A múlt héten Hegyközcsatár, Szalárd és a magyarországi Bedő polgármestere szerződést írt alá arról, hogy megalakítják a Bed-Sal-Cet Rt.-t. A részvénytársaságot be is jegyezték, és a Berettyó- és Hegyköz-menti agrárprogram megvalósítását tűzték ki fő célul. Az rt. megpályázta a Sapard egyik programját, s bár válasz még nem érkezett, számítanak arra, hogy jelentős támogatást kapnak. Ősztől a hegyközi és a szalárdi emberek földjeit szeretnék bérbe venni és megmunkálni. A haszon tíz százaléka a tulajdonost illeti majd meg. A román és a magyar kormány is támogatásáról biztosította a társaságot. /Határ menti agrárprogram. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./

"Nagyszalontán az Elméleti Középiskola (korábban Arany János Gimnázium) igazgatója, Ioan Herdean egyezségre jutott az aradi székhelyű Vasile Goldis Egyetem vezetőivel. A két fél elhatározta, hogy Nagyszalontán az aradiak kihelyezett tagozatot működtetnek. Ennek értelmében már az ősztől "egyetemi várossá" léphet elő a település. Két levelező szakot indítanak szeptembertől, 50 jogászt és 50 közgazdászt képeznek majd. Ezzel egy időben létrehoznak egy távoktatási rendszerben működő tanítóképző kollégiumot, 40 helyet román, 30-at magyar anyanyelvűeknek hirdetnek meg. /Egyeteme lesz Szalontának. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./"

Tíz évvel ezelőtt, az első rendezvényen, hatalmas tömeg emlékezett meg a szatmári béke megkötésének évfordulójáról. Immár tizedik alkalommal rendezték meg a zarándoklatot és hatodszor a történelmi tanácskozást Szatmárnémetiben, Az élő Rákóczi rendezvényt. A Majtényi síkon, mint az előző években is, Nagy Csaba nyíregyházi tárogatóművész és együttese nyitotta meg a műsort. Szép Gyula, az RMDSZ országos elnökségének tagja arról beszélt, hogy a kurucoknak nem csak az osztrákokkal kellett harcolniuk, hanem a magyar labancokkal is. Így van ez ma is, emiatt nem tudják elérni céljaikat. Dr. Németi János előadásában kidomborította, hogy az erdélyi fejedelemség biztosította a magyar államiság folytonosságát. /Megemlékezés Szatmárnémetiben és a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./ A rendezvényre jöttek Kolozsvártól Nyíregyházáig, Nagyváradtól Eperjesig, de Máramarosszigetről is. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a szatmári Kölcsey Kör elnöke volt a rendezvény főszervezője. Szatmárnémetiben, a Láncos templomban Tőkés László püspök hirdetett igét, ezután került sor a Lorántffy Zsuzsanna nevét viselő nőszövetségek találkozójára. A városban, a Scheffler János Lelkipásztori Központban kárpát-medencei történelmi találkozó volt. Reizer Pál szatmári megyéspüspök külön kitért az itteni katolikusok és reformátusok példaadó együttműködésére. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök felelevenítette annak a templomnak a történetét és működését, amelyet a múlt években közösen emelt a két egyház, a katolikus és a református, s nagy harmóniában közösen használ. A történelmi tanácskozáson Csetri Elek professzor az erdélyi fejedelmi hatalom XVII. századbeli gazdasági hátteréről értekezett, dr. Németi János Szatmár vármegye akkori helyzetét vázolta fel. Mandula Tibor a fejedelemasszony szatmári ténykedéséről beszélt, Zubánics László beregszászi történész Lorántffy Zsuzsanna Beregben címmel tartott előadást. Takács Péter debreceni professzor három erdélyi fejedelemasszony, Brandenburgi Katalin, Lorántffy Zsuzsanna és Báthori Zsófia életét vázolta fel. Sipos Gábor kolozsvári levéltáros az iskolaépítő-támogató Lorántffy Zsuzsannáról beszélt, kiemelve a fogarasi román iskola alapításának fontosságát. Kónya Péter eperjesi tanár Comenius ottani hatásáról beszélt, Tamás Edit sárospataki történész, muzeológus vetítéssel egybekötve elevenítette fel Lorántffy Zsuzsanna hagyatékát és ránk maradt tárgyi emlékeit. A hagyományokhoz híven most is majtényi zarándoklattal zárult az Élő Rákóczi ünnepségsorozat. /A Rákócziakra emlékezve: Ismét messze szólt a tárogató! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Máj. 1-jén hálaadó szentmisével emlékeztek Szatmárnémetiben, a főtéri katedrálisban arra, hogy tíz évvel ezelőtt Reizer Pált szatmári megyéspüspökké szentelték és 48 évi kényszerszünet után újra megkezdte működését a római katolikus püspökség helybeli intézménye. Az ünnepi alkalomra megjelentek a helyi közélet képviselői is, köztük Ilyés Gyula, a megyei RMDSZ elnöke, s számos neves, határon inneni és túli vendég. A szentmise végén külön megemlékeztek azokról a lelkipásztorokról, akik vértanúságot szenvedtek hitükért és egyházukért a kommunizmus éveiben. Így dr. Scheffler János püspökről, aki 1952-ben a zsilavai börtönben halt meg, dr. Bogdánffy Szilárd püspöki titkárról, akit titokban váradi püspökké választottak, és szintén börtönben halt meg. A neves évfordulón Reizer Pál püspök több papot előléptetett. Dr. Tempfli Imrét püspöki helynökké nevezték ki, heten kapták meg a tiszteletbeli kanonok, ketten a tiszteletbeli főesperes, hárman a szentszéki tanácsos címet, egy pedig címzetes esperes lett. Ezt követően megkoszorúzták a nagy elődöket idéző emlékhelyeket, köztük a városépítő püspök, Hám János múlt év májusában felavatott szobrát a székesegyház előtt. /(Sike Lajos): Reizer püspököt köszöntötték, köszöntjük. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Ápr. 29-én szentelték fel a Caritas Catolica által működtetett várad-szőlősi Szent Márton idősek otthonát. Az 1995-ben megnyílt intézmény szűkösnek bizonyult, szükséges volt a bővítése. Az öregek otthonával sok szegény rászorultan tudunk segíteni - mondta Tempfli József megyés püspök. - Jelenleg 21 lakója van az otthonnak. /K. Fekete Ildikó: Érezniük kell: szeretet veszi körül őket. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 3./

Ápr. 29-én Siklódy Ferenc gyergyószárhegyi grafikusművész Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka c. grafikai sorozatából nyílt kiállítás Gyergyószentmiklóson. Az arcképcsarnokot Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr közönsége már megtekinthette, Gyergyószentmiklósról Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Marosvásárhely, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Nagyvárad és Temesvár lesznek a vándorkiállítás állomásai. - Ápr. 30-án kiállítás nyílt Márkos András e vidékről származó, ma Németországban élő festőművész Golgotha Ficta c. sorozatából Gyergyószárhegyen. A tárlatmegnyitó első állomása a művész nagyobb lélegzetű terveinek, melyek szerint állandó galériát nyit Gyergyószárhegyen kortárs nyugati képzőművészek bemutatására. /Két gyergyói tárlat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke máj. 5-én Kolozsváron a II. Civil Fórumon tartott előadásában többek között elmondta, hogy a napokban megnyílt a forrás az erdélyi magyar alapítványi egyetem számára. Szabó Tibor a Bihari Naplónak nyilatkozva kifejtette: komoly esély van arra, hogy az alapítvány által kiírt pályázatok alapján néhány képzési formát már a következő tanévtől elindítsanak. Szükségesnek tartja, hogy az egyetem központját meg tudják alapozni. "Egyfajta kommunikációs központról van szó, ahonnan az egész egyetemi struktúrát mozgatni, irányítani lehet, illetve a könyvtár alapjairól." Az egyetemnek az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány lesz a gazdája. Ez egy világi egyetem, amely fölött az erkölcsi védnökséget és felelősséget az erdélyi magyar egyházak vállalják. - A státustörvény az előkészítés fázisában van. A szakértői bizottságokban sikerült megfogalmazni a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénynek azokat az elemeit, amelyek szabályozást kell hogy tartalmazzanak erre a jogviszonyra vonatkozóan. "Ezek az elemek a munkavállalásra vonatkoznak, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokra, az oktatás területére, egyéb magyarországi kedvezményekre, beleértve az utazási, a diák- és a pedagóguskedvezményeket is." /Wagner István: Egyetemügy és státustörvény.= Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./

"Máj. 5-6-án zajlott Kolozsváron a II. Civil Fórum, amelyen a hazai magyar nem kormányzati szervezetek - egyesületek, alapítványok - több mint kétszáz képviselője hallgatott meg előadásokat, illetve cserélt eszmét a szakterületükkel foglalkozó szekcióüléseken vagy kötetlen módon. Az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért (AEMCSZ) rendezésében megtartott fórum ülésein hazai és magyarországi szakemberek értekeztek a civil szféra feladatairól, lehetőségeiről, társadalmi szerepéről. A szervező alapítvány elnöke, Somai József zárszavában kijelentette: "Érezzük, hogy ezt a második fórumot is meg kellett tartani, a hagyomány folytatódni is fog, de alapítványunk elsőrendű feladata az, hogy az információszerzésben és -továbbításban, a kapcsolatteremtésben és az együttműködés kialakításában a napi tevékenység szintjén segítsük a hazai magyar civil szervezeteket." A rendezvény címében is megfogalmazott hosszú távú cél - A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben - a két nap alatt egy kicsit közelebb került. /Wagner István: Erdélyi magyar civil szervezetek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./ A Civil Fórumon Bustya Dezső református püspök-helyettes beszédében a jövőépítéshez elengedhetetlen irányváltásra hívta fel a figyelmet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke a polgári társadalomnak az utóbbi években tapasztalt önépítkező igyekezetéről, az anyaországgal való természetes kapcsolatok kialakításáról beszélt. A civil társadalom kezdeményezőként lép fel és ennek kiegészítése a mindenkori magyar kormány feladata. Anyagi támogatást a magyar állami költségvetés és az utóbbi időben megélénkülést mutató gazdasági, illetve civil szerveződések nyújtanak. Mindenképpen hosszú távú befektetésekről van szó. Az Illyés Közalapítvány 1999-ben, az előző évhez képest, 50 %-os költségvetésnövekedést ért el: 820 millió forinttal gazdálkodott (nagyjából ennyi jut az idei esztendőre is), 47 %-ban infrastruktúrára, 53 %-ban pedig intézményfejlesztésre költekezett. A tavaly beküldött háromezer pályázat közül 1300-1400 részesült pozitív elbírálásban. Az Új Kézfogás Közalapítvány 1999-ben 300 millió forinttal gazdálkodhatott. Az Apáczai Közalapítvány tavaly 500, idén 700 millió forint fölött rendelkezik, és célja, hogy az oktatási rendszer megerősítésével az itteni fiatalokat a szülőföldön való maradásra serkentse. Szabó Tibor szeptembertől a 100 millió forintnyi ösztöndíjalapnak a szülőföldön való hasznosítását helyezte kilátásba. A II. Civil Fórum gazdasági, ifjúsági, műemlékvédelmi, művelődési, oktatási, szociális, tudományos és környezetvédelmi szekcióülésekkel folytatódott. /Ördög I. Béla: II. Civil Fórum 2000. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ Új társadalmi folyóirat a Civil Fórum látott napvilágot, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványaként. A lap célja tájékoztatást nyújtani a nemkormányzati szervezeteknek a szférát érintő kérdésekről, pályázatokról, a kapcsolattartás segítése. Az I. évfolyam 0. számában a következőket olvashatjuk: Civil szervezetek tavasza (Somai József); Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány bemutatása (Egri István); II. Civil Fórum 2000: A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben; Hogyan jegyezzünk be egy alapítványt vagy egyesületet (Somai László József); A civil szervezetek pénzügyi felelőssége (Imecs Veronka); Aktuális pályázati lehetőségek (Tőkés Gyöngyvér). /Civilfórum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"

Tavaly október óta immár másodjára szervezett gyermekgyógyászati előadás-sorozatot a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat romániai szervezete, a magyarországival és németországival közösen. Nagyváradon mintegy harminc orvos és egyetemista gyűlt össze a Gyermekkórház előadótermében, ahol dr. Bárányi Ferenc, a szervezet romániai elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. /Gyermekgyógyászok találkoztak. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./

Máj. 6-án világhírű nyíregyházi Cantemus kórus fellépett Nagyváradon az anyagcserezavarban szenvedő gyerekek megsegítését célzó jótékonysági koncerten, a Bazilikában. /Gittai István: Hetvenkét dalnok éneke a Bazilikában. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./

A romániai magyar civil szervezetek képviselőinek kolozsvári fórumán máj. 6-án, előadást tartott Eckstein-Kovács Péter tárca nélküli miniszter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője is. Felvázolta a Kisebbségvédelmi Hivatal működését. A hivatalnak egyrészt jogszabály-kezdeményezési lehetősége van, másrészt láttamozza azokat a törvénytervezeteket, amelyeknek bármiféle kisebbségi vonatkozásuk is van. Ezenkívül állandó kapcsolatot tart a más országokbeli kisebbségvédő kormányintézményekkel, nemzetközi intézetekkel és a romániai polgári szervezetekkel. Az összesen 26 alkalmazottal dolgozó hivatal négy igazgatóságából az egyik a civil szervezetekkel foglalkozik. A hivatal 1996-ban 6 milliárd lejt használhatott fel, tavaly 37,5 milliárdot, 2000-re pedig 64 milliárdja van. A pénz több mint 90 százalékát a kisebbségi szervezetek kapják meg. Az elosztásba a hivatal nem szól bele, a 18 nemzeti közösséget képviselő 17 elismert szervezetnek kell megegyeznie. Ezenkívül a Kisebbségvédelmi Hivatal az idén 3,9 milliárd lejt fordíthat kisebbségi szervezetek közös rendezvényeire, másik 900 milliót pedig a rasszizmus, antiszemitizmus elleni akciókra. E két összegből pályázat útján lehet pénzt szerezni. Jelenleg a hivatal egyik fő feladata a romák helyzetének javítását célzó stratégia kidolgozása. A legutóbbi népszámláláskor 400.000 romániai állampolgár vallotta magát romának. Szakértők szerint számuk valójában sokkal nagyobb, az egy-másfél milliót is eléri, de sokan más nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. A stratégia kidolgozásába bevonták a romák képviselőit. /Wagner Csilla: Mit tehet a Kisebbségvédelmi Hivatal? = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./

Máj. 5-én Örkény István Macskajáték című darabját mutatta máj. 5-én Parászka Miklós rendezésében a nagyváradi színház Szigligeti Társulata. Az előadás hármas jubileummal is járt. Három főszereplő, egykori évfolyamtársak ünneplik e produkcióban pályafutásuk 30. évfordulóját. Csíky Ibolyát, F. Márton Erzsébetet és a szatmári Czintos Józsefet a közönség tapsa, virágok és emlékplakettek mellett Meleg Vilmos szavai köszöntötték. A bemutató méltó előhírnöke volt a hamarosan kezdődő Varadinum 2000 rendezvényeinek. /Bemutató színészköszöntővel. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./

Tőkés László püspök beszélt a Varadinum-hét első napjára tervezett rendezvényekről, melyek megszervezésében a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az idén is oroszlánrészt vállalt. A kezdőnap hagyományosan az egyik nagy váradi magyar egyháznak, éspedig a reformátusnak jut, míg a zárónap a katolikus körmenettel és Szent László-nappal zárul. Az élet védelmét, értelmét, tartalmát, és ezen belül is a gyermekáldást helyezték a nyitóünnepély középpontjába, akkor, amikor a nemzetfogyás aggasztó méreteket ölt határon innen és túl. A katolikus egyházmegyék és a protestáns egyházkerületek egy-egy millenniumi zászlót vehetnek át a magyar államiság ezredik évfordulója alkalmából. Idén ezzel a zászlóátadással kezdődik az ünnepély. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára adja át a zászlót az egyházkerület elnökségének. A mintegy 290 gyülekezetükből mindössze 20-ban van növekedés, s ezek közül is mintegy 10-11-ben érdemleges a növekedés. Ennek a 10-11 gyülekezetnek a képviselői jönnek el az istentiszteletre, hogy átvegyék nemcsak az oklevelet, hanem az Illyés Közalapítvány ajándékát is. A Partiumi Keresztény Egyetem műsora fogja zárni az együttlétet. Délután a hagyományossá váló Kárpát-medencei politikai fórumra kerül sor, amelynek tematikája önmagában is izgalmas: a kerekasztal központi témája a kisebbség és az integráció. Az előző évektől eltérően nem a határon túli magyar nemzeti közösségek képviselőit hívtuk meg, hanem kivételesen a magyarországi pártok vezető reprezentánsait, a Magyar Állandó Értekezlet alkotó tagjainak képviseletét. /Wagner István: Millenniumi zászló átadásával indul a Varadinum. "Méltóképpen fogjuk megadni az alaphangot" = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 12./

Az idei Varadinum zárónapján, május 21-én szentelik fel a bazilika kertjében Szent László barokk korból fennmaradt kőszobrát. Máj. 11-én a helyszínen Kőrösi Antal magyarországi kőrestaurátor az utolsó simításokat végezte a szobron. Felhelyezte a keresztet a koronára meg az országalmára, és a király kezébe helyezte a szintén rézből készített csatabárdot. A szobrot tavaly ásták ki Jakobovits Miklós irányításával a régi múzeum kertjéből. Áprilisban restaurálta a magyarországi szakember: miután letisztította és konzerválta, pótolta a hiányzó részeket is. Az eredetileg 1738-ban, a Szent László téren felállított szobor történeti értéke elvitathatatlan. Minden váradi büszke lehet arra, hogy megmaradt egy barokk szobrunk, ilyesmivel ma már nem sok város dicsekedhet. /Újra áll Szent László szobra. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 12./

Costea, a francia igazságszolgáltatás által pénzmosással vádolt román üzletember az Evenimentul Zilei napilapnak adott nyilatkozatában elismerte, hogy 1996-ban törvénytelenül pénzelte Ion Iliescu volt elnök választási hadjáratát: 1996 májusában több postai csomagban egymillió Franciaországban nyomtatott választási plakátot küldött Romániába, összesen kétmillió frank értékben. Costea elmondása szerint senki nem fizetett a plakátokért, ezért végül vállalata egyenlítette ki a számlákat, nehogy feltűnjön a francia adóhatóságnak. "Ilyen műveleteket nem lehetett volna végrehajtani Iliescu tudomása nélkül" - tette hozzá a nyilatkozó. A Bancorex több százezer dollárt juttatott a "francia kapcsolatnak", s a pénz választási plakátok és képeslapok formájában tért vissza az országba, és egyelőre nem világos az sem, hogy a vámszabályoknak megfelelő módon. Costea ugyanakkor azt is nyilvánosságra hozta, hogy Emil Constantinescu elnök kétszer is megerősítette tisztségében, mint Románia "utazó nagykövetét". A botrány által érintett Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának a vezetősége úgy határozott, hogy ezután nem válaszol egyetlen "támadásra" sem az ügy kapcsán, amíg az igazságszolgáltatás nem mond véleményt. Az RTDP különben továbbra is úgy véli, hogy a jelenlegi hatalom kampányérdekből gyakorol nyomást a hazai jogi szervekre, hogy csökkentse Iliescu pártjának választási esélyeit. Teodor Melescanu volt külügyminiszter szintén tagadta, hogy Adrian Costeának meghatározó szerepe lett volna pártja, a Szövetség Romániáért nevű alakulat megalapításában. Melescanu ugyanakkor elismerte, hogy Costea pénzelte egy franciaországi látogatását. /Costea még mélyebbre nyomja Iliescut. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 13./

Máj. 14-én kezdődik az egy hétig tartó Varadinum 2000 rendezvénysorozat. Az immár kilencedik alkalommal megtartott ünnepség több mint 36 programján vehetnek részt az érdeklődők. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök hangsúlyozta, hogy méltóképpen szeretnék megünnepelni a kereszténység 2000. és a magyar államiság 1000. évfordulóját. A Varadinum zárónapján, május 21-én felszentelik a mesterien restaurált Szent László-szobrot. Ugyanezen a napon fogják megnyitni a Teiului utcai ifjúsági központot. Azt szeretné, hogy a fiatalság diszkó helyett oda járjon szórakozni. - Az ökuménia szellemében elmennek a reformátusok által szervezendő ünnepségnyitó istentiszteletre és az unitáriusok meg az evangélikusok rendezvényeire is. Az egyházmegyében Mihályfalván teljesen új plébánia épült, a felújított nagyszalontait hamarosan berendezik. /Rais W. István: Festum Varadinum. Ünnepélyességre törekszenek. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 13./

A Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület /Nagybánya/ kiadja a tragikus sorsú Szász Károly /Nagybánya, 1919. júl. 23. - Nagybánya, 1965. máj. 15./ kismonográfiáját, melyet a nagybányai Szent István templomról írt. Szász Károly 1940-ben kezdet egyetemi tanulmányait Kolozsváron, művészettörténetet, ókori történelmet, latint és irodalmat tanult. 1950-ben a Nagybányán akkor alapított tartományi múzeum igazgatójává nevezték ki, de hamarosan leváltották. 1952-től a nagyváradi levéltárban dolgozott, 1956-ban kinevezték a nagybányai Állami Levéltár tartományi igazgatójának. Szorgalmasan gyűjtötte az adatokat Nagybánya városmonográfiája megírásához. A folyóiratokban a régi épületek, kastélyok restaurálását szorgalmazta. 1963-ban újra leváltották és támadások sorozatát indították ellene. "Nacionalista" kitételeket mutattak ki írásaiban. Az ügyét kivizsgáló Bucicov kijelentette: Szász, takarodj a levéltárból, leváltottak! Szász Károlyt kitiltották a levéltárból, megfosztották attól, ami számára a legfontosabb volt. Tanárnak kinevezték a felsőbányai gimnáziumba. Szász Károly egyre jobban elkeseredett, 1965-ben felakasztotta magát. /Dávid Lajos: Kiadvány készül Szász Károly emlékére. Egy erdélyi történész tragédiája. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Máj. 14-én, vasárnap kezdődött a Festum Varadinum nyolcnapos ünnepségsorozata: a nagyvárad-olaszi református templomban a Himnusz éneklése közben vonultak be a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium diákjai a millenniumi zászlóval. A magyar kormány ajándékát minden határon túli magyar történelmi egyháztest megkapja az ezeréves magyar államiság egyetemes jelképeként, mondta beszédében Németh Zsolt politikai államtitkár. Elsőként a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek adják át, a Festum Varadinum megnyitása alkalmával, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye pedig a jövő vasárnapi zárónapon, máj. 21-én, a Bazilikában veheti át az őt megillető millenniumi lobogót. Tőkés László püspök párhuzamot vont a fogságból szabaduló zsidóság és a magyar nép sorsa között: ahogy a "választott népnek" az újbóli honfoglalás során hite mellett az építkezés, a család, a gyermek vált megtartó erejévé, ugyanúgy a magyarságnak is építkeznie kell a sok évtizedes rabság után, s Isten áldásaként a gyermekáldással járó terheket is fel kell vállalnia. Tempfli József megyés püspök hangsúlyozta, hogy Erdély a nemzeti és a vallási türelem földje volt, és annak is kell maradnia. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke rámutatott, hogy az apadás oly mértékig fokozódott, hogy az utóbbi húsz évben kétmegyényit fogyott a magyarság, s ennek ellenpéldájaként az 1867-1910 közötti időszakot idézte fel, amikor a magyar nemzet megkétszereződött. Az MVSZ, összefogva a történelmi egyházakkal, elvégezte az erdélyi magyar nagycsaládok zömének összeírását, megsegítésük végett. Forró László egyházkerületi tanácsos olvasta fel a Varadinum 2000 alkalmából megfogalmazott közös nyilatkozatot, amely rámutat, hogy az ünnepi hét eszmei központjában a gyermekek, az ifjúság, a család ügye áll. Ezt követően Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke és Tőkés László püspök díszoklevéllel tüntette ki azokat a gyülekezeteket, ahol az 1999. évben apadás helyett jelentős lélekszám gyarapodás volt. /Szilágyi Aladár: Varadinum-megnyitó. Zászlóátadás és istentisztelet. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 15./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja, a Partiumi Közlöny április 21-i száma közölte az egyházkerület 1999-re vonatkozó elnéptelenedési adatait: a kilenc egyházmegye összesített kimutatása szerint a 277 gyülekezetben 2251 ízben volt keresztelő és 4155 alkalommal temetés, a természetes apadás 1904 fő. A Szilágyságban volt arányaiban a legkisebb lélekszámapadás. A Bihari Egyházmegye - bár a legnépesebb - a maga 2,3-es arányával csak a szórványrégiókat előzi meg: a Temesvári Egyházmegyében majd négy temetésre jutott egy keresztelő (3,93), az Aradi Egyházmegyében pedig több mint öt gyászra következett egy öröm Szomorú, hogy az újonnan alakult, templomépítő temesvári Új Ezredév gyülekezet 15 halottját kísérte ki a temetőbe, és egyetlenegyszer sem keresztelt. - Az éves kimutatások megdöbbentő adatokat szolgáltatnak arra nézvést, hogy néhány éven, jobb esetben néhány évtizeden belül hol, hány gyülekezet eltűnése, avagy hány település teljes elnéptelenedése várható. Harminc gyülekezetnek nem volt egyetlen újszülöttje sem, egyszer kereszteltek 26-ban, kétszer 32-ben, háromszor 28-ban, négyszer 19-ben, ötször 19-ben. Tehát a 277 egyházközség közül 154-ben 0 és 5 közöttre várható a hat év múlva beiskolázandók száma. /Szilágyi Aladár: Református Egyház. Évente egy községnyi apadás. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 15./

Máj. 15-én rendkívüli egyeztetést tartott a koalíció. Arról tárgyaltak, hogyan tudnák mihamarabb elfogadtatni a törvényhozással az ország középtávú fejlesztési stratégiáját úgy, hogy az európai közösség azt láthassa, mindenik politikai erő támogatja a dokumentumot. A Parasztpárt gyorsítani szeretné a tulajdonjogi törvények elfogadását. Az RMDSZ szeretné elfogadtatni a helyi közigazgatási törvényt. /Koalíciós megbeszélés. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

Máj. 14-én Nagyváradon a Varadinum rendezvényei keretében Kisebbség és integráció című politikai fórumon öt magyarországi párt képviselője fejtette ki hol egymást kiegészítő, hol egymást kioltó véleményét. A szimpózium idejének egy részét a politikusok "hazulról hozott" pártvitákkal töltötték ki, olyan problémák feszegetésével, amelyek legfeljebb csak közvetve vonatkoztak az adott tematikára. Tőkés László püspök felidézte, hogy az 1996-ban kezdeményezett Magyar Állandó Értekezlet intézményesülését akkor "elverte a politikai fagy", a jelenlegi budapesti kormányzat viszont el tudta fogadtatni a Nyugattal, hogy a magyar-magyar integrációs törekvések nem irányulnak senki ellen, hanem a Kárpát-medence magyarságának mint sajátos entitásnak a nemzetpolitikai egységét hivatottak megjeleníteni. Németh Zsolt államtitkár (FIDESZ - MPP) kifejtette, hogy Magyarország az EU-ba való gyorsabb beilleszkedés esélyese, regionális súlya megnövekedett. Szomszédainak fáziseltolódása és az EU-határok várható keletre tolódása viszont veszélyezteti a Kárpát-medencei magyarság akadálymentes kapcsolatainak fenntartását az anyaországgal. Béres Béla országgyűlési képviselő (Független Kisgazda Párt) szerint alakulata elsősorban a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével együttműködve segítheti elő a fellendülést. Dr. Csapody Miklós (Magyar Demokrata Fórum) kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a Nyugat leegyszerűsíti a Magyarország integrációjával járó gondokat. A nyugati partnerekben tudatosítani kell, hogy nem homogén nemzetállamok rekednének kívül az Unión, hanem a magyar nemzetnek is jelentős részei. Kocsi László (Magyar Szocialista Párt) szerint a sokat kifogásolt alapszerződések a reálpolitika eredményei. Szerinte az utóbbi tíz évben soha nem volt akkora feszültség a magyar belpolitikában, mint most, holott nagyobb egyetértésre volna szükség. Csurka István képviselő, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke kifejtette, hogy "először Magyarországon kell rendet teremteni". Szerinte az integrációs törekvések mögött "kimondatlan célok rejtőznek". Trianon a II. világháborút eredményezte, és az újbóli elszakadás szerinte "újabb Trianont jelenthet." /Szilágyi Aladár: Kárpát-medencei nemzetközi politikai fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

/ A Festum Varadinum keretében máj. 19-én mutatják be Bunyitay Vince A váradi püspökség története című munkája reprint kiadásának első kötetét. Tempfli József megyés püspök Szilágyi Aladár javaslatára felvállalta a torzó voltában is monumentális, négykötetes mű egy-egy kötetének évenkénti kiadatását. Az első könyv, mely a Váradi püspökök a püspökség alapításától 1566 évig címet viseli, 1883-ban jelent meg Nagyváradon. Az akkoriban Debrecentől Kőrösfőig terjedő, országnyi egyházmegye történetének első része, mely az előzményekkel és Szent László alapításával egyetemben az első 47 püspök ténykedését dolgozza fel. Egy-egy terjedelmes fejezet ismerteti a Káptalan Chartulariumát, az úgynevezett istenítéletek történetét, a Váradi Regestrumot, az egyetemes magyar történelem és a szűkebb vidék történetének megannyi kútfejét. /Szilágyi Aladár: Bunyitay, a bővizű forrás. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

Új kiállítóteremmel gazdagodott Nagyvárad. A Gesztenyesor utcai unitárius templom alagsorát alakították kiállítóteremmé, máj. 15-én nyílt meg az első kiállítás. A közönséget Papp Gy. László tiszteletes köszöntötte, majd Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke kalauzolt a képek között. /Gittai István: Az unitáriusok új kiállítóterme. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

A Nagyváradon élő Diósszilágyi Ibolya Egy szempillantás volt a nyár csupán című kötete válogatás az elmúlt évtizedekben írt verseiből, továbbá misztériumjátékait, megzenésítésre váró kórusműveit tartalmazza. /Implon Irén: Válogató. Félszáz év verseiből. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

Máj. 16-án Mugur Isarescu miniszterelnök, Petre Roman külügyminiszter és Ion Diaconescu, a Képviselőház elnöke részvételével a tizenhat romániai felekezet képviselői aláírták az ország Európai Unióhoz való csatlakozását támogató Nyilatkozatot. Tőkés Elek, a vallásügyi államtitkárság osztályvezetője elmondta, hogy a dokumentum szövegébe - a magyar történelmi egyházak feltételeként - bekerült az az igény is, amely szerint a kormány kötelezettséget vállal arra, hogy az integrációs folyamat lebonyolítása idején megoldja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, a felekezeti oktatási rendszer fejlesztésének biztosítását és az egyházak szociális-karitatív tevékenységének állami alapokból történő támogatását. A találkozón felszólalásaik során az egyházi vezetők újból megfogalmazták konkrét elvárásaikat az állammal szemben, s nyomatékosították, hogy csak e feltételek teljesítése függvényében hajlandók aláírni a támogató nyilatkozatot. /Szilágyi Aladár: Aláírták a Snagovi Nyilatkozatot. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Egyedül Tőkés László püspök maradt távol, nem utazott el Snagovba. Tőkés püspök leszögezte: azon a hétórás megbeszélésen, amelyet Mircea Ciumara államminiszter folytatott a múlt hét végén a magyar egyházi vezetőkkel "semmiféle olyan egyezmény, amely megváltoztatta volna álláspontunkat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

A Varadinum-ünnepségsorozat keretében máj. 16-án Nagyváradon megnyitották a váradi újságírás sajtótörténeti kiállítását, melyet a Bihari Napló szervezett. A kiállításon csak töredékét mutathatták be a Nagyváradon megjelent sajtótermékeknek. 1934-35-ben jelent meg a legtöbb magyar nyelvű kiadvány a városban. A 130 éves nagyváradi újságírás összefoglalóját nyújtotta dr. Indig Ottó. /Szeghalmi Örs: BN-nap meghívottakkal a Varadinumon. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./

A Varadinum-ünnepség máj. 15-i rendezvénye volt a nagyváradi vár múltjáról és jelenéről tartott szimpózium, melyet az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szervezett. Az előadók: Emődi János régész-történész, Doru Marta régész, dr. Gheorghe Gorun egyetemi tanár, Alexandru Pop mérnök és Dumitru Noane történész. /Péter I. Zoltán: Nagyvárad váráról értekeztek. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./

Máj. 16-án tartották - a Varadinum részeként - a Szent László Római Katolikus Gimnázium iskolanapját. A diákok korhű jelmezekben adták elő a Szent László emlékezete címet viselő műsort, amelyet Zalder Éva igazgatónő állított össze korabeli szövegekből. Leleplezték az iskola kapualjában elhelyezett Szent László-plakettet, amelyet Toró József képzőművész készített. /Kulcsár Andrea: Iskolanap a Szent László Gimnáziumban. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./

Véglegesítették a Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválja programját, a május 26. és június 4. közötti seregszemlén 25 társulat 42 előadását láthatják az érdeklődők. Az Újvidéki Színház produkciójával indul a rendezvénysorozat. Fellépnek a Kassai Thália Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Szabadkai Népszínház /közös produkcióban a Szabadkai Kosztolányi Színházzal/, a Kolozsvári Magyar Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, az Újvidéki Tanyaszínház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a révkomáromi Jókai Színház, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a csíkszeredai Tomcsa Sándor Színház, a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a temesvári Csiky Gergely Színház, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a budapesti Új Színház, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének társulata, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozata, a nagyváradi Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház, a Matyi Műhely Magánbábszínház, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, a Kolozsvári Puck Bábszínház, és a Brighella Báb-Gyermekszínház /Szatmárnémeti/ társulata. /A kisvárdai színházi fesztivál programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Máj. 14-én Nagyváradon megnyílt Kopacz Mária festőművész, grafikus kiállítása, ezzel kezdődik a Festum Varadinum művészeti programjainak gazdag sora. Kopacz Mária ősztől vallja magát újra kolozsvárinak, örül, hogy ez a visszatérés meghozta az első hazai kiállításmeghívást is. A változások után Budapesten, Bécsben, Gyulán és Sopronban állított ki. A grafikusként indult művésznőt egy idő óta rabul ejtették a színek. /S. Muzsnay Magda: Két út között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./