Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2010. április 29.
Magyarságtudatunk találkozzon a keresztény hitünkkel”
A váradi Evangélikus Egyházközség szerdán gazdag programmal járult hozzá a héten zajló Varadinum-ünnepséghez. Igehirdetésre, könyvbemutatóra és faragászati kiállításra is sor került.
Szerda délután a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében a nagyváradi Evangélikus-Lutheránus templomban Szebik Imre, a Magyar Ökumenikus Tanács elnöke hirdetett igét. Prédikációjának központi gondolata az a reménység volt, melyet Jézus Krisztus feltámadásával kapott a kereszténység. „Őrizzétek szívetekben a Krisztust, és tanúskodjatok az élő reménységről. Krisztus él az egyházban, a testvéri közösségekben, de ott is jelen van, ahol ketten összegyűlnek az ő nevében” – fogalmazott a püspök. Fontos, hogy magyarságtudatunk találkozzon a keresztény hitünkkel, és ennek jegyében kell neveljük gyermekeinket is, hangsúlyozta. Az igehirdetést követően Mátyás Attila nagyváradi lelkipásztor köszönte meg az igehirdetőnek a szolgálatot, és köszöntötte a szép számban megjelent résztvevőket, köztük a testvéregyházak és a civil szféra képviselőit.
Hogyan lettünk finnugorok?
Dr. Bakay Kornél magyarországi régészprofesszor Hogyan lettünk finnugorok? címmel tartott rövid előadást, és egyben bemutatta a Magyarságtudományi Füzetek első számát is, melynek szintén ő a szerzője. A 48 részesre tervezett, havonta megjelenő kiadványsorozat egyébként az Evangélikus Egyházközségnél is megrendelhető. Az előadó kifejtette: nem a gazdasági válság, hanem a magyar nemzeti öntudat, illetve a belső lelki erő hiánya a legnagyobb gondja a Kárpát-medencei magyarságnak. Hamis dogmákat sulykoltak belénk, ezeknek a megdöntése a célja a nemrég induló kiadványnak is. A magyarság finnugor múltját a régészet, a krónikák, de hagyományaink sem igazolják. A nemzet iránti ellenszenv tulajdonképpen évezredes múltú, a németek például következetesen „wilde horden”, azaz „vad hordáknak” nevezték a magyarokat. Döntően szintén nekik köszönhetjük eredetünk meghamisítását is, aminek írásos dokumentációja az 1771-es évekre vezethető vissza. Mindezen források magyar fordítása is megtalálható a Magyarságtudományi Füzetek első számában.
Faragászati kiállítás
Balázs István máramarosi fafaragó a templomban, illetve a templomkertben kiállított faragott alkotásait Horváth István, a Partiumi Kiadó ügyvezetője méltatta. Elmondta: a keresztény értékrenddel azonosuló művész leghangsúlyosabb motívuma az Isten és az ember kapcsolata, ugyanakkor készít nemzeti vagy akár groteszk indíttatású alkotásokat is. „Fények és árnyak játékában fedezhető fel az a szinte isteni jelenség, amelynek során a művész keze munkája hit által vezéreltetve a durva, göcsörtös kérget lassanként lehántva, apró, de finom, ösztönös mozdulatok végtelen során át előhozza a formát. A formát, amely mindig is ott nyugodott az élő fában” – fogalmazott Horváth István. Végül átadta fafaragó üzenetét is: „Nem az a fontos, amit én teszek, hanem az, amit Isten általam tesz”. A tartalmas délutáni programot több zenei mozzanat egészítette ki. Tokody Ilona világhírű operaénekes a Filharmóniában esedékes koncert előtt, az evangélikus templomban is előadott egy dalt, továbbá Benczédi Hunor és Benczédi Mónika is közreműködött.
Mészáros Tímea
erdon.ro
A váradi Evangélikus Egyházközség szerdán gazdag programmal járult hozzá a héten zajló Varadinum-ünnepséghez. Igehirdetésre, könyvbemutatóra és faragászati kiállításra is sor került.
Szerda délután a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében a nagyváradi Evangélikus-Lutheránus templomban Szebik Imre, a Magyar Ökumenikus Tanács elnöke hirdetett igét. Prédikációjának központi gondolata az a reménység volt, melyet Jézus Krisztus feltámadásával kapott a kereszténység. „Őrizzétek szívetekben a Krisztust, és tanúskodjatok az élő reménységről. Krisztus él az egyházban, a testvéri közösségekben, de ott is jelen van, ahol ketten összegyűlnek az ő nevében” – fogalmazott a püspök. Fontos, hogy magyarságtudatunk találkozzon a keresztény hitünkkel, és ennek jegyében kell neveljük gyermekeinket is, hangsúlyozta. Az igehirdetést követően Mátyás Attila nagyváradi lelkipásztor köszönte meg az igehirdetőnek a szolgálatot, és köszöntötte a szép számban megjelent résztvevőket, köztük a testvéregyházak és a civil szféra képviselőit.
Hogyan lettünk finnugorok?
Dr. Bakay Kornél magyarországi régészprofesszor Hogyan lettünk finnugorok? címmel tartott rövid előadást, és egyben bemutatta a Magyarságtudományi Füzetek első számát is, melynek szintén ő a szerzője. A 48 részesre tervezett, havonta megjelenő kiadványsorozat egyébként az Evangélikus Egyházközségnél is megrendelhető. Az előadó kifejtette: nem a gazdasági válság, hanem a magyar nemzeti öntudat, illetve a belső lelki erő hiánya a legnagyobb gondja a Kárpát-medencei magyarságnak. Hamis dogmákat sulykoltak belénk, ezeknek a megdöntése a célja a nemrég induló kiadványnak is. A magyarság finnugor múltját a régészet, a krónikák, de hagyományaink sem igazolják. A nemzet iránti ellenszenv tulajdonképpen évezredes múltú, a németek például következetesen „wilde horden”, azaz „vad hordáknak” nevezték a magyarokat. Döntően szintén nekik köszönhetjük eredetünk meghamisítását is, aminek írásos dokumentációja az 1771-es évekre vezethető vissza. Mindezen források magyar fordítása is megtalálható a Magyarságtudományi Füzetek első számában.
Faragászati kiállítás
Balázs István máramarosi fafaragó a templomban, illetve a templomkertben kiállított faragott alkotásait Horváth István, a Partiumi Kiadó ügyvezetője méltatta. Elmondta: a keresztény értékrenddel azonosuló művész leghangsúlyosabb motívuma az Isten és az ember kapcsolata, ugyanakkor készít nemzeti vagy akár groteszk indíttatású alkotásokat is. „Fények és árnyak játékában fedezhető fel az a szinte isteni jelenség, amelynek során a művész keze munkája hit által vezéreltetve a durva, göcsörtös kérget lassanként lehántva, apró, de finom, ösztönös mozdulatok végtelen során át előhozza a formát. A formát, amely mindig is ott nyugodott az élő fában” – fogalmazott Horváth István. Végül átadta fafaragó üzenetét is: „Nem az a fontos, amit én teszek, hanem az, amit Isten általam tesz”. A tartalmas délutáni programot több zenei mozzanat egészítette ki. Tokody Ilona világhírű operaénekes a Filharmóniában esedékes koncert előtt, az evangélikus templomban is előadott egy dalt, továbbá Benczédi Hunor és Benczédi Mónika is közreműködött.
Mészáros Tímea
erdon.ro
2010. április 29.
Könyvbemutató a Szent Márton öregotthonban
Nagyvárad – A Festum Varadinum rendezvénysorozat hagyományos eseménye a váradi Szent Márton öregotthonban megrendezésre kerülő Generációk találkozója.
Ennek a rendezvénynek a keretében mutatták be csütörtök délelőtt az öregotthonban Papp László A váradszöllősi római katolikus szentháromság plébániatemplom című kötetét a szerző, valamint Pálos István, a templom plébánosának jelenlétében. Az otthon lakói először a Szöllősért Egyesület képviesletében felszólaló Kis Gábort hallgatták meg, aki elmondta, hogy a kiadvány gazdag kép- és dokumnetumanyaggal mutatja be a katolikus templomot és a szöllősi katolikus közösséget. Kis Gábor elárulta, hogy ennek a kötetnek az eladásából befolyó összegeket egy Váradszőllős monográfia megírására és kiadására fordítják majd. Ezt követően Pálos atya szólalt fel, felelevenítve gyerekkorának Szöllőshöz köthető emlékeit. „Beletekintve a könyvbe rátalálhatunk a gyökereinkre. Fontos ez a kiadvány, mert az emlékeinkben élő Szöllős azóta már eltűnt, bekebelezte a város” – fogalmazott azegyházi személy. Majd az identitás fontosságáról beszélt Pálos atya, elmondva: „aki nem tudja, hogy kicsoda, az szükségszerűen rossz döntéseket hoz.” Pálos atya a jelenlevőkkel tudatta, hogy a könyv 2004-ig követi a templom történetét, és a kötetben kivonatok találhatók a megkereszteltek, valamint az egybekeltek anyakönyvéből.
Virágzó település
Ezt követően maga a szerző szólalt fel, elmondva, hogy Váradszőllős virágzó község volt. A község virágzásának fő oka az volt, hogy itt folyt át a Pece patak, melynek vize sosem fagyott be, így folyamatosan tudták működtetni a településen épített három malmot. Ugyanakkor a szöllősiek tehetséges emberek voltak, sok volt közyük az értelmiségi, továbbá nagyon jó kőművesek hírében is állottak, az elmondások szerint a Sas-palotát és a színházat is a szöllősi kőművesek építették. Ezt követően a szerző felidézte a település társadalmi életébek gazdagságát: Váradszőllősön voltak templombúcúsk, búzaszentelések, színjátszó- és olvasókör, és sok egyéb, mondta Papp László. Az esemény dedikációval zárult.
Pap István
erdon.ro
Nagyvárad – A Festum Varadinum rendezvénysorozat hagyományos eseménye a váradi Szent Márton öregotthonban megrendezésre kerülő Generációk találkozója.
Ennek a rendezvénynek a keretében mutatták be csütörtök délelőtt az öregotthonban Papp László A váradszöllősi római katolikus szentháromság plébániatemplom című kötetét a szerző, valamint Pálos István, a templom plébánosának jelenlétében. Az otthon lakói először a Szöllősért Egyesület képviesletében felszólaló Kis Gábort hallgatták meg, aki elmondta, hogy a kiadvány gazdag kép- és dokumnetumanyaggal mutatja be a katolikus templomot és a szöllősi katolikus közösséget. Kis Gábor elárulta, hogy ennek a kötetnek az eladásából befolyó összegeket egy Váradszőllős monográfia megírására és kiadására fordítják majd. Ezt követően Pálos atya szólalt fel, felelevenítve gyerekkorának Szöllőshöz köthető emlékeit. „Beletekintve a könyvbe rátalálhatunk a gyökereinkre. Fontos ez a kiadvány, mert az emlékeinkben élő Szöllős azóta már eltűnt, bekebelezte a város” – fogalmazott azegyházi személy. Majd az identitás fontosságáról beszélt Pálos atya, elmondva: „aki nem tudja, hogy kicsoda, az szükségszerűen rossz döntéseket hoz.” Pálos atya a jelenlevőkkel tudatta, hogy a könyv 2004-ig követi a templom történetét, és a kötetben kivonatok találhatók a megkereszteltek, valamint az egybekeltek anyakönyvéből.
Virágzó település
Ezt követően maga a szerző szólalt fel, elmondva, hogy Váradszőllős virágzó község volt. A község virágzásának fő oka az volt, hogy itt folyt át a Pece patak, melynek vize sosem fagyott be, így folyamatosan tudták működtetni a településen épített három malmot. Ugyanakkor a szöllősiek tehetséges emberek voltak, sok volt közyük az értelmiségi, továbbá nagyon jó kőművesek hírében is állottak, az elmondások szerint a Sas-palotát és a színházat is a szöllősi kőművesek építették. Ezt követően a szerző felidézte a település társadalmi életébek gazdagságát: Váradszőllősön voltak templombúcúsk, búzaszentelések, színjátszó- és olvasókör, és sok egyéb, mondta Papp László. Az esemény dedikációval zárult.
Pap István
erdon.ro
2010. április 29.
A magyar kultúra helyzetéről
Nagyvárad – Szerdán a XIX. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében tizedik alkalommal rendezték meg A Civil Társadalom Napját, Kultúra és önkormányzatiság kilencven évvel Trianon után címmel.
Az Ady Endre Középiskolában lezajlott rendezvény szervezői a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ), a Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK), a váradi Sapientia Varadiensis Alapítvány, a berettyóújfalui Megyei Népfőiskolai Egyesület, a budapesti Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága- Anyanyelvi Konferencia, valamint a kaposvári Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság voltak.
Délben Romhányi András, a budapesti Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus tanácsosa tartott előadást a tanintézet dísztermében, Kultúránk mai helyzetéről címmel. Értekezéséből egyebek mellett az derült ki, hogy a magyar társadalom kulturális és erkölcsi válságát éli, “létezik kevés normálisan gondolkodó és számos elhülyített személy”, akik önként mondanak le a valódi értékekről, olcsóbb és piaci szempontból gazdaságosabb termékek, illetve szolgáltatások kedvéért. Történik mindez annak betudhatóan, hogy fiskális szemlélet uralkodik, minden a piacnak van alárendelve. Nincs szükség sokoldalúan képzett, közösségi emberekre, csupán manipulálható, elszigetelt individumokra. Az előadó a Magyar nemzeti kulturális koncepció című tanulmány vázlatát is ismertette, melyet több közművelődési intézmény közösen dolgozott ki megvitatás céljából, és megpróbálják a “gondolkodó magyarok” legalább tíz százalékához eljuttatni.
Nagyvárad és a kultúra
Dr. Fleisz János önkormányzati képviselő, a BINCISZ elnöke Nagyvárad szerepe és küldetése a magyar kultúrában címmel tartott expozét. A város történetének azon jelentős fejezeteit emelte ki, melyek fontos szerepet játszottak a tudományos, az irodalmi, az egyházi és a művészeti élet fejlődése szempontjából. “Nagyvárad azon városok közé tartozik, mely nagy hagyományokkal rendelkezik a kulturális értékteremtés terén. A történelem folyamán mindig volt ereje ahhoz, hogy talpraálljon, s jelentősen gazdagítsa az egyetemes magyar kulturát. Reméljük, hogy a jövőben is megfelel ezen történelmi hivatásának”, fogalmazott. Ezt követően levetítettek egy Nagyváradról szóló dokumentumfilmet, melynek szerkesztő-rendezője Villányi Zoltán, operatőre pedig Kirsch Norbert.
A tanácskozás kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Szóba került a politika és a kultúra viszonya, a média és az értelmiség felelőssége, a népfőiskolák szerepe, valamint az is, hogy “miért utálják az anyaországi magyarok a határon túliakat”. Negatív kontextusban többször elhangzott Gáspár Győzike és Kiszel Tünde neve. Dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, mint “a hazája sorsáért aggodó polgár” arra figyelmeztetett: a rendszerváltozás után felnőtt új nemzedék tagjai nem szereztek történelmi tapasztalatokat, ezért olyan jelszavakkal lehet “megetetni” őket, melyek korábban csúfos kudarcot vallottak.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Nagyvárad – Szerdán a XIX. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében tizedik alkalommal rendezték meg A Civil Társadalom Napját, Kultúra és önkormányzatiság kilencven évvel Trianon után címmel.
Az Ady Endre Középiskolában lezajlott rendezvény szervezői a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ), a Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK), a váradi Sapientia Varadiensis Alapítvány, a berettyóújfalui Megyei Népfőiskolai Egyesület, a budapesti Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága- Anyanyelvi Konferencia, valamint a kaposvári Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság voltak.
Délben Romhányi András, a budapesti Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus tanácsosa tartott előadást a tanintézet dísztermében, Kultúránk mai helyzetéről címmel. Értekezéséből egyebek mellett az derült ki, hogy a magyar társadalom kulturális és erkölcsi válságát éli, “létezik kevés normálisan gondolkodó és számos elhülyített személy”, akik önként mondanak le a valódi értékekről, olcsóbb és piaci szempontból gazdaságosabb termékek, illetve szolgáltatások kedvéért. Történik mindez annak betudhatóan, hogy fiskális szemlélet uralkodik, minden a piacnak van alárendelve. Nincs szükség sokoldalúan képzett, közösségi emberekre, csupán manipulálható, elszigetelt individumokra. Az előadó a Magyar nemzeti kulturális koncepció című tanulmány vázlatát is ismertette, melyet több közművelődési intézmény közösen dolgozott ki megvitatás céljából, és megpróbálják a “gondolkodó magyarok” legalább tíz százalékához eljuttatni.
Nagyvárad és a kultúra
Dr. Fleisz János önkormányzati képviselő, a BINCISZ elnöke Nagyvárad szerepe és küldetése a magyar kultúrában címmel tartott expozét. A város történetének azon jelentős fejezeteit emelte ki, melyek fontos szerepet játszottak a tudományos, az irodalmi, az egyházi és a művészeti élet fejlődése szempontjából. “Nagyvárad azon városok közé tartozik, mely nagy hagyományokkal rendelkezik a kulturális értékteremtés terén. A történelem folyamán mindig volt ereje ahhoz, hogy talpraálljon, s jelentősen gazdagítsa az egyetemes magyar kulturát. Reméljük, hogy a jövőben is megfelel ezen történelmi hivatásának”, fogalmazott. Ezt követően levetítettek egy Nagyváradról szóló dokumentumfilmet, melynek szerkesztő-rendezője Villányi Zoltán, operatőre pedig Kirsch Norbert.
A tanácskozás kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Szóba került a politika és a kultúra viszonya, a média és az értelmiség felelőssége, a népfőiskolák szerepe, valamint az is, hogy “miért utálják az anyaországi magyarok a határon túliakat”. Negatív kontextusban többször elhangzott Gáspár Győzike és Kiszel Tünde neve. Dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, mint “a hazája sorsáért aggodó polgár” arra figyelmeztetett: a rendszerváltozás után felnőtt új nemzedék tagjai nem szereztek történelmi tapasztalatokat, ezért olyan jelszavakkal lehet “megetetni” őket, melyek korábban csúfos kudarcot vallottak.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2010. április 29.
Templombúcsú Szilágypérban
Szatmár megye – Szombaton, május elsején délelőtt 10 órától templombúcsút tartanak a szilágypéri római katolikusok abból az alkalomból, hogy 10 évvel ezelőtt ezen a napon szentelték fel az új templomukat.
A búcsún részt vesz Főtisztelendő és Nagyméltóságú Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye megyéspüspöke, aki az ünnepi szentmisét celebrálja majd. Duma Ferenc, helyi plébános tájékoztatása szerint többen is jelen lesznek a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye plébánosai közül, részt vesznek az ünnepségen a helyi református és ortodox egyházközségek lelkipásztorai, a Kárászteleki Fúvószenekar (Szilágy megye) tagjai és az Érszalacsi Római Katolikus Egyházközség (Bihar megye) kórusa is. Az énekkart Csaplár Angéla karnagy vezényli. „A délelőtti szentmise előtt Ft. és Nm. Böcskei László megyéspüspök a helyi polgármesteri hivatal épületét is megszenteli” – tudatta Tempfli Mihály, Szilágypér község polgármestere. A község elöljárói mindenkit szeretettel várnak a jeles eseményre.
erdon.ro
Szatmár megye – Szombaton, május elsején délelőtt 10 órától templombúcsút tartanak a szilágypéri római katolikusok abból az alkalomból, hogy 10 évvel ezelőtt ezen a napon szentelték fel az új templomukat.
A búcsún részt vesz Főtisztelendő és Nagyméltóságú Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye megyéspüspöke, aki az ünnepi szentmisét celebrálja majd. Duma Ferenc, helyi plébános tájékoztatása szerint többen is jelen lesznek a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye plébánosai közül, részt vesznek az ünnepségen a helyi református és ortodox egyházközségek lelkipásztorai, a Kárászteleki Fúvószenekar (Szilágy megye) tagjai és az Érszalacsi Római Katolikus Egyházközség (Bihar megye) kórusa is. Az énekkart Csaplár Angéla karnagy vezényli. „A délelőtti szentmise előtt Ft. és Nm. Böcskei László megyéspüspök a helyi polgármesteri hivatal épületét is megszenteli” – tudatta Tempfli Mihály, Szilágypér község polgármestere. A község elöljárói mindenkit szeretettel várnak a jeles eseményre.
erdon.ro
2010. május 3.
Véget ért a Varadinum rendezvénysorozat
Egyházmegyei zarándokhellyé nyilvánította Nagyváradot Böcskei László római katolikus megyés püspök. Az egyházi vezető tegnap rendelte el: jövő évtől kezdődően minden húsvét ötödik vasárnapján az egész egyházmegyéből várják majd a klérus és a gyülekezetek tagjait, hogy leróják tiszteletüket a városalapítóként tisztelt Szent László király emléke előtt.
Az idei Festum Varadinum rendezvénysorozat zárónapja a Római Katolikus Székesegyházban tartott szentmisével és a hagyományos körmenettel kezdődött. Böcskei László megyés püspök három nyelven, magyarul, románul és szlovákul köszöntötte a barokk bazilikát zsúfolásig megtöltő gyülekezetet, Kiss Albert kanonok, provikárius Szent László király életéről tartott előadást, a szentmise és az áldozás után pedig a püspök külön köszöntötte a székesegyházban megjelent édesanyákat, akiknek tiszteletére egy virágcsokrot helyeztek el a bazilika Szűz Mária-szobránál.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
Egyházmegyei zarándokhellyé nyilvánította Nagyváradot Böcskei László római katolikus megyés püspök. Az egyházi vezető tegnap rendelte el: jövő évtől kezdődően minden húsvét ötödik vasárnapján az egész egyházmegyéből várják majd a klérus és a gyülekezetek tagjait, hogy leróják tiszteletüket a városalapítóként tisztelt Szent László király emléke előtt.
Az idei Festum Varadinum rendezvénysorozat zárónapja a Római Katolikus Székesegyházban tartott szentmisével és a hagyományos körmenettel kezdődött. Böcskei László megyés püspök három nyelven, magyarul, románul és szlovákul köszöntötte a barokk bazilikát zsúfolásig megtöltő gyülekezetet, Kiss Albert kanonok, provikárius Szent László király életéről tartott előadást, a szentmise és az áldozás után pedig a püspök külön köszöntötte a székesegyházban megjelent édesanyákat, akiknek tiszteletére egy virágcsokrot helyeztek el a bazilika Szűz Mária-szobránál.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
2010. május 3.
Nagyvárad vendége volt Duray Miklós
Egy kisebbség saját erejét gyöngíti akkor, ha több pártra szakad – jelentette ki Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szombaton Nagyváradon, a városháza dísztermében.
A politikussal Lakatos Péter parlamenti képviselő beszélgetett az Együtt Európában?! elnevezésű politikai fórumon. Duray Miklós felidézte a magyar–szlovák viszony elmúlt húsz évben történt változásait. Mint fogalmazott, jó kapcsolatot sosem ápolt egymással a két ország, de az, hogy az utóbbi évtizedben a helyzet még inkább megromlott, ez elsősorban a szlovák politikum számlájára írható.
Mint elmondta, a rendszerváltás óta 1998 és 2000 között volt jobb a helyzet, azelőtt ugyanis „a szlovák politikusokat nyomasztotta Antall József államférfiúi magatartása, Horn Gyulát pedig nem vették komolyan, és ezt gyakran értésére is adták, például amikor a két ország közötti alapszerződés aláírása előtt fél órán keresztül várakoztatták a folyosón”. Majd 2001-ben, amikor az Esztergom mellett a Dunán átívelő hidat felújították, az avatón történt egy mozzanat, amely Duray szerint mai napig rányomja bélyegét a két ország viszonyára: bár a két miniszterelnök közösen adta át a hidat a határ két oldalán, a híd szlovákiai végén, Párkánynál csak Orbán Viktort fogadta ovációval a tömeg, Mikuláš Dzurinda miniszterelnököt azonban meg sem tapsolták. Nagyjából egy éve riogatja a lakosságot a szlovák kormány azzal, hogy az eddigieknél is jobban megromlik majd a két ország viszonya, ha Magyarországon Orbán Viktor kerül hatalomra. Duray Miklós szerint azonban egy erős támogatottságú kormánnyal a másik fél is másként viselkedik.
A Felvidéken 1998-ban egyesültek a magyar pártok, és jött létre a mostani koalíció. Az idei parlamenti választásokon azonban egy hibrid, magyar–szlovák párt, a Most-Híd külön indul. Duray szerint újraegyesítésről csak akkor lehetne szó, ha kiderülne, valójában miért vált ki Bugár Béla alapító tagtársaival az MKP-ből. Duray leszögezte: egy kisebbség önmagát gyengíti, ha több pártra szakad, ezt ugyanis csak akkor teheti meg biztonságban, ha területi autonómiával rendelkezik. Ez a gondolat, mint elmondta, a legkevésbé sem antidemokratikus, sőt a demokrácia egyik alappillérét, a közösségi érdekérvényesítést szolgálja.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
Egy kisebbség saját erejét gyöngíti akkor, ha több pártra szakad – jelentette ki Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szombaton Nagyváradon, a városháza dísztermében.
A politikussal Lakatos Péter parlamenti képviselő beszélgetett az Együtt Európában?! elnevezésű politikai fórumon. Duray Miklós felidézte a magyar–szlovák viszony elmúlt húsz évben történt változásait. Mint fogalmazott, jó kapcsolatot sosem ápolt egymással a két ország, de az, hogy az utóbbi évtizedben a helyzet még inkább megromlott, ez elsősorban a szlovák politikum számlájára írható.
Mint elmondta, a rendszerváltás óta 1998 és 2000 között volt jobb a helyzet, azelőtt ugyanis „a szlovák politikusokat nyomasztotta Antall József államférfiúi magatartása, Horn Gyulát pedig nem vették komolyan, és ezt gyakran értésére is adták, például amikor a két ország közötti alapszerződés aláírása előtt fél órán keresztül várakoztatták a folyosón”. Majd 2001-ben, amikor az Esztergom mellett a Dunán átívelő hidat felújították, az avatón történt egy mozzanat, amely Duray szerint mai napig rányomja bélyegét a két ország viszonyára: bár a két miniszterelnök közösen adta át a hidat a határ két oldalán, a híd szlovákiai végén, Párkánynál csak Orbán Viktort fogadta ovációval a tömeg, Mikuláš Dzurinda miniszterelnököt azonban meg sem tapsolták. Nagyjából egy éve riogatja a lakosságot a szlovák kormány azzal, hogy az eddigieknél is jobban megromlik majd a két ország viszonya, ha Magyarországon Orbán Viktor kerül hatalomra. Duray Miklós szerint azonban egy erős támogatottságú kormánnyal a másik fél is másként viselkedik.
A Felvidéken 1998-ban egyesültek a magyar pártok, és jött létre a mostani koalíció. Az idei parlamenti választásokon azonban egy hibrid, magyar–szlovák párt, a Most-Híd külön indul. Duray szerint újraegyesítésről csak akkor lehetne szó, ha kiderülne, valójában miért vált ki Bugár Béla alapító tagtársaival az MKP-ből. Duray leszögezte: egy kisebbség önmagát gyengíti, ha több pártra szakad, ezt ugyanis csak akkor teheti meg biztonságban, ha területi autonómiával rendelkezik. Ez a gondolat, mint elmondta, a legkevésbé sem antidemokratikus, sőt a demokrácia egyik alappillérét, a közösségi érdekérvényesítést szolgálja.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
2010. május 4.
Az EMI azt akarja, mondjon le Biró Rozália – Az utcanevek városházi fordítása a váradi magyarság szembeköpése
A magyar utcanevekről tartott tegnap sajtótájékoztatót az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete. Lovassy Cseh Tamás elnök, Nagy József Barna tiszteletbeli elnök, Csomortányi István elnökségi tag és Bartha Béla alelnök az utcanévjegyzéket gyalázatosnak tartja, Biró Rozália váradi alpolgármestert, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) SZKT-elnökét pedig hazugnak.
Biró Rozália két héttel ezelőtt ígéretet tett arra, hogy Nagyvárad román nyelvű utcanevei hivatalos fordításban felkerülnek a honlapjára, a www.birorozalia.ro-ra. „Ez megtörtént” – mondta Csomortányi. Ezután felolvasta az alpolgármesternek az említett oldalon olvasható üzenetét: „Tekintettel a nagyváradi, illetve a Bihar megyei RMDSZ kezdeményezésére, melynek értelmében a magántulajdonban lévő ingatlanokra (épület, kerítés) a tulajdonos felteheti a házszámot, illetve az utcanevet tartalmazó táblát, az alábbi kéréssel fordulunk Önökhöz: a tulajdonukban lévő ingatlanokra kezdeményezzék a kétnyelvű utcanévtábla, illetve az utcanevet mindkét nyelven tartalmazó házszám kitételét. Hangsúlyozzuk, hogy a tábláknak jogszabályunkban megállapított mérete, színe és betű karaktere kell legyen. Tekintettel arra, hogy az Ideart cég felajánlotta partnerségét e tevékenységben, és önköltségi áron bocsátja a táblákat az igénylő rendelkezésére (házszám 10,11 lej, utcanévtábla 26,94 lej), kérjük, hogy a Bihar megyei RMDSZ titkárságán (tel.: 0259/432-884, irodavezető Kovács Magdolna) jelezzék a táblák iránti igényüket, amelyek az épület falára vagy az ingatlan kerítésére kerülhetnek felfüggesztésre. Több megrendelés esetén a cég árengedményben részesíti a megrendelőt. Sajnos jogi szempontból nem elfogadható, ha bármilyen más, régebben használt utcanevet tüntetnek fel ezeken a kétnyelvű táblákon.”
Csomortányi elmondta, az elmúlt egy évben két fajta táblát helyeztek ki a város közterületein; az igaz, hogy a színek azonosak, de különböző betűtípust használtak. „Vagy nem igaz, hogy megállapított mérete, színe és betűtípusa kell legyen a tábláknak, vagy a váradi önkormányzat megint nem tartja be a saját rendeleteit” – vélekedett. „Az anyanyelvhasználatot szabályozó 2001-ből származó, 215-ös számú, a helyi közigazgatásról szóló törvényben egy szó sincs arról, hogy mi számít kisebbségi feliratnak, azaz arról, hogy tükörfordítást kellene alkalmazni. Ha a törvényben ez lenne, akkor Valea lui Mihait is Mihályvölgyének kellene nevezni, nem pedig Érmihályfalvának.” (Ez egyébként az RMDSZ-sajtóban már meg is történ néhányszor – szerk. megj.) Csomortányi kijelentette, ezek az utcanév-fordítások nem egyebek, mint a váradi magyarság szembeköpése. Bartha hozzáfűzte, a fordítónak ki kellene járnia újra a nyolc osztályt, de magyarnak is kellene lennie és feltétlenül váradinak.
Csomortányi tudatta, az önkormányzat honlapján, a www.orade.ro-n a magyar zászló színeire kattintva megtalálható az utcanevek listája. Összesen 750 elnevezés van, ebből 350 személynév, amiből 300 román. A többi négyszázzal van a gond. Vannak olyanok, amelyeket le sem fordítottak, pedig le lehetett volna: Inului, Pasului, Rozelor. A Făgăraşului, Târnavelor, Mediaşului, Seleuşului, Peţei utca sincs magyarul, holott ezek a földrajzi elnevezések eredetileg is mind magyarok voltak, amíg románra nem ferdítették őket. Hozzátette, a „magyar” lista hemzseg a hibáktól, például a Războieni utcát Háborúzók utcára fordították. A Sălajului utcát Szalázsnak, a Bârseit Berzának, a Lisaboneit Lisszabona utcának, a Golfuluit Öböl helyett Golf utcának. „Nyilván sokan golfoznak arrafelé” – ironizált az elnökségi tag. Ami régen Bölcsőde utca volt, az románul Leagănului lett, a fordító pedig Hinta utcára keresztelte. Van olyan magyar utcanév, aminek két román elnevezés is megfelel: a Moviliţei és a Măgurei is Halom utca, az Ogorului és a Câmpului is Mező utca, a Vântului és a Crivăţului is Szél utca. A Vágó Iosif maradt ugyanaz, a Fekete Iosif is, a Gheorghe Doja is. „Biztos románok voltak mindhárman” – jegyezte meg Bartha. A Primăriei, amit korábban Városházára kereszteltek, az új listán az idétlen Polgármesteri Hivatal utcája néven jelenik meg. Aztán újabb baromságok következtek a Biró Rozália-féle listáról: a Lacul Roşu nem Gyilkos-tó, hanem Piros tó utca, a Valea Nucului „Nuc völgy” utca, a Viilor Élők utcája, a Sanatoriului az Szenátus utca, az egykori Lovas utca (ma Călăraşilor) Lovaglók utcája; a Banatuluiból Bánat utca lett, végül pedig a legőrületesebb: az egykor Mányoki Ádám, a barokk kimagasló magyar portréfestője nevét viselő, de a kommunisták által Gala Galaction román íróról elnevezett Galacticon Gálára (!) „fordították”. Nagy József elmondta, ezért a gyalázatos munkáért az a felelős, aki kitette a honlapjára. „Amikor azt állítja Biró Rozália, hogy ez hivatalos fordítás, s hogy csak ezeket lehet használni, magyar közösségi vezetőhöz méltatlanul hazudik. Amennyiben ez nem így van, hozza nyilvánosságra, ki volt az az állítólagos hivatalos fordító, aki ezt a kezéből kiadta, ki a felelős azért, hogy lektorálás nélkül kitették a város hivatalos honlapjára és milyen következményei lesznek ennek, és nem mellesleg azt is elárulhatnák, hogy mennyibe kerül ez nekünk” – hangsúlyozta Csomortányi. „Ha ezt Biró Rozália személyesen tetette ki, mondjon le ezek után; egy ilyen gyalázatos utcanévjegyzék elfogadásáért és propagálásáért távozni kell a közéletből” – jelentette ki. Bartha hozzátette, ez a románosítás egyik fajtája. „Ha az RMDSZ-nek ez a célja, jó úton halad” – fűzte hozzá. „Félelmetes, hogy ennyire lenézik Nagyvárad magyar közösségét” – jegyezte meg Csomortányi.
Elmondták, hogy a Teleki (ma Primăriei) utcai Illyés Gyula Könyvesboltban bárki megrendelheti az EMI által szerkesztett, magyar utcaneveket tartalmazó táblákat, ráadásul ingyen.
Ladányi Norbert
A magyar utcanevekről tartott tegnap sajtótájékoztatót az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete. Lovassy Cseh Tamás elnök, Nagy József Barna tiszteletbeli elnök, Csomortányi István elnökségi tag és Bartha Béla alelnök az utcanévjegyzéket gyalázatosnak tartja, Biró Rozália váradi alpolgármestert, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) SZKT-elnökét pedig hazugnak.
Biró Rozália két héttel ezelőtt ígéretet tett arra, hogy Nagyvárad román nyelvű utcanevei hivatalos fordításban felkerülnek a honlapjára, a www.birorozalia.ro-ra. „Ez megtörtént” – mondta Csomortányi. Ezután felolvasta az alpolgármesternek az említett oldalon olvasható üzenetét: „Tekintettel a nagyváradi, illetve a Bihar megyei RMDSZ kezdeményezésére, melynek értelmében a magántulajdonban lévő ingatlanokra (épület, kerítés) a tulajdonos felteheti a házszámot, illetve az utcanevet tartalmazó táblát, az alábbi kéréssel fordulunk Önökhöz: a tulajdonukban lévő ingatlanokra kezdeményezzék a kétnyelvű utcanévtábla, illetve az utcanevet mindkét nyelven tartalmazó házszám kitételét. Hangsúlyozzuk, hogy a tábláknak jogszabályunkban megállapított mérete, színe és betű karaktere kell legyen. Tekintettel arra, hogy az Ideart cég felajánlotta partnerségét e tevékenységben, és önköltségi áron bocsátja a táblákat az igénylő rendelkezésére (házszám 10,11 lej, utcanévtábla 26,94 lej), kérjük, hogy a Bihar megyei RMDSZ titkárságán (tel.: 0259/432-884, irodavezető Kovács Magdolna) jelezzék a táblák iránti igényüket, amelyek az épület falára vagy az ingatlan kerítésére kerülhetnek felfüggesztésre. Több megrendelés esetén a cég árengedményben részesíti a megrendelőt. Sajnos jogi szempontból nem elfogadható, ha bármilyen más, régebben használt utcanevet tüntetnek fel ezeken a kétnyelvű táblákon.”
Csomortányi elmondta, az elmúlt egy évben két fajta táblát helyeztek ki a város közterületein; az igaz, hogy a színek azonosak, de különböző betűtípust használtak. „Vagy nem igaz, hogy megállapított mérete, színe és betűtípusa kell legyen a tábláknak, vagy a váradi önkormányzat megint nem tartja be a saját rendeleteit” – vélekedett. „Az anyanyelvhasználatot szabályozó 2001-ből származó, 215-ös számú, a helyi közigazgatásról szóló törvényben egy szó sincs arról, hogy mi számít kisebbségi feliratnak, azaz arról, hogy tükörfordítást kellene alkalmazni. Ha a törvényben ez lenne, akkor Valea lui Mihait is Mihályvölgyének kellene nevezni, nem pedig Érmihályfalvának.” (Ez egyébként az RMDSZ-sajtóban már meg is történ néhányszor – szerk. megj.) Csomortányi kijelentette, ezek az utcanév-fordítások nem egyebek, mint a váradi magyarság szembeköpése. Bartha hozzáfűzte, a fordítónak ki kellene járnia újra a nyolc osztályt, de magyarnak is kellene lennie és feltétlenül váradinak.
Csomortányi tudatta, az önkormányzat honlapján, a www.orade.ro-n a magyar zászló színeire kattintva megtalálható az utcanevek listája. Összesen 750 elnevezés van, ebből 350 személynév, amiből 300 román. A többi négyszázzal van a gond. Vannak olyanok, amelyeket le sem fordítottak, pedig le lehetett volna: Inului, Pasului, Rozelor. A Făgăraşului, Târnavelor, Mediaşului, Seleuşului, Peţei utca sincs magyarul, holott ezek a földrajzi elnevezések eredetileg is mind magyarok voltak, amíg románra nem ferdítették őket. Hozzátette, a „magyar” lista hemzseg a hibáktól, például a Războieni utcát Háborúzók utcára fordították. A Sălajului utcát Szalázsnak, a Bârseit Berzának, a Lisaboneit Lisszabona utcának, a Golfuluit Öböl helyett Golf utcának. „Nyilván sokan golfoznak arrafelé” – ironizált az elnökségi tag. Ami régen Bölcsőde utca volt, az románul Leagănului lett, a fordító pedig Hinta utcára keresztelte. Van olyan magyar utcanév, aminek két román elnevezés is megfelel: a Moviliţei és a Măgurei is Halom utca, az Ogorului és a Câmpului is Mező utca, a Vântului és a Crivăţului is Szél utca. A Vágó Iosif maradt ugyanaz, a Fekete Iosif is, a Gheorghe Doja is. „Biztos románok voltak mindhárman” – jegyezte meg Bartha. A Primăriei, amit korábban Városházára kereszteltek, az új listán az idétlen Polgármesteri Hivatal utcája néven jelenik meg. Aztán újabb baromságok következtek a Biró Rozália-féle listáról: a Lacul Roşu nem Gyilkos-tó, hanem Piros tó utca, a Valea Nucului „Nuc völgy” utca, a Viilor Élők utcája, a Sanatoriului az Szenátus utca, az egykori Lovas utca (ma Călăraşilor) Lovaglók utcája; a Banatuluiból Bánat utca lett, végül pedig a legőrületesebb: az egykor Mányoki Ádám, a barokk kimagasló magyar portréfestője nevét viselő, de a kommunisták által Gala Galaction román íróról elnevezett Galacticon Gálára (!) „fordították”. Nagy József elmondta, ezért a gyalázatos munkáért az a felelős, aki kitette a honlapjára. „Amikor azt állítja Biró Rozália, hogy ez hivatalos fordítás, s hogy csak ezeket lehet használni, magyar közösségi vezetőhöz méltatlanul hazudik. Amennyiben ez nem így van, hozza nyilvánosságra, ki volt az az állítólagos hivatalos fordító, aki ezt a kezéből kiadta, ki a felelős azért, hogy lektorálás nélkül kitették a város hivatalos honlapjára és milyen következményei lesznek ennek, és nem mellesleg azt is elárulhatnák, hogy mennyibe kerül ez nekünk” – hangsúlyozta Csomortányi. „Ha ezt Biró Rozália személyesen tetette ki, mondjon le ezek után; egy ilyen gyalázatos utcanévjegyzék elfogadásáért és propagálásáért távozni kell a közéletből” – jelentette ki. Bartha hozzátette, ez a románosítás egyik fajtája. „Ha az RMDSZ-nek ez a célja, jó úton halad” – fűzte hozzá. „Félelmetes, hogy ennyire lenézik Nagyvárad magyar közösségét” – jegyezte meg Csomortányi.
Elmondták, hogy a Teleki (ma Primăriei) utcai Illyés Gyula Könyvesboltban bárki megrendelheti az EMI által szerkesztett, magyar utcaneveket tartalmazó táblákat, ráadásul ingyen.
Ladányi Norbert
2010. május 5.
Magyar tagozatokat is összevonnak
Megszűnik szeptembertől a nagyváradi Dacia Nyolcosztályos Iskolában a magyar tagozat, mert az új tanügyi finanszírozási rendszer szinte lehetetlenné teszi az átlagnál kisebb létszámú osztályok fenntartását. A diákok átkerülnek a George Coşbuc Általános Iskolába – jelentette be tegnap a tanfelügyelőségen Ramona Bacter jogtanácsos, szóvivő és Ilie Crăciun főtanfelügyelő-helyettes. Azt nem tudták megmondani, hány poszt szűnik meg ezzel.
Mivel a törvénymódosítás miatt a tanintézeteket a gyermeklétszám alapján finanszírozza az állam, több vidéki kisiskola sem képes fenntartani magát. Összesen 147 poszt szűnik meg az összevonások miatt, ebből 52 tanítói állás. Biharban 540 pedagógus kérvényezte, hogy új helyen kezdhesse a 2010/11-es tanévet, de csak 418 szabad állás van. Elsőként azok választhatnak posztot, akiknek az állásuk az összevonások miatt szűnt meg. A fennmaradó helyeket egységes kritériumok alapján osztják szét, figyelembe véve a kérvényező lakhelyét, képesítését – magyarázta a szóvivő. Elmondta azt is, hogy a közalkalmazotti létszámcsökkentésre vonatkozó országos program keretében további 273 tanügyi poszt megszűnése várható megyénkben szeptember elsejétől. Erről azonban továbbra sem lehet semmi konkrétumot tudni, és hivatalosan nincs leszögezve ez a szám. Ez a leépítés – elméletileg – a képesítés nélküli és a nyugdíjkorhatárt betöltött tanerőkre meg a kisegítő személyzetre vonatkozik.
Elhangzott továbbá, hogy Técsi Ferenc helyére – a két kormánypárt, a Demokrata–Liberális Párt és az RMDSZ egyezségének következtében – a nagyváradi Orsolya Óvoda igazgatóját, Nagy Magdolnát fogják kinevezni helyettes főtanfelügyelőnek. A megyei főinspektor egyelőre várja a tisztség betöltéséhez szükséges végzettséget igazoló iratokat a jelölttől.
M. Zs.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
Megszűnik szeptembertől a nagyváradi Dacia Nyolcosztályos Iskolában a magyar tagozat, mert az új tanügyi finanszírozási rendszer szinte lehetetlenné teszi az átlagnál kisebb létszámú osztályok fenntartását. A diákok átkerülnek a George Coşbuc Általános Iskolába – jelentette be tegnap a tanfelügyelőségen Ramona Bacter jogtanácsos, szóvivő és Ilie Crăciun főtanfelügyelő-helyettes. Azt nem tudták megmondani, hány poszt szűnik meg ezzel.
Mivel a törvénymódosítás miatt a tanintézeteket a gyermeklétszám alapján finanszírozza az állam, több vidéki kisiskola sem képes fenntartani magát. Összesen 147 poszt szűnik meg az összevonások miatt, ebből 52 tanítói állás. Biharban 540 pedagógus kérvényezte, hogy új helyen kezdhesse a 2010/11-es tanévet, de csak 418 szabad állás van. Elsőként azok választhatnak posztot, akiknek az állásuk az összevonások miatt szűnt meg. A fennmaradó helyeket egységes kritériumok alapján osztják szét, figyelembe véve a kérvényező lakhelyét, képesítését – magyarázta a szóvivő. Elmondta azt is, hogy a közalkalmazotti létszámcsökkentésre vonatkozó országos program keretében további 273 tanügyi poszt megszűnése várható megyénkben szeptember elsejétől. Erről azonban továbbra sem lehet semmi konkrétumot tudni, és hivatalosan nincs leszögezve ez a szám. Ez a leépítés – elméletileg – a képesítés nélküli és a nyugdíjkorhatárt betöltött tanerőkre meg a kisegítő személyzetre vonatkozik.
Elhangzott továbbá, hogy Técsi Ferenc helyére – a két kormánypárt, a Demokrata–Liberális Párt és az RMDSZ egyezségének következtében – a nagyváradi Orsolya Óvoda igazgatóját, Nagy Magdolnát fogják kinevezni helyettes főtanfelügyelőnek. A megyei főinspektor egyelőre várja a tisztség betöltéséhez szükséges végzettséget igazoló iratokat a jelölttől.
M. Zs.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2010. május 6.
Közlemény és meghívó – Nagyvárad Df. Ladislau városa?
Nagyváradon 2006 óta folyik az utcanév-mizéria. A városi tanács – a tűréshatárig elvitt kompromisszum eredményeként – ugyan elfogadott egy határozatot, amelyben vállalják, hogy a közterek megnevezéseit – utca, tér, sétány stb. – magyarul is kiírják, de ez azóta sem lépett érvénybe. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) számtalan figyelemfelkeltő akciót szervezett az érdemi kétnyelvűség érdekében, aláírásokat is gyűjtöttek a Szent László tér visszaállítása végett – az akkori hivatalos kurzus szerint „szélsőséges” módon.
2010-ben a bihari RMDSZ vezetői – hirtelen fordulattal – a magyar utcanévtáblák élharcosává léptek elő. Minekutána kijelentették, hogy önkormányzati eszközökkel nem képesek elérni a célt („nincsenek többségben a helyi tanácsban”, érveltek), ál-civilkezdeményezésüknek köszönhetően a hivatalos román utcanevek magyar fordításait készíttetheti el az a nagyváradi polgár, aki a tulajdonában lévő házra, kerítésre – saját költségén – magyar nyelvű utcanév- és házszámtáblát kíván tenni.
Ehhez „segítségképpen” a napokban a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal honlapján, illetve Biró Rozália RMDSZ-es alpolgármester személyi honlapján megjelent a nagyváradi magyar utcanevek jegyzéke – arcpirító magyartalansággal. A helytelen és nevetséges félrefordításokat tartalmazó lista közzétételéért az alpolgármester asszony az egyik hírportálnak nyilatkozva „nagylelkűen” még a felelősséget is elvállalta...
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete és az EMI nyílt fórumot szervez 2010. május 7-én du. 6 órai kezdettel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében – Teleki (Városháza) u. 27. sz. –, amelyre a nagyváradi polgárságot szeretettel hívjuk és várjuk.
Nagyvárad, 2010. május 5.
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete
Erdélyi Magyar Ifjak
Reggeli Újság (Nagyvárad)
Nagyváradon 2006 óta folyik az utcanév-mizéria. A városi tanács – a tűréshatárig elvitt kompromisszum eredményeként – ugyan elfogadott egy határozatot, amelyben vállalják, hogy a közterek megnevezéseit – utca, tér, sétány stb. – magyarul is kiírják, de ez azóta sem lépett érvénybe. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) számtalan figyelemfelkeltő akciót szervezett az érdemi kétnyelvűség érdekében, aláírásokat is gyűjtöttek a Szent László tér visszaállítása végett – az akkori hivatalos kurzus szerint „szélsőséges” módon.
2010-ben a bihari RMDSZ vezetői – hirtelen fordulattal – a magyar utcanévtáblák élharcosává léptek elő. Minekutána kijelentették, hogy önkormányzati eszközökkel nem képesek elérni a célt („nincsenek többségben a helyi tanácsban”, érveltek), ál-civilkezdeményezésüknek köszönhetően a hivatalos román utcanevek magyar fordításait készíttetheti el az a nagyváradi polgár, aki a tulajdonában lévő házra, kerítésre – saját költségén – magyar nyelvű utcanév- és házszámtáblát kíván tenni.
Ehhez „segítségképpen” a napokban a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal honlapján, illetve Biró Rozália RMDSZ-es alpolgármester személyi honlapján megjelent a nagyváradi magyar utcanevek jegyzéke – arcpirító magyartalansággal. A helytelen és nevetséges félrefordításokat tartalmazó lista közzétételéért az alpolgármester asszony az egyik hírportálnak nyilatkozva „nagylelkűen” még a felelősséget is elvállalta...
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete és az EMI nyílt fórumot szervez 2010. május 7-én du. 6 órai kezdettel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében – Teleki (Városháza) u. 27. sz. –, amelyre a nagyváradi polgárságot szeretettel hívjuk és várjuk.
Nagyvárad, 2010. május 5.
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete
Erdélyi Magyar Ifjak
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2010. május 7.
EMNT: Biró Rozália nem ezt ígérte
Politikai lobbit ígért a történelmi magyar utcanevekért az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei és nagyváradi szervezetének Biró Rozália alpolgármester, ehelyett azonban előállt a lefordított elnevezések ötletével – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Török Sándor Bihar megyei EMNT-elnök.
Mint arról beszámoltunk, Török Sándor Zatykó Gyula városi elnökkel együtt személyesen látogatta meg Biró Rozália alpolgármestert, illetve egy levelet is eljuttatott hozzá. Ebben egyebek mellett az állt, hogy Romániában és Európa más részeiben is volt már rá precedens, hogy a köztudatban élő régi utcaneveket műemlékké nyilvánítsák, és a hivatalos névtábla alatt kihelyezzék őket.
Török Sándor elmondása szerint Biró készségesen fogadta őket, és ezt követően még néhány alkalommal beszélgettek is az ügyről. Legutóbb azt ígérte, politikai lobbival fogja segíteni az ügy előrehaladását. „Miközben arra vártunk, hogy újra visszahívjon bennünket, egyszerre megjelent a lapokban a cikk a lefordított utcanevekről” – mesélte Török Sándor. A megyei elnök úgy véli, az autonómia kérdéséhez hasonlóan a nagyváradi utcanevek ügyét is csak „pro forma” akarja felvállalni az RMDSZ. Hozzátette: reméli, hogy a szövetség lassan ráébred, hogy nem ő az egyetlen játékos a pályán. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének elnökségi tagja azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségvédelemről szóló, Romániában 1995-ben elfogadott keretegyezmény garantálja a történelmi utcanevek használatának jogát is.
Biró Rozália alpolgármester csütörtökön a sajtó érdeklődésére elmondta: a fordításokat tartalmazó első, hibás lista – amely sokakat felháborított – fordítócég munkája. Mint magyarázta, a Raalmud céggel keretszerződése van az önkormányzatnak, így a fordításokat csak velük lehet elvégeztetni. Az elöljáró megígérte, ekkora baklövés után felülvizsgálják, akár fel is bontják a szerződést. Biró szerint a történelmi utcanevekkel az a baj, hogy egy utcának tíznél is több elnevezése volt az idők folyamán, így kénytelenek volnának – amennyiben az erre vonatkozó határozatot sikerülne a tanácsban is elfogadtatni – mindet megjeleníteni egyszerre.
A nagyváradi utcanevek magyar fordítását tartalmazó első listát Markó Béla RMDSZ-elnök is elítéli. „Láttam a nagyváradi utcanevek románról magyarra történő első fordítását, és nevetségesnek tartom azokat” – válaszolta csütörtökön a Krónika kérdésére Sepsiszentgyörgyön Markó. A szövetségi elnök hangsúlyozta, amellett hogy politikus, filológus is, így nem nehéz kitalálni, mi a véleménye a hasonló fordításokról. „Ebben az országban nem kell műfordítónak lenni ahhoz, hogy valaki le tudjon fordítani néhány román kifejezést” – szögezte le Markó. Hozzátette, Biró Rozália alpolgármester helyesen tette, hogy már korrigálta az első, nevetséges fordításokat.
Bíró Blanka, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
Politikai lobbit ígért a történelmi magyar utcanevekért az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei és nagyváradi szervezetének Biró Rozália alpolgármester, ehelyett azonban előállt a lefordított elnevezések ötletével – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Török Sándor Bihar megyei EMNT-elnök.
Mint arról beszámoltunk, Török Sándor Zatykó Gyula városi elnökkel együtt személyesen látogatta meg Biró Rozália alpolgármestert, illetve egy levelet is eljuttatott hozzá. Ebben egyebek mellett az állt, hogy Romániában és Európa más részeiben is volt már rá precedens, hogy a köztudatban élő régi utcaneveket műemlékké nyilvánítsák, és a hivatalos névtábla alatt kihelyezzék őket.
Török Sándor elmondása szerint Biró készségesen fogadta őket, és ezt követően még néhány alkalommal beszélgettek is az ügyről. Legutóbb azt ígérte, politikai lobbival fogja segíteni az ügy előrehaladását. „Miközben arra vártunk, hogy újra visszahívjon bennünket, egyszerre megjelent a lapokban a cikk a lefordított utcanevekről” – mesélte Török Sándor. A megyei elnök úgy véli, az autonómia kérdéséhez hasonlóan a nagyváradi utcanevek ügyét is csak „pro forma” akarja felvállalni az RMDSZ. Hozzátette: reméli, hogy a szövetség lassan ráébred, hogy nem ő az egyetlen játékos a pályán. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének elnökségi tagja azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségvédelemről szóló, Romániában 1995-ben elfogadott keretegyezmény garantálja a történelmi utcanevek használatának jogát is.
Biró Rozália alpolgármester csütörtökön a sajtó érdeklődésére elmondta: a fordításokat tartalmazó első, hibás lista – amely sokakat felháborított – fordítócég munkája. Mint magyarázta, a Raalmud céggel keretszerződése van az önkormányzatnak, így a fordításokat csak velük lehet elvégeztetni. Az elöljáró megígérte, ekkora baklövés után felülvizsgálják, akár fel is bontják a szerződést. Biró szerint a történelmi utcanevekkel az a baj, hogy egy utcának tíznél is több elnevezése volt az idők folyamán, így kénytelenek volnának – amennyiben az erre vonatkozó határozatot sikerülne a tanácsban is elfogadtatni – mindet megjeleníteni egyszerre.
A nagyváradi utcanevek magyar fordítását tartalmazó első listát Markó Béla RMDSZ-elnök is elítéli. „Láttam a nagyváradi utcanevek románról magyarra történő első fordítását, és nevetségesnek tartom azokat” – válaszolta csütörtökön a Krónika kérdésére Sepsiszentgyörgyön Markó. A szövetségi elnök hangsúlyozta, amellett hogy politikus, filológus is, így nem nehéz kitalálni, mi a véleménye a hasonló fordításokról. „Ebben az országban nem kell műfordítónak lenni ahhoz, hogy valaki le tudjon fordítani néhány román kifejezést” – szögezte le Markó. Hozzátette, Biró Rozália alpolgármester helyesen tette, hogy már korrigálta az első, nevetséges fordításokat.
Bíró Blanka, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
2010. május 8.
Botrány Nagyváradon: az RMDSZ-kommandó meghiúsította az EMNT fórumát
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar-megyei szervezete az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Bihar-megyei szervezetével közösen péntek délután lakossági fórumot szervezett Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében az elhíresült „magyar utcanév-mizéria” megbeszélése és feloldása érdekében.
Az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón meghívtunk minden váradi érdeklődő polgárt, a civil szervezeteket és pártokat, illetve az érintettség jogán nyomtatott meghívót kapott Biró Rozália alpolgármester asszony, akinek a személyes honlapján, illetve a részben általa is vezetett nagyváradi önkormányzat honlapján látott napvilágot az a minősíthetetlen utcanévjegyzék fordítás, mely nevetség tárgyává tette az utcanevek ügyét.
A témát Tőkés László EMNT országos elnök, valamint az EMNT és az EMI megyei szervezeteinek vezetői vezették fel. Ezután került sor a fórumon résztvevők hozzászólásaira, melynek időtartamát – tekintettel a nagyszámú érdeklődőre – két percben határoztuk meg.
Az RMDSZ pártaktivistái felkészülten érkeztek a lakossági fórumra: a rendezvény megkezdése előtt, tiltakozásunk ellenére, egy RMDSZ-es műszaki csapat külön hangosítást és kivetítőt szerelt a terembe (még arra is figyeltek, hogy a hangosítás független áramforrással is rendelkezzen, hogy minden körülmények között érvényre tudják juttatni akaratukat). Többször kértük, ne tegyék, hiszen a fórumot nem ők, hanem mi szerveztük.
Ezután az alpolgármester asszony helyett Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnök vezetésével egy – többek között – hangosbemondóval, videokamerával, fényképezőgéppel felszerelt botránykommandó jelent meg, mely már a felvezető beszédek alatt is többszöri hangos bekiabálással és telefonálgatással zavarta a fórum menetét. A felszólalások rendjén elsőként Szabó Ödön kapott szót, aki a közösen megszabott időkeretet sokszorosan túllépve személyeskedésbe és vádaskodásba kezdett. Szónoklata aláfestéséül, a becsempészett technika segítségével, vetített anyaggal próbálta szemléltetni a nagyváradi RMDSZ-es sikereket, mely kimerült néhány magyar nyelvű felirat bemutatásával. A moderátor többszöri felszólítása ellenére sem volt hajlandó átadni a szót a következő hozzászólónak, ezért a szervezők kikapcsolták mikrofonját.
Szabó Ödön az általa hozott mikrofonba beszél.Ekkor folyamodott az általuk előkészített hangosításhoz, melyre válaszul a közönség perceken át tartó tapssal és zajkeltéssel próbálta rábírni a megbeszélt szabályok betartására. A Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke tovább folytatta botránykeltő bohóckodását, mire a szervezők felkérték mindazokat, akik valóban az utcanevek ügyét szerették volna megbeszélni, és nem provokációs céllal érkeztek, hogy vonuljanak át az egyik közeli terembe, ahol civilizált módon folytatódhatott a fórum. Az ide átsereglettek immár nyugodt körülmények között, építő javaslatokkal és hozzászólásokkal szolgálták az ügyet.
Bár a résztvevők nagyrésze másik terembe vonult, Szabó kitartó. Ezen történet is ékesen bizonyítja, hogy az RMDSZ egyes elöljáróinak semmi sem szent és saját érdekeik és önfényezésük végett, vagy a hibák beismerése helyett a legelemibb közösségi ügyeinket is elszabotálják. Rendezvényünkön a legkevesebbként elvárható bocsánatkérés helyett – amit a nagyváradi magyar közösség az elferdített utcanevek miatt megérdemelne – újabb botrányt kavartak. Ebből is látszik: a bihari RMDSZ erőből politizál, vita és érvek helyett a túlkiabálás stratégiáját alkalmazza – mintha attól válna valami igazzá, hogy minél hangosabban mondják.
Sajnáljuk, hogy a fórum résztvevői az RMDSZ-es botránykommandó miatt ilyen kellemetlen helyzetbe kerültek – tőlük ezért elnézést kérünk.
Felkérjük az RMDSZ megyei és országos vezetőségét, hogy határolódjon el a Bihar megyei ügyvezető elnökük minősíthetetlen magatartásától, mert többszöri botránykeltése nem csak az RMDSZ megítélését rontja, de nemzeti ügyeinknek is igen ártalmas.
Nagyvárad, 2010. május 8.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar-megyei elnöksége
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Bihar-megyei elnöksége
Erdély.ma
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar-megyei szervezete az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Bihar-megyei szervezetével közösen péntek délután lakossági fórumot szervezett Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében az elhíresült „magyar utcanév-mizéria” megbeszélése és feloldása érdekében.
Az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón meghívtunk minden váradi érdeklődő polgárt, a civil szervezeteket és pártokat, illetve az érintettség jogán nyomtatott meghívót kapott Biró Rozália alpolgármester asszony, akinek a személyes honlapján, illetve a részben általa is vezetett nagyváradi önkormányzat honlapján látott napvilágot az a minősíthetetlen utcanévjegyzék fordítás, mely nevetség tárgyává tette az utcanevek ügyét.
A témát Tőkés László EMNT országos elnök, valamint az EMNT és az EMI megyei szervezeteinek vezetői vezették fel. Ezután került sor a fórumon résztvevők hozzászólásaira, melynek időtartamát – tekintettel a nagyszámú érdeklődőre – két percben határoztuk meg.
Az RMDSZ pártaktivistái felkészülten érkeztek a lakossági fórumra: a rendezvény megkezdése előtt, tiltakozásunk ellenére, egy RMDSZ-es műszaki csapat külön hangosítást és kivetítőt szerelt a terembe (még arra is figyeltek, hogy a hangosítás független áramforrással is rendelkezzen, hogy minden körülmények között érvényre tudják juttatni akaratukat). Többször kértük, ne tegyék, hiszen a fórumot nem ők, hanem mi szerveztük.
Ezután az alpolgármester asszony helyett Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnök vezetésével egy – többek között – hangosbemondóval, videokamerával, fényképezőgéppel felszerelt botránykommandó jelent meg, mely már a felvezető beszédek alatt is többszöri hangos bekiabálással és telefonálgatással zavarta a fórum menetét. A felszólalások rendjén elsőként Szabó Ödön kapott szót, aki a közösen megszabott időkeretet sokszorosan túllépve személyeskedésbe és vádaskodásba kezdett. Szónoklata aláfestéséül, a becsempészett technika segítségével, vetített anyaggal próbálta szemléltetni a nagyváradi RMDSZ-es sikereket, mely kimerült néhány magyar nyelvű felirat bemutatásával. A moderátor többszöri felszólítása ellenére sem volt hajlandó átadni a szót a következő hozzászólónak, ezért a szervezők kikapcsolták mikrofonját.
Szabó Ödön az általa hozott mikrofonba beszél.Ekkor folyamodott az általuk előkészített hangosításhoz, melyre válaszul a közönség perceken át tartó tapssal és zajkeltéssel próbálta rábírni a megbeszélt szabályok betartására. A Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke tovább folytatta botránykeltő bohóckodását, mire a szervezők felkérték mindazokat, akik valóban az utcanevek ügyét szerették volna megbeszélni, és nem provokációs céllal érkeztek, hogy vonuljanak át az egyik közeli terembe, ahol civilizált módon folytatódhatott a fórum. Az ide átsereglettek immár nyugodt körülmények között, építő javaslatokkal és hozzászólásokkal szolgálták az ügyet.
Bár a résztvevők nagyrésze másik terembe vonult, Szabó kitartó. Ezen történet is ékesen bizonyítja, hogy az RMDSZ egyes elöljáróinak semmi sem szent és saját érdekeik és önfényezésük végett, vagy a hibák beismerése helyett a legelemibb közösségi ügyeinket is elszabotálják. Rendezvényünkön a legkevesebbként elvárható bocsánatkérés helyett – amit a nagyváradi magyar közösség az elferdített utcanevek miatt megérdemelne – újabb botrányt kavartak. Ebből is látszik: a bihari RMDSZ erőből politizál, vita és érvek helyett a túlkiabálás stratégiáját alkalmazza – mintha attól válna valami igazzá, hogy minél hangosabban mondják.
Sajnáljuk, hogy a fórum résztvevői az RMDSZ-es botránykommandó miatt ilyen kellemetlen helyzetbe kerültek – tőlük ezért elnézést kérünk.
Felkérjük az RMDSZ megyei és országos vezetőségét, hogy határolódjon el a Bihar megyei ügyvezető elnökük minősíthetetlen magatartásától, mert többszöri botránykeltése nem csak az RMDSZ megítélését rontja, de nemzeti ügyeinknek is igen ártalmas.
Nagyvárad, 2010. május 8.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar-megyei elnöksége
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Bihar-megyei elnöksége
Erdély.ma
2010. május 10.
Biztosak a megszorítások: az IMF csak a nyugdíj- és bércsökkentések alkalmazása után utalja ki a pénzt
Ugyan alternatívaként felmerült az adóemelés lehetősége is, végül elfogadta a kormány javaslatát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttsége, így immár biztos, hogy 25 százalékkal csökken a közalkalmazotti béralap, 15 százalékkal alacsonyabbak lesznek a nyugdíjak, illetve a munkanélküli-segély, s a jelenlegi 705 lejről a magánszférában is alkalmazott 600 lejre csökken a közalkalmazotti minimálbér. Mindezt lapzártánkkor jelentette be Emil Boc miniszterelnök.
Mint részletezte, a megszorító intézkedések azért váltak elkerülhetetlenné, mivel 2007 második felétől a bérek és nyugdíjak növekedési üteme jóval meghaladta a munka termelékenységének bővülését, ami pedig súlyos egyensúlyhiányhoz, ezáltal költségvetési hiányhoz vezetett.
A kormányfő ugyanakkor a megszorítások mellett gazdaságfejlesztési programokat is ígért. Így egymilliárd eurós, a vidéki kis- és közepes vállalkozások támogatására irányuló munkahelyteremtő csomagot, kétmilliárd eurós beruházás-fejlesztési programot, és jelentős infrastruktúra-fejlesztési programokat és projekteket helyezett kilátásba, például 500 kilométernyi közút felújítását, Nagyvárad, Kolozsvár és Lugos körgyűrűjének befejezését, valamint az Első otthonhoz hasonló támogatási programok folytatását.
Emellett agresszív fellépést ígért az adócsalás ellen. Ez szerinte elegendő ahhoz, hogy tartható legyen az IMF-fel a napokban kialkudott 6,8 százalékos hiánycél. Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter közölte: az intézkedéseket június 20-áig életbe kell léptetni.
Băsescu: újabb hitel kellene
Ha a kormány nem csökkentené a közalkalmazottak béralapját, a nyugdíjakat, illetve a munkanélküli segélyt, akkor Romániának újabb külföldi hitelt kellene igényelnie, ami pedig az ország jövőjének és a polgárok millióinak „elzálogosítását” jelentené – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Traian Băsescu államfő. „Nem szabad áltatnunk magunkat, nem csaphatjuk be a választópolgárokat ahányszor csak választási kampányban vagyunk. Bosszút állnak most a korábban nyugdíj- és fizetésemelésekre, pluszjuttatásokra kiadott pénzek, s sajnos nem azok járnak pórul, akik fedezet nélküli kiadásokkal próbáltak szavazatokat szerezni” – hangsúlyozta.
Mint részletezte, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániában vizsgálódó képviselőivel próbáltak olyan programot kidolgozni, amely lehetővé teszi a közkiadások csökkentését. Băsescu elmondta, a juttatások csökkentéséért nem az IMF-et kell hibáztatni, a kiadások visszaszorításának módozatáról a kormány döntött. „A kabinet fő célkitűzése az volt, hogy ne kelljen növelni az adókat” – tájékoztatott az államfő, aki szerint a Valutaalap képviselőivel kidolgozott program alkalmazásával a román gazdaság növekedési pályára állhat. Băsescu ugyanakkor azt is közölte, hogy a kormány tervezetére az IMF, az Európai Unió, valamint a Világbank illetékesei is rábólintottak, egyetlen feltételük az volt, hogy a kabinet ültesse is gyakorlatba elképzeléseit.
Elkerülhetetlen az adóemelés?
Kevés lesz a közalkalmazottak béralapjának 25 százalékos csökkentése, a 15 százalékkal alacsonyabb nyugdíjakkal és munkanélküli-segéllyel együtt is ahhoz, hogy rendbe rakja a román költségvetést, és csökkentse az államháztartás hiányát – nyilatkozta a Krónikának Ilie Şerbănescu gazdasági elemző. Szerinte mindenképp szükség lesz az adó és az általános forgalmi adó emelésére.
Şerbănescu úgy ítéli meg, e nyáron, de legkésőbb ősz elején meg is történik. Mint beszámoltunk, a szakértő korábban a Krónikának úgy nyilatkozott, a román gazdasági modell fenntarthatatlan, mert csak és kizárólag a fogyasztáson alapul, miközben nem termel és nem exportál eleget ahhoz, hogy meglegyen a fogyasztás alapja.
Összeomlás-ellenes szükségintézkedések
Szükségszerűek a drasztikus intézkedések, különben összeomlik az ország –fejtette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Az RMDSZ elnöke elmondta, ebben a nehéz helyzetben, amikor az országra vetül a Valutaalap és a kormány megszorító intézkedéseinek árnyéka, rendkívül nehéz optimista beszédet tartani, de abban bízik, hogy a nehéz helyzet ráébreszt mindenkit arra, hogy komoly reformokra van szükség.
„Amit húsz éven át nem oldottak meg a kormányok, azt most meg kell tenni. Rendkívül központosított, pazarló és bürokratikus államban élünk, amit át kell szervezni, újra kell gondolni” – hangoztatta a szövetségi elnök. Markó szerint olyan országban élünk, ahol sikernek számít, hogy öt-hat év alatt elkészült 42 kilométer autópálya, holott ez bárhol a világon nevetség tárgya lenne.
Sürgetett lépések
Bár tegnap lapzártánkig nem került még nyilvánosságra a megállapodás pontos szövege, Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a tavaly igényelt készenléti hitel ötödik, 850 millió eurós részletének folyósítása várhatóan késni fog, mivel csak akkor utalják a pénzt, ha a kormány teljesíti a vállaltakat. Mint mondta, sikerült megállapodásra jutniuk a román hatóságokkal.
A Franksszel folytatott tegnapi megbeszélést követően Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter elmondta, a Valutaalap képviselőivel a már említett megszorítások mellett a korábban becsült 5,9 százalék helyett 6,8 százalékos GDP-arányos hiánycélról, a korábban jósolt 1,3, majd 0,87 százalék helyett nulla százalékos gazdasági növekedésről beszéltek. A szaktárcavezető ugyanakkor leszögezte, immár biztos, hogy nem emelik sem az egységes adókulcsot, sem pedig az áfát.
Megakadályozni az „elgörögösödést”
Traian Băsescu államfő tegnapi sajtótájékoztatóján ugyanakkor nyugalomra intette a szakszervezeteket. „Azt javaslom a román társadalomnak, hogy próbáljuk közösen megelőzni az ország elgörögösödését. Ha egy újabb, nem 20, hanem 30 milliárd eurós hitelt igényelnénk, akkor odajutnánk, ahol a görögök vannak” – hangoztatta. A szakszervezetek azonban már péntekre válságtanácskozást hívtak össze, s tegnap, az államfővel folytatott egyeztetést követően is hajthatatlanok maradtak, leszögezték, betartják sztrájkmenetrendjüket.
Elégedetlenségük egyik fő oka, hogy nem sikerült rábírniuk az államfőt arra, hogy a fizetések csökkentése differenciált legyen, a legalacsonyabb bérek esetében ne kelljen 25 százalékkal csökkenteni az összeget. Băsescu leszögezte, ő a lineáris bércsökkentést preferálja, annak ellenére, hogy a szakszervezetiek rámutattak, egy hasonló intézkedés oda vezet, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal közalkalmazott annyit fog keresni, mint egy takarítónő, egy mester és egy egyetemi tanársegéd pedig egyformán 600 lejt fog hazavinni.
Aurel Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezet elnöke tegnap arról tájékoztatott, hogy tiltakozó akcióik sorát már a héten elkezdik, s amennyiben semmi sem változik, akkor a munkabeszüntetéssel járó általános sztrájkra is készek, erre szerinte a tanév végén kerülne sor. Marius Petcu, a CNSLR Frăţia elnöke eközben azt mondta, hamarosan egyeztet a szervezet területi vezetőivel, s közösen döntik el, hogy elfogadják-e a Traian Băsescu által bejelentett intézkedéseket, vagy tiltakozó akciókba kezdenek. Dumitru Costin, a BNS vezetője úgy vélekedett, csak akkor tud a továbbiakról beszélni, ha már látta az IMF-fel kötött megállapodás végleges formáját. A kivárás mellett döntött Bogdan Hossu, az Alfa Kartell vezetője is, aki úgy vélekedett, kedden határoznak arról, hogy folytatják-e korábbi tüntetéseik sorát. Sebastian Oprescu, a Közalkalmazottak Országos Szakszervezetének vezetője eközben leszögezte, a korábban leszögezett menetrend szerint folytatják tiltakozó megmozdulásaikat.
A kommunizmusban is jobb volt?
Határozottan ellenezték a Băsescu által bejelentett intézkedéseket a Krónika által megszólaltatott területi szakszervezeti vezetők. „A rabszolgatartásra emlékeztet, ahogyan Traian Băsescu elnök saját tulajdonának tekinti a közalkalmazottakat, és kedve szerint rendelkezik velük” – fogalmazott Ioan Ţenţ, a Szabad Tanügyi Szakszervezet Bihar megyei fiókjának elnöke, akit az is zavar, hogy a megszorítások felsorolásánál Băsescu „egy szóval sem említette az ország leggazdagabbjait, a 11 ezer tanácsost, a kormányügynökségeket, amelyeket ahelyett, hogy megszüntettek volna, öszszevontak, és az egész politikai klientúra a helyén maradt, sőt: 2009-ben 26 000 újabb közalkalmazottat állítottak munkába. Vajon milyen területeken?” – teszi fel a kérdést Ţenţ. Szerinte az egészségügyben azért nincs szükség leépítésre, mert az a rendszer „megtizedelte önmagát”.
„A tanügy 1990 óta alulfinanszírozott, ön pedig most teljesen tönkre akar tenni minket – intézi szavait az államelnökhöz a szakszervezeti vezető. – Minket folyton azzal vádol, hogy nem termelünk semmit, hogy azokon élősködünk, akik pénzt hoznak a konyhára… mire vár még? Szüntesse meg a rendszert, és eljutnak ahhoz a modellhez (tudjuk, hogy honnan ered), amely műveletlen és könnyen manipulálható emberekből áll, akiknek a szavazatait megvásárolhatja két töltött káposztával vagy újabban egy kolbásszal.” Ţenţ azt írja, ilyen rosszul még a Román Kommunista Párt sem bánt a tanügyi rendszerrel.
Felháborodott nyugdíjasok
Ugyanilyen felháborítónak tartja a megszorításokat, ezen belül a nyugdíjcsökkentést Jakab Ibolya, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének alapító tagja. Mint hangsúlyozta, a kisnyugdíjasok többségének most sincs miből élnie, miközben szerinte a speciális nyugdíjakkal rendelkezők, a volt Szekuritáté-tisztek, rendőrök és mások juttatásából „volna mit levonni”. „Személyesen ismerek olyan betegnyugdíjas házaspárt, akik ketten összesen 720 lejt keresnek egy hónapban. Ebből tartanak el két gyereket, és fizetik a gyógyszereiket is. Ha tőlük levonnak 15 százalékot, nem marad semmi” – részletezte Jakab Ibolya, aki úgy véli, a helyes megoldás az lenne, ha a nyugdíjakat összegük szerint kategorizálná a kormány, és differenciáltan vonna le bizonyos százalékokat a legmagasabbakból.
Ötletek spórolásra
A Frăţia országos szakszervezeti tömb Maros megyei fiókjának a főtitkára, Maria Dăndărău szerint az a takarékossági csomag, amelyet Traian Băsescu a közvélemény elé tárt, elhamarkodott, át nem gondolt javaslat. „Véleményem szerint a közigazgatásban nem úgy kell spórolni, hogy csökkentjük a tanárok, az orvosok, a tisztviselők fizetését. Ez hibás elgondolás, és a gazdaságnak sem tenne jót, hiszen csökkenne az emberek vásárlóereje, ez fékezné a kereskedelmet, ami kihat a cégekre is. Strukturális reformra van szükség. Csak egy példát mondok: nem tudom, hogy miért kell párhuzamos struktúráknak léteznie például az állambiztonság, a hírszerzés terén.
Úgy értesültem, hogy az Európai Unióban nálunk a legfelduzzasztottabb ez a gépezet. Miért nem vonják össze a különféle SRI-ket egyetlen hatékony gépezetté? És az sem világos, hogy miért van szükség több, párhuzamosan működő környezetvédelmi hatóságra?” – fogalmazott a Krónika kérdésére Dăndărău. Mint hangsúlyozta, ezen hivatalok munkatársai sem tudják megmondani, hogy mi a különbség a két szakterület között.
„Ezzel arra szeretnék rámutatni, hogy az állami szektorban valóban nagy a pazarlás. Egy egész sor hivatalt, ügynökséget meg kellene szüntetni, és akkor valóban látványos lenne a megtakarítás. Ugyanakkor az egészségügyben is például túlméretezett a nem orvosi személyzet. Ott is ésszerűsíteni kellene a személyzeti összetételt. Csakhogy mindezt nem egyszerű végiggondolni, megtervezni. Ez mélyreható változás lenne. Ennél sokkal egyszerűbb az, hogy mindenkinek csökkentjük a fizetését. Ez a legkényelmesebb megoldás, de nem célravezető” – összegzett a szakszervezeti vezető.
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Máthé Éva, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
Ugyan alternatívaként felmerült az adóemelés lehetősége is, végül elfogadta a kormány javaslatát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttsége, így immár biztos, hogy 25 százalékkal csökken a közalkalmazotti béralap, 15 százalékkal alacsonyabbak lesznek a nyugdíjak, illetve a munkanélküli-segély, s a jelenlegi 705 lejről a magánszférában is alkalmazott 600 lejre csökken a közalkalmazotti minimálbér. Mindezt lapzártánkkor jelentette be Emil Boc miniszterelnök.
Mint részletezte, a megszorító intézkedések azért váltak elkerülhetetlenné, mivel 2007 második felétől a bérek és nyugdíjak növekedési üteme jóval meghaladta a munka termelékenységének bővülését, ami pedig súlyos egyensúlyhiányhoz, ezáltal költségvetési hiányhoz vezetett.
A kormányfő ugyanakkor a megszorítások mellett gazdaságfejlesztési programokat is ígért. Így egymilliárd eurós, a vidéki kis- és közepes vállalkozások támogatására irányuló munkahelyteremtő csomagot, kétmilliárd eurós beruházás-fejlesztési programot, és jelentős infrastruktúra-fejlesztési programokat és projekteket helyezett kilátásba, például 500 kilométernyi közút felújítását, Nagyvárad, Kolozsvár és Lugos körgyűrűjének befejezését, valamint az Első otthonhoz hasonló támogatási programok folytatását.
Emellett agresszív fellépést ígért az adócsalás ellen. Ez szerinte elegendő ahhoz, hogy tartható legyen az IMF-fel a napokban kialkudott 6,8 százalékos hiánycél. Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter közölte: az intézkedéseket június 20-áig életbe kell léptetni.
Băsescu: újabb hitel kellene
Ha a kormány nem csökkentené a közalkalmazottak béralapját, a nyugdíjakat, illetve a munkanélküli segélyt, akkor Romániának újabb külföldi hitelt kellene igényelnie, ami pedig az ország jövőjének és a polgárok millióinak „elzálogosítását” jelentené – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Traian Băsescu államfő. „Nem szabad áltatnunk magunkat, nem csaphatjuk be a választópolgárokat ahányszor csak választási kampányban vagyunk. Bosszút állnak most a korábban nyugdíj- és fizetésemelésekre, pluszjuttatásokra kiadott pénzek, s sajnos nem azok járnak pórul, akik fedezet nélküli kiadásokkal próbáltak szavazatokat szerezni” – hangsúlyozta.
Mint részletezte, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániában vizsgálódó képviselőivel próbáltak olyan programot kidolgozni, amely lehetővé teszi a közkiadások csökkentését. Băsescu elmondta, a juttatások csökkentéséért nem az IMF-et kell hibáztatni, a kiadások visszaszorításának módozatáról a kormány döntött. „A kabinet fő célkitűzése az volt, hogy ne kelljen növelni az adókat” – tájékoztatott az államfő, aki szerint a Valutaalap képviselőivel kidolgozott program alkalmazásával a román gazdaság növekedési pályára állhat. Băsescu ugyanakkor azt is közölte, hogy a kormány tervezetére az IMF, az Európai Unió, valamint a Világbank illetékesei is rábólintottak, egyetlen feltételük az volt, hogy a kabinet ültesse is gyakorlatba elképzeléseit.
Elkerülhetetlen az adóemelés?
Kevés lesz a közalkalmazottak béralapjának 25 százalékos csökkentése, a 15 százalékkal alacsonyabb nyugdíjakkal és munkanélküli-segéllyel együtt is ahhoz, hogy rendbe rakja a román költségvetést, és csökkentse az államháztartás hiányát – nyilatkozta a Krónikának Ilie Şerbănescu gazdasági elemző. Szerinte mindenképp szükség lesz az adó és az általános forgalmi adó emelésére.
Şerbănescu úgy ítéli meg, e nyáron, de legkésőbb ősz elején meg is történik. Mint beszámoltunk, a szakértő korábban a Krónikának úgy nyilatkozott, a román gazdasági modell fenntarthatatlan, mert csak és kizárólag a fogyasztáson alapul, miközben nem termel és nem exportál eleget ahhoz, hogy meglegyen a fogyasztás alapja.
Összeomlás-ellenes szükségintézkedések
Szükségszerűek a drasztikus intézkedések, különben összeomlik az ország –fejtette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Az RMDSZ elnöke elmondta, ebben a nehéz helyzetben, amikor az országra vetül a Valutaalap és a kormány megszorító intézkedéseinek árnyéka, rendkívül nehéz optimista beszédet tartani, de abban bízik, hogy a nehéz helyzet ráébreszt mindenkit arra, hogy komoly reformokra van szükség.
„Amit húsz éven át nem oldottak meg a kormányok, azt most meg kell tenni. Rendkívül központosított, pazarló és bürokratikus államban élünk, amit át kell szervezni, újra kell gondolni” – hangoztatta a szövetségi elnök. Markó szerint olyan országban élünk, ahol sikernek számít, hogy öt-hat év alatt elkészült 42 kilométer autópálya, holott ez bárhol a világon nevetség tárgya lenne.
Sürgetett lépések
Bár tegnap lapzártánkig nem került még nyilvánosságra a megállapodás pontos szövege, Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a tavaly igényelt készenléti hitel ötödik, 850 millió eurós részletének folyósítása várhatóan késni fog, mivel csak akkor utalják a pénzt, ha a kormány teljesíti a vállaltakat. Mint mondta, sikerült megállapodásra jutniuk a román hatóságokkal.
A Franksszel folytatott tegnapi megbeszélést követően Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter elmondta, a Valutaalap képviselőivel a már említett megszorítások mellett a korábban becsült 5,9 százalék helyett 6,8 százalékos GDP-arányos hiánycélról, a korábban jósolt 1,3, majd 0,87 százalék helyett nulla százalékos gazdasági növekedésről beszéltek. A szaktárcavezető ugyanakkor leszögezte, immár biztos, hogy nem emelik sem az egységes adókulcsot, sem pedig az áfát.
Megakadályozni az „elgörögösödést”
Traian Băsescu államfő tegnapi sajtótájékoztatóján ugyanakkor nyugalomra intette a szakszervezeteket. „Azt javaslom a román társadalomnak, hogy próbáljuk közösen megelőzni az ország elgörögösödését. Ha egy újabb, nem 20, hanem 30 milliárd eurós hitelt igényelnénk, akkor odajutnánk, ahol a görögök vannak” – hangoztatta. A szakszervezetek azonban már péntekre válságtanácskozást hívtak össze, s tegnap, az államfővel folytatott egyeztetést követően is hajthatatlanok maradtak, leszögezték, betartják sztrájkmenetrendjüket.
Elégedetlenségük egyik fő oka, hogy nem sikerült rábírniuk az államfőt arra, hogy a fizetések csökkentése differenciált legyen, a legalacsonyabb bérek esetében ne kelljen 25 százalékkal csökkenteni az összeget. Băsescu leszögezte, ő a lineáris bércsökkentést preferálja, annak ellenére, hogy a szakszervezetiek rámutattak, egy hasonló intézkedés oda vezet, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal közalkalmazott annyit fog keresni, mint egy takarítónő, egy mester és egy egyetemi tanársegéd pedig egyformán 600 lejt fog hazavinni.
Aurel Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezet elnöke tegnap arról tájékoztatott, hogy tiltakozó akcióik sorát már a héten elkezdik, s amennyiben semmi sem változik, akkor a munkabeszüntetéssel járó általános sztrájkra is készek, erre szerinte a tanév végén kerülne sor. Marius Petcu, a CNSLR Frăţia elnöke eközben azt mondta, hamarosan egyeztet a szervezet területi vezetőivel, s közösen döntik el, hogy elfogadják-e a Traian Băsescu által bejelentett intézkedéseket, vagy tiltakozó akciókba kezdenek. Dumitru Costin, a BNS vezetője úgy vélekedett, csak akkor tud a továbbiakról beszélni, ha már látta az IMF-fel kötött megállapodás végleges formáját. A kivárás mellett döntött Bogdan Hossu, az Alfa Kartell vezetője is, aki úgy vélekedett, kedden határoznak arról, hogy folytatják-e korábbi tüntetéseik sorát. Sebastian Oprescu, a Közalkalmazottak Országos Szakszervezetének vezetője eközben leszögezte, a korábban leszögezett menetrend szerint folytatják tiltakozó megmozdulásaikat.
A kommunizmusban is jobb volt?
Határozottan ellenezték a Băsescu által bejelentett intézkedéseket a Krónika által megszólaltatott területi szakszervezeti vezetők. „A rabszolgatartásra emlékeztet, ahogyan Traian Băsescu elnök saját tulajdonának tekinti a közalkalmazottakat, és kedve szerint rendelkezik velük” – fogalmazott Ioan Ţenţ, a Szabad Tanügyi Szakszervezet Bihar megyei fiókjának elnöke, akit az is zavar, hogy a megszorítások felsorolásánál Băsescu „egy szóval sem említette az ország leggazdagabbjait, a 11 ezer tanácsost, a kormányügynökségeket, amelyeket ahelyett, hogy megszüntettek volna, öszszevontak, és az egész politikai klientúra a helyén maradt, sőt: 2009-ben 26 000 újabb közalkalmazottat állítottak munkába. Vajon milyen területeken?” – teszi fel a kérdést Ţenţ. Szerinte az egészségügyben azért nincs szükség leépítésre, mert az a rendszer „megtizedelte önmagát”.
„A tanügy 1990 óta alulfinanszírozott, ön pedig most teljesen tönkre akar tenni minket – intézi szavait az államelnökhöz a szakszervezeti vezető. – Minket folyton azzal vádol, hogy nem termelünk semmit, hogy azokon élősködünk, akik pénzt hoznak a konyhára… mire vár még? Szüntesse meg a rendszert, és eljutnak ahhoz a modellhez (tudjuk, hogy honnan ered), amely műveletlen és könnyen manipulálható emberekből áll, akiknek a szavazatait megvásárolhatja két töltött káposztával vagy újabban egy kolbásszal.” Ţenţ azt írja, ilyen rosszul még a Román Kommunista Párt sem bánt a tanügyi rendszerrel.
Felháborodott nyugdíjasok
Ugyanilyen felháborítónak tartja a megszorításokat, ezen belül a nyugdíjcsökkentést Jakab Ibolya, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének alapító tagja. Mint hangsúlyozta, a kisnyugdíjasok többségének most sincs miből élnie, miközben szerinte a speciális nyugdíjakkal rendelkezők, a volt Szekuritáté-tisztek, rendőrök és mások juttatásából „volna mit levonni”. „Személyesen ismerek olyan betegnyugdíjas házaspárt, akik ketten összesen 720 lejt keresnek egy hónapban. Ebből tartanak el két gyereket, és fizetik a gyógyszereiket is. Ha tőlük levonnak 15 százalékot, nem marad semmi” – részletezte Jakab Ibolya, aki úgy véli, a helyes megoldás az lenne, ha a nyugdíjakat összegük szerint kategorizálná a kormány, és differenciáltan vonna le bizonyos százalékokat a legmagasabbakból.
Ötletek spórolásra
A Frăţia országos szakszervezeti tömb Maros megyei fiókjának a főtitkára, Maria Dăndărău szerint az a takarékossági csomag, amelyet Traian Băsescu a közvélemény elé tárt, elhamarkodott, át nem gondolt javaslat. „Véleményem szerint a közigazgatásban nem úgy kell spórolni, hogy csökkentjük a tanárok, az orvosok, a tisztviselők fizetését. Ez hibás elgondolás, és a gazdaságnak sem tenne jót, hiszen csökkenne az emberek vásárlóereje, ez fékezné a kereskedelmet, ami kihat a cégekre is. Strukturális reformra van szükség. Csak egy példát mondok: nem tudom, hogy miért kell párhuzamos struktúráknak léteznie például az állambiztonság, a hírszerzés terén.
Úgy értesültem, hogy az Európai Unióban nálunk a legfelduzzasztottabb ez a gépezet. Miért nem vonják össze a különféle SRI-ket egyetlen hatékony gépezetté? És az sem világos, hogy miért van szükség több, párhuzamosan működő környezetvédelmi hatóságra?” – fogalmazott a Krónika kérdésére Dăndărău. Mint hangsúlyozta, ezen hivatalok munkatársai sem tudják megmondani, hogy mi a különbség a két szakterület között.
„Ezzel arra szeretnék rámutatni, hogy az állami szektorban valóban nagy a pazarlás. Egy egész sor hivatalt, ügynökséget meg kellene szüntetni, és akkor valóban látványos lenne a megtakarítás. Ugyanakkor az egészségügyben is például túlméretezett a nem orvosi személyzet. Ott is ésszerűsíteni kellene a személyzeti összetételt. Csakhogy mindezt nem egyszerű végiggondolni, megtervezni. Ez mélyreható változás lenne. Ennél sokkal egyszerűbb az, hogy mindenkinek csökkentjük a fizetését. Ez a legkényelmesebb megoldás, de nem célravezető” – összegzett a szakszervezeti vezető.
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Máthé Éva, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
2010. május 10.
Megállapodás az IMF-el, zöld jelzés a jövedelemcsökkentésnek – Az államfő szerint el kell kerülni az ország jövőjének elzálogosítását
A kormány engedményeket kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, hiszen a nemzetközi pénzintézet a hazai bruttó termék (GDP) 6,8 százalékát kitevő államháztartási hiányt engedélyezett a korábbi 5,9 százalék helyett. A kormány megszorító intézkedései azonban több kérdőjelet is felvetnek.
A hétvégén a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége folytatta a tárgyalásokat a kormány, a szakszervezetek és az ellenzéki pártok képviselőivel. A szakszervezetek külön találkoztak az államfővel is, akit megpróbáltak meggyőzni a megszorító intézkedések átgondolásának szükségességéről. Kísérletük kudarcot vallott, hiszen a kormány elfogadta a Băsescu által csütörtökön bejelentett intézkedéseket, miszerint 25 százalékkal csökkennek a közalkalmazotti bérek, valamint 15 százalékkal a nyugdíjak és a munkanélküli segély, de az állami szubvenciók terén is jelentős megszorítások lesznek.
Az államfő a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások során megerősítette, hogy a fogyatékosoknak járó támogatásokat és a gyermekek után járó havi juttatást nem érintik a megszorítások. A szubvenciók megvonásáról és a tervezett bér- és nyugdíjcsökkentésről sem lehet azonban még sok konkrétumot tudni, hiszen az intézkedések részleteit a kormánynak ki kell még dolgoznia. Băsescu tegnap délutáni nyilatkozatában csak annyit mondott, hogy véleménye szerint egységesen, minden közalkalmazottal szemben alkalmazni kell a 25 százalékos bércsökkentést, amit a szakszervezetek elutasítanak. Szerintük nem egységesen, hanem differenciáltan kell alkalmazni a bércsökkentést, ami azonban Băsescu szerint kivitelezhetetlenné teszi a bércsökkentési intézkedést.
Az államfő hangsúlyozta, hogy ezeket az intézkedéseket a kormány dolgozta ki, és nem az IMF javasolta. Băsescu ezzel a kijelentéssel azokat a véleményeket akarta cáfolni, amelyek szerint az IMF lenne a hibás a jövedelemcsökkentések miatt. Az államfő érvelésében ismét hangsúlyozta, hogy a magánszférát nem lehetett tovább büntetni adóemeléssel, és ezért döntöttek a közszféra jövedelemcsökkentései mellett. Közölte továbbá, hogy 2007-től három év alatt az ország több mint 10 milliárd euró adósságot halmozott fel a költségvetési hiány fedezése érdekében, és újabb IMF-hitelmegállapodást kellene kötnie a kormánynak a washingtoni pénzintézettel, ha nem csökkentik a kiadásokat. Băsescu szerint a következő megállapodás keretében minimum 30 milliárd euróra lenne szüksége hazánknak, ami az ország jövőjének az elzálogosítását jelenti.
Băsescu Románia „elgörögösítése” ellen emelte fel a szavát, a görögországi helyzetet említve elrettentő példaként. Az államfő jelezte, hogy ő maga hajlandó a saját bérét az év végéig egy szolidaritási alapba folyósítani, de ezt egyelőre csak lehetőségként említette, és nem közölt konkrét részleteket egy ilyen kezdeményezésről.
Tegnap lapzártakor Emil Boc miniszterelnök nagyvonalakban ugyanazt mondta el, mint amit korábban már Băsescu bejelentett. A kormányfő azt hangsúlyozta, hogy 2008-ban emelte meg a kormány a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket olyan mértékben, ami fenntarthatatlan. Boc szerint az államadósság a GDP 62 százalékra, vagyis a mostani érték kétszeresére nőne 2012-ig, ha nem csökkentik a kiadásokat.
Közölte, hogy a megtakarítás következtében beruházásokat hajtanak végre, így az idén 4 ezer ANL-lakást építenek, egymilliárd eurós programot indítanak a vidéki beruházásokra, 700 millió eurós programot környezetvédelmi beruházásokra. Megépítik, illetve befejezik Nagyszeben, Nagyvárad, Lugos, Kolozsvár, Jászvásár és Bukarest terelőútját, ezer házat építenek a vidéki tanároknak és orvosoknak, folytatják a roncsautó programot, az észak-erdélyi autópálya építését, valamint kifizetik az állami adósságokat a magáncégekkel szemben.
A szakszervezetek és az államfő közötti tárgyalásokon nem csak a megszorító intézkedésekről esett szó, hanem az új oktatási törvénytervezetről is, amely a képviselőház oktatási szakbizottságának az asztalán van. Băsescu bejelentette, hogy egyetért azzal a szakszervezeti javaslattal, miszerint a címzetes tanári posztok elnyerésére irányuló vizsgát ne iskolánként szervezzék – ahogy a jelenlegi oktatási törvénytervezetben szerepel – hanem városonként rendezzék meg.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)
A kormány engedményeket kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, hiszen a nemzetközi pénzintézet a hazai bruttó termék (GDP) 6,8 százalékát kitevő államháztartási hiányt engedélyezett a korábbi 5,9 százalék helyett. A kormány megszorító intézkedései azonban több kérdőjelet is felvetnek.
A hétvégén a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége folytatta a tárgyalásokat a kormány, a szakszervezetek és az ellenzéki pártok képviselőivel. A szakszervezetek külön találkoztak az államfővel is, akit megpróbáltak meggyőzni a megszorító intézkedések átgondolásának szükségességéről. Kísérletük kudarcot vallott, hiszen a kormány elfogadta a Băsescu által csütörtökön bejelentett intézkedéseket, miszerint 25 százalékkal csökkennek a közalkalmazotti bérek, valamint 15 százalékkal a nyugdíjak és a munkanélküli segély, de az állami szubvenciók terén is jelentős megszorítások lesznek.
Az államfő a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások során megerősítette, hogy a fogyatékosoknak járó támogatásokat és a gyermekek után járó havi juttatást nem érintik a megszorítások. A szubvenciók megvonásáról és a tervezett bér- és nyugdíjcsökkentésről sem lehet azonban még sok konkrétumot tudni, hiszen az intézkedések részleteit a kormánynak ki kell még dolgoznia. Băsescu tegnap délutáni nyilatkozatában csak annyit mondott, hogy véleménye szerint egységesen, minden közalkalmazottal szemben alkalmazni kell a 25 százalékos bércsökkentést, amit a szakszervezetek elutasítanak. Szerintük nem egységesen, hanem differenciáltan kell alkalmazni a bércsökkentést, ami azonban Băsescu szerint kivitelezhetetlenné teszi a bércsökkentési intézkedést.
Az államfő hangsúlyozta, hogy ezeket az intézkedéseket a kormány dolgozta ki, és nem az IMF javasolta. Băsescu ezzel a kijelentéssel azokat a véleményeket akarta cáfolni, amelyek szerint az IMF lenne a hibás a jövedelemcsökkentések miatt. Az államfő érvelésében ismét hangsúlyozta, hogy a magánszférát nem lehetett tovább büntetni adóemeléssel, és ezért döntöttek a közszféra jövedelemcsökkentései mellett. Közölte továbbá, hogy 2007-től három év alatt az ország több mint 10 milliárd euró adósságot halmozott fel a költségvetési hiány fedezése érdekében, és újabb IMF-hitelmegállapodást kellene kötnie a kormánynak a washingtoni pénzintézettel, ha nem csökkentik a kiadásokat. Băsescu szerint a következő megállapodás keretében minimum 30 milliárd euróra lenne szüksége hazánknak, ami az ország jövőjének az elzálogosítását jelenti.
Băsescu Románia „elgörögösítése” ellen emelte fel a szavát, a görögországi helyzetet említve elrettentő példaként. Az államfő jelezte, hogy ő maga hajlandó a saját bérét az év végéig egy szolidaritási alapba folyósítani, de ezt egyelőre csak lehetőségként említette, és nem közölt konkrét részleteket egy ilyen kezdeményezésről.
Tegnap lapzártakor Emil Boc miniszterelnök nagyvonalakban ugyanazt mondta el, mint amit korábban már Băsescu bejelentett. A kormányfő azt hangsúlyozta, hogy 2008-ban emelte meg a kormány a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket olyan mértékben, ami fenntarthatatlan. Boc szerint az államadósság a GDP 62 százalékra, vagyis a mostani érték kétszeresére nőne 2012-ig, ha nem csökkentik a kiadásokat.
Közölte, hogy a megtakarítás következtében beruházásokat hajtanak végre, így az idén 4 ezer ANL-lakást építenek, egymilliárd eurós programot indítanak a vidéki beruházásokra, 700 millió eurós programot környezetvédelmi beruházásokra. Megépítik, illetve befejezik Nagyszeben, Nagyvárad, Lugos, Kolozsvár, Jászvásár és Bukarest terelőútját, ezer házat építenek a vidéki tanároknak és orvosoknak, folytatják a roncsautó programot, az észak-erdélyi autópálya építését, valamint kifizetik az állami adósságokat a magáncégekkel szemben.
A szakszervezetek és az államfő közötti tárgyalásokon nem csak a megszorító intézkedésekről esett szó, hanem az új oktatási törvénytervezetről is, amely a képviselőház oktatási szakbizottságának az asztalán van. Băsescu bejelentette, hogy egyetért azzal a szakszervezeti javaslattal, miszerint a címzetes tanári posztok elnyerésére irányuló vizsgát ne iskolánként szervezzék – ahogy a jelenlegi oktatási törvénytervezetben szerepel – hanem városonként rendezzék meg.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)
2010. május 11.
Szabó Ödön tisztázta magát
Sajtótájékoztatón magyarázta szereplését a botrányba fulladt lakossági fórumon Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke. Elmondta: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vádjával ellentétben nem hívatlanul jelent meg az utcanevek ügyében tartott találkozón.
Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke egyeztetett Biró Rozáliával, akinek 25 perc felszólalási időt előlegeztek meg, majd ezt a későbbiekben az idő szűkössége okán közös megegyezéssel 15 percre rövidítették.
Az RMDSZ-es alpolgármestert helyettesítő Szabó Ödön elmondta, azért vittek saját hangosítást, mert tapasztalata alapján rossz hangosításra számított, a vetítéssel pedig az igazukat akarták bizonyítani: az eddig megvalósított feliratozást a települések határában, az önkormányzati épületeken, a belső tájékoztató táblákon, a műemléktáblákon, az útjelző táblákon, a kulturális és egyéb intézményeken.
Szabó Ödön szerint az EMNT-fórumon nem akarták meghallgatni
Az RMDSZ-es politikus beszámolt arról is, hogy a Nagyváradi Állami Színház magyar és román nyelvű felirata is az RMDSZ eredménye, és mindkettő RMDSZ-tulajdon, ugyanis az öntött betűket Nyíregyháza önkormányzata ajándékozta a szövetségnek. A „Nagyvárad Sf. Ladislau” városa elnevezésű fórum kapcsán Szabó elmondta, a Sf. Ladislau utcanevet az a Lengyel György szavazta meg 1995-ben, aki ma a Magyar Polgári Párt Bihar megyei elnöke.
„A fórumon nem tényekkel reagáltak beszédemre, hanem egyszerűen kiabáltak” – mondta Szabó Ödön, megjegyezve, aki biztos az igazában, annak nincs oka félni a másik féltől.
Totka László
Új Magyar Szó (Bukarest)
Sajtótájékoztatón magyarázta szereplését a botrányba fulladt lakossági fórumon Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke. Elmondta: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vádjával ellentétben nem hívatlanul jelent meg az utcanevek ügyében tartott találkozón.
Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke egyeztetett Biró Rozáliával, akinek 25 perc felszólalási időt előlegeztek meg, majd ezt a későbbiekben az idő szűkössége okán közös megegyezéssel 15 percre rövidítették.
Az RMDSZ-es alpolgármestert helyettesítő Szabó Ödön elmondta, azért vittek saját hangosítást, mert tapasztalata alapján rossz hangosításra számított, a vetítéssel pedig az igazukat akarták bizonyítani: az eddig megvalósított feliratozást a települések határában, az önkormányzati épületeken, a belső tájékoztató táblákon, a műemléktáblákon, az útjelző táblákon, a kulturális és egyéb intézményeken.
Szabó Ödön szerint az EMNT-fórumon nem akarták meghallgatni
Az RMDSZ-es politikus beszámolt arról is, hogy a Nagyváradi Állami Színház magyar és román nyelvű felirata is az RMDSZ eredménye, és mindkettő RMDSZ-tulajdon, ugyanis az öntött betűket Nyíregyháza önkormányzata ajándékozta a szövetségnek. A „Nagyvárad Sf. Ladislau” városa elnevezésű fórum kapcsán Szabó elmondta, a Sf. Ladislau utcanevet az a Lengyel György szavazta meg 1995-ben, aki ma a Magyar Polgári Párt Bihar megyei elnöke.
„A fórumon nem tényekkel reagáltak beszédemre, hanem egyszerűen kiabáltak” – mondta Szabó Ödön, megjegyezve, aki biztos az igazában, annak nincs oka félni a másik féltől.
Totka László
Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. május 12.
Üzenet Nagyvárad polgáraihoz
„Temesvár ostromának” történetét mindenki ismeri. A város hűséges és kitartó szabadságharcosainak vesztét jelentette volna, hogyha Bukarestben nem fordul a kocka, és a Ceauşescu-diktatúra bukásával nem köszönt reánk a szabadság. Az ostromlott vár hasonlatával élve: határon túlra szakadt magyarságunk sorsa is egyre kilátástalanabbá vált volna, hogyha idén áprilisban meg nem bukik a nemzetellenes Gyurcsány-rezsim. A „szavazófülkék forradalmának” győztesei ahhoz a felszabadító sereghez hasonlíthatók, mely éppen a kellő időben – az utolsó órában – érkezik a vár szorongatott népének felmentésére.
Az itthoni változáshoz viszont nem elégséges a külső segítség. A magunk helyén nekünk is állanunk kell a sarat, hiszen rajtunk nélkülünk nem lehet segíteni. A külső támogatás, sőt Európa szolidaritása csak akkor ér valamit, ha idehaza mi magunk vesszük kezünkbe sorsunkat, és kisebbségi helyzetünkön változtatni akarunk és tudunk.
Mindezek akkor jutottak eszembe, amikor református egyházunk nagyváradi dísztermében – akkreditált magyar egyetemünk központjában – egy, a szomszédos vendéglőből átirányított botránykommandó élén az RMDSZ ügyvezető elnöke és pártbéli elvtársai szégyenletes provokációt hajtottak végre, és párját ritkító skandalumot kavartak a magyar utcanévtáblák és nemzeti érdekeink védelmében tartott közösségi rendezvényünkön – durván megsértve ezáltal mind a vendéglátókat, mind Egyházunkat, mind az emberi és nemzeti méltóságához ragaszkodó váradi, biharországi magyarságunkat.
Most, amikor – húsz elvesztegetett esztendő után – a magyarországi változások újból esélyt nyújtanak nekünk a nemzeti felemelkedésre, éppen ideje volna már, hogy véget vessünk egyes uralkodó hatalmi és pénzügyi körök kizárólagos egyeduralmának, és végre – a kisemmizett román néptömegekhez hasonlóan – mi, magyarok is rendezzük sorainkat, és valamennyi jóakaratú emberrel összefogva az 1989-ben elkezdődött rendszerváltozást kiteljesítsük, és kivívjuk teljes szabadságunkat!
Legyen vége már a – román és magyar – pártoligarchák uralmának! Egyszer s mindenkorra legyen vége a nemzetinek álcázott hazugságpolitikának és a magyarság valós érdekeit cinikusan semmibe vevő sikerpropagandának!
A „Bánat utca” (str. Banatului) – zsákutca és tévút. Találkozzunk inkább – a polgári és a magyar Szabadság útján! Szeretetben és szabadságban. Megosztó és hatalmaskodó botrányhősök nélkül. Együtt viszont mindenkivel, aki nemzetünk és a köz javát, a jobb sorsra érdemes „boldog Várad” felvirágzását akarja.
„Nemzeti Uniót az Európai Unióban!” – ezt hirdettük meg a választások napján. Ehhez viszont az szükséges, hogy minden jóakaratú emberrel, erővel és közösséggel is unióra lépjünk városunkban, szülőhazánkban. És nem a „Sf. Ladislau” sikátorában, hanem Szent László királyunk jövőbe vezető útján haladjunk tovább.
2010. május 11.
Tőkés László
Reggeli Újság (Nagyvárad)
„Temesvár ostromának” történetét mindenki ismeri. A város hűséges és kitartó szabadságharcosainak vesztét jelentette volna, hogyha Bukarestben nem fordul a kocka, és a Ceauşescu-diktatúra bukásával nem köszönt reánk a szabadság. Az ostromlott vár hasonlatával élve: határon túlra szakadt magyarságunk sorsa is egyre kilátástalanabbá vált volna, hogyha idén áprilisban meg nem bukik a nemzetellenes Gyurcsány-rezsim. A „szavazófülkék forradalmának” győztesei ahhoz a felszabadító sereghez hasonlíthatók, mely éppen a kellő időben – az utolsó órában – érkezik a vár szorongatott népének felmentésére.
Az itthoni változáshoz viszont nem elégséges a külső segítség. A magunk helyén nekünk is állanunk kell a sarat, hiszen rajtunk nélkülünk nem lehet segíteni. A külső támogatás, sőt Európa szolidaritása csak akkor ér valamit, ha idehaza mi magunk vesszük kezünkbe sorsunkat, és kisebbségi helyzetünkön változtatni akarunk és tudunk.
Mindezek akkor jutottak eszembe, amikor református egyházunk nagyváradi dísztermében – akkreditált magyar egyetemünk központjában – egy, a szomszédos vendéglőből átirányított botránykommandó élén az RMDSZ ügyvezető elnöke és pártbéli elvtársai szégyenletes provokációt hajtottak végre, és párját ritkító skandalumot kavartak a magyar utcanévtáblák és nemzeti érdekeink védelmében tartott közösségi rendezvényünkön – durván megsértve ezáltal mind a vendéglátókat, mind Egyházunkat, mind az emberi és nemzeti méltóságához ragaszkodó váradi, biharországi magyarságunkat.
Most, amikor – húsz elvesztegetett esztendő után – a magyarországi változások újból esélyt nyújtanak nekünk a nemzeti felemelkedésre, éppen ideje volna már, hogy véget vessünk egyes uralkodó hatalmi és pénzügyi körök kizárólagos egyeduralmának, és végre – a kisemmizett román néptömegekhez hasonlóan – mi, magyarok is rendezzük sorainkat, és valamennyi jóakaratú emberrel összefogva az 1989-ben elkezdődött rendszerváltozást kiteljesítsük, és kivívjuk teljes szabadságunkat!
Legyen vége már a – román és magyar – pártoligarchák uralmának! Egyszer s mindenkorra legyen vége a nemzetinek álcázott hazugságpolitikának és a magyarság valós érdekeit cinikusan semmibe vevő sikerpropagandának!
A „Bánat utca” (str. Banatului) – zsákutca és tévút. Találkozzunk inkább – a polgári és a magyar Szabadság útján! Szeretetben és szabadságban. Megosztó és hatalmaskodó botrányhősök nélkül. Együtt viszont mindenkivel, aki nemzetünk és a köz javát, a jobb sorsra érdemes „boldog Várad” felvirágzását akarja.
„Nemzeti Uniót az Európai Unióban!” – ezt hirdettük meg a választások napján. Ehhez viszont az szükséges, hogy minden jóakaratú emberrel, erővel és közösséggel is unióra lépjünk városunkban, szülőhazánkban. És nem a „Sf. Ladislau” sikátorában, hanem Szent László királyunk jövőbe vezető útján haladjunk tovább.
2010. május 11.
Tőkés László
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2010. május 13.
Levél Markó Bélához
Tisztelt Elnök úr!
Az országunkban előállott – immár a görögországira emlékeztető – rendkívül súlyos gazdasági-szociális helyzet komoly aggodalommal tölt el bennünket. Ennél is nagyobb aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy ennek a helyzetnek – kormánybeli jelenléte folytán – az Ön által vezetett Szövetség is alanyi részese. Az RMDSZ felelőssége tehát óriási – különösképpen azok iránt, akiket képvisel.
Ezen körülmények között viszont én egy belső természetű – magyar – ügyben vagyok kénytelen megkeresni az Elnök urat, éspedig az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban testet öltő erdélyi Magyar Összefogás viszonylatában.
A nagyváradi magyar utcanév-táblák kérdéséről, ennek mentén pedig az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megromlott Bihar megyei viszonyáról van szó. Ami Váradon történik, az talán leginkább a marosvásárhelyi Guşă-szobor körül kialakult helyzethez hasonlítható. Ott és akkor az Elnök úr határozottan állást foglalt a helyi RMDSZ elhibázott döntésével szemben, amikor is városi tanácsosaik a tömeggyilkos tábornok szobrának felállítását egyhangúlag megszavazták. Ismételt módon, hasonló baklövéseket követett el a bihari RMDSZ, példának okáért akkor, amikor évekkel ezelőtt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának a Román Ortodox Egyház részére való átadást egyöntetűen megszavazták.
Utóbb a magyar utcanév-táblák ügyében cselekedett a bihari RMDSZ-szervezet városunk magyar lakosságának sérelmére és megbotránkoztatására. Nyilvánvaló hibáikat és tévedéseiket azonban ahelyett, hogy kijavították volna, ezeket még botrányos „kultúrharccal” tetézték, mely folyó év május 7-én, az EMNT és az EMI nagyváradi fórumán tetőzött. Ezen a rendezvényen egy 20–25 tagú „botránykommandóval” az oldalán Szabó Ödön megyei RMDSZ-ügyvezető elnök Református Egyházunk megszentelt Dísztermében minősíthetetlen botrányt provokált, olyannyira, hogy – a nyílt konfrontációt kerülendő – a Szervezők menet közben a fórumot kénytelenek voltak áttenni az egyházkerületi-egyetemi Székház egy másik termébe.
Anélkül, hogy az esetet részletezném, okkal teszem fel a kérdést: az EMEF keretében megvalósuló-félben lévő összefogás ellenében megengedhető-e, hogy helyi, illetve megyei szinten az Ön által vezetett szervezet ilyenképpen rúgja fel a kívánatos együttműködést?!
Nekünk az a szent meggyőződésünk, hogy olyan – vitán felül álló – közügyekben, mint amilyen a magyar feliratok, illetve nyelvhasználat kérdése, mindnyájunknak egyakarattal össze kell fognunk, és népünket szolgálva, nem szabad hamisan politizálnunk.
Kérem az Elnök urat, hasson oda, hogy a bihari RMDSZ vizsgálja felül névtábla- és nyelvhasználati ügyben folytatott eddigi elhibázott politikáját (1.)
Továbbá arra is kérem, hogy – miként annakidején Marosvásárhelyen – az országos RMDSZ-szervezet foglaljon állást a nagyváradi RMDSZ-es botránykeltés ügyében, és nevezett hatalmaskodó ügyvezető elnököt fogja vissza a hasonló, megbotránkoztató és ártalmas cselekményektől (2).
Arra is kérem, hogy vállaljon közvetítő szerepet abban, hogy országos együttműködésünk Nagyváradon és Biharban is megvalósulhasson (3).
Mindezeken túlmenően, megragadom az alkalmat, hogy közös ügyeink megtárgyalása és – meglazult – együttműködésünk erősítése szempontjából rámutassak az EMEF kiemelt fontosságára. Időszerű kérdések sora teszi szükségessé az EMEF összeülését, mint amilyenek: az EMEF szakbizottságainak működtetése; az oktatási autonómia és a felekezeti oktatás szempontjainak érvényesítése a tanügyi törvény parlamenti vitája során; a kisebbségi törvénytervezet sorsa és az autonómia kérdése; a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) létrehozása; európai parlamenti együttműködésünk és a ciánalapú bányakitermelés ügye; az új magyarországi kormány felállása – hogy csak a legfontosabbakat említsem.
Végezetre, de nem utolsósorban azt is javaslom, hogy az országunkban kialakult súlyos gazdasági-társadalmi helyzetről s a hazai magyar politika ehhez való viszonyulásáról is sürgősen folytassunk megbeszélést.
Annak reményében, hogy megkeresésem meghallgatásra talál, tisztelettel küldöm jókívánságaimat:
Nagyvárad, 2010. május 12.
Tőkés László,
az EMNT elnöke, az EMEF társelnöke
Reggeli Újság (Nagyvárad)
Tisztelt Elnök úr!
Az országunkban előállott – immár a görögországira emlékeztető – rendkívül súlyos gazdasági-szociális helyzet komoly aggodalommal tölt el bennünket. Ennél is nagyobb aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy ennek a helyzetnek – kormánybeli jelenléte folytán – az Ön által vezetett Szövetség is alanyi részese. Az RMDSZ felelőssége tehát óriási – különösképpen azok iránt, akiket képvisel.
Ezen körülmények között viszont én egy belső természetű – magyar – ügyben vagyok kénytelen megkeresni az Elnök urat, éspedig az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban testet öltő erdélyi Magyar Összefogás viszonylatában.
A nagyváradi magyar utcanév-táblák kérdéséről, ennek mentén pedig az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megromlott Bihar megyei viszonyáról van szó. Ami Váradon történik, az talán leginkább a marosvásárhelyi Guşă-szobor körül kialakult helyzethez hasonlítható. Ott és akkor az Elnök úr határozottan állást foglalt a helyi RMDSZ elhibázott döntésével szemben, amikor is városi tanácsosaik a tömeggyilkos tábornok szobrának felállítását egyhangúlag megszavazták. Ismételt módon, hasonló baklövéseket követett el a bihari RMDSZ, példának okáért akkor, amikor évekkel ezelőtt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának a Román Ortodox Egyház részére való átadást egyöntetűen megszavazták.
Utóbb a magyar utcanév-táblák ügyében cselekedett a bihari RMDSZ-szervezet városunk magyar lakosságának sérelmére és megbotránkoztatására. Nyilvánvaló hibáikat és tévedéseiket azonban ahelyett, hogy kijavították volna, ezeket még botrányos „kultúrharccal” tetézték, mely folyó év május 7-én, az EMNT és az EMI nagyváradi fórumán tetőzött. Ezen a rendezvényen egy 20–25 tagú „botránykommandóval” az oldalán Szabó Ödön megyei RMDSZ-ügyvezető elnök Református Egyházunk megszentelt Dísztermében minősíthetetlen botrányt provokált, olyannyira, hogy – a nyílt konfrontációt kerülendő – a Szervezők menet közben a fórumot kénytelenek voltak áttenni az egyházkerületi-egyetemi Székház egy másik termébe.
Anélkül, hogy az esetet részletezném, okkal teszem fel a kérdést: az EMEF keretében megvalósuló-félben lévő összefogás ellenében megengedhető-e, hogy helyi, illetve megyei szinten az Ön által vezetett szervezet ilyenképpen rúgja fel a kívánatos együttműködést?!
Nekünk az a szent meggyőződésünk, hogy olyan – vitán felül álló – közügyekben, mint amilyen a magyar feliratok, illetve nyelvhasználat kérdése, mindnyájunknak egyakarattal össze kell fognunk, és népünket szolgálva, nem szabad hamisan politizálnunk.
Kérem az Elnök urat, hasson oda, hogy a bihari RMDSZ vizsgálja felül névtábla- és nyelvhasználati ügyben folytatott eddigi elhibázott politikáját (1.)
Továbbá arra is kérem, hogy – miként annakidején Marosvásárhelyen – az országos RMDSZ-szervezet foglaljon állást a nagyváradi RMDSZ-es botránykeltés ügyében, és nevezett hatalmaskodó ügyvezető elnököt fogja vissza a hasonló, megbotránkoztató és ártalmas cselekményektől (2).
Arra is kérem, hogy vállaljon közvetítő szerepet abban, hogy országos együttműködésünk Nagyváradon és Biharban is megvalósulhasson (3).
Mindezeken túlmenően, megragadom az alkalmat, hogy közös ügyeink megtárgyalása és – meglazult – együttműködésünk erősítése szempontjából rámutassak az EMEF kiemelt fontosságára. Időszerű kérdések sora teszi szükségessé az EMEF összeülését, mint amilyenek: az EMEF szakbizottságainak működtetése; az oktatási autonómia és a felekezeti oktatás szempontjainak érvényesítése a tanügyi törvény parlamenti vitája során; a kisebbségi törvénytervezet sorsa és az autonómia kérdése; a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) létrehozása; európai parlamenti együttműködésünk és a ciánalapú bányakitermelés ügye; az új magyarországi kormány felállása – hogy csak a legfontosabbakat említsem.
Végezetre, de nem utolsósorban azt is javaslom, hogy az országunkban kialakult súlyos gazdasági-társadalmi helyzetről s a hazai magyar politika ehhez való viszonyulásáról is sürgősen folytassunk megbeszélést.
Annak reményében, hogy megkeresésem meghallgatásra talál, tisztelettel küldöm jókívánságaimat:
Nagyvárad, 2010. május 12.
Tőkés László,
az EMNT elnöke, az EMEF társelnöke
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2010. május 13.
Nyugdíjasok tüntettek és veszekedtek
A beharangozott 15 százalékos nyugdíjcsökkentés meg a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentése ellen országszerte tiltakozó megmozdulásokat tartanak tegnaptól kezdve a szakszervezetek és a nyugdíjasok érdekképviseletei. A kormány, az elnöki palota és a kormánybiztosi hivatalok előtt tartanak naponta sztrájkőrséget. Nagyváradon is a prefektúra előtt, a Széchenyi téren (Traian park) gyülekeztek délelőtt tíz körül az elégedetlen nyugdíjasok. Lehettek vagy nyolcvanan, ám egymással sem értettek szót. Többen kifogásolták, hogy miért éppen azok viselkednek szervezőkként, akik a Nyugdíjasok Bihar Megyei Ligája képviseletében bementek tárgyalni a prefektussal. A magát párton kívülinek és minden szervezettől függetlennek mondó Ioan Trif szerint az elkeseredett nyugdíjasok nem akarnak a kormányzó Demokrata–Liberális Párt „megbízottaival” közösködni.
A liga emberei közben átadták a prefektusnak a nyugdíjcsökkentés elleni tiltakozásukat megfogalmazó nyilatkozatot, amit a román kormánynak címeztek. Az Ilie Popescu megyei ligaelnök által aláírt másik dokumentum személyesen a kormánybiztosnak szól, és felszólítja arra, hogy továbbítsa panaszukat a végrehajtó hatalomnak és az államfőnek. Az iratokban felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugdíjelvonáson kívül az időseket fogja sújtani leginkább a vizitdíj bevezetése is, amellett a nyugdíjakat már befagyasztották a tavalyi szinten. Továbbá tudatják, hogy más európai országokban, ahol hasonló megszorításokat bevezettek, az átlagnyugdíj 300 euró, nem pedig 85, mint Romániában.
A prefektustól visszatérő szervezőket néhányan lehurrogták, leárulózták, majd ők is szóhoz jutottak, s elmondták, hogy mindannyiuk jogos követeléseit továbbították a kormánybiztosnak. Közben többen skandálták, hogy „Le a kormánnyal!” A veszekedést a rendezvényre felügyelő csendőröknek sikerült lecsillapítaniuk. Csendőrök tartóztatták fel a fővárosban a Cotroceni-palotát szinte megostromló nyugdíjasokat is. Az ezer fősre becsült tömeg Băsescu elnök lemondását követelte, és áttörte az államfői rezidencia előtt felállított kordont. Más megyeszékhelyeken, például Galacon is incidensek voltak a tüntetők és a rendfenntartók között.
Máté Zsófia
Reggeli Újság (Nagyvárad)
A beharangozott 15 százalékos nyugdíjcsökkentés meg a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentése ellen országszerte tiltakozó megmozdulásokat tartanak tegnaptól kezdve a szakszervezetek és a nyugdíjasok érdekképviseletei. A kormány, az elnöki palota és a kormánybiztosi hivatalok előtt tartanak naponta sztrájkőrséget. Nagyváradon is a prefektúra előtt, a Széchenyi téren (Traian park) gyülekeztek délelőtt tíz körül az elégedetlen nyugdíjasok. Lehettek vagy nyolcvanan, ám egymással sem értettek szót. Többen kifogásolták, hogy miért éppen azok viselkednek szervezőkként, akik a Nyugdíjasok Bihar Megyei Ligája képviseletében bementek tárgyalni a prefektussal. A magát párton kívülinek és minden szervezettől függetlennek mondó Ioan Trif szerint az elkeseredett nyugdíjasok nem akarnak a kormányzó Demokrata–Liberális Párt „megbízottaival” közösködni.
A liga emberei közben átadták a prefektusnak a nyugdíjcsökkentés elleni tiltakozásukat megfogalmazó nyilatkozatot, amit a román kormánynak címeztek. Az Ilie Popescu megyei ligaelnök által aláírt másik dokumentum személyesen a kormánybiztosnak szól, és felszólítja arra, hogy továbbítsa panaszukat a végrehajtó hatalomnak és az államfőnek. Az iratokban felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugdíjelvonáson kívül az időseket fogja sújtani leginkább a vizitdíj bevezetése is, amellett a nyugdíjakat már befagyasztották a tavalyi szinten. Továbbá tudatják, hogy más európai országokban, ahol hasonló megszorításokat bevezettek, az átlagnyugdíj 300 euró, nem pedig 85, mint Romániában.
A prefektustól visszatérő szervezőket néhányan lehurrogták, leárulózták, majd ők is szóhoz jutottak, s elmondták, hogy mindannyiuk jogos követeléseit továbbították a kormánybiztosnak. Közben többen skandálták, hogy „Le a kormánnyal!” A veszekedést a rendezvényre felügyelő csendőröknek sikerült lecsillapítaniuk. Csendőrök tartóztatták fel a fővárosban a Cotroceni-palotát szinte megostromló nyugdíjasokat is. Az ezer fősre becsült tömeg Băsescu elnök lemondását követelte, és áttörte az államfői rezidencia előtt felállított kordont. Más megyeszékhelyeken, például Galacon is incidensek voltak a tüntetők és a rendfenntartók között.
Máté Zsófia
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2010. május 13.
Életműdíj Tempfli Józsefnek
Nagyvárad – A napokban újabb elismerésben részesült Tempfli József kiérdemesült váradi római katolikus megyés püspök. Életműdíjat vehetett át a Kulturális és Vallásügyi Minisztériumtól.
A megyeházán lezajlott ünnepségen a Művelődési Minisztérium, illetve a Bihar Megyei Kulturális, Vallásügyi és Hagyományőrző Igazgatóság Opera Omnia oklevelét vehette át, mely arról tanúskodik, hogy állami szinten is elismerik több évtizedes tevékenységét, munkásságát. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Vasile Timiş szakállamtitkár és Gavrilă Ghilea prefektus is. Több olyan személyiséget is díjaztak, akik a saját területükön jelentős eredményeket értek el, azonban csak a volt főpásztor kapott életműdíjat.
A hivatalos pecséttel és aláírással ellátott diplomát úgy értékelte hírportálunknak Tempfli József: úgy tünik, hogy ezáltal a román állam is elismeri eddigi tevékenységét, például azt az igazságos küzdelmet, amit a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében kifejtett.
erdon.ro
Nagyvárad – A napokban újabb elismerésben részesült Tempfli József kiérdemesült váradi római katolikus megyés püspök. Életműdíjat vehetett át a Kulturális és Vallásügyi Minisztériumtól.
A megyeházán lezajlott ünnepségen a Művelődési Minisztérium, illetve a Bihar Megyei Kulturális, Vallásügyi és Hagyományőrző Igazgatóság Opera Omnia oklevelét vehette át, mely arról tanúskodik, hogy állami szinten is elismerik több évtizedes tevékenységét, munkásságát. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Vasile Timiş szakállamtitkár és Gavrilă Ghilea prefektus is. Több olyan személyiséget is díjaztak, akik a saját területükön jelentős eredményeket értek el, azonban csak a volt főpásztor kapott életműdíjat.
A hivatalos pecséttel és aláírással ellátott diplomát úgy értékelte hírportálunknak Tempfli József: úgy tünik, hogy ezáltal a román állam is elismeri eddigi tevékenységét, például azt az igazságos küzdelmet, amit a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében kifejtett.
erdon.ro
2010. május 13.
Bevezetés a magyar észjárásba
Nagyvárad – Szerda este Czakó Gábor író, a Kárpát-medence egyik legjelesebb gondolkodója tartott előadást a nagyvárad-réti református templomban, Bevezetés a magyar észjárásba címmel. Sok érdeklődő vett részt.
Szerda este Czakó Gábor író, a Kárpát-medence egyik legjelesebb gondolkodója tartott előadást a nagyvárad-réti református templomban, Bevezetés a magyar észjárásba címmel. A rendezvény iránti élénk érdeklődést jelzi, hogy eredetileg az egyházközség gyülekezeti termébe tervezték, azonban a helyiség kicsinek bizonyult e célra. A neves vendég frappánsan a “kedves nyelvtársak” szófordulattal köszöntötte az egybegyűlteket, egyúttal utalva is ezzel arra, hogy expozéjának középpontjában a magyar nyelv lesz. Előzetesen azért annyit megjegyzett: szerinte az egyik legcsodálatosabb dolog a világon, hogy Krisztus nyelvét (arámi) napjainkban senki se érti, így egyetlen nemzet sem mondhatja el azt magáról, hogy “Jézus az én nyelvemen beszélt”.
Továbbgondolkodásra késztető értekezésében Czakó Gábor kitért arra, hogy miben különbözik a magyar nyelv szerkezete a többiétől. Beszélt a hasonló hangalakú szavakról és a Czuczor-Fogarasy féle szótárban megtalálható szógyökcsaládokról. Egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nyelvben a hangok “jelentés-hajlammal” rendelkeznek. Érdekes módon a távolságot mély hangok fejezik ki, ami ellentmond annak az általános vélekedésnek, mely szerint a szavak jelentése annak idején megállapodás útján alakult ki. A szavak kialakulása tehát összefüggésbe hozható a jelentésükkel, ezt bizonyítják a hang-, érzelem- vagy jelenségutánzó szavaink.
Szellemi szerkezet
Az író meglátásában a magyar nyelv “szellemi szerkezetű” és a gyökrendre épül, mely a nyelvújítás alapját képezte. Az értelmet a szavak képiessége és szemléletessége valósítja meg, a magyar nyelvet pedig a gyökrend védi meg a szétszakadástól. Ennek köszönhető például, hogy Balassi Bálint verseit napjainkban is megértjük, míg a nálanál 10 évvel fiatalabb Shakespeare drámáit az angolok csak szótárral tudják olvasni. A becézések és a szójátékok is a gyökökre vezethetőek vissza, a nyelvjárási fordulatok pedig kiegészítik egymást. Az előadó szerint ugyanakkor a magyarok észjárása azért sajátos, mert mindkét agyféltekénket használva egyszerre tudunk képekben és számokban is gondolkodni.
A értekezés végén a magyar nyelv és zene közötti összefüggésekről esett szó, valamint a magyar és a dakota, illetve a kínai népi dallamvilág hasonlatosságaira terelődött a figyelem.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Nagyvárad – Szerda este Czakó Gábor író, a Kárpát-medence egyik legjelesebb gondolkodója tartott előadást a nagyvárad-réti református templomban, Bevezetés a magyar észjárásba címmel. Sok érdeklődő vett részt.
Szerda este Czakó Gábor író, a Kárpát-medence egyik legjelesebb gondolkodója tartott előadást a nagyvárad-réti református templomban, Bevezetés a magyar észjárásba címmel. A rendezvény iránti élénk érdeklődést jelzi, hogy eredetileg az egyházközség gyülekezeti termébe tervezték, azonban a helyiség kicsinek bizonyult e célra. A neves vendég frappánsan a “kedves nyelvtársak” szófordulattal köszöntötte az egybegyűlteket, egyúttal utalva is ezzel arra, hogy expozéjának középpontjában a magyar nyelv lesz. Előzetesen azért annyit megjegyzett: szerinte az egyik legcsodálatosabb dolog a világon, hogy Krisztus nyelvét (arámi) napjainkban senki se érti, így egyetlen nemzet sem mondhatja el azt magáról, hogy “Jézus az én nyelvemen beszélt”.
Továbbgondolkodásra késztető értekezésében Czakó Gábor kitért arra, hogy miben különbözik a magyar nyelv szerkezete a többiétől. Beszélt a hasonló hangalakú szavakról és a Czuczor-Fogarasy féle szótárban megtalálható szógyökcsaládokról. Egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nyelvben a hangok “jelentés-hajlammal” rendelkeznek. Érdekes módon a távolságot mély hangok fejezik ki, ami ellentmond annak az általános vélekedésnek, mely szerint a szavak jelentése annak idején megállapodás útján alakult ki. A szavak kialakulása tehát összefüggésbe hozható a jelentésükkel, ezt bizonyítják a hang-, érzelem- vagy jelenségutánzó szavaink.
Szellemi szerkezet
Az író meglátásában a magyar nyelv “szellemi szerkezetű” és a gyökrendre épül, mely a nyelvújítás alapját képezte. Az értelmet a szavak képiessége és szemléletessége valósítja meg, a magyar nyelvet pedig a gyökrend védi meg a szétszakadástól. Ennek köszönhető például, hogy Balassi Bálint verseit napjainkban is megértjük, míg a nálanál 10 évvel fiatalabb Shakespeare drámáit az angolok csak szótárral tudják olvasni. A becézések és a szójátékok is a gyökökre vezethetőek vissza, a nyelvjárási fordulatok pedig kiegészítik egymást. Az előadó szerint ugyanakkor a magyarok észjárása azért sajátos, mert mindkét agyféltekénket használva egyszerre tudunk képekben és számokban is gondolkodni.
A értekezés végén a magyar nyelv és zene közötti összefüggésekről esett szó, valamint a magyar és a dakota, illetve a kínai népi dallamvilág hasonlatosságaira terelődött a figyelem.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2010. május 17.
Az önrendelkezésről átfogóan
Autonómiának neveznek mindent, ami nem az – mutatott rá a fogalommal való félremagyarázásokra BÁCSFAINÉ HÉVIZI JÓZSA pénteken Nagyváradon. A tisztánlátás érdekében előadás keretében tisztázta a szó jelentését az Ezredévi emléktéri Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. A budapesti Szent Margit Gimnázium történelem és angol szakos tanára, a históriatudomány doktora az autonómiaformák történeti és a napjainkban meglévő megjelenéseiről egyaránt szólt.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett Trianon-emlékév keretébe illeszkedett a rendezvény. Nagy József Barna, az EMNT megyei szervezetének ügyvezető elnöke szólt a köszöntés rendjén a hiánypótló könyvről, Bácsfainé Hévizi Józsának a Püski Kiadó gondozásában megjelent Autonómiatípusok Magyarországon és Európában című kötetről.
A kötet szerzője előadását a történeti résszel kezdte. Beszélt a Magyar Királyságban jelentkező önrendelkezési formákról, így például a székelységet megilletőről. Egyébként a népcsoport napjainkig el nem szórványosodását az esetükben erősen meglévő közbirtokossággal magyarázta. Államon belüli állam volt az övék, lényegében saját nemzetgyűléssel. A hospesek is hasonló jogok birtokában illeszkedhettek be Magyarországra (pl. a szászok). Az Szent Korona országaiban nem csak területi, hanem népi autonómiák is léteztek, mégpedig egyedülállóan Európában. Szólt ugyanakkor a városi önrendelkezésekről. Eleinte nyelvi alapon tettek különbséget (például Zsolnán a 15. században a városi tanácsban szlávul is beszéltek, de például Kolozsvárt, Budán is fele-fele arányban voltak képviseltetve a németek és magyarok). Később, a reformáció megjelenése után a felekezeti szempontokat is figyelembe vették a helyi tanácsokban. A Magyarországon a legkorábbi időktől létező és működő önrendelkezési formákat összevetette a nyugat-európaiakkal. Például az Angol Királyság esetében nem létezett semelyik autonómiaforma. A megszállt szomszédos kelta eredetű népeknek nem biztosítottak önrendelkezést, ezzel magyarázható, hogy nyelveik, a walesi, a skót, az ír kihaltak. Franciaországban még szörnyűbb feltételeket teremtettek a mindenáron egységesíteni akaró irányzat nevében. Bácsfainé Hévizi Józsa vetítettképes előadását történetekkel is közérthetőbbé tette (pl. amennyiben breton nyelven szólalt meg a diák az iskolában, a facipőjét a nyakában kellett hordania, addig, amíg egy társa hasonló „bűnét” nem árulta el).
A mai autonómiák rendjén szólt a nagy-britanniairól. Észak-Írországban – a konfliktusok jellemezte utóbbi évtizedek után – most teljesedik ki az autonómia, amely a protestáns angolok és a római katolikus írek békés együttélésének feltétele lehet. Skóciának teljes körű területi autonómiát biztosítanak az Egyesült Királyságban. Beszélt még a finnországi, az olaszországi, a spanyolországi önrendelkezési formákról is.
Az áttanulmányozott autonómiaformák alapján az előadó az aprólépéses taktikát javallta. Hangoztatta, hogy a kulturális önépítésnek nagyon fontos a feladata.
A félszáz jelenlévő vastapssal köszönte meg az előadást, melyet Bácsfainé Hévizi Józsa gondolatébresztőnek szánt. Hangoztatta, hogy mindössze egy órában mindent nem mondhat el a témáról. Átfogóbb képet fest a könyvében, valamint történelemtanároknak, diákoknak szívesen jön beszélni, ha hívják. Vallotta, hogy az önrendelkezési jogról szólni kell, terjeszteni ennek igazságát, üdvösségét. Számos hozzászólással jelezte a hallgatóság, hogy bizony szívesen beszél minderről. Egy jelenlévő szükségét látta a fogalom definiálásának. Mint mondta, tájainkon az adminisztrációs autonómiát összemossák a valódival. Hosszasan beszélgettek még az előadóval a kulturális, a gazdasági autonómia-típusok előnyeiről, hátrányairól.
Bácsfainé Hévizi Józsa könyvét is meg lehetett vásárolni, és a továbbiakban is mindenki beszerezheti ezt a hiánypótló kötetet Nagyváradon az Illyés Gyula Református Könyvesboltban 25 lejért.
Megyeri Tamás Róbert
Reggeli Újság (Nagyvárad)
Autonómiának neveznek mindent, ami nem az – mutatott rá a fogalommal való félremagyarázásokra BÁCSFAINÉ HÉVIZI JÓZSA pénteken Nagyváradon. A tisztánlátás érdekében előadás keretében tisztázta a szó jelentését az Ezredévi emléktéri Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. A budapesti Szent Margit Gimnázium történelem és angol szakos tanára, a históriatudomány doktora az autonómiaformák történeti és a napjainkban meglévő megjelenéseiről egyaránt szólt.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett Trianon-emlékév keretébe illeszkedett a rendezvény. Nagy József Barna, az EMNT megyei szervezetének ügyvezető elnöke szólt a köszöntés rendjén a hiánypótló könyvről, Bácsfainé Hévizi Józsának a Püski Kiadó gondozásában megjelent Autonómiatípusok Magyarországon és Európában című kötetről.
A kötet szerzője előadását a történeti résszel kezdte. Beszélt a Magyar Királyságban jelentkező önrendelkezési formákról, így például a székelységet megilletőről. Egyébként a népcsoport napjainkig el nem szórványosodását az esetükben erősen meglévő közbirtokossággal magyarázta. Államon belüli állam volt az övék, lényegében saját nemzetgyűléssel. A hospesek is hasonló jogok birtokában illeszkedhettek be Magyarországra (pl. a szászok). Az Szent Korona országaiban nem csak területi, hanem népi autonómiák is léteztek, mégpedig egyedülállóan Európában. Szólt ugyanakkor a városi önrendelkezésekről. Eleinte nyelvi alapon tettek különbséget (például Zsolnán a 15. században a városi tanácsban szlávul is beszéltek, de például Kolozsvárt, Budán is fele-fele arányban voltak képviseltetve a németek és magyarok). Később, a reformáció megjelenése után a felekezeti szempontokat is figyelembe vették a helyi tanácsokban. A Magyarországon a legkorábbi időktől létező és működő önrendelkezési formákat összevetette a nyugat-európaiakkal. Például az Angol Királyság esetében nem létezett semelyik autonómiaforma. A megszállt szomszédos kelta eredetű népeknek nem biztosítottak önrendelkezést, ezzel magyarázható, hogy nyelveik, a walesi, a skót, az ír kihaltak. Franciaországban még szörnyűbb feltételeket teremtettek a mindenáron egységesíteni akaró irányzat nevében. Bácsfainé Hévizi Józsa vetítettképes előadását történetekkel is közérthetőbbé tette (pl. amennyiben breton nyelven szólalt meg a diák az iskolában, a facipőjét a nyakában kellett hordania, addig, amíg egy társa hasonló „bűnét” nem árulta el).
A mai autonómiák rendjén szólt a nagy-britanniairól. Észak-Írországban – a konfliktusok jellemezte utóbbi évtizedek után – most teljesedik ki az autonómia, amely a protestáns angolok és a római katolikus írek békés együttélésének feltétele lehet. Skóciának teljes körű területi autonómiát biztosítanak az Egyesült Királyságban. Beszélt még a finnországi, az olaszországi, a spanyolországi önrendelkezési formákról is.
Az áttanulmányozott autonómiaformák alapján az előadó az aprólépéses taktikát javallta. Hangoztatta, hogy a kulturális önépítésnek nagyon fontos a feladata.
A félszáz jelenlévő vastapssal köszönte meg az előadást, melyet Bácsfainé Hévizi Józsa gondolatébresztőnek szánt. Hangoztatta, hogy mindössze egy órában mindent nem mondhat el a témáról. Átfogóbb képet fest a könyvében, valamint történelemtanároknak, diákoknak szívesen jön beszélni, ha hívják. Vallotta, hogy az önrendelkezési jogról szólni kell, terjeszteni ennek igazságát, üdvösségét. Számos hozzászólással jelezte a hallgatóság, hogy bizony szívesen beszél minderről. Egy jelenlévő szükségét látta a fogalom definiálásának. Mint mondta, tájainkon az adminisztrációs autonómiát összemossák a valódival. Hosszasan beszélgettek még az előadóval a kulturális, a gazdasági autonómia-típusok előnyeiről, hátrányairól.
Bácsfainé Hévizi Józsa könyvét is meg lehetett vásárolni, és a továbbiakban is mindenki beszerezheti ezt a hiánypótló kötetet Nagyváradon az Illyés Gyula Református Könyvesboltban 25 lejért.
Megyeri Tamás Róbert
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2010. május 19.
Biharországnak saját hírügynöksége lesz
Alig tucatnyian vettek részt tegnap azon a megyeházi tanácskozáson, amelyet a bukaresti távközlési és informatikai minisztérium szervezett az úgynevezett e-kormányzásról, s amelynek médiapartneréül csak az RMDSZ-es sajtót kérték fel. Az e-karaván körútjának első állomása volt Nagyvárad, ma Kolozsvár, holnap Marosvásárhely lesz a helyszín, a végállomás pedig Csíkszereda. A jó húsz perces késéssel kezdődött rendezvényen a házigazdákat Sarkady Zsolt alprefektus képviselte, az RMDSZ beharangozott politikusai (Csutak István, Kiss Sándor, Szabó Ödön) távol maradtak. Moldován József államtitkár, Sarkadyhoz hasonlóan, általánosságban beszélt annak szükségességéről, hogy a távközlési és informatikai rendszereket a közélet minden szegmensében használjuk. Kérdésünkre válaszolva közölte: akciójuk célja valójában az lett volna, hogy az önkormányzati elöljárókat tájékoztassák a szaktárcánál futó, uniós finanszírozást élvező projektekről. Ezekről viszont mindössze annyi hangzott el konkrétan, hogy iskolák, egyetemek és távoktatással foglalkozó szervezetek még leadhatják pályázatukat az e-oktatás (e-learning) programra. A megyei és községi elöljárók érdektelenségét az államtitkár azzal próbálta magyarázni, hogy a polgármestereknek bizonyára sok dolguk van most a beharangozott jövedelemcsökkentések és leépítések miatt...
Biró Rozália váradi alpolgármester a konkrétumoknál maradt: röviden összefoglalta, hogy a megyeszékhely polgárai számára milyen online-szolgáltatásokat kínál már évek óta az önkormányzat (parkolójegy-váltástól a kártyás adófizetésig), s számokkal igazolta, hogy ezek egyre népszerűbbek. Egy induló projektről számolt be Nagy-Máté András, a megyei önkormányzat fejlesztési igazgatóságának helyettes vezetője: a Bihar és Hajdú-Bihar megye lakosait a térség eseményeiről tájékoztató hírügynökség létrehozásáról. Az eurorégiós projekt vezetője a magyarországi regionális hatóság; a Bihar megyei önkormányzatra jutó százezer eurós hozzájárulás 98 százalékát vissza nem térítendő uniós forrás adja, a teljes beruházás meghaladja a félmillió eurót. A pénzből tévé- és rádióműsorokat készítenek, létrehoznak egy hírportált, és előbb természetesen beszerzik a technikai felszerelést. A projektindító egy hét múlva lesz.
A „karaván” előadóiként jelen lévő magyarországi szakemberek a budapesti kormánypénzből finanszírozott e-magyar pontokról, a mostanra belőlük kialakult gerinchálózatról szóltak. Ennek létrehozása 1,3 milliárd forintba került – mondta Szentgyörgyi Lajos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli informatikai és kommunikációs programjainak felelőse. Ő tanácsadójával, Szabó Lászlóval az azóta megszüntetett Határon Túli Magyarok Hivatalánál volt e téma szakértője. A romániai 170 e-magyar pont működtetését koordináló e-Transylvania Egyesület irodavezetője, Dániel Csaba előadásából megtudhattuk, hogy a 2003-ban indult kezdeményezés eredményeként mára nyolc kárpát-medencei ország és az Egyesült Államok magyarlakta vidékein létesült e-magyar pontok között teremt kapcsolatot a hálózat.
M. Zs.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
Alig tucatnyian vettek részt tegnap azon a megyeházi tanácskozáson, amelyet a bukaresti távközlési és informatikai minisztérium szervezett az úgynevezett e-kormányzásról, s amelynek médiapartneréül csak az RMDSZ-es sajtót kérték fel. Az e-karaván körútjának első állomása volt Nagyvárad, ma Kolozsvár, holnap Marosvásárhely lesz a helyszín, a végállomás pedig Csíkszereda. A jó húsz perces késéssel kezdődött rendezvényen a házigazdákat Sarkady Zsolt alprefektus képviselte, az RMDSZ beharangozott politikusai (Csutak István, Kiss Sándor, Szabó Ödön) távol maradtak. Moldován József államtitkár, Sarkadyhoz hasonlóan, általánosságban beszélt annak szükségességéről, hogy a távközlési és informatikai rendszereket a közélet minden szegmensében használjuk. Kérdésünkre válaszolva közölte: akciójuk célja valójában az lett volna, hogy az önkormányzati elöljárókat tájékoztassák a szaktárcánál futó, uniós finanszírozást élvező projektekről. Ezekről viszont mindössze annyi hangzott el konkrétan, hogy iskolák, egyetemek és távoktatással foglalkozó szervezetek még leadhatják pályázatukat az e-oktatás (e-learning) programra. A megyei és községi elöljárók érdektelenségét az államtitkár azzal próbálta magyarázni, hogy a polgármestereknek bizonyára sok dolguk van most a beharangozott jövedelemcsökkentések és leépítések miatt...
Biró Rozália váradi alpolgármester a konkrétumoknál maradt: röviden összefoglalta, hogy a megyeszékhely polgárai számára milyen online-szolgáltatásokat kínál már évek óta az önkormányzat (parkolójegy-váltástól a kártyás adófizetésig), s számokkal igazolta, hogy ezek egyre népszerűbbek. Egy induló projektről számolt be Nagy-Máté András, a megyei önkormányzat fejlesztési igazgatóságának helyettes vezetője: a Bihar és Hajdú-Bihar megye lakosait a térség eseményeiről tájékoztató hírügynökség létrehozásáról. Az eurorégiós projekt vezetője a magyarországi regionális hatóság; a Bihar megyei önkormányzatra jutó százezer eurós hozzájárulás 98 százalékát vissza nem térítendő uniós forrás adja, a teljes beruházás meghaladja a félmillió eurót. A pénzből tévé- és rádióműsorokat készítenek, létrehoznak egy hírportált, és előbb természetesen beszerzik a technikai felszerelést. A projektindító egy hét múlva lesz.
A „karaván” előadóiként jelen lévő magyarországi szakemberek a budapesti kormánypénzből finanszírozott e-magyar pontokról, a mostanra belőlük kialakult gerinchálózatról szóltak. Ennek létrehozása 1,3 milliárd forintba került – mondta Szentgyörgyi Lajos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli informatikai és kommunikációs programjainak felelőse. Ő tanácsadójával, Szabó Lászlóval az azóta megszüntetett Határon Túli Magyarok Hivatalánál volt e téma szakértője. A romániai 170 e-magyar pont működtetését koordináló e-Transylvania Egyesület irodavezetője, Dániel Csaba előadásából megtudhattuk, hogy a 2003-ban indult kezdeményezés eredményeként mára nyolc kárpát-medencei ország és az Egyesült Államok magyarlakta vidékein létesült e-magyar pontok között teremt kapcsolatot a hálózat.
M. Zs.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2010. május 19.
230 éves a váradi felsőoktatás
Nagyvárad – A Nagyváradi Egyetemen egy hétig tartó tudományos ülésszakkal ünneplik, hogy 230 esztendővel ezelőtt Mária Terézia rendelete alapján Jogakadémiát alapítottak a Körös-parti városban.
Szerdai sajtótájékoztatóján Cornel Antal rektor hangsúlyozta: ezzel nem azt állítják, hogy 230 éves lenne a Nagyváradi Egyetem, hanem arra emlékeznek, hogy 1780-ban Mária Terézia rendelete alapján Királyi Jogakadémia nyílt a Körös-parti városban. Épp ezért, az ünnepségre meghívták a Váradon működő többi felsőfokú tanintézet irányítóit is. Az intézményvezető ugyanakkor bejelentette: szerdán a szakminisztérium jóváhagyta a beiskolázási számokat, így a következő tanévben 1638 államilag támogatott hely lesz az egyetemen, melyből huszonhetet roma származású, hetet pedig moldáv diákoknak fognak fenntartani. A mesterkurzusokon 900, a doktori továbbképzéseken pedig 30 térítésmentes hely lesz.
Ioan Horga dékán arra hívta fel a figyelmet, hogy május 20-án egy hétig tartó tudományos ülésszak kezdődik a Nagyváradi Egyetemen. Az ünnepélyes megnyítót 10 órakor tartják a díszteremben, melynek keretében díszdoktorrá avatják Dr. Andrei Marga professzort, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorát. 13.30 órakor a váradi felsőoktatás 230 éves történetét bemutató kiállítás nyílik a nemrég felavatott könyvtárépületben, délután fél öt órától pedig a Történelem-földrajzi Tanszék a regionális fejlődésről és együttműködésről szervez nemzetközi konferenciát, melyen Romániában elsőként bemutatják az EU Regionális Bizottsága által kibocsátott Fehér könyvet.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Nagyvárad – A Nagyváradi Egyetemen egy hétig tartó tudományos ülésszakkal ünneplik, hogy 230 esztendővel ezelőtt Mária Terézia rendelete alapján Jogakadémiát alapítottak a Körös-parti városban.
Szerdai sajtótájékoztatóján Cornel Antal rektor hangsúlyozta: ezzel nem azt állítják, hogy 230 éves lenne a Nagyváradi Egyetem, hanem arra emlékeznek, hogy 1780-ban Mária Terézia rendelete alapján Királyi Jogakadémia nyílt a Körös-parti városban. Épp ezért, az ünnepségre meghívták a Váradon működő többi felsőfokú tanintézet irányítóit is. Az intézményvezető ugyanakkor bejelentette: szerdán a szakminisztérium jóváhagyta a beiskolázási számokat, így a következő tanévben 1638 államilag támogatott hely lesz az egyetemen, melyből huszonhetet roma származású, hetet pedig moldáv diákoknak fognak fenntartani. A mesterkurzusokon 900, a doktori továbbképzéseken pedig 30 térítésmentes hely lesz.
Ioan Horga dékán arra hívta fel a figyelmet, hogy május 20-án egy hétig tartó tudományos ülésszak kezdődik a Nagyváradi Egyetemen. Az ünnepélyes megnyítót 10 órakor tartják a díszteremben, melynek keretében díszdoktorrá avatják Dr. Andrei Marga professzort, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorát. 13.30 órakor a váradi felsőoktatás 230 éves történetét bemutató kiállítás nyílik a nemrég felavatott könyvtárépületben, délután fél öt órától pedig a Történelem-földrajzi Tanszék a regionális fejlődésről és együttműködésről szervez nemzetközi konferenciát, melyen Romániában elsőként bemutatják az EU Regionális Bizottsága által kibocsátott Fehér könyvet.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2010. május 19.
Papi hivatás, hit és reménység
Nagyvárad – Május 17-20. között Nagyváradon zajlik a VI. Országos Katolikus Papi Találkozó. Ennek keretében szerda délelőtt Felföldi László atya, debreceni pasztorális helynök tartott előadást a Bazilikában.
Felföldi Lászlót 24 évvel ezelőtt szentelték pappá. Tizennégy éve szolgál a debreceni római katolikus püspökségen: titkárként kezdte, majd irodaigazgatóként folytatta. Jelenleg pasztorális helynökként tevékenykedik, vagyis a hívek evangélizációjáért felel. Ugyanakkor két egyházközségben is plébános: az egyik közülük egy tradícióval rendelkező kis közösség a város szélén, a másik pedig egy nemrég alakult lakótelepi plébánia, egy olyan környéken, ahol neki köszönhetően épült a közelmúltban templom. Szerda délelőtti igen érdekes előadását több részre tagolta: szólt a papi hivatás lényegéről, a meghívásról, helyzetképet nyújtott a bennünket körülvevő világ állapotáról, személyes példán és a tékozló fiú történetén keresztül beszélt az atyaságról, a lehetséges sikerekről és eredményekről, végül pedig a lelkészi küldetés néhány alapvető jellemzőjét is felvázolta.
A reménység hirdetője
Már az előadás legelején fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy az emberi szavak mögöttKrisztus az, aki szól és megérinti a szíveket, kegyelmi ajándékokkal gazdagít. Arra hívta fel a figyelmet: a jelenlevők nem a saját elhatározásuknak vagy érdemeiknek betudhatóan lettek pappá, hanem Isten akaratából. A legnagyobb belső ellenség, amivel meg kell küzdeniük az lehet, hogy kevésbé lelkesen imádkoznak vagy élik meg a papi hivatásukat, a szeretet titkának átadását. Magyarországon a legtöbb intézmény hitelét vesztette, az egyház is megrendült az utóbbi évek belső és külső sebeitől, ezzel együtt az emberek, illetve a családok vigasztaló szavakat és útmutatást várnak tőlük. Krisztus, amíg a Földön élt, a saját személyében formálta meg a szolgáló papság képét, annak érdekében, hogy az apostolok kövessék őt, s ugyanezek a tulajdonságok jellemezzék a harmadik évezredben tevékenykedő utódaikat is.
Az utóbbi években rengeteget változott a bennünket körülvevő világ, mondhatni, hogy a társadalmi változás állandó lett. Ezt a papoknak is el kell ismerniük, és az új körülmények alkalmazkodva meg kell találniuk a küldetésük örömét, az evangélium hirdetésének leghatásosabb módszereit. A nehézségek nem szabad megrémítsék őket, hanem épp ellenkezőleg: erőt kell adjanak ahhoz, hogy sikerrel vegyék fel a harcot a gonosz ellen, nem magányosan, hanem együtt a papi közösséggel és a hívekkel. Arra hívatottak, hogy meghosszabítsák az élő Krisztus jelenlétét, az egyetlen és legfőbb pásztor életstílusát elsajátítsák, és ezt láthatóvá tegyék a rájuk bízott nyáj számára is. “A papság arra hívatott, hogy a reménység hirdetője legyen”, fogalmazott a vikárius.
Kérdések és válaszok
Az előadás után Exc. Böcskei László megyés püspök megköszönte az atyának a tartalmas előadást, majd román nyelven is szólt a jelenlévőkhöz. Ezt követően a papok kérdéseket tettek fel az előadónak, majd pedig Mons. Fodor József váradi általános helynök vezetésével meglátogatták a Püspöki Palotát. A nap végén közös szentmisén vettek részt a szentjobbi plébániatemplomban.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Nagyvárad – Május 17-20. között Nagyváradon zajlik a VI. Országos Katolikus Papi Találkozó. Ennek keretében szerda délelőtt Felföldi László atya, debreceni pasztorális helynök tartott előadást a Bazilikában.
Felföldi Lászlót 24 évvel ezelőtt szentelték pappá. Tizennégy éve szolgál a debreceni római katolikus püspökségen: titkárként kezdte, majd irodaigazgatóként folytatta. Jelenleg pasztorális helynökként tevékenykedik, vagyis a hívek evangélizációjáért felel. Ugyanakkor két egyházközségben is plébános: az egyik közülük egy tradícióval rendelkező kis közösség a város szélén, a másik pedig egy nemrég alakult lakótelepi plébánia, egy olyan környéken, ahol neki köszönhetően épült a közelmúltban templom. Szerda délelőtti igen érdekes előadását több részre tagolta: szólt a papi hivatás lényegéről, a meghívásról, helyzetképet nyújtott a bennünket körülvevő világ állapotáról, személyes példán és a tékozló fiú történetén keresztül beszélt az atyaságról, a lehetséges sikerekről és eredményekről, végül pedig a lelkészi küldetés néhány alapvető jellemzőjét is felvázolta.
A reménység hirdetője
Már az előadás legelején fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy az emberi szavak mögöttKrisztus az, aki szól és megérinti a szíveket, kegyelmi ajándékokkal gazdagít. Arra hívta fel a figyelmet: a jelenlevők nem a saját elhatározásuknak vagy érdemeiknek betudhatóan lettek pappá, hanem Isten akaratából. A legnagyobb belső ellenség, amivel meg kell küzdeniük az lehet, hogy kevésbé lelkesen imádkoznak vagy élik meg a papi hivatásukat, a szeretet titkának átadását. Magyarországon a legtöbb intézmény hitelét vesztette, az egyház is megrendült az utóbbi évek belső és külső sebeitől, ezzel együtt az emberek, illetve a családok vigasztaló szavakat és útmutatást várnak tőlük. Krisztus, amíg a Földön élt, a saját személyében formálta meg a szolgáló papság képét, annak érdekében, hogy az apostolok kövessék őt, s ugyanezek a tulajdonságok jellemezzék a harmadik évezredben tevékenykedő utódaikat is.
Az utóbbi években rengeteget változott a bennünket körülvevő világ, mondhatni, hogy a társadalmi változás állandó lett. Ezt a papoknak is el kell ismerniük, és az új körülmények alkalmazkodva meg kell találniuk a küldetésük örömét, az evangélium hirdetésének leghatásosabb módszereit. A nehézségek nem szabad megrémítsék őket, hanem épp ellenkezőleg: erőt kell adjanak ahhoz, hogy sikerrel vegyék fel a harcot a gonosz ellen, nem magányosan, hanem együtt a papi közösséggel és a hívekkel. Arra hívatottak, hogy meghosszabítsák az élő Krisztus jelenlétét, az egyetlen és legfőbb pásztor életstílusát elsajátítsák, és ezt láthatóvá tegyék a rájuk bízott nyáj számára is. “A papság arra hívatott, hogy a reménység hirdetője legyen”, fogalmazott a vikárius.
Kérdések és válaszok
Az előadás után Exc. Böcskei László megyés püspök megköszönte az atyának a tartalmas előadást, majd román nyelven is szólt a jelenlévőkhöz. Ezt követően a papok kérdéseket tettek fel az előadónak, majd pedig Mons. Fodor József váradi általános helynök vezetésével meglátogatták a Püspöki Palotát. A nap végén közös szentmisén vettek részt a szentjobbi plébániatemplomban.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2010. május 20.
Utak és tévutak a 20. században
Nagyvárad – Szerdán a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében tartották Lipcsey Ildikó Utak és tévutak az erdélyi magyarság huszadik századi történetében című könyvének bemutatóját.
A kulturális eseményt a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Pro Universitate Partium Alapítvány szervezte. A kis számú érdeklődőt Barabás Zoltán költő, a PMMC igazgatója köszöntötte. Ezután dr. Bolváry Gyula, az Erdélyi Szövetség alelnöke ismertette a szerző életútját. Állítása szerint a doktori disszertációként készült kötetetLipcsey Ildikó az elmúlt húsz évben többször megpróbálta kiadatni vagy terjeszteni, de az állam nem finanszírozta az ötletet. Végül először angol nyelven, 2006-ban jelent meg a tanulmány, egy kanadai mecénás támogatásának köszönhetően. A festészet és az irodalom világa iránt is érdeklődő írónő különben 1970 és 1991 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozott referensként, majd a Miniszterelnöki Hivatalban vállalt munkát. 1990 után jelenhettek meg könyvei, számos tanulmányt, cikket publikált különböző szakmai folyóiratokban.
Hiteles forrásgyűjtemény
A kiadványt lektoráló Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség örökös elnöke úgy vélte: a kézikönyv a teljesség igényével készült hiteles forrásgyűjtemény, mely nem csupán az 1918-2002 közötti korszakot tárja elénk, hanem tanulságokat alapoz meg anélkül, hogy ezeket maga a szerző fogalmazná meg. 1130 határozat-előkészítési, illetve döntési szöveget tartalmaz és több mint háromszáz közszereplő életrajzát vagy személyiségi lexikonját ismerteti.
A méltató ezt követően arra tért ki, hogy szerinte hogyan lehetne folytatni a kötet gondolatkörét, utalva egyúttal arra, hogy 2002 óta számos változás történt a kelet-közép európai térségben. A volt szocialista államok többsége például az Európai Unió tagja lett, és a Székely Nemzeti Tanács is nyilvánosságra hozhatta az önrendelkezésre vonatkozó elképzeléseit. Trianon 90. évfordulójának apropóján ugyanakkor a történész végzettségű író átfogó képet nyújtott a Kárpát-medencei népek 20. századi történetéről, a Magyar Népi Szövetség és az RMDSZ szerepéről. Egyebek mellett azon véleményének adott, hogy öt fajta autonómiaforma létezik: nyelvi, kulturális, intézményes, területi és közigazgatási.
Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés művelődési bizottságának elnöke a határmenti magyar-magyar kulturális kapcsolatokról szólt. Úgy vélte: ki kell használni az EU nyújtotta lehetőségeket, valamint azt, hogy a Fidesz kétharmados győzelmet szerzett az országgyűlési választásokon, s a közös érdekek mentén kell lépni. A rendezvény végén a jelenlevők kérdéseket intézhettek a meghívottakhoz.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Nagyvárad – Szerdán a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében tartották Lipcsey Ildikó Utak és tévutak az erdélyi magyarság huszadik századi történetében című könyvének bemutatóját.
A kulturális eseményt a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Pro Universitate Partium Alapítvány szervezte. A kis számú érdeklődőt Barabás Zoltán költő, a PMMC igazgatója köszöntötte. Ezután dr. Bolváry Gyula, az Erdélyi Szövetség alelnöke ismertette a szerző életútját. Állítása szerint a doktori disszertációként készült kötetetLipcsey Ildikó az elmúlt húsz évben többször megpróbálta kiadatni vagy terjeszteni, de az állam nem finanszírozta az ötletet. Végül először angol nyelven, 2006-ban jelent meg a tanulmány, egy kanadai mecénás támogatásának köszönhetően. A festészet és az irodalom világa iránt is érdeklődő írónő különben 1970 és 1991 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozott referensként, majd a Miniszterelnöki Hivatalban vállalt munkát. 1990 után jelenhettek meg könyvei, számos tanulmányt, cikket publikált különböző szakmai folyóiratokban.
Hiteles forrásgyűjtemény
A kiadványt lektoráló Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség örökös elnöke úgy vélte: a kézikönyv a teljesség igényével készült hiteles forrásgyűjtemény, mely nem csupán az 1918-2002 közötti korszakot tárja elénk, hanem tanulságokat alapoz meg anélkül, hogy ezeket maga a szerző fogalmazná meg. 1130 határozat-előkészítési, illetve döntési szöveget tartalmaz és több mint háromszáz közszereplő életrajzát vagy személyiségi lexikonját ismerteti.
A méltató ezt követően arra tért ki, hogy szerinte hogyan lehetne folytatni a kötet gondolatkörét, utalva egyúttal arra, hogy 2002 óta számos változás történt a kelet-közép európai térségben. A volt szocialista államok többsége például az Európai Unió tagja lett, és a Székely Nemzeti Tanács is nyilvánosságra hozhatta az önrendelkezésre vonatkozó elképzeléseit. Trianon 90. évfordulójának apropóján ugyanakkor a történész végzettségű író átfogó képet nyújtott a Kárpát-medencei népek 20. századi történetéről, a Magyar Népi Szövetség és az RMDSZ szerepéről. Egyebek mellett azon véleményének adott, hogy öt fajta autonómiaforma létezik: nyelvi, kulturális, intézményes, területi és közigazgatási.
Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés művelődési bizottságának elnöke a határmenti magyar-magyar kulturális kapcsolatokról szólt. Úgy vélte: ki kell használni az EU nyújtotta lehetőségeket, valamint azt, hogy a Fidesz kétharmados győzelmet szerzett az országgyűlési választásokon, s a közös érdekek mentén kell lépni. A rendezvény végén a jelenlevők kérdéseket intézhettek a meghívottakhoz.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2010. május 25.
Lépésről lépésre az érmelléki autonómiáért
Bár nem újkeletű az elképzelés, a folyamat még meglehetősen a kezdeti stádiumban van. Azt, hogy pontosan milyen elképzelések mentén indulhat meg az érmelléki autonómiáért való küzdelem, dr. Szilágyi Ferenc Kitekintőnek adott válaszai mutatják be.
Az autonómia ötlete több szempontból is kedvező lenne az érmelléki térségnek, és nem csupán a magyar nemzetiségű lakosoknak. A romániai régiók beosztása jelenleg felülvizsgálat alatt van, ennek megfelelően lenne lehetőség ésszerű, működőképes egységek létrehozására. Mindez kiemelt jelentőséggel bír a közpénzek elosztásánál. Emellett egy nagyobb önállósággal bíró közigazgatási egység megkönnyítené – többek közt – az együttműködést a magyarországi határ menti régiókkal is.
A közelmúltban indult meg az Érmelléki Autonómia Fórum szervezése. Az első rendezvényre Érmihályfalván került sor – többek között – olyan politikusok részvételével, mint Tőkés László európai parlamenti képviselő, EMNT-elnök, Toró T. Tibor EMNT-alelnök, stb. A fórum igen sikeres volt, nemcsak előadásokból és beszélgetésekből állt, hanem döntések is születtek.
Érmihályfalván választották meg az autonómia-tervet kidolgozó bizottság tagjait is. A jelenlévők szavazatai alapján az Érmellék Autonómia Kezdeményező Bizottság elnöke dr. ifj. Szilágyi Ferenc lett. A Kitekintő az Érmelléki Autonómia kérdésével kapcsolatosan az elnökkel készített interjút.
- Honnan indult az új Autonómia Mozgalom: az EMNT kezdeményezése, vagy a partiumi-érmelléki lakosok fejezték ki igényüket az autonómiára?
- Az autonómia mint lehetőség már néhány éve közbeszéd tárgyát képezi, elsősorban az érmelléki értelmiség körében. Nem egy határozott, célratörő igényre gondolok, de valami folyamatosan lóg a levegőben. Voltak olyan kezdeményezések, melyek az Érmellék mint regionális egység, kistérség kihangsúlyozására törekedtek. A legfontosabb az volt, amikor néhány éve több érmelléki önkormányzati RMDSZ kezdeményezte egy önálló területi szervezet megalakítását, hiszen nyilvánvaló, hogy az itteni magyarság más kihívásokkal néz szembe, más hétköznapi realitásokat él át, mint a megye más részein, kisebbségben, nyelvszigeten és szórványban élők. Az eltérő nyelvi helyzet eltérő lehetőségeket is jelent. Sajnos, az akkori kezdeményezés az RMDSZ megyei szervezetének ellenállása miatt elbukott.
Én regionális földrajzi szemmel közelítettem meg a kérdést, disszertációmban is az Érmellék és a Partium közigazgatási kérdéseit kutattam. Más, már működő modelleket próbáltam alkalmazni az itteni helyzetre, illetve sajátos megoldásokat is kidolgoztam. Ezekre figyeltek fel, elsősorban az itteni magyar jobboldal képviselői, a Magyar Polgári Párt, az EMNT vezetése és személyesen Tőkés László. Lassan megfogalmazódott bennünk, hogy ki kell mondani végre mindazt, ami már régóta kimondatlan volt. Emellett fontos megemlíteni, hogy más kezdeményezések is léteznek. Az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) nagyváradi szervezete is kiforrott koncepcióval rendelkezik, de már az érmihályfalvi autonómia-fórum szervezésekor is függetlenek kerestek meg saját elképzeléseikkel.
- Kik állnak pontosan a kezdeményezés mögött? Civil mozgalom, politikai pártok, stb? Milyen a viszony például a SZNT-vel vagy az Autonómia Tanáccsal?
- Az autonómia sokáig tabutémának számított Erdélyben. A csendet Székelyföldön az SZNT, a Partiumban az EMNT törte meg. Így tehát a válasz a kérdés első felére az, hogy az EMNT mint szervezet áll mögötte, bár itt átfedések vannak a bihari MPP szervezetével is, melynek én magam is tagja vagyok. Megemlíteném ugyanakkor, hogy Török László RMDSZ-es politikus is megemlítette az érmelléki autonómia szükségességét. Így ezt az igényt ők is érzik, bár konkrétummal nem álltak elő, sőt a megyei ügyvezető elnök legutóbbi nyilatkozatában megpróbálta elbagatelizálni ennek a jelentőségét. A mi feladatunk (Autonómia Kezdeményező Bizottság) lesz, hogy megtaláljuk a kapcsolatot az RMDSZ-en belül mindazokkal, akikkel létezik közös nevező ebben a témában.
Az SZNT-vel én közvetlenül nem állok kapcsolatban, de természetesen támogatom kezdeményezéseiket. Ők jóval előttünk járnak, megpróbálunk majd felzárkózni hozzájuk, és lépést tartani velük. Olyan koncepciót kell kidolgoznunk a Partiumban, amely kompatibilis a székelység igényeivel, hogy akár közösen léphessünk fel a továbbiakban.
- Hogyan reagált a kezdeményezésre a partiumi közvélemény?
- Nem lennék őszinte, ha azt mondanám, hogy egyöntetűen mellénk álltak. Ez nem is csoda, hiszen itt nincsenek olyan hagyományai az önrendelkezésnek, mint a székelyeknél. A többség nem ismeri a kifejezés valós tartalmát, így sokan inkább kíváncsian, mások bizalmatlanul szemlélik kezdeményezésünket. Természetesen nagyon sokan örülnek a felvetésnek, de pontos adatot nem tudnék mondani, hogy ez a népesség mekkora szegmensét teszi ki. Remélem, hogy nem keveset. Az SZNT-vel ellentétben nekünk kétfrontos munkát kell elvégezni. Meg kell értetnünk a kormányzattal, hogy az önrendelkezési igényünk nem jelent veszélyt Romániának, eközben pedig a lakosságnak is meg kell magyaráznunk, hogy milyen lehetőségek rejlenek ebben.
- Bemutatná néhány szóban az Érmelléket? Mely tényezők teszik indokolttá és miért éppen most az autonómiamozgalom beindítását?
Az Érmellék egy partiumi, határ menti tájegység. Mintegy 150.000 lakosa van a történelmi Bihar, Szilágy és Szatmár területén. Déli felében a magyar etnikum erőfölénye túlnyomó, és területileg összefügg a kisebb, de hasonlóan magyar Hegyközzel. Az Érmellék északi felében a magyar és román etnikum aránya szinte azonos. Az, hogy milyen határok között kezdeményezzük az önrendelkezést, még vita tárgyát képezi, és véglegesen persze még sokáig nem is fog eldőlni. Legvalószínűbb azonban, hogy a „magterület” a Sebes-Körös és Kraszna folyók közötti határsáv (a Hegyközzel együtt), melynek 130.000 lakosa van, és ebből 100.000 magyar anyanyelvű. Hogy miért most? Az elmúlt években magyar nemzetpolitika és nemzetstratégia nem létezett. A december ötödikei népszavazás szintén letargiát okozott. Most kezd visszatérni a hitünk.
- Nem tartanak-e attól, hogy a kezdeményezés hatására – ismerve a székelyföldi autonómiatörekvéseket rendre elutasító országos reakciókat – az etnikumok békés egymás mellett éléséről közismert Partiumban is megjelenhetnek az etnikai feszültséget generáló politikai hangok?
- Én személy szerint jelenleg jobban tartok a magyar-magyar ellentét blokkoló hatásaitól, mint a román-magyar szembenállástól. Emellett pedig úgy gondolom, hogy ezt a kockázatot vállalnunk kell, nem lehet állandóan kompromisszumot kötni és megalkuvóan viselkedni. Ilyen kockázatvállalás nélkül ma a világon sehol nem létezne területi autonómia.
- Nem lenne-e célszerűbb – főként gazdasági szempontból – az Erdélytől magát mindig határozottan „leválasztó", egységes Partium számára kezdeményezni a területi autonómiát? Nem profitálna-e abból többet a vidék magyarsága?
- Ez a kérdés bennünk is motoszkál. Azt nem tudom, hogy ez a partiumi autonómia mitől lenne magyar. A Partium népességének negyede tartozik nemzetünkhöz, és jól tudjuk, hogy ez jelenleg Romániában még arra sem elég, hogy kielégítően rendeződjön például a magyar feliratok és a nyelvhasználat ügye. Nagy kérdés, hogy változna-e valami egy ilyen regionális és nem-etnikai jellegű összautonómiával. Azt mindenesetre kezdeményezni fogjuk, hogy az ország régióinak átszervezésekor a Partiumot önállósítsák. Ebben találkozik az érdekünk úgy a helyi románság, mint a régiók átalakítását szintén kérő székelyek igényével. Amire oda kell majd figyelnünk, hogy a Partiumi Régió kétnyelvűként alakuljon meg. Egy ilyen területegység létrejötte nem zárja ki az érmelléki autonómia létezését.
- Tervezik-e referendum kiírását a kérdésben?
- Ez még nagyon távoli lépés. Nem szabad ennyire előre szaladnunk, egyelőre a helyi identitást kell megerősíteni. A jövőben persze erre is szükség lesz.
- Milyen esélyt lát a céljak elérésére? Milyen lépésekben képzelik a megvalósulást?
- Figyelembe véve, hogy a magyarság ezt csak egységesen tudja elérni, azt gondolom, hogy jelen pillanatban kicsi az esély. Nagyon eltávolodott egymástól a közember és a politikai vezető, a helyi kis magyar társadalmat is politikai és szociális árkok tagolják. Ha nem sikerül legalább a stratégiai fontosságú kérdésekben összhangot elérni, úgy nem csak autonómia nem lesz, de néhány év múlva még a magyar képviselet is megszűnik majd. Ami a lépéseket illeti, nem tervezünk sokkal előre. A következő két lépés: egy nemzeti érdeket szolgáló és működőképes stratégia megtervezése, és a lakossággal folytatott folyamatos kapcsolattartás, párbeszéd megvalósítása.
Kitekintő
Erdély.ma
Bár nem újkeletű az elképzelés, a folyamat még meglehetősen a kezdeti stádiumban van. Azt, hogy pontosan milyen elképzelések mentén indulhat meg az érmelléki autonómiáért való küzdelem, dr. Szilágyi Ferenc Kitekintőnek adott válaszai mutatják be.
Az autonómia ötlete több szempontból is kedvező lenne az érmelléki térségnek, és nem csupán a magyar nemzetiségű lakosoknak. A romániai régiók beosztása jelenleg felülvizsgálat alatt van, ennek megfelelően lenne lehetőség ésszerű, működőképes egységek létrehozására. Mindez kiemelt jelentőséggel bír a közpénzek elosztásánál. Emellett egy nagyobb önállósággal bíró közigazgatási egység megkönnyítené – többek közt – az együttműködést a magyarországi határ menti régiókkal is.
A közelmúltban indult meg az Érmelléki Autonómia Fórum szervezése. Az első rendezvényre Érmihályfalván került sor – többek között – olyan politikusok részvételével, mint Tőkés László európai parlamenti képviselő, EMNT-elnök, Toró T. Tibor EMNT-alelnök, stb. A fórum igen sikeres volt, nemcsak előadásokból és beszélgetésekből állt, hanem döntések is születtek.
Érmihályfalván választották meg az autonómia-tervet kidolgozó bizottság tagjait is. A jelenlévők szavazatai alapján az Érmellék Autonómia Kezdeményező Bizottság elnöke dr. ifj. Szilágyi Ferenc lett. A Kitekintő az Érmelléki Autonómia kérdésével kapcsolatosan az elnökkel készített interjút.
- Honnan indult az új Autonómia Mozgalom: az EMNT kezdeményezése, vagy a partiumi-érmelléki lakosok fejezték ki igényüket az autonómiára?
- Az autonómia mint lehetőség már néhány éve közbeszéd tárgyát képezi, elsősorban az érmelléki értelmiség körében. Nem egy határozott, célratörő igényre gondolok, de valami folyamatosan lóg a levegőben. Voltak olyan kezdeményezések, melyek az Érmellék mint regionális egység, kistérség kihangsúlyozására törekedtek. A legfontosabb az volt, amikor néhány éve több érmelléki önkormányzati RMDSZ kezdeményezte egy önálló területi szervezet megalakítását, hiszen nyilvánvaló, hogy az itteni magyarság más kihívásokkal néz szembe, más hétköznapi realitásokat él át, mint a megye más részein, kisebbségben, nyelvszigeten és szórványban élők. Az eltérő nyelvi helyzet eltérő lehetőségeket is jelent. Sajnos, az akkori kezdeményezés az RMDSZ megyei szervezetének ellenállása miatt elbukott.
Én regionális földrajzi szemmel közelítettem meg a kérdést, disszertációmban is az Érmellék és a Partium közigazgatási kérdéseit kutattam. Más, már működő modelleket próbáltam alkalmazni az itteni helyzetre, illetve sajátos megoldásokat is kidolgoztam. Ezekre figyeltek fel, elsősorban az itteni magyar jobboldal képviselői, a Magyar Polgári Párt, az EMNT vezetése és személyesen Tőkés László. Lassan megfogalmazódott bennünk, hogy ki kell mondani végre mindazt, ami már régóta kimondatlan volt. Emellett fontos megemlíteni, hogy más kezdeményezések is léteznek. Az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) nagyváradi szervezete is kiforrott koncepcióval rendelkezik, de már az érmihályfalvi autonómia-fórum szervezésekor is függetlenek kerestek meg saját elképzeléseikkel.
- Kik állnak pontosan a kezdeményezés mögött? Civil mozgalom, politikai pártok, stb? Milyen a viszony például a SZNT-vel vagy az Autonómia Tanáccsal?
- Az autonómia sokáig tabutémának számított Erdélyben. A csendet Székelyföldön az SZNT, a Partiumban az EMNT törte meg. Így tehát a válasz a kérdés első felére az, hogy az EMNT mint szervezet áll mögötte, bár itt átfedések vannak a bihari MPP szervezetével is, melynek én magam is tagja vagyok. Megemlíteném ugyanakkor, hogy Török László RMDSZ-es politikus is megemlítette az érmelléki autonómia szükségességét. Így ezt az igényt ők is érzik, bár konkrétummal nem álltak elő, sőt a megyei ügyvezető elnök legutóbbi nyilatkozatában megpróbálta elbagatelizálni ennek a jelentőségét. A mi feladatunk (Autonómia Kezdeményező Bizottság) lesz, hogy megtaláljuk a kapcsolatot az RMDSZ-en belül mindazokkal, akikkel létezik közös nevező ebben a témában.
Az SZNT-vel én közvetlenül nem állok kapcsolatban, de természetesen támogatom kezdeményezéseiket. Ők jóval előttünk járnak, megpróbálunk majd felzárkózni hozzájuk, és lépést tartani velük. Olyan koncepciót kell kidolgoznunk a Partiumban, amely kompatibilis a székelység igényeivel, hogy akár közösen léphessünk fel a továbbiakban.
- Hogyan reagált a kezdeményezésre a partiumi közvélemény?
- Nem lennék őszinte, ha azt mondanám, hogy egyöntetűen mellénk álltak. Ez nem is csoda, hiszen itt nincsenek olyan hagyományai az önrendelkezésnek, mint a székelyeknél. A többség nem ismeri a kifejezés valós tartalmát, így sokan inkább kíváncsian, mások bizalmatlanul szemlélik kezdeményezésünket. Természetesen nagyon sokan örülnek a felvetésnek, de pontos adatot nem tudnék mondani, hogy ez a népesség mekkora szegmensét teszi ki. Remélem, hogy nem keveset. Az SZNT-vel ellentétben nekünk kétfrontos munkát kell elvégezni. Meg kell értetnünk a kormányzattal, hogy az önrendelkezési igényünk nem jelent veszélyt Romániának, eközben pedig a lakosságnak is meg kell magyaráznunk, hogy milyen lehetőségek rejlenek ebben.
- Bemutatná néhány szóban az Érmelléket? Mely tényezők teszik indokolttá és miért éppen most az autonómiamozgalom beindítását?
Az Érmellék egy partiumi, határ menti tájegység. Mintegy 150.000 lakosa van a történelmi Bihar, Szilágy és Szatmár területén. Déli felében a magyar etnikum erőfölénye túlnyomó, és területileg összefügg a kisebb, de hasonlóan magyar Hegyközzel. Az Érmellék északi felében a magyar és román etnikum aránya szinte azonos. Az, hogy milyen határok között kezdeményezzük az önrendelkezést, még vita tárgyát képezi, és véglegesen persze még sokáig nem is fog eldőlni. Legvalószínűbb azonban, hogy a „magterület” a Sebes-Körös és Kraszna folyók közötti határsáv (a Hegyközzel együtt), melynek 130.000 lakosa van, és ebből 100.000 magyar anyanyelvű. Hogy miért most? Az elmúlt években magyar nemzetpolitika és nemzetstratégia nem létezett. A december ötödikei népszavazás szintén letargiát okozott. Most kezd visszatérni a hitünk.
- Nem tartanak-e attól, hogy a kezdeményezés hatására – ismerve a székelyföldi autonómiatörekvéseket rendre elutasító országos reakciókat – az etnikumok békés egymás mellett éléséről közismert Partiumban is megjelenhetnek az etnikai feszültséget generáló politikai hangok?
- Én személy szerint jelenleg jobban tartok a magyar-magyar ellentét blokkoló hatásaitól, mint a román-magyar szembenállástól. Emellett pedig úgy gondolom, hogy ezt a kockázatot vállalnunk kell, nem lehet állandóan kompromisszumot kötni és megalkuvóan viselkedni. Ilyen kockázatvállalás nélkül ma a világon sehol nem létezne területi autonómia.
- Nem lenne-e célszerűbb – főként gazdasági szempontból – az Erdélytől magát mindig határozottan „leválasztó", egységes Partium számára kezdeményezni a területi autonómiát? Nem profitálna-e abból többet a vidék magyarsága?
- Ez a kérdés bennünk is motoszkál. Azt nem tudom, hogy ez a partiumi autonómia mitől lenne magyar. A Partium népességének negyede tartozik nemzetünkhöz, és jól tudjuk, hogy ez jelenleg Romániában még arra sem elég, hogy kielégítően rendeződjön például a magyar feliratok és a nyelvhasználat ügye. Nagy kérdés, hogy változna-e valami egy ilyen regionális és nem-etnikai jellegű összautonómiával. Azt mindenesetre kezdeményezni fogjuk, hogy az ország régióinak átszervezésekor a Partiumot önállósítsák. Ebben találkozik az érdekünk úgy a helyi románság, mint a régiók átalakítását szintén kérő székelyek igényével. Amire oda kell majd figyelnünk, hogy a Partiumi Régió kétnyelvűként alakuljon meg. Egy ilyen területegység létrejötte nem zárja ki az érmelléki autonómia létezését.
- Tervezik-e referendum kiírását a kérdésben?
- Ez még nagyon távoli lépés. Nem szabad ennyire előre szaladnunk, egyelőre a helyi identitást kell megerősíteni. A jövőben persze erre is szükség lesz.
- Milyen esélyt lát a céljak elérésére? Milyen lépésekben képzelik a megvalósulást?
- Figyelembe véve, hogy a magyarság ezt csak egységesen tudja elérni, azt gondolom, hogy jelen pillanatban kicsi az esély. Nagyon eltávolodott egymástól a közember és a politikai vezető, a helyi kis magyar társadalmat is politikai és szociális árkok tagolják. Ha nem sikerül legalább a stratégiai fontosságú kérdésekben összhangot elérni, úgy nem csak autonómia nem lesz, de néhány év múlva még a magyar képviselet is megszűnik majd. Ami a lépéseket illeti, nem tervezünk sokkal előre. A következő két lépés: egy nemzeti érdeket szolgáló és működőképes stratégia megtervezése, és a lakossággal folytatott folyamatos kapcsolattartás, párbeszéd megvalósítása.
Kitekintő
Erdély.ma
2010. május 26.
Januártól induljat a Hajdú-Bihar–Bihar hírügynökség
Jövő év elején beindulhat az európai uniós pályázaton nyert pénzből finanszírozott Hajdú-Bihar–Bihar Interregionális Digitális Hírügynökség. Szabó Ödön projektvezető, a Bihar megyei önkormányzat képviselője elmondta: a két megye között intézményi szinten már régóta jó az együttműködés.
A megyei és városi önkormányzatok, a kereskedelmi- és iparkamarák, vállalkozói szövetségek és kulturális intézmények jó és hatékony kapcsolatot ápolnak egymással, a váradi színház magyar társulatának például bérletes nézői vannak Magyarországról.
Ezt az információáramlást, amely egyelőre csak intézmények között, erősen tematizáltan működik, szeretnék eljuttatni a szélesebb tömegekhez. Szabó úgy véli, a jövőben érdemes lesz a sajtóban a helyi, országos és nemzetközi híreken kívül bevezetni a régiós hírek fogalmát is: ezek a két megye alkotta eurorégióról szólnának.
Szabó kiemelte: a magyarországi, zömében Hajdú-Bihar megyei cégek, főként szállodák és egyéb turisztikai szolgáltatók egyre gyakrabban reklámoznak Biharban, Nagyváradon, de fordítva ez nem működik, pedig a határmenti együttműködésben alapvető, hogy mindkét fél egyformán aktív legyen. Innen ered az ötlet, hogy mihamarabb létrejöjjön egy közös platform, ahol az információk szabadon és könnyen hozzáférhetően áramolhatnának. A tervek szerint néhány év után a hírügynökségnek meg kell majd állnia a saját lábán.
Mazsu Gergely, a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztő Ház vezetője azt is elmondta, hogy a hírügynökségben a tervek szerint öt szakember szállítaná a híreket: hárman a határ túloldaláról, ketten pedig Bihar megyéből. A projekt ez év januárjában kezdődött és összesen 18 hónapig, tehát 2011 júniusáig tart. Év végéig minden szükséges felszerelést megvásárolnak, hogy jövő év elején hathónapos tesztperiódusban megindulhasson a hírügynökség munkája. Mazsu hangsúlyozta: a projekt megvalósítói nem egy újabb óriásmédium létrehozását, hanem az együttműködés serkentését tűzték ki célul.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
Jövő év elején beindulhat az európai uniós pályázaton nyert pénzből finanszírozott Hajdú-Bihar–Bihar Interregionális Digitális Hírügynökség. Szabó Ödön projektvezető, a Bihar megyei önkormányzat képviselője elmondta: a két megye között intézményi szinten már régóta jó az együttműködés.
A megyei és városi önkormányzatok, a kereskedelmi- és iparkamarák, vállalkozói szövetségek és kulturális intézmények jó és hatékony kapcsolatot ápolnak egymással, a váradi színház magyar társulatának például bérletes nézői vannak Magyarországról.
Ezt az információáramlást, amely egyelőre csak intézmények között, erősen tematizáltan működik, szeretnék eljuttatni a szélesebb tömegekhez. Szabó úgy véli, a jövőben érdemes lesz a sajtóban a helyi, országos és nemzetközi híreken kívül bevezetni a régiós hírek fogalmát is: ezek a két megye alkotta eurorégióról szólnának.
Szabó kiemelte: a magyarországi, zömében Hajdú-Bihar megyei cégek, főként szállodák és egyéb turisztikai szolgáltatók egyre gyakrabban reklámoznak Biharban, Nagyváradon, de fordítva ez nem működik, pedig a határmenti együttműködésben alapvető, hogy mindkét fél egyformán aktív legyen. Innen ered az ötlet, hogy mihamarabb létrejöjjön egy közös platform, ahol az információk szabadon és könnyen hozzáférhetően áramolhatnának. A tervek szerint néhány év után a hírügynökségnek meg kell majd állnia a saját lábán.
Mazsu Gergely, a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztő Ház vezetője azt is elmondta, hogy a hírügynökségben a tervek szerint öt szakember szállítaná a híreket: hárman a határ túloldaláról, ketten pedig Bihar megyéből. A projekt ez év januárjában kezdődött és összesen 18 hónapig, tehát 2011 júniusáig tart. Év végéig minden szükséges felszerelést megvásárolnak, hogy jövő év elején hathónapos tesztperiódusban megindulhasson a hírügynökség munkája. Mazsu hangsúlyozta: a projekt megvalósítói nem egy újabb óriásmédium létrehozását, hanem az együttműködés serkentését tűzték ki célul.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
2010. május 26.
Utcanevek: folytatja az EMI és az EMNT
Nagyvárad – Nem szabad hagyni ezt az ügyet – véli az EMNT és az EMI. Éppen ezért ma újabb magyar utcanévtáblákat helyeztek ki Nagyváradon. Mint mondták, bárki kérésére készítenek névtáblákat, akár fel is szerelik azokat.
Újabb akcióval hívta fel magára a figyelmet az Erdélyi magyar Ifjak (EMI) és az Erdélyi magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ma Nagyváradon. Mint ismeretes, régóta napirenden van – és egy ideje magyar-magyar botrányok, hangulatkeltés ürügye is – a magyar megnevezések témaköre. Mindazonáltal az EMI és az EMNT továbbra is a régi magyar megnevezések újbóli használatának híve – tudatták tegnap, hozzátáve, hogy nem tántorodtak el ettől az elképzeléstől, sőt, fontosnak tartják a magyar nevek feltüntetését.
E tematika folytatásaképpen az EMI-sek újabb magyar nyelvű utcanévtáblákat helyeztek ki a bihari megyeszékhelyen: a Városháza (Teleki), valamint a Kálvin utca sarkánál. A román feliratok alá helyezték el a magyar megnevezést tartalmazó táblákat. A tevékenységet a helyszínen követte figyelemmel az EMNT megyei elnöke, Török Sándor is.
Ezúttal senki sem zavarta meg tevékenységüket. Az arra járók egy része meglepetéssel vette tudomásul, mi zajlik, másoknak fel sem tűnt, több járókelőtől viszont egyenesen gratulációkat kaptak a fiatalok, akik a létrák tetején a táblákat rögzítették éppen.
Előzmények
A táblaszerelési munkálatok közben Csomortányi István, az EMI egyik képviselője emlékeztetett: nem volt ez mindig így, hiszen 2007-ben már volt egy hasonló akciójuk Nagyváradon, ám akkor az önkormányzat néhány órán belül leszereltette a feliratokat. Sőt, az egyik munkás még meg is ütötte az ez ellen tiltakozó EMI-sek közül Csomortányit. “Azóta vegyes fejlemények vannak a magyar utcanevek kapcsán. De meggyőződésünk, hogy ezt az ügyet nem szabad annyiban hagyni” – tette hozzá.
A mostani helyszín kiválasztásával kapcsolatos kérdésre elmondták: bárhova felszerelnek magyar nyelvű táblákat, ha ezt bárki igényli. Változatlanul térítésmentesen készíttetik el a táblákat, sőt, kérésre akár azok felszerelését is vállalják. Emellett ők felvállalják atörténelmi magyar utcanevek feltüntetését is. Mint már megírtuk, aki (történelmi) magyar utcanévvel ellátott táblát akar, ráadásul ingyen, az az Illyés Gyula könyvesboltban található formanyomtatványon igényelheti, vagy a 0740-256790-es számon telefonon rendelheti meg. Az elmúlt hónapban egyébként több mint 50 ilyen igénylést kaptak. Ebből 40 táblát már el is készíttettek, a többi kivitelezése folyamatban van.
erdon.ro
Nagyvárad – Nem szabad hagyni ezt az ügyet – véli az EMNT és az EMI. Éppen ezért ma újabb magyar utcanévtáblákat helyeztek ki Nagyváradon. Mint mondták, bárki kérésére készítenek névtáblákat, akár fel is szerelik azokat.
Újabb akcióval hívta fel magára a figyelmet az Erdélyi magyar Ifjak (EMI) és az Erdélyi magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ma Nagyváradon. Mint ismeretes, régóta napirenden van – és egy ideje magyar-magyar botrányok, hangulatkeltés ürügye is – a magyar megnevezések témaköre. Mindazonáltal az EMI és az EMNT továbbra is a régi magyar megnevezések újbóli használatának híve – tudatták tegnap, hozzátáve, hogy nem tántorodtak el ettől az elképzeléstől, sőt, fontosnak tartják a magyar nevek feltüntetését.
E tematika folytatásaképpen az EMI-sek újabb magyar nyelvű utcanévtáblákat helyeztek ki a bihari megyeszékhelyen: a Városháza (Teleki), valamint a Kálvin utca sarkánál. A román feliratok alá helyezték el a magyar megnevezést tartalmazó táblákat. A tevékenységet a helyszínen követte figyelemmel az EMNT megyei elnöke, Török Sándor is.
Ezúttal senki sem zavarta meg tevékenységüket. Az arra járók egy része meglepetéssel vette tudomásul, mi zajlik, másoknak fel sem tűnt, több járókelőtől viszont egyenesen gratulációkat kaptak a fiatalok, akik a létrák tetején a táblákat rögzítették éppen.
Előzmények
A táblaszerelési munkálatok közben Csomortányi István, az EMI egyik képviselője emlékeztetett: nem volt ez mindig így, hiszen 2007-ben már volt egy hasonló akciójuk Nagyváradon, ám akkor az önkormányzat néhány órán belül leszereltette a feliratokat. Sőt, az egyik munkás még meg is ütötte az ez ellen tiltakozó EMI-sek közül Csomortányit. “Azóta vegyes fejlemények vannak a magyar utcanevek kapcsán. De meggyőződésünk, hogy ezt az ügyet nem szabad annyiban hagyni” – tette hozzá.
A mostani helyszín kiválasztásával kapcsolatos kérdésre elmondták: bárhova felszerelnek magyar nyelvű táblákat, ha ezt bárki igényli. Változatlanul térítésmentesen készíttetik el a táblákat, sőt, kérésre akár azok felszerelését is vállalják. Emellett ők felvállalják atörténelmi magyar utcanevek feltüntetését is. Mint már megírtuk, aki (történelmi) magyar utcanévvel ellátott táblát akar, ráadásul ingyen, az az Illyés Gyula könyvesboltban található formanyomtatványon igényelheti, vagy a 0740-256790-es számon telefonon rendelheti meg. Az elmúlt hónapban egyébként több mint 50 ilyen igénylést kaptak. Ebből 40 táblát már el is készíttettek, a többi kivitelezése folyamatban van.
erdon.ro
2010. május 27.
Közéleti személyiségek a kettős állampolgárságról: „Trianon jóvátétele”
Elsöprő, 97 százalékos többséggel fogadta el tegnap az országgyűlés az állampolgársági törvény módosítását, amely megkönnyíti a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését. Szlovákia magyarellenes lépéssel válaszolt. Az erdélyi magyar politikusok, közéleti szereplők, művészek, sportolók túlnyomó többsége örömmel fogadta a hírt, hogy a magyar Országgyűlés megszavazta a határon túli magyaroknak állampolgárságot biztosító törvényt. A Krónika által megszólaltatott személyiségek többsége élni is fog a jogszabály adta lehetőséggel.
Meghatódva gondol vissza nagyszüleire a magyar állampolgársági törvény módosítása kapcsán Tőkés László európai parlamenti képviselő. Tőkés a Krónikának elmesélte: nagyanyja, Vass Istvánné Máté Ilona Szépkenyerűszentmártonban, Erdély egyik legszebb nevű falujában volt tanítónő, s a trianoni békediktátumot követő impériumváltozáskor nem volt hajlandó hűségesküt tenni a román államnak, ezért elbocsátották állásából. Nagyapja, Tőkés József a Háromszéki Református Egyházmegye esperese volt, 1940 és 1944 között pedig az Országgyűlés felsőházának tagja. 1944-ben a Maniu-gárdisták halálfejet rajzoltak az ajtajára – mesélte az EP-képviselő.
„Európai polgárok és magyar nemzetpolgárok lehetünk egyazon időben. Reméljük, a továbbiakban nem kell félnünk a hasonló retorzióktól” – fogalmazott Tőkés. Hangsúlyozta: Trianont minden határon túlra szakadt magyar család megszenvedte, s most megtörtént a jelképes jobbá tétel, amelyet remélhetőleg ennek a sebnek a begyógyítása követi egy egységes Kárpát-medencei nemzetpolitika alapján. „Édesanyám és édesapám szavai csengnek a fülembe. Azt mondták: amit elrontottak, jóvá kell tenni. Kilencven éve olyan rontás történt a magyar nemzettel, amit ideje jóvátenni” – folytatta Tőkés László. Mint hangsúlyozta, gratulál a törvénytervezet kezdeményezőinek, akik meglátása szerint beírták nevüket a történelembe. „A nemmel szavazó Gyurcsány Ferenc és társai azonban végképp kiírták magukat a politikából, és beírták nevüket a nemzetárulók fejezetébe” – szögezte le Tőkés. Kijelentette: ő maga biztosan kérvényezni fogja a magyar állampolgárságot, és úgy véli, ezt minden, magára valamit is adó határon túli megteszi majd, ugyanis igaznak látja a mondást, mely szerint az a magyar, akinek fáj Trianon.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba szerint is Budapest egy jóvátételi politikai döntést hozott válaszul az évtizedek során sok elhibázott, határon túli magyarokat sújtó döntés ellensúlyozásaként. Az ügyvezető elnök azonban nem árulta el, hogy ő maga igényli-e majd a kettős állampolgárságot. „Ez egy személyes ügy, én sem kérdem meg senkitől, hogy felveszi-e a magyar állampolgárságot vagy sem” – szögezte le. Takács Csaba hozzáfűzte, hogy amennyiben a magyar kormány a szövetség támogatását kérik, az RMDSZ – akárcsak a kárpótlási jegyek, magyar igazolványok vagy oktatási támogatás esetében, szívesen vállalja a közvetítői szerepet.
Üdvözli a kezdeményezést és örül az elfogadásának Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere, a szövetség SZKT-elnöke is. „A december 5-i sikertelen népszavazás okozta sebet, amelyet magunkban hordunk, pont ilyen és hasonló döntésekkel, mindennapi együttműködéssel és kölcsönös felelősségvállalással lehet begyógyítani” – fogalmazott. Mint elmondta, maga is igényelni fogja a magyar állampolgárságot, ha gyakorlatba ültetik a törvényt, és meghatottan gondol arra, hogy gyermekeinek 76 és 74 esztendős nagyszülei is megérhették ezt a napot.
„Fontos gesztus, amely valamelyest oldja a 2004. december 5-i sérelmeket” – jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki szintén igényli a kettős állampolgárságot. „A magyarság nem élhet kérdőjelekkel, és fontos, hogy az anyaországi magyarok a határokon kívül élő magyarság felé tudjanak fordulni, mert elérkezett az ideje az összefogásnak” – mondta Borboly, aki szerint ezt sugallja az Országgyűlésben lezajlott szavazás is, ugyanis néhány kivétellel minden parlamenti frakció az indítvány mellett szavazott. „Ez jó alap lehet az újrakezdéshez” – szögezte le Borboly, kifejtve, hogy a magyar állampolgárságot nem azért kérik majd az erdélyi magyarok, hogy elhagyják szülőföldjüket, sem az ottani társadalmi juttatásokért, hanem azért, mert ez nekik kijár. A Hargita megyei közgyűlés elnöke ugyanakkor bízik abban, hogy a magyarországiak is hamarosan meggyőződnek arról, hogy a határaikon túl élő magyarság nem akarja a munkahelyeiket elvenni.
„Minden székely ember szívében benne él, hogy a magyar nemzet része, az elmúlt ezer évben ez így volt, de az elmúlt kilencven év után nagyon jól jött a magyar Parlament szinte egyhangú döntése” – fogalmazta meg Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat elnöke elmondta: „eddig is arccal Budapest felé, a magyar nemzet kulturális értékei felé tekintve éltünk, ezt erősítette meg az erdélyi magyarságban a magyar Országgyűlés döntése”. A döntés erős szimbolikus töltete mellett, annak gyakorlati haszna is ismert, és az Európai Unió sok országában elfogadott, fogalmazott Tamás Sándor. Az önkormányzat elnöke szerint a jelenlegi magyar kormány, amelynek sok tagját régről ismerik, olyan partnere lehet Erdélynek, Székelyföldnek, amely nemcsak a kettős állampolgárságot szavatolja, hanem a székelyföldi területi autonómia kivívásában is komoly támogató hátországot jelenthet.
A Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke úgy érzi: a tegnap elfogadott törvénnyel nem egy többletjogot kapott, hanem visszakapta azt, ami neki jár. „Nem én döntöttem a határok átrajzolásáról, ezt a nagyhatalmak tették. Marosvásárhelyi magyar nemzetiségű, román állampolgárként én mindig is magyarnak éreztem magam. Ennek neveltek szüleim és ennek neveltem én is a gyermekeimet” – fogalmazott. Szerinte a jogorvoslással az anyaországi politikum lényegében megerősítette a határon túlra szakadtakban az együvé tartozás érzését. Lokodi Edit Emőke hozzátette: az elsők között fog élni a törvény adta lehetőségekkel.
Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke szerint az erdélyi magyaroknak felelősségteljesen kell majd „sáfárkodniuk” a magyar állampolgárságukkal. „Nem lenne jó, ha a magyarok tömegesen vándorolnának ki Erdélyből, és hazát cserélnének az új állampolgárságukat felhasználva” – fogalmazott Csehi. A tanácselnök továbbá üdvözölte azt a tényt, hogy a magyar Országgyűlés nagy többségben fogadta el a törvénytervezetet. Szerinte ez erkölcsi elégtétel a 2004. december 5-i népszavazásért, és a magyar döntéshozók a korábbi általános széthúzással ellentétben bebizonyították, hogy nemzeti kérdésekben az egyéni akarat a pártérdek fölött áll. Csehi személy szerint még nem döntötte el, él-e majd a kettős állampolgárság jogával, hiszen, mint mondta, ehhez behatóbban kell tanulmányoznia a hazai közigazgatási törvényeket és a magyar állampolgárságról szóló törvénytervezetet. Nem szeretné ugyanis, hogy a jogszabályok ütközése miatt utólag derülne ki, nem képviselheti tovább a szavazóit abban a funkcióban, amelyre megválasztották.
„A kettős állampolgárságnak jelentős érzelmi értéke van a romániai magyarok számára, ezért fontosnak tartom és üdvözlöm a megszavazását” – nyilatkozta Fekete Emőke, a Kolozs megyei közgyűlés alelnöke, aki leszögezte, igényelni fogja a magyar állampolgárságot.
„Elsősorban a szívnek és a léleknek fontos a kettős állampolgárság” – fogalmazta meg Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint fontos, hogy az anyaországiak végre minden cirkusz és referendum nélkül jelzik, hogy nem csak Magyarországon élnek magyarok. A szimbolikus jelentősége mellett a kettős állampolgárságnak gyakorlati haszna is van az erdélyi magyarok számára, hiszen így vízum nélkül utazhatnak vagy vállalhatnak munkát olyan országokban, ahol román állampolgárként ezt még nem tehetik meg, véli Antal. Mint elmondta, ő és idős nagymamája is kérni fogja a magyar állampolgárságot, mert mindkettőjük számára ugyanazt a pozitív tartalmat, a magyarság öszszetartozását szimbolizálja.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere csak akkor dönti majd el, kéri-e a magyar állampolgárságot, ha alaposan megismeri a magyarországi törvény szövegét.
Pozitívan értékelte a tegnapi döntését Szász Jenő, Székelyudvarhely alpolgármestere, a Magyar Polgári Párt elnöke is, aki ezt egyben fontos üzenetnek tartja azért, mert ezúttal csupán 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodással elfogadták, hogy a határon túl élő magyarok is megkapják a magyar állampolgárságot. Ezek után számára nem is kérdés, élni fog a lehetőséggel, hogy az anyaország állampolgára is legyen, és mint elmondta, azon lesznek, hogy közvetítő szerepet vállaljanak ez ügyben, leegyszerűsítve az embereknek az állampolgársághoz való hozzáférés lehetőségét. „Ezek után el lehet gondolkodni a folytatásról is, az összes többi jogosultságról is egyeztetni kell mindazt, amit a magyar állampolgárság hoz magával” – részletezte Szász.
Pap Kincses Emese csíkszeredai közíró, MPP-s politikus elmondta, véleménye szerint a kettős állampolgárság igénylése összetartozási vágyunkat szimbolizálja. „Nemhogy én igényelném, hanem szerintem minden, Magyarország határain kívül élő magyar igényelni fogja, még akkor is, hogyha csak a szimbolikus összetartozást jelenti” – fogalmazott.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs is örömének adott hangot, mondván, hogy ezáltal az anyaország és a határon túli magyarság viszonya is rendeződhet. „Megnyílnak a távlatok, a lehetőségek arra, hogy ez a kapcsolat átértékelődjön, szorosabbá váljon” – értékelte a budapesti parlament döntését Izsák. Az SZNT elnöke természetesnek nevezte, hogy ő maga is igényelje a magyar állampolgárságot. „Számomra ez most egy jelkép lenne, viszont bízom abban, hogy közösségünk számára előbb-utóbb ennél több lesz. De ezt majd eldönti az Országgyűlés meg a történelem” – fejtette ki Izsák Balázs.
„Gondolom, hogy amennyiben lehetséges, a csángómagyarok többsége igényelni fogja a magyar állampolgárságot, még akkor is, ha Moldva soha nem tartozott a történelmi Magyarországhoz” – véli Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyar Szövetség elnöke, aki szintén igényelni fogja a magyar állampolgárságot. Szerinte ugyanakkor a tegnapi döntés nagyon jó alkalmat kínál a csángók identitástudatának erősítésére.
Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány vezetője lapunk kérdésére elmondta, igényelni fogja a kettős állampolgárságot. „Bárki, aki felénk nyújtja szeretettel a kezét, az egy pozitív dolog” – fogalmazott az atya, hozzáfűzve, hogy ez nem jelenti azt, hogy most mindannyian Magyarországra költözünk, csupán azt, hogy az anyaország elfogadott, szeret bennünket. „A minap az egyik gyerek azzal a javaslattal hozakodott elő, hogy meg kellene köszönnünk az anyaországi honfitársainknak ezt a szép gesztust” – tette hozzá. Éppen ezért június elején Csaba testvér száz gyerekkel megy majd Budapestre, és a Szent István-bazilikában celebrált szentmise keretében mond köszönetet „a helyes szavazásért”.
Varga László marosvásárhelyi nyugalmazott református lelkész még gondolkozik azon, hogy igényelje-e az állampolgárságot vagy ne. Az egykori politikai fogoly, aki hét évet töltött a kommunista rendszer legkegyetlenebb börtöneiben, elsősorban erkölcsi szempontból értékeli az új magyar hatalom lépését. A lelkipásztor viszont úgy véli: a magyarországi politikusoknak már évekkel ezelőtt meg kellett volna tenniük ezt a lépést.
Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője is igényli majd a kettős állampolgárságot. Kassay is a magyar Országgyűlés döntését gesztusértékűnek tekinti, egy olyan döntésnek, „amellyel Magyarország tartozott nekünk”. Szerinte azonban a kettős állampolgárság megadása a határokon kívül élő magyarságnak jelentős lépés az összetartozás folyamatában, viszont mivel nem jár szavazati joggal, nem látja a hozadékát az erdélyi ember szemszögéből.
Cserey Csaba, a Szatmárnémetiben élő dzsesszdobos úgy nyilatkozott, magyarnak érzi magát, ez az anyanyelve, így minden további nélkül szert kíván tenni a kettős állampolgárságra. „Jó ötletnek tartom a kezdeményezést, és nem látom, miért ne lenne ez jó az erdélyi magyaroknak. Az ismerőseim többsége is osztja a véleményem” – mondta.
„Rendkívül értékelendő és évek óta várt gesztus a kettős állampolgárságról szóló törvény megszavazása” – szögezte le Dancs Annamari. A fiatal énekesnő felidézte azokat a helyzeteket, amikor havonta kénytelen volt átlépni a határt, hogy „pecsételtessen”, ha munkája miatt ennél több időt kellett Magyarországon töltenie, vagy amikor bizonyos pénzösszeg felmutatását kérték a határnál. „Ez a bánásmód megalázó volt számunkra, mint ahogy az is fájt, amikor az anyaországiak szegény rokonként kezelték az erdélyi magyarokat, kenyerüket, munkahelyüket féltették tőlünk” – fejtette ki Annamari, aki szintén kérni fogja a magyar állampolgárságot.
„Természetes, hogy jogunk lehet magyar állampolgárságot könnyített eljárással felvenni, hiszen ugyanezt az előjogot megkapták a moldovai köztársaságbeli románok is anyaországuktól – mondta a Krónikának Holló Kinga nagyváradi képzőművész. – Sok előnye van, például utazáskor gyakran szembesülök azzal, hogy a román állampolgárokkal szemben sok a restrikció, sőt az előítélet is. Sajnos az utóbbi időben olyan romániaiakat ismertek meg a más országbeliek, akik miatt igen negatív kép alakult ki bennük az országról, és ez rajtunk, magyarokon is lecsapódik.”
Pászkány Árpád kolozsvári üzletember, a román élvonalbeli futballbajnokságban aranyérmet nyert Kolozsvári CFR tulajdonosa pragmatikus embernek tartja magát, és mivel semmi konkrét előnyt nem lát a felkínált magyar állampolgárságban, nem fogja kérelmezni azt. „Őszinte leszek: nekem nem kell a magyar állampolgárság. Ha már úgyis benn vagy az Európai Unióban, olyan mindegy, hogy melyik tagállamának vagy állampolgára. Különösebb előnyt nem látok benne. Jelen pillanatban az adórendszer sem jobb Magyarországon, mint Romániában” – nyilatkozta Pászkány Árpád.
Kádár Kálmán, a sorozatban negyedik román bajnoki címét ünneplő Nagyváradi VSK vízilabda-együttesének csapatkapitánya, a román válogatott egyik alapembere nem kíván élni a magyar kormány által felkínált lehetőséggel, ugyanis ezt politikai húzásnak tartja. „Én nem fogom igényelni a magyar állampolgárságot, az biztos. Egyrészt azért, mert nekem tulajdonképpen semmilyen előnyöm nem származna abból, ha magyar állampolgár lennék. Másrészt ezt a politikusok azért találták ki, hogy a jövőben több szavazatot kapjanak a választásokon, mondjuk majd Erdélyből, vagy akárhonnan, ahol magyarok élnek. Mi hiába foglalkozunk azzal, hogy mi történik majd Magyarország belterületén, az az ő dolguk, ott ők szavazzanak, nekünk az a dolgunk, hogy itt szavazzunk, hiszen mi Romániában élünk – mondta a 31 éves nagyváradi sportoló. – Nem azért mondom ezt, mert kevésbé érzem magam magyarnak, mint mások, egyszerűen azért, mert úgy érzem, ez egy politikai húzás, és én nem szeretnék ennek részese lenni.”
Miklós Edit csíkszeredai alpesi síző azonban élni kíván a kettős állampolgárság igénylésének lehetőségével. „Mindenképpen igényelem, egyelőre azért, hogy legyen meg. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egyszer Magyarországnak szeretnék versenyezni, és csak úgy igazolhatok át, ha állampolgár vagyok” – mondta.
Krónika (Kolozsvár)
Elsöprő, 97 százalékos többséggel fogadta el tegnap az országgyűlés az állampolgársági törvény módosítását, amely megkönnyíti a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését. Szlovákia magyarellenes lépéssel válaszolt. Az erdélyi magyar politikusok, közéleti szereplők, művészek, sportolók túlnyomó többsége örömmel fogadta a hírt, hogy a magyar Országgyűlés megszavazta a határon túli magyaroknak állampolgárságot biztosító törvényt. A Krónika által megszólaltatott személyiségek többsége élni is fog a jogszabály adta lehetőséggel.
Meghatódva gondol vissza nagyszüleire a magyar állampolgársági törvény módosítása kapcsán Tőkés László európai parlamenti képviselő. Tőkés a Krónikának elmesélte: nagyanyja, Vass Istvánné Máté Ilona Szépkenyerűszentmártonban, Erdély egyik legszebb nevű falujában volt tanítónő, s a trianoni békediktátumot követő impériumváltozáskor nem volt hajlandó hűségesküt tenni a román államnak, ezért elbocsátották állásából. Nagyapja, Tőkés József a Háromszéki Református Egyházmegye esperese volt, 1940 és 1944 között pedig az Országgyűlés felsőházának tagja. 1944-ben a Maniu-gárdisták halálfejet rajzoltak az ajtajára – mesélte az EP-képviselő.
„Európai polgárok és magyar nemzetpolgárok lehetünk egyazon időben. Reméljük, a továbbiakban nem kell félnünk a hasonló retorzióktól” – fogalmazott Tőkés. Hangsúlyozta: Trianont minden határon túlra szakadt magyar család megszenvedte, s most megtörtént a jelképes jobbá tétel, amelyet remélhetőleg ennek a sebnek a begyógyítása követi egy egységes Kárpát-medencei nemzetpolitika alapján. „Édesanyám és édesapám szavai csengnek a fülembe. Azt mondták: amit elrontottak, jóvá kell tenni. Kilencven éve olyan rontás történt a magyar nemzettel, amit ideje jóvátenni” – folytatta Tőkés László. Mint hangsúlyozta, gratulál a törvénytervezet kezdeményezőinek, akik meglátása szerint beírták nevüket a történelembe. „A nemmel szavazó Gyurcsány Ferenc és társai azonban végképp kiírták magukat a politikából, és beírták nevüket a nemzetárulók fejezetébe” – szögezte le Tőkés. Kijelentette: ő maga biztosan kérvényezni fogja a magyar állampolgárságot, és úgy véli, ezt minden, magára valamit is adó határon túli megteszi majd, ugyanis igaznak látja a mondást, mely szerint az a magyar, akinek fáj Trianon.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba szerint is Budapest egy jóvátételi politikai döntést hozott válaszul az évtizedek során sok elhibázott, határon túli magyarokat sújtó döntés ellensúlyozásaként. Az ügyvezető elnök azonban nem árulta el, hogy ő maga igényli-e majd a kettős állampolgárságot. „Ez egy személyes ügy, én sem kérdem meg senkitől, hogy felveszi-e a magyar állampolgárságot vagy sem” – szögezte le. Takács Csaba hozzáfűzte, hogy amennyiben a magyar kormány a szövetség támogatását kérik, az RMDSZ – akárcsak a kárpótlási jegyek, magyar igazolványok vagy oktatási támogatás esetében, szívesen vállalja a közvetítői szerepet.
Üdvözli a kezdeményezést és örül az elfogadásának Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere, a szövetség SZKT-elnöke is. „A december 5-i sikertelen népszavazás okozta sebet, amelyet magunkban hordunk, pont ilyen és hasonló döntésekkel, mindennapi együttműködéssel és kölcsönös felelősségvállalással lehet begyógyítani” – fogalmazott. Mint elmondta, maga is igényelni fogja a magyar állampolgárságot, ha gyakorlatba ültetik a törvényt, és meghatottan gondol arra, hogy gyermekeinek 76 és 74 esztendős nagyszülei is megérhették ezt a napot.
„Fontos gesztus, amely valamelyest oldja a 2004. december 5-i sérelmeket” – jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki szintén igényli a kettős állampolgárságot. „A magyarság nem élhet kérdőjelekkel, és fontos, hogy az anyaországi magyarok a határokon kívül élő magyarság felé tudjanak fordulni, mert elérkezett az ideje az összefogásnak” – mondta Borboly, aki szerint ezt sugallja az Országgyűlésben lezajlott szavazás is, ugyanis néhány kivétellel minden parlamenti frakció az indítvány mellett szavazott. „Ez jó alap lehet az újrakezdéshez” – szögezte le Borboly, kifejtve, hogy a magyar állampolgárságot nem azért kérik majd az erdélyi magyarok, hogy elhagyják szülőföldjüket, sem az ottani társadalmi juttatásokért, hanem azért, mert ez nekik kijár. A Hargita megyei közgyűlés elnöke ugyanakkor bízik abban, hogy a magyarországiak is hamarosan meggyőződnek arról, hogy a határaikon túl élő magyarság nem akarja a munkahelyeiket elvenni.
„Minden székely ember szívében benne él, hogy a magyar nemzet része, az elmúlt ezer évben ez így volt, de az elmúlt kilencven év után nagyon jól jött a magyar Parlament szinte egyhangú döntése” – fogalmazta meg Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat elnöke elmondta: „eddig is arccal Budapest felé, a magyar nemzet kulturális értékei felé tekintve éltünk, ezt erősítette meg az erdélyi magyarságban a magyar Országgyűlés döntése”. A döntés erős szimbolikus töltete mellett, annak gyakorlati haszna is ismert, és az Európai Unió sok országában elfogadott, fogalmazott Tamás Sándor. Az önkormányzat elnöke szerint a jelenlegi magyar kormány, amelynek sok tagját régről ismerik, olyan partnere lehet Erdélynek, Székelyföldnek, amely nemcsak a kettős állampolgárságot szavatolja, hanem a székelyföldi területi autonómia kivívásában is komoly támogató hátországot jelenthet.
A Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke úgy érzi: a tegnap elfogadott törvénnyel nem egy többletjogot kapott, hanem visszakapta azt, ami neki jár. „Nem én döntöttem a határok átrajzolásáról, ezt a nagyhatalmak tették. Marosvásárhelyi magyar nemzetiségű, román állampolgárként én mindig is magyarnak éreztem magam. Ennek neveltek szüleim és ennek neveltem én is a gyermekeimet” – fogalmazott. Szerinte a jogorvoslással az anyaországi politikum lényegében megerősítette a határon túlra szakadtakban az együvé tartozás érzését. Lokodi Edit Emőke hozzátette: az elsők között fog élni a törvény adta lehetőségekkel.
Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke szerint az erdélyi magyaroknak felelősségteljesen kell majd „sáfárkodniuk” a magyar állampolgárságukkal. „Nem lenne jó, ha a magyarok tömegesen vándorolnának ki Erdélyből, és hazát cserélnének az új állampolgárságukat felhasználva” – fogalmazott Csehi. A tanácselnök továbbá üdvözölte azt a tényt, hogy a magyar Országgyűlés nagy többségben fogadta el a törvénytervezetet. Szerinte ez erkölcsi elégtétel a 2004. december 5-i népszavazásért, és a magyar döntéshozók a korábbi általános széthúzással ellentétben bebizonyították, hogy nemzeti kérdésekben az egyéni akarat a pártérdek fölött áll. Csehi személy szerint még nem döntötte el, él-e majd a kettős állampolgárság jogával, hiszen, mint mondta, ehhez behatóbban kell tanulmányoznia a hazai közigazgatási törvényeket és a magyar állampolgárságról szóló törvénytervezetet. Nem szeretné ugyanis, hogy a jogszabályok ütközése miatt utólag derülne ki, nem képviselheti tovább a szavazóit abban a funkcióban, amelyre megválasztották.
„A kettős állampolgárságnak jelentős érzelmi értéke van a romániai magyarok számára, ezért fontosnak tartom és üdvözlöm a megszavazását” – nyilatkozta Fekete Emőke, a Kolozs megyei közgyűlés alelnöke, aki leszögezte, igényelni fogja a magyar állampolgárságot.
„Elsősorban a szívnek és a léleknek fontos a kettős állampolgárság” – fogalmazta meg Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint fontos, hogy az anyaországiak végre minden cirkusz és referendum nélkül jelzik, hogy nem csak Magyarországon élnek magyarok. A szimbolikus jelentősége mellett a kettős állampolgárságnak gyakorlati haszna is van az erdélyi magyarok számára, hiszen így vízum nélkül utazhatnak vagy vállalhatnak munkát olyan országokban, ahol román állampolgárként ezt még nem tehetik meg, véli Antal. Mint elmondta, ő és idős nagymamája is kérni fogja a magyar állampolgárságot, mert mindkettőjük számára ugyanazt a pozitív tartalmat, a magyarság öszszetartozását szimbolizálja.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere csak akkor dönti majd el, kéri-e a magyar állampolgárságot, ha alaposan megismeri a magyarországi törvény szövegét.
Pozitívan értékelte a tegnapi döntését Szász Jenő, Székelyudvarhely alpolgármestere, a Magyar Polgári Párt elnöke is, aki ezt egyben fontos üzenetnek tartja azért, mert ezúttal csupán 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodással elfogadták, hogy a határon túl élő magyarok is megkapják a magyar állampolgárságot. Ezek után számára nem is kérdés, élni fog a lehetőséggel, hogy az anyaország állampolgára is legyen, és mint elmondta, azon lesznek, hogy közvetítő szerepet vállaljanak ez ügyben, leegyszerűsítve az embereknek az állampolgársághoz való hozzáférés lehetőségét. „Ezek után el lehet gondolkodni a folytatásról is, az összes többi jogosultságról is egyeztetni kell mindazt, amit a magyar állampolgárság hoz magával” – részletezte Szász.
Pap Kincses Emese csíkszeredai közíró, MPP-s politikus elmondta, véleménye szerint a kettős állampolgárság igénylése összetartozási vágyunkat szimbolizálja. „Nemhogy én igényelném, hanem szerintem minden, Magyarország határain kívül élő magyar igényelni fogja, még akkor is, hogyha csak a szimbolikus összetartozást jelenti” – fogalmazott.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs is örömének adott hangot, mondván, hogy ezáltal az anyaország és a határon túli magyarság viszonya is rendeződhet. „Megnyílnak a távlatok, a lehetőségek arra, hogy ez a kapcsolat átértékelődjön, szorosabbá váljon” – értékelte a budapesti parlament döntését Izsák. Az SZNT elnöke természetesnek nevezte, hogy ő maga is igényelje a magyar állampolgárságot. „Számomra ez most egy jelkép lenne, viszont bízom abban, hogy közösségünk számára előbb-utóbb ennél több lesz. De ezt majd eldönti az Országgyűlés meg a történelem” – fejtette ki Izsák Balázs.
„Gondolom, hogy amennyiben lehetséges, a csángómagyarok többsége igényelni fogja a magyar állampolgárságot, még akkor is, ha Moldva soha nem tartozott a történelmi Magyarországhoz” – véli Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyar Szövetség elnöke, aki szintén igényelni fogja a magyar állampolgárságot. Szerinte ugyanakkor a tegnapi döntés nagyon jó alkalmat kínál a csángók identitástudatának erősítésére.
Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány vezetője lapunk kérdésére elmondta, igényelni fogja a kettős állampolgárságot. „Bárki, aki felénk nyújtja szeretettel a kezét, az egy pozitív dolog” – fogalmazott az atya, hozzáfűzve, hogy ez nem jelenti azt, hogy most mindannyian Magyarországra költözünk, csupán azt, hogy az anyaország elfogadott, szeret bennünket. „A minap az egyik gyerek azzal a javaslattal hozakodott elő, hogy meg kellene köszönnünk az anyaországi honfitársainknak ezt a szép gesztust” – tette hozzá. Éppen ezért június elején Csaba testvér száz gyerekkel megy majd Budapestre, és a Szent István-bazilikában celebrált szentmise keretében mond köszönetet „a helyes szavazásért”.
Varga László marosvásárhelyi nyugalmazott református lelkész még gondolkozik azon, hogy igényelje-e az állampolgárságot vagy ne. Az egykori politikai fogoly, aki hét évet töltött a kommunista rendszer legkegyetlenebb börtöneiben, elsősorban erkölcsi szempontból értékeli az új magyar hatalom lépését. A lelkipásztor viszont úgy véli: a magyarországi politikusoknak már évekkel ezelőtt meg kellett volna tenniük ezt a lépést.
Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője is igényli majd a kettős állampolgárságot. Kassay is a magyar Országgyűlés döntését gesztusértékűnek tekinti, egy olyan döntésnek, „amellyel Magyarország tartozott nekünk”. Szerinte azonban a kettős állampolgárság megadása a határokon kívül élő magyarságnak jelentős lépés az összetartozás folyamatában, viszont mivel nem jár szavazati joggal, nem látja a hozadékát az erdélyi ember szemszögéből.
Cserey Csaba, a Szatmárnémetiben élő dzsesszdobos úgy nyilatkozott, magyarnak érzi magát, ez az anyanyelve, így minden további nélkül szert kíván tenni a kettős állampolgárságra. „Jó ötletnek tartom a kezdeményezést, és nem látom, miért ne lenne ez jó az erdélyi magyaroknak. Az ismerőseim többsége is osztja a véleményem” – mondta.
„Rendkívül értékelendő és évek óta várt gesztus a kettős állampolgárságról szóló törvény megszavazása” – szögezte le Dancs Annamari. A fiatal énekesnő felidézte azokat a helyzeteket, amikor havonta kénytelen volt átlépni a határt, hogy „pecsételtessen”, ha munkája miatt ennél több időt kellett Magyarországon töltenie, vagy amikor bizonyos pénzösszeg felmutatását kérték a határnál. „Ez a bánásmód megalázó volt számunkra, mint ahogy az is fájt, amikor az anyaországiak szegény rokonként kezelték az erdélyi magyarokat, kenyerüket, munkahelyüket féltették tőlünk” – fejtette ki Annamari, aki szintén kérni fogja a magyar állampolgárságot.
„Természetes, hogy jogunk lehet magyar állampolgárságot könnyített eljárással felvenni, hiszen ugyanezt az előjogot megkapták a moldovai köztársaságbeli románok is anyaországuktól – mondta a Krónikának Holló Kinga nagyváradi képzőművész. – Sok előnye van, például utazáskor gyakran szembesülök azzal, hogy a román állampolgárokkal szemben sok a restrikció, sőt az előítélet is. Sajnos az utóbbi időben olyan romániaiakat ismertek meg a más országbeliek, akik miatt igen negatív kép alakult ki bennük az országról, és ez rajtunk, magyarokon is lecsapódik.”
Pászkány Árpád kolozsvári üzletember, a román élvonalbeli futballbajnokságban aranyérmet nyert Kolozsvári CFR tulajdonosa pragmatikus embernek tartja magát, és mivel semmi konkrét előnyt nem lát a felkínált magyar állampolgárságban, nem fogja kérelmezni azt. „Őszinte leszek: nekem nem kell a magyar állampolgárság. Ha már úgyis benn vagy az Európai Unióban, olyan mindegy, hogy melyik tagállamának vagy állampolgára. Különösebb előnyt nem látok benne. Jelen pillanatban az adórendszer sem jobb Magyarországon, mint Romániában” – nyilatkozta Pászkány Árpád.
Kádár Kálmán, a sorozatban negyedik román bajnoki címét ünneplő Nagyváradi VSK vízilabda-együttesének csapatkapitánya, a román válogatott egyik alapembere nem kíván élni a magyar kormány által felkínált lehetőséggel, ugyanis ezt politikai húzásnak tartja. „Én nem fogom igényelni a magyar állampolgárságot, az biztos. Egyrészt azért, mert nekem tulajdonképpen semmilyen előnyöm nem származna abból, ha magyar állampolgár lennék. Másrészt ezt a politikusok azért találták ki, hogy a jövőben több szavazatot kapjanak a választásokon, mondjuk majd Erdélyből, vagy akárhonnan, ahol magyarok élnek. Mi hiába foglalkozunk azzal, hogy mi történik majd Magyarország belterületén, az az ő dolguk, ott ők szavazzanak, nekünk az a dolgunk, hogy itt szavazzunk, hiszen mi Romániában élünk – mondta a 31 éves nagyváradi sportoló. – Nem azért mondom ezt, mert kevésbé érzem magam magyarnak, mint mások, egyszerűen azért, mert úgy érzem, ez egy politikai húzás, és én nem szeretnék ennek részese lenni.”
Miklós Edit csíkszeredai alpesi síző azonban élni kíván a kettős állampolgárság igénylésének lehetőségével. „Mindenképpen igényelem, egyelőre azért, hogy legyen meg. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egyszer Magyarországnak szeretnék versenyezni, és csak úgy igazolhatok át, ha állampolgár vagyok” – mondta.
Krónika (Kolozsvár)
2010. május 27.
Magyar utcanévtáblákat helyeztek ki
Magyar nyelvű utcanévtáblákat szereltek fel tegnap Nagyváradon. A feliratokon a közterület típusának magyar megnevezésén túl az utcák történeti neve szerepel. Így a „Teleki” és a „Kálvin János” elnevezés. Az Erdélyi Magyar Ifjak váradi szervezetének tagjai e tettükkel nyomatékosítani akarják, hogy a köztudatba beépült és még mindig használt történeti megnevezések kihelyezése az üdvös megoldás, és nem az RMDSZ által ajánlott tükörfordítás.
Tegnap délben négy táblát helyeztek ki a hivatalos megnevezéseket, azaz a „Jean Calvin” és a „Primăriei” feliratokat tartalmazók alá: egyet Tőkés László európai parlamenti képviselői irodájának falára, kettőt a váradújvárosi református templomra, továbbá egyet az Illyés Gyula Református Könyvesboltra.
Az ifjúsági mozgalom elnökségi tagja, Csomortányi István – a táblák kihelyezője – elmondta, hogy tettükért nem járhat büntetés. Már csak azért sem, mert például Szászsebesen már gyakorlatba ültették az ehhez hasonló megoldást: a Fehér megyei városban más betűtípussal, más színű táblán szerepelnek a közterületek történeti, azaz német megnevezései is (ráadásul ott az önkormányzat helyeztette ki ezeket a feliratokat). Ennek értelmében ajánlják a lakosságnak, hogy helyezze ki a történeti, azaz Váradon a magyar megnevezéseket, addig is, amíg végre a váradi helyhatóság nem tesz eleget ebbéli kötelezettségének. Az EMI-sektől továbbra is lehet igényelni az ilyen a táblákat, mégpedig ingyen biztosítják, mi több, fel is szerelik ezeket (igénylő nyomtatványokat a Teleki utcai református könyvesboltban is lehet találni). Az utóbbi időszakban negyven ilyen kérés érkezett hozzájuk.
Az ifjúsági civil mozgalom reprezentánsain és a sajtósokon kívül az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei szervezetének elnöke, Török Sándor is jelen volt a táblakihelyezésnél. Mint mondta, az ilyen táblák kihelyezése jogos igénye a váradiaknak, így támogatja ezt az EMNT is.
Megyeri Tamás Róbert
Reggeli Újság (Nagyvárad)
Magyar nyelvű utcanévtáblákat szereltek fel tegnap Nagyváradon. A feliratokon a közterület típusának magyar megnevezésén túl az utcák történeti neve szerepel. Így a „Teleki” és a „Kálvin János” elnevezés. Az Erdélyi Magyar Ifjak váradi szervezetének tagjai e tettükkel nyomatékosítani akarják, hogy a köztudatba beépült és még mindig használt történeti megnevezések kihelyezése az üdvös megoldás, és nem az RMDSZ által ajánlott tükörfordítás.
Tegnap délben négy táblát helyeztek ki a hivatalos megnevezéseket, azaz a „Jean Calvin” és a „Primăriei” feliratokat tartalmazók alá: egyet Tőkés László európai parlamenti képviselői irodájának falára, kettőt a váradújvárosi református templomra, továbbá egyet az Illyés Gyula Református Könyvesboltra.
Az ifjúsági mozgalom elnökségi tagja, Csomortányi István – a táblák kihelyezője – elmondta, hogy tettükért nem járhat büntetés. Már csak azért sem, mert például Szászsebesen már gyakorlatba ültették az ehhez hasonló megoldást: a Fehér megyei városban más betűtípussal, más színű táblán szerepelnek a közterületek történeti, azaz német megnevezései is (ráadásul ott az önkormányzat helyeztette ki ezeket a feliratokat). Ennek értelmében ajánlják a lakosságnak, hogy helyezze ki a történeti, azaz Váradon a magyar megnevezéseket, addig is, amíg végre a váradi helyhatóság nem tesz eleget ebbéli kötelezettségének. Az EMI-sektől továbbra is lehet igényelni az ilyen a táblákat, mégpedig ingyen biztosítják, mi több, fel is szerelik ezeket (igénylő nyomtatványokat a Teleki utcai református könyvesboltban is lehet találni). Az utóbbi időszakban negyven ilyen kérés érkezett hozzájuk.
Az ifjúsági civil mozgalom reprezentánsain és a sajtósokon kívül az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei szervezetének elnöke, Török Sándor is jelen volt a táblakihelyezésnél. Mint mondta, az ilyen táblák kihelyezése jogos igénye a váradiaknak, így támogatja ezt az EMNT is.
Megyeri Tamás Róbert
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2010. május 27.
Ortodox Liceumba kerülhetnek magyar osztályok
Bihar megye – A váradi RMDSZ addig nem egyezik bele abba, hogy magyar osztályok ortodox liceumba kerüljenek át, mindaddig amíg az érintett szülőkkel és tanárokkal előzőleg nem egyeztetnek ezügyben.
A Bihar Megyei Tanfelügyelőség jóváhagyta a nagyváradi Andrei Muresanu iskola beolvasztását az Ortodox Teológiai Liceumba, mivel azonban erről előzőleg nem egyeztettek az RMDSZ-szel, ezért Biró Rozália a város alpolgármestere és az RMDSZ váradi helyi tanácsi frakciója javasolta az erről szóló határozattervezet levételét a helyi tanács május 26-iki ülésének napirendjéről. „Az Andrei Muresanu iskolában 1-8 osztályban minden évfolyamon van magyar tagozat, ezért úgy gondoltuk, hogy nem lehet egy tollvonással dönteni magyar gyerekek sorsáról” – magyarázta a döntést Biró Rozália tagnapi sajtótájékoztatóján. Az alpolgármester jelezte, hogy az ortodox püspökség átiratában kifejezetten hagsúlyozza azt, hogy szeretnék ha a fúzió után is megmaradnának majd a magyar osztályok. „De mi a magyar oktatók és a szülők véleményét szeretnénk kikérni ebben a kérdésben” – hangsúlyozta Biró Rozália, aki jelezte, hogy van megoldási javaslat erre a problémára. „Át lehetne vinni a magyar elemi osztályokat a George Cosbuc iskolába, ha ez utóbbi tanintézményből a román tannyelvű step by step osztályok elköltöznek valahová. Ha viszont ezt a költözést nem lehet megvalósítani, akkor a Cosbuc iskola nem tudja fogadni a magyar osztályokat.” – mondta az alpolgármesterasszony, tudatva, hogy az RMDSZ a jövő héten fog egyeztetni a szülőkkel és a magyar oktatókkal, és annak függvényében teszi meg az RMDSZ a következő lépéseket, hogy milyen vélemények hangzanak el a megbeszélésen.
Iskolaorvosok, munkára!
Az RMDSZ nagyváradi helyi tanács frakciója benyújtott a tanácshoz egy határozatjavaslatot, mely az iskolaorvosok munkájának hatékonyabb felügyelete és ellenőrzését célozza meg. „Ha már az iskolaorvosok átkerültek az önkormányzathoz, akkor meg kell értetni velük azt, hogy az önkormányzatnak tartoznak felelőséggel” – érvelt a javaslat szükségessége mellett Biró Rozália, aki elárulta, hogy az iskolaorvosi rendelők átutalása után huszonegy orvos, tíz fogorvos és további ötvenkilenc iskolai egészségügyi személyzet került át az önkormányzat fennhatósága alá. Az RMDSZ frakció tervezete négy fő elemből áll: az első az, hogy minden iskolaorvos számára kötelezővé tennék azt, hogy minden tanév lezárultával számított harminc napon belül (tehát az idén július 15-ig) állítsanak össze tevékenységi beszámolót, melyben többek között az szerepelne, hogy a tanév során hány gyereket vizsgáltak meg, hány iskolai baleset volt, stb. A következő elem az, hogy minden iskolába járó gyereknek legyen iskolai egészségügyi lapja, továbbá az iskolaorvosok számára kötelezővé tennék azt, hogy osztályfőnöki órákon, vagy más keretek között elsősegély és balaesetmegelőzési felvilágosítást tartsnak gyerekeknek és tanároknak, míg a negyedik elem a Szociális és Közösségi ügyek Hivatalát (ASCO) érintené, amelynek ki kellene dolgoznia az iskolai orvosi rendelők működési szabályzatát. Biró Rozália elmondta, hogy a tervezetről várhatóan a júniusi soros tanácsülésen fognak szavazni, és ha átmegy a javaslat a testületen, akkor az iskolaorvosok már az idén július 15-ig meg kell majd írják tevékenységi beszámolójukat.
Pap István
erdon.ro
Bihar megye – A váradi RMDSZ addig nem egyezik bele abba, hogy magyar osztályok ortodox liceumba kerüljenek át, mindaddig amíg az érintett szülőkkel és tanárokkal előzőleg nem egyeztetnek ezügyben.
A Bihar Megyei Tanfelügyelőség jóváhagyta a nagyváradi Andrei Muresanu iskola beolvasztását az Ortodox Teológiai Liceumba, mivel azonban erről előzőleg nem egyeztettek az RMDSZ-szel, ezért Biró Rozália a város alpolgármestere és az RMDSZ váradi helyi tanácsi frakciója javasolta az erről szóló határozattervezet levételét a helyi tanács május 26-iki ülésének napirendjéről. „Az Andrei Muresanu iskolában 1-8 osztályban minden évfolyamon van magyar tagozat, ezért úgy gondoltuk, hogy nem lehet egy tollvonással dönteni magyar gyerekek sorsáról” – magyarázta a döntést Biró Rozália tagnapi sajtótájékoztatóján. Az alpolgármester jelezte, hogy az ortodox püspökség átiratában kifejezetten hagsúlyozza azt, hogy szeretnék ha a fúzió után is megmaradnának majd a magyar osztályok. „De mi a magyar oktatók és a szülők véleményét szeretnénk kikérni ebben a kérdésben” – hangsúlyozta Biró Rozália, aki jelezte, hogy van megoldási javaslat erre a problémára. „Át lehetne vinni a magyar elemi osztályokat a George Cosbuc iskolába, ha ez utóbbi tanintézményből a román tannyelvű step by step osztályok elköltöznek valahová. Ha viszont ezt a költözést nem lehet megvalósítani, akkor a Cosbuc iskola nem tudja fogadni a magyar osztályokat.” – mondta az alpolgármesterasszony, tudatva, hogy az RMDSZ a jövő héten fog egyeztetni a szülőkkel és a magyar oktatókkal, és annak függvényében teszi meg az RMDSZ a következő lépéseket, hogy milyen vélemények hangzanak el a megbeszélésen.
Iskolaorvosok, munkára!
Az RMDSZ nagyváradi helyi tanács frakciója benyújtott a tanácshoz egy határozatjavaslatot, mely az iskolaorvosok munkájának hatékonyabb felügyelete és ellenőrzését célozza meg. „Ha már az iskolaorvosok átkerültek az önkormányzathoz, akkor meg kell értetni velük azt, hogy az önkormányzatnak tartoznak felelőséggel” – érvelt a javaslat szükségessége mellett Biró Rozália, aki elárulta, hogy az iskolaorvosi rendelők átutalása után huszonegy orvos, tíz fogorvos és további ötvenkilenc iskolai egészségügyi személyzet került át az önkormányzat fennhatósága alá. Az RMDSZ frakció tervezete négy fő elemből áll: az első az, hogy minden iskolaorvos számára kötelezővé tennék azt, hogy minden tanév lezárultával számított harminc napon belül (tehát az idén július 15-ig) állítsanak össze tevékenységi beszámolót, melyben többek között az szerepelne, hogy a tanév során hány gyereket vizsgáltak meg, hány iskolai baleset volt, stb. A következő elem az, hogy minden iskolába járó gyereknek legyen iskolai egészségügyi lapja, továbbá az iskolaorvosok számára kötelezővé tennék azt, hogy osztályfőnöki órákon, vagy más keretek között elsősegély és balaesetmegelőzési felvilágosítást tartsnak gyerekeknek és tanároknak, míg a negyedik elem a Szociális és Közösségi ügyek Hivatalát (ASCO) érintené, amelynek ki kellene dolgoznia az iskolai orvosi rendelők működési szabályzatát. Biró Rozália elmondta, hogy a tervezetről várhatóan a júniusi soros tanácsülésen fognak szavazni, és ha átmegy a javaslat a testületen, akkor az iskolaorvosok már az idén július 15-ig meg kell majd írják tevékenységi beszámolójukat.
Pap István
erdon.ro