A Péter Pál vezette RMDSZ Gazdasági és Szociális Főosztály sorra fel kívánja venni a kapcsolatot a kisebbségi civil szféra kiemelkedő intézményeivel, szervezeteivel, alapítványaival - legyenek azok karitatív, kulturális, felekezeti, szociális jellegűek. Lukács Lóránd, a főosztály referense hangsúlyozta: az RMDSZ nem akarja a fennhatósága alá vonni a kisebbségi civil szférát, hanem kölcsönös előnyökön alapuló szoros együttműködést ajánl. Abból a megfontolásból kiindulva, hogy ezzel nagymértékben szolgálhatja a kisebbségi és az egész romániai társadalom demokratizálódását. /Az RMDSZ és a civil szervezetek viszonyáról. Szatmár megyében is volnának javítanivalók. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./

"Okt. 8-án Kolozsváron sajtótájékoztatón jelentette be a nagyváradi székhelyű kiadóhivatal, hogy október 30-tól új országos terjesztésű magyar napilap jelenik meg Kolozsváron, Krónika címmel. A szerkesztőtanács elnökének, Kántor Lajosnak az üdvözlőbeszéde után Stanik István, a lap felelős szerkesztője elmondta: csak most ért meg az idő arra, hogy olyan részletes marketingtervet sikerüljön készíteni, amit a magyarországi befektetők elfogadtak, amiben fantáziát látnak. A tulajdonosi érdekeltség 93 százaléka magyarországi, 7 százaléka pedig hazai. Az újságírói gárda átlagéletkora 25 év alatti. A legkorszerűbb lapelőkészítési berendezések felhasználásával céljuk a romániai magyarság gyors és hatékony tájékoztatása az európai értékrendek szellemében, mondotta Stanik. 80 ezer potenciálisan romániai magyar olvasóhoz szeretnének szólni, kezdetben 30 ezer, később pedig 60 ezres napi példányszámban. A kolozsvári szerkesztőség mellett fiókszerkesztőséget üzemeltetnek Bukarestben, és tudósítói gárdájuk lesz Erdély jelentősebb városaiban. A terjesztést saját hálózatukon keresztül bonyolítják. A 12 oldalas, nagy formátumú lapszám tervezett ára 2500 lej, a pénteki, színes műsormellékletet is tartalmazó példányé 4000 lej. /Makkay József: Országos magyar napilapot indítanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az alaptőke 1,2 millió dollár. Ebből sikerült a kolozsvári szerkesztőséget/kiadóhivatalt, a bukaresti fiókot, 6 megyei képviseleti irodát felállítani (Nagyvárad, Szatmár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Arad, Sepsiszentgyörgy). Tervezett példányszámuk 50 ezer, s magyarországi terjesztésre is gondolnak. A szerkesztőséget nagyrészt fiatalok alkotják, a kolozsvári egyetem újságíró szakának és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumának végzettjei. A Krónika vezérigazgatója Werner Péter, a lapigazgató dr. Fóti Péter. /(Csomafáy Ferenc): "A lényeget elfelejtettem..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ "A Krónikának mint magyar lapnak egy olyan jelenségnek a megszüntetése az elsőrendű feladata, amelyet Erdélyben így neveznek: nyelvi zsákutca. Arról van szó, hogy az ottani magyarság jelentős tömegei jelenleg nem juthatnak hozzá modern magyar nyelven írt sajtótermékekhez. Pedig a nyelvi fejlődésnek ezek nélkülözhetetlen eszközei. Igen fontos, hogy nagyszámú magyar az anyanyelvén olvashassa, miként formálódik a román politika, a román társadalom, és hogyan alakul ezen belül a magyar kisebbség sorsa. Nem kevésbé fontos, hogy anyanyelvén tájékozódhasson a romániai magyarság arról, hogy milyen is éppen a nemzetközi helyzet. A romániai magyarok érdeklődésének megfelelően bőséges tájékoztatást ad majd a Krónika a mindenkori magyar viszonyokról" - nyilatkozta a Népszabadság október 8-i számában Stanik István felelős szerkesztő. - Korrekt önreklámozás: a zsákutcán kívüli Krónika olyan, mint a tökéletes mosópor. A zsákutcából üzent Szilágyi Aladár: Jó lapot kívánunk! /Szilágyi Aladár meg a többi zsákutcai kolléga: Üzenet a zsákutcából. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./"

A Szatmár megyei RMDSZ 1998-ban alapította az Identitás Alapítványt, amelynek elnöke Varga Attila parlamenti képviselő lett. Az alapítvány célja, hogy művelődési, kulturális, tudományos munkát végezzen, főleg az önazonosság, az identitás megőrzésének érdekében és annak ápolásáért. Tervezik még a könyvkiadást, könyvtár létrehozását, dokumentációs központ kialakítását, továbbá ösztöndíjjal szeretnék segíteni a fiatalokat. /Benedek Ildikó: Az Identitás Alapítvány céljáról és tevékenységéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 19./

"Ilyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke elmondta, hogy több hónapja tart az RMDSZ megyei székházának felújítása. Az épületet kényelmesebbé alakítják, a Szatmár megyei magyarság központjává kívánjuk tenni. A jótékonysági gálaestből befolyó pénz egy része is a székház-felújítását szolgálja, a másik része a Harag György Társulat támogatását szolgálja. /Ágopcsa Marianna: Ilyés Gyula, megyei RMDSZ-elnök: "Az RMDSZ-székházat a Szatmár megyei magyarság központjává kívánjuk alakítani!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./"

Okt. 28-án címmel kétnapos nemzetközi tudományos értekezlet kezdődött Levéltárak a tudomány és a művelődés szolgálatában címmel az Országos Levéltár Kolozsvári Igazgatóságának Farkas utcai épületében. Kiállításon mutatták be a régi okleveleket, köztük Mihai Viteazul cirill betűs aláírását. A magyar látogatók számára különleges élményt jelentett a magyar főnemesek és erdélyi fejedelmek kézjegyét megpillantani. Az egyik résztvevő, dr. Nagy Ferenc levéltári igazgató, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltárosok képviselője elmondta, hogy négy éve kitűnő kapcsolataink vannak a kolozsvári levéltárral. Ennek eredménye lesz az idén megjelenő közös, kétnyelvű kiadvány, amely a történelmi Szatmár megye iratanyagának román és magyar nyelvű iratjegyzékét fogja tartalmazni. Sipos Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa az egyházközségi levéltárak század eleji rendezéséről tart előadást. /Szabó Csaba: Levéltárosok nemzetközi értekezlete Kolozsváron. Magyar főnemesek névjegyeit is kiállították. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

A Hygeia Alapítvány munkatársai A Szatmár megyei civil szervezetek dinamikája címmel készítettek tanulmányt. Szatmár megyében 1990?1998 között 518 civil szervezetet jegyeztek be. A bejegyzett szervezetek közül mintegy 120 bizonyult aktívnak. Nem lehet beszélni a civil szféra széles körű támogatottságról sem a politika, sem a közvélemény részéről. A civil szervezetek a tevékenységükhöz szükséges összegek 51%?át hazai és külföldi finanszírozó szervezetek állták. A szponzorálásból 6%, adományokból 5%, tagsági díjakból 6% folyt be, a fennmaradó részt más úton?módon tették hozzá. - A vallási, szociális és környezetvédelmi szervezeteknek van a legtöbb önkéntesük, de ők sem használják ki a fellelhető teljes potenciált. - A lakosság 79%?a nem is hallott soha az alapítványokról, nem ismeri céljaikat, tevékenységüket. - Szept. 24?25?én Szatmárnémetiben másodízben megtartott KONTAKT?99 Civil Fórumon kiderült, hogy a résztvevők szükségesnek tartják egy együttműködési stratégia elemeinek kidolgozását, valamint civil szervezetek munkájának professzionális szintre emelését, oktatási programok segítségével. Fontosnak tartották a találkozó évenkénti megtartását. /Helyzetkép a szatmári civil szféra állapotáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 1./

Ezelőtt 40 évvel, 1959 novemberében a Securitate emberei a Szatmár megyei Érendréről elhurcoltak nyolc férfit. Hozzátartozóik sokáig nem tudtak semmit róluk. 1960 szeptember 3-án a kolozsvári hadbíróság államellenes szervezkedésért, két főt pedig feljelentési kötelezettség elmulasztásáért ítélt el: Bujdosó Géza állatorvos 15, Kovács Lajos 10, Szaleczky Miklós 7. Ábrám Sámuel 5, dr. Avasán Gyula 4, Fischer Lajos 4, Toroczkai Sándor 3, Kiss Miklós 2 év börtön. Végül 1963-ban amnesztiával szabadultak. Koncepciós per zajlott, azért ítélték el őket, mert ellenszegültek a kollektivizálásnak. Románia Legfelsőbb Bírósága 1998. május 25-én felülvizsgálta és jogtalannak ítélte az 1960-ban kimondott ítéletet. Nov. 6-án Érendréd református templomában az ártatlanul elhurcoltak emlékére márványból készült emléktáblát állítottak. /Boros Ernő: Rehabilitálták a szekuritate áldozatait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6. - I.évf. 7.sz./ 1959. november 3-án éjjel tartóztatták le a nyolc érendrédi férfit. Tíz hónapig az Nagybányán kínozták és vallatták őket. A katonai ügyész halálbüntetést kért a fővádlottra, Bujdosó Gézára, míg a többiek legkevesebb 15 év börtönt kaptak volna. Szerencsére a Nagybányán lezajlott nyílt tárgyalás kedvező fordulatot vett. A tárgyalásra beidézett koronatanú lelkiismeret-furdalása miatt visszavonta addigi vallomásait. Az államhatalom nem bocsátott meg neki: még aznap ellenőrzést tartottak Varga József üzletvezetőnél, és sikkasztás miatt három évet kapott. Az ártatlanul elítélt érendrédieket a Duna-delta koncentrációs táborába, Peripravára vitték. A politikai foglyok lágerében embertelen körülmények között kubikosmunkát végeztek, nádat vágtak. Ketten büntetésük letöltése után szabadultak ki, a többiek 1963 telén amnesztiával kerültek haza. /Dr. Ábrám Zoltán: Emlékezés az érendrédi politikai elítéltekre. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./ Nov. 6-án Érendréd református templomában ünnepi istentiszteletet tartottak az 1959?ben elhurcolt, majd utána koncepciós per nyomán bebörtönzött helybéliek emlékének állított emléktábla felavatása alkalmából. Tőkés László püspök mondott beszédet. Dr. Németi János történész emlékeztetett arra, hogy a törvénytelenül elítéltek rehabilitálására 1998 májusáig kellett várni. A márványtáblán az 1960-ban elítéltek névsora szerepel, továbbá Márton Attila lelkész, akit 1958?ban ítéltek el Kolozsváron 7 évre. /Ünnepség Érendréden. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 8./

Nov. 5-7-e között Szilágycsehben tartották meg a Partiumi Diákszínjátszók Seregszemléjét. Szórakoztató rendezvények is zajlottak, a nagyváradi Matyi Műhely Zenés Meseváros című játéka a legfiatalabbaknak szólt. A szatmárnémeti Harag György Társulat színművészei is felléptek, a szamosújvári Kaláka együttes táncházat rendezett. A fellépő diákszínjátszók között volt a nagyváradi Szent László Római Katolikus Szeminárium Szószátyárok, a nagykárolyi, a zilahi, a szilágysomlyói elméleti líceum, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium Madipó, a zilahi Pedagógiai Líceum Vidámsarok, az Érmihályfalvi Mezőgazdasági Középiskola Gaudeámus, a nagykárolyi Római Katolikus Líceum és a Szilágycsehi Művelődési Ház Tövishát nevű együttese. - A kerekasztal-megbeszélésen elhangzott: tanulmányozni fogják a diákszínjátszók nyári táborozási lehetőségét. /Diákszínjátszók fesztiválja. Az anyanyelv ápolása nem mellékes cél. = Romániai Magyar Szó (Budapest), november 11./ A seregszemlén három Szatmár megyei diákszínjátszó csoport /két nagykárolyi csoport, a Római Katolikus Líceum és az Elméleti Líceum csapata, valamint a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium színjátszó csoportja/ vett részt. /Szatmár megyei diákszínjátszók Szilágycsehben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 9./

Nov. 7-én, vasárnap Szatmárnémeti legnagyobb református templomában tartották meg a millenniumi ünnepségek Szatmár megyei nyitányát. Három történelmi egyház, a református, katolikus és lutheránus képviselte magát. /Millenniumi ünnepségek nyitánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

"A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ kiadásában megjelent az Otthonom Szatmár megye című sorozat nyolcadik kötete: Jeney György Egy szatmári civis emlékirata című műve, melyet 1893?ban adtak ki. A szerző munkája az 1790?1820 közötti időszak hiteles, dokumentumértékű beszámolója. /Megjelent az "Otthonom Szatmár megye" újabb kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./"

"Erdei Líviusz Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a tanügyi reform ellenére a megyei tanfelügyelőség intézményi jellege a régi, sőt visszatérnek egy olyan modellhez, amely emlékeztet a két világháború között működött szerkezetre, ez a területi felügyelet gyakorlatának felelevenítése. Ez lehetővé teszi, hogy a szaktanfelügyelet és az igazgatási ellenőrzés gyakorlatilag is különváljék egymástól. - A magyar ábécéskönyvek még mindig nem érkeztek meg az iskolákba, remélhetőleg most már eljutnak a tanulókhoz. - A pedagógusok elmondták, hogy kis fizetésüket késéssel kapják meg. Erdei erre megjegyezte: nagy baj, ha a tanári pályán döntő szerepet játszhat a pénz! /Kereskényi Sándor: Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes: "Nagy baj, ha a mi pályánkon döntő szerepet játszhat a pénz!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 19./"

Nov. 27-én tartották meg Szatmárnémetiben az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének küldöttgyűlését. Ilyés Gyula, a megyei RMDSZ elnöke nyitotta meg a gyűlést. A megyében az RMDSZ-nek 65 településen 151 tanácsosa, három városi tanácsban 24 tanácsosa, a megyei tanácsban 14 képviselője van. Összesen 11 polgármester és 12 alpolgármester nyert mandátumot az RMDSZ képviseletében, s öt olyan község létezik, ahol ugyancsak magyar a polgármester, bár nem az RMDSZ-színeket képviseli. A gyűlésen megállapították, hogy sok helyen nem szednek tagdíjat, s a kapcsolat a tagokkal megszakadt. A tagság létszámának felmérése is gondot okoz, hiszen sok helyen nem frissítették fel a nyilvántartásokat. Sok helyen ellentétek, személyi konfliktusok is vannak. /Bodnár Gyöngyi: Küldöttgyűlést tartott az RMDSZ Szatmár megyei szervezete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 29./

Két napon keresztül tanácskoztak Nagyváradon a határ menti területrendezési és fejlesztési PHARE-programok résztvevői. A már 1996-ban megkezdett program a román-magyar határon lévő megyék fejlesztésének stratégiáját dolgozza ki. Arad, Bihar, Szatmár és Temes megye, magyar részről pedig Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye működik együtt, és egyforma, úgynevezett tükörterveket készítettek. A román fél tíz tervezetét az EU jóváhagyta, összesen hétmillió eurót juttatnak rájuk. Bihar megyében a Berettyó folyó szabályozása az elsődleges feladat. A teljes beruházás értéke 9,4 millió euró, ebből 2,3 millió a PHARE-támogatás. /Határ menti PHARE-programok. Hétmillió eurót adnak négy megyének. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./

"Dec. 12-én Bem-emlékszobát rendeztek be Szamoskrassón, a Darvay-kúria egyik szobájában, Sipos Miklós helyi lelkész és a szatmárnémeti Szent István Kör kezdeményezésére. A megjelentek között volt Sipos Ilona kolozsvári konzul asszony, Egyed Ákos kolozsvári professzor, Riedl Rudolf, Szatmár megye "főispánja" is. /BEM APÓ AZT ÜZENTE: TARTSUNK ÖSSZE! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

Versenyvizsga eredményeként a Szatmár Megyei Múzeum nagykárolyi részlegét ismét dr. Németi János történész, tudományos kutató vezeti. Dr. Németi János 1968 és 1977 között állt a nagykárolyi Városi Múzeum élén, akkor politikai okok miatt kellett távoznia az intézménytől. (Többek között azért, mert nem talált dák várat a Károlyi kastély alatt). Ebben az időben védte meg A korai és kései vaskor Északnyugat-Romániában című doktori disszertációját is. A régészeti kutatómunkát pedagógusként sem hagyta abba. 1990-ben a Román Trákológiai Intézet északnyugat-romániai munkatársa lett. Most olyan intézménynek került az élére, amelynek állandó régészeti kiállítása akkor készült, amikor első ízben vezette ugyanezt az intézményt. A múzeumi kiállítást illetően ismét dr. Németi János a helytörténetre fekteti a hangsúlyt. Hosszabb távon önálló kelta kiállítás kialakítását tervezi. Dr. Németi János Nagykároly RMDSZ választmányának tagja, illetve a Kertvárosi Református Egyház gondnoka. Megjelenik egy román nyelvű könyve /Repertoriul arheologic al zonei Careiului/ és jövőre lát nyomdafestéket a magyar nyelvű Régészeti barangolások Szatmár megyében, amely az Otthonunk Szatmár megye sorozatban lát napvilágot. /Boros Ernő: Nagykároly. Ismét dr. Németi János a Városi Múzeum vezetője. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 17./

Országszerte megemlékezéseket tartanak az RMDSZ megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Szatmárnémetiben a Szatmár megyei RMDSZ december 27-én ünnepi választmányi gyűlést tartott, s ebből az alkalomból felavatták a felújított székházat is. Brassóban dec. 28-án volt az ünnepi megemlékezés, ugyanezen a napon történt Sepsiszentgyörgyön is. Csíkszerdában Ünnepi Kerekasztalt tartottak. A fórumot közvetítette a helyi kábeltelevízió, a Csíki TV is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 28. - 1629. sz./

Szatmárnémeti legnagyobb példányszámú helyi román lapja, az Informatia Zilei a város lakói közül az év emberét és az évtized emberét is megjelölte első januári számában. Az évtized kilenc embere közt csak két magyar van, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, aki a magánszektor fejlesztésében és Szabó István, a megyei önkormányzat alelnöke, aki a megyei költségvetés egyensúlytartásában szerzett valóban elismerésre méltó érdemeket. De a kilenc közt ott van Vasile Mois is, aki szélsőséges nézeteivel a románok többsége számára sem szimpatikus. A listát Virgil Magureanu, a SRI volt igazgatója vezeti, azzal az indoklással, hogy Szatmár megyéből származik, az elmúlt évtizedben innen ő jutott legmagasabb közjogi funkcióba, és leváltása után ide tért vissza. A lapnak az év emberéről készült listáján a húsz személy közt mindössze három magyar van: Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor és Varga Attila parlamenti képviselő. - Vitatható a lap névsora, hiszen helyet kaphatott volna Reizer Pál megyéspüspök, Schupler Tibor, a Caritas igazgatója, Ilyés Gyula alpolgármester, Szilágyi Ferenc vállalkozó, aki a köz(színház stb.) érdekében megmozgatta a privát szektort, vagy Kovács Jenő nagykárolyi polgármester. /Pécsi Ferenc és Szabó István az évtized szatmári emberei közt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Az 5145/1999. sz. tanügyminisztériumi rendelet az iskolák gazdasági-pénzügyi önállósodását írta elő. Erdei Líviusz Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta, hogy ez az iskolák decentralizációját jelenti: minden iskolának saját költségvetése lesz. A költségvetés rendszerét a 72/ 1996-os törvény írta elő. Ezután minden iskolának szponzorok után kell néznie. /Erdei Líviusz az iskolák gazdasági önállósodásáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 8./

Jan. 7-én indult Ezüstkalászos gazdatanfolyam Szatmárnémetiben. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Szatmár megyei szervezete és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör által megszervezett gazdatanfolyam megnyitójára 21-en jöttek el. Fodor István agrármérnök, az RMGE megyei elnöke irányítja a tanfolyamokat. /Új és régi arcok a tegnap beindult Ezüstkalászos gazdatanfolyamon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 8./

Megjelent meg a Szatmári Múzeum Kiadó legújabb kötete Középkori egyházi építészet Erdélyben címmel, Kiss Imola és Szőcs Péter Levente szerkesztésében. A sorozatot 1995-ben Karácsonyi Károly Szatmár megye növényvilágát bemutató könyve vezette be. A Tanulmányok és közlemények című időszakos kiadványon kívül a múzeum munkatársainak a gondozásában eddig több mint tíz komolyabb igényű összeállítás jelent meg, elsősorban történelmi tematikával. A legújabb kötet szerkesztői elmondták, hogy a válogatás alapjául az a nemzetközi tudományos tanácskozás szolgált, amelyet 1998 decemberében tartottak, a múzeum szervezésében, a középkori erdélyi és kelet-magyarországi egyházi építészetről. /[Ágopcsa Marianna] (ágopcsa): Múzeumi kiadvány a középkori erdélyi egyházi építészetről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 21./

Szatmárnémetiben tartotta meg évi közgyűlését a Vállalkozók Fóruma Egyesület, melynek elnöke Pécsi Ferenc parlamenti képviselő. A helyi kis- és középvállalkozásokat tömörítő szervezet aktív volt az elmúlt évben, megrendezte tavaly márciusban a Business Forum '99 nemzetközi üzletember-találkozót, továbbá egy nemzetközi privatizációs konferenciát, és részük volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Szatmár megye határmenti régiója közös területfejlesztési tanulmányának elkészítésében. Idén májusban újra lesz Business Forum - 2000, megszervezik Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közös gazdasági bemutatkozását. Hetente lesz vállalkozói klubdélután. /Ismét lesz Business Forum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

1945 januárjában Szatmár megyéből megközelítőleg 5000 személyt - férfiakat és nőket vegyesen - deportáltak a volt Szovjetunióba, több évig tartó úgynevezett "jóvátételi közmunkára". A szomorú esemény 55. évfordulóján, január 29-én a Művelődési Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Igazgatósága, a Szatmár Megyei Múzeum, a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal és a Nagykárolyi Német Demokrata Fórum rendezésében Nagykárolyban tartották meg a volt deportáltak találkozóját. A találkozó római katolikus Nagytemplomban kezdődött, ahol Heinrich Antal főtisztelendő celebrált szentmisét, magyar és német nyelvű szentbeszédet mondott. A következő helyszín a temetőben a volt nagykárolyi deportáltaknak állított emlékmű volt. A színházteremben Kovács Jenő polgármester beszédében elmondta, hogy csak 1989 után hallott a svábok deportálásáról. Karol König, a Művelődési Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Igazgatóságának az igazgatója emlékeztetett: a deportálás idején, a második világháború végén még több mint 700 ezer német élt Romániában, mára 80 ezerre apadt a számuk. A fogyatkozás ellenére a nemzetiségi tradíciók ápolásáról nem szabad lemondani, hangsúlyozta. Az esten elhangzott, hogy a kutatások alapján 10 ezerre tehető azoknak a romániai németeknek a száma, akik sohasem tértek haza a deportálásból. Az esten Kiss Zoltán református tiszteletes elhurcolásának történetét, illetve a volt Szovjetunióban megélt kálváriáját ismertette. /Boros Ernő: Nagykároly. Deportált-találkozó - hatodszor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 31./

Febr. 5-én Szatmárnémetiben tanácskoztak az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének vezetői és az Identitas Alapítvány képviselői. Eldöntötték, hogy kiadnak a megyei szervezet tíz évéről szóló, értékelő jellegű esettanulmányt. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, a megyei RMDSZ elnöke leszögezte: a megmaradást pozitívan befolyásolhatja az, ha szembenézünk önmagunkkal. Varga Attila képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke megállapította, hogy az alapítvány programjába illeszkedik a Kereskényi Sándor által javasolt kiadvány. /Szociológiai igényű esettanulmány készül a megyei RMDSZ tíz évéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./

Gheorghe Miclaus Szatmár megyei tanácselnök Nyíregyházára utazott, ahol kollégájával, Helmeczy Lászlóval találkozott. A tárgyalás előterében a két megye közötti kapcsolatok továbbfejlesztése állt Az elmúlt héten Nyíregyházán folytatódott a Szatmárnémetiben elkezdődött, regionális fejlesztéssel, határ menti együttműködéssel foglalkozó szeminárium, amelyen a két város tanácsi alkalmazottai, önkormányzati képviselői vettek részt. Kiemelkedő jelentőségűek a közös nemzetközi pályázatok, a szakmai tapasztalatcserék, a környezetvédelmi és területrendezési tervek összehangolása, és jelentős a csengeri Ady Endre Gimnázium és a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium közös programja is. Szó esett a Szatmárnémeti és Nyíregyháza közötti régi vasút újbóli üzembe helyezése, valamint a Pete és Vásárosnamény közötti út megépítése. A tárgyalópartnerek a testvérmegyei kapcsolat létrehozásának a lehetőségét is szóba hozták. /Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye "testvéri" kapcsolatra készül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 8./

Kovács Gabriella, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség munkatársa a vidéki közművelődés sajátosságairól beszélt. A községek nagyobb részében ma is törődnek a kultúrával, sok helyen falumúzeumot létesítettek. Vannak azonban kivételek is: a svábok lakta, lassan elnéptelenedő Mezőteremben üres a művelődési otthon, nem működik a könyvtár. Ez történik, ha egy népcsoport lemond a kulturális igényéről. Több helyen van gond, így Érendréden, Érszakácsibanalig van kultúrtevékenység. A batizi, királydaróci, kolcsi, szatmárhegyi művelődési házaknak nincs igazgatója, máshol, Gencsen nincs anyagi fedezet a művelődési otthon építése befejezésére. /Kereskényi Sándor: Kovács Gabriella művelődési felügyelő: A vidéki közművelődés egyre nehezebb helyzetben van. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 10./

Febr. 14-én Kolozsvárott Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter elnökletével egésznapos szakmai tanácskozást folytattak A szakágazati tervezés és megvalósítás korszerűsítése címmel. A tanácskozásról Szabó Károly szenátor kifejtette: azon megjelentek Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye prefektusai, rendőrfőnökei, csendőrségi, határőrségi vezetői, tűzoltóparancsnokai, valamint ezek helyettesei, illetve a parlamenti szakbizottságok képviselői. Elhangzott, hogy a belügyminisztérium eurokonform demilitarizálása jelentős, de további erőfeszítéseket kíván a civil és katonai állománytól. Ez utóbbi létszámát hamarosan csökkenteni fogják. /(kereskényi): Constantin Dudu Ionescu: Elkerülhetetlenné vált a belügy stílusváltása! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 15./

Febr. 13-án ünnepelte Szatmárnémetiben tízéves jubileumát a Német Demokrata Fórum (NDF) észak-erdélyi regionális szervezete, amelynek tevékenysége Bihar, Szilágy, Szatmár és Máramaros megyére terjed ki. Johann Schwartz regionális elnök és Johann Forsteinheizler megyei elnök tájékoztattak a szervezet tíz esztendejéről. Az említett megyében mintegy 23-25 ezer német él, többségük Nagykároly környékén. Nagybányán 1000, Nagyváradon 975 német él, a szervezet nyilvántartása szerint. A legtöbb intézmény Szatmár megyében jött létre: 20 német óvodai csoport működik, a német nyelvű I-VIII. osztályokban 800 fiatal, az 1997-ben alakult szatmári német líceum V-XII. osztályaiban 443 diák tanul. Jól működik a németországi segítséggel létrehozott szatmári Nemzetközi Együttműködési Alapítvány, amelynek jóvoltából mintegy ezer új munkahely jött létre a svábok lakta településeken. /Ünnepelt a Német Fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Szatmárnémetiben tizedik alkalommal rendezték meg az ökumenikus kórustalálkozót, színhelye a katolikus kéttornyú székesegyház volt. Szatmár és Máramaros megye felekezeti kórusai, húsz énekkar lépett fel febr. 11-én, köztük a máramarossszigeti Hollósy Simon vegyeskar, a szigeti reformátusok kórusa, a szatmári Láncostemplom és Zárdatemplom kara. /És énekeltek új énekeket! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Szatmárnémetiben bemutatták Muhi Csilla II. éves egyetemi hallgató munkáját /A Szatmári Székesegyház története és képzőművészeti értékei. - Otthonom Szatmár megye 9. kötet/, melyet a városban működő Szent-Györgyi Albert Társaság és az EMKE Szatmár megyei szervezete adott ki. Jól dokumentált munkáról van szó, a megírás alapjául 45 forrásmunka szolgált. Nem csupán a címbe foglalt építészeti alkotásra koncentrál. /A Szatmári Székesegyház története és képzőművészeti értékei. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 17./

Több mint egy milliárd lejbe kerül az egri kétszintes kultúrotthon felújítása, melynek befejeztével a színmagyar település 5 felújított tanteremmel, orvosi rendelővel és óriási méretű teremmel várja az iskolásokat, betegeket és a lakodalmas népet. A közigazgatásilag Batizhoz tartozó település környező falvainak lakosai is idejárnak majd orvosi vizsgálatokra, vagy éppen tanulni. A fiatal tanárok munkájának eredményeképpen több fiatal felvételizik sikeresen szatmári líceumokban és kollégiumokban. (1996-ban mindössze egyetlen diák tanult felsőoktatási intézményben). /Hamarosan elkészül az egri kulturális-oktatási-egészségügyi központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), február 23./ Kovács Sándor helyi református lelkész rövid magyar és román nyelven megtartott istentiszteletével kezdődött az Egri Művelődési és Egészségügyi Központ öt iskolatermének az átadása. Az átadáson jelen volt Miclaus Gheorghe, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Fodor Mihail és a Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelője is. /Átadták az Egri Művelődési és Egészségügyi Központ egy részét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) febr. 22./ Egri: Szatmár megyei település.