Hűvös ortodox-katolikus viszony
Nagyvárad – Május 25-27. között Nagyváradon tartotta tavaszi ülésszakát a Romániai Katolikus Püspöki Kar. A bő két nap eseményeit a résztvevők csütörtökön egy sajtótájékoztató keretében foglalták össze.
A nagyszabású esemény házigazdája a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség volt. Az ülésszakot lezáró sajtótájékoztatón részt vett Böcskei László váradi megyés püspök, dr. Ioan Robu bukaresti érsek, Petru Gherghel jászvásári püspök és Florentin Crihălmeanu kolozsvári görög katolikus püspök. Elmondták: több aktuális, a különböző egyházmegyéket, illetve a katolikus világegyházat érintő kérdést, problémát megvitattak. A napirendi pontok közt szerepelt például az idén márciusban, Rómában lezajlott találkozó, melynek témája a cigány pasztorizáció volt. Kitértek a külföldön élő katolikus hívek lelki gondozására és a családok helyzetére is, tekintettel arra, hogy utóbbiak egyre nagyobb figyelmet igényelnek, hiszen meghatározó szerepet töltenek be a hívek életében.
Megújították és átdolgozták a konferencia statútumát, melyet az illetékes pápai bizottság fog tanulmányozni annak érdekében, hogy a testület továbbra is törvényesen működhessen. Összeállítottak egy oktatási mintaanyagot, mely meghatározza a katolikus intézetek tantervét, és amit le kell majd adni a megfelelő vatikáni hivatalnál. A főpapok elismerően nyilatkoztak a Papság Évének rendezvényeiről: egyetértettek abban, hogy fontosak és szükségesek az ilyen alkalmak, a papi továbbképzések. Böcskei László ugyanakkor meghívta az egybegyűlteket Bogdánffy Szilárd vértanú püspöknek az október 30-i boldoggá avatási ceremóniájára.
 Erkölcstelen megnyilvánulások
 A Püspöki Kar tagjai aggódalmukat fejezték ki az olyan „erkölcstelenséget érintő megnyilvánulásokkal” kapcsolatban, melyek nagy hatást gyakorolnak különösen a fiatalokra, negatívan befolyásolják őket. Ennek kapcsán az etnobotanikus szerek használata és a magzatelhajtás problematikája került konkrétan szóba. A tanácskozók sajnálattal állapították meg: egyre több az abortusz, annak ellenére, hogy az egyház ezzel kapcsolatos álláspontja mindenki számára világos.
Másik fontos téma a katolikus és az ortodox egyház viszonya volt. A főpásztorok elégedetlenséget fogalmaztak meg az ortodoxok viselkedését illetően. Úgy vélték: egyre inkább növekvő ridegség, makacsság és távoltartás jellemzi a görögkeleti egyház magatartását, ennek képviselői akadályt gördítenek a kommunikációs lehetőségek elé, nem hajlandóak visszaszolgáltatni a görög katolikus templomokat. Történik mindez annak ellenére, hogy Nyugat-Európában a katolikusok befogadják az ortodoxokat.
 Tisztújítás
 Az alapszabályzatnak megfelelően a testület irányítását 3 évre szóló mandátummal Lucian Mureşan balázsfalvi görög katolikus nagyérsek vette át. Alelnöknek dr. Ioan Robu bukaresti érseket választották meg, Petru Gherghel jászvásári, illetve Virgil Bercea váradi püspök pedig az Állandó Tanács tagjai lettek. Titkárnak Eduard-Mihai Coşa-t, a bákói papi szeminárium spirituálisát nevezték ki. Megegyeztek továbbá abban, hogy a Püspöki Kar őszi ülésszakát Lugoson tartják, szeptember 28-30. között.
Romániában jelenleg 1,8 millió katolikus él, akik a lakosság 5,4 százalékát teszik ki. 1,1 millió közülük római, 700 ezer pedig görög katolikus.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Indul Nagyvárad első magyar videoportálja
Június 5-én délután 6 órakor a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban indítják el hivatalosan Nagyvárad első magyar internetes videoportálját, melynek internetes címe: www.varadvideo.ro.
Váradon évek óta nincs helyi magyar nyelvű televízió (sem a TVS-nek, sem a TTV-nek nincs magyar nyelvű műsora, holott Bihar megye lakosságának egyharmadát teszik ki a magyar anyanyelvűek), a most induló portál ezt a hiányt szeretné részben pótolni. A nagyváradiak így újra értesülhetnek majd a városban történő legfontosabb eseményekről, de immár nem a tévéből, hanem az internetről.
Az oldal kezdeményezői, akik egyébként erdélyi és magyarországi közszolgálati televíziók munkatársai, riportok, beszámolók formájában folyamatosan tudósítanak majd a Nagyváradon és Bihar megyében történő, magyar közösségünket érintő legfontosabb történésekről. A szervezők mindenkit szeretettel várnak a portálindítóra, a belépés díjtalan.
Reggeli Újság
Erdély.ma

Mudurát támadta az EMNT
Lemondatná a Budapesten megalakult Emberi Méltóság Tanácsában betöltött tagságáról Mudura Sándor nagyváradi vállalkozót az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete.
Az alakulat csütörtökön nyilatkozatban fejezte ki „elképedését” azzal kapcsolatban, hogy Mudura tagja lehet a Széchenyi Emlékév alkalmából életre hívott testületnek, miközben a tulajdonában lévő Lotus Market pláza finanszírozása ügyében nemrég büntetőper indult a bihari megyeszékhelyen.
Az EMNT a korrupciógyanús ügyeknek az anyaországban küszöbönálló elszámoltatásával összefüggésben utal a Krónika május 14-i számában közölt cikkre, amelyből kiderül: a Partiumra is kiterjedt a Magyarországon sikkasztás miatt börtönbüntetésre ítélt Kulcsár Attila tevékenysége, részben az exbróker pénzéből épült fel ugyanis Nagyvárad első bevásárlóközpontja. Mudura 2003-ban megnyílt plázájának alapításába a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottja, Kerék Csaba cége, a Britton Kft. sikkasztás és pénzmosás útján szerzett 2,5 millió euróval szállt be, emiatt a váradi ügyészség áprilisban vádat emelt a magyarországi brókerbotrány három vádlottja ellen. Csütörtökön egyébként a budapesti Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Kulcsár Attila 8 év szabadságvesztését és 230 milliós vagyonelkobzását kimondó, 2008-ban született elsőfokú ítéletet, új eljárást rendelt el, a fővádlottat pedig szabadlábra helyezte.
Az EMNT ugyanakkor azért is kifogásolja, hogy a vállalkozó tagja legyen az Emberi Méltóság Tanácsának, mert a váradi Mecénás Alapítvány – amelynek főtámogatói közé tartozik Mudura is – 2002–2003-ban a Széchenyi-terv keretébe tartozó érmindszenti projektet a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettől „átjátszotta” az RMDSZ Bihar megyei vezetőinek kezére. Különben az Emberi Méltóság Tanácsa áprilisban alakult meg Budapesten Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke vezetésével, tiszteletbeli elnöke Oláh György Nobel-díjas kémikus, alelnöke Kányádi Sándor költő. Az emberi méltóság tiszteletének erősítését és a nemzet mártírjai emlékének ápolását célul kitűző szervezet tagja többek között Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja, Jókai Anna Kossuth-díjas író, Kozma Imre, a Máltai Szeretetszolgálat elnöke és gróf Széchenyi Mihály, a történelmi család tagja. „Felszólítjuk Mudura Sándort, hogy mondjon le a testületben betöltött tagságáról, hogy tevékenységével ne vessen árnyékot az egyébként tiszteletreméltó kezdeményezésre” – áll az EMNT nyilatkozatában.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Iskolanapot és öregdiák találkozókat tartottak az Adyban
Nagyvárad – Az ősi schola-t Szenczy István babolcsai apát alapította 1772-ben, amikor Orsolya-rendi zárdát, valamint leányiskolát létesített. Az iskolában több évszázada zajlik nevelő tevékenysé
Szombaton iskolanapot és öregdiák találkozókat tartottak a nagyváradi Ady Endre Középiskolában. A rendezvények a Szent Anna templomban lezajlott ökumenikus imával kezdődtek, ahol Mons. Fodor József római katolikus általános helynök és Sándor Lajos várad-újvárosi református tiszteletes köszöntötte mindazokat, akik 1960-ban végeztek az akkoriban 3. számú középiskolának nevezett líceum XI. B és C osztályaiban. Természetesen egyéb osztálytalálkozókra is sor került a délelőtti órákban az Adyban. A csupán 2-3 évtizeddel ezelőtt elballagott öregdiákok az osztálytermeikben üdvözölték egymást, míg az 50, illetve 60 éve érettségizettek a tanári szobában gyűltek össze. Itt Tóth Márta igazgatónő, Fleisz Judit aligazgatónő, Závodszky Tamás, az Alma Mater Alapítvány elnöke, Matkovics Mária Emerica nővér és Soeur Marie de la Trinité Hubert, az orsolyiták győri, illetve váradi rendfőnöknője köszöntötte az ünneplőket, akik gyémánt és arany diplomákat vehettek át.
 Sportvetélkedők és kiállítás
 Ezzel párhuzamos számos tevékenység zajlott a tanintézet különböző szegleteiben. A sportpályán és a tornateremben Antal Károly testnevelési tanár szervezett sportvetélkedőket (sakk, staféta, asztalitenisz, streetball, női labdarúgás, tanár-diák focimeccs), a folyosón pedig Kapás Sára rajztanárnő koordonálásával Ungvári Oszkár és Sabău Cristian XII. A osztályos diákok állították ki fényképeiket, melyekkel a Communitas Alapítvány által támogatott Szecessziós Várad fotópályázaton vettek részt. A díszteremben a magyar katedra rendezett vetélkedőt, Tegnap a holnapban címmel, ahol Lakatos Balla Attila régész is előadást tartott.
 Tudományos diákkonferencia
 A fizikalabor a Puskás Ágnes és Ujvárosi Edit biológiatanárnő által meghirdetett és a X. F. által lebonyolított Zöld-ség elnevezésű megmérettetésnek biztosított helyszínt. A Pillepalackok (György Edina, Kiss Hajnal, Fekete Csilla és Tötős István) csapata nyert, maga mögé utasítva a Macskacápákat és a Delfineket. A X. D-sek egy olyan felmérés eredményeit ismertették, mely a Comenius-projekt keretében valósult meg, és azt kutatta, hogy az adysok mennyire élnek környezettudatosan.
Fél tizenegykor a könyvtár olvasótermében nyitották meg a Tárnoky György diákkonferenciát, melyet Puskás Ágnes biológia- és dr. Ambrus Attila földrajztanár szervezett. Érdekes és színvonalas előadások hangzottak el, melyek azt bizonyították, hogy a tanitézet falai közt napjainkban is élénk szellemi tevékenység zajlik, az Adyt nem hiába emlegetik elitiskolaként. A humán kategóriában két első díjat osztottak ki - Miron Vilidár Vivien és Pető Erzsébet Katalin -, második Csiki Katalin lett. A reál szekcióban Molnár Zsolt és Pető Ferenc diadalmaskodott, a képzeletbeli dobogó második és harmadik fokára Villás Krisztina és Csikos Adél állhatott. Különdíjjal Székely Ádámot jutalmazták. A dolgozatírók felkészítői András Emese, Takács Péter, Kozma Éva, Ujvárosi Edit, Bogdán Károly és István Zoltán tanárok voltak.
Az iskolanap alkalmából programokat rendezett még az angol és a történelem katedra, valamint az Ady Diáktanácsa is. (A biológia teremben például pillepalackokat zsugorítottak össz egy gép segítségével.) Színvonalas és érdekes események sora zajlott, a résztvevők csupán azt sajnálhatták, hogy ugyanazon időpontban nem lehettek jelen egyszerre több helyszínen is.
 Ciucur Losonczi Antonius
 erdon.ro

Nagyot álmodni és tenni a szülőfaluért, a magyarságért
Példaértékű kezdeményezésként tájházat avattak vasárnap Várasfenesen. A megye déli részén, a Béli-hegység és a Bihari-havasok között, a Belényesi-medencében lévő ősi településen az ünnepséget a Fekete-Körös menti, sajnos egyre fogyatkozó magyarság találkozójává emelték.
Istentisztelettel kezdődött az egész napos rendezvény. A fenesi református templomban számosan népviseletben jelentek meg, ami manapság már ritkaságszámba megy. Meg is telt színültig az istenháza. Meghívottként a nagyvárad-réti parókus lelkész, Pálfi József hirdette az igét. Magyarázatát a Máté evangéliumából felolvasott passzusokra alapozta. Ahol megjelenik Jézus, közösség alakul ki, mégpedig olyan, amely magára talál hagyományaiban – mondta. Továbbá azt javallta, hogy a krízisekkel, elszegényedéssel teli mindennapokat hittel kell megélni, hiszen a teremtő ige fundamentuma a jövőnek. Imájában cselekvő embereket kért, akiknek példamutatása az egész Fekete-Körös menti magyarság önbecsülésének visszanyeréséhez vezet.
A fenesi egyházközség parókus lelkésze, Szabó László köszöntötte ezután a vendégeket, a faluból elszármazottakat, a környező településekről érkezetteket. A rétiek Csillagfény kórusának szolgálata következett. A Márkus Zoltán kántor-karnagy vezette énekkar három alkalomhoz illő egyházi dallal köszöntötte az ünneplőket.
A faluból elszármazott Miklós Mihály történelemtanár előadásán volt a sor, aki a Fekete-Körös mentének többi magyar, Árpád-kori alapítású helységéről is szólt. Az itteni magyarság székely eredetűnek tudja magát – noha a fennmaradt dokumentumok alapján ez nem bizonyítható, de a néprajzosok szerint ez igencsak valószínű. Egyes történészek kész ténynek veszik, hogy az itteniek a hajdani székely határőrök leszármazottai, akik még az erdélyi honfoglalás (vagyis a keletre való kirajzás) előtt telepedtek le az általuk őrzött gyepűvidéken. Miklós a máig fennmaradt jellegzetes nyelvjárást (sajátságos a magánhangzók kiejtése, a cselekvő múlt jelenléte, a román szavak magyarul történő ragozása, valamint a kicsinyítő képzők különlegessége) ismertette pár mondatban. Mesélt arról, hogy szülőfaluja elnevezésének eredetét a neves erdélyi történésztől, néhai Jakó Zsigmondtól is tudakolta. A biharfélegyházi születésű professzor a fenyves, a fene és a latin finis (gyepű vége, határa értelemben) kifejezéseket tartotta elképzelhetőnek, viszont a finis és a fenyves közül nem tudta, hogy melyik hatása érvényesül a Fenes elnevezésben. Miklós Mihály üdvözölte a tájház létrehozását – amint mondta, bár minden faluban lenne egy-egy áldozatokra ennyire képes cselekvő embere, amilyen Fenesnek Vura Ferenc –, valamint a Fekete-Körös mente magyarsága közös kulturális mozgalmának létrehozását javallta.
Nemzeti imánk eléneklésével zárult az ünnepség istenházabeli része.
„Mifelénk ez már csak így járja”
Bohókás, nyárinak tetsző szellő kísérte át a templombeli sokadalmat a Bélavár alatti falu egykoron legmódosabb portájára. A másfélszáz évnél régebben emelt Benedek-házat tavaly vásárolta meg Vura Ferenc. A Fenesen született, ma Nagyváradon élő vállalkozó gyermekkori álma valósult meg azzal, hogy az épületet tájházzá alakíthatta. Az avatóünnepséget pedig a Fekete-Körös magyarságának találkozójává akarta emelni. Jöttek is a környékbeli településekről százával. A szépen felújított épület udvarára színpadot emeltek, s e köré csoportosult a sokadalom – már aki odafért, merthogy bizony a porta kapuján kívül is rengetegen álltak, legalább a hangokat kiélvezve. Előbb a község alpolgármestere, Halász Sándor köszönte meg a tájház létesítésének önzetlenségét. Amikor Vura Ferenc díszpolgárrá avatásáról szólt, vastaps üdvözölte javaslatát. Kitért arra is, hogy a település lakói azzal fejezhetik ki hálájukat, hogy a mindenki a saját portáját, utcáját tisztán és ápoltan tartja.
Ifjabb Vura Ferenc (a leendő díszpolgár nagyobbik fia) szavalt ezután, majd a váradi Szigligeti Társulat színművésze, Kiss Csaba konferálta fel a színpadra a többi fellépőt. Énekszóval és néptánccal kedveskedett a köröstárkányi, a belényesújlaki, a magyarremetei, a kisnyégerfalvi, valamint a helybéli néptánccsoport, továbbá a váradréti Csillagocska és a fenesi nótacsoport és citerazenekar. A bő két óra alatt mindenik csoport többször is fellépett s mindahány nagy-nagy tetszést aratott. Különösen lelkes tapsot kapott a nyégerfalviak lakodalmas összeállítása („hagyomány szerint, Nyégerfalván ez így járja” – tudatták jó előre, hogy bizony csak az igazi szokásoknak állítanak emléket, de azoknak igazán mulattatósan). Mosoly nélkül nem állta meg senki a réti csillagocskák produkcióit sem. Természetesen hatalmas tapssal jutalmazták a helybélieket, azaz a 11 pár alkotta néptánccsoportot (amelyet már ’90-ben alapítottak, de megszűnt, ám nemrégiben újjáéledt), valamint a citerakísérettel éneklőket.
Jó falatokhoz jó bor és muzsikaszó
Igazán tüzesen sütöttek a napsugarak a porta udvarán. Hűvösre a tájházban lehetett bukkanni. A szobákban bábuk álltak, rajtuk korabeli viseletek, és a bútorok is éppen úgy festettek, mint annak idején. A hatalmas búbos kemence, mellette a Benedekék családfája (hogy a látogató megismerhesse azt is, kik éltek a házban), kint a tornácon számos fénykép szintén a famíliáról. A pincében hordók, a csűrben szekér stb. Minden a helyén. A tájház állandóan nyitva lesz a Bélavárhoz, a Fenesre látogató előtt – magyarázza lapunknak Vura Ferenc. Amint mondja, a 111. szám alatti épületben szívesen látnak mindenkit, s a 115. alatt lakó szülei körbe is vezetik a messziről érkezetteket, szólnak a hagyományokról, a tárgyak funkciójáról. Mindezt ingyenesen. Idővel foglalkozások is lesznek – számol be a tervekről is. A fenesi konyhaművészet megismertetése mellett leginkább a gyerekekre koncentrálnak. Szeretnék velük megismertetni őseik értékeit – vallja. Beszélgetésünk alatt mindegyre mindenkihez szól. Hol ismerőst lát, akitől egy régi fényképet kér, máskor vendégtől érdeklődik, jól érzi-e magát. „Úgy tűnik, hogy érdemes álmodni, mert az álmok néha megvalósulnak” – mondja gratuláló szavainkra.
Időközben a sokság átvonult a fenesi kultúrházba. Igazi szeretetvendégségen tartották ott a távolabbról érkezetteket. Színültig megtelt a terem. Minden asztalnál a finom ételek mellett arról szóltak, hogy ez igen, ilyen emberek kellenének mindenhova. Chifiriuc András bihari borász különlegességeitől, valamint a helyben termett nedűktől nekibuzdulva aztán majd mindenki megeresztett egy-egy dalt. Merthogy a muzsikaszó sem maradhatott el. A nyégerfalviak már a falu utcáit végig dalolászták idejövet, a kultúrházban pedig kiegészültek a többi nótás kedvű Fekete-Körös-völgyivel. Persze ki hangosan, ki csak úgy magában, az ünnepnek örülve fújta a dalokat. Ezt fokozni már csak Márkus Zoltán és zenekara tudta. A zenészeket körbeölelve ünnepeltek.
A találkozót hagyományteremtő szándékkal szervezte a Vura család, így jövőre is lesz ilyen falu-, tájegység-, magyarságünnep Fenesen.
Megyeri Tamás Róbert
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tisztújítás az újságíró-egyesületnél
A hét végén a Gyergyószárhegyi Kulturális Központban tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A találkozó egyben "születésnapi rendezvény" is volt, hiszen 20 évvel ezelőtt Csíkszeredában jött létre az érdekvédelmi szervezet.
A jelenleg közel 300 tagot számláló szakmai szervezetnek sikerült rangot kivívnia a nemzetközi és a hazai berkekben. Néhány éve létrejöhetett a Külhoni Magyar Újságírók Egyesületeinek Konvenciója, amelynek alapító tagja a MÚRE is. Ez a szervezet próbálja összefogni a határon túli magyar sajtót, hiszen a találkozások során kiderült, hogy hasonló gondokkal küzd mindenütt a kisebbségi média. Ezenkívül, a romániai sajtószervezetek is partnerként tárgyalnak a MÚRE képviselőivel. Hiánypótló kezdeményezésként 1990-ben Nagyváradon beindult az újságíróképzés, aminek köszönhetően létrejöhetett a szervezet szárnya alatt – a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által támogatott – Ady Endre Sajtókollégium. Ugyancsak a MÚRE kezdeményezésére beindulhatott a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen a médiaoktatás. Kevés a hely ahhoz, hogy felsoroljuk mindazokat a rendezvényeket, szakmai képzéseket, riporttáborokat, amelyek 20 év alatt hozzájárultak ahhoz, hogy a romániai magyar újságíró-társadalom felépüljön, megerősödjön. Olyan neves újságírók, publicisták vezették az egyesületet, mint Hecser Zoltán, Kántor Lajos, Ágoston Hugó, Csép Sándor, Ambrus Attila, Gáspár Sándor. De említenünk kell Stanik István és Cseke Péter nevét is, akik oroszlánrészt vállaltak abban, hogy a magyar médiaképzés is gyökeret verjen. Mindezekkel ellentétben, mint minden civil szervezetnél, az utóbbi időben az is tapasztalható volt, hogy egyre kevesebb olyan rendezvényt sikerült szervezni, ami megmozgatta volna a tagságot. Ezért is jelentett a MÚRE életében fordulatot a hétvégi közgyűlés, hiszen a szervezetnek alkalmazkodnia kell az utóbbi időszak gazdasági-társadalmi változásaihoz: több lett a munka, kevesebb a jövedelem, egyre nehezebben lehet pályázni, pénzforráshoz jutni.
Az alapszabályzat-módosítást és a tisztújítást követően a következő vezetőség állt össze: Karácsonyi Zsigmond elnök (Népújság), Csép Sándor audiovizuális alelnök (RTV), Szekeres Attila írott sajtó – alelnök (Háromszék), Simonffy Katalin (volt RTV-s) és Szűcs László (Erdélyi Riport főszerkesztője, AESK igazgatója) vezetőségi tagok. A Maros megyei területi elnök Vajda György (Népújság) lett.
– Az egyesület operativitásának növelése érdekében sikerült a vezetőséget karcsúsítani úgy, hogy a területi szervezeteknek legyen nagyobb hatáskörük és mozgásterük. Ez reményt ad arra, hogy több olyan rendezvény is lesz, amely nemcsak a tagoknak, hanem az érdeklődőknek is többet nyújt a romániai magyar média életéből – mondta Karácsonyi Zsigmond korábbi ügyvezető elnök, a MÚRE új elnöke.
A 20 éves ünnepség keretében – ahol a korábbi elnökök közül jelen volt Hecser Zoltán, Csép Sándor, illetve Ambrus Attila – a szárhegyi kastély lovagtermében ünnepélyesen is felidézték a kezdeti időszakot, majd hagyományosan átadták a Veszely Károly-díjakat, amelyeket a Brassói Lapok első főszerkesztőjéről neveztek el, akit az 1848-as forradalmat követő időszakban meghurcoltak. Az idén a díjban Benkő Leventét, a Művelődés munkatársát részesítették, aki számos, a közelmúltat feltáró publicisztikai, történelmi kötetet jelentetett meg, illetve a szórványban tett sajtótevékenységükért a nagybányai Bányavidéki Új Szót illette az elismerés.
Az ünnepségen könyvbemutatóra is sor került, Ambrus Attila: Gótvárosi levelek, Balázs János: Csabákra várva, és Simonffy Katalin: Képnyelv – szónyelv című köteteket ismertették.
(erdélyi)
Népújság (Marosvásárhely)

Ezrek tüntettek az utcákon Erdély-szerte
Az ország több nagyvárosában is utcai tiltakozó megmozdulásokat szerveztek tegnap a közalkalmazottakat tömörítő szakszervezetek. A legtöbb területen folytatódik az általános sztrájk, azonban néhány megyében a tanárok ma már visszatérnek az osztálytermekbe.
Mind a négy országos szakszervezeti tömb képviseltette magát tegnap azon a marosvásárhelyi tüntetésen, amelyet tiltakozó felvonulás előzött meg. Az összejövetelen segesvári, szászrégeni és szovátai szakszervetek is képviseltették magukat.
A város szélén levő sürgősségi kórháztól nem sokan indultak el délelőtt a zuhogó esőben a Rózsák tere felé, hogy csatlakozzanak az ott gyülekező szakszervezeti tagokhoz. Mire azonban az eső elállt, a prefektúra és a megyei tanács épülete előtt már akkorára duzzadt a tömeg, hogy joggal jegyezte meg valaki: „a fekete március óta nem láttam itt ennyi embert”. Hivatalos becslések szerint mintegy kétezren gyűltek össze.
„Egyetlen kérésünk maradt: mondjon le a Boc-kormány, és adja át a helyét olyanoknak, akik képesek túl nagy társadalmi áldozatvállalás nélkül is kivezetni az országot a válságból. Ha a kormány nem áll félre jószántából, akkor előrehozott választást kell szervezni. Ennek a kormánynak nincs más elképzelése, mint az, hogy elvegye a kevés pénzt azoktól, akik amúgy is a nyomorküszöb közelében élnek” – jelentette ki Călin Orlando Cociş, a Frăţia szakszervezeti tömb helyi fiókjának az elnöke a Krónika azon kérdésére, miszerint a jelenlegi állás szerint mit szeretnének elérni a szakszervezetek tiltakozó megmozdulásaikkal, illetve a munkabeszüntetéssel. Ugyanezen a véleményen volt a BNS szakszervezeti tömörülés Maros megyei fiókjának az elnöke, Márkos György is.
„A legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők és a nyugdíjasokkal való szolidaritás kifejezése miatt kértük az embereket, hogy gyűljünk össze ma itt, a központban, hogy mutassuk meg az ország vezetőinek: létezik még a szakszervezeti, emberi összetartás, nem hagyjuk magukra a nyomorgókat” – szögezte le Márkos.
Tanársztrájk: Hargita a listavezető, sokan visszaléptek
Bihar, Beszterce-Naszód, valamint Kolozs megyében is újraindulhat ma az oktatás, miután tegnap a tanárok lemondtak a munkabeszüntetéssel járó általános sztrájkban való részvételről. Közel sem bizonyultak ennyire engedékenynek a Hargita megyei oktatók.
A megyei főtanfelügyelőség közlése szerint arányaiban Hargita megyében csatlakozott a legtöbb tanár az általános sztrájkhoz. Ferencz-Salamon Alpár főtanfelügyelő tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hétfőn, az első sztrájknapon a pedagógusok 70,16 százaléka szüntette be a munkát. Közlése szerint a legnagyobb arányban az óvodák és az általános iskolák dolgozói sztrájkoltak, a gimnáziumokra ez kevésbé volt jellemző, hisz épp hétfőn kezdődött az idegen nyelv érettségi vizsga, s a tanárok jó része vizsgáztatott vagy felügyelt az osztályokban. A főtanfelügyelő egyúttal köszönetet mondott a tanároknak, hogy nem bojkottálták az érettségit, így valamennyi végzős vizsgázhatott.
A tanfelügyelőség összesítése szerint tegnapra 64,61 százalékra csökkent a sztrájkban részt vevő tanárok száma, de még így is itt a legmagasabb az arány országos viszonylatban. Ferencz-Salamon Alpár azonban tegnap felkérte a tanárokat, hogy térjenek vissza az osztálytermeikbe, ezáltal megelőzve, hogy még kevesebb pénzt keressenek, hisz a sztrájknapokat nem fizetik ki. Szerinte egyébként a hét közepéig valamennyi oktató lemond a sztrájkról, úgy látja ugyanis, hogy a meghatározatlan ideig folytatott munkabeszüntetés sem járna eredménnyel.
A zsúfolt téren Tőkés András tanárral is találkoztunk, aki azon a véleményen van, hogy ezek a tüntetések nem oldanak meg semmit. „De hogy nagy baj van az országban, az biztos. Én úgy vélem, hogy a belpolitikai válság is csak annak az oligarchiának a malmára hajtja a vizet, amely 1989 után hatalomra került, illetve átmentette korábbi hatalmát, s most maffia típusú akciók révén bebetonozza az adott helyzetet, ami nekik kedvez. Ilyenformán a társadalom egyre inkább nagyon szegényekre és nagyon gazdagokra szakad szét. Nem látom az alagút végét.
A román himnusznak lassan az kellene legyen a címe, hogy Descurcă-te, române” – adott hangot elégedetlenségének Tőkés András. Székely Krisztina ápolónő is megosztotta lapunkkal gondjait: „Havi 750 lejből kell gazdálkodnom, a fiam egyetemista. Nagyon nehezen jöttem ki eddig is. Ha azt a pénzt negyedével csökkentik, akkor télen, amikor fűteni kell, szabályosan éhen halunk.”
A tüntetésen Szélyes Ferenc színművész közölte: azért jött ide, mert nagyon sajnálja a fiatal színészeket. „Havi 600 lejért kellene mindennap szépnek, vidámnak lenniük, szórakoztatniuk kell a közönséget, amelynek a tagjai maguk is egyre elkeseredettebbek. És még ebből a pénzből is el akar venni a kormány. Hogy gondolják?” – tette fel a kérdést a színész.
Turistariasztó tiltakozás
A tüntetés a városháza és a Kultúrpalota közötti Győzelem téren zajlott, ahol az évnek ezen időszakában már nagyon sok külföldi fordul meg. Egy nyugdíjasokból álló debreceni kirándulócsoport tagjai a Krónikának elmondták: négy napot Zetelakán töltöttek csodálatos körülmények között. Fogalmuk sem volt arról, hogy társadalmi feszültségek vannak az országban.
„Most egyszerűen meg vagyunk rémülve”, mondta egy debreceni hölgy, és a csoport bemenekült a Kultúrpalotába, miközben a teret fülsiketítő zaj töltötte be. Egy svéd turistacsoport egyik tagja, az upsalai Lars Christenssen elmesélte: két napja a szállodában nézik a romániai híradókat, és úgy döntöttek, felhívják barátaikat, akik jövő héten jönnének Romániába, és azt ajánlják nekik, hogy változtassák meg útitervüket, mert itt bizonytalan a helyzet.
Több száz tüntető Nagyváradon is
„Le a kormánnyal!” „Nem a fizetéslevonásokra!” „Elszegényítettétek az országot, hagyjatok minket élni!” – ilyen és ehhez hasonló pannókat és transzparenseket lobogtattak a nagyváradi közalkalmazottak a prefektúra épülete előtt tegnap kora délután. A tüntetésen több százan vettek részt. Képviseltették magukat a városháza dolgozói, a gyermekvédelmi igazgatóság és az áramszolgáltató alkalmazottai, de ott voltak a rendőrök, a fegyőrök, a mentősök és más egészségügyi dolgozók, a színház és a bábszínház művészei és személyzete, illetve az állami egyetem dolgozói is.
Elkergették az aradi tanárokat
Mintegy negyven tanár gyűlt össze tegnap az Arad megyei prefektúra épülete előtt, azonban mivel nem volt engedélyük a tiltakozáshoz, a rendőrök elkergették őket. A tanárok azonban nem adták fel, egy közeli járdán fel-alá sétálva folytatták tiltakozó megmozdulásukat, azonban a hangos sípszóról és a kormányellenes molinóikról kénytelenek voltak lemondani.
Krónika (Kolozsvár)

Trianoni krokodilkönnyek
Olvasom a Reggeli Újságban, hogy a trianoni diktátum 90. évfordulóján több megemlékezés is lesz Nagyváradon. Az EMI-sektől ez már megszokott, akkor haragudnánk meg rájuk, he nem tennének semmit. Az EMNT nemrégen szerveződött meg Bihar megyében, de azóta minden rendezvényével mutatja az utat, amelyen járni kíván, ennek szellemében szervezik meg a június 4-i megemlékezést is.
És akkor olvasom, hogy az RMDSZ is megemlékezik a diktátumról. Nézem, jól látok-e? És ki a beharangozója rendezvényeiknek? Többes számban. Mert ők már csak ilyenek, állandó rendezvényszervezők, példának okáért magyar kultúra napjait, sőt hetét (nem napját!) szervezik. Minden alkalommal megmutatják, hogy mindenhez értenek, sőt, mindenhez többször is értenek. Most például felkérik az egyházakat, hogy a trianoni évfordulón harangozzanak román idő szerint. Javaslom az egyházaknak, hogy az RMDSZ-nek vagy néhány képviselőjének ítéljék oda az ökumenikus egyházszervező nagydíjat, persze csakis román idő szerint...
Aztán rajzversenyt szerveznek a gyerekeknek. Pontosabban a gyerekeket meg tanítóikat is beszervezik politikai játszmáikba. A kettő között azért van különbség.
És felmérést is készíttetnek arról, hogy mit tudnak a nagyváradi magyarok Trianonról, milyen hatásait érzik ma. Meg kell a szívnek szakadni az őszinte érdeklődésüktől…
Felháborító és undorító, hogy azok kezdenek „sírni” Trianon miatt, akiknek soha nem jutott eddig eszébe Trianon, akik soha nem szólaltak meg e napon. Nem vitatjuk el, hogy Trianon minden magyarnak fájhat, hogy lehetnek megtérők, lehetnek magyarok, akik csak most ébrednek rá, hova is tartoznak. De amikor azt látjuk, hogy csakis az anyaországi politikai fordulat, a magyar nemzeti kormányhoz való dörgölőzés, a megfelelés kényszere késztet embereket arra, hogy most nemzeti ügyekkel foglalkozzanak, hogy trianonozni kezdjenek, azt a leghatározottabban el kell ítélnünk. Lehet-e őszinte az olyan kezdeményezés a Trianoni évfordulón, amely mögött olyan emberek állnak, akik eddig nem is tudtak erről a napról, vagy nem is akartak róla tudni? Lehet-e őszinte azok aggódása a nemzeti ügyekért, akik idehozták Nagyváradra Medgyessyt, Horn Gyulát, Gyurcsányt, Demszkyt, Kunczét, Újhelyit, Nyakót és még folytathatnám a sort sokáig. Ez a díszes társaság még ma is, az anyaországi jobboldali, pontosabban nemzeti győzelem után is úgy akadályozza a nemzeti gondolat, a nemzeti összetartozás kialakulását, ahogy tudja. Nem akarták és nem akarják a kettős állampolgárságot, nem szavazták meg a június 4-i Nemzeti Összetartozás napját sem. De legalább következetesek, ma is éppolyan nemzetrontók, mint amilyenek voltak éveken keresztül.
A mi nagyváradi, bihari Gyurcsányaink azonban hamar elkezdték a dörgölőzést, hamar felvették nemzetünkért aggódó álarcukat. Nyilván van még a tarsolyukban hamuba sült pogácsa, amit megosztanának az anyaországi nemzeti politikusokkal és akár velünk is, megmutatva, hogy ők aztán nagyobb magyarok, mint akárki ebben a városban.
És azt is el kell itt ítélnünk, hogy Nagyváradon azok kezdjenek krokodilkönnyeket hullatni Trianon miatt, azok tolakodjanak előtérbe, akik nem is oly régen átvették és a nagyváradi polgárok, tehát a nagyváradi magyarok nevében is megköszönték azt a szobrot, amelyik a tót, mai nevén szlovák nacionalizmus egyik alapítóját ábrázolja. Ez a nacionalizmus vezetett oda, hogy a felvidéki magyar területeken, a trianoni rablódiktátum nyomán országot alapító tótok, mai elnevezéssel szlovákok, fenyegessék, állampolgárságuk elvesztésével félemlítsék meg felvidéki magyar testvéreinket.
Köszönetet rebegni a szlovák nacionalizmus szobra előtt, részt venni a magyarok százezreit nyomorba döntő romániai kormányzásban, nagy üzleteket kötni köztisztviselőként, mindenféle zavaros telekügyletekben részt venni, ezeket már jól megtanulták. Jól tudják képviselni saját cégeiket, üzleteiket is, de vajon ennyi elfoglaltság mellett, mikor szánnak egy kis időt, a magyar érdekek őszinte képviseletére is?!
A Kozacek-szobrot megköszönő hölgy sajtótájékoztatója végén leütötte az aduászt: nem hívtak meg egyetlen magyarországi politikust sem ökumenikus imájukra. Hát mi történt, régi barátaik – Gyurcsány, Kuncze, Demszky, Újhelyi, Nyakó stb. – közül senki nem ér rá?
Az RMDSZ most kénytelen magyarországi politikusok nélkül emlékezni, de emlékezik, mert őszinték, mert gerincesek, mert fontos nekik a nemzeti gondolat. Ugye, hihető?
Nagy József Barna
Nagyvárad
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Túlléphető, mint a boszorkányüldözés
Egyetemi hallgatók véleménye a trianoni békeszerződésről
A magyarságra mért súlyos csapásnak tartják a kolozsvári magyar egyetemi hallgatók a trianoni békeszerződést, de a múltba nézés helyett a tények elfogadását és az élhető jövő építését előbbre valónak tekintik. Lapunk több Kolozsváron tanuló másod- és harmadéves egyetemi hallgatónak tette fel a kérdést: mit jelent számára Trianon. A válaszokból készült az alábbi összeállításunk.
László (székelyföldi):Többnemzetiségű államot képtelenség egyben tartani Európában, különösen, ha a vezető etnikum intézményesen elnyomja, vagy tudomást sem vesz a számos és népes kisebbségről. Pofon, gyomorba rúgás volt ez a magyarságnak. A térképen ceruzával játszadozó, határt húzó kezek, bármennyire is azt állították, nem tisztán etnikai szempontok szerint húzták a határokat. Trianon elsősorban nem a területeket követelő államok, netán a nagyhatalmak bűne, inkább a magyar külpolitika legszégyenletesebb és legmaradandóbb kudarca. Számomra felfoghatatlan, hogyan mondhattak le küldötteink különösebb ellenállás nélkül tisztán magyarlakta területekről, amikor a feldarabolás elsősorban a népesség etnikai hovatartozása alapján történt. El kellene feledni, besöpörni a szőnyeg alá? Lehetetlen. A revízió szóval haboztatni a szánkat? Badarság. Legyen elég annyi, hogy nagyon fáj.
Csaba (mezőségi):Trianon legfőképpen a megosztást, az anyaországtól való elszakadást jelenti. De a fájdalmas területi elszakadás pozitívumként is felfogható. Trianon után mindenki attól félt, hogy a megcsonkított Magyarországon kívül eső terültetekről eltűnnek a magyarok. Ez a félelem adott erőt a határon túli magyarok számára a fönnmaradáshoz a viszontagságos körülmények között, s ahhoz, hogy a magyar kultúrát és a magyar nyelvet jobban megőrizték, mint az anyaországiak. Ha nincs Trianon, a történelmi Nagy-Magyarországhoz tartozó területeken, így Erdélyben is, sokkal nagyobb lett volna az asszimiláció, és meglehet, hogy Trianon nélkül a magyar nyelv lenne a hivatalos Erdélyben, de azt sokkal kevesebben beszélnék, mint manapság.
Tünde (közép-erdélyi):Trianon erőszakkal való elszakítást jelent az anyaországtól. Általa megpróbálták szétszaggatni a nemzetet, és idegenek kezére adták a szülőföldünket. Ha ez nem következett volna be, teljesen másképp fejlődött volna Erdély és az itt élők viszonya. Valószínűleg nem lenne meg az a nemzeti öntudat, ami ma itt egyes helyeken még mindig él.
Szilárd (székelyföldi):Trianonról komplex kép él bennem. Nem szeretem a Nagy-Magyarországos matricákat, a csak piros-fehér-zöld színekben látó embereket, s végképp nem tudok azokkal egyetérteni, akik a Trianon előtti „dicső” állapotot sírják vissza. Az első világháború előtti Magyarországról közel sem mondható el, hogy az „a magyar nemzet országa” lett volna. A soknemzetiségű Magyarországnak közel fele nem is volt magyar anyanyelvű. Mégis elismerem a birodalom létjogosultságát, mert akkor nem a nemzeti összetartozás volt az első, ami egybefogta az országokat. A Trianon-búsulók inkább nacionalista alapokon állnak. Én azonban nem találnám igazságosnak, ha most visszaállítanák a Trianon előtti állapotot. Ugyanakkor igazságtalannak tartom az ország feldarabolásának módját. Tudom, hogy a nagyhatalmak „büntetni” akarták Magyarországot, viszont Európára nézve ezt okosabban is tehették volna. A különböző etnikumok akkor is nagy tömböket alkottak, ezek határmezsgyéire kellett volna jobban odafigyelniük. Azzal, hogy az etnikai tömbökből nagyon pontatlanul lehasítottak, nehéz helyzetbe hozták nemcsak a későbbi Magyarországot és a kisebbségi létsorsba kerülteket, de sokszor magukat a befogadó államokat is, amelyek szintén nem tudtak mit kezdeni az új helyzetükkel. Ma már nem látom „visszacsinálhatónak” Trianont. A régiók Európája talán hozhat az eddiginél jobb megoldást.
Imre (sóvidéki):Trianont akkora csapásnak érzem, amelynek a súlyát az is könnyen megértheti, aki nem magyar. Átgondolatlan, felelőtlen politikai döntésnek tartom, amely Közép-Kelet-Európát mindenestől felforgatta. Magyarként érzékenyen érint, mert 90 év távlatából is úgy érzem, hogy személyesen is sokat vesztettem általa, de a legnagyobb átka a demográfiai torzulás volt. Igen, „kisebbség” volt a magyar már akkor is a saját Nagy-Magyarországában, de ezt nem így kellett volna megoldani. A kedvezményezettek is szembesülnek vele, hogy mit jelent nagyarányú kisebbséggel együtt élni. S nem valószínű, hogy örülnének, ha az országukat feldarabolnák. Trianon a 20. század Mohácsát jelenti szerintem: hatalmas csapás, századok kellenek, amíg magunkhoz térünk. Csak lesz-e akkor valaki, aki még magához térhet? Tulajdonképpen a kezünkbe nyomtak egy kötelet és szabadon engedtek egy végtelen erdőben: élj meg valahogy!
Boglárka (székelyföldi):Trianon jelentése számomra az évek során sokat változott. Először a családomban hallottam róla, még kisgyermekként. Akkor valami múltban történt nagy tragédiaként élt a fejemben. Úgy értettem, Trianon az oka, annak, hogy románul kell tanulni, és annak is, hogy „szegénységben” élünk, miközben Magyarország valamilyen tejben-vajban fürdő elérhetetlen ígéretföldje volt. Amikor tanultam is Trianonról, és jártam már Magyarországon, nem volt ennyire szélsőséges bennem a viszonyulás a témához. Ma már, ha ezt a szót hallom, eszembe jut a régi Magyarország-térkép, amit a régi filmhíradókban lehetett látni, ahogy széthullik darabjaira. Ugyanakkor a valahová tartozni problematikája kikerülhetetlenül él bennem. Ott van az emberben, már-már genetikailag kódolva a keserűség. Van azonban jó oldala is Trianonnak: szerencsésnek tartom magam, hogy erdélyiként egy kulturálisan sokkal ingergazdagabb környezetben nőhettem fel, és székelyként – magyarságom mellett – van egy plusz identitásom, ami attól értékesebb, hogy küzdenünk kell a megőrzéséért.
Gábor (közép-erdélyi):Trianon számomra csak történelem. Mivel multikulturális környezetben éltem, nem érzem olyan súlyosnak Trianont, mint ahogy azt mások esetében látom-hallom. Tudomásul veszem azt, hogy ez egy tragédia a magyar nemzet számára, azonban nem élem meg tragédiaként.
Noémi (közép-erdélyi):Számomra Trianon ugyanúgy a történelem sötét, de feldolgozható, túlléphető pillanata, mint például a boszorkányüldözés. Készen kapott és megváltoztathatatlan örökségemnek tekintem, és fontosnak tartom, hogy minden magyar – de román, osztrák, szlovák stb. – iskolás idejekorán megtudja és megjegyezze, mi történt Trianonban 1918-ban, és milyen hatással van ez az ő életére. De túlzásnak tartom a békeszerződés nemzeti tragédiaként történő besorolását, ugyanúgy, ahogy értelmetlennek tartom puszta megfogalmazását is annak, hogy Trianont vissza kellene vagy lehetne fordítani. Amikor a Föld bármelyik pontja néhány órás repülőúttal elérhető, vagy amikor egy alkalmazott akár több földrésszel arrébb bejegyzett cégnek is dolgozhat, azon morfondírozni, ha a történelem másképp alakul, ma esetleg egy országhatárral odébb élhetnénk, számomra egyszerűen idejét múltnak tűnik.
Tímea (északkelet-erdélyi):Trianon, mai szemekkel nézve is Magyarországnak, saját hazánknak a feldarabolása. Azt is el lehetne mondani, hogy az országnak a mohácsi vész után ez volt a legnagyobb érvágása. Mindenképp igazságtalan megoldás volt, mert nem vették számba az emberek véleményét. A nagyhatalmak döntötték el, hogy mi legyen, mi jó a népnek vagy mi nem. Emiatt rengeteg magyart kiszorítottak az anyaországból. Ma, olyan országok, mint például Románia, Szlovákia, Szerbia olyan területekkel büszkélkednek, amik nem is az övék, de ugyanakkor félnek is attól, hogy netán Magyarország visszakövetelje azokat.
Zsuzsa (székelyföldi):Mivel beleszülettem a Trianon utáni állapotba, nehéz elképzelnem milyen is lenne az életem, ha meg sem történt volna. Magyarságom miatt természetesen negatívan és szomorúan tekintek Trianonra. Egy olyan „csapásra”, amely megváltoztatta Erdély arculatát, jövőjét. Röviden, számomra Trianon egy szakadást, törést jelent. Elszakadást az anyaországtól, a teljes jogú magyar identitástól és talán egy élhetőbb jövőtől is. De lehetőséget is jelenthet, amelyet ha megtanulunk, a hasznunkra fordítani, akár jó dolgok is kisülhetnek belőle. Mert Trianon által egy nyelvvel és egy kultúrával lettem gazdagabb, tudom mit jelent az, ha valakit származása miatt néznek le. Meg tanultam jobban küzdeni, s igyekezni annak érdekében, hogy bebizonyítsam: igenis képes vagyok rá. Úgy érzem, tágabb a látóköröm, és nyitottabb a világ fele. Fontosnak tartom, hogy a jelenünket a javunkra fordítva igyekezzünk jobb jövőt felépíteni, és ennek egyetlen megoldása az, ha elfogadjuk a múltban történteket, mivel változtatni úgysem tudunk rajta, és a jövőbe tekintünk, nem pedig hátra.
Zsolt (székelyföldi): Számtalanszor elgondoltam már, hogy milyen lehetett anno „a magyarvilág”, s magam előtt láttam már többször is egy jelenkori magyar világot. Egy olyan időt, amikor magyarul szólhatunk az üzletekben a kiszolgálólányokhoz, ügyeink elintézésekor bátran használjuk az anyanyelvünket stb.. Amikor nem mi vagyunk a kisebbség, nem minket próbálnak felőrölni, hanem a mi kultúránkhoz igazodnak a társaságunkban élő népek. Trianon hallatán mindig felébredek ebből az álmomból, egyszóval ezt jelenti nekem Trianon, a realitást.
Noémi (partiumi): Számomra Trianon azt jelenti, hogy az anyaország helyett egy másik országban élünk. Ez nem feltétlenül csak negatívumokat hordoz magában, így egy nyelvvel többet tudunk, két ország történelmében vagyunk érintettek, és két nemzet szokásait ismerjük közelről. Ráadásul Nagyváradon nem érzékelhető olyan magyarellenesség, mint azokon a helyeken, ahol a magyar lakosság nagyon kis százalékban él. Negatívum persze több van, hiszen így kisebbségben élünk, tűrnünk kell az esetleges magyarellenes megnyilvánulásokat és az arra irányuló kísérleteket, hogy asszimilálják az erdélyi magyarokat. A legfőbb hátrány, úgy gondolom, mégis az, hogy egy nemzet ketté lett szakítva. Vagyunk mi, erdélyi magyarok – és a magyarországi magyarok. Legalábbis így véli az utóbb említettek nagy része. Lásd a 2004-es népszavazást, amikor megtagadták, hogy a kisebbségben élő magyarok megkaphassák a magyar állampolgárságot is. Így a románok szemében hazátlanok vagyunk, magyarországi társaink szemében pedig románok. Most, hogy megkapjuk a magyar állampolgárságot, főleg az idősebb nemzedék és a kommunizmusra még élénken emlékezők fogják ezt igényelni, a fiatalabb korosztálynak már nem biztos, hogy olyan nagy jelentőséggel bír.
(folytatjuk)
A magyarságra mért súlyos csapásnak tartják a kolozsvári magyar egyetemi hallgatók a trianoni békeszerződést, de a múltba nézés helyett a tények elfogadását és az élhető jövő építését előbbre valónak tekintik. Lapunk több Kolozsváron tanuló másod- és harmadéves egyetemi hallgatónak tette fel a kérdést: mit jelent számára Trianon. A válaszokból készült az alábbi összeállításunk.
Anna (közép-erdélyi):Hogy nemzeti tragédia-e Trianon? Bizonyára. De kilencven évvel a történtek után már nem tudom a súlyát igazán átérezni. Itt születtem, ilyen körülmények között ismertem meg Erdélyt és Magyarországot. Történelmi tényként fájó érzés Nagy-Magyarország térképét darabokban látni, ennek ellenére nem tudok úgy gondolni rá, mint ami valamikor újra egy nagy egész lesz. A területi elcsatolások következményeként nemzeti kisebbségben születtem, román többségű környezetben élek, és ez sokat segített abban, hogy másokat toleráljak, tudjam, milyen fontos az, hogy anyanyelvemen tanulhatok. Azzal, hogy egymás mellett élünk, és mi vagyunk kisebbségben, ránk erőszakolták a román történelem, a román nyelv tanulását. Eleinte talán én is lázadtam, de most már úgy gondolom, hogy egy nyelvvel többet tudok, a dolgokra való rálátásom is fejlődött, és sokkal érzékenyebb vagyok más kisebbségek nehézségeire is. Ezek mellett pedig kihívásnak érzem azt, hogy a kisebbségre ható nyomások ellenére is ápoljam és tovább adjam a magyar nyelvet, a magyar szokásokat. Mindezeket úgy, hogy azt is megtanítsam: a másik kultúrát is tiszteletben kell tartani, meg kell ismerni, és el kell fogadni.
Anita (székelyföldi): Trianon következményeit a mai napig magunkon viseljük, örökre megváltoztatta a magyar nemzet képét. Viszont nem látom túl sok értelmét azoknak a vitáknak, amelyek egy 90 évvel ezelőtti döntés igazságtalanságán rágódnak. Ami volt, elmúlt, az időt sajnos nem tudjuk visszaforgatni. Ahelyett, hogy a múlt igazságtalanságain búslakodunk, inkább a jelenre kellene összpontosítani. Persze, ez nem jelenti azt, hogy felejtsük el. Ismernünk kell a történelmet, hogy tanulhassunk belőle és emlékezzünk. Mert emlékeznünk kell arra, hogy valamikor egyazon ország lakói voltunk, és nem lenne szabad lenézni azokat, akik Trianon után egy másik országhoz kerültek. A múlton nem tudunk változtatni, de azon igen, hogy most hogyan élünk, hogyan gondolkodunk. Trianon mindenképpen szomorú esemény a magyar nemzet számára, ugyanakkor rengeteg körülötte a mítosz, nem is szeretnék nekikezdeni fejtegetni, hogy mi volt. Ennyi év távlatából nehéz megállapítani, hogy mi az igazság, ezért inkább a jelenünkre összpontosítsunk, mert azon még változtathatunk, és próbáljuk meg a legtöbbet kihozni belőle.
Eliza (dél-erdélyi):A vérem sem kezd pezsegni, és nem leszek ideges sem, ha a Trianon szót hallom. Tudom, hogy a magyarság megalázását jelentette, de nem érzem szükségét, hogy ezt folyamatosan hangoztassam. Meggyőződésem, hogy Erdély előnyösebb helyzetben lenne ma, ha nem csatolják Romániához – mondjuk gazdasági és építészeti örökségének megtartásának szempontjából. Magyarországnak ez volt a büntetése, hogy a háborúban a rossz oldalt választotta. Trianonra nagyon jól talál a híres dalszöveg: „The winner takes it all”. Ez nem azt jelenti, hogy tetszik, ami akkor történt, hanem azt, hogy ez mindig így volt: aki nyer, az nyer, és aki veszít, el kell hogy tűrje a veszteséget, és meg kell hogy békéljen vele. Én meg vagyok békélve a helyzettel, és nem tudom megérteni, hogy mások, sokan, képtelenek erre. Ugyanakkor felháborít, hogy sok ember Trianont kifogásnak és oknak tartja arra, hogy a románokat megszólja, utálja. És persze Trianon még mindig hatékony eszköz a politikai befolyás és népszerűség növelésére. Nekem mindig Sophia Coppola Marie Antoinette című filmje jut eszembe Trianon hallatán, mert abból tudtam meg, hogy a trianoni kastély volt egyike a sok ajándéknak, amit Antoinette férjétől kapott. És én nagyon szeretem ezt a filmet.
Henrietta (székelyföldi):Trianon sokaknak az, amire Juhász Gyula azt mondta: „Nem kell beszélni róla sohasem/De mindig, mindig gondoljunk reá”. Pedig Trianon az, amiről beszélni kell. Trianon miatt nekünk, magyaroknak nincs okunk lehajtott fővel járni – ez nem a mi szégyenünk! De azt hiszem, Európa szégyene a máig elodázott bocsánatkérés. Mégis Trianon az, amiért soha nem lehet bocsánatot kérni. Azért, hogy egy tollvonással 2 millió magyar jutott Romániának, 1 millió Csehszlovákiának, félmillió Jugoszláviának. Mint ahogy soha nem lehet megmagyarázni, hogy egyik napról a másikra miként lesz minden harmadik magyar idegen állam polgárává. Mint ahogy nem létezik felmentés egy ország gazdasági ütőerének elvágásáért, a közigazgatási és magántulajdon-határok önkényes, botrányos átrajzolásáért. Mert nincsen bocsánat arra, hogy egy ország testébe belevágva magyarok tömegét választották le örökre, visszafordíthatatlanul róla. Ez mind Trianon: egy aljas és ostoba béke, amely így kimondva is szörnyű. Ugyanakkor Trianon az az érzés, amiről a világon alig tudnak, amiből nem éreznek át semmit, amit lehetetlen megértetni bárkivel is. Trianon az, amikor én egy amerikainak, japánnak magyarázom, hogy magyar nemzetiségű román állampolgár vagyok. Vagy amikor Budapesten megkérdik, hogy én hol tanultam ilyen jól meg magyarul. És az is Trianon, amikor magyar igazolvány szükséges ahhoz, hogy magyarnak ismerjenek el. Trianon még ma is tart. Nem lezárult, nem túlléphető történelem. Az is lehet, hogy 90 év távlatából az igazán megmagyarázhatatlan tragédia nem az, ami akkor történt, hanem ami, azóta. Ha már a világ nem akar tudni róla, akkor szerintem nem árthat, ha mi tisztában vagyunk múltunkkal. Ne csak azt tudjuk, hogy volt egy március 15. és egy augusztus 20. Mert ha ezek történelmünk ünnepnapjai, és számon tartjuk őket, akkor június 4. egy keserves hétköznapja ennek a történelemnek, de attól még létezik. Ha igaz az, hogy a történelem megismétli önmagát, akkor Trianon tanulsága: jobb, ha a tragédiákat nem utólag siratjuk, hanem megelőzzük.
Zsolt (székelyföldi):Trianon, amikor ez a szó egy asztaltársaságnál elhangzik, engem mindig kiver a víz. Ezt az eseményt mindenki a saját javára próbálja fordítani, így a Jobbik, de ugyan úgy a Fidesz is. Hallottam, hogy június 4-ét emléknappá nyilvánították. Az ilyen populista húzások miatt megy el a kedvem attól, hogy az évfordulóra emlékezzem. Pedig emlékeznem, elgondolkoznom kellene azon, hogy milyen is lenne az életünk, ha akkor nem a nagyhatalmak döntik el a sorsunkat.
Attila (székelyföldi):Érdekes ez a Trianon-téma, mifelénk sok fiatal rocker hajtogatta, hogy vesszen Trianon, s ez több helyen is fel volt firkálva a falakra. Még ma is fel vannak háborodva az emberek, ha meghallják ezt a szót. Számomra nem annyira felháborító. Természetesen, nem értek vele egyet, de nem viselkedek szélsőséges nacionalista módra. Ami megtörtént, az megtörtént. Csak egy dolog piszkálja a csőröm: hogy a „négy nagy”, az olasz, az angol, az amerikai és a francia miért szabta meg a békefeltételeket anélkül, hogy a magyar érveket figyelembe vették volna? Apropó francia: egyik ismerősöm egyszer azt mondta, hogy magyar ember soha nem vesz francia autót. Gondolom, ezért mondta... Mindenesetre a Magyar Királyság megcsonkítása nem tett jót az embereknek, de ez már a múlté, lehet lenyugodni, beszüntetni a provokatív weblapokat. Ma már ott tartunk, hogy elfogadták a kettős állampolgárságot, mindenki mehet a dolgára, idáig is megtehették az unión belül. Legfeljebb nem fogják az embert lecigányozni, oláhozni – vagy hasonlók.
T. Sz. Z.
Szabadság (Kolozsvár)

Elkezdődött Trianon sebeinek gyógyítása
Kárpát-medence-szerte megemlékezéseket, emlékműavatásokat szerveztek a hétvégén a trianoni békediktátum aláírásának kilencvenedik évfordulóján. A rendezvényeket első ízben szervezték meg hivatalosan is a nemzet egységének jegyében, azt követően, hogy a magyar Országgyűlés az elmúlt héten a Magyar Összetartozás Napjává nyilvánította a szerződés aláírásának napját, június 4-ét.
Erdély-szerte megemlékeztek a hétvégén a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulójáról. Tegnap mintegy ezer, Nagyváradról, Kolozsvárról és a Székelyföld különböző szegletéből érkezett személy válaszolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívására, és „zarándokolt” el Gyimesbükkbe. Az eseményen Tőkés László EP-képviselőn kívül jelen volt Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete is.
„A lelki határokat nem lehet felülírni”
A megemlékezés a katolikus templomban kezdődött, ahol Salamon József helyi plébános prédikációját hallgathatták végig a hívek és meghívottak. Az ünnepi szentmisét követően a résztvevők jelentős része a csíkszeredai huszárok vezetésével átvonult a tavaly felújított Kontumáci-kápolnához. Itt Deáky András nyugalmazott pedagógus, a határ „őrzője” ismertette a hely jellegzetességeit, beleértve a Rákóczi György építtette vár romjait, az egykori utolsó magyar vasúti őrházat, valamint a Mária Terézia támogatásával felépült kápolnát.
Füzes Oszkár felszólalásában a csíksomlyói búcsú példájából kiindulva, amikor „piros-fehér-zöld takaró borította dombokat”, rámutatott: az országhatárokat bármikor felülírhatja a nemzetközi jog, pontosabban a nemzetközi jogtalanság. A lelki határokat azonban az ellenfél nem tudja megváltoztatni, a nemzet határai ott húzódnak, ahol mi azokat meghúzzuk, mutatott rá. „Minden magyar gyereknek, anyának, férfinak és szónak megvan a maga helye ezeken a határokon belül, és én csak megköszönni tudom, hogy ez így van” – hangsúlyozta a nagykövet.
Tőkés László elsősorban lelkészként, egykori püspökként szólt a hallgatósághoz, hangsúlyozva: elérkezett az idő a trianoni korszak lezárására. Nincs már helye az önsajnálatnak, annak, hogy mindig másban keressük a kudarcok okát – figyelmeztette hallgatóságát az EP-képviselő. „Egy gyógyuló Magyarországból, gyógyító anyaország lesz lassanként” – mutatott rá Tőkés László, aki szerint ennek tudatában ideje felszámolnunk belső Trianonunkat.
A beszédeket a zágoni Mikes Kelemen vegyes kórus és a csíkszeredai Árvácska együttes előadásai tették színesebbé, a megemlékezés szeretetünnepséggel zárult.
Trianon-emlékművet avattak Farkaslakán
A trianoni szerződés aláírására emlékeztek tegnap a Székelyudvarhely melletti Farkaslakán is, ahol felavatták Erdély első Trianon-emlékművét. A Millenniumi emlékparkban tartott eseményen Albert Mátyás polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd leleplezték az Apostoli kettős kereszt nevű emlékművet. A Magyar Polgári Párt (MPP), a farkaslaki önkormányzat, valamint a Tamási Áron Kulturális Egyesület által szervezett ünnepségen jelen volt Kövér László fideszes országgyűlési képviselő is, aki beszédében a Trianon óta eltelt 90 év történéseit idézte fel.
„90 évvel ezelőtt a harangszó a darabokra tépett Magyarországon szólalt meg, ideje szembenézni a trianoni örökséggel, ideje észrevenni, hogy senki nem emel fel, és senki nem véd meg minket, ha mi nem becsüljük meg önmagunkat” – fejtette ki Kövér László, aki szerint a történelem nemcsak rombol, hanem időnként esélyt ad, így új reményekkel léphetünk tovább.
„Az emlékmű nemcsak a múlt, hanem a jövőbeli felemelkedés szimbóluma is” –mutatott rá az öt méter magas emlékmű avatóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kérdéssel fordult a hallgatósághoz: van-e küldetése annak az embernek, aki június 4-én, a magyar nemzet gyásznapján született.
„Az ember elvi és erkölcsi küldetését nem a születés dátuma határozza meg, azonban tennünk kell érte, hogy a mostani magyarországi változások mindenkinek új esélyt adjanak” – adta meg a választ a politikus. Az emlékművet – amely nemzeti összetartozásunkat szimbolizálja – a különböző egyházak képviselői áldották meg, a több mint kétórás rendezvényt a farkaslaki iskolások szereplése tette színesebbé, a rendezvény a magyar és székely himnusz eléneklésével zárult.
Nagy Demeter István, Dénes Emese
Pályázat Trianonról Szatmárnémetiben
A trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából az RMDSZ szatmárnémeti szervezete pályázatot hirdet a helyi iskolák diákjai számára Egy a nemzet címmel – jelentette be Kereskényi Gábor elnök. A fiatalabb generáció körében nincs kibeszélve, feldolgozva a téma, mert sok helyen még mindig tabunak számít, mutatott rá. Kereskényi szerint sokszor a nyugati vendégek sincsenek tisztában azzal, hogy nem homogén a lakosság összetétele, hanem itt 40 százalékos magyar közösség él.
Tíz évvel ezelőtt az RMDSZ egy könyvet jelentetett meg. 2010-ben már nem a múlttal szeretnének foglalkozni, hanem előretekinteni, ezért írnak ki pályázatot diákok számára. Két kategóriában lehet nevezni, az elsőben 1-12. osztályos tanulók számára hirdetnek rajz- és plakátversenyt, a másodikban az 5–12-esek esszéit fogadják. A verseny fődíja kategóriaként 300 lej, a második és harmadik helyezett 200, illetve 100 lejt vihet haza. A pályázat leadási határideje június 18., a beérkezett anyagokból novemberben kiállítást szerveznek, illetve egy kiadványt is megjelentetnek.
Gozner Gertrud
Krónika (Kolozsvár)

Kell-e a Jobbik Erdélyben? Irodáját nyitott Szegedi Csanád Marosvásárhelyen
„Ha úgy gondoltam volna, hogy a Jobbik marosvásárhelyi megtelepedése inkább árt, mint használ a román–magyar kapcsolatoknak, akkor nem nyitottam volna irodát Marosvásárhelyen” – jelentette ki tegnap a Krónikának Szegedi Csanád EP-képviselői irodájának megnyitóján. A Jobbik alelnökének célja a romániai magyarok anyanyelvhasználatának teljes körű biztosítása, az önrendelkezés elérése. Mint hangoztatta, a Jobbik főleg azért küzd, hogy dél-tiroli mintára megvalósuljon a székely területi autonómia, és kezdeményezni fogják, hogy egész Románia, és főleg Erdély területén hivatalos nyelvvé váljon a magyar.
A Jobbik felelősséget vállal az „ideiglenesen elszakított nemzetrészekért”, a magyarországi párt számára nem létezik erdélyi, kárpátaljai, felvidéki magyarság, hanem csak egységes magyar nemzet – jelentette ki tegnap Marosvásárhelyen Szegedi Csanád, a Jobbik Magyarországért Mozgalom európai parlamenti képviselője az első erdélyi irodájának megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón. „A politika a felelős azért, hogy Európa legnagyobb jogfosztott kisebbsége a Kárpát-medencei magyarság. Nemcsak a román, szlovák, hanem az eddigi magyar politikusok is” – vélekedett Szegedi, aki szerint ezért a jelenlegi politikusoknak kell visszaadniuk a határon túli magyarok önbecsülését.
Autonómiát és nyelvhasználatot kérnek
Mint hangoztatta, a Jobbik főleg azért küzd, hogy dél-tiroli mintára megvalósuljon a székely területi autonómia, és kezdeményezni fogják, hogy egész Románia, és főleg Erdély területén hivatalos nyelvvé váljon a magyar. Szeretnék elérni – tette hozzá –, hogy a közigazgatásban, illetve a rendőrség kötelékeiben az etnikai arány tükröződjön, az oktatásban az óvodától az egyetemig magyar nyelven lehessen tanulni.
„Az etnikai összetétel megváltoztatása ma is zajlik egész Erdély területén” – hangoztatta Szegedi, aki szerint ezeket a törekvéseket meg kell akadályozni. Ennek érdekében – fűzte hozzá – a témát uniós szinten is fel kívánják vetni. „Az iroda létrehozásának fő üzenete az, hogy ez nem valaki ellen, hanem valakiért jött létre” – húzta alá a szélsőjobboldali alakulat alelnöke. Mint fogalmazott, a helyszín azért épp Marosvásárhely, mert itt bár a lakosság fele magyar, a város szerinte elvesztette magyar jellegét, nincsenek magyar királyokat, szenteket ábrázoló szobrok, „az utcanevek használata botrányos: Dózsa György neve Gheorghe Dojaként szerepel”.
„Az esemény másik üzenete, hogy elég volt a meghátrálásból – hangsúlyozta a képviselő. – Az szeretnénk, hogy Marosvásárhely ismét a Székelyföld fővárosa, szimbóluma legyen, ahol az emberek szolidaritást és együttműködést vállaljanak egymással.” A határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatban kifejtette: azon lesznek, hogy ezzel választójog is járjon, és a Jobbik a gazdasági intézkedésekben is tekintettel lenne az elszakított nemzetrészekre.
Cáfolt szélsőségesség
A Krónika kérdésére, miszerint nem gondolja-e, hogy a szélsőjobboldali alakulat marosvásárhelyi megtelepedése inkább árt, mint használ a román–magyar együttélésnek, leszögezte: ha így gondolta volna, akkor nem nyitotta volna meg az irodát. Mint fogalmazott, az erdélyi magyarság problémáira fel kell hívni a figyelmet. „Az erdélyi magyar EP-képviselők nem látják el azt a szerepet, amelyet el kellene látniuk a magyarság védelmében. A Jobbik nem akarja kisajátítani Erdélyt, a Székelyföldet politikai szinten, de példát kívánunk mutatni. Szeretném látni, hogy a többi magyar párt is irodát nyit Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Kolozsváron, Nagyváradon” – válaszolta. Hozzáfűzte: egyaránt elégedetlen az RMDSZ – személyesen Markó Béla – és Tőkés László tevékenységével, de utóbbival el tudja képzelni az együttműködést; viszont elsősorban az RMDSZ-t tartja felelősnek amiatt, hogy az erdélyi magyarság lélekszáma 200 ezerrel apadt az elmúlt 20 évben. Ugyanakkor azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy „a Jobbik nem szélsőséges párt, csak a magyarság érdekeit képviseli, határozott, de szalonképes politikát kíván folytatni, úgy, hogy az a magyar és román nép békés együttélését ne veszélyeztesse”.
A sajtótájékoztató végén egyébként számtalan kérdéssel ostromolták meg a magyar és román újságírók az EP-képviselőt. Ezekre válaszolva elmondta: az Új Magyar Gárdával felvállalják az együttműködést. Szegedi közölte, a szervezet főkapitánya, Kiss Róbert a nyár végén Marosvásárhelyre látogat, és tájékoztatja majd célkitűzéseiről a közvéleményt. Szegedi ugyanakkor nyomatékosan leszögezte: a székelységnek politikai úton kell kivívnia önrendelkezését. Szerinte egyébként a határoknak már nincs jelentősége, tehát „eljött az önrendelkezések korszaka, amikor a közösségeknek meg kell adni azt a jogot, hogy referendum útján eldöntsék, melyik országhoz akarnak tartozni”. Arra a kérdésre, hogy mit szólna, ha Szegeden vagy Debrecenben nyitna irodát a nagy-románia párti Corneliu Vadim Tudor, válasza az volt: ha e városok lakosságának az 50 százaléka román lenne, akkor ez természetes lépésnek számítana. Szegedi különben a következő határon túli kirendeltségét Zentán szeretné megnyitni.
Krónika (Kolozsvár)

Gyerekek Trianonról: botrányos?!
Nagyvárad – Most már különösen érdemes megnézni: agresszív, botránykeltő hírverést kezdett a román sajtó annak kapcsán, hogy váradi gyerekek Trianon-tematikájú rajzaiból nyílt kis kiállítás a központban.
Váratlan és akaratlan marketing-segítséget kapott a váradi román sajtótól az a tárlat, amely magyar általános iskolások Trianon-tematikájú rajzaiból áll, s amely Várad után Budapesten, az Országházban lesz majd megtekinthető. Egyes médiaorgánumok ugyanis már a mai megnyitó előtt elkezdték támadni a kiállítást, s az agresszív hírverési kampányt a hivatalos megnyitón is folytatták.
Kekeckedés
Mint már beharangoztuk, az RMDSZ szervezésében olyan gyerekrajzokból nyílt kiállítás az Euro Foto Art galériában, amelyek Trianon-tematikát is feldolgoznak. A rajzversenyen I-IV. osztályosok vehettek részt, a cím és egyben a témamegjelölés ez volt: A magyar nemzet határok nélkül. A munkákból összeállított tárlatot ma nyitotta meg Váradon Tóth István, a galéria vezetője és Biró Rozália, az RMDSZ megyei alelnöke. Épp e napra időzítve azonban megadta a hangot a helyi román sajtó fő nacionalista napilapja, a Crişana, amelyben hangulatkeltő cikk jelent meg az eseményről. A megnyitón megjelent román sajtósok egy része folytatta is a botránykeltést, gyakorlatilag minden vonatkozásba belekötve, onnantól, hogy egyes rajzokon miért szomorúak az arcok, azon át, hogy vajon ki vezette a gyerekek kezét, odáig, hogy miért okítják őket úgymond gyűlöletre. A két tisztségviselő állta a sarat, precízen és következetesen, higgadt érvekkel válaszolt minden tendenciózus kérdésre – amelyek ennek dacára folytatódtak. Mindketten hangsúlyozták, hogy a tárlat nem irányul senki ellen, ugyanakkor teljesen természetes, hogy a magyarok is megemlékeznek történelmük fájó pontjairól is – hiszen a tényeket nem feledjük, az ismereteket igyekszünk átadni gyermekeinknek is. Történhet ez például úgy is, hogy a kicsik rajzverseny formájában találkozhatnakelőször olyan kérdésekkel, mint Trianon.
Biró Rozália kiemelte: 2010-et írunk, méltán várható el toleránsabb hozzáállás, főleg hogy a határok léteznek és maradnak is, ám rajtuk átívelően, nagy képletben kell gondolkodni, mert ez ad helyes perspektívát a jövőre nézve is. Ezzel együtt a történelmi múltat egyáltalán nem kell a szőnyeg alá seperni. Mindezek dacára egyes román sajtósok továbbra is sérelmezték a tárlat összes aspektusát, még a díjnyertes műveket készítő gyerekek egyik tanárát is kérdőre vonták. Akkor is csak támadási felületeket kerestek tovább, amikor a szervezők felhívták a figyelmüket: a tárlatnyitón megjelent gyerekek unják, s egyébként sem azért érkeztek, hogy parttalan politikai és történelmi jellegű vitához asszisztáljanak.
Miből áll?
Maga a kiállítás gyerekszemmel láttatja a magyar nemzetrészek összetartozását, valamint a Trianon okozta helyzetet. Néhány igazán figyelemreméltó, koncepciójában és kivitelezésében is érett gondolkodásra valló rajz is látható. A szervezők nem is titkolták, hogy természetesen a 6-10 éves gyerekek segítséget is kaptak mindehhez, hiszen a történelmi tényekről ismeretterjesztő jelleggel elbeszélgettek velük tanítóik és szüleik, ugyanakkor a rajzok megszületésénél is bábáskodtak.
A kiállítás rövid ideig, azaz e hét végéig tekinthető meg Váradon, az Euro Foto Artgalériában, a December 1. tér 12 szám alatt. Ezt követően Budapestre viszik a munkákat, ahol az Országházban állítják ki azokat.
erdon.ro

Magyar segély Romániának
Nagyvárad – A Körösök Vízügyi Igazgatóság munkatársai átvették a debreceni Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Hatóságtól azt a segélyszállítmányt, melyet csütörtökön már el is jutattak a Galac környéki árvíz sújtotta területekre.
Pásztor Sándor igazgató honlapunknak elmondta: tíz darab, 1300 liter/perc kapacítású szivattyúról, tíz darab szivócsőről és húsz darab kivezető csőről, két darab, 4 kilowattos áramfejlesztőről, nyolc darab, 2×500 wattos teljesítményű reflektorról (mellyel a gátat fogják kivilágítani), a hozzátartozó 30 méter hosszú kábelekkel együtt, 5.000 darab fáklyáról (a terület megvilágítására alkalmasak) és két nagy darab, hengercsomagolású, árvíz elleni védekezéskor használatos geotextilanyagról volt szó, közel 8 millió forint összértékben.
Különben a romániai Környezetvédelmi Minisztérium a Körösök Vízügyi Igazgatóságon keresztül folyamatos kapcsolatban áll a budapesti székhelyű Országos Katasztrófavédelmi Hatósággal. Baj esetén Debrecenből 1 óra leforgása alatt megérkezik a szállítmány, vámolás nélkül. A közelmúltban az itteni intézmény 200 ezer darab zsákkal támogatta a magyarországiakat, így most tulajdonképpen az anyaországiak viszonozták ezt.
erdon.ro

Trianon miatt forrong a helyi román média
Politikai felhangot kölcsönzött a nagyváradi román sajtó a tegnap délben, az Euro Foto Art Galériában megtartott kiállítás-megnyitónak. A tárlaton a Trianon-emlékév alkalmából a nagyváradi RMDSZ által szerevezett rajzverseny díjnyertes alkotásait mutatták be, ellenben a kultúra háttérbe, míg a politika előtérbe került.
Tóth István galériavezető rövid bevezetőjét követően Biró Rozália, a nagyváradi RMDSZ elnöke szólt a megjelentekhez, ismertette a kiállítás apropóját. Beszédében egy rövid kitérőt tett, abban reagált az egyik helyi napilapban tegnap megjelent, a kiállítás anyagát bíráló, magyarellenes írásra. „A tárlat apropóját a trianoni békediktátum kilencven éves évfordulója szolgáltatta, 21 osztály diákjai vettek részt a versenyen, a teremben a nyertes alkotások láthatók. Fontos, hogy gyermekeinkben kialakítsuk a nemzeti identitást, és hogy megismerjék nemzetük történelmét, hiszen ily módon jobban tudják értékelni a jelent, és egy egészségesebb jövőképet alakíthatunk ki bennük” – mondta Biró, aki szerint ezt a szándékot nem szabad elítélni. Megemlítette, hogy hasonló módon van jelen a Moldovai Köztársaságban vagy az Ukrajnában élő románok életében.
Szinte be sem fejezte mondandóját, amikor a román sajtó két képviselője felháborodásának adott hangot, elsősorban azért, mert szerintük a kiállított alkotások gyűlöletet sugároznak, emellett alig fordul elő rajtuk a román trikolór, viszont annál többször jelenik meg a magyar zászló. Ugyancsak sérelmezték a román újságírók, hogy a tárlatnyitó nem lett egyformán meghirdetve minden sajtóorgánum felé. Érvelésük szerint a szervezők azt szerették volna elérni, hogy csak a magyar újságírók értesüljenek az eseményről. Utóbbi kételyeket Tóth István oszlatta el, míg Biró válaszában viaskodás helyett a tolerancia erősítését hangoztatta. „Egy olyan európai állam polgárai vagyunk, ahol a határok még léteznek ugyan, de már nem kell, hogy elválasszanak. Ezek a rajzok számunkra nem a gyűlöletet, hanem a megbékélést tükrözik” – mondta a váradi RMDSZ elnöke.
Tóth István szintén azt hangsúlyozta, érthetetlen számára az e fajta hangulatkeltés. „Fennállásunk óta mindenkinek teret adtunk, mivel a galéria célja a művészet propagálása, ezért is érthetetlen számomra, hogy egyes médiumok politikai kérdésként kezelik ezt a tárlatot. Az ellen persze egy román újság képviselője sem emelt kifogást, hogy magyar ember létemre én rendeztem meg először a világ minden táján élő román fotográfusok fesztiválját, amelynek megvalósításához a kormány és a művelődési minisztérium csupán ígéretekkel, míg az akkori Bihar megyei tanács, amelynek élén magyar ember volt, pénzzel járult hozzá. Akkor sem emeltek kifogást a románok, amikor elsőként javasoltam Mona Muscă egykori művelődési miniszternek, hogy legyen ünnepe a román kultúrának” – érvelt a Román Fotográfusok Szövetségének elnöke, ám úgy tűnt, csak részben tudta megnyugtatni a román kollégák „sebzett” nemzeti öntudatát.
Zárásként a nyertes alkotást elkészítő osztály tanítónője, Bitte Rozália is szólhatott néhány szót a jelenlévőkhöz, és szerencsére nem alakult át politikai vitává a kiállítás-megnyitó.
Boros Péter
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tízéves a Nobilitas Egyesület
Nagyvárad – Tizedik éve működik Nagyváradon az erdélyi és partiumi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület, melynek tagjai a keddi találkozó alkalmával elevenítették fel a tíz év eseményeit.
2001 nyarán alakult meg és azóta töretlenül működik Nagyváradon, illetve Bihar megyében az erdélyi és partiumi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület, melynek elsődleges célja és feladata, a származás méltósággal és jószándékkal történő felvállalása, a nemesi családok sírjainak ápolása, az elkobzott vagyonok törvényes úton való visszaszerzése, valamint a múltőrzés és értékmentés. Széll Katalin alapító tag a keddi találkozón felelevenítette az elmúlt tíz év eseményeit a találkozók jegyzőkönyvi kivonata alapján. A szép számban megjelent tagságot terített asztal fogadta. Széll Katalin részletesen beszámolt nem csak az egyesület megalapításának körülményeiről, hanem minden egyes találkozóról. Erdélyben és Magyarországon már több hasonló egyesület működött, így időszerűvé vált, hogy a Partiumban is egyesületbe tömörüljenek mindazok, akik igazoltan nemesi származásuak. 2001-ben az első előadó Várhegyi Lehr György, a Sárkány Lovagrend elöljárója, a szervezet tiszteletbeli elnöke volt, aki elkészítette az egyesület pecsétjét is.
Tartalmas tíz év
Időközben megkezdték a bejegyeztetést is, mely nem volt akadályoktól mentes. 2003-ban új vezetőtanácsot választottak, így lett az egyesület elnöke Fodor József általános helynök, az ügyvezető elnök Csáky Ferencz és a titkár pedig Széll Kató. A tíz év alatt számos történelmi – többségében a Bihar, illetve Erdély múltjához fűződő – előadás és szavalat hangzott el a találkozók keretében. A tagok rendszeresen koszorúznak a magyar ünnepi megemlékezéseken, ugyanakkor az egyházi ünnepek és más jeles napok alkalmából is ünnepséget tartanak. Halottak napján hagyományos módon a nagyváradi Bazilika kriptájában tartanak ökumenikus gyásszertartást. Fodor József vikárius végül elmondta: “Jó volt végighallgatni mi minden történt az elmúlt tíz év alatt, látható, hogy nem semmittevéssel töltöttük el az időt”.
Mészáros Tímea
erdon.ro

Erdély-szerte késleltetik az önkormányzati lakások értékesítését
Erdély nagyobb magyarlakta városaiban még egyetlen ANL-lakást sem értékesítettek, s olyan települések is vannak, ahol az önkormányzat egyelőre azt sem döntötte el, hogy áruba bocsátja-e az ingatlanokat. A Regionális Fejlesztési, Lakásügyi és Idegenforgalmi Minisztérium 9000 ANL-lakást szeretne idén eladni, hogy a befolyt pénzből finanszírozza a további lakásépítéseket. A terv irreálisnak tűnik, ugyanis a települések többségében még el sem kezdődött az Állami Lakásügynökség által építtetett ingatlanok értékesítése. Emiatt Elena Udrea miniszter a közelmúltban azzal vádolta meg a polgármestereket, hogy akadályozzák az ANL-lakások értékesítését.
„Arra kértem a prefektusokat, hassanak oda, hogy a polgármesterek adják el a meglévő lakásokat, mivel szükséges, hogy új ANL-lakásokat építsünk” – nyilatkozta a politikus. A minisztériumnak és a prefektusoknak azonban semmiféle törvényes eszköz nem áll rendelkezésükre ahhoz, hogy felgyorsítsák a folyamatot, az ingatlanok értékesítése ugyanis az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Az ANL vezetősége az év elején azt nyilatkozta, hogy idén 20 ezer lakás építését akarják elkezdeni, melyekből 3000-t az idei év folyamán át is fognak adni.
Mi előnyösebb?
Kolozsváron egyelőre egyetlen ANL-lakást sem adtak el, sőt az önkormányzat még arról sem döntött, hogy kívánja-e értékesíteni azokat. A városatyák a testület keddi ülésén foglalkoznak majd a témával, tájékoztatta a Krónikát László Attila alpolgármester. „Bár mi adtuk hozzájuk a telket, közművesítve, a kormány kötelez minket, hogy leltári áron adjuk el őket, az eladásból származó bevételnek pedig csupán 1 százaléka folyna be a város kasszájába. Gazdasági szempontból előnyösebb volna számunkra, ha megmaradnának bérleménynek” – nyilatkozta László Attila.
Bár a közvetlen gazdasági érdek az eladás ellen szól, az alpolgármester szerint a közgyűlés valószínűleg jóvá fogja hagyni a lakások értékesítését, bízva abban, hogy a befolyt pénzt a minisztérium Kolozsváron fogja felhasználni további ANL-lakások építésére. A kincses városban jelenleg 170 ANL- lakás van, s május 31-éig 134 bérlő jelezte vásárlási szándékát. László Attila elmondása szerint további 68 ANL-lakás építése folyamatban van, s a hadseregtől megszerzett telkeket az önkormányzat szintén erre a célra akarja felhasználni.
Sem döntés, sem vásárlók
Marosvásárhely önkormányzati testületében szintén nem alakult még ki egységes álláspont az ANL-s lakások sorsát illetően. Dorin Florea polgármester többször is azt hangoztatta, hogy kár lenne azokat eladni. Helyettese, Csegzi Sándor szerint azonban a gyökeresen megváltozott gazdasági helyzet lényegesen átírhatja az elöljáró elképzeléseit. A tanács egyelőre nem döntött, még csak nem is tárgyalta a lakások sorsát.
A bizonytalanság vezetett oda, hogy eddig mindöszsze négy család kérje azok megvásárlását. „Valószínűnek tartom, hogy áruba bocsátjuk ezeket a lakásokat, ugyanis a városházának pénzforrásokra van szüksége. Igaz, a központilag megszabott ár jóval kisebb az amúgy is alacsony piaci árnál” – vélekedett Csegzi. A jelenlegi öt tömbházban található 110 lakáson kívül – Marosvásárhelyen az idén további négy ANL-s tömbházat adnak át a cserealji erdő alatt kialakított Belvedere lakóparkban. Ez újabb 120 lakást jelent fiatalok számára.
Négyzetméterenként 407 euró
Sepsiszentgyörgyön két ANL-s tömbházban vannak eladó lakások, az egyikben 39, a másikban 24 lakrész vásárolható meg. Tankó Vilmos, a városháza népjóléti igazgatóságának vezetője a Krónika kérdésére elmondta, a fejlesztési minisztérium által kidolgozott irányelveknek megfelelően hozzávetőleg 407 eurót kérnek egy négyzetméterért, de az ár a lakás paramétereinek függvényében változhat. Egy kétszobás ANL-lakás mintegy 20 ezer euróba kerül, vagyis a viszonylag új, néhány éves lakásokat piaci áron lehet megvenni.
Ennek ellenére nincs nagy érdeklődés, eddig még egyetlen lakásnak sem került új gazdája, és mindössze tizenegyen jelezték szándékukat, hogy esetleg megvásárolnák a bérleményként használt lakást. Tankó Vilmos elmondta, a fiatal házasok rendkívül kedvező feltételekkel kapták meg a lakrészeket, nagyon alacsony bért kell fizessenek. Azonban attól számítva, hogy a házastárs, akinek a nevére kiállították a szerződést, betölti a 35 évet, a kedvezmények megszűnnek. Ilyen esetben a lakás havi bére elérheti az 500 lejt.
Már többen vannak ebben a helyzetben, ők azok, akik fontolgatják, hogy megvásárolják a lakást, hiszen a havi 500 lej körülbelül egy lakáshitel törlesztőrészletével egyenértékű. Információink szerint azonban olyan bérlők is vannak, akik azt tervezik, hogy a kedvezmény megszűnte után felmondják a szerződést, és kiköltöznek az ANL-s lakásból. A közeljövőben újabb 96 ANL-lakást adnak át Sepsiszentgyörgyön, melyekre négyszeres a túljelentkezés.
Lennének vásárlók
Szatmárnémetiben nyolcvanhat ANL-lakás vár eladásra – tudtuk meg Varga Pétertől, az Országos Lakásügynökség területi megbízottjától. Ezek kivétel nélkül a Cloşca sugárút 72–74. szám alatt, 2000-ben megépített kettős tömbházban találhatók. A két épületrészben negyven garzon és negyvenhat kétszobás lakást lehet értékesíteni, magyarázta Varga. Ami a lakások árát illeti, az 13 921 euró és 22 605 euró között változik.
Egy negyven négyzetméteres garzonlakás 13 921 és 15 081 euró közötti összegekért vásárolható meg, ehhez még hozzáadódik az áfa. Akik kétszobás, hatvan négyzetméteres lakást szeretnének megvásárolni azok 20 866 és 22 605 euró közötti összegeket kell kifizessenek, plusz az áfát. A polgármesteri hivatal adatai szerint a jelenlegi bérl?k hetvenöt százaléka érdeklődik otthonuk megvásárlása iránt. Azonban, hogy ez megtehessék, meg kell felelniük néhány követelménynek.
Az első és legfontosabb, hogy legalább három éven keresztül megszakítás nélkül kellett bérelniük az illető ingatlant. Ezenkívül a lakás teljes árát kell befizetniük, a kérelmező egyik családtagjának sem lehet a nevén más saját ingatlan, s vásárló családjának egy főre eső átlagjövedelme nem haladhatja meg az országos átlagbér kétszeresét. Az új lakástulajdonosok öt éven keresztül nem adhatják el a lakásukat.
Nagyváradon két ANL-tömbház van, az egyik az Árpád vezér (Ştefan cel Mare), a másik pedig a Vitéz (Decebal) úton, tájékoztatta lapunkat a városi önkormányzat sajtóosztálya. Előbbiben 125, utóbbiban 78 lakás található, melyek közül tíz egyelőre nem eladó, mivel a bérlők kevesebb mint egy éve lakják az ingatlant. 83 lakó jelezte az önkormányzatnak vásárlási szándékát, de még egyetlen adásvételre sem került sor.
Krónika (Kolozsvár)

Egy művész, egy könyv
Nagyvárad – Jakobovits Miklós képzőművész életpályájáról szóló monográfiát mutattak be csütörtök délután a nagyváradi római-katolikus püspökség székhelyen.
Rokonok, barátok, ismerősök népes csoportja látogatott el a barokk palotába, a Körösvidéki Múzeum egykori székhelyére, hogy tanúja legyen a Jakobovits Miklós című, Maria Zintz nagyváradi műkritikus által írt monográfia bemutatásának. Az eseményen a moderátori feladatot Aurel Chiriac múzeumigazgató vállalta magára, így elsőként ő üdvözölte a meghívottakat és a megjelenteket. Chiriac hangsúlyozta, hogy Jakobovits Miklós nemcsak kiváló képzőművész, hanem közösségi ember is, aki számos cselekedetével gazdagította Nagyvárad kulturális életét. Az igazgató ez utóbbiak között említette azt, hogy Jakobovits Miklós mentette meg az esemény helyszínéül szolgáló barokk palota termének freskóit. A kötet méltatására áttérve Chiriac kiemelte, hogy a szerző, Maria Zintz kiváló, alapos munkát végzett.
Maria Zintz is Jakobovits Miklós emberi erényei között említette azt, hogy a művész Nagyváradnak szentelte magát, noha kolozsvári származású, majd a kötet felépítését ismertette. Ezt követően Negoita Laptoiu műkritikus méltatta Jakobovits művészi tevékenységét, hangsúlyozva azt, hogy Jakobovits muzeális értékű alkotásokkal büszkélkedhet, aki a művészi elemek, színek, formák, grafika, stb., szintézisét nyújtja. Jakobovits Miklós művészi nyelvének identitása van, hangsúlyozta a szakértő, aki dícsérte Maria Zintz munkáját is, mondván: „A szerző azonosítja, és jól érthetően megjeleníti ezt a szellemi értékekkel telített nyelvezetet.” Böcskei László püspök beszédében hangsúlyozta, hogy Jakobovits értékes alkotói többletet ad a nagyváradi kulturális életnek. Szabó Ödön megyei tanácsos, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szintén Jakobovits Miklós közösségi szemléletét, hozzáállását méltatta. Szabó Ödön felhívta a figyelmet arra, hogy a megyei tanács, mely támogatta Maria Zintz monográfiájának megjelentetését, a jövőben is finanszírozza a kultúrától szóló, a kultúrához kacsolódó kiadványok megjelentetését. A könyvbemutató végén egy rövid dokumetumfilmet vetítettek le Jakobovits Miklós munkásságáról.
Pap István
erdon.ro

Romániában a magyar történelmi egyházak a vallási diszkrimináció áldozatai
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2010. június 13-án Nagyváradon: - A vasárnapi szentmisét követően, 2010. június 13-án került sor Váradszentmártonban arra az imatüntetésre, majd sajtótájékoztatóra, amelyet Fejes Rudolf Anzelm premontrei rendi apát tartott, s amelyen részt vett Tőkés László EP-képviselő is.
 Az apátkanonok ily módon tiltakozik az ellen, hogy a szentmártoni premontrei kolostor épületét a román állam nem hajlandó visszaszolgáltatni a rendnek, noha hivatalos dokumentációval bizonyították tulajdonjogukat. A román törvénykezés ítéletével elégedetlen rendfőnök a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert a főapát szerint a premontrei ingatlan esete egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Romániában vallási diszkrimináció történik. A fehérkanonok múlt héten kapta meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának válaszát a kolostor tulajdonlásával kapcsolatban. A rövid értesítésben csupán az áll, hogy egy bizottság kivizsgálta az egyházi ingatlan körül kialakult helyzetet, s úgy találják, a premontrei rend nem merített ki minden jogi lehetőséget Romániában. Tehát a szerzetesrend kezdheti elölről a pereskedést.
 A sajtótájékoztatón Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is felszólalt. A képviselő a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása körül kialakult furcsa helyzetek kapcsán rámutatott arra, hogy a magyar történelmi egyházak milyen sok esetben válnak kisemmizettekké. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület is megszenvedte, emlékeztetett a volt püspök arra a botrányos esetre, amikor a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályáját akarta elorozni az állami hatóságok által támogatott ortodox egyház. A restitúciós törvények önmagukban semmit nem érnek, ha nem lehet őket a gyakorlatban is igazságosan, méltányosan alkalmazni – mutatott rá Tőkés. Márpedig a szentmártoni kolostoréhoz hasonló történetek azt igazolják, hogy a kommunizmus okozta „társadalmi betegségek” nem gyógyultak meg, s ezeket csak tettekkel és valós, működő, a magyar egyházak érdekeit és jogait figyelembe vevő érdekérvényesítéssel lehet orvosolni.
 Tőkés László meghívására egy ökumenikus egyházi delegáció utazik nemsokára Strasbourgba, amelynek egyik tagja a nagyváradi fehérkanonok lesz. A küldöttség célja, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét: Romániában a magyar történelmi egyházak mind a mai napig a vallási diszkrimináció áldozatai, márpedig ez egyetlen magát demokratikusnak valló EU-tagállamban sem megengedett.
 Romániában a négy történelmi magyar egyháztól a hivatalos adatok szerint 2140 elkobzott épületből mindezidáig elenyésző számú ingatlan került vissza jogos tulajdonosaikhoz. 2005-ben még az amerikai képviselőház külügyi bizottsága is külön határozati javaslatban sürgette a kommunista uralom alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1997. évi határozatában is szorgalmazott „restitutio in integrum” elve szerint.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája

A keresztény jelző kötelez! – Évzáró a PKE-en
Zsúfolásig megtelt szombat délelőtt a nagyvárad-újvárosi református templom, ahol a Partiumi Keresztény Egyetem tanévzáró ünnepségét tartották. Több mint háromszáz különböző vallású fiatal, szülők, barátok töltötték meg a templom padjait, de számos hazai és magyarországi politikai és egyházi személyiséget is láttunk a padsorokban.
Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Tőkés László volt püspök, EP-képviselő, a PKE elnöke. A veretesen kidolgozott prédikációban a címzetes püspök üdvözölte a PKE hallgatóit, kiemelve azt, mennyire fontos, hogy a fiatalokban tudatosuljon a keresztény értékrend fontossága, hogy felvérteződjenek egy olyan életszemlélettel, amely szelektál, megtart és hitet ad egy látványcentrikus, globalizált világban, ahol a médiával manipuláló érdekcsoportok sokszor tudatosan törekednek arra, hogy sivár fogyasztókká torzítsák a jövő generációit. Az egyházkerület volt püspöke, az egyetemalapítás kezdeményezője beszédében több aktuális politikai és közéleti eseményt is megemlített, szólt például a magyarországi politikai váltásról, üdvözölte a Fidesz–KDNP új határozatait, amelyek az elcsatolt részek magyar lakosságát is erőteljesen és remélhetőleg pozitívan érintik. Szó esett az anyaországi árvízkárosultakról, mint megtudtuk, a tegnapi ünnepi istentiszteleten begyűlt perselypénzt is ahhoz az összeghez adják, amellyel a magyarországi testvéreket akarják megsegíteni.
A lélek kardja Istennek fegyvere, utalt a Szentírásra Tőkés, figyelmeztetve a PKE végzős hallgatóit arra, hogy életükben, karrierjük folyamán se feledjék, Krisztus katonáiként a szeretet szent fegyverével kell építsék, javítsák és szebbé, igazabbá tegyék a világot. A hit harcosai soha nem támadnak, hangzott el a prédikációban, de elég erősek ahhoz, hogy Isten segedelmével megvédjék a veszélybe került igazi értékeket.
Az igehirdetést követően János Szatmári Szabolcs, a PKE rektora mondott ünnepi évzáró beszédet. Gratulálva a most végzett fiataloknak sikeres, boldog életet kívánt nekik. Az ünnepi köszöntések során szót kapott Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalban lévő püspöke is, aki a keresztény kötelességek éltetésére is buzdította az ifjakat. A PKE-nek már a nevébe foglalt„keresztény” jelző is egyfajta útmutató, hogy az itt végzett hallgatók ne feledjék, honnan lettek szárnyra bocsátva, hol tanultak s hogy a keresztény tradíciókon alapuló életszemlélet hirdetői kell legyenek.
Ezt követően felszólalt Szászfalvi László, a magyar kormány egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára. Az anyaországi politikus gratulált Tőkésnek az egyetem létrehozásáért, s a magyar nemzet teljes összefogásának szükségességére mutatott rá. A magyarság gyümölcsei a most végzett fiatalok, vélekedett az államtitkár, hát adja isten, hogy teremjenek a nemzet javára. Kitért az aktuális magyar politikai eseményekre is, biztosítva a jelenlevőket, hogy a második Orbán-kormány fokozott figyelemmel kíséri az erdélyi, partiumi magyarság sorsát is, és remélik, sikerül minél hamarabb elfelejteni azokat a nemzetáruló cseleket és cselekedeteket, amelyeket a Gyurcsány kormány követett el a kisebbségi létbe szakadt magyar közösségek ellen.
A beszédek között a Partiumi Kórus adott elő igen szép énekeket, emelve ezzel az évzáró ünnepélyességét. A kissé hosszúra nyúlt rendezvényen még mások is felszólaltak, így többek között Hermán M. János egyetemi lelkész, előadó-tanácsos, aki a moderátor szerepét is betöltötte az ünnepségen, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, Sorin Curilă a Nagyváradi Állami Egyetem képviseletében, Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora. Ezt követően a PKE rektora érdemokleveleket osztott ki az arra érdemes ifjaknak. Majd megtörtént az egyetem jelképes kulcsának átadása a következő, jövőre végző évfolyamnak. Az ünnepség a himnusz eléneklésével zárult.
Szőke Mária
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Átalakuló globális hatalmi szerepek
Nagyvárad – Molnár Gusztáv geopolitikai szakember, a Partiumi Keresztény Egyetem Filozófia Tanszékének adjunktusa a globális geopolitikai átrendeződésekről beszélt hétfő délutáni előadásában.
A tanév utolsó filozófiai estjére hétfő délután került sor a KREDOK (egykori Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium) olvasótermében, a Partiumi Keresztény Egyetem Filozófia Tanszékének szervezésében. Molnár Gusztáv budapesti geopolitikai szakember, egyetemi docens tartott érdekes előadást, melyben a világ geopolitikai helyzetére vonatkozóan az Amerika és Kína kapcsolatáról, a Közel-Kelet helyzetéről, a cionizmusról, valamint európai aktuálpolitikai kérdésekről beszélt. Az előadó abból indult ki, hogy napjainkra jelentős hatalmi átrendeződések figyelhetőek meg globális szinten. A nyugati világ, elsősorban Amerika befolyása csökkent, míg Ázsiáé (főleg Kínáé) növekedett. A két nagyhatalom közötti geopolitikai határvonal a Dél-kínai-tenger övezetében húzódik, mely napjainkban olyan, mint amilyen a berlini fal volt a hidegháború ideje alatt. Kína viszont nem úgy terjeszkedik mint Amerika: eszköze elsősorban a kereskedelem, de a demográfiai fölény is jelentősen nyom a latban. Ha Amerika bölcs akar lenni, akkor partnerként viszonyul az ázsiai nagyhatalomhoz, ellenkező esetben konfliktusok várhatóak a térségben.
Virtuális atomhatalmak
A Közel-Keleten is egy látványos elmozdulás történt a Nyugat kárára, hiszen Törökország látványos fejlődésen ment át. Bebizonyította, hogy nem a Nyugat előretolt helyőrsége, hanem igazi regionális nagyhatalom. Ehhez hozzájárult az is, hogy Brazíliával közösen bekerültek az úgynevezett atom-klubba. A cionizmusra vonatkozóan Molnár Gusztáv beszélt annak kialakulásáról és a nacionalizmussal való összefüggésekről. Izrael napjainkban kezdi elveszíteni realitásérzékét, minden szempontból kapacitásának legmagasabb fokán áll. Nem fog lemondani uralmi pozíciójáról és nem fél szembeszállni Amerikával sem. Végül szóba került az európai helyzet is. Egy olyan szétesés figyelhető meg Európában, mely gyengíti geopolitikai súlyát. Európa kezd “féloldalassá” válni, eltűnőben van egy bizonyos politikai hagyomány. Egyéni kiút nincs ebből a helyzetből: az Európai Unió tagállamai vagy tesznek egy nagy lépést előre az euróövezet politikai integrációjának megteremtése irányában, vagy azt kockáztatják, hogy az integrációnak az a szintje is veszélybe kerül, amit eddig elértek- hangzott el. A közel két órás előadás után a résztvevők számos kérdést intéztek az előadóhoz, így kialakulhatott az az eszmecsere, mely az ilyen jellegű előadások célját képezi. A témában egyébként Molnár Gusztáv egy tartalmas blogot is vezet, melynek internetes címe: http://vilagnaplo.blog.fn.hu.
Mészáros Tímea
erdon.ro

Már csak ősszel lesz Törzsasztal – Évadzáró Balla Zsófiával
A Várad folyóirat Törzsasztal című rendezvénysorozata keretében jobbára magyarországi, ritkábban nyugaton vagy Erdélyben élő írók, költők látogatnak el Nagyváradra, minden esetben az innen Budapestre származott Kőrösi P. József költő, író, könyvkiadó meghívására és közreműködésével. Általában ő maga hozza el autójával a magyar fővárosból a vendégeket, akik többnyire egy bizonyos irodalmi-szellemi körhöz tartoznak, s azon belül a balliberálisnak mondott Szépírók Társaságához. (A Szépírók Társasága 1997-ben jött létre. A tagság nagy része az Magyar Írószövetségből kivált írók közül került ki. A változás nagy viharokat váltott ki, mert az új társaság az addigi gyakorlattól eltérő működést vállalt fel, elhatárolta magát a nép- és nemzetszolgálattól, urbánus és internacionalista diskurzussal tüntetett a politikai jobboldallal szimpatizáló pályatársak ellen.) A „törzsasztalhoz” invitáltak nagy része ugyanakkor kiadói-üzleti szempontból is közel áll Kőrösihez, a váradi író-olvasó találkozókat a szerzők és műveik népszerűsítése is motiválja, amiben aligha találni kivetnivalót. Az más kérdés, hogy az elmúlt években többen is felvetették (inkább csak suttogva, mint nyíltan), hogy a Bihar Megyei Tanács, az RMDSZ Communitas Alapítványa és a Szülőföld Alap által támogatott, közpénzen fenntartott Várad kulturális folyóirat miért csak egy bizonyos, politikailag is determinált körhöz tartozó vagy sorolható írókat lát vendégül és népszerűsít. Ennek az ellenérzésig fajuló kérdésfelvetésnek volt kicsúcsosodása tavaly a botrányos, köpködéssel kísért Demszky-ügy, amikor a Törzsasztalhoz íróként invitálták meg a politikusként igen-igen népszerűtlen budapesti főpolgármestert.
A 2009-2010-es évadban ilyesmire már nem került sor, igaz, az idén már egyre kevesebb érdeklődőt vonzottak a Törzsasztal-rendezvények. Olyannyira, hogy az évadzáró eseményre érkezett irodalombarátok bővel elfértek pénteken a Várad egyszobányi Nagyvásártéri szerkesztőségében is. Bár korábban egy vajdasági írónőt harangoztak be vendégként, objektív okokból végül Balla Zsófia vállalta a találkozót, aki szülővárosába, Kolozsvárra utaztában tudott időt szakítani a Körös-parti fellépésre. A házigazda Szűcs László főszerkesztő előbb a Várad legfrissebb, idei 4. számáról ejtett néhány szót, majd Kőrösi P. József köszönt meg a költőnőnek a „beugrást”. Akiről aznap este az is kiderült, hogy nemcsak verseket ír, hanem más, főleg színházi és rádiós műfajokban is otthonosan mozog. Emlékezetes társszerzője volt Bodor Ádám A börtön szaga című könyvének, az író ebben neki vallott életéről. Balla Zsófia viszont pénteken saját életéről, pályafutásáról és munkásságáról vallott szeretetteljes közvetlenséggel és szerénységgel, de kellő önérzettel is ugyanakkor. Nem kerülte meg a választ arra a kérdésre sem, hogy noha már Erdélyben is sikeres költőnek számított, mégis miért telepedett ki, már a rendszerváltás után. Döntésének előzményeiről szólva beszélt a szegény kolozsvári zsidó családban töltött gyermekéveiről, meggyőződéses kommunista (eleinte illegalista, majd sztálinista) szüleiről, akiket a nácik deportáltak, majd a lágerekből hazatérve a saját elvtársaik is meghurcoltak, s miután csalódtak a rezsimben, a rendszerellenesség vádját is „kiérdemelték”. Zsófia korán félárva maradt (tízévesen vesztette le apját, Balla Károlyt, aki maga is író volt), de szerencsére sikerült továbbtanulnia, zenei képzettségével éveken át volt rádiós szerkesztő a kincses városban, majd riportere az Előrének. Újságíróként és irodalmárként sok szállal kötődött Biharhoz, Váradhoz és Szalontához, erről is mesélt, közismert személyiségekhez fűződő barátságáról nemkülönben. Kéttucatnál is több önálló kötetéről kevesebb szó esett, de a két legutóbbiból (A harmadik történet, 2002, A nyár barlangja, 2010) fel is olvasott több, különböző hangulatú és üzenetű verset. A közel kétórás nyilvános interjú végén a Budapesten élő Balla Zsófia a szabadúszó író helyzetéről és megbecsültségéről, a magyarországi szellemi életben kialakult válaszfalról (művészet és boldogulás között), a díjakról és ösztöndíjakról, az irodalmi karrierizmusról és Arany János mesejátékának adaptálásáról is beszélt, majd dedikálta is könyveit. Amelyekből néhány még kapható talán a Libris Antica könyvesboltban, a Garasos híd mellett.
D. L.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Az akkreditált PKE első oklevele és egyéb újdonságok
Csütörtök délelőtt, a sajtó jelenlétében osztotta ki a Partiumi Keresztény Egyetem – mint Románia első, akkreditált magyar nyelvű magánegyeteme – a saját kiadású, miniszteri fejléccel ellátott első egyetemi oklevelét.
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tavalyelőtti akkreditációjának köszönhetően tavaly a 194 végzős közül 104 már Nagyváradon államvizsgázhatott, a tanintézet vizsgabizottsága előtt. Ez az első olyan generáció, mely Románia első akkreditált magyar tannyelvű egyeteme által kibocsájtott, miniszteri fejléccel ellátott oklevelében részesülhet. Csütörtökön a sajtó jelenlétében nyújtotta át János-Szatmári Szabolcs, az intézet rektora az első ilyen oklevelet az egyetem egyik szociális munka szakán végzett hallgatójának. De nem ez volt az egyetlen témája a sajtótájékoztatónak, ugyanis az egyetem rektora, kancellárja és rektor-helyettese egyúttal az új alap– és mesteri szakokról, az akkreditáció további folyamatáról és a közelgő felvételikről is beszámolt. Dr. János-Szatmári Szabolcs bejelentette: két új szak indul a következő tanévtől a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Indul a magyar szak
Már a tavaly megkapták a magyar nyelv és irodalom szak nappali tagozatos alapképzésére a működési engedélyt, azonban egy évre még szükség volt a képzés előkészítésére, a vendégoktatókkal való tárgyalásra. A szakra 8 tandíjmentes és 27 tandíjas helyet hirdetnek meg és a jelentkezők a tanárképzési és alkalmazott nyelvi modul közül választhatnak. Dr. Flóra Gábor kancellár, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, a Társadalmi marginalitás és inklúzió elnevezésű magiszteri képzést mutatta be, mely a Társadalomtudományi Tanszék szervezésében valósul meg. Célja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását elősegítő programok megtervezésében és irányításában járatos szakemberek képzése. A kancellár kiemelte: a sok éves küzdelem és egyetemépítés eredményeképpen az akkreditált egyetem immár hat véglegesen akkreditált szakkal rendelkezik (Református didaktikai teológia; Filozófia; Német nyelv és irodalom; Angol nyelv és irodalom; Szociális munka; Menedzsment) és további öt szak akkreditálása várhatóan még az idén megtörténik (Angol-román nyelv és irodalom; Szociológia; Kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana; Zenepedagógia valamint Képzőművészet).
Magiszteri képzés
Dr. Horváth Gizella a többi magiszteri képzés sikerességéről számolt be. Megtudhattuk, hogy a Filozófia Tanszék két akkreditált nappali tagozatos magiszteri képzést is indított a tavaly: Filozófia és művészet a nyilvános térben (közösen a képzőművészeti és zeneművészeti tanszékekkel), valamint Kortárs politikai filozófia név alatt. A német és az angol tanszékek magiszteri képzése a Többnyelvűség és multikulturalitás, a Társadalomtudomány Tanszéké pedig a már említett új szak mellett az Európai szociálpolitikák. A beiratkozásról, felvételiről és a tantervről az egyetem honlapján (www.partium.ro/mesteri) lehet tájékozódni. A PKE rektora közölte: olyan mesterképzőkről van szó, ahol a tanárok meg is tartják az óráikat, még akkor is, ha az illető óra szombat este nyolctól van. A tanmenet összeállításában figyelembe vették azt is, hogy a legtöbb mesteri tagozatos hallgató munkahellyel rendelkezik, ezért az órákat hétvégenként tartják.
Épülő partneri kapcsolatok
A Partiumi Keresztény Egyetemen tartott csütörtöki sajtótájékoztatón többek között arról is szó esett: amióta megkapta az akkreditációt, számos lehetőség nyílt meg a felsőoktatási intézmény előtt. Egyike a lehetőségeknek az európai uniós pályázatokon, vagy a különböző mobilitási programokon való részvétel. Amint arról nálunk is olvashattak, a PKE hét pályázatot is megnyert a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 (HURO) keretében. A pályázatok gyakorlatba ültetésében a debreceni és szegedi egyetemek mellett civil szervezetek és önkormányzatok is partnerek voltak.
Erasmus program
Dr. János-Szatmári Szabolcs rektor örömmel közölte: szinte nincs olyan magyarországi felsőoktatási intézet mellyel ne írtak volna alá együttműködési szerződést az Erasmus programra. Így a PKE akár alap-, akár mesteri képzésben részesülő hallgatói számára lehetőség nyílt az Erasmus programmal, minimum 300 Euro értékű ösztöndíjjal Magyarországon tanulni. Megkezdődtek a tárgyalások egy bécsi és egy hollandiai egyetemmel is. Helyi szintén is stratégiai partnerséget alakítottak ki úgy az Állami Egyetemmel (éppen tegnap írták alá az együttműködési szerződést Cornel Antal rektorral), mint az Emanuel Baptista Egyetemmel. Dr. Flóra Gábor, az egyetem kancellárja kifejtette: a Helyi Közszállítási Vállalattal (OTL) is partneri viszonyt ápolnak, hiszen a vállalat a közszállítás minőségi elemzése céljából egy kutatást rendelt meg a Társadalomtudományi Tanszéktől. Ez azt igazolja, hogy megbíznak a PKE oktatási minőségében és a hallgatók által végzett munkában.
Tervek
A tervek tekintetében elhangzott, hogy a közeljövőben egy kutató központ létrehozását vették célba, mely lehetővé tenné a határon átívelő tudományos tevékenység hatékonyságának növelését. Várhatóan június-júliusban bírálják el a tanári továbbképző központ tervét is. A távlati célok között szerepel másik négy alapképzés indítása: tanítóképző (melynek nagy hagyománya Nagyváradon, és a rektor meglátása szerint ideje ezt a hagyományt feleleveníteni), gazdasági informatika, kulturális mediátor és vallástudományi szak. Emellett folyamatban van a Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje elnevezésű magiszteri képzés engedélyeztetése is.
Mészáros Tímea
erdon.ro

Szent László király emlékezete
Nagyvárad – Szerda délután a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ szervezésében a váradi Tibor Ernő Galériában bemutatták a Szent László király emlékezete című kötetet.
“Szent László személyiségében virágzott ki jellemző típussá a magyar kereszténység. Benne forrt összea keresztény szentség a nemzeti szellemmel. Szent István népe apostola volt, az ő idejében a kereszténység idegen földbe ültetett fa volt, melyet István könnyeivel öntözött. Meg is fogant, de meggyökerezni Szent László király korában tudott. Szent László a magyar életet, a magyar eszményt tette kereszténnyé.”- olvashatóak Exc. Tempfli József kiérdemesült megyés püspök gondolatai a Bunyitai Vince által írt és szerkesztett kötet előszavában, melynek reprint kiadása a Méliusz Könyvek sorozatban jelent meg.
Széles műveltségű
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által támogatott szerda délutáni rendezvényen Nagyvárad nyugalmazott főpásztora arra hívta fel a figyelmet: Bunyitai Vince széles műveltségű, sokoldalú személyiség volt. Nem csupán papi emberként tevékenykedett, hanem történetírással is foglalkozott, s Biharország állat- és növényvilágát is tanulmányozta. Hozzátette: Debrecen és Várad testvérvárosokként ezer szálon kötödnek egymáshoz, hiszen mindketten a bihari régió részei. A hiánypótló album ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatalok is jobban megismerjék a városalapító királyt és korát.
Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója szintén a Partium kulturális, gazdasági és földrajzi egységét emelte ki, megitélésében az együttgondolkodás napjainkban mindennapos cselekvény és tény. Az eredetileg 1892-ben, a lovagkirály szentté avatásának 700. évfordulója alkalmából megjelent könyv három részre tagolódik, ezek a fejezetek a legendákról, a Szent László halála utáni történésekről és a fennmaradt emlékekről szólnak. A kötetet egyébként csütörtök délelőtt a cívisvárosban is bemutatták, Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi római katolikus megyés püspök jelenlétében.
Domborművet állítana
Szólláth Tibor országgyűlési képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke a Méliusz Központ azon kezdeményezését méltatta, hogy alulról kell építkezni, el kell vinni a kulturát a néphez. “Fontos, hogy ne tegyen bennünket bolonddá a minket körülvevő világ, mert egy gondolatközösség vagyunk”, vélekedett. Meglátásában a könyv eligazít, ezért hasznos volna, ha felolvasnánk gyermekeinknek is. Lényeges ugyanis, hogy ismerjük a történelmünket, mert csakis hittel védhetjük meg Európát, ez emel ki minket a gazdasági és erkölcsi válságból.
Jantyik Zsolt derecskei alpolgármester, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés művelődésügyi, sport- és civil kapcsolatok bizottságának elnöke a reformátusok és a katolikusok együttműködéséről beszélt, azon meggyőződésének adva hangot, hogy a kiadvány egy lehetőség arra, hogy felfedezzük egymást. Jakabffy László mérnök, műemlékvédő azt vetette fel: jó lenne, ha egy Szent Lászlónak emléket állító domborművet helyeznének el a váradi vártemplom előtti átjáróban, melyhez a jelenlevők szellemi és anyagi támogatását kérte. A kiadványt a helyszínen 30 lejért lehetett megvásárolni, az eladásból befolyt összeget Exc. Tempfli József jótékony célra szánja.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Balogh Béla újra Váradon
Az őszi, nagy sikerű előadás után újra Nagyváradra érkezik Balogh Béla, a kolozsvári származású író, akinek legismertebb könyve A végső valóság, és a Tudatalatti tízparancsolata. Július 1-én, csütörtökön, 18 órától, a nagyváradi Ady Endre Líceum dísztermében találkozhatunk vele ismét. Az est folyamán két téma is terítékre kerül: Egészség megőrzés egy új korszak küszöbén (Többszintű gyógyulás), valamint A korszakváltásról az atlantiszi jóslat tükrében címmel. A belépő felnőtteknek 10 Ron, nyugdíjasoknak és diákoknak 7 Ron. A helyszínen a szerző könyvei is megvásárolhatóak lesznek. Az előadással kapcsolatban érdeklődni lehet a 0744/60-09-80-as számon.
erdon-ro

Lezártak egy korszakot
Nagyvárad - Pénteken a KREK védnökségével és a PUPA szervezésében fórumra került sor a református egyházkerület székházának dísztermében, melyen Tőkés László EP-alelnök tekintett vissza püspöki szolgálatára.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) védnökségével és a Pro Universitate Partium Alapítvány (PUPA) szervezésében zajlott fórumon szinte zsúfolásig megtelt a KREK székházának díszterme. Az előcsarnokban a Tőkés László eddigi tevékenységét bemutató kiadványokat lehetett megtekinteni, illetve megvásárolni, a rendezvényre pedig meghívást kaptak a tavaly visszavonult egyházfő más helységbeli küzdőtársai, barátai is. Az emlékezésre való ráhangolódásképpen ugyanakkor archív fényképeket vetítettek a falra.
Az egybegyűlteket Hermán M. János teológus, egyetemi lelkipásztor köszöntötte, magyarul és románul egyaránt. Ezután Kovács Zoltán főgondnok elevenítette fel az 1989-es fordulat utáni történéseket, azt az időszakot, amikor stratégiát és programot kellett szabni az egyháznak. Beszédében azt emelte ki, hogy a volt püspök mindig rávilágított a lényegre, az egyenes szókimondás embere volt még akkor is, ha ez sokakban ellenérzéseket váltott ki. Tolnay István előadótanácsos, a PUPA kurátora tanügyi szemszögből tekintett vissza az elmúlt két évtizedre. Úgy vélte: a KREK kezdeményezőként és helyzetteremtőként lépett fel, együtt tudott lélegezni kettős kisebbségben élő híveivel.
Levetítették az interjút
A köszöntő- és méltató beszédek után levetítették azt az interjút, melyet Gergely Gizella készített Tőkés Lászlóval a Duna Televízió számára eddigi közéleti tevékenységéről. Ezután a tavaly visszavonult püspök nyilvános párbeszédet folytatott újságírókkal, Rais W. István, Dénes László és Fábián Tibor főszerkesztőkkel, valamint Gazda Árpád főmunkatárssal. A körülbelül másfél órás beszélgetés kezdetén szóba került az az időszak is, amikor Tőkés Lászlót fiatal lelkipásztorként még antiklerikális és antiepiszkopális gondolatok foglalkoztatták, majd természetesen az 1989 utáni történésekre terelődött a figyelem.
A volt egyházfő úgy vélekedett: a két évtizede folyó fárasztásos politika eredményeképpen erőtartalékaink kifogyóban vannak. “Megtörténhet, hogy hiába álmodozunk az igéret földjéről, nem leszünk képesek rá, hogy átlépjük a Jordánt, mert sehol sincs megírva, hogy sikerülni fog”, fogalmazott. Hozzátette: bár számos eredményt elértünk, a befektetett energiát figyelembe véve nem lehetünk elégedettek. A kezdeti lendület megtorpant, “ahhoz, hogy megéljünk, többre van szükség”. Aggasztó, hogy mindenütt gondban vannak a határon túli magyarok, az egyházi téren is elhidegültek a kapcsolatok, “saját gyarlóságunk és a titkosszolgálati manipuláció pedig oda vezetett, hogy a magyarság szétesett és megosztott”. Meglátásában ugyanakkor most az út felénél járunk, és kedvező jelek (magyarországi változások, európai lehetőség) mutatkoznak arra, hogy ebből a helyzetből kilábaljunk, ehhez azonban összefogásra van szükség.
Erkölcspolitikát folytat
Püspöki tevékenységéről szólva Tőkés László fontosnak tartotta kiemelni: nem olyan értelemben diktált dokumentumokat vagy munkatempót a munkatársainak, hogy a szava parancs volt, hanem adekvált módon szerette megfogalmazni a határozatokat, s erről akarta meggyőzni a közgyűléseket is. “A parancsuralmi kormányzás haszontalan, mert visszaüt”, közölte. Sokan azzal vádolják, hogy önkényesen meghosszabbította a mandátumait, azonban a valóságban az történt, hogy akaratán kivül, menet közben változtak a törvények, hangsúlyozta. Mások azért kritizálják, mert egyaránt foglalkozik egyházi és politikai ügyekkel is, de annyi baj legyen, ha néha túlságosan összekeveri a kettőt, mert “szekularizált világunkra ráfér a keresztvíz”. Meglátásában egyébként ő erkölcspolitikát folytat , mert “Erdély és a népünk ügyét nem lehet száraz politikai ignoranciával kezelni”. A volt püspök ugyanakkor arra figyelmeztetett: MSZP-s és SZDSZ-s veszély van a református egyházban (titkosszolgálati múltak, liberális- individualista magánkegyesség), ezért sem lényegtelen, hogy milyen utat követünk, ki következik a sorban.
Vita a KAT-ról
Amikor az újságírók az RMDSZ-ről kérdezték, az EP-alelnök az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) aznapi, marosvásárhelyi összejövetelét említette. Megítélésében szinte szakításra került sor, végül mentették a menthetőt, s abban állapodták meg Markó Bélával, hogy Tusványoson folytatják. A vita tárgyát a Kulturális Autonómia Tanács képezte, Tőkés László szerint az oportunista RMDSZ egypártrendszerben gondolkodik, azt szeretné ugyanis, hogy a KAT a saját intézménye legyen, s csupán magának vindikálná a pénzelosztás felelősségét.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

A sepsiszentgyörgyi színház kapta a kisvárdai fesztivál fődíját
A Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta a határon túli Magyar Színházak XXII. Kisvárdai Fesztiváljának fődíját – közölte Nyakó Béla, a rendező kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója vasárnap az MTI-vel.
A kilencnapos fesztiválon, melyen négy szomszédos ország, Szerbia, Szlovákia, Románia és Ukrajna 22 magyar nyelvű társulata vett részt, a sepsiszentgyörgyi művészek a Mizantróp című darab előadásával érdemelték ki a Nemzeti Erőforrásokért Minisztérium által felajánlott fődíjat – mondta az intézményvezető. Hozzátette: a zsűri díjazta a Marosvásárhelyi York Stúdió, a Csíkszeredai Csíki Játékszín, a Szatmárnémeti Északi Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Beregszászi Magyar Drámai Színház és az Újvidéki Színház versenyelőadását is. Nyakó Béla tájékoztatása szerint a legjobb szórakoztató előadásért járó díjat a Temesvári Csiky Gergely Színház vehette át, az Ájlávju című darabjáért. A közönség díját a Kassai Thália Színház érdemelte ki, a Valahol Európában című előadásával. A fesztivál szombat éjszakai záróünnepségén a Nemzeti Erőforrásokért Minisztérium több évtizedes kiemelkedő művészi munkájáért Életmű-díjat adományozott Halasi Erzsébetnek, a Nagyváradi Állami Színház és Kolár Péternek, a Kassai Thália Sínház igazgatójának. A Duna Televízió különdíját kapta a 20 éves jubileumát ünneplő Újvidéki Tanyaszínház teljesítményének elismeréséül Magyar Attila igazgató. A kisvárdai fesztiválon nyújtott egyéni alakításáért díjat vehetett át Veress Albert, Benedek Ágnes, a Csíkszeredai Csíki Játékszín, Gál Tamás, a Dunaszerdahelyi Epopteia Társulat, Pálffy Tibor, Kicsid Gizella, a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, László Csaba, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Vicei Natália, a Szabadkai Népszínház és Elor Emina, az Újvidéki Színház művésze.
Népújság (Marosvásárhely)

Újságírók beszélgettek Tőkés Lászlóval Nagyváradon: ráfér Európára a keresztvíz
Húsz évvel ezelőtt avatták a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspökévé Tőkés Lászlót. A püspöki szolgálatról azóta lemondott, jelenleg európai parlamenti képviselőként, az EP alelnökeként tevékenykedő Tőkéssel négy újságíró beszélgetett a KREK székházának dísztermében szép számban megjelent közönség előtt.
A pénteki rendhagyó sajtóbeszélgetés A pusztai vándorlás útjának felén címet kapta. Tőkés László azt mondja, ezen az úton csak a maga erejéből haladhat tovább a magyarság, és semmiképpen nem elég csak Istenre hárítani a felelősséget. „Miért tartaná meg Istenünk Erdélyt, ha mi magunk nem tartjuk meg?” – tette fel a kérdést. Fábián Tibornak, a Harangszó főszerkesztőjének kérdésére válaszolva vette számba, hol tart jelenleg a vándorlásban. Számos eredményt sikerült elérni az elmúlt húsz évben, bár mint fogalmazott, a kezdeti lendület mostanra megtorpant.
Lapunk főmunkatársa, Gazda Árpád arra mutatott rá: sokan bírálják Tőkést amiatt, hogy püspökként a szószékről politikai tartalmú beszédeket tartott, közéleti, politikai megszólalásai alkalmával pedig még áldást is ad a hallgatóságnak. „Annyi baj legyen!” – kommentálta mosolyogva Tőkés. Elmagyarázta: az egyházba olyan időszakban vitte be a rendszert bíráló retorikát, mikor az tabunak számított, s az, hogy az egyre inkább világiasodó Európa „fázik” a keresztyén erkölcsöt hirdető megszólalásoktól, a legkevésbé sem baj. „Ráfér a szekuláris Európára egy kis keresztvíz” – jelentette ki Tőkés.
Rais W. István, a Bihari Napló főszerkesztője arra volt kíváncsi, mennyire látja aggályosnak az EP-alelnök az erdélyi magyarság körében tapasztalható megosztottságról. Tőkés kijelentette: ez a jelenség éppúgy nem véletlen, mint az, hogy a Ceauşescu-korszakban a magyart a románnal ugrasztotta össze a hatalom.
A Reggeli Újság főszerkesztője, Dénes László arra kérdezett rá, mi az európai közösség szándéka Romániával és az itteni magyarsággal. Tőkés szerint a román politikum helyesen lobbizik, nagy gondok nincsenek, de műhelytitok sem létezik, ami alapján az EP-ben a kisebbségben élő magyarokat megítélnék. Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Kisvárdai díjeső erdélyieknek
Díjkiosztó ünnepséggel és a budapesti József Attila Színház Kétszer vagy fiatal című előadásával véget ért a Magyar Színházak XXII. Kisvárdai Fesztiválja.
Volt nagyon jó és kevésbé jó előadás, sok eső, még több szúnyog és jó hangulat. Bemutatkoztak tehetséges színészek, és láttunk okos rendezéseket. Idén is számos díjat az erdélyiek zsebeltek be – jogosan. A fesztivál utolsó versenynapján a szatmáriak mutatták be a Három nővér című előadást Keresztes Attila rendkívül érdekes, izgalmas rendezésében, kiváló színészi alakításokkal.
Volt nagyon jó és kevésbé jó előadás, sok eső, még több szúnyog és jó hangulat. Bemutatkoztak tehetséges színészek, és láttunk okos rendezéseket. Idén is számos díjat az erdélyiek zsebeltek be – jogosan. A fesztivál utolsó versenynapján a szatmáriak mutatták be a Három nővér című előadást Keresztes Attila rendkívül érdekes, izgalmas rendezésében, kiváló színészi alakításokkal.
A felvidéki Gál Tamás A nagyidai cigányok című fergeteges egyéni műsora mindenkit meggyőzött arról, hogy tehetséges, humorral megáldott színész. A főiskolások versenyen kívül szerepeltek és kiderült, mind az újvidéki akadémián, mind a marosvásárhelyi színi egyetemen néhány nagyon tehetséges fiatal döngeti Thália templomának kapuit.
A díjkiosztó ünnepségen jelen volt George Pataki, New York város volt kormányzója, aki rögtönzött beszéddel üdvözölte a fesztiválon résztvevő művészeket, Kisvárda városát és polgármesterét, ő ugyanis a közelben született. Szülei a kisvárdai katolikus templomban fogadtak örök hűséget egymásnak. Szőcs Géza kulturális államtitkár, a fesztivált záró beszédében megígérte, hogy a magyar állam költségvetésében elkülönített összeget szánnak a határon túli magyar színházaknak. Szombaton este mindenki úgy búcsúzott egymástól: jövőre veletek ugyanitt.
A fesztivál idei díjai és díjazottai
A Magyar Színházak XXII. Kisvárdai Fesztiváljának díjai a szakmai zsűri döntése alapján:
Életműdíj: Halasi Erzsébet, színművész – Nagyváradi Szigligeti Társulat; Életpálya-díj: Kolár Péter, igazgató – Kassai Thália Színház; a Nemzeti Erőforrás Minisztérium díja: A mizantróp – Rendező Bocsárdi László (Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház); a Szülőföld Alap díja megosztva: 20/20, rendező Gianina Cărbunariu Marosvásárhelyi Yorick Stúdió); Liliom – rendező: Victor Ioan Frunză (Csíki Játékszín); Szabolcs–Szatmár–Bereg megye díja: Három nővér – Rendező: Keresztes Attila (Szatmárnémeti Harag György Társulat);
Kisvárda város díja: A dög – Rendező: Kiss Csaba (Marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat); a Nemzeti Kulturális Alap meghívásos pályázatán való részvétel: az Ahogy tetszik előadás alapján a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház; a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza különdíja: Az ember tragédiája – rendező: Kokan Mladenovic (Újvidéki Színház); A legjobb szórakoztató előadás: Ájlávjú – Rendező: Puskás Zoltán (Temesvári Csiky Gergely Színház);
Legjobb férfi főszereplő: Pálffy Tibor (A mizantróp – Alceste, Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház); Legjobb női főszereplő: Kicsid Gizella (A mizantróp – Céliméne, Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház); Legjobb férfi mellékszereplő: László Csaba (A dög – Pisti – Tompa Miklós Társulat); Legjobb női mellékszereplő: Vincent Natális (Safe House – Mami, Szabadkai Népszínház);
A Duna Televízió különdíja: – portréfilm a Duna TV Kézjegy című sorozatában Magyar Attila, igazgatója – az Újvidéki Tanyaszínház teljesítményének elismeréséül.
Teplánszky Kati-díj – a legígéretesebb fiatal színész – megosztva: Veress Albert és Benedek Ágnes, a Liliom című előadásban nyújtott alakításukért. (Csíki Játékszín); Dr. Oláh Albert, Kisvárda város polgármesterének díja: Gál Tamás – A nagyidai cigányok című előadásáért (Dunaszerdahelyi Epopteia Társulás Műhely).
Simon Judit, Kisvárda
Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyar finanszírozással indul újra az Erdélyi Napló?
A hetilap volt főszerkesztője, Makkay József Liszkay Gáborral, a Magyar Nemzet és a Hír TV első emberével állapodott meg az újság újraindításáról - írja a hirkereso.ro romániai magyar portál
Ősszel újraindulhat az Erdélyi Napló című hetilap, köszönhetően a finanszírozásba beszálló, a Magyar Nemzethez és Hír Tv-hez közeli üzleti vállalkozásnak írta hétfőn saját forrásaira hivatkozva a hirkereso.ro romániai magyar portál.
A tavaly augusztusig Kolozsváron szerkesztett és kiadott hetilap volt főszerkesztője, Makkay József a hirkereso.ro tudomása szerint Liszkay Gáborral, a Magyar Nemzet és a Hír TV első emberével állapodott meg az Erdélyi Napló újraindításáról.
A portál emlékeztet arra, hogy Makkay már januárban úgy nyilatkozott: magyarországi cégekkel tárgyalnak az újság újraindításáról, mivel nem találtak olyan romániai magyar kiadót, amely vállalta volna a lap finanszírozását. Makkay akkor nem közölt részleteket, csak annyit mondott, hogy már az idén újraindulhat a lap.
A hirkereso.ro információi szerint a lap főszerkesztője Makkay József maradna. Az Erdélyi Napló Nagyváradon jött létre, 2004-től átköltöztették Kolozsvárra, ahol tavaly augusztusi megszűnéséig a Kalauz Kft. kiadásában jelent meg.
MTV.hu

Csángó gyerekek vakációznak Váradon
Egy hétig a Csillagvárosi Református Egyházközség vendége volt 13 csángó gyermek és két kísérőjük. A fiatalok megismerkedtek a várossal, lehetőségük nyílt kikapcsolódásra is, mi több, múlt szombaton Sólyomkővárra is ellátogattak. Amíg az ökumenikus imalánc részvevői a helyi római katolikus templomban fohászkodtak, addig a gyermekek bekapcsolódtak a Váradvelencei Református Egyházközség által szervezett tábor programjába. Az esős idő miatt a vendégeknek nem sikerült alaposabban megismerniük a rendkívül festői környezetet, ám így is élményekkel gazdagodva tértek vissza Nagyváradra. A héten a csoport Magyarországra utazik, onnan pedig – egy rövid horvátországi kitérőt követően – visszatér a csíkcsomortányi szociális otthonba.
B. P.
Reggeli Újság (Nagyvárad)