Legalább kétszáz erdélyi adatközlő fordult meg az eddigi tizenkilenc népzene- és néptánctalálkozón Sepsiszentgyörgyön, legkevesebb ötven-hatvan óra zenei és táncanyagot gyűjtött tőlük a Háromszék Táncegyüttes és a Lajtha László Alapítvány, ezzel megteremtve a leggazdagabb erdélyi népzenei és néptánctékát. A mostani, a huszadik találkozót (november 7–9.) elsősorban az időközben elhunyt falusi zenészek és táncosok emlékének szentelik. Az előadásnak is a Gyöngyszemek címet adta a Háromszék együttes, egyfajta visszapillantóként a korábbi találkozókra. Először fog színpadra lépni önálló műsorral a Százlábú Gyermek Néptáncegyüttes. /Fekete Réka: Tisztelgés az adatközlők előtt (XX. Népzene- és Néptánctalálkozó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

Felolvasással, filmvetítéssel, anekdoták felidézésével, emlékeztek az október 2-án elhunyt Csiki László íróra Budapesten, a Bem moziban. Barátok, ismerősök és ismeretlenek, pályatársak és kollégák érkeztek Nagyváradról, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről és Budapestről azért, hogy egy este erejéig – ahogy Kántor Lajos irodalomtörténész fogalmazott – az élő Csiki Lacival találkozhassanak. Az eladott nagyapó című novellából készített játékfilm, az Álombánya levetítése után ismét versek következtek. /K. Gy. : Budapesti találkozó Csiki Lászlóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Az 1956-os magyar forradalom leverésének kezdetére, a forradalom gyásznapjára emlékeztek november 4-én a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium középiskolás diákjai. Tizenkét nap, amely..., 1956. október 23. – november 4. címmel próza- és versműsort mutattak be. Elhangzott Nagy Imre utolsó beszéde, Bibó István november 4-i nyilatkozata, Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse és szövegrészletek a forradalmi napokat leíró dokumentumokból, irodalmi alkotásokból. /Fekete Réka: Megemlékezés a Mikóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

A Gyöngyszemek című előadással kezdődik november 7-én a XX. Jubileumi Népzene és néptánctalálkozó Sepsiszentgyörgyön. Az előadást az elmúlt találkozók legsikeresebb, legszebb koreográfiáiból állította össze Ivácson László és Orza Calin koreográfus. Erdély húsz falujából mutatkoznak be hagyományőrző táncosok. Az idei találkozó újdonsága hogy egy teljes napot a gyermekeknek szántak. /Kovács Zsolt: Néptáncosok találkája. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

November 7-én Csíkszeredán a Csíki Székely Múzeumban Pataki József (1908–1993) történészre emlékezve konferenciát tartottak, amelyen a történész munkásságát Kiss András, Sipos Gábor és Forró Albert ismertette. Pataki József történész tanári pályáját Kolozsváron kezdte, majd Marosvásárhelyen és Csíkszeredában tanított, a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium igazgatója volt. Az orosz hadifogságból 1948-ban került haza, 1956-tól a kolozsvári Történeti Intézetnél és a Bolyai Tudományegyetemen dolgozott. 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt. Úttörő értékűek Erdély gazdasági fejlődésének ütemére vonatkozó kutatásai, történetírói érdemei közé sorolják a székelység múltjára vonatkozó forrásanyag feltárását is. Fontosabb munkái: Anjou királyaink és a két román vajdaság (1944), Domeniul Hunedoara la Székely oklevéltár I-II., III. (Demény Lajossal és Tüdős S. Kingával 1983, 1985, 1994), Kolozsvári emlékírók 1603–1720 (1990), Kászonszéki krónika 1650–1750 (Imreh Istvánnal közösen, 1992). A székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Haáz Rezső Múzeum, a Művelődési Ház és a Városi Könyvtár november 8-án tudományos konferenciát szervez. Az állami levéltárak munkatársai témakörben Flóra Ágnes (Kolozsvár), Bicsok Zoltán (Csíkszereda), Nagy Botond (Sepsiszentgyörgy), László Márton (Marosvásárhely) mutatják be tanulmányaikat, az egyházi levéltárak kapcsán pedig Bernád Rita (Gyergyószentmiklós), Róth András Lajos – Gidó Csaba (Székelyudvarhely) előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A konferencia második része fórum jellegű, amelynek témája a levéltárak helyzete. /Konferenciák a Magyar Tudomány Napjára. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

November 7-én kezdődött Sepsiszentgyörgyön a háromnapos népzene- és néptánctalálkozó. A szervezők felidézik a korábbi találkozók történéseit, és emlékeznek azokra a neves falusi zenészekre és táncosokra, akik már nincsenek az élők sorában. A megnyitón, a fotókiállításon Henning János képei mutatják a zenész és táncos egyéniségeket, a neves adatközlőket. Dumnezeu Pistáról (Jámbor István), a világhírű szászcsávási prímásról sorozat is készült, az ördöngösfüzesi Réti István és Hideg Anna táncosportréja felkerült a találkozó plakátjára. Fellépett a Háromszék Táncegyüttes. /Fekete Réka: Régi képek, szép emlékek (XX. Népzene- és Néptánctalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Az évek múlásával úgy emlékeznek, hogy a Korunk Galéria csupán egy, a magyarságot összetartó erő volt. Valójában a Korunk Galéria ennél sokkal több volt. Kántor Lajos az újító törekvést még egyetemesebbé tette. A kiállítások, azaz a Korunk Galéria folyamatos léte nemcsak az erdélyi magyarság szellemi és művészeti megmaradását jelentette, hanem egy világot átfogó vitális erőt, hangsúlyozta Jakobovits Miklós október 31-én, a kiállítás megnyitóján. És jelentette Erdély sorsszerű ábrázolását. A Korunk galériája volt a kulturális bölcsője a Kolozsvár Társaságnak, a sepsiszentgyörgyi, a székelyudvarhelyi Nagy Albert gyűjteményeknek, valamint az unitárius püspökség Nagy Albert gyűjteményének. /Jakobovits Miklós: A Korunk Galéria évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

A Szegeden élő Dávid Júlia marosvásárhelyi festőművész tárlata nyílt meg Sepsiszentgyörgyön a Gábor Áron Teremben. A művésznő a szászrégeni református egyházközségnek adományozott, ősi magyar motívumokkal díszített üvegfestményeit állította ki. Egy-egy őstörténeti elemet ,,belopott" minden egyes négyzetbe. Ugyanis kutatásai során arra a meggyőződésre jutott, hogy a festett népi bútorokon vagy székely kapukon, szőtteseken jelentkező elemek, akár Székelyföldön, a Mezőségen vagy Kalotaszegen, még a honfoglalás előtti időkből a „kincstárunkban" meglévő motívumok. Ilyenek a nap és hold, a palmetták, indás motívumok, griffek, szarvasok, kerecsensólymok. Dávid Júlia ezeket egy-egy kazettán megfestette, sőt, tarsolylemezformába is helyezett el mintát.,,Absztrakt festményt az amerikai, francia meg osztrák festő is készít. Tele vagyunk nyugati szeméttel, s ahogy termékeink kiszorulnak a piacról, ki a művészetünk is. Ezért nekünk, magyaroknak nagyon fontos, hogy ne fordítsunk hátat múltunknak” – vallja a festő. „A múltat nem szabad elfelejtenünk, ez erőforrás. ” Dávid Júlia úgy érzi, hogy a mai világban erdélyi festőnek ennél szebb küldetése nem lehet. Az, hogy Szegeden él, pillanatnyi állapot, hozzátette, a végállomás valahol a Székelyföldön. Textilművészként kezdte pályáját, szőtt, anyagra festett, ruhákat tervezett, jelmeztervező is volt, bútort is festett, aztán a grafikával is próbálkozott, az üvegfestés már küldetéssé erősödött benne. /Szekeres Attila: Ősi magyar motívumok (Egy elsikkadt kiállítás – Dávid Júlia üvegfestményei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Gyermekeknek szánt kiállítás volt, megtekinthették Péter Alpár meseillusztrációit Sepsiszentgyörgyön, a még mindig befejezetlen Lábas Ház nagytermében. A nemrég elhunyt Bálint Ágnes huszonöt éve született könyve, az Egy egér naplója a bemutató elején elfogyott, de fognak még a könyvből rendelni. /Demeter J. Ildikó: Cincogó tárlat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

A budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban kihirdették a Film―Szabadság―56 című forgatókönyvíró- és ötletpályázat eredményét. A szakmai zsűri 220 filmötletből hetet választott ki, amelyeket a Magyar Televízió megfilmesít és 2009. október 23-án bemutat. A sepsiszentgyörgyi Zsók Enikő Fekete füzet című pályamunkáját a zsűri dicséretben részesítette. Filmvázlata egy, a forradalom eszméivel szimpatizáló temesvári osztály diákjainak meghurcolását ülteti át képi nyelvre. /Sepsiszentgyörgyi díjazott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

A baróti önkormányzat is megszavazta az autonómiareferendum megszervezéséről szóló tanácsi határozatot. A hat RMDSZ-es, öt magyar polgári párti (MPP) és négy független képviselő egyöntetűen a népszavazás megszervezése mellett voksolt. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád polgármester a népszavazásról szóló vita elhalasztását szorgalmazta, javaslatát az MPP-s tanácstagok elutasították, azonban az RMDSZ-s képviselők tartózkodásával és a románok ellenszavazatával a tervezetet elvetették. A népszavazás megszervezését még Árkoson, Nagyborosnyón, Zabolán és Vargyason szavazták meg. Dálnokon visszautasították azt, míg Nagyajtán, Kommandón, Barátoson, Illyefalván ezután vitatják. A Nagy-Románia Párt 13 Bihar megyei szenátor- és képviselőjelöltje nyílt levélben fordult Calin Popescu-Tariceanu kormányfőhöz, amelyben az autonómiareferendumok megakadályozására szólították fel. /Bíró Blanka, Fried Noémi Lujza: Baróton is megszavazták. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

Bocsánatkérést és Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséjának hazahívását követelik bukaresti médiaszervezetek a magyar külügyminisztériumtól. A Curentul bukaresti napilap szerint a magyar diplomata alpári hangnemben felelősségre vonta, és kirúgással fenyegette Iulia Nueleanu főszerkesztőt amiatt, hogy az újság azt állította: a nagykövetség támogatta az erdélyi Wass Albert-megemlékezéseket. A Curentul a sepsiszentgyörgyi Dan Tanasa által a román külügyminisztériumhoz, majd a bukaresti magyar diplomáciai képviselethez eljuttatott panasz alapján arról cikkezett, hogy a Romániában háborús bűnösként nyilvántartott író emlékére rendezett ünnepségeket népszerűsítő plakátokon megjelent a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi kulturális koordinációs központjának logója is. A lap szerint Barabás T. János a cikket kifogásolva fenyegette meg a főszerkesztőt, emiatt pedig a MediaSind és a Civic Media Egyesület panaszt tett a román külügyminisztériumnál. A történtek nyomán Füzes Oszkár bukaresti nagykövetet bekérették a tárcához, és felhívták a figyelmét a diplomatákra vonatkozó szabályok betartására. Füzes Oszkár úgy nyilatkozott: a nagykövetség sajtóattaséja nem fenyegette meg a Curentul főszerkesztőjét, csak emelt hangon kifogásolta az újság egyik korábbi közlését. Hozzátette: sem ő, sem a nagykövetség nem foglalkozik Wass Albert irodalmi megítélésével /Támadják a magyar nagykövetséget. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

A huszadik alkalommal megrendezett sepsiszentgyörgyi népzene- és néptánctalálkozón az utóbbi években elhunyt neves muzsikusoknak és táncosoknak hosszú névsora arra figyelmeztet, a népzene- és néptáncörökségre vigyázni kell, mert vészesen fogynak azok, akik apáiktól, nagyapáiktól tanulták mindezt. Zsúfolásig megtelt a kultúrpalota nagyterme. A közönség különös elismeréssel köszöntötte a találkozók visszatérő adatközlőit. A gálán fellépett az erdélyi magyar népzene és néptánc adatközlőinek színe-java. November 9-én, vasárnap a sportcsarnokban közel kétszáz óvodás és kisiskolás gyermek játszotta és táncolta el a Folker együttessel együtt a Kecsketánc-mesét. Az igazi nagy parádé ezután következett, első önálló műsorát mutatta be a Virág Endre vezette Százlábú Gyermek Néptáncegyüttes. /Fekete Réka: Az erdélyi népzene és néptánc gazdái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

Tárgyak és életmódok témakörben tartottak néprajzi konferenciát Sepsiszentgyörgyön. A szakemberek közösen kívánnak fellépni a giccs ellen. Az elmúlt harminc év alatt felére csökkent a népi mesterek száma Háromszéken, jelenleg százötven mestert, kéttucat népművészt és hetvenhat kézművest tartanak számon, utóbbiaknak csupán fele készít hagyományos tárgyakat – ismertették a Kovászna Megyei Művelődési Központ felmérésének adatait. A megváltozott életmód és értékrend elsöpri a népi tárgyalkotás egy részét, ezért tudatosan védeni kell az őseinktől ránk maradt tárgyi örökséget és az annak előállításához szükséges tudást – hangsúlyozta Pozsony Ferenc kolozsvári egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. A háromnapos tanácskozás előadói erdélyi és magyarországi néprajzos műhelyekből, múzeumoktól érkeztek a Székely Nemzeti Múzeumba. /Fekete Réka: Tárgyi örökségünk védelméért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

A megszokott háromdimenziós bábjáték elemei helyett áttetsző paraván, síkbábok, sejtelmes hatású megvilágítás szerepel a sepsiszentgyörgyi bábosok által november 11-én bemutatandó évadnyitó árnyjáték eszköztárában. A Tamási Áron Színház Bábtagozata először próbálkozik „nyílt színen” a műfajjal, Tamási Áron Tűzálló Pál című rádiójátékát Nagy Kopeczky Kálmán bábművész, rendező állította színpadra. /Bíró Blanka: Tündérmese fényárnyékban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

Előadóteremmé alakítják át a sepsiszentgyörgyi színház városközpontban lévő műhelyeit, döntötte el az önkormányzat. A határozat szerint a közös épületben működő Tamási Áron Színház és az Andrei Muresanu Színház műhelytermeit, ahol eddig az előadások díszletei és jelmezei készültek, megszüntetik, a felszabadított teret pedig az állami költségvetésből vett 1,8 millió lejből építik át. A jelenlegi műhelyek helyén két próbatermet, öltözőket alakítanak ki, az emeleten hozzák létre az előadótermet. /Bíró Blanka: Kulturális logisztika Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Fontosnak tarthatja a székelyföldi autonómia ügyét Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, ,,egyéb elfoglaltságaik miatt" nem vettek részt azon a gyergyói tanácskozáson, amelyet ők kezdeményeztek. A jelenlevők döntöttek: támogatják az autonómiáról szóló népszavazás kiírását, és erre buzdítanak minden székelyföldi polgármestert. A két RMDSZ-es vezető másfél hónapja keresi a kibúvót az autonómia-népszavazás kiírása alól, legutóbb a székelyföldi önkormányzati vezetők sepsiszentgyörgyi találkozóján találták ki: el kell napolni a tanácsi határozatok megszavazását, előbb egyeztetniük kell Izsák Balázs SZNT-elnökkel, és közösen kell megkeresniük azt a jogi utat, amelyet RMDSZ-es, MPP-s önkormányzati képviselők, polgármesterek egyaránt járhatónak találnak. A lépés eredményes volt, a sepsiszentgyörgyi testület nem szavazott a kérdésről. Azok, akik néhány hónapja az autonómiaharc felvállalásával, támogatásával nyertek választásokat, most azt mondják, hogy az MPP „kampánytémává zülleszti a nagy és szent ügyet". /Farkas Réka: Kinek fontos? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

Alig huszonöt katolikust tartanak nyilván az egykori jeles fürdőhelyen, Előpatakon, ahol most újították fel 1881 után első alkalommal a kápolnát. Előpatak a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia filiája, s mert kevés a lelkek száma, a kápolnát az anyaegyház, a Szent József-plébánia tataroztatta önerőből és adományokból. /Kisgyörgy Zoltán: Megújult az előpataki római katolikus kápolna. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó november 12-én újabb négy kötetét mutatta be a sepsiszentgyörgyi olvasóközönségnek: Cseke Gábor regényét /A bozót/, Tapodi Zsuzsa irodalmi tanulmányait /A soha el nem vesző könyv nyomában/, dr. Nagy Lajosnak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet egy korszakáról szóló monográfiáját /Életünk kórtörténete/ és László-Herbert Márknak az I. Mihály román király végnapjait feltáró tanulmánykötetét /És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról?/ Sarány István csíkszeredai újságíró ismertette. /Váry O. Péter: Újabb négy Pallas-Akadémia-könyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

Saját kényelme jobban foglalkoztatja, mint a sepsiszentgyörgyiek jóléte, vádolta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert a Dan Suciu, Demokrata-Liberális Párt egyik Kovászna megyei jelöltje. A városi költségvetésből 42 ezer lejt költöttek a helyiség korszerűsítésére, holott Antal elődje, Albert Álmos két esztendővel ezelőtt már felújíttatta azt. A román politikus kifejtette, az RMDSZ eredménytelen politizálásának köszönhető, hogy a lakosok szegények. Antal Árpád elmondta, nem a saját kényelméért, hanem az intézmény pozitív megítéléséért újíttatta fel az irodát. /Bíró Blanka: Sokat költött az irodára. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Megnyílt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban a Vákár Tiborra /1908–2002/ emlékező kiállítás. A Gyergyószentmiklóson született, hosszú és tartalmas életpályát magáénak tudható Vákár Tibor építész munkásságát Hadik András művészettörténész méltatta, majd ifjabb Vákár Tibor beszélt Az elpattant láncszem… című, Vákár építészeti és képzőművészeti pályafutását bemutató, idén megjelent könyvről beszélt. /Erdős Zsófia: Vákár Tibor-kiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

Építsünk hidat! címmel állított össze zenés-irodalmi estet Wass Albert emlékére a magyarországi Ismerős Arcok zenekar és Simó József előadóművész. A nagy sikerű esttel bejárták Magyarországot, és Erdélyben is több helyszínen adták. Nyerges Attila énekes az erdélyi turnéról és a „zenei hitvallásáról” mesélt. Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhely és Kolozsváron jártak. A zenekart szereti a közönség, a dalokban magára ismer. – Rengeteg olyan dolog van, amiről beszélni kell, és ami tarthatja a lelket azokban az emberekben, akik úgy gondolkodnak, mint mi, vallja Nyerges Attila. Nem médiakedvencek, számaik nem hallhatók a rádiókban és a televízióban, a szájhagyomány útján, illetve a koncerteken tudnak újabb és újabb emberekhez eljutni. Nyerges kifejtette, a magyarországi ízlésformálóknak ez a módszere, hogy azokról a dolgokról, amelyek a nemzet számára fontosak, azokról próbálnak minél kevesebbet beszélni. A fiatalokat meg lehet fogni akkor, ha van, aki bevezesse őket abba a színházterembe, ahol például egy Wass Albert-emlékest zajlik. /F. I. : Építsünk hidat tiszta szavakból határok fölé”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Magyar diákújságok és -rádiók képviselőinek országos szakmai találkozója kezdődött november 14-én Sepsiszentgyörgyön. A KOVAKÖ (Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége) szervezésében zajló képzésen nem csak az előadóktól – ismert újságírók és rádiós szakemberek – tanulnak a résztvevők, hanem egymástól is, a programban lapbemutató, ismerkedési játék, közös szerkesztés, műsorkészítés is szerepel, vasárnapig pedig elkészül a médiatalálkozó Spontán nevű újságja és rádióműsora. A KOVAKÖ kezdeményezésére 2007-ben újraindított országos diákmédia-képzést második alkalommal tartják Sepsiszentgyörgyön. /Fekete Réka: Diákújságírók Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

November 13-án nagy érdeklődés mellett nyílt meg a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban Szipál Márton életmű-kiállítása. A világhírű fotóművész elmondta, sok kiállítása volt, de ilyen még nem. Volt New Yorktól kezdve, Chicagón keresztül San Franciscóig mindenütt, de még ilyen nagy tárlatot nem látott. Úgy érzi, Sepsiszentgyörgy az egyetlen hely, ahova odaköltözne. /Mózes László: Szentgyörgyre költözne (Vendégünk Szipál Márton). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó Műterem kismonográfia-sorozatának újabb köteteinek szerzői Márton Árpád illetve Nagy Miklós Kund, akik Major Gizella valamint Bocskay Vince eddigi pályáját mutatták be. A marosvásárhelyi Bernády Házban a két kiadványt ismertették, egyúttal a két művész közös kiállítása is megnyílt. A festőnő mintegy negyedszáz pasztellképe és linómetszete, Bocskay Vince szobrásznak pedig néhány terrakotta kisplasztikája és monumentális köztéri szobrairól készült fotói nyújtottak bepillantást a két művész világába. Bocskay Vince alkotása, Márton Áron püspök hatalmas bronzszobra évek óta elkészült, de a hatósági packázások miatt még mindig nem avathatták fel Kolozsváron a Szent Mihály-templom elé szánt helyén. Az 1989-es fordulat után a szobrászokra újabb feladatok vártak, pótolni kellett a magyar emlékszobrászat komoly hiányait, következtek tehát a megrendelések, a pályázatok, és a Szovátán élő művész, Bocskay Vince válaszolt a kihívásokra. Petőfi, Balcescu, Márton Áron szobormása, Bernády György Marosvásárhelyen, Mikes Kelemen Zágonban, Mikó Imre Sepsiszentgyörgyön, Bod Péter Felsőcsernátonban, Patachich Ádám Kalocsán, Apor Vilmos Gyulán, 1848 és a két világháború emlékműve Kézdivásárhelyen, a Millenniumi oszlop Székelykeresztúron, a Don-kanyar hőseinek emlékműve Marosvásárhelyen és más kiváló monumentális alkotások bizonyítják tehetségét. Legújabb művét, Szent László bronzszobrát Csíkszépvízen avathatják, remélhetőleg a nem távoli jövőben. /(nk): Műteremtől Műteremig. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

Három, idén megjelent kötetét ismertette Fekete Vince költő, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztő-helyettese Csíkszentmártonban. A szerző elmagyarázta, túlzásnak tűnhet, hogy három új könyvét hozta magával, valójában az egyik megkésett kiadás, egy másik pedig meglepően hamar rázódott kötetbe. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó Mesevonat sorozatában megjelent Csigabánat, valamint a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában napvilágot látott Piros autó lábnyomai a hóban című gyermekvers-kötetek mellett Fekete Vince tárcanovelláit tartalmazza a sepsiszentgyörgyi Kaláka Könyvek Kiadó gondozásában kiadott Udvartér című könyve. /Fekete Vince új könyvei. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület matematikai és informatikai szakosztálya a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében, november 14-én megtartotta konferenciáját Kolozsváron, amelyet idén Réthy Mór emlékének szenteltek abból az alkalomból, hogy a híres matematikus és fizikus 160 éve született. Réthy Mórnak, aki 1874 és 1886 között Kolozsváron volt egyetemi tanár, nagy szerepe volt abban, hogy a kolozsvári magyar egyetemen meghonosodott a Bolyai-féle nem euklidészi geometria oktatása. A szakosztály, a Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, valamint a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság 2006 óta évente Farkas Gyula Emlékéremmel díjazza azokat, akik legtöbbet tettek a matematikai műveltség terjesztéséért, a tehetséggondozásért. A díjat idén Biró Judit, a Székely Mikó Kollégium (Sepsiszentgyörgy) tanára, Kürthy Katalin, a Báthory István Elméleti Líceum (Kolozsvár) és Olosz Ferenc, a Kölcsey Ferenc Líceum (Szatmárnémeti) nyugalmazott tanárai vehették át. Az emlékérem Széchenyi Kinga magyarországi képzőművész munkája. A családias, megható ünnepségen részt vettek az előző évek díjazottjai közül Bandi Árpád (Marosvásárhely), Néda Ágnes (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár). A tavalyi díjazott Tárnoky György (Nagyvárad) azóta elhunyt. /Borzási Péter: Réthy Mór Emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

A szecesszió korának legjelentősebb magyar üvegtervezője, a sepsibükszádi üveggyárban is dolgozó Sovánka István születésének 150. évfordulója alkalmából kiállítást tervez a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A műgyűjtők segítségét kéri a kiállítás anyagának összeállításában. Emellett szeretnék megismertetni a bükszádi üvegcsűr történetét. Sovánka István a ma már Szlovákiához tartozó Liptószentmiklóson született 1858-ban. A zayugróczi üveggyárban ismerkedett meg az üveges szakmával, és hamarosan az üveggyár tervezője lett. Munkáiban ötvözte a historizáló-magyaros stílust a szecesszió formajegyeivel. 1908-ban költözött Háromszékre, hat évig a sepsibükszádi gyárban dolgozott. 1944-ben a háromszéki Sepsibükszádon hunyt el. /Az üvegművesség nyomában. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

A székelyföldi autonómiatörekvésekről és romániai magyar politikai kérdésekről tájékoztatták november 18-án a háromszéki elöljárók a Sepsiszentgyörgyre látogató Stephen Rukent, a bukaresti amerikai nagykövetség politikai attaséját. Ruken az RMDSZ, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt helyi elöljáróival is találkozott. /Kovács Zsolt: Az Egyesült Államok odafigyel a Székelyföldre. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

A közel hatvanéves sepsiszentgyörgyi Nagy B. Viktor szabadúszónak, naiv festő- és szobrászművésznek vallja magát. Nagy B. Viktor évtizedek óta Sepsiszentgyörgy feltűnő alakja. Édesapja, id. Nagy B. Viktor munkásköltő megérte a nyolc évtizedet, mire napilapokban, folyóiratokban megjelent versei Háromszéki régi gondok címmel könyv formájában is napvilágot láttak. Gyökérszobrait sokan keresik, jó pénzért megvásárolnák, de nem szívesen adja. Néha ajándékba vagy egy csomag jófajta pipadohányért mégis odaadja valamelyik alkotását, de a legtöbbet féltékenyen őrizgeti. Nagy B. Viktornak eddig legalább 25 egyéni kiállítása volt. Általában markáns, bajuszos-szakállas pipázó székely férfiak, lovak, fák, sámánok Nagy B. Viktor visszatérő alakjai. A szárhegyi művésztelepen évekkel ezelőtt terméskőből faragott egy nagyobb kompozíciót. Festményein ugyanaz a formavilág köszön vissza, mint a szobrokon. Tagja a Gyárfás Jenő Amatőr Képzőművészek Szövetségének. /Bíró Blanka: Naiv festő és gyökérszobrász. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./