A Kárpátok Eurorégió Fejlesztési Alapja három finanszírozási programot ajánl hét megye (Bihar, Botosani, Hargita, Máramaros, Szilágy, Szatmár és Suceava) civil szervezeteinek és helyi tanácsainak a jövő év első felére. Az egyik támogatási program az intézmény fejlesztésére vonatkozik. A második az etnikumok közötti kapcsolatok fejlesztésére nyújt támogatást. Célja a nemzetek közötti együttműködés elősegítése, a hagyományok őrzése, illetve az etnikumok közötti bizalom erősítése. A harmadik program a kulturális közkincsek ápolását célozza a Kárpátok Eurorégióban. /Eurorégiós pénzforrások. = Bihari Napló (Nagyvárad), 2000. dec. 28./

"A kormány jan. 11-i ülésén nevezik ki az első prefektusokat, nyilatkozta a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének jan. 8-i ülését követően. Jan. 8-án az RMDSZ vezetői is tárgyalásokat folytattak az RTDP-vel a prefektusi, illetve az alprefektusi tisztségek kérdéséről. Mint ismeretes, az RTDP és az RMDSZ között elvi szinten korábban olyan egyezség született, hogy azokban a megyékben, ahol jelentős létszámú magyar nemzetiségű él, magyar alprefektust nevezzen ki a kormány. Verestóy Attila szenátor elmondta: a kormányzó pártal sikerült megállapodni abban, hogy az RMDSZ öt, magyarok is lakta megyében megszerezze az alprefektusi tisztet. Elmondta: Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy és Szatmár megyén kívül talán még Kolozs megyének is van esélye arra, hogy magyar alprefektusa legyen. /Öt megyében lehet magyar alprefektus. Az RMDSZ Kolozsvárt is esélyesnek tartja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

"Seres Dénes Szilágy megyei szenátort korábbi tisztségébe, a helyi közigazgatási és területrendezési szakbizottság elnökének választottak meg újból. E tisztségében az elmúlt mandátum idejében az ő nevéhez is fűződik a Helyi Autonómiák Európai Chartájának hazai ratifikálása és a helyi közigazgatási törvény. Elmondta, hogy szakbizottsági elnökként továbbra is szem előtt tartja a helyi autonómiák működtetéséhez szükséges szabályok tökéletesítését, a hozzá szükséges pénzforrások törvénybeli szabályozását, s annak keretében az anyanyelv használatának kiteljesítését. Seres hangsúlyozta: a regionális fejlesztési törvény lehetőséget nyújt új gazdasági régiók létrehozására, amely azt jelenti, hogy a közigazgatási egységek - községek, városok, megyék - szabadon társulhassanak különféle övezeti érdekeltségű beruházások kivitelezésére. Egy tanulmány eredményeként - az Európai Unió támogatásával készült - Románia számára nyolc nagyobb régió létrehozását javasolták. Megalakult a nyolc régió gazdaságfejlesztési céllal. Szilágy megye az északnyugati övezetben van Bihar, Szatmár, Máramaros, Kolozs és Beszterce-Naszód megyékkel. Nincs kizárva a nagyobb régiók létrehozása sem, ezt jelenti az utóbbi időben sajtónyilvánosságot kapott terv, az úgynevezett történelmi tartományok (lásd Erdély, Moldova, Dobrudzsa és a többiek) létesítésére vonatkozó javaslat. /Fejér László: Szabadon társulhatnak az önkormányzatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./"

"A kormány jan. 11-i ülésén kinevezte 36 megye prefektusát. Ezen kívül gazdára talált néhány alprefektusi tisztség is. A kormányhatározat szerint az erdélyi megyékben a következőképpen alakult a helyzet: Fehér megyében Ioan Rus, Kolozs megyében Vasile Soporan, Kovászna megyében Horia Grama, Hargita megyében Mircea Dusa, Hunyad megyében Aurelian Seraficeanu, Máramaros megyében Liviu Bechis, Maros megyében Ioan Toganel, Szatmár megyében Gheorghe Ciocan, Szilágy megyében Tiberiu Marc, Temes megyében Horia Ciocarlie lesz a prefektus. Az is eldőlt: Kolozs megyében Canta Dan lesz Vasile Soporan helyettese. A Mediafax jelentése szerint a tegnapi kormányülésen egyetlen magyar alprefektus kinevezésének az ügyét nem tárgyalták. Bihar megyében ez az esély végképp elúszott, az alprefektusi tisztséget ugyanis Gheorghe Pop tölti be. Az RTDP és az RMDSZ elvi megállapodást kötött arról, hogy azokban a megyékben, ahol többségében vagy jelentős számban magyar nemzetiségűek élnek, magyar nemzetiségű alprefektust neveznek ki. A többi prefektust és alprefektust a kormány következő ülésén nevezik ki. /Kinevezték a prefektusok egy csoportját. Kolozs megyében nem lesz magyar alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./ Horia Grama, a Bibco borvíz- és üdítő palackozó Rt. vezérigazgatója, Kovászna megye új prefektusa. Mellette az új alprefektus a régi: Olosz Gergely, akit az RMDSZ képviselőjeként alig egy hónappal korábban ültettek az alprefektusi székbe. - Váratlanul pattant ki a Hargita-Kovászna megyei román civil szervezeteknek az államelnökhöz, a kormányhoz intézett riadalmas hangú, tiltakozó levele: az anyanyelv helyi használata ellen tiltakoztak. /(Flóra Gábor): Horia Grama Kovászna új prefektusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./"

"A Szatmár Megyei Bíróság értesítette a szatmárnémeti Északi Színház vezetőségét arról, hogy megszüntették a Parászka Miklós volt társulatigazgató ellen a tavaly márciusban megtett feljelentés nyomán kezdett eljárást. 2000 tavaszán Cristian Ioan, a színház volt főigazgatója felfüggesztette Parászkát társulatigazgatói tisztségéből; lépését azzal indokolta, hogy a magyar társulat vezetője a Thalia kávézóval kapcsolatos zűrös gazdasági ügyei miatt méltatlan az intézmény vezetésére. A törvényszéki határozat szerint Cristian Ioan volt főigazgatónak - aki jelenleg a marosvásárhelyi színházat vezeti - a felfüggesztéshez vezető intézkedése jogtalannak bizonyult. Parászka Miklós, a csíkszeredai Csíki Játékszín vezetője nem kívánt reagálni a határozatra. /Princz Csaba: Ejtették a vádat. Megalapozatlan volt Cristian Ioan feljelentése. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./"

"1990-hez képest 1998-ban 705 ezerrel kevesebb Románia lakossága. A nagy zuhanás 1991 és 1992 között következett be: 396 ezerrel csökkent a lakosságszám. Az előző évtizedek biztatóak voltak. 1965-ben lépte át Románia 19 milliós, 1969-ben a 20, 1974-ben a 21, 1979-ben a 22 milliós határt. Kilenc évnek kellett eltelnie, amíg - ekkor már drasztikus, a Szekuritáté által ellenőrzött formákban - sikerült elérni a 23 milliót. Akkoriban ezt is megünnepelték. Pedig ekkor már volt egy olyan megyéje Romániának - Arad -, ahol 1980 óta folyamatosan negatív volt a természetes szaporulat, és volt egy olyan másik megyéje, Teleorman, ahol 1985-ben -0,1 volt ugyanez a mutató. A folyamatos csökkenés azonban nyilvánvaló. 1992-ben már 19 megyében és Bukarestben is negatívvá vált a természetes szaporulat mutatója. Gagyi József írásában részletezte az ország népességi adatait. Azok a megyék, melyek esetében 1999-ig többen születtek, mint ahányan meghalt: Bákó, Beszterce-Naszód, Galac, Iasi, Máramaros, Neamt, Szucsáva, Vaslui és Erdély északkeleti része. Azok a megyék, melyek a kilencvenes években ingadoznak, hol negatív, hol pozitív a mutatójuk: Botosani, Konstanca, Gorj, Ialomita, Szeben, Vrancea. A harmadik csoport, amelynek a kilencvenes években stabilan csökkent a lakosságszáma, de a mutatójuk csak 1992-ben vagy közvetlenül azután lett negatív: Fehér, Arges, Brassó, Kovászna, Dimbovita, Hargita, Hunyad, Maros, Szatmár, Szilágy, Tulcea, Vilcea. A negyedik csoport: amelynek már 1990 és 1991-ben negatívba fordult a mutatója: Bihar, Braila, Buzau, Calarasi, Kolozsvár, Dolj, Mehedinti, Olt , Prahova, Temes megyék, Bukarest. Az ötödik csoport: a negatív listavezetők, amelyek 1990 óta, vagy még azelőtt elfoglalták ezt a helyet: Arad, Krassó-Szörény, Giurgiu, Teleorman. - A fentiek alapján megrajzolt ez a térkép nem a történelmi régiók határvonalait mutatja. Igaz, hogy Moldvában még mindig a legpozitívabb a mérleg. A megyék zöme, a harmadik-negyedik csoport, az ország közepe és nyugati része. Az ötödik csoport pedig a déli megyék. - Ebből a szempontból az ország más megosztást mutat, mint amilyent a politikai opciót kirajzoló választási térképekről leolvasható. Nagy meglepetés, hogy nem az erdélyi, hanem, igen egyértelműen, a déli és regáti megyék a listavezetők. Románia lakossága az országnak ezen a részén fogy a legnagyobb ütemben. /Gagyi József: Deficit- térkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./"

"Fehérgyarmaton tartotta meg közgyűlését a Hármashatár Irodalmi Társaság, melynek három országból, pontosabban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyéből, illetve Kárpátaljáról vannak tagjai. A közgyűlés a régióban élő írók és költők szorosabb együttműködéséről, közös antológiák kiadásáról határozott, s egyúttal új elnököt választott a helyi író-költő, Fábián Béla személyében. A három ügyvezető elnök a kárpátaljai Füzesi Magda, a szabolcsi Dalmay Árpád és a szatmárnémeti Elek György lett. /Új vezetőket választott a Hármashatár Irodalmi Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

"A Romániai Magyar Szó több helyi lapban tallózott. A szórvány összefogását szolgálja a Levél (″Ünnepi üzenet az Erdélyben és Kárpátokon kívül szétszórtságban élő magyar keresztyének számára″, szórványmissziós gyülekezeti lap, Kolozsvár). A karácsonyi számban Kiss Antal ómoravicai nyugalmazott lelkészt és Balla János teológus szórványszervezőt szólaltatták meg, valamint közölték 63 romániai református szórványgondozó lelkipásztor tavaly augusztusi ″... mit ér a szórvány, ha magyar?″ című algyógyi nyilatkozatát. Nagykároly és Vidéke hetilap utóbbi számai hírt adtak arról, hogy teleházat avattak decemberben a Szatmár megyei Gencsen. (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Szociális Főosztályának hírlevele a hiperaktivitás elnevezésű magatartászavarról adott összefoglalót és bemutatta a szatmárnémeti székhelyű, humanitárius, karitatív Hans Lindner Alapítványt. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, 2000. december 18-i szám) az 1989-es temesvári eseményekre emlékezett, továbbá tudósított a Sulyok István Református Főiskola fennállásának 10. évfordulójának ünnepségéről. Partium (az előbbi kiadvány melléklete) néprajzi és helytörténeti anyagokat hozott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, 2000. decemberi szám) visszatekintett a kiadvány közel három évére. Hírhordó (az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele, Sepsiszentgyörgy, 2000. decemberi szám) beszámolt a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának IX. Anyanyelvi Konferenciájáról (Anyanyelvűség és nemzeti identitás az integrálódó Európában - Marosvásárhely, 2000. augusztus 10-15.), az AESZ decemberben Kolozsváron megtartott tanácskozásáról. - A kolozsvári Iskola Alapítvány tájékoztatója (Iskola Alapítvány 1996-2000, Kolozsvár, 2000. november) bemutatta négy éves tevékenységüket. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

"A kormány jan. 26-án négy megyébe nevezett ki magyar nemzetiségű alprefektust: Hargita megyében Dézsi József Zoltánt, Maros megyében Burkhardt Árpádot, Szatmár megyében Riedl Rudolfot, Szilágy megyében pedig Csóka Tibort. Egyelőre nem született döntés a Kovászna megyei alprefektus személyéről. /Magyar alprefektust neveztek ki négy megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Szatmárnémetiben három éve van magyar főiskolai tagozat, s állami főiskola, három éve indult be a román-magyar-német tagozattal működő közigazgatási főiskola, s immár második tanévét kezdte a magyar tanítóképző-angol nyelv kar. Ez utóbbi tanulmányi aligazgatója dr. Bura László, az ismert tanár, közíró, nyelvész, helytörténész. A tanítóképző főiskola is a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett kara, vagy ahogy hivatalosan nevezik: egyetemi kollégiuma. Remélhetőleg magyar felirat is lesz az épületen, a diákok nagy többsége magyar, a közigazgatási kar német szakára is elsősorban magyar fiatalok járnak. Az épületben hideg van, a cserépkályha alig fűthető, a számítógépet és nyomtatót még nem használhatják, mert nincs kifizetve, nem köthetik be, jóllehet még novemberben felküldték a számlát Kolozsvárra, de azóta sem utalták át a pénzt, noha az egyetemmel egyetértve vásárolták a gépet. Minden apróságért fel kell utazni Kolozsvárra, a nyomtatványokért is. Olyanokért is, amelyeket itt lehetne sokszorosítani, de az egyetem nem engedi. Az utazást viszont nem fizetik ki. A legnagyobb baj, hogy nincs tankönyv. A tanárok maguk írják a jegyzeteket. Már nyomdában a román és a magyar irodalom, a gyermekirodalom, a magyar nyelv és a képzőművészeti módszertan útmutatója, a pedagógia és a matematika útmutatója. A nyíregyházi főiskola adománya megvetette a főiskola könyvtár alapját. Nyolcvanöt tanító, óvónő, illetve középiskolai végzettséggel tanító felvételizett sikerrel a távoktatásra. Fizetni kell, 150 dollárt egy félévre, de vállalják. Ez nagyon fontos, mert Szatmár megyében több mint száz szakképzetlen tanító oktatja elemiben a magyar gyermekeket. Jól alakul a tanári kar összetétele: rövidesen fél tucat oktatónak lesz doktori címe. Lovas János a napokban védte meg doktori dolgozatát, a magyar tanításának módszertanát tanítja. Közel a doktori címhez Végh Béla (gyermek- és ifjúsági irodalom), Hadházi József Attila angol, Szabó Thalmayer Noémi pedagógiai, Ács Emőke lélektan és Baranyi Tünde matematika szakos előadó. A többi tíz tanár, köztük az ismert szatmári képzőművész, Muhi Sándor I. fokú képzettséggel rendelkezik. /Sike Lajos: Főiskola a József főherceg laktanyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./"

"Az átmeneti korszakra még jellemző a falvak elnéptelenedése, a hiányos infrastruktúra és az információs elszigeteltség - mondta el dr. Héjja Botond, a Nemkormányzati Szervezetek Forrásközpontja (CREST) programigazgatója január végén Zilahon A teleház - a közösség szíve elnevezésű tanácskozáson. A CREST 1998 októberében alakult meg Szatmárnémetiben, a csapatban informatikus, pszichológus, orvos, szociológus, közgazdász, teatrológus található, tájékoztatást nyújtanak a civil szervezeteknek finanszírozási lehetőségekről, felkészítő tanfolyamokat szerveznek. A teleházak létesítésére vonatkozó program Szatmáron kívül felöleli Bihar, Máramaros és Szilágy megyéket. Szatmár megyében már öt teleház működik, készül a következő, a két máramarosi közül az egyik Misztótfaluban lesz, illetve három a szilágysági Kémeren, Kárászteleken és Zsomboron. /Fejér László: Teleházakat Szilágynak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./"

"Febr. 17-én Kolozsváron tartotta első nagyszabású tanácskozását az Északnyugati Régiófejlesztési Ügynökség. A kolozsvári székhelyű és hat megyére (Kolozs, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Bihar) kiterjedő intézmény egyike az ország nyolc hasonló ügynökségének, melyeket 1999-ben az európai uniós gazdasági-szociális támogatások adminisztrálása érdekében hoztak létre. A mostani konferencián a térség prefektúrái, önkormányzatai képviseltették magukat, parlamenti képviselők, szenátorok is részt vettek. Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus hangsúlyozta, hogy egész Erdély húzóerőt jelent az ország integrációs törekvése számára. Kerekes Sándor Kolozs megyei tanácsi alelnök a régiófejlesztés fontos céljai között említette meg a térségek fejlődésbeli különbségének csökkentését, az országhatárokon túli együttműködés serkentését. 2000-ben 242 millió eurót utaltak ki a főleg beruházásokat szolgáló PHARE-programok keretében, az ISPA és SAPARD programok keretében pedig összesen 650 millió euró térítésmentes hitelhez jutott az ország. Az ISPA csatornahálózatok és a nagyvárosok szennyvíztisztító állomásainak építését támogatja, a SAPARD pedig a mezőgazdaság és a környezetvédelem olykor 4 éves lejáratú hitelekkel való megsegítését jelenti. Jelenleg 449 programot támogatnak (ebből 331 városi, 118 falusi környezetben), amelyek 10 090 új munkahely létesítését fogják eredményezni. /Ördög I. Béla: Régiófejlesztési konferencia Kolozsváron. Erdély húzóerőt jelent az integrációs folyamatban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Az EU tagországai növelni szándékoznak az ISPA-, PHARE- és SAPARD-programokkal járó finanszírozások pénzügyi volumenét. "Románia jelenleg az első helyen található az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó kelet-európai államok közül az ISPA-programok kidolgozása és alkalmazása tekintetében. Az itt megvalósított projekteket a nyugat-európai szakemberek nagyra értékelik" - jelentette ki Aura Raducu EU-s koordinátor a fejlesztési ügynökség kolozsvári konferenciáján. A kolozsvári székhellyel működő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség fennállása óta 2,4 millió euró értékben valósított meg projektet, a legtöbb pályázati finanszírozást az idegenforgalom, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására fordították. Románia százmillió eurót kap az elkövetkező hat évben az Európai Uniótól regionális fejlesztési programok finanszírozására. /Farkas Tibor: Százmillió euró régiófejlesztésre. Románia élenjáró a PHARE- és ISPA-programok végrehajtásában. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./"

"Fél esztendeje írták alá a testvéri kapcsolatokról szóló okmányt Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetői, máris tapasztalható az együttműködés élénkülése. Ehhez a két megyét bemutató kiadványok is hozzájárulnak. A múlt évben Nyíregyházán adtak ki a két megye történelmi és turisztikai nevezetességeiről egy könyvet, a szatmárnémetiek két kiadvánnyal is válaszoltak. Muszka János és Elek János összevetette a két megye gazdasági életét. Újabb könyvükben (Business Bridge) vállalkozásokat és vállalkozókat mutattak be. /Mind gyakoribb a párbeszéd a két Szatmár megye között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./"

"Szatmár megyében minden magyar nyolcadikos anyanyelvén tanulhat tovább. Erdei Liviusz főtanfelügyelő-helyettes nem kis elégtétellel közölte, hogy ez az első tanév, amikor minden magyar VIII. osztályosnak biztosított a helye ahhoz, hogy anyanyelvén tanulhasson tovább. Négy esztendeje 15 középiskolai IX. osztály indult a megyében, ősszel már 23-ba felvételizhetnek a fiatalok. A múlt évi 9 szakiskolai osztály helyett az új tanévben már 15 magyar IX-be iratkozhatnak, az inasiskolai osztályok pedig egészen látványosan szaporodtak, hisz számuk 7-ről 19-re gyarapodott. Talán több ezer magyar gyermek jár román iskolába: a megye lakosságának 37 százaléka magyar, az elemi oktatásban viszont mindössze 23-26 százalék a magyarul tanulók aránya. /Ha a szülők is úgy akarják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./"

"Az új évezred egybeesik a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye megalakításának 200. évfordulójával. Ebből az alkalomból készült interjú Reizer Pál püspökkel. A püspök visszatekintett az egyházmegye múltára. A megalapítástól, 1804-tól 1944-ig tartott a felívelés időszaka. Nagy papi egyéniségek vezették az egyházmegyét. Hám János püspök (1827-1857) volt a nagy építkező. Dr. Schlauch Lőrinc (1873-1887) létrehozta a Püspöki Könyvtárat, valamint a Szatmár megyei Széchenyi Társulatot. Dr. Scheffler János szent életű püspöknek nagyon nehéz sors jutott: a második világháború borzalmai, a papság elhurcolása, végül a jilavai börtön s az ott bekövetkezett vértanúhalála. Az egyházat a kommunista terror sem törte meg. A következő negyven év valóban a legnehezebb volt az egyházmegye történetében. Az egyház "megmaradását elsősorban vértanú püspökeinknek, hűséges papságunknak köszönhetjük, akik kezdetben a börtönt, később az állandó zaklatást is vállalva végezték lelkipásztori munkájukat." - hangsúlyozta Reizer püspök. 1990-től újra szabad a vallásgyakorlás. Elkezdhették a működőképes egyházmegyei struktúra építését. Építkezni kezdtek: templomokat, lelkipásztori központot, lelkigyakorlatos házat, katolikus diákotthont. Hiába várták a kommunista uralom alatt elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatását. Romániában a magyar történelmi egyházakat még mindig semmibe veszik. /Interjú Ft. Reizer Pál püspökkel, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye főpásztorával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 5./"

"Márc. 5-én a Szamoson az árhullám elhagyta Dést, Máramaros megyében a Tisza és a Lápos folyók szintje növekedőben van. Kolozs megyében az áradások következtében 21 gazdaság, 1421 hektár szántóföld van víz alatt, 30 méter falat és egy szénaraktárt sodort magával az ár. A megyében a Szamos mintegy 120 kilométeres utat rongált meg. Az Aranyos áradása újabb ökológiai szennyeződést okozott. A Fehér megyei abrudbányai Bányakitermelő Vállalat ismét szennyezi az Aranyost. A folyó vastartalma a negyvenháromszorosára nőtt. A megengedettnél több a mangán- és a réztartalom is. A tordai Vízművek a szennyezés elterjedésének megelőzésére Sinfalva közelében négy kutat ismét bezáratott. /Nánó Csaba: Árvízeket okozott a hirtelen felmelegedés. Ismét szennyezett az Aranyos vize. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./ Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár és Suceava megyében negyven települést érintett az utóbbi napok esőzései miatt keletkezett áradás. Bihar megyében Biharkaba, Biharrósa, Magyarremete, Berettyószéplak, Robogány és Bihardobrosd községekben 55 háztartást öntött el a víz. Az előrejelzések további esőzést jósolnak. Az áramszolgáltatás is megsínylette a vihart: Borszeg, Almásfegyvernek, Alsótótfalu, Kozmaalmás, Szarkó, Nadántelek, Kővág, Berettyófarnos, Berettyócsohaj, Hegyközszentimre teljes egészében, Szalárd pedig részben áram nélkül maradt. Nagyváradon évről évre mind nagyobb gondot okoznak az eldugult csatornák. /Aszály után áradás. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./ Bihar, Beszterce, Máramaros és Suceava megyékben több mint 1.100 házat érintett, mintegy száz helységben az árvíz, ráadásul 1500 ha mezőgazdasági földterületet is elöntött a víz, utakat, hidakat rongált meg, megszakította az áramellátást. /Árvizek. = RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 6. - 44. sz./"

"Közel száz települést érintett eddig az árvíz Románia északi és északnyugati részén. A legsúlyosabb helyzet Máramaros megyében van, ahol a károk nagysága már meghaladja a százmilliárd lejt. Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros és Suceava megyékben több mint 1500 hektár mezőgazdasági terület, közel 1100 gazdaság került víz alá. Több száz embert kellett eddig kitelepíteni otthonából. Máramaros megyében az áradás több mint 400 lakóépületet rongált meg. Aurel Constantin Ilie vízügyi és környezetvédelmi miniszter közölte, hogy Románia semmilyen tájékoztatást nem kapott az ukrán féltől, holott a két ország közötti határvizi megállapodás előírja árvizek esetén a kölcsönös vízügyi és meteorológiai adatszolgáltatást. - Kárpátalján súlyosbodott a helyzet, immár 192 településen 8 ezer épület került víz alá, 7136 személyt kellett kitelepíteni, 74 településen megszűnt az áramszolgáltatás. Magyarországon a Felső-Tisza térségében rendeltek el árvízvédelmi készültséget. Márc. 6-án Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt Nyíregyházán és tájékozódott az aktuális helyzetről. Hangsúlyozta: az anyagi és emberi erőforrások megvannak ahhoz, hogy elhárítsák a veszélyt. /Árvízkárok határon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ Szatmár megyében Nagytarnán 35 gazdaságot elöntött a víz. Mindenütt tapasztalható, hogy a vízelvezető árkokat, csatornákat legalább évtizede nem takarította senki, a hegyekből lezúduló áradat arra folyik, amerre könnyebben utat talál. Turcon kisebb földcsuszamlás okozott kárt. Az avasi medence valóságos tengernek tűnt: Kisgérce, Kányaháza, Bujánháza, Kőszegremete, Tartolc, Avasújváros sík területeinek jó része vízben állt. /(Sike Lajos): Árok helyett az úton hömpölyög a víz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7 Szamosgalgón 18 ház került víz alá, embereket, állatokat költöztettek ki. /(Fejér László): A Szamos ma tetőz Szilágyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ / A hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a Máramaros, Szatmár és Kolozs megyei településeket fenyegető árvizet, és közbeléptek a károk megelőzésére, illetve csökkentésére - jelentette ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Ilie elmondta, az áradás fenyegette körzetekben katasztrófa-megelőző bizottságok alakultak, melyeket az 4. Erdélyi Hadtest mellett a belügyminisztériumi csapatok és a tűzoltóság is segít. Az anyagi kár eléri a 120 milliárd lejt. Máramaros megyében a Tisza vízszintje történelmi, soha nem tapasztalt magasságot ért el - mondta a miniszter. /Több száz milliárd lejes árvízkár. A környezetvédelmi miniszter szerint már a héten elkezdődik a kártérítések kifizetése . = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./"

" Márc. 8-án újabb vízszennyezést jeleztek a Kis-Szamoson. A környezetvédelmi képviselői megállapították: a szennyezés nem ipari jellegű, nem a kereskedelmi társaságoktól származik. Nem tudták megállapítani a szennyezés forrását, amely magyarázná a nagy mennyiségű döglött halak jelenlétét. A bonchidai sertésfarm több ízben szennyezte a Kis-Szamos vizét, a környezetvédelmi hivatal büntető feljelentést tett a kolozsvári ügyészségen. Nem kizárt, hogy az újabb szennyezést a már több ízben megbüntetett cég okozta. /K. O.: Újabb szennyezés a Kis-Szamoson. Nem tudták megállapítani a forrását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./ Az árvíz súlyos károkat okozott. Kapnikbánya körzetében 18 híd rongálódott meg, Szaploncán 14 lakás és két híd ment tönkre, 220 hektár termőföldet öntött el a víz. Több kilométeres útszakaszok váltak járhatatlanná, a vízellátási rendszer pedig több helyen kárt szenvedett. Az Iza folyó Rózália, Barcánfalva, Mikolapatak. Nánfalva és Oncsafalva térségében okozta a legsúlyosabb károkat. Szatmár megyében mintegy ötven háztartásban keletkeztek károk. A medréből kiöntött víz 3 750 személy kilakoltatását tette szükségessé, 437 háztartást szigetelt el a külvilágtól, részben vagy teljesen tönkre tett 57,8 kilométeres összhosszúságú gátat, 365 hidat és pallót, mintegy 280 kilométer közutat, 9 kilométer villanyvezetéket, fél kilométeres hosszúságú vasutat. Az árvíz a legsúlyosabban Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Szatmár, Szilágy, Suceava és Bihar megyéket érintette. /Elkezdték az árvízkárok felmérését Kolozs megye is a súlyosan érintett térségek egyike. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./"

"Szatmárnémeti magyarságának egy része a református temetőben gyűlt márc. 15-én, ahol a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés fiataljai szerveztek ünnepi műsort. Felolvasták Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök köszöntő levelét, Kereskényi Gábor a forradalom eszméiről beszélt. Az Ormos-háznál a MADISZ-é volt a főszerep. Az Aurora szálloda mögött lévő Kovács Leó-emléktáblára helyeztek koszorúkat, ahol Danku Pál a Garibaldi oldalán harcolt szatmári származású forradalmár tetteit méltatta. /Simon Levente: Szatmárnémeti. Megemlékezések - három helyszínen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Nagykárolyban két helyszínen emlékeztek márc. 15-re: a Petőfi-szobornál /a Kaffka Margit Művelődési Társaság szervezésében/ és a színházteremben, ünnepi műsorral. /Boros Ernő: Nagykároly. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Erdődön a Petőfi-emlékműnél ünnepeltek. Kabai István, a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke mondott beszédet. Ovidiu Duma, Erdőd község alpolgármestere, a helyi önkormányzat nevében üdvözölte a résztvevőket. /Elek György: Erdőd. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Hagyomány, hogy a Szent-Györgyi Albert Társaság különdíjjal jutalmazza azokat, akik sokat tesznek Szatmárnémetiért, a magyarságért. Idén Fátyol Tibor hegedűművésznek, a helyi filharmónia igazgatójának ítélték s adták át március 14-én a kitüntetést, az RMDSZ ünnepi nagygyűlésén. A Szózat után Riedl Rudolf alprefektus ismertette Adrian Nastase kormányfő ünnepi üzenetét, majd Kedves Tamás, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia főtitkára mondott ünnepi beszédet. Fátyol Rudolf professzora a nagykárolyiak nagy zenésze, Ruha István volt. /Márciusi különdíj. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./"

"Márc. 16-án, negyvenkét hallgató részvételével megtartották a Szatmári Kereskedelmi Akadémia egyetem utáni képzésének a megnyitóját. Menedzsment-oktatás kezdődik. A hallgatók között mérnökök, tanárok, jogi végzettségűek is vannak. A diplomát a minisztérium, valamint a bukaresti Gazdaságkutató Akadémia bocsátja majd ki. /A szatmárnémeti Kereskedelmi Akadémia egyetem utáni kurzusának megnyitója. Menedzsment-oktatás Szatmár megyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./"

"Márc. 15-én látott napvilágot Szatmár megyében egy új magyar kiadvány, az Élesztő ifjúsági folyóirat. Az újság a Szatmárnémeti Madisz támogatásával jött létre, főszerkesztője Ilonczai Tamás. A lapot középiskolás diákok írták, szerkesztették és tördelték. Nem egy adott intézmény tanulóinak szól, hanem valamennyi szatmári magyar diáknak. /(bodnár): Új ifjúsági havilap. Élesztő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./ (6. old.) Az Élesztő nyelvművelő rovatában dr. Bura László tanár cikke is olvasható. Az első lapszám /Ilonczai Tamás: Új ifjúsági havilap. Megjelent az ÉLESZTŐ! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"

"Megjelent dr. Bura László tanár Éltetőnk, mindennapi anyanyelvünk /Status Kiadó, Csíkszereda/ című, nyelvművelő szakcikkeket tartalmazó könyve, a szatmárnémeti székhelyű Identitas Alapítvány gondozásában. A könyv bemutatóján a Kölcsey Ferenc Kollégiumban /Szatmárnémeti/ jelen volt Varga Attila parlamenti képviselő, dr. Lovas János tanár, Birtók József, a Status Kiadó ügyvezetője, valamint a szerző. A könyv kiadását a Szatmár megyei képviselők és szenátorok is támogatták. A könyv célja a romániai magyarság nyelvi tudatának és önazonosságának szolgálása. /Éltetőnk, mindennapi anyanyelvünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./"

"Márc. 24-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében tartotta honismereti találkozóját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Dukrét Géza elnök bevezetője után előadások hangzottak el, majd megtartották a Bizottság közgyűlését és megbeszélték a Bihar megye honismerete című gyűjteményes kötet szerkesztésével és kiadásával kapcsolatos tennivalókat. Az előadások változatosak voltak, többek között Bessenyei István Székelyhíd történetét foglalta össze, Major Miklós falutörténeti dolgozata egy Árpád-kori település, Szilágyzovány históriáját taglalta, Sallay Károly ugyancsak egy Árpád-kori, magyar szempontból elszórványosodó falu, a Szatmár megyei Apa monográfiájából kínált ízelítőt. /Helytörténészeink nem tétlenkednek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./"

"A parlament együttes ülésén megszavazta az új idegenrendészeti törvényt, melynek értelmében három napon belül be kell jelenteni a rendőrségen az idegen útlevéllel érkezett rokont, barátot, üzlettársat stb., abban az esetben, ha 15 napnál hosszabb ideig látja valaki őt vendégül. Ezt a rendelkezés a Ceausescu-rendszer gyakorlatára emlékeztet. Szabó Károly Szatmár megyei szenátor, a védelmi, közrendi és nemzetbiztonsági szakbizottság tagjaként a törvénytervezetet maga is ellátta egyetértő aláírásával. Szabó Károly elmondta, hogy ez a törvény nem szigorúbb, mint sok olyan állam hasonló törvénye, amely ma az Európai Unió tagállama. A szigorítás az ország érdeke fejtette ki. Kétségtelen, hogy a magyarságot egy ilyen rendelkezés érzékenyebben érinti, mint a többséget, miközben az ország szempontjából a pakisztáni bevándorló bejelentése a fontos. Szabó Károly szerint államközi megállapodás még születhet a rendelet külön kezelésére. /Barabás István: Ha érkezik a külföldi unokatestvér. Szabó Károly szenátor az idegenrendészeti törvényről. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./"

"Törpevállalkozók mikrohitellel való támogatását vállalta fel a Bethlen Gábor Alapítvány, melynek kuratóriuma Sepsiszentgyörgyön tartott összejövetelén értékelte múlt évi tevékenységét. Sikeresnek ítélték az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából végzett mikrohitelezési gyakorlatot, állapította meg dr. Birtalan Ákos kuratóriumi elnök. 2000-ben Hargita és Kovászna megyében mintegy százezer dollár mikrohiteles keret segítette a megvalósítható üzemtervvel rendelkező kisvállalkozókat, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben hetvenötezer dollár szolgálta a vállalkozókat. E mikrohitelekhez azok a kisvállalkozók juthattak hozzá, aki 10 személynél kevesebb munkaerőt foglalkoztattak, kétéves tevékenységi múlttal rendelkeznek, megvalósítható üzemtervvel rendelkeznek és nincs adósságuk. A jövőben a Hargita-Kovászna övezet Brassó megyei fiókkal is bővül, ide sorolják a csángóföldi támogatást is. Újdonság a Maros-Kolozs megyei hálózat életrehívása, amely Beszterce, Fehér, Szeben megyei koordonálást is ellát. Bihar megye bekapcsolása a Szatmár-Máramaros-Szilágy megyei központ révén valósulhat meg, de fogadják, értékelik az Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyék igényléseit is. /Flóra Gábor: Bővül a támogatási hálózat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

"Márc. 30-án rendezték meg Székelyudvarhelyen a Családorvosi Továbbképző Konferenciát, 200-nál több résztvevő volt jelen Bihar, Szatmár, Maros, Kovászna és Hargita megyékből. Dr. Balla Árpád gyerekgyógyász főorvos az egyik szervező testület, a Pápai Páriz Alapítvány részéről üdvözölte az egybegyűlteket, majd vázolta az alapítvány célkitűzéseit. Ezek között szerepel a Pápai Páriz-díj létrehozása kiváló erdélyi magyar orvosok számára. /Bálint Rozália Orvoskonferencia Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./"

"A következő évtől Bihar megyével együtt fog Szatmár megye PHARE - CBC pénzekre pályázni, a két partiumi terület 125 ezer eurót célozhat meg pályázataival. Mircea Ardelean, a megyei tanács alelnöke elmondta, három tervük támogatására fordítják majd a megyébe érkező támogatást. A petei átkelő folytatásaként kértek pénzt a Fabricii úti felüljáró megépítésére, továbbá a Túr és a Kraszna ökológiai rendszerének újjáépítésére, illetve a víztisztító Avasfelsőfaluig való kiterjesztésére. Az alap pénzeiből, 1996 óta 4,2 milliót költött el Szatmár megye, árvízvédelemre és regionális fejlesztésre. /125 ezer eurón osztoznak jövőre. Szatmár Biharral pályázik. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./"

"A Hármashatár Irodalmi Társaság /HIT/ ápr. 7-én Szatmárnémetiben tartja soron következő ülését. A Társaságot Kárpátalja, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye alkotói hozták létre, azzal a céllal, hogy egymást jobban megismerjék, egymás alkotásait terjesszék és közös kiadványokat hozzanak létre. A Költészet a XXI. század elején című kerekasztal-beszélgetésen Kárpátaljáról jelen lesz Füzesi Magda költő és Zubánics László, a Beregi Hírlap főszerkesztője. Fehérgyarmatról jelen lesz Pásztor Csaba költő és Makai Béla író. /A Magyar Költészet Napja alkalmából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./ Kilencéves fennállása során eddig csak Fehérgyarmaton szervezett találkozót az írókat, költőket tömörítő társaság, most viszont Szatmárnémetiben volt az ünnepi rendezvény. A költészetnapi találkozó keretében nyitották meg ezúttal a Szatmári Népi Alkotó Központ, valamint az Alkotóház Képzőművészeti Egyesület szokásos tavaszi tárlatát, "A tavasz színei"-t, ahol 31 Szatmár megyei képzőművész több mint száz művét állították ki. Az irodalmi találkozóra a művelődési ház könyvtártermében került sor. Köszöntőt mondott Elek György és Márton István, a Hármashatár Alapítvány kuratóriumának elnöke. Márton István kifejtette: a HIT-nek az irodalompártoláson kívül feladata az, hogy a határok leépítésének, az egymáshoz való közeledésnek a gondolatát erősítse a térség lakóiban. /A Hármashatár Irodalmi Társaság első ízben szervezett találkozót Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./"

"Az árvízvédelem volt a Kárpátok Eurorégió harmincadik ülésének fő napirendi pontja. A kétnapos ungvári találkozón Mircea Ardelean, a Megyei Tanács alelnöke és Nicolae Horea, a tanács külügyi- és sajtóirodájának vezetője képviselte Szatmár megyét. Az Eurorégió nemzetközi összefogást sürget árvízügyben, ugyanakkor az érintett országok közös vízgazdálkodási stratégiájának kidolgozását is üdvözölné. A közös megoldáskeresés az árvizek által leginkább sújtott három országot, Romániát, Magyarországot és Ukrajnát érintené. /Kárpátok Eurorégió. Összefogás árvízügyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./"

"Jelenleg ezer és tizenkétezer amerikai dollár közötti támogatást nyújt Szatmár megyei kis- és középvállalkozások számára a magyarországi Új Kézfogás közalapítvány, kamattámogatás címén. A Szatmár megyei Kis- és Középvállalkozások Fejlesztő Központ (KKVFK) máig három cég kamattámogatási kérvényét közvetítette a közalapítvány kuratóriuma felé. Mikrohitelekre eddig öt környező megye jelentette be igényét, Kovászna és Hargita esetében egy csíkszeredai vállalkozás-élénkítő központ közvetít, Szilágy, Máramaros és Szatmár megyében a KKVFK összesíti a kérvényeket. A legtöbb cég azért kapott elutasító választ kérelmére, mert nem volt hitelképes, a bizottság nem találta indokoltnak az igénylést, ellentmondásos adatokat tartalmazott az üzleti terv, vagy ez nem volt életképes. Az üzleti terveket, illetve a kamattámogatási kérelmeket a Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ szatmárnémeti székhelyére kell eljuttatni. /Támogat az Új Kézfogás közalapítvány. Száznegyvenezer dollár a Szatmár megyei vállalkozásoknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 19./"