Szeptember 11-én kolozsvári ülésén dönt az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) azokról a jelöltlistákról, amelyeket a megyei, illetve területi jelölő küldöttgyűlések állítottak össze, jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta azt is, hogy Lakatos Péter vezetésével programszerkesztő bizottság dolgozik azon, hogy az RMDSZ-tagok javaslatai alapján, illetve az autonómiát és Erdély modernizációját szem előtt tartva el készítsék a választási programot. Eldőlt az is, hogy az Erdővidéket és a sepsiszéki falvakat magába foglaló képviselői kerületben Márton Árpád lesz a jelölt annak ellenére, hogy erre a kerületre egy baróti mérnök, Molnár Gábor is pályázott, így döntöttek az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ egyeztető tanácsának ülésén. Az egyeztető tanács döntése alapján Bokor Tibor kézdivásárhelyi iskolaigazgató indulhat a felső-háromszéki szenátori kerületben, míg Albert Álmos volt sepsiszentgyörgyi polgármester az alsó-háromszékiben. /Kovács Zsolt, Szávuj Attila: Jelöltjeiről dönt az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Mátyás király híres könyvtáráról, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Corvinákról készült nemes másolatokból és pannókból álló erdélyi vándorkiállítás Sepsiszentgyörgyre érkezett. A Bibliotheca Corvinianát Európában csak a vatikáni könyvtár múlta felül. Becslések szerint 2000–2500 kötetet tartalmazhatott, ami mintegy 4500 műnek felelt meg az irodalom és tudomány minden ágából. A megnyitón a corvinák történetét Bálint Ágnes brassói művészettörténész elevenítette fel. /Szekeres Attila: Mátyás király könyvtára Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

Sylvester Lajosnak, a lap főmunkatársának három, frissen megjelent publicisztikai kötetét mutatták be szeptember 11-én Sepsiszentgyörgyön. Sylvester Ojtoz völgye a hadak útján, Frigyre lépni a szülőfölddel, valamint Szőttesünkben török minták című köteteit helyezte az olvasó asztalára. A rendhagyó könyves est házigazdája Beder Tibor ― a szerző törökországi zarándokútjainak állandó társa ― és Bogdán László volt. Sylvester Lajos elmondta, azután kezdte el Ojtoz völgyének feltérképezését, miután az Úz-völgyi hegyomlás című műve megjelent, s azok az ojtozi öregek, akik a kilencvenes években még nem merték elmondani emlékeiket, az úz-völgyi sorstársaikról készült könyv és dokumentumfilm hatására, tizenvalahány év múlva elkezdték mondani életük történetét. A Szőttesünkben török minták kötetből kiderül, törököknek és magyaroknak mennyi közük van egymáshoz. A Frigyre lépni a szülőfölddel című kötetnek azelőtt kellett megjelennie, mielőtt a Gyurcsány-kormány csődöt mond ― indokolta Sylvester. Interneten megjelent írásokról van szó, olyanokról, amelyek a világban szétszóródott magyarokat kapcsolják vissza szülőföldjükhöz. /Mózes László: A szülőföld vonzásában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Szeptember 12-én második alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz, ezúttal Kézdivásárhelyen, a háromszéki és hargitai megyei jogú városok – Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós – elöljárói, illetve Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Meghívottakként a két megye színtársulatainak igazgatói, illetve képviselői is részt vettek. A találkozón színházi együttműködésről és a két megye, valamint a városok bejáratainak új arculattervéről tárgyaltak zárt ajtók mögött, majd a városháza dísztermében sajtótájékoztatót tartottak. Elmondták: teljes egyetértés alakult ki közöttük a színházak fenntartását illetően, és az egységes, a Székelyföldre jellemző helységnévtáblák is szóba kerültek. /Iochom István: A színházi együttműködéstől az egységes helységnévtáblákig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

Kézdivásárhelyen a „Székelyföldi városok” című rendezvény küldöttei javasolták a „Székelyföld bérlet” bevezetését, mely a négy (sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai és székelyudvarhelyi) színház előadásaiból állna össze. A találkozón elhangzott, hogy Kézdivásárhely is szeretne létrehozni színházat, melynek vezetésével Gergely László magyarországi rendezőt bízná meg az önkormányzat. /Barabás Márti: Közösködő székely színházak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Az autonómia-népszavazás megszervezéséről szóló határozattervezetet bocsátott közvitára a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal. A Magyar Polgári Párt (MPP) frakciójának kezdeményezésére tették közzé a javaslatot, amely a Kovászna megye határainak módosítását érintő autonómia-népszavazás megszervezésére vonatkozik. Gazda Zoltán, az MPP Kovászna megyei alelnöke és a sepsiszentgyörgyi frakció vezetője elmondta, korábban Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel egyeztettek erről, és ő támogatta a referendum megszervezését. /Bíró Blanka: Közvita az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Az elmúlt évad nyolcvan előadása és rövid nyári szünet után a tizenkilencedik őszi kezdés első előadására készül a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Szeptember 18-án a májusban bemutatott, Kádár Kata balladája nyomán készült Hol jársz, hová mész című táncjátékot láthatja a közönség Sepsiszentgyörgyön. Az első új bemutatót hamarosan három mese összefűzéséből állítják színpadra. A novemberi huszadik népzene- és néptánctalálkozóra az eddigi találkozók legsikeresebb koreográfiáiból mutatnak be az időközben elhunyt neves adatközlő táncosok és muzsikusok emlékére. /Fekete Réka: Néptáncos évadkezdés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső részlegeként működő zabolai Csángó Néprajzi Múzeum 2003. szeptember 14-én nyitotta meg kapuját, azóta kiállítások, néprajzi, helytörténeti szemináriumok helyszínévé vált, és évente eljönnek gyakorlatra a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének hallgatói, akik tanáraikkal együtt leltárba vették és restaurálták az intézmény egyre bővülő tárgyállományát. A gyűjtemény fenntartója a Pro Muzeum Egyesület. Kiadványaik között szerepel a település nevezetességeit bemutató füzet, a falu turisztikai térképe és Orbaiszék változó társadalmát és kultúráját ismertető tanulmánykötet. A múzeumban táborozó fiatal építészek megkezdték Zabola épített örökségének felmérését. A múzeum alapítója a zabolai Pozsony Ferenc néprajzkutató, kolozsvári egyetemi tanár. /Fekete Réka: Ötéves a csángómúzeum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

Szonda Szabolcs egyetemi adjunktus nyerte el versenyvizsgán a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségét, Kiss Jenő igazgató nyugdíjba vonulása után. Szonda Szabolcs a bukaresti egyetem keretében működő Hungarológia Tanszéken végezte tanulmányait, jelenleg ugyanott tanít, és szerkesztőként dolgozik. Két önálló verseskötete jelent meg: 1998-ban Kiegyezés a tükörrel és 2002-ben a Vagyontárgyalás. Szonda szerint jó úton halad a sepsiszentgyörgyi könyvtár digitalizálása. /Bíró Blanka: Új könyvtárigazgató Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

A 12 éven át működő, Radu Macrinici ötleteként létrejött ATELIER fesztivál és a Trans.Form@fesztivál után 2007 szeptemberében szervezték meg először a TAMper2-t a romániai Radu Afrim és a magyarországi Schilling Árpád rendezők részvételével. A színházi találkozó megszervezésében fontos tényező, hogy a Sepsiszentgyörgyön működő Andrei Mureseanu Színház olyan kétnyelvű kulturális közegben működik 20 éve, amelyben a potenciális közönségnek csak 30%-át teszi ki az itteni román közösség, 70%-át pedig a magyar színházlátogatók. A TAMper2 célja a román és a magyar közösség egyidejű bevonása, nyelvi és kulturális különbségeken felüli színházi közösség kialakítása. A TAMper2 kiadványsorozat az Unitext Kiadóval együttműködve jelenteti meg fiatal drámaírók darabjait, elsőként Gianina Carbunariu A jövő szépen cseng és Bodó Viktor Ledarálnakeltűntem című drámáit. Mindkét dráma két nyelven – románul és magyarul – lesz olvasható a kötetben. /Musca Szabolcs: Román–magyar színtér. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Az MPP háromszéki elnöksége felszólítja az a párt országos vezetőségét, vizsgálja felül azt a döntését, amelynek értelmében az MPP független jelöltek támogatása révén kíván részt venni a parlamenti választásokon – jelentette be sajtótájékoztatóján Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Meghívták Szász Jenő pártelnököt Sepsiszentgyörgyre, hogy még szeptemberben, egy rendkívüli elnökségi ülés keretében tárgyaljanak a parlamenti választásokon pártként való indulás lehetőségéről. /Kovács Zsolt: Pártként induljon az MPP? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

Nem látni egyelőre, hoz-e bármilyen előremozdulást a székelyföldi autonómia ügyében az SZNT által kezdeményezett újabb népszavazás. A román fél egyelőre nem nyilatkozott. A kormányon levő RMDSZ elnöke, Markó Béla határozottan kivitelezhetetlennek nevezte az újabb népszavazást, mondván, országos népszavazás dönthet a közigazgatási felosztást célzó kérdésekben. Az SZNT azonban kitart elképzelése mellett, és MPP-s önkormányzati képviselők segítségével több székelyföldi településen kezdeményezik a népszavazás kiírását. Számos RMDSZ-es polgármester támogatja az ügyet. Sepsiszentgyörgyön közmeghallgatást írtak ki, a világhálón vagy a városházán tanulmányozható Székelyföld autonómiastatútuma, a hajdani és remélt majdani autonóm régió térképe. Hozzászólásokat, észrevételeket várnak. Nagyon fontos lenne többen aktívan bekapcsolódnának. Ha 128 székelyföldi önkormányzat teszi meg a lépést, ha sok száz, ezer magyar hozzászól az ügyhöz, többé nem lehet vitatni az igény jogosságát. /Farkas Réka: Szóljunk hozzá! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Kézdivásárhelyen, a céhes városban a jövő esztendőben alakul meg az első hivatásos színtársulat. Kinevezett igazgatója Gergely László ötvenhat éves magyarországi rendező, aki a múlt heti Őszi sokadalom alkalmával mutatkozott be a Vigadóban rendezett, Szabó Szende által szerkesztett politikai kabaréjával. Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely mellett Kézdivásárhelyen alakul meg a közeljövőben a két székely megye ötödik hivatásos színháza. A színház egyelőre befogadó társulatként a Vigadóban kezdi meg tevékenységét. /(Iochom): Hivatásos színház alakul Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Egy olyan térinformatikai adatbázis elkészítése nélkül, amely átfogó képet ad a település állapotáról, épülő, közösségi tereiről tartalmaz adatokat, nem lehet jó városrendezési tervet készíteni ― vallja S. Sebestyén József, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa, aki családi kapcsolatnak köszönhetően mondhatni hazajár Sepsiszentgyörgyre. Kíváncsian várja, mi fog történni ebben a városban. A rendezési terv elkészítése segítené az értékleltár, olyan alapadatok, mint például egy jelentősebb történelmi épület környéke. Ez a látlelet tartalmazza a település szerkezeti jellegét, az ott élő közösségek demográfiai, gazdasági helyzetét leíró statisztikai adatokat is. Nem kell bevárni az épületek leromlását, az apró, kisebb javításokat időben kell elvégezni. Nagy munka a felleltározás, de hasznos. Erdővidéken évek óta befejezés előtti állapotban van egy ilyen adatbázis, Nyárádmentén készül, s Felső-Háromszéken is elindult a terepmunka. S. Sebestyén József Kós Károly díjas építész, harminc éve dolgozik a műemlékvédelem különböző szakterületein. Negyedszázada járja Erdélyt, Felvidéket, az utóbbi években Kárpátalját, Muravidéket, Vajdaságot, fényképezi az értékes történeti építményeket, kiállításokat rendez. /Farcádi Botond: Milyen lesz Sepsiszentgyörgy? (S. Sebestyén József: adatbázis szükségeltetik) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Néhány tehetséges sepsiszentgyörgyi középiskolás „muzsikus” 2004-ben úgy döntött, hogy melodikusabb heavy metált játszó együttest alapít. Azóta Kopor-Show, a csapat egyre sikeresebb Erdélyben és a határon túl is. A zenekar fejlődésében mérföldkövet jelentett, hogy 2005-ben felfigyelt rájuk a jelenlegi menedzserük, Martinka János. Attól kezdve megsokasodtak a fellépések, különböző rendezvényeken és fesztiválokon koncerteztek. Ugyanabban az évben a Médiabefutó országos tehetségkutató versenyen különdíjat kaptak. /(tzingár): Zene, ami mélyről jön, és egyre magasabbra tör. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Huszadik születésnapját saját székházában kívánja megünnepelni a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes, ez csak akkor lehetséges, ha a fenntartó önkormányzat nem halogatja tovább a társulat sokéves gondjának megoldását. Az együttes tagjainak gondot jelentenek a mostoha körülmények, a kultúrpalota jéghideg termei, a lerobbant öltözők, mosdók, az épület szigorú nyitvatartási rendje (reggel nyolc órától este kilencig). Deák Gyula együttesigazgató sürgette a székházvásárlást, erre már van tanácsi határozat. A Háromszék Táncegyüttes műsoron tartan három korábbi előadást (Erdélyország az én hazám..., Hol jársz, hová mész?, Csávási ballada), egy új produkcióval köszöntik a reneszánsz évet (Mátyás király ajándéka), és az elmúlt tizenkilenc év népzene- és néptánctalálkozóinak legsikeresebb koreográfiáit mutatják be a huszadik, jubileumi találkozón. Az együttes támogatásával nő fel a Százlábú Gyermektáncegyüttes, csiszolódik az utánpótlás. /Fekete Réka: A sikertől a székházgondig (Háromszék Táncegyüttes) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Alig egy évvel ezelőtt alakult meg Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Rendezvényszervező Iroda (E. R. SZ. I.) elnevezésű egyesület, Székelyföldön azóta már rengeteg rendezvényt szerveztek. Tevékenységükről az E. R. SZ. I. elnöke, Martinka János elmondta, az E. R. SZ. I. 2007. április 20-án alakult, de már előtte voltak projektjei. Elsődlegesen a színvonalas rockzene iránti igényt próbálják kielégíteni, ugyanakkor céljuk a fiatal zenekarok menedzselése, mint a Kopor-Show, Rockvailer, Irish Pub, Worldchanger, továbbá a fiatal tehetségek felkutatása. Minden évben tehetségkutató versenyt is szerveznek. /(bende): E. R. SZ. I. : A legfontosabb a fiatal tehetségek felkarolása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Szeptember 19-én érkezett Kovásznára, majd Hargita megyébe, Csíkszeredába is ellátogatott Traian Basescu államfő. Magánlátogatásra, pihenni érkezett a Székelyföldre, de kihasználta az alkalmat arra, hogy a Hargita és a Kovászna megyei elöljárókkal is találkozzon. Szeptember 19-én Parajdra látogatott, ahol a Töltöttkáposzta Fesztivál vendége volt, másnap, 20-án találkozóra hívta a két székely megye elöljáróit, polgármestereit. A tisztségviselők elsősorban az infrastruktúrával kapcsolatos kérdéseket vettették fel, de a téli fűtésgondokról is szóltak. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester szerint a székelyföldi elöljárók az autonómia kérdését is felvetették, ebben a kérdésben eltért a felek álláspontja. Az államfő Csíkszeredában kijelentette: a román és a magyar szélsőséges politikusok miatt Hargita és Kovászna megyét elkerülték a befektetők, hiányoznak a munkahelyek. Szerinte amennyiben nem léteznének a két nemzetiség megosztásának serkentéséből élő politikusok, a románok és a magyarok nagyon jól élhetnének egymás mellett. Basescu hozzátette: Székelyföldön az egyik gond az, hogy a helyhatóságok szinte kizárólag a kisebb volumenű magyarországi befektetésekre összpontosítottak, míg a többi beruházó a környező megyéket célozta meg. Úgy véli: a második gondot a szeparatisták jelentették. Ők azt a benyomást keltették, hogy a befektetők számára a két megye bizonytalan terület, mindig fennáll az etnikumközi nézeteltérések lehetősége és ez elűzte a befektetőket. Ezeket a kijelentéseket Basescu a Ioan Selejannal, Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökkel folytatott megbeszélést követően tette. /Székelyföldön Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Miközben az SZKT Marosvásárhelyen elfogadta az RMDSZ választási keretprogramját, és a jelöltek névsora is majdnem teljessé vált, Traian Basescu a Székelyföldön arról beszélt: a magyar közösségnek össze kellene fognia, hogy képviselete legyen a parlamentben. Az államfő idén már harmadszor töltött néhány napot Kovásznán, ahol a székelyföldi települések RMDSZ-es elöljáróival tárgyalt. . Az államfő helyesnek találná, ha a Sapientia Egyetemet a román állam finanszírozná. /A magyar egységért „aggódik” Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke elmondta, Traian Basescu államelnökkel folytatott megbeszélésen Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel együtt a romániai oktatás gondjait hozta fel, főként a román nyelvnek a magyar gyerekek számára történő oktatásának kérdését. „Ebben a kérdésben egyetértünk, és már a tavaly is egyetértettünk az államelnök úrral. Változtatásra van szükség” – hangsúlyozta Tamás Sándor. /A román nyelv oktatásáról beszéltek Basescuval. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

Az autonómia is szóba került Traian Basescu államfő és a székelyföldi települések elöljáróinak hétvégi, kovásznai találkozóján. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere az aszimmetrikus autonómia koncepcióját ismertette az államfővel. Antal szerint az aszimmetrikus autonómia azt jelenti, hogy minden régió annyi autonómiát kap, amennyire igényt tart. Az ország egy vagy több régiója különleges státushoz jutna, amelyen belül az ország többi területéhez képest eltérő jogszabályozás lép életbe, ilyen például a dél-tiroli modell. Traian Basescu megerősítette a februári látogatása alkalmával tett nyilatkozatát, miszerint támogatja az önrendelkezés és a decentralizáció kérdését, de csak akkor, ha az autonómia egyenlő mértékű mind Kovászna és Hargita, mind Calarasi, Bihar illetve Konstanca megyékben. György Ervin Kovászna megyei prefektus szerint Basescu kijelentette: a következő háromszéki látogatásán részletesebben meghallgatja az autonómiáról való elképzeléseket, mert Bukarestnek is pontosan kell értenie, hogy mit akarnak a magyarok. /Kovács Zsolt: Basescuval az autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

Elhunyt dr. Péter Miklós /Sepsiszentgyörgy, 1939. jan. 23. – Kolozsvár, 2008. szept. 22./ református lelkész, teológus, egyetemi előadótanár, a BBTE református teológia-filológia docense, utolsó éveiben a Partiumi Keresztyén Egyetemen tartott órákat. Sokoldalú a munkássága. – Somogyi Botond, a kolozsvári Üzenet református folyóirat főszerkesztője szeretettel emlékezik rá, mindig szívesen adta írását a lapnak. /Somogyi Botond: Isten veled, Miklós bácsi! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Nagy felhajtással avatták fel Sepsiszentgyörgyön a csendőrlaktanyában a Dózsa György Megyei Csendőr-felügyelőség lövöldéjét, valamint az épületegyüttes új szárnyát, mely a bukaresti Mihai Viteazul Csendőrtisztképző Iskola sepsiszentgyörgyi fiókjának ad helyet. Az eseményen részt vett Costica Silion hadtesttábornok, országos csendőrparancsnok, Dumitru Renciuc tartalékos hadseregtábornok, a Háborús Veteránok Egyesületének alelnöke, valamint Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke. Silion tábornok elmondta, Európa legkorszerűbb csendőrlaktanyája a sepsiszentgyörgyi, továbbá itt található Délkelet-Európa legnívósabb képzőközpontja. A rendőrakadémiát végzetteket hat hónapos tanfolyamon itt képezik át csendőrtisztté. A laktanya túl nagy méretére vonatkozó újságírói érdeklődésre a tábornok azzal válaszolt, hogy háromszor ekkorának kellene lennie. A szomszédos Hargita megyében, Gyergyószentmiklóson is korszerű csendőrlaktanya működik, Csíkszeredában újat fognak építeni. Arra kérdésre, tesznek-e azért, hogy a többségében magyarok által lakott térségekben több magyarul beszélő csendőrt foglalkoztassanak, a tábornok kijelentette, a törvény értelmében minden román állampolgár egyenlő. /Szekeres Attila: Európa legkorszerűbb csendőrlaktanyája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

Tudományos kutatásokra használhatók az egykori Román Kommunista Párt (RKP) Kovászna megyei iratai. A Kovászna Megyei Levéltár munkatársai az elmúlt öt év alatt rendszerezték és leltározták a kommunista párt iratait. A párt Kovászna megyei archívuma 400 méter hosszú aktaköteget tartalmaz, a dokumentumok az 1933 és 1989 közötti időszakból származnak. Az iratok között fellelhető a párttagok névsora, a még illegalitásban tevékenykedő kommunista aktivisták lajstroma, a párt szervezeteiből kizárt személyek neve, a pionír-, az ifjúkommunista-szervezetek vezetői, a nőbizottságok, valamint szakszervezetek tagjainak névsora. Ioan Lacatusu, a levéltár igazgatója elmondta, 1989-ben a rendszerváltás forgatagában, majd az azt követő években a dokumentumok egy része elkallódott. Elveszett a sepsiszentgyörgyi pártbizottság, a kézdivásárhelyi városi pártbizottság és a megyei KISZ (Kommunista Ifjak Szervezete) archívuma. A Román Kommunista Párt megmaradt iratai azonban teljes képet nyújtanak a kor politikai, gazdasági, művelődési életéről. Ezeket a dokumentumokat a kutatók rendelkezésére bocsátják az intézmény olvasótermében. A személyes vagy nemzetbiztonsági jellegű dokumentumokat, az érintett halála után 40 évvel vagy keltezésük után száz évvel hozhatják nyilvánosságra. A Kovászna Megyei Levéltárban, amely 55 esztendővel ezelőtt alakult, összesen mintegy 4 kilométernyi dokumentumot tárolnak, ezek 1 százaléka a 19. századból származik, és még feldolgozatlan. /Bíró Blanka: Hozzáférhetők az RKP iratai. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

A sepsiszentgyörgyi autonómia-népszavazás megszervezéséről szóló tanácshatározat-tervezet visszavonását kéri a Kovászna és Hargita megyei Románok Civil Fóruma. A Magyar Polgári Párt frakciójának kezdeményezésére a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal múlt héten bocsátotta közvitára a határozat-tervezetet, melynek tárgya a Kovászna megye határainak módosítását érintő referendum megszervezése. A Románok Civil Fóruma provokációnak minősíti, hogy a népszavazást éppen a román nemzeti ünnep környékén, november 30-án tervezik megtartani. Ioan Solomon elnök nyílt levele szerint: Antal Árpád polgármester felelőssége, hogy ne adjon teret az autonómia-népszavazást érintő alkotmányellenes kezdeményezéseknek, amelyek, megfogalmazása szerint „veszélyesek a térség nyugalmára”. „Nem áll módomban visszavonni a tervezetet, hiszen nem is én kezdeményeztem, hanem a polgári frakció” – reagált erre a sepsiszentgyörgyi elöljáró. /Kovács Zsolt: „Provokáció a referendum” = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában. A művészt tavaly Pro Cultura Hungarica Emlékplakettel tüntették ki. A vasvillák, ekedarabok, patkók, láncdarabok, vasfogók, lakatok megnemesednek a művész alkotói fantáziája révén. Kovács Géza gazdag munkásságát Veres Elza Emőke doktorandus ismertette. Az ötvenéves, Marosvásárhelyen született szobrász mérnöki diplomával rendelkezik, 15 éven keresztül szakmájában dolgozott, de hosszú ideje csak a szobrászatnak él. Monumentális köztéri alkotásai Magyarországon több helyütt, valamint Romániában Szászrégenben és Galacon láthatók. /Máthé Éva: Micsoda vas! = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Sokan nem is tudják, hogy ősük részt vett az 1848–49-es szabadságharcban – mondotta Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban szeptember 24-én Demeter Lajos sepsiszentgyörgyi történész, aki Demeter Lászlóval, Erdővidék Múzeumának vezetőjével közösen megjelentette a mai Sepsiszentgyörgy területéről származó szabadságharcosok életrajzi adatait tartalmazó Honvédnévkönyvet. /Honvédnévkönyv. Sepsiszentgyörgyiek 1848–1849-ben, Tortoma Könyvkiadó, Barót/ Demeter Lajos hangsúlyozta, Háromszék önvédelmi harca egyik legszebb mozzanata nemzeti történelmünknek. Hozzátette, olyan hatalmas munka az adatok összegyűjtése, hogy valószínűleg soha nem jutnak a végére, a jövőben székekre lebontva megjelentetik az onnan származó honvédek adatait. A hozzászólások során elhangzott: a honvédsírokat, a Székely Mikó Kollégium honvéd tanárainak sírjait nem gondozzák. /(Szekeres): Sepsiszentgyörgyi honvédek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

Az 1990-es évekig a magyar nyelvi szótárak többnyire a magyarországi magyar nyelv szótárai voltak abban az értelemben, hogy nem vették figyelembe a kisebbségi magyar nyelvváltozatok regionális köznyelvében jelentkező, az adott régióban általánosan elterjedt, közhasználatúnak tekinthető szavakat, szószerkezeteket. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával olyan nyelvi irodák, kutatóállomások jöttek létre a külső régiókban, amelyek célul tűzték ki a kisebbségi magyar nyelvváltozatok kutatását, és vállalták a magyar nyelvi tervezés konkrét és aktuális feladatait. Ezek az irodák a következők: Erdélyben, Kolozsváron a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (Péntek János szakmai vezetésével), Felvidéken, Dunaszerdahelyen a Gramma Nyelvi Iroda (Szabómihály Gizella irányításával), Kárpátalján, Beregszászon: Hodinka Antal Intézet (Csernicskó István vezetésével), a Vajdaságban Magyarkanizsán a Magyar Nyelvi Korpusz (Papp György igazgatásával). Ezen kívül egy-egy munkatárs részt vesz a kutatóállomások közös munkálataiban Horvátországból, a Muravidékről (Szlovéniából) és Burgenland tartományból (Ausztriából). Ezeknek a nyelvi irodáknak kiemelten fontos közös munkája a Határtalanítás nevű nyelvészeti program. A határtalanítás azokra a nyelvészeti (leginkább lexikológiai, lexikográfiai és korpusznyelvészeti) munkálatokra vonatkozik, amelyeknek célja az, hogy az újonnan készülő vagy átdolgozott magyarországi nyelvészeti kiadványokban elterjedtségük megfelelő mértékben jelenjenek meg a magyar nyelv határon túli változatainak lexikai elemei. elterjedt, általánosan használt vagy kultúrspecifikus fogalmat jelölő szavak számbavételéről és megjelenítése a cél. Ilyen szavak a romániai magyar nyelvhasználatban például: cserge, kaláka, líceum, prefektúra, szekuritáté stb. A határtalanítás programjának egyfajta előzménye volt az Értelmező kéziszótár Pusztai Ferenc főszerkesztésében az Akadémiai Kiadó megjelent második kiadása 2003-ban (ÉKSz2). Ez az első olyan magyar szótár, amely lexikai anyagába beépíti a külső régióban élő magyarok nyelvhasználatának olyan reprezentatív elemeit, amelyek általánosan elterjedtek. Három nagyobb nyelvterület, az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai nyelvhasználata került a szótárba. A határtalanítás program első eredménye az Osiris Kiadónál 2004-ben Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila szerkesztésében megjelent helyesírási szótár. Ez az első olyan magyar szótár, amely nagyobb mértékben beépíti anyagába a külső magyar nyelvterületek fontosabb településneveit (Beregszász, Magyarkanizsa, Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Kalotaszentkirály stb.), és más földrajzi neveket (Király-hágó, Erdélyi-középhegység) Kalotaszeg, Muravidék stb.), valamint a kisebbségben élő magyarság fontos intézményneveit (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Babeş-Bolyai Tudományegyetem stb.)Bővebben merít a kisebbségi magyar beszélők szókincséből az Osiris szótársorozat második kötetként megjelent Idegen szavak szótára. A Tolcsvai Nagy Gábor által szerkesztett, 2007-ben megjelent szótár anyaga teljes egészében felöleli a Kárpát-medencei magyar nyelvterületet. Így az ismert nagyobb régiók (Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság) mellett horvátországi, szlovéniai és ausztriai magyar nyelvi adatok is találhatók a kötetben. Szintén 2007-ben jelent meg a Tinta Könyvkiadó gondozásában egy másik olyan szótár, amely a nyelvi határtalanítás programjába illeszkedik: az Értelmező szótár+ (főszerkesztő: Eőry Vilma). A szótár határon túli nyelvhasználatból származó anyaga a külső régiók említett kutatóhálózata összehangolt munkájának az eredménye. /Benő Attila: Újabb magyar szótárak és a külső régiók magyar nyelvváltozatai. = Helikon (Kolozsvár), szept. 25./

Az autonómia-népszavazásról szóló sepsiszentgyörgyi közmeghallgatáson heten nyilvánítottak véleményt. Senki nem javasolta a határozattervezet módosítását, de voltak gyalázkodó hozzászólók is, akik szerint ha a magyarok továbbra is ragaszkodnak az önállósághoz, az autonómiához, akkor „szedjék a sátorfájukat, és menjenek Magyarországra”. A tervezet szövege szerint a referendumon a polgárok arra a kérdésre kell igennel vagy nemmel válaszoljanak, hogy „Egyetért Ön Kovászna megye közigazgatási határának megváltoztatásával a »Székelyföld autonómiastatútuma« törvénykezdeményezésének megfelelően, Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozása érdekében, és azzal, hogy Sepsiszentgyörgy ehhez az autonóm közigazgatási egységhez tartozzon?”. Antal Árpád polgármester az autonómia gondolatát teljes elkötelezettséggel támogatja. Nem tartja jó ötletnek viszont, hogy a parlamenti választások napján szervezzék meg a népszavazást, mert az tematizálná a kampányt, és a román pártok esetleg szélsőséges nacionalista retorikára ragadtatnák magukat. /Bíró Blanka: Érdektelenség a közmeghallgatáson. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

Még év végéig sem adják át az első olyan háromszéki létesítményt, melyben fogyatékkal élő felnőtteknek biztosítanak védett munkahelyeket, és oktató-, illetve terápiás központként is felszereli. A sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztény Alapítvány (DKA) által indított beruházás azért maradt félbe, mert az országos szakhatóság eddig egy lejt sem utalt át a februárban elnyert pályázati pénzből. Háromszéken több száz fogyatékkal élő fiatal várja a lehetőséget, hogy dolgozhasson, tanulhasson. Makkai Péter árkosi református lelkész, a már működő kis létszámú védett munkahely irányítója több ízben fordult segítségért RMDSZ-képviselőkhöz, hogy járjanak közben a pályázati pénz ütemterv szerinti folyósításához, mindeddig eredménytelenül. /Fekete Réka: Leállt egy hiánypótló szociális beruházás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

Példa nélküli összefogást kezdeményezett négy sepsiszentgyörgyi általános iskola, mert úgy véli, a mamutiskolák elszippantják előle a diákokat. Az I. és V. osztályok létszámának csökkentését követelik, valamint azt, hogy tartsák be a lakókörzetek szerinti beiskolázást, ami szerint csak azok iratkozhatnának más körzeti iskolába, akik alternatív, illetve sport-, valamint művészeti oktatást választanak. A Váradi József, Gödri Ferenc, Nicolae Colan és Ady Endre Általános Iskola vezetősége kezdeményezését a Tanügyiek Szabad Szakszervezete is támogatja. /Fekete Réka: Kisiskolák harca (Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

1944 őszén a bosszú és a gyűlölet uralkodott el Erdélyen. A déli országrészbe tömegesen hurcolták internálótáborokba az akkori román hatóságok a magyarok ezreit: lelkészeket, tanárokat, tanítókat, ügyvédeket, vállalkozókat, tollforgatókat, de gyermekeket és asszonyokat is. Észak-Erdélyben tömeggyilkosságok sorozatáig menő véres leszámolásokkal kellett szembesülnie a magyaroknak. Ebbe a magyarellenes atrocitássorozatba illeszkedett az 1944. szeptember 26-ai szárazajtai mészárlás. 1944. szeptember közepén Sepsiszentgyörgyön Gavrila Olteanu, a Maniu-gárda parancsnoka beszédében a magyarokról szólva így fogalmazott: ,,E gyilkos banditák által kiontott vér nem marad megbosszulatlanul, a visszavágás kegyetlen és kemény lesz. " Az akkori háromszéki román megyevezetés támogatásával a Maniu-gárdák szócsöveként megjelenő Desrobirea című lap a magyarokkal szembeni teljes és végleges leszámolást célzó törekvéseket világosan megfogalmazva hirdette, hogy "kegyetlenül meg lesz torolva a magyarok által a múltban elkövetett minden gyilkosság és bűn, akárcsak az 1940 óta megölt 50 000 román élete. (…) A vihar pillanatai keménységet és hússzaggatást követelnek, nem pedig bocsánatot és sajnálatot. (…) Csak a halál és a vérontás jelenthet igazságos elszámolást köztünk és a puszták barbárjai között. (…) Most tudjuk, hogyan kell megfizetni az ezer éve ellenünk elkövetett minden gyilkosságért és rablásért", következésképpen a magyarokat "vagy meg kell semmisíteni, vagy vissza kell üldözni Ázsiába". A szárazajtai tragédiához "természetesen" az is kellett, hogy a korabeli közigazgatás – vagy annak egyes képviselői – áldásukat adják a gyűlöletre. A Maniu-gárda sepsiszentgyörgyi parádéján a Nemzeti Parasztpárt háromszéki elnöke, a prefektusi tisztséget 1944 szeptemberének derekán átvevő dr. Victor Cerghi Pop gyógyszerész azt hangoztatta, hogy "a rossz megsemmisítése létszükségletté vált", s hogy "meg kell semmisítenünk minden fészket, amely a román nemzet létérdekeit szabotálja". Ebben a hangulatban már csak ürügy kellett a leszámoláshoz, ami Szárazajta esetében adott volt: a román–német katonai, emberveszteséget is követelő csetepaté a falu határában 1944. szeptember 4-én. Amelyről a legújabban előkerült román törvényszéki és katonai források is megerősíteni látszanak azt, amit az emberek már akkor tudtak: a szárazajtai magyar civileknek nem lehet a számlájára írni a katona-halottakat. Akkor mi másként lehetne értelmezni a kihullt vért s a könnyeket, ha nem a gyűlölet gyümölcseként? /Benkő Levente: Gyűlölet és gyümölcse. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./