Tischler Ferenc az új alpolgármester (Alakuló testületi ülés Sepsiszentgyörgyön)
Gyötrelmesnek és sikeresnek is mondható Sepsiszentgyörgy új vezetőségének alakuló ülése: a teremben alig lehetett levegőt kapni, a beiktatás két és fél órát tartott, de az újonnan választottak ellenszavazat nélkül léptek tisztségbe tegnap délután.
Az előző mandátumát meghosszabbító Antal Árpád András polgármester és Sztakics Éva alpolgármester mellett Tischler Ferenc lett az új alpolgármester – mindhárman az RMDSZ emberei –, az EMNP-s Nemes Előd számára pedig új tisztséget, afféle harmadik vagy (Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnoki megbízatását is számolva) negyedik alpolgármesteri munkakört hoznak létre, részint azért, mert a legújabb magyar párt Antal Árpád újraválasztását támogatta, másrészt, mint elhangzott, a másképp szavazók iránti tiszteletből.
Tanács, főleg új emberekkel
A nem annyira ünnepélyes, mint amennyire formális összejövetelen hivatalból Codrin Munteanu prefektus, vendégként Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, Füzesi Oszkár bukaresti magyar nagykövet, a beregszászi és a csíkszeredai magyar főkonzul, az RMDSZ képviselői, szenátorai, különböző tisztségviselői, román és magyar pártvezetők, civil érdeklődők és a sajtó képviselői vettek részt. Az ülést az EMNP színeiben megválasztott Czegő Zoltán korelnök nyitotta meg – tiszta tekinteteket és tiszta kezeket látva és kívánva –, és alighanem a legfiatalabb, kissé elfogódott RMDSZ-es Aczél Kata zárta, aki a névsor szerinti első ülésvezetője az új tanácsnak. Kezdetben a frakcióvezetők mutatták be a megválasztottakat – az RMDSZ-nek 14, az NLP-nek, SZDP-nek, EMNP-nek két-két, az MPP-nek egy tanácstagja van. Kézfelemeléssel döntöttek elfogadásukról, kivétel nélkül egyöntetűen. Az új összetétel: Aczél Kata, Csatlós László, Debreczeni László, Kató Béla, Kelemen Szilárd Péter, Kondor Ágota, Magyarósi Imola Piroska, Miklós Zoltán, Mild Zoltán, Sztakics Éva Judit, Tischler Ferenc, Vajna László, Vargha Mihály, Zsigmond József (RMDSZ), Czegő Zoltán, Nemes Előd (MPP), Mădălin Guruianu, Marilena Profiroiu (NLP), Rodica Pârvan, Palela Rădiţa (SZDP); az előző időszakban nyolc mandátummal rendelkező MPP-t a következőkben Bálint József volt alpolgármester egyedül képviseli. A tanácstagok egyenként esküt tettek (a Bibliára, illetve az alkotmányra) románul, a magyar tanácstagok azonban magyarul is hozzátették, hogy esküszöm. Sepsiszentgyörgy legyen Székelyföld fővárosa
Utánuk az újraválasztott Antal Árpád András polgármester beiktatása következett, ő is elismételte magyarul, hogy Isten engem úgy segéljen. Rövid beszédet is tartott, üdvözölte az egybegyűlteket, és elmondta, hogy az elmúlt négy évben nemcsak fizikailag fejlődött a város, hanem meghatározó közösségi érzés is kialakult, ezt kívánja folytatni, az építkezést és a közösségfejlesztést, hogy Sepsiszentgyörgy Székelyföld legdinamikusabban fejlődő városa, sőt, fővárosa legyen, elegáns, élhető, európai település, ahol jó élni gyermeknek és szülőnek, ahova jó hazajönni, ahol otthon vagyunk. Meg fogunk találni minden használható lehetőséget, és ki fogjuk aknázni – ígérte, mert „hittel és szívós munkával hegyeket lehet mozgatni”. Sepsiszentgyörgy Székelyföld fővárosa lesz, ez nem presztízs, hanem infrastrukturális és szellemi fejlődés kérdése, azaz tudatos jövőtervezés – mondotta, és Isten áldását kérte a városra és a térségre. Ekkor került sor az alpolgármesterek megválasztására: az RMDSZ részéről Sztakics Éva Judit és Tischler Ferenc, a négytagú román frakció részéről Mădălin Guruianu neve hangzott el, újabb szünet következett a cédulák nyomtatására (ez már titkos szavazás volt), és a választáson 20 igennel Sztakics Éva, 15-tel Tischler Ferenc nyert, Guruianu pedig 4-gyel veszített. Egy szavazat érvénytelen volt. Nem szerepelt a napirenden, de a szakbizottsági helyeket is elosztották, nyílt és ömlesztett (egyszeri, kézfelemeléses) szavazással jóváhagyva a tanácstagok kívánságait. Mindenki két bizottság munkájában vesz majd részt, kialakításukban tekintetbe vették a pártok közötti arányosságot, és bár az RMDSZ-frakció kétharmados többséggel mindent vihetett volna, egy-egy elnöki tisztséget átengedtek az EMNP-nek, illetve a román tanácstagoknak. Végül a prefektus egy jó magaviseleti útmutató füzetet nyújtott át a polgármesternek, viszonzásul pedig – széles és célzatos mosolyok mellett – a város zászlaját vette át, amit nem bontott ki, de megköszönt. Győztes gesztus
A pezsgőt fél öt felé bontották ki (az ülés kettőkor kezdődött), és ezután tartott közös sajtótájékoztatót Antal Árpád és Nemes Előd: ekkor jelentették be, hogy a néppárt listavezetője a közösségfejlesztési egyesület elnöke lesz, ez nem összeférhetetlen a képviselői tisztséggel, de olyan feladat, amelyet eddig civil szervezetek láttak el, az éppen elérhető pénzforrásoktól függően több-kevesebb rendszerességgel. A Hunyad, Fehér, Szeben megyei szórványprogramok – amelyeket Brassóra is kiterjesztenek –, diáktáborok kapnak ezután szervezett és rendszeres keretet, intézményi odafigyelést. Antal Árpád azzal indokolta a döntést, hogy a szavazatok mögött érzelmek állnak, és ők, mint úgynevezett győztesek, nem kívánják félreseperni az úgynevezett veszteseket, hanem – felismerve, hogy a legnagyobb érték a városban kialakult közhangulat – bizonyítani kívánják, hogy a vezetők alázattal közelednek egymáshoz és az emberek gondjaihoz, mert a közös cél az, hogy mindenki jól érezze magát. Nemes Előd hozzátette: az EMNP mintegy ezer szavazatot veszített Antal Árpád támogatásával (ennyi a különbség a megyei és a városi lista választási eredménye között), de nem a párt, hanem a város érdekét nézték, ezután is ezt kívánják érvényesíteni. Remélhetőleg mindenki a város zászlaja alatt fog menetelni – jelentette ki Antal Árpád, aki azt is elmondta, hogy Tischler Ferenc nem a leköszönt Bálint József hatáskörét veszi át, újragondolják a feladatköröket, és az új alpolgármester – aki igencsak nagy tapasztalattal rendelkezik e téren – az eddig nem eléggé sikeresen kezelt szociális ügyekkel, elsősorban az Őrkő és a Csíki negyed gondjaival foglalkozik majd, és minden támogatást megkap, hogy előrelépés legyen.
Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Katasztrofális eredmények az érettségin
Katasztrofális eredményekkel zárult az érettségi vizsga, az óvások elbírálása előtt a sikeres érettségizők aránya több megyében az 50 százalékot sem éri el, számos iskolában pedig egyetlen diák sem szerzett átmenő osztályzatot. A székelyföldi megyék a sereghajtók között szerepelnek. Hargita és Kovászna megyében például a jelentkezőknek kétharmada megbukott. Országos összesített adatokat ugyan még nem hozott nyilvánosságra a minisztérium, de annyi már látható, hogy az eredmények még a tavalyinál is rosszabbak.
Halvány teljesítmény. Csak a végzősök fele ment át az érettségin
Ecaterina Andronescu oktatási miniszter vasárnap úgy nyilatkozott, mindez annak tudható be, hogy az illetékesek az elmúlt tanév során nem tették meg a szükséges lépéseket a rendszer hibáinak javításáért.
„A vizsgatételek továbbra sem felelnek meg teljes mértékben a gimnáziumi tananyagnak. Mindenképpen szükség van az érettségi módosítására, az erre vonatkozó rendeletről jelenleg a szenátus oktatási bizottsága tárgyal” – hangsúlyozta a tárcavezető. Mint mondta, emellett minden iskola vezetőségének meg kell értenie, hogy a vizsgákra való felkészítést már a gimnáziumi évek legelején meg kell kezdeni.
Hargita megyében a diákoknak mindössze 30,25 százaléka szerzett átmenő jegyet az idei vizsgákon, három iskolában pedig – Gyergyóditróban, Gyergyóalfaluban és Zetelakán – mindegyik vizsgázó megbukott. A tanfelügyelőség adatai szerint a diákok 45 százaléka román nyelv és irodalomból nem tudott levizsgázni. Mint ismeretes, Hargita megyében idén első alkalommal használtak figyelőkamerákat a vizsgatermekben, a tavalyi érettségi átmenési aránya meghaladta a 67 százalékot.
A vizsgázóknak szintén alig egyharmada kapott átmenő osztályzatot Kovászna megyében, a sikeresen vizsgázók aránya 32,42 százalékos volt az óvások benyújtása előtt, ez több mint tíz százalékkal gyengébb a tavalyi eredményekhez képest, amikor a diákok 44,29 százaléka ment át az érettségin.
Csökkent az elmúlt évhez képest az átmenő osztályzatot elérő tanulók száma Szatmár megyében is, a tavalyi 43,96 százalékhoz képest idén 39,83 százalékos volt az arány. Szeben megyében szintén valamivel kevesebben vizsgáztak sikerrel 2011-hez képest, azonban egyetlen olyan iskolát sem jegyeztek, ahol mindegyik diák megbukott volna. Az átmenők aránya az óvások előtt 51,67 százalékos volt, alig két százalékkal kisebb, mint az elmúlt évben.
A tavalyihoz képest nem változott az átmenők aránya Kolozs megyében, ahol a 12. osztályt elvégzett tanulóknak több mint fele, 54,29 százaléka érettségizett le. Az elmúlt évhez képest azonos eredmények születtek Beszterce-Naszód megyében is, ahol a 2011-es érettségihez hasonlóan idén is megbukott a diákok 58 százaléka. Maros megyében 45,74 százalékos átmenőarányt jegyeztek az óvások benyújtása előtt, tavaly a diákok 45,5 százaléka vizsgázott sikeresen. A megyében egyetlen diáknak sem sikerült 10-es átlagosztályzatot elérnie.
Ezzel szemben közel tíz százalékkal, 42,17 százalékra emelkedett az átmenő osztályzatot szerző diákok aránya Temes megyében a tavalyi érettségi adataihoz viszonyítva, amikor 32,95 százalékot értek el. A tanfelügyelőség adatai szerint ugyanakkor négy iskolában egyetlen tanuló sem vizsgázott sikeresen. Fehér megyében az átmenési arány 44,47 százalékos volt, 9 százalékkal nagyobb, mint tavaly. Szintén nőtt valamelyest az elmúlt évhez képest a sikeresen érettségizők száma Arad és Brassó megyében, előbbiben 36,43-ról 39,07 százalékra, míg utóbbiban 45,89-ről 61,8 százalékra. Bukarestben az óvások benyújtása előtt a sikeresen érettségizők aránya 38,97 százalék volt, a leggyengébb eredmények pedig Ilfov megyében születtek, ahol a fővárost leszámítva a tanulóknak mindössze 14,66 százaléka ment át.
Országos összesített adatokat ugyan még nem hozott nyilvánosságra a minisztérium, de annyi már látható, hogy a romániai megyék többségében az eredmények még a tavalyinál is rosszabbak.
Pedig már 2011-ben drasztikusan romlottak az érettségi vizsgaeredmények, amikor a minisztérium szigorú intézkedéseket vezetett be a másolás megfékezésére. Ekkor a sikeres vizsgázók országos aránya 44,47 százalék volt a fellebbezések elbírálása előtt.
Az idén tovább szigorították a vizsgafeltételeket. Míg tavaly egyes megyékben nem vezették be a termek videokamerás megfigyelését, idén ezt már általánossá tették, és akit puskázáson kaptak, vagy aki nem adta le a vizsgák előtt a mobiltelefonját, azt azonnal kizárták.
Kerestély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő az MTI-nek elmondta: az idén nem a román nyelv- és irodalom-, hanem a matematikavizsgán bukott meg a legtöbb érettségiző. Hozzátette, hogy a statisztikát elsősorban a szakközépiskolák gyenge eredményei rontották. Ezen intézmények végzős diákjainak ugyan könnyített tételsort kellett megoldaniuk, többségük számára ez is nehéznek bizonyult.
A főtanfelügyelő úgy vélekedett, hogy nem csak a diákokban és a tanárokban kell keresni a hibát a rossz eredmények miatt, azok ugyanis az oktatási rendszer egészének a problémáit tükrözik. Ezek között a tanárok rendkívül alacsony fizetése miatti motivációhiányt említette. Kerestély Irma alapvetően jónak találta a 2011-ben elfogadott tanügyi törvényt, de hozzátette: ennek hatásai csak négy év után látszanak majd meg.
Kevesen tanulnak tovább magyarul
A magyarul érettségiző fiataloknak mindössze negyede folytatja tanulmányait magyar nyelven – hívta fel a figyelmet Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) dékánja hétvégén, a Marosfőn szervezett EU-táborban. A rendezvény oktatáspolitikai témájú beszélgetésén Tonk Márton elmondta, míg a magyarság az ország lakosságának 6,5 százalékát teszi ki, a romániai egyetemeken tanuló diákoknak csak 5 százaléka magyar. A dékán szerint évente mintegy nyolcezer diák érettségizik magyar nyelven Romániában, közülük pedig minden negyedik tanul tovább magyar nyelvű egyetemen. „A magyar érettségizőknek mintegy fele iratkozik be valamely felsőoktatási intézménybe, a továbbtanulók 50 százaléka pedig román nyelven folytatja tanulmányait” – hangsúlyozta Tonk. Mint kifejtette, a kedvezőtlen adatok ellenére irracionális lenne a kommunista hatalom által 1959-ben megszüntetett önálló, állami, magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetem visszaállítása. Szerinte ehelyett inkább a hat magyar képzést is nyújtó romániai felsőoktatási intézményt kellene egy egyetemi konzorciummá szervezni. A dékán a felsőoktatás legégetőbb problémái közt az eltömegesedett, inkább mennyiségi, mint minőségi oktatást, az elértéktelenedett okleveleket és az „elefántcsonttorony-szindrómát”, vagyis az elhidegülő oktató-hallgató viszonyt említette. A beszélgetésen Szőcs Domokos, az oktatási minisztérium főigazgatója elmondta, az egy éve elfogadott oktatási törvény forradalmi változásokat vezetett be, de az akadémiai közösség, a politika és a társadalom még mindig várakozó álláspontot képvisel a törvény alkalmazása terén. Szerinte a tanügyi rendszer átalakítása azért is szükséges, mert a szakképzett munkások lassan eltűnnek a munkaerőpiacról.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)

Lángolnak az erdők Erdély-szerte
Erdély-szerte erdőtüzek pusztítanak, Hargita megyében a hétvégén hat helyszínen küszködtek a lángokkal a tűzoltók, ezekből tegnapra kettőnek a terjedését sikerült megfékezni. A Bucegi-hegységben tegnap 15 kilométeren égett az erdő, a tűz a nemzeti park területét is veszélyeztette, de erdőtűz pusztít Fehér és Szeben megye hegyvidéki részén is, utóbbi Păltiniş közelében.
Hargita megyében a hétvégén a régió különböző részein gyulladt meg a száraz növényzet. A Csíkszentimre és Madéfalva környéki erdőtüzek terjedését tegnapra sikerült megfékezniük az önkéntes tűzoltóknak, de a Borszék és Gyergyószentmiklós környéki tüzek oltásával tovább küzdöttek a lánglovagok és az önkéntesek.
Alina Ciubotariu, a Hargita megyei sürgősségi felügyelőség szóvivője az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott: többnyire 10-15 éves fenyőerdők, tönkök gyulladtak meg. Az első becslések szerint összesen 55 hektár erdőre terjedt ki a tűz, amelyet őrizetlenül hagyott tábortüzek okozhattak. A szóvivő arra intette a lakosságot, hogy ne gyújtson tüzet az erdőkben, hiszen a nagyon száraz növényzet és a szél nagyon kedvez az erdőtüzek kialakulásának, amelyeket utána nagyon nehéz eloltani.
A csíkcsicsói és a büdösfürdői erdőtüzeket például tegnapra csak megfeszített munkával sikerült megfékezniük a tűzoltóknak. Becze Attila, Csíkcsicsó polgármestere tegnap délután érdeklődésünkre elmondta: a tűz terjedését sikerült megfékezni. Szombatról vasárnapra virradó éjszaka körülbelül 25 emberrel felügyelte a helyszínt, és továbbra is kisebb csoportokban ügyelnek arra, hogy ne éledjenek újra a lángok.
Mivel tűzoltóautóval nehéz megközelíteni a kigyulladt erdőrészeket, emberi erővel igyekeztek megállítani a lángok terjedését, vedrekkel hét-nyolc ezer liter vizet locsoltak rá a madéfalvi, pálfalvi és csicsói önkéntesek. A vizet traktorok segítségével, ezerliteres tartályokban szállították a helyszínre. Szerencsére szombat estére elállt a szél, így sikerült megállítani a lángok terjedését. Becze úgy vélte, körülbelül húszhektárnyi fiatal, magántulajdonban lévő erdő vált a tűz martalékává, kárfelmérés még nem történt.
A tűz okáról csak találgatások vannak, de valószínűsíthető, hogy emberi mulasztás történt – mondta az elöljáró. Tegnap délutánra a Büdösfürdő melletti erdőtüzet is sikerült megfékezni, de a területet továbbra is őrzik, mert még füstölög az avar. A csíkszentimrei tűzoltók csíszentsimoni, csíkszentkirályi, csíkszeredai társaikkal együtt éjjel is kint tartózkodtak a helyszínen. Másfél hektárnyi területen vált a lángok martalékává egy fiatal, bokros erdőrész. A tüzet vélhetően emberi felelőtlenség okozta.
Zsákokban cipelik a vizet a Gyilkos-tónál
Kedd délután óta küzdenek a lángokkal a tűzoltók a Gyilkos-tó fölött álló Gyilkos-hegyen is. Az erdős területen a száraz aljnövényzet és csutakok égnek, a fákba még nem kapott bele a tűz. Hegyi Barna, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója elmondta, a parkkal szomszédos magánterületen pusztítanak a lángok, az erdőtulajdonosok Neamţ megyeiek, de a terület közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik. A növényzet nagy valószínűséggel eldobott cigarettacsikktől gyulladt ki, erre utal, hogy a turistaösvénytől terjedtek el a lángok.
A tűzoltáson a gyergyószentmiklósi hivatásos tűzoltók, a városháza mellékgazdaságának dolgozói, önkéntesek mellett a hegyi csendőrök, a nemzeti park dolgozói, tölgyesi, csíkszeredai és Neamţ megyei tűzoltók is dolgoznak. A sziklás, nehezen megközelíthető terepre műanyag zsákokban, a hátukon cipelik a vizet, emiatt az oltás igen nehézkes, bár a szélcsend miatt nem terjednek a lángok, amelyek három hektáron emésztették fel az aljnövényzetet. Hegyi Barna elmondta, a tűz terjedését megfékezték, de eloltani csak egy többnapos kiadós eső tudná.
Tíz hektár égett le Păltinişnél
Több mint 15 hektárnyi erdő és 10 hektárnyi száraz aljnövényzet égett le a hétvégén Fehér megyében, Sugág község közelében is. A még péntek este kitört tüzet 22 katonai tűzoltó és 14 önkéntes próbálta eloltani. Cristian Todor, a sürgősségi felügyelőség szóvivője az Agerpresnek elmondta, sikerült megfékezni a lángok terjedését, ezek már csak a föld szintjén pusztítanak, a fák koronáját nem érintik. De ennek ellenére továbbra is felügyelik a területet, hogy ne éledhessenek újra a lángok. Sugág község területén tegnap egy másik helyszínen is erdőtűz ütött ki.
Több erdőtüzet jelentettek a hétvégén Szeben megye területéről is, ezek közül néhányat tegnapra sikerült eloltani. Összesen 18 hektár erdő lett a tűz martaléka, ezek közül 10-12 hektár Păltiniş közelében. Itt mintegy száz személy segédkezett az oltásban, az illetékeseknek hét speciális jármű segítségével sikerült megfékezni a lángok terjedését.
Veszélyben a bucegi-i nemzeti park
Továbbterjed a csütörtökön keletkezett tűz a Bucegi-hegységben is, a lángok immár a nemzeti park területét is veszélyeztetik, még ha egyelőre csak az aljnövényzet ég. A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint azonban a természetvédelmi terület szomszédságában nem tudják bevetni a belügyminisztérium két tűzoltó-helikopterét, ugyanis ezek egyike el van romolva, és külföldön javítják, míg a másiknak hiányzik egy alkatrésze. Mihai Drăgan, a Prahova megyei sürgősségi felügyelőség képviselője szerint bár kérték a légi járművek bevetését, erre nincs lehetőség. Hozzátette, hogy a lángok a Prahova-völgyi üdülőhelyek helyett a hegy irányába terjednek, a helyszínen a sürgősségi felügyelőség, a hegyi mentők és az állami erdészet képviselői mellett a helyi hatóságok is jelen vannak. A Bucegi-hegycsúcstól 1700 méterre található, a román királyi ház tulajdonában lévő területen – melyet az állami erdészet gondoz – csütörtökön villámcsapás következtében terjedt el a tűz, melyet szombat este a völgyből is látni lehet.
Krónika (Kolozsvár)

Bartha Ernő szénaszobrai Londonban
A londoni nyári olimpiai játékokkal párhuzamosan szervezett kulturális olimpián a részvétel jogát pályázat útján nyerte el a kolozsvári szobrászművész. A Román Kulturális Intézet mintegy 130 pályamunka közül választotta ki a három nyertest, az egyik Bartha C. Ernő Nature in the City (Természet a városban) című projektje volt.
A művész három monumentális méretű szénaszobrát láthatják a brit fővárosban. A 11,5 méter hosszú Időspirál a Pleasure Gardenben, a 7,5 méter magas Felhőkarcoló, illetve a Madár című alkotás a Victoria Parkban került közönség elé. Az Időspirálnak úgy próbált olimpiai jelleget adni a művész, hogy a kapu formájú részbe mozgásérzékelőt szerelt, ami egy hangfelvételt indíthat el. A kapu alatt áthaladók egykori olimpiai közvetítésekből hallanak részleteket.
Mielőtt munkáit Londonba vitte volna, Bartha Ernő Magyarfenesen mutatta be azokat a médiának. Sajtótájékoztatón elmondta, hogy műveiben a szerves forma találkozik a szerves anyaggal. Kijelentette: nem bánja, hogy a mulandó világban az alkotásai is mulandók. Egyébként, ha vigyáznak rájuk, tíz vagy akár húsz évig is megőrzik formájukat. Londoni munkáinál arra is külön tekintettel kellett lennie, hogy milyen az ottani időjárás. Statikusoknak kellett kiszámítaniuk, milyen vázszerkezet szükséges, hogy a műveket ne döntse fel a szél, ellen tudjanak állni az atmoszférikus viszontagságoknak. Az is elvárás volt, hogy szénamintát küldjön a szobrok alapanyagából, hiszen a tűzvédelmi követelményeknek is meg kellett felelniük.
Bartha Ernő szénaszobrai különben már sokfelé feltűnést keltettek és elismerést szereztek alkotójuknak. Európai kulturális fővárosként Szeben is fogadta őket, és láthatták a budapestiek is a Millenáris Parkban a 2008-as tavaszi fesztiválon.
Népújság (Marosvásárhely)

A ló farka megmaradt, de hol van a Magyar utca?
Hétutca, Jó napot utca, Szélső utca – állandó és időszakos Kolozsvár-lakók jól ismerik ezeket a beszélő utcaneveket, amelyek a kincses város hangulatának, zamatának részei. A Magyar Napokon arról beszélgettek, hogyan lehet megőrizni a régi neveket, amelyek hivatalosan már megváltoztak.
"Nem értették, mi az, hogy Kövespad"
Civil kötelességünk, hogy következetesen használjuk a régi magyar utcaneveket a köznyelvben és a magyar sajtóban is – erre a következtetésre jutottak a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett beszélgetés résztvevői. A Használd tudatosan a kolozsvári magyar utcaneveket! címet viselő fórum meghívottja Asztalos Lajos helytörténész volt, akinek magyar-román utcanévjegyzékére támaszkodik ma már minden kiadvány, kezdve a Kincses Kolozsvár Kalendáriumtól a Kolozsvári Magyar Diákszövetség Igen, tessék! térképéig.
Asztalos Lajos felidézte a kilencvenes évek funari korszakában szélmalomharcnak nevezhető törekvéseket, hogy – ha nem is adják vissza – legalább az önkormányzat hozzájáruljon, hogy feltüntessék az utcák régi neveinek lajstromát. A helytörténész tapasztalata szerint azonban alapvető kulturális különbségek akadályozták ezt, például, hogy az utcák eredeti, magyar, „beszélő neveit" a román tanácsosok többsége nem értette – még akkor sem, ha lefordították románra.
„Nem értették, mi az, hogy Kövespad. A Kövespad a Szamos köves teraszait, igazából a völgypadot jelenti. Nagyon régi név, ezt a helyet már akkor így nevezték, amikor még nem is volt beépítve – a kuruc-labanc harcok idejéről már vannak feljegyzések, hogy ezt a Kolozsvár melletti térséget Kövespadként említik. Ehhez képest egyik akkori tanácsos asszony (a Funar pártjából) azzal érvelt ellene, hogy De hiszen miért neveznénk kövesnek, amikor le van aszfaltozva? És átnevezték az utcát Aurel Suciura" – emlékezett vissza Asztalos a sok fura történet egyikére.
"A ló farka a ló farka maradt"
Kuszálik János térképész úgy vélekedett: generációja és a régi kolozsvári magyarok nem tesznek eleget azért, hogy a fiatalok ismerjék a régi utcaneveket. „A ló farka persze a ló farka maradt, de ha valamelyik utcában kell találkozniuk, gyerekeink már a román nevét használják" – mondta, hozzátéve, hogy az Igen, tessék-térképhez hasonló kiadványokra van szükség.
Asztalos Lajos elmondta, a román-magyar utcanévtár online változatát már több, mint tízezren tanulmányozták megjelenése óta, azaz másfél év alatt. „Fontos, hogy tudatosan használjuk ezeket a magyar neveket, és a sajtó feladata, hogy az utcák minden egyes említésekor ugyanezt tegye" – nyomatékosította a szakember, aki szerint egy ország kultúrszintjét is mutatja, hogy mennyire tud szembenézni a történelmi tényekkel.
A kisebbségnek minden látható nyomát eltüntetni – erre már Spanyolországban, Franco idején is volt példa, ott a katalán utcaneveket, cégéreket semmisítették meg.
„Segesvár és Szeben példája optimistává tesz és reményt ad, hogy a többségi nemzet tagjai lassan megnyugodnak, hogy nem akarjuk elrabolni Erdélyt. Akkor visszatérhetnek a múlt emlékei, például az utcanevek is" - mondta Asztalos, aki szerint nyugati mintára az ősi, beszédes utcaneveket műemlékké kell nyilvánítani.
T.Koós Imola
maszol.ro

Bod Péter nyomában a dél-erdélyi szórványban
Kálnoki IKE-sek és presbiterek – a helybeli református egyházközség és a Dr. Bedő Albert Környezetvédelmi, Ifjúsági és Közművelődési Egyesület szervezésében – egy napon felkerekedtünk, és elindultunk, hogy utánanézzünk a Dél-Erdélyben élő magyarok sorsváltozásának, és annak, hogy a valamikori erős magyar közösségeket milyen történelmi-politikai forgószelek szórták szét, szívták ki az életnedvét, -kedvét.
Eddig csak hallottunk a szászvárosi református kollégium kényszerű eladásáról, a fogarasi magyarság zsugorodásáról, az őraljaboldogfalvi református templom kulcsát őrző román tanítóról, a magyarigeni magyarság Avram Iancu által vezetett lemészárlásáról. Közelről akartuk érezni a történelem szelét, amelyik Dél-Erdélyben átformálta, szétszórta vagy éppen elpusztította az ott élő magyarokat. Az a kíváncsiság is élt bennünk, hogy vajon milyen erő tartja meg a dél-erdélyi szórványban szolgáló lelkipásztorok, orvosok, értelmiségiek küzdeni akarását, szolgálatkészségét, hűségét? Az erősebb, nagyobb dél-erdélyi magyar közösségek öröméből-küzdelméből is szerettünk volna tanulni. Meg Bod Péter is hívott: „Gyertek, lássátok meg, milyen sorsra jutottunk itt, Hegyalján, tanuljatok ebből, és vigyázzatok a nyelvetekre, iskoláitokra. Becsüljétek meg az értetek küzdőket és úgy ragaszkodjatok Istenhez, mint a szőlővessző a tőkéhez.” Idős Szegedi László, Bod Péter XX. századi utóda Magyarigenben, a kövek és emlékek lelkipásztora is biztatott: „Gyertek, mert itt, a szórványban, a bánat és szomorúság között megerősödhettek az Úr Istenbe vetett reménységben, és abban a hitben is, hogy a borús idők után jó idők is jönnek, a nyomorúság után öröm is fog jönni.” Engedtünk a hívásnak, és felkutattunk huszonöt dél-erdélyi települést: Lorántffy Zsuzsanna, Árva Bethlen Kata és Babits Mihály Fogarasát, az 1848-as vízaknai csaták helyét, az egy utcában négy templomot építő (szász evangélikus, román, magyar, német nyelvű római katolikus, református, görögkeleti), Orth István képzőművész által színezett Szebent, az elrabolt református kollégiumú, gr. Kun Kocsárd és gr. Kuun Géza által dédelgetett Szászvárost, az elrejtőzött Hátszeget, az értéksugárzó magányába húzódó, valamikor a Kendeffyek erejéből élő Őraljaboldogfalvát, a pusztulással, letűnt dicsőséggel, élni akarással keveredő levegőjű Vajdahunyadot, ahol a várban Zsargó János református lelkipásztor kalauzolt hozzáértéssel, az ősi székely rend szerint élő Rákosdot, a dél-erdélyi magyar szórvány lüktetését-értelmét biztosító Dévát, Piskit, ahol az egyetlen református konfirmándus sem tud magyarul, a történelem viharai ellenére mindig újrakezdésre képes, de a természet csapásaiba belefáradt és elnéptelenedett Alvincet, Erdély legyengült szívét, a fejedelmi Gyulafehérvárt, az 1848-as szabadságharcban Avram Iancu seregei által feldúlt és lemészárolt Sárdot, Boroskrakkót, Magyarigent, a Bod Péter szellemét ápoló zarándokhelyet, a felüdítő szórvány-oázist, az összetartó Vajasdot, az árván maradt, Jékely Zoltán által megsiratott Marosszentimrét, a történelem során ötször elpusztított és ötször talpra állt református fellegvárat, Nagyenyedet, a majdnem teljesen magyarlakta, életerőt, hitet sugárzó Magyarlapádot, a Bethlen grófok bölcsőjét, Bethlenszentmiklóst, a vendégszerető, hangulatos óvárosú Medgyest, a marasztaló, többnyelvű, ugyancsak élni akaró szász-székely határvárost, Segesvárt, a Petőfi-zarándokhelyet, Fehéregyházát, a szórvány diákokat átölelő, küzdelmes életű Kőhalmot és Árva Bethlen Kata lelki tusáinak, értékteremtő szolgálatának színhelyét, Olthévizet. Hullámzó érzéssel jártuk végig a tragédiák és újjászületések, a küzdelmek és reménységek színtereit, a dél-erdélyi magyar szórványokat. Szembesültünk az elvakult gyűlölet évszázadokra kiható pusztító erejével, a beolvadás egyre fenyegetőbb jelenlétével. Találkoztunk elnémult, csak az üres templomában és sírköveiben élő gyülekezetekkel, még magyarul imádkozókkal, a magyar szóra felcsillanó könnyes tekintetekkel. Beszélgettünk aggódó idősekkel, reménykedő, tanulni, itthon maradni akaró fiatalokkal. A szálláshelyeinken, Szebenben, Déván, Gyulafehérváron és Segesváron úgy éreztük: egy család vagyunk. Egy nagy család, amelyikben egymásra vagyunk utalva. Erőt, reménységet merítettünk a lelkipásztorok, presbiterek, templomukat javító utolsó őrállók, kétkezi munkások küzdelmeiből, mosolyából, kitartásából. Mi, tömbben élő székelyek, akik mindezt láttuk, megdöbbentünk, mert nem tudtuk elképzelni, hogy a szórvány magyar élet mennyivel jóval nehezebb, mint a miénk. Ott nem azon gondolkodnak a szülők, hogy milyen iskolát válasszanak a gyerekeiknek (az iskolaválasztás nagyon fontos!), hanem azon, hogy egyáltalán iskolát teremtsenek, vagy az egyetlen meglévőt miként tartsák fenn. Rádöbbentünk: még jobban kell ragaszkodnunk a mi Atyánkhoz, édes anyanyelvünkhöz, templomainkhoz, iskoláinkhoz, egymáshoz, minden lelki, nemzeti értékünkhöz. Figyelmeztetést is kaptunk: ha nem vigyázunk, mi is elszórványosodhatunk. Ha nem lesznek önfeláldozó, a nemzetükért küzdő, éles látású, tiszta erkölcsű, családjukat szerető vezetőink, akkor majd Székelyföld is szórványemlékhellyé válhat. Székelyföld etnikai összetétele felborulásának veszélyére Bedő Albert, a magyar erdészet atyja is felfigyelt. A XIX–XX. század fordulóján tömegek szegényedtek el és vándoroltak külföldre, főként Amerikába. A kivándorlás a székelyek körében is nagy méreteket öltött. 1899-ben Marosvásárhelyen megalakul a Székely Egyesület, melynek a Kálnokon nyugvó államtitkár, főerdőmester, Bedő Albert volt az elnöke. Az egyesület a következő célkitűzésekkel indult útnak: 1. tárják fel a bajok társadalmi- gazdasági gyökereit, orvosolják a gondokat, 2. a székelyeket tartsák helyben, 3. az ősi székely szálláshely etnikai jellegét őrizzék meg. Az ötnapos felmérő-tapasztalatszerző kirándulás mély nyomokat hagyott bennünk, kálnokiakban. Kívánjuk, minél több székelyföldi bátorkodjék bebarangolni ezeket a vidékeket. GÖDRI MIKLÓS SZABOLCS kálnoki református lelkipásztor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Huszonkét nap alatt erdélyi kastélyok körül
A Pont Csoport által meghirdetett 22 nap alatt a kastélyok körül elnevezésű túra kalandorai, Püsök Botond és Demeter Zsuzsánna. Mindketten a Sapientia Fotóművészet, Filmművészet, Média szakán végeztek, nevükhöz máris több rövidfilm, dokumentumfilm fűződik. A két fiatal Kolozs, Maros, Szilágy és Szeben megye negyvennégy kastélyát és kúriáját térképezte fel augusztusban. Akadt néhány pozitív példa a restaurálásra váró épületek között, de a legtöbb esetben csak romhalmazt találtak a településeken. Püsök Botondot arról kérdeztük, ő hogyan látja az erdélyi épített örökség sorsát, van-e esély annak megőrzésére, átörökítésére.
Szabadság (Kolozsvár)

Újraalakult az RMDSZBelső-erdélyi Önkormányzati Tanácsa
„A júniusi helyhatósági választások jó eredményei azt igazolták, hogy az erdélyi magyar emberek bíznak az RMDSZ önkormányzati tisztségviselőiben. Ez arra kötelez minket, hogy a lehető legjobban képviseljük helyi közösségeink érdekeit az önkormányzatokban, hisz a mindennapi életüket nagymértékben befolyásoló döntések itt születnek” – jelentette ki Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere, a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács újonnan megválasztott elnöke pénteken Kolozsváron, a testület ülését követően.
Az RMDSZ Főtitkárságának székházában tartott újraalakuló ülésén jelen volt Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Horváth Anna, önkormányzatokért felelős főtitkárhelyettes, Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, valamint a szövetség Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Brassó, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei önkormányzati küldöttei. A 27 tagú testület elfogadta új működési szabályzatát, megválasztotta az országos alapszabályzat által előírt négytagú elnökségét, amelynek tagjai: Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere, Krecsák Szöllősi Adalbert nagyenyedi önkormányzati képviselő, Máthé István, Bethlen alpolgármestere, valamint Kovács Attila Brassó megyeiönkormányzati képviselő.
„Nagyon jó döntésnek bizonyult az RMDSZ nagyváradi kongresszusán elfogadott alapszabályzati előírás, amely lehetővé teszi, hogy szövetségünk önkormányzati munkáját regionális szinten is hatékonyan tudjuk összehangolni. Olyan regionális önkormányzati tanácsot szeretnénk az elkövetkezőkben is működtetni, ahol közösen tudjuk megosztani a jó példákat, és ahol ezután is együtt keressük a válaszokat az önkormányzatok előtt álló kihívásokra” – nyilatkozta Póka András György.
Népújság (Marosvásárhely)

Szavazómagyar
Választási évben vagyunk. A helyhatósági választásokon túl, míg a parlamenti választásokra mostanában keresik, és nevesítik az indulni szándékozó szervezetek a jelöltjeiket.
Ahhoz, hogy lássuk, mi várható a következő hónapokban nem árt a korábban történtekre vetni néhány pillantást.
Az összehasonlíthatóság kedvéért a 2008-as és a 2012-es helyhatósági választások megyei tanácsválasztó adatait vetettem egybe. Azért ezt, mert itt érhető legtisztábban tetten az induló pártok politikai támogatottsága.
Bár történelmietlen, de szerintem nem árt, sőt azt is végig kell gondolni, hogy mi lett volna ha?
Ahol verseny volt
2008-ban az MPPBihar, Hargita, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Maros, Szatmár és Szilágy megyében indított megyei tanácsos lajstromot Ezekben a megyékben akkor az RMDSZ 358 525 (83,76%) szavazatot kapott, míg az MPP 82 998-at (16,24%). 2012-ben az MPP és/vagy az EMNP, illetve az MPP–EMNP lista ugyanezekben a megyékben versenyzett a szavazatokért, és az RMDSZ 416 069 (82,90%) voksot, az MPP az EMNP-vel együtt 85 773-et (17,10%) kapott.
magyar magyarság nyereség – megye magyarság- magyar magyarság nyereség –
szavazat -arányhoz veszteség arány szavazat -arányhoz veszteség
-arány képest -arány képest
2008 2012
24,33% – 0,85% – 3,37% Bihar 25,18% 22,62% – 2,56% – 10,17%
82,33% – 2,47% – 2,91% Hargita 84,80% 85,31% + 0,51% + 0,61%
15,08% – 0,61% – 3,91% Kolozs 15,69% 14,31% – 1,38% – 8,82%
73,97% + 0,38% + 0,51% Kovászna 73,59% 72,93% – 0,66% – 0,89%
6,60% – 0,94% – 12,45% Máramaros 7,54% 6,32% – 1,22% – 16,23%
36,34% – 1,48% – 3,92% Maros 37,82% 37,78% – 0,04% – 0,10%
34,44% + 3,94% + 11,42% Szatmár 34,50% 36,79% + 2,29% + 6,65%
24,30% + 1,05% + 4,54% Szilágy 23,25% 23,69% + 0,44% + 1,91%
A nyereség–veszteség oszlopban a magyar szavazatokból való részesedést, a magyar indulókra adott szavazatoknak és a magyarság létszámával arányos szavazatnak a hányadosát tüntettem föl.
Az adatokból kitűnik, hogy:
– azokban a megyékben, ahol verseny volt ott 2008-hoz képest 2012-ben, az elért szavazatszám-növekedés dacára 0,85%-al csökkent az RMDSZ támogatottsága;
– míg 2008-ban Máramaros, Maros, Kolozs, Bihar és Hargita megyében összességében a magyarság részarányánál kevesebb szavazatot kapott a két induló szervezet, addig 2012-ben Hargitában már többet, és javult az együttes támogatottság Marosban is. Jót tett tehát a verseny.
– 2008-hoz képest a 2012-es versenyben Hargitában (+ 2,98%) és Marosban (+ 1,44%) nőtt a magyar indulók együttes támogatottsága, de Biharban (– 1,71%), Szatmárban (– 1,15%), Kovásznában (– 1,04%), Szilágyban (– 0,61%), Kolozsban (– 0,77%), és Máramarosban (– 0,28%) is csökkent. Mi lett volna, ha nincs verseny?
– a versenyző szervezeteknek a magyarság arányához viszonyított támogatottságából kiderül, hogy 2012-ben Máramarosban (16,23%), Biharban (10,17%) és Kolozsban (8,82%) igen sokan nem magyar indulókra szavaztak vagy azért, mert otthon maradtak vagy, mert román versenypártok jelöltlajstromaira pecsételtek. 2008-hoz képest a 2012-es versenyben Marosban (+ 3,82%) és Hargitában (+3,52%) nőtt a magyar indulók együttes, viszonylagos támogatottsága, de Biharban (– 6,80%), Szatmárban (– 5,87%), Kolozsban (– 4,91%), Máramarosban (– 3,78%), Szilágyban (– 2,63%) és Kovásznában (– 1,4%) is csökkent.
Az EMNP-MPP magyarok általi támogatottsága a három székelyföldi megyében 21,73%.
A fentiekből kitűnik, hogy a részvételi arányoknak nincs nyoma a pártok kívánatosságában, továbbá, hogy a versenyes megyékben az ottani magyarok nem románokra, és a románok nem magyarokra szavaztak.
A versenymentes övezet
Arad, Bákó, Beszterce-Naszód, Botoşani, Brassó, Fehér, Galac, Hunyad, Krassó-Szörény, Mehedinţi, Suceava, Szeben, Temes és Vaslui megyékben és Bukarestben az MPP és az EMNP nem indított jelölteket, és mindkét alkalommal kizárólag az RMDSZ versenyzett a választók kegyeiért. A nem erdélyi megyékben nem lett egyetlen megyei képviselője sem a szervezetnek.
magyar magyarság nyereség – megye magyarság- magyar magyarság nyereség –
szavazat -arányhoz veszteség arány szavazat -arányhoz veszteség
-arány képest -arány képest
2008 2012
7,42% – 1,64% – 18,11% Arad 9,06% 6,12% – 2,94% – 32,45%
Beszterce-
4,87% – 0,45% – 8,53% Naszód 5,32% 4,12% – 1,20% – 22,47%
5,79% – 2,12% – 26,82% Brassó 7,91% 6,33% – 1,58% – 19,98%
3,97% – 0,88% – 18,16% Fehér 4,85% 3,42% – 1,43% – 29,50%
2,97% – 1,12% – 27,39% Hunyad 4,09% 2,92% – 1,17% – 28,65%
0,53% – 0,66% – 55,77% Krassó-Szörény 1,19% 0,68% – 0,51% – 42,58%
1,64% – 1,26% – 43,53% Szeben 2,90% 1,61% – 1,29% – 44,57%
4,99% – 0,44% – 8,13% Temes 5,43% 4,42% – 1,01% – 18,61%
Ezekből az adatokból a következő következtetések vonhatók le:
– 65 405 szavazatról 75 795-re (15,88%-kal) nőtt az RMDSZ támogatottsága, amiből 5197 (50,52%) az erdélyi megyékben gyűlt össze;
– 2008-hoz képest 2012-ben Brassóban 0,56%-al, Krassó-Szörényben 0,15%-kal nőtt, Aradon 1,30%-kal, Beszterce-Naszódban 0,75%-kal, Temesben 0,57%-tel Fehérben 0,55%-kal, Hunyadban 0,05%-kal, Szebenben 0,03%-kal csökkent az RMDSZ részesedése a szavazatokból;
– e megyék mindenikében 2008-ban és 2012-ben is a magyarság arányánál kevesebb szavazatot kapott az RMDSZ;
– az RMDSZ-nek a magyarság arányához viszonyított támogatottságából kiderül, hogy 2012-ben Szebenben 44,57%, Krassó-Szörényben 42,58%, Aradban 32,45%, Fehérben 29,50%, Hunyadban 28,65%, Beszterce-Naszódban 22,47%, Brassóban 19,98%, míg Temesben 18,61% magyar nem a szervezetre szavazott.
A fentieket szavazatokra fordítva kiderül, hogy Bihar megyében 7608, Kolozsban 4231, Kovásznában 610 és Marosban 112 szavazatot vesztettek az egymással versenyző magyar szervezetek, míg Aradban 6221, Brassóban 4194, Temesben 2917, Hunyadban 2654, Fehérben 3612, Máramarosban 2578, Szebenben 2458, Beszterce-Naszódban 1754, Krassó-Szörényben 743, Kovásznában 610 szavazattal kapott kevesebbet az RMDSZ az azonos részvétel melletti lehetségesnél.
A magyar–magyar versenyes megyékben az indulók együttes vesztesége 2,50%, 12 561 szavazat a megkapott 501 842-ből, de verseny nélküli erdélyi szórványmegyékben az RMDSZ a megkapott 65 442 szavazathoz képest 26 132 voksot vesztett, és a vesztesége 28,53%. Szórványban a magyaroknak szinte harmada vagy nem szavazott, vagy a román versenypártokra pecsételt.
2012-ben az Erdélyen kívüli megyékben és Bukarestben az RMDSZ jelöltjei 11 637 szavazatot kaptak a 2008-as 7849-hez képest. A 3788 szavazatos többlet nem ellensúlyozza a 38 693 szavazatos erdélyi veszteséget.
Rágondolni is rossz, hogy mi lett volna verseny nélkül, és az RMDSZ a versenyes megyékben 416 069 szavazat helyett mondjuk csak 300 000 szavazatot kap. Akkor is sikerittasan nyilatkozott volna-e az RMDSZ-vezérkar, akik júniustól fölöttébb elégedettek, pedig az adatok azt mutatják, hogy 2008-hoz képest vesztettek.
Valami nagyon elromlott az Neptun-ügyként elhíresült 1992-es amerikai PER-es behálózással indulóan. PER látszólag már sehol sincs, és az RMDSZ-ben sem beszélnek róla.
Megállapítható azonban, hogy a világ globalitái lenyelték a magyar erdélyi képviseletet, mert az óta az RMDSZ az ő kormányzó játékszerük. Fojtó fogás, amelyből a politizálók, ha keresték sem találták meg a kiutat, a szavazókat pedig szavazásról szavazásra viszi az ár, mert a fölöttébb szükséges közösségszervezésre nincs sem igyekezet, sem ember. Az erdélyi gyalogmagyarok csupán négyévenként, a pártok kampányaiban kellenek.
Nagy István
Nyugati Jelen (Arad)

140 éves a magyar nyelvű egyetemi oktatás
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem idei október 1-jei megnyitója ezennel nem csak az új tanév köszöntését, de az egyetemalapítás (1872) száznegyven éves jubileumára emlékező, hatnapos programsorozat kezdetét is jelentette egyben. Az egyetemtörténeti kutatásokat ismertető előadások a kedd délelőtti tudományos ülésszakon hangzottak el. A rangos kutatókat felvonultató konferencia előadásainak az egyetem főépületének díszterme, az Aula Magna biztosított otthont. A magyarországi és franciaországi szakemberek mellett a többségében „saját nevelésű”, azaz egyetemünk falai között nevelkedett előadókat hallgatva, azt hiszem távolról sem nevezhető fellengzőnek Molnár-Kovács Zsolt, az ülésszak elnökének zárógondolata, miszerint „a kiváló szakemberek képezik a jövő zálogát – mi tudjuk ezt, hiszen mi képezzük”.
Az előadások időben főleg az egyetemalapítást közvetlenül megelőző évekre és az azt követő félévszázados intézmény- és társadalomtörténetre helyezték a hangsúlyt. A kolozsvári magyar nyelvű egyetemi oktatás témája olyan nemzeti(ségi) problémák felvillantásának is helyet biztosított, mint a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1872–1945) román nyelvet és irodalmat (magyar nyelven) oktató kezdeményezései. A prezentációk közül olyan elméletibb és tágabb perspektívájú kutatásokat lehetne kiemelni, mint a franciaországi magyar oktatásszociológus, Karády Viktor előadása az egyetem magyar intellektuális elitet kitermelő szerepéről, vagy a kolozsvári irodalomtörténész, T. Szabó Levente tudományos modernizációval foglalkozó társadalom- és szellemtörténeti kutatása. A magyar és román nyelvű előadásokat szinkrontolmácsok közbenjárásával tették mindenki számára érthetővé.
A konferencia elhangzott előadásai a következők voltak: Pál Judit: Erdély helyzete az 1867-es kiegyezés után és a kolozsvári egyetem megalapítása; Szögi László: A Kolozsvári Tudományegyetem alapításához vezető út; Lucian Năstasă Kovács: Egy kolozsvári magyar egyetem dilemmái; Karády Viktor: A kolozsvári egyetem szociális szerepe a magyar intellektuális elit kialakításában; Nicolae Bocsan: Dr. Grigore Silasi, az első román nyelv és irodalom tanár a Ferencz József Tudományegyetemen; Szenkovits Ferenc: Matematikai és természettudományi kar a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen; Ana-Maria Stan: Kolozsvári román egyetemi tanárok, akik a Ferenc József Tudományegyetemen tanultak és T. Szabó Levente: Az egyetemtörténet mint a tudományos tudás társadalomtörténete. A kolozsvári Bölcsészkar példája (1872–1892) címmel.
Az előadások részletes bemutatására nem vállalkozom, ehelyett azokat a fontosnak tekintett mozzanatokat emelem ki, amelyek az egyetem korai történetét legjobban körvonalazzák.
Habár nem képezte a konferencia tárgyát, mégis néhány szóban említést tettek az 1872-ben alapított egyetem elődintézményeiről és kétszázkilencven éves (megpróbáltatásoktól sem mentes) „előtörténetéről”, amely köztudottan Báthory István erdélyi fejedelem 1581-es jezsuita kollégiumalapításával vette kezdetét – hangzott el Szögi László előadásában. Pál Judit vázolta fel azt a történeti-politikai kontextust, amely az 1867-es kiegyezést követően a régiót jellemezte, kiemelve a nemzetiségek közötti (bizonyos mértékben mindmáig ható) kölcsönös félelmet, amit a korabeli bécsi politika a nemzetiségek egymás közti kijátszására használt fel. A merev román elutasításra és szász ellenállásra adott magyar válasz – az épülő nemzetállamoknak megfelelő gyakorlat szerint – a későbbi egyetemi oktatásban is megnyilvánuló asszimiláló politika volt. Az iménti tendenciával párhuzamosan – mutatott rá Szögi László – a németesítő törekvések az 1860-as években megbuktak és a fokozatosan kiépülő magyar kulturális/politikai intézmények egy későbbi egyetemalapítás lehetőségét körvonalazták. Ekként lehet számolni az 1859-ben alapított Erdélyi Múzeum-Egyesülettel (EME) vagy az 1863-ban összehívott szebeni Magyar Országgyűléssel és ugyanabban az évben alapított kolozsvári magyar jogi akadémiával. Mind Karády Viktor, mind Nicolae Bocsan rámutatott a kolozsvári egyetem román nemzetiségű hallgatóinak elenyésző arányára. A századforduló környékén az intézmény túlnyomó többségét magyarok tették ki és az ekkor főként Bécsbe járó románok vagy német egyetemeket felkereső erdélyi szászok aránya elenyésző maradt. Karády Viktor széles bázisú adatokra támaszkodva, részleteiben vizsgálta a nemzetiségi és vallásfelekezeti megoszlás szerinti hallgatói részvételt. A karok közötti részvételi arányban (bölcsészeti, ezen belül nyelvészeti és természettudományi; orvosi és jogi kar) jelentős eltérések mutatkoznak a jogi kar javára. Az országos szinten is kimagasló arányszám – hangsúlyozta beszédében mind Lucian Năstasă Kovács, mind Karády Viktor – a könnyen megszerezhető vizsgáknak volt köszönhető. Az egyetem önálló matematikai és természettudományi karát Szenkovits Ferenc mutatta be, aki az önállósodó kar országos szinten is elsők között számon tartott kezdeményezésére hívta fel a figyelmet, minek élére a közismert erdélyi polihisztort, Brassai Sámuel professzort nevezték ki. Ana-Maria Stan már egy későbbi periódust szemügyre véve, alapvető változásról tudósít: a Ferenc József Tudományegyetem által képviselt német oktatási modellt követően a francia válik irányadóvá. A konferencia záróakkordjaként T. Szabó Levente igen mélyszántású előadása, az 1870-es, 1880-as évek tudományszemléletét vizsgálta és a tanszabadság elvének arra a kétarcúságára mutatott rá, ami egyrészről hihetetlen innovatív tudományos felfedezéseket tett lehetővé, másrészről a fogalom könnyen instrumentalizálhatósága révén, zsákutcákhoz is vezetett.
A konferencián nem tudott jelen lenni Cornel Sigmirean és T. Szabó Levente újonnan publikált munkájának társszerzője, Zabán Márta.
GYŐRI TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Közigazgatási reform: ahány párt, annyi szokás
Maradjanak meg a megyék és a már létező nyolc gazdasági fejlesztési régió kapjon közigazgatási hatáskört – javasolta Victor Ponta kormányfő, akinek elképzelései megosztják az RMDSZ politikusait. Az elmúlt öt évben a pártok összesen három régióátalakítási tervezetet bocsátottak közvitára. Cseke Péter Tamás összefoglalója.
Ismét felmelegítette Románia területi-közigazgatási átszervezésének témáját a miniszterelnök. Victor Ponta a Tulcea megyei Murighiolban, a Megyei Tanácsok Szövetségének éves közgyűlésén vázolta a Szociál-Liberális Szövetség (USL) elképzeléseit az ország „újrafelosztásáról”. E szerint a jelenlegi megyék megmaradnának, de a már létező nyolc gazdasági fejlesztési régiónak közigazgatási hatáskört kell biztosítani. A régiók – akárcsak a megyék – választott régiótanáccsal és régióelnökkel rendelkeznének, a jelenlegi regionális fejlesztési ügynökségek pedig a régiótanácsok műszaki apparátusául szolgálnának. Ponta szerint ez nem járna a bürokrácia növelésével. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ország területi-közigazgatási újrafelosztása a jövőre tervezett alkotmányjogi reform részét képezné. Hangsúlyozta: ez egyelőre csak az USL javaslata, de valamennyi pártnak kötelessége, hogy tárgyaljon erről, és a jövő év folyamán jussanak megállapodásra a régiósításról, amely Ponta szerint a „túlságosan központosított” államigazgatást hivatott decentralizálni.
Borboly Csaba: számunkra nem hátrányos
Victor Ponta a bejelentését megelőzően felvázolta régiósítási elképzeléseit a Megyei Tanácsok Szövetsége vezetőségének, amelynek alelnökként tagja Borboly Csaba is. Hargita Megye Tanácsának elnöke nem tartja butaságnak a kormányfő javaslatait. „A miniszterelnök szándékát én úgy fogalmaznám meg: Victor Ponta lebontaná a kormányt régiók szintjére” – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak. Elmondta: ha a kormányfő elképzelései megvalósulnak, akkor a megyei önkormányzatok megőriznék a jelenlegi hatáskörüket, sőt plusz hatásköreik lennének. Borbély tájékoztatása szerint a Ponta-féle közigazgatási reform a jelenlegi fejlesztési minisztérium megszűntetését eredményezné, mert a fejlesztési pénzeket térségi alapon jobban lehet kezelni. „Számos szakterületen, például az oktatás és az egészségügy területén a döntéseket le lehetne hozni a régiók szintjére” – magyarázta. A tanácselnök szerint ez a változás az erdélyi magyar közösség hasznára válhatna. „Ez számunkra nem hátrányos. Főleg akkor, ha nem arról a nyolc régióról beszélgetnénk, amelyről most szó van” – jelentette ki. Hangsúlyozta azonban, hogy az RMDSZ továbbra is azt szeretné, ha nem nyolc, hanem tizenhárom régióra osztanák fel az országot és a székelyföldi megyék azonos régiókba kerülnének. Mint mondta, az RMDSZ politikusaira hárul majd az a feladat, hogy elképzeléseikről meggyőzzék a kormányt.
Az RMDSZ politikai alelnöke, Borbély László szerint az USL elképzelése közelebb áll ugyan a Szövetség által már évekkel ezelőtt benyújtott régióátszervezési tervezethez, ám a jelenlegi fejlesztési régiókat nem lenne szabad megtartani. A Krónika napilapnak elmondta, egyetért Pontának azzal a javaslatával, hogy a jelenlegi megyéket nem szabad bolygatni, mert az szerinte káoszhoz vezetne. Úgy vélekedett: a megyék átcsoportosítását közigazgatási hatáskörökkel felruházott régiókban úgy kell megrajzolni, hogy az jó legyen a magyarságnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a régiók megrajzolása még nyitott kérdés, megvitatása a parlamenti választások után várható.
Tamás Sándor, a Kovászna Megye Tanácsának elnöke egyelőre csak politikai nyilatkozatnak tartja a kormányfő javaslatait. Szerinte erről akkor lehet érdemben tárgyalni, ha az USL felvázolja a konkrét elképzeléseit az új régiókról. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ álláspontja ebben a kérdésben mindvégig egyértelmű volt: a közigazgatási reformról akkor lehet szó, ha a megyék hatásköre nem csorbul, a három székelyföldi megye és Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Kolozs megye egy régióba kerül, tehát régiók létrehozásával nem módosul az etnikai arány. „Minél több hatáskört Bukarestből át kell ruházni a települési, megyei és régiós szintre” – hangsúlyozta a Kovászna megyei közgyűlés elnöke.
Csutak István: a hatalom bebetonozását szolgálja
A regionális politikák RMDSZ-es szakértője, Csutak István szerint akárcsak a Demokrata Liberális Párt (PDL) által tavaly meglebegtetett elképzelés, az USL területi-közigazgatási átszervezési javaslata is „a kormányon lévők hatalmának bebetonozását” szolgálják. Szerinte Pontáék terve már ott hibádzik, hogy 2014-re a jelenlegi fejlesztési régiók némelyike túlnépesedik a többiekhez képest. „Elég lesz majd rápillantani a térképre, s látni lehet, hogy egyes régiók túlduzzadtak, és akkor majd megyéket kell átragasztani az egyik régióból a másikba” – mondta az Erdélyi Riportnak. A szakember emlékeztetett arra, hogy ha közigazgatási hatáskört kapnak a régiók, akkor az Európai Bizottságnak nincs beleszólása a regionális átszervezésbe, ugyanis a közigazgatási hatáskör megállapítása a tagállamokra tartozik. Az uniós rendelet szerint fejlesztési régiók létrehozása egy tagállamban akkor kötelező, ha az adott tagállamban nincs régió nagyságú közigazgatási egység, ugyanakkor az EU nem kéri azt, hogy az így létrehozott régiók közigazgatási hatáskört kapjanak. „Ám ha közigazgatási hatáskört kapnak ezek a régiók, akkor nehéz lesz megakadályozni Pontáékat abban, hogy ha megnyerik a választásokat, végrehajtsák elképzeléseiket” – magyarázta. Arra a felvetésünkre, hogy egyes RMDSZ-es politikusoknak – például Borboly Csabának – elnyerte a tetszését ez az elképzelés, Csutak úgy reagált: Hargita Megye Tanácsa elnökének „látóköre Gyergyóalfalutól Tusnádfaluig terjed”. Értésünkre adta: Borbolyt a kormányfőnek úgy sikerült „levennie a lábáról”, hogy nagyobb hatásköröket ígért a tanácselnököknek. Egy neve elhallgatását kérő partiumi RMDSZ-es politikus sem hisz Ponta verziójában, szerinte porhintés az az ígéret, hogy nem a megyéktől vonnak el kompetenciákat, hanem a központi hatáskörök egy részét vinnék le megyei szintekre. Forrásunk szerint esetleges decemberi győzelme után az USL tetszése szerint alakítja majd az ország adminisztratív felosztását, különösen akkor, ha ehhez kétharmados többséget is szerez a törvényhozásban.
Bãsescu nyolc megyét akar
Az ország területi-közigazgatási átszervezésre hangsúlyosan tavaly júniusban merült fel először, amikor Traian Bãsescu államfő arra kérte az akkor még Emil Boc vezetette kormányt, hogy rövid időn belül dolgozzon ki olyan jogszabálytervezetet, amely az ország eddigi 41 megyéjét nyolcra csökkentené. Bãsescu ezzel a javaslatával idén is előhozakodott. Szerinte az 1968-ban létrehozott megyerendszer reformját a több szempont is indokolja. Elmondta, az új „szupermegyék” létrehozása csökkentheti a bürokráciát, kevesebb megyében kevesebb intézményre lenne szükség, hiszen jelenleg 41 megyei rendőr-főkapitányság, 41 mezőgazdasági igazgatóság, 41 közegészségügyi hatóság, 41 területi adóhatóság van, ezek helyett pedig csak hét vagy nyolc maradna. Emellett – érvelt az államfő – a nagyobb megyék sokkal hatékonyabb és koherensebb területfejlesztést tennének lehetővé. Így orvosolható lenne az ország Európai Uniós források lehívásával kapcsolatos fogyatékossága.
A Boc-kormány teljesítette Bãsescu utasítását, és be is mutatta tervezetét. Eszerint Romániát nyolc megyére osztanák, ebből hét hatalmas lenne, négy-hat jelenlegi egységet tömörítene magába, a nyolcadikat pedig a főváros, Bukarest és annak környéke (a jelenlegi Ilfov megye) alkotná. A projekt – akárcsak az USL elképzelése – a jelenlegi EU-s fejlesztési régiókat veszi alapul, azokat változtatná át közigazgatási egységekké.
Ioan Oltean, a PDL főtitkára röviddel ezután azt is jelentette, hogy a kormány gyorsított eljárással, azaz a parlamenti vitát megkerülő felelősségvállalással fogadná el a törvényt.
Majdnem belebukott a kormány
A gond csupán az volt, hogy a PDL szinte egyáltalán nem konzultált akkori koalíciós partnerével, a RMDSZ-szel, amely legfontosabb vezetőin keresztül kategorikusan elutasította a javaslatot. A szövetség vezető politikusai kijelentették, elfogadhatatlan a PDL koncepciója, legfőképpen azért, mert a három székelyföldi megyét (Hargita, Kovászna és Maros) egy olyan régióba olvasztaná, amelyben a magyarság részaránya nem érné el a 30 százalékot sem. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kormányból való kilépés lehetőségét is felvetette, ha koalíciós partnereik ragaszkodnak a nyolc megyéről szóló elképzelésükhöz. „Ezt a közigazgatási reformot az RMDSZ nem tudja felvállalni, ha a koalíciós partnereink ehhez ragaszkodnak, akkor nekünk újra kell gondolnunk a közös kormányzás jövőjét. Mi csak olyan felosztást látunk elképzelhetőnek, amelyben Kovászna, Hargita és Maros megye, valamint a Partium és a Szilágyság megyéi egységet alkotnak” – fogalmazott a szövetségi elnök.
Az RMDSZ ellenállását látva a PDL lemondott az ország területi-közigazgatási újrafelosztásának erőltetésétől.
Az RMDSZ a fejlesztési régiókhoz nyúlna
Az RMDSZ a közigazgatási határokat nem bolygatná, de a jelenlegi fejlesztési régiók határait módosítaná. Igaz, vezető politikusai nem tartották kizártnak, hogy a szövetség által javasolt régiókat utóbb közigazgatási hatáskörökkel is felruházzák.
A fejlesztési régiók új felosztására vonatkozó javaslatát 2007. október 13-án, Marosvásárhelyen mutatta be az RMDSZ. A tervezetben Székelyföld hagyományos történelmi régióként külön egységet alkot az ország többi gazdasági régiója mellett. Az új felépítést indokló hatástanulmányában a szövetség a jelenlegi hét plusz egy, jóval nagyobb fejlesztési régió helyett 16 fejlesztési régiót ajánl.
A javasolt felosztás a központi Székelyföldi régiótól kiindulva a következő sémát követi: Maros-Hargita-Kovászna, Szeben-Brassó, Kolozs-Beszterce-Naszód-Máramaros, Szatmár-Szilágy-Bihar-Arad, Fehér-Hunyad, Temes-Krassó-Szörény, Gorj-Vâlcea, Mehedinti-Olt-Dolj, Argeş-Dâmbovita-Prahova, Teleorman-Giurgiu, Ilfov-Bukarest, Ialomita-Cãlãraşi, Tulcea-Konstanca, Buzãu-Brãila-Vrancea-Galac, Bákó-Vaslui-Iaşi-Neamt, Suceava-Botoşani megyetársítást.
Az RMDSZ tervében a régióhatárokat a megyék közös kulturális, történelmi hagyományaik, valamint közös gazdasági érdekeik mentén jelölte ki, ez egyrészt jelentősen szűkítené az eddigi öt-hat megyés felosztást. A fejlesztési régiók átrajzolását tartalmazó háttértanulmány rámutat: az érvényben lévő regionális felosztás a szegényebb megyék gazdasági visszaesését és gazdagabb megyék gazdasági növekedését szolgálta.
Csutak István, a hatástanulmány egyik kidolgozója szerint a régiók felosztása éppen ellenkező hatást váltott ki, mint ami célja lett volna, a gyengébben fejlettebb megyék felzárkóztatása a gazdaságilag erős megyék mellé nem sikerült. Infrastruktúra, beruházások, pályázati hatékonyság szempontjából ezek nemhogy erősödtek volna, de gyengültek – mondta a szakértő. Rámutatott: a fejlesztési régiók méretei a franciaországi struktúrákéhoz hasonlóak – eltekintve attól, hogy a két ország területnagyságban különbözik.
A régióhatárok átrajzolásának apropóján Markó Béla akkori RMDSZ-elnök a tervezet bemutatásakor hangsúlyozta: téves szemlélet, hogy a gazdasági társulásokat nem befolyásolják a közös kulturális és etnikai érdekek – ez egy természetes folyamat, amely a történelem során is érvényesült, akár államalakítások során is – érvelt a politikus.
A szenátus hallgatólagosan elfogadta
Régióátalakítási elképzeléseit az RMDSZ törvénytervezet formájában a parlamentbe is benyújtotta. Kisebb politikai botrány keletkezett akkor, amikor a jogszabályt a szenátus hallgatólagosan elfogadta. Ez úgy történhetett meg, hogy a házszabály előírása szerint egy törvénytervezetről a benyújtásától számított 60 napon belül kell döntenie a felsőháznak, és a honatyák kifutottak a határidőből. A román politikusok hevesen ellenezték az RMDSZ tervezetét, s gondoskodtak arról, hogy a jogszabály a képviselőházban már ne is kerüljön megvitatásra. „Európában nem léteznek etnikai szempontok szerint körülhatárolt régiók, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig nem támogatja az RMDSZ régióátrajzolási tervezetét” – jelentette ki a tervezet hallgatólagos elfogadása után – akkor még ellenzékből – Victor Ponta PSD-elnök.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Kilenc megyében indul el a szórványmenedzser szolgálat
Kilenc szórvány megyében indítja el az RMDSZ a szórványmenedzser programot, olyan régiókról van szó, ahol a magyarok abszolút kisebbségben élnek és fontos megerősíteni az identitástudatot – jelentette be hétfőn Hegedüs Csilla, az RMDSZ főtitkárhelyettese kolozsvári sajtótájékoztatóján. A kilenc megye: Máramaros, Arad, Temes, Krassó-Szörény, Fehér, Szeben, Hunyad, Brassó és Beszterce. Ezeken a területeken Hegedüs szerint a részleges népszámlálási adatokból kiderült, hogy gyorsabban fog a magyarság, mint a többségében magyarok lakta megyékben. A program célja hiánypótló közösségépítő programok szervezése a szórványban élő magyarok számára. A szolgálat három megyében már elindult – mondta az RMDSZ főtitkárhelyettese, aki szerint hamarosan a többi megyét is feltérképezik. „Nem mi fogjuk szervezni a kulturális tevékenységeket, hanem a helyi igényeknek megfelelően a hely szervezetek, mi csak a programokat segítjük, megerősítjük őket” – jelentette ki Hegedüs Csilla. Arra a kérdésre, hogy mi alapján választották ki a kilenc megyét, a főtitkárhelyettes azt mondta, a program a teljes romániai magyarságot célozza, hamarosan más megyékben is elindítják a szolgálatot, mert „nem csak a szlogenek szintjén számít minden magyar”. A szórványmenedzser szolgálat keretén belül négy programtípust dolgoztak ki melyek a szórványban élő magyar közösségek identitástudatának erősödését hivatottak segíteni. (hírszerk.)
Transindex.ro

Elfelejtett romániai roma holokauszt – A túlélők megrázó vallomásai
Több, mint 35.000 cigányt deportáltak 1942-ben lágerekbe, Transzisztriába, Ion Antonescu marsall parancsára. A hatóságok sosem ismerték el a roma holokausztot, sőt az ígéreteiket is megszegték. Luminita Cioaba a Ion Cioaba Oktatási-Kulturális Alapítvány vezetője elmondta, hogy a romániai hivatali személyek érdeklődése a romák problémái iránt csak felszínes, és leginkább csak a választási kampányok idején lángol fel.
Utoljára Basescu államfő kért bocsánatot, 2007-ben. Azóta hivatalosan senki nem kért bocsánatot. Ez nagyon nehéz és szomorú, mert az emberek csak a választások idején gondolnak ránk. Mindenki elfeledkezik rólunk." – monta Luminita Cioaba a Ion Cioaba alapítvány elnöke.
Az elhagyott múzeum
Az első romániai Cigány Múzeumot bezárták, mivel nem volt pénz a működtetésére. A cigánymúzeum csak a projekt formájában volt meg, mert nincs pénzalapunk. Ott van az épület Szebenben, amit nehezen bérlünk a várostól, az alagsor és a dokumentáció kész van, de nincs pénzünk. A hivatalok nem segítenek, pedig szükség van egy ilyen múzeumra – mondta Luminita Cioaba. „Hogyha volna pénzünk és egy csapatunk, egy éven belül befejeznénk az épületet. Ez nagyon rossz, hogy a román állam nem biztosít egy épületet a romáknak, hiszen mi vagyunk a legnagyobb kisebbség az országban. Németországban van egy központ, egy múzeum, ami a romákról szól és a kormány finanszírozza."
Szebenben egy emlékművet is akarnak készíteni, a 35.000 deportált roma emlékére. A hivatali szervek bele is egyeztek egy ilyen emlékmű építésébe, de azt, hogy mikorra készül el, nem lehet tudni. Részlet a videóban látható vallomásokból
Cianghiri Lăţa 1942 július 17-én Telesti településen volt, Matache törzsénél (ahogy az akkori cigányvajda ismert volt, rendes nevén Iorgu Stănescu). Az öreg emlékei szerint csendőrök jöttek és azt hazudták, hogy Oroszországba viszik, és földbirtokos lesz. „Azt mondták nekünk, hagyjunk fel a vándorlási szokásokkal, mert el kell vigyenek minket oda, ahol adnak nekünk tejelő teheneket, földet, házat és vagyont. Így elmentünk törzsileg mind, 25 család a mi törzsünkből és másik 25 család Gorj-ból. Felpakoltunk a szekerekre és három hónap alatt értünk el Krivoi Rog-ba. Onnan Domanovka-ba vittek minket, ahol decemberig voltunk. Elkezdett havazni, mikor arra ébredtünk, hogy megjöttek a németek, és elvitték a szekereinket mindenestől, lovastól, sátrastól, a szekérrudakba rejtett arannyal együtt. Ott tartottuk a törzs aranyát és azt is elvitték mind – mondta az öreg a verticalonline.ro-nak.
„Aztán sokan meghaltak Kransnianska-ban, ahova az oroszok vittek minket. Százasával voltak a kunyhók, amelyeket három méter mélyre ástak a földbe, vasráccsal vettek körül, hideg volt és egy méteres hó, de a közelben volt egy erdő, ahonnan tudtunk fát hozni és tüzeltünk a kunyhókban. Nem volt mit megegyünk, így sokan éhen haltak, másokat lelőttek, ha elkapták a földeken a betakarítatlan kukoricacsövek lopása közben."
realitatea.net/provincianews.ro
Erdély.ma

Szórványban vitatott az ellenjelölt – Az EMNP visszavonulását kérik
Kilenc megye RMDSZ-szervezeteinek elnökei kérik a szórványban indított EMNP-jelöltek visszahívását egy Toró T. Tiborhoz intézett nyílt levélben. Az EMNP elnöke Winkler Gyulának küldött válaszlevelében elzárkózott ettől, és a Szeben, Krassó-Szörény, Máramaros, Arad, Beszterce-Naszód, Temes, Brassó, Fehér megyei, illetve Nagybánya körzeti RMDSZ-vezetők úgy vélik, Toró „sajnálatos módon a pártérdeket a szórványban élő magyar közösségek érdeke fölé helyezte”, mert „minden józanul gondolkodó és számolni tudó személy számára egyértelmű: a 6:3-as alternatív küszöb elérése az EMNP által csak akkor volna lehetséges, ha az RMDSZ nem indítana jelölteket. „Az óriásplakátokon reklámozott alternatív küszöb igazából a román pártoknak jelent mandátumot. A tét nem az, hogy az EMNP bejut vagy sem a parlamentbe, hanem hogy az RMDSZ vagy valamelyik román párt jelöltje szerez mandátumot” – áll a nyílt levélben. Az aláírók kijelentik: a jelöltlisták iktatásának törvényes határideje október 30., addig még meggondolhatják magukat az EMNP vezetői.
Ugyanezt szorgalmazza az RMDSZ politikai alelnöke is. Borbély László tegnap kijelentette: fennáll annak a lehetősége, hogy az MPP ne induljon „az RMDSZ ellen” a parlamenti választásokon, és az EMNP képviselőinek is „meg kellene gondolniuk kétszer-háromszor ezt a dolgot”, „nem beszélve egyesekről, akik most arra ébredtek, hogy függetlenként akarnak indulni, ellenünkben”. Borbély szerint semmi esélyük sincs a magyar pártoknak, amelyek indulnának a parlamenti választásokon, és ezt ők is tudják, de az indulásuk rossz szolgálatot tesz a magyar közösség érdekeinek. „Az önkormányzati választások bebizonyították, hogy mi vagyunk a romániai magyarság legitim képviselői, és ez továbbra is így lesz. Mi felhívjuk azoknak a figyelmét, akik ellenünk szándékoznak indulni, hogy semmi esélyük sincs. Ők is tudják ezt. Sajnálatos módon azonban elveszíthetünk néhány szavazatot, mely nagyon sokat jelent akkor, amikor el kell jutnod az 50 százalékig vagy az újrafelosztásig, hogy bejuss a parlamentbe.”
Demeter J. Ildikó
Háromszék
Erdély.ma

Szilágyi Zsolt: állítsák le a megfélemlítő akciókat
Ismét zaklatja a rendőrség és az ügyészség azokat az embereket, akik az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését aláírásukkal támogatták – közölte tegnap Szilágyi Zsolt, a párt alelnöke.
A néppárti kampányt vezető politikus kijelentette: Szatmár, Beszterce-Naszód, Szeben és Hunyad megyében a rendőrség az aláírók listájával járja a falvakat, beidézi az embereket, és arról faggatja őket, sajátjuk-e a kézjegy, illetve kaptak-e pénzt az aláírásért. Szilágyi Zsolt elmondta: nincs bizonyossága arról, hogy az RMDSZ áll-e a zaklatások mögött, így felszólította a szövetséget, hogy amennyiben ők a felelősek, állítsák le a megfélemlítő akciókat, amennyiben pedig nem, álljanak ki a megfélemlített magyarok mellett, úgy, ahogyan azt a Néppárt is teszi.
A magyarság számára fontos, hogy a szavazás a demokrácia ünnepe legyen, és a választás szabadsága érvényesüljön. Ezért a december 9-i parlamenti választások történelmi esélyt jelentenek, mert a 6:3-as alternatív választási küszöb révén két magyar párt is bejuthat a bukaresti parlamentbe. Az RMDSZ minden számítás szerint biztosan bejut a törvényhozásba, de a Néppárt révén számbelileg és minőségileg is erősebb lehet a képviselet – vázolta Szilágyi.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ars Hungarica a szórványért
A sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus fellépésével kezdődött szerda este Nagyszebenben az immár hetedik alkalommal megszervezett, Ars Hungarica elnevezésű magyar kulturális fesztivál. Az erdélyi multikulturalitás egyik fellegvárának tekinthető városban és környékén négy napon át zajlanak az önazonosság erősítését szolgáló, közművelődési események.
Az „újratöltött” barokk jegyében igyekszik idén megmozgatni a 2500 fő körülire tehető nagyszebeni magyarságot a 2005-ben alakult Híd – Szebeni Magyarok Egyesülete. Az Ars Hungarica programjai ily módon illeszkednek a Sibiu 2012 – Baroc Update elnevezésű fősodorhoz, amelynek jegyében Nagyszeben valamennyi idei kulturális megmozdulása zajlott. Ez a városi önkormányzat tevőleges részvételét is feltételezi, amit Serfőző Levente főszervező, a Híd-egyesület elnöke is megerősített. „A tízezer euró körüli költségvetés tekintélyes részét az önkormányzat által kiírt pályázatok révén teremtettük elő, de az irántunk megnyilvánuló érdeklődés örvendetes fokozódását jelzi, hogy idén kiemelt támogatóként üdvözölhettük Magyarország kolozsvári főkonzulátusát is” – mondta Serfőző.
Bitay Levente kolozsvári konzul hangsúlyozta: az anyaország számára kiemelt fontosságú minden olyan rendezvény, amely a szórványmagyarság megmaradását célozza. Ezért jövőre még hangsúlyosabb szerepet kíván vállalni a főkonzulátus az Ars Hungarica megszervezésében, de hasonló szándékokat fogalmazott meg a Magyar Turizmus Zrt. kolozsvári kirendeltségének vezetője, Soós Júlia is.
Hogy mit lehet tető alá hozni alig több mint tízezer euróból? A jelek szerint sok mindent, ha a szervezők lelkes önkéntesekre és megfelelő partnerekre találnak. Ilyen partnerségnek köszönhetően tapsolhatott a közönség a nyitóhangversenyen a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórusnak, amelynek szebeni fellépését a Kovászna megyei tanács tette lehetővé a Hunyad, Fehér és Szeben megyére fókuszáló szórványprogramja keretében. Mivel a szebeni és a környékbeli magyarság tekintélyes része vegyes etnikumú családban él, a szervezők igyekeztek olyan programot összeállítani, ami egyszerre ad okot nemzeti büszkeségre, illetve alkalmas a magyar kultúra népszerűsítésére. A kolozsvári Flauto Dolce együttes, a magyarországi Ciráda zenekar, a barokk jegyében pedig a Codex régizene-együttes táncház követte koncertje remek szórakozási lehetőséget jelentenek, a színvonalas népi kultúrát pedig a csíkmadarasi zenekar és Koós Éva közös fellépése képviseli. A nagyszebeni filharmónia Thália Termében, az Atrium kávéházban, a Habitus Galériában, illetve szebeni és vízaknai szakrális helyszíneken zajló programok többsége ingyenes. „Az Ars Hungarica beágyazódott a szebeni magyarság tudatába, igény van rá, egyre fokozódó érdeklődés nyilvánul meg iránta – fogalmazott Serfőző Levente. – Tudatában vagyunk annak, hogy küldetést teljesítünk, hiszen egy nem egészen kétszázaléknyi kisebbség megtartása érdekében minden apróság fontos, még egy olyan toleráns városban is, mint Nagyszeben.” Csinta Samu
Krónika (Kolozsvár)

Tiltakoznak a kihallgatások ellen
A belügyminiszterhez küldött átiratban is tiltakozik az EMNP amiatt, hogy a rendőrség a párttagok csoportos kihallgatásához folyamodott. A visszaszolgáltatások ügyében is fellépnek.
Feltételezhetően az RMDSZ, nevezetesen Budai Richárd és Novák Levente áll a mögött a fővárosi feljelentés mögött, amely miatt több megyében a rendőrség és az ügyészség valósággal üldözőbe vette az EMNP-tagjait – mondta Szilágyi Zsolt szenátorjelölt a hétfői, nagyváradi sajtótájékoztatón. Tény, hogy ugyanazt a Drăghici nevű ügyvédet vonták be ezekbe az ügyekbe, akinek segítségével egy évvel ezelőtt megpróbálták lehetetlenné tenni az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyeztetését, mondta a szenátorjelölt. Míg például Bihar megyében nem lett semmilyen visszhangja a feljelentésnek, addig Szatmár, Hunyad, Beszterce-Naszód és Szeben megyében nagyon sok pártaktivistát rendeltek be kihallgatásra az ügyészségre, illetve a rendőrségre, annak kivizsgálása okán, hogy az aláírásgyűjtők lefizették-e az aláírókat. „Tudattuk, hogy szerintünk e mögött az RMDSZ áll és legalábbis sokatmondó, hogy bár egyértelmű állásfoglalást igényeltünk tőlük, mostanáig nem válaszoltak semmit” – mondta Szilágyi Zsolt.
Kérdések
Mindezek miatt Toró T. Tibor elnök átiratot küldött a napokban a belügyminiszternek, melyben több kérdést is felvet – például, hogy elemezték-e a feljelentés rágalmazó mivoltát, mielőtt nagyszabású eljáráshoz folyamodtak, elemezték-e az eljárás anyagi vonzatait, illetve azt, hogy a intézkedések arányosak-e a feltételezett szabálytalansággal, hogy minden párt esetében ellenőrzik-e a megalakuláshoz szükséges aláírásokat, vagy csak az EMNP-t vizsgálják, illetve hogy tudatában vannak-e akciójuk politikai hatásának, tekintettel arra, hogy a választási kampány alatt zajlik. „Egyúttal nyomatékosan kérjük, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket a párttagok, szimpatizánosk és önkéntesek megfélemlítésének és meghurcoltatásának leállításáért, hiszen tisztes polgárokról van szó, akiknek nincs más vétkük, mint az, hogy kifejezték politikai opciójukat, alkotmányos joguk szerint” – áll az átiratban.
A restitúcióért
„Kérjük, hogy a rendőrséget ne vonják be politikai akciókba, s ellenőrizzék az említett megyék rendőrfőnökeit, hogy nem-e jártak el túlbuzgóan” – mondta Szilágyi Zsolt, aki arról is beszámolt: az a két szatmári kollégája, akiket szerdán rendeltek be az ügyészségre, sajtótájékoztatót fog tartani mihelyt elhagyja az ügyészség épületét.
Csomortányi István partiumi szervezési igazgató a restitúcióért szervezett akcióikról számolt be: holnap (szerdán) 18 órától a Premontrei Főgimnázium előtt tartanak gyertyás, néma tüntetést (erről már olvashattak), pénteken a Fő utcai volt járványkórház épülete előtt tiltakoznak, s hasonló akciójuk lesz Borson, ahol a Zöld Arany Közbirtokossági Egyesület vissza nem szolgáltatott területeiért lépnek fel hasonló módon, továbbá Szentmártonban. Amint a szervezési igazgató hozzátette, Romániának másfél év állt rendelkezésére, hogy új visszaszolgáltatási törvényt dolgozzon ki, ám a határidő letelt és minden maradt a régiben…
Erdon.ro

Belügyminiszteri magyarázatot kér az EMNP
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetősége nyílt levélben fordult Mircea Duşa belügyminiszterhez a párt jelöltjeit és támogatóit érintő rendőrségi és ügyészségi zaklatások tárgyában. A levélben tudatják a belügyminiszterrel, hogy a rendőrség tagjai „meghurcolják” és „megfélemlítik” a párt tagjait és támogatóit, akik aláírták az alakulat létrehozását célzó támogató listákat. „Az EMNP bejegyeztetése után több mint egy évvel, Erdély több megyéjében még a rendőrség tagjai zaklatják, kihallgatják és meghurcolják pártunk tagjait, megfélemlíteni akarva őket. Szatmár, Hunyad, Beszterce-Naszód és Szeben megyében az EMNP alapítását célzó támogató lista több száz aláíróját megkeresik a munkahelyen, az otthonukban vagy az utcán, behívják őket a rendőrőrsökre, ahol kihallgatáson esnek át, arról kérdezve őket, hogy milyen viszonyuk van az EMNP-vel. A rendőrség akciójának közvetlen következménye az, hogy az EMNP támogatóit megfélemlítik és összezavarják” – áll a Toró T. Tibor EMNP-elnök által Mircea Duşa miniszternek elküldött nyílt levélben.
Az EMNP elnöke azt kérdi a tárcavezetőtől: ellenőrizni fogják-e minden romániai párt megalakulásakor született támogató aláírások listáját, vagy csupán az EMNP érdekes a rendőrség számára, illetve, ha az RMDSZ befolyásolta-e „a választási megfélemlítések” folytatását, és ha a belügyminisztérium és a Román Rendőrség tudatában vannak-e annak, hogy a tevékenységnek „politikai kihatása van”.
„Kérjük, hozzon intézkedést annak kivizsgálására, hogy a rendfenntartó erők miért keverednek bele a politikai vitákba, amely jelenség nem vet jó fényt sem az ön ellenőrzése alá tartozó intézményre, sem a jogállamra. Felkérem, hozza meg a megfelelő intézkedéseket az EMNP tagjai és támogatói ellen irányuló meghurcoltatások beszüntetésére” – írja a nyílt levélben Toró T. Tibor.
Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke elmondta: szerinte a rendőrségi és ügyészségi zaklatások mögött egy előre eltervezett politikai játszma áll, és nem véletlenül folynak kampányidőszakban is a beidézések és kihallgatások.
nyugatijelen.com
Erdély.ma

MAGYAR SZÓRVÁNY NAPJA
Van jövője az erdélyi magyar szórványnak
Szórvány és tömb között nem csak vezetői szinten kell kapcsolatot teremteni, hanem emberek emberek között is – értettek egyet az előadók Brassóban.
Második alkalommal szervezték meg a Magyar Szórvány Napját november 15-én, ezúttal Brassóban. A megnyitón Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta: az 1990-es évek elején kigondolt szórványstratégiát tavaly elkezdték újragondolni, és a 21. század hazai, társadalmi valóságához viszonyítani. Az idei legfontosabb program a szövetségi elnök szerint a szórványmenedzser szolgálat, amely 9 megyére terjed ki, de emellett meg kell említeni azt is, hogy a szövetség támogatáspolitikáját is újragondolták. Mert aki szórványt épít, az tömböt ment, és ha a szórvány meggyengül, akkor a tömb széle kezd majd elszórványosodni - fogalmazott Kelemen, aki szerint van erdélyi magyar jövő a szórványban.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a Székely-szórvány program keretében Hunyad, Szeben és Fehér megyékkel működnek együtt. Bár minden megyében vannak sajátos problémák, a napi gondok ugyanazok. A 2011-es mérleg: 3 megye, 50 rendezvény, 8-10 ezer résztvevő, 60 együttműködő intézmény. A háromszéki gyerek, ha elmennek Budapestre megnézni a Szent Koronát, akkor közben megállnak a szórványvidéken is - magyarázta. A tanácselnök szerint a gyerekeknek is jó látni, tapasztalni, hogy a tömbmagyar vidékeken kívül hogyan élnek emberek, akiknél nem is olyan egyszerű a magyar kultúra, a magyar nyelv használata a mindennapokban, mint Székelyföldön. Tamás Sándor ugyanakkor Brassó megyével is erősíteni akarja a kapcsolatot, mind kulturális, mind infrastrukturális téren.
Székelyföld nyert a szórvánnyal való kapcsolatából - mondta Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke, aki szerint Erdélyben az egymás megismerését, közös értékeink felkutatását erősíteni kell. Felfokozott negatív folyamatok mentén a kiábrándultság, felélem erősödni fog, éppen azért most kell összefogni, a támadásokra együttes erővel válaszolni tud a magyarság. Borboly szerint ugyanakkor szórvány és tömb között nem csak vezetői szinten kell kapcsolat legyen, hanem emberek emberek között, családok családok között kell kapcsolatokat kiépítsenek. A székely ember kicsit elfelejtette, hogy hogyan is néz ki Erdély többi része, és ez nem helyes. Jobban kell tehát tematizálni, mások értékeit közbeszéd tárgyává kell tenni, és a szórványt bátorítani kell - fogalmazott. A politikus elmondta, hogy a szórványban élő tehetséges gyerekeknek ösztöndíj programot akarnak elindítani, a székely család programot is ki akarják terjeszteni, és a partner megyékben Hargita megye képviseleti irodát is nyitni fog.
Szegedi László református esperes, a kőhalmi szórvány diákotthon vezetője szerint nem lehet a szórványban minden magyart megmenteni. Nem lehet megmenteni azért, mert nem akarja, azért, mert az asszimilációnak az eredményeként nehéz megmagyarázni, és az embereknek megtanulni, hogy hol a helyük. A család, mint intézmény, a maga szerkezetében, minden ízében recseg-ropog, emiatt egyre több olyan gyerek kerül az intézményekbe, akiknek apa és anyahiányuk van. A szórványléthez nem csak anyagiak szükségeltetnek, hanem az, hogy a családot, mint intézményt a maga egészében helyre kell állítani, és ehhez szociális segítségre, a társadalomnak, az egyháznak, a civil intézményeknek a támogatására van szükség. A kollégiumoknak az egyik legfontosabb szerepe ezt pótolni – magyarázta.
Szabó Csaba, a Szórványtengely mozgalom vezetője szerint sok olyan újságíró van, akik sokat járnak szórványba, sok információ jut el hozzájuk, ami a politikumhoz nem. A média előnye ugyanakkor, hogy feltehet naiv kérdéseket is. Szabó Csaba hozzátette, a gagauzokban látja a szórvány és a székelység szövetségesét, így november végén a gagauz kormányzó el is látogat hozzájuk egy valós autonómia beszélgetésre.
Ambrus Attila, a Brassói lapok főszerkesztője szerint az erdélyi magyar önazonosság megtartása szempontjából a szórványközösségek számára létfontosságú az erdélyi magyar média. Minden erdélyi magyarnak biztosítani kell az erdélyi magyar nyelvű sajtóból való tájékozódást, és a hozzáférés jogát. Szükség van az egész napos magyar rádióra, országosan, és szórványban is terjesztett napilapra és hetilapra. Ezzel a szórványok közötti kommunikációt és információcserét valósítanák meg, illetve a tömb és a szórvány közti kapcsolatokat is elősegítené – vélekedett.
Székely István társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettes az idén létrehozott Kulturális Autonómia Tanácsról (KAT) beszélt. A tanácsban 60 olyan személy van, akik oktatási és kulturális intézmények vezetői. Továbbá 25 országos civil szervezet képviselteti magát, 9 történelmi egyház püspöksége delegált egy-egy személyt a tanácsba. Olyan testület, amelyben a politikai szemléletmód nem szerepel, ugyanakkor egy olyan kooperációs felület, ahol ez a három entitás - civil, közigazgatás, egyház - meg tudja beszélni a problémáikat. Székely a szórványt is meghatározta: szórványhelyzetben van az a közösség, amelyik a saját erőforrásaira alapozva nem tudja a saját identitását megőrizni és újratermelni, tehát támogatásra szorul. A KAT irányából olyan struktúrákat, olyan együttműködést és olyan programokat tudnak generálni, amire rákapcsolódva a szórvány a saját tevékenységét egy magasabb szinten tudja elvégezni.
Hegedüs Csilla főtitkárhelyettes a Szórvány Cselekvési Terv kapcsán elmondta, hogy ez abban különbözik az összes többi szórványstratégiától, hogy konkrét lépéseket és teendőket, feladatokat fogalmaz meg, de azt is tartalmazza, hogy hogyan kell ezeket megvalósítani, és ennek a tervnek a legelső pragmatikus, programorientált megvalósítása az Összetartozunk Szórványmenedzser szolgálat, amelyet az RMDSZ főtitkársága hívott életre. Hegedüs ismertette a szórványmenedzser program három fontos pillérét is. Az egyik a "Minden, ami magyar", amelynek keretében a szórvány kulturális hálózatát indították el, ami magába foglalja a szórvány kulturális értékeinek felmérését és hasznosítását, illetve célként fogalmazta meg a kulturális és médiakínálat bővítését. Az RMDSZ Főtitkársága által elindított szórványmenedzser szolgálat része a Fogadj örökbe egy műemléket program, amely Hegedüs szerint az RMDSZ egyik legcivilebb kezdeményezése. A program célja olyan magyarságszigetek kialakítása, ahol a közösség tagjai találkoznak, ünnepelnek, megőrzik épített örökségüket megerősítve az összetartozás érzését. A főtitkárhelyettes szerint ez egy virtuális térfoglalás.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős főtitkárhelyettese arról beszélt, hogy helyről helyre felmérték az iskolaválasztás tipikus indokait. 5 csoportba sorolta azokat az indokokat, amelyek ott élnek a különböző családokban, amikor a gyerekeket iskolába íratják.
1. A racionális választás indoka. Ez esetben az emberek hideg fejjel, lehetőleg érzelemmentesen mérlegelnek, főleg a megéri-nem éri meg számítások alapján. Olyan családokban fordul elő, ahol vállalják a nemzeti identitásukat, az anyanyelv használatát, de amikor iskolát választanak, az anyanyelv kérdése nem elsődleges, vagy nincs jelen. Magyari szerint minél nagyobb a gyerek, annál inkább előkerül ez az érv.
2. A román környezetbe való beilleszkedés. Először azért érvelnek ezzel, mert azt mondják: ott megtanul románul a gyerek. Másodszor: amennyiben román iskolába jár a gyerek, szélesebb társadalmi hálózatban tud elhelyezkedni, több lehetősége lesz, amikor munkát keres. A harmadik alcsoportja, a későbbi diszkriminációtól való félelem.
3. Teher - A harmadik csoportja az indokoknak a terhekről szól Magyari szerint, olyankor csak azért választanak román iskolát, mert az egyszerűbb megoldásokat szeretik választani, ami nem jár plusz anyagi teherrel, vagy plusz utazással, időtöltéssel.
4. A negyedik csoportba tartoznak azok az érvek, amely szerint a részleges magyar nyelven tanulás elégséges. Ennek két változata van: tanult már magyarul, tehát kipipálható, a gyerek már tud románul, tehát egy felsőbb iskolában mehet román iskolába
5. Az ötödik kör a strukturális indokokat tartalmazza, ezek megváltoztathatóbbak, mint a gondolkodásmód, akkor, amikor azért választanak román iskolát, vagy osztályt, mert olyan típusú magyar osztály nincs.
Takács Aranka, az RMDSZ vajdahunyadi elnöke, képviselőjelölt szerint a szórvány-székely partnerség egyik legnagyobb eredménye a Hunyad Megyei Magyar Napok. Hozzátette: az elején sokan szkeptikusak voltak, de most már az emberek elhitték, hogy az Összetartozunk program egy olyan őszinte kezdeményezés, amely az emberekről szól, és az emberekhez szól. Kiss Csilla, a Kovászna megyei szórványprogramjának felelőse elmondta, azok a lehetőségek, amelyeket a székelyföldi gyerekek megkapnak, azok el kell jussanak a szórványbeli gyerekekhez is. Zonda Erika, a Hargita megyei tanács szórvány-munkacsoportjának vezetője kiemelte, hogy 2011-ben 22 udvarhelyszéki és temes megyei iskola kötött testvérkapcsolatot, de a magyarországi testvérmegyéket is bevonták ebbe a programba, a hármas kapcsolatnak nagyobb az eredménye.
Bodor László, a MIÉRT elnöke fontosnak tartotta, hogy a fiatalok nem érdektelenek a szórványgondokkal szemben, és tesznek is azért, hogy ezek a gondok megoldódjanak. A MIÉRT-ben megszületett ezelőtt 4 évvel egy elképzelés: tömbmagyarságban élő fiatalok olyan döntéseket hozzanak, amelyek pozitívan diszkriminálják a szórványban élő fiatalokat, és ez minden téren jelenjen meg, úgy forrásszerzés, mint közösségi programok terén – fogalmazott.
Transindex.ro

Az Európai Parlament novemberi strasbourgi ülésszakának - kezdőnapján Tőkés László erdélyi képviselő napirend előtti felszólalásában állt ki az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tagjainak és támogatóinak védelmében, akik ellen hónapok óta valóságos megfélemlítési kampányt folytatnak a román hatóságok, több megyében. A Szatmár, Beszterce-Naszód, Hunyad, Szeben – sőt a Kárpátokon túli Vrancea – megyékből érkezett panaszok és tájékoztatások szerint, nevezett Adrian Drăghici, korrupcióval gyanúsított bukaresti nacionalista ügyvéd, valamint bizonyos „Buta Levente” marosvásárhelyi illetőségű személy feljelentésére hivatkozva, egyszerű, becsületes polgárok százaival szemben folyik kivizsgálás és eljárás, az EMNP bejegyeztetéséhez szükséges aláírásuk, illetve a támogató aláírások összegyűjtése ügyében. Hasonló zaklatásnak vannak kitéve egyes erdélyi demokrácia-központok tisztviselői, akik a határon túli magyarok honosítási ügyeit intézik.
A botrányos hatósági kampány részletei a napi sajtóból közismertek. Jelek szerint, nagy valószínűséggel az erdélyi magyarság kizárólagos politikai képviseletére törekvő RMDSZ-párt is részes a Néppártot támogató nemzettársaink meghurcoltatásában. A küszöbön álló országos választások közeledtén, feltételezhetően nemcsak a pártosan hatalombarát RMDSZ ellenséges magatartása keresendő a háttérben, hanem még inkább a Ponta–Antonescu-kormányzat bosszúja azok ellen, akik – az erdélyi magyarok nagy többsége – nem voltak hajlandók támogatni Traian Băsescu államelnök megbuktatására irányuló kísérletüket.
Tőkés László erdélyi EP-képviselő lelkiismereti kötelességének tartotta felemelni a szavát azok védelmében, akiket magyarságuk és politikai meggyőződésük miatt próbálnak megfélemlíteni a posztkommunista hatóságok – huszonhárom évvel (!) a magyarellenes Ceauşescu-diktatúra bukása után. Egészen nyilvánvaló, hogy a – régi időkre emlékeztető – megfélemlítési hadjárat nem csupán a nemzeti érzelmű választópolgárok visszatartására, hanem egyben a magyar állampolgárság felvételének a hátráltatására is irányul.
Erdélyi képviselőnk az Unió intézményeinek a közbelépését kérte a jogállamiság, a demokratikus pluralizmus, a választási szabadság és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása érdekében, Romániában. Parlamenti felszólalását követően, rövidesen írásbeli megkereséssel fordul Viviane Reding európai igazságügyi biztoshoz.
Nagyvárad,
K Ö Z L E M É N Y

Tőkés László EP-képviselő hivatkozott felszólalása
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatóinak hatósági zaklatása tárgyában
Huszonhárom éve a Ceauşescu-diktatúra bukásának. Annak előtte nem lehetett szó demokratikus többpártrendszerről, és az ellenzékieket üldözték, zaklatták Romániában.
Megdöbbentő, hogy huszonhárom év után az Erdélyi Magyar Néppártnak a tagjait, illetve támogatóit, akik aláírásukkal a pártot létrehozták, a román hatóságok zaklatják és megfélemlítik. A rendőrség és az ügyészség Szatmár, Beszterce-Naszód, Hunyad és Szeben megyékben – most, a december 9-i országos választások közeledtén – behívatja, otthonukban vagy munkahelyükön keresi meg őket, és folytat tendenciózus kivizsgálást velük szemben.
Az EMNP fő bűne talán az, hogy fellép a romániai korrupció ellen, és kiáll a föderalizmus, valamint a kisebbségi jogok és az autonómia mellett.
Kérem személy szerint Viviane Reding igazságügyi biztos asszonyt, továbbá a Parlamentet és a Bizottságot, hogy vizsgálják ki az EMNP zaklatásának ügyét, és járjanak közben a Ponta–Antonescu-kormánynál a választási szabadság és a demokratikus pluralizmus, a jogállamiság és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása érdekében.
Strasbourg, 2012. november 19.
Tőkés László
EP-képviselő
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
F E L S Z Ó L A L Á S

Zaklatják a néppárt támogatóit (Az EP segítségét kéri Tőkés László)
Az Erdélyi Magyar Néppárt tagjainak és támogatóinak védelmében állt ki Tőkés László képviselő napirend előtti felszólalásában az Európai Parlament novemberi, strasbourgi ülésszakának kezdőnapján, mivel az érintettek ellen hónapok óta valóságos megfélemlítési kampányt folytatnak a román hatóságok több megyében.
A Szatmár, Beszterce-Naszód, Hunyad, Szeben – sőt, a Kárpátokon túli Vrancea – megyéből érkezett panaszok és tájékoztatások szerint egyszerű, becsületes polgárok százaival szemben folyik kivizsgálás és eljárás az EMNP bejegyeztetéséhez szükséges aláírásuk, illetve a támogató aláírások összegyűjtése ügyében. Hasonló zaklatásnak vannak kitéve egyes erdélyi demokrácia-központok tisztviselői, akik a határon túli magyarok honosítási ügyeit intézik. Az EP-képviselő szerint azért támadják az EMNP-t, mert fellép a romániai korrupció ellen, kiáll a föderalizmus, valamint a kisebbségi jogok és az autonómia mellett. Tőkés felszólalása végén kérést intézett Viviane Reding igazságügyi EU-biztoshoz és az EP-hez: „vizsgálják ki az EMNP zaklatásának ügyét, és járjanak közben a Ponta–Antonescu-kormánynál a választási szabadság és a demokratikus pluralizmus, a jogállamiság és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása érdekében”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

România Liberă: Erdély önálló állammá válhat
Románia történelmi régiói közül a legmostohábban Erdéllyel bántak a román politikusok, akik ezáltal az egyik alapvető kötelességüket, a nemzeti egység iránti kötelezettségüket mulasztották el – írta november 29-én, csütörtökön a România Liberă című román napilap.
Románia egyik legnagyobb példányszámú, mérvadó országos napilapja – amely Traian Basescu államfőhöz és az ellenzéki jobboldali szövetséghez áll közel – írást közölt Cristian Campeanu újságíró tollából Ne űzzetek csúfot Erdélyből és a Nagy Egyesülésből! címmel.
A publicista szerint annak ellenére, hogy a román politikusok mostohán bántak Erdéllyel, és csak jövedelemforrásként tekintettek rá, elmulasztva a fejlesztését, Erdély mégis gyorsabban integrálódik az Európai Unióba, mint Románia többi része. A szerző szerint nyilvánvaló különbségek vannak Erdély és a Kárpátokon túli „Regát" között, hiszen az erdélyi városok tisztábbak, az emberek kedvesebbek és udvariasabbak, kevesebb a tolvaj s az életkörülmények is jobbak.
A szerző szerint ennek fő oka, hogy Erdély ma még mindig többet termel, mint „Regát", a román bruttó össztermékhez így nagyobb mértékben járul hozzá, hiszen a külföldi beruházók is szívesebben mennek Erdélybe, mint a Kárpátokon túli megyékbe. A külföldi turisták is inkább Erdélyt keresik fel – teszi hozzá -, amelynek fő hajtóerejét Temesvár, Kolozsvár, Brassó és Szeben képezi.
Szót ejt arról is, hogy gazdasági szempontból a válság is kevésbé érintette Erdélyt mint az ország többi részét. Az erdélyi megyékben folyamatosan kisebb volt a munkanélküliség aránya, kivéve a három székelyföldi megyét, ami a bukaresti kormány a régióra gyakorolt szándékos mellőzése és a helyi RMDSZ kiskirályok hibás vezetésének tudható be a szerző szerint.
Beismeri, hogy az erdélyi szavazatok nélkül Románia nagy valószínűséggel nem az Európai Unió hanem a Független Államok Közösségének tagja lenne.
Campeanu úgy véli, hogy Románia nemzeti ünnepe, december 1-je alkalmából – amikor Erdély elrablását és Nagy-Románia megalakulását ünneplik – a román politikusoknak nem az Európa-ellenes nacionalizmussal kellene „verniük a mellüket", hanem gondoskodniuk kellett volna Erdély infrastruktúrájának fejlesztéséről, hogy teremtsék meg a régió és a Románia többi részei közötti korszerű infrastrukturális összeköttetéseket.
A szerző szerint az igazi hazafias tett az autópályák megépítése és Romániának az európai energiahálózatokhoz való csatlakoztatása kellene hogy legyen, és nem a magyarok és Magyarország ellen „habzó szájjal" indított támadások.
A szerző szerint Románia harmonikus és átgondolt fejlesztési stratégiájának kidolgozása nélkül nagyon hamar eljöhet az az idő, amikor nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok is arra a következtetésre jutnak, hogy „Órománia" teher Erdély számára, és ez utóbbi nyolcmillió lakossal működőképes európai állammá válhat – olvasható a România Liberában.
Nagyon várjuk ezt a pillanatot!
Brasso.info

Román lap: Románia történelmi régiói közül Erdéllyel bántak legmostohábban a politikusok - Románia történelmi régiói közül a legmostohábban Erdéllyel bántak a román politikusok, akik ezáltal az egyik alapvető kötelességüket, a nemzeti egység iránti kötelezettségüket mulasztották el - írta csütörtökön a Romania Libera című román napilap.
Románia egyik legnagyobb példányszámú, mérvadó országos napilapja - amely Traian Basescu államfőhöz és az ellenzéki jobboldali szövetséghez áll közel - írást közölt Cristian Campeanu újságíró tollából Ne űzzetek csúfot Erdélyből és a Nagy Egyesülésből! címmel.
A publicista szerint annak ellenére, hogy a román politikusok mostohán bántak Erdéllyel, és csak jövedelemforrásként tekintettek rá, elmulasztva a fejlesztését, Erdély mégis gyorsabban integrálódik az Európai Unióba, mint Románia többi része. A szerző szerint nyilvánvaló különbségek vannak Erdély és a Kárpátokon túli "Órománia" között, hiszen az erdélyi városok tisztábbak, az emberek kedvesebbek és udvariasabbak, s az életkörülmények is jobbak.
A szerző szerint ennek fő oka, hogy Erdély ma még mindig többet termel, mint "Órománia", a román bruttó össztermékhez így nagyobb mértékben járul hozzá, hiszen a külföldi beruházók is szívesebben mennek Erdélybe, mint a Kárpátokon túli megyékbe. A külföldi turisták is inkább Erdélyt keresik fel - teszi hozzá -, amelynek fő hajtóerejét Temesvár, Kolozsvár, Brassó és Szeben képezi.
Campeanu úgy véli, hogy Románia nemzeti ünnepe, december 1-je alkalmából - amikor Románia Erdéllyel való egyesülését és Nagy-Románia megalakulását ünneplik - a román politikusoknak nem az Európa-ellenes nacionalizmussal kellene "verniük a mellüket", hanem gondoskodniuk kellett volna Erdély infrastruktúrájának fejlesztéséről, hogy teremtsék meg a régió és a Románia többi részei közötti korszerű infrastrukturális összeköttetéseket.
A szerző szerint az igazi hazafias tett az autópályák megépítése és Romániának az európai energiahálózatokhoz való csatlakoztatása kellene hogy legyen, és nem a magyarok és Magyarország ellen "habzó szájjal" indított támadások.
A szerző szerint Románia harmonikus és átgondolt fejlesztési stratégiájának kidolgozása nélkül eljöhet az az idő, amikor nem a magyarok, hanem az erdélyi románok jutnak arra a következtetésre, hogy "Órománia" teher Erdély számára, és ez utóbbi nyolcmillió lakossal működőképes európai állammá válhat - olvasható a Romania Liberában.
(MTI)

Lapszemle: Erdély, a mostohán kezelték
Románia történelmi régiói közül a legmostohábban Erdéllyel bántak a román politikusok, akik ezáltal az egyik alapvető kötelességüket, a nemzeti egység iránti kötelezettségüket mulasztották el – írta csütörtökön a România liberă című napilap.
A Traian Băsescu államfőhöz és az ellenzéki jobboldali szövetséghez közeli lap Cristian Câmpeanu újságíró tollából közölt írást, Ne űzzetek csúfot Erdélyből és a Nagy Egyesülésből! címmel. A publicista szerint annak ellenére, hogy a román politikusok mostohán bántak Erdéllyel, és csak jövedelemforrásként tekintettek rá elmulasztva fejlesztését, Erdély mégis gyorsabban integrálódik az Európai Unióba, mint Románia többi része. A szerző szerint nyilvánvaló különbségek vannak Erdély és a Kárpátokon túli Órománia között, hiszen az erdélyi városok tisztábbak, az emberek kedvesebbek és udvariasabbak, és az életkörülmények is jobbak.
A szerző szerint ennek fő oka, hogy Erdély ma még mindig többet termel, mint Órománia, a külföldi beruházók is szívesebben mennek Erdélybe, mint a Kárpátokon túli megyékbe. A külföldi turisták is inkább Erdélyt keresik fel – teszi hozzá –, amelynek fő hajtóerejét Temesvár, Kolozsvár, Brassó és Szeben képezi.
Câmpeanu úgy véli, hogy Románia nemzeti ünnepe alkalmából a román politikusoknak nem az Európa-ellenes nacionalizmussal kellene „verniük a mellüket”, hanem gondoskodniuk kellett volna Erdély infrastruktúrájának fejlesztéséről, hogy teremtsék meg a régió és a Románia többi részei közötti korszerű infrastrukturális összeköttetéseket. A szerző szerint az igazi hazafias tett az autópályák megépítése és Romániának az európai energiahálózatokhoz való csatlakoztatása kellene legyen, nem a magyarok és Magyarország ellen „habzó szájjal” indított támadások.
A szerző szerint Románia harmonikus és átgondolt fejlesztési stratégiájának kidolgozása nélkül eljöhet az idő, amikor nem a magyarok, hanem az erdélyi románok jutnak arra a következtetésre, hogy a román Ókirályság teher Erdély számára, és hogy az utóbbi nyolcmillió lakossal működőképes európai állammá válhat – olvasható a napilapban.
Szabadság (Kolozsvár)

Jövőben is lesz szórványprogram
Jövőben is folytatnák a Székelyföld–Szórvány programot, melynek révén több tucat rendezvény valósult meg Hunyad, Fehér, Szeben és Kovászna megyékben.
Demeter László Kovászna megyei tanácsos, az Összetartozunk Székelyföld–Szorvány című program háromszéki felelőse összefoglalta az elmúlt év eseményeit, melyek során több program is megvalósult mind a szórványban, mind pedig Székelyföldön. A háromszékiek részt vettek a Hunyad Megyei Magyar Napokon, a Szeben Megyei Magyar Napokon, valamint az Ars Hungarica Fesztiválon, de közösen rendezték meg a Bod Péter születésének 300. évfordulója alkalmával szervezett emlékévet is.
„Sikernek könyveljük el, hogy a Bod Péter Emlékév alkalmával az összefogás eredményeképpen sikerült szobrot állítanunk a nagy tudós emlékére a magyarigeni református templom kertjében” – mondta Demeter László, aki a jövőre vonatkozóan hozzátette: a megkezdett és a jól bejártatott úton kívánnak továbbmenni. Erősíteni szeretnék a négy megye magyar közösségei között a szálakat, erősebbre kívánják fűzni a kötelékeket, továbbá szeretnék bevonni programukba a Brassó megyei magyar közösséget, és nem utolsósorban a magyarországi testvérmegyéket is.
Emiatt kihívás is a 2013-as esztendő, de kihívás amiatt is, mert a székely–szórvány program erősítése céljából létrehozott Kún Kocsárd Egyesület bérbe vette 25 évre az őraljaboldogfalvi romosodó református parókiát azzal a céllal, hogy felújítása után magyar közösségi házzá és turisztikai ponttá alakíthassák át. Ezáltal megmenekülhet az enyészettől a műemléképület a mellette található nagy értékű műemléktemplommal együtt, és hasznos funkciót adnak az épületnek is.
Bús Ildikó
Székelyhon.ro

Támogatott szórvány
A jövőben tovább erősítik a szórvány – Hunyad, Fehér és Szeben megye –, illetve Kovászna megye között a szálakat, sőt szeretnék bevonni a programba a Brassó megyei magyar közösséget és a magyarországi testvérmegyéket is – számolt be az elképzelésekről Demeter László Kovászna megyei tanácsos, az Összetartozunk Székelyföld–szórvány programjának háromszéki felelőse.
A program erősítésére létrehozott Kún Kocsárd Egyesület bérbe vette 25 évre az őraljaboldogfalvi romos református parókiát, hogy a műemlék épületet és a mellette levő nagy értékű műemlék templomot megmentsék az enyészettől.
A tervek szerint a felújítás után a parókiát magyar közösségi házzá és turisztikai ponttá alakítják. Demeter László szerint a jövő év kihívása, hogy erre előteremtsék a pénzt. A programfelelős beszámolója szerint az Összetartozunk program keretében idén több tucat közös kezdeményezés valósult meg. Többek között kivették a részüket a Hunyad, illetve Szeben Megyei Magyar Napok, az Ars Hungarica Fesztivál, a Bod Péter születésének 300. évfordulója alkalmával szervezett emlékév szervezéséből. A négy megyéből több ezren vettek részt a különböző rendezvényeken. A programfelelős sikerként könyveli el, hogy az emlékév alkalmából összefogással sikerült szobrot állítani Bod Péternek a magyarigeni református templom kertjében.
Demeter László a baróti Erdővidék Múzeuma igazgatójaként több ízben hangsúlyozta, hogy a Székelyföldnek egyfajta belső anyaországként kell hozzájárulnia a szórványmagyarság identitástudatának megőrzéséhez.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Folytatódik a szórványprogram
Az Összetartozunk Székelyföld – Szórvány-program részeként a megyei tanács több, Fehér, Hunyad és Szeben megyei magyar rendezvényt támogatott tavaly, idén folytatják a kezdeményezést, és bővíteni is szeretnék.
2012-ben a háromszékiek részt vettek többek között a Hunyad Megyei Magyar Napok, a Szeben Megyei Magyar Napok, a nagyszebeni Ars Hungarica kulturális fesztivál, a Bod Péter Emlékév rendezvénysorozatainak szervezésében. Sikernek könyvelik el Bod Péter mellszobrának felállítását a magyarigeni református templom kertjében. Demeter László, a szórványprogram háromszéki felelőse az idei tervekről elmondta, a megkezdett úton kívánnak haladni. Igyekeznek erősíteni az említett megyék magyar közösségei között a szálakat. A programba szeretnék bevonni a szomszédos Brassó megyei magyar közösséget és a magyarországi testvérmegyéket is. A közeljövő legnagyobb kihívásának az őraljaboldogfalvi tervet tekinti. A székely–szórvány-program erősítése céljából létrehozott Kún Kocsárd Egyesület a Hunyad megyei faluban 25 évre bérbe vette a romosodó református parókiát, ezt az épületet igyekeznek összefogással felújítani és magyar közösségi házzá alakítani. Ezáltal a szomszédos Árpád-kori templomot is igyekeznek megmenteni.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Markó Attila: Brassó nem marad parlamenti képviselet nélkül
A választások után tett ígéretéhez híven Brassó megye magyarságának képviseletét is el szeretné látni az elkövetkezendőkben – mondta Markó Attila, az RMDSZ Brassó megyei Képviselők Tanácsának (MKT) ülésén. Hozzátette: vállalását egyrészt parlamenti iroda működtetésével, fogadóórákkal, események, rendezvények támogatásával, valamint a megye magyar közösségével való közvetlen találkozással kívánja teljesíteni. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a Magyar Szórvány Napján a tavaly Brassóban megszervezett konferencián Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke bejelentette, hogy Kovászna megye és Brassó megye között le kell bontani a magyar közösséget elválasztó szellemi határokat. Közösségi kulturális kapcsolatok, közös rendezvények és csereprogramok kell összefogják a két megye magyarságát. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ szórványprogramjának köszönhetően az elmúlt években élő kapcsolat alakult ki a székely megyék és több szórványmegye, köztük Hunyad, Szeben, Fehér és immár Brassó megye között is. „Sokkal könnyebb dolgom lett volna, ha velem együtt két képviselője lett volna a brassói magyarságnak, de bizakodó vagyok, és azon dolgozunk az elkövetkezendő időszakban, hogy ez csak egy rövid ideig tartó állapot legyen" - fogalmazott Markó Attila. (közlemény)
Transindex.ro,

Több oldalról támadják a régiósítást