Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Strasbourg (FRA)
834 tétel
2001. január 29.
"Jan. 23-án Frunda György szenátort választotta meg jogi bizottságának alelnökévé az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. Az ülésen az RMDSZ-es politikust az Európa Tanács Európai Néppárt csoportja bővített vezetőségének tagjává is megválasztotta. A csoportban Frunda György egyedül képviseli Romániát. Strasbourgban három, Romániát is közelről érintő határozat született. A nemzeti kisebbségi kérdésekre vonatkozó ajánlás két újabb melléklettel bővíti az emberjogi és kisebbségi egyezményt, illetve a korábban elfogadott keretegyezményt. Így lehetővé válik a kulturális autonómia, a kisebbségi közösségek tagjai pedig az ET emberjogi bizottságához fordulhatnak jogorvoslatért. Frunda György javaslatára az emberjogi biztos mellett magas rangú tisztviselő felügyeli majd a kisebbségek jogainak betartását az ET-tagállamokban. Az RMDSZ-es szenátor is részt vesz annak az ajánlás-tervezetnek a kidolgozásában, amelyik az ET tagországai állampolgárainak korlátozás-mentes utazását szabályozza. Frunda György módosító indítványt terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy a Duna tisztításához szükséges infrastruktúrát biztosító vállalkozásokat a szomszédos országok adják, hiszen ezek az államok vesztettek a legtöbbet a volt jugoszláviai válság nyomán. A másik javaslat szerint a bombázások okozta környezetszennyezés károsította a szomszédos országokat, ezért Frunda György kérte, hogy az Európai Unió és a NATO Romániát is részesítse anyagi támogatásban. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 29. - 1893. sz./"
2001. február 27.
"Két egyházmegye - a zilahi és a szilágysomlyói - presbiterei tanácskoztak febr. 24-én Zilahon. A tanácskozást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és főgondnoka hívta össze. Tőkés László püspök megnyitójában jelezte, az egyházi fegyelem megszilárdítása érdekében szükséges a találkozó. A jelenlévők tiltakoztak amiatt, hogy az iskola vezetése a visszahívott lelkészek helyett, esperesi jóváhagyás nélkül, a Sulyok István főiskolán végzett vallástanárokkal oldotta meg a hitoktatást. Az iskolában a múlt hét közepén törvényszéki végrehajtók kötelezték László Kálmánt, az egyház által kinevezett gondnokot a kollégium raktárának és leltárának átadására. /Megvitatták a kollégium-botrányt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./ A zilahi Református Wesselényi Kollégium ügyében az iskolafenntartó Zilahi és Szilágysomlyói Református Egyházmegyék Presbitériumának febr. 24-ei zilahi nagygyűlése nyilatkozatot fogadott el, amely több követelést tartalmaz: Seres Magda igazgató önkéntes visszavonulása vagy állásából való leváltása, a kialakult helyzetért felelős Szilágy megyei tanügyi főfunkcionáriusok és RMDSZ-tisztségviselők felelősségre vonása, az egyházellenes perbe bekapcsolódott és egyházellenes magatartást tanúsító kollégiumi tanárok önkéntes lemondása vagy leváltása. A nagygyűlés számos egyházi, civil és politikai szervezethez, többek között a testvéregyházakhoz, az erdélyi magyarsághoz, "román testvéreinkhez", Ion Iliescu elnökhöz és Adrian Nastase miniszterelnökhöz, az RMDSZ elnöki hivatalához, az RMDSZ platformjaihoz fordult támogatásért. Amennyiben e felhívás eredménytelen marad, a nagygyűlés kész a strasbourgi bíróságokhoz, a Kereszténydemokrata Unióhoz fordulni. A nagygyűlés küldöttséget menesztése Bukarestbe, az illetékes minisztériumokhoz, az állam-, illetve kormányfőhöz, "peres és fegyelmi eljárás beindításának megfontolása egyházunk vezetőinek megrágalmazása és egyházi, iskolai, valamint közéleti visszaélések és vétségek tárgyában", továbbá kilátásba helyezték a polgári engedetlenség eszközeinek igénybevételét is. A nyilatkozatot Tőkés László püspök, Molnár Kálmán és Lukács József esperesek, Kovács Zoltán, Baksay Károly, Márkus László főgondnokok írták alá. /Presbitériumi nagygyűlés a zilahi református kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"
2001. február 27.
"Tapolyai Mihály a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzoraként felelősséget érzett a kolozsvári magyar egyetem visszanyeréséért. Ennek érdekében a strasbourgi Emberi Jogok Egyetemének rektorával, Warwick Montgomeryvel együtt levelet írt a román közoktatási miniszternek, Andrei Margának, akivel mint kolozsvári rektorral valaha őszinte baráti viszonyban volt. Választ nem kaptak. A román hivatalos állásfoglalások /elsősorban Iliescu elnök/ szerint "nincs állam a világon, ahol egy kisebbségnek saját egyeteme volna. Egy külön magyar egyetem pedig már szeparatizmus lenne". Ennek ellenkezőjéről győződhetett meg Tapolyai Mihály, amikor a múlt év második szemeszterét az észak-amerikai indiánok között töltötte. Megtudta, hogy a 2,2 millió indiánnak 32 egyeteme és felsőoktatási intézete van! Mind a magyarságnak, mind az észak-amerikai indiánoknak állandó megaláztatásban kell elviselniük ezeket a traumákat és a kisebbségi sorsot, állapíthatta meg a professzor. /Tapolyai Mihály: Magyarok és indiánok kisebbségben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 27./"
2001. március 19.
"A magyarországi közvéleményt hetek óta foglalkoztatja a zámolyi romák franciországi befogadási kérelme. Az állítólagos magyarországi cigányellenességet világgá kürtölő roma csapat körüli hullámok, úgy tűnik, nyugvópontra jutnak, miután kiderült: a francia külügyminisztérium befogadási engedélyt adott számukra. Az első hírek szerint szociális döntés volt: a párizsi külügy szóvivője sietett hangsúlyozni, hogy a magyarországi cigányok nem menekültügyi státust kaptak. A döntés mégis elegendő volt ahhoz, hogy elhitessék: a mai Magyarországon diszkrimináció folyik a közel félmilliós cigány közösséggel szemben. Ez újabb indok arra, hogy megosszák a magyar közvéleményt: az ellenzék tücsköt, bogarat rámond a kormányra. Nyilván jönnek a választások, és a kormányt már nem lehet más módon lejáratni, hiszen folyamatosan nő az életszínvonal, az emberek derűlátóbbak, egyértelműen jobban élnek, mint négy évvel ezelőtt. Az utóbbi két-három évben sok milliárd forint vándorolt különféle támogatásként a roma közösség felé. Ma már minden roma gyerek, aki tanulni akar, jelentős állami ösztöndíjat élvez, ami nem egyértelműen mondható el az anyagi gondokkal küszködő magyar szülők gyerekeiről. Köztudott, hogy a magyar igazságszolgáltatás immár másodszor kérte a vándorútra indult zámolyi romák egyes tagjainak a kiadatását, akikre az az alapos gyanú hárul, hogy egy huszonéves fiatalember halálát okozták. Az angol Janes Intelligence Digest titkosszolgálati lap megírta, hogy a zámolyi romák Magyarországot lejárató kampánya mögött orosz titkosszolgálati erők rejlenek, akik azért harcolnak, hogy Magyarország se lehessen tagja az Európai Uniónak. Hasonló próbálkozások voltak Csehország és az új szlovák kormány esetében is, amikor az egykori kommunista pártok utódpártjaiból verbuválódott kormányok megbuktak. Ugyanezt lengyelországi lapok is megerősítik. Különben eléggé hihetetlen volna, hogy egy iskolázatlan, idegen nyelveket nem beszélő roma csapat a strasbourgi Európa Tanács illetékeseihez úgy kopogtat be, és úgy szervez sajtótájékoztatót a "magyarországi romaüldözésről", mintíha egytől egyig profi emberjogi harcosok lennének. Moszkva és Párizs újbóli egymásratalálása visszanyúlik a francia baloldali értelmiség egykori kommunizmus-szimpátiájára. /Makkay József: Menekültügy vagy konspiráció? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"
2001. március 27.
"Márc. 26-án háromtól hét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt a román legfelsőbb bíróság öt kézdivásárhelyi személyt egy volt kézdivásárhelyi rendőr őrnagy 1989. decemberében történt haláláért. Filip-Orbán Daniela Kamillát hét, Héjja Dezsőt és Paizs Octaviant (Ottót) 4-4, Reiner Antont és Konrád Jánost pedig 3-3 évi börtönre ítélték halált okozó ütlegelésért. A vád szerint Aurel Agache rendőr őrnagyot egy, 1989. decemberében a kézdivásárhelyi pártszékház előtt a kommunista rendszer és Nicolae Ceausescu ellen tüntető csoport tagjai ölték meg. A néhai tiszt családtagjainak kérésére indított vizsgálat során hét tettest azonosítottak, mint olyanokat, akik agyonverték Agachét. (Az 1990-ben közúti balesetben elhalálozott Kanabé Sándor István esetében az ügyészség beszüntette a vizsgálatot.) A Legfelsőbb Bíróság tulajdonképpen megerősítette a bukaresti táblabíróság által másodfokon hozott ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság ítélete végleges jellegű és végrehajtása kötelező. Frunda György, az RMDSZ szenátora, a vádlottak védőügyvédje kijelentette: az elítéltek nevében a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulva kéri a felmentésüket. /Ítélet született az Agache-perben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Az 1989-es forradalom hevületének több mint ezer áldozata közül épp a Székelyföldön: Kézdivásárhelyen, Oroszhegyen és Zetelakán megölt rendőrök lincselőire sújtott le a legnagyobb szigorral a bíróság. A forradalmi tömegekbe lövető katonatisztek zöme az utóbbi években is szépen araszolt fölfelé a ranglétrán. A Temesváron 1989. dec. 22-e előtt kioltott 72 emberéletért elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok ellen hozott ítéletet az elmúlt hetekben felfüggesztette a legfőbb ügyész, perújrafelvételt követelve. /Gazda Árpád: Iustitia szeme. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./"
2001. április 25.
"Korábbi "félremagyarázott" állításaival ellentétben példaértékűnek nevezte Románia és Magyarország kapcsolatait Strasbourgban Mircea Geoana külügyminiszter, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnökeként ismertette az Európa Tanács közgyűlése előtt az EBESZ idei tevékenységét, terveit. Geoana magyar újságíróknak adott nyilatkozatában úgy vélte, bizonyára "fordítási hiba" történt, amikor az ápr. 19-én tett kijelentéseit úgy értelmezték, hogy Romániának komoly fenntartásai és kételyei lennének a készülő magyar státustörvénnyel kapcsolatban. Geoana ugyanakkor Strasbourgban is elmondta, hogy a román kormánynak vannak aggályai és kérdései a törvényt illetően. Hozzátette: hasonló kérdések Magyarország más szomszédai részéről is megfogalmazódtak. A román külügyminiszter szerint éppen a kiváló román-magyar kapcsolatok miatt természetes, ha Románia szeretné, hogy a román állampolgárokat érintő kérdésekről konzultáljanak vele. /Geoana cáfol: Félremagyarázták kijelentését a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./"
2001. április 26.
"A romániai magyar egyetem létrehozását késleltető körülményekről, az akadályok elhárításának lehetőségéről kérdezte Mircea Geoana külügyminisztert Kelemen András magyar képviselő Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ápr. 24-i ülésnapján, de pozitívan értékelhető választ nem kapott. Kelemen azt tudakolta, hogy a romániai magyar egyetem érdekében létrehozott magánalapítvány számíthat-e a román költségvetés támogatására abban az esetben, ha az akkreditációs bizottság továbbra is ahhoz köti az engedélyt, hogy a magyar egyetemen román szak is létesüljön. A magyar ET-képviselő az MTI-nek elmondta, a miniszter az egyenes választ megkerülve, normális folyamatnak minősítette az akkreditációs procedúra elhúzódását, s mindössze azzal válaszolt a felvetésre, hogy az anyanyelvi oktatás problémáját meg kell oldani. Ez az állásfoglalás Kelemen értékelése szerint a kormányzati felelősségvállalás elhárításával ér fel. (Geoana egy másik felszólaló kérdésére válaszolva különben egyetértését hangoztatta azzal a javaslattal, hogy a macedóniai albán kisebbség számára saját egyetemet kell biztosítani Tetovóban.) /Román tagozat - román költségvetési támogatás? A magyar egyetemről faggatták Geoanat Strasbourgban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./"
2001. április 27.
"Már megint félreértették Mircea Geoana román külügyminiszter szavait. Nastase miniszterelnök bejelentette: aggódik a státustörvény okán-jogán, nehogy arra ébredjünk, hogy Erdélyben hétmillió magyar él. Orbán Viktor magyar miniszterelnök leszögezte ápr. 25-én /heti szerdai rádióinterjújában/: a szabad identitásválasztás alapján áll, magyar az, aki magyarnak vallja magát, vagyis bejelenti, hogy a magyar nemzeti közösséghez tartozik. Orbán Viktor értékelése abszolút hihető. A szülőföldön maradás esélyét kínálja ez a törvény a határon túli magyaroknak. Néhány órával az Orbán-interjú után, a déli hírekben közölték, hogy Mircea Geoana, a román külügyminiszter Strasbourgban is elmondta, hogy aggályai és kérdései vannak Romániának a jogszabályt illetően csakúgy, mint Magyarország más szomszédainak is. /Oláh István: Státustolmács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./"
2001. április 30.
"Ápr. 28-án a romániai Nagylak polgármesteri hivatalában Stefan Szuchanszky polgármester házigazdaként várta az Euro Rando 2001 páneurópai gyalogos turista staféta román és magyar résztvevőit. Megjelent a stafétát Arad megyében hordozó öt turistaklub, az aradi, pécskai, nagylaki cserkészek, valamint a Gorj és Hunyad megyei staféta több képviselője. A magyar Nagylakon kulturális előadással, beszédekkel és természetesen büfével folytatódott az ünnepség. Thuróczy Lajos felolvasta a strasbourgi turista világtalálkozó résztvevőihez intézett levelet, és külön köszönetet mondott a romániai turistáknak, akik az Euro Rando 2001-re a romániai turistaösvények felfestésével, rendbehozásával egy fehér foltot tüntettek el Európa gyalogos térképéről. A magyar turisták Nagylakról tovább indultak a stafétabottal. /Román és magyar turisták a két Nagylakon. Átadták az Euro Rando 2001 stafétát. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./"
2001. május 2.
"Egy lejes kártérítést követel Kincses Előd a román államtól abban a perben, amelyet a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon azért indított, mert a marosvásárhelyi bíróság és az ítélőtábla kettős állampolgársága okán megakadályozták abban, hogy a parlamenti választásokon részt vehessen. Kincses kijelentette: azt szeretné bebizonyítani egyfelől, hogy a román választási törvény alkotmányellenes, és előírásai legalább öt nemzetközi jogszabállyal is ellentétesek. Másfelől Kincses azt is sérelmezi, hogy Ilie Ilascunak és Leonida Larinak kettős állampolgárságuk miatt nem tiltották meg a jelölését, miközben diszkriminatív módon, Dinu Zamfirescunak és neki nem tették ugyanezt lehetővé. /Kincses kontra Románia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./"
2001. május. 11.
"Strasbourgban megvitatta az Európa Tanács kulturális bizottsága Tytti Isohookana Asunmaa jelentését a csángókról. Ezt a Strasbourgban akkreditált román újságírók szokásukhoz híven a magyarellenességre hajló román képviselők szája íze szerint kommentálták. Frunda György jelen volt a vita második napján. Az előző napon a román küldöttség három tagja /Ghiorghi Prisacaru, Radu Berceanu és Corneliu Vadim Tudor/ heves támadást intézett a jelentés ellen. A finn képviselőasszony javasolta ugyanis, hogy a román kormány támogassa a csángókat magyar identitásuk megőrzésében, hagyományaik ápolásában, művelődésükben, anyanyelvhasználatukat biztosítsa az oktatásban és más megfelelő fórumokon. A román külügyminisztérium úgy tájékoztatta Tytti Tsohookana Asunmaa képviselőt, hogy ez törvényileg biztosított. Amikor Frunda a magyarországi küldöttség másik három tagja társaságában megjelent a kulturális bizottság ülésén, Corneliu Vadim Tudor azonnal szót kért és tiltakozott a magyar küldöttség tagjainak részvétele ellen. Frunda szót kért és jogi érvekkel támasztotta alá a csángóság magyar identitása, hagyománya, anyanyelve használatának jogosságát. Az ülésen részt vett egy dél-tiroli, német anyanyelvű képviselő is, aki messzemenően támogatta a csángók anyanyelvhasználatát. /Béres Katalin: A csángókról Strasbourgban és ... Bukarestben. = Brassói Lapok, május. 11./"
2001. május 31.
"Funar kolozsvári polgármester magyargyűlölete, kisebbségellenessége közismert. A románok megmosolyogják, de sokan titkon szorítnak neki, hadd mutassa meg a magyaroknak, ki itt az úr. Az állami hatalom képviselői Pilátusként mossák kezüket. A polgármester bármiféle törvénytelenséget követett is el, az ország nagyobb része rendőrséggel, bírósággal együtt felsorakozott mögéje. Egy évtizede Kolozsvár magyarsága ellen harcot folytatnak, szüntelenül támadva múltját, jelenét és jövőjét. Victor Ciorbeanak, Emil Constantinescunak, Ion Iliescunak vagy Adrian Nastasenak is egyformán szüksége volt erre a szélsőségesen nacionalistára. A polgármester bármit elkövethet Kolozsváron, bántódása nem eshet. Makkay József számára, amint írta, rejtély, hogy az RMDSZ az évek során miért nem lépett fel határozottabban akkor, amikor a polgármester súlyos magyarellenes kijelentésekre és tettekre ragadtatta el magát. Az is érthetetlen, miért nem tiltakozott annak idején a magyar külügy, amikor Funar meggyalázta Kolozsvár főkonzulátusát? Miért nem indított ellene az RMDSZ magyarellenes gyalázkodásért bűnügyi eljárást, akár Strasbourgig víve az ügyet? - Bill Clinton amerikai elnök nem is olyan régen Romániát a kisebbségi ügyek megoldásában európai példaképnek tekintette, véleményét pedig azóta sok nyugati politikus osztja. /Makkay József: Elveszett Kolozsvár? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"
2001. június 7.
"A strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság jún. 5-én kihallgatta Ilie Ilascu nagy-romániás szenátort abban a perben, amelyet a tiraszpoli börtönből nemrég szabadult unionista harcos, és három - jelenleg is fogoly - társa az orosz és a moldovai kormány ellen indított. Mint ismeretes, Ilascuékat Tiraszpolban 1992-ben halálra ítélték, nemzetközi nyomásra azonban ezt életfogytiglani börtönre változtatták. Rövid idővel ezelőtt Vlagyimir Voronyin moldovai elnök személyes közbeavatkozására a tiraszpoli hatóságok Ilascut szabadlábra helyezték. - Ilascu Strasbourgban azzal vádolta az orosz kormányt: Moszkva azért támogatta 1992-ben a tiraszpoli szakadárokat, hogy a független Moldova Köztársaság továbbra is az orosz érdekszférában ragadjon. Az orosz és a moldovai kormányok képviselői ismertették álláspontjukat Ilascuék ügyében, és cáfolták a vádat, miszerint Oroszországot is felelősség terheli az 1992-es Dnyeszteren túli konfliktusban. Az orosz fél kijelentette: Moszkva sem anyagilag, sem fegyverekkel nem támogatta a Dnyeszteren túli szakadárokat. Moldova Köztársaság reprezentánsai pedig szintén "ártatlannak" vallották magukat, a moldovai kormányt ugyanis nem terheli a felelősség a Dnyeszteren túli területen elkövetett atrocitásokért, hiszen gyakorlatilag semmilyen fennhatósága nincs a szakadárok fölött. - Az Európai Emberi Jogi Bíróságnak júl. 5-ig kell döntenie, hogy napirendre tűzi-e az eset megtárgyalását. /Ilie Ilascu Strasbourgban. A szenátor szerint Moszkva pénzelte Tiraszpolt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./"
2001. június 26.
"Lord Russell Johnston, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke jún. 25-én Strasbourgban kijelentette, hogy nem ért egyet a magyar státustörvénnyel. A román rádió strasbourgi jelentése szerint lord Russell Johnston azt a véleményét fogalmazta meg sajtóértekezletén, hogy a státustörvény nem fog hozzájárulni a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek helyzetének javulásához, sőt, a magyar állampolgárok elégedetlenségét válthatja ki. Az Európa Tanács munkájában részt vevő román küldöttség határozattervezetet készített, amelyben szorgalmazzák: az ET parlamenti közgyűlése szólítsa fel Magyarországot, hogy ne alkalmazza a gyakorlatban a státustörvény előírásait. Lord Russell Johnston állásfoglalásával kapcsolatban Surján László, az ET-közgyűlés alelnöke kiemelte, hogy a nyilatkozó hangsúlyozottan magánvéleményt fogalmazott meg. Az Európa Tanács jelenleg nem foglalkozik a státustörvénnyel. /Lord Russell Johnston sem ért egyet a státustörvénnyel? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"
2001. június 27.
"Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti ülésszakán résztvevő román küldöttség aláírásgyűjtésbe kezdett azzal a céllal, hogy támogatókat szerezzen a magyar státustörvényt kifogásoló indítványához, amelyet a közgyűlés elé akar terjeszteni. Ebben azzal vádolja Magyarországot, hogy a státustörvény diszkriminatív, feszültséget teremt a térségben, és javasolják, hogy az ET szólítsa fel Magyarországot a státustörvény alkalmazásának felfüggesztésére. A határozati javaslatot a román küldöttség négy képviselője írta alá, az aláírók között természetesen nem szerepel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője. - A magyar küldöttség és a Magyarországgal szomszédos országok delegációjának tagjaiként szintén Strasbourgban tartózkodó határon túli magyar küldöttek jún. 26-án válságtanácskozást tartottak. Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: a tanácskozást az tette szükségessé, hogy a román delegáció Strasbourgban minden eddiginél erőteljesebb diplomáciai offenzívába kezdett Magyarországgal szemben. Mint Eörsi rámutatott, Magyarország szempontjából különösen aggasztó, hogy az indítványhoz olyan nemzetek képviselői is csatlakoztak - dán, finn, angol, német -, amelyek eddig kisebbségi kérdésekben mindig a magyar törekvéseket támogatták. Tabajdi Csaba (MSZP) /aki szintén tagja a magyar delegációnak/ szerint a magyar diplomáciának azonnal cselekednie kellene. Szerinte az Európa Tanács illetékeseit a magyar diplomácia nem tájékoztatta időben és megfelelő formában a státustörvény tartalmáról, céljáról, körülményeiről, s így most Magyarországnak magyarázkodnia kell. Tabajdi javasolta, hogy a jövő hétre hívják össze a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülését. Mindkét képviselő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben a magyar küldöttség arra törekszik, hogy a lehetőség szerint el lehessen kerülni Magyarország elmarasztalását. - Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, aki szintén tagja a román parlamenti küldöttségnek, az MTI-nek nyilatkozva sajnálatosnak nevezte a magyar és a román kormány között kialakult helyzetet. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar kisebbség, amennyire lehet, szeretne kívül maradni ezen a vitán. - Hasonló nyilatkozatott tett t Ráduly Róbert Hargita megyei RMDSZ képviselő is azt követően, hogy az RMDSZ jún. 25-én egyeztetett a kormánypárttal. Elmondta, hogy az RMDSZ és a SZDP konzultációján kölcsönösen tájékoztatták egymást erről az álláspontjukról. - A magyar igazolványok problémája katonai szempontból nem érinti Romániát és nincs befolyással az ország NATO-integrációjára - jelentette ki jún. 26-án Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter. /Strasbourg: Román diplomáciai offenzíva. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./"
2001. június 28.
"Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájában részt vevő magyar országgyűlési delegáció jún. 27-én munkaülésen alakította ki a státustörvényt kifogásoló román indítvánnyal kapcsolatos álláspontját, és azt javasolta, hogy hívják össze a két ország kisebbségi vegyes bizottságának ülését - közölte az MTI-vel Surján László, a magyar ET-küldöttség vezetője. A strasbourgi tanácskozás résztvevői pártállástól függetlenül egyetértettek abban, hogy a román indítvány, amelynek "értelmi szerzői" Corneliu Vadim Tudor, Radu Berceanu, Gheorghi Prisacaru és Viorel Coifan, szakmai és tárgyi tévedéseket tartalmaz. Üdvözölték viszont a bukaresti állásfoglalásnak azt a felvetését, amely arra kéri fel az ET-t, sürgesse a két felet, hogy a kétoldalú egyezmények keretei között mozdítsák elő a közösen vállalt célok megoldását. A magyar delegáció, amelynek tanácskozásán részt vettek a határon túli magyarok parlamenti képviselői is, visszautasította azokat a román vádakat, amelyek a területenkívüliségi elv érvényesítését és diszkriminatív jelleget vélnek felfedezni a státustörvényben. /Összehívják a román-magyar vegyes bizottságot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"
2001. június 29.
"Az Európa Tanács miniszteri bizottságának soros elnöke nem volt hajlandó diszkriminatív jellegűként elítélni a magyar státustörvényt. Ghiorghi Prisacaru kormánypárti képviselő, a román küldöttség vezetője azt kérdezte a miniszteri bizottság soros elnökétől, Ernst Walch liechtensteini külügyminisztertől, hogy a státustörvény érvényesíti-e a területenkívüliség elvét, diszkriminatív és negatív hatással van-e a magyar kisebbség és az illető országok etnikai többségének viszonyára? Walch, a miniszteri bizottság elnöke visszautasította, hogy részletesen válaszoljon a felvetett sok részkérdésre, ehelyett általános alapelvekre hívta fel a figyelmet. A nemzeti kisebbségek védelme közös teendő, az egész Európa Tanács feladata - állapította meg a miniszter. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségek védelme kiemelkedő fontosságú, amit a jószomszédság szellemében és kölcsönös együttműködéssel kell megvalósítani. - "Ellenoffenzívába" kezdett a strasbourgi magyar delegáció: kezdeményezésükre több mint húsz támogató aláírással került az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének házbizottsága elé jún. 28-án az a javaslat, amely a nemzeti kisebbségek önazonosságának védelmét szolgáló, úgynevezett határokon átnyúló együttműködés kérdésének tanulmányozását ajánlja a nemzetközi szervezet figyelmébe. Azt indítványozzák, hogy az ET vizsgálja meg, mennyiben teljesítik a tagországok a páneurópai szervezet ajánlásaiban megfogalmazott elveket és elvárásokat. A kezdeményezéshez csatlakozott több nyugat-európai - brit, német, dán - politikus, néhányan közülük a román indítványtól visszalépve sorakoztak fel a beadványhoz. Az aláírók között a magyar országgyűlési küldöttség tagjai mellett szerepel a Magyarországgal szomszédos államok parlamentjének több képviselője is. - Strasbourgi tájékoztatás szerint elszigetelődni látszik az a korábbi román kezdeményezés, amely a magyar státustörvénnyel kapcsolatos kifogásokhoz kívánt egyetértő véleményeket összegyűjteni. /Elutasító ET-válasz a román provokációra. Magyar "ellenoffenzíva": vizsgálják ki a tagországok kisebbségpolitikáját. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./"
2001. június 29.
" Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója ismét írt a státustörvény ellen /ezzel csatlakozott a román támadó cikkek íróihoz/. Szerinte a magyar diplomácia ez alkalommal is gyengébbnek bizonyul a románnál, "hatástalan tűzoltás folyik magyar részről Strasbourgban", a magyar kormány politikáját és a magyar diplomácia teljesítményét a magyarországi ellenzék bírálja, az újságíró szerint: erre több mint valószínű, rászolgáltak. Tibori Szabó Zoltán átvette a román sajtó és az SZDSZ támadó szövegét: a szomszédos országokkal meg sem próbáltak egyeztetni. "Egyféle nagymagyar gőg lengte át ezt a minket segíteni hivatott törvény kidolgozását" - állította. Holott ő figyelmeztetett, előző durva kirohanását /Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig, Szabadság, ápr. 24./ "féltésből született"-nek minősítette. /Tibori Szabó Zoltán: Státusmentés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./"
2001. június 30.
"Jún. 28-án Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésszakán részt vevő szlovák küldöttség tagjai a magyar nemzetiségű Duka Zólyomi Árpád kivételével aláírták a magyar státustörvényt kifogásoló román indítványt. A szlovák képviselők Eduard Kukan külügyminiszter véleményét is kikérték ez ügyben, aki azt tanácsolta nekik, írják alá. A szlovák külügyminiszter ajánlása ellentmond saját korábbi nyilatkozatának, hiszen Kukan néhány napja azt mondta, hogy a magyar státustörvény nem rontja Szlovákia és Magyarország kapcsolatait. /A szlovákok aláírták a román kezdeményezést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"
2001. augusztus 9.
"Esztelneken aug. 7-én őrizetbe vették Reiner Antalt, akit az úgynevezett Agache-ügyben három évi börtönbüntetésre ítéltek. Reiner korábban Magyarországon tartózkodott és sok jel utal arra, hogy valaki gyorsan értesítette a rendőrséget hazaérkezéséről. Reinert Csíkszeredába szállították, büntetése letöltése végett. Úgyszólván a letartóztatással együtt terjedt el az az értesülés is, hogy a rendszerváltás zűrzavarában meglincselt milicista őrnagy fia, aki az édesapja ügyében hozott ítélettel elégedetlenkedve egyenesen Strasbourgban kíván fellebbezni. Most viszont álláspontját hirtelen megváltoztatva, egyszerre úgy vélekedik, hogy amennyiben az elítéltek elismerik bűnösségüket, kérni fogja, hogy megkegyelmezzenek nekik. /(Flóra Gábor): Valakik "súgtak"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"
2001. augusztus 11.
"Aurel Dionisie Agache, az 1989. december 22-én Kézdivásárhelyen meglincselt milicista őrnagy fia hajlandó "egyénileg" megkegyelmezni édesapja "gyilkosainak", ha azok teljesítik az általa megszabott feltételeket. Az Agache család megkegyelmezne az 1989-es események során meglincselt kézdivásárhelyi milicista őrnagy "gyilkosainak", ha az elítéltek jelentkeznek a román rendőrségen, hogy bebörtönzésük után "elintézzék" a kegyelemadás formaságait. Aurel Agache második feltétele, hogy Pajzs Ottóék ismerjék el bűnösségüket, és írott vallomásban, részletesen számoljanak be mindarról, amit a végzetes napon tettek, emellett válaszoljanak összes, az üggyel kapcsolatos kérdéseire. "Az Agache család külön-külön valamennyi gyilkosnak megkegyelmez, aki teljesíti a felsorolt feltételeket" - áll a milicista fiának közleményében. Az elhunyt rendőrtiszt fia továbbá felhívja az elítéltek figyelmét arra, hogy alaposan gondolják meg ajánlatát, mert "ez az utolsó lehetőségük, hogy megszabaduljanak az elkövetett gyilkosság következményeitől". "Amint tapasztalhatták, az RMDSZ összes intrikája fölösleges volt. Azok a politikusok, akik melléjük álltak, választási jelképként használták fel ügyüket, most kényelmes társadalmi helyzetben vannak, és pompában, luxuskörülmények között töltik szabadságukat. Közben a két gyilkos börtönben ül, és a másik három körül is szorul a hurok" - állapította meg az Agache fiú, aki leszögezte azt is, újabb alternatívaként "felkínálja" a büntetések felének letöltését is. Az Agache család június közepén levélben fordult az államelnökhöz, amelyben felhívták Ion Iliescu figyelmét: ha kegyelemben részesíti az elítélteket, szembe kell néznie a család átkainak következményeivel. Ivácsonyi József, Frunda György ügyvéd-szenátor segédje elmondta, az elnöki kegyelem megadásában nem sokat számít az Agache család közbenjárása. Ivácsonyi kifejtette, tervük szerint jövő héten terjesztik elő azt az iratcsomót, amelyben az elítéltek elnöki amnesztiában való részesítését kérik. Várhatóan még ebben a hónapban a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé is eljuttatják az Agache-ügyet. Napirendre került az is, hogy Aurel Agache fia 1999. decemberében Románia legfelsőbb ügyészénél jelentette fel Luppinger Attila nyugalmazott főügyészt és Fábián Károly ügyészt, akikről úgy véli, visszaéltek hatalmukkal a vád összeállításakor, emellett a vádlottak érdekeit képviselték. Luppinger főügyész 1992. július 14-i átiratában közölte a családdal, hogy az ügyészség vizsgálatai nem igazolták egyértelműen a vádlottak bűnösségét, ám az iratcsomó alapján a fővárosi bíróság elítélte a vádlottakat. /Farkas Réka: Agache ultimátuma. Kegyelmet hirdet a milicista fia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./"
2001. augusztus 31.
"Az erdélyi magyar közvélemény megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy az Agache-perben nehéz börtönévekre ítélt, súlyosan beteg Héjja Dezsőt letartóztatták, majd a csíkszeredai börtönbe szállították. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívásában azt kérte, hogy gyakoroljanak nyomást a hatóságokra az ártatlanul börtönbe vetett Héjja Dezső szabadlábra helyezéséért, e kérdés legyen szakítópróba az RMDSZ számára a kormánypárttal való együttműködés tekintetében. Frunda György szenátor, Héjja védőügyvédje kifejtette: Héjja Dezső nem menekült el, mert ártatlannak vallotta magát, másrészt igen rossz az egészségi állapota. Annyira rossz, hogy nem tudja saját magát ellátni, tehát ápolásra, segítségre szorul. Frunda a letartóztatási döntést megtámadta a bíróságon, és kérte a büntetés végrehajtásának elhalasztását mindaddig, amíg a Héjja Dezső egészségi állapota megengedi azt, hogy letöltse a kirótt büntetést. Ezzel párhuzamosan Frunda megírta a kegyelmi kérvényt, továbbá készíti azt a beadványt, amelyet legkésőbb szept. 10-ig elküld Strasbourgba az Európai Emberjogi Bírósághoz. Frunda arról is tájékoztatott, miért volt a késlekedés, hiszen az ítéletet öt hónapja kimondták: a Legfelsőbb Bíróságnak négy hónap kellett ahhoz, hogy az ítéletet megfogalmazza. Valószínűleg meg akarták akadályozni, hogy Frunda azonnal az emberjogi bírósághoz forduljon. Frunda támadta Tőkés Lászlót, mondván, tíz éve folyik a per, de eddig Tőkés László egyetlen egyszer sem érdeklődött arról, hogy mi a helyzet ezekkel az emberekkel. Miközben Agache családja mellett ott állt Petre Turlea egységpárti, majd nagyromániás képviselő, addig ő Cseresznyés Pál, majd a kézdivásárhelyiek védelmében egyedül volt. Egyetlen alkalommal jött el a tárgyalásra Tamás Sándor képviselő. Ezzel szemben végig kiállt mellette a romániai magyar sajtó jó része, újságírók, közülük Béres Katalin és Szász Attila. Frunda nem tudja elfogadni, hogy amikor emberek sorsáról, szabadságáról van szó, akkor valaki az ügyet politikai eszközként, népszerűség-növelő eszközül felhasználja anélkül, hogy addig egyetlen egy lépést is tett volna érdekükben. Frunda nem hiszi, hogy Tőkés Lászlónak valamilyen alapja is lenne ahhoz, hogy megkérdőjelezze munkája minőségét. - Szeptember 20-án lesz a következő tárgyalás. Azért, hogy most védence börtönben van, erkölcsileg felelősök azok a kézdivásárhelyi orvosok, akik aláírták azt az orvosi jelentést, melynek alapján az ottani igazságügyi szervek leszögezhették: Héjja Dezső bírja a börtönviszonyokat, ami egyébként nem felel meg a valóságnak. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője kérdése tendenciózus: "milyen hatása volt, lehet a politikai nyomásgyakorlásnak, ami a püspök úr felhívásából kisugárzik?" Frunda azt felelte, hogy "az ilyen típusú nyomásgyakorlásnak csakis negatív hatása lehet." /Gyarmath János: Már megírtuk a kegyelmi kérést... Interjú Frunda Györgyszenátorral, az Agache-perben vádoltak védőügyvédjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"
2001. szeptember 4.
"Többen kérték, hogy a mozgássérült Héjja Dezső mellett figyeljen oda az RMDSZ a letartóztatott Reiner Antal sorsára is. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője szerint a kézdivásárhelyieket "valamennyiünk megalázására és a román-magyar közeledés akadályozásának nyilvánvaló szándékával ítéltek el Bukarestben." Kiszabadításuk érdekében az általa vezetett Emberséget! Alapítvány levelet intézett Markó Béla szövetségi elnökhöz és Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkárhoz. Alapítványa igyekszik anyagilag is segíteni az elmúlt évtized magyar áldozatait, az 1990. márciusi pogromban életüket vesztett nagyernyei, sáromberkei, mezőújfalui férfiak családjait. A lap megjegyezte, Frunda György szenátor, a kézdivásárhelyiek védőügyvédje világosan leszögezte: mind a hat elítélt, tehát Reiner Antal ügyében is a legfelső ügyészhez, illetve később a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordul. /Figyeljünk Reiner sorsára is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"
2001. szeptember 12.
"Frunda György szenátor, a kézdivásárhelyi elítéltek ügyvédje benyújtotta Héjja Dezső, Reiner Antal, Paizs Ottó és Konrád János jogorvoslási kérelmét az APODOR-CH Helsinki Bizottságnak, mely az ügyet a strasbourgi emberjogi bizottságnak közvetíti. A szenátor ezzel párhuzamosan az elítélt egészségi állapotára hivatkozva a Bukaresti Törvényszék elé terjesztette Héjja Dezső börtönbüntetésének felfüggesztési kérelmét. Frunda augusztus 31-én Ion Iliescu államelnöknél benyújtotta a Héjja Dezső, Reiner Antal és Paizs Ottó kegyelmi kérését, szept. 11-én Konrád János kegyelmi kérését is az államelnök elé terjesztette. /Az APODOR-CH Helsinki Bizottság előtt a kézdivásárhelyi elítéltek ügye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./ A héten letartóztatták - ezúttal Békéscsabán - Paizs Ottót is. A hivatalos verzió szerint az elítélt lánya általi lakáseladás juttatta Paizs Ottó magyarországi címének birtokába a kézdivásárhelyi rendőrséget. Az Agache-család ügyét képviselő legnagyobb fiú, Dionisie - a sepsiszentgyörgyi román lap szerint - mindent megmozgat annak érdekében, hogy az államelnök ne gyakoroljon kegyelmet az elítélteknek, közvetítésre kérve a kormánypárt színeiben megválasztott Vlad Casuneanu képviselőt is. /(Flóra Gábor): Mégis súgtak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./"
2001. szeptember 29.
"A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) azért kezdeményezett diplomáciai offenzívát a határon túli magyar közösségek problémáinak bemutatására az Európa Tanácsnál, mert a szlovákiai és romániai legitim magyar politikai szervezetek képviselői nem merik felvállalni ezeket a kérdéseket - jelentette ki Borbély Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régiójának elnöke szept. 28-án Budapesten, sajtótájékoztatón. Borbély utalt arra, hogy a Szlovákiáról készült országjelentésben egy szó sem esett a magyarokat súlyosan diszkrimináló benesi dekrétumról, és a most előterjesztésre váró, Romániáról szóló országjelentésben sem esik szó az erdélyi magyarságot ért sérelmekről. Az MVSZ elnöke éppen ezért az Európa Tanácsnál ismertette az európai parlamenti képviselőkkel a Magyarország határain túl élő magyarokat ért sérelmeket. /MVSZ-delegáció Strasbourgban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"
2001. október 2.
"A bukaresti rendőrparancsnokság képviselőjének utasítására szept. 29-én a magyarszováti helyi önkormányzat kénytelen volt eltávolítani a napokban elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblát, arra hivatkozva, hogy a Román Akadémia még nem készítette el a települések névjegyzékét, és így nem lehet tudni Magyarszovát magyar elnevezését. Bitay Levente kérése ellenére Vasile Soporan prefektus nem volt hajlandó közbelépni. Bitay Levente kifejtette: az ötven százalékon felüli magyarlakta településen a törvényes előírások betartásával függesztették ki a helységnévtáblát. Megszerezték hozzá a tanácsi jóváhagyást is. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke interpellálni fog a parlamentben az ügyben. /Eltávolították a kétnyelvű helységnévtáblát Magyarszováton. Soporan nem lép közbe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ Kónya-Hamar Sándor képviselő a Szabadságnak nyilatkozva tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a rendőrség megakadályozta a helységnévtáblák kifüggesztését Magyarszováton, mert a rendőrségnek ebbe nincs beleszólása. A képviselő nem ért egyet azzal, hogy Octav Cozmanca közigazgatási miniszter rendelkezésben gátolta meg a helységnévtáblák kifüggesztését mindaddig, amíg nem készül el a Román Akadémia településjegyzéke. Kónya-Hamar hangsúlyozta: miniszteri rendelkezés nem bírálhat felül érvényben lévő jogszabályt. A képviselő interpellálni fog és az interpelláció szövegét az Európai Tanácsnak is elküldi. Ebben a helyi közigazgatási törvény alkalmazásának megfigyelés alá helyezését fogják kérni a nemzetközi szervektől. /Visszaélt hatáskörével a rendőrség? Strasbourghoz fordulnak tábla-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"
2001. október 4.
" Az RMDSZ eheti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: várható volt az önálló magyar nyelvű állami egyetem létesítésre vonatkozó törvénykezdeményezés elutasítása. Sajnálatosnak minősítette, hogy a román politikai élet tizenegy év alatt nem érett meg arra, hogy elismerje egy önálló magyar egyetem létjogosultságát. Frunda György, az SZKT új elnöke közölte: igyekszik operatívabbá, az ET Parlamenti Közgyűlésének mintájára átszervezni az RMDSZ úgynevezett "miniparlametjét". Ismertette Strasbourgban kifejtett tevékenységének eredményeit, ahol elfogadták javaslatát egy külön nemzetközi törvényszék létesítésére vonatkozóan, amely a jugoszláviai háborús bűnösöket elítélő törvényszék mintájára a terrorcselekmények elkövetőit vonja felelőségre. /(Szász Attila): Csakis az eredmények függvényében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./"
2001. október 5.
" Bukarest és Chisinau közötti "nagyarányú diplomáciai botrányról" adtak hírt okt. 5-én román hírforrások. Miután okt. 2-án Strasbourgban az emberi jogok európai bírósága előtt a (román nyelvű) besszarábiai ortodox érsekség (mitropolia) és a chisinaui kormány közötti perben Ion Morei, a Moldovai Köztársaság igazságügy-minisztere "zavaros vizekben halászó román terjeszkedéssel" vádolta meg Bukarestet, Adrian Nastase kormányfő azonnali hatállyal lemondta tervezett chisinaui látogatását. A Nastase-kabinet éles hangú nyilatkozatban ítélte el a chisinaui kormány igazságügy-miniszterének "minősíthetetlen" kirohanását Bukarest ellen. A román kormányfő a szovjet korszakra jellemző "bolsevik" magatartással vádolta meg a chisinaui igazságügyi tárca vezetőjét. Ion Iliescu elnök "a román nyelvű ortodox egyházzal szemben inkorrekt és megkülönböztető bánásmódot" vetette a moldovai kormány szemére. Iliescu egyszersmind felszólította Chisinaut, hogy a "sértésért" kérjen bocsánatot a "román expanzionizmussal" megvádolt Bukaresttől. /Román-moldovai diplomáciai botrány. Bukarest "túlreagálta" az ügyet? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"
2001. október 8.
"Emil Ciobu, a Moldovai Köztársaság bukaresti nagykövete azzal vádolta meg Romániát, hogy "lejáratja a moldovai állami intézményeket", és "Moldova annektálását készíti elő". A román sajtó a moldovai igazságügyi miniszter Bukarestet "terjeszkedéssel" vádoló strasbourgi kijelentéseit követően, a Nastase-kormány álláspontját tükrözve, napok óta "a román-moldovai kapcsolatok befagyasztásáról" cikkezik. A félhivatalos kormányzati szócsőnek tekintett Ziarul Politic egyenesen "a román-moldovai diplomáciai kapcsolatok megszakítását" jelentette be. Újabban az Evenimentul Zilei egy közelebbről meg nem nevezett moldovai forrásból származó, Emil Ciobu nagykövet által írt levél részleteit tette közzé. A diplomata kézjegyével ellátott levél a román-moldovai kapcsolatok tíz esztendejének politikai elemzését tartalmazza. A levelet közlő újság szerint "a dokumentumból világosan látható a kisinyovi hatóságok új magatartása. E hatóságok már nem szövetségest, hanem ellenséget látnak Romániában, és nem kívánják fenntartani tovább a két ország közötti különleges viszonyt". Levelében Emil Ciobu kitartó nacionalista propagandával, területi igények nyílt hirdetésével, az "újraegyesítés" következetes szorgalmazásával, az orosz gazdasági jelenlét ellensúlyozását hangoztató, de valójában Moldova "életbevágó fontosságú gazdasági ágazatainak alárendelésére irányuló" gazdasági térhódítással, román nacionalista ideológiai és politikai propagandával, a kétoldalú kulturális és oktatási kapcsolatok erőszakos nacionalista törekvéseknek való alárendelésével vádolta meg Bukarestet. /Vádol Moldova bukaresti nagykövete Moldova annektálására készülünk? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"
2001. október 9.
"Az Európa Tanács júniusi parlamenti közgyűlésén a román küldöttség egy ajánlástervezetet nyújtott be, amelyben elítélte a státustörvényt. Azt kifogásolta, hogy a törvény nem eurokon-form, nem felel meg az Európa Tanács ajánlásainak és a Kisebbségi Keretegyezmény előírásainak. Az őszi közgyűlésen ismét napirendre került a téma, melyet az Európa Tanács jogi bizottsága tárgyal. Frunda György szenátor, a jogi bizottság alelnöke tájékoztatott a történtekről. A magyar küldöttség is benyújtott egy ajánlástervezetet, amiben a határain túl élő magyar kisebbségek védelméről beszél. A két tervezetet elküldték a Velencei Bizottsághoz. Még nem döntöttek az ügyben. A román küldöttség azt szerette volna, ha még júniusban, sürgősségi eljárással döntenek. Ezt nem fogadták el. A román beadványnak három sarkalatos pont van. Egyik az extraterritorialitás, tehát a törvény határon túli hatálya, a másik magának az igazolványnak a kérdése, a harmadik a határon túli közösségek támogatása. A román kormány többször kijelentette, hogy extraterritoriális hatálya van a kedvezménytörvénynek. Az egészségügyi szolgáltatás, munkavállalás, ingyen utaztatás, múzeumlátogatás, mind Magyarországon történik. Az, hogy támogatják anyagilag is azokat a gyermekeket, akik magyar iskolába járnak, nem egy jogi, hanem identitásmegőrző effektus. Ami minden nemzetközi egyezményben benne van, s Románia sem kifogásolhatja, akkor, amikor ő is támogatja a határain túli románokat. A másik a magyar igazolvány kiadása. A jóváhagyást bárki elvégezheti a határon kívül. Lehet ez az RMDSZ, lehet az egyház, vagy egy civil szervezet, bárki, akit kitalál a magyar kormány, amikor az alkalmazási normákat elkészíti. Ez csak véleményez. A második lépés, az igazolvány kiadása Magyarországon történik, az alkalmazása szintén. Tehát nincs olyan pont, amelybe sikeresen beleköthetne a román kormány. A szlovákoknak például van szlovák igazolványuk, a horvátok alanyi jogon megkapják a kettős állampolgárságot. /Mózes Edith: Hogyan verik Strasbourgban a cigányt? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"