"Lucian Boia magyarul is olvasható kiváló könyve, Történelem és mítosz a román köztudatban (Kriterion Könyvkiadó, Gordiusz-könyvek, 1999) bizonyítja, hogy azon kevés számú román történészek közé tartozik, akik megpróbálják az ország, a románok történetét előítéletek nélkül, lehetőleg tárgyilagosan szemlélni. Újabb könyvében a románok és idegenek előítéletekkel terhelt viszonyát vizsgálta. A könyvet a bukaresti egyetem professzora egy londoni kiadó felkérésére írta, először angolul jelent meg, a román változat (Romania. Tara de frontiera a Europei. Azaz: Románia, egy ország Európa határán ) 2002-ben látott napvilágot. Ebből közölt egy részletet a Korunk, ezt vette át a Háromszék. /B. L.: Románia - Európa határán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./Lucian Boia arról írt, hogy az idegenek szakadatlan áradata a bezárkózásra hajlamos román társadalmat érintette. A román ember meggyőződése, hogy pozitívan viszonyul az idegenekhez. Senki sem jobb indulatú, barátságosabb és vendégszeretőbb nála. A román képzeletben az idegen a másság jegyeit viseli. Adott esetben őt hibáztatják minden rosszért, amit a románok elszenvedtek. Az az állapot, melyben ma Románia van, a történelmi lemaradottság főleg az idegeneknek köszönhető; a sok invázió nélkül, a törökök, oroszok, magyarok s az összes többi nélkül Románia virágzó ország lenne. A kommunizmus felerősítette a román-idegen ellentétet. Romániának nem sikerült asszimilálnia vagy legalább integrálnia kisebbségeit. Hogy asszimilálhatná a magyarokat, akik nemrégen még az uralkodó elem szerepét játszották a románokkal való viszonyban? Miként asszimilálhatná a zsidókat, akik maguk is egy zárt közösséget alkotnak, és a románokhoz képest általában magasabb gazdasági és kulturális szinten vannak? Miként asszimilálhatná a cigányokat, akik a maguk külön világában élnek? Idegenektől ellepett ország, ez Románia, s ebből adódnak az érzékenységek. Az erdélyi magyarok hivatalosan a román nemzethez tartoznak, de Budapest felé néznek. Céljuk az, hogy minél több nyelvi, kulturális és adminisztratív engedményt vívjanak ki egy minél decentralizáltabb politikai rendszerben (pontosan a fordítottja ez a román központosítási hagyománynak és az ,,egységes nemzetállamnak"). Egy autonóm Erdély (amelyben a magyarok aránya más volna, mint beleveszve Románia egészébe) szóba sem jöhet. Erdély keleti részében a két magyar többségű megye autonómiáját sem fogadnák el a románok. Ezért a magyarok az adminisztrációs decentralizációt erőltetik, társítva a magyar nyelv hivatalos használatával. A magyarok úgy látják, mivel adófizető polgárok, joguk van magyar állami egyetemhez. A románok ezt nem nézik jó szemmel. Boia szerint a kompromisszumos megoldás egy multikulturális egyetem lenne, ahol magyarul, németül folyna az oktatás, de románul is. Románia és Magyarország között a kapcsolat inkább jónak mondható. Ha az európai terv sikerül, megoldódik a kisebbségek kérdése is."

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy találja, hogy Erdélyben, főleg Kovászna megyében a ,,magyar-magyar vita" provokáció. Sylvester Lajos leszögezte: a háromszéki lakossági fórumokról téves az az információ, ami szerint a belső választások miatt már nem támadják az RMDSZ-vezetést. A legvehemensebb támadások éppen azzal kapcsolatosak, hogy a május végéig megejtendő belső választások arra jók, hogy bebetonozzák a jelenlegi, ,,pártstruktúrává" átminősült RMDSZ-hierarchiát. Sylvester leszögezte Tőkés László püspökről: "különös képességekkel, erős akarattal, kifogásolható rátartisággal is megáldott, szókimondó, kíméletlen, személyek és ügyek megítélésében akár elfogult férfiú. Akik ezt kipróbálták, azt is tudják, hogy véle együtt munkálkodni nem könnyű. Karizmatikus személyiség, szimbólumember - apróbb-darabosabb emberi hibákkal." Az RMDSZ vezetése ott tévedett, amikor ezt a számára kellemetlen, számon kérő, megleckéztetésekre hajlamos embert odadobta a sértett, frusztrált embereknek. Ez a szatmárnémeti kongresszuson tetőzött. Verestóy Attilabejelentette, hogy ő tulajdonképpen most maga ellen beszél, mert ismeri a küldöttek hangulatát - jelezte, hogy a tiszteletbeli elnöki státust szavazatukkal megtartják -, de, mintegy az utolsó szó jogán, el kell mondania, hogy...és következett a tiszteletbeli elnök elleni becsmérlő roham. Ezután jött a többek által plasztikusan leírt ,,kiszavazás" (Bányai Péter, Bíró Béla stb.). Sylvester nem érti, hogy az ennyire intoleráns csapat miért csodálkozik, miért sejt diverziót, provokációt amögött, ha a tömeg reagálása - normális? Tőkés szimbólumember, méghozzá püspök. A szimbólumokat - bármennyire is divatos ezeknek a rongálása bizonyos globalista körökben és a lumpen mentalitású közegben - tisztelni kell. Tőkés mellé most sorakoznak föl az autonómiát, önálló állami egyetemet, megcsonkítatlan kedvezménytörvényt, kettős állampolgárságot igénylők voksai. Nincs veszve még a magyar képviselet egysége. Az RMDSZ-nek föl kell vállalnia ennek a saját medrét még nem lelő folyamnak a sodrását, irányát. Van már erre is példa: a státustörvényért való kiállás, a tömbben élő erdélyi magyarságot is megközelítő nemzetközi út nyomvonalának ígért módosítása jó jel. Egyes parlamenti képviselők hivalkodó viselkedése irritálja az embereket. A magyar igazolványra tett becsmérlő megjegyzéseket, az autonómiát, a kettős állampolgárság elutasítását nem lehet még hektár erdők visszajuttatásával sem kompenzálni. /Sylvester Lajos: Magyar-magyar provokációk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./"

"A romániai katolikus elöljárók egyhetes vatikáni látogatása alkalmával a hivatalos fogadáson, illetve a négyszemközti beszélgetéseken nem esett szó a csángókérdésről. A moldvai magyarságot ért jogfosztásokra egy hét alatt Rómában csupán a Vatikáni Rádió Európa határok nélkül című adásának horvát szerkesztője volt kíváncsi, akinek válasz helyett két kérdést tett fel Robu érsek: Mi az a csángó? Mi az a kérdés? Arra a kérdésre, hogy a II. János Pál pápával folytatott négyszemközti beszélgetésen mit kért a Vatikánban, dr. Jakubinyi György érsek azt válaszolta, ezt nem hozhatja nyilvánosságra. Annyit elmondott az érsek, hogy a csángókról nem esett szó. Elmondta, hogy erről a kérdésről jelenlétében a Vatikáni Rádió munkatársa készített olasz nyelvű interjút Ioan Robu bukaresti metropolita-érsekkel, majd a riporter őt is megkérdezte. Robu előbb visszakérdezett, hogy mi az a csángó?, majd a riporter kitartó faggatózására és megjegyzésére, hogy márpedig csángókérdés szerinte mégiscsak létezik, hisz liturgikus kiszolgálásuk és anyanyelvhasználatuk terén sok sérelem éri őket, Ioan Robu elmondta, a csángó nem irodalmi nyelv, azon nem lehet misézni. Jakubinyi érsek pedig kitartott amellett, hogy a csángók a magyar nyelv egy archaikus nyelvjárását beszélik, az irodalmi magyar nyelvet nem teljesen értik, ezt meg kell tanulniuk. Jakubinyi elmondta, tízezer római katolikus vándorolt Moldvából Erdélybe, a gyulafehérvári főegyházmegye 451 plébániája közül jelenleg huszonkettőben románul is miséznek azok számára, akik tizenöt évvel ezelőtt még magyar misékre jártak, de ma már nem ezt választják, mint például Sepsiszentgyörgyön, ahol a katolikusok számára 1991. óta tartanak román nyelvű misét. Fekete Réka, a lap munkatársa jelezte, nincs információja arról, hogy 1991-ben, az ad limina vatikáni látogatáson az erdélyi római katolikus püspökök kérték-e a csángókérdés rendezését, a moldvai magyarság képviselői viszont számtalanszor fordultak beadványokkal, személyes megkereséssel a mindenkori bukaresti érsekhez, így az utóbbi években Ioan Robuhoz is, valamint Jean Claude Perisset pápai nunciushoz, hogy csupán két dologban megértésre találjanak. Magyar nyelvű misét és az anyanyelven tanulás lehetőségét kérték mindannyiszor, mindig azt követően, hogy a iasi-i püspökség alaptalannak tartotta kérésüket, azzal érvelve, csángó nyelv nincs, amit ők beszélnek, az az ördög nyelve. /Fekete Réka: Katolikus püspökök a pápánál. A csángókról nem esett szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./Megjegyzés:1991-ben a moldvai csángók ügyét Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspök terjesztette elő részletesen, a többiek csatlakoztak hozzá. A segélykérés lényege: ne tiltsák a csángómagyarok templomaiban az anyanyelv használatát. A pápa megértéssel reagált a felvetésekre. /Sike Lajos: Négy erdélyi magyar püspök a pápánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. ápr. 23./"

"Sikeres évadot zár Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színház. Az ötszáznegyven férőhelyes nézőtéren az átlagnézőszám ötszáznegyven volt az utóbbi időben - ismertette helyzetüket Dunkler Réka dramaturg. A szűkös anyagi lehetőségek miatt nem tudnak annyi vendégművészt, díszlettervezőt foglalkoztatni, mint amennyire szükség volna. Tavaly októberben a Marosvásárhelyen megrendezett Látvány-színházi fesztiválon Stanislaw Wyspianski nyomán készült Menyegző című kamaraelőadásuk elnyerte a legjobb rendezésért járó díjat. A fesztiválon négy díjra jelölték az előadást, így a legjobb női mellékszereplő díjára Pető Nóra színművésznőt jelölték; a legjobb rendezés díjára Szabó K. István rendezőt; a legjobb látványterv díjára szintén Szabó K. István rendezőt; ugyanakkor a legjobb előadás díjára is jelölték a produkciót. Általában három bemutatót tartanak és egyet egy vendégtársulat. Ez utóbbi minden évben más-más társulat, most két éve a Csíki Játékszín volt, tavaly a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, idén pedig a gyergyószentmiklósi Figura. Kevesen vannak, mindenkinek sok feladattal kell megbirkóznia. /Sarány István: Tomcsa Sándor Színház. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök márc. 6-án néhány órát hívei körében töltött Sepsiszentgyörgyön.Albert Álmos területi elnök szerint a Polgári Kör, az ASIMCOV, a Kereszténydemokrata Mozgalom, az alsó-háromszéki polgármesterek, falusi RMDSZ-vezetők amúgy is találkozóra, megbeszélésre készültek. Puskás Bálint szenátor, a Kereszténydemokrata Mozgalom megyei elnöke szerint az egységet meg kell őrizni. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ most sokkal erősebb, mint valaha, figyelemre méltó egyezményt sikerült tető alá hozni idén a kormánypárttal, jó úton haladnak a tulajdonjog rendezése, az egyházi ingatlanok és közösségi javak visszaszolgáltatása terén, az anyanyelvi oktatás kiteljesítése ügyében, elérték, hogy kormányprioritásként kezelik az Erdélyt átszelő autópályát, s rögzítették a Nastaseékkal aláírt paktumban, hogy bármilyen fajta területi, adminisztratív átszervezés csak az RMDSZ támogatásával történhet meg. Vannak, akik szerint egy szűk érdekcsoport kezébe került a szövetség, amely már rég nem követi a közösség hasznát, hanem önös célok nyomában halad. Markó mindezt nem így látja. Úgy véli, az RMDSZ-nek nincs szüksége tiszteletbeli elnökre, a civil társadalomnak, az értelmiségieknek, az egyházaknak, a sajtónak kell ellátnia az ellenőrző funkciót. A Magyar Nemzeti Önkormányzatot deklaráció szintjén létre lehet ugyan hozni, de haszna kevés lesz. Markó arról beszélt, hogy az aggodalom, a rossz közérzet indokolt például Kovászna megyében. Igen magas a munkanélküliség, a prefektúra és a kormánypárt által ellenőrzött intézmények megbénítják az önkormányzatokat, és bizonyíthatóan ellenünk dolgoznak. Olosz Gergely alprefektus leszögezte, hogy a Romániában érvényes törvények Kovászna megyében érvénytelenek, itt nem lehet közös erdőgondnokságokat létrehozni, az egykori állami gazdaságok földjét valós tulajdonosaiknak visszaadni, nem mozdul a magánerdészetek ügye. Demeter János, a megyei tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy 2003. év folyamán az uniótól igen nagy pénzek érkeznek Romániába, sajnos, Bukarestben azon dolgoznak, hogy Moldva, Havasalföld felé irányítsák azokat. Háromszéken nagy mennyiségű földet, erdőt, telket, házakat vásárolnak fel brassóiak, bukarestiek. Ki kell dolgozni Székelyföld regionális fejlesztési politikáját. Szőke György vállalkozó szerint a csúcsvezetésnek lépnie kellene Verestóy szenátor ügyében, akinek rossz híre Focsani-tól Csíkszentsimonig, Bukaresttől Martonosig terjed. Megkérdezte: hogyan harcolnak az RMDSZ-es tisztségviselők a magyar vezetők kinevezéséért, miközben Verestóy szenátor Hungastro nevű sepsiszentgyörgyi cégében mind az igazgató, mind az aligazgató román. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese az RMDSZ értékrendjét firtatva azt kérdezte, melyik lenne az a három feltétel, melynek nem teljesítése a szövetséget partnerével való szakításra bírná. (Markó végül a tulajdon-visszaszolgáltatás megtorpanását, az egyetemi oktatásban kitűzött célok elmaradását, a 2004. évi állami költségvetésnek a magyarlakta vidékekre hátrányos voltát jelölte meg szakítópróbaként.) Tamás Sándor képviselő a megvalósult autonómia szeletének nevezte a 90 000 hektár visszaszolgáltatott erdőt, melynek értéke 400 millió dollár. /(simó): Markó Béla Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./"

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kihelyezett karainak hallgatói az akkreditáció hiánya miatt máig nem kaptak oklevelet, hiába fizették ki a sürgősségi díjat. A BBTE-nek nincs elegendő alkalmazottja a tanulmányi iratokat kiállító osztályon, ezért a végzetteknek egy évet kell várniuk az oklevél kiállításáig. Ez idő alatt a tanulmányait már befejezett diák a végzettségét igazoló diploma hiányában nehezen jut munkahelyhez. Gyorsított eljárással ugyan kézhez kapható az oklevél, ha a végzett személy 400 ezer lejt fizet az egyetemnek. A minisztérium egyik rendelete miatt néhány szak esetében ez sem lehetséges, ugyanis a BBTE-nek előbb akkreditálnia kell a kihelyezett karokat. Néda Árpád, a BBTE rektor-helyettese közölte, hogy a Nagyszebenben, Székelyudvarhelyen, Maroshévízen, Máramarosszigeten, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen, Nagyenyeden, Nagyváradon, Zilahon és Sepsiszentgyörgyön működő kihelyezett felsőoktatási karok számára a BBTE most állítja össze az akkreditáláshoz szükséges dokumentumköteget. Ugyanis az elmúlt évig ezeknek a főiskoláknak nem volt szükségük erre, a diplomákat kiállíthatták saját megnevezéssel is. A tudományegyetem szándéka, hogy legkésőbb év végéig megszerezze a karok ideiglenes működési engedélyét. /Lázár Lehel: Hiába fizettek sürgősségi díjat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./"

"Mikóújfalu és Sepsibükszád kis létszámú református közössége egybetartozó felekezetet alkot. Lelki gondozásukra már több esztendeje Egyedné Gáll Júlia tiszteletes asszony vállalkozott. Mikóújfaluban régi temploma van a gyülekezetnek. Sepsibükszádon imaházuk van a reformátusoknak. Itt 74, Újfaluban pedig 239 híve van az eklézsiának. Növekedő a gyülekezet lélekszáma. Újfalu központjában lelkészi lakása is van az anyaegyháznak. Sepsibükszádon közel tíz fiatalnak tartanak ifjúsági bibliaórát. A nőszövetség gyűjtést rendezett, hogy megajándékozzák az öregeket és magányosan élőket. /(kisgyörgy): Mikóújfalu és Sepsibükszád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./"

"Ha valakit érdekel, hogyan éltek azaz anyaországuktól elszakított magyarok Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, a Vajdaságban, az anyaországban, Burgenlandban vagy Jugoszláviában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, olvassa Gazda József utóbbi könyveit. A két vaskos kötetben kiadott Jaj, mik történtek, jaj, mik is történtek (A szétszabdalt magyarság XX. századi sorstörténete, Püski Kiadó, Budapest,1997) címűt vagy a legújabbat, Az Istennel még magyarul beszélgetünk (Magyar szórványok a Kárpát-medencében, Püski Kiadó, Budapest, 2002) címet viselőt. A szórványmagyarságnak nem volt hatalma, így többnyire igaza sem lehetett. Kimúlott a térségben az annyi szenvedést okozó kommunista ideológia, de jött helyettük más. Ordas eszmék támadtak fel. Gazda felismerte: ha összevágja adatközlői szövegeit, ezek a szövegek erősíthetik, hitelesebbé tehetik egymást. A kitelepítések évszázadában - ahogyan Günter Grass nevezi a huszadik századot Békaszó című regényében - tulajdonképpen egyformák a sorsok, a megaláztatások. Nem mindegy, hogy hol élt szórványban az ember, a Kárpát-medence melyik bábállamocskájában. Gazda egyik adatközlő nénikéje, így beszél: az Istennel még magyarul beszélgetünk... Gazda József könyve végén fölteszi a kérdést: van-e esély? S kifejti, hogy ,,az anyaország kezdi határozottabb politikával felvállalni saját nemzettársait, akik a határokon túlról tekintenek feléje. Újfajta, közös sorsunkat érintő gondolat is született ott: a nemzet határok fölötti egyesítése. A nemzeti gondolat - mely a szélekről befelé, bentről kifelé, a szélek felé sugárzik - így hát összekapcsolódhat, és ebben az összekapcsolódásban nőhet az erő. A közös erő, melynek meg kell találnia a magyar pusztulás szörnyű folyamatának ellenszerét, s meg kell mentenie, meg kell tartania jelenleg még süllyedőben lévő szigeteinket. S meg kell akadályoznia, hogy egy ilyen szigetté, a pusztulás növekvő szigetévé váljék Magyarország is. És az esély is nőhet, a magyarság megmaradásának, egy visszamagyarosítási folyamat elindulásának az esélye. A XX. század egyik legnagyobb történelmi igazságtalanságát a XXI. század orvosolhatja." /Bogdán László: A történelem alatt - széljegyzetek Gazda József új könyvéhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./"

"Kovászna megye és a magyarországi Heves megye közös történelmi múltját, a két régió közös jövőjét szimbolizáló Európa-kaput avattak márc. 9-én a Heves megyei Detken. A kapuszárnyak között keresztet formázó köztéri szobrot, sepsiszentgyörgyi Petrovits István szobrászművész alkotását közösen leplezte le Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke és Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés vezetője. Az emlékműállításra az szolgáltatott alkalmat, hogy éppen egy éve írt alá a két régió testvérmegyei szerződést. Az Egri Nemzetközi Vásáron kovásznai üzletembereket és cégeket láttak vendégül, illetve Heves megye bemutatta turisztikai lehetőségeit a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Turisztikai Expón. /Európa-kapu a közös jövőért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./"

"Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke szerint a magyar külpolitika ma a szervilizmus és az alkalmazkodás külpolitikája. A parlament külügyi bizottságának elnöke a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban fogalmazott így egy budapesti lakossági fórumon. A politikus a kedvezménytörvény módosított változata legnagyobb hibájának azt tartja, hogy leszűkíti a kedvezményeket és a támogatásokat, nemcsak a határokon túl, de Magyarországon is. A képviselő szerint pártpolitikai ellenszenv alapján áldozza fel a kormány a Fidesz-ellenes érzelmek oltárán a határon túli magyarságot. /Kevesebb kedvezmény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./"

"A Kereszténydemokrata Mozgalom háromszéki szervezete közleményében felkérte a kormányt, hogy nevezzen ki más megyei kormánymegbízottat Horia Grama és más prefektúrai főtitkárt Cirlanescu Nicolae helyébe, ugyanakkor felkéri a megye lakosságát, az egyházakat és civilszerveződéseket, hogy támogassák az indítványt. A prefektus ugyanis, a törvények sajátos értelmezése révén, hátrányos helyzetbe hozza a megye magyar lakosságát, önkormányzatait, egyházi és civilszerveződési intézményeit. A tulajdon-visszaszolgáltatás rendkívül lassú és megnehezített folyamata, az önkormányzati törekvések megbénítása, a magyar vezetők kiszorítása és eltávolítása csak néhány példa arra, hogy a prefektúra jelenlegi vezetője nem biztosítja a törvény által szavatolt állampolgári jogok érvényesítését. /Más prefektust! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./ A Kereszténydemokrata Mozgalom Puskás Bálint szenátor vezette Kovászna megyei szervezet által kezdeményezett leváltatási kísérletre és az ellene felhozott vádakra reagálva Horia Grama prefektus értetlenségének adott hangot. /(sz.): Leváltását kérik. Grama csak legyint. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./"

"Az RMDSZ programja képezheti az erdélyi magyarság cselekvő egységét, állapította meg Király Károly. Az autonómia tagadásával az RMDSZ politikai passzivitásra kárhoztatta az erdélyi magyarság cselekvő tömegeit. A brassói kongresszus után az RMDSZ belső demokratizálódásának folyamata megtorpant, felerősödött a kizárólagosság, a kollektív vezetés szervei a pártbürokrácia eszköztárává váltak, a vetélytársakat, ellenlábasokat bürokratikus és antidemokratikus intézkedésekkel eltávolították. Király Károly Szőcs Gézát, Kincses Elődöt, Kolumbán Gábort, Jakabffy Attilát, Bardocz Csabát és Csapó Józsefet említette. A Háromszékben megjelent, Üzenet a Székelyföldre című írásában Markó Béla tudatos provokációt emlegetett. Márton Árpád a Romániai Magyar Szó március 5-i rágalmazó hadjáratba bocsátkozik Király Károllyal kapcsolatban: azt állította, hogy Király Károly, jóllehet 1989 decembere után az ország második felelős embere volt, Marosvásárhelyen nem volt ott sem 1990. március 16-án, sem 19-én, sem 20-án, sem 21-én. Bukarestben volt. Király Károly a " kisujját sem mozdította akkor érdekünkben." Márton Árpád továbbá arra célzott, hogy Király Károly a diktatúra idején magas párttisztségeket töltött be. Király Károly erre válaszolt, felidézve, hogy a Történelmi Magazin /Sepsiszentgyörgy/ 2000. decemberi, 12. számában jelent meg írása Apró lépések és paktumok politikája címen, ebben visszautasította és cáfolta Verestóy rágalmait, megfelelve Verestóy Attilának, Borbély Lászlónak és másoknak, akik az 1989-es fordulat és a marosvásárhelyi márciusi eseményekben érdekeltek. Király Károly sohasem titkolta nómenklatúrás szerepkörért, régi beosztásait. 1990. márciusában minden tőle telhetőt megtett, befolyását és tekintélyét latba vetette magyar emberként, hogy megelőzze a vészjósló és bekövetkezett nemzeti és emberi tragédiát. 1990-ben telefonon beszélte Iliescu elnökkel, Petre Roman akkori kormányfővel, Celac külügyminiszterrel, Domokos Gézával. A két helyi, román és magyar sajtó munkatársaival külön-külön és együtt is békítő megbeszélést tartott. 1990. febr. 5-én, 9-én, 10-én írásbeli tájékoztatót, véleményezést fogalmazott meg Iliescu elnök, a kormányfő és a Nemzeti Megmentési Front (FSN) vezetősége számára. Az 1990. febr. 10-én keltezett, 32-es számú alelnöki átiratban olvasható: ,,Marosvásárhelyen, valamint Maros megyében az utóbbi napokban kritikus helyzet alakult ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Régen városi Ideiglenes Végrehajtó Bizottságának egyik (1990. jan. 31-i) átirata szerint jan. 26-án a városban tüntetés volt, melyen mintegy 500-600, a szomszédos falvakból autóbuszokon hozott személy vett részt, akik a városháza előtt magyarellenes jelszavakat skandáltak: "Magyar vért akarunk inni", "Nem megyünk innen, amíg ki nem irtjuk a magyarokat". Marosvásárhelyen megsemmisítették a municípium kétnyelvű helységnévtábláját, intézmények kétnyelvű feliratait tépték le, még a municípiumi Nemzeti Megmentési Frontét is..." Iliescu elnökkel személyesen beszéltem mindezekről, később az NSZIT Végrehajtó Bizottságában szóvá tette és határozottan kérte az elfajult, nacionalista, sovén, fasisztoid, idegen- és különösen a magyargyűlölet megfékezését, a Vatra Romanesca, Adrian Motiu, Radu Ceontea mesterkedései megzabolázását. Az események előtt, 1990. márc. 15-én több mint egyórás megbeszélést folytatott Iliescu elnökkel. 16-án Marosvásárhelyre hazaérkezve értesült a gyógyszertár körüli provokációról. Sikerült aznapra a vérontást megfékezni. Vasárnap, 18-án az RMDSZ-székházban összefutott Sütő Andrással, Kincses Előddel, Jakabffy Attilával, Tőkés Andrással, Fülöp G. Dénessel és más helyi RMDSZ-tisztségviselőkkel. Nem volt köztük sem Markó Béla, sem Borbély László, természetesen, Márton Árpád sem. Márc. 19-én reggel gépkocsival Bukarestbe indult, a munkahelyére.. Ott, Bukarestben értesült arról, hogy a román hegyi lakók vátrás, szekus, rendőrségi felügyelet alatt buszokkal és teherautókkal masíroznak fényes nappal Marosvásárhelyre. - Király Károly azt kérte, hogy márc. 14-re Kolozsvárra, a Nemzeti Önkormányzat Ideiglenes Tanácsának létrehozására összehívott fórumon az összes szemben álló fél jelenjen meg, s a hozott határozatok a közös akarat kinyilatkoztatásának eredményei legyenek. /Király Károly, a Székely Faluért Alapítvány elnöke: Az egység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./"

"Magyarhermányon szűknek bizonyult a Máthé János Általános Iskola. Nemrég az egyik osztályteremben leszakadt a mennyezetről egy hatalmas vakolatdarab. A felújítására nem kaptak pénzt. A román ajkú és pünkösdista vallású magyarhermányi cigányság az eltelt időszakban mára 425 főre gyarapodott, az 1974-ben még 1012 lelkes magyarság száma mára 740 főre apadt. Ma már az iskolában tanuló 176 gyermeknek fele magyar, fele pedig roma. Az óvodában a magyar csoportba 34, a románba 43 gyermek jár. Új iskola kellene, de arra nincs pénz. A jelenlegiben szekrényekkel és deszkafalakkal választják el a termeket, emiatt az osztálytermek olyan kicsik, hogy egy tábla sem fér el. A számítógép Magyarországról érkezett, a harmadik testvérfalu, a Szolnok megyei Rákócziújfalu pedig könyvadományt küldött. /Benkő Levente: Magyarhermány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./"

"Zökkenőmentes a tanítás Uzonban és a hozzá tartozó falvakban (Bikfalva, Lisznyó, Szentivánlaborfalva, Sepsimagyarós, Uzonfüzes), de nem kis erőfeszítésbe került, hogy a rendelkezésre álló két iskolabusz rendszeresen közlekedjék. Szalad Árpád tanár, a Tatrangi Sándor Általános Iskola igazgatója részletezte: az egyik autó a magyarósi, lisznyópataki és lisznyói tanulókat szállítja, a másik kocsi Bikfalva és a szomszédos Szentivánlaborfalva tanulóit hozza a központi iskolába. /(kisgyörgy): Uzoni kérdőjelek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./"

"Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke márc. 13-án Kolozsváron megkezdte erdélyi körútját. Kolozsváron a magyar történelmi egyházak vezetőivel tartott zártkörű megbeszélést. Németh Zsolt látogatásának céljáról a következőket nyilatkozta: számos település vezetőjétől kapott meghívást, hogy részt vegyen a március 15-i ünnepségeken, ezért kihasználja az alkalmat, hogy a romániai magyar közélet jeles képviselőivel találkozhasson. Az oktatás területén Németh Zsolt fontosnak tartotta megemlíteni a Sapientia Egyetemet, amely be tudott illeszkedni a felsőoktatási rendszerbe. A külügyi bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a magyar állam anyagi támogatása mellett idővel a román állam is finanszírozni fogja az egyetemet. Hozzáfűzte: a Magyarország által nyújtott évi 2 milliárd forint támogatás nem elegendő, szükség lenne a legalább egymilliárd forinttal megemelt támogatásra. Az egyházi vezetők megfogalmazták aggodalmaikat is, mondotta Németh Zsolt, az állam számos esetben értékesítette az egyházi ingatlanokat, ezáltal ezeket kivonta a visszaadható ingatlanok köréből. Ugyanakkor nehézséget jelent a különböző települések polgármesterei által kiadott véleményezés beszerzése, amelyet csatolni kell a dossziékhoz ahhoz, hogy sor kerülhessen a tulajdon bejegyzésre. Ami a Márciusi Fórumot illeti, Németh Zsolt elmondta: nem lesz jelen, hiszen ma Csíkszeredába várják, de levélben üdvözölte a fórum szervezőit. A Szabadság kérdésére, hogy hogyan tekintik az RMDSZ-szétszakadást, Németh Zsolt elmondta: nincs tudomása arról, hogy az RT az RMDSZ-en belül bármilyen szakadást elő akarna idézni. Az RT nem kíván kiszakadni az RMDSZ-ből. /Köllő Katalin: Növelni kell az EMTE támogatását. A magyar egyházfőkkel tárgyalt Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ A Románia és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatokból Németh a konkrétumokat hiányolta. "Sok a beszéd, kevés a cselekedet" - vélte a Fidesz alelnöke. "Alapvető klímaváltozásra volna szükség Romániában a magyar tőkebefektetések tekintetében. A tőkét ugyanis elriasztja, ha különböző politikai követelményeknek kell megfelelnie" - hangsúlyozta. A Fidesz-alelnök példaként említette a szovátai fürdővállalatnak a magyar Salina Rt. általi privatizációja esetét, illetve a Román Kereskedelmi Bank (BCR) többségi részvényeinek az OTP által történő megvásárlásának megakadályozását. Németh Zsolt kifejtette: "A HTMH-ban addig működő hozzáértő szakértői gárdát a Medgyessy-kormány elbocsátotta, így látványosan visszaesett a hivatal szakmai presztízse és tekintélye". Németh Zsolt márc. 14-én a Sapientia Egyetem csíkszeredai székhelyén tartott fórumon vesz részt, majd a kézdivásárhelyi, kovásznai, brassói, sepsiszentgyörgyi ünnepségeken lesz jelen. /Salamon Márton László: Pénzt az EMTE-nek! = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./"

"Művészeti díjakat adott át márc. 14-én március 15-e alkalmából Budapesten Görgey Gábor, a nemzeti kulturális örökség minisztere. Erdélyi művészek, alkotók is vannak a kitüntetettek között: kiemelkedő zenetudományi, zenekritikai és zene ismeretterjesztő tevékenységéért Szabolcsi Bence-díjjal tüntették ki László V. Ferenc kolozsvári zenetörténészt. Kiváló színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai-díjat kapott Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház rendezője, művészeti vezetője, valamint Miske László, a nagyváradi színház hajdani tagja, jelenleg a debreceni Csokonai Színház művésze. Kiemelkedő képzőművészeti tevékenységéért kapott Munkácsy Mihály-díjat Jakobovits Miklós, nagyváradi festőművész. Az Alternatív Magyar Művészeti Díj Alapítvány kuratóriuma idén az öt éve elhunyt írónak, Wass Albertnek ítélte oda az alternatív Kossuth-díjat. /Kolozsvári díjazott a kitüntetettek között. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"A baróti RMDSZ március 15-e "előestéjén" megkezdte a szabadságharc megünneplését. A Baróti Szabó Dávid Középiskola közreműködésével emlékműsort tartott Baikó Lajos 48-as honvédtiszt emlékművénél és a millecentenáriumi emlékműnél. Albert Dénes polgármester tartott ünnepi beszédet a Zathureczky-temetőben, ahol megkoszorúzták Bem tábornok tábori orvosának, Simonffy Sámuelnek a síremlékét. Az ünneplők fáklyás menetben vonultak újra a város központjába. Hét órától a Művelődési Házban megnyitották a Kossuth-arcai a Kárpát-medencében című kiállítást, majd nyolc órától kezdetét vette a Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában! című koncert, a helyi TransylMania együttes előadása. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ és a polgármesteri hivatal kétnapos rendezvénye az iskolákban szervezett ünnepségekkel kezdődött. A Fogarassy Mihály Általános Iskolában történelmi vetélkedőt tartottak. A Kós Károly iskola diákjai az Így látjuk mi témával meghirdetett kiállításra neveztek be rajzaikkal, valamint szavalóversenyt tartottak. A középiskolákban zenés-irodalmi összeállításokat mutattak be. A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai vonultak fel. Sepsiszentgyörgyön márc. 14-én a Szabadság-szobornál helyezték el a kegyelet virágait, majd a Váradi József Általános Iskola udvarán felállított kőtömbös kopjafánál mutattak be ünnepi műsort az iskola tanulói. Ezután a Gábor Áron- és Balcescu-szobroknál és a Lábas Házon található Váradi-Bartalis siralomházi emléktáblánál tartottak megemlékezést. Délután az őrkői vesztőhelyi emlékműnél, a szemerjai és az eprestetői csaták emlékműveinél idézték fel az 1848-49-es eseményeket. Este a Tamási Áron Színház színészeinek közreműködésével Kossuth-emlékestet tartottak. /Ünnep havazásban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./"

"Márc. 15. előestéjén erőfitogtató igazolási akciót hajtott végre a rendőrség Sepsiszentgyörgyön, a Sláger diákbulizóban. 22 óra körül rohamálarcos rendőrök rontottak a helyiségbe, igazoltattak, és ötven diákot gépkocsiba tuszkolva a rendőrségre szállítottak, ahol ujjlenyomatot vettek, és büntetőszámmal ellátott fényképet készítettek róluk. Az éjjel 2 óráig fogva tartott 37 magyar fiú szülei a Belügyminisztériumhoz fordulnak magyarázatért. Az egyik szülő, Orbán Barra Gábor elmondta: azonnal a rendőrség épületébe sietett. Ott kiderült, fiát már átszállították a megyei rendőrségre, végül ott találta meg egy szál ingben, kabát nélkül. Elmondta, azért vitték be a rendőrségre, mert nem volt nála a személyazonossági igazolványa, nyaklevest is kapott. A lányokat és a román fiúkat hazaengedték, harminchét magyar fiút tartottak vissza és várakoztattak az udvaron anélkül, hogy megengedték volna nekik, hogy hazatelefonáljanak. Egy másik fiúval, akit bevittek, fekvőtámaszokat végeztettek, fényképet készítettek róla, majd ujjlenyomatot vettek. Orbán Barra Gábor tiltakozó beadványt fogalmazott meg, amit az érintett szülők aláírásával együtt juttat el a belügyminisztériumnak és nemzetközi emberi jogi szervezeteknek. Úgy véli, az, ami március 14-én sepsiszentgyörgyi fiatalokkal történt, jogellenes, többrendbéli törvényt sért, és ártatlan gyermekek ellen irányul. Szerinte az akciónak nemzetiségi színezete is van, mert az igazolvány nélküliek közül csupán a magyar fiúkat tartotta vissza a rendőrség. /Fekete Réka: Megfélemlítés Sepsiszentgyörgyön. A rendőrség magyar gyermekekre vadászott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./"

"Erdély Tavasza 1848 címmel tartottak történelmi vetélkedőt márc. 15-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Az aradi Csíky Gergely Elméleti Líceum, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceum, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas és a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceum diákjai vettek részt a vetélkedőn. /(nagy a.): Erdély Tavasza 1848. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./"

"Rendkívüli tanácsülést hívott össze márc. 20-ra Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester a múlt hétvégi rendőrségi razzia kapcsán, amely során több tíz fiatalt állítottak elő. A városi rendőrség alakulata márc. 14-én este szállt ki a Sláger szórakozóhelyre, és igazoltatták a vendégeket. Harminchét, személyazonossági igazolvány nélküli fiatalt betuszkoltak a kint várakozó autóba, és a parancsnokságra vitték. A fiatalok szerint néhányan kabát nélkül kényszerültek a távozásra; akadt, aki nyaklevest is kapott, mert nem verte le a havat a lábáról, mielőtt beült az autóba. A városi parancsnokságról a megyei rendőr-főkapitányság Kőrösi Csoma Sándor utcai épületébe vitték a fiatalokat, és mivel egyszerre csak két személy mehetett be a terembe, ahol az ujjlenyomatokat vették, a többiek órákig kint fagyoskodtak az udvaron. Orbán Barra Gábor, akinek 14 éves fia 11 óráig volt "kimenős", kétségbeesve rohant a városi rendőrségre, ahol azt mondták, a gyerekeket hazaengedték. Ám a fiú nem volt sem otthon, sem a Slágerben. Orbán ismét visszament a rendőrségre, ahol ekkor már ordított, szedjék elő a fiát, így derült ki, a gyerekek a megyei rendőrség udvarán tartózkodnak. Constantin Scurtu megyei parancsnok szerint rutinellenőrzésről volt szó, semmilyen törvénytelenség nem történt. "A jogszabály nem tiltja, hogy ujjlenyomatot vegyünk, és fényképet készítsünk" - fejtegette. Hozzátette, a március 14-i dátum véletlenszerű, hetente tartanak hasonló ellenőrzéseket. A rendőrségi beszámoló szerint éjjel egy órakor fogták el az alkoholt fogyasztó kiskorúakat, a szülők a hibásak, akik nem ügyelnek gyermekeikre. A rendőrökkel folytatott beszélgetés előrehaladtával előbb éjfél, majd tizenegy óra, sőt fél tizenegy lett a razzia időpontja. Bodeanu zavaros magyarázkodása során elmondta, az elmúlt másfél hónapban hat éjszakai rendbontást jelentettek a különböző szórakozóhelyekről. Elismerte azonban, hogy egyetlen esetben sem a Slágerben történt a verekedés, rendzavarás. A városi rendőrség vezetői tagadják, hogy kabát nélkül hurcolták volna el a gyerekek egy részét. Szerintük nem igaz az sem, hogy nem engedték telefonálni őket, és nem csattant el egyetlen tasli sem. "Bizonyítsák be, hogy nem így volt" - hangzott az indulatos válasz, amikor a gyerekek vallomásaira hivatkoztunk.A behurcoltak nemzetiségi hovatartozásáról a városi rendőrparancsnok azt állította, 27 százalékuk román volt, "ami megfelel a város lakossági arányának". Ioan Bodeanu tájékoztatása szerint a harminchét előállított közül tizenhármat azonnal elengedtek, mert már szerepeltek nyilvántartásaikban. Közülük hat volt román nemzetiségű. Egy fiatalt autólopás gyanújával visszatartottak, 23 esetében (közülük két román) pedig elvégezték a bűnügyi nyilvántartásba vételhez szükséges procedúrát. Albert Álmos polgármester találkozott a városi és a megyei rendőrkapitányokkal. A polgármester az alkalmazott módszert elfogadhatatlannak tartja, és ígéretet kapott, hogy ha a jövőben ismét sor kerülne hasonló rendőrségi razziára, értesítik a város vezetőjét is erről. Puskás Bálint szenátor márc. 17-én parlamenti interpellációban fordult a belügyminiszterhez az ügy kapcsán. A szenátor elmondta, három kérdést fogalmazott meg Ioan Rusnak: mi a véleménye arról, hogy kiskorúakat visznek be a rendőrségre, és nem értesítik azonnal a szülőket; mi az oka, hogy bűnügyi nyilvántartásba kerülnek azok, akiket egy razzia során bevisznek; hozzá kell szoknunk a hasonló rendőrségi zaklatásokhoz, vagy véletlen esetről van szó? Puskás Bálint elmondta, felszólalását pozitívan fogadták kollégái, akik politikai hovatartozástól függetlenül elítélték a történteket. A sepsiszentgyörgyi ügyben érintett gyerekek szülei közül tizenketten a szenátus emberjogi bizottságához fordultak beadvánnyal, amelyben kérik, vizsgálják ki az ügyet. A dokumentum tegnap reggel került a bizottság asztalára. A szenátor hangsúlyozta, az emberjogi bizottság alelnöke, Frunda György ígéretet tett arra, hogy kiemelt figyelemmel követi az ügyet. /Farkas Réka: A szenátusban a razzia ügye. Megfélemlítő rendőrségi akció Sepsiszentgyörgyön? = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./ Sepsiszentgyörgyön Constantin Scurtu főkapitány indokoltnak, jogosnak és törvényesnek tartotta a sepsiszentgyörgyi Sláger diák-szórakozóhelyen márc. 14-én tartott, rohamosztaggal bővített rendőrségi akciót és az utána történteket. Ezzel Ioan Bodeanu és Corneliu Campeanu, a városi rendőrség parancsnoka, illetve helyettese, és igencsak helyeselték a román sajtó képviselői. Azt állították, hogy egy ujjal sem nyúltak az ifjakhoz, senkit sem vittek el kabát nélkül, megengedték, hogy telefonon értesítsék a szülőket. Az ellenvetést - miszerint a Háromszék lapnak többen az ellenkezőjét jelezték: hogy látták, amint egy társuk nyaklevest kapott, egyikükkel fekvőtámaszt végeztettek, néhányukat kabát nélkül vitték el, nem engedték telefonálni - azzal hárították, hogy mivel bizonyítják? Az akciót indokolták, hogy január 20. és március 12. között hat botrányos eset történt szentgyörgyi mulatóhelyeken. A Slágerben nem történt semmilyen rendzavarás, de a rendőrök hozzátették, éppen ideje volt itt is ellenőrizni. Tagadták, hogy az esetnek köze lett volna a március 15-i ünnepségekhez, aztán később azt állították, hogy ezáltal is meg akarták előzni a zavargásokat a másnapi rendezvényeken. A rendőrfőkapitány szerint természetes, hogy felvonult a rendőrség, nem várhatták meg - mondotta -, hogy egymás torkának essenek (!). Kimutatásuk szerint a 37 őrizetbe vett fiatalnak háromnegyede magyar, a többi román és cigány. Puskás Bálint Zoltán szenátor az üggyel kapcsolatban politikai nyilatkozatot tett a felsőházban, és kérdést intézett Ioan Rus belügyminiszterhez. /Szekeres Attila: Megfélemlítés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./"

"Ion Iliescu államfő márc. 18-ra összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács rendkívüli ülését, amelynek egyetlen témája az iraki helyzet és a küszöbön álló katonai beavatkozás. - Válaszoltunk egy felkérésre, amely nem jelenti azt, hogy fegyveres konfliktusokban veszünk részt, hanem támogatást nyújtunk a szövetségeseknek - mondta az államfő. /A Legfelsőbb Védelmi Tanács az iraki helyzetről tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./ Románia támogatja a terrorizmus elleni nemzetközi koalíciót és azt az ultimátumot, amelyet George Bush amerikai elnök intézett Szaddám Huszein iraki vezetőhöz - jelentették be Bukarestben a Legfelsőbb Védelmi Tanács rendkívüli ülését követően. /Támogatás és óvintézkedések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./ "

"Mintegy háromszáz ember fagyoskodik az utcán: az első vásárló éjjel egykor (!) állt az ajtó elé, nyitás reggel fél nyolckor, van, aki ebben a hónapban már harmadszor áll sorban - és most is kudarcra van ítélve. A diktatúra idején a húsüzletek előtt álltak ilyen sorok, mint napjainkban a gyógyszertár előtt. Februárban egyáltalán nem volt térítéses gyógyszer, márciusban pedig a legtöbb gyógyszertárban néhány óra alatt elfogyott. /Demeter J. Ildikó: Mint a diktatúrában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./"

"Sepsiszentgyörgyön a januárban alakult Megyei Közrendi Hatóság (MKH) márc. 19-én a razziaüggyel, a sepsiszentgyörgyi Sláger diák-szórakozóhelyen márc. 14-én tartott, rohamosztaggal bővített rendőrségi razzia során őrizetbe vettekkel való bánásmódot kifogásoló beadvány megvitatásával kezdte meg a tevékenységét. A razziás beadványt Orbán Barra Gábor az őrizetbe vett gyermekek szülei nevében nyújtotta be, a másikban bölöni polgárok egy csoportja kifogásolta a helyi rendőrőrsparancsnok magyarellenes, törvénytelen cselekedeteit. A MKH a felektől bizonyítékokat kér, s harminc napon belül megfogalmazza álláspontját. A razziás eset kapcsán Constantin Scurtu megyei rendőrfőkapitány ismételten az akció jogossága, törvényessége mellett foglalt állást. Az MKH-ban hat megyei tanácstag kapott helyet, továbbá a polgári társadalmat három, a tanácselnök által felkért személy képviseli, hivatalból tagja a megyei rendőrfőnök, a polgárőrtestület vezetője, az alprefektus, valamint az országos rendőrtestület egy tagja. Bármely állampolgár, aki emberi vagy szabadságjogainak rendőrök általi megsértését tapasztalja, panasszal fordulhat a hatósághoz. /(Szekeres): Megyei közrendi hatóság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./"

"Bitay Ödön 1990 márciusára emlékezett, részletet közölve készülő önéletírásból. Ebben az időben egyik alapfeladata a sajtófigyelés volt, különös tekintettel a kisebbségellenes megnyilvánulásokra, amelyekről nap nap után összegező tájékoztatást kellett benyújtania Ion Iliescu elnök számára. Február elején történt megalakulása napjától a napilapokban a Vatra Romanesca nevű szervezet xenofób, intoleráns hangvételű írásokban nyíltan uszított a magyarság ellen. A központi napilapok is gyakran közöltek ,,vátrás" törekvésekre utaló cikkeket. Szabaday Rudolf mérnök kezdettől fogva gyűjtötte ezeket az uszító írásokat, összeállított egy gyűjteményes iratcsomót. Bitay mindezt csatolta bizonyítékként Iliescu elnöknek. A ,,vátrások" március 19-én autóbuszokkal sok száz főnyi botokkal, fejszékkel, vasrudakkal felfegyverkezett Görgény-völgyi tömeget szállítottak be Marosvásárhely főterére. Délután ostrom alá vették a Teleki Tékával átellenben levő RMDSZ-székházat. Ekkor Jakabffy Attila a várost járva betelefonált a bukaresti székházba, s jelentette a dolgok alakulását. További két hölgy telefonon szintén beszámolt a történtekről. Amikor a rádió bemondta a Sütő András elleni merényletet, a székház felprédálását, az utcai összetűzések elszaporodását, Bitay felvette a kapcsolatot Király Károllyal és jelezte, márc. 20-ára kihallgatást kért Ion Iliescu elnök kabinetfőnökénél. Király leintette őt: ne írjon semmit, ne partizánkodjon. Bitay megkérte Radu Campeanut, az Nemzeti Liberális Párt elnökét, adjon a vásárhelyi eseményeket elítélő nyilatkozatot vagy közleményt. Bitay megtudta, hogy Sepsiről, Kézdivásárhelyről, Barótról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról, Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre indulni akaró segítő csoportok telefonáltak, indulhatnak-e a marosvásárhelyiek megsegítésére? Bitay telefonon sorban leintette a jó szándékú, segítőkész csoportok vezetőit: maradjanak otthon. Ez parancs! Hajnalban menekültként megérkezett Szatmárról Formanek Ferenc elcsigázva, kimerülten. Elmondta, mit éltek át Szatmárnémetiben. Bitay elkészítette a tiltakozó közlemény román nyelvű változatát. Bemutatta Radu Campeanunak, majd Király Károlynak. Bitay azt állította, hogy Király Károly nem írta alá ezt a közleményt. A liberális pártelnök aláírta. Iliescu márc. 20-án fogadta Bitayt, aki kérte, Iliescu menjen Marosvásárhelyre, személyes jelenléte javulást hozna. Ekkor belépett Király Károly. Elnézést kér, mondta, de halaszthatatlan közlendői vannak az elnök számára. Bitayt kérte, várjon odakint. Egy órát várt, amíg Király távozott. Ion Iliescu pedig kiüzent: nem tudja fogadni, de a beadványt, az RMDSZ-iratcsomót olvassa, s azután intézkedni fog. Bitay azt állította, nem tudja, mi volt Király Károly sürgős közölnivalója, aki ezt nem tisztázta.Zárójelben a lap szerkesztője jelezte: Király Károly valójában elmondotta és megírta, miről tárgyalt Iliescu elnökkel. Bitay közölte az 1990. márc. 20-án az RMDSZ nevében kiadott közleményét. A közlemény összegezte a történteket, melyekért "elsősorban az ország politikai vezetése a felelős." Azt kérik az ország politikai vezetésétől, hogy vizsgáltassa ki, kik garázdálkodtak Marosvásárhely utcáin, kik szervezték meg a vandál akciót, továbbá kérik a vétkesek felelősségre vonását. /Bitay Ödön: 1990 fekete márciusa Bukarestből nézvést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./Bitay írása hihetetlen. Király Károly tevékenységéről írásos feljegyzések vannak."

"A sepsiszentgyörgyi tanácsnak a március 14-i rendőrségi razzia kapcsán tartott számon kérő ülése után Horia Grama prefektus közleményt adott ki, mely szerint a kormány területi megbízottjaként fenntartja a rendőrség álláspontját: az akciónak nem a magyar lakosság megfélemlítése volt a célja. Az akció törvényes volt. Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselő, a kormánypárt megyei szervezetének elnöke márc. 23-ai sajtótájékoztatóján ironikusan mondta, a rendőrségnek egyetlenegy jóváhagyása hiányzott akciójához, mégpedig ,,a Székelyföld Autonóm Tartomány igen tisztelt RMDSZ-es vezetőihez címzett alázatos kérvény, engednék meg őuraságaik, hogy a rendőrség végezhesse a dolgát". A politikus kijelentette, nem történt semmiféle visszaélés. Rákérdeztünk: honnan tudja, beszélt-e érintettekkel? Nem, a megyei rendőrfőkapitánnyal tárgyalt - válaszolta. /(sz.): Megfélemlítés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./"

"Több mint egy éve fiatal, csinos szekus nők és srácok látogatják, kerülgetik a tanárokat és a diákokat az erdélyi iskolákban. Úgy egy-másfél havonként keresik fel őket, rendszeresen. Alkalmazva a Securitate régi fenyegető, zsaroló, kecsegtető módszereit, ilyesmik felől érdeklődnek: a diákok éneklik-e a magyar és székely himnuszt; milyen magyar zenét hallgatnak; milyen magyarországi tankönyveket olvasnak/használnak; hogyan vélekednek a státustörvényről és mi a hozzáállásuk; hogyan tanítják a történelmet; milyen anyagi és tankönyvtámogatást kapnak a magyar államtól; (név szerint kik) milyen táborozáson vesznek részt; mi a véleményük az ortodox vallásról; milyen témákat vitatnak a tanári gyűlésen; milyen az iskolában a politikai hangulat stb. Ha az eljárás nem eredményes, akkor elmondják, hogy ők tudják, hogy a magyar középiskolákból hányan kábítószereznek (név szerint), s botránnyal fenyegetőznek, vagy az ember magánéletébe vágó (kitalált) dolgokkal kötekednek. A diákoknak minden információért cserébe pénzt, felvételimentességet, ösztöndíjat, állást ígérnek. A brassói Áprily Lajos, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó és Mikes Kelemen, valamint a csíkszeredai Márton Áron gimnáziumok esetében ez több esetben megtörtént. Ez a jelenség bizonyára nem korlátozódik az említett iskolák tanáraira és diákjaira. /Takáts Csaba: Riadó! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./"

"Márc. 23-án kezdődött Tusnádfürdőn a XI. Épített Örökség-védelmi Nemzetközi Konferencia, amelynek témája ezúttal a Történeti épületek felújításának kompatibilitási kérdései. A hét országból érkezett résztvevők színvonalas előadásokat, illetve kerekasztal-beszélgetéseket követhetnek figyelemmel. Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg a magyarországi világörökségi helyszíneket bemutató kiállítás. A konferencia főszervezői a Transylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete és a Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság. /Nemzetközi műemlékvédelmi konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./"

"Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke márc. 16-án Középajtán hálaadó istentiszteletet tartott a templom teljes felújítása alkalmából. Nagy Károly, az Erdővidéki Református Egyházmegye esperese köszöntötte az ünneplő gyülekezetet, majd T. Berszán István, az egyházközség lelkipásztora felelevenítette a templom történetét. Nagy József főgondnok szólt a népesség fogyatkozásáról és a több tucat lakatlanul álló házról. /(H.): A püspök Középajtán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./"

"Rendhagyó esemény színhelye volt márc. 21-én Kézdivásárhelyen a Csipkerózsika Napközi Otthon, az országban nem jelent meg eddig napközi által kiadott évkönyv. A napközi otthon 1981-ben kezdte meg működését, 1995-ben vette fel a Csipkerózsika nevet. A közel százoldalas évkönyv bemutatóján kézdivásárhelyi és környékbeli tanintézmények vezetői vettek részt. Koszti Ildikó szerkesztő és Gál Klára igazgató elmondta: az évkönyv fő célja, hogy megismertesse a város lakóival, elsősorban a kisgyermekes szülőkkel az óvodát, betekintést nyújtson az intézmény mindennapi életébe. /Iochom István: Kézdivásárhely. Évkönyvbemutató a Csipkerózsika Napköziben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./"

"Sorozatos támadásba kezdett a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) néhány radikális törvényhozója az RMDSZ ellen. Adrian Paunescu szenátor "politikai vádbeszédben" ítélte el a szenátusban az RMDSZ radikális és mérsékelt szárnyát, amelynek fellépése - véleménye szerint - egyáltalán nem idegen egymástól. Paunescu értetlenségét fejezte ki, hogy a román hatóságok tétlenek, miközben Tőkés László református püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke kezdeményezéseket tesz a magyarok alkotmányellenes és a román nemzet egységét veszélyeztető autonómiájának megteremtésére. A szenátor hevesen támadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét is a Hargita-Kovászna-Maros megyékből álló regionális fejlesztési ügynökség terve miatt. Adrian Casunean Vlad kormánypárti képviselő, aki egyben az SZDP Kovászna megyei szervezetének elnöke is, a héten a képviselőházban kíván politikai nyilatkozattal tiltakozni a székelyföldi románok etnikai diszkriminációja ellen. A képviselő nyilatkozatának alapját egy sepsiszentgyörgyi középiskolában történt eset képezi, ahol egy román anyanyelvű tanár a tantestület ellenkezése miatt nem lehetett az intézmény igazgatója. Casunean szerint a középiskolában a román osztályok száma 30 százalékot tesz ki, ezért román anyanyelvű igazgatója is lehet az intézménynek. /Kormánypárti támadás az RMDSZ ellen. Paunescu Markót és Tőkést vádolja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"