Románia Európa Tanácsba történő felvételét szigorú feltételekhez kell kötni, jó lenn ezt a szervezet októberi közgyűléséig elnapolni - jelentette ki Tőkés László püspök Párizsban, sajtóértekezletén. A püspök nyugat-európai körútja során igyekszik reális képet kialakítani a mindenáron az Európa Tanácsba belépni kívánó Romániáról. Tőkés László szerint három feltételhez kellene kötni a csatlakozást: az egyházak ügyeinek rendezése, az anyanyelvi oktatás megoldása és a nemzeti kisebbség elleni diszkrimináció megszüntetése. /Tőkés Lászó a román ET-tagságról. = Népszabadság, máj. 4./

A jún. 23-i bukaresti lapok bőségesen idézik a Le Quotidien de Paris egyik cikkét, miszerint Budapest szítja a szeparatizmust a szomszédos országokban élő magyar kisebbség soraiban. /B. T.: Párizsi lapvélemény a bukaresti újságokban. = Magyar Hírlap, jún. 24./

Alain Juppé francia külügyminiszter Budapestre látogatott, fogadta Antall József miniszterelnök, Juppé átadta a kormányfőnek Édouard Balladur kormányfő meghívását. Alain Juppé kollégájával, Jeszenszky Gézával áttekintette a kétoldalú kapcsolatokat és nemzetközi problémákat is megvitattak. Juppé részletesen ismertette a Balladur-tervet. Ennek értelmében Párizsban átfogó európai konferencia összehívását szorgalmazza, amely egyezmény aláírásával zárulna. E megállapodás rögzítené az elmúlt években kialakult új európai helyzetet. Jeszenszky szerint különösen fontos, hogy a Balladur-terv nagy súlyt helyez a nemzeti kisebbségek jogainak garantálására. /K. T.: Francia-magyar egyeztetés kisebbségi ügyekben. = Népszabadság, júl.14./ A Balladur-tervet nagymértékben az erdélyi feszültség ihlette. Látták, hogy Budapest és Bukarest remény nélkül elhúzódik. /Balladur-terv az európai stabilitásra. Erdély volt az ihletője. = Magyar Hírlap, júl. 14./

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa létezik, Románia ezt reklámozva bizonygatja a nemzeti kisebbségekkel szembeni jóindulatát. Jönnek is az Európa Parlamenttől, az EBEÉ-től az ellenőrök és a Hrebenciuc-javaslatra előterjesztések születnek. A nemzetiségek lakta helységekben hivatalos lesz a kétnyelvűség. Azonban felmerül a kétely: betartják-e majd az ígéreteket? Milyen biztosítékot adnak a kétnyelvűség gyakorlathoz? ? tette fel a kérdést Indig Ottó. Sok mindent ígért 1945 után ? amíg a párizsi békeszerződést alá nem írták ? a Groza-kormány is. /Indig Ottó: De hol vannak a biztosítékok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./

Az Európa Tanács jogi és emberi jogi bizottsága párizsi ülésén komoly kételyek fogalmazódtak meg Románia ET-ba való fölvételét illetően. Stoffelsem holland küldött javasolta, halasszák Románia felvételét addig, amíg a román kormány teljesíti az ET-tagság a feltételeket. A holland javaslatra 12-en szavaztak, ellene 14-en. Végül a testület jóváhagyta, hogy Románia tagfelvételi kérelme az ET szeptemberi parlamenti ülése elé kerüljön. A román küldöttség tagja, Adrian Severin kiemelte, hogy Frunda György is Románia tagfelvétele mellett volt. Tabajdi Csaba elmondta, az ET-bizottság ajánlotta, hogy Románia tegyen lépéseket az idegengyűlölet, a diszkrimináció, az antiszemitizmus és kisebbségellenes jelenségekkel szemben, fogadjon el oktatási törvényt és helyt adott a kisebbségi törvény megalkotását sürgető magyar javaslatnak is. /ET-kételyek Románia tagságát illetően. = Népszava, szept. 3., Az ET jogi bizottsága jóváhagyta Románia tagfelvételét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Az ET jogi és emberi jogi bizottsága Párizsban tartott ülésén jóváhagyta Románia felvételi kérelmét. Az ülésen jelen volt a román parlamenti küldöttség tagjaként Frunda György RMDSZ-szenátor, aki a BBC-nek számolt be a történtekről. A vita során Stoffelsen holland küldött javasolta: halasszák el a döntést addig, amíg a román kormány nem teljesíti az ET-tagság diktálta feltételeket. Végül mégis megszavazták a felvétel támogatását. A felvételre szavazók hangsúlyozták, hogy az ET keretein belül több a garancia kisebbségek jogainak biztosítására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ Azt is megszavazták, hogy félévenként ellenőrizni fogják, Románia betartja-e ígéreteit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

"A LADO /Liga Apararil Drepturilor Omului - Emberi Jogvédő Liga/ bemutatta két kiadványát: Az emberi jogok - a demokrácia alapja, valamint a Kisebbségi jogok című szemelvénygyűjteményeket. Nicolae Stefanescu-Draganesti, a LADO elnöke elmondta: valamennyi jelentős nemzetközi találkozóm /Helsinki, Bécs, Párizs/ határozat született arról, hogy a kormányok kötelesek közzétenni az ott elfogadott dokumentumokat. A román kormány azonban szándékosan semmibe vette ezeket a határozatokat és nem jelentette meg a nemzetközi okmányokat. Ezért vállalta a LADO ezt a feladatot. Románia aláírta ezeket a dokumentumokat, akkor tiszteletben is kell tartani a kisebbségekre vonatkozó előírásokat, szögezte le Stefanescu-Draganesti. Svédország nyugati részén például 300 ezer finn él, ahol a katonáskodó finnekkel finnül beszélő tisztek foglalkoznak. Európában vannak országok, melyeknek lakossága nem éri el a kétmilliót, a romániai magyarok pedig kétmillióan vannak. A LADO elnöke kemény szavakkal illette a romániai kisebbségekkel szemben alkalmazott hatalmi szemléletet, a kétnyelvű feliratok elleni kirohanásokat. Elítélte a Mátyás-szobor megbecstelenítését, az provokáció volt. "A németek négy évig voltak Párizsban, de egyetlen emlékművet sem csúfoltak meg. A kolozsvári barbár tett volt!" /Ferencz L. Imre: A kormány nem, a LADO igen. Két könyv: az emberi és kisebbségi jogokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./"

A Kolozs megyei EMKE létrehozta a Jakab Elek Honismereti Kört, tájékoztatott Minier Csaba, az EMKE Kolozs megyei elnöke. A múlt évben indítottak először idegenvezető tanfolyamot, ennek végzősei alakították meg a kört. Az okt. 1-jén indított újabb idegenvezető tanfolyam Kolozsvár és Kalotaszeg történeti, kulturális hagyományaival ismerteti meg a jelentkezőket. A megyei EMKE-központnak kinevezett kolozsvári Párizs utcai épület alagsora nem megfelelő, nincs fűtés, hiányzik az anyagi segítség is. Tánccsoportjuk Kallós Zoltán segítségével részt vett a bálványosvári népi fesztiválon, ahol elnyerte a Hagyományőrző díjat. /(Székely): Idegenvezető tanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Románia feltétlen NATO-csatlakozási szándékát tartalmazó levelet adott át Párizsban Alain Juppé francia külügyminiszternek Radu Baltazar, a franciaországi látogatáson tartózkodó román parlamenti küldöttség tagja, a Demokrata Párt szenátora. /Magyar Hírlap, okt. 14./

"Az Európai Idő hetilap visszatekintett a Százak Nyilatkozatára. 1945. nov. 15-18-a között Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ Központi Intézőbizottsága. A bizottságnak száz tagja volt, ezért száza intézőbizottságnak is nevezték. Az ún. Százak Gyűlése ezen az értekezleten nyilatkozatot fogadtak el, amit Százak Nyilatkozataként tart számon az utókor. Az ülésen részt vett dr. Petru Groza miniszterelnök és Luka László, a Román Kommunista Párt titkára, az Országos Demokrata Arcvonal főtitkára is. A Százak Nyilatkozata szerint: "Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés, hanem a demokrácia megőrzésének, a nemzeti jogegyenlőség tényleges megvalósításának, a határok feloldásának kérdése. Nem helyeselhetünk semmiféle olyan törekvést akár magyar, akár román részről, amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel a nemzetközi reakció szolgálatában, Erdélyből újra háborús tűzfészket teremtene? Elismeréssel adózunk a Groza-kormánynak azért az erőfeszítésért, amelyet politikai jogaink, anyanyelvű oktatásunk, gazdasági érdekvédelmünk biztosítására kifejtett?" A Központ Intézőbizottság "Marosvásárhelyen tarott országos értekezletén hitet tesz a román népi demokráciával kötött szövetsége mellett." 1946. júl. 29-énkezdődött Párizsban a békekonferencia. Gheorge Tatarescu román külügyminiszter 1946. szept. 2-án beszédében visszautasította a magyar küldöttség kívánságát, hogy 4000 négyzetkilométernyi területet - Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti városokkal - csatoljanak Magyarországhoz. A szóba forgó területen 483 ezer lakos élt. Tatarescu hangsúlyozta, hogy a magyarok Romániába mindent megkapnak, ami gazdasági és kulturális fejlődésüket biztosítja. Kiemelte, hogy "a magyar kormány álláspontja teljesen ellenkezik a Romániában élő magyarok álláspontjával", és beszédében bőven idézett a Százak Nyilatkozatából. A győztes hatalmak Romániának adtak igazat. /Marosi András: Lojalitás vagy politikai baklövés. A Százak Nyilatkozata. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./"

A Háromszék közölte az 1919-es, Romániával kötött párizsi békeszerződés és az 1916-os titkos szerződés szövegét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

"A Romániai Magyar Szó 1993. dec. 8-i számában közölt dokumentumokat a Párizsban működő, Nagy-Romániát szorgalmazó Román Gárdáról, választ várva arra, hogy hamisításról van szó, vagy valóságról. Választ nem kaptak, az ismertetés visszhangtalan maradt. Újabb levelet kapott a lap szerkesztősége, Innsbruckból, a Józanok Európai Társaságától /Gesellschaft Denkender Europäer/. Másolatban küldték meg Vacaroiu miniszterelnöknek Adrian Nastase parlamenti házelnöknek küldött, 1993. dec. 10-i levelét, melynek lényege: a párizsi Román Gárda szervezettel kapcsolatban ne szolgáljon a sajtónak semmilyen információval, ugyanezt kéri C. V. Tudornak e szervezettel való kapcsolatára vonatkozóan is. - Az egyre homályosabb, a hatalom kulcsfiguráit támadó C. V. Tudor "külkapcsolatairól" jó lenne többet tudni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./"

Catherin Durandin Párizsban a Keleti Nyelvek és Civilizációk Nemzeti Intézetének tanára, az INALCO tanulmányi igazgatója Románia történelmének szakértője, több könyvet írt Romániáról. Durandin a Vigtiéme Siécle folyóirat 1993. október-novemberi számában Történelmi folyamatok Romániában 1989 után címmel közölt tanulmányában kifejtette, hogy a kommunizmus után az a legnagyobb veszély, hogy a románok visszatérnek a tegnapelőttbe, ahol a nemzeti kommunisták találkoznak a hazafias demokratákkal. Durandin 1993. novemberében Temesváron tartott előadást, a nacionalizmus által okozott töréseket elemezte. Ekkor készített vele interjút Oberten János. Az ellenzék meggyengült, mondta, Iliescu elnök sikeresnek bizonyult, például az Európa Tanácsba való belépéssel, az ellenzék elvesztette külpolitikai mozgásterét. A kisebbség területi autonómia-törekvését veszélyesnek tartja. Romániát még mindig a történelmi jog romantikája határozza meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 23./

A Párizsban működő Román Gárdáról a Romániai Magyar Szó és a román sajtó is hírt adott az Innsbruckból a szerkesztőségekbe küldött anyag alapján, de a román lapok nem közölték Vacaroiu levelét. A kormány és a hivatalos szervek azóta is hallgatnak, nem nyilatkoznak, mi az igazság, létezik-e ez a szervezet és valóban a miniszterelnök írta azt a levelet, hogy ne adjanak hírt róla. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 16./

A francia fél kezdeményezésére későbbi időpontra halasztották Iliescu elnök párizsi látogatását. Megfigyelők ezt összefüggésbe hozták Pancea altábornagy kémtevékenységével. Az elnöki szóvivő visszautasította a Panceát ért vádakat, azonban elismerték, hogy Panceát tisztségéből felfüggesztették és nyugállományba helyezték. /Magyar Nemzet, márc. 18./

Az Európa Tanács Romániába érkező jelentéstevői tájékozottak az ország helyzetét illetően, nyilatkozta Frunda György, aki márc. 23-án érkezett haza Párizsból, ahol részt vett az ET közgyűlés jogi bizottságának munkájában. A jogi bizottságban több ország küldöttei, akik annak idején Románia pártját fogták, így a franciák is, most csalódottak. Az egyik jelentéstevő, a finnországi Gunnar Jansson finnországi svéd, ismeri a kisebbségi problémákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Iliescu elnök háromnapos hivatalos látogatásra Párizsba utazott ápr. 14-én, az első napon tárgyalt Mitterand elnökkel. A pohárköszöntőben a két elnök egyaránt a közös latin eredetet, a közös szellemi hagyományokat és Románia európai integrációs törekvéseinek támogatást emelte ki. Ápr. 15-én Iliescu találkozott Edouard Balladur miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel, az UNESCO vezérigazgatójával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17./

Bernard le Calloc`h ismert párizsi Kőrösi Csoma Sándor-kutató Vita Zsigmondnak írt levelében beszámolt arról, hogy az ő kezdeményezésére Párizsban emléktáblát állítottak márc. 5-én a következő felirattal. Ph. Ed. Foucaux /1811-1894/ a tibeti, keleti világ első professzora ebben a házban folytatta Kőrösi Csoma Sándor, az erdélyi magyar tibetológus munkáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17./

"Iliescu elnök elégedett lehet ápr. 16-án zárult franciaországi látogatásával, vélte a Le Monde, amely a párizsi újságok közül egyedül foglalkozott érdemben az államfői vizit mérlegével, mert Franciaország az egyetlen nyugati ország, amely vendégül látta Iliescut, segít neki kitörni abból a "diplomáciai karanténból", amely 1991 óta elszigetelte Romániát. Azonban Iliescu elnök még Párizsban volt, amikor a társulási szerződés ratifikálást előkészítő parlamenti bizottság megállapította, hogy Romániában a "reformok elégtelenek", Bukarest nem teljesítette az ET-vel szembeni kötelezettségvállalását. /Magyar Nemzet, ápr. 18./"

Az RMDSZ-nek jelen kell lennie az Európai Stabilitási Egyezmény máj. 25-26-i párizsi nyitókonferenciáján, hogy ne távollétében, a feje felett döntsenek a közösséget érintő kérdésekben, hívta fel a figyelmet Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-patform legutóbbi, Gyergyószentmiklóson tartott ülésén. Csapó József szerint az RMDSZ felkészületlenül várja a párizsi eseményt, meg kell fogalmazni a követelményrendszert, hogy a határok sérthetetlenségének ellentételezéseként az erdélyi magyarság a megfelelő autonómiaszinteket a belső önrendelkezés alapján megkapja. /Új Magyarország, máj. 4./

Romániában a kétszer is lezajlott választások ellenére még mindig ugyanaz a párt és ugyanaz a vezető, Iliescu van hatalmon. A gazdaság szétzilált állapotát jelzi az 1993-as 300 %-os inflációs ráta /ez a legmagasabb Európában/. Négy év óta a nemzeti vagyon mindössze 2 %-át adták magánkézbe. Iliescu elnök ingázik a reformisták és az ultranacionalista, xenofób pártok között. /Le Monde (Párizs), ápr. 14., fordításban: /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell. máj. 4./

A párizsi Európai Stabilitási Konferencia a magyar kisebbségek ügyének szentel egy kerekasztalt. Théodorosz Pangalosz görög európaügyi miniszter szerint problémát jelent, hogy Románia és Magyarország még nem tudott közös nevezőre jutni a kisebbségvédelem mértékében. /Magyar Hírlap, máj. 17./

Teodor Melescanu külügyminiszter máj. 25-én Párizsba utazott, az Európai Stabilitási Egyezmény máj. 26-án kezdődő nyitókonferenciájára. Párizsban csak államok vesznek részt a konferencián, reagált Simona Miculescu asszony, külügyi szóvivő máj. 25-i sajtóértekezletén az RMDSZ nyilatkozatára, amely az RMDSZ részvételét is szorgalmazta. A szóvivő hozzátette, hogy Melescanu kapcsolatban áll a pártok, köztük az RMDSZ képviselőivel. Ugyanezen a napon Markó Béla elmondta, hogy a párizsi értekezlettel kapcsolatban találkozót kért a külügyminisztertől, de erre csak a többi párttal együtt került sor, nem külön megbeszélés formájában. /Új Magyarország, máj. 26./

Melescanu Párizsban, az Európai Stabilitási Értekezleten máj. 27-én elmondott beszédében elvetette a kisebbségek bekapcsolódását a nemzetközi tárgyalásokba. Melescanu Párizsban tárgyalt Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Jeszenszky elmondta, hogy román kollégája nem zárkózott el attól, hogy a román kormány párbeszédet folytasson az RMDSZ-szel. /Magyar Nemzet, máj. 28./

Melescanu külügyminiszter máj. 30-án fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Markó Béla a találkozót a párizsi európai stabilitási konferencia előtt kérte. Az RMDSZ szerint az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban meg kell hallgatni az érintett kisebbségek véleményét. A külügyminisztériumi álláspont ismeretes: nem fogadja el ezt az alapelvet, de konzultációra hajlandó. Markó Béla kifejtette, hogy az oktatási törvénytervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan /kötelezően románul tanítandó tantárgyak, szakmai oktatás stb./ Provokatív intézkedések történnek, például Marosvásárhelyen az Antonescu-szobor ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

"Nemrég zajlott le Párizsban "A román emigráció, identitás és történelmi tudat" témájú tanácskozás, amelyen a Franciaországban élő románokon kívül részt vettek Németországból, Spanyolországból, Svédországból érkezettek, meg amerikaiak, angliaiak, kanadaiak, svájciak - és bukarestiek is. Szinte napra egybeesett vele a Sinaián rendezett találkozó /Románia és a románok a kortársi tudományban/. Sinaián Iliescu elnök is beszédet mondott, a legteljesebb optimizmus jegyében zárták a szimpóziumot. Párizsban viszont elkeseredett volt a hangulat. Octavian Paler prózaíró szerint a vasfüggöny helyébe az emigráció és a szülőhaza románjai közé bizonyos lélektani függöny ereszkedik. Meg kell találni a szóértés lehetőségét, sürgette. Közel kétszáz román író él Nyugaton és 1989 után mindössze ketten tértek haza. /Kántor Lajos: Határjegy. = Magyar Nemzet, jún. 25./"

"Kincses Előd az 1990-es marosvásárhelyi vérengzés egyik szemtanújaként írta meg könyvét /Marosvásárhely fekete márciusa, Püski Kiadó, Budapest, 1990./, a magyar kiadás után megjelent románul és angolul, a napokban pedig franciául lát napvilágot /Sombre Printemps a Targu-Muresu, Ed. Mediant, Budapest-Paris, 1994./. A kötet előszavában Laurent Lesage fiatal párizsi újságíró Kincse Előd máig sem lezárult ügyét "mini Rushdie-ügynek" nevezte. Eltérően Rushdie-tól őt nem könyve, hanem politikai tevékenysége miatt üldözik Romániában, mondta Kincses Előd. Vádemelés nem történt, azonban az eljárást nem szüntették meg. Ezért Kincses Előd emberjogi pert indított Strasbourgban. Távlatilag a két nemzet közötti megbékélésnek nincs alternatívája, mondta. /Népszabadság, aug. 29./"

Okt. 7-én Mihály volt román király repülőgépen Bukarestbe utazott, párizsi felszállása előtt nyilatkozott, hogy nem rendelkezik vízummal a romániai beutazáshoz. A repülőtéren összegyűlt tömeg éltette a királyt, a román hatóságok azonban Hohenzollern Mihályt nem engedték be az országba, ezért visszafordult. /Új Magyarország, okt. 8./

Iliescu elnök nov. 28-án Párizsba utazott./MTI/

"Iliescu elnök Párizsban felszólalt a Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlésén, majd a sajtóértekezletén az államfő a Magyar Nemzet tudósítójának elmondta, kedvező kilátások vannak arra, hogy a két ország közötti jószomszédság szerződését március-áprilisig aláírják. A sajtóértekezleten tagadta, hogy a jelenlegi román kormányban nacionalista politikusok lennének. Van Romániában szélsőséges, nacionalista párt, ennek politikája mintegy válasz a "magyar szélsőségesekre". /Magyar Nemzet, nov. 30./ Iliescu párizsi sajtóértekezletén cáfolta, hogy a magyar-román viszonyt konfliktusok jellemeznék. A kisebbségek helyzetéről szólva megismételte a bukaresti álláspontot: a kisebbségeknek minden joguk megvan, parlamenti képviselet, stb. Egyes szélsőséges kisebbségi vezetők az etnikai autonómia gondolatát felvetették, de ez Iliescu szerint "bantusztánok" kialakításához vezetne. - Iliescut fogadta Francois Mitterand elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./"