A szenátus febr. 7-i ülésén Adrian Paunescu szenátor elmondta, hogy Florian Radulescu Botica szenátor, a román küldöttség vezetője Strasbourgban szégyenkezett azért, mert Frunda György, sőt Adrian Severin és Valentin Gabrielescu sem áll ki a kormány mellett. A francia lapok tele voltak a román állapotok ecsetelésével, válaszolta Frunda György. Severin pedig hangsúlyozta, hogy Nyugaton jól ismerik, kicsoda Corneliu Vadim Tudor, Gheorghe Funar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

"Adrian Nastase képviselőházi elnök, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke febr. 8-án a televízióban kifejtette, hogy a négy pártnak egységesen, megfontoltan, de a legnagyobb határozottsággal kell fellépnie az RMDSZ "destabilizáló" törekvései ellen. Nastase sorolta az RMDSZ "bűneit" a szeparatizmustól kezdve Frunda György strasbourgi és Markó Béla londoni felszólalásáig. Az RMDSZ-nek tehát fel kell készülni egy újabb kampányra. Ugyanakkor az RMDSZ-tagság tájékozatlan, figyelmeztetett Ferencz L. Imre, nem értik, mi történik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./"

"Már az Európa Tanács 1201-es határozata is visszalépést jelentett a koppenhágai záródokumemtumhoz képest, mondta Frunda György RMDSZ-szenátor. Frunda kérte a bécsi csúcstalálkozón, hogy az 1201-es határozatot fogadják el, de kérését elutasították. Szerinte az RMDSZ követelései meghaladják a strasbourgi keretmegállapodást. Frunda ellenzi az etnikai alapú területi autonómiát, "mert nem lehet feláldozni a szórványban élő magyarságot a tömbmagyarságért." /Respublika, márc. 10./"

A szenátus márc. 21-én ellenszavazat nélkül ratifikálta az ET kisebbségi keretegyezményét, amelyet Melescanu febr. 1-jén írt alá Strasbourgban. Szinte mindegyik felszólaló támogatásáról biztosította a dokumentumot, hozzátéve, hogy az ET 1201-es ajánlása elfogadhatatlan Románia számára. /Új Magyarország, márc. 22./

A képviselőház ápr. 18-án ellenszavazat nélkül ratifikálta az ET kisebbségi keretegyezményét, amelyet febr. 1-jén írt alá Románia és Magyarország is Strasbourgban. Az RMDSZ-frakció nevében felszólaló Zsigmond László képviselő kifejtette: az RMDSZ támogatja a dokumentum elfogadását, de ezt minimális követelményrendszernek tekinti. A nemzetiségekkel való bánásmódnak olyannak kell lenni, mint Finnországban, ahol a svédek a lakosságnak csak 6 százalékát teszik ki, mégis a svéd nyelv is hivatalos nyelv, és a svédeknek autonóm tartományuk van abban az országrészben, ahol élnek. Zsigmond László alig tudta befejezni felszólalását, a román képviselők felháborodott közbekiabálásai miatt. Madaras Lázár képviselő ápr. 19-i felszólalásában elmondta, milyen nehéz helyzetben van Brassóban a magyar oktatásügy. Az ipari iskola nem hajlandó magyar nyelvű IX. osztályt indítani, eltávolítják a magyar tanfelügyelőket, leváltották Bartha Juditot, a zajzoni általános iskola igazgatónőjét és a brassói kisegítő iskola igazgatóját, Orbán Gábort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./

Frunda György RMDSZ-szenátor ápr. 24-től részt vesz az ET parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakán, Strasbourgban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 26., 519. sz./

Ápr. 26-án Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlése elfogadta azt a módosító indítványt, amelyet a Bársony András, a magyar képviselőcsoport vezetője és Lord Findberg brit képviselő nyújtott be, hogy a szervezet tagállamainak el kell fogadni az 1201-es ajánlást. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27., Új Magyarország, ápr. 27./

"Adrian Nastase képviselőházi elnök ápr. 25-i sajtóértekezletén a Romániával szemben ellenséges erők fellépésének tulajdonította, hogy Miguel Ángel Martíneznek ápr. 24-én Strasbourgban kiállt az 1201-es ajánlás érvényessége mellett és bírálta Románia nemzetiségi politikáját. Nastase elítélte és elfogadhatatlannak tartotta az 1201-es ajánlást. Románia "jogállam akar lenni és joggyarmat." /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ "

"Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Romániában azt hangoztatta, hogy az 1201-es ajánlás halott, ápr. 24-i strasbourgi sajtóértekezletén viszont kijelentette, hogy soha nem minősítette halottnak az 1201-es ajánlást, s a nemzeti kisebbségek jogairól nem vitázni kell, hanem azokat tiszteletben kell tartani. /Magyar Nemzet, ápr. 26./ Az ápr. 26-i román lapok már-már gyalázkodva emlegették Martínezt. Az Evenimentul Zilei főszerkesztője, Ioan Cristou azt írta, hogy Bukarestben tejben-vajban fürösztötték Martínezt, amelytől "mély álomba szenderült és csak Strasbourgban ébredt fel a valóságra, hogy megtegye nyilatkozatát". Az 1201-es ajánlás "bennünket, románokat lehetetlen helyzetbe hoz, mivel mind Nicolae Vacaroiu miniszterelnök, mind Ion Iliescu elnök kategorikusan állást foglaltak az ajánlás ellen, és így Európa szemében ismét mi leszünk a főbűnösök." Az államelnökséghez közel álló Dimineata "Ángel levágott szárnyakkal" címmel azt fejtegeti, hogy Martínez pálfordulása "szárnyakat adott az irredentizmusnak". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ "

Horn Gyula miniszterelnök ápr. 26-án rövid látogatásra Strasbourgba, az Európa tanács székhelyére érkezett. Beszédet mondott az ET parlamenti közgyűlésének ülésén. A beszéd után képviselői kérdések következtek. A kormányfő elmondta, hogy a magyar-román alapszerződés kulcskérdése az 1201-es ajánlás. Cáfolta a magyar kisebbségek szeparatista céljaira vonatkozó vádakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Ápr. 27-én a legtöbben a Liberális Párt`93 vezetőjének, Horia Rusunak a sajtóértekezletére mentek el, amelyen az ellenzéki politikus kijelentette, hogy pártja szívből köszönti az ET 1201-es ajánlásának strasbourgi megerősítését. Ugyanezen a napon Adrian Nastase parlamenti elnök sajtótájékoztatóján a kormány álláspontját ismertette: az 1201-es továbbra sem jogi norma, nem olyan sürgős megkötni az alapszerződést. Nastase bírálta Magyarország kisebbségpolitikáját. Szerinte eredményesebb a magyar lobby. /Magyar Nemzet, ápr. 28./

"A bukaresti Adevarul ápr. 29-i számában "Romániának nincsenek képviselői Strasbourgban!" címmel Dumitru Tinu főszerkesztő azt vetette az ET parlamenti közgyűlésén részt vett román küldöttség szemére, hogy hagyták, a közgyűlésen megjelent Horn Gyula miniszterelnök lehessen a közgyűlés hőse a "magyarbarát lobby által erőteljesen megdolgozott testület"-ben. A legnagyobb példányszámú napilapban, az Evenimentul Zileiben Ion Cristoriu főszerkesztő úgy vélekedik, hogy Románia az 1201-es ajánlás megerősítése esetében saját hibás számítása miatt járt pórul. /Vasárnapi Hírek, ápr. 30./"

A strasbourgi ET európai helyi és regionális önkormányzati konferencia küldöttsége máj. 3-án Bukarestben sürgette, hogy helyezzék vissza hivatalukba a leváltott polgármestereket. A delegáció máj. 2-án és 3-án Romániában vizsgálta a jobbára ellenéki polgármesterek felmentését. A küldöttség találkozott Octav Cozmanca közigazgatási államtitkárral és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, akik elismerték, hogy szükséges a helyi közigazgatási törvény módosítása. A strasbourgi küldöttek sajtóértekezleten közölték, hogy vizsgálataik szerint a kinevezett prefektusok visszaélnek hatalmukkal, a megválasztott polgármesterek 4,5 százalékát, 133 főt menesztettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., Magyar Hírlap, máj. 4./

"Az RMDSZ SZKT ülésén, Marosvásárhelyen /ápr. 5-6./ a küldöttek nem tudták véglegesíteni az autonómia körüli kérdéseket, ez a kongresszusra maradt. Haladást értek el a programtervezet és a szervezeti szabályzat kidolgozásában, egyes pontok véglegesítése ugyancsak a kongresszusra maradt. Az SZKT elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint a testület "megelégedéssel szerzett tudomást az ET parlamenti közgyűlésének 508/1995. sz. határozatáról, amely nem csupán megerősíti az 1201/1993. sz. ajánlást, hanem a benne foglaltakat saját megfigyelő és ellenőrző tevékenységének alapelvévé emeli." Bizonyos, hogy az említett dokumentum "alkalmazása és a román belső jogrendbe való beépítése nagyban elősegítheti az etnikum-közi konfliktusok elkerülését..." Az SZKT ülésén Frunda György szenátor a strasbourgi parlamenti ülésszak és az 1201-es ajánlás körül kialakult viharról számolt be, Tőkés László tiszteletbeli elnök pedig amerikai útjáról, amelynek során tájékoztatta az amerikai kongresszusi tagokat és az emberjogi illetékeseket a romániai magyarság helyzetéről. Borbély Imre képviselő az SZKT ülésén nyilvánosságot kapott nyílt levelében támadta meg Markó Béla szövetségi elnököt, akit azzal vádolt, hogy egyensúlypolitikát próbál folytatni az autonomisták és a mérsékeltek, a neptunosok között, de gyakorlati politikájával az utóbbiakat támogatja, továbbá nem ítélte el a Tőkés Lászlót támadó Nagy Benedek képviselőt. Markó Béla válasz nélkül hagyta a vádakat, azzal, hogy nem tereli személyes síkra az elnökválasztási kampányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8., 9., Magyar Nemzet, máj. 8., Magyar Hírlap, máj. 9./ Szász János élesen elítélte Borbély Imre levelét, bolsevik eredetű elvnek mondta, hogy Borbély Imre biztosítani kívánja Tőkés László helyét az RMDSZ-ben. Borbély írása: "pápaválasztások előtti hitiratokra emlékezető levél". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

A Vocea Romaniei kormánylap máj. 10-i száma azzal vádolta Göncz Árpád köztársasági elnököt, hogy megsértette Romániát, mert nem hívta meg Iliescu elnököt a német, osztrák, lengyel, olasz, szlovén, cseh és szlovák elnök részvételével május végén Keszthelyen sorra kerülő találkozóra. Mircea Geoana külügyi szóvivő viszont máj. 10-i sajtóértekezletén viszont kifejtette, hogy ezzel nem sértették meg Romániát. A szóvivő elmondta, hogy máj. 11-én Melescanu az ET strasbourgi miniszteri értekezletén átadja a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikációs okmányait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., Magyar Hírlap, máj. 11., Magyar Nemzet, máj. 11./

Melescanu külügyminiszter máj. 11-én Strasbourgban, a miniszteri értekezlet megkezdése előtt benyújtotta a ratifikált kisebbségvédelmi keretegyezményt. Melescanu a szokásos minősítést elmondta a kisebbségi jogok romániai tiszteletben tartásáról: a legelőremutatóbb emberjogi európai standardok jelen pillanatban román standardok is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./ A hangzatos ígéretek ellenére máj. 10-én zárt ajtók mögött tanácskozott a még szorosabb együttműködésről a Romániai Szociális Demokrácia Pártja és a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ között. Az RNEP újabb tisztségeket kért a kormány másod- és harmadvonalában. /Új Magyarország, máj. 12./

A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete rendkívüli tanácskozásra gyűlt össze Kolozsváron jún. 23-án. Tiltakozással fordultak Iliescu elnökhöz, az ET vezetőségéhez, az Európai Unió cannes-i csúcstalálkozóján résztvevő politikusokhoz a tanügyi törvénytervezet ellen, egyben a tervezet elfogadásának elnapolását kérték. A tiltakozó levélben kifejtették, hogy a törvénytervezet sérti az egyházak jogait és sújtja a híveket. A tervezet a magánoktatásba utalja a felekezeti oktatást. Amennyiben nem kapnak orvoslást az egyházi javak visszaszármaztatásával kapcsolatban, testületileg Strasbourgba fognak utazni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26., Magyar Hírlap, jún. 27./

Júl. 5-én tartotta első tanácskozását Kolozsváron az SZKT-n létrehozott tanügyi válságkezelő bizottság. Megjelentek: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Demeter János önkormányzati és területi alelnök /a szövetségi elnök megbízottja/, Cs. Gyimesi Éva oktatásügyi alelnök, Szőcs Judit /Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/, Horváth Andor /Bolyai Társaság/, Asztalos Ferenc, az RMDSZ parlamenti csoportjának képviselője, Mikó Lőrinc, az egyházak képviselője és Fodor Judit jogász. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 5., 567. sz./ A bizottság sajtónyilatkozatot adott ki, ebben olvasható, hogy a diszkriminatív tanügyi törvényt a társadalom és a nemzetközi fórumok tudomására hozzák: szórólapon Románia polgárai számára feltárják a jelenlegi kritikus helyzetet, egyben ismertetik céljaikat, tájékoztató és tiltakozó leveleket küldenek az Európa Tanácsnak és más nemzetközi szervezeteknek, a nagykövetségeknek, az egyházfők kihallgatást kérnek az államelnöktől és ellátogatnak Strasbourgba, az ET elnökéhez, ifjúsági stafétát indítanak az ET-hez az RMDSZ tanügyi törvénytervezet melletti közel félmillió aláírással, tiltakozó akciókat terveznek és szeptemberben Székelyudvarhelyen országos méretű tömegtüntetést, továbbá iskolabojkottot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Románia aláírja a regionális és kisebbségi nyelvhasználat európai chartáját. A dokumentumot júl. 18-án Melescanu látja el kézjegyével Strasbourgban, júl. 18-án. /Magyar Hírlap, júl. 13./

Románia júl. 17-én Strasbourgban aláírta a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját. A dokumentumot Melescanu külügyminiszter kézjegyével látta el. Hatályba lépéséhez arra lenne szükség, hogy legalább öt ország ratifikálja, ezt eddig csak Magyarország, Finnország és Norvégia tette meg. A charta javaslatcsomag, amelyből az érintett állam választhatja ki, hogy mely intézkedéseit alkalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19., Magyar Hírlap, júl. 18./

"Traian Chebeleu elnöki tanácsos júl. 17-én kifejtette, hogy a strasbourgi, Romániát elmarasztaló határozat "egyoldalú és hiányos, esetenként pedig hamis információra épül". /Népszabadság, júl. 18./"

Melescanu külügyminiszter Strasbourgból Párizsba ment, ahol Hervé de Charette francia és Klaus Kinkel német külügyminiszterrel tárgyalt, akik az emberi jogi kérdéseket is szóba hozták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ A román külügyminiszter tudomására hozták, hogy minél előbb megállapodást szeretnének látni a Románia és Magyarország között a kisebbségek jogairól. /Népszabadság, júl. 19./

A román ellenzéki pártok, a Petre Roman vezette Demokrata Párt, a Román Demokratikus Konvenció - külön-külön nyilatkozatokban - elutasították az Európai Parlamentnek a román oktatási törvényt bíráló határozatát. Júl. 17-én megalakult a parlament európai integrációs bizottsága, melynek elnöke, a demokrata párti Ovidiu Popescu első nyilatkozatában szintén elítélte a strasbourgi határozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Tempfli József nagyváradi püspök júl. 28-án Békéscsabán, a Turul Könyvesboltban két könyvet dedikált: a nagyváradi püspökség által 1992-ben kiadott Római katolikus gyülekezetek Erdélyben és Nagyváradi római katolikus templomok című köteteket. A püspök az Iliescu elnök által pár napja aláírt oktatási törvényt a magyar-román alapszerződés megtorpedózásának nevezte, mely szerint a román állam nem ismeri el a majd ezer éves hagyományú felekezeti oktatást. Segítséget kérnek Magyarországtól, továbbá a strasbourgi Európa Parlamenttől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Új Magyarország, júl. 29./

Veszprémben szept. 7-9-e között az Államigazgatási Főiskola és a Határon Túli Magyarok Hivatala rendezett tanácskozást az emberi jogok európai védelméről. A szomszédos országok magyar jogászai vettek részt az előadásokon, ahol az emberi jogok nemzetközi bírói fórumai előtti védelméről, a jogorvoslatról, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság működéséről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Az előadók között volt - többek között - Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Lábody László, a HTMH elnöke, dr. Baka András, az Európai Emberi Jogi Bíróság bírája /Meghívó alapján/

Szept. 8-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban ökumenikus istentisztelettel folytatódott a tanügyi törvény elleni tiltakozó akciósorozat. Dr. Czirják Árpád kanonok megnyitó beszéde után igét hirdetett dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd a többi egyházak képviselői fejezték ki tiltakozásukat. A diákok nevében Kali Zoltán, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, a tanárok nevében dr. Bodor András professzor szólott, Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke zárta a világiak tiltakozását. Ezután a történelmi egyházak képviselői áldásukat adták az ifjúsági kerékpáros karaván Strasbourgba induló résztvevőire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 614. sz./

Szept. 8-án indul Kolozsvárról az erdélyi magyar fiatalok tíztagú csoportja kerékpáron Strasbourgba. Az utazás szervezését és lebonyolítását a Magyar Ifjúsági Tanács vállalta, az útiköltség összegyűjtésében segítségükre voltak az egyházak, de a Magyarok Világszövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala is nyújtott támogatást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Egyikük, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke nyilatkozott az Új Magyarországnak: mintegy 1500 km-t pedáloznak, a tervek szerint szept. 18-án érkeznek meg az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének székházához. Eljuttatják az RMDSZ oktatási törvénytervezetét támogató 492 ezer aláírás névjegyzékét és egy memorandumot. /Új Magyarország, szept. 8./

Szigorú büntetést helyezett kilátásba a Kolozs megyei tanfelügyelőség mindazok számára, akik részt vesznek az oktatási törvény elleni tiltakozó akciókban. Gheorghe Funar közleményben követelte a példamutató büntetéseket a tiltakozókkal szemben. Így a Strasbourgba tartó ifjúsági karaván tagjait igazolatlan hiányzóként tüntetik fel, ami a kizárást vonhatja maga után. /Magyar Hírlap, szept. 12./

"Szept. 14-én Bécsben a Nemzetközi Erdély Bizottság tartott sajtótájékoztatót. Eva-Maria Barki, a bizottság nevében bejelentette, hogy a Strasbourgba tartó erdélyi diákok nem jelentek meg a sajtótájékoztatón, mert megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba a fiatalok ellen. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egy hónappal ezelőtt elfogadott román katonai doktrína lehetőséget nyújt a román hadseregnek a magyar kisebbség elleni fellépésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./ Eva-Maria Barki hangsúlyozta, vezető román, szlovák és jugoszláv politikusok "élénk utazási aktivitásában" a három szomszédos ország magyar kisebbségekkel szembeni politikájának összehangolása rejlik. Mindez egyfajta "új kisantant" alakulásának veszélyét rejtheti magában. /Új Magyarország, szept. 15., Magyar Hírlap, szept. 15./ "

"Kozma Szilárd költő /Csíkszereda/ szept. 15-én az oktatási törvény elleni tiltakozásul éhségsztrájkba lépett. Indoklásul elmondta, hogy román iskolába járt, ebből semmi előnye nem származott, sőt, rendkívüli nehézséget okozott, nyomasztó idegenségérzetben telt el gyermekkora. A sztrájk mellett akkor döntött végérvényesen, amikor olvasta az Evenimentul Zileiben, hogy a Strasbourgba bicikliző fiatalokat a magyar kémszolgálat pénzeli. Azt is követeli, hogy Horn Gyula miniszterelnök kérjen bocsánatot azért, mert Brünnben megegyezett Vacaroiu kormányfővel, hogy szakértők fogják megtárgyalni az oktatási törvény alkalmazásának enyhítését. Horn Gyulának "nincs joga fejünk felett kiegyezni Vacaroiuval". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ "