Virág László, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke szept. 25-én nagyszabású környezetvédelmi pályázat ügyében járt Nagyváradon a Megyei Tanács vezetőinél, majd a polgármesternél. A két megye összehangolt környezet-menedzsmentjét szeretnék kialakítani, erre dolgoznának ki egy 2 millió eurós, azaz 650 millió forintos nagyprojektet. Magyar oldalon a környezetirányítási rendszer kiépítésén a hangsúly. Határon átnyúló közös nyilvántartási, adatszolgáltatási, mérési rendszert dolgoznának ki, román részen a hulladéktárolás, a füstszűrő berendezések felszerelése, a veszélyes hulladékok kezelése is fontos helyet kapott a tervezetben, az ideihez hasonló ökokatasztrófák kivédése érdekében. Virág László elmondta: október 2-3-án Győrben találkozik a magyar PHARE-képviselőkkel, hogy a lehetséges pénzlapokról tájékozódjék. /Balla Tünde: Ökoprogram Hajdú-Biharral. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 26./

Töretlen hittel címmel jelent meg Dinnyés József második CD-je az Aranyalmás kiadó gondozásában, melyet szept. 14-én Budapesten, a Vármegye Galériában mutattak be. Döbrentei Kornél, a neves költő elmondta, hogy Dinnyés egyike azoknak, akiket mindig is jellemzett egyfajta történelmi tisztánlátás, egyike azoknak, akik a gerincpuhító kádári diktatúra éveiben is érvényes üzenetet tudtak megfogalmazni a nemzet számára. E dalokra s Dinnyés össznemzeti szemléletére nagy szükség van ma is - mutatott rá Döbrentei -, mikor a hazátlanság, a nemzetellenesség uralja a média nagy részét. Dinnyés nem történelemórát tart, mégis: Kárpát-medencei kitekintésű versmegzenésítéseit hallgatva múltunk s jelenünk értékteremtő erejéről, a közös szellemi haza vonzásáról bizonyosodhatunk meg. Dinnyés József, a daltulajdonos frissen megjelent CD műsorával hatalmas turnéra indul: bejárja ismét, sokadjára, Csonka-Magyarországot s az elcsatolt területeket: a Partiumot, a Székelyföldet, Felső-Magyarországot, a Délvidéket s az Őrséget. Előreláthatólag november 1. és 5. között a Szilágyságban, 2001. március 7. és 11. között Csíkban és Gyergyóban, március 21-25. között pedig Háromszéken hirdeti majd a magyar összetartozás igéjét. /Pápaffy Endre: Töretlen hittel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 26./

"Szeptember 1-jei hatállyal felbontották Szombati Zoltán munkaszerződését, aki a nagyváradi kábeltelevízió magyar adása, a TVS2 műsorigazgatója volt. Ez volt az utolsó lépés abban a folyamatban, amelynek nyomán megszűnt a magyar nyelvű műsor önállósága. Paul Pintea, a kábeltelevízió médiaigazgatója azt állította, hogy magyar nemzetiségű nézők is betelefonáltak a szerkesztőségükbe, azt kérve, hogy az anyanyelvű adás sugárzási idejét csökkentsék és a műsorszórás időpontját változtassák meg, mivel jobban érdekli őket a Magyar ATV-n látható műsor, amelynek frekvenciáján volt fogható a TVS2. "Egyébként is túlzásnak tűnt két helyi adót működtetni."- tette hozzá. Jelen pillanatban két óra a magyar nyelvű adásidő. A román nyelvű adás természetesen túlsúlyban lesz - fűzte hozzá az igazgató. A hírműsorok főszerkesztője, Bimbó Szuhai Tibor szerint az RMDSZ Bihar megyei szervezete segíthetett volna, ha jelzést küld a magántelevízió vezetésének arról, hogy hiányzik az önálló magyar adás. Ez azonban nem történt meg. /Szeghalmi Örs: Összevont kábeltévéműsorok. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 28./"

Szabó Tibor, a HTMH elnöke szept. 27-én Budapesten tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: mostanra érett be a hivatal vezetőinek tavalyi döntése, miszerint minden vonatkozásban meg kell újítani a szakmai és politikai körök, illetve a közvélemény tájékoztatását. Ez alkalomból bemutatták a sajtó képviselőinek a HTMH megjelentetett kiadványait. Heti rendszerességgel jelenik meg a HTMH - Observer című kiadványa, és most már terjesztik a HTMH - Civil Régiók füzeteket is, amely havonta tájékoztat a határon túli magyar civil közösségek eseményeiről. Új fejlemény, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Távirati Iroda közötti megállapodás eredményeként ez év szeptemberétől közös gondozásában jelenik meg az MTI internetes honlapjának Magyarság elnevezésű rovata. /Megújuló tájékoztatás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./ Iván Károly, a HTMH Sajtó- és dokumentációs osztályának referense vezette föl a témát, a hivatal elnöke pedig röviden áttekintette az eddigi kiadványok alakulását és szerepét, külön kiemelve az eseményen megjelent Lábody László érdemeit e területen, hiszen az intézmény egykori vezető munkatársaként ő kezdeményezte ezt a fajta információs tevékenységet. Megújult a hivatal internetes honlapja is, melyre az aktuális információk, felhívások, cikkek és interjúk kerülnek fel (www.htmh.hu). A honlapon szerepelnek a rendszeres kiadványok is, emellett eseménynaptár, amelyben megtalálhatóak a határon túli magyarsággal kapcsolatos hírek, a határon túli magyar szervezetek és a kapcsolódó weboldalak folyamatosan bővülő listája. Külön figyelmet érdemel a kronológia rovat, amely immár több mint egy évtizedes visszatekintéssel naprakészen dolgozza fel a Magyarország határain túl élő nemzeti közösségek életét alapvetően befolyásoló eseményeket. Elkészültek az új országjelentések is, amelyek immár a szomszédos országokról, illetve azok magyar nemzeti közösségeiről adnak tájékoztatást. E kiadványokat évente időszerűsítik tartalmi szempontból, de Szabó Tibor elmondta, ha olyan fontos események történnek valamelyik államban, hogy az gyorsabb frissítést indokol, azt is végrehajtják. Az országjelentések történelmi áttekintéssel kezdődnek, majd az adott államban élő magyar kisebbség helyzetének bemutatására, a demográfiai adatokra, a jogi és gazdasági környezetre, a magyar közösség érdekképviseleti lehetőségeire, az önkormányzatok működésére, az egyházi intézményekre, a civil szervezetekre koncentrálnak. - A HTMH elnöke kifejtette, hogy a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény (az ún. státustörvény) tervezete pillanatnyilag közigazgatási egyeztetés előtt áll, és reményeik szerint a Magyar Állandó Értekezlet késő ősszel, kora télen sorra kerülő ülésén már kodifikált állapotban kerülhet vitára. Elhangzott még, hogy a HTMH hivatalos úton nem kapta meg a Magyarok Világszövetsége által kidolgozott törvényjavaslatot a külhoni állampolgárságra vonatkozóan, de informális csatornákon természetesen hozzájutott, és ismeri a tartalmát. /Wagner István: HTMH-sajtótájékoztató Budapesten a Hivatal új kiadványairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 28./

A Partiumi Keresztény Egyetem szept. 28-i ünnepi tanévnyitója előtt sajtótájékoztatót tartott Tőkés László püspök, dr. Kovács Béla rektor és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi tagja. Novemberben lenne tízéves a Sulyok István Református Főiskola, melynek jogutódjaként jött létre a Partiumi Keresztény Egyetem - közölte Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi elnöke. Szólt a magyar kormánynak az erdélyi felsőoktatás ügyét segítő hathatós támogatásáról. A kétmilliárd forintos keret első kedvezményezettje a Partiumi Egyetem lett: 400 millió forintban részesültek. Megkezdték az Arany János Kollégium felújítását, elkészült az új épületszárny és az egyházkerületi székház felújítási terve. Tőkés püspök hangsúlyozta: az ingatlanok helyzetétől függenek az egyetem fejlesztési kilátásai. A püspök kérte a Bihar megyei RMDSZ-t, hogy szabadítsa fel a református egyházkerületi székházban a használatukban lévő helyiségeket, mert a PKE-nek haladéktalanul szüksége lenne a helyiségekre. - Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy most már mind a hat egyetemi szaknak megvan az akkreditálása. A főiskolai szakok (nevezetesen a tanítóképző) akkreditálása folyamatban van. Szilágyi Zsolt képviselő közölte: Csapó I. József szenátorral ellátogatnak az akkreditációs bizottsághoz, hogy közreműködjenek az akkreditálás körüli gondok megoldásában. /Nem ellenség a magánegyetem! = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 29./

"Jogos a határon túli magyarságnak az az igénye, hogy Magyarország európai integrációjával párhuzamosan egyfajta magyar integráció is megvalósuljon - jelentette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Bihari Napló nagyváradi lapnak adott interjújában azzal kapcsolatban, hogy a romániai magyarság körében aláírások gyűjtése kezdődött a külhoni állampolgárság intézményének támogatására. A magyar integrációnak az egyik nagyon fontos eleme az, hogy törvényben is rendezzék Magyarország és a határon túli magyarok viszonyát. Szabó Tibor leszögezte: "Ennek célja az, hogy amikor a határon túli magyar Magyarországon tartózkodik, akkor a lehető legnagyobb mértékben megközelítse azt a helyzetet, amelyben a magyar állampolgárok vannak. Ugyanakkor azok a kedvezmények, amelyek őt magyarországi tartózkodása alatt megilletik, azt szolgálják, hogy otthon, a szülőföldjén könnyebben boldoguljon." A státustörvény előkészítése már olyan szakaszba érkezett, amikor konkrét kedvezmények, konkrét jogi megoldások vetődtek fel. Ezek megfogalmazása a határon túli magyar szakértők bevonásával történt. - Az MVSZ Budapesten ülésező elnöksége tapssal fogadta a hírt, miszerint Szabó Tibor HTMH-elnök a külhoni magyar állampolgárság mellett nyilatkozott. /Meg kell vitatni minden olyan javaslatot, amelynek megvalósítására a körülmények adottak. Szabó Tibor HTMH-elnök a külhoni állampolgárság kezdeményezéséről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2/ "Nem valószínű, hogy még az idén megszületik a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény, mert csak a közigazgatási egyeztetés után kerülhet a kormány elé, s kezdődhet el a kodifikációs folyamat. A tervezetet még a MÁÉRT-nek is meg kell vitatnia, de az abban helyet foglaló határon túli magyar szervezetek jelenleg a választásokkal vannak elfoglalva" - nyilatkozta Szabó Tibor a Népszabadságnak. A HTMH-elnök szerint legkorábban november végén lehet az értekezletet összehívni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Népszabadságnak elmondta: A romániai magyarságon belül a külhoni állampolgárságra valós igény van. Ez egyébként természetes is, hiszen akármilyen Magyarországról származó kedvezmény lehetőségét üdvözlik a romániai magyarok. Különösen akkor, ha ez egy, a világban a románnál sokkal jobban használható útlevél megszerzését is lehetővé teszi. Az RMDSZ vállalta, hogy összesíti a támogatók listáját és módot ad az igények kielégítésére, amikor erre megnyílik a lehetőség. /Megalapozatlan várakozások? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2/"

Szept. 29-én tartotta a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségét. Tőkés László püspök szólt az erdélyi magyar tannyelvű felsőoktatás helyreállításának fontosságáról. Tőkés püspök kijelentette, hogy a magyar kormánytól jelentős anyagi támogatást kaptak, és kérik a román kormány támogatását is, hiszen a tanügyi törvény ezt lehetővé teszi. Ehhez kérik az RMDSZ segítségét is. Dr. Kovács Béla rektor ismertette a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálási folyamatát, beszélt a további tervekről, elképzelésekről. Az egyetemnek 647 hallgatója van, közülük 212 elsőéves. A Debreceni Egyetem rektora, dr. Fésűs László a két tanintézmény közötti együttműködésről, a közös elképzelésekről beszélt, dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke pedig arról, hogy a magyar kormánytól kapott költségvetési támogatás húsz százalékát a PKE fejlesztésére használják fel. /Haraji Tóth Hajnal: Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 2./ Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy az új tanévben hat egyetemi és három főiskolai szak indult. Az egyetem 122 oktatójából 27-en főállásúak. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja, Nagyvárad), okt. 17. - 11. sz./

Okt. 2-án elfogadták az 1945. március 6. után államosított házak visszaszolgáltatásáról rendelkező törvénytervezetet. A jogszabály kompromisszumos változatának elfogadásáról a múlt héten megegyeztek a kormányerők a legnagyobb ellenzéki alakulattal. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja csak azzal a feltétellel volt hajlandó támogatni a tervezetet, ha az kiköti, hogy a tulajdonukat nem, csupán az érte járó kárpótlást kaphatják meg azok a károsultak, akiknek egykori ingatlanában most egészségügyi, kulturális intézmények, iskolák működnek, illetve pártok, szakszervezetek, civil szerveződések székhelye van bennük. A hétpárti megállapodás szerint a parlamenti alakulatok azt is vállalják, hogy a törvény felsőházi formáját tekintik mérvadónak a két ház közötti egyeztetéskor, a képviselők ugyanis más változatban fogadták el a jogszabályt. Az RMDSZ már az egyezség létrejöttekor kijelentette: elfogadhatatlannak, a tulajdonhoz való alapvető jogot sértőnek tartja az említett megszorító kitételt. Ezt az álláspontot a tegnapi általános vitában is kifejtette a Szövetség nevében Frunda György. A szenátor az Európa tanácsi küldöttség tagjaként is figyelmeztetett arra, hogy a jogorvoslattól elesők nemzetközi fórumokon keresik majd igazukat, és Romániát kártérítésre fogják kötelezni. A szavazáskor az RMDSZ-frakció tagjai tartózkodtak. /Elfogadták az államosított házak törvényét. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./

Tavaly karácsonykor leégett a biharvajdai református templom. Megkezdődött a felújítás, már ismét áll a torony. A templom külső felújításához szükséges állványzat elkészült. A helyreállítás során megtalálták a hajdani templom alapzatát. Azóta régészek vizsgálják a helyszínt, több kort rejt magában a fal, egymásra épített templomról van szó, tájékoztatott Balogh Barnabás református lelkész. Eredetileg a 12. vagy 13. században épült a templom. /Dérer Ferenc: Vajdán már helyén a torony. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./

Nagyváradon a várad-ősi plébániatemplom búcsúünnepén, október 1-jén zsúfolásig megtelt a templom, Fejes Rudolf-Anzelm, a Váradhegyfoki Szent István első vértanúhoz címzett premontrei prépostság főapátja volt a szónok. /Tüzes Bálint: Katolikusok ünnepe Ősiben. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./

Október 3-án volt 47 esztendeje annak, hogy a hatalom által megszüntetett Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye titokban felszentelt ordináriusa, dr. Bogdánffy Szilárd elhunyt a nagyenyedi börtönben. Nyughelye ismeretlen, ugyanis felszámolták a rabtemetőt. Amikor exhumálni (és hazahozni) lehetett volna, a hatóság emberei cinikusan így utasították el a kérést: "Töltse csak le halála után az életében kiszabott börtönéveket, utána vihetik." Az okt. 3-i szentmisén Tempfli József püspök megidézte a vértanú emlékét, megvallotta azt is, hogy egyik fő kötelességének tartja legjobb tudása szerint előmozdítani Bogdánffy Szilárd mielőbbi boldoggá avatását. /Tüzes Bálint: Isten példamutató szolgája. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./

Nagyváradon okt. 5-én koszorúzással tisztelegtek Nagysándor József vértanú emléke előtt. Az Aradon 1849. október 6-án kivégzett hős nevét viselő utca egyik házának falán található emléktábla előtt összegyűlt tömeg Kapy István alpolgármester beszédét hallgathatta meg. Tempfli József római katolikus megyés püspök a vértanúság igazi jelentéstartalmáról szólt. Ezután következett a koszorúzás. /Nálunk is koszorúztak a vértanúk napján. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./ Bihar községben okt. 5-én a református templomban tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Az istentisztelet résztvevői átvonultak a református temetőbe, Gáspár András honvéd tábornok síremlékéhez, ahol Zsugán Gyula, a bihari iskola igazgatója beszélt a szabadságharcról. A helybeliek műsora után Meleg Vilmos színművész szavalt részleteket Sajó Sándor Magyarnak lenni című verséből és Vörösmarty Mihály Szózatából. /Dérer Ferenc: Főhajtás Gáspár András emléke előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./

Az október 4-én megtartott hivatalos tanévnyitó óta Szatmár megye 26 ezer lakosú kisvárosában, Nagykárolyban is folyik már egyetemi oktatás: a Nagyváradi Egyetem Környezetvédelmi Fakultásának tanárai egyelőre 20 tagú agronómia-kertészet profilú diákcsoport képzését kezdték el a helybeli Mezőgazdasági Iskolacsoport épületében. A képzés időtartama 5 év, a hallgatók 250 amerikai dollárnak megfelelő összeget fizetnek évente. /Boros Ernő, Nagykároly: Egyetemi oktatás Nagykárolyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Okt. 28-án Dutka Ákos nevét viselő vers- és prózamondó találkozót szervez Nagyváradon a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD). Szeretnék Dutkát visszaadni Váradnak, emléktábla elhelyezését is tervezik Dutka szülőházán, és kötetének kiadása is szóba jött, világította meg a rendezvény célját Szabó Emese, az NMD Kulturális Szakosztályának vezetője. /Kulcsár Andrea: Vers- és prózamondó találkozó. Dutka Ákos többet érdemel a szülővárosától. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./

"A Sapientia Alapítvány Kuratóriuma okt. 7-i ülésén elfogadta az egyetemépítés stratégiai koncepcióját. Jó esély van arra, hogy második félévtől megkezdődjék az oktatás Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. A további magyarországi költségvetési támogatás sem reménytelen. - Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke ismertette a stratégia lényegét. "Olyan korszerű egyetemet kívánunk létrehozni, amely esélyegyenlőséget biztosít hallgatói számára. Célunk az, hogy az egyetemépítés következetesen szem előtt tartsa a regionális igényeket, s ennek megfelelően a tervezett négyközpontúságot. Vagyis Kolozsvár lenne az egyetem központja, mellette pedig Marosvásárhely, a nagyváradi Partium Egyetem, illetve a székelyföldi tagozat tartozna a hálózathoz." Első lépésként hiányszakokat indítanak, Csíkszeredában ötöt, Marosvásárhelyen egyet. Emellett olyan szakokat is indítanak, amelyek már léteznek ugyan állami egyetemen is, de ezekre a szakokra jóval nagyobb igény van. Ilyen például a közgazdaság, amely Kolozsváron az idén beindult, de messzemenően nem elégíti ki az igényeket. A marosvásárhelyi és a csíkszeredai karok benyújtották hat szak akkreditációs kérelmét, amelyre egyelőre nem kaptak választ. Ezért nem indulhatott első félévtől az oktatási tevékenység. A kuratórium reméli, hogy második félévtől, februártól erre is sor kerülhet. A bukaresti akkreditációs bizottság ülésezett már, és megígérték, hogy a naptári év végéig a hat szak kérdésében megszületik a döntés. A kuratórium határozott ígéretet kapott arra, hogy az erdélyi magyar felekezetközi egyetem támogatása bekerül a kétéves magyar költségvetésbe is. /Gál Mária: Bukaresttől függ az indulás. Elkészült az egyetemépítés stratégiai koncepciója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"

"Okt. 7-én Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel tartott tanácskozást Kolozsváron az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE). A konferencián részt vett és előadást tartott Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. Kifejtette, hogy a magyar tőkekivitel a határon túli nemzetrészekhez egyelőre nem elégséges az ottani életszínvonal megfelelő emeléséhez, mert az anyaországban is a multinacionális cégek uralják a gazdaságot, amelyeket nem érdekel a nyelvi közösség. Mégsem szabad lemondani a magyarországi kis- és középvállalatok tőkeexportjáról. Ha a parlament is megszavazza, a jövő évben az Új Kézfogás Közalapítvány költségvetése 60%-kal bővül. A tervezett státusztörvény előírásait Magyarországon sokallják, Erdélyben keveslik. Következő lépésként a nemzeti integráció új szakaszát, a gazdasági integrációt kell szorgalmazni. Meg kell oldani a határátjárhatósági gondokat, ezzel kell elhárítani a "schengeni határzárat". Ki kell használni az információs társadalom térhódítását, azt, hogy a szellemi termékek elektronikus átvitelével érvényesüljön nyelvi közösségünk előnye. Lehetségessé válhat a szülőföldön való maradás olyan módon, hogy közben törvényes keretek között zajló időszakos munkavállalással a határon túli magyarság hozzájárul az anyaország további fejlődéséhez - mondotta Németh Zsolt. - A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Hernádi Zsolt (ÚKK kuratóriumi elnök), Dobos András (ÚKK irodavezető), dr. Zöld András (ÚKK kuratóriumi tag) és Pécsi Ferenc (EVE-alelnök), elhangzott: az Új Kézfogás Közalapítvány az idén 120 pályázatot bírált el, ebből 91-et fogadott el, összesen 200 millió forint értékben. A mikrohiteleket kísérleti jelleggel bevezették Hargita, Kovászna, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben, összegük elérte a 175 ezer dollárt. Kamattámogatásra hitelt Romániában 49 terv kapott (200 ezer dollár értékben). A mikrohitel-program jövőre más megyékre is kiterjed. Jelenleg közel 3000 magyar-román vegyes tőkéjű vállalat működik, ezeknek csupán elenyésző része kapcsolódik az ÚKK tevékenységéhez. /Ördög I. Béla: "A nemzeti integráció gazdasági szakaszába érkeztünk" Magyar vállalkozásfejlesztési konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ A hét végén Kolozsváron a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) nemzetközi konferenciát szervezett. A rendezvény célja Magyarország és a környező országok közötti gazdasági kapcsolatok támogatása, a Kárpát-medencében meglévő vállalkozási és vállalkozásfejlesztési lehetőségek felmérése, valamint az ehhez kapcsolódó javaslatok megfogalmazása volt. /Hecser Zoltán: Vállalkozásfejlesztési fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./ "Szembe kell nézni azzal az ellentmondással, amely a magyar állam és a magyar nemzet határainak a különbözőségéből adódik - mondta a tanácskozáson a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó Tibor. - A Széchenyi-terv nemzeti fejlesztési terv. Kérdés, hogy a megvalósításából származó hasznok kiterjeszthetőek-e a határon túlra is." Leszögezte, hogy fontos a határon túli magyar vállalkozók támogatása, a regionális kapcsolatok megerősítése és a szomszédokhoz fűződő viszony javítása. /Wagner Csilla: támogatás a szülőföldön maradást szolgálja. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./"

Okt. 7-én népfőiskolai központot avattak Nagyváradon, a várad-ősi református templom mellett. Az Erdélyi Népfőiskolai Collegium székháza felépült, de használni egyelőre csak az alsó szintet lehet. Itt egy előadóterem, konyha, két mosdó és egy irodahelyiség található. A hollandok továbbra is segítenek, fedezik a munkálatok befejezéséhez szükséges kiadásokat. A tervek szerint előadások, viták és hasonló rendezvények zajlanak majd az új épületben. Dr. Csapó I. József szenátor köszöntője után dr. Inotay Ferenc, a Magyar Népfőiskolai Kollégium (MNK) elnöke kifejtette, hogy az anyaország határain kívül létesült népfőiskolák egyik célja a magyarságtudat erősítése. Az avatáson bemutatták a Királyhágómelléki Füzetek sorozatban megjelent Nemzetközi egyházi-etnikai-kisebbségügyi értekezlet című munkát. Az ünnepség az új székház falán elhelyezett Millenniumi emlékjel leleplezésével zárult. /Kulcsár Andrea: Népfőiskolai központot avattak Ősiben. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

Okt. 7-én, vasárnap Székelyhíd községben felavatták az eredeti állapotába visszaállított millenniumi emlékművet, a turulmadárral. Az emlékművet az ezeréves Kárpát-medencei jelenlétünk emlékére emelték 1896-ban. A turult azóta többször eltávolították, utoljára a '40-es években. Az ünnepi eseményen ott voltak - többek között - Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspök, Rákóczi Lajos és Székely Ervin parlamenti képviselők, Dukrét Géza és Balogh Ferenc műemlékvédők. Magyarországról a Határon Túli Magyarok Hivatalát Bálint-Pataki József képviselte, s az anyaországból érkezett az ünnepélyes emlékműavatásra Dévai Nagy Kamilla művésznő is. /(dérer): /Székelyhíd. Újra áll a millenniumi emlékmű. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

Kolumbán Gábor vezetésével hamarosan beindul Csíkszeredában az Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezési irodája. Négyközpontúnak tervezik az új intézményt: a központ Kolozsváron lenne, mellette a Marosvásárhelyen, Nagyváradon és a Székelyföldön működő tagozatok képeznék az oktatási hálózatot. Az öt Csíkszeredában induló szak közül négy indítására a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, egyre pedig a Regionális Képzési Központ nyújtott be szakindítási pályázatot. Ezeket a Sapientia kuratóriuma kedvezően bírálta el. /Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./

1945. január elsején kezdődött el Romániában a németek deportálása, és 1949 decembere hozta meg a szabadulást. Állig felfegyverkezett katonák jelentek meg, férfiakat, nőket, gyerekeket tuszkoltak marhavagonokba a leghidegebb téli hónapokban. Több heti utazás után, szögesdrótok mögött kezdődött el keserves életük. Szakadt rongyokba voltak öltözve, meleg vizük nem volt. Az éhség, a hideg és a nehéz munka következtében csonttá és bőrré fogytak, az 544 Bihar megyei németből 103 deportált meghalt. Jelenleg a megyében 139 német él. Köszönetet mondtak azért a kárpótlásért, melyet deportálásuk éveiért kaptak, és külön köszönték a magyar kormánynak, hogy 1994-ben kárpótlásban részesítette őket. Elhurcolásuk 55. és hazatérésük 50. évfordulója alkalmából október 15-én Nagyváradon baráti összejövetelt szerveznek, melyre várják a volt deportáltakat és a hozzátartozókat. /Nilgesz János volt deportált: Deportálásunkra emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Tisztújító küldöttgyűlést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége /MÚOSZ/. Az írott és a sugárzott média több mint 7000 munkatársát tömörítő szervezet rendezvényén a magyarországi társszervezetek küldöttei mellett a Kárpát-medence magyar újságíró-társadalma is képviseltette magát. A MÚOSZ tiszteletbeli elnöke továbbra is Gömöri Endre maradt, elnökévé ismét Wisinger Istvánt, az ismert televíziós személyiséget választották. Elfogadtak egy olyan közös etikai alapelveket összefoglaló tervezetet, melyet a MÚOSZ mellett a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, valamint a Sajtószakszervezet dolgozott ki. A Kárpátaljai Magyar Újságírók Szervezete és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete csatlakozott a négy magyarországi szervezet törekvéseihez. Ilyenformán a határon túli szervezetek szorosabbra fűzhetik kapcsolataikat a magyarországiakkal. /Szilágyi Aladár: MÚOSZ-tisztújítás. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 11./

Okt. 13-án tartották meg a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezletét Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székhelyén. Tempfli József megyés püspök lapunknak elmondta, hogy a megbeszélésen elsősorban a Sapientia Alapítvány tevékenységéről, valamint az egyházi hátterű erdélyi-partiumi magánegyetemi hálózat kiépítéséről volt szó. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke részletes beszámolót készített az egyetemszervezés jelenlegi helyzetéről. A főpapok tájékozódtak a Partiumi Keresztény Egyetemről is, megtekintették a magán felsőoktatási intézet különböző nagyváradi beruházásait. A kiadott közlemény szerint az alapítók egyetértettek abban, hogy az egyetemépítés nemzetstratégiai fontosságú kérdés. Kifejezték amaz óhajukat, hogy a felsőoktatási intézményekben érvényesüljön a keresztény szellemiség, ugyanakkor elvárják, hogy a tanárok kinevezésénél előzetesen konzultáljanak velük is. Indítványozták, hogy november közepén szervezzenek tanácskozást az egyetem-ügy vitás vagy tisztázatlan kérdéseiről. Erre meghívnák Németh Zsolt külügyi államtitkárát, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a budapesti egyetemi programtanácsnak és a Sapientia Alapítványnak a képviselőjét. - Az egyházi vezetők tiltakoztak a Szenátus által nemrég elfogadott, a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott ingatlanokkal kapcsolatos jogszabályjavaslat ellen. Ez egyértelműen a társadalmi-politikai visszarendeződés irányába mutat. A kisebbségi magyar egyházak főpapjai olyan megállapodásokat javasolnak az állam és az egyházak között, amelyek törvényi úton rendeznék az utóbbiak helyzetét. Ennek megvalósításához az RMDSZ politikai támogatását igénylik. A romániai magyar püspökök széles körű egyeztetést kezdeményeznek a határon túli kisebbségi magyar egyházak vezetőivel a státustörvény és a külhoni magyar állampolgárság kérdésében. Fontosnak tartják a Segítő Jobb Alapítvány által a határon túliaknak nyújtott egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tervezet megbeszélését. Kérik a magyar kormány támogatását a romániai szórványvidékeken létrehozandó elemi egyházi iskolai hálózat kiépítésére. "Az RMDSZ-szel való viszonyuk tisztázására, illetve a közelgő országos választásokra nézve az egyházi elöljárók szükségesnek tartják egy magas szintű találkozó megszervezését, melynek rendjén kétoldalú megállapodásban rögzítenék a Szövetséggel szembeni egyházi elvárásokat. Egyházaink ekképpen tudnák elképzelni, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi és közképviseleti szervezetének jelöltjeit jó lelkiismerettel támogassák a parlamenti választásokon" - áll a közleményben. /Erdélyi egyházfők találkozója Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

Az RMDSZ képviselőházi csoportja a múlt héten nem vett részt a plenáris üléseken, tiltakozásul amiatt, hogy a képviselőház a tárgyalandó törvénytervezetek napirendjében 54. helyre sorolta a közigazgatási jogszabályt. Az RMDSZ-es akció eredményeként a házbizottság megváltoztatta a sorrendet, így az alsóház okt. 16-án kezdi a törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet vitáját. Székely Ervin Bihar megyei képviselő elmondta, hogy az RMDSZ csak végső esetben nyúl ilyen eszközhöz. Ebben a törvényhozási ciklusban még nem vonult ki az RMDSZ. Az előzőben volt rá példa többször is, hogy az RMDSZ kivonult, amikor a magyarságot mint etnikumot érték támadások a parlament emelvényéről, viszont az, hogy megtagadtuk volna a törvényhozásban való részvételt, tehát parlamenti sztrájkba léptünk volna, ez még nem fordult elő. /Máté Zsófia: Az alsóház előtt a közigazgatási törvény. Elérte célját az RMDSZ tiltakozása. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

A nagyváradi színház centenáriumi ünnepségsorozata koszorúzásokkal folytatódott okt. 15-én. Az épület főbejáratánál, az immár kétnyelvű felirat alatt elsőként Petre Panait főigazgató köszöntötte a tisztelettevőket. Meleg Vilmos kijelentette, a felirattal végre elismerték, hogy magyar szó is elhangzik e falakon belül. Szigligeti Ede szobránál a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, a debreceni Csokonai Színház, a nagyváradi RMDSZ és a Szigligeti Társulat képviselői helyezték el koszorúikat. Szigligeti szülőházánál dr. Indig Ottó irodalomtörténész felelevenítette a drámaíró, színidirektor életútját.A színházban fotókiállítás nyílt, a színházépítést bemutató korabeli fotókból, tervrajzokból, dokumentumokból rendeztek tárlatot. Okt. 15-én második száz esztendejét kezdte meg Nagyvárad kőszínháza. /Pásztai András: Százéves a nagyváradi kőszínház. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

Mintegy kétszáz hazai táncos részvételével zajlott okt. 15-én az első - nemzetközinek szánt - szatmári néptáncfesztivál. A rendezvény nyitányaként a tizenkét Bihar, Szilágy és Szatmár megyei együttes rögtönzött népviseleti bemutatót tartott. Fellépett - többek között - Krasznabéltek általános iskolájának harmincöt fős rézfúvós zenekara, a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese, a bogdándi Rozsmalint, a szilágycsehi Berekenye, a nagyváradi Regen Bogen sváb táncegyüttes, a krasznai Bokréta, a zilahi Terebete és Nagykárolyból a Rekettye magyar táncegyüttes. /(bódi): Szatmárnémeti néptáncfesztivál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 16./

" Boér Ferenc egykor szatmárnémeti, jelenleg Nagyváradon élő színművész szavalóestjével ünnepelte imaháza felújításának befejezését Szatmárnémeti evangélikus gyülekezete, valamint a város verskedvelő közönsége. Boér Ferenc műsorának első felében Reményik Sándor verseiből adott válogatást. Máthé Csaba lelkész hangsúlyozta: "bár vannak nagyobb költők is nála", a Végvári-versek költője "maga Erdély". Az előadóművész a második részben válogatást nyújtott a magyar líra gyöngyszemeiből. /Báthory Éva: Boér Ferenc előadóestje. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 16./"

Tőkés László püspök a Bihari Napló főszerkesztőjének, Rais Istvánnak írt nyílt levelében megállapította, hogy "elcsúszófélben jobb sorsra érdemes lapjuk." Az utóbbi időben két fontos nyilatkozatukat nem hozta a lap. A püspök közlésre küldte "Biharban a jövő" című írását. Ebben feltette a kérdést, ki hívta meg Funar Gheorghe polgármestert Nagyváradra, hogy részt vegyen az ökumenikus címerszentelésen. Református, görög katolikus és ortodox főpapok társaságában mit keresett a kisebbség- és magyarellenességéről híres vadnacionalista politikus? A Bihari Napló okt. 13-i számában szemérmesen elhallgatta a meghökkentő látogatást. A helyi román lap beszámolt arról, hogy az ünnepségen - többek között - Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök és Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke, az RMDSZ megyei választmányának elnöke is részt vett Funar Gheorghe és Petre Roman társaságában. - Petre Roman bihari útján kifejezésre juttatta, hogy: "A kisebbségi ügy nem téma", hiszen "a nemzeti kérdéskör rendezése... mára már megvalósult", s "ezért becsüli ebben a tekintetben az egész világ ennyire Romániát" (Bihari Napló, okt. 13.). /Tőkés László püspök: A Bihari Napló Szerkesztőségének. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./ A püspök levelére válaszolt Szűcs László főszerkesző-helyettes, leszögezve: nem tudták előre, hogy Gheorghe Funar ott lesz az ünneplők között. Úgy érzik, a püspök igaztalanul marasztalja el a lapot. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat szervezésében 1994 óta évről évre, minden májusban és októberben magyarországi orvoscsoport látogat Erdélybe. Több napra a Székelyföldre utaznak, gyermekeket vizsgálnak falvakban, árvaházakban, s gyógyszereket is visznek. Bihar megyében a csegődi és a tenkei gyermekotthon rendbetételéhez nyújtott jelentős segítséget a gyermekmentő szolgálat. E hónap elején is 15 budapesti orvos látogatott az országba. Nagyváradon előadásokat tartottak a gyermekgyógyászat újdonságairól. Ezután egy hétre Hargita megyébe utaztak, és gyógyították a gyermekeket. Mozgó fogászati rendelőt is hoztak magukkal, ugyanis évek óta biztosítják a csíkszeredai árvák ingyenes fogászati kezelését. Gyógyszereket is vittek, a segélyszállítmány értéke 1,3 milliárd forint. 1995-ben kezdték el a csíkszentmártoni gyermekotthon, vagy inkább fejlesztő és módszertani központ építését, melyre mostanáig közel 200 millió forintot költöttek. /Haraji Tóth Hajnal: Gyermekérdekek szolgálatában. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./

Nagyváradon szervezte meg az Albin Alapítvány a debreceni Kelet-Magyarországi Közösségszolgálat Alapítvánnyal együttműködve a Civil Akadémia az önszerveződésért elnevezésű kétnapos szakmai fórumot az Élő Falu című programsorozaton belül. A program témái között voltak: a kormányzati és a civil szektor közötti kapcsolat, a két határ menti megye - Bihar és Hajdú-Bihar - bemutatása. Szakemberek jöttek el a találkozóra Bukarestből, Székelyföldről és Magyarországról. Pete István mezőgazdasági államtitkár ismertette a SAPARD-programot. /A közösség a vidékért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 17./

Demeter András István, a temesvári Csiky Gergely Magyar Színház igazgatója elmondta, hogy távlatosan próbálja a repertoárpolitikát elképzelni, amely négy fő irányvonalra épül. Az első a zenés színház, második az Ars Nova program: a fiatal alkotókat hozza előtérbe, az Európa program a harmadik /egyetemes drámairodalom kiemelkedő alkotásai/, a negyedik irányvonal az ún. Forum Magnum /kapcsolatot teremteni a várossal, új rendezvények, mint például a Csepűrágó-fesztivál/. A program részeként született meg a Felolvasó Színpad vagy Alma Theater ötlete. A tervek között van a magyar bábszínház, ez Temesváron soha nem létezett hivatásos formában. Az igazgató terveihez hozzátette: hét év színházigazgatás láthatja, hogy nagy az érdektelenség. Ha nincs néző, akkor a színháznak kell lépnie, elébe menve a feltételezett vágyaknak. A lap munkatársa említette, hogy támadás érte a színház igazgatóját, mert a temesvári magyar színház repertoárjában nem szerepel klasszikus magyar mű. Demeter válaszában kifejtette, hogy a kortárs magyar drámát akarja beépíteni a repertoárba. /Péter Enikő: Beszélgetés Demeter András Istvánnal, a temesvári Csiky Gergely Magyar Színház igazgatójával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 17./