Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Sepsiszentgyörgy (ROU)
9757 tétel
2003. február 17.
"Sepsiszentgyörgyön telt házzal, indulatos légkörben zajlott le febr. 14-én a Reform Tömörülés (RT) és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), valamint RMDSZ-tagok alkalmi csoportosulásának kezdeményezésére összehívott lakossági fórum. Vitaindító beszédében Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató úgy fogalmazott, hogy "külföldi segédlettel", támogatási pénzek miatt kerülhet sor az erdélyi magyarság féltett egységének megbomlására. Kifejtette: nem ért egyet a Kovács László magyar külügyminisztertől származó kijelentéssel, melyszerint a Duna Televízió pártossága okozta volna az MSZP erdélyi népszerűtlenségét. Váncsa Árpád, az EMK háromszéki szervezetének vezetője szükségesnek ítélte a kiábrándult RMDSZ-tagok aktivizálását az elő- és belső választásokon történő részvétel érdekében. Sylvester Lajos, a Háromszék című napilap főmunkatársa szerint elképesztő a felháborodás vidéken. Szerinte szükség van az autonómiára akkor is, ha Markó Béla szükségtelennek tartja. A teremben lévő RMDSZ-tisztségviselők is felszólaltak. Olosz Gergely alprefektus, Demeter János megyei tanácselnök, Albert Álmos területi RMDSZ-elnök, Tamás Sándor és Márton Árpád képviselők, illetve Puskás Bálint szenátor egyaránt találtak jogos és jogtalan kritikát az elégedetlenkedők hozzászólásaiban. Arra biztatták a jelenlévőket, az önkormányzati választáson is hasonló tömegben és lelkesedéssel vegyenek részt, hogy végre a tagok által is alkalmasnak ítélt jelöltek kerüljenek felelős pozíciókba. A jelenlévők elfogadtak egy nyilatkozatot, amelynek legfontosabb pontjaként elfogadhatatlannak ítélték a tiszteletbeli elnök tisztség eltörlését, és a korábbi állapot visszaállítását kérték. /Domokos Péter: Elégedetlenség és alternatívakeresés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./"
2003. február 18.
"A sepsiszentgyörgyi fórumra sokan eljöttek, a hangulat az RMDSZ tizenhárom évvel ezelőtt induló dinamizmusára emlékeztetett. Az RMDSZ kongresszusa után számítani lehetett arra, hogy - különösen Székelyföldön - forrongó felháborodást váltanak ki a magyarság szimbólumvilágát, érzelmeit, kollektív énjét sértő személyi és csoportos leszámolások. A fórumon az RMDSZ hatalmi szféráihoz tartozók közül nem mindenki vonta le azt a következtetést, hogy ha nem lesz változás, egyszerűen szétesik az RMDSZ. A székelyföldi magyar lakosság körében igényként fogalmazódott meg az egyeztető fórumok szervezése. A kis lépések taktikáját nem ajánlatos szembeállítani a radikalizmussal. A robbanásveszélyes belső feszültséget kell érvként felsorakoztatni az elvetélt autonómiatörekvések újraélesztéséhez, az önálló állami egyetem visszaállításához, a kettős állampolgárság intézményének magyarországi elfogadtatásához és a közösségi jogok egyéb elemeinek visszaszerzéséhez. "Nemcsak státustörvényre, hanem nemzetiségi statútumra tartunk igényt" - fogalmazott Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Semmit a nép nélkül... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ "
2003. február 18.
"Bitay Ödön, Demokratikus Újbaloldali Fórum egyik vezetője nem ért egyet a fórumokkal. Szerinte az emberek kifogásaikat elmondhatták volna a kongresszust megelőző hetekben összehívott lakossági fórumokon is. Bitay suerint itt a zavarkeltés, a magyarság elbizonytalanítása-megtévesztése, megosztása a cél, amikor szerinte össze kell fogni, hogy jogainkat védelmezzék, követeléseiknek érvényt szerezzenek. /Bitay Ödön, Demokratikus Újbaloldali Fórum: Fórumra, magyarok?!? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ "
2003. február 18.
"Magyari Lajos is kiállt az RMDSZ mellett, de ő már óvatosabban. Szerinte a mostani sepsiszentgyörgyi fórumon nagy volt az érzelmi tényezők befolyása. Szerinte a belső választás kiterjesztése a teljesen szabad cenzus irányába, ellentmondana bármiféle logikának. /Magyari Lajos: Vélekedés a fórum kiáltványáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ "
2003. február 18.
"Kézdivásárhelyen 1996 decemberében jegyezték be a fejlesztési egyesületet, és tevékenységét 1997-ben kezdte a PHARE-PAEM-programmal, melynek költségvetése 126 500 ECU volt, mutatta be munkájukat Könczey Lehel, az egyesület ügyvezető igazgatója. Pályázataik elsősorban szociális tevékenységre, szociális háló kialakítására irányulnak. A múlt év legnagyobb megvalósítása a szociális étkezde beindítása volt. A pályázat nyomán hét új munkahelyet teremtettek, ahol jelenleg nyolcvanöt, a közeljövőben százhetven rászorulónak biztosítanak ingyen étkezést. Idénre az egyesület szociális központ létesítését pályázta meg sikeresen, melyet a szociális étkezde épületében szeretnének beindítani. Ezzel a pályázattal tizennégy új munkahelyet teremtenek. Most tevékenységüket kiterjesztik a kisrégióra, Kézdiszékre. Az egyesület felvállalja Felső-Háromszék kistérségi fejlesztési stratégiájának a kidolgozását, illetve a pályázatok előkészítését, monitorizálását. Török Sándor polgármester, az egyesület vezetőségének tagja elmondta: ezzel az egyesület egész Felső-Háromszéket fogja szolgálni. /Iochom István: Mérföldkőhöz érkezett a helyi fejlesztési egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ "
2003. február 18.
"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 34,1 millió forintot kapott idei programjaira, valamint négy módszertani központja és az Országos Információs Iroda működtetésére. Bár a támogatás valamivel meghaladja a tavalyit, a szövetségnek ennél többre lenne szüksége. A nagyváradi, csíkszeredai, szovátai és kolozsvári módszertani központok 6,2 millió forintot kapnak az év közi pedagógusképzésekre, ezek, valamint a csíkszeredai Országos Információs Iroda működtetésére 14,6 millió forintot ítélt meg az Oktatási Tanács, az idei Nyári Bolyai Akadémiára pedig 13,3 millió forintot különítettek el. /(fekete): Magyar támogatás a pedagógusszövetségnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ "
2003. február 19.
"Újabb csatlakozók jelentkeztek a Csoóri Sándor kezdeményezte, A határon túli magyarokról szóló törvény támogatására című felhíváshoz. Az egész ívet betöltő aláírásözönnel a földkerekség öt kontinensére szétszóródott magyarság jeles személyiségei sorakoznak fel. Kérik a magyar kormányt, kövessen el mindent annak érdekében, hogy valamennyi illetékes európai fórum előtt világossá váljék: a magyar státustörvény az európai kultúra szellemében, népek és népcsoportok elemi emberi jogainak alapján született. Markó Béla, az RMDSZ elnöke több ízben is nyilatkozott a kedvezménytörvény Magyar Állandó Értekezleten elfogadott szövegének érvényessége mellett. /Sylvester Lajos: Harcunk parázsa lobban...= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./ "
2003. február 19.
"Egy amerikai életrajzi intézet, az American Biographical Institute dr. Domokos Ernő sepsiszentgyörgyi professzort választotta meg nemrég Az év emberének. A döntéssel a közgazdasági tudományok doktorának kiemelkedő szakmai-tudományos tevékenységét ismerte el, méltányolva a közösség érdekében kifejtett munkáját, amelyet 25 kötetnyi kiadvány, félszáznyi szakdolgozat fémjelez. Az elismerő oklevelet áprilisban nyújtják át dr. Domokos Ernőnek. A díjazott a Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett főiskolai tagozatának főigazgatója. /(Flóra Gábor): Domokos Ernő elismerése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ "
2003. február 20.
"Tüdős S. Kinga /sz. Sepsiszentgyörgy, 1948/ Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen párhuzamosan végezte a pszichológia és a művészettörténet szakot. A pszichológia szakra vették fel, azután Budapesten jelentkezett a művészettörténet szakra is. A két szakot nem lehetett társítani, így párhuzamosan végezte a két szakot. Bejutott az Eötvös Kollégiumba, megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Csoóri Sándor, Utassy József, a két Kósa, Borsi Kálmán Béla. A diploma megszerzése után Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria alkalmazta kutatónak. 1878-ban férjhez ment Tüdős István bukaresti pszichológus egyetemi tanárhoz. Csucsuja István a Iorga Intézetből hazament Kolozsvárra egyetemi tanárnak - ott van most is -, megürült a posztja. Demény Lajos, a nemzetiségi osztály vezetője hívta Tüdős S. Kingát, jöjjön az intézetbe, Csucsuja helyére. Sokat tanult Demény Lajostól és Vekov Károlytól, aki később Kolozsvárra távozott, jelenleg parlamenti képviselő. Demény Lajos tanácsára fordult a forráskutatás felé. Anyagot gyűjtött a Székely Oklevéltár következő kötetéhez. Tüdős S. Kinga 1995-ben szerezte meg a doktori címet, az 1935. évi székelyföldi katonai összeírásokat dolgozta fel, ez könyvalakban is megjelent: Erdélyi hétköznapok, Osiris Kiadó Budapest, 2001. Tüdős S. Kinga fontosabb tanulmányai és könyvei: Erdélyi védőrendszerek a XV-XVIII. Században /Osiris, Budapest, 1995/, ennek bővített változata a Háromszéki templomvárak /Mentor, Marosvásárhely, 2002/, Egy székely nemesasszony élete és személyisége Apafi korában /Tanulmány Lázár Erzsébet gyergyószárhegyi grófnőről, Sárospatak, 2000./, Székely főnemesi életmód a XVIII. század alkonyán /Kriterion, 1998/. Társszerzője volt a Scripta manent címmel 2001-ben Demény Lajos akadémikus 75. születésnapjára megjelent kötetnek. Legújabban a Duna Televízióban mutatja be Erdély műemléktemplomait. Tüdős S. Kinga elmondta, hogy nem fogadják tárt karokkal a levéltárakban, de amikor látják, hogy jegyzetel az asztalnál, beletörődnek. Munkássága, érdeklődési köre sokirányú. Tíz éve gyűjti az erdélyi iskolamesterek, deákok, papok, prédikátorok adatait. Hasonlóan gyűjti a végrendeleteket, az eddig összegyűlt anyagból elindítja az Erdélyi testamentumok sorozatot. A háromszéki anyag már összeállt: 1958-tól 1711-ig 140 ember végrendeletét teszi közzé forrásanyagként. A következő kötet lesz: Erdélyi főnemesek és nemesek testamentumai. A legizgalmasabbnak tartja az egyik következő kötetet: Erdélyi fejedelmek testamentumai. Nagy segítség számára, hogy a Mentor Kiadó vállalja munkái közzétételét. Tüdős Simon Kinga kitért arra, hogy a román szakkiadványok recenziókban közlik a magyar történészek munkáit, így a román történészek nagy vonalakban ismerik munkásságukat. A székely katonai összeírások, vagyis a lustrák, továbbá az általa közölt forrásmunkákban ezer és ezer személy adatai fordulnak elő, ezek mind magyar nevek. Hogyan lehet ezután hangoztatni, hogy Székelyföldön román őslakók éltek, akiket azután elmagyarosítottak. Ha egész vidékek /Kászon, Gyergyószék, Orbaiszék stb. - nem mutat ki egyetlen idegen hangzású nevet, akkor ezen nincs mit vitatkozni. Ahol elvétve előfordul román név, ott megjegyzik, hogy Havasalföldről vagy Moldvából jött ide. Demény Lajos a Székely Oklevéltár hatodik kötetében közli Marosszék, Aranyosszék, Csík, Gyergyó, Kászon és Udvarhelyszék 1635 és 1653 közötti összes hadköteles férfiainak névsorát. Ez elég bizonyíték. Rengeteg feltárni való anyag várja még a kutatókat a levéltárakban. Megírta Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben című könyvét a következő alcímmel: Jövevényjobbágyok Háromszéken 1616-1698. Ez a munkája is igazolja, hogy nem igaz az a vád, hogy a magyar nemesek elnyomták a románokat. Az általa közölt szerződésekből más kép tárul elénk. Kiderült, hogy a román jobbágy még előnyöket is élvezett. / Tüdős Simon Kingával beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), febr. 13., folyt.: febr. 20. /"
2003. február 21.
"Az RMDSZ és a kormánypárt aláírta az újabb egyéves együttműködési szerződést. Az egymás nagyszerűségét, az együttműködés felette hasznos voltát hangsúlyozó nyilatkozat mintha igazolná: összenő, ami összetartozik, írta a Háromszék munkatársa. Az egyezmény sok új elemet nem tartalmaz. Elemzik a Csíki Magánjavak visszajuttatásnak lehetőségét. Határidő nélkül de célként jelölték meg a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálását és egy kisebbségi kutatóintézet létesítését. Egyetem helyett a már meglévő magyar csoportokból két önálló (egy természettudományi és egy humán) kar létrehozását helyezték kilátásba. 1990 óta követeli a magyar nemzeti közösség az önálló állami magyar egyetem létrehozását, ez nem szerepel a prtokollumban. /Simó Erzsébet: Összenő, ami összetartozik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./ "
2003. február 22.
"Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese elmondta, hogy az egyetemes imahét alapgondolatát 1968 óta mindig valamelyik ország keresztény egyházai közösen állítják össze. Idén Argentína volt soron, az alapgondolat volt: Ez a mi kincsünk cserépedényben van. Az imahét alkalom a menekült státus bemutatására. /Sylvester Lajos: A mi kincsünk cserépedényekben van. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./ "
2003. február 22.
"75 éve született dr. Kovács Sándor muzeológus /Sepsiszentkirály, 1928. febr. 20. - Sepsiszentgyörgy, 1984. febr. 26./, a biológiai tudományok doktora, aki 1961-től a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ természettudományi részlegének első szakmuzeológusa lett. A múzeum ásvány- és kőzettani anyagának revideálására 1964-ben dr. Balogh Ernő egyetemi tanárt és Kónya Ádámot, később, 1969-ben pedig Mészáros Miklós kolozsvári geológust kérte fel. 1948-ban sikerült a múzeumba szállítani az Arad megyei Borosjenőről Diószeghy László már 1931-ben a múzeumnak adományozott lepkegyűjteményét, mely több mint 25 000 példányt foglalt magában. Dr. Kovács Sándor az új leltári jegyzék összeállításával párhuzamosan tudományos kutatómunkát is folytatott. 1981-ben Brassóban tartották az Európai Nemzetközi Paleontológiai Kongresszust. A szervezők dr. Kovács Sándort kérték fel A jégkorszak és állatvilága című kiállítás megrendezésére. Dr. Kovács Sándor tagja volt a Kovászna megyei környezetvédelmi bizottságnak. Ő állította össze elsőként a megye védett területeinek, növény- és állatfajainak, évszázados fáinak és dendrológiai parkjainak listáját. Többévi kutató- és megfigyelő munkát sűrített a részletes Rétyi Nyír-monográfiatanulmányba, ezzel a Rétyi Nyír fölkerült a védett területek országos listájára. Korai halálával nagy veszteség érte az erdélyi magyar tudományos társadalmat. /Kocs Irén muzeológus: 75 éve született dr. Kovács Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./ "
2003. február 24.
"Hatvan unitárius fiatal vett részt a febr. 21-23-a között Székelykeresztúron megszervezett 6. ODFIE /Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet/ Szavaló- és Népdalverseny országos döntőjén. Az unitárius és más szabadelvű vallásos fiatalokból álló egylet versenye évről évre növekvő sikerű. Idén a keresztúri Orbán Balázs Gimnázium szó szerint otthont adott a közel százötven résztvevőnek a kétnapos rendezvény ideje alatt. A táncház segített a megjelenteknek ráhangolódni a versenyre. Népdaléneklésben I. díjat a kolozsvári Török Csingó Adorján, a második díjon a Gagyi Attila (Fiatfalva) és Miklós Melinda (Vargyas) osztozott. A szavalók közül a székelykeresztúri Murvai Erzsébeté lett az első díj, második Takács Enikő (Fiatfalva) lett. Az ODFIE-vetélkedőt először 1998-ban Csíkszeredában rendezték meg, majd Segesvár, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Székelyudvarhely következett. /Zilahi Imre: Közösségi élmény. 6. ODFIE Szavaló- és Népdalverseny. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./ "
2003. február 25.
"Febr. 22-én Baróton az Erdélyi Civil Társadalomért Tömörülés tartott civil fórumot. Krizbai Imre református lelkész elmondotta, e találkozóra azért volt szükség, mert jelenleg mindenki szenved a politikai szféra és a választók közötti viszony rendezetlensége miatt. Az emberek úgy érzik, az RMDSZ mai vezetősége nem őket szolgálja, hanem saját érdekeiket. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere szerint a legfontosabb tennivaló a nemzeti tanács létrehozása. Nézeteinek alátámasztására a délvidéki magyarok sorsával vont párhuzamot. Ott megvalósult a területi kormány, a közösségi és nemzeti tanács, de valójában már súlya nincs. Az RMDSZ-szel kapcsolatosan kifejtette: az volt a hibás elképzelés, hogy egy érdekvédelmi szervezet képes minden irányzatot ernyője alá vonni. Szász magyarországi példára polgári körök és ezek egyesületének létrehozását támogatja. Az egyesületnek nevet is javasolt: Magyarok Uniója Mozgalom. A felszólalók elítélték Tőkés László tiszteletbeli elnöki funkciójának megvonását. Végezetül állásfoglalást fogalmaztak meg. Elítélik a Tőkés László ellen folytatott hadjáratot, támogatják az egyházkerületi közgyűlésen hozott határozatokat, javasolják egy nemzeti gyűlés összehívását az agyagfalvi rétre. /Hecser László: Civil fórum Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./ Baróton a jelenlevők a Magyar Nemzeti Tanács és az önálló Székely Fejlesztési Régió létrehozását szorgalmazták. Szász Jenő kijelentette: "Székelyföldön autonómia akkor lesz, amikor mi akarjuk.". /Benedek Márta: Polgári kezdeményezés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./"
2003. február 25.
"Mintegy hatvan riportban és interjúban ismerteti meg az erdélyi magáncégek, vállalkozók világával az olvasót Matekovics János Eljutni a túlsó partra /Lehel Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvében. /Megjelent. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./"
2003. február 25.
"Mintegy hatvan riportban és interjúban ismerteti meg az erdélyi magáncégek, vállalkozók világával az olvasót Matekovics János Eljutni a túlsó partra /Lehel Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvében. /Megjelent. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./"
2003. február 25.
"A kormánypárt és az RMDSZ vezetői immár negyedik alkalommal írják alá a megállapodást. A vélemények megoszlanak. Lehet, hogy az igazság valahol középen van, mert a politizálásban állandóan a kell és a lehet kategóriáját kell ütköztetni, írta Magyari Lajos. Egyes fontos tételeket ,,átemeltek" a korábbi dokumentumokból az újabb keletűbe. Az egyik fél, a kormánypárt tehát nem tartja tiszteletben ígéreteit. Egyetlen területen sem valósult meg mindaz, amit a felek megvalósíthatónak ítéltek a szerződés megkötésekor, szögezte le Magyari. /Magyari Lajos: Egy protokollum margójára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./ "
2003. február 25.
"Ismét elhalasztották a döntést a szépmezői szántóterületekről a megyei földosztó bizottság február 24-i ülésén. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester meggyőződése, hogy Horia Grama kormánymegbízott azért nem akarja igazolni a tulajdonjogot, mert a földek nagy része magyar tulajdonba kerülne vissza. /(Szekeres): Sepsiszentgyörgy, Szépmező. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./ "
2003. február 25.
"A Duna Televízió és a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány megbízásából febr. 24-én újabb adomány érkezett Háromszékre. Az oktatási segédeszközökből, illetve gyakorló munkafüzetekből álló, több mint húsztonnás rakomány értéke mintegy 72 millió forint. Az adományt Demeter János megyeitanács-elnök és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester fogadta. Földes István, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány és Pekár István, a Duna Televízió elnöke immár több alkalommal segítették a határon túli magyarságot különböző adományokkal. Volt, amikor parabolaantennát és televíziókészüléket hoztak egy-egy szórványban élő magyar közösségnek, ha kellett, gyógyszert a rászorulóknak, máskor játékot a gyermekeknek. A mostani rakományt szétosztják az egyházak és iskolák között. A jövő héten Csíkszeredába visznek újabb szállítmányt. /Bodor János: Újabb adomány a Duna Televíziótól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./ "
2003. február 28.
"Jogerős ítélet született Bitay Izabella újságírónő ügyében. A csalás és befolyással való üzérkedés vádjával elítélt sepsiszentgyörgyi újságíró, a bukaresti National napilap, majd az Europa FM rádió háromszéki tudósítója hamarosan megkezdheti két év börtönbüntetésének letöltését. A sepsiszentgyörgyi hírlapírót tavaly ítélte két év szabadságvesztésre a megyei törvényszék, és a döntést febr. 25-én jogerőre emelte a bukaresti Legfelsőbb Bíróság. Aznap a sepsiszentgyörgyi rendőrség letartóztatta, és őrizetbe vette az újságírót. A vádirat szerint 2000 májusa és júniusa között Bitay 11 személynek ígért ausztriai idénymunkát egyik ismerőse tiroli moteljénél. Elkérte az érdekeltek útlevelét, hitelesített egészségügyi igazolását és fejenként félmillió lejt. Az újságíró előbb halogatta az ügyintézést, majd kerülte a károsultakkal való találkozást, akik augusztusban feljelentést tettek ellene. A nyomozás alatt Bitay hat panaszosnak visszaadta útlevelét és pénzét, a lakásán folytatott házkutatás során azonban a rendőrség több útlevelet talált nála. Az ellene felhozott vádakra Bitay azzal védekezett, hogy csak az iratok fénymásolatait vette át, a kenőpénzt azonban nem. A védelem a vádlott büntetlen előéletére, fiatalkorára és kiskorú gyermekére való tekintettel kérte Bitay felmentését, ám a törvényszék csalás és befolyással való üzérkedés miatt két év börtönbüntetéssel sújtotta az újságírót. Bitayt egy polgári perben a bíróság tavaly 17 millió lej visszafizetésére kötelezték, az összeget tömbházbeli szomszédaitól gyűjtötte össze egyéni vízóra felszerelése céljából. A pórul járt lakók nem kapták vissza pénzüket. /Domokos Péter: Bitay rács mögött. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28."
2003. február 28.
"A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Bocsárdi László rendezte Romeo és Júlia című darabot játssza márc. 4-én Budapesten, a Thália Színházban. Ezzel kezdődik a Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi estek 2002-2003-as évadának tavaszi sorozata. Március végén a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a Menyegző című produkcióval vendégszerepel Budapesten. Áprilisban az Újvidéki Színház, a szabadkai gyerekszínház, májusban a Komáromi Jókai Színház következik. /Bocsárdi-rendezések a Tháliában. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./"
2003. március 1.
"Matekovics János könyvében /Eljutni a túlsó partra, Lehel Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002./ arra vállalkozott, hogy bepillantást adjon a romániai privatizáció rejtelmeibe, főleg a székelyföldi magánvállalkozások mindennapjaiba. Matekovics éveken át, riportok tucatjaiban követte nyomon a vállalkozások sorsát. /Magyari Lajos: Mi is van azon a ,,túlsó" parton? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./ "
2003. március 1.
"Erdélyi honismereti barangolás címmel jelent meg az érdi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola tanulóinak és tanárainak erdélyi barangolásairól készített úti albuma. Immáron a második, 1997-ben szerkesztették egybe az első. Az érdiek az erdélyi magyarság lelki történelmét akarják megismerni. A könyv összeállítója, Donkóné Simon Judit, a marosszéki származású fmagyartanárnő, de szövetségesként mellette állnak mások is, dr. Kubassek János geográfus, az érdi ,,múzeumőr" és Érd város egész önkormányzata. /Magyari Lajos: Érd és Erdély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./ "
2003. március 3.
"Markó Béla szövetségi elnököt, valamint az RMDSZ csúcsvezetőségét bíráló dokumentumot fogalmaztak meg febr. 28-án a Sepsiszentgyörgyön tartott, megyei szintű lakossági fórumon. Az elfogadásra javasolt Mit kell tennünk? címet viselő szórólapon a szervezők megfogalmazták, hogy Markó Béla és az RMDSZ szűk körű vezetősége eltávolodott a magyarságtól, és a romániai hatalom kiszolgálójává vált. Így az összegyűltek nem tekintik őket többé a romániai magyarság hiteles vezetőinek. Kötelességüknek érzik egy demokratikus ernyőszervezet létrehozását, amelyben helyet kapnak a civil szervezetek, politikai csoportosulások és történelmi egyházak.Az új politikai szövetség vezetőjét általános, állóurnás belső választásokkal jelöli ki a magyarság minden 18. életévét betöltött tagja. Létrehozására, alapszabályának kidolgozására, bejegyeztetésére Tőkés Lászlót "a magyarság szimbólumértékű vezéregyéniségét" kérik fel.Az alakuló szövetség prioritásként kezeli a hármas autonómiatervezet érvényesítését, magyar intézményvezetők kinevezését, a történelmi megyehatárok és a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, az elkobzott ingó és ingatlan vagyon azonnali visszaszolgáltatását, valamint a közintézményekben való anyanyelvhasználatot. Jelen volt Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, és eljött Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség elnöke is. Király Károly nemzeti önkormányzati tanács létrehozását javasolta. /Farkas Réka: Új politikai szövetség? = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./ / A sepsiszentgyörgyi fórum résztvevői eldöntötték, hogy többé nem tekintik az RMDSZ tisztségviselőit az egész romániai magyarság hiteles vezetőinek. Megkezdik egy demokratikus alapokra felépített szervezeteket és szerveződéseket tömörítő szövetség létrehozását, s melynek vezetőjét általános, állóurnás belső választásokkal fogják megválasztani. Az új politikai szövetség létrehozására, bejegyeztetésére felkérik Tőkés Lászlót. Az új alakuló szövetség prioritásként kezeli a dr. Csapó József által kidolgozott hármas autonómiatervezet érvényesítését, a székelyföldi régió megjelenítését, az etnikai diszkrimináció megszüntetését az állami hivatalok vezető tisztségei betöltésénél, a történelmi megyehatárok visszaállítását Erdélyben, az önkényesen megszüntetett Bolyai Egyetem visszaállítását, az ingó és ingatlan vagyonok azonnali visszaszolgáltatását, az anyanyelvhasználatot a közintézményekben, bíróságon, rendőrségen. /Mit kell tennünk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./"
2003. március 3.
"Kézdivásárhelyen a Romániai Magyar Nem Hivatásos Színjátszók Egyesülete, a Jádzó Társaság és a Vigadó Művelődési Ház közös szervezésben tartották meg a Vidéki Színjátszó Napokat, melyen a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság színjátszó csoportja, a feldobolyi Vadrózsa csoport, a nagyborosnyói, a dálnoki és az ikafalvi csoport lépett fel./(Iochom): Kézdivásárhely. Vidéki Színjátszó Napok - másodszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./"
2003. március 4.
"Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke cáfolta, hogy a háromszéki RMDSZ elöljárói - Baka Mátyás területi elnök kivételével - azért nem vettek részt a péntek délutáni sepsiszentgyörgyi lakossági fórumon, mert a szövetség országos vezetősége ezt megtiltotta nekik.Két héttel korábban az elégedetlenkedők első nagygyűlésén jelen volt a területi elnök, a megyei tanácselnök, képviselők, szenátorok, a már megyei szintűnek számító utóbbi fórumon azonban csak Baka Mátyás, a felső-háromszéki területi szervezet elnöke "képviselte" a szövetség vezetőségét. Baka kifejtette, nem híve egynél több magyarságot képviselő szervezet létrehozásának, mert akkor lehetetlenné válik a parlamenti képviselet. Albert Álmos területi elnök kijelentette: az eddigi lakossági fórumokból azt a következtetést vonta le, hogy a háromszéki magyarság legnagyobb gondja a szegénység. Ezért az RMDSZ-nek munkahely teremtéssel, gazdasági fejlesztéssel kell foglalkoznia. Sokan mondják, hogy a csúcsvezetés tiltotta meg az RMDSZ-elöljárók részvételét a rendezvényen. Markó Béla szövetségi elnök ugyanis kifejtette, nincs szükség ezekre a "népgyűlésekre". /Farkas Réka: Baka: az ment el, aki akart. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./"
2003. március 4.
"Székelyföld részére egy valamirevaló jövőképet nem tudott kialakítani az RMDSZ az elmúlt évtizedben. A megyékre, tájegységekre feldarabolt népcsoportnak és nemzetrésznek még egész lakterületén terjesztett saját sajtója sincs, össz-székely politikai nyilvánosságról vagy egységes közvéleményről pedig beszélni sem lehet. Az elmúlt időszakban örökösen védekezni kellett az ún. románüldözés vádja ellen. Az ellenőrzés-sorozatot szinte bénítja a helyi intézmények és a választott helyhatóságok munkáját, "állandósítja azt a szükségállapotot, melyben a székelység - idestova és kis szünetekkel - nyolc évtizede él. A lap munkatársa, B. Kovács András hangsúlyozta, hogy az állami intézmények vezető tisztségeinek elosztásában érvényesíteni a részarányosság elvét, hasonlóképpen járván el a hivatalnoki állomány kialakításában is. /B. Kovács András: A székelység ,,eltérítése" és ennek ellenszerei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./"
2003. március 5.
"Harmincmillió lej nyereséggel zárult a sepsiszentgyörgyi és a háromszéki területi RMDSZ-szervezetek által rendezett bál, melyet márc. 2-án, vasárnap tartottak Sepsiszentgyörgyön. A bál fővédnöke, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet találónak tartotta a rendezvény nevét /Kikelet-bál/. A bált a Művészeti Líceum diákjai palotással nyitották meg. /(sz.): Gyűl a pénz székházra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./"
2003. március 5.
"1964. augusztusában szabadulhattak a szamosújvári börtön politikai foglyai, köztük volt Puskás Attila. A szabaduló rabok a szocializmus fáját akarták kivágni (ahogy Fábián Márton, a Szekuritáté kihallgatótisztje mondta). Puskás Attila a 411-es, 1964. július 24-én kibocsátott közkegyelmi rendelet alapján szabadul. Ezt megelőzte három kegyelmi rendelet. Az első 1962. szeptember 27-én kelt 772-es (néhány társuk ennek alapján szabadult, akárcsak a bánáti szerbek), majd a 176-os 1964. áprilisában és a 310-es 1964. június 16-án, melyek alapján végre teljesen kiürültek a politikai foglyokat sanyargató börtönök. Puskás Attilát 1959. máj. 12-én tartóztatták le a csíkdánfalvi hétosztályos iskolában. Innen kísérték lakásába, s amint a házkutatási jegyzőkönyvből kitűnik - megírta Suciu Mihai hadnagy, a marosvásárhelyi 0421-es Szekuritáté-egység bűnügyi vizsgálótisztje -, találtak egy versesfüzetet is. Valójában nem találták meg versesfüzetét és naplóját, mert azt előzőleg elrejtette /és mai is megvan/. Puskás Attila fiatal csíkszeredai tanárként színdarabokat rendezett, megemlékezett március 15-ről stb. 1956-ban megírta az Október 23. című versét. Eltelt három év. 1958-ban Puskás Attilát büntetésből Csíkdánfalvára ,,száműztek", amikor Sántha Imre utolsó éves diák eljött Sepsiszentgyörgyre, hogy színész legyen, hátrahagyva magyarkodó verseit. Ezeket a verseket megtalálták a szekusok, s ezzel megindult a lavina. Sorra tartóztatták le a diákokat, tanárokat. Így került össze a tizenegy emberből álló vádlottcsoport: hat tanár, öt diák. Puskás Attila lett a fő vádlott. Húsz évet kapott a Büntetőtörvénykönyv 209-es paragrafusának 1. pontja alapján, megtoldva 10 évvel a 325-ös cikkely 3-as bekezdése c pontja alapján. Az első ,,államellenes felforgató tevékenységet", a második ,,tiltott írások terjesztését" rótta fel . Puskás Csaba, megtudva, hogy testvérét letartóztatták, Csíkszeredára sietett, egyenesen a Szekuritátéra ment, hogy számon kérje: miért tartóztatták le a bátyját? A válasz helyett ígéretet kapott: nem fognak róla sem elfelejtkezni! Őt 18 évre ítélték. Szamosújvár börtönében volt 1960. január 23.-1964. augusztus 3-a között. Ezekről az évekről többeknek is beszélt, az ismertebb interjúk: Balogh László: A fővádlott - megjelent a Romániai Magyar Szóban 1993 őszén -, majd és Te hol voltál, Szent György? című kötetében (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001), továbbá Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című, 1998-ban a sepsiszentgyörgyi Kaláka-sorozatban, a H-Press Kiadónál megjelent könyvében. Legalaposabban néhai Gagyi-Balla István interjúja fogja át úgyszólván egész életútját, amelyet az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete rendelt meg, s amely az Oral History Életutak annotált jegyzékében a 97. oldalon szerepel. A katalógust 1996-ban adták ki. Kisebb részletek, versek más magyarországi és romániai lapokban láttak napvilágot. Tótfalvi Zoltán magyarországi támogatással megszervezte az Utak a Duna-deltába emlékező túrát 1996-ban, s az erről készült filmet 1997. februárjában a 28. Magyar Filmszemle alkalmával Sorsod sötétlő árnyak közt címmel mutatták be. Tófalvi Zoltán évek óta elkötelezte magát az erdélyi 1956 eseményeinek és következményeinek felkutatására. Puskás Attila börtönéletének arra a részére tért ki, amelyet akkor tudott meg, miután Bukarestben elolvasta a 19 kötetnyi, 2200 lapon átkígyózó rémséget,Szamosújváron előbb tizenkét órát, majd tízet, 1964-ben nyolcat dolgoztak a bútorgyárban. A leghitványabb börtönőr Gábor Tibor magyar cigány volt, akinek szadizmusával csak a börtönparancsnok, Goiciu és a gyár igazgatója, Mihalcea vetekedett. Az állandó zaklatás, váratlan kutatások, szigorú büntetések a legcsekélyebb ,,fegyelmezetlenségért" az 1964-es évben ritkábbá váltak. Miután a román politika a nemzetiszocializmus irányába fordult, nagy felháborodást váltott ki egyrészt a Historia Mundi néven elhíresült világtörténelmi kiadvány, de az Erdélyre vonatkozó magyarországi történelmi könyvek is. Beindultak tehát a román nép kétezer éves történelmét ismertető tanfolyamok, s ezzel párhuzamosan a vasárnapi nyilvános ,,meaculpázások". Ezeken egyesek elmondták az egybegyűjtötteknek ,,vétkeiket", majd ,,leleplezték" a még mindig megátalkodottan reakciósokat. Puskást is felkérte az EMISZ elnöke, néhai Orbán László, aki viszont egy Ady László nevű volt belügyi tiszt (kegyvesztett és elítélt lett) utasítását hajtotta végre. Puskás nem vállalta. A börtönbeli besúgás példájára néhány mondat a szeku irattárából kimásoltatott anyagból: ,,Ez év januárjában számot vetettem a múltammal, azzal, amit elkövettem. Puskás Attilával az élen minden "híve" elítélt engem, és megtagadtak. Addig sem volt velem jóban (mármint P. A.), de azután egyáltalán nem. (...) Nemegyszer álltam szóba vele helytelen álláspontja miatt. Mindig visszavert nacionalizmusával, azt a benyomást keltve bennem, hogy megátalkodott, sőt, bigott, fanatikus vagy éppenséggel agybeteg..." Más: ,,A következőket nyilatkozom, mivel a kulturális-nevelő tevékenységem során a szamosújvári börtönben megállapítottam, hogy létezik egy nacionalista magyar csoport, s ezúton jelentem azt, hogy kik ennek a csoportnak a tagjai: Puskás Attila, 57-es cella (továbbiakban felsorol még tíz nevet más cellákból). /Ezeket a neveket a szekusdossziékat vizsgáló bizottság, a CNSAS kihúzta./ (...) Ismert Puskás Attila esete a börtönadminisztráció előtt, amikor az adminisztráció egyes intézkedéseit (azt, hogy csak románul beszélhetünk a cellában - P. A. megj.) megsemmisítette azáltal, hogy úgy állította be, mint ami a magyar rabok ellen irányul. Más alkalommal, 1962. október 23-án P. A. néhány magyar ifjat gyűjtött maga köré, és 1956. október 23. jelentőségéről beszélt nekik..." (jelenti Ady Ladislau valamikor 1964-ben, dátum nélkül - P. A. megj.) És még egy: ,,...Megengedte magának, hogy ő, mint a magyar elit egyik képviselője, úgy minősítsen minket, vagyis alulírottat (A. F. - nem adom meg a teljes nevét, mert megyénkben él, az elszámolást lelkiismeretére bízom) és másokat, akik megértettük azt, hogy hibáztunk, és állást foglaltunk ezekkel szemben, hogy elárultuk a magyar ügyet, a magyar nép ügyét. (...) Azt mondtam neki, hogy valóban ellensége vagyok, s mindazoknak, akik a nép érdekeinek ellenségei, azokkal vagyok, akik új életet alkottak, akik a szocializmust építik..." (Sohasem mondta, hogy ellenségem - P. A. megj.) - A szekus tisztek azt mondták Puskás édesanyjának, hogy rossz magaviselete miatt csak akkor szabadulhat, ha meggyőzi fiát a javulásról, ami azt jelentette, hogy szolgálja a szekut. Édesanyja azonban egyetlen ilyen szót sem szólt neki.Az ismert író és publicista, Stelian Tanase Gheorghiu-Dej uralmának éveit kutatva megállapította, hogy 1957 decemberében 8578 tiszt, 3375 altiszt, 5816 civil és 11 193 ,,segédszemélyzet" alkotta a szeku állományát. De a hozzáférhetetlen A szekuritáté fehér könyve (Cartea alba a securitatii, megjelent az Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ kiadásában 1994-ben) már a ,,hiteles" számokat közölte: 9884 tiszt, 3488 tovább szolgáló altiszt, 5284 civil. Ezeken kívül a Szekuritáté operatív egységei 5633 tiszttel, 4108 tovább szolgáló altiszttel, 1416 civillel, valamint 42 028 sorköteles katonával duzzadtak fel 1958-ban. 1955-57 vége között 6214 politikai rab volt. Ez egy év alatt, 1958-ban 10 125-re, majd 1960. januárra 17 613-ra ugrott a létszámuk. További adat: letartóztatva 1958-ban 47 643 politikai ,,bűnöző", ez a csúcs, mivel 1959-ben ,,csak" 37 893 személy kerül vizsgálótiszt elé. Újabb esés: 1960-ban mindössze 21 176 embert tartóztatott le a szeku. 1958 júliusától már halálos ítéletet is hozhatnak. Pacepa tábornok valamennyi könyvében igyekezett ,,hazafi" lenni, az ötvenes-hatvanas évek embertelenségeit a szovjet KGB abszolút befolyásának tulajdonította. S ezt bőven illusztrálja a hírhedt besszarábiai orosz, akit Gheorghe Pintilienek keresztelnek át (alias Pintilie Bodnarenko ukrán NKVD-ügynök). A Szovjetunió által ,,felszabadított" valamennyi közép-kelet-európai ország állambiztonságát minden szinten szovjet ügynökök ellenőrizték és irányították. Így tehát Romániában a Szekuritáté megalakulásának évében (1948. augusztus 30., az alapító törvényrendelet száma: 211.) a koncepciós perek főrendezője (szabotázs és kémkedés vádakkal) Alexandru Nicolski, a kihallgatótisztek főnöke. A DGSP (Directia Generala a Securitatii Poporului) Nemzetbiztonsági Főigazgatóság főnöke pedig Gheorghe Pintilie (Pantyusának hívják bizalmasan). Virgil Magureanu 1998-ban úgy tudta, hogy még 1989 lázas napjaiban nyomban eltűnt 100 000 szekusdosszié, de még mindig van 1 267 384 (!), amiből 81 295 a volt politikai elítélteké, 35 305 a ,,felszabadulás" előtt elítélteké (legionáriusok, kommunisták, nemzetiségiek), és 603 333 dosszié azé a 425 000 informátoré, akik a szekunak dolgoztak. Más források - pl. Pacepa is - ennek a számnak legkevesebb kétszeresére teszik az informátorok (és együttműködők) számát. Persze, a büntető törvénykönyv vonatkozó fejezete tulajdonképpen 1936-tól az 1949-es éven át egészen a jelenlegi 1968-asig, amelyet 1975-ben, majd 1990-ben s ezt követően is módosítottak, egyaránt tartalmazza más és más cikkelyben, más és más megfogalmazásban az állam biztonsága elleni bűncselekményeket - most már enyhébb büntetésekkel. Puskás elhatározta, hogy megismeri a vele kapcsolatos szekusdossziékat, ezért a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Nemzeti Tanácshoz fordult. Végül jelezte a hivatal, hogy tizenkilenc dossziéban 2200 oldal vár áttekintésre. Elutazott Bukarestbe, átnézte az 1964 decemberétől 1989 decemberéig született besúgó jelentést, ezek róla szóltak. Megdöbbentő volt a sok jelentés.Mindegyik fedőnevén szerepelt, de egyiküket felismerte, Németh Ernő doktort, aki most Magyarországon él. Volt, aki azzal az ürüggyel jött, hogy szakkönyvet kér. Puskás őt a konyhában fogadta, holott neki a dolgozószobát kellett volna szemügyre vennie. Le is tolta érte a kapcsolattartó tiszt. A jelentések szerint Magyarországon 22 millió forintot örökölt, amit az Erdélyt felszabadító csapatokra akar költeni. Puskás az iratokból megtudta, hogy sok tisztet állítottak rá. Az egyik vaskos dosszié levelezésének kivonatát tartalmazza. /Puskás Attila: Kisemberek a vörös pók hálójában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4., folyt.: márc. 5./"
2003. március 6.
"Márc. 7-én Dicsőszentmártonban, a Magyar Házban a Sipos Domokos Művelődési Egyesületben Bordi Zs. Lóránd sepsiszentgyörgyi régész előadást tart a 725 éves városról, az első oklevelek tükrében címmel. /Előadás a dicsőszentmártoni Magyar Házban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./"