Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Nagyvárad (ROU)
9826 tétel
2000. augusztus 22.
Trianon gátat vetett Kőrösnagyharsány fejlődésének, hiszen elválasztották Nagyváradtól. Azonban hátránya akár jóra is fordulhat, ha sikerül megnyitnunk az országhatárt - jelentette ki Máté Pál kőrösnagyharsányi polgármester aug. 21-én, a község millenniumi falunapján. A rendezvényen részt vettek a romániai Kőrösgyéres küldöttei is. /Megyeri Tamás Róbert: Községi millenniumi falunapok Kőrösnagyharsányban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./
2000. augusztus 22.
Lakiteleken mutatták be aug. 18-án az Erdély ezer esztendővel az államalapítás után című kötetet, melynek szerzője a nagyváradi születésű, Magyarországon élő Szász András újságíró, aki Erdély várairól, várkastélyairól, templomairól felvételeket is készített. A kötet egy trilógia első része, melynek tiszteletdíját a szerző a további két, Közép-Erdélyt és Székelyföldet bemutató kötete kiadására szánja. /Erdélyi műemlékek kötetben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./
2000. augusztus 23.
Kinde Annamária, az Ady Endre Sajtókollégium /Nagyvárad/ igazgatónője elmondta: ez évben az eddigi általános újságírói, fotóriporteri, egyházi újságírás és olvasószerkesztői szakon kívül tördelőszerkesztői tanfolyamot is indítanak levelező tagozaton. Valamennyi szakon tanítják az internetes újságírás alapjait is. A nappali tagozat tanrendjében egyhetes budapesti tanulmányút, továbbá négy hetes szerkesztőségi gyakorlat is szerepel. /(Szőke Mária): A hetediknek vágnak neki. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./
2000. augusztus 23.
"Véget ért a Budapesten megrendezett magyar könyvtáros-tanácskozás, a Közös múlt - közös jövő cím köré szerveződött Külföldön élő magyar könyvtárosok V. szakmai találkozója, melyen a Hargita megyei könyvtárosokat a Csíkszeredában székelő Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Kopacz Katalin képviselte. A konferenciát az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezte. Monok István, az OSZK főigazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Bitay Éva a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár helyismereti tevékenységéről számolt be. A külföldi hungarikagyűjtéssel és -feltárással foglalkozó szekcióülés elemezte a kanadai magyar irodalmat, felhívták a figyelmet a szerb Matica Könyvtár zeneműtárára, különös tekintettel a magyar zeneszerzők műveinek feldolgozására, bemutatták a Belgrádi Egyetem hungarológiai tanszékének olvasókörét, a hamburgi Hungarológiai Központ könyvtárát, valamint a fiumei Egyetemi Könyvtár hungarikáit. Erről a szekcióról sem hiányoztak az erdélyi magyar könyvtárosok: Fülöp Mária a marosvásárhelyi helyismereti feltárásról értekezett, Endrődi András pedig a nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár rehabilitációs kísérletéről tartott előadást. Egy harmadik szekció a kisebbségek könyvtári ellátásának, a kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolatainak elemzését tűzte ki célul. Deé Nagy Anikó (Marosvásárhely) a Kárpát-medencei könyvörökségünket vette számba; Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgy) a Magyarország határain túli könyvtárügyet vázolta; majd ismertették a délvidéki, vajdasági és őrségi könyvtárak anyaországi kapcsolatait. Fülöp Géza (Marosvásárhely) az olvasás jövőjéről tartott előadást, Poráczky Rozália pedig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár elmúlt 10 esztendős periódusáról számolt be. /Közös múlt - közös jövő. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./"
2000. augusztus 26.
Hargitafürdőn rendezték meg aug. 24-27-e között az Erdélyi Magyar Közművelődési és Könyvtárügyi konferenciát. Kiss Jenő a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a konferenciát az idei legnagyobb hazai magyar könyvtáros rendezvénynek nevezte. Amint mondotta, a több mint negyven meghívott a romániai magyar könyvtárosok egyötödét teszi ki, hiszen országszerte kétszáz magyar könyvtárosról beszélhetünk. Több olyan város is van, ahol csak egy vagy két magyar könyvtáros tevékenykedhet, ám ezekben a könyvtárakban nem nézik jó szemmel, ha a magyar könyvtárosok ilyen jellegű rendezvényeken vesznek részt. Legtöbb esetben el sem engedik őket az összejövetelekre. - Erdei István csíkszeredai alpolgármester kifejtette: a város egy éve vette át a városi és municípiumi könyvtár működtetési költségeinek egy részét. Az idei költségvetésből 1,4 milliárd lejt ítéltek oda a könyvtárnak amelyből 150 milliót szántak a könyvvásárlásra. A jelenlegi gazdasági helyzetben felértékelődik a könyvtár szerepe. Ennek is tulajdonítható, hogy az elmúlt években megnőtt a könyvtári olvasók száma. Az utóbbi időben nagy segítséget jelentenek a CD-k és CD-ROM-ok, amelyek igen változatos anyagokat kínálnak az olvasók számára. /Könyvtárakról magaslaton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./ Aug. 25-én a könyvtár-üggyel kapcsolatos előadások hangzottak el. Kálóczy Katalin (Budapest) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium támogatási törekvéseiről számolt be a jelenlévőknek. Róth András muzeológus, könyvtáros (székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár) a Schola Orbis iskolatörténeti adatbázis-építés jelentőségéről értekezett. Csupán a székelyudvarhelyi dokumentációs könyvtárban az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területéről kb. 800 iskola több mint 8000 évkönyve található, s ezeknek a feldolgozása nagy tudományos haszonnal jár. László Anna Déva állami könyvtárának mostoha helyzetéről számolt be. Tavaszi Hajnal (Nagyvárad) a téka-gyűjtemény-könyvtár fejlődési irány lehetőségekről beszélt, Kopacz Katalin a Hargita Megyei és Városi Könyvtár terveiről, Pillich Katalin (Kolozsvár) pedig az egyetemi szintű könyvtárosképzésről tartott előadást, Bedő Melinda (Csíkszereda) bemutatta a BIBLIS erdélyi fejlesztésű könyvtári szoftvert. /Könyvtárak fejlesztési stratégiái. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./
2000. augusztus 30.
A Kárpátok Eurórégió Fejlesztési Alap jelentős pénzforrásokat készül kiutalni az öt tagország nemzeti vagyonának védelmére. Románia, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Ukrajna összesen 1 millió dollárt kap majd, az összeget pedig a kulturális hagyományok megőrzését célul tűző programokra fordíthatják. Egy-egy projekt maximum 4000 dolláros támogatásban részesülhet. Egy másik támogatási program alapján jutalmazni fogják a legjobb helyi közigazgatási döntést. A polgármesteri hivatalok maximum 8000 dolláros díjat kaphatnak ekképpen. Az első két alkalommal Nagybánya városi tanácsa, illetve Nagyvárad vitte el a pálmát. A harmadik versenyszakasz azon közösségeket célozza meg, amelyeknek maximum 50.000 lakosuk van. A Kárpátok Eurórégió Fejlesztési Alap a következő megyéket öleli fel Romániából: Bihar, Szilágy, Szatmár, Máramaros, Suceava és Botosani. 1995-ös létrehozása óta Romániai viszonylatban pénzügyileg 300 tervet támogatott. /Egymillió dollár a láthatáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2000. augusztus 31.
Aug. 30-án Nagyváradon tartott megbeszélést dr. Mircea Chelaru dandártábornok és Fodor Lajos vezérezredes. A két vezérkari főnök a román-magyar közös katonai hadgyakorlatok programját beszélte meg és a közös zászlóalj felkészülési stádiumát elemezte. Kölcsönösen beszámoltak a két hadseregen belüli reformról és a fejlesztési, korszerűsítési tervekről. A közös zászlóaljra vonatkozóan Chelaru dandártábornok kijelentette: a román rész fenntartási költségei évente 720 000 dollárra rúgnak. A két fél megállapodott: a közös zászlóaljat nem csupán a NATO és ENSZ kérésére fogják bevetni, hanem a Romániában vagy Magyarországon kialakult krízishelyzetek megoldására is. /Andó András: Évente 720 000 dollárjába kerül a román államnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./
2000. augusztus 31.
Elképzelhető, hogy csak a tanév második félévében indul be az oktatás az erdélyi magyar magánegyetemen - közölte Tonk Sándor, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány vezetője. Szeptember közepén ül össze a bukaresti akkreditációs bizottság, amely az alapítvány által beterjesztett csíkszeredai gazdasági szakok és a marosvásárhelyi szociálpedagógia szak beindítási kérvényét elbírálja. Fésüs László, a Debreceni Kossuth Lajos Egyetem rektora és Szendrő Péter, a Budapesten és Gödöllőn működő Szent István Egyetem rektora Náray Szabó Gáborral, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjével, valamint Misovicz Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettesével Kolozsváron felajánlotta szakmai segítségét az egyetemalapítási folyamatban. A debreceniek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel működnek együtt, a Szent István Egyetem kihelyezett tagozatokat működtet Csíkszeredában és Nyárádszeredában. A Sapientia doktori ösztöndíjat is hirdet azzal a céllal, hogy kinevelje az egyetem majdani oktatói gárdáját. Az ösztöndíjra a beinduló, vagy beindított szakok tanársegédjei jelentkezhetnének. /Erdélyi magyar magánegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./
2000. szeptember 2.
Tompa Gábor rendező, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a vele készült beszélgetés során tájékoztatott az elmúlt évadról. Az összesen nyolc bemutatóból sok jó előadás született. Elmondta, hogy az ő előadásai általában színészcentrikusak. Mindig is a legjobb színészekre támaszkodott, a szakmai elismerések sok esetben színészi munkához kapcsolódtak. A színházból hárman távoztak, és hárman érkeztek. Lázár Gabriella Csíkszeredába ment, az Orbán Attila-Laczó Júlia házaspár a nagyváradi színházhoz szerződött. Három fiatal végzős került hozzájuk, mindhárman a kolozsvári színművészeti tanszék végzős hallgatói. A 86 éves Senkálszky Endre ugyanolyan szellemi és fizikai frissességgel vesz részt az előadásokban, mint régen. Boér Ferenc negyven éve van a pályán, Dorián Ilona is visszatér a színpadra. Tompa Gábor ismertette a következő évad terveit is. Az évad fő eseménye a Harag György-napok. Harag-szimpóziumot is rendeznek, lesz Harag György emlékiállítás. Kötetet jelentetnek meg Harag György munkásságának visszhangjáról a román és a magyar nyelvű kritikákban. /Nánó Csaba: A jövő évad fő eseménye a Harag György-emléknapok. Beszélgetés Tompa Gábor rendezővel, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
2000. szeptember 4.
"Szept. 1-jén ünnepelte a Bihari Napló szerkesztősége a lap 3000. számának megjelenését. "A 3000-es ünneppel, amely tehát nem úgymond millennium, nem is billennium, hanem egyenesen trillennium, sikerült megelőzhetetlenül elsővé tenni a Bihari Naplót" - fogalmazott Markó Béla költő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a rendezvényen. A Napló vendége Markó Béla is, aki díszmeghívottként üdvözölte az eseményt. A szerkesztőség az ünnepen fórumot tartott, amelyen kérdéseket intéztek a politikushoz és a BN szerkesztőihez is. Markó Béla kifejtette, hogy a kormányzás sokkal hatékonyabb eszköz a megoldáskeresésre egy kisebbség esetében, mint az ellenzékiség. "Valóban súlyos veszteségnek tekinthető Marosvásárhely, és Kolozsváron nem sikerült a terv megvalósítása, ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy megszereztünk sok olyan fontos vezető beosztást, melyekkel eddig nem rendelkeztünk." Hangsúlyozta, hogy nem kell mindenáron, minden körülmények között kormányon lenni, ezzel utalt a nyomásgyakorlásokra, amelyek állítólag arra irányulnak, hogy az RMDSZ a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával legyen majd hajlandó együtt kormányozni. Az RTDP eddig nem mutatott föl olyan programot, amelynek alapján együttműködés lenne elképzelhető. "A közös kormányzás lehetőségét nem zárhatom ki, de körvonalazódni sem látom" - fogalmazott Markó. Az RMDSZ-en belüli ellentétekről szólva úgy fogalmazott, hogy megőrzik az egységet. - Az esten Kiss Sándor, a kiadó elnöke, a BN főrészvényese átadta a frissen alapított Aranytollhegy-díjakat Wagner Csillának, Szilágyi Aladárnak és Szűcs Lászlónak A laudatiókat Rais W. István, a lap főszerkesztője olvasta fel. /Szeghalmi Örs: Bihari Napló-est a 3000. lapszám örömére. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./"
2000. szeptember 4.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Nagyvárad-Olaszi református templomban főpásztori feddésben részesítette a Bihari Naplót, mert nem közölte a Nagyváradi Gyülekezeti Szövetség Elnökségének és a Nagyváradi Presbiteri Szövetségnek a Bihar megyei RMDSZ Küldöttgyűléséhez intézett, a parlamenti jelöltállítással kapcsolatos állásfoglalását. Ez az állásfoglalás megnevezte azt a három jelöltet, aki a két testület véleménye szerint "Románia Parlamentjében egyházunk és hívő népünk érdekeit messzemenően képviselheti". Az Állásfoglalás kemény fordulattal zárult: "Abban az esetben, ha javaslatunkat figyelmen kívül hagyják, kénytelenek leszünk felülvizsgálni az eddigi választásokon nyújtott maradéktalan támogatásunkat." A szerkesztőbizottság a nevesítés, illetve a kizárólagos jellegű zárómondat miatt tekintett el a dokumentum közlésétől. A 3000. számát ünneplő lap így akarta elkerülni a látszatát is annak, hogy bármelyik jelölt javára vagy bármelyik jelölt kárára korteskedik. /Szilágyi Aladár: Szívesebben fogadtam volna a kenyeret. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./"
2000. szeptember 4.
"Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének küldöttgyűlése szept. 2-i ülésén szavazott arról, hogy a parlamenti funkciót megcélzott tíz jelölt milyen sorrendben szerepeljen majd a hivatalos választási listákon. A szenátori lista első helyén Pete István szerepel majd, a képviselői lista élén pedig a sorrend: Szilágyi Zsolt, Fazakas László és Székely Ervin. Két jelenlegi RMDSZ-es honatya, Csapó I. József szenátor és Rákóczi Lajos képviselő az eredményhirdetés után azt kérték, hogy nevük ne szerepeljen majd a választási listán. A tíz jelölt öt-öt percben ismertette programját. Csapó I. József szenátor, agrármérnök, Fazakas László margittai református lelkész, Kovács Zoltán érmihályfalvi gépészmérnök, Pete István közgazdász, mezőgazdasági államtitkár, Rákóczi Lajos képviselő, érköbölkúti tanár, Sarkady Zsolt jogász, Székely Ervin képviselő, jogász, Szilágyi Zsolt képviselő, politikus és Varga Gábor vegyészmérnök, író, államtitkári rangú vezérigazgató összefoglalták, hogy mit szeretnének tenni, ha a román parlamentben képviselhetik a bihari, tágabb értelemben pedig az erdélyi magyarság érdekeit. Modok Gusztáv jogász, közgazdász, helyettes kormányfőtitkár betegsége miatt nem tudott megjelenni az ülésen, azt üzente a küldöttgyűlésnek, hogy "gondoskodjon tartalékmegoldásról". A szavazás eredménye: Pete István 176, Szilágyi Zsolt 166, Fazakas László 132, Székely Ervin 113, Csapó I. József 88, Kovács Zoltán 80, Sarkady Zsolt 76, Rákóczi Lajos 52, Varga Gábor 44, Modok Gusztáv 21 szavazat. - Szilágyi Zsolt megdöbbenéssel szólt arról, hogy az elkövetkezendő négy évben a parlamentben nem dolgozhat együtt Csapó Józseffel. Csapó szenátor megköszönte a bihari magyarságnak, hogy tíz évig szolgálhatta a nemzeti közösség ügyét, elmondta, hogy tudomásul veszi a rangsorolás eredményét, s kérte, hogy töröljék a választási listáról. Varga Gábor megígérte, hogy hűséges katonája marad az RMDSZ-nek, és kifejtette: tudomásul kell venni, hogy azt a középutat, amelyet ő következetesen képvisel, a megyei szervezetben ma nem értékelik. A volt területi elnök közölte, hogy számára nem szégyen a szenátori lista második helyén szerepelni. /Wagner István: A megyei RMDSZ jelöltjei a választásokra. Megtörtént a rangsorolás. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./"
2000. szeptember 4.
A Magyarország határain túl élő magyar közösségek jobb tájékoztatása érdekében internetes együttműködésbe kezdett a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és a Magyar Távirati Iroda Rt., melynek keretében a hét végétől az MTI honlapjáról közvetlenül hozzáférhetőek lesznek a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarságot és a távolabbi magyar diaszpórát érintő információk. Szeptember 1-jétől az MTI honlapján, a http://www.mti.hu/htmh web címen a HTMH anyagi támogatásával jelennek meg a témakörbe tartozó anyagok, melyeket folyamatosan frissítenek majd. A jelzett címen olvashatók országjelentések, nyilatkozatok, konferenciaanyagok, elemzések és felhívások is. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./
2000. szeptember 4.
Negyedszer rendezték meg Bihardiószegi Napokat. A rendezvények színhelyén, a volt Zichy-kastély kertjében sétányokat alakítottak ki. A majorette-ek, a népi táncosok végigsétáltak a főutcán, úgy hívogatták a helybelieket a kastélykertbe. A Tempo Klub menettáncosai tartottak bemutatót, majd Varga Sándor diószegi polgármester üdvözölte a megjelenteket, köztük a magyarországi vendégeket: a testvértelepülés, Álmosd küldöttségét, valamint az első ízben meghívott Bedő községbelieket. Elsőnek a mihályfalvi Siluette menettáncos csoport lépett fel. A kilenc éve működő csoport felvezető táncosa megalakulásuk óta Réthi Enikő. Több mint három órán át népi táncosoké volt a színpad. Egymást váltották a magyar és a román csoportok. A diószegi Szömörce népi táncegyüttes aug. 19-én ünnepelte tízéves fennállását. /Dérer Ferenc: Ismét ünnepi köntösbe öltözött Bihardiószeg. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./
2000. szeptember 4.
Két hete interneten is elérhető a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD). Sütő Tibor, az NMD informatikai szakosztályának vezetője elmondta, hogy honlapjukon /www.iiruc.ro/nmd/ a különböző szakosztályokat mutatják be, továbbá olvashatóak a Majomsziget című NMD-lap március-júniusi számai is. /Diákszövetségi honlap nyílt a Világhálón. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./
2000. szeptember 5.
AZ RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szept. 2-án véget ért országos gyűlésén felfrissítették a platform politikai célkitűzéseit, stratégiáját, taktikáját. Újraválasztották Katona Ádámot elnöki tisztségébe. Az EMK vezető testülete ezentúl nem ügyvezető testület, hanem elnökség lesz. Az elnökségre a betegség miatt lemondott dr. Borboly István helyébe Sántha Pál közgazdász került. Az EMK országos gyűlése javasolja a magyar kormánynak, hogy részesítse állami kitüntetésben a szeptemberben 70. életévét töltő Király Károlyt és az októberben 65. éves Katona Ádámot. /EMK-tisztújítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./ Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés országos gyűlését az udvarhelyszéki Zeteváralja római katolikus plébániájának vendégházában tartotta. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) különítménye a kezdés előtt kiruccant a helyszínre, ellenőrzést tartott. Az alelnöki tisztségeket Bartha András szovátai orvos, Gazda István kovásznai tanár, Sántha Pál Vilmos csíkszeredai közgazdász, valamint Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd töltik be. A gyűlésen úgy döntöttek, hogy Gazda Istvánt legyen Kovászna megye RMDSZ-es szenátor-jelöltje a parlamenti választásokon. Ugyanakkor tiltakoztak az ellen, hogy ha Kovászna megyében az előválasztásokon el akar indulni valaki, akkor kénytelen lefizetni négymillió lejt a választási bizottságnak, ha ezután befutó helyre kerül, még tízmilliót a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-nek. Az EMK eme antidemokratikus cenzus hallatán felkérte Markó Bélát, a szövetség elnökét, hogy a központi RMDSZ-kasszából fizessék ki az újgazdagok soraiba fel nem kapaszkodott jelöltjüknek a fent említett összeget, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Markó mindeddig nem reagált e megkeresésre. /Györffy Sándor: Platformgyűlés Zeteváralján. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./
2000. szeptember 5.
Aug. 30-án látogatást tett Zilahon James Rosapepe, az USA romániai nagykövete, találkozott a helyi református egyházközségek képviselőivel. A nagykövet tájékozódott a református egyház, az egyházi oktatás helyzetéről, továbbá a Wesselényi Református Kollégium (a mai Zilahi Elméleti Líceum) épületének jogi helyzetéről és arról, hogy kik akadályozzák helyi és országos szinten az épület visszaadását. Ez év júliusában Tusnádfürdőn Mircea Ciumara államminiszter Tőkés László püspöknek megígérte, hogy az év folyamán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület visszakap tíz ingatlant, beleértve a Wesselényi Kollégiumot is. /Volt egyszer egy ígéret... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./
2000. szeptember 5.
Belényesen tartották szept. 1-3-a között a VI. Partiumi Honismereti Konferenciát, melyet Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédelmi Bizottság elnöke nyitott meg. Szatmári Elemér Kőröstárkányról, Máthé László lelkész Várasfenesről, Szigeti József Magyarremetéről, Boros István pedig Belényesújlakról és környékéről beszélt. Földessy Mária Belényessonkolyost és Kőrösjánosfalvát mutatta be, Egyed Teréz a várasfenesi népszokásokat. Szatmári Ildikó, a Babes-Bolyai Egyetem utolsó éves magyar-néprajzszakos hallgatója faluja, Kőröstárkány és a belényesi medence demográfiai problémáit taglalta a kőröstárkányi református egyházközség anyakönyvei alapján. Dánielisz Endre a Fekete-Körös-völgyi magyarság néprajzának különböző aspektusairól értekezett. A jelenleg Miskolcon élő Kún József tanár beszélt Belényeshez való kötődéséről. Hosszú éveket töltött a szekuritáté börtöneiben. Gyakran jár haza, összegyűjtötte szülőföldje még megmaradt népművészeti, népzenei hagyományait, és egész életművével örök emléket állított szűkebb pátriája embereinek. Bemutatták Zsisku János Belényes monográfiája c. könyvét. Az Árpád-kori települések ismertetése jegyében a nagyváradi Kordics Imre Asszonyvásárt, Kiss Kálmán Túrterebes helyneveit, Tövissi József kolozsvári professzor Vargyas községet mutatta be. Kovács Rozália Érmihályfalva temetőjének csónak alakú fejfáiról beszélt. - Balogh Ferenc műépítész, a Kelemen Lajos Társaság elnöke arról tájékoztatott, hogyan készült az a CD, amely az erdélyi műemlékek térinformatikai rendszerezéséhez járult hozzá. Érdekes volt Major Miklósnak a szilágynagyfalui besenyő település feltárásáról szóló munkája, de Antal Béla Biharpüspökiről valló dolgozata is, nemkülönben Nagy Mária munkája az Őssi nevű településről. Karacs Zsigmond a Belényesi Főgimnázium 1896/97-es anyakönyvét mutatta be. Dukrét Géza Szentjobb nevének és eredetének történelmét, Bara Eszter Ákos, Görbe István pedig Dabolc történetét ismertette. György Irén szalacsi történelemtanárnő községének 1772-es urbáriumát elemezte. A konferencián bemutatták a Partiumi Füzetek 13., A szabadságharc zászlaja alatt című kötetét. /Pávai Gyula: VI. Partiumi Honismereti Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./
2000. szeptember 5.
A magyar természettudományos muzeológusok augusztusban tartott XVIII. országos találkozójának fő témája: ,,Természettudományi múzeumok a Kárpát-medencében". A szakmai összejövetelen meghívottként külhoni munkatársak is részt vehettek. Romániából a gyergyószentmiklósi, székelyudvarhelyi, nagyenyedi, nagyváradi, nagybányai, nagyszebeni, valamint a temesvári természettudományi múzeumok és részlegek képviseltették magukat. A megjelentek tájékozódhattak a szomszédos országok múzeumi törekvéseiről. A piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemen zajlott a szakmegbeszélések zöme is. Az egyetem épületei Makovecz Imre építész tehetségét dicsérik. A találkozót közös szándéknyilatkozat aláírásával zárták, amelyben mindannyian a testvéri együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás zálogát látják. Sok érdekes javaslat is elhangzott. A temesváriak javasolták például: érdemes lenne felújítani a magyar orvosok és természetvizsgálók múlt századi vándorgyűléseinek hagyományát. Szükséges lenne egy alapdokumentáció elkészítése a természettudományi múzeumokban őrzött közgyűjteményekről s a nevezetesebb magángyűjteményekről. Ez a könyv a múzeumok kialakulásáról, a gyűjtemények sorsáról, a hozzájuk kapcsolódó személyiségekről, a fejlődés vagy a hanyatlás ismérveiről, a mai szakembergárdáról stb. szólna. /Dr. M. Kiss András: Természettudományi Múzeumok a Kárpát-medencében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./
2000. szeptember 5.
A magyar választóközeg fokozottan konszenzusorientált: vagyis elvárja a politikai elittől, hogy energiáját ne pazarolja véget nem érő vitákra, hanem konstruktívan álljon hozzá a magyar társadalom előtt álló problémák orvoslásához. Vannak kivételek, a meglehetősen agresszív retorikájú Kisgazdapárt például mindig is rendelkezett egy tíz százalék körüli választói bázissal, a MIÉP is felfelé ívelőben van, hajlíthatatlan radikalizmusa dacára. Ugyanakkor a két nagy párt, az MSZP és a Fidesz akkor tudott nagy népszerűségre szert tenni, amikor üzenetének lényege pozitív volt. 1994-ben az MSZP ügyesen rájátszott a Kádár-kor iránti nosztalgiára és a "szakértői" imidzsre. A Fidesz azzal nyert 1998-ban, hogy az antikommunista retorikát visszafogta és elsődlegesen saját programjáról beszélt. Ilyen szempontból zseniális volt Orbán Viktor lemondása a Fidesz elnöki posztjáról és kivonulása a pártpolitikai villongásokból. Ez egy hosszabb Fidesz-kormányzás lehetőségét vetíti előre, állapította meg elemzésében Borbély Zsolt Attila. A magyar politikai életben masszív reprezentációval rendelkezik egy olyan balos irányzat, mely számára a nemzeti probléma, ezen belül elsődlegesen a trianoni szétszakítottság kérdése nem bír politikai relevanciával, az idegenbe szakadt magyarokat ezen irányzat képviselői koloncként érzékelik, és legyen szó akár autonómiáról, akár státustörvényről, akár a szomszédokkal való mosolypolitika kialakításáról, nem haboznak az összmagyarság érdekei ellen dönteni. A közvetlen érintettek - a határon kívül rekedtek -, akiknek feladata lenne a külhoni állampolgárság körüli nemzeti konszenzus kimunkálása, nos, ők sem minden esetben támogatják eme elképzelést. A Magyarok Világszövetségének új vezetése elkészítette a külhoni állampolgárságról szóló törvényjavaslatot. Itt van a lehetőség, hogy e kezdeményezés mellé álljanak azok, akik nemzetstratégiában, összmagyar programban gondolkodnak. Borbély Zsolt Attila örömmel venné, ha Markó Béla élére állna e kezdeményezésnek. /Borbély Zsolt Attila: Konszenzus. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./
2000. szeptember 7.
Szept. 6-ra virradóra a Nagyváradon a várad-szőlősi római katolikus templom kertjében 10-15 régi márványsírkövet borítottak le és törtek össze ismeretlen vandálok. Korábban tősgyökeres szőlősi famíliák menekítették a templom közelébe hozzátartozóik síremlékét a felszámolás alatt álló helyi temetőből. A napokban kezdték megönteni a sírkövek alapjait, néhány már a helyére is került. A gondos hozzátartozók, amikor szerda reggel folytatni akarták a munkát, megdöbbenve tapasztalták, hogy a többmázsás kőtömböket valakik szétdobálták, némelyiket összetörték. Hasonló garázdaságok már korábban is történtek. Tavaly a templom hátsó ablakait törték be ismeretlenek, még a belső, festett ablakok is megsérültek. Máskor kővel dobálták meg az idős harangozót. A rendőrségen nem jelentették a történteket, a családtagok szerint a hatóságok néhány sírkő meggyalázása miatt nem kezdenek nyomozni. /Balla Tünde: Sírkőgyalázás a templomkertben. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./
2000. szeptember 7.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bejelentette, hogy kilép a bihari szervezetből, és a Kolozs megyeibe iratkozik be. Az erre vonatkozó közleményben a Bihar megyei RMDSZ vezetőségével szemben erőteljes kritika fogalmazódott meg. Kiss Sándor, a megyei RMDSZ választmányának elnöke reagált Tőkés László püspök döntésére. Megdöbbentette a közlemény, hogy az utóbbi egy-két évben erkölcsileg és politikailag mélyre süllyedt a Bihar megyei szervezet. Ezt nem tudja elfogadni. A Bihar megyei RMDSZ politikája nem tér el az országos RMDSZ politikájától. Kiss Sándor hangsúlyozta, hogy a püspök vádjával szemben minden idők legreprezentatívabb és legdemokratikusabban előkészített küldöttgyűlését tartották. A közlemény szerint Csapó szenátort célzatos módon eltávolították a képviselői, illetve szenátori jelöltek sorából. Kiss szerint Csapó szenátor maga döntött úgy, hogy nem kíván a végleges jelöltlistán szerepelni. /Wagner István: ,Minden szabályszerűen, a többség akarata szerint alakult" = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./
2000. szeptember 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa volt főgondnoka, Szilágyi Aladár Szívesebben fogadtam volna a kenyeret című írására (BN, 2000. szeptember 4.) válaszolt. Csalódásukat fejezték ki amiatt, hogy a volt főgondnok az aug. 31-i állásfoglalásukról írt, anélkül hogy közölte volna azt teljes egészében. Az Igazgatótanács visszautasította Szilágyi Aladár Tőkés László püspök elleni támadását. Az Igazgatótanács szerint furcsa, hogy a helyi RMDSZ-szervezetek alacsony reprezentativitású választmányainak (tíz-húsz tag) és közgyűléseinek (tíz-harminc tag) joguk van jelöltjeiket nevesíteni, Szilágyi ugyanezt a jogot az egyházi testületektől elvitatja. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata: Válasz. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./ Erre válaszolt Szilágyi Aladár, kifejtve, hogy ő csak megvédte lapját. /Szilágyi Aladár: Válasz a válaszra. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./
2000. szeptember 7.
Szept. 7-én megbeszélést tartottak a Bihar megyei iskolaigazgatók. Az elmúlt tanév tanulságairól és az új tanév gondjairól volt szó. Silviu Torjoc főtanfelügyelő-helyettes ismertette az 1999/2000-es tanév eredményeit. A megyében összesen 8678 pedagógus oktatott, közülük 2202-en szakképzetlenek, ez az arány más megyékhez viszonyítva nem túl magas. Az igazgatóknak szept. 30-ig meg kell kötniük azt a szerződést, amelynek értelmében a tanintézetek a helyi önkormányzatok fennhatósága alá kerülnek. Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes a középiskolák igazgatói előtt ismertette a legújabb minisztériumi rendelkezéseket. Jankó Szép Sándor, az Ady Endre Középiskola igazgatója úgy vélte, szabadabb mozgásteret kellene biztosítani a tanintézetek menedzserei számára, hiszen a jelenlegi szabályozás nehézkessé teszi a döntéshozatalt. /Kulcsár Andrea: Tanácskoztak az iskolavezetők. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./
2000. szeptember 8.
"A határon túli magyarság helyzetének rendezésére vonatkozó valamennyi terv alapvető elvi követelményének tartjuk, hogy a külhoni magyarság szülőföldjén való megmaradását szolgálja - hangsúlyozza az állásfoglalás, amelyet a történelmi magyar egyházak szándékoznak küldeni a magyar kormánynak, a Magyar Állandó Értekezletnek és az RMDSZ-nek. A készülő állásfoglalásról Tempfli József nagyváradi katolikus püspök nyilatkozott a Bihari Napló szept. 7-i számában. "Számunkra is fontos a külhoni állampolgárság kérdése, de elsősorban a státustörvény-tervezet elfogadását szorgalmazzuk. Egyházaink a teljes konszenzus kialakítására törekednek a határon túli magyarság legitim érdekképviseleti és polgári szervezeteivel. Hasonló egyetértést tartanak kívánatosnak a magyarországi parlamenti pártok között, a magyar civil szférában és közvéleményben" - mondta Tempfli püspök. Az erdélyi történelmi egyházak vezetői úgy vélik, hogy a határon túli magyarok helyzetének rendezésére irányuló más elképzeléseket káros és veszélyes volna kijátszani a státustörvény ellenében. A kettős vagy külhoni állampolgárságra vonatkozó terveket nem szabad szembeállítani a különleges jogállásról szóló törvénnyel, mindezeket a fokozatosság és a folytonosság elve alapján kell kezelni. Az egyházak felajánlják részvételüket a státustörvény jogalanyainak kiválasztásában. Ezt egy önálló testületnek kellene elvégeznie, amelynek tagságát az egyházak és a magyarság legitim szervezetei jelölnék ki - mondta Tempfli püspök. - A kolozsvári tanácskozáson szó volt az egyházi hátterű erdélyi magyar magánegyetem szervezéséről is. A püspökök közül többen kifogásolták, hogy a felsőoktatási intézet vezetői javaslataikról nem tájékoztatják az egyházfőket. - A magyar állami költségvetésből a magánegyetem létrehozására, működtetésére kiutalt összeg egy része Magyarországon marad. Ebből fizetik a pénz felhasználását ellenőrző szervezeteket, megbízottakat. A HTMH elnöke szerint ez ellen nincs mit tenni, mivel a magyar törvények nagyon szigorú elszámoltatási rendszert tesznek kötelezővé - mondta a püspök. /Az erdélyi magyar püspökök a státustörvényt szorgalmazzák. A külhoni állampolgárságot nem szabad szembeállítani a különleges jogállásról szóló törvénnyel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"
2000. szeptember 9.
Csíkszeredán tartották a magyartanárok tanácskozását. Hatályba lépett a kilencedik osztályok számára érvényes új tanterv magyar nyelv és irodalomból, azonban Pásztor Gabriella nagyváradi szaktanfelügyelő szerint az új tantervnek nincs sem műfaji, sem kronológiai koncepciója, túlzottan szabad kezet ad a tanárnak a művek kiválogatásában, így nincs kizárva, hogy az érettségin meglepetések érik a végzősöket. Ennek megelőzése érdekében egy hónapon belül Kolozsváron tartanak megbeszélést, amelyen Erdély minden középiskoláját képviselik majd magyartanárok. Ott szeretnék eldönteni, hogy mi legyen az a minimum, amit minden kilencedikesnek ismernie kell. Gondok vannak a kilencedikes magyar tankönyvekkel is: a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó által megjelentetett egyetlen változat létezik, de egyelőre nem minden iskolába jutott el a tankönyv. A nyolcadikosoknak nyomtatott új magyar nyelv és irodalom tankönyvek egy részét már ki is osztották a diákoknak, ezeket viszont csak a jövő tanévtől használhatják. Az idei nyolcadikosok még az elmúlt évi könyvekből tanulnak - képességvizsgázniuk is abból az anyagból kell majd. /Kulcsár Andrea: Magyartanárok tanácskoztak. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 9./
2000. szeptember 11.
"Szeptember 10-én felavatták Szentjobbon Szent István király bronz mellszobrát, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ajándékát, Török Richárd székesfehérvári szobrának mását. A katolikus templomban Tempfli József megyés püspök köszöntötte dr. Rockenbauer Zoltánt, a magyar kulturális tárca miniszterét, megköszönve segítségét, a partiumi magyarságnak tett gesztusát. A debrecen-nyíregyházi egyházmegye püspöke, Bosák Nándor szentbeszéde után Rockenbauer Zoltán biztatott megmaradásra, mondván: "Szentjobbra jöttem, tudtam, hogy szent helyre jövök, hiszen az itt élők felmenői Szent István jobbját őrizték." Dávid Ibolya üdvözlő szavait levélben küldte el. A miniszter asszony szerint István király mai nagy csodája, hogy Rómát és Bizáncot képes volt közelebb hozni. Lezsák Sándor költő-politikus kifejtette, hogy két talapzaton nyugszik a Kárpát-medencében a magyarság léte: templomon és iskolán. Majd Szent István oltalmába ajánlotta a nemzetet megtartó édesanyákat. Tőkés László püspök üzenetével Csűry István generális direktor érkezett. Szentmise után hosszú sorokban kígyózott a tömeg a templom külső falába süllyesztett szobor köré, ahol a Szent Jobb őre, dr. Szabó Géza kanonok áldotta meg István király mellszobrát. /Balla Tünde: Királyszobrot avatott Szentjobb. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./"
2000. szeptember 11.
Takaró Mihály, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka ajándékot, 150 új mesekönyvet hozott a Hegyköz hat magyar nyelvű óvodájának. Előző útjai során ugyanis és megdöbbenve tapasztalta, hogy az óvodákban nincs, vagy alig van magyar meséskönyv. Az ajándék egy részét vásárolták, másik részét a Móra Kiadó ajánlotta fel, továbbá a budapesti Lónyai Gimnázium diákjai. Takaró Mihály mind a hat óvodának átadott egy-egy millió lejt, azzal a kikötéssel, hogy az óvónők maguk döntsék el, mit vásárolnak belőle. /Both Abigél: Könyvajándékok a hegyközi óvodáknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./
2000. szeptember 11.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) pótfelvételit tart. A meghirdetett szakok közül a legkeresettebb a közgazdaság-intézményi menedzsment volt. Érdeklődés volt a tavaly létrehozott filozófia szak iránt is. A PKE főiskolai szakai közül legkeresettebbnek a tanítóképző-idegen nyelv bizonyult. /Kulcsár Andrea: Pótfelvételit hirdet a PKE. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./
2000. szeptember 11.
Jól halad Nagyváradon a rogériuszi református templom építése. Felszerelték a színes üvegablakot, amely a református címert ábrázolja, alatta a felirattal: "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?" Fazakas Sándor lelkipásztor abban bízik, hogy október 31-én, a reformáció emlékünnepén már ott tarthatnak istentiszteletet. Addigra megérkezik Kalotaszegről az úrasztala, a szószék és a papiszék is, melyeket Gál Potyó István zsoboki fafaragómester készített. /Felgyorsult a templom építése. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./