Közel tíz esztendő telt el az 1989 decemberi fordulat óta, de a magyar történelmi egyházak még mindig nem jutottak hozzá elkobzott javaik töredékéhez sem. Azért bontakoznak ki oly nehézkesen a temesvári római katolikus egyházmegye védőszárnya alatt létrejött intézmények és civil szervezetek is. Jól példázza ezt az állapotot a temesvári Katolikus Nőszövetség júniusi számvetése. A lelkes közösség erejét meghaladó munkát végez. Ismerik a Szent Katalin plébániához - és nem csak ehhez - tartozó városrész nyugdíj nélkül vagy csekélyke segélyből tengődő magányos, idős embereket. Közülük kerültek fel a segélyezendők jegyzékére azok, akik a legnehezebben élnek. A Katolikus Nőszövetség tagjai a szó szoros értelemben adakozásból, a saját zsebükből fedeztek minden kiadást. Ezt gyarapítja adományokkal néhány külföldön élő egykori temesvári család. /Júniusi számvetés a Katolikus Nőszövetségben. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), jún. 5./

"A Kolozsvári Nyilatkozat tervezete: A magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus román emigráció képviselői által aláírt Budapesti nyilatkozat - melyet teljességében elfogadunk - 10. évfordulóján mi, románok, magyarok és németek, akik úgy ítéljük, Erdély komplementáris, kulturális és vallási pluralizmusú területéhez való tartozásunk legalább annyira fontos, mint maga nemzeti identitásunk és az alapvető történelmi premisszája annak, hogy az Egyesült Európa polgárai lehessünk, részesei lévén ama societas civilis-nek, mely Erdélyben már a 17. és 18. században felemelte szavát a polgári jogok biztosításáért, konstatálva, hogy a politikai pártok és szervezetek képtelennek bizonyultak új és gyökeres megoldásokat találni arra, hogy megkönnyítsék az ország kilábalását a mélyülő válságból és lezárják a recentralizáció, az Európa-ellenes restauráció útját, síkra szállunk azért, hogy kezdődjék nyílt vita Erdély és a Bánság közigazgatási autonómiájának távlatairól - Románia keretében, regionális törvényhozó gyűlésekkel, amelyek a jövőben a központosított állam modelljének valós alternatíváját képezik, lehetővé téve a történelmi régiók gazdasági, művelődési és politikai érdekeinek érvényesülését, az erdélyi civil társadalom és egyházak képviselőinek, hazai és külföldi szakértők részvételével alkotmányozó bizottságot hozzanak létre, mely átfogó, magas tudományos szintű okmányt dolgozzon ki az új közigazgatási egységek és az illető törvényhozó gyűlések hatásköréről, tiszteletben tartsák a román állam nemzeti szuverenitását és területi épségét és a hatalom központi szervei csorbítatlanul gyakorolhassák kompetenciáikat a külpolitika, a honvédelem és a pénzügy terén. Valamennyi román történelmi tartománynak joga legyen a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Teljes mértékben értékesüljön Erdély - ahol a lakosság harmada az ország nemzeti össztermékének 55 %-át valósítja meg - húzó szerepe Románia európai integrációs folyamatában. Biztosíttassék Erdély valamennyi nemzeti közösségének jogegyenlősége, melyek megfelelő intézményekkel és pontosított és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek nemzeti kultúrájuk és nyelvük fennmaradása és fejlődése biztosítása végett. Valódi, a közös érdekekre, a kölcsönös tiszteletre és a nemzeti közösségeink közötti együttműködésre alapozó partnerség jöjjön létre, mely regionális szinten megvalósulva a Románia és Magyarország, illetve a Románia és Németország közötti gazdasági, művelődési és politikai kapcsolatok erősítésének szilárd alapját képezheti, mely kapcsolatok stratégiai fontosságúak annak biztosításában, hogy Románia valamennyi európai struktúra tagja lehessen. Aláírják: Alexandru Cistelecan - irodalomkritikus, Marosvásárhely; Alexandru Vlad - író, Kolozsvár; Ion Muresan - költő, Kolozsvár; Traian Stef - író, Nagyvárad; Daniel Vighi - író, Temesvár; dr. Paul-Jurgen Porr - orvos, Kolozsvár; Paul Phillippi - történész, Nagyszeben; Bakk Miklós - politológus, Lugos; Horváth Andor - irodalomtörténész, Kolozsvár; Tánczos Vilmos - néprajzkutató, Kolozsvár. Az alábbi személyek és szervezetek csatlakoznak a nyilatkozathoz: az 1989. június 16-i Budapesti nyilatkozat aláírói. Sabin Gherman elnök és Marius Avram alelnök - Pro Transilvania Alapítvány; Toró T. Tibor elnök és Szilágyi Zsolt alelnök - az RMDSZ Reform Tömörülése. (Az Adevarul nyomán; fordította: Ferencz L. Imre) /A Kolozsvári Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"

"A jún. 5-i román-magyar meccs Temesváron sem múlt el súlyos következmények nélkül. A "szurkolók", elsősorban a Temesváron tanuló egyetemisták mérkőzés utáni felvonulása tettlegességgé fajult. Az áldozat egy magyar rendszámú Ford Sierra személygépkocsi volt, de azt alaposan helybenhagyták a felhevült diákok. A Ford tulajdonosa tízéves érettségi találkozón vett részt. Éjfél tájban érkeztek az étterem elé a magyarellenes jelszavakat kiáltozó diákok, akik az útjukba kerülő első magyar rendszámú gépkocsin töltötték ki bosszújukat, mindent összetörtek rajta, sőt, le is vizelték? Az esetnek számos szemtanúja van, videofelvétel is készült róla. Szemtanúk szerint a vandál akciót egy VW Vento rendőrkocsiból végignézte az a járőr is, amelynek éppen az lett volna a feladata, hogy a hasonló jeleneteknek elejét vegye. A kárvallott temesvári származású magyar állampolgár, S.A. természetesen feljelentést tett a közeli rendőrőrsön, ahol megígérték, hogy vizsgálatot indítanak az ügyben. Az autó tulajdonosa 120 000 forintra becsüli a vandálok okozta károkat. Utóbbiak balszerencséjére a videofelvétel megörökítette az akciót. Ami ezután a temesvári Opera téren, az 1989-es forradalom fő helyszínén történt, arról így ír a Timisoara napilap hétfői számának kommentátora, Petru David: "El sem tudtam képzelni, hogy Temesváron - az etnikumközi tolerancia román fellegvárában - valaha is ilyen szélsőségesen nacionalista, magyarellenes jelszavakat fogok hallani az utcán, ráadásul azok szájából, akik az ország jövőjét jelentik: az egyetemistákéból!" A magyar-román meccs után Temesváron sorra került "diadalmenet" elképzelhetetlenül durva magyarellenes kirohanássá fajult: "Mars ki a magyarokkal az országból!", és más, nyomdafestéket nem tűrő jelszavakat kiáltoztak a magyarellenes tüntetés részvevői: "Sajnálatos, hogy az évszázad végén éppen Temesvár győzött meg bennünket arról, hogy a román-magyar együttélés kérdését nem Vadim Tudor találta ki (?) Erről csak annyit mondhatok: SZÉGYEN". - Temesváron, Kolozsváron, sőt Iasi-ban is ezt kiáltozták a futballhuligánok: "Kifelé a magyarokkal az országból!" /Pataki Zoltán: Magyar kocsit törtek össze a futballhuligánok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"

"Temesváron, a Millenniumi templomban kitartó munkával napjainkra sikerült felépíteni mindazt, amit az előző negyven év lerombolt. A templomnak ismét van énekkara, König Borbála karnagy vezetésével. A valamikor oly aktív katolikus legényegylet utóda, a Szent Imre Kör néven tartja összejöveteleit minden hét végén. Nemrég a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem /ELTE/ világjáró énekkara és zenekara lépett itt közönség elé, korábban a helyi iskolák magyar tanulói is rendeztek - Szabó Dénes esperes úr támogatásával - szavalóversenyt a száz éves falak között. Újabban Történelmi eseménynaptár címmel indított ismeretterjesztő röplapot a templom esperes-plébánosa. A hívek folyamatosan ismerkedhetnek a kifüggesztett "noteszlap" révén a vallás, a kultúra, a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel. /Millenniumi templom. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12.)"

"A tanügyi sztrájk ellenére jún. 11-én ballagtak a temesvári Bartók Béla Líceum végzősei. Beszédet mondott Kiss Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes. Bányai Ferenc református esperes és Duka János római katolikus káplán Isten áldását kérték a diákokra. Végül Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen című bánsági napilap főszerkesztője nyújtott át adományt a Bartók Béla Líceum diáklapja, a Juventus számára. /Pataki Zoltán: "Álmainkat a XXI. század rejti" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./"

1996-ban frissensült román elnökjelöltként Frunda György azt nyilatkozta a kolozsvári Szabadságnak, hogy ő volt Tőkés László ügyvédje. A Romániai Magyar Szó május 29-30-i számában Frunda e kérdésben árnyaltabban próbálja elkendőzni az igazságot, vagyis azt, hogy nem vállalta el Tőkés László védelmét. Frunda egy halottra, néhai Cziprián Zoltán ügyvédre hivatkozott, azt állítván, hogy a temesvári bíróságra beadott védekező iratot ő kiegészítette. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Cziprián Zoltán fiát fizikából én tanítottam és készítettem a felvételire. 1989 tavaszán, amikor látszott az, hogy a testvérem, Tőkés László temesvári lelkész elleni hajsza előbb- utóbb a bíróságon fog folytatódni, Cziprián Zoltán felajánlotta, ha Tőkés Lászlónak ügyvédre lesz szüksége, elvállalja a képviseletét. 1989 augusztus-szeptemberében amikor Papp László nagyváradi püspök beindította a temesvári kilakoltatási pert, Cziprián Zoltán szavának állt, és megszerkesztette a válasziratot, amelyet elküldött a bíróságra. A kilakoltatási ítélet meghozatala után közölte velem azt, hogy betegsége miatt a fellebbezési tárgyalásra nem vállalja el a képviseletet. Ekkor Tőkés András felkereste Frunda Györgyöt, aki azonban nem vállalta el az ügyet, ezután Kincses Elődhöz fordult, aki Tőkés András kérésére elvállalta a védelmet, két tárgyalásra is leutazott Temesvárra. Kit akar félrevezetni Frunda szenátor, miért akarja Kincses Előd érdemeit kicsinyíteni, ki biztatja arra, hogy Tőkés László után most már Kincses Elődöt próbálja meg lejáratni? /Tőkés András: Frunda György más tollával ékeskedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

"Kräuter Sebestyén temesvári megyéspüspök még 1997-ben, 75. életéve betöltésekor kérte nyugdíjazását. II. János Pál jóváhagyta a kérést, és 1999. június 24-én Msgr. Roos Márton irodaigazgatót nevezte ki temesvári megyéspüspöknek. Az új püspök 1942. október 17-én született Kenézfalván (Temes megye). Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron kezdte 1961-ben, majd 1962-től a németországi Köningstein im Taunus-ban folytatta 1969-ig. 1971-ben a németországi Rottenburgban szentelik pappá. 1987-ben a Dunamenti Svábok Egyház- és Kultúrtörténeti Intézetének alelnöke, 1988-ban a Szent Gellért Papi Egyesület elnöke. 1989 után a rottenburgi megyéspüspök engedélyével visszatért szülőföldjére, a Temesvári Egyházmegyébe; 1990. július 20. óta volt a püspökség irodaigazgatója. /Új római katolikus püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

"Jún. 22-én Temesváron Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke részvételével ülésezett az Új Ezredév Református Központ építési bizottsága. A munkálatokat irányító dr. Földváry Attila építészmérnök elmondta, hogy folyik a tervezés, illetve a kész tervek kivitelezése. Mintegy 110 000 dollárba került az előkészítő munkálatok és a tervek elkészítése. Tőkés László meglátogatta a most szerveződő Temesvár gyárvárosi református gyülekezet imaházát is, erről utóbb az alábbiakat nyilatkozta: "A templom ügyével szorosan összefügg az új gyülekezet szervezése, hiszen Temesváron ezrek kallódnak, akiknek az összegyűjtése és lelki templommá való felépítése legalább olyan fontos, mint a kőtemplom felépítése. Ezt az új lelkipásztor, az új gyülekezet, az új presbitérium fiatal tagjai végzik, és ez valóságos missziót és evangélizációt jelent a közeljövőben, amely nem annyira látványos, de mégis legalább annyira fontos, mint a templomépítés". Ezt követően az 1989-es temesvári felkelés tizedik évfordulóját előkészítő bizottság ülését tartották Tőkés László, Toró T. Tibor megyei elnök és más RMDSZ-vezetők részvételével. Terítékre került a temesvári református gyülekezet megosztása miatt felszínre került belső ellentét is. Tőkés László hangsúlyozta, hogy 1999 decemberéig ezeknek meg kell oldódniuk, hogy a temesvári gyülekezet "méltó legyen tíz évvel ezelőtti önmagához". /"Legyünk méltók tíz évvel ezelőtti önmagunkhoz" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./"

Jún. 26-án az egyházi sajtóval kapcsolatos megbeszélés helyszíne volt Nagyenyed. Papp László plébános kezdeményezésére az ország különböző részeiből érkeztek a sajtó képviselői a nagyenyedi római katolikus plébániára. Az egyházi sajtó részéről a Mégis című gyulafehérvári lap két teológus-hallgató munkatársa jött el a találkozóra. A megbeszélés három kérdéssel foglalkozott: vallási szakosztály létrehozása a MÚRE-n (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) belül, Romániai Katolikus Újságírók Szövetségének megalakítása, és annak eldöntése, miként lehet felekezeti médiaközpontokat létrehozni. A résztvevők között volt Kovács Sándor unitárius lelkész, valamint Kuszálik Péter sajtómonográfus, publicista. Ez utóbbi bemutatta a jelenlévőknek a több mint húsz magyar nyelvű felekezeti lapot. A tanácskozáson kiderült, hogy vallási szakosztály már létrejött a MÚRE keretében, de gyakorlati tevékenységet eddig még nem mutatott fel. Elhangzott, hogy szükség lenne a felekezeti lapok munkatársainak szakmai továbbképzésére, ehhez azonban az újságírás minden titkát feltáró kézikönyvre lenne szükség. A harmadik kérdéskört, a felekezeti médiaközpontokat minden résztvevő fontosnak találta, hiszen az ilyen irodák létrejötte után a különböző egyházak tagjai a sajtón keresztül is beszerezhetik a felekezetükkel kapcsolatos legfrissebb információkat. /Húsznál több felekezeti magyar lap Romániában. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), jún. 29./

Az Aradi Református Egyházmegye és a Temesvári Református Egyházmegye együttes negyedévi, de mégis rendkívüli lelkészértekezletet tartott Lippán. A lippai gyülekezet ma már csak harmincegy lelket számlál. Ünnepi volt az értekezlet, mert központi témája Kálvin János volt, aki 490 évvel ezelőtt született, és akinek a főműve, az Instituto Religionis Christienae (A keresztény vallás rendszere) című munkája 440 éves. /Makay Botond: Ünnepi lelkészértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

Az Aradi Csiky Gergely Iskolacsoport (ez a legújabb hivatalos neve) hét és fél évtizedes hallgatás után újra kiadta Évkönyvét. Legutóbb 1923-ban adott ki hasonló rendeltetésű Évkönyvet az egykori Római Katolikus Főgimnázium. 1990 után újra talpra állt Arad egyetlen magyar középiskolája, egyre többet hallat magáról. /Újra van évkönyve az aradi magyar gimnáziumnak. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), jún. 30./

"Az idei összesítő adatok szemléletváltásról tanúskodnak: Temes megyében megnőtt a bizalom az anyanyelvű továbbtanulás iránt. A 117 magyarul "kisérettségizett" tanuló közül 108 magyar tannyelvű líceumba iratkozott. Temesváron a Szent Gellértről elnevezett római katolikus líceum magyar osztályába 25 diák kérte felvételét, közülük 5 tanuló Arad megyéből. A temesvári Bartók Béla Líceumban túljelentkezés volt. Nyolcvanan iratkoztak a hetvenöt helyre. /Nő a bizalom az anyanyelvű továbbtanulás iránt Temes megyében. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./"

"A Román Televízió temesvári körzeti stúdiójának országos szórásba kerülő műsorában 1997. július 23-a óta heti tizenöt perces magyar adást láthatnak a nézők. Az adás kitalálója, vezetője és szerkesztője Bartha Csaba. A közkedvelt műsor elérkezett a századik adáshoz. Az adás címe jelzi (Körkép a végekről), hogy azokra a magyarok (vagy magyarok is) lakta településekre látogat a szerkesztő, ahová ritkán jut el újságíró. Legsikerültebb adásaik az úgynevezett település-riportok. Emlékezetes maradt az Apácai Bölöni Sándor pécskai tanárral folytatott beszélgetés, mely dokumentum értékű, lévén, hogy a tanár úr időközben elhunyt. /"Lement" a századik adás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./"

Az elmúlt évek gyakorlatától eltérően, amikor a temesvári Bartók Béla Líceumban gond volt a harmadik IX. osztály elindítása, és a Katolikus Líceumban is volt olyan év, amikor nem indult magyar tagozat, az idén túljelentkezés volt a temesvári magyar középiskolákban. Temes megyében 100 hely várta a leendő líceumi tanulókat, ebből 75 a Bartókban és 25 a Gerhardinum Római Katolikus Líceumban. A képességvizsgán sikeresen túljutott 117 tanuló közül 108 iratkozott magyar osztályokba. A temesvári Bartók Bélába 80-an iratkoztak a 75 helyre, tehát végre túljelentkezés volt. /Pataki Zoltán: Túljelentkezés a temesvári magyar középiskolákban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

"Jánk Károly első verseskötete Álom a nyomokban, a második M-á-s-v-i-l-á-g címmel jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál. Négy modern román költő verseiből válogató fordításkötetét a pécsi Jelenkor adta ki. 1997-98-ban a Korunk versrovatának szerkesztője volt. Jánk Károly Szatmárnémetin él. Nem lát esélyt Kolozsváron kívüli komoly irodalmi műhelyek létrejöttének. "Mindenki Kolozsvár felé húzódik, ott képzeli el a továbbiakban az életét, ahol valamelyes írói csoportosulások vannak, egyetemi szféra, lapok." - szögezte le. Nagyon-nagyon sokan elmentek, és nemcsak Kolozsvárra, hanem Magyarországra, "végülis alkotói hiány van ebben a térségben. Olyan városokra gondolok, mint Temesvár, Arad, Szatmár, Nagybánya, Brassó, és ez szerintem a székelyföldi városok nagy részére is vonatkozik" - tette hozzá. /Az emberi sorsokat láthatatlan pillérek tartják. Beszélgetés Jánk Károly költővel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./"

Júl. 5-én villámlátogatás tett Temesváron Kötő József tanügyi államtitkár, aki a kisebbségi oktatás helyzetéről és a városban levő Bartók Béla Líceumban kialakult igazgatóválságról beszélgetett Sandu Octavian Temes megyei főtanfelügyelővel. Megállapították, tájékoztatott a találkozó után Kötő József, hogy pontosabban körül kell határolni a kisebbségi oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes munkakörét, több döntési joggal kell felruházni, mert például a beiskolázási számoknál nem veszik figyelembe a véleményét. A kisebbségi iskolák igazgatói posztjára történő versenyvizsgákon Kiss Ferencet főtanfelügyelő-helyettest más bizottságba nevezték ki, holott munkakörileg közvetlenül felel ezeknek az iskolákért. A beszélgetés súlypontja a Bartók Béla Líceum igazgatói kinevezésén volt. A szakmai közvélemény szerint Halász Ferenc munkássága predesztinálja őt arra, hogy a Bartók Líceum élén maradjon. A statútum szerint a fellebbezést a főtanfelügyelő bírálja el, és döntése végleges. /Pataki Zoltán: A kisebbségi oktatás egyfajta önállóságot, önkormányzatiságot igényel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

"A Nyugati Jelennek nyilatkozott Roos Márton, a Temesvári Egyházmegye új római katolikus püspöke. Az egyházmegye terület meglehetősen nagy, de a hívek száma ijesztően lecsökken, alig százhúszezren vannak. Az eltelt tíz év alatt - amióta szabadon dolgozhatnak -, sikerült megteremteniük a minimális feltételeket a hitélet újjászervezéséhez. Visszakaptak néhány épületet - köztük a püspöki palotát -, elindították a római katolikus középiskolát, újjászületett néhány szerzetes- és apácarend, megszervezték a hittanoktatást az iskolában. Mostoha körülmények között dolgoznak: elég a közelmúltban - papíron! - visszakapott Piarista Főgimnázium és a Marienheim épületének siralmas állapotát említeni. A Temesvári Egyházmegyét nyolc esperesség, hetven plebánia és több mint kétszáz filiálé (leány-egyházközség) alkotja. Sok helyütt hívek nélkül maradtak a templomok. A kivándorlás, a vallásüldözés, az ateista nevelés okolható a siralmas helyzetért. Nagy feladat bejárni a feloszlatott egyházközségeket, ahol még állnak a templomok és megkeresni, összegyűjteni a szétszéledt híveket. - A nyolcvankilences fordulat után szinte valamennyi plebánián alakult ifjúsági csoport. Az egyházmegye ifjúsági vezetője Kapor János, a Gerhárdinum Katolikus Líceum igazgatója. A püspökség negyvenezer kötetet számláló könyvtárából alig három és fél ezer menekült meg a pusztulástól. A legértékesebb kéziratok, egyedi kiadványok, a könyvtár legértékesebb kincsei tűntek el. /Emitte spiritum tuum. Folytatni az építkezést - Simonyifalvától Orsováig. A Nyugati Jelennek nyilatkozik Msgr. ROOS MÁRTON, a Temesvári Egyházmegye új püspöke. = Nyugati Jelen (Arad, júl. 6./ Az új püspöknek közel harminc év Németországban szerzett tapasztalattal kell kormányoznia egy olyan egyházmegyét, melyben a németek tömeges elvándorlása után immár a magyar hívek vannak többségben. A püspök magyarul is tud. A távollét évtizedeiben folyamatosan tartotta a kapcsolatot az itteni egyházzal. Tudományos kutatásokat végzett, próbálta feldolgozni az egyházmegye történetét. 1990 júliusában hazajött Temesvárra. A püspök a csanádi egyházmegye egyik legavatottabb kutatója. Németországi szolgálata idején átkutatta, feldolgozta az egyházmegye jugoszláviai és magyarországi részének archívumait. Az elmúlt évtizedekben a három részre osztott egyházmegyét egy egységnek tekintette, és mindhárom részben meglehetősen otthonos voltam mind a papság körében, mind a megfelelő archívumokban. "Tíz éven át a szabadságomat többnyire Nagybecskereken töltöttem, és majdnem az egész archívumot lefénymásoltam, feldolgoztam. Ez elég veszélyes és bonyodalmas munka volt." Az 1867 és 1918 közötti időszakot dolgozta fel legrészletesebben, és ez könyv formájában is megjelent. Feldolgozta a máriaradnai kolostor irattárát is. Ennek az első kötete a múlt évben jelent meg, a második remélhetőleg jövőben lát napvilágot Németországban. /Új püspök Temesváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./ Roos Márton most kinevezett megyéspüspök a lépésről lépésre történő haladás elvét vallja. Püspöki jelmondata: "Emitte spiritum tuum" - Küldd el Szentlelkedet - "kérés, fohász Istenhez a magam és mindazok nevében, akiket rám bízott." Püspöki címere Szent Gellért emlékét idézi. /"Küldd el Szentlelkedet." Beszélgetés msgr. Roos Mártonnal, egyházmegyénk új püspökével. = Heti Új Szó (Temesvár), júl. 9./"

Folytatódik az igazgató-válság a temesvári Bartók Béla Líceumban: Sandu Octavian főtanfelőgyelő elutasította az igazgatói állásért versenyzvizsgázott Halász Ferenc fellebbezését, ami azt jelenti, hogy Temes megye egyetlen magyar líceumának igazgatói állása továbbra is betöltetlen maradt. A jó hír: a Bartók Béla Líceum 88 érettségizőjéből 76-on sikerrel vették az akadályt. /Egy hideg, egy meleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Júl. 15-én Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokokat a Legfelsőbb Bíróság 15 év börtönbüntetésre ítélte az 1989-es temesvári események idején elkövetett bűntettek miatt. A két tábornokot 72 személy meggyilkolásáért és 253 ember megsebesítése miatt találták vétkesnek. /Börtönbüntetésre ítéltek két tábornokot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ Emlékeztető: Stanculescu 1990-től 1991 áprilisáig hadügyminiszter volt, azután 1991. ápr. 30-tól ipari miniszter. Mihai Chitac pedig 1990-ben belügyminiszter lett, 1990 jún. 14-én mentették fel beosztásából.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Tiszától az Al-Dunáig magában foglalja a Partiumot, a Bánságot és a Szörénységet, vagyis olyan vidékeket is, ahol a magyarság nagy számban él, ám olyanokat is, ahol szórványban. E hatalmas terület egyházi adminisztrációs gondjairól beszélt Forró László tiszteletes, közigazgatási előadó. Az egyházkerületben hatalmas méretű a fogyatkozás, a lemorzsolódás, főként a kivándorlás miatt. Ugyanakkor romjaiból éledtek újra a gyülekezetek, több helyen építkezésbe kezdtek. A tiszteletes szerint a Kárpát-medence magyar református egyházkerületei közül a legjobban működő az övék. Az aradi egyházmegyében több olyan egyházközség is van, amelynek nincs lelkésze. A végzős teológusok közül a zilahi és somlyói egyházmegyékbe egy-egy, míg az aradiba három kapott kinevezést, noha lélekszámát tekintve utóbbi a legkisebb. Januártól különvált az aradi egyházmegye a temesváritól. Éppen az ő megsegítésük érdekében történt ez a változtatás, mert szórvány-egyházmegyeként kiemelt státust élveznek. Amíg nem volt a megkülönböztetett státus, nem szívesen jöttek ide lelkészek. A két egyházmegye espereseit az egyházkerület fizeti, a szórvány-egyházmegyékből beérkező, és építkezések érdekében benyújtott pályázatok előnyt élveznek az elbírálásnál. Angyalkúton eddig templomuk sem volt a híveknek, most azt építenek, sőt jövőre fel is szentelik. Az arad-gáji egyházközség is templomot épít, mégpedig hosszú ideje. Nekik elég jól kiépült a külföldi kapcsolatrendszerük. A lelkészhiány a szórványban öt év alatt fog megoldódni, mert a nyugdíjba vonuló lelkészeket is pótolni kell. De gyakorlatilag már ettől az évtől megoldottnak tekinthető, mert a három új kinevezett lelkésszel a egyházmegyében egyetlen olyan gyülekezet sem marad, ahol a szolgálat ne lenne biztosítva. A temesvári egyházmegyében is épülnek új templomok. Temesváron az Új Ezredév Központ, amely nem csak templom, hanem bentlakással ellátva egy olyan központ is lesz, amely a szórványok felkarolására szolgál. A facsádi új templomot jövőre szentelik fel, a buziásfürdői ifjúsági központ is épül. /Mint a főnix, hamvaiból éled újra az egyházkerület. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

Július 13-án köszöntötte a Temesvári Református Egyházmegye lelkipásztori közössége dr. Higyed Istvánt a nyugalomba vonulása előtti hetvenedik születésnapja küszöbén. Bányai Ferenc esperes megjegyezte, hogy az ünnepelt nem sokat kapott László nevű püspökeitől. Az ünnepelt elmondta, hogy 22 évig helyettes lelkészként szolgált Lugoson, míg végre sikerült a parókusi státust megkapnia. Dr. Higyed István a református egyháztörténelem doktora (Szombati-Szabó István élete és munkássága volt doktori dolgozatának témája 1995-ben). Higyed István nyugdíjas éveiben a nagy elődökről - Rácz Károly, Debreczeni István, Nemes Elemér és mások - összegyűjtött anyagát kívánja egyháztörténészként földolgozni. /Dr. Higyed István 70 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

Az Unitext, a Román Színházi Szövetség könyvkiadója immár másodszor jelentette meg szép kivitelezésű, számos fényképpel illusztrált évkönyvét, amely ezúttal az 1997/98-as évad termését mutatta be. A kötet, mely a hivatásos prózai és bábegyüttesek adattárát közölte, önálló színházként kezelte a Kolozsvári Magyar, a Temesvári Csiky Gergely, illetve a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Magyar Színházat, míg a szatmári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi társulat, valamint a három magyar nyelvű bábszínház tagozatként szerepelt benne. Az egyes színtársulatok alapítási dátuma, igazgatója, címe, továbbá az elmúlt évad premierjeinek és felújításainak alkotói mellett az érdeklődő megtudhatja, hogy az egyes művészek, előadások hol vendégszerepeltek, milyen elismerésben részesültek, és milyen egyéb tevékenységet folytattak, így az információk között sok egyéb magyar vonatkozást is felfedezhetünk. /Romániai színi évad magyar szereplőkkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

`Új kiadvány indult útjára, megjelent a Kút, a temesvári református gyülekezet lapja, Gazdáné Mátyus Melinda szerkesztésében. A másik új lap az IKE-Sarok /Zilah/, amely a Zilahi Református Egyházmegye IKE-közgyűlésénak határozata alapján született meg, főszerkesztője Rigó Piroska. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), júl. 22./

Temesvári Magyar Diákszövetség második alkalommal rendez műhelytábort július 31. és augusztus 6. között Nyárszón, az Illyés Közalapítvány támogatásával. Kétnapos kommunikációs tréninget tartottak a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány munkatársainak vezetésével. Megbeszélés-sorozatot rendeztek erdélyi és határon túli ifjúsági és diákszervezetekkel. /Péntek Attila: TMD-műhelytábor Nyárszón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Tíz éve létezik az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/, a romániai magyar egyetemistákat tömörítő szervezete, azonban idén rendezik meg először a műhelytábort, hogy kidolgozzák a szervezet új stratégiáját. Az OMDSZ ernyőszervezet. Vulkán Nimród, a szervezet elnöke elmondta, hogy a kolozsvári és temesvári tagszervezet versengése volt eddig jellemző, a tét a pénzforrások megszerzése. Az egyetlen pénzforrás az Illyés Közalapítvány támogatása. /OMDSZ Műhelytábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

"Aug. 14-én Tőkés László királyhágó-melléki püspök tiszteletére emléktáblát avattak a magyarországi gárdonyi református templom falán. Az emléktáblát György Attila gárdonyi református lelkész kezdeményezésére a helyi református közösség állíttatta, tisztelegve a püspök tíz évvel ezelőtti temesvári helytállása előtt. Mint Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke az ünnepségen fogalmazott: tíz éve Temesvárott Tőkés László vállalta a veszélyt, és történelmi megnyilatkozásaival áttörte a hallgatás falát. Tőkés László az ünnepségen megköszönte a számára nagy elismerést jelentő megemlékezést, majd sajnálatát fejezte ki, mert szerinte az egyházon belüli korábbi hallgatók közül ma sokan "a képmutatás leple alatt prédikálnak". /Emléktáblát avattak Gárdonyban Tőkés László tiszteletére. = Szabadság (Budapest), aug. 16./"

Gyergyószárhegyen falunapokat rendeztek. Aug. 14-én videofelvételen mutatták be a Temesváron tanuló, illetve ott alkotó magyar képzőművészek tevékenységét, majd megnyitották Kis Portik Irén gyergyói szőtteseket bemutató kiállítását. Aug. 15-én, a Nagyboldogasszony napi búcsúra sokan eljöttek a környező településekről. /Szárhegyi falunapok 1999. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

Elhunyt id. Veress László /sz. Temesvár/, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera tagja, neves operettbonviván volt. Több mint 250 koncertelőadáson szerepelt áriákkal és népdalokkal. Hangját - magyar nótákkal - nagylemez őrzi. Élete utolsó percéig híven szolgálta közönségét és az erdélyi magyar művelődés ügyét. /Veress László 1929?1999. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

A temesvári Magyar Ház jogi helyzetének tisztázását nehezíti, hogy Iosif Constantin Dragan meg akarja vásárolni a Timpress Rt. még állami tulajdonban levő részvényeit. A Timpress évek óta pereskedik a Magyar Ház Rt-vel az épület tulajdonjogáért. Az 1994-ben újjáalakult Magyar Ház Rt. az épületet a húszas években felépítő és a negyvenes évekig üzemeltető, hasonló nevű Rt. jogutódjaként próbált fellépni, és visszaszerezni az ingatlant a bánsági magyarság számára. A Magyar Ház rákerült az 1998/13-as sürgősségi kormányrendelet által jogos tulajdonosuknak visszaszolgáltatott ingatlanok listájára, azonban ezt a mai napig sem sikerült érvényesíteni. /Temesvár: Fellebbezés Magyar Ház-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

"Iosif Constantin Dragan professzor saját napilapjában, a temesvári Renasterea Banateana aug. 21-i számában "A román népet nem lehet többé elítélni" című írásában Ion Antonescu marsall rehabilitálását követelte. Dragan ezzel a marsall tervezett lugosi szoborállítását kívánta erkölcsileg megindokolni. Dragan szerint Románia átállását a szövetségesek oldalára a második világháború idején Antonescu marsall készítette elő, de Iuliu Maniu és Mihály király aljas módon letartóztatták és átadták őt az oroszoknak, majd később kivégeztették. A cikk az egekig magasztalta a háborús bűnös Ion Antonescut. Dragan Antonescu marsall perét "a román nemzet becsülete elleni merényletnek" nevezte és követelte, hogy országszerte állítsanak szobrokat emlékére. /(Pataki Zoltán): Dragan professzor Antonescu marsall rehabilitálását követeli. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"