal (PC). A Szociálliberális Unió (USL) helyett sebtében megalakított Szociáldemokrata Unió (USD) megnevezést a Központi Választási Iroda azonban nem hagyta jóvá, mivel a két név túlságosan hasonlít egymásra.
Az új kormányban az RMDSZ egy miniszterelnök-helyettesi és két miniszteri tárcát, valamint 14 államtitkári tisztséget kapott. Utóbbiak nevesítéséről lapzártánkig még nem döntött a kormánykoalíció.
Nézeteltérések nélkül
„Az RMDSZ és a nagyobbik román kormánypárt közötti megbeszélésekről napvilágot látott sajtóértesülések 90 százalékának semmi köze nincs a valósághoz” – szögezte le az Erdélyi Naplónak Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Tekintettel arra, hogy a Szociáldemokrata Párt elnöke a kormánykoalícióban részt vevő két román „törpepárttal” együtt aláírta az RMDSZ-szel kötött politikai megállapodást, elfogadták a protokollumban tételesen felsorolt magyar elvárásokat, innentől fogva ez a kormányprogram szerves részét képezi. Kovács Péter szerint semmi okunk nincs ma azt feltételezni, hogy az RMDSZ elvárásai nem valósulhatnának meg.
Az eddig született kormányzati egyezségek meg nem valósult részleteiről Kovács azt mondta: az RMDSZ számára egyértelmű, hogy Romániában nem létezik úgynevezett magyarbarát párt, csak olyan román pártok vannak, amelyek időnként rászorulnak az RMDSZ szavazataira. A sokat halogatott kisebbségi törvény elfogadásához ezúttal is a választási aritmetika, az RMDSZ által alkotott parlamenti többség lehet az egyetlen garancia. „Jelenleg az RMDSZ a mérleg nyelve: ő biztosítja a többséget a román parlamentben. Ameddig a román pártok mai felállása nem borul, ezzel a lehetőséggel tudunk élni. Számunkra teljesen egyértelmű, hogy a protokollum annyit ér, amennyit sikerül belőle megvalósítani” – fogalmazott lapunknak az RMDSZ főtitkára. Kovács szerint az RMDSZ arra törekszik, hogy a 2016-os parlamenti választásokig megtartsa kormányzati szerepét, és követelései közül minél többet megvalósítson.
Kisebbségi jogokat szavatoló új törvények
Az RMDSZ részvételével megkötött eddigi kormányzati protokollumokhoz hasonlóan a szövetség prioritáslistáján a jó tíz éve húzódó kisebbségi törvény elfogadása szerepel. Az RMDSZ honlapján olvasható új protokollum újdonsága mégis az, hogy az Európai Kisebbségek és Regionális Nyelvek Chartája által előírt kisebbségi jogok alkalmazása és életbeültetése tekintetében a kormány új törvények elfogadását tervezi. Erről több részletet egyelőre nem tudni, a tétel bekerülése mégis azt sejteti, hogy a kisebbségi törvénytervezet újbóli elodázása esetén az RMDSZ más törvényekkel szeretné szélesíteni az erdélyi magyarság nyelvhasználati jogát.
A harmadik Ponta-kormány
Miniszterelnök: Victor Ponta Miniszterelnök-helyettesek: Liviu Dragnea (egyben közigazgatási miniszter), Gabriel Oprea (egyben belügyminiszter), Kelemen Hunor (egyben művelődési miniszter), Daniel Constantin (egyben mezőgazdasági miniszter) Külügy: Titus Corlăţean Honvédelem: Mircea Dușa Igazságügy: Robert Cazanciuc Környezetvédelem: Korodi Attila Gazdaság: Constantin Niţă Egészségügy: Nicolae Bănicioiu Oktatás: Remus Pricopie Munkaügy: Rovana Plumb Európai források: Eugen Teodorovici Pénzügy: Ioana Petrescu Ifjúság és sport: Gabriela Szabo Közlekedés: Dan Șova Költségvetés: Liviu Voinea (tárca nélkül) Kutatás: Mihnea Costoiu (tárca nélkül) Víz- és erdőgazdálkodás: Doina Pană Parlamenti kapcsolatok: Eugen Nicolicea (tárca nélkül) Energiaügy: Răzvan Nicolescu (tárca nélkül) Kis- és középvállalkozások–idegenforgalom: Florin Jianu (tárca nélkül) Távközlés: Alexandru Răzvan Cotovelea Társadalmi párbeszéd: Aurelia Cristea Határon túli románok: Bogdan Stanoevici
„A protokollum kimondja: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyének az egyetem magyar és román oktatóinak 2012-ben aláírt megállapodása szerint kell megoldódnia.” Kovács elmondta, hogy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát is felgyorsítanák az új kormányban. RMDSZ-prioritásnak számít az alkotmánybíróság által megtámadott decentralizációs folyamat újraindítása is: a szövetség elképzelései szerint minisztériumokra, szakterületekre lebontva kezdenék újra a folyamatot, az eddiginél hatékonyabb jogszabályt terjesztenének a törvényhozás elé. Az észak-erdélyi autópálya ügye a megállapodás infrastrukturális fejlesztések fejezetének vezető tétele: Kovács szerint hamarosan folytatódik az Aranyosgyérestől Marosvásárhely irányába, Gyalutól pedig Nagyvárad felé tartó erdélyi autópálya építése.
A kolozsvári politikus igyekezett megnyugtatni: a Székelyföld területi autonómiáját szabályozó törvénytervezetről sem feledkeztek meg, „belátható időn belül” elkészül, véglegesítését az RMDSZ kormányzati szerepvállalása semmiben sem befolyásolja.
Államfői nem, demokrata-liberális támadás
Az aláírás és Victor Ponta, illetve a Szociáldemokrata Párt magabiztossága ellenére sem automatizmus az új román kormány beiktatása. Traian Băsescu államfő szerint ugyanis Ponta nem állhat a parlament elé egyszerű bizalmi szavazást kérve, mivel két külön kormánytöbbségről, és külön kormányprogramról van szó. Az államelnök azt szeretné, hogy Victor Ponta kérjen ismét kormányalakítási megbízást, miközben maga is kijelentette, hogy a PSD vezérének soha többé nem adna miniszterelnöki mandátumot. Băsescu kijelentette: Alkotmánybíróságon támadja meg az új Ponta-kabinet beiktatását, ha a parlament megszavazza. Politológusok szerint Traian Băsescu fenyegetőzése azért blöff, mert az államelnök nem fordulhat közvetlenül az Alkotmánybírósághoz, ebben az esetben ezt csak egy parlamenti párt teheti meg. A két ellenzéki párt közül a demokrata-liberálisok máris jelezték, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Kormányalakítás: az alkotmánybíróság elutasította az ellenzék óvását
Az alkotmánybíróság döntése elhárította azokat az alkotmányossági aggályokat, amelyeket Traian Basescu jobboldali államfő és a hozzá közel álló ellenzéki politikusok hangoztattak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részvételével alakult, Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök vezette új kormánnyal kapcsolatban.
Elutasította a román alkotmánybíróság szombaton azt az ellenzéki óvást, amellyel két jobbközép párt megtámadta a kormányátalakításról szóló keddi parlamenti határozatot.
A testület „mint elfogadhatatlant" utasította el a Demokrata Liberális Párt és Népi Mozgalom Párt törvényhozói által aláírt beadványt, határozatát azonban csak később fogja megindokolni.
Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke már az ülés előtt kijelentette, hogy a hivatalba lépett új miniszterek legitimitásához nem fér kétség.
MTI
Erdély.ma,

Hisztériát keltő jelképek
Etnikai kritériumokon alapuló régiósítás első lépésének tartja Elena Udrea, hogy az új kormányprogram elfogadja a székely zászlók kihelyezését közintézményekre.
Kijelentette, a Népi Mozgalom Pártja az alkotmánybíróságon támad meg minden olyan jogszabályt, amely a székely és magyar zászlók intézményeken való kifüggesztését lehetővé teszi. „A kormányfő mély felelőtlenségről, illetve az egységes román állam és nép érdekei iránti tisztelet hiányáról tesz tanúbizonyságot” – fogalmazott Udrea, aki szerint Victor Ponta „térdepelve tárgyalt a magyar közösség képviselőivel”.
(dvk)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nincs szó székely zászlóról az új kormányprogramban
Nincs szó a székely zászló használatának engedélyezéséről az új kormányprogramban, amelyért kedden kora délután vállal felelősséget a parlament előtt Victor Ponta harmadik kormánya, amelyben az RMDSZ is részt vesz.
Ezt maga Ponta mondta el egy vasárnap esti televíziós műsorban, megjegyezve: a program azt tartalmazza, hogy minden önkormányzat használhatja saját zászlaját az Európai Unió és Románia lobogója mellett, ha rendelkezik ilyennel.
A kormányfő ezzel a Traian Băsescu államfőhöz közel álló Népi Mozgalom Pártba (PMP) nemrég átigazolt egykori fejlesztési miniszter, Elena Udrea nyilatkozatára reagált, amelyben az a magyarok iránti túlzott engedékenységgel vádolta meg őt, és közölte: ha törvény születik a székely vagy a magyar zászló használatának engedélyezéséről, akkor az alkotmánybíróságon támadják majd meg.
„Azt látom, hogy hirtelen fölpezsdült a magyarellenes küzdelem. Láttam, hogy Udrea fogta a retiküljét, és elkezdte vele ütni a magyarok fejét, mivelhogy kitűztük a székely zászlókat. Nem tettünk ki egyetlen székely zászlót sem. Ellenkezőleg. Erről már tavaly is tárgyaltunk az USL és az RMDSZ részvételével, és a közigazgatási egységek jelképeinek használatáról szól. Azt mondtuk: minden helyi hatósági ingatlanra ki kell tűzni az EU és Románia zászlaját, és ha elfogad egy saját jelképet is – függetlenül attól, hogy az általam képviselt Târgu-Jiuról, Târgoviștéról, Dâmbovițáról vagy Hargitáról van szó –, jogában áll a saját zászlaját kitűzni a másik kettő mellé” – szögezte le a kormányfő a România TV-nek nyilatkozva.
Hozzátette: bármelyik megye választhat jelképet magának. „Nincs szó székely zászlóról, a vonatkozó kitétel nem is a kisebbségekről, hanem a helyi fejlesztésről szóló részben található. Nagyon komolytalannak tartom, hogy valaki egyszer csak nagy zászlóharcoksént kezd viselkedni. Elképzeltem Udreát, amint a francia forradalom jelképeként zászlóba csavarva harcol Hargita megyében. Tudom, hogy nagyon jól megértették egymást az RMDSZ-szel, amikor együtt kormányoztak, ezt az egészet nevetségesnek tartom” – szögezte le Ponta.
A kormányfő egyébként úgy vélekedett, a programnak gond nélkül át kell mennie a parlamenten, még úgy is, hogy tartalmazza a magyarokkal kötött megállapodásokat is.
Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu államfő szabta feltételül a harmadik, az RMDSZ-t is soraiban tudó kabinet beiktatásához, hogy az ne a felbomlott Szociálliberális Unió (USL) programját vigye tovább, hanem igazítsa a programot a kormány összetételének megváltozásához, és iktassa be a dokumentumba annak a megállapodásnak az elemeit is, amelyet az RMDSZ kötött a másik három kormánypárttal, és amelyek azt rögzítik, milyen kisebbségjogi követeléseket támaszt a szövetség.
Az államfő azt is feltételül szabta, hogy a kormány felelősségvállalással terjessze be a parlament elé az új programot. Ez annyit jelent, hogy a parlamenti vita elmarad, viszont az ellenzéknek jogában áll soron kívül bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ha az indítványt megszavazzák, a kormány bukik, ha nem, akkor a felelősségvállalással beterjesztett tervezet elfogadottnak minősül. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) jelezte, hogy készül a bizalmatlansági indítvány benyújtására.
Az alkotmány bíróság egyébként már szombaton kimondta, hogy az RMDSZ kormányra emelésével csupán a kormány szerkezete módosult, a kormányprogram nem. Hétfői indoklásában a taláros testület rámutat: ezt az is igazolja, hogy a kétoldalú megállapodásban az RMDSZ jelzi: felvállalja a korábban elfogadott kormányprogramot.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Nagy volt a jövés-menés Victor Ponta kormányaiban
Az öt Boc-kormány után, íme, elérkeztünk a harmadik Ponta-kormányhoz is. Az első két Ponta-kormány története meglehetősen viharos volt, egymást érték a minisztercserék.
Az egészségügyi tárcát és a belügyminisztériumot öt-öt tárcavezető irányította, az oktatási, művelődési, gazdasági és igazságügyi tárcánál négy-négy miniszter váltotta egymást, a pénzügyi és közlekedési minisztérium élén pedig három-három tárcavezető állt az első két Ponta-kormányban. A minisztercserék jó néhány tárca esetében nem kevés botránnyal jártak – érdemes néhány skandalumot ismét végigkövetni.
Öt egészségügyi miniszter
Victor Ponta kormányában az első egészségügyi miniszter Vasile Cepoi volt, ő viszont csak igen rövid ideig állt a tárca élén: az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség pénzalapok eltérítésével és érdekellentéttel vádolta, a dossziét pedig átküldte az Országos Korrupcióelleni Igazgatósághoz. A botrány akkor robbant ki, amikor a brüsszeli hatóságok befagyasztották a POSDRU-projektek finanszírozását.
Cepoi távozását követően a tárca élére Raed Arafat került ideiglenes megbízatással, előtte rövid ideig Victor Ponta kormányfő töltötte be a miniszter szerepét is. A 2012 decemberében beiktatott második Ponta-kormányban az egészségügyi miniszter Eugen Nicolaescu lett, akit később a pénzügyi tárca élére neveztek ki Daniel Chiţoiu helyébe. A tárca élén most Nicolae Bănicioiu áll.
Helycserék a belügyi tárca élén
A belügyi tárca esetében a román korányoknál általában sűrű a minisztercsere. Az első Ponta-kormányban a tárca élére Ioan Rust nevezték ki, aki már Adrian Năstase kormányában is betöltötte ezt a tisztséget. Ioan Rusnak a tárca éléről a Traian Băsescu államfői tisztségből történő felfüggesztése kapcsán a szavazólisták körül kirobbant botrány miatt kellett távoznia, Victor Paul Dobre államtitkárral együtt. Távozásakor Ioan Rus a következő, azóta híressé vált mondattal vált meg tisztségétől: „Nem akarom öregkoromat a börtönben tölteni”.
Ioan Rust Mircea Dușa, Victor Paul Dobrét pedig Radu Stroe váltotta fel a tisztségben.
A választásokat követően Radu Stroe lett a belügyminiszter, aki néhány furcsasággal hívta fel magára a figyelmet: összeveszett Németországgal, rendeletet adott ki, amelynek értelmében bűnvádi eljárás alatt álló személyek is vezető tisztségeket tölthettek be a belügyminisztériumban, az útügyi törvénykönyv kapcsán összeveszett kormányzási partnereivel.
Radu Stroe a Nyugati Kárpátokban történt repülőgép-balesetig maradt tisztségében, jóllehet igyekezett elhárítani magáról minden felelősséget amiatt, hogy az illetékesek csak órák múlva találtak a roncsra, tehetetlenségük pedig két ember halálát okozta. Mi több, Radu Stroe csak azt sajnálta, hogy a baleset éppen az ő belügyminisztersége alatt történt meg. Végül Crin Antonescu nyomása alatt adta be lemondását.
A Szociál-Liberális Szövetség éppen a belügyi tárca élére történő következő nevesítés ürügyén szakadt ketté: Crin Antonescu azt szerette volna, ha a belügyminiszteri tisztséget Klaus Iohannisra bízzák, aki egyben miniszterelnök is lett volna. Nagyszeben polgármestere tehát ismét hoppon maradt, a tárcát pedig Gabriel Oprea vezeti.
Plagizáló miniszterek
Az oktatási tárca élén is gyakori volt a helycsere. Az első Ponta-kormány esetében Victor Ponta legelőször Corina Dumitrescut nevezte ki, őt azonban még a kormány beiktatása előtt visszavonták tisztségéből, helyébe Yoan Mang került. Corina Dumitrescu ugyanis önéletrajzában azt állította, hogy a Stanford egyetemen végzett – de az egyetem nevét sem tudta helyesen leírni –, emellett pedig plágiumbotrányba keveredett.
Ám Victor Pontának az új miniszterrel sem volt szerencséje, Ioan Mang ugyanis több alkalommal is plagizált. A frissen kinevezett miniszter váltig tagadott, Victor Ponta pedig a Román Akadémiát kérte fel véleménynyilvánításra. Végül a botrány akkora lett, hogy a miniszterelnök döntött a tárcavezető leváltásáról, a miniszter pedig, ideiglenes kinevezéssel egy volt szakszervezetis, a társadalmi párbeszéddel megbízott miniszter, Liviu Pop lett.
Mang lemondását követően a Román Akadémia leállította a vizsgálódást a plágium-ügyben, az Országos Etikai Tanács döntése azonban egyértelműen megállapította: Mang plagizált.
Liviu Pop tevékenysége sem volt áldásos a tárca élén, a tárcavezető súlyos nyelvi hibákat vétett, és jóllehet korábban matematikát tanított, kiderült, hogy ezzel a tantárggyal is hadilábon áll, amikor kijelentette: az érettségizők száma „mintegy 334 836 tanuló” lehet. Emellett bevezette a tanárok szakszervezeti alapba történő kötelező befizetését, amit korábban Daniel Funeriu érvénytelenített. Liviu Pop végül felszámolta a Victor Ponta plágiumát is elemző Diplomaigazoló Országos Tanácsot. Továbbá 11 új tagot nevezett ki az Etikai Bizottságba, és 20 tagja mellett további 25 tagot nevezett ki az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Igazoló Országos Tanácsba, amelynek 13 tagja plágiummal vádolta Pontát. A testület döntését azonban a miniszter érvénytelenítette 14 tag hiánya miatt.
Miután Liviu Pop ideiglenes megbízatása lejárt, Victor Ponta Ecaterina Andronescut javasolta a tárca élére, akit azonban a Nature című tekintélyes lap többszörös plágiummal vádolt. A miniszterasszony politikai hadjáratról beszélt, az ügy pedig következmények nélkül maradt.
A választások utáni új kabinetben Andronescu helyét volt tanácsosa, Remus Pricopie vette át, aki erősen „kozmetikázott” önéletrajzzal lett miniszter. Abban csupán elődei hagyományát folytatta, hogy helytelenül beszélt románul.
Năstase autója és más ügyek
Az igazságügy élére Victor Ponta először Titus Corlăţeant nevezte ki, akit már az első napokban az a vád ért, hogy segédkezet nyújtott Adrian Balaban-Grăjdannak, az Állami Építkezési Felügyelőség főnökének, aki az intézetet ki akarta vonni az Adrian Nastase ellen indított, a minőség trófeája néven elhíresült bűnvádi eljárás alól. Corlăţean minisztersége sem volt mentes a botrányoktól.
A tárcavezető például összeférhetetlenséggel vádolta meg az alkotmánybíróság két bíróját, Augustin Zegreant és Iulia Motocot, ám az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség mindezt cáfolta, az alkotmánybíróság pedig válaszában arra figyelmeztette Corlăţeant, hogy a kormány és más hatóságok általi támadások ellenkeznek a demokrácia gyakorlatával. A tárcavezető végül visszavonta a vádat. Corlăţeant végül az ügyészségi vezetők kapcsán kirobbant botrány nyomán átkerült a külügyi tárca élére.
Helyét Mona Pivniceru, a Legfelsőbb Bírói Tanács volt elnöke vette át, aki – saját szavai szerint – nehéz szívvel vette át a tisztséget.
Röviddel később kitört az „Andrei Năstase kocsija” néven ismert botrány: Pivniceruról fotó készült, amint Adrian Năstase fiának kocsijában ült, miközben a volt miniszterelnök börtönbüntetését töltötte. Később az ügyészek hangfelvételekkel bizonyították azt, hogy a tárcavezető a minisztériumot a hatalom szolgálatába kívánta állítani. Pivniceru végül lemondott – mandátumát Traian Băsescu államfő „katasztrofálisnak” minősítette. A tárcavezető helyét ideiglenes megbízatással Victor Ponta vette át, majd volt egyetemi társát és a Ponta-család rokonát, Robert Cazanciucot nevezte ki a tisztségbe.
Bogdán Tibor
maszol.ro,

Bírálta a román alkotmánytervezetet a Velencei Bizottság
Tartalmi és formai szempontból is javításra szorul a román parlament különbizottsága által kidolgozott alkotmánymódosító szövegtervezet – állapította meg a Velencei Bizottság véleményezésében, amelyet kedden ismertettek a román hírforrások. Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete a múlt heti ülésén fogadta el a kijelölt héttagú szakértői bizottság 33 oldalas jelentését. A szakértők szerint az alkotmánymódosító tervezet legnagyobb hiányosság az, hogy nem jelöli meg pontosan: milyen kormányzati formára alapozzák a román állam működését, és nem teremt egyértelmű viszonyrendszert az alapvető állami intézmények között. A jelentés szerint aggályos, hogy az új alaptörvény sem korlátozná a kormányt abban, hogy rendelet kibocsátásával vegye át a törvényhozás szerepét. A szakértők az ombudsman és a legfelső bírói tanács független működésének alkotmányos kereteit is hiányolták, amelyek szerintük elengedhetetlenek lennének a jogállamiság biztosításához.
A Velencei Bizottság az alkotmánymódosító tervezet kidolgozásának módját is kifogásolta, arra hivatkozva, hogy – egy kezdeti nyitottság után – a szöveget előkészítő parlamenti különbizottság nem teremtett lehetőséget a társadalmi vitára. A strasbourgi ülésen Romániát képviselő Ioan Chelaru szenátusi alelnök azt mondta: a parlament felülvizsgálja az alkotmánytervezetet, és ennek során figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait, illetve az alkotmánybíróság határozatát. Chelaru közölte: Románia nem tesz le az alaptörvény módosításáról, de az ezt szentesítő népszavazásra várhatóan csak 2015-ben kerül sor.
Februárban a román alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette a parlamenti különbizottság alkotmánymódosító tervezetének 26 pontját, közöttük a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatokat. Az alkotmánybíróság szerint ezek túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt. A hatályos román alkotmány korlátokat szab az alaptörvény módosításának: ezektől a korlátoktól csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el. Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását.
MTI
Erdély.ma,

Alkotmánybírósági nem a kulturális autonómiára és az alrégiókra
A kisebbségi jelképekkel kevésbé voltak szigorúak a talárosok
Közzétette az alkotmánybíróság azt az indoklást, amely az alaptörvény módosítására vonatkozó tervezetről hozott februári alkotmánybírósági döntés részletes érveit tartalmazza. A taláros testület a kulturális autonómia mellett a hagyományos térségekről (alrégiókról) is megállapította, hogy sértik az ország egységes jellegét, akárcsak a 152. cikkelyt, amely egyebek mellett a hírhedt első cikkely megváltoztathatatlanságáról rendelkezik.
Az alkotmánybíróság február 16-án állapította meg, hogy a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatok túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt.
Szabadság (Kolozsvár),

Az alkotmánymódosítás-tervezet neuralgikus pontjai
A Velencei Bizottság szerint mind tartalmi, mind formai szempontból javításra szorul
Nemrég fogadta el a Velencei Bizottság a román alkotmánymódosítás-tervezet felülbírálására kijelölt szakértői bizottság több mint 30 oldalas jelentését. A jelentés szerint mind tartalmi, mind formai szempontból javításra szorul a Crin Antonescu vezette parlamenti különbizottság által kidolgozott alkotmánymódosító szövegtervezet. Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete szerint a tervezet egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem jelöli meg pontosan, milyen kormányzati formára alapozzák az állam működését, illetve nem teremt egyértelmű viszonyrendszert az alapvető állami intézmények között. A Velencei Bizottság kifogásaival kapcsolatban kérdeztük Varga Attila alkotmányjogászt.
– Elöljáróban annyit elmondanék, ha úgy tetszik, mintegy általános értékelésként, hogy ezúttal a Velencei Bizottság nagyon komoly munkát végzett, olyan nagyon odaillő javaslatokat fogalmazott meg, amelyek valós problémái a mai román alkotmánynak, illetve az egész államszerkezetnek. A konkrét kérdésre utalva megjegyezném, hogy nem különösebben bevett szokás az európai alkotmányokban, hogy a tudományos tipológiák szerint megnevezzék a kormányzati rendszert: parlamentáris köztársaság, félelnöki vagy elnöki köztársaság ellenben az, hogy a Velencei Bizottság ezt kéri Romániától, arra utal, hogy ez nagyon tisztázatlan kérdés Romániában, és nemcsak a szabályozások, hanem a gyakorlat miatt. Az alkotmányjog azt mondja Romániával kapcsolatosan, hogy ez egy félelnöki rendszer. Csakhogy nagyon különbözik ennek a prototípusától, a francia félelnöki rendszertől. Felemás elnöki rendszer, és emiatt kiszámíthatatlan, olyan megoldásokat tartalmaz, olyan lehetőségeket rejt az alkotmány, amelyek intézményközi konfliktusokhoz vezetnek. Erre bőven volt példa az elmúlt években: akár köztársasági elnök és parlament, akár kormány és parlament, akár köztársasági elnök és kormány között, tehát mindenféle viszonylatban ilyen konfliktusok voltak. Ez mindig az éppen aktuális politikai hatalomtól, összetételtől függ, de a nagyobbik baj az, hogy ezek a konfliktusok ott vannak kódolva a hiányos alkotmányos rendelkezésekben. Erre érzett rá a Velencei Bizottság, és gondolta, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba, és nevesítsük, hogy milyen is Románia kormányzati rendszere. Mert ha azt mondja, hogy parlamenti köztársaság, akkor annak van egy bizonyos számú ismérve és kritériuma, és azoknak 80-90 százalékát teljesíteni kell ahhoz, hogy felismerhető legyen, hogy az egy parlamentáris köztársaság. Ilyen Németország, Olaszország, Magyarország.
– A testület aggályosnak nevezi, hogy a módosított alkotmány sem korlátozná a kormányt, hogy rendeletek kibocsátásával úgymond átvegye a törvényhozás szerepét.
– Ez egy másik neuralgikus pontja az alkotmánynak. Amikor az alkotmány megszületett ’91-ben, szerintem jóhiszeműen vették be az alkotmányba, hogy a kormány törvényerejű kormányrendeleteket bocsáthat ki. Csakhogy ez egy kivétel, mert a szabály továbbra is az a román alkotmányban, hogy az egyedüli törvényhozó hatóság a parlament. Ehhez képest, rendkívüli esetekben, amikor erre felhatalmazza a kormányt a parlament, a fő szabály alóli kivételként lehet kormányrendeleteket is kibocsátani. Csakhogy a gyakorlat a kivételből szabályt csinált, a szabályból pedig kivételt. A politikai gyakorlat lényegében ’96- tól folyamatosan visszaélt ezzel az alkotmányos lehetőséggel. Mindegyik kormány, színezettől függetlenül, elárasztotta a jogrendszert ezekkel a sürgősségi kormányrendeletekkel. Ezt jelzi teljesen jogosan és indokoltan a Velencei Bizottság. Volt 2003-ban egy próbálkozás ennek visszafogására, és bár bizonyos korlátok születtek, az alkotmánymódosítás során, a gyakorlat továbbra is az, hogy a kormány rendkívüli módon visszaél ezzel a lehetőséggel. Addig kellene elmenni, hogy csak egyszerű kormányrendeleteket lehessen hozni parlamenti felhatalmazás alapján, a sürgősségi kormányrendeleteket pedig egyszerűen be kellene szüntetni.
– A Velencei Bizottság hiányolja ugyanakkor a nép ügyvédje és a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) független működésének alkotmányos kereteit, amelyek elengedhetetlenek a jogállamiság biztosításához.
– Szerintem pontosan nem így van. Válasszuk ketté a dolgot. A nép ügyvédjének a működésére megvoltak az alkotmányos keretek, ezek szerintem nagyjából rendben is vannak. A Velencei Bizottság nyilván egy nagyon sajnálatos tapasztalatból indul ki, és eszerint jogos az észrevétele, de az nem elsősorban szabályozási probléma. 2012 nyarán, amikor az elnököt a parlament felfüggesztette, más törvényhozási aktusokat is végrehajtott, de nem csak törvényhozásiakat. Ezek között szerepelt az akkori ombudsman hirtelen menesztése különösebb indoklás nélkül. Tudjuk a mögöttes szándékot, jelesül azt, hogy bizonyos jogszabályokat, amelyeket éppen akkor fogadtak el pár nap lefolyása alatt, nehogy megtámadjon az alkotmánybíróságon. Ez valóban a jogállamiság és a törvényesség határán lévő intézkedése volt a parlamentnek, de ezért nem az alkotmányos szabályozások a hibásak. Én magam is amellett voltam, hogy jogosult a felfüggesztés, netán még a menesztése is a köztársasági elnöknek, de azért nem szabad a végletekig elmenni, például egy jogszerűen, alkotmányosan megválasztott ombudsman menesztéséig. Nem mondom, hogy nem lehet javítani az ombudsman szabályozásán, nem tudom, van-e a Velencei Bizottságnak valamiféle javaslata erre vonatkozóan, de az a sommás megfogalmazás, hogy a nép ügyvédje működésének nincs alkotmányos kerete, nem fedi a valóságot.
Ami a Legfelsőbb Bírói Tanácsot illeti, valóban ráférne az alkotmányban egy kicsit részletesebb szabályozás, ugyanis az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy ez a testület időnként túllépi a hatáskörét, holott két alkotmányos hatásköre van, és ehhez szigorúan tartania kellene magát. Az egyik, hogy javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák és ügyészek kinevezésére, a másik az, hogy mintegy fegyelmi testületként működik a bírák és ügyészek vonatkozásában. Itt nemcsak a CSM, de az egész igazságszolgáltatás – s különösen az ügyészség – helyét, szerepét is tisztázni kellene. Nagyobb problémának látom, hogy az ügyészség szerepe nem tisztázott, az ügyészek hajlamosak magukat a bíróval azonosítani, holott nem azok, ők nem igazságot szolgáltatnak, hanem részt vesznek az igazságszolgáltatásban. Ez nagy különbség, mert csak a bíró az, aki igazságot szolgáltat. Más kontextusba kellene helyezni ezt a Legfelsőbb Bírói Tanáccsal kapcsolatos összefüggést is.
– Kifogásolja ugyanakkor magát az alkotmánymódosító tervezet kidolgozásának módját is, illetve azt, hogy a kezdeti nyitás után a parlamenti különbizottság nem teremtett lehetőséget a társadalmi vitára.
– Ez mindig vitatható kérdés. Emlékszünk, hogy még a bizottsági munkát megelőzően volt az a bizonyos alkotmányozó fórum, amelyet Cristian Pîrvulescu, a Pro Demokrácia Egyesület elnöke vezetett. Valóban nem volt kellően széles körű társadalmi (és szerintem még szakmai) egyeztetés sem, pedig arra is szükség lett volna. A civil társadalom megkérdezése nem úgy működik, hogy azt mondjuk, ez a helyzet, lehet javaslatokat tenni, hanem szakmai, illetve civil fórumokat kell szervezni, szervezett keretet kell adni egy ilyen párbeszédnek. Nem az a módja, hogy egyszerűen várjuk a javaslatokat a néptől, mert olyan dolgokat kér-(het)nek, mint például a halálbüntetés visszaállítása és egyebek. A parlamenti szövegszerkesztő bizottságnak is lehetett volna ebben nagyobb aktivitása, de letudta a kérdést azzal, hogy az ügy vitáját megelőzte ez az alkotmányozási fórum. Ilyen szempontból jogos a Velencei Bizottság észrevétele.
– Mi várható a továbbiakban? Egyelőre nagy csend övezi a témát. Lesz-e belátható időn belül alkotmánymódosítás?
– Most nagyon lecsökkentek az esélyei az alkotmánymódosításnak, hiszen kétharmados többség kell egy vesszőnek a módosításához is. Tekintettel arra, hogy az eredeti kormánykoalíció felbomlott, az újnak pedig nincs meg a kétharmados többsége – bár nem kell csak a kormányoldalnak biztosítania a kétharmadot, lehet megegyezés is az ellenzék és a hatalom között –, nem látok arra esélyt, hogy a jelenlegi kormánykoalíció és esetleg egy-két ellenzéki erő még ebben a törvényhozási ciklusban keresztülvigye a parlamentben az alkotmány kétharmados megszavazását. Illetve ott van még az Alkotmánybíróságnak is a megalapozott kifogása, ami azt jelenti, hogy nagyon sok mindent újra kellene gondolni. Azt látom, hogy lehet, inkább lemondanak az alkotmány módosításáról, hiszen az Alkotmánybíróság legkevesebb 26 esetben állapított meg alkotmányellenességet. Ezeket a továbbiakban vagy át kell fogalmazni, vagy le kell mondani róluk. Az is kérdéses, hogy a bizottság a régi felállásban dolgozna-e, és elnökévé Crin Antonescut hívnák-e meg. Tehát több akadályát, mint reális lehetőségét látom annak, hogy ebben a törvényhozási ciklusban keresztül tudjanak vinni egy érvényes alkotmánymódosítást.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Módosították a tanügyi törvényt: versenyvizsgázhatnak a tanárok
Az elmúlt héten meghozták a szükséges jogszabály-módosítást, így katedrára történő kinevezést kaphatnak azok a pedagógusok, akik az elmúlt hat évben elérték a hetes jegyet a versenyvizsgán, és van hosszú távon fenntartható állás az iskolában, ahol dolgoznak.
Remus Pricopie oktatási miniszter hangsúlyozta, a versenyvizsga előkészítése folyamatban volt, azonban az Alkotmánybíróság a Hivatalos Közlönyben április 3-án megjelent 2014/106-os döntésével az oktatási törvény 253. cikkelyének tisztázását követelte.
A kormány által elfogadott sürgősségi rendelet célja az illető cikkely tisztázása az Alkotmánybíróság követelésének megfelelően, hogy a versenyvizsgát meg lehessen szervezni – mondta Pricopie.
Egy tanintézményben az az állás számít hosszú távon fenntarthatónak, amely legalább egy oktatási szint időtartamára megtartható. Az állások, katedrák fenntarthatóságáról, szükségességéről a tanintézetek vezetősége dönthet, a tantervek és egyéb elképzelések figyelembe vételével.
Országszerte 3242 pedagógus van, aki a módosítás nyomán végleges állásra pályázhat. Nyugati Jelen (Arad)

A magyarság számára nincsenek dilemmák
Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Traian Basescu megsértette az alaptörvényt, akkor a parlament számára nincs más megoldás, mint a felfüggesztési eljárás beindítása, jelentette ki kedden Victor Ponta miniszterelnök, ugyanis szerinte az államfő alkotmányellenesen kampányolt a Népi Mozgalom Párt javára. Ezért fordult feljelentéssel a legfelsőbb taláros testülethez. Ezzel a véleménnyel higgadtabb fejű párttársai nem értettek egyet, kijelentve, hogy politikai stabilitásra van szükség, egyébként sem kezdeményezheti a miniszterelnök az államfő felfüggesztését.
Persze Basescu sem hagyta alább. Azonnal ellentámadásba lendült, és ő is az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel Ponta nem ellenjegyezte azt az államfői rendeletet, amely több, a Román Kulturális Intézetet 2005 és 2012 között vezető, a művelődés területén tevékenykedő személyiség kitüntetéséről szól. Egy sajtónyilatkozatban leszögezte, Ponta magatartása arra kényszeríti, hogy nyilvánosan bejelentse: amennyiben a kormányfő nem engedi normálisan zajlani az európai parlamenti választások kampányát, az orrára koppint, mert szerinte Ponta máris az év végi elnökválasztásra kampányol. Azt pedig nem engedheti meg, hogy Pontából államfő legyen, mert az az ország visszafejlődését jelentené.
Alig két héttel az európai parlamenti választások előtt eszement birkózás folyik az állam első embere és a kormányfő között, tovább mélyítve a politikai válságot. Elvakult gyűlöletük hevében teljesen megfeledkeznek, azoknak az adófizető és szavazópolgároknak az ezreiről, akik nap nap után súlyos gondokkal, természeti csapásokkal szembesülnek. De mintha az európai parlamenti választások is valamiféle távoli jövőben lennének, fontosabbnak tartják egymás lejáratását, mint a választások megfelelő, törvényes és szabályos levezetését, netán eredményét.
Jogosan mondják egyre gyakrabban az emberek, hogy nincs akire szavazzanak. Igazuk van. Ezzel szemben az erdélyi magyarság kényelmes helyzetben van: számukra nincsenek dilemmák. Mindenki tudatában van a brüsszeli képviselet fontosságának, hiszen a magyar képviselőkön kívül más nem fogja napirenden tartani a kisebbségben élő magyar közösségek ügyét. Még azon sem kell gondolkodniuk, hogy kire adják a voksukat, hiszen egyetlen magyar lista van a tulipán jele alatt. Ha okosak lesznek, amíg az országvezetők marakodnak, ők elmennek szavazni, és annyi jelöltet juttatnak be az európai parlamentbe, ahányat a magyarság lélekszámával arányosan lehetséges.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Magyar önkormányzatiság
Nem hiteles a magyar nemzetpolitika
Számomra nem hiteles a magyar nemzetpolitika addig, ameddig a két legnagyobb magyarországi gazdasági szereplő, a MOL és az OTP romániai leányvállalatainak székhelye nem Székelyföldön, hanem Bukarestben van – jelentette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az Önkormányzatiság a Kárpát-medencében: országos, kontra helyi érdekérvényesítés című panelben, csütörtökön a Tusványosi Szabadegyetemen.
A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint természetes az, hogy Bukarestben ott kell lenniük a magyar csúcsvállalatoknak, hiszen „ott történnek a nagy dolgok”, de ez nem ok arra, hogy az adminisztratív központjukat is ott tartsák. Jót tenne a székelyek közérzetének, ha itt tudnánk magunk között ezeket a cégeket – mondta Antal.
A sepsiszentgyörgyi polgármester kifejtette: a decentralizációt „elintézte” a román Alkotmánybíróság, amikor „politikai parancsra” megvétózta a decentralizációról szóló törvényt.
– Mi Bukarestnek csak a külügyet és a hadsereget szeretnénk hagyni – minden egyébben mi szeretnénk dönteni. Ragaszkodunk ahhoz is, hogy az okmányokat is mi bocsássuk ki, mert akkor biztos, hogy beszél magyarul az irodavezető – mondta Antal Árpád.
Mindezt olyan körülmények között is vállaljuk, hogy hat év alatt 127-ről 73-ra csökkent az alkalmazottak száma, miközben a munka mennyisége a háromszorosára nőtt, és – nem utolsósorban – a fizetések 45 százalékkal csökkentek – részletezte.
Esélyek az együttműködésre
Népes közönség volt kíváncsi az Egy a tábor, hány a zászló című beszélgetésre, amelyben Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP), és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a romániai magyar nemzeti oldal együttműködési esélyeit latolgatta. Elhangzott: mindkét párt a bálványosi folyamat szellemi termékeként jött létre, és mindkét pártnak helye van a többpólusú erdélyi magyar politikai palettán.
Toró szerint a fő törésvonal a magyar politikusok között a bukaresti hatalomhoz való viszonyban van. Eszerint – nem a tagság, hanem a vezetők szintjén – vannak „labancok”, akik beépülnének a hatalomba, és onnan próbálnák a magyarság útját egyengetni, és „kurucok”, akik megerősödnének a hatalomtól távol, és úgy próbálnák érvényesíteni érdekeiket.
– Most arról beszélhetünk – miután a labancok (értsd, az RMDSZ) képviselői nem jöttek el –, hogy a kuruc oldalon hogyan lehetünk eredményesek – vélte az EMNP elnöke.
Bíró Zsolt többíziglen visszautasított mindenféle, kuruc-labanc, autonomista és nem autonomista tábor-szerű „beskatulyázást” és úgy vélte, az árokásás helyett az együttműködésen a hangsúly.
– Akkor lesz autonómiánk, amikor fel tudunk nőni a feladathoz, amikor elfogadjuk azt, hogy egy másfélmilliós magyarságnak több pártja lehet, akik bizonyos ügyekben összefognak – mondta Bíró Zsolt, az MPP elnöke.
A nemzet és határai
A magyar nemzet határai addig terjednek, amíg elérnek a magyar intézmények hatásai – fogalmazta meg a Bethlen Gábor sátorban Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár. Ezért fontos fejleszteni az intézményrendszert (elsősorban az iskolahálózatot), amely a nemzet megmaradásának kulcsa, hiszen ez élteti a közösségeket. Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár számokkal „igazolta” a helyes nemzetpolitikát: míg 2010 előtt átlagosan ötezer ember kérte egy év alatt az állampolgárságot, az állampolgársági törvénnyel ez évi 200 ezerre nőtt.
– Mostanig mintegy 650 ezer ember kérte az állampolgárságot, és ebből 600 ezer már le is tette az esküt – mondta a helyettes államtitkár.
A 2011-ben újjáépített tudósítói hálózat eredményeiről számolt be Szabó László Zsolt. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a Nemzetben gondolkodás a közszolgálati médiában című beszélgetésen elmondta: az MTVA 68 csapattal áll szerződéses viszonyban a Kárpát-medencében, amelyek tavaly napi átlag tíz televíziós és nyolc rádiós tudósítást küldtek. Elérték azt, hogy ezek nem elkülönített műsorban jelennek meg, hanem a magyar nemzet egyesítésének „médiakivetítéseként” átszövik a teljes műsorstruktúrát – magyarázta a magyar közszolgálati média első embere.
Erdély András, Krónika (Kolozsvár)

Kevesebb pénz oktatásra, több a hírszerzésre
A költségvetés-kiigazításkor a kormány csökkenteni fogja az államelnöki hivatal, a képviselőház, az akadémia, valamint az oktatási, a művelődési, az ifjúsági- és sportminisztérium büdzséjét, és pénzt ad a hírszolgálatoknak, a szenátusnak, a nép ügyvédjének.
A költségvetés-kiigazítás tervezete szerint 1,3 millió lejjel csökken az államelnöki hivatal büdzséje, a képviselőházé 6,1 millió lejjel, az Alkotmánybíróságé 200 000 lejjel, az ifjúsági- és a sportminisztériumé 3,5 millió lejjel, az oktatási tárcáé 5,5 millió lejjel, a művelődési minisztériumé 10,2 millió lejjel, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségé 1,2 millió lejjel, a gazdasági tárcáé 19,8 millió lejjel, a Román Akadémiáé 6,9 millió lejjel.
Ezzel szemben a szenátus 4,2 millió lej költségvetés kiegészítést kap, a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék 4,8 millió lejt, a nép ügyvédje 10 000 lejt, a Román Hírszerző Szolgálat 67,4 millió lejt, a Külügyi Hírszolgálat 27 millió lejt, az Őrző-védő Szolgálat 18,8 millió lejt, a Speciális Távközlési Szolgálat 50 000 lejt.
Nyugati Jelen (Arad)

Román alkotmányjog
A hatalom pallérozásának, visszaszorításának, ellenőrzésének az alapvető eszköze nem más, mint az alkotmány. Az alkotmány valósítja meg a hatalom korlátozását, a hatalom joghoz kötöttségét. Nélkülözhetetlen dr. Varga Attila egyetemi docens új kötete, a román alkotmányjogot magyar nyelven tárgyaló egyetemi tankönyv sokban hozzájárul az alkotmányjog megismertetéséhez, az alkotmányosság értékeinek bemutatásához, és szükség esetén ismereteket és eszközöket nyújt az alkotmányosság védelméhez. A releváns alkotmányjogi szakirodalmat feldolgozó, önálló kutatásokon is alapuló kötetet haszonnal forgathatják a vizsgákra készülő joghallgatók, jogászok, politológusok, történészek vagy bárki, akit a román alkotmányjog és az alkotmányosság jelenlegi állapota érdekel – írja a kötet előszavában dr. Veress Emőd egyetemi docens.
A könyv marosvásárhelyi bemutatójára a Bernády Házban került sor csütörtökön, a Kós Károly Akadémia Alapítvány szervezésében. Az est házigazdája Markó Béla szenátor, a szerző beszélgetőtársai Frunda György, a miniszterelnök tanácsadója és Ágoston Hugó közíró volt.
Markó Béla és Frunda György is felidézte az 1990-es évek elejét, a "harcos éveket", amikor meg kellett tanulniuk az alkotmányt, hogy mit jelent az alkotmányjog és a kisebbségi jog, mennyire fontos, mennyire meghatározza az életünket. Ugyanakkor azt is megtanulták, mit jelent, ha valaki nem reálpolitikus. Mindketten úgy vélték, érthető, világos, Frunda György különösen a parlamenti képviselők figyelmébe ajánlotta, hogy tanulmányozzák, mielőtt szavaznának.
Ágoston Hugó szerint rendszeres, koherens, szemléletes, logikus felépítésű könyv, amelyet tanítani kellene a média szakokon.
A szerző elmondta, hogy a könyv nem szubjektív vélemény, nem esszéként megfogalmazott írás, nem publicisztika, száraz tudományos munka, amely nemcsak bemutatja az előírásokat, de vitatkozik is az előírásokkal, mert nagyon sok helyen rossz a szabályozás, módosítani kellene. Sok jelenlegi konfliktusnak, feszültségnek, hatásköri vitának a forrása, nemcsak egy köztársasági elnöknek a vérmérséklete, nemcsak a kormányok esetleges bizonytalansága, de nagyon sok konfliktus kódolva van a román alkotmányban, nem kellő precizitással írja le a hatásköröket, nem egyértelmű modelleket használ.
A könyv tartalmáról szólva utalt az Alkotmánybíróság szerepére, amely nemegyszer túllépi saját törvényes és alkotmányos kereteit. Az emberi jogokkal kapcsolatosan elmondta, hogy vannak kimondottan egyéni jogok, vannak olyanok, amelyek egyéni jogok, de csak közösségben gyakorolhatók, pl. a nyelvhasználat, és a kimondottan kollektív jog, amikor a közösség a jogalanya annak a bizonyos jognak, mert másképp elképzelhetetlen annak a gyakorlása. Pl. az intézményalapítás joga.
A könyvben tudományos igényességgel próbálja tárgyalni a kormánynak azt a gyakorlatát, hogy sürgősségi kormányrendeletekkel akar kormányozni, ezzel a feje tetejére állítva az egész hatályos jogrendszert. Egyebek mellett megállapítja: sokkal szerencsésebb lenne, ha Romániának parlamenti rendszere lenne, nem félelnöki rendszere, amely pontatlanul másolja a klasszikus francia példát.
A szerző szerint a könyv kuriózuma és fontossága, hogy magyar nyelven íródott, a román jogi felfogást mutatja be, saját véleménnyel megtűzdelve, a román alkotmányos szabályozásokat mondja el magyarul, és ezáltal egy szélesebb réteg, nemcsak joghallgatók számára lehet hasznos, de bárki számára érdekes lehet, aki ezek iránt a kérdések iránt érdeklődik, ugyanis az alkotmányjog az a terület, amely bizonyos szempontból mindenkit érint, az életünk egészét átfogja.
A kérdések során többek között felvetődött, hogy parlamenti vagy elnöki köztársaság lenne-e jobb, a képviselők/szenátorok mentelmi joga, hogy ellentmondás van az alkotmányban megfogalmazott szuverén állam elve és aközött, hogy Romániában, mivel EU-tagország, bizonyos hatásköröket Brüsszel gyakorol, hogy szükség van-e új alkotmányra, illetve mi lesz a sorsa a Crin ANtonescu bábáskodásával elindított alkotmánymódosításnak.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Reflexió az RMDSZ autonómiastatútuma által felvetett néhány problémára
Az alábbiakban a Krónika Szempont mellékletében közölt, az RMDSZ által kidolgozott székelyföldi autonómia-statútumhoz, különösen a dokumentumnak az október 3–5-i lapszámban megjelent második részéhez szeretnék röviden hozzászólni.
Jogtörténeti és nemzetközi helyzet
Nem befolyásolhatja negatívan a Székelyföld autonómiaigényét, hogy a Skóciában kiírt népszavazáson nem fogadták el a függetlenség kinyilatkoztatását. Nézzük csak meg egy gondolat erejéig közelről: Skóciában nem az autonómiáról, hanem a függetlenségről szavaztak. Nem szavazták meg a függetlenséget, de a már meglévő autonómia (amely többek között azzal jár, hogy Skóciának saját parlamentje és saját kormánya van) megmaradt, sőt megerősődött. Pedig a másik oldalon a világ egyik nagyhatalma, Anglia áll, és nem a korrupt Balkán (bárcsak mi is ott tartanánk, hogy saját kormányunk és parlamentünk lenne, mint ahogy ez 1541-től több mint 150 esztendőn keresztül tulajdonképpen más név alatt megvolt.
Előrebocsátom, hogy én nagyon sajnálom, megértem és bánkódom amiatt a sok szenvedés miatt, amit az ukránok a volt szovjet birodalomban – valamennyire velünk együtt – megéltek. De ugyanakkor nem tudok nem tekintettel lenni arra, hogy – abból a szempontból, ami minket érdekel – jelenleg az Ukrajna területén levő orosz kisebbség harcol a nemzetiségi jogaiért, mint ahogy azelőtt az ukránok, sőt a románok is harcoltak a volt Szovjetunió ellen a nemzetiségi jogaikért.
Az Ukrajnában élő oroszok megvalósították kisebbségi jogaikat és függetlenségüket úgy, ahogy annak idején a Magyarországon élő, a lakosság 16 százalékát kitevő román kisebbség egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét, és elszakította az ország egy részét az anyaországtól. Amikor ez az ő véleményük szerint 1918. december 1-jén megtörtént, a románok ünnepélyesen, törvényerejű határozattal arra kötelezték el magukat, hogy a létrejövő Romániában biztosítani fogják számunkra többek között azt, hogy saját kebelünkből választott egyének által, anyanyelvünkön leszünk igazgatva és kormányozva. (Én máshol már bebizonyítottam, hogy ezek a határozatok ma is törvényerővel bírnak, amelyet nem tartanak be.)
Mielőtt rátérnék tulajdonképpeni témánkra, érdemes meghallgatni, hogy az akkori Magyarország területén élő román kisebbség mit követelt a maga számára: „A népek önrendelkezési jogának értelmében, valamint nemzetünknek és a vele egy területen élő kisebbségek érdekében (...) már most át kell vennünk Magyarországnak és Erdélynek románok által lakott vidékei fölött a teljes kormányzó hatalmat.”
A magyar kormány „...rendelje hatalmunk alá az azon a területen található minden állami, politikai, közigazgatási, bírósági, iskolai, egyházi, pénzügyi, katonai és közlekedésügyi intézményt, hatóságot és szervet. Ugyanakkor ezen a területen minden más imperium megszüntetendő” (lásd Raffay Ernő Nem (csak) Erdély volt a tét, Csíkszereda, Budapest, 2010, 7. oldal). Hangsúlyozom, mindezt a Magyarországon élő román kisebbség 1918. november 9-én követelte, amikor ők Magyarország területén laktak, és magyar állampolgárok voltak. Vajon mit mondanának a román hatóságok, ha az egyetemesen elfogadott jogegyenlőség elve alapján mi most ugyanazt követelnénk számunkra, amit ők követeltek akkor a magyar államtól? Megjósolom: megpróbálnának bezárni, vagy legalábbis ellehetetleníteni.
A statútummal kapcsolatos néhány konkrét javaslat
Nem tartom szerencsésnek azt a megoldást, hogy megalakuljon számunkra egy kizárólag Marosvásárhelyen székelő táblabíróság, csak akkor, ha ennek a táblabíróságnak a marosvásárhelyivel azonos jogkörrel felruházott részlegei működnének Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is. Ebben a vonatkozásban emlékeztetnék arra, hogy a marosvásárhelyi igazságszolgáltatás a mai napig nem vonta felelősségre azokat, akik 1990 márciusában kiverték Sütő András szemét, Kincses Elődöt pedig elüldözték az országból.
Mondhatnék más példát is, de nem tudnám bizonyítani. De ez a megoldás nem szerencsés abból a szempontból sem, hogy a Hargita és Kovászna megyében élő lakosságot – ha a táblabíróságra fellebbezni akar – a jelenlegi rossz összeköttetések, útviszonyok közepette Marosvásárhelyre küldenék. Esetleg az elképzelhető, hogy az így létrejövő „autonóm” táblabíróság adminisztratív vezetőségének (mondjuk elnökének és alelnökének) Marosvásárhelyen legyen a székhelye, de konkrét igazságszolgáltatási tevékenységet kifejtő részlegek legyenek Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is.
A továbbiakban szükségesnek tartanám, hogy a legfelsőbb bíróságon és az alkotmánybíróságon is legyen egy-egy olyan bírói tanács, amelyben az autonóm területről származó, a magyar nyelvet írásban és szóban ismerő bírák többségben vagy legalább egyenlő arányban legyenek képviselőve a többségi nemzetből származó bírákkal. Ezeknek a bírói tanácsoknak biztosítaniuk kellene azt a lehetőséget is, hogy anyanyelven lehessen kérést beadni és perbeszédet folytatni.
Ez a rendelkezés első látásra nehézkesnek tűnhet, de kettős szerepe lenne. Egyrészt biztosítaná számunkra a kényes ügyekben (pl. a Székely Mikó kollégium és az egyéb magyar vonatkozású visszaszolgáltatási ügyekre gondolok) a jogszerű és jogegyenlőségen alapuló elbírálást. De ami még fontosabb, az az, hogy amennyiben az autonóm területekről induló ügyekben a fellebbezéseket a legfelsőbb törvényszéken csak románul lehet majd benyújtani, akkor fennáll a veszélye, hogy az iratokat már helyben is románul kell majd kiállítani, hogy a kizárólag román összetételű legfelsőbb törvényszék vagy alkotmánybíróság tagjai megértsék.
Azt sem tartom szerencsés megoldásnak, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsban (CSM) csak egy nemzetiségi bíró legyen. A magyar ügyek elbírálása számára egy ugyanolyan létszámú, magyar és román nemzetiségű bírókból álló speciális tanácsot kell létrehozni. Ez nem lenne diszkriminatív intézkedés, ellenkezőleg, nemzeti jogegyenlőóségünk egyik biztosítéka lenne, amely senkit sem sért (az, hogy melyek lesznek azok az ügyek, amelyek majd ezeknek a speciális tanácsoknak a hatáskörébe tartoznak, azt a statútumban vagy a statútum végrehajtására kiadandó, általunk megszerkesztett végrehajtási rendeletben kell majd biztosítani.)
A nép ügyvédje hivatala keretén belül egy tanácsot kellene biztosítani, amely magyar nyelven „beszél és ír”, és amely a magyar ügyeket anyanyelvünkön oldja meg. Erre azért lenne szükség, hogy az ellenünk elkövetett jogsértések ellen anyanyelvünkön tudjunk panaszt emelni, és hogy arra anyanyelvünkön kapjunk választ. Ha mindezeket számunkra nem biztosítják, akkor autonómiánk és nemzeti jogegyenlőségünk elve továbbra is csak formálisan fog létezni.
Nyelvhasználati kérdések az élet minden területén
Biztosítani kell számunkra azt, hogy ezekbe a funkciókba olyan egyének kerüljenek, akik írásban és szóban ismerik és használják anyanyelvünket. Az igazi jog- és törvény előtti egyenlőség csak akkor valósítható meg, ha a sorainkból kikerült egyének minden hivatalban úgy tudnak érvényesülni anyanyelvünkön, mint a románok az ők vidékein. Itt megjegyezném, hogy ha a memóriám nem csal, akkor az 1881-es erdélyi román pártprogramban az szerepelt, hogy a románok által lakott területekre a magyar állam ne nevezzen ki magyar tisztviselőt.
Amikor a Prúton túli Moldovai Köztársaságban élő románok körében felmerült a nyelvhasználat (és az autonómia) kérdése, akkor ők azt mondták és kérték, hogy biztosítsák számukra azt a jogot, hogy például az ők területén levő orvosokkal anyanyelvükön beszélhessenek, különben az életük és az egészségük is veszélybe kerül. Náluk meglett. Ha mi ugyanezt kérjük az általunk többségben lakott területeken, akkor még a szakemberek is rögtön ránk kiáltják, hogy alkotmányellenesek vagyunk.
(Ami nem igaz, mert az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat ezeket a jogokat biztosított számukra. Ismétlem: nem igaz, hogy az akkori határozatoknak nincs törvényi ereje. De még akkor is jogunk van követelni, hogy tartsák be, ha csak erkölcsi ígéret.)
Természetesen itt nagyon kényes kérdések is fel fognak merülni, például, hogy mi legyen a jelenleg Székelyföldön dolgozó románokkal. Ezeket a problémákat úgy kell megoldani, hogy az ő jogaik se szenvedjenek csorbát, mondom ezt még akkor is, ha a jelenleg erőszakosan kialakított helyzet jórészt a Ceauşescu és az előtte működő diktatúrák következménye. Például a Ion Antonescu által Dél-Erdélyben bevezetett diktatúra sem volt jobb a Ceauşescuénál.
Végül, de nem utolsósorban az előzményekből tanulva most csak egész röviden említem meg, hogy a román igazság­ügy-miniszter számomra küldött írásos válaszában elismerte: az 1945-ös nemzetiségi statútum egyes rendelkezései most is érvényben vannak. Azt már én mondom, hogy azokra már több mint fél évszázada sehol hivatkozni nem lehet, mert senki sem alkalmazza (mivel formai jellegénél fogva az csak kormányrendelet, amit a gyakorlatban bárki módosíthat.)
Véleményem szerint most közzétett autonómiastatútumnál vigyázni kell még a következő két dologra.
1.) Bele kell foglalni, hogy az új statútum a két nép egyezsége, és a mi akaratunk nélkül a többségi nemzet egyoldalúan nem változtathatja meg.
2.) Mivel olyan alapvető jogokat fog szabályozni, mint a nyelvhasználat és egyéb kisebbségi jogok, a statútum nem rendelet, hanem alkotmánykiegészítő dokumentum kell legyen. Nem szabad az életbeléptetését vagy hatályon kívül helyezését rendeletekre bízni, mert akkor hatályát fogja veszíteni, mielőtt érvénybe lépne.
Szeretném aláhúzni, hogy autonómiánk és kisebbségi jogaink megadása és biztosítása a román többségnek legalább akkora érdeke, mint nekünk, de az ide vonatkozó konkrét törvények érvényre juttatása (többségi megszavazása) már a románok felelőssége. Nekik a között lehet választani, hogy megadják a jogainkat – ami egyben a lehetőségeinket is jelenti – ahhoz, hogy együtt dolgozzunk Románia előrehaladásáért, vagy a jogok biztosítása nélkül közel másfél millió irredenta lesz ebben az országban, amelyik nem az ország javára fog dolgozni, hanem nemzetiségi jogaink érvényesítésével fog foglalkozni.
Már lejárt az az idő, amikor mindent ránk tudtak kényszeríteni, amit akartak. Ezzel kapcsolatban végezetül megemlíteném még, hogy a legnagyobb magyarnak tartott Széchenyi István már több mint 150 évvel ezelőtt megmondta: mi sem vagyunk alábbvalóak a világ semmilyen más nemzeténél. És ez így igaz.
Rozsnyai Sándor
A szerző ügyvéd, a Kovászna Megyei Ügyvédi Kamara volt dékánja
Krónika (Kolozsvár)

Funar: „Revizionista magyar” lehet Románia elnöke
Elutasította az alkotmánybíróság szerdán Gheorghe Funar független államfőjelölt újabb keresetét, amelyben azt kérte: írassanak nyilatkozatot az államfőjelöltekkel arról, hogy nem voltak titkos ügynökök.
Szabadság (Kolozsvár)

Győztek az alkotmánybíróságon a vallásórák ellenzői
Alkotmányellenes az oktatási törvénynek az a cikkelye, amely szerint a szülőknek kérvényezniük kell iskolás gyermekük felmentését a vallásórán való részvétel alól – döntette el szerdán az alkotmánybíróság.
A taláros testület megállapította: a vallásórák Romániában nem kötelezőek, és csak azoknak a szülőknek kell kérvénnyel fordulni az iskolákhoz, akik azt szeretnék, hogy gyermekük vallásórákra járjon. A döntés indoklását a későbbiekben hozza nyilvánosságra az alkotmánybíróság.
A szóban forgó törvénycikkely ellen a lelkiismereti szabadságra hivatkozva sok szülő tiltakozott. A paragrafussal kapcsolatos alkotmányossági kifogással a buzăi bíróság kereste meg az alkotmánybíróságot.
maszol/Agerpres

Az alkotmánybíróság igazolta Johannis elnöki mandátumát
A román alkotmánybíróság igazolta a megválasztott államfő, Klaus Johannis mandátumát pénteken, miután a Központi Választási Iroda (BEC) megküldte a taláros testületnek az elnökválasztás hivatalos végeredményét.
Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke átadta a mandátumigazoló határozat egy példányát a megválasztott elnöknek, egy másik példányt pedig a parlamentnek küldenek, amely előtt Johannis decemberben leteszi a hivatali esküt.
Klaus Johannis rámutatott: a választók erős és világos üzenetet fogalmaztak meg, amelynek ő minden tekintetben meg akar felelni. Úgy vélekedett, 25 évvel a román forradalom után lezárult egy fejezet és a román választók világosan üzenték, hogy „Állj, kezdjük elölről!”.
Hozzátette: nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni az országot, lépésről lépésre kíván haladni azon az úton, amely egy erős és virágzó Románia felépítéséhez vezet. „Amikor a választók bizalmát kértem, azt mondtam, hogy helyre akarom állítani a szoros kapcsolatot az államfő és az alkotmány között. Most teljes határozottsággal kijelenthetem: olyan elnök leszek, aki az alkotmány betűjét és szellemét is betartja” – szögezte le Johannis.
Az alkotmánybíróság ünnepi ülésén a tisztségben lévő Traian Băsescu államfő is részt vett, akinek december 21-én jár le második mandátuma.
A távozó elnök Johannis neki címzett burkolt bírálatát azzal hárította el, hogy néha az államfőnek el kell menni az alkotmányosság határáig, ahhoz, hogy a helyes úton tartsa az országot, mert tapasztalata szerint mindig is jelen voltak az országban a „visszarendeződés csírái”. Băsescu mindkét mandátuma elején a baloldal körül szerveződött parlamenti többség akaratát figyelmen kívül hagyva jobboldali politikusnak adott kormányalakítási megbízást, kilátásba helyezve, hogy feloszlatja a parlamentet, ha az nem szavaz bizalmat kormányának.
Băsescu bevallotta: nem szerette volna úgy befejezni mandátumát, hogy „a baloldal uralja az összes állami intézményt”. Örömét fejezte ki, hogy a jobboldal jelöltje, Klaus Johannis győzött a választáson szociáldemokrata ellenfelével, Victor Ponta kormányfővel szemben. Rámutatott, Románia korszerűsítése nem ötéves feladat, ezért azt kívánta neki, hogy öt év múlva újraválasszák.
A BEC által közzétett végeredmény szerint Johannis a november 16-i második fordulóban 6 288 769 szavazatot (54,42 százalékot), míg Ponta 5 264 383 szavazatot (45,56 százalékot) szerzett. A 18,3 millió választópolgár 64,1 százaléka járult az urnákhoz.
A jobboldal jelöltje a külföldi szavazókerületben győzött a legmagasabb, 89,7 százalékos arányban. Az országban Hargita megyében volt a legalacsonyabb arányú, 47,83 százalékos részvétel, ugyanakkor Johannis a – legnagyobb magyar lakosságaránnyal rendelkező – székelyföldi megyében aratta a legmagasabb arányú, 79,8 százalékos győzelmet.
MTI
Székelyhon.ro

A szenátus megszavazta az RMDSZ közalkalmazotti munkahelyek elfoglalására vonatkozó jogszabályát
Az RMDSZ képviselői és szenátorai jogszabályban rögzítenék azt, hogy a megüresedett közalkalmazotti munkahelyek mindegyikét meghirdethessék és elfoglalhassák. A szenátus első házként december 3-i plénumában egyhangúan szavazta meg a kezdeményezést, ezt követően a jogszabály átkerül a képviselőházba, amely döntőház ebben a kérdésben.
Egy 2009-ben kiadott sürgősségi kormányrendelet értelmében a megüresedő közalkalmazotti helyeknek mindössze a 15 százalékát lehetett kiírni versenyvizsgára, vagyis csak minden hetedik megüresedő munkahelyre lehetett egy személyt alkalmazni. Ezen módosított a 2013-as sürgősségi kormányrendelet, amely értelmében minden megüresedő helyre versenyvizsgát lehet kiírni, így a hét az egyhez arány egy az egyhez arányra módosul. Ezt azonban csak a kormány jóváhagyásával lehetett megtenni, amely az alkotmánybíróság 2014. februári határozata értelmében sérti a helyi önrendelkezés jogát, ezért az alkotmánybíróság a 77/2013-as sürgősségi kormányrendeletet alkotmányellenesnek minősítette. Az alkotmánybíróság azt is jelezte, hogy egy alkotmányellenes kormányrendeletet nem lehet parlamenti jóváhagyással alkotmányossá tenni.
Az RMDSZ által benyújtott törvényjavaslat az egy az egyhez elv alkalmazását kéri, központi jóváhagyás nélkül, azzal a feltétellel, hogy az illető állás betöltéséhez szükséges anyagi rész legyen jóváhagyva az éves költségvetésükben, valamint ne lépjék túl a 2010-es sürgősségi kormányrendeletben megszabott maximum személyzetszámot.
„Az önkormányzatoknak joguk van ehhez a rendelkezéshez. Jelenleg nincs törvényes jogszabály ezen a területen és fennáll annak veszélye, hogy az alkotmánybíróság döntése nyomán a 2009-ben megállapított hét az egyhez arány kerül újra bevezetésre. Az RMDSZ törvényjavaslata alkalmazandó valamennyi önkormányzati intézményre, valamint az önkormányzatoknak alárendelt intézményekre, illetve a minisztériumok, a minisztériumok és a kormány alárendeltségébe tartozó intézményekre, akárcsak a különböző társadalombiztosítási alapok által finanszírozott intézményekre egyaránt” – taglalta Cseke Attila parlamenti képviselő.
Végh Sándor szenátor, aki a Szövetség szenátusi frakciójának nevében tartotta fenn a törvénykezdeményezést, elmondta: annak ellenére, hogy a szakbizottság elutasításra javasolta az RMDSZ javaslatát, a plénumban sikerült szakmai érvekkel megfordítani azt, és elfogadtatni a törvényjavaslatot, amely jogbiztonságot teremt a közigazgatási alkalmazások területén. (rmdsz-tájékoztató)
Transindex.ro

Ponta megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét
A román Legfelső Bírói Tanács (CSM) vizsgálati részlege kedden megállapította, hogy Victor Ponta miniszterelnök megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, amikor Klaus Johannis összeférhetetlenségi ügyét kommentálta.
A szociáldemokrata politikus az elnökválasztási kampányban azt állította azóta már államfővé választott jobboldali ellenfeléről, hogy „biztosan” összeférhetetlenné nyilvánítják, mert a hasonló ügyek mindegyikében így ítélt a bíróság.
A CSM szaktestülete megállapította, hogy Ponta kijelentése túllép a szólásszabadság keretein: a kormányfő megszólalása nyomásgyakorlásként értelmezhető.
A választás után az újságírók megkérdezték Pontát, fenntartja-e korábbi véleményét Johannis peréről, akkor azonban a politikus maga is „kampányszövegnek” minősítette korábbi kijelentését.
Pontát idén januárban is arra figyelmeztette a CSM, hogy megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét és megingatta a bírákba vetett bizalmat, amiért politikai elítéltnek, a jobboldali Traian Basescu államfő áldozatának nevezte a korrupcióért másodszor is bebörtönzött Adrian Nastase volt kormányfőt.
Középpontban az összeférhetetlenség
A Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) egy tavalyi jelentése szerint Johannis Nagyszeben polgármestereként megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, amikor két, önkormányzati tulajdonban lévő vállalat igazgatótanácsának is tagja volt.
A jelentés ellen Johannis panaszt emelt a gyulafehérvári táblabíróságon, amely első fokon az időközben államfővé választott polgármester javára döntött. Az ANI fellebbezése nyomán az ügy a legfelső bíróságra került.
Mivel sok más polgármesternek van Johanniséhoz hasonló jogvitája az ANI-val, ezekben a perekben a legfelső bíróság meg akarja várni az alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos döntését. Az egyik érintett polgármester ugyanis alkotmányossági óvást emelt a szerinte ellentmondásos jogszabály ellen, és ha a testület igazat ad neki, akkor megszűnhet az ANI által – Johannis esetében is – megállapított összeférhetetlenség.
Az alkotmánybíróság – a testület egyik tagjának hiányzása miatt – kedden ismét elhalasztotta a Johannist is érintő óvás megtárgyalását.
Ha elveszti a pert, Johannis három évig nem tölthet be választott tisztségeket. Az ügy érdemi tárgyalását január 14-ére tűzték ki.
MTI
Erdély.ma

Bírósági felügyelet alatt marad Nagy Zsolt
Megalapozatlannak nyilvánította kedden közölt határozatában a legfelsőbb bíróság az úgynevezett stratégiai privatizációk perében a védelemnek azt a kérését, hogy szűntessék meg a vádlottak – köztük Nagy Zsolt volt miniszter – bírósági felügyelet alá helyezését.
Korábban Nagy Zsolt ügyvédje a maszol.ro-nak elmondta: arra hivatkoztak, hogy az alkotmánybíróság időközben alkotmányellenesnek nyilvánította a büntető perrendtartásnak a bírósági felügyeletre vonatkozó előírásait. Az alkotmányossági kifogás az volt, hogy a büntetőintézkedés meghatározatlan időre szólt.
Az ötfős bírói testület két tagja különvéleményt fogalmazott meg: egyetértettek Nagy Zsolt és a többi vádlott felügyeletének feloldásával. A kormány egyébként sürgősségi rendeletben kíván módosítani a törvényen úgy, hogy megfeleljen az alkotmány előírásainak.
A bírósági felügyelet a vádlott szabadságának bizonyos fokú korlátozását jelenti. Így például rendszeres időközönként jelentkeznie kell a rendőrségen, tájékoztatnia kell a hatóságokat az utazási szándékairól vagy a lakcímváltozásáról. Szigorúbb esetben a vádlottnak nyomkövetőt is kell viselnie, nem vehet részt tömegrendezvényeken.
A stratégiai privatizációk perének következő tárgyalását december 17-én tartják a legfelsőbb bíróságon. 
Cs. P. T.
maszol.ro

Belföldi hírek
Markó Attila: nem menekülök
Beadvánnyal fordult a Korrupcióellenes ügyészséghez Markó Attila, melyben arra hivatkozva, hogy bizonyítottan nem volt jelen a visszaszolgáltatási bizottságnak azon az ülésén, amely miatt az újabb kivizsgálást indították ellene, kéri az ellene szóló vádak azonnali ejtését – közli Facebook-oldalán a Magyarországon tartózkodó képviselő.
Markó szerint erről az ügyészség is tudott, amely most vagy beismeri tévedését és ejti a vádakat, vagy „csak azért is vádat emel ellenem is”. „Ha hinni és bízni akarok a romániai jogállamban, akkor nincs is második variáns” – tette hozzá. Markó választ adott arra is, miért nem tér vissza az országba: abból kiindulva, hogy a romániai igazságszolgáltatás „csúfosan megbukott” a Székely Mikó kollégium ügyében, „nem fogom kiszolgáltatott módon hagyni, hogy bilincsben kelljen kiáltanom a jogállami elvek érvényesüléséért” – írja. Markó úgy véli, a jelen helyzetben leginkább azáltal teljesíti képviselői mandátumát, hogy a Székely Mikó Kollégium védelmében minden követ megmozgat magyarországi, amerikai és más közéleti személyek, lobbicsoportok és szakmai körök megkeresésével, mintsem a költségvetés parlamenti vitáján vegyen részt. „Számomra a sepsiszentgyörgyi emberek jelentik a prioritást. (...) Sem előlük, sem pedig mások elől nem menekülök, nem bújok el. Az igazságért mindvégig harcolni fogok!” – fogalmaz a politikus.
Folytatódhat a Johannis-per
Alkotmányosnak nyilvánította tegnap az alkotmánybíróság azokat a törvénycikkelyeket, amelyek alapján az Országos Feddhetelenségi Ügynökség összeférhetetlen tisztségek halmozása miatt beperelt több polgármestert, köztük Klaus Johannist is. A taláros testület az egyik polgármester alkotmányossági kifogását tárgyalta, akit – akárcsak a megválasztott államfőt – azért perelt be az ügynökség, mert választott tisztsége betöltése mellett tagja volt több önkormányzati cég igazgatótanácsának. Az alkotmánybíróság tegnapi döntése azt jelenti, hogy a legfelsőbb bíróság január 14-én megkezdi Klaus Johannis összeférhetetlenségi perének tárgyalását, de valószínűleg fel is függesztik 2019. december 21-éig, az államfő mandátumának lejártáig, ez idő alatt ugyanis az államfőnek teljes körű mentelmi joga van.
Még egy ünnepnap
Traian Băsescu államelnök aláírta azt a dekrétumot, amellyel január 24-ét, a román fejedelemségek egyesülésének napját nemzeti ünnepnappá nyilvánítják. A törvényt különböző frakciókhoz tartozó szenátorok és képviselők kezdeményezték, összesen több mint százan. A tervezetet december 3-án fogadta el a képviselőház 276 igen, négy nem szavazattal, tizenegy tartózkodás mellett. „Január 24-ét, a román fejedelemségek egyesítésének napját nemzeti ünnepnappá nyilvánítjuk. Az önkormányzatok ezen a napon kulturális rendezvényeket szervezhetnek vagy támogathatnak” – áll a törvényben.
Nincs túlélő
A hétfő délután a Konstanca megyei Siutghiol tóba zuhant rohammentő-helikopter fedélzetén tartózkodó négy személy mindenike elhunyt: a 39 éves Laura Vizireanu orvost sikerült csupán újraéleszteni, később a kórházban ő is meghalt. A búvárok a keresések elkezdése után több mint három órával találtak rá a helikopter másodpilótájára, a 42 éves Ginel Claudiu Crăcănel újraélesztése nem sikerült. A 47 éves Petre Corneliu Cătuneanut, a helikopter pilótáját éjfélkor szállították ki a partra. Az ő esetében is megpróbálkoztak az újraélesztéssel, de szintén eredménytelenül. Megközelítőleg 12 órával a helikopter lezuhanása után találták meg a búvárok a negyedik személyt, a 38 éves Gabriela Harton ápolónőt, akinek a halálát a helyszínen kimondták. A búvárok megtalálták a helikopter nagy részét is, darabonként vitték ki a partra, egyes darabok nem voltak nagyobbak néhány tíz centiméternél. Az ügy vizsgálatát a katonai ügyészség vette át. Gabriel Oprea belügyminiszter elbocsátotta tisztségéből Viorel Jianut, a Konstanca Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség vezetőjét, és azt javasolja Ponta kormányfőnek, hogy váltsa le Radu Volcinschi prefektust a helikopter lezuhanását követő mentési akcióban felmerült problémák miatt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)