Az Európa Tanács (ET) ülésén Frunda György Európai Néppárt (EPP) RMDSZ-es képviselője strasbourgi beszédében összefoglalta a romániai helyhatósági választások eredményeit, és külön elemezte a magyar kisebbség szereplését, amely idén jelentősen növelte a négy évvel ezelőtti választásokon biztosított képviseletét a helyi önkormányzatokban. Frunda rámutatott arra is, hogy az elmúlt időszakban sikerült elfogadtatni egy olyan közigazgatási törvényt, amely lehetővé teszi egy adott kisebbség számára az anyanyelvhasználatot ott, ahol ennek számaránya meghaladja a 20%-ot, illetve az alkotmányt úgy módosították, hogy ez biztosítja az anyanyelvhasználatot az igazságszolgáltatásban is. Az EPP képviselője ugyanakkor rendkívüli jelentőségűnek nevezte a visszaszolgáltatási folyamat tényleges beindulását. Frunda ezért rendkívül veszélynek minősítette bizonyos politikusoknak a romániai magyarságot megosztó törekvéseit. Frunda György végül elmondta, hogy a romániai választási törvény kivizsgálása kapcsán több Európa Tanácsbeli kollegájával közösen határozattervezetet nyújtott be, amelyben kezdeményezte, hogy a Velencei Bizottság vizsgálja meg több állam választási törvényét, ugyanis meggyőződése, hogy a romániai törvény összhangban van az európai törvényekkel és egyezményekkel. /(Szász Attila): Összhangban az európai törvénykezéssel. Frunda a Velencei Bizottsághoz fordult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Ráduly Róbert nyolc év után megvált a képviselői munkától, mostantól szülővárosa, Csíkszereda polgármestere. Kilenc évvel ezelőtt lelkes ifjú csoport vezetőjeként biciklivel ment Strasbourgba, a hazai magyarság képviseletében. Egyik akkori társa, Antal Attila most alpolgármester. Szőke Domokos, a másik alpolgármester bizonyított más közös akcióikban. Ráduly Róbert számára nagy előny, hogy jól kiismeri magát az aktuális törvényes rendelkezések sűrűjében. A parlamentben elismerték munkáját. /Béres Katalin: Nap mint nap szem előtt, egyéni felelősséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Az erdélyi autonómiatörekvések alakulásáról számolt be Tusványoson Toró T. Tibor, az Erdélyi Nemzeti Tanács alelnöke, parlamenti képviselő. Toró T. Tibor leszögezte, az elsődleges célt elérték, létrehozták a nemzeti tanácsokat. 2003 októberében megalakult a Székely Nemzeti Tanács, majd decemberben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is, elindítva ezzel, az RMDSZ programjában ugyan szereplő, de általa tételesen fel nem vállalt programot. A 2004. év az autonómiatervezetek parlament elé viteléről s a tavaly elkezdett kodifikációs munkálatok befejezéséről szól. Kezdetben voltak hisztériahullámok, s a Legfelsőbb Védelmi Tanács is foglalkozott ezzel. Miután a kész tervezetek a parlament elé kerültek, leállt a egész hadjárat. Ezek után konszolidált politikai dialógus kezdődött, amely tulajdonképpen áttörésnek is nevezhető, jelentette ki Toró. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a személyelvű autonómiát vállalta fel.   Az Európai Néppárt többsége, valamint a Fidesz győzelme az Európa parlamenti választásokon segítségükre lehet. Másrészt pedig Nagyváradon megalakult a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács, melynek egyik alapítója volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is. A testület fő célja, hogy összehangolja a kárpát-medencei autonómiatörekvéseket, közös stratégiával képviselve Strasbourgban a problémakört. /Drucza Attila: Az autonómia tűzpróbája Toró T. Tibor elgondolásában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 27./

Nits Árpád a leghatározottabban tiltakozott a székelyudvarhelyi szoborpark feljelentése ellen. A feljelentőt azonnal ki kellene rúgni az RMDSZ-ből. Az RMDSZ vezetősége bukaresti, budapesti, strasbourgi és más befolyásos ismeretségi köreiben lobbizva érje el a szoborpark elleni per elvesztését, hogy senki se nyúljon a szobrokhoz. Ez a mostani feljelentés a magyarság érdekében kifejtett tevékenység ellen irányult, és ezért “sikerének” nagy az esélye. /Nits Árpád: Az igazi feljelentés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 17./

Sokakat meglepett a hír, hogy Tőkés László és Markó Béla után harmadik erdélyi magyarként Frunda György is megkapta a legmagasabb magyar állami elismerést, a köztársasági érdemrend nagykeresztjét. Maga Frunda is meglepődhetett, hiszen nem szakította meg egyiptomi nyaralását azért, hogy átvegye az alapesetben csak államfőknek, kormányfőknek járó kitüntetést. Tőkés és Markó esetében megérdemeltnek érezhettük a nagykeresztet, Frundánál aligha van ez így, írta Gazda Árpád. Ezen az sem változtat, hogy az RMDSZ szenátorát a legnépszerűbb erdélyi magyar politikusként jelzik a felmérések. Frunda – ha érdekei úgy kívánják – a demokrácia alapértékeivel is szembemegy. Az emberi jogokra hivatkozva érvel a képviselők és szenátorok vagyonnyilatkozatainak a nyilvánosságra hozása ellen, a magyarországi kisebbségek sanyarú sorsának a felemlegetésével próbálja azt bizonygatni Strasbourgban, hogy teljesen rendjén való volt a Magyar Polgári Szövetség kiszorítása a helyhatósági választások versenyéből. Egy újabb államfőjelöltséghez kellett az imázsjavító anyaországi hátszél. /Gazda Árpád: Frunda hátszele. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Magyar kezdeményezésre határozati javaslatokat fogadott el az Európai Parlament (EP) néppárti, valamint szocialista frakciója szept. 7-én Brüsszelben a vajdasági atrocitások ügyében. Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője, a néppárti kezdeményezés előterjesztője javaslata alapján a frakció a jövő heti strasbourgi plenáris ülésre olyan javaslatot visz, amely felhívja a szerb hatóságokat a vajdasági atrocitások kivizsgálására és megelőzésére, és kilátásba helyezi akár vizsgálóbizottság felállítását is. A tervezett határozat kéri a parlament Délkelet- Európával foglalkozó delegációját, illetve a külügyi bizottság emberi jogi albizottságát, hogy kísérje figyelemmel, mi történik a Vajdaságban, és ha szükséges, állítsanak fel vizsgálóbizottságot. A másik, a szocialista frakció támogatását elnyert határozati javaslat tervezetében Tabajdi Csaba, a MSZP EP-delegációjának vezetője javasolta, hogy az EP küldjön monitoring csoportot a helyszínre. Tabajdi Csaba az EP valamennyi képviselőjének elküldött egy összeállítást a vajdasági kisebbségellenes akciókról, a dokumentációt a Magyar Emberjogi Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) készíttette. /(Veres Béla / MTI): Az EP néppárti, valamint szocialista csoportjának kezdeményezése. Határozati javaslatok a Vajdaság ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Tényfeltáró bizottságot küld szept. 16-i strasbourgi határozata szerint az Európai Parlament (EP) a Vajdaságba az ottani magyarok elleni atrocitások miatt, a helyi hatóságokat pedig sürgeti, hogy tegyenek haladéktalan és hatékony intézkedéseket az újabb esetek megakadályozására, illetve a már megtörténtek kivizsgálására. Az Európai Unió képviselőtestülete plenáris ülésén sürgősségi eljárás keretében szavazott a határozatról, amely magyar képviselők – Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) – kezdeményezése nyomán került a képviselők elé Az EP-határozat felszólítja az EU brüsszeli bizottságát és a külügyminiszteri tanácsot is, hogy a rendelkezésre álló fórumokon vessék fel az ügyet Szerbia-Montenegró hatóságainak. /Fejlemények a vajdasági atrocitások ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy politikai döntések fosztják meg a választópolgárokat a választás szabadságától – nyilatkozta Szász Jenő. A Magyar Polgári Szövetség elnöke boszorkányüldözésnek minősítette, hogy az RMDSZ-szel szemben a választásokon indulni szándékozó szervezet aláírás-listáit az Országos Választási Iroda nem fogadta el. Szász Jenő elmondta, az MPSZ megfellebbezi az Országos Választási Iroda döntését a Legfelsőbb Törvényszéken, majd – akárcsak a helyhatósági választások esetében – a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz kíván fordulni jogorvoslatért. /Salamon Márton László: Szász Jenő: diktátor az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Az Európai Parlament dec. 16-án elfogadott határozata szerint az Európai Unió jövőre aláírja Romániával a csatlakozási szerződést, és Bukarest 2007-től beléphet az EU-ba. Strasbourgi plenáris ülésén az EP nagy többséggel hagyta jóvá a határozatot, amely a román felkészülés alapos figyelését is sürgeti a csatlakozásig hátralévő időpontban, emlékeztetve a belépés egyéves elhalasztását is lehetővé tevő záradékra. Ugyanakkor az Európai Néppárt állam- és kormányfőinek brüsszeli megbeszélésén elhangzott: meg kell akadályozni, hogy megépüljön a verespataki aranybánya. Orbán Viktor, az európai konzervatív pártszövetség alelnöke hibának tartja az unió részéről a környezetvédelmi csatlakozási fejezet lezárását Romániával. A végszavazás előtt jóváhagyott a képviselőtestület egy módosító indítványt, amelynek révén a verespataki aranybánya-beruházás környezeti veszélyei külön említést kaptak a határozatban. Ugyancsak nagy többséggel szavazott a EP Bulgária szerződésének aláírására. /Európai parlamenti egyetértés Románia EU-csatlakozásáról. Orbán Viktor: Hiba volt a környezetvédelmi fejezet lezárása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Jogilag nem támadható meg az a kormányhatározat, mellyel a Nastase-kabinet egyik utolsó munkanapján az ortodox egyháznak adta át a Marosvásárhely szívében lévő Park Szállodát, jelezte Frunda György. Az ortodox egyháznak átjátszott marosvásárhelyi Park Szálló a legfrissebb példa arra, hogy miként tesz különbséget a kormány a vallásfelekezetek, etnikumok között. Ha lenne egy magyar emberi jogokat védő egyesület, azt kellene javasolnia az egyházaknak, kérjenek ők is szállodát a kormánytól. Ha pedig nem kapnak, pereljék be diszkrimináció okán az államot, és vigyék a strasbourgi emberjogi bíróságig az ügyet, írta Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A peres út. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

A héten tartja Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése januári ülésszakát. Frunda György RMDSZ-szenátort, Románia ET- küldöttségének tagját január 24-én a monitoring bizottság elnökévé választották. Január 25-én tárgyaltak a koszovói helyzetről, ahol a szerbek kisebbségben élnek. Frunda György elmondta, hogy találkozott a koszovói szerb küldöttség elnökével, Zoran Samival, akivel feltérképezték a szerbiai helyzetet. Frunda György szerint a legjobb példa a szerb példa, hogy ők hogyan védik meg Szerbiában és Montenegróban a kisebbségeket. A vajdasági magyarok elleni, illetve a román-szerb határon élő románokat ért fenyegetésekről Sami elismerte, hogy ott problémák vannak, és ezeket orvosolni kell. Frunda György elmondta: „Bekerültem az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó bizottságába, ahol a politikai döntések születnek. Azt hiszem, ebből a pozícióból nagyon sokat lehet tenni a kisebbségi jogok védelmében, annál inkább, hogy párhuzamosan a jogi bizottságnak is tagja vagyok, ahol rövidesen bemutatom a nemzetről szóló jelentésemet”. /Mózes Edith: „Sokat tehetek a kisebbségi jogok védelmében”. Frunda György az Európa Tanács monitoring bizottságának elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

Auschwitz felszabadulásának 60. évfordulóján Európa-szerte az antiszemitizmus elleni küzdelemre szólították fel a világot az államfők, politikusok. Strasbourgban is külön napirendként szerepelt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésszakán a megemlékezés. A holokauszt áldozatainak számáról szóló adatok becslések, különböző források más-más adatokat tettek közzé aszerint, hogy mikor és hol kutattak. Az auschwitzi múzeum 1,1 millióra teszi az Auschwitzba irányított európai zsidók számát. Az auschwitzi tábort 1945 januárjában a Vörös Hadsereg elől menekülő nácik felszámolták, felrobbantották a II. és a III. krematóriumot és elégették az irattár nagy részét. A holokauszt áldozatainak többsége, közel 6 millió zsidó, ezen kívül 3,3 millió szovjet hadifogoly, 2,5 millió nem zsidó származású lengyel állampolgár, németek, kelet- és nyugat-európai emberek százezrei, akiket különböző politikai, vallási és szociális szempontok miatt likvidáltak. /Auschwitz felszabadulásának 60. évfordulója. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

A görög katolikus egyház a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordul, miután a Legfelsőbb Bíróságon is elvesztette a marosvásárhelyi „kis katedrális” visszaszerzéséért indított pert. /B. D. T.: Strasbourgig is elmennek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

Wass Albert ügye a strasbourgi Európai Emberijogi Bíróság elé kerülhet. Vekov Károly egykori parlamenti képviselő szerint az ügyészek döntése „a bonyodalmaktól való félelmet tükrözi”. Vekovot, akit írásban tájékoztatott a Legfőbb Ügyészség arról, hogy Wass Albert ügyében nem lehet semmítési eljárást indítani, a Mediafaxnak elmondta: a hazai bíróságokon támadja meg az ügyészségi döntést, de azt sem zárta ki, hogy szükség esetén a strasbourgi Európai Emberijogi Bírósághoz fordul. /Strasbourg elé kerülhet a Wass-ügy perújrafelvételének elutasítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

A Strasbourgban székelő Európa Tanács mint nemzetközi emberjogi intézmény az utóbbi másfél évtizedben amolyan mentsvárrá vált az erdélyi magyar közösség számára is. Frunda Györgyöt az Európa Tanács monitoring-bizottsága elnökének választották meg. A bizottság megbízásából készített jelentést a nemzet mibenlétéről. Jelentésében az egyéni kisebbségi jogok mellett szerepel a kollektív jogok fogalma is. Kitér továbbá a nemzeti kisebbségek és az anyaország viszonyára, e kapcsolat természetes és szabadon gyakorolt jellegére. /Béres Katalin: Nemzet, nemzeti kisebbség, emberi jogok – európai mércével. Frunda György nyilatkozik új megbízatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

1999-ben a Legfelső Bíróság elutasította a hírhedt Agache-perben elítélt kézdivásárhelyi polgárok fellebbezését. Frunda György, az ügyvédjük bejelentette, hogy a strasbourgi Emberjogi Bíróságnál megtámadja az ítéletet. Ennek alapján Filip Orbán Daniela Kamillát hét évre, Paizs Ottót és Héjja Dezsőt négy, Reiner Antalt és Kanabé Sándort három-három évre ítélték. Ketten börtönbe kerültek, mások elhagyták az országot. Február 8-ra tűzték ki a tárgyalást. Frunda kérte, hogy hosszabbítsák meg a dokumentáció beküldésének határidejét, ez megtörtént. Február 28-ában állapodtak meg, hogy minden bizonyító iratot beszerezhessenek. /Béres Katalin: Perújrafelvétel Strasbourgban. Az Agache-per elítéltjei reménykedhetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

A gyergyószentmiklósi tanács kész a strasbourgi emberjogi bíróság elé vinni az autonómia-referendum ügyét. A város – többségében RMDSZ-es képviselőkből álló – tanácsa egyhangúlag szavazta meg a népszavazás kiírásáról szóló határozatát, és utólag nem vonta azt vissza a Hargita megyei prefektúra ismételt felszólítása ellenére sem. A Hargita megyei közigazgatási bíróság nemrég a határozatot megtámadó prefektúra mellett döntött. /Zilahi Imre: Gyergyó Strasbourgban fellebbezne autonómiaügyben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

Magyarország és Románia közötti kereskedelmi forgalom – 1992 óta folyamatos bővüléssel – a múlt év január-novemberi 11 havi adatai szerint újabb rekordszintet ért el, már átlépte a 2 milliárd USD-s határt. 2004. december 31-ig 5010 magyar tőkeérdekeltségű cég volt bejegyezve Romániában, ezzel Magyarország a 7. legnagyobb befektető Romániában. A bejegyzett cégek törzstőkéje 347,07 MUSD, ez a 12. helyet jelenti a romániai külföldi befektetők rangsorában, de valójában mintegy 720-740 MUSD-re becsülhető a ténylegesen befektetett össztőke értéke. A román származású tőke magyarországi jelenléte 6010 bejegyzett vállalkozásban 50-55 MUSD jegyzett tőkét képviselt. Magyarország EU-csatlakozása negatívan hatott az agrártermékek romániai exportjára – a gabonafélék exportja például 62,53%-kal csökkent – az elmúlt napok strasbourgi fejleményei az agrárkereskedelem javulását is lehetővé teszik idén. Az Európai Parlament február 22-i plenáris ülésén Strasbourgban megadta hozzájárulását az EK-Románia Társulási Megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének aláírásához. Magyarország és Románia 2004. május 1. előtt ugyanis a CEFTA keretében kedvezményes feltételekkel bonyolíthatta egymás közötti áruforgalmát. Magyarország EU-tagsága azonban az egyezmény felmondását tette szükségessé, mivel az EU tagállamainak harmadik országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatait a közös kereskedelempolitika szabályozza. /Magyar-román gazdasági kapcsolatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Kuszálik Péter szerint a Székely Nemzeti Tanács és vezetői a lúzerek, a vesztesek, Orbán Viktor lúzerei. Az SZNT a védőhatalmi státust is említette. Kuszálik sietett jelezni, hogy védőhatalmi státust Katona Ádám emlegette nyolc évvel ezelőtt. „Amennyiben két NATO-tagállam között egyáltalán szóba jöhet a „védőhatalmi státus” fogalma” – tette hozzá Kuszálik. Most „Csapó József éppen Strasbourgban tárgyal valakivel. /Kuszálik Péter: Morfondír. A lúzerek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Reiner Antal neve, sorsa az Agache-per kapcsán vált közismertté. Egyike azoknak a kézivásárhelyi embereknek, akiket egy hírhedt, koncepciós perben ítéltek el, s aki a rá kiszabott börtönbüntetést le is töltötte. 1989. december 22-i napon Kézdivásárhelyen a tömeg közvetlen kínzójára támadt, egy pénzéhes, vad és örökös bosszúvágytól lihegő milicistára, Agache Aurelre. Sok embernek okozott bajt, bánatot, többeket megvert, kifosztott, volt, akit megerőszakolt. Agachével végzett a népharag. Teljesen ötletszerűen öt embert választottak ki és megvádoltak gyilkossággal. Az elítélés nem volt jogilag tiszta eljárás (2001. március 26-án a Legfelsőbb Bíróság megfellebbezhetetlen döntése értelmében Filip Orbán Gabriella Kamillát hét évre, Paizs Ottót és Héjja Dezsőt négy-négy évre, Reiner Antalt és az időközben elhunyt Konrád Jánost három-három év börtönbüntetésre ítélték). Börtönben valójában csak Reiner ült, mert a beteg Héjját néhány hét után kiengedték, Paizs és Filip Kamilla Magyarországra menekült, Konrád meghalt. A román állam a forradalom hősévé avatta a néhai milicistát, szobrot és díszsírhelyet állítottak neki, és egyik gyermeke, Agache Aurel Dionisie megfogadta, hogy bosszút áll apja úgynevezett gyilkosain, perelt és perelt, s a román bíróság mindig neki adott igazat. Így történhet meg, hogy az egyetlen emberen, akinek volt még valamije – Esztelneken egy kis házrésze –, Reiner Antalon fogja behajtani az apján esett sérelmet. Az elfogult és igazságtalan ítéletet Frunda György ügyvéd a strasbourgi emberjogi bírósághoz továbbította. 2005. március 15-én Agache egyik gyermeke elárverezteti Reiner Antal házát. Addig kellene Háromszék polgárainak az eddig gyűjtött 47 millióhoz még 47,6-ot összegyűjtenie. /Simó Erzsébet: Negyvenhétmillió lejen múlik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

Eörsi Mátyás többévi ajnározás után kijelentette: ,,Medgyessy húzzon el!” A kolozsvári fiatalok jól megjegyezhették ezt, mert kolozsvári látogatása alkalmával egy rövid ,,NEM”-be sűrítve visszamondták-mutatták neki. Eörsi Mátyás SZDSZ-es országgyűlési képviselőt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadó testületének elnökét a kolozsvári fiatalok nem engedték be Bocskai István kolozsvári szülőházába. A tüntetők Eörsi Mátyást ,,Hazaáruló!”, ,,Nemzetáruló!” kiáltásokkal búcsúztatták. ,,Szóval, úgy gondolom, hogy az egységes magyar nemzet egy nagyon szép kifejezés, de igazából hamis, nem hiszem, hogy igaz” – mondta Eörsi az Országgyűlésen. Eörsi Mátyás a státustörvény ellen szavazott, vehemensen ellenezte az elszakított magyarok magyar állampolgárságának visszaadását. Eörsi Mátyás Strasbourgban román újságoknak nyilatkozva kifejtette: a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a román hatóságokat provokálja, és konfliktust teremt Magyarország meg Románia között. Az autonómiát s Magyarország védnökségét a magyar kisebbségek ügyében egy ,,nagy lánggal elmondott lózung”-nak minősítette. /Sylvester Lajos: Húzzon el…! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./

„Románia azt szeretné, ha Magyarország az elsők között ratifikálná Románia EU-csatlakozási szerződését” – hangoztatta április 14-én Mircea Geoana volt külügyminiszter, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, miután megbeszélést folytatott az Országgyűlés külügyi bizottságának Németh Zsolt által vezetett küldöttségével. A fideszes politikus hangsúlyozta: a magyar parlament támogatja ugyan Románia EU-csatlakozását, de fenntartásokkal. Megismételte, Budapest fontosnak tartja, hogy a romániai magyarság autonómiája megvalósulhasson. A honatya továbbá kiemelte a székely fejlesztési régió létrehozásának szükségességét, majd javaslatot tett parlamentközi munkacsoportok alapítására. Titus Corlatean bírálta a Fidesz európai parlamenti képviselőit amiatt, hogy a strasbourgi szavazás előtt Románia csatlakozását „megpróbálták” az erdélyi magyarság és a Székelyföld autonómiájának megadása feltételéül szabni. /Rostás Szabolcs: Autonómiaügyben bírálja az ellenzék a Fideszt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

Másodfokon is elveszítette a székelyföldi autonómiáról szóló népszavazás kiírásának ügyében zajló pert a gyergyóditrói tanács. A tanács jogi képviselője, Kincses Előd szerint a 2001/215. referendumtörvény rendelkezései ellentmondásosak. Az ügyvéd szerint az április 19-i tárgyaláson a táblabíróság semmibe vette a gyergyóditrói tanács védelemhez való jogát azzal, hogy nem napolta el a tárgyalást, miközben Kincses Előd ugyanaznap Bukarestben tárgyalt, és nem lehetett jelen. Kincses a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordul az autonómiaigény elutasítása és a védelemhez való jog semmibe vétele miatt. /Szucher Ervin: Kincses Strasbourghoz fordul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Az úgynevezett intergroup tanácskozásán Strasbourgban az európai autonómiák és kisebbségi önkormányzatok tapasztalatairól cseréltek eszmét, elsősorban nyugat-európai példák – Katalónia, Baszkföld, Dél-Tirol, Korzika, Skócia, Wales, Flandria, Vallónia, az Åland-szigetek, Grönland, a Feröer-szigetek – alapján. Olyan dokumentum előkészítésén dolgoznak, amely összefoglalja az autonómia jogi érvényesítésének feltételeit és lehetőségeit az Európai Unióban. Tabajdi Csaba (MSZP), a csoport társelnöke elmondta: az EU-nak nincs kisebbségvédelmi rendszere, nincs kidolgozott jogi normarendszere a kisebbségi autonómiák vonatkozásában, mégis található néhány szilárd fogódzó az uniós alapelvek között. A szubszidiaritás alapelve, a megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkező önkormányzatok és az önálló fejlesztési-közigazgatási régiók tulajdonképpen 80–90 százalékban megvalósítják az autonómiát. Az autonómia szerinte csak a többség és a kisebbség megegyezésén alapulhat. Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) alelnök szerint az autonómia fogalmát az önkormányzatiság, a kisebbségi jogok és az önrendelkezés oldaláról egyaránt meg lehet közelíteni. Bauer Edit, szlovákiai magyar képviselő azt hangsúlyozta, örömteli dolog, hogy a kisebbségvédelem terén megtörtént az első lépés az Európai Parlamentben is. „Az a célunk, hogy a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elve alapján alakítsuk ki az unióban érvényes jogi normarendszert” – emelte ki. /Az autonómia szabályozását sürgetik a magyar EP-képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Az európai autonómiák és kisebbségi önkormányzatok tapasztalatait beszélte meg május 12-én Strasbourgban a Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért Frakcióközi Csoport (EP-Intergroup), amely Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő kezdeményezésére alakult tavaly decemberben. A Frakcióközi Csoport munkájában több mint negyven európai parlamenti képviselő – 17 országból, 7 politikai csoportból – vesz részt, így a legnagyobbak közé tartozik az EP-ben. Elnöke a 2004-2009-ig tartó parlamenti ciklusban Tabajdi Csaba, társelnöke Michl Ebner (EPP-ED), dél-tiroli kisebbségi politikus. A nyolc alelnök között van Bauer Edit felvidéki magyar politikus és Gál Kinga Fideszes EP képviselő. A május 12-i tanácskozáson az autonómia kérdésköréről előadást tartott Tabajdi Csaba, az Intergroup elnöke, Christoph Pan, a bolzanoi Etnikai Csoportok Intézetének igazgatója, Ignasi Guardans Cambo katalán európai parlamenti képviselő, Komlóssy József az Európai Etnikai Kisebbségek Nemzetközi Érdekvédelmi Társaságának /FUEN/ alapítója és jelenlegi alelnöke. Gál Kinga Fideszes EP-képviselő előadását írásban kapták meg a résztvevők. /Guther M. Ilona: Pozitív tapasztalatok az európai autonómiákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

„Engedje meg Markó Béla és a Jóisten, hogy megkérdőjelezzem, miszerint minden erdélyi magyarnak néppártinak és kereszténydemokratának kell lennie” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlamentbe küldött RMDSZ-es megfigyelőknek kötelező módon az Európai Néppárt (EPP) tagjainak kell lenniük. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: ülésükön 32 törvényhozóból 28 volt jelen, ezt a kritériumot elfogadták. Az RMDSZ várhatóan három megfigyelővel rendelkezik majd Strasbourgban. Az együttes frakció döntésének értelmében minden RMDSZ-es törvényhozó egyénileg megpályázhatja a tisztséget. A frakció meghatározta, hogy küldöttjének kötelező módon az EPP-be kell felsorakoznia. Eckstein-Kovács Péter szenátor közölte: ilyen körülmények között nem nyújt be pályázatot. Szerinte nem jó az, hogy az RMDSZ-t egy ideológia irányába mozdítják el. Márton Árpád szerint a kötelező EPP-tagság mellett szól az, hogy az RMDSZ tagja a néppártnak. A néppárt a legerősebb frakció az EP-ben, és a felvidéki Magyar Koalíció Pártja is tagja a keresztény-demokrata frakciónak. /Borbély Tamás: Vita az EP-megfigyelők kritérium-rendszere miatt. Eckstein-Kovács Péter a kötelező EPP-tagság miatt nem pályázik a tisztségre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Az utóbbi időben egyre gyakrabban lehet hallani ,,magyarverésekről”. Ez a magyarverősdi talán a Vajdaságban érte el a csúcspontját, legújabban Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön is megismétlődött. Egyesek szerint gyerekcsínyekről van szó csupán. De mi lesz a lelki sebekkel? Az együttélés és a közös jövő elméletével? A vajdasági magyarverés már Strasbourgig jutott, az erdélyi csak Bukarestig. Ott valószínűleg stagnálni fog egy jó ideig, amíg aztán valaki ,,ad acta” teszi. /Simó Edmund: Bozgorka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

A kormány nemrég jelentést juttatott el a Strasbourgban székelő Európa Tanácshoz (ET) a kisebbségek helyzetéről. A nemzetiségi szervetek által már korábban véleményezett jelentés alapján az ET Miniszterek Tanácsa határozatot fogad el a jövőben arról, hogy Románia mennyire tartja tiszteletben a Nemzeti Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. Románia 1995-ben ratifikálta az Európa Tanácsban elfogadott Nemzeti Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. A jelentést még az előző kormány idején dolgozta ki a Külügyminisztérium. A jelentés megállapítja azt is, hogy a Romániában hivatalosan bejegyzett 20 nemzeti kisebbség közül 15-nek a lélekszáma csökkent a 2002-es népszámlálás adatai szerint az 1992-höz képest. 2004-ben 240 milliárd lejt kaptak az állami költségvetésből a kisebbségi szervezetek, ebből a legtöbbet, 50 milliárdot, a Communitas Alapítvány, a legkevesebbet pedig, 3 milliárdot, a Romániai Rutének Kulturális Szövetsége. A lakosságban képviselt számarányukhoz képest a kisebbségek jóval kisebb arányban részesülnek anyanyelvi oktatásban. A kétnyelvű helységnévtáblákra vonatkozó előírásait általában mindenütt tiszteletben tartják, de a közintézmények feliratainak a helyzete rosszabb, a kisebbségek anyanyelvén a lakossággal értekezni tudó közalkalmazottakat pedig csak részlegesen alkalmaztak a polgármesteri hivatalokban, így Fehér megyében 7 magyar és 1 roma érdekeltségű településéből csak 3-ban, Kolozs megyében 25-ből 24-ben, Beszterce-Naszód megyében pedig egyedül Árpástón. Szilágy megyében a legjobb a helyzet ilyen téren, Szeben megyét pedig a jelentés nem említi. /B. Á.: Kisebbségi kormányjelentés az Európa Tanácsnál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Strasbourgban ülésezett az Európa Tanács vidékfejlesztési és környezetvédelmi ügyeinek monitorizálásával megbízott nem kormányzati szervezetek csoportosulása. A tanácskozáson ismertették a Gyergyói-medence néhány településén beindított tagosítási programot, amelyet a svájci dr. Komlóssy József kezdeményezett. Komlóssy József előadásában hangsúlyozta: az erdélyi mezőgazdaság komoly támogatást igényel, hiszen számtalan esetben a gazdák egyhektárosnál is kisebb területeken gazdálkodnak. A Komlóssy-féle svájci tagosítási, illetve földtulajdon-csoportosítási modell éppen azt tűzi ki célul, hogy a hatékony és jövedelmező gazdálkodás megvalósítása végett, a kis parcellákra szabdalt területeket összefüggővé és gazdaságosabban művelhetőbbé tegyék. Az ülésen részt vett dr. Kelemen Attila RMDSZ-es képviselő, a parlament mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszeripari bizottságának elnöke is. A politikus hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a romániai mezőgazdálkodás válságának feloldása mindenekelőtt a tagosítás megvalósítása által érhető el. Kelemen hangsúlyozta, hogy a Komlóssy-féle programot törvényhozási szinten is támogatja a parlamentben. /Sarány István: A gyergyói tagosításról Strasbourgban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

1993. szeptember 20-án a Maros megyei Hadréven 18 roma család házát felgyújtották, ezek közül 14 porrá égett. Az azóta eltelt időszakban több per zajlott ezzel kapcsolatban. Végül a marosvásárhelyi Pro Europa Liga és más emberjogi szervezetek segítségével a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordultak. Július 5-én precedens értékű, jogerős ítéletet hozott a nemzetközi igazságügyi fórum. Első ízben mondták ki hivatalosan, hogy Romániában olyan jogsértés történt, melynek alapja az etnikai, faji megkülönböztetés. A román állam első ízben elismerte, hogy valóban faji diszkrimináció állt a hadrévi események mögött. Az állam kártérítést fizet a sértett feleknek. Így 15 hadrévi roma lakos 11-25 ezer eurónyi kártérítésben részesül. További hét sértett személy nem fogadta el ezt a fajta jóvátételt. Ők azt szeretnék, ha tételesen olyan törvényszéki ítélet születne, mely kimondja, hogy igenis megtörtént a faji diszkrimináció. Tehát ebben az esetben nem lenne szó békés kiegyezésről, hanem az Európai Emberjogi Bíróság kötelezné a román államot a kártérítésre. Újabb ítélet július 12-én várható. /(Máthé Éva): Strasbourgi ítélet a hadrévi romák ügyében, = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./