Utolsó állomására érkezett a veszprémi Somogyi Győző Munkácsy-díjas festő, grafikus vándortárlata, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hadseregének viseletét bemutató színes grafikasorozat. Sepsiszentgyörgyön a kiállítást megnyitó Sánta I. Géza művészettörténész hangsúlyozta, jobb helyszínt nem is választhatnának a történelemtanárok óráik tartására. (vop): Történelemórára csalogató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

Az autonómia-referendum melletti állásfoglalásra szólítja fel a Kovászna Megyei Tanács vezetőit az önkormányzat november 21-i ülésén a Magyar Polgári Párt (MPP) frakciója – jelentette be Csinta Samu, az MPP megyei ügyvezető elnöke. Elmondta, a helyi önkormányzatokat félelemben tartja, és gúzsba köti a megyei tanács pénzelosztói hatásköre. Csinta szerint a megyei elöljáróknak bátorítaniuk kell a helyi önkormányzatokat, hogy tűzzék napirendre az autonómia-népszavazásról szóló tervezetet, és szavazzák meg azt. „Ha felhívásuk nem lesz eredményes, a széles nyilvánosság elé tárják, hogyan viszonyulnak az autonómia kérdéséhez az RMDSZ-vezetők: választási retorikává süllyesztik azt” – fogalmazott Csinta. Sepsiszentgyörgyön Gazda Zoltán MPP-s tanácsos újra benyújtotta a referendum megszervezéséről szóló határozattervezetet. A tervezet annyiban módosult az októberben visszautasítotthoz képest, hogy november 30-a helyett 2009. március 15-én szerveznék meg a népszavazást. /Bíró Blanka: Szorgalmazni kell a referendumot. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Szilágyi Sándor, a Sepsiszentgyörgy–Sepsiszék–Erdővidék szenátori körzet független jelöltje kifejtette, erős frakció tagjaként hatékonyabban lehetne képviselni a székely kérdést, függetlenként azonban nagy feladat vár rá, az autonómia képviselete. Hangzatos kijelentéseik ellenére a székelyföldi RMDSZ-es önkormányzati vezetők nem vállalják fel az önrendelkezés ügyét, valakinek lennie kell, aki megvásárolhatatlanul képviseli a bukaresti törvényhozásban a székelység autonómiaigényét. Célja: ledönteni a pártelkötelezettség falát, megteremteni a független, emberközeli képviseletet. /Bíró Blanka: Ledönteni a pártelkötelezettség falát. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Albert Álmos, a Sepsiszentgyörgy–Sepsiszék–Erdővidék szenátori körzet RMDSZ-es jelöltje tizenhat évig volt Sepsiszentgyörgy polgármestere. Polgármesterként sokszor bosszankodott olyan törvények miatt, amelyeket nem lehetett előírásszerűen alkalmazni, mivel mindig létezett egy alkalmazási módszertan, végrehajtási utasítás, amely gyakran módosította a jogszabályt. Azt szeretné, ha a módszertant ezentúl az önkormányzatok dolgozhatnák ki, településre lebontva. Azért fontos a parlamentben az erős magyar képviselet, hogy vissza lehessen verni a magyarság mindennapjait veszélyeztető román törvénykezdeményezéseket. /Bíró Blanka: Pénzügyi autonómiát a településeknek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Vastapsot kapott a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a budapesti közönségtől. Az erdélyi társulat november 19-én a Bárka Színházban mutatta be az idei évadban felújított A csoda című darabját. A két részes, sok-sok humorral vegyített játék Tamási Áron Énekes madár című színműve alapján született. A Tamási Áron Színház fennállásának 60. évfordulója alkalmából új szereposztásban és néhány lényeges változtatással felújított előadás tapsviharba torkollott. /Kánya Gyöngyvér: Tamási Csodája Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

A Kézdivásárhelyen élő Tamás Sándor, Kovászna Megyei Tanács elnöke a választási kampányban hangoztatta, hogy ,,szívügye Kézdivásárhely" . Jó lenne, hogy ez ne csak a választások idején legyen érvényes, hanem azután is. Ugyanis a kormány tartalékalapjából a városoknak elosztott összeg meghatározása szubjektív módon történt. Hatalmas eltérés mutatkozik Kovászna megye két legnagyobb városának, a Sepsiszentgyörgynek és Kézdivásárhelynek juttatott összeg között, hiszen 8,5 millió, illetve 200 ezer lejről van szó. Ebből látható az, amit Tamás Sándor több alkalommal is hangoztatott: addig, amíg nem változik Kézdivásárhely vezetésének politikai színezete, ő nem fogja támogatni a város költségvetését. /Kézdivásárhely polgármestere ugyanis MPP-s/ Jelenleg megoldatlan problémák vannak a Kézdivásárhelyen, amelyek orvoslásában Rácz Károly Tamás Sándor segítségét kéri. Ilyen lenne a távfűtéshez használt kazánházak és csővezeték problémája, amit csak kormányrendelettel lehetne áttenni az állam köztulajdonából a város magánvagyonába. /Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere: A pénzek elosztásáról: Meg kell találnunk a közös utat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21.

Hetedik alkalommal rendezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) a magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű szokásos évi konferencia első felét november 21-én, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az idei rendezvénysorozat témája az erdélyi magyar tudományos közgyűjtemények mai állapotának és jövőjének lehetséges alakulása. Az EME egykori természetrajzi, történeti, néprajzi, földrajzi gyűjteményeit annak idején jogtalanul államosították, és az intézmény sok éve folytatja harcát azok tulajdonjogának visszaszerzéséért. „Hatalmas értékekről van szó, ez az átmeneti állapot nem tartható sokáig” – jelentette ki Egyed Ákos EME-elnök a konferencián, a tulajdonjogi viszonyok rendezését sürgetve. Az EME jövőre ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, erre az alkalomra kötetet fognak megjelentetni a kommunista rendszer által elkobzott gyűjteményekről. Ugyanakkor tudni kell, hogy más erdélyi magyar tudományos intézményeket is jogos tulajdonuk visszaszerzése vezérel. A tudományos kutatásokat szolgáló anyagokat német, román és zsidó kiegészítő források összefüggésében kell hasznosítani. Görömbei András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságának elnöke előadásában nemzeti önismeretünk felújításának fontosságát hangoztatta. A történelem során a magyarság – önként vagy idegen hatalmak nyomására – sokszor került öntudati válságba. Most a nyolc államba szakadt népet kell saját szellemisége megőrzésére sarkallni, miközben a szomszédok mindnyájan megteremtették saját országukat, és megerősödtek. – Mi nem akarunk senki ellen harcolni, csak saját magunkat akarjuk átmenteni a jövőnek, és ebben az EU lehetőségeket ajánl fel. A globalizációban erkölcsi-szellemi tartalékainkat felhasználva kell haladnunk tovább, nem a beolvadás gondolatával, hanem méltóságunk megőrzésével, mert nem vagyunk más nemzeteknél alábbvalók – hangsúlyozta Görömbei. Üdvözlő beszédet mondott még Bitskey István, a KAB-bal szoros kapcsolatokat fenntartó Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, és Szűcs Edit, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánja. Ezután plenáris előadások következtek. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a csíkszeredai Mikó-vár épületében található intézmény gyűjteményeit mutatta be. A múzeum alintézményei: a zsögödi Nagy Imre Emlékház és Galéria, a tusnádfalui Borvízmúzeum, a néprajzi, a szabadtéri, a régészeti-történelmi, a természettudományi és a régikönyv-gyűjtemény. . A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közgyűjteményeit Vargha Mihály igazgató ismertette. Az intézmény most csak államosított gyűjteményekkel rendelkezik. Elkezdték az öt belső (természetrajz, régészet, történelem, néprajz, könyvtár) és öt külső részleg (Gyárfás Jenő Képtár, csernátoni Haszmann Pál Múzeum, kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, zabolai Csángó Néprajzi Múzeum, baróti Erdővidéki Múzeum) anyagának digitális feldolgozását. Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az 1950-ben államosított intézmény gyűjteményeit (történelem, néprajz, természetrajz, helytörténet, tudományos könyvtár, dokumentumtár) mutatta be. Az EME gyűjteményeiről több előadás hangzott el. Nagy-Tóth Ferenc a természettudományi szakosztály gyűjteményeinek múltjáról szolgáltatott adatokat, Sipos Gábor előadásában pedig az intézmény könyvtárának múltját vette számba. Murádin Jenő az EME képtáráról, Vincze Zoltán az érem- és régiségtárról, Tötszegi Tekla a néprajzi gyűjteményeiről, Mihály Melinda a középkori és kora újkori kőtárról, Bogdándi Zsolt pedig a jelenkori gyűjteményekről számolt be. A konferencián első ízben adták át a KAB-díjat, amit, Ferencz István főszerkesztő képviseletében, a csíkszeredai Székelyföld kulturális (de egyben szépirodalmi és tudományos) folyóirat kapott meg. Szintén először ismertették azok névsorát, akik az MTA köztestületi tagságát nyerték el: Asztalos Lajos, Marton Melinda, Magyari Tivadar, Ágoston Klára-Zsuzsa, Pálffy Károly, Fekete Pali-Pista Szilveszter, Kolumbán Vilmos József, Péter A. Sándor, Chirila Emil, Domandi János, Mintas Ioan, Simon Zsolt és Székely Csaba István. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkásságáért a Gróf Mikó Imre emlékplakettet Gaal Györgynek adományozták. A fiatal kutatóknak szánt Nagy György Emlékdíjat Gergely Orsolya csíkszeredai szociológusnak és Nagy Mihály Zoltán történésznek (EME) nyújtották át. /Ördög I. Béla: Visszaigényli tudományos közgyűjteményeit az EME. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben – VII. Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

November 16-án, vasárnap benépesedett Uzon központja az öt településről érkezett gyermekek hadával. Az ifjú fúvószenekarok találkozóját idén negyedik alkalommal szervezték meg, ezúttal az Atlantisz Művelődési Egyesület a helyi iskola és tanács közreműködésével, Ugron Ernő karnagy irányításával. Az év elején a Romániai Magyar Dalosszövetség fúvóstagozata a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola igazgatójával, Szilágyi Zsolt magánénekessel úgy döntött: azok a gyermekegyüttesek, amelyek kihelyezett tagozatként működnek, az év folyamán szervezzenek találkozót. A találkozók sorozatát Zágon indította el márciusban, ahol az évszázados fúvószenei hagyomány fellendítése érdekében, Kiss József polgármester támogatásával ma harmincöt tagú gyermekegyüttes dolgozik a művészeti iskola négy szaktanárának irányításával. A zenekar karnagyi irányítását Musát Gyula zenetanár végzi. A megyeszékhely a Szent György-napokra időzítette a találkozót a Sepsiszentgyörgyön működő gyermek fúvószenekar kezdeményezésére. A harmadik találkozó június 1-jén Rétyen volt, nagy számú gyereksereg és szülők előtt mutatkoztak be az együttesek. A településen 1980-tól van gyermekegyüttes, és az utánpótlás képzése a mai napig töretlen. A rétyi zenekar karnagya Maksai József, a Brassói Zeneművészeti Egyetem negyedéves hallgatója. Az említett három együttes mellett fellépett a Barátosi Bibó József Általános Iskola Gyermekegyüttese, melyet Kelemen Szilárd tanár vezet. A kézdivásárhelyi gyermekegyüttes csak Uzonban csatlakozott az előbbi öthöz, külön színfoltot jelentett Gyergyai Barna zenetanár, karnagy csapatának produkciója. A hangversenysorozat végén Szilágyi Zsolt, a Művészeti Népiskola vezetője elismeréssel szólt a tanárok, gyermekek, fenntartók és szülők együttes munkájáról. /Kelemen Antal: Gyermek fúvósegyüttesek, ha összejönnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./

Képírás az evangélium szolgálatában címmel nyílt Hervai Katalin képzőművész tárlata Sepsiszentgyörgyön a Gyár utcai Krisztus Király-templomban, aki vallásos érzületéből fakadó gondolatait vetítette ki munkáiban. /(Fekete): Hervai Katalin istenes képei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./

Háromszék épített örökségének védelméről tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön, a hét végén a hatodik Civil Napokon. „Meg kell akadályozni a székelyföldi régiségek, tárgyi értékek kihordását, kilopását az országból”, – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke, egyre több székelyföldi parasztbútort, értékes tárgyi emléket visznek külföldre. Tamás Sándor maga is régiséggyűjtő, a Civil Napok megnyitóján egy közel 100 oldalas, az 1848-as forradalom és szabadságharc előtti években kelt dokumentumcsomagot adott át a Székely Nemzeti Múzeumnak. Tamás Sándor kifejtette: „Vannak olyan emberek, akik erdélyi múzeumokból, levéltárakból kihordják az értékes dokumentumokat, és külföldön laponként 10 és 20 eurós összegért eladják”. A Székely Nemzeti Múzeumban a konferenciát bevezető kiállítás is a falusi épített értékek megmentését tükrözte, Varázslatos Bikfalva címmel. /Kovács Zsolt: Kicsempészett értékek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Kutatások alapján három együttélési modellt állapítottak meg Erdélyben a roma és a magyar közösség között – mondta az árkosi, Székelyföld másképp című konferencián Fosztó László, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Az egyik együttélési modell a teljes elkülönülés, amelyet például a Maros megyei Karácsonyfalván észleltek, ahol a jórészt módos romák és a magyarok között semmiféle intézményesített kapcsolat nincs, mindkét közösség ragaszkodik saját kultúrájához, az együttélés békés. A másik modell jóval elterjedtebb, Erdély számos településén találkozni vele: a két közösség között nincs kapcsolat, és ez gyakran konfliktusokhoz vezet. A harmadik a beépülős együttélés, amikor a szegényebb sorból származó romákat a magyar gazdák különféle munkákkal bízzák meg, és napszámosként dolgoznak a cigányok. Így létrejön a kapcsolat a két közösség között, a romák megismerik a magyarok kultúráját, szokásait. Kernászt Adél Judit, a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis Egyesület képviselője hangsúlyozta: infrastrukturális problémák akadályozzák a cigányok beilleszkedését. A Pro Nobis segít a cigányoknak a hiányzó keresztlevelek, személyazonossági igazolványok kiállításában. /Farcádi Botond: Együttélés a romákkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

November elején mutatkozott be Csíksomlyón az a térségfejlesztési hálózat, amely Esztergomban négy pontban foglalta össze céljait: közös tudásbázis kialakítása, kölcsönös használata; szakmai hálózat létrehozása, ennek segítségével közös projektek megvalósítása; közös szakmai fórum működtetése (képzések, konferenciák, tapasztalatcsere stb.); internetes felület létrehozása. A munkálatokban részt vettek a sepsiszentgyörgyi Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet Kovászna és Brassó megyei referensei is több más háromszéki és Hargita megyei térségfejlesztő szakemberrel együtt. A kezdeményezést felkarolta a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai államtitkársága, amely a csíkszeredai műhelyben társrendezői szerepkörben is megjelenik. Törzsök Erika, a MeH főigazgatója a térségfejlesztési alapú nemzetpolitikáról tartott előadást. Szintén ő mutatta be az államtitkárság fejlesztéseként létrehozott www.regions.hu adatbázist. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai, Bandi István és Bárdi Nándor a Kárpát-medencei magyar kutatási adatbázist és az erdélyi magyar adatbankot, Konkoly László, a somorjai Fórum Intézet részlegigazgatója pedig a szlovákiai magyar adatbankot mutatta be. Kolumbán Gábor, a Sapientia Egyetem adjunktusa a posztmodern térségfejlesztés címszó alatt újfajta módszertanról beszélt. A szakmai program részeként műhelymunkák keretében vitatták meg a jelenlévők a 2009. évi munkatervet. /Dénes Judit: Magyar térségfejlesztői műhely Csíksomlyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök kifejtette, hogy a székelyföldi közösség nemcsak területi, hanem kulturális és személyi elvű autonómia elérésére törekszik. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es polgármester arról szólt, hogy a Székelyföldnek etnikai súrlódásoktól mentes autonómiát kell kivívnia. A Székely Nemzeti Tanács átadták a Sepsiszentgyörgyre látogató Stephen Rukennek, a bukaresti amerikai nagykövetség politikai attaséjának az autonómia-statútumot. Kuszálik Péter újból ironikusan írt az autonómia-tervekről /az autonómia egy olyan gumicsont, amivel bő másfél évtizede játszadoznak a karrierpolitikusok és az amatőrök/. Borbély Zsolt Attila "a 15 évvel ezelőtti neptuni titkos RMDSZ–PSD- tárgyalásokkal kezdődött folyamatról tartott előadást". Kuszálik megjegyezte, hol van már a PSD és Neptun? /Kuszálik Péter: Olvasom az újságban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./

Elhunyt Kónya Ádám /Brassó. 1935. febr. 10. – Sepsiszentgyörgy, 2008. nov. 25./ tudós, helytörténész, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Pótolhatatlan veszteség érte a székelyföldi közéletet, a székelység autonómia törekvését is, amelyet hűséggel szolgált haláláig, olvasható a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága közleményében. Kónya Ádám tanári oklevelet 1956-ban szerzett a Bolyai Tudományegyetem földrajz–földtan szakán. Sepsiszentgyörgyön és Kökösön volt tanár, 1990-től a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Tanácsaival, tudásával, tudománynépszerűsítő írásaival, szaktanulmányaival, előadásaival, közéleti szerepvállalásával, egész munkásságával népét, a székelységet szolgálta. /Búcsú Kónya Ádámtól. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./

Elhunyt Kónya Ádám tanár, aki a miénk, a magyaroké, egész életet átfogó magyar nemzetépítő munkássága predesztinálta őt. Kónya Ádám a székelymagyarság eredeztetésében is a maga útján járt, históriai tényekre alapozott meggyőződése vezette, nyelvészeti, néprajzi, etnobotanikai, történeti ismeretek alapján közelített a kérdéshez, emellett Kőrösi Csoma Sándor útjának-sorsának, Szentkatolnai Bálint Gábor életművének, II. Rákóczi Ferencnek és általában a kuruc korszaknak, majd Kossuth törökországi emigrációjának elkötelezett kutatója volt, Enciklopédikus tudása, páratlan műveltsége tettél élménnyé előadásait. Sylvester Lajos negyven éven át együtt munkálkodott vele. Kónya Ádám nem volt ,,könnyű ember". Az igazáért, az ügyekért kiálló, vitapartnereit néha meg is leckéztető, elkötelezett antikommunista. Halála előtt néhány nappal felháborodással tiltakozott a Háromszék napilap kilakoltatása ellen. Nem volt olyan helytörténeti, történeti, néprajzi, művészettörténeti, kultúrhistóriai, művelődéstörténeti téma, s nem volt olyan, a tudományokban, művészetekben, nemzetépítésben értéket teremtő személyiség, forradalmár, ellenálló, akiről Kónya Ádám egy papírfecnire felírt néhány eligazító szóból ne rögtönzött volna sodró ívű előadást, s a témát ne tudta volna írásban is kibontani. Sokan biztatták: közöljön többet. Remek előadásainak témáit bontsa ki könyvben, kiadványban is. Ezt nem tette, de ennek az ember teherbírásának végessége volt az akadálya. Sepsiszentgyörgyi otthonában a nagyszoba padlóján összevisszaságban voltak bizonyos oldalakra kinyitott könyvek, lapszámok, rajzok és fotók. Könyvek púposodtak széken, asztalon, kredencen, szekrények tetején. Tanítványai rajongtak érte. Meg nem jelent könyvei, tudományos értekezéseinek sokasága tanítványainak és hallgatóinak emlékeiben, tudásában él és gyarapszik tovább. /Sylvester Lajos: Nem várt szellemi napfogyatkozás: meghalt KÓNYA ÁDÁM. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

Uray Péter rendezésében William Shakespeare Rómeó és Júliáját viszi színpadra a sepsiszentgyörgyi M Stúdió mozgásszínházi műhely. A darabban az M Stúdió hét művészén kívül két vendég is fellép: Júlia szerepét Magyarosi Imola, a Tamási Áron Színház színésznője játssza, Páriszét pedig a Háromszék Táncegyüttes korábbi táncosa, a jelenleg színművészeti hallgató Györgyjakab András. /Farcádi Botond: Rómeó és Júlia az M Stúdió előadásában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

Az elhunyt Kónya Ádám emléke előtti tisztelgéssel kezdődött a Tőkés László részvételével tartott fórum november 26-án Sepsiszentgyörgyön, majd a kommunizmus éveire emlékezett a református püspök. Felidézte a falurombolás elleni nyilatkozatot, majd a kommunizmus elleni küzdelem kapcsán hangsúlyozta: a papságon, sőt, a református egyházon belül is voltak besúgók, közülük sokan ma is közéleti szerepet vállalnak. Szükséges a totalitárius rendszer elleni küzdelem, hogy a közélet megtisztulásához járuljon hozzá – mondta a püspök, rávilágítva: a kommunizmus ma is tovább él a mentalitásban, ezt bizonyítja, hogy ma sem szívesen beszélnek erről az emberek, mind az egyházban, mind az Európai Parlamentben kerülik ezt a témát. A Református Világszövetség európai nagygyűlésén a résztvevők azt mondták, nem lehet elítélni a kommunista rezsimet, mert nincsenek bizonyítékok az áldozatokra. A globális kommunizmus áldozatainak száma százmillióra tehető, ezért lenne fontos, hogy az Európai Parlament elítélje a rendszert a nácizmussal együtt, mint tette azt a román államfő a Tismaneanu-jelentés bemutatása után – mondta Tőkés, hangsúlyozva: képviselői munkájának ez az egyik fontos célkitűzése. Ugyanakkor szeretnék elérni, hogy a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává nyilvánítsák augusztus 23-át, az 1939-es Ribbentrop–Molotov-paktum aláírásának dátumát. A rendezvényen Toró T. Tibor képviselő a kommunizmus elleni küzdelem parlamenti tapasztalatairól beszélt, hangsúlyozva, a több mint másfél évtizede a Temesvári Kiáltványban megfogalmazott átvilágítási törvény (amely megtiltaná, hogy közéleti szerepet vállaljanak azok, akik az elnyomó apparátus részesei voltak) elakadt a törvényhozás labirintusában, nemrég pedig a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság működésére vonatkozó jogszabályt is alkotmányellenesnek ítélték, sürgősségi rendelettel kellett biztosítani az intézmény további munkáját. /Farcádi Botond: Szemben a kommunizmussal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

Vetró András szobrászművész 60 éves. Elmondta, hogy belépett a Magyar Polgári Pártba, s városa, Kézdivásárhely bizalmat szavazott neki, bekerült a helyi tanácsba. Ha lesz igény rá, elkészíti Molnár Józsiásnak, Kézdivásárhely egyik mecénásának mellszobrát, kijavítaná jégkorongozó-szobrát, amely meglehetősen megrongálódott, az új sportcsarnok elé is sportszobrot tervez. Nemsokára avatják egy kőszobrát, az Anyaságot, megvalósítás előtt vannak a műemléképületek oldalán elhelyezendő emléktáblák. Nagyobb lélegzetvételű terve a hármas lovas-szoborcsoport, amely a főtéri szökőkút mellett kaphatna helyet. Szeretne – István Sándor fafaragóval együtt – beindítani egy Mívesházat, egyfajta népfőiskolát, ahol fafaragást, bútorfestést, hímzést, tojásfestést, korongozást, szobrászatot és számtalan más dolgot tanulhatnának a gyerekek és felnőttek egyaránt. Baross Gábor, a „vasminiszter”, akinek jelentős szerepe volt a Sepsiszentgyörgy–Bereck vasútvonal kiépítésében, valamikor szobrot kapott ajándékba a várostól, ami azóta eltűnt. Vetró András újraöntötte, s az önkormányzat segítségével újra felállítanák a vasútállomáson. A hagyományos tárlat márciusban van Kézdivásárhelyen, amelybe bevonták a brassói, sepsiszentgyörgyi képzőművészeket is, így tisztelegnek a nemzet nagy ünnepe előtt. A kovásznai nemzetközi tárlat hasonlóképpen jelentős. Vetró feleségével, Vetró Bodoni Zsuzsával a Gyergyóalfalu melletti Vadárvácska művészeti táborban vettek részt. Ott kapott felkérést egy dombormű elkészítésére, amit már felavattak a borzonti templomban. Vetró Andrásnak Szolnokon feleségével együtt nagy tárlata volt, decemberben Pápán is kiállítást rendeznek – ez az ötödik együttes tárlatuk. Nemrégiben meghívást kapott Budapestre, a Reménység szigetére, amely mentsvár volt, Németh Géza lelkész alapította, és a nehéz időkben fogadták az erdélyi menekülteket. Emlékkertet állítottak, amelyben Erdély nagyjainak domborművei kapnak helyet, ezek elkészítésére kértek fel művészeket, jelenleg 13 munka elkészült, de 160-at terveznek. Vetró András a Kós Károly domborművet készítette. Édesapja, Vetró Artúr /Temesvár, 1919. aug. 30. – Kolozsvár, 1992. febr. 25./ Szabó T. Attiláról, a Szótörténeti tár megálmodójáról és kivitelezőjéről készített egy portrét, reméli, hogy ez is bekerül az emlékkertbe. Vetró szerepelt a Korunk Galéria retrospektív tárlatán is, amely az 1973–1986 közötti időszakot, a hőskorszakot eleveníti fel, és amelynek kapcsán megjelent egy gyönyörű könyv is. A szobrászművész foglalkozik a vértanúkkal is, elkészült a tizenegyedik. Tulajdonképpen ezt magának csinálja. /Farkas Imola: Aki alázattal uralkodik az anyagon Vetró András szobrászművész 60 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Műsorral tarkított előadáson mutatták be Egyed Ákos történész, akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke Háromszék, 1848–48 /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvének harmadik, bővített kiadását Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Baróton. Sepsiszentgyörgyön az estet a László Attila vezette Magyar Férfidalárda nyitotta meg. Cserey Zoltán történész, muzeológus a magyar történetírásban példa nélkülinek nevezte, hogy élő szerző munkája három kiadást érjen meg. Önvédelmi harcával Háromszék beírta nevét a nemzet történetébe, mégpedig aranybetűkkel – hangoztatta Egyed Ákos. /Szekeres Attila: Háromszék ünnepe (Forradalom, szabadságharc). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

Kiállításokkal, koncertekkel és táncbemutatókkal szórakoztatták országszerte a közönséget a fogyatékkal élők világnapjuk alkalmából. Sepsiszentgyörgyön közel százan vettek részt az evangélikus templomban a Diakónia Keresztény Alapítvány egész napos rendezvényein. Sepsiszentgyörgyi, kolozsvári és marosvásárhelyi fiatal fogyatékkal élők képzőművészeti kiállítását tekinthették meg a templom alagsorában az érdeklődők. Csíkszeredában is kiállították műveiket. A fogyatékkal élők Kolozsváron december 2-án karácsonyi témájú műsorukkal léptek fel. A fogyatékkal élők számára Háromszéken is több befogadó és rehabilitációs központot működtet a Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság. Háromszéken 580 fogyatékkal élő gyermeket és 3037 felnőttet tartanak nyilván, akiknek 70 százaléka részesül valamilyen ellátásban. Románia-szinten pedig 451 ezer volt a számuk 2005-ben. /Hideg Bernadette, Horváth István, Kovács Zsolt: A fogyatékkal élőké volt a színpad. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Először ülnek össze az RMDSZ megújult frakciói december 6-án Marosvásárhelyen, december 8-án pedig a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) Bukarestben kiértékeli a választások eredményét, valamint az új kormánykoalíció témája is napirenden szerepel. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint szervezési és személyi problémák vannak a Kovászna megyei RMDSZ-szervezeteken belül, ennek tulajdonítható az alacsony választási részvétel. Az elöljáró rámutatott, négy éve 70 ezren voksoltak a szövetség jelöltjeire, míg most csak 35 ezer szavazatot kaptak. Antal Árpád megoldásként azt javasolta, hogy szüntessék meg a két háromszéki területi RMDSZ-szervezetet, mivel ilyen kicsi megyében elég egyetlen szervezet is, és az új Kovászna megyei RMDSZ-szervezet élére Tamás Sándor megyei tanácselnököt nevezzék ki. Tamás Sándor volt az, aki korábban a két területi szervezet létrehozását szorgalmazta, ezért nem támogatja az egységes megyei szervezet megalakítását. Ezzel ellentétben Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki elnöke támogatja a két szervezet összevonását. /B. S., K. Zs. : Háromszéki egyesülés-terv. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Megöltem az anyámat címmel mutatja be egyéni előadását december 7-én, vasárnap Nagy Eszter, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió színművésze. A művész elmondása szerint a Visky András monodrámájából készült előadás ötlete már 2006-ban megfogalmazódott, amikor a kolozsvári színművészeti egyetem negyedéves hallgatójaként ebből a szövegből készítette el vizsgaelőadását. /Bíró Blanka: Leszámolás az anyával. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

Közmeghallgatási fórumon kívánja tisztázni az MPP a sepsiszentgyörgyi iskolák körzetesítésének előnyeit és hátrányait – jelentette be Csinta Samu ügyvezető elnök. Az összejövetelt december 12-én tartják Sepsiszentgyörgyön. Az MPP oktatási szakemberei kidolgozzák a szakértői véleményt. /Farkas Réka: Lakossági fórum az iskolák körzetesítéséről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

Megnyílt Kézdivásárhelyen a Vigadóban a sepsiszentgyörgyi Vinkler Andrásné Rácz Aranka hetven gobelint – zömében tájképet, csendéletet és portrét – bemutató első egyéni tárlata. A kiállítást Fülöp Magdolna nyitotta meg, méltatva a kiállító harmincöt éves munkásságát. Vinkler Aranka a gobelin mellett apró, keresztszemes faliképeket is készít. Irányítója a sepsiszentgyörgyi Szent József Római Katolikus Plébánia mellett működő Szent László Kolping Család kézimunkakörnek, melynek húsz állandó tagja van. Vinkler Aranka tagja a Romániai Magyar Népművészeti Szövetségnek és az alakulóban levő Kovászna Megyei Kézművesek Egyesületének. /(Iochom): Gobelinkiállítás a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

December 4–6-a között Fehéregyházán, a Petőfi-emlékhely közelében épült Millenniumi unitárius templomban ült össze az erdélyi unitárius egyház zsinata, hogy megválassza a soron következő püspököt és lelkészeket szenteljen. A testület Bálint-Benczédi Ferencet választotta meg püspöknek. A zsinati ülés előtt a jelöltek a hat egyházkörben (esperességben) programismertető körúton vettek részt, amelyen Szabó Árpád leköszönő püspök az unitárius egyház aktualitásairól, a jelenlegi helyzetben mutatkozó feladatokról és kihívásokról beszélt. Megválasztották a többi vezetőt is. Az új egyházi főjegyző Nagy László marosvásárhelyi espereslelkész, a közügyigazgató – vagyis az egyházi döntéshozás törvényességének őre – Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkész, a két főgondnok pedig Csáka József székelykeresztúri mérnökigazgató és – második mandátumával – Máthé Dénes kolozsvári egyetemi docens lett. -A zsinati napon, december 6-án tizenöt lelkészt szenteltek fel. Bálint-Benczédi Ferenc /sz. Segesvár, 1952/, Marosvásárhelyen, majd Désfalván szolgált. 1994-től a Kolozsvár-belvárosi egyházközség lelkésze. Az Alaptörvény értelmében a megválasztásától számított 30. napon – vagyis január elején – veszi át tényleges püspöki jogkörét. /Jakabffy Tamás: Bálint-Benczédi Ferenc az Erdélyi Unitárius Egyház új püspöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Lezajlottak a romániai választások. A választók 1989 után most maradtak távol a legtöbben az urnáktól, alig érte el a voksolók aránya a negyven százalékot. Kovászna megye az utolsók között volt a 33,51 százalékával, Sepsiszentgyörgyön még akkora sem volt az érdeklődés: 27 százalékos. Ez az RMDSZ csődjét jelenti, mert hitelét vesztette. A gond az, hogy nincs az országban egy hiteles magyar tömörülés, mely kiállna a székelységért, magyarságért, írta Nagy Attila. Az önálló székelyföldi intézmények rendszerének létrejötte, csak egy külső, adminisztratív, politikai változás lenne, mely lényegi, belső változásokat nem hozna a székelység életében. A változtatások, nem teremtenék meg a székelység, belső, lelki, szellemi autonómiáját, amely az igazi megtartó erő. Az egész magyarságnál, ezzel a belső szellemi, lelki megtartó erővel van a gond. A székely autonómia legnagyobb problémája, hogy nincs szellemi alapvetése. /Nagy Attila, Puli: Székely autonómia – Választási győzelem, mely felér egy vereséggel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

Az erdélyi városokban már most megteltek a hajléktalanszállók. Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat új menhelyet épít, Szatmárnémetiben a meglévőt bővítették ki. A menhelyeken az italozás jelenti a legnagyobb gondot. A marosvásárhelyi éjszakai menhelyen mintegy nyolcvanan leltek többé-kevésbé ideiglenes szálláshelyre. A városháza szociális osztálya felvette a kapcsolatot a Bonus Pastor Alapítvánnyal, amely a Református Mentőmisszióval karöltve az önként jelentkező szenvedélybetegeknek nyújt segítséget. Marosvásárhelyen mintegy félszáz személy tengeti életét a szabad ég alatt, és nem akarnak a menhelyre menni. Őket időnként összeszedi a közösségi rendőrség, de az első éjszaka után otthagyják a menhelyet. A szállás mellett Sepsiszentgyörgyön a hajléktalanoknak meleg ételre is van kilátásuk, a Máltai Szeretetszolgálat hetente háromszor szendviccsel és forró teával kínálja meg őket. Szatmárnémetiben két éjszakai menhely is működik, az elsőt tíz éve létesítette a Hans Lindner Alapítvány, majd átadta az önkormányzatnak. Nagyváradon idén a tavalyinál kétszer több hajléktalannak biztosítanak menedéket. /Hajléktalanok: szállás csak éjszakára. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

Egy székházba költözik az RMDSZ és az MPP Sepsiszentgyörgyön, erről döntöttek a helyi tanács tagjai. Ugyanott rendezheti be irodáját Édler András és Márton Árpád képviselő, valamint Albert Álmos szenátor is, továbbá a Volt Politikai Foglyok Egyesülete, amely tíz évig ingyen használhatja a helyiségeket. Az RMDSZ jelenlegi székhelyén a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Kovászna megyei fiókja rendezkedik be, és ott szakkönyvtárat alapít. /Kovács Zsolt: Egy fedél alatt az RMDSZ és a polgáriak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Constantin Strujan prefektus felkérte az RMDSZ Csík Területi Szervezetét, hogy a törvényes előírásoknak megfelelően a szervezet csíkszeredai székházára függesszék ki Románia zászlóját. A prefektus felszólítása annak a feljelentésnek a következménye, amelyet Dan Tanasa sepsiszentgyörgyi lakos tett, aki kifogásolta, hogy az RMDSZ csíkszeredai székházára csak a szervezet lobogója van kifüggesztve. A szervezet elnöke, Borboly Csaba az mondta, hogy az RMDSZ nem politikai párt, így ezután is csak a szervezet zászlója fog lobogni a székházon. / Trikolórt az RMDSZ-székházra. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

Az egyetemi oktatásba ma az érettségizettek jóval nagyobb hányada iratkozik be, mint régen. Románia követi azt az irányzatot, amely, a felsőoktatás eltömegesedésének rendjén, a középiskolát végzetteknek pár éves egyetemi hallgatóságot szinte garantál, s amióta az ún. bolognai modellt is bevezették, az alsó hároméves képzést általánosítva, a hozzáférés a főiskolához még könnyebbé vált. Megjelentek Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a különféle továbbtanulási lehetőségek. Sepsiszentgyörgyön bukaresti magánegyetem volt az úttörő, majd a megyei önkormányzat támogatása mellett a Babes-Bolyai Tudományegyetem következett, egyre terebélyesedő kihelyezett tagozatával. Közben megjelent a Székelyföldön a Sapientia EMTE jóvoltából a szociológus- és a tanár-, a turisztikai, valamint a mérnökképzés is, mindez azonban a háromszéki alrégión kívül, főleg Csíkban, Udvarhelyen, Gyergyóban vagy a már jóval távolabbi Marosvásárhelyen. /B. Kovács András: Van-e szükség mezőgazdasági, műszaki, turisztikai vagy tanárképzésre Háromszéken? (Egyetem a Székelyföldön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./