"Huszonöt, Párizsban élő román professzor és tudományos kutató írásos tiltakozást juttatott el a hírügynökségekhez, amelyben felháborodásukat fejezték ki a Sigma Kiadónál megjelent XII-es történelemtankönyv szerzői ellen indított kampányért. Az aláírók között van Monica Lovinescu, és Paul Goma. Véleményük szerint a parlamentnek egyáltalán nem állt volna jogában "kihallgatásra" berendelni a tankönyv szerzőit és a tanügyminisztert, az említett tankönyv ugyanis sehol sem sérti a tantervet vagy az érvényben levő törvényeket. /Párizsi román értelmiségiek szolidarizálnak a Sigma-tankönyv szerzőivel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

Petre Roman külügyminiszter febr. 2-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a január 24. és 29. között tett amerikai látogatása a két ország közötti kapcsolatok, a stratégiai partnerség elmélyítésének új szakaszát jelzik. A Madeleine Albright külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén kitűnt: az USA érdekelt abban, hogy Románia sikeresen vállalja az EBESZ-küldetést mind a trojka, mind pedig a szervezet jövő esztendei elnöksége keretében. A január 29. és 31. közötti párizsi látogatásról Roman közölte, megállapodás született arról, hogy francia bizottság segíteni fogja a román felet az uniós csatlakozási tárgyalások előkészítésében. /A román-amerikai kapcsolatok új dimenziói. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

Sylvester Lajos a moldvai magyar iskolák történetéről (1947-1959) írt könyvet Csupa csapás az élet címmel. Arról is beszél a könyv (és a dokumentumfilm: Voltunk mük es...), hogyan alakult a sorsuk a moldvai magyar iskolába járó gyermekeknek, majd mi várt rájuk, miután átmenekítették őket Erdélybe, s merre fordult az ott buzgólkodó erdélyi pedagógusok életpályája. Sylvester azokról is írt, akik kiváló képességekkel az európai kultúra hullámcsúcsaira kerültek, anélkül, hogy feladták volna moldvai csángó-magyar öntudatukat. Kevesen vannak - katonai akadémiai előadó tanár Svájcban, Párizsban doktoráló néprajzos, táplálkozástörténész -, és van közöttük művész is. Petrás Marika, aki két gyermekével más nemzetiségű férjétől elvált asszonyként ment Magyarországra. Petrás Máriáról Olosz Ferenc filmrendező készített egy filmet Panaszkodás Istennek címmel. Petrás Mária Sitkére (Szombathely mellett) készít keresztutat. - Németh Zsolt moldvai látogatásának utóhullámaként megjelent egy angol nyelvű kiadvány, amely azt bizonygatta, hogy valamikor a moldvai magyar tanítókat furkósbottal kergették ki a falvaikból a csángó-magyarok, mert ők románok. Tovább folyik tehát a magyar múlt és jelen meghamisítása. /Sylvester Lajos: Nem csupa csapás az élet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

A Párizsban élő Méray Tibor író, az Irodalmi Újság főszerkesztője által alapított, erdélyi fiatal magyar újságírók három hónapos magyarországi továbbtanulását elősegítő, 2000. március 15-én ötödik alkalommal kiosztott díjat, az alapító által kijelölt bizottság Szekeres Attila fiatal sepsiszentgyörgyi újságírónak, a Háromszék napilap munkatársának ítélte. /(Tibori Szabó Zoltán): Méray-díj 2000. ...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

/ Kányádi-estet tartottak a párizsi Magyar Intézetben. Bemutatták a költő Quelqu'un marche sur la cime des arbres címmel megjelent francia nyelvű kötetét, a belgiumi Achante kiadó gondozásában. /Tompa László: Kányádi Sándor francia nyelvű kötetének párizsi bemutatója. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Egy Csoma Sándor-rajongó "idegen", a Nagyenyedtől a Himalájáig Kőrösi Csoma Sándorral című könyv /Bethlen Gábor Kiadó, Sopron/ francia szerzője Bernard Le Calloc'h. A Sorbonne-on jogot végzett és a közép-európai népek történelmét tanulmányozta, ezért kérte 1947-ben a francia külügyminisztériumot, hogy Magyarországra helyezzék. Diplomáciai pályáját Budapesten kezdte, de ezt megelőzően, míg meg nem szüntették, a gödöllői premontreiek francia nyelvű gimnáziumában tanított. Mint nyugati követségi titkárt, az ötvenes évek kommunistái nem nézték jó szemmel. "Gyanús" magyarbarátként ellenségnek számított. Figyelték, követték, zaklatták. 1949-ben, a Rákosi-korszakban idegennek magyar nőt venni feleségül kész kálvária volt. Öt év magyarországi tartózkodás után, 1953-ban, éppen Sztálin halála napján tért haza Párizsba magyar családjával. Rövid diplomáciai karrierje során megtanult magyarul, oroszul, szerb-horvátul, s részben finnül is. Tudományos munkássága eredményeként számtalan történelmi és földrajzi vonatkozású cikket, tanulmányt írt. Hat könyve jelent meg a témában. Kőrösi Csoma sorsa, tudós magatartása, példája élete fontos részévé vált. Eddig közel 300 cikket közölt és két könyvet írt róla magyar nyelven. A Francia Földrajzi Társaság választmányi tagja, a Francia Finnugor Társaság alelnöke és a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja. Le Calloc'h minden írást, könyvet, dokumentumot áttanulmányozott, ami Kőrösi Csoma Sándorról szólt. Szerkesztett is egy 4000 szócikket és fotókat tartalmazó Kőrösi Csoma-lexikont és összegyűjtött minden rá vonatkozó, vele kapcsolatos cikket, tanulmányt, relikviát. A Magyar Tudományos Akadémián is többször tartott előadást. Két földrajzi kutató expedíciót szervezett Közép-Ázsiában, járt a Himalájában és Ladakhban is. Élményeit, tapasztalatait nagy sikerű útikönyvben írta le. Újabban a magyarbarát kutatót más magyar nagyságok - Ujfalvy Károly finnugor szakértő, Munkácsy Mihály festőművész, gróf Pállfy Mária, Kinsky herceg feleségének az élete és múltja is foglalkoztatja. Idén a Kőrösi Csoma Sándor-napok előadó vendége volt. /Kicsoda Ön, Bernard Le Calloc'h? = Brassói Lapok (Brassó), 2000. máj. 5./

Henri Pons, a párizsi Igazságügyi Palota gazdasági kérdésekben járatos elöljárója megjelent Bukarestben - megjelenése riadalmat keltett ellenzéki berkekben - ugyanis egy nagyszabású pénzmosási ügyben kíván nyomozni. A kiszivárgott hírek szerint a kilencvenes évek közepének TDRP-s vezérei - hogy pontosan kik, azt még nem lehet tudni - egy Franciaországban létrehozott cég segítségével mosták tisztára az állami költségvetésből eltulajdonított milliárdokat. A Le Parisien nem titkolta: az ügy nagyon kényes, hiszen jelentősen átrajzolhatja néhány vezető román politikus portréját. Egyelőre érintettnek látszik Adrian Nastase, Teodor Melescanu, Viorel Hrebenciuc, Liviu Razvan Temesan, Mircea Cosea, Iosif Boda... vagyis csupa egykori kormányzati vezető, akik most kötelesek lesznek megjelenni a törvény előírta meghallgatáson. Ez a pénzmosási ügy nem sokkal a "vörös drót" esete után pattant ki, arra enged következtetni: lesznek még időzített botrányok és leleplezések. "Akár azt is gondolhatnánk: több előre megírt botránykrónika és leleplezési forgatókönyv hever távoli országok tekintélyes intézményeinek páncélszekrényeiben" - írta Kereskényi Sándor. Az újságíró szerint ha román demokrácia keretei tágulnak, "nekünk csak jó lehet." - Mennyire züllött lehet itt a közéleti szereplőgárda? /Kereskényi Sándor: Mosás és mosakodás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 6./

A magas szintű román-magyar találkozókról fejtette ki véleményét Kiss József, a lap munkatársa. A mélypontot jelentő 1988. augusztus 28-i, aradi Ceausescu-Grósz találkozóról kiadott hivatalos közlemény szerint: "a munkajellegű, konstruktív légkörű megbeszéléseken, hangsúlyozták a barátság erősítését és a kétoldalú együttműködés fejlesztését szolgáló érintkezések fontosságát". Az 1989-es eseményeket közvetlenül követő Horn Gyula látogatásán megszületett emlékeztetőben, majd az 1990. január 7-i kormánynyilatkozatban még a teljes egyéni és kollektív jogokat, az újrainduló magyar nyelvű egyetemet, az anyanyelv közhivatalokban és az igazságszolgáltatásban való korlátlan használatát emelgették, s végül a márciusi események után 23-i dátummal kiadott közlemény megerősítette mindezt. Ugyanezekért az Európai Tanácsba való felvételnél kiszabott feltételeknél, Melescanu külügyminiszter személyesen vállal kezességet az 1993. július 22-i levelében. 1994 nyarán újra találkoztak a külügyminiszterek, de az időközben életbe léptetett alkotmány "nemzetállam" jellege miatt már nem tárgyalhatták a be nem váltott ígéreteket, akárcsak az időközben felerősödött magyarellenes hangulatot sem. Az európai fórumok kicsikarta 1996. augusztus 22-i alapszerződés szövege, bár említi a saját oktatási intézményeket (12. cikkely), elítéli az idegengyűlöletet (14. cikkely), továbbá hivatkozik az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, a Párizsi Chartára, a koppenhágai találkozó előírásaira és az 1201-es ajánlásra (az egyéni jogokra és ami tartalmának megfelel, a kollektív jogokra, amit közösen gyakorolhatnak), de semmiféle előírást nem tartalmaz ezek valódi garantálásához. Emiatt sokan bírálták az alapszerződést, többek között az RMDSZ is. A tavalyi hivatalos találkozón Radu Vasile miniszterelnök ígéretet tett a kolozsvári magyar egyetem mielőbbi visszaállítására, amelyet hazatértekor már a repülőtéren megcáfolt. Kolozsvár szélsőséges polgármestere megengedhette magának, hogy a magyar konzulátusra kitehesse a "kémközpont" feliratot, magát a nagykövetet is horthysta-irredenta kémnek nevezve, sőt a konzulátus nemzeti zászlójának ellopását is, ugyanakkor Vadim fasisztoid jellegű hisztériás és fajgyűlölő tüntetéseket rendezzen Kolozsváron, Zilahon és Marosvásárhelyt. Ezekben az esetekben diplomáciai úton sem került sor tiltakozásokra. - A közelmúltban lezajlott miniszterelnökök találkozójáról ugyancsak elmondható: "Reményt keltő nyitásnak számító, összességében eredményesnek minősíthető tárgyalás, ahol nem írtak alá semmit". Nem kellene ezen változtatni, tette fel a kérdést az újságíró. /Kiss József: Kipipált rutinlátogatások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke elismerte, hogy a csalással és pénzmosással vádolt román-francia üzletember, Adrian Costea meghívására és vendégeként járt 1998. decemberében Párizsban. A francia hatóságok azzal a gyanúval nyomoznak Costea után, hogy az üzletember jelentős összegeket tüntetett el Franciaországban alapított cégeinek számláiról. A pénz az állami tulajdonban lévő Bancorextől érkezett azoknak az üzleteknek a lebonyolítására, amelyeket 1992 és 1996 között Costea román kormánytagok, magas rangú kormányhivatalnokok és Ion Iliescu volt államfő közeli politikai tanácsadóinak közvetítésével kötött román társaságokkal. A francia vizsgálat szerint Costea cégei közel 1 millió francia frankot költött befolyásos román vendégek franciaországi szállodai számlájára. Adrian Nastase és felesége két éjszakát töltött egy Párizs környéki luxusszállodában Costea vendégeként. A 4625 frankos számlát az a cég fizette, amelyet Costea azért hozott létre, hogy a román kormány megbízásából egy Romániát népszerűsítő fotóalbumot adjon ki. Az album elkészítésére átutalt 5,7 millió dollár mintegy egyharmada eltűnt a cég számlájáról. - Costea 1973-ban elhagyta Romániát. Előbb Izraelben telepedett le, ahol megkapta az izraeli állampolgárságot. Később Franciaországba költözött és 1996-ban, Ion Iliescu elnökségének utolsó hónapjaiban kapott ismét román állampolgárságot. Ebben az időben Románia külügyminisztere Teodor Melescanu volt. Teodor Melescanu, aki jelenleg az ellenzéki Szövetség Romániáért Párt vezetője és államfőjelöltje, többször is járt úgy Franciaországban, hogy szállodai számláit Costea cégei fizették. Melescanu a pénzmosási botrány kirobbanásakor azt közölte, hogy nem ismerte Adrian Costeát. /Kivizsgálják Costea viselt dolgait. Napról napra dagad a pénzmosási botrány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Máj. 21-én, vasárnap megnyílt a Magyarok V. Világkongresszusa a Budapest Kongresszusi Központban. A Magyarok Világszövetsége akkor követne el igazi történelmi tettet, ha megszűnne a széthúzás és a parttalan viszálykodás - mondta Csoóri Sándor, a világszövetség leköszönő elnöke az esemény megnyitóján. Szerinte az első parlamenti választások óta bebizonyosodott, hogy a politikai pártoknak is fontosabb a hatalom a nemzeti egységnél. Megemlítette, hogy az ukrán-magyar, a szlovák-magyar és a román-magyar alapszerződések ellen a világszövetség időben felemelte a szavát, s ezt továbbra is indokoltnak tartja. Csoóri Sándor úgy látja, hogy egyetlen esetben sem sikerült egységes kérdésként kezelni a határon túl élő három és félmillió magyar sorsát. Szerinte életveszélyesen megosztott az erdélyi és a vajdasági magyarság, illetve a nyugati magyarság nem volt képes egy nemzetközileg elismert személyiséget "kinevelni", aki a magyar érdekekért "kopogtathatott" volna, Amerikában, vagy Párizsban. Megemlítette a világszövetség 1992 óta elért főbb eredményeit, ezek közül is kiemelte a Duna Televízió létrehozásának szorgalmazását és támogatását. A kongresszus megnyitása előtt Csoóri Sándor elnök, Patrubány Miklós elnökhelyettes és Dobos László, az MVSZ Kárpát-medencei régiójának elnöke megkoszorúzta a hősök emlékművét a Hősök terén. /Megnyílt a Magyarok V. Világkongresszusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

A MÁÉRT hat Szakértői Bizottsága tájékoztatást adott az eddig végzett munkáról. 1. Kulturális Bizottság: Ki kell terjeszteni a határon túli magyarság számára a művészeti díjak adományozásának és a művelődési ösztöndíjak biztosításának lehetőségét, továbbá meg kell teremteni a számukra a könyvtári szolgáltatások ingyenes igénybe vételének feltételeit. 2. Oktatási Bizottság: felsőoktatásban: részképzés biztosítása, pedagógusigazolvány és a vele járó jogosultságok biztosítása, könyvtár-levéltár használat, kihelyezett tagozaton való tanulás lehetősége, diplomaelismeréssel, diplomahonosítás ingyenessége, pedagógus-továbbképzés /3-6 évente 1 hónap/. 3. EU Integrációs Bizottság: a törvény személyi hatálya nem terjedhet ki az ún. nyugati magyarságra, hanem csak azokra, illetve azok felmenőire, akiket a Párizsi Békeszerződés alapján fosztottak meg magyar állampolgárságuktól. 4. Gazdasági Bizottság: munkavállalás biztosítása Magyarországon, méltányos elbírálás a munkavállalási engedélyek megadásában, vállalkozások támogatása /magyar állampolgárokéval azonos mértékű illetékrendszer kialakítása/. 5. Egészségügyi és Szociális Bizottság: a határon túli magyarok számára a Magyarországon nyújtandó egészségügyi ellátások meghatározott körét a törvény alapján jogosult személyek vehetik igénybe, a 3-4 gyermekes határon túli magyar családok a gyermekek születését követő időszakban speciális szociális-mentális támogatásban részesüljenek. A hadigondozottak ugyanolyan ellátásban részesüljenek, mint a magyar állampolgárságú hadigondozottak és hadiárvák. 6. Állampolgársági és Önkormányzati Szakértői Bizottság: a bizottságban véleménykülönbség alakult ki a határon túli magyar jogállás elnyerésének eljárásjogi kérdése körül. További tennivalók: az intézményi kataszter összeállítása, vizsgálni kell: vízumpolitika a "Schengen acquis" tükrében, demográfiai és migrációs ügyek, határátkelőhelyek, a Széchenyi Tervhez való kapcsolódás lehetőségei. /Tájékoztató a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok végrehajtását szolgáló Szakértői Bizottságok működéséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) tisztújító küldöttgyűlése nem fogadott el olyan határozatot, amely a jelenlegi európai határok felülvizsgálatát kérné - szögezte le Patrubány Miklós, az új elnök. Patrubány sajtóközleményében Duray Miklósnak, a világszövetség vezetéséhez tartozó szlovákiai magyar politikusnak a kijelentésére reagált, aki szerint a fórumon született döntés úgy értelmezhető, hogy a világszövetség határrevízióra törekszik. Mint ismeretes, a küldöttgyűlés olyan határozatot hozott, hogy kezdeményezi a magyar kormánynál és a nemzetközi szervezeteknél "a trianoni diktátum felülvizsgálatát". Patrubány szerint a trianoni békediktátum ma már nem hatályos, mert azt felváltotta az 1947-es párizsi békeszerződés. Véleménye szerint ugyanakkor "nem kétséges, hogy a trianoni békediktátum a XX. századi európai történelem egyik sarokkövét képezi, amelynek következménye milliók lelkében él". Az MVSZ elnöke szerint jogos az igény, amely meg szeretné vizsgálni, hogy milliók kisebbségi sorsba taszításakor a nagyhatalmak által vállalt kötelezettségekből mára mi valósult meg. A revízió pusztán morális értelmű lehet. - A Magyarok Világszövetsége soha nem hirdetett sem területi revíziót, sem határmódosítást. /Patrubány: Az MVSZ nem kérte a határok felülvizsgálatát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./ A trianoni szerződésről elsősorban a magyar kormánynak kell nyilatkoznia, mivel ez az államok közti viszony kérdése - hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök nyilatkozatában. Markó az MVSZ küldöttgyűlését úgy értékelte: "újabb esélyt sikerült, sajnos, eljátszani azzal, ami ott történt". Elkeserítő, hogy a világszövetségben évek óta kiszorítósdi zajlik. Az RMDSZ elnöke szerint nem lehet úgy elemezni a történteket, hogy a világszövetségben Erdély okozott volna szakadást. A világszövetségben megoldatlan a képviselet kérdése, tehát az erdélyi képviselet sem egy széles körű döntés, vagy konzultáció nyomán jött létre - szögezte le. Markó. - "Azt hiszem, az is jellemző, hogy az RMDSZ elnökének, sajnos, kívülállóként kell nyilatkoznia" - mondta. /Markó: Kiszorítósdi zajlik a világszövetségben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

A Magyarok Világszövetsége küldöttgyűlésén elfogadott, a trianoni szerződés felülvizsgálatáról szóló határozattal kapcsolatban Martonyi János külügyminiszter máj. 29-én újólag megerősítette: nem változik a magyar kormány külpolitikája. A kormányprogram világos eligazítással szolgál, amikor nem foglalkozik határkérdésekkel. Martonyi János rámutatott: a trianoni szerződés nem számít hatályos joganyagnak, mert a második világháború után a Párizsi Szerződéssel váltották fel. Felülvizsgálni viszont csak hatályos joganyagot lehet - ebben az esetben ez csak a Párizsi Szerződés lehetne. A miniszter azonban reményét fejezte ki, hasonló érdemtelen próbálkozásoknak a jövőben sem kell jelentőséget tulajdonítani. /Martonyi János még egyszer megnyugtatott Trianonnal kapcsolatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Illyés Kinga /Marosvásárhely/ előadóművész és színészpedagógus Az élet kenyere című egyszemélyes műsorával lépett fel Zilahon. Pódiumjátéka Árpád-házi Szent Erzsébet élettörténetéről szól. Illyés Kinga a műsort gazdag forrásanyagra támaszkodva állította össze, felhasználva az Érdy-kódexet is. Példaértékű élet volt, a magyar királylány leszállt a trónról, hogy szegényeket, betegeket, támogasson. Illyés Kinga szerint ez a példa kalkuttai Teréz anya tevékenységéhez hasonló, ellenben az Árpád-házi királylány gazdagságot, hatalmat, családot hagyott ott azért, hogy teljesítse elhivatását. /Fejér László: Történelmi példa pünkösdi ajándékba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ Illyés Kinga Az élet kenyere című műsorával a marosvásárhelyi bemutató óta több meghívásnak tett már eleget itthon és külföldön. Nemrégiben Hollandiában járt, Brüsszelben a Magyar Házban lépett fel, Liége-ben a Szent Erzsébet Kör vendége volt, Kölnben a Mindszentyről elnevezett Magyar Házban játszott. Emlékezetes volt a burgkasteli fellépése, a 40 éve megszakítás nélkül működő Magyar Gimnáziumban, amely egyetlen ilyen jellegű, azaz anyanyelvű iskola a vidéken. Berlinben a Magyar Ház fogadta Illyés Kingát. Ősszel várják Párizsban és Londonban. /S. Muzsnay Magda: Az élet kenyere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

A 90 éves Fejtő Ferenc történész-újságíró kapta az idei Nagykövetek Díját a Párizsban működő külföldi nagykövetektől. Fejtő már 1934-ben elítélte a sztálinizmust, legismertebb, vagy tíz nyelvre lefordított könyve A népi demokráciák története. Az elmúlt években jelent meg Rekviem egy hajdanvolt birodalomért című munkája. /Fejtő Ferenc kapta a Nagykövetek Díját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Júl. 9-én Bukarestben befejezte munkálatait az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlése. A negyvenöt országból összegyűlt több mint 300 europarlamenter Adrian Severin exkülügyminisztert választotta az EBESZ PK soros elnökévé, s így a következő közgyűlést a jövő év júliusában Párizsban már a román diplomata fogja vezetni. /Mint külügyminisztert menesztették...Román diplomata az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének élén. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

"Román Viktor /Homoródszentmárton, 1937. már. 12- Párizs, 1995. ápr. 12./ a marosvásárhelyi művészeti középiskola után a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola szobrászati fakultásán szerzett diplomát 1960-ban. Korai munkáiban a székely népművészet hangulatai, sőt formamegoldásai csakúgy tetten érhetők, mint az ősi egyiptomi vagy etruszk szobrászat térkitöltő biztonsága. 1967-ben egyesztendős ösztöndíjat kapott a londoni Angol Királyi Művészeti Kollégiumon; 1968-ban Nogent-sur-Marne-ben telepedett le. Júl. 16-án avatják emlékházát avatják szülőfalujában. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./"

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke, Katona Ádám nyílt levelet intézett Markó Béla RMDSZ-elnökhöz. Ebben csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ nem vette komolyan a platform által felvetett közérdekű problémákat, valamint az RMDSZ megújítását szorgalmazó kezdeményezést. Az EMK-elnök felkérte az RMDSZ-t, szorgalmazza koalíciós partnereinél Romica Tomescu környezetvédelmi miniszter haladéktalan visszahívását az ismételt "dicstelen szereplése" miatt. Az EMK hangsúlyozta: az RMDSZ nem figyelheti közömbösen azt, amit Moszkva a szabadságukért, önrendelkezésük kivívásáért küzdő csecsenekkel elkövet. Ezért az EMK kívánatosnak tartja, hogy az RMDSZ "haladéktalanul csatlakozzék a párizsi székhelyű Nemzetközi Emberjogi Szövetségnek a moszkvai vezetés felelősségre vonását kezdeményező javaslatához". Katona Ádám ugyanakkor választ szeretne kapni az RMDSZ elnökétől, hogy milyen eredménnyel járt közbe az illetékes hatóságoknál dr. Barki Éva, illetve Bardóczy Csaba ügyében. /Megoldásokat sürget az EMK elnöke. Katona Ádám nyílt levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./"

"Szept. 6-án Petre Roman külügyminiszter Párizsban tárgyalt Pierre Moscovici francia Európa-ügyi miniszterrel a román állampolgárok vízummentességének kérdéséről. Petre Roman előzően ugyanerről tárgyalt Brüsszelben is. Petre Roman párizsi sajtóértekezletén "diszkriminációnak", "megalázónak" nevezte, hogy hazája polgárait még mindig vízumkényszer sújtja az Európai Unió tagállamaiban, s ennek feloldása fejében azt ígérte, hogy országa az EU támasztotta követelményeknek megfelelően megszilárdítja országa határvédelmét, hogy elejét vegye a nyugatra törekvő illegális bevándorlás fenyegetésének. /Románia vízummentességet kér. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

A múlt héten kezdődött Aradon a román rádiósok világtalálkozója, melyet a Vajdahunyadon tartott szakmai megbeszélés után Szegeden, majd Gyulán folytatnak. Az egyik résztvevő Ion Stanica volt, párizsi RFI /Radio France International/ román nyelvű adásának szerkesztője. Elmondta, hogy Párizsban és környékén 60 ezer román él. A Kínai Rádiónak is van román nyelvű műsora. A margittai születésű Bihari László a Magyarországról sugárzott román nyelvű adásokról tájékoztatott. A Magyar Rádió külföldre irányuló adásának van egy közép-kelet-európai szerkesztősége. Orosz, ukrán, szlovák, szerb, horvát és román nyelven sugároznak rövidhullámon és a Duna TV hangcsatornáján. A Budapesti Rádiónak, sőt a Szegedi Körzeti Stúdiónak is van román nyelvű adása. A román adás minden munkatársa erdélyi származású. Schreiner Barják Csilla aradi, Havadi István pedig kolozsvári. A három állandó munkatárs mellett öt-nyolc külsős segíti munkánkat. /Puskel Péter: Európai és ázsiai román rádiósok műsoraikról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

A magyar nyelvterületen közismert Kányádi Sándornak Párizsban bemutatták verseinek francia gyűjteményét. Kányádi elmondta, hogy tavaly ősszel Brüsszelben, Namurben volt bemutató. A valaki jár a fák hegyén c. kötetet franciául adták ki. Namurben inkább kollégáknak volt a bemutató, Párizsban viszont az ottani magyar intézetben. Eljött a belga költőnő, az előszót és a nyersfordításokat készítő Huszár Magda, aki egyébként bánffyhunyadi származású és ott volt a kiadó képviselője is. Ott volt Pierre Székely (Székely Péter) ismert szobrász és Fejtő Ferenc, Jean-Luc Moreau, a Sorbonne finnugorisztikai professzora - maga is költő, fordító, József Attilát, Adyt és Illyést is fordított franciára -, aki most elhozta Kányádinak Palackposta c. verse francia fordítását, amit Albert Camus emlékének ajánlott, még 1967-ben. /Nemsokára Arad és Temes vendége lesz a költő. Egy francia nyelvű Kányádi-kötet párizsi fogadtatása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

Szept. 24-29. között a kolozsvári Állami Magyar Opera társulata Hannoverben lépett fel Kodály Zoltán Székelyfonójával az Expo Hannover budapesti kormánybiztosi hivatal meghívottjaként. Demény Attila rendező emlékeztetett: a Székelyfonó 1991-es bemutatását a kolozsvári kritika elutasította. Ezt ellenpontozta, hogy az előadásról készült MTV-film a legjobb operafilm díját kapta az 1993-as párizsi filmfesztiválon. Simon Gábor igazgató elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala is segítségünkre volt a meghívásban. Hannoveri előadásuk sikerét a szűnni nem akaró taps jelezte. Az igazgató elmondta, hogy a következő évad nem lesz szokványos évad. A magyar millennium esztendejében kilátás van arra, hogy több magyarországi vendégjátékon vehetnek részt. A millenniumi rendezvények színhelye a budapesti volt Ganz-gyár csarnoka, amelyet nemcsak színház- és operaelőadások bemutatására, hanem valóságos magyar kultúracsarnokká alakítanak át. /Hintós Diana: A hannoveri világkiállítás meghívottja volt a kolozsvári Állami Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

"Petre Roman külügyminiszter választási provokációnak minősítette, hogy Romániában az 1956-os magyarországi forradalom évfordulójára időzítetten kiadták Méray Tibor Budapest, 1956 című könyvét. A Franciaországban élő magyar író említett könyvével első alkalommal ad lehetőséget a román nyelvű nagyközönségnek, hogy részletesen megismerje az 1956-os magyarországi eseményeket. Méray a román nyelvű kiadást kiegészítette egy fejezettel, amelyben megírta, hogy Nagy Imre és társai miként kerültek a börtönnel felérő romániai száműzetésbe, az akkori román vezetés miként adta ki őket Magyarországnak. A szerző részletesen foglalkozott azzal a szereppel is, amelyet Valter Roman, a jelenlegi külügyminiszter édesapja játszott ebben a történetben. Az Evenimentul Zilei több részletet közölt a könyvből. Petre Roman a lap okt. 26-i számában közzétett levelében határozottan visszautasította, hogy a "nyíltan irredenta Méray azt a Valter Romant próbálja lejáratni, aki annyi irredenta akciót hiúsított meg". Valter Románról "közismert volt mind Romániában, mind Magyarországon, hogy milyen álláspontot képviselt Erdély kérdésében" - folytatta Petre Roman. Emlékeztetett arra, hogy édesapja 1939-ben egy francia lapban "az Erdélyt fenyegető német-magyar veszéllyel szemben határozottan leszögezte: semmit sem szabad engedni, s katonaként bebizonyította, hogy Románia képes ellenállni". A külügyminiszter szerint édesapja 1956-os budapesti jelenlétének semmi köze nem volt ahhoz, hogy a szovjetek egy nekik engedelmes kommunista vezetést akartak hatalomra juttatni Budapesten. "Apám életrajzára, a valódira és nem a meghamisítottra, büszke lehetek" - szögezte le Petre Roman. /Petre Roman apja védelmére kel. Érzékeny pontot érintett Méray Tibor visszaemlékezése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Méray Tibor reagált minderre: "Petre Roman a könyvben felvetett problémákat a mai román belpolitika síkjára terelte, amibe nem óhajtok beavatkozni" - jelentette ki,az MTI-nek Párizsban nyilatkozva. Leszögezte, hogy könyvében történelmi tényeket idézett fel. A Budapest, 1956 címen Bukarestben október 23-án román nyelven megjelent könyv a magyar forradalom évfordulója alkalmából látott napvilágot - hangsúlyozta Méray - , azaz nem a romániai választásokhoz "időzítve", jóllehet Petre Roman ezzel próbálja elterelni a figyelmet azokról a megállapításokról, amelyek Valter Roman 1956-os szerepvállalását elemzik. /A magyar forradalom megítélésében nem Roman az illetékes. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

"Nagy port kavart fel a román sajtóban Méray Tibor Párizsban élő magyar újságíró Budapesta 1956. Atunci si dupa 44 de ani című könyve, amely nemrég jelent meg a bukaresti Compania Kiadónál, Marilena Alexandrescu, Vlad Ranetescu és Tibori Szabó Zoltán fordításában. A mű eredeti (francia nyelvű) változata 1966-ban látott napvilágot a Robert Laffont Kiadó gondozásában. A szerző kibővítette könyvét olyan információkkal, amelyekre az eltelt 44 év alatt derült fény. Könyve írásakor Méray felhívást intézett a forradalom résztvevőihez, hogy tanúvallomásokat, dokumentumokat küldjenek neki. A felhívás eredményeként egy vaskos füzetet kapott, Sámson Mihály egykori egyetemista feljegyzéseit, ennek tartalmát a könyv megírásakor felhasználta. Sámson Mihály a forradalom áldozata lett, még október 23-án. A szerző kitért Romániára is. Nemcsak azért, mert Nagy Imrét Snagovra hurcolták, hanem azért is, mert a magyar forradalomnak romániai következményei is voltak. Az akkori román vezetőség határozatot hozott egy főparancsnokság alakításáról, amelynek feladata a rend fenntartása volt a Román Népköztársaság területén; intézkedéseket hoztak, hogy a magyar nyelvű lapokat (Előre, Utunk) "megbízható aktivisták″ őrizzék. - Méray többször említést tett Valter Roman (Petre Roman DP-elnök apja) forradalom utáni szerepéről. A könyvből kiderült az is: Valter Roman csupán halála előtt merte elmondani fiának, hogy magyar származású. /Mezei Kinga: A hitelesség hullámhosszán. Kényelmetlen történelmi "tanúvallomás″. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

"Hildegard Puwak, az EU-integrációért felelős minisztérium vezetője, és Vasile Puscas, EU-tárgyalóbiztos szerint Bukarestnek komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy behozza azokat a gazdasági jellegű lemaradásokat, amelyek miatt Románia a csatlakozásra váró országok között az utolsó helyre szorult. A miniszter asszony élesen bírálta az 1996–2000 közötti kormányokat, amelyek nem teljesítették az EU-nak tett ígéreteket. Az EU-integrációért felelős minisztérium a csatlakozás belföldi vonatkozású kérdéseinek megoldására hivatott, a Mircea Geoana vezette Külügyminisztérium pedig az ügy politikai vetületével foglalkozik. - Hildegard Puwak 1949-ben született Resicabányán. 1971-ben végzett Bukarestben a közgazdasági egyetemen. 1971–1992 között kutató- és előadótanár a Bukaresti Közgazdasági Egyetemen. 1998-ban posztdoktori képzésen vesz részt az Amerikai Egyesült Államokban. - Vasile Puscas 1952-ben született Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végzett. 1992–1995 között Románia washingtoni nagykövet helyettese. 1995-től a BBTE nemzetközi kapcsolatok tanszékén tanít, a Nemzetközi Tanulmányok Intézet igazgatója. - Mircea Geoana 1958-ban született a fővárosban. Bukarestben jogi diplomát szerzett, majd a Politechnikai Intézetben, 1992-ben pedig a párizsi L’Ecole Nationale d’Administration végzettje. 1993–1995 között külügyi szóvivő, 1996-tól Románia washingtoni nagykövete. /Prioritásként kezelik az EU-csatlakozást Románia lemaradásáért a volt kormányt okolja az RTDP. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

"Febr. 16-án végre megnyílt a csíkzsögödi Nagy Imre festőművész képeinek kiállítása - közel 15 éves rejtegetés után -, Marosvásárhelyen, a Nagy Imre Képtár. Sütő András az Istenek és falovacskák című esszékötetében írta: "Tény azonban, hogy Nagy Imre magányos színálmai egy meghatározott népi-nemzeti közösség - nevezetesen a székelység - emberi és tárgyi világában, annak konkrét formáiban nyerik el igazi értelmüket. A sajátságosban - mit helyinek is nevezhetünk - az egyetemest. Bartóki mintára. A szarvassá vált fiak kiáltozásaiból Párizs hangját is kihalljuk; de ezek a szarvasok nem Párizs utcáin sétálnak. Nagy Imre Bartók biztonságával tudta megállapítani mindig: hol bugyognak az ő forrásai. Szó szerinti értelemben is tudja: melyik szarvasfiú hol fog naphaladáskor megjelenni a Hargita vágatos oldalán". Legfőképpen Fodor Imre alpolgármester érdeme, hogy a Köteles Sámuel utca 1. szám alatt megnyílt a képtár. /Lokodi Imre: Megnyílt a Nagy Imre Képtár. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./"

"A Jurnalul National márc. 9-i száma öles betűkkel hirdette: "A BÁKÓI CSÁNGÓK NEM AKARNAK MAGYARUL TANULNI". A cikket olvasva kiderült: nem a Bákó városbeliek, hanem a megye falvaiban lakók. Azok közül is csak a pusztinaiak - mert mindössze őket kérdezte meg a cikkíró. Az egyik megkérdezett, Rosu Neculai elmondta: "Az én gyermekem még románul sem tud, nemhogy magyarul tanulna." - Vajon milyen nyelven beszél az a gyermek? - tette fel a kérdést a román lap cikkéről hírt adó Zsehránszky István. - Valójában Pusztinában 78 gyermek tanul jelenleg magyar nyelvet, Bilibók Jenő tanár úr oktatja őket - nem az iskolában, azt nem engedték meg nekik, hanem otthon. Klézsén pedig 97-en tanulnak magyar nyelvet! 88 gyermek és 9 felnőtt. Bogdán Melinda és Hegyeli Attila oktatja őket - szintén iskolán kívül. - A csángó adófizetőtől megtagadták azt a jogot, hogy anyanyelvét is tanulhassa az állami iskolában. A tanév elején valóban kevesen kértek magyar nyelvórát az iskolában. Klézsén mindössze 13-an, Lészpeden 2-en, Pusztinában 10-en. De vajon miért? - amikor most hétszerannyian járnak, iskolán kívül, magyarórára! Mert akkor a szülőket megfélemlítették. Ebben együttműködött a helyi hatóság, a katolikus pap és az iskolaigazgató. Együttesen "beszélték le" a magyarul tanulni akarókat. Ez kiderül abból a memorandumból, amit 2000 áprilisában küldtek a tanügyminisztériumnak, s amelyben kimondják: nem akarják és nem engedik meg azt, hogy Klézse községben az iskolában magyarul tanuljanak. Ez a beadvány a diszkrimináció kézzel fogható dokumentuma. - Párizsban értekezlet kezdődik a csángó kultúráról. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének művelődési, oktatási és tudományos szakbizottsága tárgyalja a kérdést. Függetlenül attól, hogy milyen következtetésre jutnak, Romániában az alkotmány, a parlament által elfogadott hazai és nemzetközi jogszabály mind írott malaszt addig, amíg féket nem vetnek a nemzeti türelmetlenségnek. /Zsehránszky István: Hazugság, diszkrimináció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

"Márc. 12-én Párizsban a moldvai csángók helyzetéről szóló jelentést tárgyalt az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének kulturális bizottsága. A finn rapportőr, Tytti Isohookana-Asunmaa asszony által beterjesztett jelentés felvázolja a csángók eredetét, történetét s anyanyelvük használatának jelenlegi lehetőségeit. Egy éve vetette föl, hogy a kulturális bizottság vizsgálja meg a csángók helyzetét, és készítsen jelentést a bizottságnak. A "csángó", románul ceangai - írja jelentéstervezetében Tytti Isohookana-Asunmaa asszony - egy heterogén, római katolikus, magyar eredetű népcsoport Moldvában, Románia keleti részén. A csángók, akik archaikus magyar nyelvet őriznek, az utóbbi idők gyors változásai és a helyi román hatóságok nyomásának hatására asszimilálódni kezdtek. Hogyan lehetne megmenteni ezt az egyedülálló közép-európai örökséget, megerősíteni identitásában ezt a csoportot és tagjait? - teszi fel a kérdést a finn képviselő asszony, aki a csángókat Európa "legrejtélyesebb kisebbségének" nevezi. /Udvardy Zoltán: A csángókról tárgyaltak Párizsban: = Magyar Nemzet, márc. 13./"

"A Párizsban élő Méray Tibor író, az Irodalmi Újság főszerkesztője által alapított, erdélyi fiatal magyar újságírók három hónapos magyarországi továbbtanulását elősegítő, 2001. márc. 15-én hatodik alkalommal kiosztott díjat, az alapító kijelölte bizottság Demény Péter fiatal kolozsvári újságírónak, a Krónika napilap munkatársának ítélte. A pályázatok elbírálásakor a bizottság (Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba és Tibori Szabó Zoltán) megállapította: a Méray-díj kiosztása óta az idén érkezett be a legjobb, legszínvonalasabb termés, és ez a döntést nagyon megnehezítette. /Méray-díj 2001. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Párizsban a moldvai csángók helyzetéről szóló jelentést tárgyalt az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének kulturális bizottsága. A finn raportőr, Tytti Isohookana-Asunmaa asszony által beterjesztett jelentés felvázolja a csángók eredetét, történetét s anyanyelvük használatának jelenlegi lehetőségeit. Egy éve vetette föl, hogy a kulturális bizottság vizsgálja meg a csángók helyzetét, és készítsen jelentést a bizottságnak. A "csángó" - írta jelentéstervezetében Tytti Isohookana-Asunmaa asszony - egy heterogén, római katolikus, magyar eredetű népcsoport Moldvában, Románia keleti részén. A csángók, akik archaikus magyar nyelvet őriznek, az utóbbi idők gyors változásai és a helyi román hatóságok nyomásának hatására asszimilálódni kezdtek. Hogyan lehetne megmenteni ezt az egyedülálló közép-európai örökséget, megerősíteni identitásában ezt a csoportot és tagjait? - tette fel a kérdést a finn képviselő. /A csángókról Párizsban. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 16./"