Első ízben tartották meg a Tövisháti Napok nevű rendezvényt Szilágycsehen, a Magyar Házban, a Tövishát Kulturális Társaság rendezésében. A helyszín a társaság székháza, egyben a városi RMDSZ, a MADISZ, a cserkészcsapat, az EMKE otthona. Baksai Károly, a Tövishát Kulturális Társaság elnöke beköszöntőjében elmondta, hogy három megye, Szilágy, Szatmár és Máramaros közös tájegysége hagyományainak ápolását tűzték ki célul. Dr. Tövissi Lajos Tövishátról szóló értekezését olvasta fel. A tájegységet érintő előadások keretében bemutatták dr. Tövissi Lajos Ködlámpa című ismeretterjesztő cikkeit tartalmazó kötetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Dr. Bura László ismert nyelvész és néprajzkutató feldolgozásában megjelent Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. A kötetet a Stúdium Kft. /Kolozsvár/ adat ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Okt. 12-én Nagykárolyban ünnepséggel emlékeztek az új római katolikus templom fölszentelésének elsőéves évfordulójára. A Szatmár megyei Magyarcsaholy 624 lelkes gyülekezete okt. 19-én ünnepelte a református templom felújításának befejezését. A felújítás költségeinek fele a hívek adakozásából gyűlt össze, a másik felét a holland testvértelepülés, Rodenjis biztosította. Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 24./

Emlékezetes, hogy mi történt Kiss Istvánnal /Szatmárnémeti/: reggel elvitték a rendőrségre, majd összeverve kidobták őt a háza elé egy autóból. Pár nap múlva meghalt. Fernea ezredes, az akkori rendőrfőnök ködösített. Hasonló történt a napokban, ugyancsak Szatmár megyében: Domnics Miklóst a közrend zavarása miatt megbírságolták 50 ezer lejre. Nem fizette ki, ezért bekísérték a rendőrségre, fogdába zárták. Pár nap múlva lakásuk elé lökve, vérbefagyva találta meg a családja. A törvényszéki orvos megállapította, hogy a férfit összeverték, hét bordája eltörött. A rendőrség először tagadott, majd elismerte, hogy a fogdában Domnics Miklóst őrizetes társai megverték. Hogy miért nem avatkoztak be rendőrök, miért szállították az áldozatot titkon haza? Erre egyelőre nincs magyarázat. Az új megyei rendőrparancsnok, Dumitru Strava ezredes, akit Nagyváradról helyeztek ide, váltig állítja, hogy mindenre fényt derít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ Emlékeztetőül: - Szatmárnémetiben Kiss István esztergályost 1995. jan. 23-án tanúnak idézték meg a bíróságra. Amikor elindult volna, két rendőr jelent meg, magukkal vitték a 32 éves férfit. Annyira összeverték, hogy Kiss István sérüléseibe belehalt. A rendőrség ígérte, hogy kivizsgálja az esetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 9./

A Szent-Györgyi Albert Társaság közgyűlései - tekintettel annak Szatmárnémeti és a megye magyar civil társadalmában betöltött vezető szerepére - mindig eseményszámba mennek. Így volt ez a mostani, jan. 12-i közgyűlésen is. A társasság elmúlt évi tevékenységéről Csirák Csaba és dr. Kiss László társelnökök számoltak be. A Szent-Györgyi Albert Társaság 5 szakmai, 3 szociális és 8 közművelődési csoportot működtet. Dr. György Ágoston, a Szatmár megyei Egészségügyi Igazgatóság igazgatója ismertette az új egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos elvárásokat és a családorvosi szolgáltatás bevezetését. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./

"Riedl Rudolf Szatmár megyei RMDSZ-es prefektusról kezdetben a helyi román sajtó ellenségesen szólt, ma már nem egyszer elismeréssel írnak róla. A prefektus szerint a legtöbb gond, törvénytelenség a földtörvény alkalmazásával kapcsolatban tapasztalható. A korrupcióellenes kampány eddigi eredménytelensége azzal magyarázható, hogy a korrupció akkor szorítható vissza, ha a törvényeket megfelelően módosítják. Az eddigi törvényekkel "alig megyünk valamire, hisz még az a szó sincs bennük, hogy korrupció, s a legnagyobb ügyeket is át lehet minősíteni" - mondta Riedl Rudolf. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./"

Egyetlen szervezet vagy hivatal sem tesz annyit Szatmár megyében a cigánygyermekek felkarolásáért, mint a római katolikus egyház keretében működő Caritas. Vezetőjének, Schupler Tibor atyának már-már szenvedélye a velük való törődés. Évek óta kiválóan működik Erdődön és Nagykárolyban a cigányóvoda, a csedregi és túrterebesi romagyerekek iskola előtti oktatása. A Caritas segítségével szakképzett nevelők tanítják a gyermekeket. A Caritas segítségével óvodahálózat létesül, Sárközújlakon és Szakaszon az elmúlt napokban indult be 20-20 gyermekkel, Petén február elsejétől. /Sike Lajos: Program cigánygyermekekért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Emil Constantinescu államelnök Budapesten kijelentette, hogy magyar egyetemi karok indulnak Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben. A lapmunkatársa megkérdezte erről Erdei Líviusz Szatmár megyei főtanfelügyelőt, aki azt válaszolta: ha az államfő kijelentette, akkor lesz ilyen intézmény. Tavaly már volt szó róla, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem háromnyelvű /román-magyar-német/ közigazgatási főiskolát indít Szatmárnémetiben, de nem történt semmi. /Miféle szatmári egyetem és mikor? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

"Háromtól hét napig terjedő zárkafogságra ítélte a Szatmár megyei rendőrség ún. becsületbírósága azokat a rendőröket, akik éveken át verték Nagytarnán és Avasújfaluban azokat, akik nem voltak hajlandók nekik kedvező vallomást tenni. A becsületbíróság próbaidőre még ezt a büntetés is felfüggesztette. /"Példás" büntetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"

Az RMDSZ szenátusi csoportjának febr. 11-i ülésén megtörtént a tisztújítás. A frakció elnökévé a tavaszi ülésszak idejére ismét Verestóy Attila Hargita megyei szenátort választották az RMDSZ szenátorai. Az alelnöki tisztséget Szabó Károly Szatmár megyei szenátor tölti be, míg a frakciótitkári funkcióra újraválasztották Puskás Bálint Kovászna megyei szenátort. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11. - 1205. sz./

"Máj. 16-17-én Szatmárnémetiben, illetve Szatmárhegyen Páskándi Géza ünnepségsorozatra került sor a költő születésének 65. évfordulója alkalmából. A Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az EMKE, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottsága és a Páskándi Géza Baráti Társaság szervezésében megtartott rendezvény első napján Szatmárnémetiben "Mi nékem az igazság?" címmel irodalmi tanácskozást tartottak Páskándi Géza életművéről. Köszöntőt mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Székely József, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere. A tanácskozást délelőtt Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke (Kolozsvár), délután Székelyhidi Ágoston (Debrecen) vezette; előadást tartottak: Szász László (Nagykörös), Kötő József (Kolozsvár), Demény Péter (Kolozsvár), Bertha Zoltán (Debrecen), Láng Gusztáv (Szombathely), Szakolczay Lajos (Budapest), Dávid Gyula (Kolozsvár). Ezt követően a költő egykori iskolájában tartottak ünnepséget, ahol többek között beszédet mondott Szakonyi Károly, a Páskándi Alapítvány kuratóriumi elnöke (Budapest), Páskándiné Sebők Anna, a költő özvegye Budapestről, Dávid Gyula és Székelyhidi Ágoston (Debrecen), Este a Kölcsey Ferenc Kollégium diákjainak előadásában bemutatták Páskándi Géza Az eb olykor emeli lábát c. színdarabját. Május 17-én Szatmárhegyen ünnepi istentisztelet volt a református templomban, ahol köszöntőt mondott Kovács Ferenc lelkipásztor, és igét hirdetett Tőkés László református püspök. Ezután a részvevők a költő egykori szülőháza helyén álló épülethez vonultak, ahol emléktábla-avatásra került sor. Itt beszédet mondott Szilágyi Sándor, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottságának elnöke, a községi tanács titkára, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője, valamint Gál Sándor, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke Budapestről és Dobos László, az MVSZ alelnöke Pozsonyból. A községi Művelődési Otthonban ezután ünnepi műsor és színelőadás következett, ahol ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, oktatásügyi államtitkár és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. A rendezvénysorozatot a román Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány és a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1267. sz./"

"Jún. 4-én Richard Schifternek, az amerikai külügyminisztérium tanácsadójának romániai látogatása alkalmából James Rosapepe, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete munkareggelire hívta meg a parlamenti pártok egy-egy képviselőjét. Az RMDSZ képviseletében Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő vett részt a találkozón. A munkareggelin az Amerikai Egyesült Államok Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezésének (SECI) célkitűzéseiről folyt beszélgetés. A SECI fő célja a bizonytalan balkáni régió körül egy biztonságos övezet kialakítása a délkelet-európai országok gazdasági felemelkedése útján. A SECI több téren támogat projekteket, mint például az infrastruktúrák fejlesztése a délkelet-európai országokban; a szervezett bűnözés elleni harc összehangolása a térségben; a kis és közepes vállalatok fejlesztésének támogatása. Pécsi Ferenc kérésére dr. Erhard Busek, a SECI koordinátora, aki szintén jelen volt a munkareggelin, megígérte, hogy elküldi számára a SECI stratégiájának leírását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5. - 1279. sz./"

A napokig tartó esőzés után újból árvízveszély van Szatmár megyében. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 2./

Hatvanéves lenne Szilágyi Domokos, akire jún. 26-27-én kétnapos ünnepséggel emlékeztek az EMKE, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ és a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség jóvoltából, mert annak vezetője, George Vulturescu, maga is költő. Szatmárnémetiben, a katolikus pasztorációs központban irodalmi tanácskozással kezdődött az emlékezés /Szilágyi Domokos Napok/. Az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád megnyitója után a Bécsből jött Szépfalusi István, az ottani Bornemissza Péter Társaság titkára vezette a tanácskozást. Előadást tartott többek között Kádár Ferenc nagykárolyi költő, Kereskényi Sándor, Csirák Csaba, a Szent-györgy Albert Társaság társelnöke, majd Illyés Kinga műsora következett, este megkoszorúzták Szilágyi Domokosnak a megyei kórház előtti parkban álló szobrát. Másnap Nagysomkúton, a költő szülőházában megnyitották a Szilágyi Domokos emlékszobát. Az emlékszoba további emlékeket vár mindenkitől. /Sike Lajos: Irodalomtörténeti pillanat Nagysomkúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 27./

Eddig nyolc alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben a Gellért Sándorról elnevezett vers- és prózamondó versenyt, melyek során Szilágyi Domokos versei gyakran hangzottak el. Ennek állított emléket Csirák Csaba Szilágyi Domokos költészete a Szatmár megyei versmondó pódiumokon /Kölcsey Kör, Szatmárnémeti/ című tanulmányában, amely most jelent meg. A kötet tartalmazza a legutóbbi versenyen elhangzott előadásokat is. /Újabb könyv Sziszről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1-2./

Markó Béla Szatmárnémetiben közösségi fórumon találkozott a megye lakosaival. A fórumon ott volt többek között Riedl Rudolf, a megye prefektusa, Varga Attila, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Erdei Líviusz megyei főtanfelügyelő-helyettese, Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere. Markó Béla elmondta, hogy a jelenlegi román politikai elit gyermeteg, nem tekinthető minden esetben tárgyalóképes partnernek. Az RMDSZ kormányban való részvételével szólásszabadságát és külföldi mozgáslehetőségét is korlátozta. Nagykároly polgármestere a határátkelők ügyét hozta szóba, kitérve a forgalomtól elzárt Nagykároly-Mátészalka vasútvonalra is. A kettős állampolgárságról felesleges beszélni, mert magyar részről ezt nem kínálták fel. Markó Béla élesen bírálta azokat a pártvezetőket, akikkel egyszer már sikerült egyezségre jutni, de ezek álláspontjukat nem érvényesítik pártjukban. Ezzel a tanügyi megállapodásra utalt, melyet sorra megszegnek a koalíciós társak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Megjelent a Szent-Györgyi Albert Társaság gondozásában az Otthonom, Szatmár megye sorozat hatodik kötete Egészségügyi dolgozatok címmel. A 400 oldalas kötet szerzői: Szatmár és Máramaros megyei orvosok, gyógyszerészek, történészek, /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 29./

Idén nagyon sokan megbuktak az érettségin. A pórtérettségin a minisztériumi kimutatás szerint a diákok közel 50 százaléka sikeresen átment. Az egyes megyékben eltérőek az arányok. Hargita megyében 75 %, Maros megyében 73,8 %, Kovászna megyében 51 %, de Bihar megyében 44 %, Szatmár megyében 35 % és Kolozs megyében 32 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./

Teodor Gavrilas, a kormánykoalícióban résztvevő Demokrata Párt Szatmár megyei képviselője szept. 4-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a DP sohasem ígért egyetemet a magyaroknak és nem is támogatta ezt az elképzelést. Gavrilas túlzásnak nevezte a magyar egyetem követelését, hozzátette, hogy Romániában a román a hivatalos nyelv, minden más idegen nyelv használata megengedhetetlen. "Markó Béla hasztalan áll elő mindenféle európai példával. Nekünk nem Európára kell tekintenünk, hanem a specifikus történelmi helyzet szerint kell politizálnunk." /Fodor István: Hogy ne feledjük, kikkel is vagyunk egy koalícióban! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 5./

Szept. 12-13-án tartották meg Szilágysomlyón a Báthory Napokat, immár ötödik alkalommal orvostovábbképző konferenciával, Bihar, Maros, Hargita, Kolozs, Szatmár és Szilágy megyei orvosok részvételével. A Magyar Egészségügyi Intézet segítségével újból megtartott tudományos konferenciára eljött és előadást tartott a két egészségügyi miniszter - a romániai dr. Hajdú Gábor és a magyarországi dr. Gógl Árpád, továbbá dr. Kalmár László /Budapest/, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke is. A konferencia ezúttal nem kimondottan orvosi szakterületet, hanem a társadalmat érintő kérdéseket tűzött napirendre, nevezetesen az egészségügyi szervezést, annak reformját és a gyógyító tevékenység menedzsmentjét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14., szept. 16./

"Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa a vele készült interjúban felsorolta azokat a problémákat, melyeket sikerült megoldani: a tanügyben három nemzetiségi líceumnak önálló épületet biztosítottak, magyar csoportok indultak; a szegényes költségvetés ellenére megjavították a megyei utakat; az érintett helységek 90 százalékánál sikerült háromnyelvű táblát kitétetni. Riedl kijelentette: "valahol elvesztettük a prioritás iránti érzékenységünket". Szerinte előnyt kellene hogy élvezzenek a mezőgazdaság és a vele összefüggő ágazatok, a gazdasági kérdések /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ szervezésében a negyedik honismereti konferenciát tartották meg okt. 9-11-e között Sarmaságon, melynek az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek és emlékműveinek bemutatása volt a fő témája. A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Arad, Temes és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki, tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak felés ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be munkájukról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. Az idein közel félszáz dolgozatot terjesztettek elő. Benedek Zoltán /Nagykároly/ két eltűnt szoborról és szétvert emléktáblákról értekezett. Nagykárolyban a jelenlegi városközpontban, a szökőkút mellett állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása, a milleniumi évfordulón, 1896-ban állították fel. 1938-ban lefejezték a szobrot. Ugyancsak Nagykárolyban állt Kossuth Lajos szobra a mai is Kossuth-kertnek nevezett parkban, szintén Kallós Ede munkája, a szobor 1939-ben eltűnt, akárcsak a Petőfi-emléktáblák. A PBMEB kiadásában jelennek meg a Partiumi Füzetek, szerkesztője Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, a legújabb füzet Bessenyei István református tiszteletes Sarmaság című munkája. /Fejér László: Partiumi honismereti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A honismereti konferencián Dánielisz Endre az 1901-ben Nagyszalontán felállított Kossuth-szobor ledöntésekkel tűzdelt kálváriáját ismertette, Vajda Sándor Borosjenő várának történetét foglalta össze. /Honismereti konferencia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./ Előadást tartott többek között Béres József /Máramarossziget/, Bokor Irén /Érmihályfalva/, Erdei János /Szilágysomlyó/, Fazekas Lóránd /Szatmárnémeti/, György Irén /Szalacs/, Hitter Ferenc /Felsőbánya/, dr. Jósa Piroska /Nagyvárad/, Kordics Imre /Nagyvárad/, Kovách Géza /Arad/, Major Miklós /Szilágynagyfalu/, Magyari Etelka /Arad/, Osváth Sára /Sarmaság/, Pávai Gyula, Puskel Péter /mindketten Aradról/, Székely Antal /Ombód/, rajtuk kívül Erdőközi Zoltán /Lelle/ Szilágy megye iskolahálózatáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: IV. Partiumi honismereti konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./

A Kárpátok-Eurorégió vezetői a múlt héten Nyíregyházán tanácskoztak. A hatékonyabb együttműködés érdekében új, koncepcionális javaslatok születtek, amelyek célja, hogy a tagországok Európai Unióhoz való csatlakozását meggyorsítsák - hangoztatta Piotr Helinski, a régió titkárságának lengyel vezetője. - Az ukrán kormány megbízta a kárpátaljai közigazgatást, hogy dolgozza ki egy magyar?ukrán gazdasági övezet megvalósításának tervét - jelentette be Szergej Usztics, a kárpátaljai adminisztráció vezetője. Hozzátette: sokat várnak Kucsma ukrán elnök október végi magyarországi látogatásától, lényegesnek tartják a magyar nemzetiséggel való törődést. - Gheorghe Micolaus, a Szatmár Megyei Tanács elnöke arról szólt, hogy a PHARE?CBC-program keretében több, határokon átnyúló projektet dolgoznak ki. Mindkét oldalon bővítik a Csengersima és Pete közötti határátkelőt, román részről elindították Vállaj és Csanálos között egy állandó határátkelő megnyitásának engedélyezési eljárását. Elmondta azt is: október 5-én Szatmáron egy olyan közigazgatási főiskolát nyitottak, amelyben román, magyar és német nyelven folyik az oktatás. /Növelni kell a Kárpátok?Eurorégió hatékonyságát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

"Megjelent Erdély etnikai és felekezeti statisztikája című munka. Első kötetével kapcsolatban tette meg észrevételeit Benedek Gyula. Az 1850. évi népszámlálásról az olvasható, hogy "a településenkénti adatokat azonban sohasem közölték, s azok az idők során elkallódtak". Valójában nem kallódtak el, helyesített Benedek Gyula. Az 1850. évi népszámlálás eredeti német nyelvű felvételi íveit (Aufnahms-Bogen vom Jahr 1850) ő fedeztem fel 1969-ben a szatmárnémeti levéltárban (Archivele Statului. Fond primaria municipiului Satu Mare Colectia registre).1) A Szatmárnémetire, valamint Szatmárhegyre vonatkozó (tehát településenkénti adatokat) közölte Szatmár megye első Statisztikai Évkönyve (1971), valamint 1998-ban a Szatmári Friss Újság Évkönyve. Ugyancsak téves az a megállapítás, hogy nem tartalmazták "a helységben talált idegeneket". Tartalmazták! Az idegenek száma például Szatmárnémetiben 928, Szatmárhegyen 4 volt. Szatmárnémeti jogi (állandó) lakossága 10 552, Szatmárhegyé viszont 1614 volt 1850-ben. "A mindössze 30 példányban sokszorosított kötetet ma már nehezen érthető politikai okból szinte megjelenése pillanatában bevonták" - állítja a megjelent munka. A nehezen érthető ok az lehetett, hogy akkor Szatmárnémetiben élt 38 román. Nehéz elképzelni, hogy az osztrák összeírók (1850-ben) a magyarok érdekében "szépítették" volna az adatokat. Benedek Gyula kifogásolta a "Korona tartomány" kifejezést, mert a helyes fordítás társország: Magyarország nem tartomány volt, hanem társország. /Benedek Gyula: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./"

A Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Kör és az EMKE nov. 20-án és 21-én kilencedik alkalommal rendezi meg az Ifjú szívekben élek Kárpát-medencei vetélkedőt és érmindszenti zarándoklatot. A rendezvényről Muzsnay Árpád számolt be a Szatmári Friss Újság hasábjain. A vetélkedőre eddig 17 csapat jelezte részvételi szándékát. Szatmárról a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Református Gimnázium és a Hám János Szemináriumi Líceum, valamint a Nagykárolyi Hepaj csapata vesz részt a vetélkedőn. Magyarországról a budapestiek, a debreceniek, a hajdúnánásiak, a nyíregyháziak és a sátoraljaújhelyiek, Jugoszláviából a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csapata, Erdélyből a kolozsváriak, a marosvásárhelyiek, a nagyváradiak, a nagybányaiak és a kézdivásárhelyiek mutatják be műsorukat. Bár készültek, az árvíz miatt mégsem vesznek részt a kárpátaljaiak. A zsűriben olyan személyiségek lesznek mint: Medvigy Endre, az Irodalmi Társaságok új elnöke, Indig Ottó, az Ady Társaság elnöke, Porkoláb Albert tanár, Kovács Ferenc rendező, Tóth-Páll Miklós színművész és Görbe István tanár. Nov. 21-én elzarándokolnak az érmindszenti Ady Múzeumhoz és szoborhoz. Az eseményt . Kányádi Sándor verseiből összeállított műsor zárja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Jan. 12-én a Szatmár megyei magyarság legjelentősebb civil szervezete, a Szent-Györgyi Albert Társaság. Csirák Csaba társelnök beszámolójában főleg a közművelődési és szociális tevékenységet értékelte, dr. Kiss László társelnök pedig a szakmai tevékenységet. /Kereskényi Sándor: Megtartotta tisztújító közgyűlését a Szent-Györgyi Albert Társaság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 14./

Varga Attila képviselő, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének és parlamenti frakciójának vezetője meghívottként vett részt a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ nemrégi tisztújító közgyűlésén. Felszólalásában részletesen kitért a Hajdú Gábor egészségügyi miniszter körül az utóbbi időben kialakult áldatlan, feszültségteljes helyzet ismertetésére. Varga Attila elmondta: az egészségügy átszervezése elodázhatatlan, ugyanakkor nagyon nehezen megoldható feladat. Nincs olyan ember az országban, akit ez az átszervezés közelebbről vagy távolabbról ne érintene. Ráadásul rengeteg egymásnak radikálisan ellentmondó gazdasági és pénzügyi érdek ütközik ebben az ágazatban, amelynek reformja ily módon régóta kialakított érdekmechanizmusokat sért, sőt támad. Hajdú Gábor RMDSZ-es egészségügyi miniszter nem orvos, hanem jogászember, aki következetesen törekszik a reform számára megszabott törvényi keretek tiszteletben tartatására. Emiatt ádáz ellenségeket szerzett magának. Ilyen körülmények között egyes érdekcsoportok magát a minisztert kívánják lejáratni, lehetetlenné tenni. Varga Attila hangsúlyozta: Hajdú Gábornak nagy szüksége van az orvostársadalom, a kisebbségi magyar orvosok támogatására. (A Szatmári Friss Újság nyomán) /Varga Attila Hajdú Gábor helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

A román törvényhozás tavaszi ülésszakának megkezdésével egyidőben febr. 1-jén megtörtént a tisztújítás az RMDSZ képviselőházi csoportjában, ahol az elnöki tisztet ismét Varga Attila Szatmár megyei képviselő nyerte el. Hasonlóképpen megtartották tisztségüket a csoport alelnökei: Márton Árpád Kovászna megyei és Vajda Ferenc Tulcea megyei képviselő. A titkár ismét Böndi Gyöngyi Máramaros megyei képviselő lett. A képviselőház állandó irodájának titkári tisztségére az RMDSZ ismét Kovács Csaba Tibor Brassó megyei képviselőt javasolta, akit az ülésen nagy többséggel megválasztottak. A szenátus állandó irodájának titkárává újraválasztották Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort. /RMDSZ - képviselőházi csoport - megtartott tisztségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete márc. 6-án tartott tisztújító küldöttgyűlésén Ilyés Gyula szatmárnémeti alpolgármestert választották meg a megyei RMDSZ elnökének, elődje Varga Attila képviselő volt. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 8./

Az RMDSZ májusra összehívott VI. kongresszusán várhatóan Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi elnöke és Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke indul jelöltként a szövetségi elnöki posztért. Erdély-szerte zajlanak az RMDSZ megyei és területei szervezeteiben a tisztújító, illetve kongresszusi küldöttválasztások. Az eddigi megyei és területi gyűléseken Markó Béla, illetve Kincses Előd jelöltségének támogatása mellett döntöttek az egyes szervezetek. Az Arad megyei szervezet, ahol Cziszter Kálmán személyében új megyei elnököt választottak, a küldöttgyűlés Markó jelölését támogatta. Szatmár megyében Markó Béla jelölése mellett döntöttek. Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének küldöttgyűlésén Kapy Istvánt, Nagyvárad alpolgármesterét választották megyei elnöknek /eddig Varga Gábor volt az elnök/. A Háromszéki Képviselők Tanácsa a kézdivásárhelyi születésű Markó Béla elnökjelöltségét támogatja. Hasonló döntést hozott az Udvarhely széki szervezet is. Az RMDSZ Fehér megyei szervezetének nagyenyedi tisztújító közgyűlésén nem történt elnökváltás: dr. Brendus Gyulát újraválasztották eddigi tisztségébe. /Támogatók és támogatottak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./